SZE. 1:t III., H.. ÖSIölUlEfffi-1I1 II 51 TELEFO 50

SZE

,

-

H ..

FO ÖSIölUlEfffi-1I1 II 51 TELE

50

1:t III

XXI. éYlolyam.

F6SZERKESZT6:

Budapest,

l

PINCZÉS ZOLTÁN

Slerkesltöség és kiadóhivatal: BUDAPEST, I. KER., BÖSZÖRMÉNYI-ÚT 21

Megjelenik havonta háromszor

l

1931

'

szeptember

10.

SZÁZADOS SEGÉDSZERKESZT6. El-f' o Izetési ára' Egé�z, évre 12 pe�gö, felevre 6 pengö

26. szám.

MAHÁCS LAJOS

Telefon: 501 90.

sZÁZADos.

Postatakarékpénzlári csekkszámla: 20>.342

��

. "' �egl ' szervezési elvekhez ultra demokratikus cs dor , alkalmazkodni. Ma m mmd�nutt, a legbékésebl> lakosság között is mindegyre lelbukkan a mindenre elszánt csavar .' lk tt bű.t�ttbs, a politikai � a, k,e segbeesett válasze közártalmú, a I OVl a c��ndö:t s elmetása marad ho �ekül, :,ag fe h Az ' Nem eltheto-e, ha az zant ember semmi hibát, Ilyen, eletre-halálra els' , ,Ha az embe r a külföld csendőrsécyeinek esemé­ semmi mulasztást n �agy k �használatlanul, ja t ítha állap � , te , nyeit figyeleIIl!?el kíséri, elégedet részéről ta­ amit a túlsáaosan jóhi . emu cs � n�or ke­ yla , arán . nk nálu st képe z ldhö kulf ogy h � pasztal s aml. meCYkönn Ylt! �zande�mnak véghezvitem �g, �, . elesik ' agy lét, hogy leterítse." A cs endor ", ak'I,n�k eveken pedJCY ves a csendor, aki gonosztevők kezétől . nem volt szükséO'e l a, hogy ellene Iranyuló tá" ar' at megsebesul. ­ véle a a arr ' er emb az n utá s olá "I'" ond Jon, hirteátg vagy .arra el"k' I madással sz'amoJon "o eszu . Első, . ág .... oss lak a l aho ' , ban ISk0pődve s cs ak o 'ztonszeru ' nem ped'19 ' megle len, m enyre Jut, hogJ.'. olyan ország , . .es ter e. z tu, �ol a� ellenszegülés ritka, a Iaz . ezésre utalva' alII Imaiad, ott vedek bek , I? � � .. bb osa ték ma nyo b, ' seb iye ere El"onyosebb a helyzete annak a csend"o" e· ek " �. res zer ol pedig csen?o a , sor ül ker e elvétv a,,}a�. k' _ va?,Y, hogy magunkra visszatérjün. eszko�ok alk�lm azá sár a csak 'a , . ol ah , ott nt , mi b, ob " gy , na "alat! VIszonyai gmel )'et a szo10' csendorsegnek IS csendor �zem ely es biztonsága sza vis d ékletű s nem ria I eges esetekben, hanem állandóan foon. I-',}" nemcsak ",'� a lakossag he ve seb b vérmérs tóL virtuskodás kozott elovlgyazatra kényszerítenek az ellenszeO'ül' a csendőrrel sz em be n való m ne a, álj sg � viz l ést közelrő seknek nem elméleti, hanem valóságos lehető � Aki ,azonban a kérd st. té te széről ezt a kö vetkez vel szemben, A mi f�gész felépítettséO'� ünk m fogadhat] a el a maga ré g sá os lak a zott, el?vigyázatot, a csendőI személyének s azt igazolja, hogy oko f a A. tapasztalat ug ya ni a­ ráldoz uló tisztelete és a csendő c?ak torv�myes, �e. a megelőzésen is alap n � y­ vermérséklete, törvény eg l . elmet szolgalJH, amihez, ha hozzávesszü,k rdított arányban ál fo r véd zö kal z bs fi öb gt le a a � to� szám köz ál­ bátorságát s b, biztonságosabb m �g a magyar csendőr természetadta mashoz, Mert a nyugodtab csök­ zességéből fakadó köztekinté­ nyujt, annyira öss ltak ot oro s fel nság e nd, ITll bizto ely lapot, amennyire . n semmi sem hiányzik abból, amivel , t IS, valoba a csendőrség, am z A , is lye t to za yá ig sít szol­ lat minden kenti az előv . sság között telje h�talom a csendörnek a szolgá all lako az békés �� ő, n­ isztel elle törvényt erű nyujthat, eto, segevel szemben védelmet ben még kisebbsz esh életé nek ese­ amely fordul gálatot, nkint ismétlődő k dacára elMorriul - mert elő ne éve en a H csak b eljeb d� , szegülések is legf hez idomulva kábban bár mint másutt rit zeté sen ge nye ye lén kör gy ho a gá­ levő cs�nd­ ményszámba mennek, jogaiban és szol adást intéznek szol álatban tám n, is k un ésébe � erel szabályzataiban, felsz i' nem, nevezzük íCY\': in­ má dig több kön y­ ? át ok k min ne en , án en ell mult ok or �;endőr latának módszereiben idők dőrszolgálat év­ tézményes felületességben, hanem az illető csen a s sában kell keresnünk. amit ak ár ztá las nyítést enged magának t, mu elej n, ba t ájá hib den egyéni san min eménytelen erőhat aImat tizedes elveiből fokozato mint a csendes, éveken át es i felüle­ g en edi ös lön p Kü akár em­ sz gyázat mint elővigyázatot, állampolgárok l
�f � �s:�e�� t���� � :� :���

éberség iskolája.

�

:�

;

.

��

,

_

�l:;t

g

):

•

I

1931

CSEi'\DOHSEGI LAPOK

714

A jogos

írta: GEUÖ

GYULA

védelem.

ny. tábornok főhadbÍl·ó.

Az ipar és kereskedelem, valamint a tudomány és a művészet csak ott virágozhat ik igazán és így valódi jólétről csak ott lehet beszélni, ahol az emberek bizto�agba'vb ér#,k magukat, vagyis : ahol szilárd fog­ rend van. Mindnyájunknak érdekében áll tehát, hogy jogi rend legyen és hogy az, ha kell, kényszererővel is fenntartassék. Ezért van felruházva a szolgálatot tel­ jesítő csendőr is azzal a joggal, hogy bizonyos felté­ telek alatt mindenki �llen fegyvert használhasson, aki a szolgálatának teljesítését meghiusítani igyek­ szik. A csendőr tehát nem a saját érdekében, hanem avégből van felruházva a fegyverhasználati joggal, hogy törvényszerű hivatalos eljárását kellü tekintély­ Iyel és nyomatékkal, minden akadállyal szemben tel­ jesíthesse. Kitűnik ez abból is, hogy a csendőr oly egyén ellen is használhat fegyvert, aki őt meg sem támadja, hanem " elfut " vagy "védett helyzetből elö­ jönni vonakodik". A csendőrségi fegyverhasználati joggal azonban éles ellentétben áll a " jogos védelem" , mert a jogos védelemrnel nem csurán a szolgálatában eljáró ható­ sági személy, hanem általában ntindenki (tehát a: magán-egyén, 'Vagy a szolgálatban nem álló csendőr is) élhet. Egy további fontos különbség e két jog közt az is, hogy a jogos védelem csakis egy jogtalan tá­ mad,;.., ellen gyakorolható és hogy védekezéskén a fegyver;- csw!c akkor használlUC1J,tó, ha enyhébb eszköz­ zel a támadást elhárítani nem lar.et.

,·reptember

10.

y a szolgálat­ Mindezekből magától értetődik" ho� . tI Jog meUett: ban álló csend őrt a fegyverha szn ala at, h ?g;r a jogos védelem � megilleti és íg� elő�ord ulh , rt e�ozo­ egy szo lgálatban álló cse ndő r (�kar 3;zert, me e osz leg l efegyvereztetett, akár ped l� a.zert, me rt : �:I nna vel kos tám adóját enyhébb' mó don IS artalmatla , z! a k�zzel pu em ha l, rév yve feg � � a nem . ) � stb. etni teh ;, dc vagy bottal stb. igyekszik a t!lmadast e.lha I'l�an r­ IS a feg yve ebben az esetben az ő cselekmenye nem " sza­ használat, hanem a " jogos véd elem külö nleg es b:ílyai szerint fog elbírá.ltatni. � Min damellett céls zerű nek láttam c pár szób an lJ, csen dőrségi fegyverhasZtn álat ról , is me�el'I!léke�� még pedig azért, hogy a külö nbseget e ket.Jog k?zt kellőképen kiemelhessem, de a fegyverhasznalat, IDmt egészen különálló jog, nem tartozik a jelen értek ezés k-&rébe s ezután áttérhetek tulaj donké peni tárgy amra , t. i. a jogos ;védele m szabál yaina k ismertetésé re. A fogos védelJcm alapgondolata az, hogy a jogta­ lankodások meggátlása és megtorlása állami fdadat ugyan, mindamellett vannak esetek, amikor egy jog­ talan támadás olyan körülmények közt történik, hogy a hatóság közbelépése kellő időben nem lehetséges és így erkölcsi szempontból, meg a jogi rend érdekében sem lehet a megtámadottat arra kötelezni, hogy a tá­ madást tétlenül tűrje el, vagy hátráljon meg. Ilyen esetekben tehát az egyes emuereket kell felruházni azzal a jogg'al, hogy a jogta1.an támadást, a szüksé­ gesség lw,tárwin beJ.ül ők maguk, ellenerőszakkal is visszautasíthassák. 'l'ermészetes dolog, hogy a törvényben szabato­ san meg kell határozni az ily védeke7.és feltételeit és

Vöröskakas. ÍI'ía: nmó 1.

I�AJOS.

A legény, Péter, l eszólt a kaza l tetejéről, hogy adják már fölfelé azt a szalmát. Azután pillanatra megállt, váll­

nak támasztotta a villát és letörölve ho mlokáró l

ket, elnézett a

'Bes:élgetés aDunával.

V(/t'llho! messze a német erdőkben

Bukkansz világra, számű::ött gyeJ'mek.

S hiába bókol büszke hegykirályok

Hófejű sora! Egyik sem nyer meg Játékos társnak ... Mert téged várnak

A magyar mezők, s::elíd testvéreid,

(js Budavára, szép menyasszonyod.

Gazdag Nyugatnak moho törtetését űmlő öledben hiába hozod, Lassúdik vized ...

A magyar bánat bús vízirózsáit :

Ezer esztendő meghalt álmait.

Regét susogsz a parti füzeseknek: Hajdan de szép volt! ..' (Jaj, mi van ma ilt�)! Duna, Duna, síró magyar folyó .. .) vitéz Rózsás József

ny. százados.

irányá.ba.

veríté­

A parti füzesek mögoött teJligerbe hullott már a nap és a lángol ó sugarak, amelyek mom utóljára, még egy­ ször Lezen gtJék ·a megjárt régi utakat, vö.rös ü zek e

t

Z

t

vörhenyes tavak felhö sziklá in. Lhl'i'.; s'é l já t és a cséplőgép búgott, olya n egyh a:ngú zúgással, mmtha a tompa hang vaJahorunan messziről jött voln a és húz a a hallgató búrokeresztek felett, az alko nyat csön d­ Jet hmtette vollna a földek en . gyujtottak

��

:-

a

�

el

lábon már nem állott vet és s a t :l' k ellett itt-ott riss zántás fek etéllett s a kanáliso . . ket lecs uggedt allat Jarta fáradt nag y fejével köro <:! a k;-taposott szérűt.

�

A közelben

�

�

: �úl

II.

Eszter, az asszony föladt a a ken yér tar hon yát 1._ ezzel J:kéM:üLt, ma ga is l e ülit az asztal sar á oz. N em volt mit beszélni per sze ' hát hallgattak D e me g a vacsoral' d" o sem vol,t aLkalmas az effi 'l'é re, me rt Jano s a le z e mb er, reg . " gel' ' ota nem e'Vett. Osak úgy' k" n n y e d' en, vil ­ lával, meg hüvelykujjal nyu lká lt a H "'"'Lb a ee a tarhooya k"ozu "l h I eg y yak, hol eg y szár.ny ke rü lt elő J' o fT ra o' betelt, mire elvegezte, ak .. ' . ko r az aszt al sark' an oss ze.gYUJ tve a morzsát és a cso n,tot ' a mark'a ba s.eperte es vetett a kutyának.

�

,n uta

Mert rajtC/. viszed

Bodzás

a

o .

�

?

:;

"

,

�

193 1 sz ep temb er 10.

CSENDÖRS�Gl LA PO K

�

hat �ait, mert külö nben tárt kaput nyitnánk a visz­ szaelesekne�, ame�nyiben megtörténhetnék, hogy egyesek � Jogos vedelem örve alatt eltennék láb alól haragosalkat olyankor, amikor ezek nem is támadtak vagy a �a, �adasukkal már felhagytak, vagy amikor , . �ar ugyis a:taln:a!lanok á .voltak téve stb. A jogos ve.dele�1 f�ltetelel es hataral tekintetében azonban a kuloIlfe.le a} l amok törvényei, bíróságai és tudósai a ��gk�lonfe, lebb. felfogást vallják s így minden csend­ ort , e�de�elhetJ, hogy most, amikor az új katonai bün­ . rveny eb?en a kérdésben tetoto is lényeges újítást ho­ . zott: ml a J. ogl helyzet.

�

!: J?gos véd�lem kérdésében az új katonai bün­ ., tetotorveny -

, a tön'énrren

Ir \'édeke1é, felt:·

J.-_",,= -

akas, .UO,í,

al tetRiéról hi"; pilfunatra mell­ hf honuoláróll [.

mInt tudjuk - a polgári büntetőtör­ vény rendelkezéseit terjesztette ki a katonai egyé­ nekre s ezzel a megtámadott:akra nézve sokkal előnyö­ seb? t:elyzetet t�remtett, mmt az osztrák jogon ala­ pulo regl katonai büntetőtöJ:vény. Míg ugyanis a régi Ktbtk. (3. §. g) és 5. §. d) pontja) csakis az élet a tesvi éps ég, a szabadság és a vagyon ellen intéz�tt jogtalan támadás elhárítá.;;ára engedett jogos véde­ j�mnek helyet és a becsületellenes támadások folyta­ , tasanak fegyverrel való megakadályozására (meg­ felelő korlátl)k közt) csakis a tiszteket hatalmazta fel addig a magyar polgári Btk. szerint minden jogtala� �ámadással szemben mindenki élhet a "szükséges" Jogos védelemrnel és míg a régi Ktbtk. szerint a jogo� védelem korlátainak ,,?negzava/rodásból, félelemből vagy ijedtségből" valÓ' ,áthágása büntethető volt, ad­ dig a magyar Btk. szerint az ily okból való túlhágás nem büntettetik. Ezenfelül az új Ktbtk. 38. §-ának 3. pontja, illetőleg az életbeléptető törvény 7. §-a - Hát Péter? - szólalt meg János. Az as'szony a tálat vitte éppen befelé. Bent a ke­ mence szája elé kotorta a még pislákoló parazsat, öntött a kantából a poh'ál'ba, azután kiszóLt: - Aszonta, jobban elhál odakinn. János felállt, a kalap alatt eIkérnIeIt a kazl·ak felé, azután megindult. A géphez érve, megállt, körüljáraHa lassan teikintetét, azután oda.szólt Péternek!: A lovakat pedig be lehet kötni, mer eső lesz . .. A részesek, meg a két marokverő felnéztek az égre, amely most már csendes, felhőtlen volt és olyan megtisz­ tult nyugalommal tekintett a.Iá, mintha a föld és a távoli csilla,gok sóhajtásM vigyázta volna. te Az ám, - mondotta az egyik és összébb gyűr _

__

a sza'mát a feje alatt. Hanem a legény, Péter, nem moz.dult. - A' lesz - mondta János -, eső. hiT­ A iegény nem szólt, c.sak elöntötte a forróság. A n. telen támadt száraz düh ott csa,p.kodott a tarkójába János, Merthogy nem lesz eső, az bizonyos és az i,s, hogy ­ az apja, megint csak miatta jött ki. Holott semmi szük egy­ ség, hogy odabent háljon, azt meg már megmondta Ez szer, hogy annak a bizonyos dolognak befellegzett. em Han persze nem volt igaz, mert a leány mára is várta. kell úgy amit ő e.gyszer megmondott, azt megmondta, azt venni, még a tulajdon szülőapjának is. tett előre. János az eget vizsgálta és néhány lépést eltöltött Kiszolgált katona volt a csendörs, égnél i� út jó tizenöt esztendőt - a b �tegsége miatt kellett búcs az te mondania a férfias, szép hivatásnak -, hát ismer akar emberi lelket s nagyon is tudta, hogy a fiú mért kint hálni.

715

f�nntartotta, .s őt. a tisztjel?ltekre és a nem t ényleges .. , hsz elolte tJsztekre es kre IS. kiterjesztette azt a j 0� got, ho?,y a becsu.letük ellen Intézett jogtalan támadás , - bizonyos feltét foly�ata�,at elek alatt - az "őket m�gtlleto fegyve;rrel" is megakadályozhatják. Mesz­ s� lre vezetne azonban és e lap olvasóközönségének t�lnyomo, nagy részét nem is érdekelné közvetlenül a twzte�. fegyve�haszn�lati j gának fejtegetése' s így ? e hel yut� csakiS a mtndenk�t megillető jogos védelem szabalyalt teszem tüzetes vizsgálat tárgyává. A �� gyar Btk.-nek ezt a jogot tárgyaló 79. §-a .. kovetkezoen hangzik:

Kizárjcv továbbá, a cselekmény beszámíthatósá­ gát a jogos véde�m. Jogo� véd�le!m az, atmely a k á l' a megtámadott­ n.a,k, c!' k a,r ma$nf�k s z e m é l y e va g y va g y o It a �1�!l?1l.1 n f; e z, e t t, vagy azt f d 1L Y c g d t Ó J o il t CT l a n es , k o z ve t l e n megtámadásn(�k elhárításám s z ü k­ s e g e s. A jogos védelem hatáJrainak j é l e l e m b ő l ij e d t s é!g b ő l va{JY m e g z a varo d ásb ó l szár� mawtt túlhágása n e m büntettetik."

Lássuk e feltételeket egyenként: 1 . A törvérly szerint jogos védelmet csak tá ma­ dással szemben gyakorolhatunk s e támadásnak Jog­ talan'l'llak kell lennie. � feltéteIre nézve a következőket kell megje­ gyezm: " a) "Támadás alatt általában egy hátrányos E tárgyban a "Magyar Katonai Közlöny" 1930. évi 9. kÖ?ölt tollamból "Fegynrhasz,nálat a becsület védelmére" elm alatt terjedelmes ismertetést. I

és 10. füzete

A legény érezte, hogy mo.;t mindjárt, megint fog vaLamit mondani. N em várta be, a tekintélyéről volt szó, hát megelőzte az ap . ját. - Na? - nézett rá az öreg. - Jol:rb lesz benn ... - felelt a legény és vállára vette a su,bát. De nem
János arra ébredt föl, hogy a tehén olyan VeIlz.ettü, csörgeti a láncot, mintha valaki a kisbornyút vinné. El­ fordult és a következő pillanatban egész testét kiverte a hi,degveríték. Az eperfa atatt vörös árnyékok riadoztak és a trá­ gyadomb fehéres fénn)'el világított. - Eszti-i, . . - ordított és egyetlen mozdulattal az udvar közepéig rúgta a kutyát, amely szük!ölve bújt hozzá. A kamránál torpant meg.

716

193 1 sooptember 10.

CSE NDO RS�GI LAPOK

természetű erőkifejtést szoktak érten�. N�m mind�n ilyen hátrányos erőkifejtés egyszers�l1Ind . Jogtalan lS: Igy nem lehet jogtalannak tek�ntelll, �a valakl a törvény korlátain belül iogáv{/)l el. Ennelfogva a törvényszerűen gyakorolt jogos védelemmel szemb�n az ellenfél nem élhet szintén jogos védelemmel. A JO­ gos védelem csak egyik oldalon leheL Ellenben a JO­ gos védelem túlhágása már jogtalan s ez ellen jogos védelemnek már lehet helye. De nem lehet jogtalannak tekinteni hasonló ok­ ból azt sem, ha a háztulajodonos a há�ralékos lakbér fejében a lakójának bútorát visszatartja, vagy ha va­ laki az ingatlanán kárban talált idegen marhát zálo­ golja, vagy ha a gazda a cselédje fölött őt megillető fegyelmi jogot gyakorolja, vagy ha a katona háború­ ban az ellenségre lő, vagy a csendőr iogos fegyver­ használatot alkalmaz, vagy ha az állami hóhér, törvé­ nyes hatáskörében, a halálraítéltet kivégzi, stb. b) Főleg régebben sokan csak akkor tekintették a támadást jogtalannak, ha az "v étlen" volt, vagyis ha arra a megtámadott nem adott okot; sőt a m. kir. Kúriának is vannak ilyen értelmű ítéletei. Az újabb­ kori jogfelfogás azonban ma már általában elejti a " "vétlenség követelményét és többen csak abban az esetben zárják ki a jogos védelmet, ha a megtámadott egyenesen provokálta a támadást, mert nézetük sze­ rint a provokálással maga a megtámadott indította meg a támadást s ebbe előre beleegyezett.2 Vannak a • Mint a fent közölt törV'énys?JÖvegböl látható, maga törvény (ellentétben a végszükségről szóló 80. §-sal ) , kifeje­ zetten egyáltalán nem követeli, hogy a támadás vétlen legyen.

Az istálló teteje már égett és az ajtón sűrű, szürke füst gomolygott ki. Berohant, eloldotta a tehenet. A meg­ Vladult állat f'ejjel ugrott neki, legázolta és szilaj bőgés­ seI előretörve, csörgette maga után a nehéz J.á,ncot. János hörögve ugrott föl és szaJadt a tehén nyomában, a k,úthoz. Kint az asszony sivalkodott. Két kezét tördelve, a magasság felé rimánkodott s a,hogy meglátta, az embert,

jajveszékelő sírásba tört ki: - Az árpát, te! - üvöltött János és egyetlen rán­ tással felvá.g1atta a rúddal a vedret s rohant vízzel az istállóhoz.

a

Az a&Szony szaJadt a kamrába, ahova bezuhant. Nyö­ szörögve hemperedebt előre, elklliPta az egyik zsák ö ssze­

'k;ötött száját és ledöntötte. A mázsányi súly tompán puf­ fant a földön. Nekiveselkedett, a zsák súrolta a homokos földet, nem mozduJlt. Eszter lihegett és úgy elapr ózta a lélegzetét, hogy egész melle kiszáradt és a torkában emésztő láng égett. Az udvarról hangok hallatszottak, a két megr iadt rna­ rolaverő sírása és a legény égő, vad káromk odása, amely­ lyel a csillagos firmamentumot szidta.

Félóra mulva kimerték az egész kutat. A négy ré­ szes fejszével, ásóval, a kéménynél verte a tetőt, az asz­ swnyok meg hurcolászták kifelé a házb ól, az öreg búto­ rokat.

Most a szél váratlanul megfordult és előbb a föld felé ::avarva a füstöt, ellenkező irányba terelte a lángo­ kat, ugyhogy azok most végj,gszaladtat k a ház gerincén. Néma, fojtott, halálos küzdelem indult m8{g. A tehe­ tetlen �s mégis öldöklő, vad emb eri akarat tű z eMen, amely ltt, a puszta közepén magára engedve tomboló büs�ke haragjáva� a vész egé sz pusztító zordonságáva , garazdalkodott, Janos mmden ütt ott volt, alhol a tűz

a

Í

jOgtuclÓS?�,3 mé g pedig igen tekintélyes zt t tJ �I a nézettel sem értenek e.gy�t é t r ko ak J s dá ma . hogy a jogtalan tá 'ást nem nt, ha. P' n sze em zet Provokálták. Né mar' az o. uk p. J mt tek nem ' e n t' aga 'I � tu értelmezzük , fenyegető rákiáltást " erélyesebb rendreutasltast vagy. zafJa ki a támadás is rovokálásnak, akkor az nem lS , hogy az u, fok oly s álá ok ov pr a ha de ' át I kor a pro: a� véve: jogtalan táma�ás, ak á delemre, me rt o k'l' nem hivatkozhatik jogos ve al szei b n az ott jogtalanul és az ily támadáss t m D ellenfelet illetheti jOgos , védele�. te in e I n méD' katonai szempontboI sem 19azo . .. t oru"It vag y azt sem ha valaki egy tudomása szerm bert egyenese� tel jesen' ittas, Nagy akár egy más, em l­ � alkalmat nye azért ingereIne támadásra, hogy lg , jen vele szemben erőszak alkalmaz�sa!a. lS Jogtalan, h a �zt c) A jogtalan támadás akkor sert orve, nyeIlen es paranc pararl
: f �: :� l: ��:O:�

b

!�y� :Z�

'

.�

� /��;�� ����

�� � �� : � ��

"

, Lásd pl. dr. Angyal Pál budapesti egyetemi tan árnak uüntetötörvényrö1 lankönyvét, vagy dr. Franknak a német írt kitiinő kommentárját.

újabb lángokkal c�a;k feHobbant és léket vágott a tetőn, oGa VGlt. része egészen amelynek már az istálló felőli A ruha ,'ongyokban lógott róluk, a kormos arcokon görbe utakat

mm,ott

magának

a

verejték és mezítelen mellük

barna bronzát égő színekkel gyujtották fel a lobogó lán­

gok. Vizet már órája nem adott a kút s ahogy a recsegő, ' ropogó, Ö"vénylő lángtenger közelében ordítoztak éi; hö­

l'ögtek,

az

a

megd,agadt

és

végsőkig elgyötört izmok

pusztító, állati dühe volt csak a fölmé rhetetlen veszede1emmel szemben, amely rájuk tört és legázolta egész nekibőszült, kétségbeesett életak,arásukat. Legtová:bb a legény, Péter !birta, fergeteges károm­ kodással verve és úszítva magát a szörnyű égés ellen, a mely a rettenetes cs ,apás döbbenetében f,elláz.adt dacát korbácsolta. Olya n tomboló düh őrjön gött benne, hog y minduntalan a földet, meg az eget leste, miko r gyull ad ki, hogy dőljön össze a vilá g és füstölgő romhahnaz.ba ?:noljon össze �inden, c5 k a tűz, ez a forró, � gyi lkos , eJszaka ne mu ljek el, amIkor az örökire elborult és el­ , veszett e etre kelJ nyomorult emberkén ' t ráeszmélni. Ne m . �udta vI a,g San megkülönböztet ni a gondolatait, err e nem IS volt Ideje, de a reggel, a me g nem vál toz ott élet ]' dulásának közelségét oLyan fehhork ant esse érezte, hogy az ö.I:és vágya serkent ki benno Hajnali nem is tette le a vasvillát. gyrnaga leg­ , al bb a�'l1 lt ?lgozott, mint az ap 'y ja, me g a többiek azert m�gIS elsonek ind ' ult a gé,phez, AmIkor a dob megind ult' már fent a llt ' .. , a '"� ""zaI tete" I" ál tott, hogy Jen es l eN sebesebben ad já k fel a ké vé t.

�

! ?

kétségbees � 1111 _

!'

�

Három

E'

�

napig betakarították, ne

�l

IV.

a cs é P l' es tart tt és a gabonát ? igen hall ott a az ap Ja ha ng já l H all-

a,míg

-

1931

szeptember 10.

CS E N D O RS E G I LA POK

cl) A tö rv én y ne m tesz k" ul"nbs' et abban a tekintetben, hog y ki a tám adó � e�1ogva m má meglehetősen ált alá no s az a' néz h � do: n��esak öntud.atos ember, hane� í t (�rult va�y t;ll Jesen részeg) egyén is lehet, me r . , 'Jogtalan , szo nem azt Jelenti, hog y a tám adó tud . va . tal�nul cs�lek Jog . a�zlk, hanem elég, ha támad'asa mag , ban veve (obJektlve) jogtalan. Ugyancs1l:k az� a felfogást kell elvi szempon tból ' helyesnek tekmtem, amely szerint nemcsak a cr!yénnel, han em hatósági személlyel (elo"lJ:r; arov fjan a,l, f"l' ' helye lehet jogos védelemo lebbva l'ov�l) szemben IS , azo� �e ; ez a kerdes ban oly sokoldalú megfontolást Igenyel, hogy vele alabb (a 6. pontban) külön fog­ lalkozunk. e) V�nnak, �kik �z� �o,ndják, hogy "támadás" . csa �lS pOZttw er;>k!fe} test, nem pedig passzív alatt mag-at,art�st. (mulasztast) IS lehet érteni. Az újabb felfogas e,s Joggyakorl�t azonban bizonyos passzív magatartasban IS megallapíthatónak tartja a jogta­ lan támadást. P: o. \ha valaki előzetesen jogtalanul betolakodva lakasomba, abban felszólításom dacára is bpnnmarad s onnan'szépszerével nem távozik. 2. De nemcsak "jogtaloJn" -nak, hanem egyszers­ mind "közvetlen" -nek is kell a már bekövetkezett vagy "fenyegető" támadásnak lennie. A "közvetlen " szó igen találóan fejezi ki a tör­ vénynek azt az álláspontját, hogy se a túlkorai, se a túlkésm védekezést nem lehet jogosnak tekinteni.4

717

"Közvetlen" ugyanis a.z a , t'amadas, amely a benne re" J'lő vesze'Iy azonna lt " (kö zve tlen) bekö v tke zeseveI J ar s így azt csak � � n o mban valo, elhan, to . cselekménnyel akadályozhatJU meg. Nem közvet­ len" t eh'at (hogy kez ' zelfogható pél " k) dával élje az ' amely teg olyan tá madas, 'Yl.CJp történt va y am ly csak hOlnap roa helyeztetik kilátá sba. Ákko � fenx: ��, r "közvetlen" támadás, ha a tám :::�It anel e= kul, hogy ellene védekeztem vol na és a t'amada, s fol tatása sem fenyeget � köz vet len ül (p o h a �, �ado elfut). �h �ez kép st felmentette a'm: k�' . i � na az� az erdovedet, aki� a rá puskát emelő 0r.vvadas�t lelo. tte, mert az erdővéd a támadással k?ZJvet�enul fenyegetve volt és nem volt k"t � ?as �e�övetkezését bevárni. Felment Ies t e to � a��a a Kur a azt az egy ént, aki a megtámadóját a : , du! �ko?as �tan, de már olyan időpontban, amikor mal tamadas nem volt, a vasvillával me u'rtt mert a megtámadott alaposan tarthatott att �o ell�nfele �-, aki őt előzetesen jogtalanul támadta' meg s r�a v� sv!llat fogott és vele dulakodott - újra táma­ das� mtez ellene. Viszont nem mentette fel azt az . egyent, ak! a támadót a tőle elvett bottal t'lsszaiitöttl' mert a támadó már le volt fegyverezve és közvetlenüi. fenyegető újabb támadástól nem kellett tartani. Idevonatk�zóla� még csak azt jegyzem meg, , h�gy neh ll; a ta�adás, mi"l-t büncselekmé-ny, a tör­ veny szermt mar bp. van fejezve de azért a támar dást, mint ilyet, még mindig foiyamatban levőnek A német büntetőtörvény pl. a "támadás" előtt a "ge­ kell tekinteni. Igy p. o. a lopás a törvény szerint be vitára sok h =álja, ami jelzőt g�nw,irtig" (jelenleges) van f�jezve, amint a tolvaj az idegen ingót elvette, a,1 okot. de azert a vagyon .Jogtalan megtámadása mindaddig tart, amíg csak a lopott holmit biztonságba nem he­ gatott Eszter it>, holott leginkább neki lett volna oka a lyezte. Ennélfogva a Kúria általában hel vet enO'ed szóra, jogos védelemnek a lopott dologgal menekülő tol�aj y leült Éppen tálalt, amikor Péter megjött. A legén eeen, ellenben nem lehet többé jogos védelmet alkal­ a az asztalhoz. t>zemben az apjával és letette a kalapját mazni az olyan tolvaj ellen, aki a lopott dolgot szép Mellette földre. .János félkönyökre támasz,kodva pipált. szóra visszaadta, vagy a lopott dologgal már elme­ yettes, a ott ült Aracsi, a keménykötésű csendőrtiszthel neloiilt, vagy a lopott dolog háf:tralwgyásával eredt pusztai örs parancsnoka. futásnak. 3. A törvény szerint a magánvédelemmel jOgo. Maguk között már tisztázták a sort. san élhetünk akár a saját személyünk vagy vagyo­ ezére fogva a János kettőt,
�f

��� i:t t�

_

:

;

��� �

�

•

_

_

_

_

:�t ,

-

_

...

"

-

��

�

!J

;;

193 1 szeptember 10.

CSE NDO RSE GI LAP OK

718

uralkodik az egyes jogtudósok közt és a bírói gya­ korlatban. A magyar büntetőtörvény szerint ugyanis, mint láttuk, akár a megtámadottnak, akár másnak "sze­ ellen irányuló támadással mélye vagy vagyorw:' szemben lehet jogos védelemmel élni. Már most ab­ ban meglehetősen egységes a feifogás, hogy valaki ­ nek a "személy"-e alatt nem csupán annak az életét, testi épségét és ;;zabadsá.gát, hanem az ő személy isé­ gét kitevő többi j avakat is, nevezetesen a becsületét, a szemérmét és általában összes házi és családi jogait is kell érteni, de eltérés van a felfogásokban főleg abban a tekintetben, hogy míg egyesek minden be­ csületelIenes támadással szemben elképzelhetőnek és megadhatónak vélik a jogos védelmet, addig mások szerint a jogos védelem csakis a tettleges becsület­ sértés ellen engedYietö meg, mert - szerintük - a szóbel!' becsületsértés, amint kiejtetett, már be is van fejezve, már pedig elmult támadás ellen nincs helye jogos védelemnek. Sajnos, e 'lcérdésben még a Kúria gyakorlata sem jutott teljes megállapodásra, mert vannak ítéletei, amelyek a szóbeli becsületsértés ellen alkalmazott magánvédelmet nem ismerték el jogos­ nak. A katonai bíróságok feladata lesz tehát, hogy ebben a kérdésben az igazságnak és a helyes katonai felfogásnak megfelelően egységes állást foglaljanak. A magam részéről abban a nézetben vagyok, hogy tényleg a legtöbb eset olyan, hogy a körülmények azt mutatják, miszerint a támadónak nem is volt szán­ dékában a sértés folytatása, hanem csak egy becsü­ letsértő szó kiejtésére kívánt szorítkozni, amit a sér­ tett kellő időben nem is utasíthatott vissza. Ilyen eset­ ben tehát igazán eső után köpönyeg" lenne és nem " védelmet, hanem megtorlást jelentene az ellenerő­ sza� alkalI?azása, amire pedig magánegyén nincs jo­ gosItva. VIszont azonban egészen bizonyos hogy néha a támadó hozzákészülődése és egyéb körül�ények vilá­ gosan elárulják a szóbeli becsületsértésre vagy en­ n�k folyta tás&ra IValÓ szándékot s ennek megvalósí­ , tasat �zonnali közbelépéssel meg lehet akadályozni. Az effele esetben tehát indokolt lehet a keUő határok közt !n'akoro�t jogos védelem, mert a jogi rendnek a!ap�ovet� lmenye, hogy a jogot nem szabad kénysze­ ntem a Jogtalanság előtt való meghátrálásra és mert a m�gyar törvény nem is szorítja a jogos védel­ �,et csupa � "te.ttleges" támadás visszautasítására, sot a torveny Javaslatá ban még benne volt a tett­ leges: ' tá�adás 'követeiménye, de a parlamenti ' tár­ g��las soran a tettleges" szót törölték belőle s ezzel vlJagosan kifej �"zésre j utott az, hogy a magyar tör­ veny � em csup� n a ,tettleges", hanem a szóbeli : , ,:,agy Jelkepe s tamadasra is ki akarta terjesz teni a J ogos védelem lehetőségét. 5. E p további követelménye a törvénynek , hogy a vedelem a tama dás elhárítására "szüla>égeé legyen. , A , védelem mind addi g szük sége s", ame ddig a " tamadas .tart, vagy közvetlen bekövetkezéssel fenye­ ge�. De . Jelenti a törvényben használt szük sé
�

��. d�

yve;;h e �ell ny úl­ vagy ha másként nem I? egy : Je� ge s -se:zgenek foka kse nu nk Szóval a véd ek eze s " szu ől (in ten zit ás átó l) a timadás mó djától és erejét függ. , , az a fe If.?g as ' , so"t új abban mi nd ink áb b hO �lt . lel�eru lt, o hogy a má r egyes büntetőtorvénybe IS be ,av al, IU Ule, ," ti védelemnek nemcSak a támadás fol J<el ! (If!ányvan rel j ,; megtárnadoU jdgtargy é1'téké .. elna üla s álln ia. Ez az úgynevezett "proportw . mélete, t'�en ,az nem n a nb azo ny . A ma.gy'p,r büntetőtörvé ese ket !) e:­ állásponton áll s a ma gya r Btk . sz� nn t . a. a leg ero ­ ték ű hol mi megvédésére is haszna lhatJu l{ : :\ ríseb b esz köz t is , ha "a tám adá s erej e, illetőle .g ell tás a ezt "szükséges -sé tesz i. A mag yar Jog sze­ ('yy rint tehát nem történhetik meg oly
?

:

�

�

f

. . .. vaj e. l.a t O IHl l bun ietö tör I vény már nem a ." szűk s ' . ege� , lan ell11 a I } . ' 1 ,r . " It.egfl! I � Zo'" ' vede met ("angemesscne" Vcrleid i gun g) n) l \ d m tJ'l Jog osn ak . ' A k" o1Jffion dús is .. .... únv . osa ' n m )

.

dc

haSzno$".

onc

· : Jn

"Szég!J e n

a futás,

1981

seeptember

10.

CSE ND ORS eGl LAP OK

előrelátható, hog y az efféle segélykiáltásnak vagy rákiáltásnak semmi féle eredm énye sem volna. Mind­ ezekDé1 fogva a megtám adottat altalában nem lehet á segélykiáltásra stb. kötelez ni s az eset konJ\:ré t kö­ rülményeib ól kell megállapítani azt, hogy a megtá­ " madott ellenerős zaka "szükség es volt-e, vagy sem. De magától értetődi k az is, hogy e kérdés elbírálá­ sinál a bírónak figyelemb e kell venni a személyé ben vagy vagyonában jogtalanul megtárnadottnak fel­ dúlt aelkiállapotát és a helyzetnek gyors cselekvést igén ylő természetét is. 7 O. A hatosag'i személyekkel es tóleg a katonai előlJárókkal és följe bbvalókkal SZcmbel� alkalmaz­ ható j ogos védelemre sem él mi törvényeink, sem a külföldi törvények külön szabályoka<: nem tartalmaz­ nak s e tekintetben még az iroda\ÚfJ lDan sem j utot­ tak végleges megállapodásra. Némelyek szeriut : jog­ talan támadás és j ogtalan támél."ás közt nincs kü­ lönbség, minélfogva e személyekKel szemben ll �yan­ olyan tel tételek alatt j ogos a n:ag-ár.\'éd ? lem, mmt. a , magánegyénekkel szemben ; vlszont masok a hato­ sági eljárással szemben, a jogi rend érd(úében, egyáltalán nem, vagy csak végveszély esetében akar­ , nak helyt engedni j ogos védelemnek. En azokkal tar­ tok, akik a következőkép gondolkodnak : Elvi/.eg a hatósági személyekkel, illetőleg elől­ helye lehet járókkal és följebbvalókkal szemben is jogos védelemnek, mert hisz ők is követhetnek el rablást vagy gyilkosságot stb. s ezzel szemben , a megtámado�� nem ha.gyható v�dtele? ül. E� az �llas­ , pontj a az UJ Ktbtk . m�okolasanak .�s'. AJ?l a :eszle­ teket illeti a következokb en 'kell kulonboztetm : Ha e y hatósági személy az ő törvény �ltal rá· ruházott hatósági jogkörében olyan cselekmeny t fo­ ganatosít, amely anyagi sz; mpontból nem felel !l1eg az igazságnak ( p . o. ártatlant fog �l gyanus;tott gyanánt ) , úgy ezt nem lehet olyan J � gtalan , tama­ dásnak tekinten i amellyel szemben, J ogos vedelem címén ellenerős�akot lehetne alkalm azni, mert. a jogi end érdeké ben nem lehet tűrni, hog� vala�l" a hatósági rendel kezése k közt váloga sson es ko�uluk csak azt teljesít se, ami az ő tetszésé � e� . v.agy . ? gaz­ ságérzetének megf elel. �z il.y en h::tO�� gl Jogko rben tett rende lkezé snek tehaf ml.nden�l . �otel� e� gedel­ meskedni és csak a jogo rvos lat utjan " llleto�eg ,az utólagos pana sztev ésbe n kel'e s�e� � rvosla� t. Masker:t áll azonban a dolog , ha a hatos agI szem��y ,nem hl­ vatalosan jár el, vagy pedig h�vata!os eIJar� sb� n. az ö jogkörét' túUépi, szóv al : aw: �ekmte�ben l� J ogta: . lanul jár el ( p . o., ha a hatosagl sz�ely, m: n� ,�a­ gánegyén lopá st követ el vagy ha a veg reh ajto eJJe l akar fogialni , vag y ha a csen dőr az elfog�tt gyan� ­ s ítottat bántalmazza stb. ) . Ily esetekbe� � ar s mm! ­ aféle közérdek sem köv ete li, hogy az effele JOgta ans , , o' al J O" nk eO.s hogy ez ha "tel ezzu gok elturesere mas ' t 1{Q .. , a gos védelem fentvázoit feltetele! fennfoloona " jogtalan támadást viss za ne utasIthassa .

g

;

�

�

:

.

kérdésben, � "" nen:'�é"";is számú) l e ben kiadott (1930. évi j��iu� . lS-é?- kelt s��.tett köfeles rendeletében a következo k1Jelelltest tet.� e . '\ekmény foga l ma mindenckelütt II rendelkezésére álló s bUJlCS? é y be venni és alá nem eső egyéb elháríl ási lehetl5s�geke t arra hiva ­ l; : csak ha ezek (pl. rendI'euta ítás, a tamadóna verhasz,uá­ átadása v.agy a gy tott hatósági közegnek való l � , vagy eset­ lattal való fenyegetés) ha tásfalannalc b1zony u 'u tat­ t folytán már eleve ne leg a konk rét eset alak ulás a ... álat s; a r e regyv 1I:o'1I4k célravezető knek, következhetik be II son ló

ha minis'Zter ur egy 7 A honvé delmi á-A .
�85�

!

� :

719

A katonai előljÚQ'ókkal és följebb valókkal szem­ ben azonban még ilyen esetekben sem lehet a j ogos védelmet mindenko r megenged ni. A szolgálati sza­ bályzat szerint ugyanis a katonai egyének egymással még szolgálaton kívül is alárende Iti és alattosi vi­ szonyban állnak s ez a viswny : állalndó, úgy hogy a katonai előljáró a parancsadást nemcsak szolgálat közben, vagy egy-egy bizonyos alkalom mal, hanem éjj el-nappal, bármikor gyakorolhatja és a följebb ­ való ( akive l szemb en az aláttos is mindi g külön ös tisztelettel tartozik ) , gyakran fölléphet előljá ró gya­ nánt, minélfogva az előljá ró és a följebbvaló elj árása a legtöbbször hiva tali, vagyis szolgá lati jelleget ölt. Ehhez járul, hogy az elöljá ró vagy följeb bvaló ellen intézett erősza k még a hatóság elleni erőszaknál is súlyos abban van büntetve, továb bá, hogy a katon a a rászabott büntetést " vonakodás nélkül " köteles elfo­ gadni és a szenvedett jogtalanságok miatt is csak az eset után következő napon emelhet panaszt stb. Minde zeknél fogva az igazi fegyelemtől és he­ lyes katonai szellemtől áthatott csendőr az elöljár ó­ tól vagy följ ebbvalótól szenvedett sérelmet sem fog'ja általában úgy felfogni, mint a más oldalró l j övő sérelme t és rendszerint be fogja érni azzal az elégtétellel, amit neki az utólagos panasztevés nyujt. Ha azonban az előljáró vagy följ ebbvaló támadása oly súlyos, hogy azt másként elhárítan i, illetőleg repa­ rálni nem igen lehet, vagyis : ha a függelem köteles­ sége MtfJérbe szorul a táMadással veszélyeztetett magánérdek fonoossága előtt, akkor lehet igazolt a jogos védelem. Körülbel ül azt az álláspontot foglalja el az új Ktbtk. indokolása is, amikor többek közt· ezeket mondja : "Az alárendelt az ellenerőszakkal nem­ csak elölj árója személyét, hanem az ennM szemé­ lyében megtestesülő katonai tekintélyt is támadja, minélfogva lehe tetl n megengedni, hogy az aláren­ delt az előljárójával szemben könnyelmiien, csekély okból s aJitélkül, hogy '(J.,z elégtétf3/;sze:rzés más módjá­ nak t'endelkezé'sére álló

lehewségét

igénybe venné,

mindjárt az ellenerőszak terére lépjen. " Mindamellett az új Ktbtk. számolt azzal a lehe­ tőséggel, hogy néha katonai érdekből az egyébként érthető és méltányos esetben sem lehet az aláren­ deltnek igazat adni, mihez képest a 76. §-ban azt a humánus rendelkezést teszi, hogy : "Ha a tettes nyomban az eiőljárój a vagy följebbvalója részéről szenvedett súlyos sérelem felett eTős felindulásból ragadtatta magát függelemsértésre : a büntetés a legkisebb mértékben alul is, sőt a megállapítottnál (agyonlövés helyett : 3 enyhébb büntetési nemben" " évi börtön) " is kiszabható. 7 . Jogos védelem csak akkor forog fenn, ha a fentebb vázolt összes feltételek fennforognak. Ha e feltételeknek csak egyike is hiányzik, ak­ kor nincs j ogos védelem és a védekezéssel okozott j ogsértés az általános szabályok szerint büntetendő. Ha tehát súlyos testi sértés okoztatott, akkor a sú­ lyos testi sértésre, könnyű testi sértés esetén pedig a könnyű testi sértésre vonatkozó törvényes rendel­ kezéseket kell alkalmazni stb. Nem "jogos" tehát az sem, ha valaki t úlhágja a jogos védelem határait ( p. o. a "szükséges"-nél részlr tr_ebben az indokolás ! • Lásd nak 38. §-a 3. poutjli.hoz és 76. §-állOZ.

a

Ktbtk.

javasIatá·

19 31

CSE NDO RSE GI LAP OK

720

eszközt használ) . Mindamellett az ily n�et 's nem jogos túlhágást is kiveszi a törvény a bii alul három esetben, nevezetesen akkor, ha a tulha­ megzava:ro ­ "'ás félelemből vagy iJedtBégből, vagy nis a dásb6 l" történt. Ezeket a l elkiá llapotokat ugya tő­ helyzet kritikus volta miatt maga a törvény men o. p. , okoknak jelenti ki. Minden más esetben azonban t: a ha a túlhágás bosszúból vagy gyülölségből ered túlhágás nemcsak jogtalan, hanem büntetendő is. 8. Az előző pontból is kitünik, hogy az e1'ős fel­ induloo E:'gymagában véve nem teszi jogossá a jogta­ lan cselekményt, vagyis : általában nem m e n tő ok, hanem csak enyhítő körülménynek szám ít. Mind­ amellett néha az erős felindulás is válhatik mentő okká, t. i. akkor, ha az oly nagyfokú, hogy az öntu­ a datot , ivagyis a beszámíthatóságot kizárja. . Ezt mentő okot alkaimazta a Btk. 76. §-a alaPJán a m. kir. Kúria azokban az esetekben, amikor felmE:'ntette azt a férjet,9 aki nejét házasságtörésen érve, enne k szeretőjén súlyos testi sértést ejtett, tovább;> azt az apát,l o aki a leánya csábítójára lőtt, valamint azt a nőt,'l aki férjét hütlenségen érve, az illető nősze­ mélyt megsértette. 9. Az sem mentő ok az én nézetem szerint,' " ha valaki a valóságos tényáUássrü ellentétb en abban a meggyőződésben cselekszik, hogy neki a magánvéd e­ lern gyakorlására joga van. A mi törvényünk szöve­ g éhez képest ugyanis meg kell kövatelni, hogy a jo­ gos védelem feltételei ne csak a védekező képzeleté­ ben, hanem valósággal fennforogjanak, ha azonban a védekező Ivalamely ténykörülmény valóságos fenn­ forgása feWI tévedésben volt, úgy ot esetleg tévedés címén, a Btk. 82. §-a alapján fel lehet menteni. Ilyen e.>et lehet p. o. az, ha valaki elhagyott, sötét utcán <'gy feléje felemelt oottal vagy fegyverrel közeledő alakban jogtalanul és közvetlenül tamadó ellenfelet látva, ellene erőszakot alkalmaz, holott később kide­ rül, hogy a feléje közeledett alak az ő legjobb ba­ rátja volt, aki csak meg akarta őt tréfálni. veszélyesebb

�

Természetes dolog, hogy ez csak ténybeli téve­ désre, nem pedig jogi tévectésre vonatkozik, mert a törvény nem-tudásával senki sem védekezhetik. Aki tehát isme1'Ve a tényállást, amely a jogos védelemre törvény szerint ?'Lem nyújtott alapot, ennek dacára erőszakot alkalmaz, az nem mentegetődzhetik azzal, hogy azt hitte, miszerint ily tényállás mellett jogos a magánvédelem, aminthogy a tolvaj sem mentege­ tődzhetik azzal, hogy nem tudta, miszerint nem sza­ bad lopni. 10. A "jogos" védelem, mint neve is mutatja, . nen; J ogtalan cselekedet, vagyis nem bűncselekmény , ennelfogva az arra való biztatás . ( felbújtás ) , vagy ahhoz valo, segélynyújtás sem büntethető és a joo'os védelem kifejtésével okozott károkért sem jár s m­ miféle kártérítés. Ez a szabály persze a jogos védelem túlhágá, , , �(�ra mar nem vonatkozil{ és a túlhágással, mint J ogtalan tamadással szemben, már az ellenfelet illet­ heti a jogos védelem,

;

,

, Büntetőjog Tára III. 185. " Büntetőj og Tára LVI. 117. 11 Büntetőjog Tára x..'GX. 164. és LVI. 258. " Ném�IYek szeri nt, igy Angyal sze ri n t i s : »Ncm az a . lényeges, mit volt s'Luks�ges te n n i , hanem: mit ta rt ott a vé. dekező s7.ükségesnek "

stze'!)'temJOOr

10.

m u n k ája .. i m e ll e z s ó z o m o A ny ,

gató LD oszh'ák cscndől'aligaz NO AR EM CH LI : l', d ta h. a, dől'Ískola plwa nc sn ok a gl'lÍci közpon t i cscn . áló szellemi m unka A bizonyítást szolg

j.a A nyoonozóswI gá,la't oél tességet �'áb aw ny ita.na, aj valoozín ű tet'tesekJre a ,tert vő va gy i i ku taWtJt bi­ bJ ismeretlen tetteseIket megl!'e zonyíMikok ,ala.pjál\ kinyOll1lQl?,ru. ról esetben a b i zo y A nyomozás aLapj a mindkét el sősorban a i1:11'rosa go.k szóló tan . Az aj oalatt em líte tt cél Bbben .az esetben oa � yo­ előtti bizo nyításra vonatk ozik. se g l? � hogy a bizo nyí tás hoz szu k moz óna k az a fela dat a r endezz e , azon céhból, ö zehordj.a, bizo nyítékanyagot aJkialma&sá tegye. hogy azt a bírói ménJ.egelés számáNl nyomor;:ó­ A b J at,atti eset a .nyoonozó t u'lJaj dOll1U\!é,w>ena ,ra. M i vel m unlkája a még ismere tllen ,te!ltes megáIn'apíJtásá í,tá.sáJról va.n mind a két esetben val'am i nek a ,bebi zony bi zo­ szó, szük séges,nek mu'taiJkoziik, hogy a iIlyom.ownatk II meg­ végzendő szelle mi munikáj át l'öviden nyí tásnál k

� !�

�

-

v i zsgálj uk.

I. Bevezetés,

Mi�Lden bizo.nyítá.> egy gondolkodási fo1y-amat, .amely­ hez

megállapítás,

követke.z.tetés

csatlakiozi'k. A z emberi

és köveúk.eztetés törvényeit a IQ,g'Iik.a vizs­ gá,Lja, amely minden Ikmelfogiható illélikül' doLgozó, elvon t tud omány. Az a tIrerdés, hogy lkeH-Je a nyomozónak a Uogi­

gondolikodás

ká,t és .törvény,eit

j,smernie.

tagac1jáJk. Azt szokták

ellene

nyamozót meddő fej,törésre

Ee.t a .gyako.riatba.n sOlkszor felhozni, !hogy a .gy3JkorJ:ati

késq,teti, ami

/tetterejét.

meg ­

bénítja éo a haJtározo.t't intézkedésben ,gátolja. Az a fel­ fogás uu'a1kodiik, hogy a természetes j ózalll ész elég ahhoz, hogy valaki .Logikusan ,go.nd'oIllkodn i és következ.tetni tudjo.n.

A !következőkibEll1 megtk:íswlem ezt ta Ill ézetet lIlle gdön­ amennyiben fe1 állitom azt az aIaptételt, hogy az úgynevezett j ózan ész él> a logikus gondolkodás között alLIly '])am v.an �ülönbilég, ho.gy a IlogikU5 go.ndoliko dás Isu<.OIlawtlt .goilldolikodás, amely t<e'!·v.szerüe.n\ bizonyOB rend­

ten i,

.

�

.

�

S2abálJ' aI'apj áll! do1gozik, am el yek ­ neIk feil�en téset eVe'ld'ec1ek ota minden i dők legnagyobb gon doll:kodói tűzt€!k ki ma.guknaJk feloadatul z rú ynevez ett j ózan ész túll sokat í tél ér­ , . , es zék SZel'llTIlt. Érzék és érzés u,ralikodna'k a g ondo­ , la on, pedJ a gondola,tnalk .k.el!l ama zokon uraJlkoc1nia . . Mar ke c1vezobb a helyzet akkO'l' h a j�an a ' I I'eIlr essze , . ek a ropasz�lás is dell kezOill segítségére jön. A tapaszta, . l as t a .gyakorlatJban Igen sOIkra is becs u " II"k . De ml ta '"l a, pasztaI as ' ",-u I'aJ' donikeppe n ? Semmi egvéb , m ln, .__ <' "" eml �l = [ . az emb er e et egy része a,�att szel' zett észl<eletekJre é.3 , m�fi.gyelesekre . A tapasztalás e gye dÜiI 'mé g illem Ielegse ' ge" . a nyomozas sza" mara. B lwn � ' yos ' hoO' a III�omozo a oby k' . , nyo moz asl mun ajan ak nagy részét meg győ zi k u " l ono " se b b . sze],I eIl1Jl mun 'ka. Mll '1.1''' KU 1' .I' S. H iszi is 'hogy ik"l " u .. onos, bb e , szel' I.em i ru unkára 00.ak: " nagyob b . . ugyeknél" van sZiÜkséO'e ob ' , O$alkh ogy sOlklka� !többsr;:ör van re ndes nyomma.&l. üg yei a " ", mm . ' " ött "nagy rugy koz t hlszi, csak nem ism en. fel azokat . Hán y on " gy l'Ik os.s ag\ lbal es et, eltű,n . és for,dul elo" 'a rom . , ­ dennapl eLei gya k<JlI'llatában és h" I 1 ent nYOJi1ozna a megszo.kott géuJies módon és ! "" el .alktao i ezn , . oeruen . " ' " H á,ny dogl ugYe&Seg,gel v ég�'ehaj ' ,
�

:--

.

� erzr:s �

. ",

. �

�

ág:os�

,

'

'

_

.

:

.

:: '

l

�

L,

�

E .\ D O R EG I u. P( ) f\

hOg): egé-'iz.en j lentéktelenn ek látszó ny omozás f ' ok so _ ra 'n a eg�ú1yo5abb buncselekménve k kerü ek na p en yr e. . . ' ynek a kI e E one k a -.en me!é-'iév el csak o.s . - - zton - ozm . akaro.k ITa. _hogy mmden., me' g a legjelentéb.1:elenebb . nyo, moz3.:5n ál I alkalmazzuk a logiklLS gondolkod ' t es , ko­ n·tKez;;e ést. Akáxmilyen jelenték1:.ele . s n n ek lát Zll\. lS kezd - y. k, n az ug d ' be ove tkezete5 gondolkodá.;; é:; követ kezt _ etés ,vet olyan ala,kot n ..e .efye \-erhet. amit külo - nbe n sohasem , - . t t vol ehe;.e na elorelatni. . Az a km-ete !fo., � . hogy ' . a n vOIDOZO. v�gye figy.elembe a logika törvény eit. ósrégi. Ha rozot t a.aliot azonban csak azóta nyert, mió ta a regénil l ' h'vta ° l • f" "l ra a figyelmet. A Sherloch Hol mes -f éle detekt'IV " rt;"n yeK , ame Iyeket a.z a.ngol Con an Doyle a 90-es évekn v��ett a kÖ ia . , mint regényes �Y':,? ?,a. �emm i egyebe.I.( . a.:.raz Ula.5aI a bunugyl logikus gondolkodás nak és a 10:,j{U' következteté..--nek.

,�

,;;,:

.­

Ú

_

,?<,

II. A

logikus

:\1egkísérlem

következtetés

a

alapfogalmai.

csendőrség i gyakorlatban szükséges­ nek ki "melés.ével a logikus gond()lkodás é:; következte tés alapfoga1mait lehető egyszeru módon megmagyarázni. _-\ logikus gondolkodó gondolatmen etében az a figye­ lemreméió, hOg)- Igen k iterj edt es igen alapos vizsgála ­

ában olyan dolgokból indul ki, amelyeket a mindenn api életben egb. "Zen m.aguk1:ól érletödöknek. és olyanoknak te­

kintün..1{. amelyek említésre sem i gen méltóak. Vonatkoz­ a&-uk !2t most a csendórségi g)"akorIatra. Éppen a ma­

�e-::

tet�, �z ítélet �}any át tartalmazza , a log ika altétele.... ne\ezl. Ez ya,aml többé vag)' kevésbe' f to a · EItenben az a feltev és, ameh-ben ' az íté'et ' l , "" I man")amfoo ogo­ faItatik,� .. a,talános ér,ényű téte k mond ki ; ezt főtételne k nevezzuk.

��I?t

k

' ::\J indezt a bÜIlügyi gyaI.:or latba áthel, -vet. ezve. a " '"o ' ezo

példát adjuk : A tett színhelyén talált nyom felváltva egy hosszu es egy rövid lépést mutat. Főtétel : Aki felváltva egy hos szú és egy rövid lépés;: tesz. santa

�It?tel :

lt�let : A nyom sánta emberé. C<3akhogy ,annak ám hamis, helytelen felte.-ések is. felismerése, hogy valamely feltevés hamis-e .agy \"alodi-e. rendkívül nehéz is lehet. Ném ileg segíthetünk maguILI.(on. ha a logikában szokásos meg kü:önoomtést

.<\n?�

atkalmazzuk és így megkülönOOztetünk : 1. kénys zerítő erejű, cáfolbatat an. szükségszerű, ha­ tározott, azaz apodiktikus,

2. emberi meggyőződés szerint bizonyos, ,aló, AIlí­ tólagos, azaz as.."Zerlóriklli; és 3. valószínű, kétséges, kérdéses, azaz problematikus feltevéseket. azaz premisszákal A következtetés végrehajtásínál figyelemmel kell len­ nünk arra, hogy az ítélet mindig azt a felteyést követi.

amelynek bizonyos.sága k:i6ebb. Tehát például :

guh.-tól e..-tetödö Joigokban nagyon is sokszor igen súlyo.s logikai hibák lappangan ak. Ha li nyomozó nem tud min­

altétel : állí tólagos,

főtétel : határozott,

den egye- ,.következtetésének." létrejöttéről magának szá­ mot adni. ha nem tudja az egyszerű következtetést

a

ítélet : állítólagos ;

ténr elf meglevő gondolatsorba behelyezni, li gondolatsor az

k el övetett hibák

egyes

tagjait

nyára

nem könnyen megérthető. nehézkes megállapítást

megvizsgálni.

akkor

tervszerű megkeresése lehetetlen . ::\Iegkísérlem ezt a bizo­ tgy példával megvilágítani. Azt mondom például :

.. ?lIiilden fém át nem lát.:;zó."

ítéletből egy másikat

Ebből

az

,.Egy

fém

,en :

átlátszó",

sem

iátszó test fém."

vezetek le, nevez.ete­

vagy :

" Némely

át nem

Ezt a tételt tehát az elsőből következtettem. Ezt a tételt tovább is levez.ethetem, ha azt mondom : .. A réz át nem látszó." :\1051 fölmerül a kérdés, hogr mondhato�-e �n �t A . l. logika ,;zabályainak megfelelően mind en tovabbl néIku .. .em .,

"

l s o H isz.en az én első ítéletemben" a réz fogalm áró : és sem volt. C<3ak a "fém" fogalmam van mu:� alany es fogalmat jelzőti.l az . .átlátszó" fogalmam. Ha tehát az U) va' bb l' té't eIt, logikusan akarom besorolni, még egy tova ük . ' ez a ) fel· , . a - h IV) � , ak - p raemi o te\"eS prerrusszan ' ( a lOgIka ' szól : "A réz fém." Vi zsgáljuk meg

.

tkezteté.> ünket mé gegysz.er végköve heI yez.z úgy . hogy a legutolsó feltevésünket legeló!re

ezt mondj uk, hogy : altétel : .. A réz fém" ; ' " Vélrkövetkez, en fém át nem latsw. főtétel '. " \1ind . . b ' " ( á\lítmanv ) . ' u5W Ia t�té.; ·• , . A rez ( alan" ' J ) át nem 'ovet . . , k" .veg am�1 )" a ' Azt a feltevést vagy prernlSszat,

g­ Itéletet (vé a 10gJ'kai dul en ésb kez for érte sz egé e nem ftél t az • . 'kkbe1 " l'te'1et a Cl követ kezte tést) jelen i. 1\1In t b'IrOI elo, ( A ford ító.) •

:

altétel : határozot t, fötétel : kérdé-'ies. ítélet : kérdéses.

A g)'akorlati nyomozó s'lolgálatban éppenséggel nem könn\'ű rá találni. hogy hogyan kell az egres fel-te,ése­ ékelnünk. . ::\Iindeneseue szükséges először a fel­ ket

ért

felállítani, tehát azt a gondolatmenet láncából kihámozni és megvizsgálni. Hogy ez hogyan tör­ '"kben fejtjük ki. ténik, azt a következo tevést

tudatosan

III.

Logikus gondolkodás és következtetés a bizonyitásnáI.

. A l AZ ALTÉTEL FELÁLLíTÁ A 1.

Tények összegyüjtése.

kell ho�y le�Iielott az aItételt megvizsgálhatnánk, orlatí nyo-" nk . Az altételt főképpen g)'ak gl'en l'1yen te' telu .. o . ' Ie't-' SZl1l felvéte ' 'al nyerj ük. amel, .a ' hely . . munka\ mow " .. , --'<"" �"'" . \egu "' � aklkerd==euv gyanlLSítottak, tanuk, szakértők nújelek megállapí ásából áI:. , . s elj' árásban általában olyan tény,

t

•

. Az lnd'ICI'um a pere . csen. nJl'to ereje !"" bizo e \'é, n ába mag ek lyn . ' ame ''l�e'ny oru k.' k a lményekkel egybe\'eh-e, valamme de ma,s llren ' körü alkalmassá válik. A magyar büntetó . ra téf'l:' e blZOnYltasa sem az eredeti latin nevén, sem s , diciumot z . perren dtart a . d'ICI' umok . felhasz­ ' de az ID IsmerI, . . ma ar fordításban nem . almat igen. . f� :,Z I1ldIClUI? for nál á,al való bizonyos fog , ere­ gyok m n s � . d'tá ára általánosan ismert magyar kifejeze \'olnan�k a sz!" el búnj , núok gya ség, jelen Bún meg. , s de . el mas ban a gyanu�k és a b kottabb fordításai. Mi,el azon n liz és mivel ugy 82 , e , fogalmak közismert kifejezései, l1l az an orm egyf el bűnj a . \'ett gyanúok, mint Ie b 82! alá tartozik, leghelyesebbn�k tart�!tam o lma IS megta�­ ot an azut t � jezés kife a . . anú' eliel fordítani. Ezt kepenl �anu­ ahol a szöveg értelme szerint tulaj�on ta volna mondani. (A ford Itö.) okot \'�gy búnjelet is lehetett •

fs � �

�r�� � ;�

� n1

': �

b�

7"-'� A Itételtt

módon is nyel1het ünk, úgy t. i., hogy minden ítéletet egy új követJk.eztetés ' alrtiétJelé ü l haaz­ ná:lunk fer, ehhez új f&tételt fűz ü1lik és újra következte­ tünk. Ezt tovább fol)'1tlltj u'k, m í,g az í,téle tek egész UÍIIl.l cá.ra ITl'em teszünk szert,. Ezeket 'az elveket állta.1ános'abban kifejezve a�t mon dlhartjuik, hogy: egy D[ZOnyOS té'nyből bi­ zonyítékokat vagy feltételezéseket vonhatunk ],e egy bizo­ :nyos határozott wnyáJ,Jásra, egy esellekJvéa m egh atáJrozott még

más


zünk ; hely"" mérlegel ésünk től elosősorban függ az, hogy helye;; i téletet , udj UJJk aJJr otn i . Ha ,tehát a bizonyírtóeszközök .között 1. a hel yszí nt, 2. a gyanusított előadá.sárt, 3. a tanuk előadását, 4. ,a szak­ él'tők előa dá.s át, 5. a gyanujelekJet különböztetjük is meg, tágabb érte'lemben az öaszes felsorol,tak'at gyanuj eleknek teki nthetj ük. SzűU<ebb érlelemben vett gyan ujelek o]lya:n tén yek, amelyek kimerítő d'eils'o'rol�sa nem lehetséges ; €\ppen azok 'a tények esnek eZ al á oa fogGllbm alá, ame Y'ek a 'helyszí n, a .gya. usí tott és sza:kértők előadásai rendszerébe :be nem

t

l

n

'Sorol'hatók.

2.

Gyanujelek és vizsgálatuk. aj É1'zéki m egfigyelés .

következtetést ;;ulapoa és szakszerű megfigy elésnek kell megelőzn ie . Md ez a megfigyeJés? ' Semmi más, mi� az a lltéteU módszeres és �endsool'€S , v izs­ gálata . Az IaiItéitel vizsgálata azonIban a valóro�bam. i&mét nem más. mint a gyanlUjel vizsgáJlata. Hogyan t&ténriik már most ez II megfigy,elés, má.s­ ként : 'az altétel módszere& és rendsz eres vimgállata, vagy ismét má.sként : a gy a nujeJ mérlJe.gelése ? Elsősorban -a szó vaJlódi él'telmében vett gyanuj el,ek egész soránál úgy , hogy II nyomozó ,behatóan és �laposa.n néz. Na,gy�ámú ,gYMlJUjel testileg &zékellh.ető . A nyo­ mozó szeme, ha jól, kinyitja, felfedezi őket. A degaprób b hel yes

Minden

éswe sem v€S7.Ilek, h elyes á1
é��tés �

plszdkfo�tokról,

akáa'há'lly
vlllgy

akár

tárgyról szó, I-legye­

báll1lIliIly

nek ezek a,kár a tett ammheJtyén, akár a gyal1lUSítotton , f vagy a gyanusítottnál elitalállhatóik . , Semmi sem lehet

olya.n jelentéktelen, hogy ne siZol'gálltath 1iJtna

a

o

táJmpontokat

tettes kideríltéséire vagy a tettesség bizon,y ítás ára. Ezek a gyanuj elek már most két irányban használ­

hllltók f cl., úgymimJt :

1.

1931

CSENDORSEGI LAPOK

mint vezél,lő gyanujelek . Ha sikerült ill'Yent meg­

figyelnem,

akár

névjegyrőll

olvasván 'Le azt, hogy ki a

tettes, vagy hogy hol kelJ őt Ikeresnem '' . 2. mbnt hézagpótló ,gyanujelek. Az i�yen eleve nem mond semmit sem. Ha azonban vm ,gyanusí .tottam vagy a hOMn:ija a ke emb�n van, eseUeg ,pótdllhaltom a ilyen � , menetében még gya.nuJeH el a b lllonY lias tátongó h ézago­ k " ha beb i 1Jo yu1, hogy az -a gyanusíltobthoz va'gy hol­ mlJahoz tartoZik. A nyom CYZÓna!k i'gyekeznie Ikell hog

a:�

� e�figyeliését elesl :s �,gy ; e

. klegeszltOll

;

�

�

�

a tudomány és 1IechniikJa minden es özév . vl lil,� os �blámpa, -egy nagyítóüveg már

��

szemünknek. MellJl ' veI tÖlb bet ,lát az, aki a m ilkros(l)kó pon keresztülJ, waJbllld s m _ me! nem l átha tó tárgyakat figyel meg, külonö,sen akk ha a megfigyelendő tár gyat e'lőbb különböző el'j áJrá.si mo doklkát a megfigyelésre i'gazán a1ika-lmassá tette . A nyo. " mozo, 19 ybe v sz az k t a s akértőket, akiknelk kezé­ .. � ben a mlkr05zkop l,gam J e1entoseg�e j ut, tanácsot kér orvOiSltóI, a vegyésrz,töl stb. és n em feledkezi k meg a f

�

amnyl!l'a

: �

töJrelletlle'lll

? �

O:�

én';'.

sze ptember

10.

y az fi Jy k ü llö nö,sen ailkalmas alfra, hog �épé&Ze'bről S em, lllfe dollgolkat n apv i dá,g.ra emb eri szem szám ára láthatatlan hozza.

bűn ügy i megfigye1éat N,ag)'on is íkevés.sé dkJtatj uk a e oa megfigyel.ésbe az és na.gy on is kevéssé vonjuk be ebb i,t tudnak meglátn i j,gazi szakembereket. akik ook olyasm ára bizonyosan I-á,tés m egfig yeln i , ami a ,n yomo zó szám

h�ta,jj]a.n mrurad.

bj

SzeUemi meg figyelés.

a well e.mi. me gfigyeUéshez cs;;utlailro?Jilk . SzeNem i meg­ Gyakorlatihag a kettő sokszor egyb eMik észet es Em ér­ figyelés 'inéJi1<JÜJ1 az él'zéiki m egfigyelé
Aq,

csalk

fo­ tartalm a. NyomOlkIl!ál V1Í6zont ��é:nytele.nek le.%ünk két gal'om között kürönbséget tenn i, ,t. d. Ihogy : " M i t QMoik ?" és h ogy : "Mit j e1erut a�, a,mit lá.tok ?" Különös'en ,fontos aq,olllbam, ho gy .a megfigy>e1lOOt ('aikáJr az érzélát, akár a szellemit ) szi,gorúMlJ me gk ü lonbö ztes.sülk az itéllettő�, ami -

bioonyára nem mindig könnyű , de 'amiIre felitétle.nill rore­ Ikedlll v kelll. Hisz ma.jdnem llIlinden megfigyel ésürukben lVa,gy észle�eti1nkbe.n benne il'ej lik va lami követJk,emetés, soikszor a Ikövetk eztetés€lk e�z lánca is. Az eg<ész elj árás

olyan lViUámgyorsa.n játt.szódJik le agyu.nklban, hogy a'l'1ról
lVe�erzmetésnek,

hanem

magánaIk a megfigyelésnek érez­

'zülk és azt il'ye.nmek is nyi1llváníitj uk H3i a21után. egysz,erJ1e 'csalk lkiderüJll, hogy a megfigy,elésü nik Iharrnis , ez,t érthertet­

'�enn€lk ltaJláLj uk. Pedi-g a következtetése iIllIk ,J:áocá.ruail<: Mny­ ,I-eg os,ak e g y sa;eme volrt hamjs. Ige,n ,gyalk(}riak aowk az súlVesen\ bár j Oglta1lalILu l nevelJünk " " OIptikai csalódás -JlIaIk. Ol'yan ismertetöjeleket 1ésq,I�ünk., tudomásunk �int az arlott körüLményeik között

'esetek,

.�ellyek

amelYMet

·blzonyos �l�kra jelilemWek, e bből am következtetj ük, hogy !ValamI l1yen do1ígdt flártunik IlIllligUn!k előtt és meg .is 'V g győződv arról, ho gy 'a/Dt l'áttuk. PéLd á u L a2 erdő . \S uruJ be valami vörö<> �estet Iláttok., amely .fölött két aga&bogas valami n yúldk faI·fe1e. ÖJ1Jkéntele11JÜ I Igy kov,etkeztet k : csak állat lehet, mégpedig nagy állat ;

� �� ? � �ossZ!�,

�

�

'az a két 'V,aJrum aganCSI ; tehát .szarvas. És mé gsem az ·hanem egy �.szta&szony piQ-oS krubátban., akinek háJt kosa,rálbÓll :két faág :nyúJJiIk ki. JÓJ. 1ártok, de �osszuJ. kö­ 'Vetkeztetek. Hogy i1yen ' tévedések - történ· eik k 'aJkáJr sa j át megfigyelés ünk albkaoImáva:li, Yalllame 'y

l

aká/en , az,°l

'haJrmad l'k weme ' l y (llIlondjUk egy !tanu ) megfigyelésé. .. 1!lJ€� - l ,ge n rossz kovel tkezané:nyelk.k.e1 j árhatnak a 'Szoru l bő ebb biwnyít,galtásra . De aild legaJ.áJ b . -egyet tud�a : egyrés�ö! 32 é rzéki ég. � I' �ze I,eml megfigye.. .. .lésrt", � .. " reszf(} "1 "az ítéletet " egymástól megJciil onboz-Mn i", az llIlár !egal áblb rállep tot , e aonra az ut.r a, amely a tév'edé.& hel'ye�bíLéséhez vezet. ,

I

�

b

�;e:

. Ezekután az a kér dés : . Ho gyan rol " . tem ' k a sze llem i f me g-fi gye l és . pi. gon dolk od á . SI oly am at során két fél e tevék en y,sé g j elentkezik :

�J az

�

!

a al íz s (el em zés , fej les ztés tag o l' as ) . J a szmtézls ( össze t ét d. fogalo társl't,as ) .,

�

aj Az allalízis (amaly sis J .

�

Az an all zis cél ja a gy anú J' e l n a tén yá llás an ya gábó l �a ló kih ámozása és az eg es . Y gy an uJe lek ele mz és e. Először IS m in den gy an úje let , Jegyen az akár é rtes ue , s, nyom vag y

193 1 szeptember 10. 2

a t'

iZ

11

t-

li g­ !1'­

eo;

g­

an

ok :0;OS

. a

mi re­ len

.&;,

rás TÓ.

mu

kő­ 'ez-

tet­ nyaz ünk Ink, zött jük,

�

is

�dő

két

� nü l lat ; az, ibáti

kő­ azok

nel)' ésé­

nem az

­ gye

böz­

y

a

em 1 te -

ából óször ag)'

C SE N D O RS EG I

LA P O K

723 követk ez te té s. sz ell em ile g ki ein elü nk a sa já t összefü ggé­ séből és eg ye lőr e ebben a z ön áll ó ala kj áb an viz sg álj uk . Ha am ibő l következtetnünk kellene, hogy egy biz onyo� feg y­ ezt a kie me lés t mellőzzük, ak ko verből leadott lövés bizonyo r az eg és z szellemi vizsgá s távolságon okozhat-e lőpor­ ­ leC6apódást. hogy egy laton a következő go nd ola t ur esemény lej átszódhatott-e úgy._ alk od ik : " A gyanújelet kö aho­ ­ gyan azt következteté rülvevő kö rü lm én ye k a gy an új sün k alapjául. mint megállapíto el bi zonY'Qs meghatározott tt ér tékelését kiz ár ják ." H a mé gis tényt fel akarjuk ha szn áln i. arr eszünkbe ól sok kal ink ább öt lik felvilá­ valami gos íth at bPnnünket má s értékelés go nd ola ta , ak ko egy kísérlet, mi nt a legélesebb sze r azt rögtön elvetjük. Egy llem i m un ka . szóval a gy an úje l értékelésénél az azt kísérő körülmények­ be ka pa szk od un k, am ely ek től a Vezérelvünk legyen. hog y am enn gyanújel kiszabadítása yir e csak lehet. ma­ gun k hajtsunk végre kís érl eteket nélkül szabadulni nem bír un k és a 'zakértőt is ii.sztö­ . nözzük kísérletezésre. E z a kö rüm én y a log ika i oka az oly gyakran előre megalkotott vél em ény nek , am elytől következtetéseknél sen kit sem leh et elé gg é óvn i. E z b) A szintézis (synth esis ). a hib ás következtetések leggyakoribb oka . Né zzü k me g ezt lIIiu tán az analízis útján a gyanújelet egy pél dán . A nyomozó !cörnyezetéből olyan gya núj ele ket , am ely eke t művel kie mel tiJk, részeire bontottuk. ezeket megt·izs t embertől kapott, gáltuk. most másként értékel, min t oly an gya núj eleket, amelyeket egy újra összetétel következik. amit nevezzünk ,zintézisnek. bérestől vag y egy rés zeg emb ertő l kap ott. Olyan gyanú­ Min den szétbontott dogot újra összerakunk. :Ifost azután jeleket, am elye krő l például egy kifo gás figyelem reméLtó módon igen sokszor megtört tala n hírnevű or­ énÍJk, hogy az vostól nye rt érte sülést, szel lem ileg más ként értékel, összerakott kép az eredetivel nem egyezik. Ez annak a min tha azokat egy bün tete tt előéletű jeLe, hogy valahol valami hiba rejlik. Ily�OtI' nem n:ar betörőtől nyerte d voln a. Egy vére s ken dőt. ha azt egy pap házá más választásunk, mint a gyanújelet addig elemeZni �es ban talál­ juk, más kén t értékelünk. min tha az egy erős újra összerakni, míg a hibá t ki nem küszöböHük. E7. néha zak k csavargó birtokában talá lódi k. E z a gyak rlat � � dó könnyű, néha nehéz, néha lehetetlen. Enne� az az oka. szamar� fontos és kell is fontosnak lenn ie. De az �igazi. hogy értel münk , sajno s. nem tökéletes. De i�ye�ko� meg , szell emi " ise, ge, hogy roval>b felül vizsg álás megk íván ja, hogy a gyan újel mind en sze mindi g megv an annak a leheti i ln kor­ é­ Iyi, helyi , időbe li és bárm inő más kísér őjele ségtől t � lati munkával, további kutatással új tényeket állapi�tu k IJe­ � � � sen ment esen mérle gelte ssék. Ment esen meg azokt? 1 a meg, amelyek új szempontok szerinti új analizis�e é� SZin­ . vele összekötött kísérő jelenségektől i , amel ek nelku. l tézisre adnak nekünk alkalmat. És ha ez S � sik: ru�. ak­ ; � a gyanú jel tulajdonképen el sem k epzelhet . l\I nd n kor a nyomozó csak megfelelő óvatoss ággal es me sek l t­ : � ; t I használja fel gyanújeiét következtetésének al etpleul gyanú jel vizsgá latáná l igyeke znem kell � sze i!ely s �! rzes­ , ; � � � től és gondo lkozás tól mente sülni, a tu aJdonk e e i enem­ e is már olyan haszon. ami megérdemli a fáradsagot. ! ? ? től szabad ulnom kell. Gyanúj elek merlegelésenel sokszor mondom : "Embe r így nem cselekszik 1" "Nem olyan os­ B ) A FŐTÉTEL FELALLí TASA. toba, hogy így és így tegyen 1" J? e � rra n em gondo ok, 1. A levezetés. � , , velt eg hogy egy olyan ember, akinek m m n vel , se, : � � � : a:' C A dedukció és az indukció.) más látóköre van, mint , nekem, mas kepessegei, mas os� . Már fentebb említettük, hogy a nehézség és aZ el?i­ tönei vannak, más a jelleme. mint az enyém, ffi3sként iS , bázás veszedelme nem annyira a következtetes?e gondolkodik, mint én 1 ? � lDt . , in kább feltevések felállitásában rejlik. Ez kivaltkepen a Ki tudná magát például egy elmebeteg gondolkoda­ . sába és érzésébe belegondolkodni és beleérezDl ? De a a főtételre vonatkozólag a' II . . Első az kérdés : Hogyan Jutun o eIhez?. k a f"tét a ' ' norma.iS em e I' b r i S minő hihetetlen indít60kokat en'l'ed . Ne'zzük a már idézett példát : "Aki felváltv a_l. eg t ''' , magán uralkodni 1 . , I "a .. o. " Világo t a an hosszút és egy rÖVidet lép, san a . . , . , M lUtan a gyanuJe " I et a környezetéből kihamoz t uk , , � .es. hanem hogy ez a tétel ne� e gy bizonyos esetre erven) ' az analízis második része következik : az eI emzes. Amint általános érvényessegu. . " nem tu dunk e gy sz em?' Iyt ' g I e ' i hogy meg ne fi' gyel . a Ite'telnek a segítségéo azonban az Ebbol a rt't o eIb"1 . � k , en talált nyom felvaItva egy hosszú evéss é figyelh et ü nk nénk az egyes testre:�e ' e ey el, hogy.: � , i áll", ezt az. egy bizonyos, h tározott meg igazán egy gyanuJe et, a. nem értünk ahhoz, hogy �es egy rOVi I epes � , milyen szempon­ esetre érvényes tételt vezett u" k le .' . A nyom santa emhogyan bontsuk azt akotol ' észe:r,e ' o tok szerint kell valamely gyan�} e l I . zésénél eljárn unk, beré." , tétől függ , álaz magátólérte t o"d oe " � a gyanuJel termesze tét Qiből nyertünk egy különleges'. " Tehát egy altalanos Minni. felállíta t e h I ne talános érvényű szabalyokat , denekelött sziJkseges, hogy z e m és módszeresen, pont­ A dedukci6 (deduct io ) Itt . jék. történ t
�

;� � �r;

.';t

��

r : � �ás � i :� �

�

��t

,

�

:�: � �

��'��t ��

:�::�

•

: :Ja ��

'

724

CSE N D O R S EGI

1 931 szelJtembe,r 10,

LAPOK

�

Szolgálati lapok vezetése.


.'�

.'

\

' 1" ,

l l,

�:Yti

hta: Nagyalásonyi HARCZA JENŐ százados.

Lapunk f. évi 2 1 . számában a feljelentések szerkesztése körül szerzett tapasztalataimról írtam. Bizonyára nem lesz érdektelen, ha azt a szolgálati la­ pokkal kapcsolatos 'gyakorlati részletkérdések boncol­ gatásával is kiegészítem. Közbiztonsági szolgálatunk jóformán kizárólag j árőrszolgálaton nyugszik. A j árőrszo]gálat pedig mint már a neve is mutatja - meneteléssel, portyá­ zással jár. A portyázó járőrnek a szolgálata ellátására vonat­ KOZÓ írásbeli parancson fel ül, kezébe kellett adni egy olyan előj egyzési lapot, melyben a parancs telj esíté­ sének részleteit feltüntetheti, hogy végzett munkájá­ ról mindenkor hiteles adatok alapján beszámolhassoIl. Ezt a célt kívánj a szolgálni a szolgálati lap, mely egyesíti magában az írásbeli parancsot és azon elő­ jegyzést, mely a parancs teljes ítésének részleteit át­ tekinthető és maradandó módon tünteti fel. A szolgá­ lati lap egy különl eges és más katonai szervezetű tes­ tületnél - a nálunk rendszeresített formájában ­ j óformán telj esen ismeretlen szolgálati segédeszköz, mely a Csüsz. 1 6 1 . pontja szerint részben a járőr iga­ zolására, másrészt annak ellenőrzésére szolgál. Ami­ lyen kiváló eszköz a járőr portyázá.sának ellenőrzé­ sére, éppen oly jó annak igazolására is, amire, mint jól tudjuk, a ,gyakorlati szolgálatban jóformán állan­ dóan szükség van.

Vizsgál juk meg mindazo n főbb szempon t ?kat, melyek a szolgálat vezénylé s énél és a szolgálat I lap vezetésén él tekintetb e j öhetnek. A

szolgálati lap 1. r-eszénél :

Szolgálat vezénylése előtt elsősorban azt kell mérlegelnünk, hogy melyik órában indítsuk a j árőrt, mivel a kivezénylés idejének megválasztásában nem lehetünk sablonosak. A Szut. 281. pontjában előírt azon kötelességünkön fel ül, hogy a kivezénylés i d ő­ pontj ának meg>választásával sem a napszakra, sem az időjárásra nem szabad tekintettel lennünk, figyelembe kell vennünk még az illető őrjárat különleges viszo­ nyait s azt a célt, melyet a vezény'l endő szolgálattal I elérni szán dékozunk. Minden portyázó szolgálatban ugyams olyan részletkötelességeink vannak, melyek felismerése az örsparancsnok elsőrangú kötelessége s amelyeket min­ den egYes esetben az adott viszonyoknak meg'felel őP"l kell mérlegelnünk. E részletkötelességek között rejtő­ zik a megelőző szolgálat tulaj donképeni j elentősége, Nem volna helyes j árőrt vezényelni valamelyik őrj á­ ratba kizárólag azért, m i vel pl. a beosztottak az előírt óraszámot még nem érték el, vagy csakis a-zért, mert az illető őrjáratba n bizonyos idő óta nem volt j árőr stb. Ezek szerintem 0lyari szempont ok, melyekne k a megelőz ő szolgála t tulaj donkép eni céljáho z semmi kö­ zük nincsen . Nincse n ugyani s oly őrjára t, hol - a megelő zés puszta tényén felül - a portyá zó j árőrne k nem volna olyan tenni valója , ami nek teljes ítése - ta­ ;án 'ha egyet len porty ázó szolg álatta l nem is vezet eredm ényr e -, ne j árulh atna hozz á egy késő bbi ered­ mén yhez , Mos t az egyi k tere ptár gy l akói hoz érke zett v �laki , it az � r még nem isme r jól, maj d a port yá­ �, .lass a] � olte ndo eJsz aka lesz hold vilá gos, t ehá t azt az orv y ada s zat meg gátl ása érde kéb en kell ene has znos í­ . � �n �, ma Jd ann ak eldö nté se vál ik szü ksé ges sé, hog y a ] aro r h ogyan puh ato lha t az i l l ető őr,i ára tba n meg for ­ , ' o :llt n:md en Ide gen ( ügyn ?k, ház aló stb . ) utá n leg ­ e \ed �enyesebben, me rt az I deg ene k - kül önö sen gya­ n u s I d e ene k - me gér kez ésé t, áth ala dás át és te'vé­ � ke ? vse, g'et oly sze m � veg en Keresz tül kel l e1h í'rálnu nk mm tha valamen Yle n kev ésb é � me gb ízh ató eo-y éne k <> ( ese tle g k mm Ulll sta ü yn ök ök ) vo lná na k. ?' . ? , z Ido megy al:; szt as án ál teh át tek int etbe ke ll ve nn un k a szo lga lah célt me ly an na k k u . " l on . ' " f e'l eseg e sz er mt m aJ' d ne m m m de n es et be n vá lto zn i is fo g. ,

�

�

Mai sz m';lnkban lovasbukásokról készült érdekes képsoro­ . , lovasnak is számolnia kell azzal zatot kozlunk, A legJobb hogy ha az embe-r lóra ül, le is eshetik róla, Nincsen eze sem félni-, sem szégyelnivaló,

�

�

•

-

1931 szeptember 10.

C SE N D O R SE G I

,

"al, lap

nem lőírt idő­

n az �rrLc

iszo­ �ttal

Ilyan ;e az min ­

e'őr"

e.i tő­ sége. őri á­

�Iőí rt

m ert j á rő r lek a li kö­

_

II

őrnek

la-

\'ezet

_

ered­ kez et t rty:í­ zt a Z

zno síOgy � gforn l el!­ g)'�­­ e

te\' n LlIl' 'én ek

' ll e l·e esé !!e

LA P O K

725

A pa ancs szövege mind � enb�n fedje a Szolg. Szab. I. Resz 1.1�. pontja . , t, mely kIm ondj a, hogy mi n­ den parancs vIlagos , am ell ett lehető rövid és határo­ zott legyen. E. r�nd lkezés önmagában kiz árja , hogy általáno­ . , slto. kI feJ eze�seket (lehetőleg, igyekezzék, stb . ) hasz­ nálJunk .

Különös gonddal kell eljárnunk az ellenőrző és utánportyázó szolgálatok idejének megválasztásánál is. A Szut. 39. §-a az örsparancsnoknak alárendeltjei ellenőrzésében nagy önállóságot biztosít. Ezt az ön· állóságot az örsparancsnoknak helyesen kell tudni ki­ használnia. Az ellenőrzés sikeres foganatosításának első feltétele az, hogy meglepő legyen, tehát akkor és ott kell annak megtörténnie, amikor és ahol az ellen­ őrzendő járőr azt a legkevésbé várja. Ha az ellenőrzés vagy utánportyázás nem így történt, úgy annak gya­ korlati értéke nem lesz, az ellenőrző járőrnek tehát az egyes tereptárgyaknál úgy kell megjelennie, hogy az ellenőrzendő járőr annak megj elenéséről az ellenőrzés előtt tudomást ne szerezhessen. Az utánportyázó jár­ őrre értelemszerűen szintén ez áll, amiből az követke­ zik, hogy a járőr elindulása után 8-12 óra mulva cél­ szerű az utánportyázó járőrnek indulnia, előbb azon­ ban nem hiszen könnyen megtörténhetik, hogy már az őrjára't 2-3 tereptárgyánál beérheti a járőrt, ami­ vel pedig az utánportyázás célja elél've nincs. A kivezényeltek megválasztásánál ugyancsak nem járhatunk el gépiesen. Mérvadó erre elsősorban, hogy milyen s�olgála� ­ ról van szó hiszen csak természetes, hogy mm.denkJt ott kell alk�lmaznunk, ahol képességeit legjobban hasznosíthatja a szolgálat érdekében! anélk� l, hogy , nevelnen� . E.z I ezáltal beosztottj ainkat egyoldaluakka érzékelteti a Szut. 4 16. pontjának az � rendelkeze�e IS, melyben kimondj a, hogy nyomozassal megb.l zott helyeznI. De " k'va ' ára különös súlyt kell I ' lasztas csend. or 'I I ' ·' lehet ez másként, hiszen a s zolga atI' ce'I e el es� e � ro��os s csak másodrendű kérdés lehet, hogy azt k: , vagy kiknek közr emű ködése eredmenyezte. " kl: valo ra atok felad i álat szolg b eseb A különleg , 1 választásnál nem szabad természetes,en ,tert eng �d?1 t e l " es elegge e .I nem I egyes alárendelteknél elo"fordu.O , .IS a I�elx es heto" - s o"t akár erélyes rendszabalyokkal , IcIok­ keretek közé szorítandó - ?eteges h"IUsagl . amb ek ngésn nak. E tekintetben is a' IValoban" �emes v.els e tán ön­ kell kialakulnia a beosztottak ko�ott, ��t �� l ztáshOZ magától fogja a para?csnokokna . a szükséges táj ékozot Lsagot' m e�� �é.s t ze e oly an, hogy H a azonban a .�z.? lgal. at " . szüks ég nina J'árőr tagjaina. k kulon lnva, laszta��l :;' " ' ' k , I10gy a J arol'vez eto olyan csen, elvnek te�mthet}' u rátermette�yén legyen km e� bO� ebb t� P�� ztalatai és ! átását biztosítj ák. sege a szolgaI at k Ifogast ala

�

<

A Csüsz. 168. pontja előírja, hog y a parancs 1'0. vatat ugyanúgy töltjük ki, min t a szolgálati havi fii­ zet 4. rovatát. Ezen rendelkezése kből azt látjuk hogy e rovatot a szolgálat tartama, a feladat, a les ' célj a, . tartama, végül a helye es nagypihenő helye és tar­ tam a sorrendjében kell kitöltetnünk. Ha az erre vo­ natkozó 28. számú minta 3. R. járőrének kivezénylé­ sénél a szolgálat előírását nézzük, ezen sorr end felcse­ rélését látj uk Nem lehet vitás, hogy a min ta ezen ré­ szében - hol egyébként minden adat !\zerepe l - csak elírásról lehet szó . De ezen vitatkozni mégis kár volna, hiszen végeredményben a sorrend itt nem is lehet lényeges. Sokkal fontosabb a les helyÉ nek és tartamának megválasztása, mivel a kellő meggondolás elmulasz­ tása rendszerint sikertelenséget eredményez. A Szut. 472. pontja azt mondj a, hogy ötletszerűen, minden " különösebb indok vagy cél nélkül tartott lesnek gya ­ korlati értéke nincs." E rendelkezést a les előírása előtt kell emlékezetünkbe idéznünk. A Szut. ezen ren­ delkezése azonban távolról sem jelenti azt, hogy les­ állásokat ritkán kell előírnunk, mivel nem mindennap fordul elő oly ok, mely lesállás elrendelését szüksé­ gessé tenné. Az Utasítás e rendelkezése csak azzal a néhol szokássá alakult - gyakorlattal helyezkedik szembe, hogy csak olyan okokból írjunk elő lest, mint pl. az, hogy a folyó hóban les még előírva nem volt stb. Ez feltétlenül több okból is káros. Emberi gyarlóságunk következménye, hogy az_

1931 srleptember

CS EN DO RS EG J LA PO K

726

zal, amivel több egymásután következő esetben siker­ telenül kísérleteztUnk, bizonyos előítélettel és kedvte­ lenséggel foglalkozunk. Igy vagyunk a lesállá s1:a1 i s . A sikertelenségek sorozata nem lelkesíti a lesállást ismételten fogan atosító járőrt s emiatt közönnyel végzi e fontosságra nézve nem utolsó sorban álló szol­ gálatot. Éppen ezért meg kell legyen a parancsnoknál - számos egyéb értékes tulajdo nság mellett - az előrelátás és körültekintés jótulajd onsága is, hogy minden esetben csak oly parancsokat adjon ki, melyek teljesítése az alárendeltek feltétlen engedelmes égi készségének bizonyításán felül, fegyelmi szempontok­ ból is csak előnyös befolyással lehet. Nincsen olyan örskörlet, melyben megszakítás­ nélküli folytonossággal nem kellene kutatni valami, vagy valaki után, ahol nem érezn é az örsparancsnok, hogy sok esetben mégegyszer vagy akár tízszer is annyi kezet is tudna foglalkoztatni, mint ahány ren­ delkezésére áll. Különleges viszonyaink azonban azt kívánják, hogy mindennapi szolgálatunkat úgy 08Z­ szuk be, hogy a reánk háramló feladatunknak a ren­ delkezésünkre álló alárendeltek számára való tekintet nélkül is, tőlünk telhetőleg legjobban, legpontosabban feleljünk meg. A lesállással pedig közbiztonsági teen­ dőink sikeres ellátását nagyban fokozhatjuk, ha azt előre átgondolt, vagy az adott helyzet parancsolta kö­ vetkezetességgel, az elérhető célok latolgatása mellett, okszerűen végezzük. Minden lesállást végrehajtó járőr minden esetben érezni fogja így szolgálata fontosságát s az idő vi­ szontagságai és fáradalmai dacára is nem unalomból és parancskövetelte kényszerből, hanem abból a sZI­ lárd meggyőződésből tartja meg a lest, hogy csak az éberség és buzgalom hozhatj a meg azt a - reá nézve elismerést eredményező - sikert, mely örskörletének biztonságát csak emelni fogja. Megemlítem még itt, hogy tévedés 'Volna azt hin � i o�y csak a para �cs rov �tában előírt - vagyis . : a feloranal hosszabb Ideig tarto - lesállásnak van ily nagy j e entősége. Távolról sem. A Szut. 471. pontjá­ ban az alI, hogy "Indokolt esetben a járőrveztőnek jogáb� n áll sa� át !�ezdeményezéséből lest tartani, vagy , az el?lrt les l eJet me�hosszabbítani." A megelőző szolg�lat termesz; te pe �lg olyan, hogy annak a JogO­ . sult.� �g�ak az I ?,enybe;retele igen gyakran indokolt. . , A OzbIzton sagI .szolgaIat eredményes ellátásának e�Ik őeszk ze - mint tudjuk - a jó megfigyelő­ . . epess;g, ami azt J elentI, hogy minden eseménynek és J ele�segne a megfigyelése alkalmával nyomban fel . kell Ismern unk annak j elentőségét vagy jelentéktelen -

�

�

?

�

�

�

�

�

10.

n eke t I?edi g leg in­ ségét. Ez en jelenségeket és ese mé � lr leg tob b es �tbe n kább rejtőzve figyelhetj ük me g, am � saj át kezder.? eny e­ kiz árólag a les állás - fől eg a j ár,őr szo lga, lat at oda ­ zéséből tartott les állá s - szo lga I. A r j á!őrportyáz ­ adó lelkiismeretességgel ellátó cse ndő IS a l esta rta s sai alatt tehát sokszor adó dik önmagától szükségessége. z �t. Erősen gyakor lati , fontos. rendelke �,és a " tagj aI a a J aror 473 . pon tja is, mely meg eng edi, hog y les tartamára egymástól elvál hatn ak, sőt hoss zabb ­ ideig tartó lesné l a j árőr tagj ai egymást fel is vált ­ hatják. Külö n ki kell emelnem a hatá rszél i örsö k meg előző szolgálatait, mely ekné l jófor mán terep tárg yról­ tereptárgyra, útszakaszról-útszakaszra porty ázva, nél­ külözhetetlenül szüksé ges hossza bb-rö videbb figyelő­ állás foglal ása. Különös j elentő sége van annak a nyilt, a belátható határs zakasz oknál, ahol a csend­ őrt messziről észreves zik, különös en a nyugtal anul és folytonosan figyelő olyan egyének , kiknek fontos okaik vannak a csendőr elkerülésére . A parancs alatt levő vízszintes rovatok egyikébe azon ügydarabok iktatószámát Írjuk, melyeket a j árőrnek elintézés végett átadtunk, míg a mÚ/sikba, a járőr által önbuzgalomból elintézett ügyek iktató­ számát vezetjük be. Mint a Csüsz. 1 68. pontj a vilá­ gosan megmondja, ezen bejegyzés független az ik­ tatás idejétől, mert az i s előfordulhat, hogy a j árőrt olyan ü ?,y elintézésével bízzuk meg, mely még ik­ tatva nmes. Azt tehát, hogy melyik ügydarab s zá­ mát melyik rovatba írjuk be - az UtasítÚiS szelle­ mében cselekedve -, kizárólag attól tegyük füg­ gove, hogy paranc sra, vagy paranc s nélkül te­ át �buzgalomból, önállóan intézt e-e el a j ár r az . Illeto, ugyet . is �zo ásos , hogy az említett rova tokb a sze­ r�plo Iktatoszamok közü ! azok at, mely eket a havi ­ fuzethez �atolva az örsp aran csno k átvi zsgá lás vé­ ge felten esztem. nem tud , piro s iron nal kör be fo 0'_ lalj a. A � Utasítás ezt csak a szol gál ati hav ifüz e ­ . etett ben feltunt jktatószámoknál ren dell' , t e ha' t a sz olga' I at l' lapaknal " IS megj elö lni, fel esl ege s.

�

�

� � � ,,

Ő

�

�

t

A

swlgálati l!1!p II. részénél ; A te -eptárgyak rovatában azo ka t a kö zse' O'ek et ,es tere : ptarO' ya ka t '1" I k e l o, " me lye ke t a J' a'rome ," " . " k Ie kell portyaznia . Ha el or " e ne m tu dh at J'u k h o y a . " O' ' . " J" aror . mIly tereptárgyakat f , . d­ szeri �t �yom ozásoknál szok t - m mt I smeretes - ne m írhatjuk elő az é inten

JU

�1 e���i���UI�)1 �� ; ��

t

e

�

r

ó

193 1 szeptember 1 0.

�==� �

----

.

� C� SE � NQ DQ O� RSP. GI � LAP OK ��

__ __ __ __ __ __ __

__

;;Pt�rgyakat, de a j árőrvezetőnek ily esetben VI­ !q a� ma kell a:ra, hogy a tereptárgyaknak a távol. �:� � �!�i:ban szereplő neveit vezesse be a te

á A tereptár�yakh ?z való érkezést és indulást n),omb�n a megerkezes vagy elindulás után be kell vezetnunk a szolgálati lapba s nem szabad több 1 en a�t bevezetésével -- pl. a pihenőhelyre érkezés g) . varnl. , ,Az. időbej egyzések felülbírálásánál gyakori irat­ ::altasok keletkeznek, sok esetben amiatt, hoay az ?�'�re l;>e?�ztottaknak nem egyforma pontossOággal .. nek ebben is pontosn J al �z oraj uk. A csendor ak kell le�� , e�yformán pontosnak ; valamennyinek. Ez ma m �r l��zan nem �t közik nehézségbe, hiszen alig van , , ne lenne s így naponta ol) an ,ors, hol radlO többször a a lka ! om, hogy a csendőr a bemond ott hiteles y ? .� � Idohoz IgazItsa az óráját. Igy nem fordulhat elő pontatlanságból származó időeltérés . A ?izonyítás r�va! kit�ltésénél alkalmazkodjunk . a �ntahoz, melybol Iathatj uk, hogy a bizonyításra b;J �g}'zett eg}'én vezeték- (esetleg kereszt-) nevén kívul annak foglalkozását is fel kell tüntetni. Ez na­ gyon fontos, részben a faluhelyen gyakran előfor­ duló hasonló nevű egyénektől való megkülönböztetés céljából, részben pedig annak feltüntetése véaett hogy elbírálható legyen, kikkel érintkezett a j fu.· őr nem került-e el olyan egyént, kivel beszélnie kívána­ tos vagy szükséges volt. A megjegyzés rovat a pihenőknek és a lesnek a bejegyzésére szolgál. A pihenő célja az, hogy a járőr szolgálat közben megpihenhessen, hogy új erőt gyüjtsö n további feladatainak elvégzéséhez. Az te­ hát, hogy a járőr szolgálatát befejezve, a szolgálati órába beszámítandó pihenőt tartson, általában el­ lenkezik a pihen ő tulajdonképpeni céljával, éppen ezért csak igen kivételes esetben és kizárólag a nagypihenőre vonatkozólag akkor van helye, ha a laktanyán kivü l más alkalmas pihenőhely az illető őrjáratban s emm i esetre SúlIl biztosítható . Rá kell mutatnom itt arra, amit a Csendőrségi Lapok is szerkesztői üzenetekben többízben részlete­ sen ismertetett, hog y a pihenő idejének kiszámítása nem min dig történik az Utasítás rendelkezéseinek at szellemében. Ha például a járőr egy 21 órás őrjár gá­ portyázásából ' pihenőhely hiányában 15 óra szol a lat után a laktanyába bevonul, hogy pihenőj ét k 5 �zolgálat végén tartsa me g, egyes esetekben cSll: , h.i�as óra pihenőt engedélyez az örsparancsnok, azon 1 5 ora elvböl kiindulva, hogy a portyázással töltött

l '

'

;

�

��� /� 27�

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

e�yharmada 5 ó�a. alások 7 óra nagypih enőt szá­ , m: tana� a�er�, � vel a 21 órás őrjárat ea" harm a­ dat U;ki�tJ � il ! e kes pihenőnek. Kézenfek;ő hOl!T ' o. az utobbl kiszrumtás a helyes. , A helyi s:olgálatok szolgálati lapjainak vezeté­ sere vo�tkozo rendelkezéseket (Szut . 254. pont) is . sokan agyarázzák ami azt eredmen) ' .eZI, hoay " .. felrem " " a J aror?k szolgalati lapjának csak az I. része lesz iri­ .. toltve es felhasználva. A kivezénylésn e'l nem rr ' hat'Ja . .. el.0" az orsparancsnok az utcákat, tereket stb. előre hlsze� ezeket előre n�m tudhatja, de ha a járőr� . be, ugy :1. portyáz ve: etok. se vezetik ás részletei ho­ malyban ma:adnak. Ha az Utasítás célja ez lenne n� re�d�l �e el a helyi járőröknek szolgálati lappaÍ valo ellatásat,. mert akkor ez lényegében felesleges volna.

�

A szolgálati lap lll. részénél :

Az 1 . rovat az ellenőrzések bejegyzésére szol!!ál Az ellenőrzést természetesen csak endőrsé!!i elől� J aro (feljebbvaló) foganatosíthat ja s ő is je;�'Zi be annak megtörténtét. Az előbb említett pontatlanul járó órák okozta időkülönbségek leggyakrabban az ellenőrzés idejé­ nek bejegyzéséből tűnnek ki. Nem ritkán olyan idő­ adat szerepel itt, mely az ellenőrzés megtörténtét kizárja vagy kétségessé teszi s csak a tények rész­ letes felderítése eredményezi a megbíráláshoz szük­ , seges adatokat. A következő rovat a jelentkezés, szolgálattelje­ sítés és fogolyátvétel igazolására szolgál, melynek kitöltésére csak akkor kerül sor, hogyha a járórnél nincsen az ügyre vonatkozó ügydarab. E rovatot te­ hát meglehetősen ritkán fogjuk kitölteni, mivel ritka eset, hogy a szolgálatteljesítésre vonatkozó ügydarab ne legyen a járőrnél. A szolgálati lap 3 . Tovata a bélyegzők elhelye­ zésére szolgál. A Szut. 263. pontja elrendeli, hogy községekben a községi, vasúti (hajó-) állomásokon pedig a vasúti (hajó-) bélyegzőt a szolgálati lap hátlapjára kell nyomni . Tehát minden esetben al­ kalmaznunk kell a bélyegzőket, melyek a járőr iga­ zolására kétségtelenül alkalmasak. Ne higyjük azon­ ban, hogy Utasításunknak ezzel az intézkedéssel nem volnának messzebbmenő céljai, hiszen alig le­ hetne elképzelni olyan csendőr járőrt, mely e sza­ bály nélkül nem teljesítené elrendelt szolgálatát éppen oly pontossággal, mint a bélyegzők alkalma­ zása nélkül is. Kézenfekvő célja ezen intézkedésnek

�

o

728

egzők elhelyezése kapcsán az, hogy a j árőrök a bély kkel, erintkezésbe kerüljenek azokkal a személye t­ érin kikkel szolgálatteljesítésük közben feltétlenül ­ kezniök kell. Megfordulnak a községi előlj áróságok ál­ nál ( vasúti állomásokon) s a I,özségben, vasúti mint ­ lom ások on stb. törté ntek ről értes ülnek s így egy reá vannak kényszerítve, hogy az előljáróságok­ állandó érintkezést kal ( állomásfőnökökke' stb.} tartsanak fenn. De ez fontos is. A járőrvezető j elentései és megj egyzései rovat­ ban felveendők távolról sem maradnak a többi be­ jegyzés fontossága mögött. A Csüsz . 168. pont utolsó bekezdése részletese n ismerteti azon körülmé­ nyeket, melyeket itt fel kell j egyeznünk A gyakor­ lati szolgálatban azonban azt látj uk, hogy csak ke­ fel e rovat célszerűségét, � és j áről:vezető is� erte eppen ezert csak ntka eset az, midőn a telj esített szolgálatra megjegyzései, j elentései vannak A Csüsz. előbb hivatkozott és mindannyiunk előtt is­ meretes rendelkezés9i alapján eszközölt bejegyzés­ nek szükségessége vitán felül áll, csupán annak a bejegyzésre vonatkozó utolsó kitételéhez óhajtok hozzászólni, mert gyakorlatból tudom, hogy az sok félreértésre adott okot. úgy szól ez a kitétel, hogy : "be kell j egyezni , . . végül a különös eseményeket", m,elY meglehetősen tág teret enged azok tartalmára nezve. E kitétel helyes értelmezésére csupán egy pél­ , dat hozok fel. Vegyünk elő a rendes szolO'álatok szol­ gálati lapjai közül néhányat s vizsO'álj �k át a leO'ap r�bb részletek ! � � atoló pontosság al s azt fogj �k latru, hogy a J aror az egyes tereptárgyak között még megközelítőleg sem portyázott a részére meO'állapított időszabat szerint. Ennek természetes :n különféle indokai lehetnek (például igazoltatás ) Jöhet oIY �l} esemény " .. kozbe, mely a J arort (ha nem is annyi ideig, hogy , ez a sz�lgalat meghosszabbításának oka lehetne) , vesztegelesre kesztette, vagy két tereptárgy közötti nehezen j árható út, melynek meO'tétele különösen k��vez őt:en időj árás esetén, az illető útszakaszra . , elOlrt Ido. ketszeresét is igénybe veheti stb. LeO'több es �tben azon�n kizárólag az az ok, hogy a járŐr az . , t menetutemet gyorsította, ritkábban, hogy elol � IassItotta, d : �TI?�k d �cára is rendes időben vonult J;>e . . A portyazasl Ido" J elenlegi megállapítása hosszú eV :lzedek gyakorlati tapasztalatán alapul. Ha az . . , elobb emhtett, vagy egyéb okok az előírt port yazaSI ' , ' ' t, vagy megrövidítését tették l asa idő megho �sz �bb't , ss , Jol , lehet, az őrjárat tartama .. szuks emiatt �?� � . t vagy hosszabbodott meg, nem nem rovldu portyáz­ " tun�. szabalyszer uen, amit méltán tekinthetünk .. ulonos :seményeknek, hiszen áthágtuk a fennálló ,. k l endelkezeseket, melyekről méO' mielőtt el "IJ" a rom , felelősségre vonásának be vaO' be nem k'� ovet k eze­ sét megvar " na nk, a 4. rovatban - a le2'többször ' . kenysze rhelyzetben elkövetett - szabá ytaI ans a' gunk indokait bejegyezzük. Leszögezhetjük tehát, hogy a szolgálat ellátásá­ ban, az elr� ndeltektől, vagy a Szut. rendelkezéseitől a, �ly csekélységnek látszó eltérés okát és �alo mdokalt ( � I �en lehet példá ul az illeté kes pihen ő meO' nem tartasanak oka is) , ml' nt ku " l ono " .. s ese men yt . mmd en esetben be kell j egyeznünk a 4. rovatba' ,

�

'

o

;

l

�

,

o

10.

elj ár ás un ka t, elő ljá ró ink bí­ hogy ős zin tén feltárva rálata alá bocsássuk. t is, hogy az örs parancsMeO'említem itt még az sen akkor, h a szolgálatból nok ne� járna el he lye lgálati lap jai t nem bír áln á bevonuló jár őre ine k szo nu lás i zár ad ék rá ve ze­ el részletesen, hanem a be vo nemcsak eg y ren dk í vü l tése után félretenné. Ez zel ztaná me g ma gá t, de értékes fegyelmi esz kö ztő l fos ől hos sza bb időt táv ol elzárná közvetlen felügyeletét elle nőr zés i leh etö sé­ töltött alárendeltj ein ek utó lag os eke vis zon t az is, gét is. A szolgálat els őra ngú érd zet t mu nka a leg ­ hog y az egy es jár őrö k által vég , sőt az örs re be­ apróbb részletekig az örsparanc sok ism ere tes leg yen , osztott valamennyi cse ndő r előt t zha ng és öss z­ mert hisz en az örsön belü l a telj es öss en rmin den működés pi1lanatig sem nélk ülöz het ő, hisz en rend ­ fáradság és mun ka - enél kül - értékéb kívül lecsök kenne . , Tud juk azt is, hog y a szol gála ti lap okm ány mely et a j egyz őkönyvecsMben kell őrizn ünk s fon­ tosságának megfelelő korm olysá ggal kell veze tnün k, abban törlé st, j avítá st nem eszkö zölhe tünk , hane m ha valamely bej egyze tt adat módo sításr a szoru l án _ mely azonban a kellő gondo sság melle tt j óform ki van zárva -, áthúzá ssal helyes bítsük , de csak úgy, hogy az eredeti bejegy zés is olvasha tó ma,... radjon.

Az iratcsomózás.

;

�

sQ:e ptember

193 1

CSE NO OR SEG I LAP OK

ÍI'ta: BIRÓ I\:ÁLMÁN százados. (Befejező közlemén y. ) , 2; felhívásokat, értesítéseket, parancsokat, átiratokat, hatosaghoz, vagy parancsnoksághoz tett j e lentéseket me· Iyek elkövetett kihágásokkal egyáltalán n i ncs e nek s ze­ függésben (5. ies . ) ; 3. az 1931. é�i 3. 5zámú Cs . K .-ben . B . M . rende let be 1 00.000-1 930. szamu ütköző kihágá­ . sokat, tekmtet nélkül arra hogy azt a k u " lf"ld' o I, anna k sza' ll asa ' oJ a v,:-g'Y mu!1!kaadója követi, el, (6. ics.) . , Ha. �z 1 . Ics-nel mondottak é rtelmében a járásbírósá " hataskorebe utalt kihágásokat i i e lehetne 'kt t n l� . a�kor a 2 . ICS. könnyen érthető és rövid címe ez l h e n e .: " O rskorletbe li kihágások ".

Ö

megjelelll

'

d"

d

3.

� �

Jes.

Bűnügyi fcö,·özések.

�:,bban ,ez az �cs:

meg,r itkult , mert ahogy rp.geb ben a.. .b, í agok es hatósagok altal kiboc sátot t "' " ·n ••fU " gyl' "' 'u u " 0 ". .. rozesek et a " B un " ugy T . , I � {óröú <
.

' .

'

_

tudj a

�

ok

",

�

�

-

�

m

kell iktatni '.

-

a -

, goktól\ a!l�" -t a b l' ro, sa, , . közi az gat a , : VIl\4 s l ( rendőri ) l k hato sago ktol , cs e ndő rörs ö tő , parancsn okságok· tól érkező fel hívásokat, me gk�re:I : �.reO t "" és paran csoka t,

l

'.

.. . �

:

193 1 szeptember 10.

CS EN DO RS EG I LAPO K

�elye�

a Ny ut. 84. pont 2. bek e�d ésé ben fel sor olt 111 clm szo val me gegyező tar tal ma t fog laln ak magukb a azz al a kiv éte llf' l, hog y b a kit ilto tt saj tót erm é e kor oze ser e von atk ozó ügy , dar abo k csak akk or ikt ath at o' k . I d e. h a a ke ' r d ese ' s sal tot erm ék nem álla m; és tár sad al m . ren dbe ütk öző izga , tást tart alm az (pl. szem ére mse'rt o,. t ar t il I mu , �aJ't oter ' mek ek ) : 2. a kat a sa át kibocsátású körözése ket, melyek .. n t t e n do ese, ekm eny h� elkövetésével nem állanak ös"z�­ fugg esb en ( pl. elkó boro lt állatok, elveszett tárgyak. e�o ­ , dort csonakok ). E llenb en - m i n t gyak orib b hibá t említem fel _ n em i d e kell iktatni :

z.o� ��

�

::

�

�

}

1. azok at a saját kibo� sátás ú körözéseket, mell' ek az ör�kö rletbe n előfo rdult b ü n teten dő cselek mén ve kk'e l áll­ nak össze függé sben (ezek ugyan is feljele ntés kkel léven kapcso latban , az 1., illetve 2 . i cs . alatt nyernek el i n­ tézést) ;

�

2 . azokat a felhívásokat . megkereséseket, parancso· kat. melyek az elfogand ó egyént . a keresett személyt. bűnjelet, állatot, vagy tárgya t h at ározot tan örskörletünk­

j elölik meg

ben találhatóna k zések. hanem

5.

ics-ba való

(ezek ugyanis

felhívások,

nem körö­

megkeresések.

illetve parancsok ) ;

3. azoknak a kitiltott sajtótermékeknek a körözését. melyek állami és társadalmi rend elleni izgatást foglalnak magukban. (Ezek ugyanis a 4. ics-ba val ó k . ) Ennél az

ies-nál szükségesnek tartom még megem lí­

teni. hogy ha ennek

eímszavát szószerint vennők.

úg')

i d e c5ak a hűnügyi körözéstlk kia dására jogosított ható­

ságok ( b íróságok,

köz i ga2gatási

által kibocsátott bűnügyi

rendőri hatóságok )

körözések jöhetnének.

mert

a

458. po ntja sze ri nt a e se nd őrpa ­ a b ű n ügyi körözések jellegével körözései rancsnokságok még a nem bírhatnak, sőt a Nyut . 81 . pon tj a szerint Szut. azóta már törö l t

t.

e­

e-

Nyé. se m tekinthető annak. Ha azonban figyelembe v es szük az alábbiakat. úgy mégis esak amellett kell döntenünk . hogy a cs en dőrpa­ iktatnun k rancsnok ságuk (örsök) körözése it i s ide kell

II:"

á­

ak

Ugyanis :

nl.

le

Den

k Ö­

z

Je.

·o r

é rv

a

körözések bűnüg yi hatósá gok ebbeli körözé seiket a jában tewik közzé, ilyenekkel közve tlen nem fordu lnak . üres

1.

n

és

­

-

'ag Y ilO: '

tár­

�áró

ra o '

jogosított kibocsátására Lap· éllek Köröz yi Bűnüg

tehát a csendőröl:sökböz marad tehát a 3. ICS . . ha I k tat u nk ; oda másh onna n érkez ett körözéseket be nem kör is ugya naz 2. bárh onna n jön is a körö zés . a tárgy , és a köte less.? l!' is Telje sen ugy anaz : . (örs ök) k ö rö zes e� t gok sá ok sn e n a par ndőr e s e a ha 3. ek ,b efo gad a. z ies. nem ide ikta tjuk. úgy - mive l más I kta toba ker� l. az ,ára még kevésbbé alka lma s - csak n11n­ l a C s� sz . hetn éne k. E'Z azonban ellen kezi k azza esak a tob y az Ikta t ájábó l i s k i veh ető alap s�ab álly al. hog bels ő ügye k j ö h etnek . h a ennek az ebb lenn e. Min den ese tre sokkal hel yes , k" lenne a elm e. Ics-nak röv ide n csak : "Kö röz ése

�

4.

74.

rcs.

búncselekme­ r�n dbe ütköző ALUl/ ni és tá rsadal mt ek, nyek és ezekkel kllpcsolatos ügy különösebb m min den Az edd ig e l m ond ott akb ó l h ogy ,Jbbe az ,csgyarázat nél kül leszögezhe tjü k. . . m elyek. tru ikta l kel kat abn dar azokat az ügy rányu lo' mozf � l forga tásá ra I l. a tár sa da lm i re nd bírnak ; gal ma kra vonatkozó tartalommal ak me lyek tk 2. oly s a j tót ern� ék ek k i t m sá �:a . vO ne ek � éo y�ket ren dbe utkozo álla mi és tár sad alm I

:�

�

�� ��

, 3. ké

729

�kedési

melyek a� előbbi po ntokba n bu nesele kmé nYekk p l ren dsze rint (i..'szefüggnek é­ I gy azo któ l e l nem választhatók. mind enüt ! tekintet nélkül arra. hogy ll7.0k at n ) mely h atós ág vagy para ne; nokg Ílg b J m ily jelzé s a:;att (kt� eIn., vagy közönsé ges ) és c ) m i ly ,zín Li papi ron

� mhtett

ügyeket.

adta k i .

3 I i ndebb ől

teh át önként következik az. hogy az á l lam i és társadalmi rendbe ütk6ző büneselekm ényekróJ. ebbe az ics-ba keH Iktatn i

Itt m eg kell még j egye�nem .!ozt, bogy mivel ez dZ ic-o bizalm as jellegű (azért is k e l l aZ íróaszt al "A" fiók­ jában tartan i ) , a testü le ten 'belüli leyelezésnél ennél zöld papírt kell hasznán i. Polgári és kato nai bató3ágoknál azonban nem, egyrészt. mert azok a zöld papír jelentő sé­ gét úgy sem ismerik, másrészt meg ők sem �öld papi ron küldik ezeket az - bár ott is kt. , il l etőleg eIn. jelzéss el ellátott - ügydarabokat. Mindenesetre

belyesebb lenne. ha ezen ies.. mint ies. lenne ke'Zelve. Úgy i t t. mint a 3. ies. alatt tárgyalt kitiltott sajtó­ termékeket ta rtal mazó ügydaraboknál felmerül még az a I/kt.

kérdés, hogy m i t tegyünk akkor. ha az ügydarabból nem tűnik ki. hogy a kérdéses s ajt ót ermék mi ért lett ki ti l tva . Erre nézve azt kell megjegyeznem. hogy a régi 4. ics. az

ért szünt meg, mert II kítiltott sajtótermékeket a Nyé. kö�l i . Ezért tehát telj es en feJe:;leges. hogy akár a hatósá­ gok. akár pedig az előljáró paranesnokságok jly tartaimú felhívásokat, illetve parancsokat kiadjanak.

paranesnokságok újabban nem is i gen adnak k i i lyen parancsot. ami lJ�dig a köz i gazgatás i 'ható­ ságokat illeti. jó lenne. ba a szá rnypa ran cs nok urak fel­ világosítanák a j árás ok fős zol gab írá i t . bogy fel e sle ges Az

előljáró

és elkésett. munkát jelentenek az ily tartalmú felhívások. mert az örsök a Nyé. ú tján sokkal hamarább értesülnek a

s aj t

tási

ót ermék e k kitiltásáról. mintha a�okról zol gál ati úton kapnak értesítést.

közigazga­

Vonatkozik ez a napilapok egyes s zá ma in ak az elkob­ zására is. melyekre vonatkozó parancsokat az örsök min­ dig hamarább kapnak meg saj át előljáró parancsnoksá­ gaik útján.

mint a ·kö� i ga z ga tá si hatÓ;:ágoktól. 5. leS. Hatósági felhívások.

Ez a legjobban ig én y bevett ics. Éppen ezért szinte azt mOlldhatnám. hogy ebbe az ics-ba kell iktatn i minda�on közbi�tonsági vonatkozású tu d u nk . ü g )'o a ra b ot . melyet má, ics-ba f'lhely ezni nem érte­ Ugya nide jutun k azonb an akkor is. ha a címet lemsz erűen alkalm azzuk . . :Ilint hogy A címs zó "ható sági felhh 'ásokat" említ ható : agi felhí vá­ azon ban a felje lentésekkel összefüggő Hereslt\'e. vllág o�. sokr a az 1., i l l etv e 2. ics. \'an rend król lehe� szo. hogy itt csak azokról a hatósági felh íváso lább IS az bünt eten dő cselekményekkel - leg� me 1 ;' ek cselekmenyekkel öl's k öl'l et ben előfo rdul t bünt eten dő ös" z e fü ggésben n i ncse n ek. , ra , vonatTehá t i t t kizárólag csak olya n szol gala t ok me ly szolgalatokal kozó ható sági felhívásokl'ól lehe t szó. í t. a csen dőrség csak felhí vásr a telj e" . , gálatok tel � e s I tése re szol t A Szu t. 64. pontjában előír S�u t. 521. pontJ ába.n azon ban az örsöknek nem csak a s urg os hanem t, ható ságo k adh atna k felh ívás so ro lt

f�­

CS EN DO HS EG l . pontjábíln e:;etekben megkeresés alakjában a Szut. 522 snokságok anc felsorolt elo!yéb hatóságok is. Az elől járó par szolgálatok red i!!, a Sw t. 1�. pontja a!apján ugyanezen teljesitésére parancsot adhatnak. elöfor­ Ezenkívül a gyakorlati életben számtalanszor neki dul az is. hogy az egyik örs a fentebbi értelemhen vagy s szoló felhívást lme gkeresést, parancso t) részlege teljes illetékesség miatt egy másik örsre teszi át. De előfordul az is, hogy egyi k örs a másikhoz saját kezdeményezéséből intéz ily megkeresést. (Pl. segédlet kérése vásárügyeletre. Szut. 52,1. pont, 4. bek.) Akármilyen alakban és akárhonnan jön iB azonhan az írás. a tárgy'kör ugyanaz. mert a kötelesség is ugyan­ az. Ezért az ics. is ugyanaz kell hogy legyen. Ebbe az ics-ba tehát azokat a közbiztonsági szolgálat teljesítésére vonatkozó : 1. felhívásokat, megkereséseket és parancsokat kell iktatnunk. melyek nem valamely saját örskörlethen elő­ fordult büntett-, vétség- vagy kihágással vannak össze­ függésben és amelyeket tartalmu'knál fogva nem kell a 3.. 4. vagy 6. iCS. -ba venni ; �. a saját kibocsátású megkereséseket. jelenté seket. amennyiben azok nem más ies. alatt kell. hogy elintézést nyerjenek. (Pl. karhatalmi segélykérés a szomszédos örsöktől.) )Iindenesetre helyesebb lenne. ha ennek az ics-nalC a következő címe lenne : ,.Közbiztonsági szolgálattal ösz­ tlzefüggő egyéb ügyek".

6.

ICS.

Külföldiek bejelentési és ellenőrzési ügyei.

A 4. ícs. aJatt mondottakat itt is alkalmazva ' ide kell. iktatn! a külföl diek ellenőrzési és bejelentési ü gyeit, . tekmtet nelkul arra, hogy az ügydarabot a ) mely hatóság vagy parancsnokság, b J mily jelzés alatt (kt.. eIn. vagy közönséges) és e) mily színű papiron adta ki. önként következik, hogy. a külf"ld' �Iindebből o leknek . ' az 1931 . evl 3. számú Cs. K.-ben megjelent 100.000/1930. sza, �u, B. 1\1 .. ren?el �tbe ütköző kihágásairól szóló felje­ . lente et ket IS szmten ebbe az ics-ba kell iktatni, tekin ­ � � tet, �elkul arra., h ogy a kihágást a külfötdi, annak szállás­ adoJa. vagy munkaadója 'követte-e el. �llenben - mint gya'koribb hibát említem fel nem Ide kell iktatni : 1 . a k�lföldiek egyéb okból történt feljelentéseit es . ezek miatti körözéseit ( 1 .. 2. és 3. ics.) ; 2. azokat az �g�dara?okat. melyekből tisztán kive­ . �et�. ho �y a külfold l egyen állami és társadalmi rendbe " u�ozo buncselekménnyel vagy kémkedéssel van gyanu. Sltva (4 . Ica . ) . J.\livel ennél az ics-nál is gya'kran előfordu l az h ogy . Ide tartozo' ugy�kben a parancsnokságok vagy ható sá gok . I zes' alatt leveleznek az örsökkel kt. ' eIn vagv. biZalm as Je . Itt �s meg kell említenem azt, hogy ennél a? ics-nál � tes�uleten b:lüli levelezésnél zöld papírt kell hasz na' I m. . (Lasd a 4. ICS. alatt mondottakat.) Az. hogy ezt az ic'-t nem kell az íróas1.tal " A" fi ' k J"�ban tartani . ne hasson zavarólag, mert hiszen a k�' Ifol­ � �. dlek ellen.orzési ?gyei belső szolgálati titkot nem 'kepez­ nek, pol gan. egyenek pedig más iratokba sem nyerhetnek betekintést. ff

00

_

.

19 31 sa:eptember 1 0

LA PO K

l\Iindenesetre helye�ebb :2/kt. ics. lenne kezeIve. 7.

len ne , ha ez az ics . m in t

!C S.

. Gaz dász ati ügyek

sincs baj az örsökön. Ez a le gkÓ!lJlyl .ebb i(lS. ElZze} soha arázat né lkü l állítom Éppen ezért itt minden magy ics-ba ke ll Iktatni fel a szabályt, me ly szerint ebb e az ügydarabot, tek in­ tott minden gh. vagy tgh. jel zés sel ellá h.) főn ök va gy pe dig tet nél'kül arr a. hog y azt a gh . (tg alá . a az osztály- ( ker üle ti) parancsnok írt KÖZÖ NS ÉG ES IK TA TÓ . ikt atn i az A gazdászati üg yek kivételével ide kel l összes Ú. n. "belső ügyeket". Ilyenek : 1. csendőrlegénység személyes ügye i ; nys ég bár mil y Z. honvéd- (vámőr-, foly amő r-) legé is ; természetű ügy ei. tehát felj elen tése i, elfo gás ai ozó ügy ek. 3. a bels ő szolgálat ellátására von atk rozo tt Azokat a parancsokat, mel yek nem egy hatá neközbiztonsági ténykedés ellátására vonatkozna'k ( meg vezett egyének nyomozása, körö1.ése. elfog ása, előveze­ tése. feljelentése. kikérdezése stb . ) , hanem általános vo­ natkozású intézkedéseket tartalmaznak. mint oktatási ügyeket. szintén belső ügyeknek kell te'kin tenü nk. Ezek az Ú. n. oktató- és figyelmeztető para ncsok . Ha azonban az ily általános vonatkozású para ncsok állam i és társadalmi rendb e ütköző cselek mény ek vagy kémkedések mikénti nyomozására, vagy a külfö ldiek mikénti ellenőrzésére vonatkoznak, akkor azokat a 4. illetve 6. ics-ba kell iktatni , tekinte t nélkül arra, hogy kt. vagy !közönséges jelzés alatt lettek kiadva. KT IKTAT Ó. Ide kell iktatni : 1 . a Szut. 8. pontjának aj-h) aIpontjai alatt fel­ �orolt ügY.E'ket. kivéve. ha azok tartalmuknál fogva a 4., Illetve 6. Ics-ba valók ; 2. honvéd- (vámőr-, folyamőr -) tisztek bármily ter ­ mészetű ügyeit. Altalános irányelvek.

1. 1

, �menny�ben a 4. és 6. ics. nem kerül kt. kezelés ala, ugy logikusab b lenne, ha az ics-ok- az al a' bb i SO� rendben 'következnének : 1 . Örsk � rletbeli bűntett ek és vétsége k. 2. örskorletbeli kihágás ok. 3. Körözések 4. Állami és társad almi rendb e u ' " tkozo " .. b uncse " I ekme' nyek es ezekkel k apcsolatos ügyek . 5 . Idege nek ellenő rzési és bejel entés i ugye!. 6 . Köz b'�zton � agl , . teendők'kel kapc solat.os egyé b ugy " ek . 7. GazdaszatJ ügyek. •

0

II.

0

Az előljáró parancsnoksá;akn�k � :alamenl1 YL sz­ i gyaZnlo k 1J arra, 410 tálynak kiad ott par anc sok nál hogy ; h� egy papiron töhb parancsot adn ak kl,. ugy azok egy targykörhöz tartozzanak. A keresztülvitel a gy""'" )'or'a l t·l " tben s o kk al eIO.'ei� . Szeru "bb , mm t aho gy az az első elgondolásra lát szi k.

1931 szeptember 10.

CSENDORSEGl LAPOK

Ugya nis ha az alábbiakat figyelembe vessruk, úgy azonnal rájövü nk, hogy közönséges szám aliatt lehetetlen

valame nnyi örsnek oly tartalmú parancsot kiadni, amely­ nek tár.gyköre az örsök Ibárrnelyjk i ratcsomójának tárgy­ körére von atkoz.ik : személy

elíeni

pa­

2. H a a nyomoz.a.ndó személ;y ismel'etlen vagy isme­ retes ugyan,

d e tartózkodá si helye ismeretlen, lVal·amint ha tárgyak, állatok kereséséről, vagy kiti!Jtott saj tótermé­

a h avi betegj elentések ,

7.

a becslési j egyző könyvek,

a havi b üntetési j egyzőkönyvi kivonatok. szem l ejel en tései

( H aka-

8. a ikötelezők,

9. 10.

nyomozó­

cselekmény lefolytatására valamen nyi örsnek adjon rancsot - elképze lh etetlen ( 1 ., 2. és 3. iCSl. ) .

4. 5. 6.

a szakaszpar,ancsnokok szo n k in t k ül ön'kü1 ön ) ,

1 . Az, hogy valamely parancsnokság egy határozott

helyen tartózkodó hatán'ozott

I

731

a tanuid ézések,

a gazdászati ügyek

(csak

ügye i ) és

a száJrny gazdászati

l l . az idegen ( honvéd) parancsnokság
ságoknak szóló átjáró ügydarabok.

kek elkobzásáró l van szó,

úgy aJkkor a k.iadandó parancs már körözés lenne. Ezt azonban a Nyé., ef;lVégzi, tehát pa­ rancsot kiadni felesle.g>eS.

Utazó tolvajok. trta: TÁBORY KORNÉL.

H a ped ilg a [körözés oly s,ürgös, hogy a gyorsaságot még a Nyé. sem szolgálja eléggé, vagy pedig a napilapok

egy es pél d án yszám ain ak az

elkOlbzását

kell

ekendelni,

akkor úgyis távixati Olarancsot kell .k.iadni, ami pedig az egy paJpi,ron való több parancs kiadását már eleve kizárja.

( 3 . ics . )

3 . Állami és társad almi lI'endJbe ütköző Ibűncselekrné­

nyelllkel

kapcsolatos,

'wlammt az idegenek ellenőrzésére yonatkozó ;ü,gydarabok - 'bizalmas It.artalmuknál (f<..gva

- kt. kezelést igén yeLnek .

(4.

és

6.

ics.)

4. Gazdásmti ügyeket a gih. adja k i .

A

valamenlllyi örsnek kt. j elzés alatt

rancsokat azonban már IValóban töb'b

( 7 . ies.) kiadandó pa­

c..� oportra

kél I osz­

tanunk, de min döss� csaJk ,háromra. Nevezetesen :

1 . az ál lami és

táll'sadalmi rendbe ütköző bü ncselek­

mélllyelkkel kapcsolato s ;

2. 3. jára.

a

az

az

idegenek elIenŐll'zésére vonatkozó és egyéb tárgykörhöz tartozó parancsok csoport*

Minthogy a Csüsz. 2. füzete még nem je; ent meg,

tiszt� p ar ancsn okságok

i,ratcso'm ójaihoz

hozzászólni nem lehet.

éll' d emleg es en

A szárn ypall'ancsnokságoknál azonban - véleményem szerint - a Ilcözönséges iktatóban csak a srzabadságkérel­ mek, betegjelentések, áthelyezése1< és előléptetés ek, a kt. i ktatóbllJn pedig csak 'az állami és társadalmi 'rendIbe üt­ köző bűncselekményekIkel kapcsolatos, valamint a z idege­ nek 'el I en őrz é., ére vonatkozó ügyiratok i gényelnek iorat­ csomózást.

A többi egy tárgykörhöz tartozó ügyek azo nban mivel azok vagy rendszeres időközben m egismé tlődő !pa­ rancsok vagy a szárn y ná� ell nem intézhető átjáró dara­ etők, melye bok _ ' egyszerű számhoz vétellel is el in . elore beIkta tnI. egymásután elején ket célszerű az év

�

­

Iiyenek :

1.

a kerületi parancsok ( a s zámozott3!k ) .

Schewening,eJl!ben, ,a -holiliandusok ikedv elt fürdőhelyén nagy ék!soorlopás történt s a nyomozás adatai srreriDlt valami "hOlDlga aJrSooe" ( magyar ) a tettes. Be�lilIlben sok szélhámosság és lopás után nyomaveszett egy el'egá'll8 há­ zaJSpárnak II közölték au. ujságok, hogy a nő Weiningel'

Etelka, magyar énekesnő. FraDlkfurtban \OOpol'kon át tár­ gyal ták egy szálló-tolvaj bűnügyét, m el y nek során k itu­ dó dott, hogy társa egy pez,ti á!l�ha dna gy . S aki figyelem­ mel bÖllIgész.i a nagy külfötdi lapokat, hetMk i nt több il yenféle hírt is taLálhaJt. ,

SajlIloo, a nemzetköz i gon{)sztevök 60rában jgen élén­ ken vatgy unk 'képvisel've egy csapat v�lágC5ava,r,gó ma gyar révén . �enyi grófnő hirhed,t tdllwija, Soh árj SaJlgó Ti!bor, aki ,BerliDJbő� hamtérőben vesztett raj 'ta a győri kala,ndon , egyj1k ,tiJpik us a!laJkj,a volt a 'llemzetlk� tolvaj­ világm,ak . Ö cselekedte meg arzt a "jó viccet" W, Ihogy D.rezdáJlJan gróf E.nyveskezy néven lépett föl és u gll'ott meg a [opotlt ékszerekkeL Hogy nem vesz í ti et a hideg­

vérét, meg>mutatJta a n,yu,gati pályaudvaJron is, amikor kül­ föld,ről haza, - ·a fegyházba SlZáll�tották. Hirtelen a vas­ úti ikocsi
"j usztiomord"

vele.

Nagy

zawr ,lrelet.kezett, a

táúékoza.tlan közönsoég tömegéből SQ'kan

G

pártjára ál'lot­

taJk már é'l kevés híja vollt, hogy ki nem sza bw btottáJk a

börtönőr -kísérők őrizetéből. A

l:eg.ügyesebb

hGlITliskántyá.sok,

vas úti - és

sz:álió­

to'hvajok sorában elég solk a magyar is. A fejlődés tfuvé­ nye érvényesül itt is. Mjután

grasszálhatnaJk,

egy

ha,zai

földön nem so'k áig

búcsúzsá�ánydlás5al meg.SiZe.rzik a

vasúti !költséget és eltűnnek, mint a kámfor. A hataliJT1a;S

emberfolyamokban,

VllJSutakalt és üdülőhelYeket

5wkták

amelyek

nyáron

a

elözönleni, a szálló­

td1Ivaj dk ví gan Ihalászn>ak, az ő horgu kI'a kerülnek a Jeg­ kövér�bb a�'any- és gyémánthalacskák. Hogyan védek.ezziinJ<: a veszedelem ellen ? E rre a kér­ nagyon hoS
désre elméleti'leg

inlkább ezekne'k a tolvajmágnásoknak a crnóoorereit, meg­

kapcsán.

2. az állornányparanosok,

történtt esetek

3 . a havi tevékenységD kimu tatások,

hölgynek, akit néh ány évvel eze1ő,tIt a bécsi Sacher-száHó­ ban csíoptek el, de csak azé.rt, mert már na gyolJ1 is elbízha

Alapjában

e bertársunk A halál legnagy obb baja, hog y ha egy n: elk ove tett ros: ­ meg haIt , ne m t eI! etJ'ü k töb bé j6vá a 1'ajta . ntnden 61'a� szat. Azt szokás 1Iwndani : " Élj ú gy, hogy ? , . l ndanam . " É J b an ké sz l egy a Iw lálra ." Én inkább azt ?no ' 1 teneked "z, Iw gy anélku úg y, hogy tnin denki meghalhasso;; ezt a bünbánatot kelljm érezned.

TOLSZ TOJ.

véve

magát és egy dirága

egyszerű

órát

módszere

almrt

ello,pni

voht annak

a

az étterembő!.

Három nappal előbb egy pesti oolIllktgaz.gaJtó feLesé.ge ült

a srdIlló ír6&obájáJban

s

vele wemben egy sűrűn lefátyo­

lozott, elegáns hölgy fo,gila'1t hellyet.

tűmt az

_

Pár perc

m u lva

el­

igazgatóné péntLtárcája, m€'l�et az asztalra tett az inyesmi megrögzött höl gyszokás -, a duzzadt reti­

kül]o!,el együtt pedig a fátyolos dáma is cltűnt.

I

732

CSENDORSEGl

Hogy tk.i volt ? . Ré g i rendőri szakértők eml�keznek az első magy3Jr nőimitátorra, a vékonyharugú H . K.-u'a, aki a régi vurstliban, a hi,geti Hököm-1Súruházban prima­ donnáskodott. Ő volt a ,Sacher-szálló fátyolos hölgye, de.

addig már bekalandozta E u rópa legtöbb fővárosát. ötévi fegy háza t ikapott, mert elfogatáskor nÉlgy i degen pén2itár­ cát ;ta!áIlta!k a bőröndjében. De ez a kétlaki ember mÉlg az árLatlanabb fajtájú azálJóhiénák közé ta!l:iooott. A veszede'lmesebb típus az, melybe n egyesül a tolvaj a IlzélhámossaI.. Az ilyen alak nem törődik a k i s IpénrtMircákkal, a ru hadarab�kka:l, kof­

ferektkel, csak a nagybankókra s főkép az élkszel'el�re va­ dászik. Rendszerint több n yelven beszél, modora Ipe dig a tapasztalt gavallél'é, a vitlá,gfié, vagy l egalább me gfelel a nnaik oa tár ada Im i könnek, amelyben " d01gozik". O I}'kor valóba n gazdag �s elOkelő csal:id fia, iítlevele azonban mÍtndene setre han�atos nemesi névre szól. Hamisítja, ez

vagy -

imkáhb inyére való - lopja.

Az il y en 1olvajmágnások tavassa.a1 az ooasz és f,mnci'a Riviira környékkn csatangolnak, aztán F irenzében, Ró­ májban, Ná,polyban és AbbáziáJban ; nyárom a /lotk, ,diva­ tos fü r dőhel yen, amelyeket fölöslegJes elsorolni, de elimen­ nek a hambu.rgi, antwe!l'Peni s a hí res I,ipcsei vásárra is. Még Kalkuttába is éppúgy eltvetődmek, miillt Sangihaiba, vagy San-Fl'llJncis.kóba. Néha ötrhat vál'oson át is elkí­

&érik a kiszemelt áldozatot, tan ulmányozzáJk az életmódj át, viszonyait s a réslúletesen kidol gozott terv szerint lopják meg.

Manolesou típUSta nell12etk&i tolvaj gavalilérotk György voM, 'azelőtt román tktartonatillzt, atk.i " Lah ov áry heroeg" néven beutazta az egész 'Vilá,got II főképp PáIl'is­ ban, Bécsben\ Luzernhen, Ba.den-Badem.ben és l\l onakó­ ban körü:lbelül negyeMélmilJlió (Pengő értékJe1; lopott ÖS!l!re. Vakmerő d ol ga it leg
ügyész i rta le, aki letartó7Jta tásakor a viZ/lgálatot vezette is l\1anoleBcu ügyében. Elmondja ró1a, hogy világ05 illap­

pal - mint eLegáns nagyúT - áll ított be egy-<egy kitűnő Bzállóba.

Egy

pill antásra

sem érd emes ítebte

a portá9t,

pincért, sa;obal,án yt 5tb. s előkelő, biztos fe1Jépésével min­

den gYaJIllut elhárí tott magáról. Olyan idöt vá�'asztot t !ki ' . mIkor a v en dégek ne!lll szoktak szobáj ukban tartóZk.odni.

r endszer1n>t a délelőtti ajtón.

Ha feJlhamgzott

hogy

r05BZ

órákat.

a

Be'kopo�tatott valamelyik

"szabad ",

aJkIlror pardont J<ért,

h ely re tévedt s ha Inem kapott vá'lJaSiZJt, ak­

kor gyorsan benyitott. GyakorJoU teikiIlJte té'Vel eg y-tkettőre

ráakadt a Uegdrágább ékszerek.re. Bü5tLk.e vo�t küUIDben arra , hogy rruindig betörős1;&sq;ámok, sőt egyetlen á1k.ulcs

nélkül vagyonokat harácsolt össze. El is hen� vele az en:uéki rata�ban.

mJth a tatlansilg"

Berlli ni

altapj án

fölmEmtése lután, amely

töriént

-

lIIlegszökött

"beszá­

a harz­

bergi tébolydábol s a közveszélyes elJmebetegnek nyilvání­

�

tott j óm dár sorra fOBztogatta a dre2idai szállókat. Egy kl5 Vll gyazatlanság törte a nyaikát : a tébo ly da kezdő­ betűs ilntézeti ruháját a pamlag al á dugta és ott meg­ találták. Osaik

ta

m a gya r Strasznov va1t Manolescunid is hiúbb t�l,vaJ s egyszer érdekJe.s kijelentést is tett er11e vOll'atko­ zcYiag egy uj s ágíró előtt : - M égis gyaLázat, JJogy valaJhány br·avúros stikli

Az őrvezetői állás a legrégibb időkből ered. Német Ge­ . frelte�" n,:\'e ()nnan szánna�ik, hogy egyes érdemesebb ' öz ­ , katonákJ nemely. szolgaI at alol mentesítve voltak és soha nem ta rtoz�ak az altJsztekhez, többi közlegény bajtársa.ikkal szem­ ben bIzonyos tekmtetben mint előljárók szerepeltek.

lc

1931

LAPOK

szep tember 1 0 .

tu l aj d on í tottáJk törtél1Jt, mlÍnd a !lJI1!lk az oláh betyárnalk B erlúnben tÖTtént egy i,dőben. E mlék/lZem, a többi köm, jófOJ1lll wn csak egyi>ze.I.' na,gy lopás egy Ihotel ben, aho,l ani . . . f ejed elmi sZJeméllyek és di,plomaták swktak megszáN k e l és Egy óriás i értékű igazgyön�'Y nyaJk&lret vittteJ l miatta.. 'lü'ltakowtt iSt, de hiálba . . .

M'anolescut osipték ,e soobá­ Az i gazi tolvaj a,nn·aJ< idején ta káro sulItt házas.pár adván kl jában ,találta a komOlrny ikot s dltpllomatáJnatk n oda­ magát, a gazdája után kérd{,zősködött. Pwr S1Zóba kül­ v e t ette, hogy Bülow kancellár megJb í�ásáiból .k.eres i a h f öld i elökelösé.get. M í g aztán a kom o'lmyi k let5lÍetett, ogy n el­ u rát a 5zálrróban megkeres/le, a �,átogató V1�lIám.gy(Jlr/la . tüntette a nyaké ket. Ez a d iplomata ped ig - én voltam - E)lilliszenn.

Hát akikoT tessék au; esetet az Éln nevem mel megil1ni - fej ezte be az öné rootes férfiú. S az a b izon yos Sél,tett "művÉli>'ú hiú5ág" megv3Jn ,a közönségesebb tolvaj vilÍligban is. Oh'ikor még a lV ád lOittalk pa,dján, is .!<Jitör, nolha az érdJe�elt so'kszor nagyot . T o nt _

ezzel

a

lhe�Y!retén.

A stáUlótollvajok egy .réll z e Oi>ak éjjel mŰtködi k. Több­ ny i re éjfél után két-háro m órakor lopódzna k végig nemez­ cipőben, sötét l1uházat�oam a folyosón és próbá lga tj áik, melyik ajtó nincs bezárva. H a rajtakapjá k őket , akkor azzal mentegetődznek, hogy idegen szobába tévedtek. De SOIkszru: álk u lcsot is lha.sznái1nak, sői egy h á,ro mtagú ma­ gya r szövetkezet mágneses áLk u losdt és f€5zitöW\OOJt htaSz­

nrut. Ennek a s�itségévell bolidogutt.ak, ha 'az áIlJdQzatok beLÜ'll'öl a zárban is ha,gytáik a kulcsot, mert kömlll y ű me g fo r dúta rui és 'eItáJvolí,baill i . A károsul,taJk rendJSzerint

Msőn, öket.

bélly

délfeLé

él)'l:edttek fő� mert

sZJokatltan vag>y hOlrdár

N em

a

,banda

leIl

is kábította

mód az !>enn, hogy a tobvatj mint!. bor­

jelenilk

meg a kom lI'eggeli óráikban.

B el ép ésko.r haltka.n j óreg glelt kíván s a féláJIomJbrun fekvő

vendé.g a szálilószolgáa!,a,k néz!l aJki a ruhát Vi5� kikefélni

b

valójában pedi g összesze d i az é.rtéiktárgyakJat. Könnyeb dobga, ha cinkoSltárssal manipuláll. Amikor p él d ául az al�bélyt, megállítjá k a fol yoSÓil1" vagy a me.gzaval't S z at lloven de g feny,e gető módon viselkedik, egyszer re asa.k

�

m egszol al a másük szobából vaiak i : ,

- Ide, i de ! Hiszen IÉln h ivattam ! Hogy a fi.gye�mük mimindenre kiterjed, azt egy ér­ . detkes adat JgazolJ a. A Rákócz i-út egyitk 5ZáJ;lójáJban el­ fo tak egy na�yob�stílű, tolvajt, akinek bőrönd jében ra­ va,z S!rel1k.e zetu olaJ ta.rtót találtak. Napko " zben =211 �, .eve '( . ' I enu " 1 beoItaJJozta az aj tóvasakat hogy éjSzaka o SIl'ik org as ' nélkül, zm.jtalanu l bejuthass Olll.

�

Az ú� abb �etektívreg�nyekib en sűrű n Ilzerepel a tol. . vaJ-e gyem uha es fantasmikus laptudós ítá5olk! el ban I� oktat � olvashatl1l1lk róla. Sötél:5lzÜJnk.e t.rik o , tall ­ ' ez, am y ,tetotöl, plg . bef"o d I' a testet, még az 'arcból is csak a szem es az orr marad kívü l . E gy finofi ,tő' r vagy g mll 'bot , esetleg . � kavicsos homoktkal töltött zao", " ko' ege, szitl ikl a k� . � on, Utam ·· o ··t . Az um'f orml5ban settenik edő rém ala Iwk �zo�ba,n tö1>bn�i re a Legendák vilá gáb a tar toOOJak An I gaZ, ogy �l:S ztlOS Gregor ij Oi>aklugya,n , fellbaJlál ,a r omu dert :s � o ma ga h asználita is. Am ikor elifogJták, felket e . Jelmezt találtak a bőr önd jéb en KT o � b e � m( ive lt em be r ' vo lt s évetken át paz aru l élt ' éJ'SiZJ al ikIrá,ndull�ai ból . E ,gy thétnEl ' b tlJohaJSem maraclJt 'I tovab l h ol' llTlert a z ,iJly OO trük­ köt n em lehet sokszor me . gi& 1illi egy helyen, s tha p éJ dául Lond on l)an jó fogást . �,IIt, meg sem állo tt -R' , . ClS I � omal'g. A nagy mod e rn szállók akt n m gneh ezíti'k a tol­ � vajmMtorH�gel. Az ó v ó i'n'té21k e """"k k021t lege gyszerűbb

.ta

;

;��

����

�y�

?

1 931

szeptember

10.

--=�-�_....--..: .:..� :.

a fol 'osók állla ndó megvilágítása és �z éjje lliőr-ren dszer. � De JO, ha ma� a �özönség is óvakodik. Ha uoozás /köz­ ben Illem h iva'lIkodlllélk - ikJiválrt a nötársad alom sok ék..�erével, vag y !iegaJlább éj smlJká�'a JJ.elyeZdlé ell a .szálló� irodában , � lopások hatvoam-1hetven százalék kal apadná.nak. Az sem vailwn i túlzott ag,godaIOl,ltl ha zálllodai lefekvés elöt.t benézünJk a szekrénYekbe, lehajo1unk és az ágyak alá világ íturllic, aztán jÓl bezárj� az ajtót. Külö nben pedi.g ,nyugodtan alhatunk, mert életveszélyben Ill em for­ gunk : akármi lyen nagyértékű � zsákmány, a telvaj akk o.r is csak a Jegl'itkább esetben szokott vére<> erŐSlUlkot _

raJ­

kalmazn i . Nem .szereti a vért látni . . . Budapesti zálilóban emberemlékezet óta nem történt rablótámadás. Ravasz zsebtoLvajlás, széLhámosság azonban szép "zámma l. A legmulatságooabb esetek közé tartozik

az, amel'y méhádJy évvel ezelőtt egy nagy,k örúJti szá.ilóban tőrtén t . Jó ide�g u�'llSlkodott benne egy elegáns fiatal­ ember, aki megpumpoJrta a tulaj donost, a portást, a pin­

céreket is. IEgy szép napon pedig beállított két detektív a záNodáshoz és zord aJ.'CCa1 kérde-otélk : Ht lakik J\Iosonyi Lajos ? Az étteremben ül.

Hívja ki diszkréten, feltünés nélIkül. Parancsunk van az elövezetésére. Persze, már gy.anus vdllt rnekem az a gavallér és tegnap óta meg is figyeltük - mondta a szálJós, aztán n1l'Sélni

�ezdte,

hogy

m i féle

furfangga l

ezer pengöt. - No, maj d ebbánunlk vele - szóLtak HoLn-a,p te.s-sék bejönllll a Q'endőrség1re,

úrhoz.

csalt iki tőle

a

detektívek tanáCS()s

G.

fogadós, mikor a fiata'tembert l\Iásnap pedig kiderü t, ho y a elvitték. egy autón � két detektív - a tette.s cinkostár,;;a vol't. Klcsempe.;zték

i� agyon háláJkodortt

így, - a

LAPO K 733 ���------------------��

-.:� ( : S E N UOR SEGJ

_ _ _ _ _ _

oa

�

zálJodás pénztárcájával együtt.

\'onása, hog�' a zálogba \'ett gabona nem kerül a hitelező bir­ tokába, hanem megmarad az adóseba n, jóll"het a záloghit ele­ zőt ugyanazok a jogok illetik meg, mintha birtoká ban lenue II Zálog tárgya. Az ingó 'Zálog rendsze rint á tmegy a hitelezlJ birtokáb a s így ezzel általába n meg \'an vézól, hanem a gabona tel­ jes értékét attól felveszi s így az új tulajdonos jóhiszemüén a gabonát a maga ,�agy más rész�re fl�lhaS2nálja , ha az adós a gabonát saját céljaira felhasználja, ba a gabona épségére a rendes gazda gondosságá,-al nem ügyel, ba a magtárból \-agy raktárházból csűrbe, pajtába vagy más h"lyre yl ZI, am"ly sem magtár, sem raktárház, ha a gabona elraktározá­ sának lllódját megváltoztatja s mindezekben a c eIlekményei .

ben rosszhiszeműség, a h i t elezőt megkárosító szándék ..ezérIi s ez a karosítás be is áU, bűntettet követ el. Az adós tehát büntetlenÜl elkövetheti ezekot a csele km" Ilyeket, ha a hitelező megkárosodása ki nüm mntatható. Eb­ ben az esetben cselekménye polgári p�rútra tartozó jogvita tárgya lehet s jogalapot szolgáIItathat példánl n kölcsön fol­ mondására idő előtt. Ha a hitelezőnek okozott kár keveseb b 200 P-nél, a cselek­ mén)' ,'étség. "étséget követ el a bcraklároző is, ha ,'alawel" oly c.-;elckmén)'t kö\-et el, amelyet egyébként a törvény bűn· tetlként az adós terhére ró. Ha a beraktározó az adóssal ös...e­ játszva követ el ily cselek-ményt , büntetőjogi felelóss.'ge az adóséhoz igazodik. A bűnvádi eljárás a l...i1'. törvényszék hatáskörébe tartozik < c ak a sértett fél inmtdnyárn lehet meginditani.

161. kérdés A 9 62. .1I. E, 1920. sz. rellddel 10. §-a SZ"rillt ló/egyrer! akar I'is.zlerlles, akár visszferlle/ nelkiilózó jogiigy­ lel/el csok az .,ere,II et jogérvéllyesell, akinek Italdl.vball lél'Ö fegYl'en'óscírló e1Jg edélve l'au, .Ui, t jelentenek itt a .. t'hiS::· il'rlles"

és .,l'i.s�:te,.het nélkiilöző" szol'akY

"álasz. Ha a jogiigylet mindkét 'ügyleti félnek ,iSZOIl08 s-zo]gtHtatá ával jár, ebben az esetben fi jogügyle t '\"Lsszterhe'i, \'iszonlszoIgálla lással j ár . Példánl h a 100 P-ért eladom ,'.ada.z­ ft'gyveremeJ, vissz terhes jogügylet jött létre. mert én Ullllt t) l ­ adó, tal'tozolll n fegY'�ert ütadni. a ,eyó pedig ugyanakko r 100 P-t tartozik nekem fizetni. Ha azonban fi feg,yert elaján­ dtikozOUl. az ügylet ingyeIlE'S leS'Z, mert nincs kölc..,önös ::.zol­ galtatas, csak én szolgáltato m a fegy",'!' t, a megajandék olotl egyszer üen el fogadja ,

16'3. kérd és .

díl t'állyra kel/ -e iil­ 159. kérd és. H i t'a(o n6l ,'agy mog állill f dÖ'lI i o 811. 13. §-ábo iii közö kerít és l'élségél az eb en fi rint e :;-;; e ' A B n. .J;J. §-ún ak 2 . bekezdé. YIÍI asz. h, t· úlllllc mag k csn O' :. tse' o ,.� zo It ' ti.ir\"t.· lI yszft"kaszban megh ataro " be' nem lehe t t ob Vllnyra. iildö zllet ő, n lnag�nilldít\"áDyt azon ban \·i,,,,,yot mi. .. ' d á s' íból y SZO\' cgk la t Hú t>Z fi rend elkezés a Btk .-ne k vala mel . ndó te m ek t h ián rz i k , n kiny omt atot t szöveg téve sn�k ll"k az egyes aab olla!,elll 160. kérd és. A: 1930 :XX ll. t.-c. . b o' .. . Il. It. (az ' -h'cc/ése1,rol I II e_ ' t'rték,,-, ilé8e t!rdek
�

I

!�' '';/' ,,'ite�e:{j

�:I

�

léte. �c

� ' :'k

. lli a csendörseg (>Ijcirá�'a öIlUyilko�'sd!li k;�é, ­ ld t'st'lénf Rel/d.zer iltt IIo l'á kell le .. "i ily est'fbell jde"lé,t.' Yál:lsz. ÖtlO'yilkoSbági khérlet cset�u, ba büncselekm ény •

(

�

�

s:e·

ft!lluforgúSU1'3 öllgYilkosságra rábír : fC'lüg��elet re kö eles . u. �. koz­ m ély gondatlnu sága stb.) gyallu JUt.'> ru l fel. ultuluban 11a­ �-anl' u untak é-Iet Az llt'lye. ignzgatas i nyomoz.ús nak yan . zet . kc)zl'í"ndc� n er od m ft mert lllt.'k, . i tósuO'i yé-delembf"u részesi szen pontjai szerint ezt kÖz.érdt"k kiYÚllja a szoros �rtt"l .. m bC'n yt"tt l�mberiességi szempon tokon ki,ül. ..:\.. l'cudőrbatós{tgunk tehát az öng��nkos�ugi e�etek mcnnyi tl'nykörüh uényét (a személyi ada t okat . fi ,a gya n i �z.onyok a t) pontosan 1110Cg kell állapítania. K i kell nYOmozn Hl , az öllgrilkOSst ignuk YUg)- nz e-lTt.'> il'ünYlll6 khérlt'� tuek ? kalt. hogy az riltulános igaz.galú�i é� ol'Yo�r('ndöri intézkeodes�k('tt . IUrgtí"brsse s az öngyilkosságból llH"g me-utrttt'>t ta �:o ta�tbas�n .a . to\"ábbi Yt:'l:oozcdt'h\mtöl. Ebbö] a (,éIból t,>s(>t ] l"g knlonfd(' hato lehC't lU l"gk(> r� sére Yugy és i l l t ez.nh;�nypk �rtesíté�ér(' � .í O'ok szi ks�g (gyúmhatúsó g, ü llaul i lUunkaközYl'>t ítt3 l�h-a!n1. m('n � házak. fiatalkClrúnk bíl'ósúgn 1-it b.) , (':-'l'tll"'g l!fllYl tar..ad3 1 m 1 . ét _1.', .i g;t! l� y lll'> h 1lll't Yt'Ulll, .1Ót':'kOllysági �zllrYek kÖzl'('mükötl�.. . Lehet, hogy Uz. öng�-i1ko� kís� �l('t (>lold\\z.'��'lh.'1l yü.la k � l . Illll· . lsarn Ill �gllldlh 1s ",ljof< l asztIis terhel uuélk.ül, hogy bunvádi

�

�·al.�. '�l·

�

i

,'

734

....s . a rendőri hatóság megreleJö ·· tel" alap lonne; ily esetben is ko

i IIl úzkedtÍsek megtételére. . cIt L'? "Uk,· , ""U� u 1 a rondőri h a tóságok . kötele e k b I z al masan k e Z ";; d t k . " 1 s enJlok a nyilvantartást vezetni az. ougYll kos�ágl es�. e l o " . onti , kozp , a megkuldem lait megfelelő ürlapon esetenkint ..

slatibztikai

.

a

•

.

hjval�lnak: " tetendő eselekruénnyol " 1 c t buo tehát az Ollg�'llko.s ki sel . ' ;: tá� �!�'��;� kapcsolatos, a kir. ügyéSZSégnok éS ",. .kÖzi ll':t at enak h a nem kapcso]atos, csa k a k OZ;l.�azg Ha

keli' jelentést tenni. .. . . . · akadálya a n nak, hogy az ongyJlkos kisér le t J1éI h asz ,N Illes . . tb e ve o gyuk, a kk{) r . OIT"e " ált eszközt a hatósági cljarás cé lJaHa .

? Is

_

ha

az nem az öngyilkosságot elkövető tulajdona. Nag-y on te rmészetes, hogy az itt . .említettek csak. a . �en�: . .. . o rse.g en kivül álló polgári egyének ongYllkosságr kisél letelll

.

állal elkövetett öngyil­ von, 1 tk oznak , mert a csendőregyéJlek . .. e t 8. ,po n tJ· a szerint Ú�V kossági kísérleteket a NyuL 9. meIlékl O"

.

F Igyelemmol �z�.n mogo.t: ban a rra, hogy az öngyilkosslÍgok vagy kísérletek . családi okok reJlenek, a nyomozas többnyire bizalmasabb megejtésénél ügyel n i kell, hogy az feliünés .nélkiil történJék s bogy általa az öngyil�s vagy családja szukségtelenul meg . ne hurcoltassék " .. .. . 103. kérdés. A község belső /eruletén lévő gyumo lcsosker/be a !/yanusított Ilehalol oly módon, hogy 2 ' " ..",agas kerftésl létra segitségével áfmássza s 10 P tr/éku szőlol lop. Mily bŰllcselekméllyt követett ell T Yálasz. A cselekmény. a"L 189J :XII. 1. c. 93:. §-�nak a). pont . 'ába ütköző mezörendőri kihágás, mint ez a torv�ny vIlagosan �egmondja, hogy a gyü mölcsöskertből való lopas, ha az el­ IOJ){)tt gazdasági tennény értéke nem halad meg 60 P-t, ha a cselekményt a Btk. 336. §-a értelmében e�ébként c�ak az .a körülmény minösítené büntet té, hogy bekent� tt helyről bema.. .zással hajtották végre, ItiMgásnuk tekmtendo . A c elekméuy maglÍnindít\'ányra üldözendő s a biraskodást a közigazgatá i hatóság ln'akorolja. kell bejelenteni,

1 9 3 1 s.zer)temoor 10.

CSEND ORSEG l LAPO K

mint az ÖngYllkossagot.

'

�

:

.

_

t

�

míg sértett nej e pár percre a ismeret en tett :a azaI tt ' mert látszott, Ez 'Valós zínűnek szomszedba eltavozot . . n nybe ala­ a konyihai nyito tt kémé vol l!lin den ny I tva áil' s ölt ser tésh ús ok is. A leá ny ' yb an csonyan 16gt � a tt sem mit sem , azon sem ,lehe te tt feküdt, s h a. o nem hallo . , I � en súlyo s beteg volt. csodálkozni, mert mal' " k , mert azt remélve ttu A szomsz�'d okat mm d sor ra etett lopás ra, i l letve a tük, hog y a fenyes .nap? a.I elköv : tud útbai gazít ást adni . . tfttesre nézve va;a kl me gIs csak ' gysz ólván házr ól házr a u k, Ah ogy így puh ato Itun . , . . :>'tudm ' hogy egy " It m eo yIt SI'k eru ann en J arva, egy i,k hely . . , . , , �o n t láttak akkor a z utcan J am! . ide ge n ven c l ga y l k erí ten i , ho gy k i vo lt ez � cig ány­ Fontos volt mos . , atona k a 1 0a� szo y mert ez latsz ott I egmkább gyan usíth " . � . adta elo, hogy ° pas e ove te" � e;el . A sértett feles ége azt kérdés es napon , íil'Y arra nem s t e l á OSítást, de ilyen t mástól sem e d s tu dtu nk beszer� z i leg erély es eb be n fo lyta ttuk az ism eretA nyomozas .. " r I e t� n k mellen gyanu sított cigány asszon y után. Ö rsko .. Iett f oI yt e.1 a T I' sza . Balpartján d'eküdt Ókeresztur kozseg, , oz I e ke des ' melyet a bácsmartonosi parttal csupán csona kk" . , .. en Ide, ko tött össze. 6kereszturon ( m eI y I' d e gen kerületb .. ' 1. megyében ' de szomszé dos örskörletJben fekud ) , hogy sok c i il'ány van, akikkel már itt-ott rukadt I S t

�

:il �

,

� �� �

�

.

�

� � :!� � �����: ����� � ��

,

�

��� �:

dolga a csendőrségnek.

" Khatároztam tehát, hogy a csónakosnal fogok er­ . deklőni aziránt, hogy a kérdéses alkalommal nem v I t� e . . át egy vén c i gányasszonyt a csónakján. A leg � ag� obb oro � , mömre azt válaszolta, hoil'Y március 22-én delelott J nko . " Teréz ókeresztúri laJkos cigányasszonyt v I tte tu;so 0 ­ dalról ' a martonosi oldalra,

délután

pedig

�

�

�

:

vIssza � zálh­

totta 6keresztúrra. Előadta, hogy m ikor jött, semmI se � . volt nála, délután azonban már egy jókora csomagot IS CIpelt magával.

. Eren megállapítás után biztosra vettük, hogy csakIS J ankó Teréz lelhet a' lopás elkövetőj e. Átcsónakáztunk a Tiszán 6keresztúrra . Ott a községi elő:járóságtó l két ta­

nút vettünk mail'unk mellé, s azokkal elmentünk az úgy­ nevezett cigánysor ra". A velünk volt tanúk már t udták, hQgy iki a Jankó Teréz, í,gy egyenesen annalk a lakásá­ hoz mentünk . Azt nem mondha tom, hogy a kapott személy ­ leíl'ás nem illett !!Iá. mert a vén ci!gláaJya&SwIl1Y'O� mund ráncosképűek és feketék, ilyen volt ő is. Tagad ott úgy,

�

Koholt lopási eset nyom ozás a. írta: BATÁR ANTAL tiszthelyettes (Budapest).

1914

március 23-án Radkó M ihály 'bácsmartonosi la­ kos feleségével megjelent a magyarkanizsa i örsön és pa­ naszt emelt, hogy egy nappal előbb, déltájban, míg ő mun­

kában hazulról távol volt, felesége pedig egypár percre átment a szomszédba, nyitva hagyott ,lakásuk utcai szobá­ jába ismeretlen tolvaj bement és a nyitott szekrényből 59 korona értékű rubaneműt, éksrert, a kéménylből pedig

füstölt sertéshúst el:opott. Bár a feleség e csak pár percig volt hazulról távol s a hátsó szobában ott feküdt régóta betet nagyleányuk is, - a tolvajt senki sem látta.

A lopást felesége csak akkor vette észre, mik or a szomszédból visszatél've az utcai szobáJba lépett, ahol min­ dent ,k!id'orgatva talált a szekrényből. Felesége neki csak este mondta el az esetet, mikor a munkából hazaté rt. A lopás nyomozására másodJmagammal vezényelte k ki. A helys zíni szemlénél a srekrényool kiszórt ruhad arabokat még mindé g ott találtuk széjj emzórva a szoba padlóján. Bűnjelet, vagy' más nyomravezető 'tárgyat nem találtunk. Sértett feleségét és beteg leányát, 'Valamint a ,szomszédo­ kat részletesen kikérdeztem. Csak annyit lehetett meg: állapí tani, hogy a lopást besurranás útján követhette el az

ahogy csak cigány tud tag,a dni. Hama rosan m egtart ottam a h ázkutatást, melyn ek során a sértett által l e í rt ruha­

neműek mind előke rültek . M ég némi sonkát, kolbá szt is talál unk, az ékszerek egy rész e is meg kerü lt. M ikor közöltem vele, hogy ezt a holm it ő akko r lopta el, B ácsmartonoson, miko r a csón akon oda- viss za átm ent a Tiszán, a leil'n agy obb csod álko záso mra előa dta, hogy azokat ő nem lopta, han em úgy kapta egy assz ony tól, ki ­ nek a :eányát "gyógyította" . A bűn j eleket őri zet be vettük , a c igá nyi,l ssz ony t ped ig elfogtuk. Igaz, hog y ekkor mé g azt sem , tud tuk , ihogy l o ­ pás, csalás, avagy tén yle g kur uzs lás, forog-e fen n, de a cígányasszony szökésétől és a bű nv ád i elj árás me gh i úsí tá­ s�t l ala?osan leh etett tar tani s ho gy ezt me ge lőz zü k, uta ­ süasszer űe n alk alm aztuk ve le sze mb en az elf og ás t. Át vit ­ tü k teh át a cig án ya sszonyt csó na ko n Bá csm ar to no sr a . A csónakos fe li smerte, ho gy ez az a cig án ya.s sz on y, ak it ő � kérd ses alkalommal szállíto tt át a csónakj án . Ot t is fe l­ Ismerték, . ah ol tu dtun kra adták , ho gy . egy id eg en ci gá ny ­ a:szony Já rt a lopás elkövetése id ej éb en a ké rd és es, ut cá ­ ba n. Csak m ik or be klsértük a sé rtett.ek ud va rá ba s ot t a s rtett feleségét meg kérdeztt>m ho gy ne m látta-e ezt a ci ­ . ganyaS6zonyt va la ha - bá m ul tu nk el - , m er t az h id eg -

?

�

�

1931 sr:eptember 10.

C E:'\ DO R EG I LA PO K

"

azt állít otta . hogy ö bizo ny azt még soha élete'ben ' Dem .atta . D e nem u; h!sz l. hog y ,alaha járt ,oln a náluk. Ekk or beh ozta m a ruhanemüt stb. és fe:mutattam m Iyet rögtön felL mer t úgy a sértett. min t a fele::ége. H m ro.-;an tiszt ázód ott ezutá n az egész eset. A . .sé ett·' fele­ �ége ugya nis beism erte. hogy nem lopás törté nt nála . A cigán�·as·zony annak i dejé n meg látta ágyb an fehő beteg leány át és ajánl kozot t. bogy meggyógyítja. mert mint ő mondta. nagyobb betegeket is meggyógyított . :'\incs annak egyéb baja, minth ogy az ,.ördög megszállta", ezt ki kell üzni belőle. Az ördögüzést a cigányasszony a kö,et. .érre

,-

rt

�

�

kezőképen hajtotta ,égre :

Egy vadona túj cserépfazei;:at és egy orsót kért. Az orsót a fazékba n megpörgette, miközben érthetetlen Hava.

kat mormogott magában. )Iikor má odszor is pörgetni hzdte az orsót, a nyakába egy selyemkendőt kért. mert az ördög másként nem ismeri meg őt és így hatástalan le5Z az l'gész munkája. A sértett felesége ezt i· odaadta. )IikoJl ezzel készen ,olt. egy pohár vizet kért. azt el· kezdte nézeget n i . )Iajd azt mondta. hogy látja már. mit kell tennie. :'\em tudja elkerget ni ő az ördögöt, mert azzal csak a táltookirály t u d elbánni, de ez a temetőben a k�

12

í35

kir. tön'ényszék csalás hünte ttében mondta ki bűnö3nek {-,. félén börtönre ítélte

1 és

A Szut. 392. pontja szerin t a nycmozásnál előszőr is az� kell megállapítani, hogy kö.ettek-e el büntetendő cselek. ményi és ha igen. milyen t ?

A -il l . pontban viszont az a szabály lefekte \-e. I'an hogy a c-endörnek nem szabad más. de különösen a sértet. tek előadásat. I'éleményét bírálat nélkül eliogadni. E z az eset bizonyítja azt. hogy az utasításunkban lefektetett sza. bályok mennyire az életből, a gyakorlatból yannak me­ rít,e.

'em mindig szentírás az. amit a sértett mond. .-\ tönkrement kereskedő bebiztosítj a Ülletét. azután fel­ gyujtja .agy "betörést" rendez. A feljelentést természe­ tesen ismeretle n egyén ellen gyujtogatásért yagy lopásért te'zi meg -\z üzleti szolga elkártyázza a rábizott pénzt •

.

•

és azután rablótámadás me... <éjé,el igyekszik bűnér palás· olni. Se ;szeri. se száma azoknak az okoknak. melyek miatt t - gyakorlati tapasztalatok szerint - ham:.s eljelenté­

f

seket tesznek az emberek. Ezt a csendőrnek tudnia keL Xyomozás.oknál mindig gondoljon a félre,ezetés lehető­

)Iikor legutoljára beszélt .ele. a táltoskirály azt mondta

ségére. EZt szem előtt tart,a. kérdezze ki a sénetteket és tanukat. erre gondolya tartsa meg a helyszini szemlét.

neki. hogy ő is csak úgy tudja az ördögöt elűzni, ha visz neki húst. ékszert és ruhaneműt. )Iáskép nem fog sike­

hiszéken�'

resztnél lakik s csak éjjel

órakor lehet ,e!e beszélni.

rülni a dolog. mert a leány már nagy beteg és eddig senki

sem tudta meggyógyítani.

A leánya egészségéért aggódó. t udatlan asszony a kért dolgokat mind odaadta a csaló cigányasszonynak. ki azt

összecsomagoh'a, azzal tá"ozott el tőle. hogy két nap muh'a

A most leírt eset falu i

igen

gyakran

megismétlődik. A

embereket a félelem (mint jeltm esetben )

Yagy a szégyenkezp3 tartja nssza a "aló feljelentés meg· tételétől

akkor, midőn

rájöttek. hogy

becsapták őkK

" alószínűnek tartjuk. hogy az ország számos helyén ,an· nak ilyen cigánykuruzslásból eredő kiderítetlen . .lopások · ' nyilyántart"a, melyeket sohasem kö,et tek el.

,isszajön és akkor még elintézi a többi g�'ógykezelési mű' ,eleteke t is. A �ány olyan egészséges lesz. mint a makk.

De addig sem on·ost. sem más valakit ne hí.janak a be­ teghez és senkinek se említse, hogy o a táltoski rály által fogja az ördögöt kiűzetni a betegbö!. Ha ez t megszegik, hiába lesz minden. mert a leányon akkor már senki ;;em tud segíteni. Az a szony sokat. gondolkozott, mikor a CÍgányas.
d

tatta ki.

sa� Olyan gyanus egyén kikérdezése kor. kiről alapo tárg�'át képez o fel tételezhető. hogy az éppen nyomozás. bűnc.selekménven kh'ül még más bűncselekmén yt is kÖI'etett el, igyekezni ell az illetőnek minden bűncs elekményét a c:' nyomozni Ebből az eh'ből kiind uh·a. mi is e'ő" etttik g nyas5z nyunkat é faggatni kezdtük. Az eg : hókusz: . enfek\·o póku -zt ugyanis nagy ruti nna l \·égezte. ez : K ez . . � em , ,"cit az a feltel'ésün k. hogy nem ez yolt az e<�o esete . . zo, � i$ c-al ód: unk . mert sike rült még öt hason:ó c5a�ást rab feljelentést. re:!'z· m'itani mell'ek mia tt részben nem tett ek miatt eme tek �n pe g. int ennél az e",e tnél i', lopás . mmt kIde, e:!'en. szet termé eddig ::ok" panu-zt Ezek a ,.lopá . ríte tlen esetek szerepeltek a nyih·ántartá sban . elek�e J bun a őr jár t a , A "tá \to, kirá�y" cimborájá ' . . . . al ,\ szaba . ' ' d" ak gn lfosa b )aras ·Ir. egyutt átadt a a zenta I k'

�

�

di

k

�!

k�.

é:S

�

�l

_

�

Csendóreqén

megsérülése.

A. bibarnag)'bajomi örs állo­

.;.órm€'�tE'r �5 HarmatlA (J ',dor tárz.. máu�-aba tartozó Györ/i Andró.!'; r:-oendörllöl ál lot l járőr szepte-mbcr hó HD ....:;z�rep köz­ swlg-á'. tot ::-�,!!'ben zálogtárgyak ö;;;q;e�-zl.j ·"é-nd karhatnImi utau. 16 óra ZO p.:'rekor. a tt"dl:',ítNt. A. �wlg<Álat bt:Cd�zt.'.., jaror szerep köz...��b,,"n k�t i�m('reth:ll egyé-nt t �hi� t. kik j�l­ ,';=b�n kerékp:íroztak. .-\. jár, L�-,,"lküli kerekpá rj uk ka j a kÖ:L or .3 két brueTl"tlen t"gY�llt igazolt.ata�uk y��tt a kü�e:!haz:1.­ biz,aluH hoz beld ..értl" é!-o. .3 kike rd t.>Ző ... ""Zobabau a jarorvt>U't r-gypn�k jelt>nlét";'bt'n Balázs LnjP..., rako::-e ..abai ...zü!et€�u. ft:q­ hüzn�dt ('�Te.nt i.!!3zolninyainak elömut3ta ...á.ra fd;;;zólih,tta (':!Tbeu neY('zC'tt sZi'mél ymo toú ..át is IDe;:kt-zdtl". _\ m5 ..fk elötti Colyv ..t1ll egyt-n t a járórtár:o 3 SZOh3 i!!n�lh ltnndó ít�huutatott 5 midt.ltl Baláz.s két darnb i1!'oZO\ yányt �riztt.,. l;yórfi törz ...órm .. ... tt.�r a keri'kpár i!!'n�I,all:r iit ke.rte. a far­ ...t.,béb óI ('!!'�- ötlö't"etü for.!!Úllb'Ztolt '-ett rló. au: l .. i t t ,-nn az z.

...

·

i�azoh-üuy" �z..1.Y3k kí;;;ért.'t�bl.·n Gyúrfi t6n_",ünuC' ...terrl' kt't'U" r r�i l öt t . 3 ha rma d ik ]ö��s.s('l pt"\Li!!' önma'Z:it loue (dbf.". Gy{irfi tórz"-Örwt"...t('rt az t.'�-ik: l ö't"l'(]....k: a jobbare3u. a �el1l a'att. .. yt."lE"m�ny � rüh ...{' :lZ OTyo... l mi!r a mú ... ik 3 ft'jt(>tön tlrtt". ... Zl"rillt lIt"Ul ...űl�-c" é .. Ul"!U é>lPtn':,lklye... l'"�' ltYt)rfi türz,ör­ . lflt' .. te-r. miut az É'1t.'tH"�lyl."';:>n mr!! ..�rült BaJJ. .. m ....utoauto­ an�l­ yal " bcr"tt�'óújf"lui korbázba -1.lIl:it lalott. " : TI '

� 'i "''7...1. uyC' rte yolu:l. "t- r kiil. hCt!rY t o:7Jllé ltl'tét m('�h:I!t \ jaró r ór�zt"'te.ben lén) In�l ... ik �y I. ...... . y" " én" a-zlal ,- !:éti elöadta . ho!:y Bala -, -. l _

_

tib o:,'jén

hmcrl;.cd�tl me>:

Butlal','-tén, md.

. . .•

...

'

ITa

utan

InlTt" �--)

111"": - '

m:ü d

batúroztük, bogy e:rutün l opá,ból tartják fenn magukat. Be­ i,n1l'rll'. hO.f(-Y pür uappal ezelő tt dr, Fejő s ImI'e budapes ti törn1nysúki l anácselnö kut\ l betörést követtek el, honnan ék­ ,,,'rt. cyőeszközöket és a nal á �nü l lé"ő pisztolyt lop ták, Elő­ el őttük B ik a- "álj lóban, egy 'lIlúsa szerint Debrecenben, a iSIlll' r l'llen zongorn!an:írnőt ől ruhaneműt loptak, A ke rékpá­

rokat Nagy József dehrpcl'ni kerékpál'kö](} önzőtől kért
Leleplezték a mo h á csi leDA'yel hősük emlékm üvét, A u gusz­ 29-én volt a szomorú �mlékii mo hács i vész 405 é ves é\T­

tus fordulója, Ez a l ka lommal a"uttúk fel a mohácsi Szepesi-park­

ban az e l e se t t kn'Q-el hilsiik kl'l.."y elctére állított emlékművet. Az ü nnepé ly fél 10 órakor tábori misé,'el yette kezdetét. nwlnt dr. Rás:; I.tNin bih ori püspök mondott. Az ü nnep élyen nll'gjelentek Lengyclor"úg é" Törökorbzúg követei, a kor­ múny. a kép ,isr l öház. fi fpls6ház. fi h on véd sé g, csendőrség és egyé h k aton a i és polgú ri alakulatok képviselői. a kö rn yékbel i vármegyék küldöthégei. A nagy sz úmú közön ég mise után a vit o.>zek. fron th arcnsok, le\�('nték és más egyesül etek sorfal a köziitt az emlékműhöz vonult, hol a Himnusz eléneklése után .zámos ünnepi beszéd és szav a� at hangzolt el. Majd tolmá­ c sol ták a l engyel hadsPreg k iiszö net ét az em l ékm ű felállítá­ sáért . Yé
és s zámtalan koszoru elhelyezése után a l eve n t eze n ekar el­ játszotta a �Iagyar Hi'lehgyet. A délu táni űnnepséget a Csele-pataknál Il. Lahs király €'mli'kér� á ll í tot t emlékmű nél folyta t ták. hol a H imnusz eljátszá. a u tán Hász IstYtln dr. tlihori püspök mondott ünnepi heszHet. Majd az emlékmű m egkoszoruzásá,al az ünnepély bdejezést nyert. a. francia loy astisztek saum u !'i lovaglóiskoláb:m tartott nemzetközi longlótaufolyalllon résztvett magyar tisz­ tek llHében Ralm.ij huszúrörnagy lllC"gható ü nnep i beszéd ki,é­ re tébe n ko'zorúl h e l yezett el a világháborúban elhalt francia I Il\'a,tigzt;,k emlék mű v é re.

Magyar

tisztek

megkoszoruzták

emlékmüvét. Frauc iao rszá gban

rület

1931 szeptember 10,

CSENDORSEGI LAPOK

736

a

Díc . .' retek. A m . kir. beliigyminiszte,' a debrec eni VI. ke­

ullomunyába tartozó vitéz Jenei

István t örzső rm estert töbh é,-en k e r eszt ű l kiilönleges és felel ősségt elj es szolgálatban tanusí tott példás magatartásáért dicsérő okirattal l á t ta el. A budapesti I. kerületi parancs no!, Papp J6zsef II. tiszt­ helnttr·t a Kormányzó Or Ö Fóméllósága gö d ö ll ő i tartózko­

dásának biztonsága érdrkében a különleges szolgálatot ellen­ őrzo minőségben 2 éveu át odaadó készséggel. fáradhatatlan buzgal omm al teljesített szolgá lat áért , továbbá, hogy személyes jó példájá,al a legénységet helyesen befolyásolta, - dícséró okirat/al látta el.

A székesfehérvári II. k, rület parancsnoka dícsérő okiral­ tal látta e l : Krisl,ó György törzső rm estert, 1931 május W-án

24 ó rakor Tata községben levő C\ agy-tóból egy fuldokló em ­ bernek járőrtársa által "aló k i men té s é nél tanusított gyors és igen ügyes közreműködé�éért; Ján6 Islván tisz thelyet test 1931 április 12-én és l7-én virra dó ra a vérteskéthelyi szőlők bor­ pincéiben elkövetett bétrendbeli betöréses lopás, valamint KL�­ b ér és környékéu elkövetett ö tre n d b el i baromfilopás tett esei ­ nek .zaklavatott leleményességgel és fá ra dságot nem ismero nyomozás során történt kidcritéséért. Nyilvánosan megdicsérte:

Hegedű -Ha rmo nika -Tro iták, Citera, Tambora, mindenfajta zenekari fa- é s fém­ fuvós haogszer és Harmonlkákat csakis megbiz ­ bató, ; ó � y á r t m á n y o k a t bozunk forgalomba Rak6czl-tárogat6 saját t>'Almilny. ŐYakod� I !, nk á l g y á r o s o k a l t a l l e l R J á n l o t t, kUl­ , foidon készU�t utánza tolttól. Hibás hangszereket azak.szer1len J8v(tun k . Arjegyzltk et I n 11 y e n

k üld az

ELSÖ MAGYAR HANGSZERGYÁR STOWASSER ki��61�7r Lánchíd

a. DZ

5.

(Budán).

országban

égi szol gá öt évet megh a l adó ns endő rs láha n, dp álta n teré " bizt onsági szol gála t . l alatt a ko l at'l l' deJe OS ég h en ó' l mlll ktat é do ulób bi három év alal t seg k"l" " : é � !'d r j et t e � es tevé­ 1l1 buzgó s'''Hgalomm a l k i r r tl eB belese ,rall YU neve éért és al áre ndel tj ei nek helyes kt>ll ysém " ett""! hely Isi ván tiszt .' " ''áért·, Ném eth Péll'r és Sipo s l' il "' roI 1. :1.'0 f"l u Im z: rw.m oly és GyŐ r ""J . 1931 má rc ius 24-én virr adór a Gyö • pusz tán el1w vete tt k'otren c1be l L Bégekl,,'z ta rto zó Már tonh á"Ut már régc b he n és � orozatosan tyükl opás és ezze l k apc " ol a tosan mftl opások t ettes c lll ek gyo rs, r l követet t csöves ten ger i és baro nyom o zás .. s ifejtett lelem"énye "� u�yes es n agy szorgalo mma l k . , . . est er t es >orm t or Gusz tav során lörtént kider ítésé ért; San , Győr �ra nTad �·én 1"enynes J6zsef c s r ndő r t 1931 m á rc iu s zó Mart onhá za pusz ­ tarto ez gekh közsé lu a f j zámoly és Györu és ezreI kap csol at� sa n tún elköv etett k ét reudb el i tyúklopá " elk övet� tt .. csove� engerl és " o natosan és régl"b ben már ro rvez e to J ének "da­ baromfi l opás ok tctles eínek kiderítéspnél Já ért. ásá t ga mo tá t adó ungy szorgalommal történ

�

S06S La 'os őrmestert

: ������ ��

..

!: �

,

,

·

,

:z :,

­

�

A szomb athely i I II. megdicsérte D6czi Ist"án

kerüle t

paran csnok a

n:'

nyilvá nosan

tt.

ő rm estert egy k 0 m nllls tagy � nus tanusIto tartó megflgyelé�eben ('gyénn ek hosszú idön :i.t e m é n yezo d z e k és atatlan fáradh s zorgalm á ér t , ernyed etlen

munkássá gáé rt.

A debreceni VI. kerület parancs noka dicsérő okiratta l látta el Varga Imre tö rzső rmest ert szakszerű , alapos és lele­ ményes el j árásó,ért , me rt m int já rő rvezető egy hezárt ter­

ményraktá rból az abl ak ok kifeszítése után, 1931 má rciu s havá­ nak isme r e tl en napján elkövetett bctöréses lopási cset nyomo­ zúsánál a legnagyobb alapo ssággal és ap ró l ék oss ágig menő részletességgel tartotta meg a helyrnni s zem lé t s e szo rgos kutatás ut á n a feltalál t lábnyom jelentéktelennek l á ts zó rend­

megfi gyel te s ezen adatok után a z e setet és annak tetteseit kiderítette, az ig>azsúgszolgáltatás kezére jut tatta, az el tul ajdon í tott term
is

kes ztés éért.

Csendörségi Közlöny 17. sz á m . Személyes ügyek. Kormány­ zói elhatározások: A Korm ány zó Úr Ö FöméJtósága magag el határozásával elrendelni méltóztatott, hogy Verbó János szegedi V. csendő rk erűl et állományabeli ezredes, Rutlcow.�ki Győző m isk olci VII., Tihanyi Ferenc b udapestí r. és Oláh Fe · rene szeg"cIi V. csendörkeliilet ál l om ányabel i ő rna gyo k a meg­ ejtett

fel ü lvizsgá la t

a l apján

nyugállományba

helyeziessenek.

Jl il1iszteri rendelelek. Nyugállomá nyba helyeztette k : Barna Ferenc é. Kele József b ud ape sti r. ke rü le t állományabeli a l ­ hadnagyok . Ideiglenes nyugá l lományb a helyeztettek : Zalai Győrgy s z"g edi V., vitéz Kiss János III. szegedi V � Vajda J6zsef 1. pécsi IV., Bcilint Lajos de b rec en i VI., Brinzás Péter debrec en i VI., Nagy Albert s zomb athel Y i III. és Biró Gergely szegedi V. kerü l e tbe J í tiszthclyeite ck, tovább á Somogyi A n l a l debrecen i VI., Brassai Mikl6s miskolci VII. é s Dank6 Győző

·

budapesti 1. ke rü le tb eJí gazdásza t i tiSZithelyette ek. - A bel­

Rebicz Lajos őrm.esternek .,Rad6"-ra , Me1' isnyák "Mesler"-re és Pe­ csenke Mihály öl'mesternek "Pénzes"-re való névváltozt atását

ügym'Íniszter

András

törzsörmcste rnek és gyerme ke inek

m egengedte. - A 457&7/eln. VI�. 1931. számú b elügym i n i sz­ teri körrendel ct a tananyoagbeosztás k i egé szí t é é t r end e l i el.

AZ ÖS SZ ES E L Ő í R Á S S Z E­ RINTI EG YEN RU HASZÖVETEK Társasági zubbony· és dolmány­ szövetek, ú g y s z i n t é n m i n d e n­ fa j ta p o l g á r i r u h a s z ö v e t e k. Csendőrtísztek és altísztek részér e k e d v e z m én y e s fizetési fel. t é t e l e k m e l l e t t k a p h at ók a

KRAS Z N E R LAJ O S C É G N É L

BUDAPEST, V. KEROLET, DEÁ K FER .. NC-TER 2

•

SZ.

1931 szeptember 10. 1I1BlI'yar

sors

CS EN DO R S� GI LA PO K

Erdélyb en. Az egyik erdé ' lYi magyar l apbói

ves87lÜ k a k ö ve tk e ző

tudósítás t :

Meg l'en d llő tragé d ia hiré t hozz ák Ha ' romsze' k megy <,, 1(1 . 1 " 1 Ebb en a PI'11a natb an nem leho t mé� t::> m ega' II'api't an " ' csa . k a . "szok vany h os csell dőrk önuyelmüséggel, a be. . rugo tt cs c n � r Vll",tusáv al, vagy az augu sztus elseje i ria­ dnlom egy UJ a bb aldozatával állun k'e szemben , csak any­ nYIt tud u n k , hogy az amúg y is agyon zak l atott Szék el yföl ­ dct egy b o rzalmas gyilk OSSág ta rtj a izgalo mban . Zágon ­ hun t o rtén t a megl'endítő tr agédi a . A fal u;ban szokás os h )g)' a gaZ álkod ók felvál tva éjjeli - őri szolgá latot tel je � sitene k és ilyenk or a csendőr. égen i s jelent kezne k. A angusztus e l s ejó rő l má sod ik ára v irra dó éjj el B aez E l e volt II so ros, . Ke r tész L ajos 16 év l egénnyel . Amikor hajnal I fé l h aro mko r, a szokás nak megfel elően jelent­ keztek a csen d ő rö l' ö n, az ő r me ste r szobájá ból h a gos l ár­ nlU t hallotta k, maJd valaki kilőtt azon az ablakon ame­ l y iknél a két sz,ékely éjjel i - őr várakoz ott. A kö vetk ez pHla­ natban Dacz El ek teljesen szétroncs olt k opo n yá val holtan tl'l'ü l t cl a tornácon . - A falusiak á l l í tás a szeri n t a esend­

l,

•

�,gy

�

�

:

�

?

:

Hnlálozá s. Szoleczky László m . k i r. vám6r-öroa"v a III. os-", tá l yú vaskoron arend, III. osztályú katonai érd , k"rl'szt h ad i ék ítmé n ye k kel és k a rdokkal st b. tulajdono sa all�u,ztu s 24-én é l e t ének 40. évében a m osonmegy ei l'üspöki n " hitn)'!. 'J.'emett'se 26-án volt a püspöki - i sí rk e rtben .

��

űrőrmes ter e lőző este alkoholo s fejje l oort haza s e bben az ál J a po t b a n követhett e e l a gyilkossá got, amely az egész k ör n yéket izgalomb a n tadja, s amel ynek példás nH'gtorlását v árj a aü egés z m1agyar közv él em.ény. Talál kozó. A k a s sa i tüzérönkén tesi iskolát 1905/906. évben "égzett volt bajtársakat felkéri vitéz Ujhelyi Dezső n y. tüzér­ .zazados (Sopron, ntézi szé k ), hogy a 25 éves talá l k ozó elő­ ké>zitéso végett cimüket szeptember l5-ig vele közölni szíves­ kedjen ek .

rj amerikai légelhárító ágyúk Az ameri k ai hadsereget k i tünő 7 ' 5 cm ürméretü motorizált légelháritó ágyúkkal lát­ ták cl. Ezek ne k a z ágY Ú k n ak lőtávol sága ál l ító l ag 14.000-

l

Házasságot kötöttek: a budapesti r. kerüleibe n B akk �fik­ lós ..törzsőrmester Bokros Julianná" " ilfono1'oo; a pécsi IT'. k:rllletbe,� Benedek Lajo s ti szthel ye ttes Y a rga Szel'éná\' al Vit. k � n, SPIsak Nándor tiszthelyettes TreslJánszky Máriáva l Bé­ ka ' megyere n ; a 8zegedi V. kerül tb en B erk i János tiszthely et. tes Antal I l oná v al KisszáIJásou .

� �s ,

Ő

737

Előlépt ek: A budapesli I. kerület ben lörzsörm eslerré ' Kar­ ' �óz ef, O lá . József Kiss Gábor I. ő l'meste rek ; a pécsi .. ,. . ',er uletben ormesl
�

é:'

Örspara ncsnokk á kine\'ez tete!t: a szegedi \'. Józsa István és Szarvas Ferenc tisztbel)'pt te.�.

ke ru l et ben

Örs!özön önek ajánikoz nak, (jzv. Muhari ,lJiluilyné 45 éves, B u dape"t , Y III. , Sá rk ány·utc a 14., földöz. 10, Fodor Hóza 50 éves, címe: B u dapest , \'11., Dohány-utca 86. SZ., II. .

elme:

em. 23

Vinczé né, S�entes, Kisér-utea 15. ,,"-

�{atonai �

védöiro dát nyitott d r. Dortsák Lajos ny. ő ma gy

ha dbiró . a , a es.endő rségnél

is teljesít ett szolgála tot s leg­ utóbb a szekesfeherván honvéd törvénys-z,,;k ,'ezelőj e volt. A z érdeklő dők személyesen vagy le" élben a következő cí mek vala.

mel Yi k ére fo rdulj au ak : B n dapes t, II. Lö ,-öbáz· n tea 30. földsz., építéSi iroda ( Tel efon : 54.'l-lS) , va gy : Ba l atonkenese .

16.000 m . F ranci aországna k kb. 750, A n gl i án ak 450, Lengyel­ országu ak '150, Cs eh s zl o vákiá u'ak 35() mozgó légelhárító ágyúja van.

Szerencsétlenség a francia légi hadgyakorlaton. A Na ncy kö�elében lefolyt légi hadgyakorlatok 'orán súlyos �zerenesét­ leuség törtéut. Az egyik gyár 14 mun k ása, akiket a sz í n ieH rep ii l őtú m adások ellen mesterséges ködbe burkoltak, életveszé. lyes gázmérgezést szenvedett. Valamcnnyit be szá l l í t ották a k órh ázba.

Úriás ágyúk a Panama-csatornánál. Az Egyesül t-Al I a mo k ha d vez e tő sége új s ze rk ezctű , síneken szállítható 14 h ü vel yk e s óriás ágyú k at készittetett a Pa n ama -csa torn a védelmére. Lő· lav ol s ágn k 6 mé rföl d del haladja m e g a z add igi l e gn agyobb, 16 hüvelykE'S ágyúk 16távolságát. Külön gépeket készítettek a lős z er szá l l itására és az á gy úcső elhajlási szögeinek változInlasára. Az ágyú e gyetl en elsülése 700 dollárba kerül. Amerikai légI bombázógyakorlat. Az Egyesül t·Al l amok lt'gi fl o t táj á n ak legügyesob b repülöi a bombaledobást gyakoro l -

Cél gyanánt a "Mount Shasta" ne vü kimustrált teherszolgált, mel y lell'énységélől el h agyotta n ringatÓdzott a tengerelJ. A repülők a Vi rgin ia á l l amban fekvő Norfol kból .tartoltak és az öreg h ajót órákon k eresztül teljesen eredmén y telenül bombáz t ák . Midőn már 8000 fon t súlyú robbanóuuyagot tartalmazó bombákat ledobLak és a h ajó nak még mindig 1Iem volt semmi baja, a gyakorlatot b eszü nte tték . A tak.

gÖZÖS

MOll II t

Shastát ezután egy partVlédő pillanatok alatt elsülyesz tette.

hajó

pá r

ágyúlö véssel

Az angol hadsereg és flottn ereje, Anglia a népszöYets�g

veú rt itklÍrslÍ gáuak memor andulllot nyujto tt be, melybe n rész· ait. lete",'" közli a feg yve res erő és te ngerésze t l é tszálllviszony liszt A m " lll or a n dum szerin t az angol hadsereg létszá ma �398 tis és 14-1 .522 fő l egénység. A h ad i tengerésze t b bo l E 24/ . és 96.042 e m he !' . A h'adifJ ott a össz-t onna tllrta lma 1.250. 0 334.00 ármü anyahajó kra, 5511 .000 a so rhajó k ra, 115.(tOO a légij tta ' . A légIflo ' ra eSI' k " ók rU lll h ol ó k ra és 62.flOO a tengoraI aI tJal' fő. A'I. egész 9 29.88 ig ped je atero esap 1434 1," gijil rmüb61 á l l , 53.924 foutba szú ra z J'ii l ,l i , ton geri és lég; haderő fenn tartása lOS,5

lótszáma Bi!,90

:;t

u

Olvassa el, mielőtt ír nekünk ! Közlemény t nemcsak a csendőrség tagjaitól, hauem bárki. A megjelent közleményeket tiszteletdíjban től e!rogadunk. részesítjük, dc tulajdonjognnkat fenntart juk, azokat t eh olt Kéziratot beleegyezés ünk nélkül uem szabad utánnyomatni. osak akkor kUldUnk vissza, ha a szerző megcímzett és "áIaszA közleményeket kérbélyeggel ellátott borítékot mellékel. jük a paJlíruak csak egyik oldalára, félhas;lbosan, írógéllpel "ugy jól olvasható kézírással írn i ; olvashatatlan kézirattal Tizenöt gép- "agy kézír,isos has:\bnál nelll fog·lalkozun k. hosszabb kéziratot csak elözetes megegyezés után foga,!ullk el. - A cikkcket m i korrigálj uk, korrektúra le"onatot csak Jdvételes esetekben adunk. - SzerzőInk különlenyomataikat köz\'ellenül a Stádlum.n yomda Igazga tóságától (Dndape.>t. VI., Rózsa-utca 1 1 1.) szí"eskedjeuek megreu,!e lni, amely azt ""Iünk kötött szerződésének árszab,l",a szerint köteles e;b.é"zite ni. Szerkesztői üzenetb en mindcnk inek nilaszol unk, dc a kérdező teljes ne" ét, rendfoko zatát és alloll1,ishelyét t ü ntesse fel. - Névtele n levélre nem válaszo lunk. - Kézirat ok sorsáról csak szerkesztői Uzenetb en adunk választ. - Aki levelet il', "agy közlemé ny t küld be nekünk, kiserje rig�'eleJl lmel a szerkesztői üzencteket. - Levelet nem írunk, bélyeget tehát felesleges bekUhl eni. - Jeligé ül l egcélszerűbb kisebb helység nevét vagy ötjegyii szalllot választa ni. Annnk. "ki j�lig�t nem je!öl meg. ne"éne k kezdőbet ű i és ,illomás helye alatt "álaszo lunl<. Közérde kű kérdésekre n " Csendőr Lekszik on" rovatban ,u! llnk _

_

_

_

� k,. �rii:I.�����!�����������������������::����:;::��� ;;��;:::�:= ::�::� ár mmriifiii Vilmo s csász Budap est, VI, 132-96) M R U h a' z a t I· R I út 5. (TELEFON : automata 130-96, R E FO R . A M KIR CSENDŐRSÉG SZALLITÓlI •

�IIUDk .

fi meg\'ál • -- 8 hOzzu '<' . hogy • w T. C I M ! Szí ves tud omuS ETT J E bó MELL KEDVEZ Ő FI� ETÉSJ FELTÉTELEK lis n61 , ALLANDÓ DUS VALASZTÉK . •

"'kba n, n61 és férfi ban, k61611- e. Elzfi\'f'tek ú.llandóno

•

•

rendel,, ('z�s�re tozott pénzUgyi é:, gazdasági viszonyok dacára IS . . . . . . . . k · cl. eke," ZI"ó IlrJe�)'z láJt!ko IdeI eZ 6sz, ldjilk közepén szélku es teJlkabálokban, tillönyökbon, n61 rusz6nyegekben, paplanokb an, 'Dkarók� . endőN�gl ElólflbOtoi c..

I:.LlNTÉZONK !

i93 1 SlZeptemher

CSE NDO RSE GI LAP OK

�

e­ Elöfizetni csak legalább félévre lehet. - EI öri választ. .orseg: Úst e ak a csendőrség, honvéds�g és az álla n;' i ren . go k továbbá a bíróságok. igazság ügyi és közigazgatas, hatos el • m as h. 1 tényleges vagy nyugál lomány ú tagjait ól fogadul� . , t Az előfizetéseket kérjük pontosan meguJ tt� m, me' nem. án s nekunk A . Llllítjuk felsz' külön ét � a felszólí tás költség őrségi Lap k 25.342. sz:,rn� l'énzkü ldernén yeket kérjük a Cse . , zel� A postatakarékpénztári csckkszámhLJara belIzet o� I. _ 1a-18 eveI kIvetel apok ünnepn cn szerkesztösé�b a o e keszt"k . " gye ,�el -e n � I p � óráig találhatók. Szolgálati beosztási he Iye,'k .. . , nem foglalkoznak. - A lap részére szant koz.eme nyeke .­ t szerkesz a hanem nevére, k tő le" eleket stb. nem a szerkesz s"guek kell cimezni, így: ..A Csendőrsegi Lapok szerkeszt,,­ ségének, Budapest, I , Böszörményi·út 2 L szám."

�

_

�

_

�

��

�

�

�

: �

�

?

v'

K.

S.. Csnlhinyos. Fehér gyapjútakarót a Trn nkhahn po.,ztÓ- es ruhagyárban ( Budape st. 1., Lenke -út 117. sz.) ké t­ húrom hét mulya lehet kapni; árn 62-65 p kö rül fog mozoglll. B. J. örm.. Yalkő. Occse sem a rolyamőrségn él. sem a vám­ őrségu él nem számíthat feh-ételre. belátható időn belül mind­ két testü letb en szünetelnek a felV'ételek.

intézet Erdélyí. A sorsjegy ek e n megtalá.lja a kibocsátó címét, forduljon közvetlenül azokhO'Z a pé nzi ntézetekh e z. mert ezeknek a régi so rsj e gye knek a kinyom'ozása minden támpont nélkül nt'künk túlságosan is sok időokbe kerülne. Egyébként is: csak filléreket érő összeget ny"rt - ha nye r t -. érdem­ l eges ha,zna tehát a leg sz orgosabb kutatá_unknak sem lehetne.

Őszirózsa. V lmesteri tanfolyamot a ke reske de lmi min isz· ter úr min den év febru:ir l-i ke7;d�tte\ nyit. A pályá zati fel­ hívasok előzetesen a Budap!'sti Köuönyben megjt'lennek. a kö zségh ázún figyelemmel kisé,.heti. A kén-ény t ann ak idején öunek hll kiállítania s örskihallgatáson kell fclterjes 7;tés 'Végett benyujtania.

állomásokon. ahol 8 fő s örs és szakasz­ parancsnok van, a szemleidő másfél nap, mert az 1930 áprils l:l-én kelt 45..1<10. eIn . \'I-c. 1930. z. B. M. ren delet IV. fe j ezet 8 pontja értelmében a szaka zparancsnokok megszemlélésér e külön szemleidőt fe lszárni tan i nem lehet. Szemle,

Olyan

Salgótarjá ni tanalosztá.ly. A képeket a hasonló tárgyú képgyüjteményünkbe tettük. alkalomadtán felhasználju k őket. Köszönet.

Rákóczi vár i. A tör vények szempontjából képviselője löl­ tek között se=iféle különbsé g sincsen. �Iegkül önbözte tés kö­ zöttük csakis a politikai pártá.llá.s szerint van, ennek a pol iti­

kai zempontn ak felel meg az is. hogy a képviselőjelölt kor­ mánypárti e vagy sem. .Azokat a képvisel őjelöltek et. akike t a k ormány Jelöl és támogat, hivatalos kormánypárti j e l ö l teknek nevezik. de éppen így lehet hi,atal a jelöltje akárme lyik má­ sik pártnnk is. Vannak azután olyan jelöltek, akik pl. ko.­ mányp árti programmal lépnek ugyan fel. a kormá nynak azon­ ban ugyanabban a kerüle tben más. úgyn evezett hivata los jelöltj e is ,-an. Ilyen megkülönböztetést : hivatalos jelölt és tön-ényes jelölt, tenni nem. lehet. mert mint fentebb írtuk,

'

40

év óta fenn álló cég. a csendőrség r é g i e l i s m e r t bevásárló h e l y e!

M A R ER

Khaki

egyenruházati I n t é z e t e

B U DA PE S T, V I I I.,

BAROSS-TÉR 9. SZÁM.

lA keletI pályaudvar 'rkez6s1 oldalán) TELEFON : ... 321 -18.

posztó, Loden, szintartó gyapju. a lege rösebb strapára. méterje - 15 '20 P Ugyanaz .Herkules Lod en· min ŐSé gbe n 17. ­ Khaki kamgarn, szinlartó. tiszta gya - - - lS'SO pju ' Ugyanaz extra finom ban - - - 22'5 0-2 5._ C.ond6rkalap_toU, valódi kakast oll, csak dup -

-

-

_

_

•

la. dus kiyitelbp'l van raktáron. tollf orgó/okkal együtt Egyearahák kiJö•

érték

•

atáa 3

lt, ha a Wr'. ' lo " lt egyformán törv ény es jelö mlI lden kép Vl.e I oJe n yeh-n ek me gfel el . "án yes kö vete l mé , eset ben n ősü lh etne e nged ély lsza. C sak abl>an az szö e nll'u h e l yezté k vol n a nyugeghatározatl a n időt arta a . l. -lku , n úgy s ugya no l y a n felté tele k ullomá nyb a. 19y azon ban éppe ' tényl ges szo l gál atot te l m el l ett k el l eng e délyt k� roll e, m llith ' lYOS beteg l e t t • mint a n aSU I a zo n ban koz ben o y a H · ·t d meg l e n ru . ül nem n"lk í ja hog y á l l andó ápo ló eze n az og� ). tály osz c. minis ..ter úr t ó l (VI . k árJ. e a b el ü . Ha a assa kaph meg .T' n o ;ülési engedé lyt ' U alap on a soro B k. '." .. akko n r Cl-mé szete u sen t e is pr ó , � Ul onos en s ' lyoS , nem k betc l'r'sel1" k ' re l m­ t ) gato n n yal tán:> bá l k z z k ilye n (orv osi b i z,o nyít vá s e!f­ b yosa a l e gm élta n md : ame lyne k a sorsa egy ébké nt rol. a esat bizonytal an , me r ol � � búl� osab b eset ben is telje sen ve t el t l ü gy m i n iszte r ur amik or ilyen indo kolá ssal a be szab ad es u kérr t mer De k n u " s lD k III·nes tudo má l YO na. ne k·· g k l· ve· t el é ro talan or j m a elkép zelhe tő olya n súly os hely zet. a?; esetl ege, ezt k onne -.;. t h·J·uk meg llel ye lehet J az"r · ne k lS va O k · tb'an on-ro , z eks l a ése re megoldási lehetőséget. Több i kércl ka p választ . ozik � z a k edv ez 1 11 1 1. Váro mány os vi t ézekr e ncm vona t k y � t a t a k , ez b mény, hogy nősü.lési kérvé nyt soron kiviil u " orus vagy . az előny csak azok'at jlleti meg, ak i et a mag : k y! t zzé_ Nem egyéb hazafias érdemeinek el ismereséul avatta teki ntetb e n . hanem az egyeD l érdem ek a cím a fontos tehát mél tá n )rlása . ebben nem l á t n előtt 33.999. 1. 2. A há zass ágkö t és t Kérelme J é ('z thel á n n apj . l a az ek amelyilrn olyan indokol. ,: t áso lga al h l orsk an b n azo n ra o s kötés atlhatna be, a házasság szolgálall örsparancsnoka nyugodtan előadbatja a k é r ését, oly alap­ m o k n írottakba úton majd fel terjeszti. Mi a levélben ját látjuk az áthelyezési kérelemnek . d e hogy a zolgálat érde ­ kei és az elöljárók megítélé e ala pjá n milyen elinté'Lést nyer .

.

_

� !

,;,e

I �:n i:v� �

:

_

�

e

.

.

..

� �

�

�

I

·

�

�

\ � �

te�t

�

�

•

�

e

majd az ügy. azt

.

e�

�:

y'

:, �

­

:,

�

�

nem tudhatj uk.

i\larosföi fe ny v eser d ő. l. Szolgálati úton terjessze fel a b elügyminiszter úrhoz az örökbefogadásra vonatkozó okmányt éR kérje ezen az alapon a családi póLlék folyósítását. 2. A Szut. 2.')7. p o n tj a értelmében minden közbi·ztonsági szolgálatban el­

t öl tö tt

időnek

az egyharmada

pihenő.

Ugyane-L. a pont áll a­ pit ja meg, hogy kétféle pihenő van: három órán ál n e m hosz­ szabb ideig tartó kispihenő és a:� en n él

hosszabb időtartamú

nagypihenő. Kimondja továb b á ez a p o n t a zt is, hogy a kis­ pihenő idejét a járőrvezető tetszése szerint osztja be. A zzal

a kérdéssel tehát, amit ö n a levelében felvetett, az ö rsp aran cs­ noknak nincs mit foglalkoznia, mert ő csak a 3 ó rán túJ ter­ jedő pihenőt írja elő a j árő rne k, egyébként pedig a já rőr­ vezető dolga, hogy az ennél kisebb pihenőt hogyan tartja meg. Pihenő minden 8zolgálat keretében illetékes, akármilyen rövid tartam ú is a szolgá la t , e t ek i n te tb en a emlí­ tett pontja megmond ja azt, hogy a pihenő i dej e a p01'tyá ­ zásra kilométer enkint megállap ított időben b e n n e van, tehát már az l kilométeres szolgála tra kis2ubott időben is benne van a pihenő ideje. A Szut. 6. mellékl etének a feliratá t is ol

Szut.

­

vass a e l .

Sz. lU . törzsör mester , Tököl. Dtánaj árunk.

Balato n 10. Egyikbez sincs felvét el.

CSENDŐRSÉGI SZÁLLíTÓ ! ,

10.

6 h••l

hlt....e.

•

7.60

Egyenruha-szabós6gom és sapkemühelyem ti: helY8zin en nem élyes szakképzett vezelé�"m mell ett muködik.

.

Nylre gyháza. l. Elő f ize tése e2 év végén j á r le. 2. A pályázati h irde tmén yt rend s�eri nt m áj ush a n szokták közz é­ te nn i a Budapesti Köz] önyb en. Errő l az évrő l te rm és zete s en már lekés t"k. jövö re pedi g a fiú már túlh alad ja a korh a tá rt 3. Ha az arva s"leptemb er 6-án tölti b e a 16. él etévét , S'Lep t e m ­ b ?rre még me gi lleti a neve lési járu lék, mert az igén yjog osul t­ sag c s ak ann ak :'- h ó n apnak a ,égéve l zűn ik meg , ame lyik ­ .

�.

ben ezt a .k or h atart elér te. A z ellá tás b estiintetését kell kér ni. ha a� arr a mag yar álla mpo lgár ság át el v e szít i , 2. az árvát a b l l ós ag h va talv szt é sre ítél i, 3. a bíróság SiZabad ! � ság vesztésbnn teté sre 1Ie1 1, h I vatal v es ' ztés kim ondása nél kül 4 , . az arva . az J·11 e t e ' k es ml U l. S Zt er el oze '· tes eng edélye

'

_

nél kül

álla ndó an (3

C se nd őrség es h o n vé d s ég ,

számára sz ük séges

k ö n Y v e k.

k a p h a tók

és lé r " é p e k

yvkereskedésbe G R IL L BU-f éDftPl eESTk öY.nKER n ,

OLET, DOROTTYa UTca

2:

1931 szeptember 10.

CSE NDO ltSE Gl

hónapon túl) k-ülföl dön tartózkodik, 5. az árvát nagykorúsít­ Ják, 6. az árván ak havi 32 P vagy ennél töb keresete, vagy Jövedelme van, 7. az árva közme gbotrá nkozást okow erkölcs­ telon életet él, 8, megnös ül, 9. meghal . A 2" S., 8. és 9, esetek­ ben a beszünt etés végleges, a többi esetben újból is folyósít­ ható az ellátás, ha a b e züntetés oka megszü nik. 4, Az ellátá,­ nak 16, éven túl való folyó ítását az illetéke s gawas ági hi va­ lla i útján kell kérni a belügy miniszter úrtól (VI, b. oszt.), A kérvén�'he-" csatoln i kell : a-z. utol,6 iskolai bi'zonyí tványt, arra \'ouatko zó bi-z.onyí tványt, hogy 3'Z e l látást élvező tová b b­ tannl s hogy ellátatla n (ninc havi 32 P jövedelm e vagy kere­ sete). 5, Jelentse be a gazdaság i hivatalh oz, hogy lakáshiá ny miatt csak a levelében emlitett időpontban tud átköttözkö dni. A költségeket annak idején is felszámít hat

ja.

151 617. A vezényeJtek és a vezényelt e t é i örs kö-z.gazdál­ kodasa kÖ'Zött azért O';yan gyakoriak az ellentétek, mert né­ m�I�-ik közgazdálko dás, különösen ahol sok a vezényelt, a I"'m részes tagokon illetéktelen előnyt akar magának szerezni, de sokszor hibásak a vezényeltek is, akik azon a címen, hogy ők 20%-kal többct fizetnek, illetékte
sa

el lapunk folyó évi ll. szá­ Nincs már remény. 1. Olva második hasa bon irotlalwi. Mást most m á n a k a 292, oldalán Sf'iU mondhatnnk. 2. Azt, hogy az egyes "l Iúsok clnyeréSét mi, Inn fcltételeklJez kötik (pl. pr6ha.zolgalat leljesité.e :' agy tanfolyam hallgatása), az 1931. évi III. L-c,-ben el�e�delt k �mu­ . tatás fogja tartumazni. Ezt a kimutatást n,lOs� �lhtJa� ossze s t"rmé"l'tesen ki fogják hirdetni a C,endorseg, Kozlonybe." is, A p l'óbaszol gálatra különben általában nem h irdetn<:k pa­ mlll lsztermm­ Iyáz:lt�t, ezt szolgálati úton kell kérni attól lól, bivataltól .��., amelynél a-z.t teljesíteni kelJ vagy leh�t. Ezt kimurat{"s��1. Eddig ké,t tanfolyamrol tu­ maj,! látni fogja d u n k : az jgazságügyi segédhivataIi és az utmeste;n ..tan fol�� a­ . mohól. Az elöbbi fel tételeit, keweiét slb. az Igaz�agugYl Ko?,­ lönrben közlik, az utóbbit pedig minden é " februar l-én k�zd,k • ,'Iiizptescll Budapesti Közlönyben h irdetnek erre palyazatJ f,'lhíV';b!. AlUi egyébként az aggodal m a i t illeti, azok ,t.?lzotta� ""'I'! az előljárók méJtányo l n i szokták a-z. elhel yczkedeSl ,Iehe�o­ ""geht és a kötelező lejárta előtt is l.eheW\'é. tcszak a tavoza:� - indokolt esetben, a paragraf usok l' I de/rségeh�z tehut �,nd,� bozzú kell szá m í t ani az előljáró k méll ányos�á gat. �zt tru ud�n­ ,,.,,t re jó I teszi, ha az igé'l)'jo gosult ág, I gazol vanyt ,elore Illeg,z,' rzi . 3, Oazdás zati tiszthe lyettes i tanfoly am l,egalab b 3 "" . 'l k rll . m l e z. bela' Iható időn bellil ilyen p" óbaszo lga,latra sem , . , érdemcs-� a dd', g erre ,'arakOZ!l 1 3, V('zé nye'I nek sen k l t . Ho� a" ' ur'á� ljuk , az t . k ' , Ön tudha tja, m i általá nossá gban ezt nem ' n t ála SZOlg a abban ',k t sem e� l,en, sem . mc r�': : b:e �: ���� �e� : . t gát ott h o nosan, ,Iletve ak, scm ,de" s m , .o d �, � j Ps n1 1111 ka .... r l"jéy C,l1, az a végén ffi l n n nn n k ' kopik Azért �I u � ' 'ó's i :" � en J �zen már rem ény . met t hl ne mondJa, • '!ogy ,.nIncs 1.. o . . ' a mal V I'} a' gban ne-m mi nőwítbsií c,Ci(l;'ld őrtörzsörmesLernek lenni 1! pJlPn lltolsó do'og. , lakást a próba Kalo tsa 5. J/rti% c l j a, hOg y , t ��; n é té�� b��� da s ági hiva la l t ó l ,zc,lgú l a l a a l a t t nem kap s az , c

a

a

a

a

!

HALÁSZ GYULA

C iENO OR SÉGI DOLM ÁNTO J(

LAP OK

kérje a

739

l'I'ndfokozn tának m egfelelő lakbér fol)'ósitását. Erre

uines bzabály, de a gyakorlatb an meg szokták adni. 2. Minden­

esetre eldöntésre> szoruló lényegesebb kérdés. Szolgálati úton fel kelJ terjeszleni n belügyminiS'Lte r úrhoz (VI. c. osztály). 65.345. Olva a el mai számunkban "Nincs már remény" jeligére küldött üzenetünk 1. pontját. 2. Ezt nem tudjuk, d. nem is tudhatjuk, mert jósok nem vagyunk. Különben i. m i n degy az idő, az eredmény a fon tos. 3. Ha a csendőrségtő! való leszereléstől számított 5 éven belül foglal e l az igazol­ ványosok részére fenntartott állást. akkor a csen dőrségí szol­ gálati i deje a nyugdíjba beszámít, de nyugdíjigényt egyálta­ lában csak akkor szere-z.het, ha az új állásában legalább 5 é,'ig szolgál ténylegesen , megszakítás nélkül. Kairó Ha a közgazdálkod ás részes tagjai i táskaélelem. mel mennek szolgálatba, el kelJ fogadniok önöknek is ezt a megoldá t. Igaz, hogy önök felemelt napibetétet fizetnek, de ehhez a többfi'Let,éshe-z. képest aránytalanul nagy volna az a2 előny, ha csak azokban az étk�ekben vennének részt, ame, h'ekben k edvük volna, vagyis a-z. otthoni főtt étkezésekben. Csak az a kérdés, hogy a táskaélelmezés törté­ egyenlően nik-e. Ha esetleg ezen a téren tapaszta l tak előnytelen elbá nást. akkor jelentSék a dolgot az örsparancsnokuknak

é legénységi állományba belül

Z. Á., Szentgotthárd. L A csendörs gne k nincsenek kar­ paszományosai, 2., 3. Ezen az úton a tisztíkarba semmiesetre sincsen sem juthat ,4, Jelenleg a s éppen a mostani 'pénzügyi ,.ehézségek miatt való­ nem is lesz. Kűl?M;n .sem belátható időn színű, . aj á lj uk e20t a megoldást, mert a magasabb kvalifika�lOn",:k nagyobbak az igényei, mi1:'t amit , ez� az úton, ,de ,gy IS , csak e setleg elérhet. Senk, sem blztoslthatJa arr,ol, hog a tiszthel yettesi vagy éppen a ,1egm agasabb alt:. sz�, ren�oko­ . zatot - az alhadnagyi t - elen. TelJesen ' megertjük a súlyos helyzetét, de ilyen helyzetben sem �j � nlh�tulli< �l�an mefr­ oldást, amelyik csak ideiglcneseen eleg,tene �" kesobb az�.n kö:csönösen 'kellemetlen volna; a dolog önnek IS, meg a testu­ letnek is.

felvétel hogy n

be.

y

A postaküldönc esete. (Pályázat,)

Szabó Jó ,s,I lí éve" kissé korlátolt sZL'11 e mi képe>�égü rallhi l l'g�ll�� négT hónapja �illt po:;tak�clönc szolgálatot a gőci postán, ahola .a 9 km�n:nre fek,o 9Ke�e::;­ ről hordta naponta gyalog a p O:::. t at. Egyik rokona, n ... 6 eT"es hogy egyszer, amikor a po.tazsák­ Szántó Janos rábeszélte, han nagyobb ös�ze-gü pénzt hoz. azt köz�sen lopjá� el és p.edl? ugy, hogy ö (Szán ló) színlelt rablótámadast fog yegheznnu , .' elrabolja tőle s azutan mego� �t�nak ra�ta, Igy IS u pénzt . , !onc az Illetm?­ t örtént. AUgUbztllS 30-án, amikor a kult nypir(" pllütmúnYl hozott a postára, SZ!Íu(ó Jdnos , o t megta­ llludta , 965 pcngöt "elrabolt'· tőle, e}özően azonban - me?,­ beszélé ükhöz képest - boltal fejbetitötte, hogy a ra ? l � s meg:��lénlét inkább elhi�'jék neki. Sz a bó Józsefet a Jaro­ kelők találtaK ::!�g az út széléu, véresen ; a spbe, :::.:ne ly a földön fekvés alkalmával beszennyező dött, e ak 28 nap alatt gyógyult meg, Szabó József a ny�mozó járőr előtt fa!l,�jabe�i haragosát, Báli,,! ls/vánt gyanus,totta a r�blá . elko, � !ése­ , b]�?nYlt,é k l lunya n'l , ak-it az Örs őrizetbe is veti, de a�tan �" hogy va­ de.ruJt ugy ügy Az . miatt zabadon bocsátotta s ezt az zantóna! látott öket laki a kocsmában százpengős esetet az nehéz voJt nem már a'Ltán re i k besúgta , m ". Olsne , t ' 't II ' h, ()�" t as �. nye: apI , mega során s kideríten i. A nyomozá do afadn,_ -z.ubónak akarta felét CI össze� ' /ó a z .,"Irabolt" Szon t " ' OS�Z(\�e­ az t'ge�z járőr a így s alkalma ,,"olt nCln al'ra még meg, n:íla találta Kérdés: Ki mit követett el s hovlÍ kell ellene feljelenté st

t:lj�:'.l�e�t

o':,s

tenn i'

Megfejtést csak a esendőrség 1egénnég i eg)'éneit� foga : , k eL Határidő: október l. Az eredmenyt az oktober 10-, d ula: s�j�nnnkban közöljük, A legjobb m,'gfej � fst, D:" f:ltbes G) : ér­ e., rt ketkot u 'lll e k ., !Uhd,qlÍso lr es fels,) birósági határozalo zzuk. 1 jutalOla tékes I1 nllkáj,jy al úrl ua.ó.áll_ ú

kir . el!y_nalt.batf 68 feluer.l,m IAtezete l'II L IUI BLBT. IV., APPONY!-TE'R 1 . (Ih. bÚ'palota)

IlL

BUDAPEST,

zora. lIle.ter. SPEC IÁL IS KÉSZITÓJE. - Tel. : .....t. II33-39. Alapltúi ",, 1915. Erietkoe

Meg fejté s.

ef/SCl­ A folyó évi 23. s zúmunk ban közöl! "Jál/IJS g (/ zda (j ; l.O köyclkf.' télSt.' a IJll·gft'j ht"'.yes uk l'. lnt lyaz-atu IVU L'ot'UdL'lS JJlIJuz..g:a tás köz,uen J Ul108 gazda igy bz.ól t a [ph'­ LlUl a kél t;égt\1Jl'z: Allyjuk olll. elmegy ek a UIOtlUl'l vU l::i á rba. b l u d A ",i­ l. meu is I lll. J<.. hazahcW eSI kM_ Az ertiik kapuIt ].Ieuzt és éI­ eJtette VéllZl A ].lengő\. kókaI daula. K apoU é r t ü k 600 U U /i. Y a Aullut c, I "" az Ülküz!Jcu ulólüte iuuuH h a zafelé . rc­ fühl clgauyok cl'uőbc'n haladt, k-ét clgauy lllcg t i unadtu. A hangJ­ l e)J"rt�k, iitl cgdt é k ''s l'o'Jlzét követelték. J ÚllOS gazua A kláltásra o d atoppaut a kö:t.C'HwH I:tUll :segítség'ért ki ú l tott. portyázó két "'l'llUŐr_ A elgauyokat el fogta k . Igy J á no s ga'/.dn

a

mt'glOollek ü t t és a péU1Jét bem "d­ tovubbi bún l ahn awstó l ly llelkül fob'laUa úlját és hmna­ akadú milluon Ezután lék el. a törlolnlt'kel az é l c te pü rju ­ t'lmc"éltc Otthon rosan hazaért. Jáuos gazda bekjez(e 11ikor uak. }<'ell'sege ,ír\'a hallgatta. hogy férje lueg h,tennck. al. lIloJl(lókájú t, feleségo hillút adott melll'kült és a csikók ára scm veszett o ua . Aldotta a csendőr­ tiég i n l .>zméuyé l is. De k.iilönöscn a-z.t II két cscndől-t, akik a ft'rj ét

nll'gmcnlctték.

B t'él'ke zett 384 megfejtés . Ezekből helye"en r,'jte((ék 1!H'g ti kö\'c lk " zők : Buda István cs. ( D l'ú\,ofok), Vasvá r i hl vá ll Cd. (Elek), J'Nes Lajos törm. ( újhu( a ) , Gábel B éla th. ('falu bú ­ nya). Bálillt Géza cs. (KóJ�'), Va.; F acnc lír»!. (Tala), B ó la Sándor tör",. (Tarna lel ebz) , ftrdél y i B,di"t őr"'. (Moson), B el l­ csák Pál tönn. ( C igú uu) , G, rellCsér Lajos örll/. ( Bal atongyö· rök), Tol h .1liIJáIJl őrli!. (Sáro�patak), Ba rdócz Ernő p ri,). cs.

(Tura) . Blll, dd, Lajos th. (j<'add) , Pél(/' Ba l ázs lőnil. (Baga­ Polgár Is f t'á/1 cs. mér), Hang yá l Lajos őrlll. ( �lagyarból y ) , (Fertőrúko_). K ere.zl es LajOS pr/). cs. (Pcrcmil.rtou gyártelep). Juhász Józ 'ef cs. (Dehrecen), Ja nkó I m r e lll. ( 'zenles), v i té.• Xémeti Pál III. (ll" !,T)'argcncs), B a k os F Teile cs. (KI·ndl'r.,s),

.lIódos Gergely lörnl. (Súl), Ta k ács Imre lll. cs. (Kyírúbrúuy), Jla rto" Jl ihúly Ih. (Szombatht'ly), Aj,er József cs. (In ke) , Szi­ lúgyi Sál/dor (;/'111. (Sarkad), Szalai Mlirlon cs. (M o , oll , zen (já­ no.). lllé .. .lli",:ly tJrll1. (Ber!'lt� óújfalu). Tó/h I m re I. lűr",. (}'elst'hlloCs" látl ), Sza ó III,re cs. (Csákberen y ) , Rúcz János th.

b

(Uödij\J ö), .lIé,.úro, Sd /H lor unn. (Tompa), PapI) Ui/li la őr",. (Tompa). IIII /'ei J,jzsef Űr,lI. ( B al n l on fü rl'd) , Bu gyi IS/I" , 1 / cs. ( K aran c ,k l'szi ), CsoM József úrln. (Inl,e), Ni kode ll! SÚl/dor lj rI/!. (sor,lksár). SlIrlÍl1Y; Jú zs ef cs. (Knloc,,,), fú) i'úc., Isi váll TI lőr",. (�y[rátrállY), TflrllYo; Gá/) r őnn. (Gödöllő), G öcze Jó­ zsef th. (El'llőt.'l pk), H iss A I/ i a l pri,). cs. ( K i kőrö - l , /JaJJ i Jó­

::sef {j'nI. ( B,, �lyusa!ja),

o

Szőke Sándor őrm.

zekas Jd 1l 0� ÖI'Hl. (Ue::i"Z l). rargu

(Jászlau"'"y),

K01'()l}j f. CS.

Fa­

(Zalaeg'l'n"zl':.!).

Bál/!l a ; I m re ö r m . (Kecskemét), Szé kely i fsl l'án ö ml . ('l'örökszt­ mikló,). .vom} Is t l'ú n tií r m . (:\1artol1\·'",:\ r), Sá gh i A n / a l M r m . (BlldapI'sl). K'J (' sis Bo:d iz"i r lőr",. (;\a�y cenk), Xéme/h Vendel

lönll. mátót). Kepics A n / a l /őrm. (Dombrád), Forgács .lá p os /ú nn. (Tiszakül·tl , JIés::,ÍI'os László l. cs . (Szn t gá l ) . Vincze GNörg,ij tömI. (Tapolca), Hajdu Jl i/uil ./) cs. (Yáehart,':í n ) ()ÖIl­ ör Lajos tÖrlI". (Pápa), F irríg Béla c,. (Tata), Róza Jó es ef 0/'1." . Szeg-ed) \ Ylla I m r e cs. ( U zsód). lú reszlél/y JÓz.,ef lőr",. � ( lzfo gy'a. rlelep), [ \.osza Lajos önl/. ( Bodro�kNP szlur). Já nos lI ��,.�on gth. (Budayest ) , Kowics Sándor Ill. ő r m . (Szomo róc) . r.en rs. (Eg -t'k). Jló os Isl1'rin tör lII ( B alf), Sáfrd ny . BeIlJfI lllll o r m �Karacs( n d ) ' S.,mon Lajo,. ö rll / . (Tl -z.a ,, :\rkony) , � � . . JallZSO Ja no.. torIIl. (Uodmrzo vásárh�ly -kii-z.pont), Krilmúr Pé­ ter �s. (Cegléd), Apostol Lajo örll/. (Súrospl1(a k), Far/"as ()ljl/, la torm. (Szomba thely), T'arga Józ" ef ll'. lő,."l. ( Ba l aton �zp Jlo;soW .. Sándor ',? es), Gcrzscl/N i G yö rgy örm. C\lálésza l k a ) , ormo (Senyeháza) , Sipűcz József l ll. (Szeged ) S�a/)6 Dez . ó cs ( rarj �n) , HePt si Lajfl.. Cnn. (llocs), Xagy G�ul(t őrm. (Veres: . e �' haza.l ' Jlllu sz A mirfI s őrm. (Erdőt elek). Csri ,zfÍ r Alllol őrm. (, eszprem) , Totlt !JI. Jst vá n tőrm. (Ccglé d) , Da r vas Sándo r cs.

� � � �JI:ha�.l'

'

1931

CSENDORSEGI LAPOK

740

.

'

•

o

?

�

s

,

·

­

;

10.

(Budaö rs), Dömőlör őr/It. ( t\ ú d as l adállY ), J .. I",sz József Ő"-"l. (13�kl'. Cd!l ha), Cseh (Jóbor őr//l. (8omob kuuJ;a lu), I'd rócú 'di­ gyvár ), 1'01lt á. N /Űl'/", ( U ö n� ü ) , .\ag./} U.v. FC/'{Jllc őnl/. (ó(JH1(J .. . ( H i ­ tü" II. del 'C" l .110111(11' , \'l'rőce) u l'fI) AI/ drús ('s. (]\ ógr" ( J\ p rliiI'm. "S lJurllllu ./} ba u H ), I1IÓU), FazekaI; J';II I S c• . (Deszk {Ke­ őr",. l mre I Varga lő), l. 1I1uda), Simon Ff/'( IlC orlll. ( Kcué: (Új­ űrm. vún Isi a I I n ézlő), ,\agy Iú,z.nlin pr b. cs. (DlJl'l',,, k e), l-m. Ő kócs LI/ kécskl'), Ta ká cs Ferellc Ih. (Cs urgó), Dzswnba i (Kiskunl'é legyháza) , Dó /ca Sándor őrm. (GödöllŐ), Ta ú ajd i mre 01'/11. ( C egl é d) , Tőlgyes Ferenc cs. (Devecser ), Szabó István th.

(Dunapeut ele), Uad,," János cs. (Yasas), H unyadi I m re (jnn. Bozsó Lajos őr",. (Putllok), (K agy d obos) , Szak,d.Y Imre Ih. őrnt. (Ka­ Sándor Páli yírbátor), (N őn». Lajos (Lövő). T"kur Tolcács alka), . (11álél>-z lönn. Guszláv /Jalcizs pnvár), vitéz OrflS% (HZ"'SZlV:\r), l é B cs. a G yörg ./} ('s. ( U i koln.ziget), 1I10llllir (Üjkigyób). Far­ József örm. (Súrosu), Korcso!c G yör g !) tőr"" Szabó Pál cs. ('I'alabánya), Kovács ilá/múII f. tön/!. ( Len t i ) , ( Szen t­ Hor ",í l h I sl ván Ih. ( Kübekh á za) , Szabó Gábor ő n/! . bryörgyvölgy) , Zs i n "'ó Sú n dor ör?/!. ( Y ém&ud), 1(arika K ci/mún I h . (Lajos k o má rom ). Feszt Ferenc cs. (Erdőtelek), Il up er Ist váJt Ön/!. ( B erem e n d) , Brewai János cs. (Vajdácska). Csulu. Fe

·

I'( Ile ö r m .

(Lakócsa), K iss Dezső öI·m. (Bé késcsaba), H. i vn.lJúk Jó zsef őrm. (Sárosd), K orcso le György örm. (Újkigyós), Far­

/eas (}y ula őrm ,

(Inkel, Csordás József ő r m. (Rálót) , NJmr:/h Györg./) Il. őrm. (Baksa), l(o�'ács Lajos cs. (Császár), [(" poli Jl i/Hi l y cs. (Erdőcsokouya). Kemény Pál l IJ . (szeghalom), Kal­

csó IS/llán cs. (Sükösd), Vacs Alltal örrn. ( P ocsaj ) , Kiss La .ios

n.

Jenő

Ör m . (Sárvár), Herceg József őr",. (Szombathely), Fritz p r b . cs. (N yí 1' c gyhá-z. a) , Cséke Zsig m ond cs. (Iha1'osbe-

1 �l1 Yl.

Szende Alúert tőnJ/, M o lná r

(8árs"cnlmibúly),

(J3onyb á d ) ,

Bertal
József őr m . (Debrecen), B alog h (Sá tor alj aúj helv) Mo­

őr",.

János cs. (Domoszló), Fü rjes József th.

DIllázsi

K

csóry Is lt'án cs. ( Budapest), Szernay E ndre prb. cs. ( ará­ ('sond), fIorv ú l h József IV. t il . (Szombathely ) , Hencz József lönl!. (Hédervár), Timkó Lajos cs. (Tolcsva ), Sza l a i Mi­ h'/.1J lől' 111 . (Tököl), Nyis z tor József th. (Budapest), Bakos Mi­ •

(Tiszanána), Bártfai A n drds tőrm. ( Gyö nk ) , Kde­ pr/), cs. (Tiszakarád). D. f(ONícs lJelljr;min ö r m . ( � [ u n oslorfah'a ) , .lI o / n lÍ r József örm. (Ludány), Kajári József pr/). cs. ( Bakonyszcntmihúly) , Menyhárt [st vál/ tőnl'(Szom­ t athrly), Ka/lds József cs. (Újhuta), Pin iéI' lslvdn tőr m . (Mo­

Lajos

Illi/y tőnn. men

�

S.lll ),,, Tek e <Í 'l dor ló r m . (:\10son), T o lh JIik!ó, cs. (Hó,tó�yÓgy­ funlo). B l " r A I / tlll lll. (Budapest), Sza !c,í I púl t6nn, m u � a­ !J<', t ) , G,íZ ő r m . (Egerág), Fekele Sál/dor tÖrm. K isk unclorozs

a

­

m a ) , Sc/ll'einer Joec.sef tönn. (Rajka), Laczkó Sándor örm . (Bi­ ha rugra), Hacz ku Gyula th. ( Ky í reg-yh ú za ) Oelor Kálmán firm (Lö\'ő) , Szolwlics József örll!. (Lövő), B nlcó Lajos tőnn. ; (XYJ l'egyháza . B or os Jenő cs. (Rándorr al va) , Tam ás Géza ő rm. (Csc l: gel') , To.fh Sándor ör m . (Kunszen tmúrton ) , K o rb ies Jó­ , 1 . . (F zcsgya zse r;r 1!" 1 z György / h. (Kúpol nú.nyé k), � � r:na t ) , . , �ch a r Joo lklo /01'111. \, t y a n ) , Nyer s Lliszló g l h. (Kapo,v ár). � .lal/os th, (Győl's71rntmár tOll ) , Döbrűs y Fe" ene őrm. (\la� ," )' Jlóroc= S indor tÖ,· m . ( K iskunh alas) , Mónus Jril/OS ; l/l. (Szege d), JlJJ r e lönn. (Karl a l ) , Foki Pál tfJrm. (Szom­ h" t Jlt'l y ) . Rll l g !.s Irán cs. (Szá szvár) . Jfilán /wt'Ícs J á n os firm (:Zt,�p cl) . Pfl7g I' La. os cs. (Tósv. rg), Porli k József t h . (Vere s "rm. eo� h a .z ) , B ecsel Jell') f o (Barah ás).

�

.l

! y LII�" '<;s ?

Jakab o h '� !.

:

A szrrke sztösé günkh en m e�eJ 'tett sorsol a' s során a b or eo ' '" Clga. tI l ' Gerg ely törzsőrmester (Szil) , nyert e meg.

;;1�1����. kl\IÓd OS

A szerkesztésért és kiadásért felelő s :

PINCZÉS ZOLTÁN

�

százados.

Stádium Sajtóvál1 la Rt., BU� apest, VI., Rózsa-utca 111. � . Felelos uzem vezető, : Győry Alad ár.

A

csendőrség l e g r é g i b b , legmegbíz­ hatóbb és legolcsóbb bevásárlási helye

.. .

�lZept�mbe,r

sz

8 h a v i r é s z l e t!

.

Buda pest, VI II., Ül lői-út 14. "ÉrteSltJuk . . Igen tisztelt vevőinket hogy cipőosztál k A cs�ndorség tagjai cipövá ugyanúgy, mint az összes ruházati cikkeknél 8 havi sárlásnál =let���yí1' �.edvez , menyb en res zesülnek E lőleg nin cs! ,

SI

n