Széchenyi és a műszaki tudományok a reformkorban
Előadó:
Dr. Gazda István igazgató Magyar Tudománytörténeti Intézet
A bányamérnöki oktatás (Selmecbánya)
Európa egyik legrégibb műszaki felsőoktatási intézménye. Kezdetben bányászatikohászati, később erdészeti képzés is folyt.
Néhány neves professzora Giovanni Antonio Scopoli Christoph Traugott Delius Ruprecht Antal Christian Doppler Kerpely Antal Farbaky István
A kultúrmérnöki oktatás (Buda)
Institutum Geometricum
Európa első egyetemi szintű polgári mérnökképzője.
Sztoczek József: A kis catoptricai cathetometer és használata megismertetése (1845). Petzelt József, a geodézia professzora munkájának a fordítása.
Petzelt József: Előadások... a' vízmoztanból, víz és malom építészetből (1846)
Petzval Ottó (1809–1883) 1837-től a vízépítéstan professzora Műve: Víz-építészettan (hydrotechnia) (1850)
Egy neves diák: Gáty István, a geodéziai szögtükör feltalálója
1845
Széchenyi műegyetemi tervei 1839. jún. 5.: a Társalkodóban közzéteszi egy Pesten létesítendő műegyetemről (korabeli szóhasználattal: Polytechnikumról) szóló javaslatát 1844. máj. 6.: röpiratában a polytechnikumok és a reáltanodák létrehozása mellett érvel
1844. június 12.: az uralkodó aláírja a pesti Ipartanoda létesítéséről szóló előterjesztést 1846. nov. 1.: a nádorról elnevezett József-ipartanoda ünnepélyes megnyitása (három évfolyamos intézmény)
A kor számos neves mérnöke közt említendő Vásárhelyi Pál és Beszédes József neve, Széchenyi mindkettejükkel kapcsolatban állt.
Beszédes
Vásárhelyi
A pesti Tudományegyetem
Jedlik Ányos (1800–1895) Az Institutum Geometricumnak is a tanára Szódavíz-készítési eljárása (1828)
Egyik korai találmánya: – Villamdelejes forgony (1828–29) Tankönyveiből: – Viznyugtanhoz tartozó Pótlékok (1850) – A súlyos testek természettana (1850)
Más intézmények szakemberei
Az Arithmetikának, Geometriának és Physikának Eleje a’ M. Vásárhelyi Kollégyombéli alsobb Tanúlók’ számára a’ helybéli Professor által. Első Kötet. Maros Vásárhelyen 1834.
Irinyi János találmánya: a zajtalanul gyúló foszforos gyufa (1837)
gyújtófa gyára: 1840
A vegytan elemei (Várad, 1847)
Ezt megelőzi: Nendtvich Károly kémiai technológiai kézikönyve (1844)
Reformkori iparok
építőmesterségek faipar, asztalosipar bőripar, bőrcserzés, tímármesterségek posztókészítés, selyemipar (selyemgombolyítók), pamutipar, vászonkészítés, kékfestő üzemek kőedény-gyártás, majolika, fajansz, porcelán kőszén-bányászat, barnaszén-bányászat, rézbányászat-réztermelés
téglagyártás kocsigyártás nyomdászat útépítés, hídépítés (fahidak, kőhidak, vashidak) üveges ipar, üveghuták vasipar, kohászat fémfeldolgozó ipar, drótkötélgyártás hajógyártás fegyvergyártás malomipar, szélmalmok, hajómalmok
papírgyártás vízszabályozás, gátépítés, hajózható csatornák építése kénsavgyártás, timsógyártás, hamuzsírfőzés, szappangyártás, festékipar, szesz- és söripar, cukoripar, gyertyagyártás, gázvilágítás, gyógyszerészeti ipar és más kémiai iparok gyufagyártás mezőgazdasági gépgyártás vasútépítés elektrotechnika – távíróvonalak kiépítése
Munkácsi vasgyár
Ózdi vasgyár
Gácsi posztógyár
Valero selyemgyár, Óbuda
Újpesti bőrgyár
A resicai vasgyár egyik telepe
Óbudai hajógyár (1835)
Itt épül meg: – a kontinens első vastestű hajója (1839) – a Balaton első gőzhajója, a Kisfaludy (1846) – az első magyar hadigőzös (1848)
Ganz budai öntödéje (1844)
Hídépítés
Hajóhíd
Vásárhelyi Pál terve
Maderspach-féle vonórudas vashidak, a herkulesfürdői 40 méteres nyílású 1837-ben épült
Iparegyesület (1841)
A Magyar Iparegyesület bizonyítványa Medetz József szivargyáros részére
Iparműkiállítás (1842. aug. 25.) – 213 kiállító 298 tárgyat mutatott be; a látogatók száma 14425 fő volt Védegylet (1844) Gyáralapító társaság (1844) Az Iparműcsarnok megnyitása (1845)
Diósgyőr: az 1847-ben kapott iparműkiállítási oklevél
Széchenyi elé
Az első magyar gőzmalom (1841)
Az öntöde és a gépműhely vezetője Ganz Ábrahám volt. Különleges öntvényeiket az 1842-es Iparműkiállításon mutatták be.
1833. június 20-tól tíz éven át az Al-Duna szabályozásának királyi biztosa. 1845. augusztus 16-tól a Kir. Helytartótanács keretében működő közlekedési ügyosztály vezetője. 1848. ápr. 7-től szept. 11-ig a Batthyánykormányban a közlekedés és a közmunkák minisztere.
1838 márciusában született kézirata: Néhány szó a legközelebbi pest-budai vízáradás körül 1840 augusztus: nagycenki kastélyába beépítik a vízöblítéses angol vécéket és kiépítik a gázvilágítást 1841. július 26.: 332 taggal és 33 holdnyi birtokkal megalakul a Sopron-vasi Szederegylet
Széchenyi naplófeljegyzése (1846. május 2.): „Bárhová néz az ember – mindent Széchenyi István alapított”
www. mati.tudomanytortenet.hu