MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
VBK/3633-18/2011 Szűcs Ferenc :(06-1) 3012-933 : (06-1) 3012-928 E-mail:
[email protected]
Jogerőssé vált: 2012. 02. 23.
Tárgy: „Gyarmat I.-kavics” védnevű bányatelken működő kavicsbánya 2012 – 2013. évi műszaki üzemi terv jóváhagyása POL-FRUCT Kft. 9111 Tényő Hollómajor 24. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a POL-FRUCT Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.; továbbiakban: Bányavállalkozó) „Gyarmat I.-kavics” védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre beterjesztett műszaki üzemi terv (MÜT) kérelmét és mellékleteit felülvizsgálta, és jóváhagyja, a következő feltételekkel: 1.
A műszaki üzemi terv hatálya: a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 2 év.
2.
Engedélyezett termelés: 80 000 m3/év kavics (kód:4300) A Bányakapitányság meddőértékesítést nem engedélyez.
3.
A Bányakapitányság termelési veszteséget nem engedélyez.
4.
A kitermelési tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok: Gyarmat 0223/55, 56 hrsz, a tervtérképen jelölt és jóváhagyott mértékig.
5.
Rendelkezés a biztosítékról. 5.1. A Bányakapitányság a bányavállalkozó által benyújtott tájrendezési költségtervet, az abban szereplő 585 000 Ft, azaz ötszáz-nyolcvanötezer forint biztosítéki összeggel elfogadja. 5.2. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát, amely óvadék elfogadja. A Bányavállalkozó az óvadéki szerződést a határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles megkötni a bányafelügyelettel. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság a biztosíték adási kötelezettség teljesítéséig a bányászati tevékenység folytatását felfüggeszti.
6.
További bányakapitánysági előírások.
: (06-88) 576 630 : (06-88) 576 644
8200 Veszprém, Budapest u. 2. : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 e-mail:
[email protected]
VBK/3633-18/2011
6.1. A Bányavállalkozó a kitermeléssel párhuzamosan köteles a tájrendezési tervben meghatározott módon a bányaműveléssel elért határpillér szakaszon (3. – 5. és a 6.- 1. töréspontok közötti részen) a végállapotot kialakítani. 6.2. A Bányavállalkozó köteles a bányatelek sarokpontjait jól látható, maradandó módon megjelölni. 7.
Szakhatóságok 7.1. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala HSZO/1420-2/2011. számú végzésében hatásköre hiányát állapította meg. 7.2. A Gyarmat Község Jegyzője 921-2/2011 számú végzésében hatásköre hiányát állapította meg. 7.3. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a műszaki üzemi terv jóváhagyásához a következő feltételekkel járult hozzá: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hivatkozott számú megkeresésükre hozzájárul a - „Gyarmat Lkavics” védnevű bányatelken működő kavicsbánya Műszaki Üzemi Tervének 2012-2013. évre vonatkozó jóváhagyásához az alábbi feltétellel:
A bányászati tevékenységet úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. Amennyiben a tevékenységük során a környezet veszélyeztetését, károsítását okozzák, az okozó tevékenységet kötelesek azonnal befejezni. Ezen kívül kötelesek gondoskodni a bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról. Meghibásodás, baleset vagy havária eset miatt a talajra (külszínen), illetve a környezetbe kerülő veszélyes hulladékot azonnal össze kell gyűjteni úgy, hogy a környezetszennyezés-, károsodás ne következhessen be. Az ilyen eseteket haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A tevékenység végzése során keletkező ipari, valamint kommunális hulladékok tárolására, gyűjtőhelyet-, edényzetet kell biztosítani és elszállításukról folyamatosan gondoskodni kell. A hulladékok gyűjtését úgy kell megoldani, hogy a hulladék szétszóródása ne következzen be. A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékokat annak tulajdonosa köteles a terveknek megfelelően összegyűjteni, és azok nyilvántartását, bejelentését és további kezelését a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint végezni. A bánya területére kommunális és veszélyes hulladékot átmenetileg is tilos beszállítani. A kitermelt anyagok tárolása idején - száraz időjárás és erős szél együttes előfordulása esetén - műszaki porelhárítást kell alkalmazni. Ki - és beszállítás során az utakat, a munkafelületeket pedig szükség szerint nedvesíteni kell. A tájrendezési tervekben jóváhagyott rekultivációs munkákat folyamatosan kelt végezni.
- 2/7 -
VBK/3633-18/2011
Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” 8.
A Bányakapitányság jóváhagyja a MÜT mellékleteként benyújtott bányászatihulladékgazdálkodási tervet. A tárolt bányászati hulladék inert hulladék. A Bányakapitányság a létesítendő meddőhányót nem sorolja „A” osztályba.
A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 43 000 Ft. A díj fizetésének megtörténtét a fellebbezőnek a fellebbezéshez mellékelt postai készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvényrészével vagy a bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal (a továbbiakban együtt: befizetési bizonylat) kell igazolnia. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A 055 kódszámot is fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó 2011. november 11-én a „Gyarmat I.-kavics” védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre kitermelési műszaki üzemi tervet (MÜT) nyújtott be. A Bányakapitányság a kérelmet az 1993.évi XLVIII. törvény (Bt.) 27. §-a, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. ( XII.19. ) Korm. rendelet (Vhr.) 13. § és 14. §-a alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem hiányos, mert a Bányavállalkozó nem mellékelte az ingatlan tulajdonossal megkötött megállapodást az ingatlan igénybevételéről és nem mellékelte a kitermelésre tervezett terület végleges más célú hasznosításának engedélyét, valamint nem mellékelte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. A Bányavállalkozó a terület végleges más célú hasznosításának engedélyét a hiánypótlás keretében nem tudta bemutatni, ezért a Bányakapitányság, a 2007. évi CXXIX. tv. 9. § (2) bekezdése szerint, az eljárást felfüggesztette az engedély megszerzésének időtartamára. A Bányavállalkozó az előírt hiánypótlásokat teljesítette, valamint a jogerős, végrehajtható a terület végleges más célú hasznosításának engedélyét megküldte a Bányakapitányságnak, így a kérelem bányászati szempontból engedélyezhető volt. A MÜT-ben igénybe vételre tervezett ingatlanok és az igénybevétel ütemezése a jóváhagyott igénybevételi ütemtervvel (VBK/1579-25/2011. számon) megegyezik, e körben rendelkezni nem kellett. A MÜT-öt a Bányakapitányság megküldte a bányászati szakigazgatási eljárásban érintett szakhatóságoknak. A szakhatóságok a rendelkező részben érvényesített állásfoglalásaikat a következőkkel indokolták: Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/36334/201 1. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Gyarmat I.-kavics védnevű bányatelken működő kavicsbánya műszaki üzemi tervének jóváhagyása tárgyában.
- 3/7 -
VBK/3633-18/2011
A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza.” Gyarmat Község Jegyzője „A Veszprémi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalás kérésével kereste meg a hivatalunkat, a tárgyi banyatelken működő kavicsbánya műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásával kapcsolatosan. A kérelmet megvizsgálva megállapítottam, hogy a kérelmezett bányászati tevékenység nem helyi védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon valósul meg, ezért a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. melléklet 12. pontjában szereplő bevonási feltétel (hatáskört telepítő szabály) nem áll fenn, így nincs hatásköröm a tárgyi bányatelek megállapítási eljárásban. A kérelmet megvizsgálva megállapítottam, hogy a kérelmezett bányászati tevékenység nem ellentétes Gyarmat Község Helyi Építési szabályairól szóló módosított 11/2004(VI.9.) sz. önkormányzati rendeletével. A szakhatósági hozzájárulást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-a alapján, valamint Gyarmat Község Helyi Építési szabályairól szóló módosított 11/2004(VI.9.) sz. önkormányzati rendelete alapján hoztam meg. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. melléklet 12. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul.” Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség „A Felügyelőséghez a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/3633-11/2011. számon megkereséssel fordult a „Gyarmat I.kavics” védnevű bányatelken lévő kavicsbánya Műszaki Üzemi Tervének 2012-2013. évre vonatkozó jóváhagyásához szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. A felügyelőség a H-716-28/2011. számú határozatával a Pol-Fruct Kft. által a Gyarmati 0223/l6-19 hrsz-ú, 0223/53-57 hrsz-ú ingatlanokon tervezett külszíni kavicsbányászati tevékenység érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta, s mivel e tevékenység - várhatóan - jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta indokoltnak.
- 4/7 -
VBK/3633-18/2011
A Felügyelőség a jelen kérelmet a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási, a levegőtisztaság-védelmi, a természet- és tájvédelemi, a hulladékgazdálkodási, valamint a zaj- és rezgésvédelmi szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat tette:
A tevékenységgel érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 2/a. pontja alapján érzékeny területnek minősül. A területhez legközelebb eső vízfolyás a bányatelektől D-re húzódó CsikvándiBakony-ér, több mint 2 km távolságban. A tervezett bányatelek vízbázis védelmi területet nem érint. A tervezett bányászati tevékenység során technológiai vízigénnyel számolni nem kelt, míg a keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt gyűjtőben történik, melynek rendszeres elszállítása alkalmanként megbízott vállalkozóval történik. A dolgozók vízellátása a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvízzel történik. A kavicsbánya területe a 4/2002. (X. 7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 10. sz - Magyarország egyéb területei - légszennyezettségi zónába tartozik, ahol nincs kritikus légszennyező komponens. A kavicsbánya működése során a munkagépek és a szállítójárművek közlekedéséből kipufogógázok és por, a kitermelési tevékenységből diffúz por levegőterhelés várható, ami a településen belterületi ingatlanokat érint. A közeli ingatlanok (67 m) porterhelésének megakadályozására humusz és meddőanyagból 2 m magas védőtöltést építenek és 20 m széles gyorsnövekedésű akác erdősávot telepítenek. A diffúz porkibocsátás csökkentését a telephelyre szállított locsolóvíz segítségével csökkentik. A kavicsbánya működése során a munkagépek és szállítójárművek zajterhelésével kell számolni. A bánya üzemelése során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei várhatóan teljesülnek. A tevékenység hatásterülete zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet érint. A kapcsolódó szállítási tevékenység várhatóan nem növeli meg a meglévő utak zajterhelését. A fentieket figyelembe véve, a tevékenység során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. A kérdéses terület nem érinti a Natura 2000 hálózatot, és nem érint országos jelentőségű védett természeti területet.
Fentieket figyelembe véve a Termelési MÜT jóváhagyásához hozzájárulunk. A Felügyelőség fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdés zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díj, a módosított környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. pontjának 8.2. sorszáma szerinti összege beszedésre került. A Felügyelőség hatásköre a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése és 3. számú melléklete 11. pontján,
- 5/7 -
VBK/3633-18/2011
illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének IV./1./A. pontján alapul.” A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1.
Vhr. 14. § (3) bekezdés alapján.
2.
Bt. 27. § (4) bekezdés alapján.
3.
Bt. 27. § (4) bekezdés figyelemmel a Vhr. 13. § (3) bekezdés hc) pontja.
4.
Bt. 27. § (4), figyelemmel a Vhr. 13. § (2) bekezdésére mivel a bányavállalkozó az ingatlantulajdonossal kötött szerződéssel igazolta az igénybe vételre tervezett ingatlanokon az igénybevételi jogosultságát.
5.
A biztosíték elfogadásáról a Bányakapitányság a Bt. 41. § (7) és Vhr. 25. § (5)-(8) alkalmazásával döntött. A biztosíték összegét az alábbi képlet alkalmazásával, a kamatos kamat számítás szabályai szerint, növelt értéken fogadta el. A Bányavállalkozó jelen értéken számította a biztosíték összegét és nem vette figyelembe a MÜT hatálya alatt várható inflációs értéket. A Bányakapitányság a KSH adatai alapján számított, 3,2 %-os infláció mértékével korrigált biztosítéki összeget határozott meg a következő képlettel:
Biztosíték összege 550 000 Ft (1 0,032) 2 550 000 1,06 583 000 Ft Kerekítve: 585 000 Ft
6.1. Bt. 27. § (4), 36. § (1), Vhr. 22. § (1)-(2) bekezdés, tekintettel arra, hogy a MÜT hatálya alatt a műveléssel elérik a bányatelek határvonal 3. – 5. és a 6. - 1. töréspontok közötti határpillér szakaszt és a tájrendezés megvalósítható. 6.2. 43/2011. (VIII.18.) NFM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján. 8.
A kérelemben nevesített meddőhányó és a zajvédő töltés a 14/2008. ( IV. 3.) GKM rendelet (továbbiakban: Bhr.) 2. § 8. pontja alapján nem minősül bányászati hulladékkezelő létesítménynek, mert az inert anyag tárolása nem haladja meg a három évet. A Bányakapitányság a hulladékgazdálkodási tervet elfogadja, mert a Bhr. 4. § (4) bekezdése alapján a Bhr. 4. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában foglaltak (bányászatihulladék-gazdálkodási terv célkitűzései) teljesülnek, mert a meddőanyag és a humusz a kitermelés után visszatöltésre kerül. Bányakapitányság a tárolt hulladék inert jellegét a Bhr. 17. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének a Hivatalos Értesítő 2011. évi 10. számában közzétett közleményének alapján állapította meg, tekintettel arra, hogy a közlemény mellékletében a 4300 kódszámú kavics szerepel, melynek kitermelése és fizikai előkészítése során a közlemény szerint inert bányászati hulladék keletkezik. A Bányakapitányság a nem „A” osztályú besorolást a Bhr. 4.§ (3) bekezdés a) pont ab) alpontjára és az 1. melléklet I.-VI. pontjára figyelemmel határozta meg, mert a mérete, kialakítása, állékonysága a kockázatértékelés alapján emberi életre, környezetre nem jelent veszélyt.
A Bt. 43. § (9) bekezdés alapján az igazgatási szolgáltatási díj rendezett.
- 6/7 -
VBK/3633-18/2011
A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. § (1) a) pontja és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete alapítja meg. A fellebbezési jog a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékét és teljesítésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdése és 2. melléklete állapítja meg. Veszprém, 2012. január 31. dr. Káldi Zoltán bányakapitány Kapják: (tértivevénnyel) 1.) címzett + szla. 1. pld 2.) Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség 1885 Budapest, Pf.: 25. 3.) Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 9002 Győr Pf. 471 4.) Gyarmat Község Jegyzője 9126 Gyarmat, Magyar utca 14. 5.) Irattár Ügyfelek
- 7/7 -
