Széchenyi István Általános Iskola

„Ápold a múltat, őrizd a jelent, nézz a jövőbe!” (Neumann János)

A tatabányai

Széchenyi István Általános Iskola Pedagógiai Programja

Készült:

Készítette:

Tatabánya, 2013. március 31.

Schamberger Ágnes igazgató

2

A Széchenyi István Általános Iskola 2800 Tatabánya, Szent István u. 47-53. nyolc évfolyamos általános iskola.

Német nemzetiségi oktatást-nevelést folytat a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet alapján. Mutatószámai 2013-ban: Tanulócsoportok száma: 13 Napközis csoportok száma: 4 Tanulószobai csoportok száma: 1 Tanulólétszám: 273 Pedagógus álláskeretek száma 25 Iskolatitkár: 1 Gazd.ügyintéző: 2 Technikai dolgozók 4,625 A nemzetiségi nyelv- és irodalom minimum heti 5 órában való tanítása szükségessé teszi a tanulók heti kötelező óraszámának 10 %-kal való felemelését. A tanítási órán kívüli órakeret terhére a következő foglalkozásokat szervezzük meg: - német nyelv tanítása emelt óraszámban - matematika és testnevelés emelt óraszámban való oktatása - csoportbontás a mindenkori szükségletnek megfelelően az éves iskolai munkatervben foglaltak szerint - énekkar, iskolai sportkör szervezése - szakkörök, korrepetálások - tanulmányi kirándulások, egyéb aktuális feladatok az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás alapján. A Pedagógiai Program

2013. szeptember 1-jén lép hatályba,

A Pedagógiai Programot a tantestület a hatályos jogszabályok változása esetén a jogszabályban foglalt határidőknek megfelelően felülvizsgálja.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, MÓDOSÍTÁSA: A Pedagógiai Programot a tantestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá.

3 A Pedagógiai Programnak a módosításához a tantestület kétharmados többsége szükséges A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELHELYEZÉSE: A Pedagógiai Program egy példánya az intézményvezetői irodában, egy példánya pedig a tanári szobában található meg. A Pedagógiai Programot nyilvánosságra hoztuk az iskola honlapján. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR: -

-

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről, 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről, 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 2003. évi CXXV. törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 2/2005. OM rendelet – a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, Tatabánya Kistérség Esélyegyenlőségi programja, A Széchenyi István Általános Iskola Intézményi esélyegyenlőségi programja.

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen

4 -

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első és az ötödik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől: -

az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a 2013-as pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a 2007-es pedagógiai program és helyi tanterv szerint szervezzük a nevelő-oktató munkát.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: ÉVFOLYAM TANÉV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013-2014.

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007

2014-2015.

2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007

2015-2016.

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007

2016-2017.

2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: -

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.

-

2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára,

5 hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk , és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni” (Szent-Györgyi Albert)

1. Preambulum (az iskola rövid bemutatása) 1.1. Tárgyi feltételek A Széchenyi István Általános Iskola Tatabánya-Felsőgallán található. A jogelőd iskola a Széchenyi István Általános Iskola történetét kutatva irattárunkban nagyon sok régi iratot találtunk, csodálatosan szép írással készített anyakönyveket, osztálynaplókat, különböző feljegyzésekkel, de nagyon érdekes adatok birtokába jutottunk a plébániáról kapott eredeti dokumentumokból is. Ezeket rendszerezve képet kaptunk a felsőgallai iskola alapításáról, építéséről, az oktatásügy fejlődéséről. Minden iskola élete, története szorosan összekapcsolódik annak a településnek az életével, lakóival, ahol működik. Így van ez a mi esetünkben is. A régi iratok német nyelvezete, tanulóink német eredetű családnevei azt mutatják, hogy öreg iskolánk falai között tanulta meg a betűvetés, az olvasás és számolás tudományát a falu lakóinak több nemzedéke, nagyapáktól a kisunokáig egyaránt. Felsőgallát 1733-tól kezdi Eszterházy József gróf betelepíteni. Az első telepesek a würzburgi püspökség területéről érkeztek. Ez a mai Bajorország északi részén lévő Franken. Tehát elsősorban és főként keleti frankok, akikhez később csatlakoztak néhányan Strassburg környékéről, Elszászból. 1735-ben kerültek telepesek Alsógallára és Somlóra. A felsőgallai telepesekkel 1736-ban szerződést kötött a gróf; 4 évi robotmentességet kaptak, ez alatt az idő alatt kellett a házaikat felépíteni. Ma is ismert neveket fedezhetünk fel az akkori családnevek között, mint például Frantz, Darmstädter, Finkk, Schuszter, Lobenwein és így tovább. Az iskolaépületről, ami akkoriban a tanító háza volt, először az 1771. évi vizitáció emlékezik meg 241 évvel ezelőtt. Azt írja: „A tanító háza, melyet nyers téglából építettek és szalmával fedtek, áll két szobából, egy konyhából, egy kamrából, egy pincéből és egy istállóból. Ezt a házat a hívek építették saját költségükön, ők is tartoznak karbantartani…” Az 1812. évi vizitáció ezt a siralmas állapotot rögzíti: „A tanító – Huber Simon – a gyerekek tanításában nagyon szorgalmas. Van hozzá külön szobája is, de ez nemcsak túl kicsi a gyermekek számához képest, hanem azonfelül összeomlással fenyeget. 1822-ben újjáépítik a tanítóházat. 1877. január 20-án megalakul a katolikus iskolaszék.

6 Telnek az évek és 1880. február 24-én a már régóta gyászos képet mutató iskolaépület összedőlt. A korabeli jegyzőkönyvben ezt olvashatják: „Macher Sebő néptanító előadja, hogy az iskola fala folyó hó 24-én délelőtt ½ 11 órakor, midőn az iskolás gyerekek még az iskolában voltak, kezdtek az iskola keleti oldaláról egyes tégladarabok lehulladozni, mely jelekből rosszat sejtve a gyermekeket haza küldé, s csakugyan, másnapra az egész iskola fala bedőlt.” „A tanító a 157 mindennapos iskolás gyermeket maga tanítá zsúfolásig összeszorítva egy tanterembe, miután több tanító és tanterem nincs.” Még ebben az évben új iskola építtetett, amelyet 1880. október 4-én áldott meg Winkler Ferenc plébános. Építés közben sok álmatlan éjszakája volt, mert a nép nem akart a törvény szerinti iskolaépület építéséhez hozzáfogni. Ekkor épült tehát az öreg épület földszinti része, az emeletet 1904-ben húzták rá. 1928 ismét fontos dátum, mert ekkor építették az új épületet. A római katolikus Szent Imre elemi népiskolának – így hívták ugyanis eredetileg – az 1938 – as adatok szerint 350 mindennapi tanulója volt. Az iskola sokat változott az elmúlt évtizedekben. A tantermeket parkettázták, vizesblokkot és öltözőket építettek az „öreg” épülethez (1970-71-ben), 1977-ben elkészült – főleg társadalmi munkában – a kézilabda pálya. Felújításra került 1983-84-ben mindkét épület villanyhálózata, az osztálytermekbe korszerű fénycsöves világítást szereltek. 1987. február 14-én beindult a központi fűtés mindkét épületben és az óvodában. Ez nagyon nagy minőségi javulást jelentett az iskola életében. A szenes kazánok 1995. decemberig üzemeltek, amikor ugyanis a felsőgallai gázprogram keretében gázfűtésre tértünk át. Időközben a régi főzőkonyha helyén (1984-ben) tálalókonyhát és ebédlőt alakítottunk ki, az iskola udvari részéhez szélfogó épült. 1985-ben az életveszélyessé vált régi szolgálati lakásokat lebontották, ezeknek a helyére épült az új tornaterem. 1992. május 1-je ismét jelentős dátum: felavattuk a tornatermet a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel és ezen felül két új osztályteremmel is gyarapodott iskolánk. Mindkét épület tetőszerkezetét felújították, külsőleg újra vakolták. Jelenleg kényelmes és korszerű feltételek között dolgozhatunk, annak ellenére, hogy az öreg épületek állandó karbantartásra, felújításra szorulnak valamely területen. Nagyon sokat változtatott mindkét épület belső rendezettségén, hogy sikerült az elkopott, eltöredezett, sőt lyukassá vált járólapokat márványlapokra kicseréltetni. Megtörtént a tantermekben a parketták újbóli csiszolása, lakkozása. Szülők segítségével sikerült az elmúlt három évben az osztálytermeket és a folyosókat kifestetni, az ablakokat mindkét épületben mázoltatni. A régi széntároló felújítása megtörtént, technika műhelyt alakítottunk ki benne. 2003 – 2004-ben szülői és képviselői támogatással felújítottuk mindkét iskolában a vizesblokkokat. 2003-ban kialakítottuk az orvosi szobát.

7 Modern, új berendezésekkel, valamint alapítványi segítséggel nyelvi labort vásároltunk csaknem egymillió forint értékben. 2004 és 2007 között rengeteg modern technikai eszközzel gyarapodott iskolánk; az eszközök között többek között projektorok, kamera, laptopok szerepelnek. Az időközben hozzánk került gazdasági egység is a lehető legmodernebb technikai eszközökkel van felszerelve. Az iskola lábazatát 2006-ban felújították, új, korszerű kazánt helyeztünk üzembe, a világítás – korszerűsítés keretében lecserélték a lámpatesteket. 2008 nyarán fenntartói és képviselői támogatásból megtörtént az alsós épületrész nyílászáróinak a cseréje. Szükséges lenne a felsős épületrészben is a nyílászárócserét elvégezni, illetve a tető ismételt felújítása is lassan halaszthatatlanná válik. Mint már említettük, az épületek átlag életkora több mint 100 év, így folyamatos karbantartásra, javításokra van szükség. Régi vágyunk a két különálló épület összekötése, amelyhez a segítséget az önkormányzattól várjuk. A sportlehetőségek területén jelentős javulást eredményezett, hogy 1999 őszén új burkolatot kapott a kézilabda és a röplabda pálya. További feladatunk volt az udvari játszótér bővítése, a szabadtéri sportokhoz szükséges tornaszerek, sportszerek beszerzése. Ezt a feladatot a diákönkormányzat segítségével megoldottuk. Új játszótéri berendezéseket vásároltunk és egy kerti pavilonnal gyarapodott iskolánk, amely jó feltételeket biztosít a napközis tanulók számára az udvari játékokhoz, ill. egyes tanórák szabadban történő megtartására is alkalmas. Kérnünk kell az önkormányzat segítségét a játszótéri berendezések EU szabványnak való megfeleltetése érdekében. Az azóta eltelt időben a játszótéri játékok egy része megrongálódott, elhasználódott, balesetveszélyessé vált, ezért kénytelenek voltunk leszerelni ezeket. A még megmaradt játékok nem felelnek meg az azóta megváltozott előírásoknak, ezért cseréjük szükségessé vált. Jelentős fejlesztés történt iskolánkban a számítástechnika területén. Pályázattal 11 db számítógépet kaptunk, önkormányzati segítséggel nyomtatót, szkennert, és önerőből, valamint alapítványunk támogatásával is sok gépet vásároltunk. 2004 tavaszán képviselői segítséggel felújítottuk a számítógép parkot, 11 új gépet vásároltunk. Ahhoz, hogy minden évfolyamon két osztályt tudjunk indítani, 16 osztályteremre lenne szükség. 2010-ben a szülők –nevelők bál bevételéből és jelentős szülői támogatással kialakítottunk egy új tantermet az alsó tagozatos épületrészben.

8 2011 elején TIOP pályázat keretében 4 interaktív táblát és 16 számítógépet kapott az iskola, ezzel lehetővé vált a számítástechnika terem teljes számítógépparkjának cseréje is. A mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetésével a tornaterem kapacitása nem lesz elegendő a testnevelés órák ellátására. Ezt a problémát az elkövetkező években meg kell oldani. Iskolánk tanulólétszáma stabil, ami a magas színvonalú nevelő-oktató munkának, a nemzetiségi nyelvoktatásnak. ill. az iskola tanulmányi eredményeinek tulajdonítható. Szeretnénk, ha felmenő rendszerben párhuzamos osztályokat indíthatnánk, így lehetőségünk lenne a bővített nyelvoktatás folyamatosságának biztosítására. Ehhez a jelenlegi 13 tanterem kevés. Iskolánk minimálisan négy tanteremmel való bővítése ezt a problémát megoldaná. Az érvényben lévő taneszközjegyzék szerint okvetlenül szükséges lenne szaktantermeket, aulát létesíteni, de egyéb kiszolgáló helyiségek is hiányoznak. Erre részben a megüresedett gondnoki lakás átépítése, átalakítása lehetne a pénzkímélő megoldás. Régóta szükséges lenne a könyvtár önálló helyiségbe költöztetése (jelenleg egy osztályteremben van elhelyezve a könyvtári állományunk), ill. tankonyha kialakítására is lenne itt lehetőségünk. Iskolánk számítástechnika terme is átköltözhetne ebbe az épületrészbe. Ehhez azonban a fenntartó és a működtető segítsége szükséges. Tudjuk, hogy ez nagy terhet jelent, de bízunk benne, hogy ennek szükségességét belátják. Meg kell próbálkoznunk pályázatok útján is pénzt szerezni.

1.1.1. Fejlesztési feladatok Működési feltételek területén: - A taneszköz-jegyzékben meghatározott kiszolgáló helyiségek kialakítása - Tönkrement ajtók, nyílászárók cseréjének folytatása - A két iskolaépület összekötése - További szaktantermek kialakítása Berendezések, felszerelések körében -

Tanulói székek, tanulóasztalok beszerzése, pótlása folyamatosan Elhasználódott írásvetítők cseréje, AV eszközök folyamatos korszerűsítése Újabb számítógépek, laptopok, projektorok beszerzése Újabb interaktív táblák beszerzése Az eszközjegyzékben foglaltak teljesítése

1.2. Személyi feltételek

9 A feljegyzések szerint a jogelőd iskolában az első tanító 1771-ben Huber Ferenc volt, aki a németországi Furbachból származott. Mivel a község lakói német nemzetiségűek voltak, az iskolában a magyar nyelv tanítását kellett szorgalmazni. 1896. június 11-én megyei küldöttség élén főispán Sárközy Aurél jelent meg, hogy megjutalmazza a két tanítót a magyar nyelv tanítása körül elért sikerért. Berkovicz és Hasenfrantz tanító urak 58 illetve 20 Ft jutalmat kaptak. Az idősebbek számára jól ismert nevek a század elejének tanítói: többek között Edelényi Kálmán, Klincsek Ferenc, Kisfaludy János, Schippert Ferenc, a fiatalabbak számára Gallai Rudi bácsi, Iványi Ferencné, Szlávik Lajosné neve cseng ismerősen, akik sok-sok éven át tanítottak iskolánkban. A korabeli leírások, összegyűjtött fényképek tanúsága szerint sokat változott az iskola, sokat változott az oktatás az elmúlt 242 év alatt. Eltűntek az iskolából a mezítlábas gyerekek, eltűntek a pöfékelő kályhák, eltűnt a nádpálca. Megváltozott a tananyag, megváltoztak a módszerek és talán kicsit megfakult a tanítók tekintélye is. Igaz, hogy manapság egy tanítóra 20-30 gyerek jut, de mondhatjuk, hogy nincs könnyebb dolgunk, mint Macher Sebő tanító úrnak a 157 mindennapi iskolással volt, akiket együtt tanított: A szakos ellátottság teljes egészében megoldott. Mivel a tantestületben csak 1 férfi kolléga van, évről-évre adódik gondunk a gyed – gyes miatti távollétekből. Német nemzetiségi iskola lévén az iskolavezetés a megfelelően képzett és megfelelő számú szakos nyelvtanár alkalmazására törekedett, sikerrel. Jelenleg 10 fő német szakos nyelvtanárunk van, ezen kívül 1 fő rendelkezik középfokú német nyelvvizsgával. Többen tanulják jelenleg is a nyelvet – így a nemzetiségi nyelv megfelelő szintű oktatásához a személyi feltételek biztosítottak. Az iskolában, a legtöbb szaktárgyból egy-egy fő szakos tanárunk van. Fontos tehát, hogy a kollégák rendszeresen részt vegyenek szakmai továbbképzéseken, konzultációkon, elkerülendő az elszigetelődést, lemaradást, információhiányt. A tantestület részvétele a továbbképzéseken megfelelő, de szükséges lenne a továbbképzési kereten túl más források, lehetőségek felkutatása, amelyek lehetővé tennék a továbbképzéseken való részvétel nagyobb arányát, nagyobb arányú támogatását. A tantestület minden érintett tagja rendelkezik a szükséges végzettséggel, amely feljogosítja a szakos képzésben való részvételre. Fontos lenne a kompetencia alapú oktatásra felkészítő továbbképzések és a differenciált oktatási formákat bemutató képzések számának növelése, illetve a fejlesztő és gyógypedagógiai képzéseken való részvétel. Az iskolavezetés a továbbiakban is támogatni kívánja a kollégák olyan irányú továbbtanulását, képzését, amely az iskola oktató-nevelő munkájának fejlődését, előbbre haladását szolgálja. Kis közösségről van szó, kialakult az egymás megbecsülésén és a korrektségen alapuló nevelőtestület. A munkához való viszony, a munkafegyelem jó. Szükségszerű és elvárható, hogy a feladatvállalás – és a kötelességteljesítés, kötelességtudat összhangja megvalósuljon.

10

Iskolánkban 2013. szeptember 1-től 8 munkaközösség működik. Ezek a következők: német, alsós, felsős, magyar, matematika-informatika, természettudományos, testnevelés, napközi-tanulószoba. A kollégák továbbképzésében ezek és vezetőik is elengedhetetlenül fontos szerepet kapnak.

1.2.1.Tantesület névsora Név

Munkakör

1. Schamberger Ágnes

igazgató

2. Gyulai Zoltán

igazgatóhely.

3. Bozókiné Nádai Olga tanár 4. Fakliné Falusi Olga Katarzyna tanító 5. Fecskésné Németh Hajnalka tanár 6. Frank Márta tanító 7. Gáspár Ildikó tanár tanító 8. Hervai d’Elhoungne János Pál tanár, 9. Horváthné Mészáros Erzsébet tanító 10. Horváthné Szám Zsuzsanna tanár 11. Kiss Genovéva 12. Korom Melinda 13. Krihó Andrea 14. Lovas-Banka Tímea 15. Marton-Moczik Alexandra 16. Móser-Murai Márta

tanító tanító tanár tanító napk. nev. tanító

17. Nadobán Istvánné

tanár

18. Nagy Ildikó

tanár

19. Németh Katalin

tanár

20. Sisa Korinna Szilvia

tanító

21. Sitku Katalin 22. Szám Mónika 23. Szűcs Éva 24. Ungvölgyiné Varga Éva

tanár tanító napk.nev. tanár

Képesítés magyar – német tantervi szakértő német ny. és ir. közokt. vezető testnevelés közokt. vezető matematika-orosz tanító – német nemz-i tanító matemat-kémia-számítástechn. közokt. vezető tanító - német nyelvű tanító mérnöktanár – német nemz-i matematika-fizika-informatika tan.szobai tanár tanító magyar-német, német nemzetiségi tánc tanító tanító - tanügyig.szakértő magyar-ének, drámapedagógus tanító német – biológia tanító – német nemz-i tanító, hittanár testnevelés – biológia, gyógytestnevelés földrajz-rajz, közokt. vezető német-orosz, német-nemzetiséginémet-tanár tanító, német műv. ter., ném. nemz-i tanító, hittanár történelem - magyar tanító tanító magyar-német nemzetiségi szak

11

25. Wiszt Henriett

napk.nev.

tantervi szakértő német ny.és ir. tanító, gyógypedagógus

1.2.2. Az iskola elképzelései a pedagógusok önképzését, továbbképzését illetően A tantestület minden tagjának feladata, hogy -

szakmai – pedagógiai ismereteit szinten tartsa, megújítsa, folyamatosan megismerkedjen azokkal az új módszerekkel, technikákkal, amelyek az iskolában, az oktatásban alkalmazhatók, ismerjék meg a számítógép, az interaktív tábla működését és alkalmazásának lehetőségeit, megfelelő szintű német nyelvtudásra tegyenek szert, szerezzenek képesítést a két tannyelven oktatandó tárgyak tanítására törekedni kell a tantárgyak tanítására előírt képzettségek meglétére törekedni kell a kompetencia alapú oktatásra, a differenciált tanulási módszerek minél szélesebb körű bevezetésére, alkalmazására

A továbbképzések alapelvei: - A továbbképzés célja, hogy a tantestület tagjai szakmai, pedagógiai ismereteiket szinten tartsák, illetve olyan új ismeretekre tegyenek szert, amelyekkel képesek lesznek a tanítási folyamat korszerűsítésére, az új technikák alkalmazására. - A beiskolázásoknál meg kell vizsgálnunk, hogy milyen törvényi kötelezettségeinknek kell eleget tenni a pedagógusok képesítési követelményeire vonatkozóan (pl. erkölcstan, mindennapos testnevelés, stb.). - A továbbképzések támogatásánál, a beiskolázási terv elkészítésénél mindenkor az iskola pedagógiai programjával összhangban lévő, az iskola, a tanulóközösség érdekeit legjobban figyelembe vevő továbbképzéseket kell előnyben részesíteni. - Minden esetben össze kell hangolni az iskola érdekeit és a pedagógusok érdeklődését. - Iskolánk jellegét tekintve elengedhetetlen, hogy a német nemzetiségi nyelv tanításának tárgyi feltételei biztosítottak legyenek, hogy a tantestület többsége tudja használni a német nyelvet. Ezért előnyben kell részesítenünk az e téren tovább tanulni szándékozók törekvéseit. - Hangsúlyozottan törekedni kell arra, hogy a szaktárgyak német nyelven történő tanításának feltételei adottak legyenek. - A tantestület tagjainak hosszú távú előrehaladása, perspektívája érdekében továbbra is támogatni kell a szakvizsga megszerzésére irányuló továbbképzéseket. - Fontos alapelv, hogy biztosítani kell a már megkezdett továbbképzések befejezéséhez szükséges anyagi hátteret, az iskola pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vételével.

12 -

-

Törekedni kell arra, hogy a tantestület minden tagja képes legyen napi munkájában alkalmazni a modern számítástechnikai eszközöket, ezért támogatni kell az ilyen irányú továbbképzéseket. Pl.: interaktív tábla, stb. Fokozottabban kell figyelnünk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink fejlesztésére, ezért a fejlesztő pedagógus továbbképzési irányokat kell hangsúlyozni.

Minden tanév március 15-ig elkészítjük a következő év beiskolázási, továbbtanulási tervét. Ennek elkészítésekor az egyenletes teherelosztásra törekszünk, fontos ugyanis, hogy az iskolai nevelő-oktató munka az esetleges hiányzások miatt ne sérüljön.

1.3. Tanulói összetétel Az iskola jelenlegi tanulólétszáma 273 fő, az elmúlt évekre visszatekintve stagnálónak mondható. Ez az iskola szempontjából kedvező, hiszen Tatabányán a gyermeklétszám folyamatosan, több ezer fővel csökkent, ami miatt az önkormányzat különböző megszorító intézkedések bevezetésére kényszerült. Német nemzetiségi nyelvet oktató iskola vagyunk, öt évfolyamon bővített nyelvoktató osztályaink is vannak. A nemzetiségi nyelvoktatás 1956 után indult újra, eredményessége az utóbbi 20 évben jelentősen javult. Eredményes oktató-nevelő munkánknak, nyelvoktatásunknak, az iskolában uralkodó gyermekcentrikus pedagógiai légkörnek köszönhetően jó a presztízsünk a városban, gyermekeinknek többsége alsó- és felsőgallai, de jelentős a város más körzeteiből hozzánk érkező tanulók száma is. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez a színvonal, jó hírünk megmaradjon, hogy elkerüljük a továbbiakban is a beiskolázási gondokat. Tanulóink többsége jó családi háttérrel rendelkezik, ez nyilvánvalóan tükröződik iskolai teljesítményükön, magatartásukon. Sajnos az utóbbi években megnőtt nálunk is a hátrányos helyzetű tanulók száma, vannak, akiket egy szülő nevel, akiknek szülei munkanélküliek. Beiskolázási eredményeink nagyon jók, szinte teljes mértékben az első helyre megjelölt középfokú tanintézetbe veszik fel diákjainkat. Magas a gimnáziumban (nemzetiségi gimnáziumban is) továbbtanulók száma.

2. Az iskolai nevelés – oktatás alapvető céljai A cél gyűjtőlencséje mindannak, amit a nevelés körében végzünk. Ez szabja meg nevelésünk tartalmát, jellegét, módszereit. A Széchenyi István Általános Iskolát tevékenysége során az alábbi alapelvek vezérlik:

13 -

minden tanuló szeressen iskolába járni, a tanulók legyenek motiváltak a tanulásra, minden tanuló ízlelje meg a sikert társai, szülei, nevelői körében, túl a tantervi követelményeken, a képességek minél szélesebb körében, a tanulók a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra. Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt.

2.1. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti és nemzetiségi értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,

14 jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

2.2. Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segít attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: ­ beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; ­ tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; ­ alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; ­ témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. 2.2.1. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló

15 gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2.2.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 2.2.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék

16 érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 2.2.4. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 2.2.5. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 2.2.6. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

17 2.2.7. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 2.2.8. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 2.2.9. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 2.2.10. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a

18 társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 2.2.11. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

2.3. A kulcskompetenciák Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejl�dését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. 2.3.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a

19 helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 2.3.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint.

20 Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 2.3.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. 2.3.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását.

21

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. 2.3.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív

22 használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében.. A digitális kompetencia fejődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. 2.3.6. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus

23 döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése valamint a változások iránti fogékonyság. 2.3.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás.

24 A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. 2.3.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. 2.3.9. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

25

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástarrtalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

3. Egységes alapokra épülő differenciálás Cél: - a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket, - lehetőséget biztosítsunk a hátrányos helyzetű. a halmozottan hátrányos helyzetű, a BTM-es és az SNI tanulók lemaradásának csökkentésére, képességeinek minél szélesebb körű kibontakoztatására. Feladat: A fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat megszervezése. A tanítás a tanulók tanulásának szervezése, vagyis tervezése, irányítása, szabályozása, értékelése. A differenciált tanulásszervezés szempontjai: ­ a tanulás belső motivációinak felszínre hozása ­ a tanulók aktivitásának kibontakoztatása ­ a tanulók előzetes ismereteinek felhasználása, tantárgyak közötti koncentráció ­ együttműködő (kooperatív) tanulási technikák, projektoktatás alkalmazása

26 ­ az egyéni, a csoportmunka és az osztályfoglalkoztatás keretében a tanulók tevékenységeinek, önállóságának kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességeinek előtérbe állítása ­ differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, ellenőrzésében, értékelésében ­ a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése ­ sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása, különös tekintettel az SNI gyerekekre és a BTM-es gyerekekre ­ információs és kommunikációs technikák alkalmazása A tantestület nevelő-oktató munkája során nagy figyelmet fordít a modern tanulásszervezési formák (differenciálás, pármunka, csoportmunka, projektpedagógia, drámapedagógia, kompetencia alapú oktatás, stb.) minél szélesebb körű alkalmazására. Ezt a célt szem előtt tartva vesznek részt a pedagógusok a különböző továbbképzéseken.

27

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánkban olyan nevelő-oktató munkát kell folytatnunk, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Figyelembe kell vennünk, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Céljainkat csak a tanítási órán és az azon kívül végbemenő pedagógiai tevékenység szerves egységében valósíthatjuk meg. A kettőt együttesen, egységben kell terveznünk, hiszen az utóbbi folytatja, elmélyíti, kiegészíti az előbbi nevelő hatását. Törekszünk arra, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minél szélesebb körben legyenek részesei és haszonélvezői ennek a pedagógiai célkitűzésnek. Milyen elveket kívánunk követni, közvetíteni tanulóink személyiségének fejlesztése érdekében? Nemcsak egyéni, hanem társadalmi szempontból is fontos az, hogy egy társadalmat alkotó emberek testi-lelki egészségben, jólétben élve teljesítsék ki életfeladataikat a közösség és saját egyéni életük szolgálatában. A testi-lelki egészséget alapvetően akkor élvezhetjük, ha szorongásoktól, félelmektől mentesen, belső rendezettséggel és egyéni szabadsággal, megelégedéssel élhetjük az életet. Fontos tehát annak tudatosítása, hogy - törekednünk kell életünket tartalmasan, lehetőleg örömteli élményekkel, sikeresen, boldogan élni, - fontos, hogy ki tudjuk alakítani saját, egyéni életcéljainkat, melyekben egyéniségünk, személyiségünk kiteljesedhet, s meg tudjuk találni a világban való létezésünk értelmét. - ahhoz, hogy életünket jobbá tegyük, élményeinket kell jobbá tennünk. Az örömteli, kellemes élmények döntő többségbe kell, hogy kerüljenek a negatív élményekkel szemben, hogy tudatunk harmóniája és rendezettsége megmaradhasson. - meg kell tanulnunk, tanítanunk, hogyan építsük be az örömöt mindennapi életünkbe A gyermekek személyiségének fejlesztésében nagy jelentősége van a legfőbb örömteli tevékenységnek, a játéknak. A problémamegoldó ember játékos ember. A játék szoros kapcsolatban áll a kreativitással. Az örömmel végzett, sok-sok reménykedéssel, kísérletezéssel, próbálkozással teli munka is tekinthető játéknak. A játékra képes ember tudata kontrollálására is képes. Nem fog függeni a külső világ általi esetleges feltételektől, hanem függetleníteni tudja magát környezetétől, értelmet lel saját gondolatai világában. A belső motiváció megléte kulcstényező a lelki egészség szempontjából. A játszani képes, felfedező és alkotó embernek, vagyis az autonóm és önálló személyiségnek

28 nincs szüksége arra, hogy külső ingerek, tévé, drogok stb. segítségével rendezze egyéniségét. A stabil, erős személyiség legfőbb ismérve a stresszel való megbirkózás képessége. A leginkább csodált tulajdonságok közé tartozik a nehézségek leküzdésére való képesség és a bátorság. A belső erő és tartás kifejlődése több tényező függvénye lehet: - rendkívül fontos a biztonságos háttér, a szerető, óvó és támogató család, - az intézményes keretek között folyó bátorító nevelés pozitív hatása. A személyiségfejlesztés színterei: - az iskola összetett szervezetű, bonyolult, sok nevelési tényezőt magában foglaló intézmény. Ezért mindenekelőtt az iskolán belül van szükség az együttes, egységes nevelői ráhatások megszervezésére, amelynek alapja a tantestület pedagógiai egysége. - sajátos szerepe van a napközi otthonnak, amelyeknek a feladata az oktatónevelő munka elmélyítése mellett sok esetben a családi nevelés kiegészítése is - a DÖK-nek nagyon fontos feladata van a közösségi nevelésben, az önigazgatási képesség fejlesztésében, az önnevelés feladatainak megoldásában, a jogok és kötelességek gyakorlásának elsajátításában - a családok és az iskola együttműködése - az iskola pedagógiai tevékenységének szélesítéséhez az iskola nyitottságára van szükség - tudatos pályaorientációs munkát kell folytatnunk, segítve ezzel tanulóink pályaválasztását, külön figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra, illetve a tanulási zavarokkal és nehézségekkel küzdő tanulókra - szoros együttműködést kell kialakítanunk a közművelődési intézményekkel, szerveznünk kell tanulóink számára színház, - mozi, - múzeumlátogatásokat - szorgalmaznunk kell a könyvtár használatát, a rendszeres olvasást

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés színterei: - az osztályközösségek - a napközi otthon - a diákönkormányzat

5.1. Feladataink az osztályközösségek kialakítása, fejlesztése területén -

a gyermekközösség életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése

29 -

-

a tanulók önkormányzó képességének kibontakoztatása az osztályközösség iskolán belüli és külső kapcsolatainak létrehozása, erősítése az osztályfőnökök törekedjenek arra, hogy a gyerekek minél nagyobb számban létesítsenek kapcsolatot német partneriskolánk tanulóival nevelés a társak iránti érdeklődésre, helyes megítélésükre, a tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása a gyerekek önismeretének fejlesztése, önnevelésének irányítása, eszményképük kialakulásának elősegítése ösztönzés és útmutatás az egyéni érdeklődés, képességek, hajlamok fejlesztésére az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása, a tanulók magatartását befolyásoló pozitív közvélemény alakítása, felkészítés a társadalom életében való cselekvő részvételre előkészítés a helyes családi életre a magánélet és a közélet érdekeinek egyeztetésére való nevelés a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezeket törekszünk arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, befogadását, és közösségi kultúrájuk kialakítását támogassuk.

Az osztályközösség kialakításában nagy szerepe van az osztályfőnöki óráknak. Az osztályfőnöki munkatervek összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekközösség fejlettségi szintjét, érdeklődési körét, teret kell biztosítani az aktuális feladatok, témák megbeszélésének, a rendszeres értékelésnek. Folytatjuk jól bevált értékelési rendszerünket, amelynek alapján az osztályfőnökök pontozással értékelik a tanulók munkáját, majd havonta érdemjeggyel a magatartást és a szorgalmat. A magatartás és a szorgalom jegyek kialakításánál figyelembe vesszük az osztályban tanító szaktanárok véleményét, tapasztalatát. Ez nagymértékben megkönnyíti a félévi és év végi magatartás és szorgalom osztályzatok magállapítását. Az osztályfőnökök rendszeresen figyelemmel kísérik a tanulók tanulmányi előrehaladását, havonta kiszámítják a tanulmányi átlagokat és értesítik a szülőket gyermekeik előre haladásáról. Ahhoz, hogy tevékeny, önmagát szerevező osztályközösség alakulhasson ki, állandó és rendszeres közösségi programok szervezésére van szükség. Minden osztály havonta legalább egy osztályprogram szervezésére törekszik, ahol a gyerekek együtt lehetnek, a közös élmény összetartozást segítő erejével még szorosabbá válhatnak kapcsolataik. Az osztályközösségeknek nyitottnak kell lenniük az iskola más közösségei iránt. Ezt a célt szolgálják a közös kirándulások, rendezvények, az alsó tagozatos osztályokkal kialakított testvérosztály kapcsolat. Évente két alkalommal iskolagyűlést tartunk, ahol az osztályfőnökök és a tanulók közösen kialakított véleménye alapján az intézményvezető értékeli az osztályközösségek és a tanulók munkáját, értékeli az eltelt időszak osztály- és iskolai szintű programjait, valamint ismerteti a következő időszak feladatait.

30 Az osztályközösségek kialakításában jelentős szerepet vállalnak a szülők, az osztályok szülői munkaközössége. Segítik az osztályfőnököket az osztályprogramok megszervezésében, lebonyolításában. Az osztályfőnökök lehetőséget biztosítanak a szülők számára az iskola munkájáról való tájékozódásra, a tanulmányi kirándulásokon való részvételre.

5.2. A napközi otthon és a tanulószoba működéséről -

Biztosítjuk minden tanulónk számára a napköziben, ill. tanulószobán való tanulás lehetőségét kialakítjuk a napközis és tanulószobai csoportok felelősi és értékelési rendszerét megteremtjük az eredményes tanulás feltételeit feladatunk a tanulás motívumainak fejlesztése, a helyes, gazdaságos tanulási módszerek elsajátíttatása a szabadidő hasznos eltöltése, különböző tevékenységi formák, munkafolyamatok megismertetése, gyakoroltatása az egészséges életre, a tiszta, rendezett környezet megteremtésére, a kultúrált étkezésre való szoktatás a tanítási órán kívüli játék-, sport-, kulturális tevékenység megszervezése az egyént fejlesztő és a közösséget erősítő szabadidő hasznos eltöltésére nevelés külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra, illetve az SNI és a BTM-es gyerekekre a napközis tanítóknak és a tanulószobán dolgozó tanároknak szoros kapcsolatot kell tartani az osztálytanítókkal, osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal az egységes nevelési eljárások, követelményrendszer kialakítása és alkalmazása érdekében

5.3. A diákönkormányzat működési rendje, működésének tartalmi lényege 1.

Az iskolai diákönkormányzat működésének célja a gyerekeknek a demokrácia megélésére nevelése, a demokrácia gyakorlása. Ennek során a gyerekek érezzék át, hogy iskolai életük alakítói, befolyásolói lehetnek. A demokrácia minden iskolai tevékenységükben valamilyen formában érvényesüljön. - legyenek tisztában jogaikkal, - dönthessenek, választhassanak, - szervezzék, értékeljék iskolai munkájukat, programjaikat, - véleményük, javaslataik jussanak érvényre.

31 2.

A diákönkormányzat alapvető működési színtere az osztályközösség. Az osztályközösség legmagasabb szintű fóruma az osztálygyűlés. Az osztálygyűlések során a gyerekek tanulják meg véleményüket megfogalmazni, előadni. Tanuljanak meg érvelni, vitatkozni. Ismerkedjenek meg a választás, a szavazás, a döntéshozatal jelentőségével, szabályaival. Az osztálygyűlésen legyen jelen az osztályfőnök.

3.

A diákönkormányzat legmagasabb szintű fóruma az iskolagyűlés. Feladatai: - az eltelt időszak eseményeinek, eredményeinek ismertetése, értékelése (tanulmányi munka, magatartás, iskolai programok stb.) - dicséretek, elmarasztalások bejelentése - ötletek, javaslatok, hozzászólások stb. - az előttünk álló programok, feladatok megismertetése. Az iskolagyűlés lebonyolítása történhet iskolarádión keresztül kéthavonként, de legalább kétszer a tanévben az iskola tornatermében gyűlnek össze iskolánk diákjai. (január-február, május-június)

4.

A diákönkormányzat legfőbb szerve a diáktanács. Tagjait az osztálygyűlés delegálja. Tagjai: - DÖK-segítő pedagógus - diákelnök - osztályonként 2-3 tanuló Feladatai: - az iskolaközösség előtt álló programok, feladatok megszervezése, előkészítése, levezetése, értékelése. A diáktanács legalább kétszer egy évben tart összejövetelt.

5.

A pedagógusok feladatai a diákönkormányzat munkájának megvalósításában: Az osztályfőnök aktívan részt vesz a programok megvalósításában. Ötletekkel, szervezési segítséggel, de a gyerekek önállóságát figyelembe véve segíti a diákönkormányzat munkáját.

Nagyon fontos szempont már évek óta, hogy a gyerekek számára hasznos, kulturált és maradandó élményt nyújtó programok szülessenek, minden kapcsolódjék valami konkrét célhoz, ne legyenek légből kapott összejövetelek, rendezvények. A környezetvédelem fontos gerince a diákönkormányzat munkatervének. Minden tanévben két alkalommal szervezünk tanítás nélküli munkanapon hulladékgyűjtést, amelyek a kerület számára jelentős segítséget jelentenek, a diákönkormányzat „pénztárcáját” pedig gyarapítják, nem beszélve a gyerekek abbéli szemléletének alakításáról, hogy a környezetünkben felgyülemlő szemét milyen sokféle módon hasznosítható. Minden évben sor kerül egy tavaszi és egy őszi iskola környéki takarítási napra is.

32 A környezetvédelem fontosságának erősítését szolgálhatják az évente periódikusan ismétlődő programok: - tavaszi és őszi udvartakarítás, növénytelepítések és azok folyamatos gondozása (cserjék, fák, virágládák) - az iskola épületének, tisztaságának védelme, havi értékelések a tanulók által (osztályok, közös helyiségek) ellenőrzése! - szelektív szemétgyűjtésre szoktatás - hulladékgyűjtés 2-szer évente - folyamatos elemgyűjtés, kupakgyűjtés Az egészséges „életmód – tanulás” fontos feladat. Színterei: - iskolai gyalogtúrák (őszi, tavaszi, téli) - vetélkedők - tanár – diák – szülő sportdélután - nyári táborok Saláta címmel többször rendeztünk az egészséges életmódot tanulandó játékos versengést az osztályaink között. Témáink voltak például: - egészséges táplálkozás - természetes anyagok a mindennapi életünkben - nemzeti parkjaink - szelektív hulladékgyűjtés stb. Sok meghívott vendég és szakember segítette a vetélkedők sikerét. A rendszeres gyalogtúrák kora ősztől késő tavaszig segítik annak a szemléletnek a kialakítását, hogy gyerekeink igényeljék a természettel való szoros kapcsolat. Természetes legyen számukra az őket körülvevő természeti környezet megismerése, védelme. A szülők bevonása a programokba nagyon fontos. Igyekszünk minden rendezvényen nyitottak lenni feléjük, ill. a kerület lakosai felé. Pl. családi sportversenyek, házi koncert, amelyet az iskolánk tanulói adnak, jótékonysági hangverseny, karácsonyi ünnepség stb.

5.4. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek - Fontos feladat az iskola névadójának, Széchenyi István emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés március hónapban a Széchenyi-hét keretében. - Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

33 -

Minden tanév folyamán iskolarádión vagy osztályszinten megemlékezést tartunk október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján és a nemzeti összetartozás napján.

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Az 5 tanítás nélküli munkanap közül egynek a felhasználásáról a diákönkormányzat dönt. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.  A 7-8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére tanulóink részére középiskolai előkészítőt órákat tartunk magyar és matematika tantárgyakból.  További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja mindennapos testnevelést, a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

34 g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Iskolánk megyei német nemzetiségi szépolvasási versenyt szervez az ősz folyamán, tavasszal megyei német nemzetiségi tanulmányi versenyt szervez 3-4., 5-6. vagy 7-8. osztályos tanulóknak. A város felső tagozatos általános iskolás tanulói számára műveltségi vetélkedőt szervezünk. h) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, hagyományápolás, várostörténet, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. i) Tanulmányi, osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Javaslatok az alsó tagozatos kirándulásokra: 1. osztály: 2. osztály: 3. osztály:

Tata Budapest barlang, Budakeszi Vadaspark Esztergom-Visegrád

35 4. osztály: Nagycenk (Széchenyi hagyományok miatt!) Fertőd Majk – Székesfehérvár Felső tagozat: 5. osztály: 6. osztály: 7. osztály: 8. osztály:

Kecskemét és környéke, Győr – Pannonhalma, Szentendre, Komáromi erőd Eger – Miskolc, Zirc – Veszprém Pécs és környéke, Gödöllő – Vácrátót Szeged – Ópusztaszer, Kőszeg – Szombathely, Balatonfelvidék (Tapolca, Sümeg)

Javasolt, hogy felső tagozatban évfolyamonként egy-egy egynapos kirándulást szervezzünk Budapest nevezetességeinek megismerésére, a tantárgyi koncentrációkat figyelembe véve. Például:

Közlekedési Múzeum, Vidámpark (5.o. technika) Hadtörténeti Múzeum – Vár – Állatkert (6.o. biológia) Budai hegyek Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Galéria, Nemzeti Múzeum Népstadion, Komjádi Uszoda, Margit-sziget Színház, Zeneakadémia, Planetárium

1. és 5. osztályban az osztályfőnök készítsen három, illetve négy évre szóló kirándulási tervet, amelyet az intézményvezető jóváhagyása után az osztályfőnöki foglalkozási tervhez kell csatolni. j) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Iskolánk német nemzetiségi tábort szervez a nemzetiségi oktatás tanórán kívüli támogatására. k) Testvériskolai kapcsolat. Iskolánk 1999 óta ápol testvériskolai kapcsolatot a németországi aalen-fachsenfeldi iskolával, amelyhez 2011-ben az aalenwasserallfingeni Karl-Kessler-Realschule is csatlakozott. A partnerkapcsolat keretében minden évben 15-16 diákunk és kísérő tanáraik utaznak Aalenbe, néhány hét múlva pedig a német gyerekeket és tanáraikat fogadjuk iskolánkban.

36 A gyerekek családoknál vannak elhelyezve, és mindkét iskolában részt vesznek a tanításon. l) Múzeumi, színházi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. m) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. n) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. o) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. p) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

5.4. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. -

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozó vizsga, szintfelmérő vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

37 -

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Szintfelmérő vizsgát kell tennie német nyelvből azon tanulóknak, akik az iskolába való felvételüket kérik, abban az esetben, ha korábban nem nemzetiségi iskolában végezték tanulmányaikat, illetve ha heti 5-nél kevesebb órában tanulták a német nyelvet. Ez alól kivételt jelent, ha a tanuló felvételét az első osztályba kéri. 4. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 5. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 6. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 7. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 8. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: A követelmények elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 9. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Hon- és népismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

38 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Hon-és népismeret Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 6.1. A pedagógusok alapvető feladatai -

-

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

39 -

-

-

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

6.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -

-

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

6.3. A tehetséges tanulók gondozása -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

40 -

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

6.4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése -

-

-

-

-

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

6.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

41

6.6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

6.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

6.8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

6.9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

42

6.10. Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

6.11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

6.12. Aktív részvétel a tantestület életében -

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.

6.13. Az iskola képviselete -

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

43

6.14. A vezetői feladatok ellátása -

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

6.15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 7.1. Az osztályfőnök feladatai -

-

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

44 -

-

-

-

-

Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit december 15. és április 15. előtt írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki munkaterv szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

45 -

-

-

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

7.2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

7.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány

46 -

Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői - A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) - Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján - A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - Továbbtanulás iskolatípusok szerint - Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya - Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

47 -

Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúklányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: - Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? - Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? - A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

7.4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

48 -

-

-

-

-

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. Megemlékezés október 6-ról, a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése.

8. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének elvei Az iskola a nemzetiségi oktatásra való tekintettel a város egész területéről fogad tanulókat. a) Iskolánkban minden osztály német nemzetiségi program szerint tanul, ezért csak olyan tanulókat tudunk felvenni, akiknek a szülei kérik a nemzetiségi oktatást, és vállalják a nemzetiségi oktatással járó többletfeladatokat, erről a beíratkozáskor nyilatkozatot tesznek. b) Az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. c) Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatainak átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett osztályfőnök véleményét.

49 d) Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz az első osztályba. e) Iskolánk nemzetiségi iskola, ezért a felvételnél előnyt élveznek a körzeti tanulókkal szemben is azok a tanulók, akiknek a szülei a német nemzetiséghez tartozónak vallják magukat, és erről a beíratkozáskor nyilatkozatot tesznek. f) Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. g) Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: -

-

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát a gyermek lakcímkártyáját a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt) a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

Az óvoda és iskola közötti átmenetet elősegítik: - a bemutató foglalkozások, kölcsönös látogatások, - nagycsoportos óvodások iskolalátogatása, - tájékoztató szülői értekezlet a felvett tanulók szüleinek. h) A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -

a tanuló anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát a gyermek lakcímkártyáját az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt az előző iskola által adott kiadott átjelentkezési lapot.

i) A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola Pedagógiai Programjában és Házirendjében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tenni német nemzetiségi nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult. Ha a tanuló német nyelvből a szintfelmérőn nem teljesíti az adott évfolyam minimum követelményét, akkor az iskola a tanuló jelentkezését elutasíthatja, illetve felvételét a többi tantárgy tanulmányi eredményéhez kötheti. Amennyiben a tanuló valamely más tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő. az adott

50 évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

9. Az iskola életét, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek Az iskola oktató-nevelő munkája kötelező tanórai foglalkozásokból és tanórán kívüli, választható foglalkozásokból tevődik össze. Az utóbbiak körét, a tanulók elé tárt „választékot” úgy kell összeállítanunk, hogy azok egyaránt szolgálják a tehetség kibontakozását és a hátrányos helyzetből adódó lemaradások felszámolását. Alapelvünk: oktatómunkánk alapja a magas színvonalú tanórai munka, melynek kiegészítői lehetnek a tanórán kívüli foglalkozások. A magas színvonalú tanórai munka semmivel sem váltható ki, ez az eredményesség első és legfontosabb színtere az iskolában. A legjobb esélye tehetsége kibontakoztatására annak a tanulónak van, aki az általános iskolai tanulmányai alatt magas színvonalú képzésben részesült, akinek a tanárai az elsőtől a nyolcadik osztályig mindent megtettek azért, hogy szellemileg, értelmileg, érzelmileg és testileg fejlett, jól képzett, kiegyensúlyozott emberekké váljanak.

9.1. A tehetség kibontakozását szolgáló tevékenységek -

-

-

Az iskolai tanulócsoportok megszervezésénél messzemenően figyelembe kell venni a gyerekek képességeit, a szülők igényeit. Tehetségesebb tanulóinknak – ha erre igényük van és az iskolának lehetősége – a bővített nyelvoktatást javasoljuk. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra, illetve az SNI és a BTM-es gyerekekre. A csoportbontásoknál szintén a gyerekek képesség szerinti csoportba osztásának kell dominálnia. A nagyobb létszámú osztályokban a német mellett szükséges megvizsgálni a matematika és a magyar nyelv tantárgyakból való csoportbontás lehetőségét is. Ugyancsak csoportbontásra van szükség a technika és az informatika tantárgyaknál. Iskolánk 1999 óta ápol testvériskolai kapcsolatot az aalen-fachsenfeldi iskolával, amelyhez 2011-ben csatlakozott az aalen-wasserallfingeni KarlKessler-Realschule. Minden évben 15-16 tanulónk vesz részt németországi csereutazáson, amelynek keretében tanulóink ott részt vesznek a tanításon, családoknál vannak elszállásolva, néhány hét múlva pedig a német gyerekeket és tanáraikat fogadjuk iskolánkban. Tanulóinknak ezáltal lehetőségük nyílik anyanyelvi környezetben nyelvgyakorlásra, de az anyaországi kultúra,

51 hagyományok és szokások megismerésére is. Emellett barátságok szövődnek, amelyek révén a gyerekek és a családok is gazdagodnak. - Iskolánkban tanévenként egy, esetleg két végzős osztály továbbtanulását kell elősegíteni, ill. figyelemmel kísérni. A pályaválasztás előkészítésénél döntő szempont annak számbavétele, hogy gyermekeink milyen családi háttérrel rendelkeznek, pályaválasztásukkal milyen otthoni indíttatást kapnak. „Falusi” tanulóink szülei többnyire fizikai munkások, körzeten kívüli gyerekeink szülei általában értelmiségi, szellemi foglalkozásúak, akik az iskola jellege, az iskoláról kialakított kép, az iskola eredményei alapján kérik gyermekeik felvételét. Pályaorientációs munkánkban alapvető szempont tehát, hogy a gyerekeket a képességeiknek, érdeklődési körüknek leginkább megfelelő pálya felé irányítsuk, hogy megfelelő módszerekkel ösztönözzük azon tanulóinkat is, akik esetleg otthonról nem kapják meg a kellő ambicionálást. Az osztályfőnökök ötödik osztálytól kezdve beépítik az osztályfőnöki munkatervekbe a pályaválasztás előkészítésével kapcsolatos témákat, illetve feladatokat. Például: - a tanulók személyiségének minél jobb megismerése, - a tanulók érdeklődésének megismerése, - a gyermekek reális önismeretének, önértékelésének kialakítása, képességek, érdeklődés viszonya egy – egy tanuló esetében, - pályaválasztási szempontok tudatosítása, - foglalkozások, szakmák minél szélesebb körű megismertetése stb. - pályaválasztási kiállításon való részvétel - pályaválasztási tanácsadás igénybevétele Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való beszélgetésekre, a szülők felkészítésére, felvilágosítására is. Ennek kerete elsődlegesen a szülői értekezlet, a családlátogatás, illetve az egyéni beszélgetések. Nyolcadik osztályban, amikor már „sűrűsödik” a munka, az ősz folyamán és január hónapban pályaválasztási szülői értekezletet tartunk. Erre minden alkalommal meghívjuk a pályaválasztást segítő intézmények képviselőit, hogy a szülők a legújabb, legfrissebb információkhoz hozzájussanak. - Hetedikes és nyolcadikos tanulóink számára matematikából és magyar nyelvből középiskolai előkészítő foglalkozásokat szervezünk, hogy megkönnyítsük az általános iskolából a középiskolába való átmenet nehézségeit. - Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra, illetve az SNI és a BTM-es gyerekekre, ezáltal növelve az érettségi megszerzésének az esélyét. - Tantestületünk már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a gyerekeket minden eszközzel a permanens tanulásra kell biztatni, nem elegendő a „finisben” való „ráhajtás”. Felismertük azt is, hogy hozzá kell szoktatnunk őket a

52 stresszhelyzetekben való szerepléshez, hogy „kiélezett” helyzetekben is tudjanak jó teljesítményt nyújtani. Ilyen meggondolásokból indítottuk el az iskolai tanulmányi versenyeket már a harmadik osztálytól kezdve. E versenyeket rendszeresen megrendezzük, a versenyeken való részvételnek, illetve a jó szereplésnek, a győzelemnek egyre nagyobb a presztízse a tanulóink és a szülők között is, ezért folytatandó, jó hagyományaink között szerepelnek. -

Tehetséges gyerekeinket irányítjuk a középiskolák által szervezett szakkörökbe, előkészítő foglalkozásokra, a levelezős feladatmegoldó versenyeken való részvételre.

-

Nagyon fontos és nagy lehetőséget biztosít tanulóink számára a német nyelv magas óraszámban való tanulása 1-8. osztályokban. Az állami nyelvvizsgára való felkészítés a törekvő, tehetséges gyerekeinknél, valamint a szülőknél is nagy tetszést aratott. Ezeket a foglakozásokat a jövőben is meg szeretnénk szervezni, mert jó kezdeményezésnek tartjuk, rendkívüli módon megkönnyíti tanulóink középiskolai felvételét, beilleszkedését, továbbhaladását egy nyelv megfelelő szintű ismerete.

-

Megítélésünk szerint az iskolafokozatokat tekintve az általános iskola, különösen a felső tagozata van a legnehezebb helyzetben, hiszen itt együtt tanul a leendő orvos, kutató, mérnök a leendő szakmunkással, segédmunkással stb. Nem minden órán és tantárgyból nem lehet csoportbontást alkalmazni, ezért törekedni kell a differenciált oktatási formák minél szélesebb körű alkalmazására. Hiszen a gyermek fejlődése szempontjából elsődleges fontosságú a saját értelmi képességéhez, haladási üteméhez igazodó oktatás, nevelés.

Szeretnénk kiemelni egy-két nagy fontosságú, sarkalatos kérdést, illetve feladatot, amelyre figyelnünk kell, illetve amelynek a megvalósítására a tantestületnek törekednie kell: - a helyi tanterv körültekintő kiválasztása, - tájékozódás a középfokú intézmények tananyagáról, követelményrendszeréről, - a tanulók teljesítményének reális, következetes osztályozása, értékelése (túl alacsony ill. túl magas mérce veszélye) - további lehetőségeket kell keresnünk egyes tantárgyakból, illetve osztályokban a csoportbontásra, az ehhez szükséges anyagi fedezet megteremtésére, - a tanulók teljesítményének következetes mérése, - az oktatás technikai színvonalának további emelése, korszerű oktatási feltételek biztosítása.

9.2. Az óvodából az iskolába való átmenet kérdése

53 Tanulóink többsége a Német Nemzetiségi Óvodából és Alsógallai telephelyéről érkezik, így alkalmunk van arra, hogy nagycsoportban ismerkedjünk a leendő első osztályosokkal. A két intézmény közelsége és a pedagógusok jó kapcsolata, együttműködése következtében az alábbi tevékenységi formákat alakítottuk ki az átmenet megkönnyítése érdekében: - lehetőség szerint minél korábban eldöntjük, hogy ki lesz az első osztályos tanítónő, így módjában áll ismerkedni a gyerekekkel. Meglátogat egy-egy foglalkozást, részt vesz a tavaszi, iskolát előkészítő szülői értekezleten. - a leendő első osztályosok ellátogatnak az iskolába, részt vesznek az elsősök egy tanítási óráján, (tavasszal) - ugyanígy az elsősök is visszalátogatnak az óvodába az ősz folyamán, - az óvó nénik hospitálnak alkalmanként az első osztályban, az első tanítási napokon segítenek a tanító néninek - tanévnyitó ünnepélyen a tanító néni és az óvó néni együtt hozzák le az óvodából az iskolába a gyerekeket, ők egy kis műsort adnak, az iskola vezetője pedig köszönti az első osztályosokat - Nagyon szép hagyomány, hogy a nyolcadik osztályosok német szokás szerint „Zuckertüte-t”, tölcsér alakú csomagot készítenek az évnyitóra az első osztályosoknak. Ebbe különböző édességek, iskolaszerek kerülnek, amelyre a kisiskolásoknak az iskolában szükségük lesz Ezek nagyon kedves hagyományok, amelyeket a jövőben is folytatni szeretnék. Az oktatási törvény lehetőséget adott a differenciált beiskolázásra. Azoknál a tanulóknál, akik valóban iskolaéretlenek, használ az egy éves óvodában való visszamaradás. Nagyon kell azonban ügyelni a határesetekre, vagy a problematikus gyerekekre, mert ez az egyik módja annak, hogy ne növekedjen az iskolában a túlkoros gyerekek száma. Tapasztalataink azt mutatják, hogy sok esetben ezek a gyerekek az iskolában jobban fejleszthetők, mintha egy évet még az óvodában maradnának. Ennek eldöntése mindig egyedi elbírálást igényel, ezért is fontos, hogy a tanítónő is ismerkedjen a gyerekekkel, hogy megbeszélje az óvónővel a problémákat. Sajnos szinte évente került olyan kisgyerek az első osztályba, aki enyhe értelmi fogyatékos volt, vagy kis létszámú osztályban való elhelyezése lett volna indokolt. Nekünk kis létszámú osztályunk nincs, így ezek a gyerekek eleve hátrányos helyzetből indultak, lemaradásuk sok esetben csak fokozódott. Tantestületünkben 1 fő fejlesztő pedagógus és 1 fő gyógypedagógus dolgozik. Teendőnk tehát az, hogy a Pedagógiai Szakszolgálattal szorosan együttműködve segítsük ezen tanulóink felzárkózását, továbbhaladását. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az átmenet megkönnyítésénél az iskolai környezetnek, az osztályterem berendezésének. Ezért igyekeztünk az alsó tagozatos osztályokba gyerekbútort, szabadpolcos szekrénysort vásárolni, szőnyeget tettünk, játszósarkot alakítottunk ki.

54 A napközis csoportok megszervezésénél továbbra is arra kell törekednünk, hogy első osztályban homogén csoport legyen. Így a gyerekek a megszokott társaikkal vannak együtt, kevesebb az alkalmazkodási problémájuk. Ugyancsak figyelni kell arra, hogy első osztályban lehetőleg minél több tantárgyat az osztálytanító tanítson, mert a gyerekek könnyebben alkalmazkodnak egyféle követelményrendszerhez, nevelési eljáráshoz, elváráshoz. Első osztályban szeretnénk hangsúlyozni a pozitív értékelés fontosságát és előnyét az elmarasztalással szemben. Meg kell szerettetnünk az iskolát, a tanulást, a sokszor félénk, gátlásos, ügyetlenkedő, szorongással, várakozással teli kisgyerekekkel, hogy örömmel járjanak iskolába, hogy tudják mindazt produkálni, ami a képességeiknek megfelel. Egy egész életre meghatározó lehet tehát a kisgyerek és az iskola viszonyában az első osztályos tanító néni személye. Iskolánk alapfeladatai közé tartozik, hogy ellátja az ép értelmű, testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan, és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitációszavar) sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását. Ezen tanulók fejlődésének követésére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Ezek a gyerekek a Pedagógiai Szakszolgálat és a Szakértői Bizottság vizsgálata alapján elkészített pedagógiai, ill. szakértői vélemény birtokában kerülnek hozzánk. Feladatunk minden esetben az, hogy egyéni fejlesztési terv alapján, a gyerekek képességeinek figyelembe vételével foglalkozzunk velük. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez minden esetben igényelni kell szakember segítségét. Az egyéni fejlesztés történhet tanórai keretben, vagy a tanítási órákon kívüli időkeretben. Az iskolában a gyerek érdeklődési körének figyelembe vételével szakköröket szervezünk. Matematika, német, számítástechnika – informatika, énekkar, rajz, színjátszó kör, virágkötészet, háztartástan, sportfoglalkozások a legkeresettebbek. Arra kell törekedni, hogy a szakkörök választékkínálata ne csak a tanulásban, hanem más területen, pl. készségtárgyakban kiemelkedő képességű tanulóinknak is lehetőséget biztosítson. A szakkörök szervezésénél fel kell mérnünk a gyerekek igényeit, érdeklődését. Ahhoz, hogy a szakkörök eredményesen működjenek, megfelelő anyagi háttérre, modern, működőképes eszközökre van szükségünk. Ezekből az iskola nagyon változatos felszereltséget mutat. Jövőbeni fejlesztési terveinket külön fejezetben részletezzük. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésénél gondolnunk kell a lassan haladó, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekre is. Számukra a problematikus tantárgyakból korrepetálásokat tartunk, igyekszünk megtalálni azokat a személyre szóló fejlesztési eljárásokat, amelyek egy-egy tanuló esetében eredményesek lehetnek. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra és a tanulási nehézséggel és zavarokkal küzdő tanulókra.

55

Nagyon fontosnak tartjuk az iskolai sikeres oktató-nevelő munka érdekében a hatékony napközis és tanulószobai munkát. A napközis gyerekek azokból a családokból kerülnek ki, ahol mindkét szülő dolgozik, a gyerekek otthoni felügyeletét megoldani, illetve tanulásukat segíteni nem tudják. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az iskolában a délutáni foglalkozásokat hatékonyan, szakszerűen szervezzük meg számukra. A napirend két fő tevékenységi területre bontható: a tanulásirányításra, illetve a szabadidős foglalkozásokra. A tanulásirányítás eredményessége szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítunk a hospitálásoknak, napközis nevelő tanórán, illetve fordított irányban is. Másik nagyon fontos együttműködési terület a tanulók értékelése. A napközis nevelőnek az osztálytanítóval együttműködve közös értékelési rendszert kell kidolgoznia és következetesen alkalmazni. A tanulók így egységes követelményekkel, illetve értékeléssel találják magukat szemben, ami egy – egy tanuló fejlődése szempontjából nagyon fontos. A szabadidős foglalkozásoknál a változatosságra kell törekedni. Ezen foglalkozások idejét nagyon lerövidíti a délelőtti tanórák nagy száma, illetve az, hogy sok gyerek a délutáni tanulás után hazamegy. Több éve működik iskolánkban zeneiskola több tanszakkal. Jótékony hatása a gyerekek személyiségének fejlődésére, tanulási eredményeik javulására kézzel fogható eredményeket mutat. Feladatunk tehát a gyerekek és a szülők tájékoztatása a zeneiskola tevékenységéről, ambicionálni a tanulókat a zenetanulásra, megfelelő alkalmakat biztosítani számukra a fellépésekhez. Iskolánkban nagyon élénk és eredményes sportélet folyik, amelynek lendületet adott új tornatermünk. Nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy a mindennapos testnevelés tanulóinknak biztosított legyen. - a DSK iskolai sportkörré való átalakításával megvalósítottuk alsó tagozatban a mindennapos testnevelést - a kötelező testnevelési órákon kívüli sportfoglalkozásokat – sportórák, sportköri foglalkozások, „kondidélutánok” – a nem kötelező iskolai órakeretből szervezzük meg. A sportcsoportok kialakításához, a sportköri munka tervezéséhez a tanulók igényeit minden tanév végén felmérjük - a mindennapos testnevelés keretében heti egy táncórát tartunk minden alsó tagozatos tanulónknak a nemzetiségi hagyományok ápolását ezzel is erősítve. - a tanulók egészségügyi szűrése alapján megszervezzük tanulóink számára a gyógytestnevelést - a sportfoglalkozásoknak lehetőséget kell biztosítani a tömegsport szintű tevékenységek folytatására, a felzárkóztatásra, ugyanakkor a tanulók sportversenyekre való felkészítésére is

56 külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra A tehetséges, versenyszerűen sportolni kívánó gyerekeket Tatabánya város valamelyik jól működő szakosztályába kell irányítanunk. Továbbra is bekapcsolódunk a városi, iskolák közötti sportversenyekbe, amelyekre rendszeres munkával igyekszünk felkészíteni tanulóinkat. „Jó tanuló, jó sportoló” verseny kiírásával ösztönözzük a gyerekeket a magas szintű tanulmányi és sporteredmények elérésére. -

9.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, gyermekvédelem Iskolánk Tatabánya-Felsőgallán található. A városnak ezen részét döntő többségben német nemzetiségű emberek lakják. Jelenleg 273 tanulónk van. A településrész családi házakkal van beépítve, melyekhez kisebb kertek tartoznak. A gyerekek egy része délutánjait otthon tölti szülei, nagyszülei körében, de egyre növekszik azon tanulók száma, akik napközis ellátást igényelnek. A tényekhez azonban az is hozzátartozik, hogy Felsőgalla a város peremén helyezkedik el, közel Mésztelephez, a Hatos-, Hetes telephez és itt már megtalálhatók a nehezebb szociális körülmények között élő családok is. Iskolánk ilyen szempontból eddig kedvező helyzetben volt, mert a családok többsége rendezett és nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosított gyermekének. Eddig a leggyakrabban előforduló problémák a házasság felbomlásából, a családok rendezetlen életviteléből, olykor az alkoholizmusból származtak. A mai időkben ehhez (hozzájárulnak) hozzájönnek az erkölcsi felelőtlenség, alacsony életszínvonal, az otthoni törődés hiánya, a gyermek otthoni felügyeletének hiánya, egyedülléte. Veszélyeztetett gyermekünk nincs, de hátrányos helyzetű egyre több lesz és ez veszélyessé is válhat. Legfontosabb feladatunk a PREVENCIÓ. Mit tehetünk e téren? - A gyerek nevelésére a család hivatott, ezért a rászoruló családokat segíteni, támogatni kell. - A gyereket kiemelni a családból csak akkor szabad, ha ez a gyermek MINDENEKFELETT álló érdeke. - A gyermek neveléséért felelősséget kell vállalni az összes komplex, differenciált, célzott, segítő, ellátó szerveknek: alapvető feladatokat látnak el az egészségügyi-, szoc.intézmények, védőnő stb. óvoda, iskola igazgatása, gyermekvédelmi felelősei polgármesteri hivatal, kormányhivatal, gyámhatóság, rendőrség bűnmegelőzési tevékenysége A rendszeres támogatási lehetőségeket a törvény részletezi, ezt azonban figyelni kell és élni a lehetőségekkel. A prevenció érdekében fontos az eddig is jól bevált jelzőrendszer jó működése:

57 - óvoda - iskola - védőnő jelzése Az iskolai gyermekvédelmi felelős feladata: - jó kapcsolat a tanulókkal, kollégákkal, iskolavezetéssel, szülőkkel, külső szervekkel - szükség esetén lehet csoportokat szervezni, gyermekvédő szolgáltatásokat létrehozni - titoktartás! - a segélyek megszervezése - a veszélyeztetettség jelzése az iskola felé - önképzés, továbbképzés - konfliktuskezelés megtanulása Iskolánkban a gyermekvédelem keretén belül fontos szerepet kap a nevelési tényezők összehangolása. Feltétlenül úgy gondoljuk, hogy a gyermek mindenoldalú fejlődésének, nevelésének biztosítása elsősorban a szülők kötelezettsége. Természetesen az iskola együttműködése elengedhetetlenül szükséges mindebben. Iskolánk számára feladat volt és lesz ezután is, hogy különös törődéssel támogassa (lehetőségeihez mérten) a nevelésben nehézségekkel küzdő családokat, a fejlődésben gátolt gyermekeket, és eredményes nevelő-oktató munkájával megpróbálja megóvni a tanulókat a különböző veszélyektől. A nevelőtestületnek, elsősorban az osztályfőnököknek nagy figyelmet kell fordítania azokra a tényezőkre, amelyek a gyermek személyiségének alakulását károsan befolyásolják. Melyek lehetnek ezek: - az otthoni helytelen nevelés, - a kényeztető nevelés, - a szülők teljesíthetetlen követelményeket állítanak a gyerek elé, - következetlenség, - a szülő nem szervezi meg gyermeke helyes életvitelét, nem ad tartalmat tevékenységének, - pszichés sérülések, - beteg gyerekek gyógyíttatásának elhanyagolása, - szűkös anyagi körülmények, szegénység stb A fentiekből is következik és számukra ijesztő jelenség az utóbbi időben az úgynevezett nehezen nevelhető gyermek. Nehezen nevelhetőnek azokat a gyermekeket tekintjük, akiknél a súlyos magatartási problémák rögzülnek, ezért érzelmileg megközelíthetetlenné, nehezen nevelhetővé válnak. Ezeket a gyerekeket súlyos ellentmondások jellemzik. Személyiségük labilis, életvitelük megbízhatatlan, pszichés zavarokkal küszködnek. Viselkedésük szélsőséges. Nehezen irányíthatók. Alkalmazkodási képességük elégtelen, teherbírásuk, feszültségtűrésük csekély. A nehezen nevelhetőség együtt jár

58 testi és idegrendszeri zavarokkal. (agresszivitás, káros fantáziálás, beszédzavar, dadogás, idegesség stb.) Az iskolának erre a problémára kell leginkább felkészülnie. Újra feladat kell, hogy legyen szükség esetén a családlátogatás. Meg kell ismernünk a gyerekek életkörülményeit, a családot. „Emberközeli” kapcsolatot kell kialakítani gyermekkel, szülővel egyaránt. Egyébként pedig: - az iskola ill. az önkormányzat által biztosított támogatásokat gondos mérlegelés után és olyan formában kell kiosztani, hogy azt tényleg a „rászoruló” gyermekek élvezhessék. (tankönyvsegély, étkezés, táborozás, ösztöndíj stb.) - az iskola és az osztályfőnökök vegyék igénybe a nevelési tanácsadók, a speciálisan képzett szakemberek segítségét. Hívják meg értekezletekre (pl. nevelési) a szakembereket. - fel kell készítenünk a tanulókat arra, hogy saját maguk is képesek legyenek bizonyos helyzeteket kezelni, a veszélyhelyzeteket elkerülni. Céljaink még: - a szociális szorongás és a bizonytalan viselkedés felismerése, - az észlelés szenzibilissé tétele, - az elvárások, megítélési kritériumok, magatartásmódok reflexiója (odafigyelés másra) - önkontroll. Eszközök: - videofilmek, - munkalapok - képregények stb. A tanulók esélyegyenlőségét, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a BTM-es és SNI tanulókat érintő egyéb kérdésekben az iskola esélyegyenlőségi programja rendelkezik.

10. A szülő, a tanuló, és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztési lehetőségei A Pedagógiai Program megfelelő minőségű teljesítése sokféle szempont mérlegelését kívánja meg, ezért szükséges az általános iskolai nevelés-oktatás három legfontosabb résztvevőjének kapcsolataival, helyzetével és további feladataival foglalkozni. A gyermekek nevelésének elsődleges és legfontosabb színtere a család. Az iskola csak akkor képes a tőle elvárható nevelési-oktatási feladatokat megoldani, ha a gyerekek a

59 családban szilárd erkölcsi alapokat kapnak, ha a pedagógusok, az iskola és a család között szoros együttműködés alakul ki. A nevelési folyamatban tehát mindhárom tényezőnek megvan a maga nagyon fontos feladta, de ahhoz, hogy egy gyermek valóban megfelelő szintre jusson mind a nevelést, mind pedig az oktatást illetően, a három tényező szoros együttműködése szükséges. Milyen szerepe és feladata lehet a családnak, milyen együttműködési formákat kívánunk a családok és az iskola között kialakítani? A szülő joga a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztása. Nemzetiségi nyelvoktató iskola lévén, biztosítanunk kell, hogy a nemzetiségi oktatást igénylő családok gyermekei iskolánkban tanulhassanak. Tájékoztatni kell a szülőket a beíratás időpontjáról, az induló osztályokról. Biztosítanunk kell a szülők számára, hogy megismerjék iskolánk munkarendjét, pedagógiai programját, házirendjét. Ennek érdekében minden első osztály indulása előtt, - lehetőség szerint májusban - szülői értekezletet tartunk a leendő első osztályos gyermekek szülei számára. Ezen az értekezleten minden szülő megkapja a házirendet és a tanulók heti óratervét. Tájékoztatjuk a szülőket a gyermekek kötelező és nem kötelező foglalkozásainak rendjéről, a választási lehetőségekről, és biztosítanunk kell, hogy a gyerekek ezeken a foglalkozásokon részt vehessenek. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra, illetve a BTM-es és SNI gyermekekre. Ugyanakkor azt is szükséges mind a tanulók, mind pedig a szülők tudomására hozni, hogy a tanév elején szabadon választott foglalkozásokon való részvétel a tanuló kötelességévé válik. A tantestületi értekezletek, a nevelési értekezletek nagyon sok esetben olyan témával foglalkoznak, vagy olyan határozatokat hoznak, amelyek érintik a szülőket, a szülők és az iskola együttműködését. Ezért folytatnunk kell eddigi nagyon jól bevált hagyományunkat, hogy a szülői értekezleteken a nevelési értekezletek témáját és a tantestületi értekezletek szülőket érintő kérdéseit ismertetjük. A szülőkkel való kapcsolattartás formái a szeptemberi és februári szülői értekezletek, a novemberi és áprilisi fogadóórák, valamint a nyílt napok. Biztosítjuk a szülőknek azon jogát, hogy szülői szervezetet, iskolaszéket vagy szülői munkaközösséget hozzanak létre, és közreműködhessenek azok tevékenységében. A szülői munkaközösségen keresztül kérjük a szülőket az iskolai programok szervezésében, lebonyolításában való részvételre. Kérjük és várjuk a szülők támogatását iskolánk nevelési – oktatási feltételeinek, körülményeinek jobbítására, az iskoláért szervezett társadalmi munkákban való részvételre, iskolai alapítványunk támogatására.

60 A szülők joga, hogy javaslataikat, észrevételeiket írásban az iskolavezetés felé előterjesszék. Ezeket intézményünk vezetője, a nevelőtestület, a szülői szervezet megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről 30 napon belül tájékoztatjuk a szülőt. A pedagógusnak kötelessége, hogy figyelemmel kísérje a gyermekek családban való fejlődését, nevelését, a gyermekek otthoni helyzetét, és ha hiányosságokat, vagy veszélyeztetettséget tapasztal, azt azonnali intézkedések kezdeményezésével megakadályozza. A gyermekvédelmi felelőssel együttműködve külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. Szükség esetén családlátogatást kezdeményezünk. Kérjük a szülőket, a szülői munkaközösséget és tanulóinkat is arra, hogy segítőkész szándékkal kísérjék figyelemmel társaik munkáját és körülményeit, problémás helyzetet tapasztalva azonnal forduljanak segítségért az osztályfőnökökhöz vagy az iskolavezetéshez. A gyermekek iskolai nevelésének, oktatásának legfontosabb letéteményese a pedagógus. Ahhoz, hogy munkáját eredményesen végezze, mindenekelőtt az szükséges, hogy mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák. Ez egyrészt az iskolavezetés, az iskolai pedagógus közösség feladata, de szorosan összekapcsolódik a szülői közösséggel, ill. a tanulóközösséggel is. Az oktatáshoz, neveléshez szükséges megfelelő iskolai légkör, fegyelem kialakításában nemcsak a pedagógusoknak, hanem a gyerekeknek is felelősségteljesen kell részt vállalniuk. A pedagógusok és a tanulók megfelelő együttműködésének megteremtésében döntő jelentősége a pedagógusoknak van. Olyan tanár-diák kapcsolat kialakítására kell törekednünk, amelyben tanulóink bizalommal fordulhatnak hozzánk egyéni problémáik, gondjaik megoldásához. Gondoskodnunk kell tanulóink testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. A pedagógusoknak és különösen az osztályfőnököknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az osztály, és azon belül az egyes tanulók fejlődését, visszajelzést kell kapniuk a gyerekek iskolai problémáiról, „megelégedettségükről” és meg kell keresni a további előrelépéshez vezető eljárásokat, módszereket. Ezek színterei főleg az egyéni beszélgetések, osztályfőnöki órák és a tanítási órákon, vagy iskolán kívüli elfoglaltságok. A tanulóknak joguk és egyben kötelezettségük is, hogy tevőlegesen részt vegyenek az iskolai nevelésben, oktatásban. Képességeiktől elvárhatóan tevékeny részt kell vállalniuk a tanítási óra munkájában, olyan magatartást kell tanúsítaniuk, amely nem zavarja tanárait, társait a munkájukban. Az iskolán kívül is úgy kell viselkedniük, hogy iskolánk jó hírnevét megőrizzék. Biztosítanunk kell, hogy tanulóink érdeklődésüknek megfelelően választhassanak a tanítási órákon kívüli programokból, tanulóinknak pedig törekedniük kell a közösségi programokon való aktív részvételre. Minden tanítási év elején ismertetni kell a tanulókkal a tanév fő feladatait, a tanítási órákon kívüli foglalkozások rendjét, a közösségi programokat, hogy lehetőségük legyen az ezekre való jelentkezésre ill. a felkészülésre.

61 Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. A költségekkel járó tanórán, illetve iskolán kívüli programok szervezésekor a részvételhez segítséget nyújtunk ezeknek a tanulóknak.

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

62

TARTALOMJEGYZÉK 1. Preambulum (az iskola rövid bemutatása) ........................................................ 5 1.1. Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 5 1.1.1. Fejlesztési feladatok ...................................................................................................... 8 1.2. Személyi feltételek ............................................................................................................... 8 1.2.1.Tantesület névsora ........................................................................................................ 10 1.2.2. Az iskola elképzelései a pedagógusok önképzését, továbbképzését illetően ................ 11 1.3. Tanulói összetétel .............................................................................................................. 12

2. Az iskolai nevelés – oktatás alapvető céljai ...................................................... 12 2.1. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai ......................................... 13 2.2. Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................................... 14 2.3. A kulcskompetenciák ........................................................................................................ 18

3. Egységes alapokra épülő differenciálás ............................................................ 25 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................ 27 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................. 28 5.1. Feladataink az osztályközösségek kialakítása, fejlesztése területén ............................. 28 5.2. A napközi otthon és a tanulószoba működéséről ........................................................... 30 5.3. A diákönkormányzat működési rendje, működésének tartalmi lényege ..................... 30 5.4. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:......................................................................................... 32 5.4. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .......................................................................... 36

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ....................................................... 38 6.1. A pedagógusok alapvető feladatai ................................................................................... 38 6.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás ......................... 39 6.3. A tehetséges tanulók gondozása ....................................................................................... 39 6.4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése ................................. 40 6.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása ....................................................................... 40 6.6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel ............................ 41 6.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony .................................................................... 41 6.8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében ....................................................................................................................... 41 6.9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés ................................ 41 6.10. Az iskolai munka feltételeinek javítása ......................................................................... 42 6.11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában ....................................................................................................................... 42 6.12. Aktív részvétel a tantestület életében ............................................................................ 42 6.13. Az iskola képviselete ....................................................................................................... 42 6.14. A vezetői feladatok ellátása ............................................................................................ 43 6.15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal ................................................................................................................................ 43

7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai .................... 43 7.1. Az osztályfőnök feladatai ................................................................................................. 43 7.2. Az osztályfőnöki munka tervezése ................................................................................... 45 7.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról ............................ 45 7.4. Az osztályfőnöki órák témái ............................................................................................. 47

63

8. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének elvei ...................... 48 9. Az iskola életét, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek ............................................................................................... 50 9.1. A tehetség kibontakozását szolgáló tevékenységek ........................................................ 50 9.2. Az óvodából az iskolába való átmenet kérdése .............................................................. 52 9.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, gyermekvédelem ................... 56

10. A szülő, a tanuló, és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztési lehetőségei .................................................................................. 58 11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................. 61

64

A tatabányai Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés bm) pontja alapján az iskola pedagógiai programjában szabályozni köteles az iskolai egészségnevelési elveket. Az egészségnevelési program elkészítése és annak következetes végrehajtása nagyon átgondolt és felelősségteljes munkát igényel nemcsak a tantestülettől, hanem az iskola tanulóitól, dolgozóitól, a szülői háztól, az iskola – egészségügyi dolgozóktól és mindazon szervezetektől is, akik az iskolával kapcsolatban állnak. Tantestületünk számára az egészségnevelés nem új keletű feladat és fogalom, hiszen elsők között voltunk, akik városunkban az amerikai egészségnevelési programmal megismerkedhettünk és beépítettük nevelőmunkánkba. Az azóta eltelt évek jelentős változásokat hoztak az emberek egészséges életre nevelésével kapcsolatban, ezért időszerű és szükséges, hogy újra fogalmazzuk feladatainkat.

Mi az egészség? Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféle módon is definiálható. Másként gondolkodnak az egészségről a laikusok és másként az egészségügyben dolgozók, de a különböző kultúrákban és társadalmakban is ugyancsak eltérő módon vélekednek és beszélnek róla. - Létezik egy úgynevezett negatív szemlélet, mely az egészséget a betegség vagy egyéb kórállapot hiányának tekinti. - Más szemlélet az egészségfejlesztés területén a pozitív definíciót hangsúlyozza, amely a jólléti, közérzeti állapotra utal. - Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, mely egyben társadalmi befektetés.

Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új keletű, mégis, gyökerei sok – sok évre nyúlnak vissza. Szükséges, hogy tisztában legyünk a különböző korok által hozott

65 egésznevelési törekvésekkel, és azokat megismertessünk tanulóinkkal is. Ez jó kiindulópontja lehet a jelen törekvések jobb megértésének, beágyazódásának.  A 19. századi rohamos iparosodás és urbanizáció időszakában egyre jobban megfogalmazódott az igény az elkeserítően rossz népegészségügyi állapotokon javító reformok iránt. Ebben az időszakban a fő célkitűzés a megfelelő higiénés szokások bevezetése és elsajátíttatása volt. Mindannyian emlékszünk, hogy az Ópusztaszeri Nemzeti Parkban található egy iskolatörténeti kiállítás. A falon több festmény függ. Az egyik arra szólít fel, hogy védekezni kell a legyek ellen a járványok megállítása, továbbhurcolása ellen, de látunk képet arról is, hogy hogyan néz ki a Jóska, aki rendszeresen italozik, és hogyan néz ki a János, aki nem iszik. Láthatjuk, tehát, hogy a mai problémák nem új keletűek, és hogy már abban az időben is volt egészségfejlesztésre való törekvés az iskolákban.  A 19. század végén és a 20. század elején mind több figyelmet fordította a népegészségügy az életmódnak, és átfogó védőoltási és szűrési programokat dolgoztak ki. Így az orvostudomány fejlődésével, a higiénés szabályok, szokások elterjedésével a járványok kezelhetővé váltak, és a megbetegedések másfajta jellegzetességeket kezdtek mutatni.  A század közepétől kezdve egyre inkább a krónikus, nem fertőző megbetegedések váltak halálokká, mint pl. a szív – és érrendszeri megbetegedések. Ezek megelőzésére jöttek létre a különböző egészségvédő kampányok, táplálkozási, testkultúrát hirdető, dohányzásról leszoktató programok, melyek a meggyőzés a viselkedésbefolyásolás, ill. az ismeretközlés lehetőségeit próbálták hasznosítani. Bebizonyosodott azonban, hogy a nevelési folyamatba illeszthető ismeretátadás, az ismeretek bővülése önmagában nem eredményezi az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltozását. Az ismeretcentrikus megközelítések egymagukban nem képesek megbirkózni a megelőzés feladatával. Az Egészségügy Világszervezet a 80 – as évektől újfajta egészségfejlesztési alapelveket fogalmazott meg, ill. további tevékenységi köröket határozott meg a modern szemlélet kialakításában, terjesztésében. Így napjainkban az egészség – megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását.

66 Magyarországon már a rendszerváltás előtt is jelentős mértékű romlás következett be a lakosság egészségi állapotában. A kedvezőtlen népegészségügyi mutatók alakulásának két okát jelölik meg: - az egészségre ártalmas viselkedésmódok gyakoriságának alakulása, - a gazdasági – társadalmi környezet minősége. A kutatók megítélése szerint mindössze az esetek 40 % - ában bizonyítható okozóként az egészségkárosító magatartás, 60 % - a környezeti változásokra vezethetők vissza. A környezeti változások alatt a kutatók egyértelműen a társadalmi – politikai és az ezzel szorosan összefüggő gazdasági változásokat értik. A kutatók meggyőződése, hogy a dinamikusan polarizálódó társadalom leszakadó rétegei körében olyan irreális vágyak, igények indukálódnak, amelyek teljesíthetetlensége állandó feszültséget, tehetetlenségérzetet és a társadalmon való kívülállóság érzetét keltik. Ez az állapot a munkanélküliek, az alacsony iskola végzettségűek és a kedvezőtlen települési viszonyok között élők csoportjára jellemző leginkább. Ők azok, akik nem rendelkeznek a helyzetükön való változtatás lehetőségével, de esetleges felzárkózási lehetőség esetén a változtatás képességével sem. Nem tudnak megbirkózni nehézségeikkel, s további fennmaradásuk, a még súlyosabb válság elkerüléséért folytatott harcuk állandóan megújuló fezsültséggel, így intenzív egészségromlással, legalább is annak nagy kockázatával jár. A kirekesztettség érzetét jelentősen fokozza más társadalmi rétegek gyors anyagi gyarapodása, az áruk tömege és elérhetetlensége. Ezek a társadalmi csoportok napi megélhetési gondokkal küszködnek. Ez az élethelyzet egyaránt okozója az átmenetileg kompenzáló, de idővel káros viselkedésmódok elterjedésének és a pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásának.

Az életmód szerepe az egészségmegőrzésben Az életmódot nem kiváltó oknak, hanem okozatnak tekintjük. Ha változásokat kívánunk elérni a lakosság egészségi állapotában, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk. Itt kerül tehát előtérbe az általános iskola korosztály, hiszen a legintenzívebb szocializációs időszakban, az általános iskolában eltöltött nyolc év alatt a legeredményesebb a beavatkozás. Ennek során egyrészt megismertetjük a rizikómentesebb életformák előnyeit, ez az un. felvilágosító tevékenység, másrészt a szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával megkönnyítjük a kritikus helyzetekben a választást. E munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyernünk. Fontos feladatunk a személyek közötti viszonyok, kapcsolatok kialakulásának segítése, a kapcsolatok karbantartása, ápolása, a konfliktusok kezelésében való jártasság kialakítása. A megfelelő önbizalom, a szükségesség érzete, a közösséghez tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly

67 felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a „pótszerekben”, pótcselekvésben. A megfelelő prevenció tartalmát ismét a képességek és készségek adják. Az egészség alapvető emberi jog, valamint meghatározó társadalmi és személyi „erőforrás”, egyúttal biztos befektetés a társadalom számára is. - az egyének, közösségek kedvezőbb, jobb egészségi állapota és jólléte társadalmi és gazdasági előnyökkel és haszonnal jár a társadalom számára, - ugyanakkor az egészség vagy a jóllét az egyének személyes életében mindenképpen hozzásegít különböző törekvések realizálásához, az igények nagyobb fokú kielégítéséhez, a környezethez való nagyobb fokú alkalmazkodáshoz, valamint a teljesítőképesség növeléséhez.

Az iskola szerepe az egészségnevelésben Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, amely megállapítást az alábbiak támasztják alá: - minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolát - az általános iskolai korosztály tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátításának szempontjából még olyan periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, életvitel tekintetében - az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex folyamat. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt hat az un. „rejtett tanterv”, az iskolai mindennapok hozadéka, az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége - az iskola mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi szervezetekkel, intézményekkel állandó kölcsönhatásban dolgozik. Így az egészségfejlesztési program hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére is.

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme,

68 - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) A mindennapos testnevelés és a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - táncórák; - játékos sorverseny, - egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő testnevelés, biológia, technika és életvitel, környezetismeret, természetismeret, osztályfőnöki, ének-zene, kémia, informatika, magyar nyelv és irodalom, népismeret tantárgyak tananyagai. c) évente egy játékos sorverseny szervezése az alsó tagozatos tanulók számára; d) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek; e) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó vetélkedő vagy projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; f) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - igény esetén szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); - minden félévben egy-egy iskolai gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; g) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak a törvényi előírásoknak megfelelően és gyakorisággal fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

69

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály

70 -

kémia

fizika testnevelés környezetismeret technika -

-

artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés sérülések (rándulás, ficam, törés) mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések áramütés forrázás magasból esés közlekedési balesetek háztartási balestek

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egyegy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

Az egészségnevelés színterei iskolánkban Az egészségnevelés egyik lehetséges, talán legfontosabb színtere az osztályfőnöki óra. Iskolánkban a felső tagozaton heti egy osztályfőnöki óra van, amelynek témakörei közé évente kötelezően be kell építeni 10, egészségneveléssel foglalkozó órát. Az ajánlott témakörök a program mellékletében találhatók. Az egészségnevelésnek iskolai nevelő – és oktatómunkánk minden területén jelen kell lennie, ezért a különböző szaktárgyi órák között is.

71

Fontos feladata van az egészségnevelés területén a napközi otthonnak. Napközis tanulóink száma az elmúlt évben jelentősen megnövekedett. Ők azok a gyerekek, akik szinte egész napjukat az iskolában töltik, keveset tartózkodnak családjuk körében. A helyes életmódjuk, napirendjük, táplálkozási szokásaik kialakításában tehát az iskolára hárul a legtöbb feladat. A napközis csoportok éves munkatervében rögzíteni kell az egészségneveléssel összefüggő legfontosabb feladatokat. Biztosítani kell a gyerekek számára a délelőtti tanítás és a délutáni foglalkozások közti időben a szabad levegőn való tartózkodást. Törekedni kell arra, hogy lehetőségük legyen szabadtéri játékokra, lehetőségük legyen a sportfoglalkozásokon való részvételre, hogy be tudjanak kapcsolódni a mindennapos testnevelés foglalkozásaiba. A mozgás mellett a személyes higiéné, a környezet tisztasága, a veszélyes anyagoktól való tartózkodás tudatosítása is fontos feladata a napközi otthonnak. A tanórán kívüli foglalkozások szintén jó alkalmakat, lehetőségeket rejtenek magukban az egészségnevelés területén. Nevelési programunkban megfogalmaztuk, hogy az osztálycsoportok minden hónapban legalább egy közösségi programot terveznek az év folyamán. Ezek a programok nagyon színes, változatos képet mutatnak. Amennyiben itt az iskolában zajlanak, úgy lehetőségünk van a kultúrált szórakozási módok elsajátíttatására, a tanulók egymás közti társas kapcsolatainak fejlesztésére, az iskola, ill. az osztálytermi környezet védelmére, tisztaságának megőrzésére nevelni, lehetőségünk van az egészséges táplálkozásra, az egészségre ártalmas anyagok (drog, alkohol, dohányzás stb.) veszélyeire felhívni tanulóink figyelmét. Ugyancsak jó lehetőségeket biztosítanak az egészségnevelés területén a túrák, az osztálykirándulások, az erdei iskola, a táborozás stb. Iskolánkban nagyon jó hagyománya van és nagyon eredményes, hatékony munka folyik az iskolán kívüli (ld. fenti) programok előkészítésének, ezen eseményeken történtek megbeszélésének, feldolgozásának. Ezt a tevékenységünket a jövőben is folytatnunk kell, különösen hangsúlyozva az egészségnevelés feladatait. Rendszeres a kapcsolatunk az aaleni testvériskolánkkal, kölcsönösek a „cseregyerek” utazások. Itt is jó lehetőségünk adódik arra, hogy tanulóink megfigyelhessék az életmódbeli, táplálkozásbeli, kulturális különbségeket, hogy a jó irányú törekvéseket eltanulják, hogy megfigyelhessék és tapasztalatot szerezzenek azokról a dolgokról, amelyekben mi járunk elő jó példával.

Iskola-egészségügyi törvényből adódó feladataink Az iskola – egészségügyi ellátásról a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szerint kell gondoskodni. Iskolánkban az iskolaorvosi teendőket a körzeti gyermekorvos és az iskolai védőnő látja el. Munkájukat a fent említett rendelet pontosan meghatározza.

72 Az iskolafogászati szűréseket az arra kijelölt fogorvos végzi az iskolában, a szűrések eredményéről a szülőket az osztályfőnökök tájékoztatják, a kezelésekre a szülők viszik el a gyermekeket. Intézményünkben 2003-ban korszerű iskolaorvosi rendelő került kialakításra, biztosítva a törvényben előírt felszereléseket, berendezéseket. Az iskolában fokozott figyelmet fordítunk a baleset – megelőzésre. Tanévkezdéskor és félévkor az osztályfőnöki órákon, ill. a szaktárgyi órákon balesetvédelmi oktatást tartunk a gyermekek ill. a felnőtt dolgozók részére. A balesetvédelmi feladatokat egy balesetvédelmi felelős pedagógus látja el, ill. fogja össze. Az előforduló balesetekről baleseti jegyzőkönyvet készítünk, a sérülésekről sérülési naplót vezetünk. A jegyzőkönyveket határidőre továbbítjuk a rendeletekben előírt helyekre. Tanévkezdés előtt munkavédelmi szemlét tartunk, amelynek feladata a biztonságos tanévkezdéshez szükséges munkakörülmények megállapítása, ill. az esetleges hiányosságok megállapítása, kiküszöbölése. Nagy gondot fordítunk az osztálytermek, az ebédlő, a vizesblokkok, az iskola környezetének tisztaságára, higiénére. Minden tanulónktól elvárható magatartás, hogy ízlésesen öltözködve, tisztán, gondozottan járjon iskolába. Hiányosság esetén felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, ill. az iskolai védőnővel. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy tanulóink ápoltságával, gondozottságával elégedettek lehetünk, nagyon kevés rossz tapasztalatunk van. A szülőkkel való együttműködésünk ezen a téren is nagyon jó, megértik és segítik törekvéseinket. Az utóbbi években sajnos a rendszeres szűrések ellenére is felbukkant egy-egy gyermeknél a fejtetű. Ennek észlelése esetén értesítjük az iskolai védőnőt, ha szükséges, kezelő szerrel látjuk el a tanulót, aki csak orvosi igazolással jöhet ismét iskolába. Az egészségre veszélyes anyagok használatának ártalmaival főleg az osztályfőnöki órák témakörei foglalkoznak, de ebben a munkában minden pedagógus, iskolában dolgozó munkatárs felelősségteljes részvételére szükségünk van. Rendszeresen tájékozódnunk kell a városban uralkodó helyzetről, meg kell újítanunk ismereteinket. A gyermekvédelmi felelősöknek részt kell venniük az aktuális továbbképzéseken, kapcsolatot kell tartaniuk a városban működő gyermek – és ifjúságvédelmi szervezetekkel, az ott szerzett tapasztalatokat ismertetni kell a tantestülettel. Felmerülő probléma esetén azonnal meg kell keresnünk a gyermek érdekeinek leginkább megfelelő segítési módokat.

Feladataink a mindennapos testnevelés és a mindennapi testedzés területén Az iskolában a mindennapos testnevelés és a mindennapi testedzés lehetséges formái:

73 -

a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai táncórák, az iskolai sportköri foglalkozások.

Feladatunk a 2012/2013-as tanévtől 1., és 5. évfolyamon (illetve felmenő rendszerben) a mindennapos testnevelés biztosítása a tanulók számára. Erre a tanítási órák, a táncórák, ill. a sportköri foglalkozások adnak lehetőséget. A mindennapos testnevelés megszervezése 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben történő bevezetése miatt 1. és 5. osztálytól bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés. A mindennapos testnevelésre vonatkozó törvényi előírások a következők: 27. § (11) bekezdése szerint az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. Mindennapos testnevelés alsó tagozaton (nyelvoktató és bővített nyelvoktató osztály): - heti 4 testnevelés óra, - heti 1 táncóra. Mindennapos testnevelés felső tagozaton (nyelvoktató és bővített nyelvoktató): - heti 4 testnevelés óra, - heti 1 táncóra. Mindennapos testnevelés felső tagozaton (nyelvoktató és bővített nyelvoktató osztály):

74 -

heti 4 testnevelés óra, heti 1 táncóra.

Azok a tanulók, akik gyógytestnevelésre kötelezettek a 4 testnevelés órán felül a mindennapos testnevelés teljesítéshez hiányzó órákat a heti két gyógytestnevelés óra látogatásával is teljesíthetik. A versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel is teljesítheti.

A Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola sportkörének működési rendje Az iskolai sportkör hozzájárul a kerettanterv testnevelés és sport műveltségi terület céljainak, feladatainak hatékonyabb megvalósításához. Tanórán kívüli sporttevékenységek szervezésével lehetőséget teremt: -

a mindennapos testnevelés bevezetésére, a mindennapi testedzés biztosítására, egy-egy sportág elemeinek versenyszerű elsajátítására, az iskolai versenyek, házi bajnokságok megszervezésére, a diákolimpiai versenyrendszerben való részvételre, felzárkóztató és rekreációs tevékenységek szervezésére, gyógytestnevelési foglalkozások megtartására, a természetben űzhető sportágak, a gyalogos és kerékpáros túrázás népszerűsítésére.

Javasolt sportcsoportok, tevékenységi formák és a résztvevők köre Előkészítő, alapozó sportcsoport (1-4. évfolyam)

játékos sportversenyek testnevelési és sportjátékok atlétika

Sportági sportcsoportok (3-8. évfolyam)

két labdajáték (pl. labdarúgás, kosárlabda, kézilabda …) atlétika

Szabadidősport (1-8. évfolyam)

kondicionálás zenés torna, aerobic természetben űzhető sportágak (pl. tájékozódási futás …) természetjárás, túrázás sporttábor

75 Felzárkóztató sportcsoport (5-8. évfolyam)

Gyógytestnevelés

a testnevelési órák mozgásanyagának megfelelő képesség- és készségfejlesztés

a kiszűrt tanulók részére a foglalkozások helyi lehetőségének megteremtése Az iskola pedagógiai programja évfolyamonként 1-1 sportköri órát biztosít, és az igényeknek megfelelően további órák felhasználását teszi lehetővé a nem kötelezően választható órakeret terhére. A sportköri foglalkozások megszervezése során a sportági sportcsoportok működésére hetente legalább kétszer negyvenöt percet kell biztosítani. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját.

76

Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon 5. évfolyam Életmódok és az egészség

1

2

Óracímek Mi minden értendő az egészség fogalmába? Mi tesz engem egészségessé? Az óra központi témája annak megértetése a gyerekekkel, hogy az emberek különbözőképpen gondolkodnak arról, hogy mit is jelent az egészség, valamint egészségesnek lenni. Másképp vélekedhetnek erről a kérdésről a különböző szakmák képviselői (pl. az egészségügyi dolgozók), a fiatalok, az idősek vagy akár a mozgássérült emberek. A gyerekekhez el kell, hogy jusson, hogy az egészség nem csupán valamilyen betegség hiányát jelenti, tehát a fizikai egészséget, hanem a lelki, érzelmi kiegyensúlyozottságot, valamint szociális jóllétet is. Mindez magában rejti azt, hogy egészségesek többféleképpen is lehetünk. Az órán a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy átgondolják, mi teszi őket és általában az embereket egészségessé, mit tehetnek saját maguk az egészségükért, valamint ki segíthet abban, hogy egészségesek maradjanak. Ajánlott órai tevékenység: Egészségpiac Mi is az az életmód? Az óra fő témája annak átgondolása a gyerekekkel, hogy mit is értünk életmód alatt. Az életmódnak többféle összetevője van, mint például az, hogy mennyit mozgunk, hogyan táplálkozunk, mennyire fontos számunkra a személyes higiénia, de az is hogy milyenek emberi kapcsolataink, a közérzetünk, milyen az önbecsülésünk, vagy hogyan tudjuk a kockázatokat környezetünkben felismerni és elkerülni. Mindezen összetevők látszólag függetlenek egymástól, mégis minden elem alapvető és egyenrangú szerepet játszik a kiegyensúlyozott életvitel megvalósításában, mely jó egészségi állapotunkkal is szorosan összefügg. Az óra során a gyerekek végiggondolhatják, hogyan is él az ő családjuk, milyen az életmódjuk, van-e különbség egyes családtagjaik életmódja között. Mindezt megoszthatják osztálytársaikkal, ami lehetőséget kínál arra, hogy felfedezzék az egyes családok közötti különbségeket és hasonlóságokat.

77 3

4

Mitől egészséges az én életmódom? Kutatások bizonyítják, hogy a jó egészségi állapot, valamint az egészséges életmód szorosan összefüggnek egymással. Tudjuk, hogy rendkívül sokféle életmód létezik, melyek valójában egyénre szabottak is. A egészséges életmód fogalmának is ilyennek kell lennie, hogy alkalmazhassuk egyéni esetekre is, valamint szükség esetén változtathassunk rajta. Ugyanis változhat az életmód az életkor előrehaladtával, az orvosi ismeretek bővülésével vagy új kockázati tényezők megjelenésével. Az emberek társadalmi hovatartozásuk, szokásaik, vallásuk, de testi adottságaik alapján is különböző életmódokat élnek, amelyek közül mind lehet egészségesek. Nem mondhatjuk, hogy csak egy járható út van, csak egyfajta egészséges életmód létezik, pontosabb, ha bevezetjük az egészséges életmódok fogalmát. A gyerekekkel meg kell értetni ezeket az egyéni különbségeket, valamint azt hogy „mindenkinek vannak gazdálkodható lehetőségei”, mivel mindenkinek az életmódjában vannak olyan elemek, melyek egészségesek, és bizonyos fokú változtatásra is mindenki képes. Életmód és táplálkozás A cél, hogy rávezessük a gyerekeket arra, hogy a táplálkozás életmódunk egyik nagyon fontos összetevője, és különösen fontos az egészségünk és boldogságunk szempontjából. A gyerekek egyheti étrendjük megírásával alkalmat kapnak arra, hogy áttekintsék, hogyan táplálkoznak, és melyek családjuk étkezési szokásainak jellegzetességei. Lehetőségük nyílik arra is, hogy összevethessék saját családjuk szokásait más családokéival. Fontos kiemelni a tanulók számára azt, hogy az egészséges táplálkozás valójában a megfelelő egyensúlyon alapul. Bevezethetjük az órán az egészséges és a kevésbé egészséges ételek fogalmát, kerülve az egészségtelen szót. Beszélgethetünk a különböző tápanyagokról, a túlzott zsír-, cukor-, illetve sófogyasztásról, valamint hogy a gyerekek mennyit fogyasztanak ezekből. El kell fogadtatni a gyerekekkel, hogy végső soron ők felelősek a tápláléknak a kiválasztásáért, amely a szervezetükbe kerül. hangsúlyozni kell, hogy nem azt várjuk tőlük, hogy étkezésüket teljes mértékben megváltoztassák, hanem azt, hogy tudatosságra próbáljanak törekedni táplálékuk megválasztásában.

78 5

6

7

Az életmód és a biztonság megőrzése Bár a kutatások azt bizonyítják, hogy a gyerekek ebben a korban már átfogó nézetekkel rendelkeznek a biztonságuk megőrzésével kapcsolatos kérdésekről, mindenképpen hangsúlyoznunk kell számukra, hogy biztonságérzetünk több tényezőből tevődik össze. A sokat emlegetett testi vagy fizikai biztonság mellett a lelki biztonság fontosságát is ki kell emelnünk. Meg kell tanulniuk, hogy nemcsak a testüket, hanem az érzéseiket is meg kell óvni a fenyegetettségtől és sérüléstől. Tudatosítani kell bennük az érzelmek és a biztonság közötti összefüggéseket. Az érzelmek, melyek az egészségnek és a jóllétnek fontos részét képezik, jelentős szerepet játszanak abban, hogy segítségükkel felismerjék a lehetséges veszélyeket és a kockázatokat. Ugyanakkor az erős érzelmi hatások (pl. izgalom, idegesség, kétségbeesés, fenyegetettség) viselkedésmódunk alakulását befolyásolhatják, gyakran okozhatnak különféle baleseteket is, azáltal, hogy elnyomják a tudást, tapasztalatot, az előzőleg már jól begyakorolt készségeket és akár azokat a szabályokat is, amelyeknek korábban engedelmeskedtek. Az életmód és a veszélyes anyagok Rengeteg veszélyes anyag létezik a környezetünkben, itt azonban azok kerülnek az óra középpontjába, melyek összefüggésben állnak életmódunkkal: a cigaretta, az alkohol és a pszichoaktív szerek. Az óra központi témája azok az életmóddal kapcsolatos veszélyes anyagok, amelyek szerepet játszanak saját életükben vagy amelyekkel esetleg a jövőben találkozhatunk. A gyerekekkel való beszélgetés során el kellene jutni odáig, hogy a gyerekek maguk fogalmazzák meg, miért is veszélyesek számukra azok az anyagok, amelyeket megneveztek. Fontos, hogy az óra lehetőséget adjon annak áttekintésére is, hogy a gyerekek milyen társadalmi helyzetekben kerülhetnek kapcsolatba ezekkel a – legális vagy tiltott – anyagokkal, és mely helyzetekben kínálhatják meg őket velük. Tudatosítani kell a gyerekekben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos döntéseik hatását is későbbi életükre. Az életmód és a kapcsolatok Az óra legfontosabb feladata annak megértetése a gyerekekkel, hogy kapcsolatrendszerekben élünk, valamint hogy saját kapcsolatrendszereinknek mi vagyunk a középpontjában. Korábban már megfogalmazódott, hogy kapcsolataink minősége is életmódunk jellemzője. Ezen az órán arról esik szó, hogy milyen típusú kapcsolataink lehetnek, miként formálódnak ezek a kapcsolatok, valamint milyen hatással vannak ezek hétköznapjainkra. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a tanulók áttekintsék saját kapcsolatrendszereiket, és bemutassák ezeket egymásnak. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy bizonyos kapcsolataink naponta változhatnak, és változnak is. Módot kell adni az órán arra is, hogy a gyerekek megfogalmazzák a családi kapcsolatrendszerben való élés előnyeit és esetleges hátrányait. Fontos, hogy valamilyen módon azok a gyerekek is bevonódjanak az órai munkába, akiknek esetleg nincs családjuk. Ajánlott tevékenység: Kapcsolatháló megrajzolása.

79 8

9

10

Az életmód és a növekedés Visszautalva a korábbi órák beszélgetéseire, a gyerekek emlékezhetnek arra, hogy életmódjukat mennyi minden befolyásolhatja. Ezek között az egyik legfontosabb tényező az életkor változása. Életkorunk előrehaladtával rengeteg minden változik mind bennünk, mind körülöttünk. Megváltozhatnak értékeink, attitűdjeink, szokásaink, időbeosztásunk és mindezzel együtt egyszerű hétköznapjaink is. Növekedésüknek ebben a szakaszában a gyerekek életében is ugyancsak sok változás megy végbe. Egyre önállóbbakká válnak, egyre több döntést hoznak meg egyedül, mely életmódjukra is hatással van vagy lehet. Ez az óra ezekre a növekedéssel kapcsolatos változásokra próbál rávilágítani, hangsúlyozva, hogy a változás életünk természetes velejárója, melynek egyaránt vannak jó és rossz pillanatai. Az életmód és a környezet Az emberek – felnőttek és gyerekek –, tehát mi magunk „alkotórészei” vagyunk a környezetnek, melyben élünk. Ezen az órán megpróbáljuk feltárni és tisztázni mit értünk „környezet” kifejezésen. A gyerekek próbálják meg szavakból vagy akár képekből felépíteni környezetük világát. A beszélgetés során megfogalmazhatják, mi az, amit szeretnek környezetükben, mi az, amire vágynak, mi az, amire szükségük van, és mit nem szeretnek benne. Fontos annak az áttekintése is az órán, hogy milyen kapcsolat van életmódunk, környezetünk minősége, valamint egészségünk között. Befejezésképpen a gyerekek gondolják végig a közösségükben felmerülő legfontosabb, környezettel kapcsolatos kérdéseket is, valamint megbeszélhetik, hogy vajon maguk mit tudnának tenni környezetükért. Az óra fontos üzenetei, hogy a környezet hatással van mindennapjainkra, és minősége egészségi állapotunkat jelentősen befolyásolja, valamint mindannyian felelősséggel tartozunk környezetünk állapotáért. Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? – Életmódjavító szerződés megkötése Az óra fő témája a tudatosság szerepe az életmódot illető szokások tekintetében. Az elmúlt órákon sokat beszélgettek az életmódról, az életmód összetevőiről, egészséges életmódról, valamint, hogy milyen is a mi életmódunk. Ezen az órán a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy megkössenek egy ún. életmódjavító szerződést, amely arra készteti őket, hogy tudatosan végiggondolják, hogy mi az, ami változtatásra szorul az életmódjukban, és mi az, aminek a megváltoztatását vállalni is tudják. A szerződésnek – bár betartását komolyan elvárjuk a gyerekektől – valójában szimbolikus jelentősége van: azt próbálja tudatosítani bennük, hogy annak elérésében, hogy egészségesebb és teljesebb életet éljenek, nagyon fontos, hogy kritikusan tudják szemlélni cselekedeteiket, valamint tudatosan próbáljanak törekedni arra, hogy változtassanak életmódjuk egy-egy összetevőjén.

80

6. évfolyam Korlátok és lehetőségek 1

2

3

Óracímek Amiről én döntök, és amiről nem Egy korábbi óra során már megfogalmazódott, hogy a gyerekek ebben az életkorban egyre önállóbbá válnak, egyre több önálló döntést hoznak meg, ami valójában felelősségérzetük növekedésével is kell hogy járjon. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek végiggondolják, hogy a velük kapcsolatos döntések területén mi változott az elmúlt időszakban, melyek azok a helyzetek vagy dolgok, amelyekben korábban nem maguk döntöttek, most már viszont igen. Csoportosíthatják döntéseiket aszerint, hogy életük mely területével kapcsolatosak. Az óra a felhozott példák felhasználásával lehetőséget ad a döntés fogalmának a tisztázására, annak megválaszolására, hogy minek köszönhetően változik a döntési kompetencia, valamint felhívja a figyelmet egy-egy döntéssel járó felelősségre a lehetséges következményekre. Légy bátor IGEN-t mondani! Az óra középpontjában a döntések meghozatalát befolyásoló tényezők áttekintése áll. Fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy döntéseink meghozatalánál talán néha tudattalanul, de több mindent számba veszünk. Döntéseinket így sok tényező befolyásolhatja, melyek segíthetik vagy éppen megnehezíthetik a döntést. Hangsúlyozzuk a különböző külső és belső tényezők, valamint a különféle jelzések felismerésének, valamint a pillanatnyi és hosszú távú negatív következmények és előnyök mérlegelésének fontosságát. Légy bátor NEM-et mondani! Az óra célja különböző kommunikációs technikák elsajátítása, a kommunikációs készségek fejlesztése. Külön hangsúly helyeződik arra, hogy hogyan tudják a gyerekek felismerni a csoportnyomás jelzéseit körülöttük. Ebben a korban ez kiemelkedő fontosságú, hiszen az egészségkárosító szokások kialakulásában a csoportnyomásnak döntő szerepe lehet, az óra címe is valójában a csoportnyomásnak való ellenállást fejezi ki. A gyerekeknek ki kell fejleszteniük olyan készségeket, melyek segítik őket gondolataik, akaratuk megfelelő kifejezésében, érvényre juttatásában és a konfliktusok elkerülésében.

81 4

5

Amiről én döntök: mit eszem? Fontos szót ejteni két olyan tényezőről, mely életünk több területén nagy fontossággal bír, és hatással van ránk: ezek a divat és a reklám. Az óra keretében egyrészt ezek hatását vizsgáljuk az étkezéssel kapcsolatos döntéseinkre. Átgondolhatják a gyerekek, hogy mi is lehet a reklámok célja, valamint mik azok a stratégiák, melyeket a reklámozók előszeretettel használnak. A reklámok értelmezése nem könnyű feladat, ebben segíthet ez az óra (pl. a reklámok sokkal inkább egy úgynevezett „életérzést”, vagyis egyfajta életszituációt közvetítenek, mint magát a terméket). Hogyan hat a divat az étkezésünkre? Miért járunk például előszeretettel gyorséttermekbe, ahelyett, hogy nyugodt körülmények között otthon, például családunk körében étkeznénk? Mi az, ami vonz bennünket? A válasz nehéz, de talán a témáról való beszélgetés felhívja a figyelmet a reklámok és a divat káros hatásaira. Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy ételválasztásunkat sajnos nemcsak egyéni ízlésünk befolyásolja, hanem léteznek különböző kényszerdiéták, melyek betartása kötelező bizonyos emberek számára jó egészségi állapotuk fenntartásához (pl. tejérzékenyeknek tejmentes diéta, cukorbetegeknek speciális diéta). Ilyenkor személyes döntéshozásunk korlátozott. Fontos, hogy a gyerekekkel el tudjuk fogadtatni társaik eltérő, megkötött étkezési szokásaikat. Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné Ebben az életkorban a rendszeres testmozgás szinte mindenki számára természetes, a gyerekeknek alapvető igényük van rá. Az életkor előrehaladtával azonban a fiatalok egyre kevesebbet mozognak, amit különböző okokkal indokolnak. Ezen óra elsősorban arra koncentrál, hogy megfogalmazza, mit érzünk, amikor olyan mozgást végzünk, amelyik örömet szerez, nem pedig olyat, amely speciális képességeket vagy ügyességet kíván. Fogalmazzák meg azt is a gyerekek, hogy miért nehéz a rendszeres testmozgás. Beszélgethetnek a szépségideálnak való megfelelés vágya vagy a „menőként”, „jó fejként” való feltűnés és a testmozgás kapcsolatáról. A téma egyidejűleg alkalmat ad arra is, hogy a személyi higiénével kapcsolatos néhány kérdésről is beszélgessenek.

6

Amiről én döntök: veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás I.

7

Amiről én döntök: veszélyes anyagok II.

A két óra célja valójában kettős. Egyrészt megpróbál a gyerekekben egy általános és kiegyensúlyozott képet adni a a fentebb említett anyagok természetéről és az előírásoknak megfelelő és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, valamint megpróbálja megtanítani a gyerekeket arra, hogy azokban a helyzetekben, amelyekben valamilyen – legális vagy tiltott – anyaggal kínálják őket, megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Az óra valójában nem ismereteket akar átadni. Nagy valószínűséggel minden gyerek tudja, hogy ezeknek az anyagoknak a használata káros egészségünkre. A kérdés sokkal inkább az, hogy ennek ellenére mégis rengetegen használják őket. Miért? Vane más választás? A gyerekek segítségével próbáljunk választ adni ez utóbbi két kérdésre. Az előző óra folytatása.

82 8

9

Amiről én döntök: környezet Az óra legfőbb feladata az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás tudatosítása a gyerekekben. A korábbi órákon már beszélgettek arról, hogy személyes döntéseink és választásaink milyen mértékben hatnak egészségünkre. Életmódunk több összetevője, mint például táplálkozásunk vagy esetleges egészségkárosító szokásaink többnyire saját döntéseink eredményeképpen formálódnak. A „környezet” azonban az előbb említettekkel érdekes ellentétben áll, ugyanis a személyes döntések és választások nem igazán tudják befolyásolni, és ez általában elriasztja a gyerekeket, valamint a hétköznapi embereket attól, hogy aktívan részt vegyenek a környezettel kapcsolatos vitákban és feladatokban. Ezért mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy bár látszólag ebben a kérdésben a nem szakembereknek passzív szerepük van, és ezáltal úgy tűnik, mi vagyunk azok, akiket a környezetünk alakít, mégis mi is formáljuk vagy formálhatjuk közvetlen környezetünket. Valójában egyfajta kölcsönhatásról van szó, amelyben mindenki vállalhat aktív szerepet, mindenki tehet valamit azért, hogy javítson környezete állapotán. Az óra ugyancsak lehetőséget ad arra, hogy beszélgessenek olyan környezeti problémákról is, amelyek világszerte aggodalomra adnak okot. Ezek a döntések, de HOGYAN? Életünk során döntések sokaságával kell szembenéznünk, melyek hol kisebb súlyúak, hol nagyon komolyak és későbbi életünkre hatással lehetnek. De hogyan hozzuk meg döntéseinket? Milyen lépésekből áll egy döntésmeghozatal? Az óra központi témája a különféle döntési technikák megismertetése a gyerekekkel. Tudatosítani kell bennük, hogy a döntéshozásnak különböző módjai vannak, és hogy egy probléma megoldására és a döntésre mindig többféle lehetőség van. Rá kell világítani arra is, hogy az emberek személyisége is hatással lehet döntéseinkre: különböző emberek különböző helyzetekben eltérő döntéseket hozhatnak. A döntéshozás során azonban ideális esetben megvizsgáljuk a különböző lehetőségek jó és rossz oldalait, racionálisan mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy érzelmeink is gyakran befolyásolják döntéseinket, így gyakran a racionalitás ellenére is cselekszünk. A döntéshozás gyakran nagyon nehéz, de ez életünk természetes velejárója.

83 10

Mai döntések – holnapi következmények Az elmúlt órákon sok szó esett már arról, hogy mi befolyásolja döntéseinket, milyen döntési technikák léteznek, valamint milyen döntéseket kell meghoznunk életünk különböző területein. Ez az óra megpróbál rávilágítani az önvizsgálat szerepére későbbi döntéseink meghozatalában. A hangsúly itt arra tevődik át, hogy fontos-e felülvizsgálni korábbi döntéseinket, hasznos lehet-e az számunkra, tanulhatunk-e belőle valamit. Léteznek bizonyos közmondások, mint „Okos ember más kárán tanul!” vagy „Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba!”, melyek jól kifejezik a témával kapcsolatos emberi dilemmákat. Vajon mennyire könnyű követni az első közmondás tanácsát, és beletörődni a második által kifejezett helyzetbe? Szó kell, hogy essék itt az egyes döntéseinkkel kapcsolatos felelősség kérdéseiről, valamint a döntéshozatal lehetséges következményei felmérésének fontosságáról is.

84

7. évfolyam Függetlenségi törekvések és az egészség 1

2

3

Óracímek Változások kora – Hogyan nézek ki? Ezen életszakaszt hívhatjuk a változások korának: a gyerekek rövid idő alatt egy sor alapvető testi, érzelmi és társas kapcsolati változáson mennek keresztül, mely gyakran elégedetlenséget szül önmagukkal szemben. Az óra ezekre a változásokra világít rá azáltal, hogy megpróbálja kideríteni, mennyit tudnak és értenek meg a gyerekek a növekedéssel járó testi változásokról. Fontos az érzelmekre összpontosítani, mivel sok fiatalban olyan új, erőteljes érzelmek támadnak változó testükkel kapcsolatban, amelyek eltérnek a barátsággal, az otthonnal és az iskolai élettel kapcsolatos érzelmeiktől. Változások kora – Hogyan érzem magam? Tulajdonságok, társas kompetenciák: Mi befolyásolja a jóllétemet? Ez az óra az előző folytatásának tekinthető. A gyerekek a pedagógus segítségével azt vizsgálják, hogy miként tudják felismerni a jóllétüket befolyásoló tényezőket. Melyek azok a társas és egyéb helyzetek, amelyekben maradéktalanul jól érzik magukat és melyek azok, amelyekben nem. Választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokat keresnek a jó közérzet előidézése során. Szerep- és szituációs játékok segítségével egyrészt az ilyen helyzetek sajátosságait vizsgálják, másrészt pedig kísérletet tesznek saját érzéseik megnevezésére, leírására. Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem? Családi mindennapok. Családi elvárások – egyéni törekvések (konfliktusok, megoldások, szabályok, örömök). A család még ebben az életkori csoportban is kiemelkedő fontosságú. A 13 év körüli gyerekek egészen másként látják önmagukat, mint családtagjaik őket. Ez a körülmény nem kevés feszültség és összeütközés forrása. Fontos tehát foglalkozni a különböző nézőpontokkal. A családi konfliktusok másik csoportja ahhoz a problémához kötődik, hogy a serdülő szemében fokozatosan veszít a család, kiváltképpen a szülő a megkérdőjelezhetetlen tekintélyéből. A jelenség további aspektusa abból a körülményből fakad, hogy az önmagát tévedhetetlennek tettető kamasz tényleges lehetőségeit illetően meglehetősen korlátozott világban él. A helyzet valamennyi szereplője motiváltan, saját igazát abszolutizálva cselekszik. Ezt a jelenséget kell az óra során konkrét családi mindennapokból kölcsönzött példákon keresztül megvitatni a gyerekekkel annak érdekében, hogy az ő mindennapi feszültségeiket lehessen csökkenteni. Ezek a feszültségek ugyanis gyakran vezetnek valamilyen egészséget veszélyeztető magatartásforma kipróbálásához.

85 4

5

6

7

Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem? Ki lehet barát? Elég jó-e nekem? Elég jó vagyok-e neki? Tulajdonságok vs. szociális kompetenciák. A kortárskapcsolatok ebben az életkorban mindennél nagyobb jelentőséggel bírnak a gyerekek életében. Életük egyik meghatározó motívuma, hogy miként tudnák meglelni önmagukat, identitásukat. A társas élet egyik központi motívuma, hogy milyen irányzathoz tartoznak. Az irányzathoz tartozás meghatározza öltözködésüket, zenei ízlésüket. Ennek mentén szerveződnek, illetőleg szilárdulnak meg a barátságok. Spontán módon is felmerül a kérdés, milyenek ők, milyennek szeretnék magukat láttatni és milyennek látják őket a többiek? Az óra során ezeket a kérdéseket lehet körüljárni, empátiás és kommunikációs készségeik fejlesztésével. Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek Ez az óra az előző folytatása, ugyanezt a társas kapcsolati problémakört hivatott körüljárni, a tárgyalás fókuszát egy további szemponttal bővítve: mi a különbség ma a társválasztásban, mint két évvel ezelőtt. Az időperspektíva bevezetése lehetővé teszi, hogy az aktuálisan alkalmazott kritériumok megfogalmazódhassanak. Fontos, hogy az adott közösségen (osztályon) belüli átrendeződések, melyek a társas alakzatban beálltak, ne sértsenek semmilyen személyes érzékenységet. Változások a kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem? 7. osztályban vagyunk, egyre több esetben indokolt feltételezni, hogy szerelmek szövődnek, sok esetben persze nem az osztálytársak között. De még ezek a szerelmek is begyűrűznek az osztályba. Mit érez az, aki szerelmes, mit gondol, hogyan látja a másikat, mit képzelünk majdani szerelmünkről? Ezekről a fontos kérdésekről kötetlen formában, a szerep- és szituációs játék lehetőségeinek a segítségével érdemes beszélgetni. Szépirodalmi mű is képezheti ennek a beszélgetésnek az alapját (svéd gyermek versek!). Fontos lenne, ha szó kerülne a szerelem testi vonatkozásairól is, hiszen ez amúgy is a gyerekek mindennapi fantáziálásának fontos részét képezi. Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok Ebben az évben ismét szükséges a veszélyes anyagokról beszélni. A gyerekek már tudják, hogy vannak legális és tiltott veszélyes anyagok, azt is tudják, hogy azok milyen szempontból jelentenek veszélyt saját életükre. Ezen az órán már nem szükséges ezeket az ismereteket hangsúlyozni, inkább olyan szituációs játékot lenne szerencsés kezdeményezni, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek kimondják saját aggályaikat például az illegális anyagok használatával kapcsolatban, vagy esetleg beszámoljanak saját létező és az esetek túlnyomó többségében rémületet vagy csalódást keltő tapasztalataikról.

86 8

9

10

A veszélyes anyagok és a kapcsolatok A serdülőkor igazi létkérdéseiről van szó: Mindenben egyformának kell-e lenni? Hogyan tudunk tartozni valahová úgy, hogy megőrizzük egyéni vonásainkat? A veszélyes anyagok használata általában a kortárscsoport nyomására kezdődik el: olyan „snassz” nem kérni a cigiből, nem inni a sörből. S bizony gyakran nehéz kilógni a társaságból. Az órán annak megbeszélésére szükséges sort keríteni, hogy miért nehéz elütni a többségtől, mi kell ahhoz, hogy megbecsülésre tegyünk szert a kortárscsoportban. Miképpen lehet a társkapcsolati nyereségeket úgy maximalizálni, hogy egyéni életünk esélyeit ne veszélyeztessük. Biztonság a változásokban Ez idő tájt tovább folytatódik a testi-lelki kapcsolati átrendeződés. Nézzük meg, hogy mit okoznak ezek a változások! Az egyéni tapasztalatok számbavétele révén láthatóvá válik, hogy alkalmasint segítségre van szükség ahhoz, hogy ismét megtaláljunk egy törékeny egyensúlyt. Mi és ki segíthet az új egyensúly kialakításában? Előretekintés/visszatekintés Az év utolsó órájához érkeztünk. Ez az óra az előző szerves folytatása. Folytassuk a leltár készítést, és nézzük meg milyen további változásokra számíthatunk!

8. évfolyam Felelősséged a jövődért 1

Óracímek Környezetünk védelme – az egyéni felelősség kérdései A környezetvédelemre legtöbbször úgy tekintünk, mint egy hatáskörünkön kívüli feladatra, amely a kormányokra vagy a nagyvállalatokra tartozik, bár tudjuk, hogy más érdekcsoportok is befolyásolhatják. Éppen ezért fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy már ebben a korban is lehet tennivalójuk ezen a területen. Gondolkodjanak el együtt azon, hogy a saját helyükön vajon mit tudnának tenni a környezetükért? Különböző döntéseink, választásaink, melyekre a reklámok igencsak hatással vannak, ugyancsak befolyásolhatják környezetünket. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minden cselekedetük hatással van a környezetükre, és még ha csekély mértékben is, de kutatások, együttműködések, demokratikus eljárások és főként egyéni akciók révén pozitív hatással lehetnek környezetük alakulására. Bátorítani kell őket, hogy vegyék észre, értékeljék és tegyenek valamit környezetük javítása érdekében.

87 2

3

4

5

Gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan A környezettel foglalkozó órák keretén belül a gyerekek mindenképpen személyes élményt szerezzenek arról, hogy ők maguk is tehetnek valamit közvetlen környezetükért, szépíthetnek, javíthatnak rajta. A legjobb módszer ennek elérésére, ha a gyerekek egy projektet dolgoznak ki az iskolában vagy annak közelében. A projektkészítés célja, hogy felhívjuk a figyelmüket a különböző társadalmi-politikai folyamatokra, melyek kihatnak az egészségünkre, hiszen azt már tudják, hogy az nem csupán életmódunk függvénye. Mindemellett a feladat megtervezése és kivitelezése során a tanulók ismereteket szerezhetnek arról, hogy mi a projekt, gyakorolhatják a projektszerű gondolkodást. A feladat megválasztásánál mindenképpen törekedni kell arra, hogy viszonylag könnyen megvalósítható legyen a projekt, ne tűzzenek ki a tanulók irreális célokat, ezért a feladat kiválasztása során a tanár szerepe alapvető. Fontos, hogy a gyerekek előre meghatározzák, mit szeretnének elérni rövid, illetve középtávon, valamint mindenképpen legyen lehetőségük egy későbbi időszakban munkájuk értékelésére és elemzésére. Alternatív étrendek Ebben az évben ismét szót ejtünk a táplálkozásról. E téma tárgyalása során érdemes ismereteket is nyújtani a gyerekeknek elsősorban annak érdekében, hogy lássák: az étkezési szokások egy értelmes rendbe szervezve alakultak ki. Segítséget jelenthet, ha a jelenséget kultúrtörténeti összefüggésben tárgyaljuk, és kitérünk bizonyos érdekességekre. Érdekes lehet különböző étkezési rendek (vallási tiltások és előírások) történeti-társadalmi kontextusának áttekintése, valamint annak elemzése, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak az emberek életére. Változtassunk! Táplálkozás Az egészségfejlesztés sok esetben kíván életmód-változtatást. Az étkezési szokások viszonylag kockázatmentes területet jelentenek e témakör áttekintése szempontjából. Az óra keretében beszéljék meg a gyerekek, hogy miért lehet szükség az étrend megváltoztatására, hozzanak ezzel kapcsolatos családi vagy az ismeretségi körből adódó példákat. Elemezzék, lehetőleg kisebb csoportokban, hogy milyen nehézségek támadtak e változások megvalósítása során, valamint milyen haszonnal jártak. Vizsgálják meg azt a szempontot is, hogy vajon mindenképpen szükség van-e változtatatásra. Ismét szóba kerülhet a divat, illetőleg a reklámok szerepe. Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni! Ebben az életszakaszban gyakran nem „menő” az, aki mozog. Más a „menőség” kritériuma. Vizsgálják meg a gyerekek, hogy mi minden jó származhat a gyakori, fárasztó testmozgásból, milyen közös élményekben lehet részük, hogy elérhető-e ez a jó érzés bármi egyéb módon. Érdemes ezt az órát valamikor az osztálykirándulást megelőző időszakban tartani vagy közvetlenül az után, amikor lehet utalni az együttes erőfeszítés, játék addicionális előnyeire is: a barátságokra, közös élményekre. Így, ebben az összefüggésrendszerben tekinthetjük a testmozgást kulcsfontosságú egészségforrásnak.

88 6

7

8

9

10

Látsz-e változást életmódodban? A 8. osztály az összefoglalások, áttekintések időszaka. Az egészségfejlesztés terén is ezt tesszük: a saját élményeket hangsúlyozva áttekintjük, hogy mi is változott életmódunkban az elmúlt 4 év során. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy örülünk-e ezeknek a változásoknak vagy sem. Fontos annak megértése és átélése, hogy a változások elkerülhetetlenek, s hogy a kedvezőtlennek tartott elemek nélkül nem élvezhetnénk a kedvezők jótéteményeit sem. Mit változtatnál? A 8. osztály az áttekintések és összefoglalások mellett egyben arra is alkalmat ad, hogy jövőre vonatkozó elképzelések fogalmazódjanak meg. Nemcsak továbbtanulási tervek körvonalazódnak – egyébként kötelező jelleggel –, hanem élettervek is. Ezen az órán az életmódra vonatkozó jövőbeni tervekkel foglalkozzunk az egészséggel összefüggésben. Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban)?

A jövőbeni tervek szövögetése során szinte mindenki saját sikertörténetét írja. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ki az, akit ma sikeresnek tartunk, milyennek látjuk a sikeres ember életét? A sikeres ember milyen jellemzőit tudják a gyerekek azonosítani? Vajon mindenki számára ugyanazt jelenti-e a sikeresség? Milyen más mérce képzelhető el? E kérdések megbeszélését segítheti valamilyen szépirodalmi forrás feldolgozása is (pl. S. Maugham: Edward Barnard bukása). Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek? Visszatekintés az elmúlt évekre. Főbb változások, múltbéli döntések. Ezek alapján mit javasolhatunk? Életed 10 év múlva Ezen az órán a gyerekek egy rövid fogalmazást írnak „Életem 10 év múlva” címmel. Ez a fogalmazás képezheti alapját annak a beszélgetésnek, amely a pályaválasztásról, a jövőképről, a vágyakról és a realitásokról szól majd.

Tatabánya, 2013. március 31.

89

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Az iskola bemutatása Iskolánk Tatabánya-Felsőgallán található. A városnak ez a része családi házas jellegű, a házakhoz különböző területű kertek tartoznak. Tanulóink egy kis része viszont a város más területén él, van közöttük olyan, aki tömblakásban lakik. Ha egészében vizsgáljuk a gyerekek életkörülményeit, akkor mégis inkább a családi házas környezetet tekinthetjük meghatározónak. A városrész viszonylag messze van Tatabánya központjától. A nem helyben lakó tanulók jobbára autóval közlekednek, szüleik hozzák – viszik őket iskolába. Néhány tanuló veszi igénybe az autóbuszos tömegközlekedést. Elmondhatjuk tehát, hogy tanulóink nagyon „közel” élnek a természethez. Alkalmuk van nap – mint nap a szabadban tartózkodni, a falut körülvevő környezet kiváló lehetőséget biztosít a szabadtéri programokra, játékokra, kirándulásokra, túrákra. Iskolánk Pedagógiai Programjában kiemelt szerepet biztosított a környezetvédelemnek, a környezeti nevelésnek. Ezzel kapcsolatos feladatainkat beépítettük az osztályfőnöki munkatervekbe, megfogalmaztuk feladatainkat a szaktárgyak környezeti nevelési lehetőségeit illetően is. A diáksportkör és a diákönkormányzat is feladatának tekintette tanulóink tudatos környezetvédelemre nevelését. Bizonyítják ezt a rendszeres túrák, kirándulások, arborétumok felkeresése, az erdei iskolák, az osztálytermek, az iskola környékének rendezése, a rendszeres iskola körüli társadalmi munkák, a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, az évente kétszeri iskolai szintű vas – és papírgyűjtés, a hosszú évek óta folyó szárazelem – gyűjtés stb. Az elmúlt időszakban Tatabánya városában is felerősödött a tudatos környezeti nevelés a lakosság körében. Bizonyítja ezt a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, az évente kétszeri városszintű lomtalanítás, a közüzemek (Víz – és csatornaművek, az AVE Tatabánya Zrt. Stb.) által megszervezett nyílt napok. Természetes, hogy iskolánk is bekapcsolódott ezekbe a programokba, hiszen a gyerekeken keresztül lehet a leghatékonyabb eredményeket elérni a felnőtt lakosság körében is. Láthatjuk tehát, hogy intézményünk már eddig is megfogalmazta feladatait a környezeti nevelés területén és törekedett tanulóink tudatos és célirányos környezetvédelmi nevelésére. Ebből következik tehát, hogy át kell tekintenünk programunkban azt, hogy a jelenlegi helyzet eredményes, sikeres folyamatai hogyan őrizhetők meg, ill. fejleszthetők tovább, esetlegesen hiányzó vagy nem elég hatékonyan működő elemei miként

90 hozhatók létre vagy változtathatók meg, milyen személyi, tárgyi és anyagi erőforrásokat lehet és kell a feladatok teljesítése érdekében mozgósítanunk.

A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A környezeti nevelés a természet, s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett az egész világon, így Magyar országon is. Így tehát meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi – természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti ismeretek tanítása önmagában nem elegendő. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akiknek - pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról, - képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt - hisznek is tevékenységük jelentőségében A környezeti nevelés során hangsúlyoznunk kell a tantárgyak közötti integrációt, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai tevékenységet. A környezeti nevelés minden pedagógus és minden tantárgy feladata. A tantárgyak tartalmához illeszkedve a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van. Mindenekelőtt a szabadidős tevékenységekre a művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységekre kell itt gondolnunk. A napközis foglalkozások feladatai között van a tanulók életviteli kultúrájának, szokásainak alakítása és kialakítása, helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, az ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Az iskolai tehetséggondozás terén a környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre, vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés szolgálhatja a környezeti nevelésünket. Különös feladatot jelent számunkra a nemzetiségi oktatás területén a környezeti nevelés. Tanulóinkat nemzeti identitásuk megőrzése mellett a kulturális és nyelvi örökségük ápolására, a közös környezet törődésére is nevelnünk kell.

91 Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A családokat rendszeresen tájékoztatnunk kell az iskolában folyó környezeti nevelésről, célkitűzéseinkről, és mind jobban be kell vonnunk őket a helyi feladataink megvalósításába. Iskolai környezeti nevelésünkben támaszkodnunk kell a helyi természet – és környezetvédő közösségi akciókra, közös környezetvédő helyi programokra, a környezetvédelem jeles napjainak megünneplésére. Igen fontosak számunkra a környezeti nevelés iskolán kívüli formái is. Ennek teret nyújthatnak a közművelődési intézmények, növény – és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, stb.

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést tevékenységformák szolgálják:

elsősorban

a

következő

a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, magyar nyelv és irodalom, természetismeret, földrajz, biológia, technika és életvitel, kémia, rajz, fizika, német nyelv és irodalom, informatika tantárgyak tananyagai, b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

92 -

minden félévben egy-egy iskolai gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

-

ősszel és tavasszal iskolatakarítás szervezése;

-

tanévenként két alkalommal papír- és vasgyűjtés szervezése;

-

évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

-

minden tanévben 3-4 alkalommal szemétszedés szervezése Felsőgallán.

-

lehetőség keresése a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésére az iskolában.

Környezeti nevelés az alsó tagozatban Az óvodából az iskolába lépő gyerekek rendkívül fogékonyak az őket körülvevő környezetre. Az óvodában hozzászoktak a csoportszoba rendjéhez, tisztaságához, a játszótér rendezettségéhez, növényeire vigyáztak, maguk is ápolták, gondozták őket. Feladatunk tehát, hogy ezt a tevékenységet itt az iskolában is folytassuk. A tanító néni által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend, a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Az elsősök természetszerűen fogadják el a tanító néni magatartását, viselkedését, utasítását, véleményét. Milyen tevékenységek lehetnek a mindennapok gyakorlatában a környezetvédelmi nevelés területén: - a tiszta környezet kialakítása - a mellékhelyiségek rendje, rendeltetés szerű használata - az iskolaudvar rendezettsége, a növények ápolása, gondozása - a szétválogató hulladékgyűjtés megtanítása - állatok, növények gondozása az osztályteremben - a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése - tanulmányi séták, kirándulások szervezése az élő természet megfigyelésére - megfigyeltetni, ill. felhívni a figyelmet a természet rongálására, a szemetelés károsságára - rászoktatni a gyerekeket a káros hulladékok pl. szárazelemek szelektív gyűjtésére stb. - fontosak a családokkal közösen szervezett programok a szülők tudatos környezeti nevelése érdekében

93 Iskolánkban általában 1 – 4 – ig egy osztályfőnök vezeti az osztálycsoportot. Ennek köszönhetően az osztálytanító könnyebben képes összerendezni és megszervezni a környezeti nevelés munkaformáit és színtereit. A környezeti nevelés nem szorítkozhat csupán a környezetismeret tantárgyra, annak jelen kell lennie az egész tanítási folyamatban, be kell épülnie a tantárgyak rendszerébe, a szabadidős foglalkozásokba.

A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola felső tagozatán A felső tagozatban a különböző szaktárgyak, az osztályfőnöki munka, valamint a tanórán kívüli foglalkozások keretein belül gazdag és sokszínű lehetőségeink vannak a környezetvédelmi nevelésre. A tanórák szervezésénél mindenek előtt a kerettantervi szabályozást tekintjük számunkra meghatározónak.

A környezeti nevelés és az osztályfőnöki munka A gyerekek osztályközösségének kialakításában és működtetésében döntő szerepe van az osztályfőnöknek. Munkálkodása során válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. Igényessége, elvárásai, értékrendje a tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja. Az osztályfőnöknek nem a szaktárgyi hovatartozása meghatározó a környezeti nevelés szempontjából, hanem inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő – és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája, érződik rajta az osztályfőnök személyisége. Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetben élnek. A teremdíszítés nem lehet öncél, hanem határozott környezetkialakítási terveket, tartalmakat kell, hogy takarjon. Mindannyiunk számára ismert az alkotó osztálytermi környezet jótékony hatása mind a nevelés, mind pedig az oktatás területén. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos kialakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó tevékenységeit, lehetőségeit. Óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémai. Ilyenek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, a reklámok, az anyag – és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat.

94 Ajánlott témakörök osztályfőnöki órákra:

-

5. évfolyam

A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. Saját környezetünk megteremtése Szűkebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. Kézenfekvő lehet valamely helyi környezeti értékkel való virtuális és valós találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?

-

6. évfolyam

A környezet hatásai. Természeti környezetvédelmi rendszerek

értékek.

Természetvédelmi,

A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk. A nemzeti parkokba való ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszínű természeti környezet megismeréséhez. Eközben a környezetünket ért „támadások” is felismerhetőkké lesznek. Feltérképezésük megalapozza a következő év tennivalóit.

-

7. évfolyam

A fogyasztói társadalom. A hulladék Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be.

-

8. évfolyam

A varázsszó: energia Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat!

95

Erdei iskola Az erdei iskola fontos színtere lehet a környezetvédelmi nevelésünknek a tanítási órákon kívüli foglalkozások körében. Mondhatjuk, hogy hagyománya van iskolánkban, mert minden évben találkozunk egy – egy évfolyammal, akik erdei iskolát szerveznek. Az erdei iskola intézménye iskolánkban szorosan kapcsolódik a nemzetiségi hagyományápoláshoz. Programjában megtalálhatjuk a hon- és népismeret tantárgy anyagrészeit. Az erdei iskola keretében - ismerkedhetnek tanulóink Felsőgalla történetével - felkereshetnek régi épületmaradványokat - kutathatnak ill. ismerkedhetnek azon kis települések, mondhatni „puszták” történetével, ahol régen egy – egy embercsoport, egy pár család élt és dolgozott (pl. Körtvélyes, Mesterberek, Szálláskút, Csákányospuszta stb.) - alkalmuk nyílik hagyományos, jellegzetes ételek készítésére, - dalok, táncok tanulására, - megismerkedhetnek a környék jellegzetes növény - , ill. állatvilágával - megfigyelhetik a természetben, az emberek életkörülményeiben az idők folyamán bekövetkezett változásokat - tapasztalataikról feljegyzéseket készíthetnek, amelyeket közkinccsé tehetnek az iskolában. Az erdei iskola a családoknak és az iskolának is többletköltséget jelent, hiszen gondoskodni kell a gyerekek utazásáról, szállásáról, élelmezéséről, a pedagógusok túlmunkájának kifizetéséről, a helyettesítésekről. Ezért gondos tervezést igényel az iskolai munkaterv összeállításánál az, hogy melyik osztálycsoportnak, milyen jellegű és időtartamú erdei iskolát kívánunk az adott évben megszervezni. Meg kell ragadnunk a pályázati lehetőségeket minden téren, hogy az erdei iskolák megszerveződhessenek és a gyerekekre, valamint az iskolára minél kisebb kiadásokat jelentsenek.

Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulások pedagógiai értéke jelentős. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme, a szocializáció ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozásra, a közvetlen megtapasztalásra. A tanulmányi kirándulások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok pedagógiai tervünkben részletesen megfogalmazódtak. Itt csak megerősíteni szerettük volna ezek hasznosságát, és szorgalmazni rendszeres megszervezését. Összegzésképpen megerősítendő:

96 -

-

korunk rohamos, gyors technikai fejlődése, társadalmi változásai elengedhetetlenül megkövetelik az iskolától is, hogy a környezeti nevelést egyik kiemelkedően fontos feladatának tekintse, és hatékonyan tevékenykedjen természetvédelmi, környezetvédelmi feladatainak megvalósításán tudatos és meggyőződéses magatartás vezethet csak eredményre mind a pedagógusok, a gyerekek és a szülők részéről a környezeti nevelésnek jelen kell lennie a tanórákon, a tanórán és iskolán kívüli foglalkozásokon az iskolának alapvető feladata a környezeti neveléshez szükséges anyagi háttér biztosítása, az iskola költségvetés, a pályázati lehetőségek és egyéb bevételi források felkutatása.

Tatabánya, 2013. március 31.

97

Széchenyi István Általános Iskola OM azonosító: 201292 2800 Tatabánya, Szent István u. 47-53. Tel.: 34/511 858, fax: 34/511-859 E-mail: [email protected]

„Ápold a múltat, őrizd a jelent, nézz a jövőbe!” (Neumann János)

A tatabányai

Széchenyi István Általános Iskola HELYI TANTERVE

Készült:

Készítette:

Tatabánya, 2013. március 31.

Schamberger Ágnes igazgató

98

1. A választott kerettanterv Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet melléklet 10. mellékletében szereplő Nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei 10.5. – a német nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órákat a német nemzetiségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret tantárgyak tanítására használtuk fel azzal a céllal, hogy a törvényben meghatározott óraszámokat a nemzetiségi oktatásban biztosítani tudjuk. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia A változat Fizika A változat Kémia B változat Ének-zene A változat

99 A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően. Ezek bevezetése évente felmenő rendszerben történik: -

2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról a nevelőtestület dönt.

2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és azok óraszámai 2.1.

A köznevelési törvény alapján elkészített új Pedagógiai Program és Helyi Tanterv bevezetésének ütemezése

Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen -

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első és az ötödik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől: -

az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a 2013-as pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a 2007-es pedagógiai program és helyi tanterv szerint szervezzük a nevelő-oktató munkát.

100 Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 2013-2014. 2014-2015. 2015-2016. 2016-2017.

1. 2013 2013 2013 2013

2. 2007 2013 2013 2013

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: - 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. -

2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

2.2.

Óratervek

101 nyelvoktató óraterv 2007

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv 4 4 4 4 2,5 2,5 2,5 2,5 4 4 4 4 2,5 2,5 2,5 2,5 Magyar irodalom 4 4 4 4 2 2 2,5 2 Tánc és dráma (modul) 0,5 0,5 4 4 4 4 2,5 2,5 2,5 2,5 Mozgókép- és médiaismeret (modul) 0,5 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 2 2 2 2 Német 2,5 2,5 2,5 5 5 4 3 3 szabadon tervezhető 0,5 0,5 0,5 választható 2 2 2 1 2 2 5 5 5 5 5,5 5,5 5 5 Hon- és népismeret (modul) 0,5 0,5 Matematika 4 4 4 3 3 3,5 3,5 3,5 4 4 4 4 4 4 4 4 szabadon tervezhető 1 1 0,5 0,5 0,5 Informatika 1 1 0,5 1 1 Informatika (modul) 0,5 Környezetismeret 1 1 1 2 1 1 1 2 Természetismeret 1,5 1,5 2 Egészségtan (modul) 2,5 0,5 Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 Rajz 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1,5 1 1 1 Életvitel, technika 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 1,5 2 2 2,5 2 szabadon tervezhető 0,5 0,5 0,5 4 4 4 4 3,5 3 3 2,5 választható 1 1 1 2,5 1,5 1 0,5 0,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 0,5 1 Ember és társadalomismeret (modul) 1 0,5 Kötött óraszám összesen (helyi) Szabadon tervezhető összesen Választható összesen * Helyi kötelező óraszám (normál+10%)

21 1 3 25 22

21 1 3 25 22

21 1 3 25 22

23,5 1 2,5 27 24,75

24 1 1,5 26,5 24,75

24 0,5 2 27,5 24,75

27 0,5 2,5 30 27,5

27 0,5 2,5 30 27,5

102 bővített nyelvoktató óraterv 2007 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv Magyar irodalom Tánc és dráma (modul) Mozgókép- és médiaismeret (modul) Történelem és állampolgári ismeretek Német szabadon tervezhető választható Hon- és népismeret (modul) Matematika szabadon tervezhető Informatika Informatika (modul) Környezetismeret Természetismeret Egészségtan (modul) Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz Éetvitel, technika Testnevelés és sport szabadon tervezhető választható Osztályfőnöki Ember és társadalomism. (modul) Kötött óraszám összesen (helyi) Szabadon tervezhető összesen Választható összesen * Helyi kötelező óraszám (normál+10%)

4 4

4

4 4

4 2,5 0,5 2

4

4 2,5 0,5 2

5 4

4 4

2,5 0,5 2

4

4 4

4

5

4

4

5 1

4 4

2 2 0,5

4

5

4

4

6 3 1

2 5,5 0,5 1 0,5 4

4

2

2,5 2

7,5 4

2 2 0,5 2 5 2 0,5 3 0,5

2

2,5 2

2 2

2 4 1 2

7,5

2

2 2

2

2 2

0,5 2 4,5

2,5 2

2,5 7

3,5 3,5

3 3,5

1 1

1

1

1

1

1

2

1 1 1

4

1 1 1 2,5 0,5 1

1 1 1

4

1 1 1 2,5 0,5 1

1,5

1 1 1

1 1 1 2,5

1 1 1

1 1 1 2,5

1 1 1

4

1,5

4

0,5 1

3

21 1 3 25 22

21 1 3 25 22

2 0,5

2,5

23,5 1 2,5 27 24,75

1 1 1 2,5

1 1 1

2,5 1

1 21 1 3 25 22

0,5

3 1

1

1

2 1,5

1 1 1 2,5 0,5 1

0,5

7

24,5 0,5 1,5 26,5 24,75

1 24 0,5 2 27 24,75

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

0,5 0,5 0,5

2,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

2,5 1

1

1

26,5 1 2,5 30 27,5

27,5 0 2,5 30 27,5

ÓRATERV 2013

Nemzetiségi nyelv és irodalom német természetismeret német történelem német földrajz (biológia) Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Hon- és népismeret Környezetismeret, természetismeret Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Földrajz Biológia-egészségtan Fizika Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika, életvitel Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Összesen:

1. évf. A B 5 5

7 4 1 1 1

7 4 1 1 1

2. évf. A B 5 5

7 4 1 1 1

7 4 1 1 1

3. évf. A B 5 5

8 4 1 1 1

8 4 1 1 1

4. évf. A B 5 5 1

7 4 1 1 1

7 4 1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1,5 1,5 1

1 1 1

5

5

5

5

5

5

5

5

27

27

27

27

28

28

28

28

A – nyelvoktató német nemzetiségi B – bővített nyelvoktató német nemzetiségi

5. évf. A B 5 5 1 1

6. évf. A B 5 5 1 1

7. évf. A B 5 5

8. évf. A B 5 5

4 4 1 1 2

4 4 1 1 2

4 4 1 1 2

4 4 1 1 2

4 3 1 1

1 1 4 3 1 1

4 4 1 1

1 1 4 4 1 1

2

2

2

2

1 1 1 1 5 1

1 1 1 1 5 1

1 1 1 1 5 1

1 1 1 1 5 1

2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1

2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1

2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1 5 1

1 5 1

29

31

29

31

32

34

32

34

Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának alapelvei 1. Iskolánkban a nevelő- oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyet az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, illetve a minisztériumi tankönyvlistán szerepel. A nyomtatott taneszközökön túl egyéb eszközökre is szükség van egyes tantárgyaknál (tornafelszerelés, rajzfelszerelés, technika stb.) 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a tanítók, a szaktanárok közössége, illetve a munkaközösség határozza meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! - a taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítjük előnybe, amelyek több tanévben használhatók. - taneszközt csak az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben változtatunk. - a taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a megfizethetőséget. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók az érvényes rendelkezések szerint ingyenesen használhatják.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, a tanulók teljesítményének értékelése, szöveges értékelés Az iskolai magasabb évfolyamba lépés feltételei: -

Helyi tantervünk a NAT és a kerettanterv által biztosított feltételek alapján az oktatás tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot segíti elő. A tanterv a követelményeket úgy állapítja meg, hogy átlagos szinten azok teljesítéséhez a biztosított órakeret 80 %-a elegendő legyen. A fennmaradt rész a kiegészítendő tartalmak elmélyítésére ad lehetőséget.

105 -

-

-

Iskolánkban a magasabb évfolyamba lépésnek a tantervben meghatározott tantárgyra vonatkozó minimum szint az elsődleges feltétele. Így lehet biztosítani tantárgyanként a tananyag egymásra épültségét és folyamatosságát. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból - „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait - az első évfolyam kivételével - az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Évfolyamismétlés: -

-

-

A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja.

Osztályozóvizsga: A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése engedélyezi ezt számára - magántanuló volt. Osztályozóvizsga tárgyai: A tanuló azokból a tantárgyakból köteles javítóvizsgát tenni, amelyeket az adott évfolyamon a gyerekek tanulnak, kivéve amiből a tanuló fel van mentve az osztályozás, értékelés alól. Az osztályozóvizsga tárgyairól, időpontjáról és anyagáról az igazgató értesíti a szülőket.

106 Az iskolában a hagyományos tanév rendjét tartjuk. Valamennyi tantárgyban félévi és év végi osztályzatot és bizonyítványt kapnak a tanulók. A tanulók teljesítményének értékelése, szöveges értékelés: A tanulók teljesítményének értékelésére a törvényben megfogalmazott 5 fokozatú skálát alkalmazzuk:  5 (jeles); dicséret esetén (kitűnő)  4 (jó)  3 (közepes)  2 (elégséges)  1 (elégtelen) A törvény előírásainak megfelelően 1. osztályban félévkor és év végén, valamint 2. osztályban félévkor a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük. A szöveges értékelésben a következő minősítéseket alkalmazzuk minden tantárgy esetén:  kiválóan megfelelt  jól megfelelt  megfelelt  felzárkóztatásra szorul A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Nem fordulhat elő, hogy a pedagógus csak a saját jegyzeteiben értékeli a tanuló tudását, amiről a diák nem tud, és az ismeretlen jegy félévkor illetve év végén kerül be a naplóba. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az tanuló tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0 - 33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

107 -

-

második-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, német nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, német nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, német nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, német nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, német nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

Ha olyan tanuló érkezik az iskolába, aki valamelyik tantárgyból vagy tantárgyakból előzőleg felmentést kapott, az igazgató dönti el, hogy érvényes marad-e a felmentés. Nem vonatkozik ez a testnevelés alóli felmentésre, vagy nyilvánvalóan fogyatékosság esetére. A magatartás és szorgalom értékelése: A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) értékelést használunk. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) értékelést használunk. A magatartás és szorgalom minősítését a nevelő testület, a tanulóifjúság által elfogadott értékelési rendszer alapján végezzük. A normatívákat a tanulók is ismerik, illetve évente ismertetni kell velük. A nevelőtestület félévente tekinti át a tanulók magatartását, szorgalmát osztályozó értekezleten. Külön az alsó tagozatban, külön a felső tagozatban tanítók értekezletén. A tanuló magatartására és szorgalmára - a tanuló önértékelése és a társai véleményezése után - az osztályfőnök, osztályvezető - (vagy megbízott pedagógus) tesz javaslatot. Ha az osztályban tanító/k/ véleménye eltér az osztályfőnök által adott javaslattól, akkor mind-két részről jogosultak álláspontjukat, véleményüket indokolni. Vita esetén az igazgató - vagy az értekezletet vezető - először az osztályban tanítók nyílt szavazását kéri és a többségi vélemény alapján döntik el a végleges osztályzatot. Egyenlő szavazat esetén az osztályfőnök szavazata dönt. Ha a tanuló magatartásának és (vagy szorgalmának osztályzatával kapcsolatban olyan pedagógusnak is van véleménye, aki nem tanítja a tanulót, akkor - az elhangzott vélemény

108 alapján - meg kell vitatni. Ebben az esetben az igazgató vagy az értekezletet vezető kéri az osztályozó értekezleten résztvevők nyílt szavazását. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata dönt. Félévenként név szerint kell minden tanulónak a magatartási és szorgalmi érdemjegyét ismertetni. A tanulók magatartását, - szorgalmát az osztályfőnök, osztályvezető folyamatosan figyelemmel kíséri. Havonta - illetve szükség szerint - értékeli, ellenőrzi a tanulók iskolai tevékenységét, a megbízatásokat, az előzetes feladatok végrehajtását. Az értékelés, ellenőrzés során ki kell térni a dicséretekre, elmarasztalásokra. Az osztályfőnökök, osztályvezetők az év közbeni - folyamatos értékelések, ellenőrzések módozatait, formáját, technikai kivitelezését a módszertani szabadság jegyében egyénileg dolgozzák ki és alkalmazzák a tanulócsoportjukra vonatkozóan. Ezeket a változatokat a szülőkkel, tanulókkal ismertetni kell! A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Minden évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás és a szorgalom minősítése Magatartás Példás - annak a tanulónak a magatartása, aki a Házirend szabályait betartja, a közösségi munkából példamutatóan veszi ki részét, - aki becsületes, őszinte, segítőkész, felelősséget érez társai iránt, - viselkedése tanórán, szakkörön, iskolában és iskolán kívül is fegyelmezett, példamutató, - az iskola dolgozóival és társaival szemben is udvarias, figyelmes, tisztelettudó, - igazolatlan mulasztása nincs, - egyéni tisztasága kifogástalan, öltözete, megjelenése nem hivalkodó, ízléses gondozott, - tudásához, képességeihez mérten feladatokat vállal és azokat példamutatóan teljesíti, - felismert hibáinak kijavítására tudatosan törekszik. Jó -

a Házirend legfontosabb szabályait betartja,

109 -

részt vállal a közösségi munkában, de kezdeményezőkészség hiányában erre ösztönözni kell, az iskola dolgozóival és társaival szemben udvarias, figyelmes, tisztelettudó, az iskola, az osztály berendezéseit óvja, viselkedése a tanórán és tanórán kívül általában kifogástalan, nem követ el jelentősebb fegyelmi vétséget, igazolatlan mulasztása nincs, öltözete tiszta, rendes, ápolt, hibáinak kijavítására törekszik.

Változó - a Házirend szabályainak betartásában következetlen, - a közösségi munkában a rábízott feladatokat csak többszöri felszólítás után végzi el, vagy teljesíti, - a felnőttekkel és társaival szemben tanúsított magatartásában kifogásolható, - pontatlan, rendszertelen, esetleg igazolatlan órája van, - a társadalmi tulajdonban tudatosan nem okoz kárt, - öltözéke, tisztasága kifogásolható, - fegyelmi vétsége az értékelés időszakában osztályfőnöki figyelmeztetés, - hibáinak kijavítására csak figyelmeztetés után hajlandó. Rossz - a Házirend szabályait sorozatosan megszegi, - összeférhetetlen magatartásával a közösség munkáját, annak fejlődését akadályozza, - a viselkedése kíméletlen, durva, terrorizálja társait, verekszik, hazudik, - a társadalmi tulajdont rongálja, - rendszeresen késik, felszereléseit nem tartja magánál, - 3 alkalomnál több igazolatlan hiányzása van, - tisztasága, megjelenése erősen kifogásolható, piszkos, rendetlen, környezetében is rendetlenséget csinál, - hibáinak kijavítására nem hajlandó. Szorgalom Példás: - aki rendszeresen, képességei szerint tanul, lelkiismeretesen végzi munkáját otthon és az iskolában, - aki cselekvőkészségével (aktivitásával) az órán saját és társai munkáját segíti, fejleszti tudását, képességeit, - munkáiban példamutató a rend és a fegyelem. Jó:

110 -

képességei szerint általában igyekvően végzi munkáját, tanórán és tanórán kívül aktivizálható, munkáiban rend és fegyelem tapasztalható.

Változó: - a képességein alul dolgozik. Kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, - a kapott írásbeli, szóbeli feladatait nem végzi el rendszeresen, - nehezen aktivizálható, - írásbeli munkájának külső alakjára, tisztaságára nem sok gondot fordít. Hanyag: - teljesítménye lényegesen alacsonyabb annál, amit képességei és lehetőségei alapján elérhetett volna, - a végzett munkájával szemben lusta, felületes, nemtörődöm, - kötelességeit sorozatosan elmulasztja, - írásbeli munkái, munkadarabjai piszkosak, rendetlenek.

Mi a teendőnk akkor, ha a tanuló valamely tantárgyból vagy tantárgyakból felzárkóztatásra szorul: A szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Milyen segítséget nyújthat az iskola a tanuló felzárkóztatása érdekében: Iskolánkban már eddig is sokféle módját valósítottuk meg a gyerekek felzárkóztatásának. - Tartunk egyéni és csoportos jellegű foglalkozásokat, ahol ki tudjuk szűrni a kisgyerekek lemaradásának okát - A képességek felmérése és a családi háttér megvizsgálása mellett természetesen figyelembe kell vennünk az esetleges tanulási nehézségek okát - Ezeket egyeztetni kell a szülőkkel, hogy közös munkával tudjunk segíteni abban, hogy utolérhesse társait. Gondolnunk kell itt az orvos, a pszichológus, a logopédus munkájára is - Leggyakoribb módja iskolai keretek között a felzárkóztatásnak a korrepetálás. Itt lehetőség van az egyéni foglalkozásra, az azonos típusú feladatok gyakorlására - Nagyon hatékony az egyéni foglalkozás a halmozottan problémás tanulóknál - Csoportos korrepetálások jó alkalmat jelentenek az órán tanultak újbóli megbeszélésére - Tanórán differenciált munkával tudunk foglalkozni a különböző képességű tanulók fejlesztésével

111 -

-

Fontos a tanórai feszültség oldása, hiszen gyakran ez az oka a kisgyerek problémáinak. Ebben hasznos segítséget nyújtanak a drámajátékok során alkalmazott készség-, képesség- és személyiségfejlesztő gyakorlatok, amelybe a koordinációs játékok, nyelvi és szókincsfejlesztő játékok mellett az önismereti játékok is beletartoznak Fontos testnevelés órán a mozgáskoordináció fejlesztése, énekórán a ritmusérzék kialakítása A kreativitás fejlesztésére nagyon hasznosak a rajz és technika órák Nagyon fontos a kiegyensúlyozott személyiség elérése, hiszen értelmük is úgy gyarapszik, ha ép a gyermekek lelke Hangsúlyoznunk kell az osztálytanító és a napközis nevelő összehangolt Nevelő-oktató munkájának fontosságát is. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a BTM-es és az SNI tanulók felzárkóztatására, továbbhaladásuk elősegítésére.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók a tananyagot a - tanórákon, a - tanórán kívüli foglalkozásokon, ill. a - házi feladatok megoldásával, megtanulásával sajátíthatják el. Oktató-nevelő munkánk legfontosabb színtere a tanítási óra. Arra kell tehát törekednünk, hogy tanulóink a tananyagot minél nagyobb hatékonysággal, minél nagyobb mélységben már az órán elsajátítsák. Ennek érdekében nagyon konkrétan és pontosan meg kell határoznunk az oktatási és nevelési célunkat, az órán alkalmazott módszereket, a szemléltetést, a folyamatos ismétlést és a koncentráció lehetőségét. Az órán szerzett ismeretek rögzítését, elmélyítését, gyakorlását szolgálják a házi feladatok. Hogy ezt a szerepüket betölthessék, és ne vezessenek a gyerekek túlterheléséhez, a házi feladatok meghatározásakor az alábbi elveket kell követnünk: - a szóbeli és az írásbeli házi feladatnak szorosan kapcsolódnia kell a tanórán szerzett ismeretekhez. Nem tartalmazhat olyan elemeket, amelyeket a gyerekek még nem ismernek, amelyeket tanórán még nem tanítottunk. - pontosan meg kell határozni, hogy mi a megtanulandó tananyag, az pontosan hol található a tankönyvben, vagy milyen mértékben kérjük számon az órai vázlatot.

112 -

-

-

-

-

-

-

meg kell határoznunk a megtanulandó memoritereket, szabályokat, amelyeket folyamatosan tudniuk, alkalmazniuk kell a gyerekeknek. meg kell tanítanunk a gyerekeket tanulni. Vagyis az legyen a tanulási módszerük, hogy előbb a szóbeli házi feladatot sajátítsák el, és csak utána kezdjenek a már megtanult ismeretek birtokában az írásbeli feladatok megoldásához. az írásbeli házi feladatoknak valóban a gyakorlást kell szolgálniuk, ezért olyan feladatokat adjunk, amilyenekkel az órán már találkoztak a gyerekek. Így, ha nehézségbe ütköznek, segíthetik a feladatok megoldását az órán megoldott mintapéldák. jó módszer a házi feladatok meghatározásánál a differenciálás, amely segíti a különböző képességű tanulók eltérő színvonalú fejlesztését. próbáljuk időtartamát tekintve is meghatározni, hogy mi az a maximális időszükséglet, ami elvárható és nem túlterhelő a szóbeli és írásbeli feladatok együttes megoldására. kerüljük a szakmai „sovinizmust”! Fogadjuk el, hogy tanulóinknak nem csak a mi tantárgyunkból kell másnapra felkészülniük! adjunk útmutatást a gyerekeknek arra vonatkozóan, hogy ismereteiket hogyan bővíthetik könyvekből, folyóiratokból, lexikonokból, buzdítsuk őket a könyvtárba járásra! adjunk pontos utasítást arra nézve is, hogy milyen minőségben kérjük az írásbeli munkákat, milyen füzetbe dolgozzanak a gyerekek (sima, vonalas, stb.), milyen íróeszközöket használjanak. napköziben a csoportvezető feladata az írásbeli munkák mennyiségi ellenőrzése. Ezt a nevelő zöld tollal való szignálással láttamozza a napköziben a szóbeli feladatok megtanulásának tényét alkalomszerűen kell ellenőrizni, mert nem várható el, hogy naponta mindenki szóban meghallgatásra kerüljön. az írásbeli feladatok ellenőrzésekor a tanulók piros ceruzával kipipálják a jól megoldott feladatokat, vagy – ugyancsak pirossal, kijavítják a hibásakat. a házi feladatok jó visszajelzést kell, hogy jelentsenek a pedagógusnak arra vonatkozóan, hogy a gyerekek megértették-e és kellő mélységben elsajátítottáke a tananyagot. Ennek kontrollálása után dönthetünk a továbbhaladás módjáról és üteméről.

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; - az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére és a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik órától a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

113 -

-

a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni; a házi feladat osztályozható, a rendszeresen elmulasztott házi feladatokért elégtelen osztályzat adható, a hiányzó házi feladatot pótolni kell. a házi feladat megoldásának helyességét mindig ellenőrizni kell, mert csak így éri el célját; dolgozatnak minősül minimum 3 óra anyagából íratott anyag; témazáró dolgozat egy fejezet tartalmáról szól; írásbeli felelet minimum 3 kérdésből áll, megoldása maximum 15 perc alatt történhet. Írásbeli felelet, szabályozás nélkül íratható.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Minden megírt témazárót, dolgozatot a pedagógusnak a megírástól számított 10 napon belül ki kell javítani. A javíttatást a tanulókkal is el kell végeztetni. A javítás folyamán elemezni, értékelni kell általánosan is a hiányosságokat, a pozitív eredményeket. Az írásbeli beszámoltatás legfontosabb szabályait betartva a pedagógus a gyakorlatban egyénileg is igazíthatja eltérésekkel figyelembe véve a tanulót és egyéb olyan körülményt, amely kapcsolatos lehet az értékelés eredményességével.

A témazáró írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya a tanulók értékelésében: Minden írásbeli témazáró produktum értékelése (eredménye) bekerül a tanulók értékelési naplójába. A témazárók eredménye az osztályzatok kialakításánál nagyobb súlyt kapnak, mint a röpdolgozatok, vagy egy-egy anyagrészből megírt produktumok, illetve a szóbeli feleleteknél, amelyek csak anyagrészekre vonatkoznak. A témazáró dolgozat érdemjegye a félévi és év végi érdemjegyek kialakításakor kétszeres súllyal szerepel. A házi dolgozatok értékelésének a súlyát a pedagógus saját hatáskörében dönti el. A témazáró dolgozatokat be kell ütemezni a tanmenetekbe, jelezni kell a megíratandó dolgozatok számát, idejét. A témazáró dolgozat utólagos megíratásáról a pedagógus egyénileg dönthet. A tanítási – tanulási folyamatban háromféle értékelési eljárást alkalmazunk - diagnosztikus értékelést - formatív (fejlesztő) értékelést - szummatív (összegző) értékelést

114

Diagnosztikus értékelés Diagnosztikus értékelést általában akkor célszerű alkalmaznunk, ha az a célunk, hogy a tanulók indulási szintjét állapítsuk meg, pl. egy – egy nagyobb tematikus egység indításakor az előzetesen tanult ismeretekről. Ez az eljárás tájékoztathat a tanulók tudásáról, készségeiről és képességeiről. Mindezek ismeretében a későbbi tanítási – tanulási folyamat jobban irányítható, felépíthető és szervezhető. Az értékelésnek eme formájában nem célszerű érdemjegyeket adnunk, inkább arra kell törekednünk, hogy értékelő megjegyzéseink, véleményeink a tanulók tudásának, készségeinek és képességeinek értékeire és hiányosságaira hívják fel a figyelmet. A diagnosztizáló értékelés alkalmait, gyakoriságát az adott tantárgy oktatási céljai és a tanár szakmai döntései határozzák meg.

Formatív értékelés A formatív értékelést elsősorban a tanítási – tanulási folyamat közben alkalmazhatjuk sikerrel, ennek ugyanis az éppen aktuális tudásszint vagy készségszint megállapítása a célja. E fajta értékelésnek sem célja az érdemjegy, hanem inkább a fejlesztés, illetve az ezt befolyásoló fontos tényezők, tudáselemek és motivációk feltárása. Formatív értékelést rendszeresen végzünk. Ez az értékelés segíti mind a tanulót, mind a tanárt abban, hogy kölcsönösen felismerjék mennyire sikerült megközelíteni a tanulási célokat, teljesíteni a tantárgyi részkövetelményeket, és milyen lépéseket kell megtenni a továbbhaladás érdekében. Az így szerzett érdemjegyeket kis súllyal kell figyelembe venni a félévi és év végi osztályzat kialakításánál. A naplóba ezeket a jegyeket kék színnel írjuk be.

Szummatív értékelés A szummatív értékelést általában egy – egy tematikus egység végén vagy fontosabb csomópontoknál érdemes alkalmaznunk. Ennek az értékelési eljárásnak a legfőbb célja a tanulók tudásának feltárása és azok érdemjeggyé történő alakítása. Az ilyen értékelés során kapott jegyek irányadóak lehetnek mind a tanárok, mind a tanulók számára. A szummatív értékelés által nyert eredmények, témazáró jegyek a végső félévi, év végi minősítésnek egyik, de jelentős súlyú összetevőjét jelentik. A naplóba az ilyen jegyeket piros színnel írjuk be. Az SNI és BTM-es tanulók esetében, amennyiben ez a szakvéleményben megfogalmazódik, előnyben részesítjük a szóbeli beszámoltatást.

Az értékelés pedagógiai elvei és eljárásai Elveink, eljárásaink összhangban vannak a közoktatási törvény ide vonatkozó paragrafusaival.

115 Az értékelés akkor sikeres, ha folyamatos, sokoldalú, (méri az emlékezeti teljesítményt, az ismeretek alkalmazását és a problémamegoldó képességet), változatos, kiszámítható és tudatosított. Az értékelés során a tanulói teljesítményt összehasonlítjuk az elvárt követelményszinttel, figyelünk arra, hogy a szorosan vett tantárgyi tudás mellett a tanuló minden pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és az ezekben elért fejlődését is osztályozzuk, s az osztályzaton kívül rámutatunk a helyes és hibás elemekre.

Az írásbeli értékelés gyakorlata iskolánkban Iskolánkban az írásbeli értékelések fent említett formáinál a hagyományos 5 fokozatú értékelést alkalmazzuk 2 – 8. évfolyamon minden tantárgyban. Az érdemjegyeket a naplóban vezetjük. Fegyelmezési céllal dolgozatot nem iratunk és érdemjegyet nem adunk. A szummatív értékelés dolgozatának írását a tanárnak előre be kell jelentenie a tanulóknak, és a dolgozatokat egy héten belül ki kell javítani. Minden ilyen jellegű dolgozatnál a külalakot is értékeljük, beírjuk a naplóba és az ellenőrző könyvbe a jegyeket. A munkák külalakját a tanuló szorgalmának megállapításakor figyelembe vesszük. Javításnál nagyon fontos a munka végére írt rövid szöveges értékelés. Egy nap legfeljebb csak két témazáró dolgozat iratható. Az osztályozott írásbeli dolgozatot a tanulónak látnia kell. Az érdemjegyet a tanár a naplóba és egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is beírja. Az érdemjegyeket nem tesszük függővé a tanuló korábbi eredményeitől. A tanuló írásbeli munkájának helyesírási hibáit minden szaktanárnak javítania kell. Az ellenőrzés – értékelés szempontjából a legfőbb információt a szummatív értékeléssel kapott érdemjegyek jelentik, ez az érdemjegy nagyobb szerepet játszik a félévi és év végi osztályzat kialakításakor. Formatív értékeléshez kötött írásbeli számonkérést a tanárnak nem kell előre bejelentenie. Ezek értékelésére is a fentebb említett elveket alkalmazzuk. Az írásbeli számonkéréseknél ügyelni kell arra, hogy - a feladatlap megfelelő mennyiségű feladatot tartalmazzon a reális értékelés érdekében - a feladatok nehézségi szintje és a tantervi követelmények összhangban legyenek - a feladatlap felépítése az egyre nehezedő feladati sorrend szerint legyen összeállítva

116 -

mérje az emlékezeti teljesítményt, az ismeretek alkalmazását és a problémamegoldó képességet a feladatok megoldására meghatározott pontszámok igazodjanak a feladatok nehézségi szintjéhez az érdemjegyek a tantervi követelmények alapján megállapított ponthatárok alapján kerüljenek megállapításra

A szummatív értékelés dolgozatait egy évig meg kell őrizni. A tantárgy jellegétől és a szaktanár módszereitől függően írathatjuk ezeket központilag kiadott feladatlapokra, az általunk összeállított feladatlapra vagy dolgozatfüzetbe. A szummatív értékelések témaköreit és megírásuk időbeli ütemezését minden tantárgy tanmenetében meg kell határozni. Arra törekszünk, hogy havonta egy érdemjegyet kapjanak a tanulók minden egyes tantárgyból. Az érdemjegy nem lehet a tanár fegyelmező eszköze. -

Hiányzás

A tanuló a hiányzását három napon belül igazolni köteles az ellenőrző könyvön keresztül. Egy évben 3 napot a szülő is igazolhat, megfelelően alátámasztott érvekkel. Három napon túli hiányzás csak intézményvezetői engedéllyel történhet szülői kérésre. Hétfői és pénteki napokról csak intézményvezetői engedéllyel lehet távol maradni A tanulók teljesítményét az intézményvezető évente az iskola munkatervében meghatározottak szerint méri.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái -

a tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra, az iskola hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni

-

a tanuló év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök havonként értékeli és a tájékoztató füzetben írásbeli dicséretben részesítheti azt a tanulót, aki kiemelkedően jó, egyenletes tanulmányi munkát végzett, illetőleg szorgalmával vagy magatartásával kitűnt társai közül

-

szaktanári illetőleg osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló, aki az előző havi értékeléshez képest lényegesen javított: tanulmányi eredményén, illetőleg szorgalma vagy magatartása kedvező módon változott

117 -

legalább kettő szaktanár és az osztályfőnök javaslata alapján „igazgatói írásbeli dicséret”-ben részesíthető tanév közben az a tanuló, aki hosszabb időn keresztül kitűnt társai közül jó tanulmányi eredményével, példás magatartásával és szorgalmával

-

írásbeli osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló, aki a félévi bizonyítványában 4,51 százalék, vagy a feletti eredményt ért el

-

„igazgatói dicsérő oklevel”-et és emellett tárgyjutalmat kaphat az a tanuló, aki az év végi osztályzata alapján jeles vagy kitűnő eredményt ért el

-

of – i írásbeli dicsérettel és oklevéllel kell elismerni annak a tanulónak a munkáját, aki az iskolai tanulmányi versenyen első helyezést ért el

-

„igazgatói dicséret”-ben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyeken, művészeti versenyen első – hatodik helyezést ér el. Megyei és országos versenyen részt vesz, és első – tizedik helyezést ér el

-

„igazgatói elismerő oklevél”-lel és dicsérettel kell kitüntetni azt a tanulót év végén, aki kiemelkedő jó közösségi munkát végzett, illetőleg az iskola által szervezett különböző megmozdulásokon, sport, hulladékgyűjtés, stb. kiemelkedő eredményt ér el

-

nevelőtestületi dicséretben részesülhet az a kitűnő vagy jeles tanuló, akinek megszavazza vagy javasolja tanév végén az osztályozó értekezlet.

Széchenyi dicsőségtáblára való felkerülés szempontjai: - jeles illetve kitűnő tanulmányi eredmény, - példamutató közösségi munka, „Nagy Tett”, - tanulmányi verseny győztese, - a városi versenyek helyezettjei Javaslatot tehet a felkerülésre: - az iskolavezetés - a diákönkormányzat - az osztályfőnök Dönt a nevelőtestület. Elbírálás: év végi osztályozó értekezleten. Széchenyi Emlékplakett adható év végén

118 -

-

annak a nyolcadik osztályt végzett tanulónak, akinek tanulmányi eredménye a nyolc év alatt jeles vagy kitűnő volt és magatartásával, szorgalmával, közösségi munkájával kitűnt társai közül. annak a szülőnek, pártoló tagnak, aki az iskola oktató-nevelő munkáját, működési feltételeit társadalmi munkájával jelentős mértékben támogatta.

Emlékplakettet kaphat az a szülő, aki több éven keresztül segítette az iskola munkáját, támogatta az iskolában folyó nevelő-oktató munkát. Emlékplakettben részesül az iskola azon dolgozója, aki tartósan magas színvonalú munkát végez, munkateljesítményével kiemelkedik. A tartósan magas színvonalú munkavégzés és a kiemelkedő munkateljesítmény ismérvei: -

legalább 5 éve dolgozik az iskolában és az iskolavezetés (igazgató, igazgatóhelyettes, mk.vezetők) által elismert kimagasló szakmai munka, magas színvonalú felkészültség jellemzi. példás a munkafegyelme, bemutató órákat vállal, s azokat tőle elvárható jó színvonalon tartja meg, innovatív képességgel, nagyfokú pedagógiai önállósággal rendelkezik, kiváló osztályfőnök (ha van osztálya), az iskola céljaival, pedagógiai programjával azonosulni tud, annak kialakításában is részt vesz, munkájával, magatartásával képes presztizst teremteni maga, s ezáltal a tantestület számára is, következetes, igazságos pedagógus, pedagógusi magatartására a belső fegyelmezettség jellemző, nagy tiszteletnek örvend a tanulók, szülők és pedagógustársai körében.

Kiemelkedő munkateljesítményként kell értékelni: -

ha a pedagógus felkészítő munkájának eredményekét országos tanulmányi versenyen I-X. helyezést ért el a tanuló, tankönyvet ír, egy tanév alatt rendszeresen publikál, tantervet, pedagógiai programot készít, szakmai dolgozatával helyezést ér el valamely szakterületén meghirdetett pályázaton.

Jutalmazás A kiemelkedő, illetőleg a tartósan jó munkát végző közalkalmazott jutalomban részesíthető. Jutalomban részesíthető az is, aki az iskolával megbízási jogviszonyban áll.

119 Jutalom nem adható annak, aki - egy tanítási évnél rövidebb ideje dolgozik az iskolában, - fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, - a jutalmazás időpontját megelőzően 6 hónapig betegállományban volt, illetőleg közalkalmazotti jogviszonya szünetelt. A tartósan magas színvonalon dolgozó vagy kiemelkedő teljesítményt elért pedagógust - önkormányzati vagy - állami kitüntetésre kell felterjeszteni, vagy - igazgatói dicséretben részesíteni. Az igazgatói dicséret - pénzjutalommal és - Széchenyi Emlékplakettel jár, ami az ünnepélyes tanévzáró alkalmával kerül átadásra. Jutalomkirándulás Az iskola a tanévben jutalomkirándulást szervezhet azon tanulók számára, akik a szorgalmi idő alatt tanulmányi munkájuk, magatartásuk, közösségi munkájuk alapján példamutatóan helytálltak. A tantestület jogkörébe tartozik ezen tanulók kiválasztása. A döntés előtt az osztályközösségek véleményét ki kell kérni. Az iskola a diákönkormányzattal közösen a tanévben lehetőség szerint kirándulást szervezhet hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló tanulói számára. Ennek költségeit pályázati pénzekből és a diákönkormányzat kasszájából fedezi.

Fegyelmező intézkedések -

-

-

A szaktanár írásbeli figyelmeztetést, írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét. Az osztályfőnök szóbeli majd írásbeli figyelmeztetését illetőleg írásbeli intőt adhat annak tanulónak, aki egy hónapban több mint kettő szaktanári figyelmeztetést vagy intőt kapott, illetőleg abban az esetben, ha az osztályfőnöki figyelmeztető illetőleg intő adását legalább kettő szaktanár javasolja. Az iskola vezetője az osztályfőnök javaslatára „igazgatói figyelmeztetés”-t, intőt vagy rovót adhat annak a tanulónak, aki kiemelkedően súlyos fegyelemsértést követett el, illetőleg annak, aki a félévben már kapott osztályfőnöki intőt és újabb osztályfőnöki intőt kellene részére adni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál általában meg kell tartani a fokozatosság elvét. Első alkalommal szaktanári figyelmeztetést, majd szaktanári intőt, ezt követően szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetőt, majd

120

-

írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetést, illetőleg osztályfőnöki intőt, újabb fegyelmezetlenség esetén pedig „igazgatói figyelmeztetés”-t, majd „igazgatói intő”-t és legvégül „igazgatói rovó”-t lehet adni a tanulónak. A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el, és amikor egyébként a fegyelmi eljárás megindításának is helye lenne. A fegyelmező intézkedéseket az iskolai szintű értékeléseken ismertetni kell, a naplóban és az ellenőrző könyvben dokumentálni kell, valamint a szülőket értesíteni szükséges.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásai szerint a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben 1. és 5. osztálytól bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés. A mindennapos testnevelésre vonatkozó törvényi előírások a következők: 27. § (11) bekezdése szerint az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. Mindennapos testnevelés alsó tagozaton (nyelvoktató és bővített nyelvoktató osztály):  heti 4 testnevelés óra,  heti 1 táncóra.

121 Mindennapos testnevelés felső tagozaton (nyelvoktató és bővített nyelvoktató osztály):  heti 4 testnevelés óra,  heti 1 táncóra, Azok a tanulók, akik gyógytestnevelésre kötelezettek 4 testnevelés órán felül a mindennapos testnevelés teljesítéshez hiányzó órákat a heti két gyógytestnevelés óra látogatásával is teljesíthetik. A versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel is teljesítheti.

A

tanulók fizikai módszerek

állapotának

méréséhez

szükséges

Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérésére a „MINI HUNGAROFITT” tesztrendszert alkalmazzuk. A mérésre a tanév rendjében meghatározott időpontban kerül sor.

Nemzetiségi nyelvoktatásunk Iskolánk valamennyi tanulója részt vesz a nemzetiségi képzésben, szegregáció nem történik. Intézményünk német nemzetiségi nyelvet oktató iskola, jelenleg öt évfolyamon bővített nyelvoktató oktatás is folyik. Feladatunk, hogy a német nyelvet minél magasabb színvonalon tanítva őrizzük, ápoljuk a nemzetiségi hagyományokat, a gyökerek feltárásával ismerjék meg tanulóink elődeink szokásait. Tudatos nyelvhasználattal, a nyelv sajátosságainak élményt adó bemutatásával tesszük lehetővé a nemzetiségi nyelv alapjainak elsajátítását. Tervszerűen készítjük tanulóinkat arra, hogy a tehetséges, szorgalmas gyerekek az általános iskola befejezésével alap- vagy középfokú állami nyelvvizsgát tudjanak tenni, vagy nemzetiségi gimnáziumban tudjanak továbbtanulni. Tanításunkban nagy hangsúlyt helyezünk - a szókincs gyarapítására, - a beszédkészség kialakítására,

122 -

a szövegértésre a németről-magyarra fordított szövegnek magyarul történő stílusos megfogalmazására a magyarról-németre fordítás technikájának megtanítására.

Szakköröket, nyelvvizsgára felkészítő foglalkozásokat, tanulmányi versenyeket szervezünk. Részt veszünk a nemzetiségi fesztiválokon, a hagyományok ápolását segítő különböző rendezvényeken. Tanulóink többsége Felsőgallán lakik, származásukat tekintve a német nemzetiséghez tartoznak. Mivel Tatabányán német nemzetiségi oktatásnak intézményünkben nagy hagyomány van, bővített nyelvoktató képzés csak nálunk folyik, ezért az iskola feladata a város egész területéről fogadni azokat a tanulókat, akik nemzetiségi oktatásban kívánnak részt venni. A tanulók különböző szintű nyelvtudással, különböző képességekkel és késztetéssel érkeznek az iskolába, ezért a mi feladatunk a megfelelő nemzetiségi nevelésioktatási program típusa és a nyelvi háttérállapot közti összhang megteremtése. Az induló első osztályos csoportok szervezésénél a szülők igényeit messzemenően figyelembe vesszük, természetesen meghallgatva az óvoda szakvéleményét is. Jelenleg iskolánkban maximum 14 tanulócsoport helyezhető el. Ebből adódik, hogy nem minden évfolyamon tudunk párhuzamos osztályokat szervezni. Amennyiben csak egy első osztály indítására van lehetőségünk, úgy azon az évfolyamon nemzetiségi nyelvoktató programot biztosítunk tanulóinknak. Két párhuzamos osztály indításakor, ha erre igény jelentkezik, az egyik csoport nemzetiségi nyelvoktató programmal, a másik bővített nyelvoktató programmal, vagy kétnyelvű programmal indítható. Az elkezdett programokat felmenő rendszerben biztosítani kell a tanulók számára. Iskolánk a beiratkozáskor felméri a szülők igényeit, dönt az indítandó osztályok számáról és programjáról, és erről a beíratást követően értesíti a szülőket. Ha hosszú távon igény mutatkozik mindkét program indítására, úgy az iskola 4 tanteremmel való bővítése válik szükségessé. A bővítéshez a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, Tatabánya város Önkormányzatával együttműködve, és pályázati lehetőségek felhasználásával kell az anyagi fedezetet biztosítani. Az 1990-ben létrehozott „Gyermekeinkért, Jövőjükért” Alapítványunk a nemzetiségi oktatás célkitűzéseinek támogatására jött létre, biztonságos háttért ad a nemzetiségi oktatás-nevelésből származó feladataink megvalósításához. Továbbra is feladatunk minden lehetőséget megragadni az alapítvány vagyonának gyarapítására. Jelenleg a nyelvoktatás személyi feltételei biztosítottak. Mindenképpen szükséges lesz – amennyiben gyarapodnak a tanulócsoportok, - új német szakos tanárok alkalmazására és az emeltszintű vagy kétnyelvű oktatásban érintett szaktanárok továbbképzésére. Óratervünkben biztosítanunk kell a nemzetiségi oktatás számára kötelezően előírt heti 5 német nemzetiségi nyelv és irodalom és 1 német nemzetiségi népismeret órát, a bővített

123 nyelvoktató osztályok számára a két nyelven oktatott tantárgyaknál a többletórákat. Az óratervben szereplő többletórákat a nyelvoktató osztályokban a ének-zene és a rajz tantárgy oktatására használjuk fel. A tanulók teljesítményének értékelése igazodik az iskolában alkalmazott értékelési rendszerhez, ill. a Kerettanterv követelményeihez. A nyelvoktatásban alkalmazandó értékelés nagyon fontos alapelve, hogy - ösztönző hatású legyen, a tanulás fáradtságos útján a tanulókat sikerélmény biztosításával segítse a nyelvtanulásban, - sokoldalú legyen, de ezen belül a nyelvhasználat, a beszédkészség fejlesztését segítse első sorban. A nemzetiségi oktatás eredményességének alapvető feltétele, hogy az iskolában dolgozó minden pedagógus – függetlenül attól, hogy részt vesz-e közvetlenül a nyelvoktatásban vagy sem – magáénak érezze a nemzetiségi nevelés-oktatás célkitűzéseit, részt vegyen az iskolai feladatok megvalósításában, mint szaktanár és mint osztályfőnök támogassa, segítse tanítványait. A pedagógusok törekedjenek arra, hogy nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, elkerüljük az etnocentrizmus kialakulásának veszélyét. Oktatási és nevelési eszközök segítségével kerüljük el, hogy a tanulókban túlzottan idealizált vagy alulértékelt nemzetkép, kisebbségkép alakuljon ki. További céljaink: a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendeletben foglalt lehetőségek szerint iskolánk a nyelvoktató nemzetiségi oktatás keretén belül - hagyományos és bővített nyelvoktató nemzetiségi oktatást, valamint - kétnyelvű nemzetiségi formát választhat. Kétnyelvű oktatás akkor indítható, ha - a szülők részéről erre igény van, - a beiratkozó gyerekek megfelelő nyelvi készséggel rendelkeznek, és - az iskolában a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A nemzetiség nyelvén oktatható tantárgyak Alsó tagozatban: - vizuális kultúra - technika, életvitel és gyakorlat - testnevelés és sport - ének-zene - környezetismeret Felső tagozatban: rajz technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport ének-zene

124 természetismeret történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek földrajz biológia-egészségtan informatika osztályfőnöki

125

A I.

Pedagógiai nyilvánossága

Program

érvényessége,

módosítása,

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata -

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

III. A pedagógiai program módosítása 1. -

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a DÖK-segítő pedagógus útján az igazgatónak javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat és a német nemzetiségi önkormányzat véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

126

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.ogalla.hunhost.info 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola igazgatójánál;

A Pedagógiai Program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A Széchenyi István Általános Iskola pedagógiai programját a szülői munkaközösség a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív) A Széchenyi István Általános Iskola pedagógiai programját a diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív) A Széchenyi István Általános Iskola pedagógiai programját a Tatabányai Német Nemzetiségi Önkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív) A Széchenyi István Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

127

A Széchenyi István Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.) A Széchenyi István Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív.) A Széchenyi István Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: ................................................. igazgató

Helyi tantervek Alsó tagozat - Német nemzetiségi nyelv és irodalom - Német hon- és népismeret - Magyar nyelv és irodalom - Matematika - Környezetismeret - Erkölcstan - Ének-zene - Vizuális kultúra - Technika, életvitel és gyakorlat - Testnevelés és sport Felső tagozat - Német nemzetiségi nyelv és irodalom - Német hon- és népismeret - Magyar nyelv és irodalom - Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek - Matematika

128 -

Erkölcstan Informatika Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

129

TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.

A választott kerettanterv ............................................................. 98 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és azok óraszámai ....................................................................................... 99

2.1.

A köznevelési törvény alapján elkészített új Pedagógiai Program és Helyi Tanterv bevezetésének ütemezése.................................................................................................... 99

2.2.

Óratervek ........................................................................................................................ 100

3.

Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának alapelvei ....................................................................................... 104 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, a tanulók teljesítményének értékelése, szöveges értékelés ....................... 104

4. 4.1.

Mi a teendőnk akkor, ha a tanuló valamely tantárgyból vagy tantárgyakból felzárkóztatásra szorul:.................................................................................................... 110

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .......................................... 111 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai 113 A tanulók jutalmazásának elvei és formái .............................. 116 Fegyelmező intézkedések........................................................... 119 A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése ......... 120 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek . ...................................................................................................... 121 Nemzetiségi nyelvoktatásunk .................................................... 121 A Pedagógiai Program érvényessége, módosítása, nyilvánossága ............................................................................... 125 A Pedagógiai Program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok .................................................................. 126 Helyi tantervek ........................................................................... 127