SZEGED FEJLŐDÉSE KÉPEKBEN

SZEGED FEJLŐDÉSE KÉPEKBEN Komarek Levente1 – Abonyiné Palotás Jolán2 A mai Szeged helyén és szűkebb környékén ősidők óta éltek emberek. Az őskortól napjainkig szinte minden korszakból találtunk leleteket. A „hely” nagyszerűségét a Tisza és a Maros összefolyásánál az ártérből mintegy szigetként kiemelkedő terület adta lehetőségek biztosítják. A helyi adottságok, valamint a Maros vízi útként való hasznosítása (só, fa és egyéb erdélyi kincsek szállítása) révén a térség már a XIII. században a fejlődés, gyorsaságával tűnt ki. 1246-ban IV. Béla Szegedet városi rangra emelte. A város fő profilja a mezőgazdaság volt, de ezen belül elsősorban az állattenyésztés emelkedett ki jelentőségével. A tatárjárás idején a vágómarha tenyésztés a legelők bővülésével tovább fejlődött. Nagy elismertséget váltott ki a térség termékei közül a szerémségi bor is. (A szegedi bortermelők és borkereskedők szőlő birtokai messzire nyúltak.) 1498-ban Szeged szabad királyi város lett. A török hódoltság elején még a mezőgazdaságból elsősorban az állattenyésztés, továbbá a gabona-, takarmány- és ipari növények termesztése, a kereskedelem és a kézműipar virágzott. 1715-ben a város visszanyerte szabad királyi jogállását. Lassan a legeltető állattenyésztés mindinkább belterjessé kezdett válni. Elkezdődött a lakosság kirajzása a város környéki területekre, kezdett létrejönni a Szeged környéki tanyarendszer. A város fejlődését egy aspektusból tükrözi a népességszám hosszú idősoros alakulása (1. ábra).

1. ábra Szeged népességének alakulása (1713 – 2003)

1

Komarek Levente PhD hallgató, SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék 6701 Szeged, Pf. 650, [email protected] 2 Dr. Abonyiné Dr. Palotás Jolán kandidátus, egyetemi docens, SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék 6701 Szeged, Pf. 650, [email protected]

1

A XIX. század Szeged életében a dinamikus fejlődés korszaka volt. A reformkorban, illetve azt követően erősödött a település városias jellege, a legkülönbözőbb infrastrukturális ágazatok és elemek lendületes fejlődésének lehettünk szemtanúi. Ismét élénkült a hajóforgalom. Az olcsó vízi közlekedés pezsdítőleg hatott az iparra, és a kereskedelemre is. Minőségi változást eredményezett a gőzhajózás elterjedése (1833-tól). Újabb lökést adott a vasútvonal Pest és Szeged közötti szakaszának kiépítése (1854), majd pedig a Szeged – Szabadka – Zombor, és a Nagyvárad – Szeged – Eszék – Fiume közti vonal elkészülte (1872). A fentiek eredményeként Szeged vasúti csomóponttá is vált. Közben fejlődött a város közvilágítása, szaporodtak a különböző profilú fürdők, fejlődött a város belső úthálózata (a deszkapallókat téglajárdák váltották fel), megépült a vasúti híd, a személyi pályaudvar, erősödött a középfokú képzés, az egészségügyi ellátás, megalakult az állandó színtársulat, új városháza épült, megnyílt a kaszinó, felavatták a zsinagógát, hírlapkiadó létesült, megkezdte működését a takarékpénztár, az önálló tűzoltóegylet, elkezdték az artézi kutak fúrását stb. 1879 március 12-én szinte minden, ami addig épült, rombadőlt (2. ábra).

2. ábra Az 1879 március 12-i szegedi árvíz vázlata A nagy árvíz nemcsak házakat, de utcákat is elsöpört. Mindössze 297 ház maradt használható az 5 595 házból. Még állt a víz Szegeden, amikor elkezdődött az újjáépítés. A tempó óriási volt, szinte 1883-ra befejeződött. A Lechner Lajos tervei alapján végzett építő munka lehetővé tette, hogy Szeged a kor tudományos eredményeit, technikai vívmányait alkalmazva egy modern, harmonikus, mérnöki terv alapján született korszerű város legyen. A várost mintegy 10 km hosszú körtöltéssel vették körül, és elképzelés szerint egy úgynevezett „eszményi” szintre tervezték feltölteni (magasabbra, mint az addig észlelt legmagasabb 2

vízszint). Anyagi okok miatt azonban csak a körutakat és a sugárutakat töltötték fel. A teljes feltöltés hiánya miatt volt Szegeden sokáig országos viszonylatban is a legtöbb vizes pincelakás. A terv szerint a város a Tisza mindkét partján épült, de az összekötő hidak helyett csupán egy épült meg, ami később igen szűk keresztmetszetnek bizonyult. Az árvíz után közvetlen rövid idő alatt nagyon látványosan fejlődött a város, de tulajdonképpen az I. világháborúig még maradt a lendületből. Pl. a századforduló után létesült a Dóm téri épületegyüttes, illetve készült el a Fogadalmi templom, valamint a klinikasor. A trianoni határrendezés fordulópontot jelentett Szeged életében. A város elvesztette - a fejlődésében olyan fontos szerepet játszó - kedvező fekvését vonzáskörzete jelentős részének lecsatolásával. A határrendezés nemcsak a hinterlandjától fosztotta meg a várost, hanem minimálisra csökkent az átmenőforgalom is. Egyes üzemek elvesztették nyersanyagbázisukat, mások a piacaik összezsugorodása miatt kerültek nehéz helyzetbe. Relatíve az élelmiszeripar és a könnyűipar fejlődött, de ezeknek az ágazatoknak is sok nehézséggel kellett megküzdeniük. A II. világháború idején Szeged is súlyos károkat szenvedett. A háború befejeztével először lendületes fejlődés bontakozott ki. A helyreállítás viszonylag gyorsan lezárult, de gátlólag hatott a további fejlődésre az akkori politikai helyzet. A Jugoszláviával kialakult feszült viszonyunk lefékezte a fejlődést és éppen akkor, amikor az extenzív fejlődés időszakában máshol – főleg a DNY-ÉK-irányú energiatengely menti területen – oly látványos sikerek születtek, Szeged háttérbe szorult. Ezt az elszalasztott fejlődést sohasem volt alkalmunk behozni. 1951-ben közigazgatási határrendezés következtében „9 község” vált ki a korábbi Szegedből, így Szeged területe és lakosságszáma lecsökkent. 1953-tól 1960-ig új helyzet állt elő. (Rendeződött Jugoszláviával a kapcsolatunk, erősödött a tranzit forgalmunk, nőtt az idegenforgalmunk, kezdett erőre kapni a mezőgazdaságunk, fejlődtek az élőmunkaigényes ágazatok, javultak a kooperációs lehetőségek és előtérbe került a „vidék” ipari fejlesztése. 1961 újabb állomás. Ekkortól Csongrád megye székhelye Szeged lett és befejeződött a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése. Látványos változások következtek be mind a termelő, mind pedig a nem termelő ágazatok fejlődésében. Fejlődött a közép- és a felsőfokú képzés infrastruktúrája, létrejött az MTA SZBK, felépült a Sportcsarnok, dinamikus lakásépítkezés bontakozott ki. A kőolaj- és a földgázkitermelés megindulásával új iparág jött létre. Sorra telepedtek meg a városban nehézipari létesítmények (kábelgyár, gumigyár, megújult a gázgyár, profilt bővített az öntöde, megjelent a palettán az Ikarus, a Medikémia, a Florin, Budalakk stb.) Nagy változáson ment keresztül Szeged lakosságának az aktivitás szerinti megoszlása (1. táblázat). 1. táblázat Szeged népességének aktivitás szerinti megoszlása (%) Év 1949 1960 1970 1980 1990 2001

Aktív kereső 43,9 49,9 50,4 47,3 43,9 41,5

Inaktív kereső 5,5 8,3 15,3 20,8 24,6 29,1

Eltartott 50,6 41,8 34,3 31,9 30,5 29,4

Forrás: KSH

3

A népszámlálási adatok összehasonlításából az tűnik ki, hogy az aktív keresők hányada 1949-től 1970-ig nőtt, majd azóta csökkent. Az inaktív keresők részaránya viszont 1949-től a 2001-es népszámlálásig – változó ütemben ugyan – de mindig nőtt. Különösen kiáltó az 1949 és az 1990 év azon viszonyszám-párja, amelyeknél mindkét időszakban az aktív keresők népességszámon belüli részaránya 43,9 %, de míg az inaktív keresőké 1949-ben csupán 5,5 % volt, addig 1990-re 24,6 %-ra emelkedett. Ezzel egyidőben ugyanakkor az eltartottak részaránya 50,6 %-ról 30,5 %-ra csökkent. Ez az országos átlagnál is rosszabb helyzet Szeged sajátos, öregedő népességstruktúrájával, illetve munkaerő helyzetével függ össze. Szeged aktív keresőinek nemzetgazdasági ágankénti megoszlásának alakulását az jellemzi, hogy az iparban foglalkoztatottak hányada a 70-es évek eleje óta csökken (2. táblázat). Ez a csökkenés olyan mértékű, hogy míg 1970-ben az ipar és építőiparban foglalkoztatottak hányada 51,9 % volt, addig 2001-re 26,5 %-ra esett vissza. Dinamikus csökkenés következett be a mezőgazdaságban is (1970-től 2001-ig 8,4 %-ról 2,0 %-ra), ugyanakkor nagyon látványosan emelkedett a tercier ágazatokban foglalkoztatottak hányada (39,7 %-ról 71,5 %-ra). Meg kívánjuk jegyezni ugyanakkor azt is, hogy a szolgáltatás súlya városrészenként igen nagy szóródást mutat. 2. táblázat Az aktív keresők megoszlása (%) Év 1970 1980 1990 2001

Ipar és építőipar 51,9 43,8 38,1 26,5

Mezőgazdaság 8,4 6,4 6,0 2,0

Egyéb 39,7 49,8 55,9 71,5

Forrás: KSH

Tekintettel arra, hogy Szeged lakosságának szakképzettségi és iskolázottsági szintje jóval magasabb a megyei átlagnál, ez a foglalkozási struktúrában is tükröződik. (A szellemi foglalkozásúak több mint 50 %-os részarányt képviselnek.) Szeged természetes szaporodása 2002-ben – 3,2 o/oo volt, ami némileg kedvezőbb az országos átlagnál. Sajnálatos azonban, hogy a születési ráta lényegesen alacsonyabb az országosnál Ha 1980-tól szemügyre vesszük Szeged születési rátájának alakulását, akkor elsőként annak markáns csökkenését kell megállapítanunk. 1980 és 2000 között a legmagasabb születési arányszám az 1980 évi 14,2 o/oo, a legalacsonyabb pedig az 1999 és a 2000 évi 9,7 o /oo. A halálozási ráta szórásterjedelme ennél kisebb, az alsó szélső érték 1982-ben és 1984ben volt (11,7 o/oo-et értékkel), a felső pedig 2000-ben, amikor 13,2 o/oo-et mutatott (3. táblázat).

4

3. táblázat Szeged természetes szaporodásának alakulása (o/oo) Év

Élveszületési arányszám

Halálozási arányszám

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

11,9 12,6 11,5 11,6 11,4 11,5 10,4 9,9 9,9 9,7 9,7 9,5 8,9

13,1 12,5 12,7 13,1 12,3 13,0 13,2 13,0 12,9 13,0 13,2 11,9 12,1

Természetes szaporodás -1,2 +0,1 -1,2 -1,5 -0,9 -1,5 -2,8 -3,0 -3,0 -3,2 -3,5 -2,4 -3,2

Forrás: KSH

Érdekesen alakult Szeged lakosságának nemek szerinti megoszlása is (4. táblázat). 1949től 2001-ig a népszámlálási adatokat nyomon követve megállapíthatjuk, hogy az 1000 férfira jutó nők száma mindig messze meghaladta az országos értéket. Bár az eltérés évenként, illetve 10 évenként különböző értékeket mutatott, azonban a tendencia növekvő. 2001-ben a szegedi mutató értéke már 68-cal volt magasabb az országosnál. Ez számos tényező együttes hatásaként alakult így (az intenzíven öregedő korstruktúra, az ipar és a gazdaság sajátos belső, ágazati struktúrája stb.). 4. táblázat Szeged lakosságának nemek szerinti megoszlása Év 1949 1960 1970 1980 1990 2001

Az 1000 férfira jutó nők száma 1139 1115 1109 1117 1143 1171

Férfiak hányada (%) Nők hányada (%) 46,8 47,3 47,4 47,2 46,7 46,1

53,2 52,7 52,6 52,8 53,3 53,9

Forrás: KSH

Az állandó vándorlás alakulása A vándorlási kölünbözet igen hektikusan alakult Szeged esetében. Míg az 1980-as években az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet relatíve magas pozitív értékeket mutatott olyannyira, hogy a negatív természetes szaporodást nemcsak ellensúlyozni tudta, hanem népességszám növekedést is eredményezett, 1994-től töretlenül negatív előjelű. 2000-ben az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet –11,4 volt. Ez összefügg a városi megélhetés során jelentkező nehézségekkel, a bérek, jövedelmek reálértékeinek változásaival, a városi és a falusi megélhetési költségek különbözőségével, a környezet minőségi állapotának eltéréseivel, a falvakban tapasztalt olcsóbb telek, lakás illetve ház árakkal, a közlekedési lehetőségek 5

javulásával stb. A fentiek következtében az utóbbi években többen költöznek ki Szegedről a környező településekbe, mint amennyien beköltöznek. A motorizáció fejlődésével, a környező falvak infrastrukturális ellátottságának javulásával sokan felcserélik egykori szegedi lakásukat, vagy házukat nagyobb, vagy magasabb komfort fokozatú, minden igényt kielégítő magánházra. Számos kiköltözöttet a falusi környezet jobb minőségi állapota motivált. Ezt a folyamatot segíti elő a környező településekben szaporodó bérlakások elterjedése is. A korstruktúra Sok hasznosítható következtetést vonhatunk le Szeged lakosságának korcsoportok szerinti megoszlásának időbeni alakulásából is. Ehhez az elmúlt fél évszázad népszámlálási adatai nyújtanak támpontot. A táblázat adatai Szeged népességének nagymértékű öregedését jelzi. Ezt támasztja alá az a tény, amely szerint az 1949 évi népszámlálás óta a 0-14 és 15-39 éves korosztályok 2000ben mutattak legalacsonyabb arányt, továbbá, hogy a 40-59 év közötti korúak és a 60 év felettiek fél évszázada nem mutattak ilyen magas hányadot (5. táblázat). 5. táblázat Szeged népességének főbb korcsoportok szerinti megoszlásának alakulása (%) Korcsoport 0 – 14 15 – 39 40 – 59 60 – X Összesen

1949 20,5 37,8 27,8 13,9 100,0

1960 22,2 36,5 25,6 15,7 100,0

1970 17,6 41,8 23,7 16,9 100,0

1980 21,2 39,8 22,7 16,3 100,0

1990 19,8 38,5 24,0 17,7 100,0

2000 17,0 35,8 28,4 18,8 100,0

Forrás: KSH

Az öregedési index (60 év felettiek/15 év alatti népesség) romló tendenciát mutat: 1994-ben 1997-ben 2000-ben

1,0379 1,1109 1,1202

Nagy az informatív ereje a mai szegedi népesség korcsoportok szerinti megoszlásának. Igaz, hogy a több mint fél évszázadot felölelő kimutatás időintervallumában közigazgatási határváltozások is bekövetkeztek, mégis e változások eredményei megdöbbentő erejűek. A megoszlási viszonyszámok azt mutatják, hogy legmarkánsabb változások a legalsó és a legfelső korcsoportokban következtek be, mely szerint a 0-14 év korúak részaránya 20,5 %ról 13,9 %-ra csökkent, ugyanakkor a 60 éven felülieké pedig 13,9 %-ról 18,8 %-ra emelkedett. Önmagáért beszél az árnyaltabb kép bemutatására szolgáló korfa (3. ábra).

6

3. ábra Szeged lakónépességének kor és nemek szerinti megoszlása (2001. II. 01.) Szerkesztette: Abonyiné Palotás J. Forrás: KSH

A munkanélküliség alakulása Szegeden a regisztrált munkanélküliek száma 2000-ben 4 893 fő volt. Ez az 1990 évi létszámnál (988 fő) lényegesen több, de pl.: az 1997 évi 6 022 főnél már kevesebb. Ma a munkanélküliségi ráta közel azonos a megyeivel. Arról nincs pontos ismeretünk, hogy a regisztrált munkanélküliek számának csökkenését milyen arányban okozta a regisztrációból való kiesés, illetve milyen arányban tudtak munkába állni. A csúcsérték 1993-ban volt 7 864 fővel. A regisztrált munkanélküliek mintegy 49 %-a férfi. A 180 napon túl is munkanélküliek száma 2 410 fő volt. Szegeden több a munkát kereső fizikai foglalkozású (68,7 %), mint a szellemi foglalkozású. A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettsége az alábbi szerkezetet mutatja: iskolai végzettség

%

általános iskolai végzettség nélküli 2,9 általános iskolai végzettséggel rendelkező 24,5 szakmunkás végzettséggel rendelkező 31,1

7

Infrastrukturális ellátottság A logisztikailag kedvező helyzetű Szeged központi szerepkörének megfelelően relatíve magas szolgáltatást nyújt szinte valamennyi infrastrukturális ágazat terén. Egyes szolgáltatások teljesítménye, illetve minősége országos szinten is az élvonalban áll. Szeged a szűkebb és a tágabb térség kiemelkedő szellemi központja. Magas a város szellemi, kulturális, oktatási, pénzügyi, egészségügyi teljesítménye. Dinamikusan nő az innovációs készség és fejlődik logisztikai helyzete. A kedvező hármas határ közeli földrajzi fekvés és a felsoroltak sem voltak azonban képesek kompenzálni a Kiskunfélegyházán inneni autópálya hiányát. A rendkívül összetett sok elemű infrastrukturális ellátottságból a sok tényező együttes hatására kialakuló lakás- és kommunális ellátottságot emeljük ki. Anélkül, hogy Szeged város lakásállományának mennyiségi és minőségi változásait hosszú időkeresztmetszetben elemeznénk, az utóbbi évek eredményeit befolyásoló, rendszerváltozás utáni helyzetet vázoljuk fel. Hogy ezt ragadjuk ki, annak az az oka, hogy a lakás- és kommunális ellátottság egy város infrastruktúrájában kitüntetett szerepet játszik. A lakásállomány nagysága, az új lakások építési dinamizmusa, az árszínvonal, a komfort fokozat, illetve a különböző minőségi paraméterei közvetlen érintik a város lakóit és hatnak a lakosság közérzetére. Szeged lakásállománya 2000-ben 70 580 volt. Ez az 1980 évinek 117 %-a. A 100 lakásra jutó lakosok száma 1980-ban 285, 1995-ben 235, 2002-ben pedig 229 volt. Ez a csökkenés a népességszám visszaeséséből, valamint az épülő és a megszűnő lakások egyenlegéből adódik. A lakásépítési dinamizmus az elmúlt évtizedekben nagy differenciáltságot mutatott. A legintenzívebb lakásállomány bővülés az 1970-es évekre esett, és a legalacsonyabb értéket az 1990-es évek végén érte el. 1980-ban az újonnan épített lakások száma 2297, 2002-ben pedig 395 volt. Az 1000 lakosra jutó újonnan épített lakások száma az alábbiak szerint alakult (4. ábra). Mennyiség 8 7 6 5 4 3 2 1 0

7,2 5,1 3,9 2,2

2,7

3,3

3,2

2,5 1,8

2,4

2,1 1,3

1,7

1,4

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Év

4. ábra Az 1000 lakosra jutó újonnan épített lakások száma Szegeden Forrás: KSH

Újabban a lakossági építtetők mellett megjelennek a vállalkozások és az önkormányzat is. A lakásépítési dinamizmus emelkedése, illetve magas értéke azért kívánatos, mert Szegeden viszonylag magas a lakásállomány átlagéletkora és sok kívánnivalót hagy maga után a minőségi állapotuk is. Magas az öreg panellakások részaránya is. Az új lakások falazata, a különböző hőtechnikai előírásoknak megfelelő szigetelése, a szobák száma, a fürdőszobával

8

való ellátottság, az egész komfort fokozata magasabb, ezáltal javul a lakásállomány átlagos minősége, összetétele, kedvezőbbé válnak a lakásgazdálkodás feltételei, nő a lakásmobilitás. Egyfajta minősítő paraméter az is, hogy az új lakások mintegy háromnegyede családiházas forma. A lakásállomány növekedésével és a lakosságszám csökkenésével csökken a laksűrűség. Igen nagy előrelépés történt az utóbbi évtizedekben a kommunális ellátottság terén. Markáns változás következett be a víz- és csatornahálózat fejlődésében, bár Szeged csatornázottsága még mindig a „leggyengébb” láncszemnek bizonyul. Míg pl.: 1980-ban a lakásállománynak csak 73 %-a volt a közüzemi vízhálózatba bekapcsolva, addig 2002-re 100 %-ra nőtt e mutató értéke. Míg pl.: 1980-ban a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya csak 55,3 % volt, 2002-re 70,5 %-ra emelkedett. Döbbenetes változások következtek be a távbeszélő fő és mellékvonal ellátottság terén. 1980-ban az 1000 lakosra jutó távbeszélő fő- és mellékvonal együtt 57,1 volt, ami 2000-re 451-re ugrott fel. A város telefonfővonallal való ellátottsága sokáig nagyon alacsony volt és a fejlődést egyik legszélesebb fronton fékező szűk keresztmetszetet mutatott. Napjainkra ez a probléma teljesen megoldódott, sőt a mobil telefonok elterjedésével egyik legjobban ellátott infrastrukturális területünkké lett. A vezetékes gázellátás Csongrád megye 60 települése közül Szegeden a legjobb. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 2002-ben 72 085 volt. A vezetékes gázellátás mértéke nemcsak megyei relációban kiemelkedő, hanem országos viszonylatban is. Ez azzal is összefügg, hogy a város már régóta él a környékben nagy mennyiségben kitermelt földgáz bázis adta lehetőségekkel és kihasználta a térség adottságait. IRODALOM Abonyiné, P. J. (1976) Szeged ipari specializációjának változása. – Városépítés 5. p. 39. Abonyiné, P. J. (1997) Gazdasági szerkezet – üzleti élet. pp. 70 – 78, A megye infrastruktúrájának bemutatása. pp. 66 – 77, Szeged népessége, Szeged infrastruktúrája, Szeged gazdasági élete. pp. 205 – 210. in: Mészáros, R. (szerk.) Csongrád megye kézikönyve. Abonyiné, P. J. (2003) Infrastruktúra – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 174. p. Kiss, F. – Tonelli, S. – Sz. Szigethy, V. (1927) Szeged a Magyar Városok Monográfiája Kiadó Hivatala, Budapest, 423. p. Krajkó, Gy. (1990) A város fejlődésének főbb sajátosságai, funkcióinak változó szerepe. – in: Mészáros, R. (szerk.) Az urbanizáció térbeli folyamatai Szegeden. pp. 26 – 34. Lechner, L. (2000) Szeged újjá építése. – (Hasonmás kiadás) Szeged, 90. p. + melléklet. Mészáros, R. (1996) Szeged regionális szerepkörének jellemző vonásai a 19 – 20. században. – in: A Kárpátmedence történeti földrajza. Nyíregyháza, 1996. pp. 343 – 352. Mészáros, R. (1997) Csongrád megye kézikönyve. – CEBA Kiadó, 634. p. Reizner, J. (1900) Szeged története III. kötet. – Szeged, 536. p. A népszámlálások megfelelő kötetei 1870 – 2001-ig

9