Szédülés Magyar Tünde
Szédülés „A szédülés, mint forgó álmodozás” (Schaffer)
„A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük” (Horányi)
Szédülés élmény • Vestibularis • Proprioceptiv • Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)
Alfred Hitchcock: Vertigo (1958)
Formái 1. Vertigo •
Systemás mozgás-élmény: forgás vagy dılés érzés, minden testhelyzetban megvan, a fejmozgás súlyosbítja
2. Diffuz szédülés (dysequilibrium, lightheadedness •
Általános egyensúlybizonytalanság, állási vagy járási nehézség, lebegésérzés, közelgı ájulásérzés
3. Atypusos, psychogen szédülések •
A szédülést verifikáló tünetek hiányoznak, a beteget psychés tünetek jellemzik, anxietas, hyperventilatio
Anterior Bal
Jobb
test térbeli elmozdulása, rotatoros mozgás
Posterior
statikus testhelyzet érzékelés, vizszintes, függıleges irányban való elmozdulás
Vestibularis efferensek: Tr. vestibulospinalis Tr. vestibulocerebellaris Tr. vestibulooculares Tr. vestibuloreticulares Tr. vestibulocorticales
A szédülés kialakulása Afferens Opticus Proprioceptív Vestibularis
KIR Szédülésélmény
Efferens Szemmozgató izmok Vázizomzat Vegetatív magvak
A szédülı beteg vizsgálata 1. Anamnesis • • • • • • •
Mit ért a beteg szédülésen? Mióta tart a szédülés? Idıben változott-e az intenzitása? Forgó jellegő-e? Van-e kísérı tünet (hallásromlás, fülzúgás, felfájás, kettıslátás, nyelészavar, zsibbadás)? Kiváltó, súlyosbító, enyhítı tényezık? Ha epizodikus: az események sorrendje.
A szédülı beteg vizsgálata 2. Fizikális vizsgálat • • •
Spontán nystagmus vizsgálata Positionalis nystagmus vizsgálata Statokinetikus próbák: • • •
•
Romberg helyzet, nehezített Romberg helyzet Vakjárás, csillagjárás Bárány teszt
Labyrinthus ingerléses vizsgálatok • •
Kalorikus ingerlés (hideg, meleg víz) Forgatásos ingerlés
A beteg szédüléses rosszulléte esetén Spontán nystagmus nincs
Spontán nystagmus van
Statokinetus próbáknál eltérés nincs
Statokinetikus próbáknál eltérés van
Hányinger hányás
Verejtékezés, tachycardia
Hányinger, hányás, verejtékezés, halálfélelem, anxietas
GI betegség
Mellkasi fájdalom
Halálfélelem anxietas
Harmonikus tünetcsoport
Dysharmonikus tünetcsoport
Belgyógyászat
Angina, AMI
Pánikroham
Hallászavar, fülzúgás
Zsibbadás, kettıslátás, dysarthria
Kardiol.
Pszichiátria
Neuronitis vestibularis, Meniére betegség
Agytörzsi laesio, keringészavar
Fülészet
Neurológia
Szédülések felosztása 1. Perifériás • • • • • • • •
harmonikus vestibularis tünetegyüttes a dılés, a félremutatás, a vakjárás iránya és a nystagmus lassú komponensének iránya megegyezik a nystagmus horizontalis v. horizonto-rotatoros lehet, verticalis nem a nystagmus iránya nem változik a tekintés irányának változtatásakor (I. II. III. fokú nystagmus) a fej (test) helyzetének változtatása a tüneteket fokozza gyakori heves vegetativ tünetek (hányás, verejtékezés, sápadtság) halálfélelem jelentkezhet a laesio oldalán csökkent vestibularis ingerelhetıség
Szédülések felosztása 2. Centrális • dysharmonikus vestibularis tünetegyüttes (de lehet harmonikus is!) • a dılés, a félremutatás, a vakjárás iránya és a nystagmus gyors komponensének iránya megegyezik • a nystagmus iránya megváltozhat a tekintés irányának változásakor • a nystagmus lehet bármilyen irányú, akár disszociált is • a szédülésre nem jellemzı a forgó jelleg • a fej (test) helyzetének változtatása a tüneteket lényegesen nem változtatja • lehetnek vegetatív tünetek, de kevésbé súlyosak, mint perifériás laesio esetén • egyéb neurológiai tünetek jelentkeznek: kettıslátás, dysarthria, dysphagia, zsibbadás, paresis, ataxia stb.
A szédülı beteg vizsgálata 3. Mőszeres vizsgálatok • Elektronystagmographia • Video-oculographia • • • •
Audiometria BAEP Koponya CT Koponya MR
A szédülés leggyakoribb okai 1.
Perifériás • • • • •
2.
Benignus paroxysmalis pozicionális vertigo Vestibularis neuronitis Labyrinthitis Meniére betegség Perilymphaticus fistula
Centrális • • • • • • •
3.
Agytörzsi keringészavar Hátsó scala tumorok Sclerosis multiplex Syringobulbia Arnold - Chiari malformatio Temporalis epilepsia Basilaris migraine
Egyéb •
Kardialis, GI, pszichogén, toxinok, gyógyszerek, anaemia, hypotensio
A szédülések idıtartama Idı
Perifériás
Centrális
BPPV
VBI-TIA, epilepsia aura
Percek
labyrinthus fistula
VBI-TIA, migraine aura
Fél óra
Meniére betegség
basilaris migraine
Napok
neuronitis vestibularis, labyrinthitis
VB stroke
Hetek, hónapok
acusticus neurinoma, ototoxicitás
sclerosis multiplex, cerebellaris degeneratiok
Másodpercek
Perifériás szédülések 1. Benignus paroxysmális pozicionális vertigo • • • • •
•
Leggyakoribb perifériás eredető szédülés Legfeljebb 30 sec-ig tart Mindig meghatározott fejhelyzet provokálja A nystagmus latencia után jelentkezik, állandó irányú, csökkenı intenzitású, átmeneti Oka: az otolith rendszer féloldali zavara, az otoconia: az utriculusból kicsiny mészkristályok kerülnek leggyakrabban - a hátsó félkörös ívjáratba és ingerlik a cupula szıreit A pozicionális vertigo nem mindig benignus, és nem mindig perifériás!
Otoconia
Bal AC
HC
PC
+
Jobb AC
-
HC
PC
BPPV diagnosisa: Dix-Hallpike manıver
BPPV: therápia • Gyógyszerszedés nem szükséges • Pozíció tréning
Semont
Brandt-Daroff
BPPV: therápia
Epley
2. Neuronitis vestibularis • Hevenyen kezdıdı harmonikus vestibularis tünetegyüttes • Nincsenek cochlearis tünetek (fülzúgás, hallásvesztés) • Az érintett oldalon csökkent kalóriás ingerelhetıség • Néhány napig tart, a tünetek késıbb visszatérhetnek
2. Neuronitis vestibularis Ok: viralis infectio, vascularis vagy ismeretlen eredet Therápia: 1-3. nap: ágynyugalom, vestibularis szuppresszánsok: diazepam, clonazepam antiemeticum, bı folyadék, B vitaminok, antivirális szer(?), corticosteroid (?) 3. naptól: pozíció tréning
3. Labyrinthitis Hasonlít a neuronitis vestibularishoz, de a cochlearis apparátus, a hallás is érintett.
4. Menière betegség • Clusterekben visszatérı rosszullétek • Tinnitus • Progrediáló halláscsökkenés, amely kezdetben egyoldali • 5-30 percig tartó forgó szédülés • Heves vegetativ tünetek • A fülben nyomásérzés jelentkezhet • A hangokat eltorzulva hallja
4. Menière betegség • Pathogenesis: az endolympha mennyiségének megnövekedése, az endolympha hydropsa • Therápia: sószegény diéta, nicotin, alcohol-tilalom, carboanhydraze gátló vízhajtók, betahistine
5. Perilymphaticus fistula • A fenestra rotunda (hártyás labyrinth) szakadása okozza • Halláscsökkenés vertigóval vagy anélkül • Barotrauma megelızi (súlyemelés, búvárkodás, orrfúvás)
6. Acusticus neurinoma
6. Acusticus neurinoma
7. Oto- vagy vestibulotoxicitás • • • • • • • •
Aminoglikozidok Steptomycin Antiepileptikumok Szalicilátok Alkohol Szedatívumok Antihisztaminok Antidepresszívumok
Centrális eredető szédülések
1. Agytörzsi keringészavar
2. Agytörzsi és cerebellaris metastasisok
3. Sclerosis multiplex
4. Syringobulbia-myelia
5. Arnold-Chiari malformatio
A szédülések egyéb okai 1. Kinetosis 2. Cervicalis spondylosis 3. Sensoros deprivatio (neuropathia, látáscsökkenés) 4. Anaemia 5. Hypoglycaemia 6. Orthostaticus hypotensio 7. Hyperventilatio
