SZÁZSZORSZÉP ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZÁZSZORSZÉP ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZÁZHALOMBATTAI ÖNKORMÁNYZAT

SZÁZSZORSZÉP ÓVODA OM 032791

2440 Százhalombatta, Posta köz 4. ( Pf: 93.) E-mail: [email protected] Telefon: 06-23/354-501 / Fax: 06-23/350-932 MINŐSÉGI NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY

Készítette: Banka Tiborné Intézményvezető Elfogadás ideje: 2005

Módosítás: 2013

Százszorszép Óvoda

SZMSZ

2013

TARTALOMJEGYZÉK

5. old.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3.

10. old.

2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.4. 2.4.1. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.5. 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4. 2.5.5. 2.5.6. 2.6. 2.7.

Bevezetés Az SZMSZ hatálybalépése, személyi hatálya Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok Az óvoda általános jellemzői Az Alapító Okirat Intézményi azonosítók Az óvoda jogállása Az óvoda működési rendje Az óvoda működését meghatározó dokumentumok A gyermekek fogadása Gyermekek az óvodában Szolgáltatások, speciális foglalkozások Nevelési időben szervezett ingyenes szolgáltatások Nevelési időben szervezett költségtérítéses szolgáltatások A világnézeti joggyakorlás módja Munkarend A vezető intézményben való tartózkodásának, illetve helyettesítésének rendje Az óvodapedagógusok munkarendje A nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkarendje A zárva tartás ideje alatti munkarend, illetve az ügyintézés módja Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje Dolgozók által használt helyiségek Gyermekek által használt helyiségek A szülők által használt helyiségek Az intézménnyel jogviszonyban nem állók benntartózkodásának rendje A vagyonvédelem biztosítása érdekében alkalmazandó szabályok Az óvoda udvara Párt, politikai célú mozgalom és az óvoda Az intézményben folytatható reklámtevékenység 2


2.8. 2.8.1. 2.9.

SZMSZ

2013

Dohányzási tilalom Alkohol fogyasztása Az elektronikus úton előállított, papír alapú nyomtatványok hitelesítésének, tárolásának és kezelésének rendje Az óvoda szervezete Az óvoda szervezeti felépítése Az óvodavezető Az óvodavezető helyettes Szakmai munkaközösség, munkaközösség vezetők Nevelőtestület Pedagógiai munkát segítők és egyéb alkalmazottak A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása

25. old.

3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.

30. old.

4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak Az ellenőrzés fajtái Az ellenőrzés formái

32. old.

5. 5.1.

Az intézményközösségeinek kapcsolattartási formái A szülői szervezet

33. old.

6. 6.1. 6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.2.

6.3. 6.4. 6.5.

Külső kapcsolatok rendszere Kiemelt intézmények a kapcsolattartási rendszerben Kapcsolat az intézmény fenntartójával Kapcsolat a Gazdasági Ellátó Intézménnyel Kapcsolat más nevelési-oktatási intézményekkel Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Városi Gyámhivatallal, a Családsegítő és Gondozási Központtal. /GYERMEKVÉDELEM/ Kapcsolat az Egészségügyi Intézménnyel Együttműködés egyházi-jogi személlyel Kapcsolat a város közművelődési intézményeivel

40. old.

7. 7.1. 7.2.

Ünnepek, megemlékezések, hagyományok Az ünnepek, megemlékezések évenkénti rendje Az óvodai élettel kapcsolatos egyéb hagyományok

44. old.

8.

Térítési díj

3


45. old.

9. 9.1. 9.2. 9.3.

46. old.

10. 10.1. 10.2. 10.3.

SZMSZ

2013

A rendszeres egészségügyi ellátás rendje A gyermekek ellátása érdekében szervezett szolgáltatások A beteg gyermek Az alkalmazottak ellátásának rendje Óvó-védő előírások, feladatok baleset megelőzés, baleset esetén A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézmény biztonságát, a gyermekek védelmét szolgáló elvárható és tiltó szabályok, magatartásformák

50. old.

11.

Szükséges teendők rendkívüli esemény esetén

51. old.

12.

A kiemelt kereset kiegészítés feltételrendszere

51. old.

13.

Az óvodai könyvtár

52. old.

14.

Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága

53. old.

15.

Közzétételi lista

54. old.

16.

Legitimáció

Mellékletek: 1.sz. Munkaköri leírások 2.sz. Vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettség 3.sz. Adatkezelési Szabályzat 4.sz. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok (GEI – FEUVE)

4


SZMSZ

2013

1. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40.§ (2) bekezdésében és a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről kapott felhatalmazása alapján a Százszorszép Óvoda 2440 Százhalombatta, Posta köz 4. Belső- és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Célja: A törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a közoktatási intézményben Tartalma: Tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény, vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A témára vonatkozó törvényi előírásoknak, valamint a helyi sajátosságoknak megfelelően készült el a Százszorszép Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata, meghatározva az óvoda szervezetét, működésének rendjét, a belső és külső kapcsolatok rendszerét. 1.1.

Az SZMSZ hatálybalépése, személyi hatálya

Hatálybalépése A szervezeti és működési szabályzatot: Készíti és véleményezésre, elfogadásra előterjeszti: az óvoda vezetője Véleményezi: az óvoda szülői szervezete Elfogadja. Az óvoda nevelőtestülete A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény korábbi SZMSZ-e. Módosítása, felülvizsgálata Módosítására akkor kerül sor, ha az intézmény működési rendjében változás áll be, ha azt a jogszabály elő írja, illetve a nevelőtestület minősített többséggel arra javaslatot tesz.

5


SZMSZ

2013

Személyi hatálya Kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, rendelkezéseit azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. 1.2. Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1.3. Az óvoda általános jellemzői 1.3.1. Alapító okirat 2. számú melléklet a 236 /2012.(IX.27.) Ök. sz. határozathoz

ALAPÍTÓ OKIRAT Százhalombatta Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 9.§ (4) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7.§-a alapján, figyelemmel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§-ára, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, valamint a szakfeladatrendről és az államháztartási szakigazgatási rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Százszorszép Óvoda 2. Székhelye:

2440 Százhalombatta, Posta köz 4.

3. Jogszabályban meghatározott közfeladata:

6


SZMSZ

2013

Az óvoda köznevelési intézmény, melynek alapfeladata az óvodai nevelés. Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi, ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározottak szerint. 4. Alapító neve, alapítás éve: Dunamenti Erőmű Részvénytársaság (Százhalombatta, Erőmű u. 2.) 1964. szeptember 1-jén, jogutódlással Százhalombatta Város Önkormányzat Képviselőtestülete (Százhalombatta, Szent István tér 3.) 2000. augusztus 28-án. 5. Irányító, felügyeleti, fenntartó szerv neve, székhelye: Százhalombatta Város Önkormányzat testülete 2440 Százhalombatta, Szent István tér 3.

Képviselő-

6. Költségvetési szerv törzsszáma: 685973 7. Költségvetési szerv OM azonosítója: 032791 8. Költségvetési szerv típusa: Óvoda 9. Költségvetési szerv szakágazati TEÁOR besorolása és megnevezése: 851020 Óvodai nevelés 10. Működési köre: Százhalombatta Város közigazgatási területe, elsősorban az intézmény számára kijelölt körzethatáron belül. 11. Alap és vállalkozási tevékenysége: 2010. január 1-jétől érvényes szakfeladatok száma és megnevezése: 851 011 Óvodai nevelés, ellátás 851 000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 890 111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 7


SZMSZ

2013

562 912 Óvodai intézményi étkeztetés Az óvodai intézményi közétkeztetéshez a normatíva igénylés az intézmény feladata, a bevételek beszedését és a kiadások teljesítését a Gazdasági Ellátó Intézmény végzi. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végez. 12. Gazdálkodási besorolása: Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Előirányzatai feletti rendelkezés jogosultsága:teljes körű Gazdálkodási feladatait a Gazdasági Ellátó Intézmény (2440 Százhalombatta, Ifjúság útja 7.) végzi, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, a két intézmény között megkötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint. 13. Maximális gyermek létszám: 150 fő 14. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézményvezetőt a Képviselő-testület nevezi ki nyilvános pályázat útján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló, többször módosított 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67.§-ának képesítési követelményeit figyelembe véve. 15. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: A költségvetési szerv alkalmazottai közalkalmazottak, a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartoznak, a Kjt.-ben nem szabályozott kérdésekben a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről, az egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állókra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. Az intézmény alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. 16. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: -A 2233/2 hrsz-ú korlátozottan forgalomképes ingatlanhányad és a feladatellátásához biztosított ingó vagyontárgyak. Az ingatlan nagysága 3255m2, felül-építményi: 798 m2 Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított 22/2009. (X. 07.) Ör. sz. rendelete szerint.

8


SZMSZ

2013

17. Záradék: A Százszorszép Óvoda alapító okiratát Százhalombatta Város Önkormányzatának Képviselő-testület a 236 /2012.(IX.27.) Ök. számú határozatával hagyta jóvá. Az alapító okiratot érintő változást az intézmény vezetője a változást követő 30 napon belül köteles a felügyeleti szervnek jelezni. 18. Hatályba lépés időpontja: 2012. október 1. Százhalombatta, 2012. szeptember 27. Dr. Turbucz Sándor jegyző

Vezér Mihály Ph.D. polgármester

1.3.2. Intézményi azonosítók Az önálló intézményként működő óvoda élén óvodavezető áll. Az óvodát az óvodavezető képviseli, ő az intézmény egyszemélyi felelőse. Az intézményi vagyon felett rendelkezésre és az intézményi bélyegzők használatára jogosult: Intézményvezető: Banka Tiborné Intézményvezető-helyette: Tóthné Papp Julianna Az óvoda bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

Az óvoda logója:

9


SZMSZ

2013

1.3.3. Az óvoda jogállása Az óvoda önálló jogi személy. Szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az óvoda működési rendje 2.1.

Az óvoda működési rendjét meghatározó dokumentumok      

Alapító Okirat A Százszorszép Óvoda Pedagógiai Programja Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves Munkaterv Közalkalmazotti Szabályzat

2.2. A gyermekek fogadása A nevelési év: szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda június 15-től augusztus 31-ig nyári napirend szerint, összevont csoportokkal működik. Ez idő alatt a gyermekekkel másik csoport pedagógusa is foglalkozik a dolgozói szabadságok igénybevétele miatt. A nyári zárva tartás időpontja Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, melyről legkésőbb február 15-ig értesítjük a szülőket. A nevelés nélküli munkanapok: Száma tanévenként: 5 nap Ideje: A tervezett időpontok minden tanévben az Éves Munkatervben vannak meghatározva. A nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően tájékoztatjuk a szülőket. Ügyeleti rend: Az intézmény fenntartója által kijelölt városi óvodában gondoskodunk azon gyermekek ellátásáról, akiknek felügyeletét szüleik nem tudják megoldani.

10


SZMSZ

2013

Ünnepek, rendezvények alatti nyitva tartás: Az intézmény helyiségeinek a nyitvatartási időn túl meghosszabbítható a használati ideje, amennyiben a tervezett tevékenység nem zavarja az óvoda működését. E célra engedélyt írásban az óvodavezetőtől kell kérni. A kijelölt időszakban az intézmény vagyonáért a használatba vevők közül kijelölt személy a felelős. A nyitva tartás rendje: Az intézményben reggel 5,30 órától - 17 óráig fogadjuk a gyermekeket A szülők gyermeküket az óvodai tevékenységek figyelembevételével, azok zavarása nélkül bármikor behozhatják, illetve hazavihetik. A reggeli és a délutáni ügyelet, csoportösszevonás rendje: Reggel: 5,30 - 6,30 óra között Délután: 16,30 - 17 óra között Az ügyeletek időpontja alatt egy, összevont csoport működik - óvodapedagógus vezetésével. Az összevonást indokolja a pedagógusok lépcsőzetes munkakezdése, valamint az, hogy az adott időszakban alacsony a gyermeklétszám. Alkalomszerű csoport összevonások: Alacsony gyermeklétszám (például szombati munkanap), illetve magas számú dolgozói hiányzás esetén a gyermekcsoportokat összevonjuk. Minden esetben figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait. Az óvodai kapu zárva tartásának rendje: Az óvoda kapuját egész nap zárva tartjuk. A szülők beíratáskor megkapják a szükséges kódot a bejutáshoz. Aki nem tudja, elfelejtette, csengetéssel jelezze érkezését. A gyermekek biztonsága érdekében kérjük, hogy ne mondják el nekik a kódot, illetve ne adjanak lehetőséget a nagyobbaknak arra, hogy meglássák. Azokat a személyeket, akiknek nincs hivatalos kapcsolatuk az óvodával, érkezés után az óvodatitkár, illetve a munkarend szerint jelenlévő dajka vezeti a kért személyhez.

11


SZMSZ

2013

Ezek lehetnek például: - az óvoda iránt érdeklődő, leendő szülők - a munkatársak hozzátartozói - más intézmények ügyintézői, ügynökök, árusok Az óvodai napirend: Napirendünket úgy alakítjuk ki, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenységek zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. Napirendünket délelőtti, déli és délutáni tevékenységek köré csoportosítjuk, biztosítva a nevelési programunkban ajánlott rugalmasságot. A napirend elemei:    

Játék és szabadidős tevékenység Étkezés, pihenés Öltözködés, tisztálkodási tevékenységek Komplex foglalkozások

A gyermekek napirendjét a csoportnaplókban rögzítjük, minden érdeklődő számára megtekinthetők. 2.2.1. Gyermekek az óvodában Mikor vehetik igénybe a gyermekek az óvodát?  Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.  Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.  Amennyiben a gyermek megbízhatóan ágy- és szobatiszta.  Amikor a gyermek egészséges.  Akkor, ha a szülő az étkezési díjat befizette.  A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az óvodai felvétel o Az óvodai felvétel, átvétel, jelentkezés alapján történik. o A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. o Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.

12


SZMSZ

2013

o Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. o Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Az óvodai elhelyezés megszűnésének okai  A gyermeket másik óvoda vette át  A szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad.  Az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után megszüntette.  A gyermeket felvették az iskolába.  A jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására.  Megszűnik az óvodai elhelyezés – a tanköteles korú gyermek kivételével – ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette a mulasztás következményeire. A beiskolázás szabályai A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megléte és annak igazolása. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban  igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget  javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét  javasolja, hogy a gyermek a Nevelési Tanácsadó vizsgálatán vegyen részt  sajátos nevelési igényű gyermek esetében javasolja, hogy a gyermek szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt 2.3. Szolgáltatások, speciális foglalkozások 2.3.1. Nevelési időben szervezett ingyenes szolgáltatások  Az óvodai foglalkozások  Logopédiai, dyslexia – megelőző foglalkozás  Fejlesztő pedagógiai ellátás

13


SZMSZ

2013

 A sajátos nevelési igényű gyermekek napi felzárkóztató foglalkozása  A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete  Az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez  Vízhez szoktatás, úszásoktatás  Fejlesztőpedagógiai ellátás  Ovi foci  Néptánc A felsorolt szolgáltatásokra a jelentkezés az óvodapedagógusok javaslata alapján történhet. Ha a szülők nem szeretnék, hogy gyermekük valamelyik szolgáltatáson részt vegyen, írásban jelezzék az óvodavezetőnek. 2.3.2. Nevelési időben szervezett költségtérítéses szolgáltatások Idegen nyelv oktatása Megfelelő számú szülői igény esetén, speciális szolgáltatások szervezésére kerülhet sor, amennyiben a szolgáltatásra megfelelő szakember áll rendelkezésre. Minimum létszám a szolgáltatás indításához: 15 fő A térítés díját az oktató pedagógus határozza meg. Csoportos programok, rendezvények  Tanulmányi kirándulások  Színház, mozi és múzeumlátogatások  Szakemberek, előadó művészek programjai A felsorolt szolgáltatásokra a programok meghirdetése után az óvodapedagógusoknál írásban lehet jelentkezni, a részvételi díjakat nekik kell befizetni. 2.3.3. A világnézeti joggyakorlás módja A vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, tiszteletben tartva a gyermek. a szülő, a pedagógus világnézeti meggyőződését. Óvodánk világnézeti nevelés tekintetében semleges, ám lehetőséget biztosít (hely-és foglalkozási eszközök tekintetében) minden történelmi egyház képviselőjének a hit és vallásoktatás megszervezésére az óvodai nevelési időben.

14


SZMSZ

2013

Ezzel a lehetőséggel minden szülő élhet, melyet szeptemberben írásban kell jeleznie a csoport óvónőjénél. A hitoktatás megszervezése nem az óvoda feladata, ahhoz fel kell keresniük az érintett egyház hitoktatóját, aki felveszi a kapcsolatot az intézmény vezetőjével. Megfelelő számú jelentkező esetén a hitoktató kezdeményezésére a feltételrendszert biztosítjuk. 2.4. Munkarend, jogok - kötelességek 2.4.1. Az intézményvezető intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az óvoda vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén az óvodavezetői és az óvodavezető helyettesi feladatokat ellássák. A feladatok átruházása a kiadmányozási szabályoknak felel meg.  Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia.  Az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása miatt nem tudta, tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a helyettesítési rendben kijelölt pedagógusnak kell ellátnia. Helyettesítési rend Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a következő:  Közalkalmazotti Tanács Elnöke (óvodapedagógus)  A munkarend szerint jelenlévő, legmagasabb fizetési osztályba, fokozatba besorolt óvodapedagógus A helyettesítésre vonatkozó előírások: o a helyettesítők csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, illetve a vezető helyettes helyett, az óvoda működése és gyermekek biztonsága kérdéskörében o a helyettesítő csak olyan ügyekben járhat el, amelyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok

15


SZMSZ

2013

o a helyettesítés során a helyettesítő a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet o a helyettesítés során tett intézkedésről, döntésről a legrövidebb időn belül köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét Az intézmény képviseletének szabályai Az intézmény képviseletének szabályai megegyeznek a helyettesítési rend szabályaival. 2.4.2. Az óvodapedagógusok munkarendje Az óvodapedagógusok munkarendje a nyitva tartással összhangban, lépcsőzetes munkakezdéssel és befejezéssel van maghatározva. Összeállítását minden tanév elején az intézményvezető és helyettese készíti el úgy, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt óvodapedagógusok foglalkozzanak a gyermekekkel. Részletesen az Éves Munkatervben található. Munkaidejük kötelező órából, valamint a nevelőmunkával, a foglalkozások előkészítésével, a gyermekekkel a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok kötelesek a munkakezdés időpontjára a csoportjukba minden szempontból felkészülve megjelenni.(öltözés, eszközök bekészítése stb.) A munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de az adott napon a munkakezdés előtt egy órával köteles jelenteni az intézmény vezetőjének. Rendkívüli esetben a kötelező óraszám alatti eltávozást az óvodapedagógus a vezetőnek, ill. a helyettesének köteles jelenteni. A pedagógusok számára – a kötelező órán felül – a nevelőmunkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az intézmény vezetője adja a vezető helyettes és a munkaközösség vezető javaslatának figyelembe vételével, a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően. Pedagógusok jogai – kötelességei  A pedagógusnak kötelessége, hogy aktívan, pontosan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, fogadóórákon, ünnepségeken, az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

16


SZMSZ

2013

 A gyermekek, szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon.  Részt vegyen a számára előírt pedagógus továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát  A pedagógiai programban, és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse.  Határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket.  Megőrizze a hivatali titkot.  Hivatásához méltó magatartást tanúsítson 2.4.3. A nem pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkarendje A dajkai, egyéb óvodai kisegítői, óvodatitkári (technikai dolgozók), karbantartói munkarendet az intézmény nyitva tartásával összhangban az óvoda vezetője állapítja meg, biztosítva ezáltal, hogy az intézmény működése és tisztasága zavartalan legyen. Részletesen az Éves Munkaterv tartalmazza. Munkakezdésére köteles mindenki munkaruhájába átöltözve, pontosan megjelenni. Titoktartási kötelezettség A titoktartási kötelezettség az óvoda minden dolgozójára vonatkozik. A gyermekekről, szülőkről hallott információt senki nem adhat tovább, csak abban az esetben, ha azt a gyermek érdeki igénylik. 2.4.4. A zárva tartás ideje alatti munkarend, illetve az ügyintézés rendje A zárva tartás alatti ügyeletet az óvodatitkár, az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, illetve a Közalkalmazotti Tanács Elnöke látja el. (postázás, stb.) Az ügyelet időpontja: naponta 7 – 15 óra között A kizárólag vezetői hatáskörbe tartózó ügyekről értesítik az intézmény vezetőjét. 2.5. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje Az óvoda épületét címtáblával kell ellátni, a Magyar Köztársaság címerét a vezetői irodában, valamint az épület homlokzatán kell elhelyezni. A folyamatos lobogózás biztosítása a karbantartó feladata.

17


SZMSZ

2013

2.5.1. Dolgozói által használt helyiségek Az óvoda minden dolgozója felelős:    

a tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energia felhasználással való takarékoskodásért a tűz-és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályokmegtartásáért

A dolgozók joga az óvoda valamennyi helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata. Kiemelt helyiség az óvoda konyhája, ahova csak érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező, csak konyhai tevékenységre használt munkaköpenybe átöltözött dolgozó tartózkodhat. A konyha berendezéseit magáncélra használni tilos. A használatba vevő felelős az egyes helyiségek berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vétel ideje alatt. 2.5.2. Gyermekek által használt helyiségek A gyermekek az óvoda létesítményeit, helyiségeit csak az óvodapedagógusok és a szülők felügyelete mellett használhatják. A rendeltetésszerű használatért a felnőttek felelősek. 2.5.3. A szülők által használt helyiségek Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy a következő esetekben: - a gyermek érkezésekor: a gyermek óvodapedagógusnak történő átadására - a gyermektávozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, A gyermekek öltözőjén kívüli helyiségeket a szülők csak hivatalos alkalmakkor, illetve meghívás esetén használhatják. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek: szülői értekezletre, fogadó órára való érkezéskor, térítési díj befizetése alkalmával, illetve az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Azokban a helyiségekben ahol a gyermekek váltócipőt használnak, legyenek szívesek a szülők is cipőt cserélni.

18


SZMSZ

2013

2.5.4. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók benntartózkodásának rendje Külön engedély és felügyelet mellet tartózkodhat az intézményben minden személy, aki nem áll az intézménnyel jogviszonyban, ám valamilyen ügyintézés végett felkeresi az intézményt. Engedélyt az intézményvezető illetve helyettese adhat, a keresett személyhez való kísérésükről az óvodatitkár illetve a közelben levő óvodai dolgozó gondoskodik. Ügyeinek elintézése végeztével az óvoda kapujáig kell kísérni a távozót. Állandó megbízatással rendelkezők, pl: logopédus, pszichológus stb. kísérése nem szükséges az intézményben. 2.5.5. A vagyonvédelem biztosítása érdekében alkalmazandó szabályok Az óvoda nyitásáért és zárásáért kijelölt személyek: A megfelelő beosztásban, munkarendben dolgozó dajka, illetve a karbantartó, vezetői utasítás szerint. Kulcs-és riasztórendszer kezelésére vonatkozó előírások: Az épület kulcsával, és a riasztórendszer működtetéséhez szükséges egyéni kóddal csak határozatlan idejű kinevezés esetén rendelkezhet dolgozó. /óvodavezető, óvodavezető-helyettes, Közalkalmazotti Tanács Elnöke, óvodatitkár, dajkák, karbantartó/ A pedagógusok által használható informatikai eszközök A gazdasági irodában és a vezetői irodában működtetett számítógép, nyomtató, fax és a fénymásoló használata: A gépeket az intézményvezető, a helyettese és az óvodatitkár használhatja. Az óvodapedagógusok szükség esetén (naplók készítése, önképzés, gyermekek fejlesztése stb.) az óvodavezető-helyettesi számítógépet, illetve nyomtatót használhatják. Használat előtt minden esetben engedélyt kell kérniük a óvodavezetőtől, vagy helyettesétől. Anyagok, eszközök, gépi berendezések tárolása, használata, üzemeltetése:  a vegyi anyagok, tisztítószerek tárolása zárt, erre a célra kijelölt helyiségben történik, ahonnan az anyagok vételezése csak az erre kijelölt személy által történhet (vegyi leltárfelelős, karbantartó)

19


SZMSZ

2013

 az audiovizuális eszközöket az óvodapedagógusok, takarító- és mosógépeket a dajkák, a karbantartási munkálatokhoz szükséges gépeket a karbantartó használhatják a Munkavédelmi Szabályzatban rögzített előírásoknak megfelelően. 2.5.6. Az óvoda udvara Az óvoda udvarának, felszereléseinek rendeltetésszerű használata, tisztaságának őrzése minden dolgozó, gyermek, szülő kötelessége. A mozgásfejlesztő játékok anyagának kiválasztási szempontja, hogy természetes anyagból készüljön, s mindenekelőtt megfeleljen a gyermekek életkori sajátosságainak, a balesetvédelmi előírásoknak. Az eszközök állapotának figyelemmel kíséréséről, a karbantartási napló vezetéséről az óvoda karbantartója gondoskodik. 2.6. Párt, politikai célú mozgalom és az óvoda kapcsolata Az intézmény helyiségeiben, területén, párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá a nyitvatartási idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 2.7. Az intézményben folytatható reklámtevékenység Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:  Egészséges életmód, Környezetvédelem, Kulturális tevékenység A reklámtevékenység engedélyezése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges, s ő döntése előtt kikéri a nevelőtestület véleményét. Az engedély kiadása szóban, vagy írásban történhet, visszavonása indokolt esetben bármikor lehetséges. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, szülőktől, a gyermekektől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

20


SZMSZ

2013

2.8. Dohányzási tilalom Az óvoda egész területén tilos a dohányzás! Óvodai dolgozók a gyermekek jelenlétében még kirándulások, séták alkalmával sem dohányozhatnak. 2.8.1. Alkohol fogyasztása Szeszesital fogyasztása az óvodában tilos! 2.9. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének, tárolásának és kezelésének rendje Az intézmény jelenleg nem használ elektronikus iktató rendszert, a szabályozást az intézménybe érkezett és keletkezett elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésére alakítja ki. A szabályzat célja: Az intézmény működése során keletkező iratok elektronikus úton történő létrehozásának, archiválásának, továbbításának, valamint az elektronikus úton érkező iratok kezelésének, megőrzésének szabályzása. A szabályzat személyi hatálya: A szabályzat minden dolgozó számára kötelező érvényű, aki munkája során iratkezeléssel, illetve elektronikus iratkezeléssel kapcsolatba kerül. A szabályzat bizalmas információkat tartalmaz az intézmény működését illetően, ezért tartalma SZOLGÁLATI TITOK! Az iratokat kezelheti: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, óvodatitkár A szabályzat betartásának ellenőrzése: A szabályzat betartásának ellenőrzése az intézményvezető feladata, melyet rendszeres időközönként elvégez. Az ellenőrzés végrehajtása előzetes bejelentés nélkül történik! A szabályzat tárgyi hatálya: 



kiterjed a védelmet élvező iratok teljes körére, felmerülésük és feldolgozási helyüktől, idejüktől és az iratok fizikai megjelenési formájuktól függetlenül, kiterjed az intézmény tulajdonában lévő, valamennyi informatikai

21


   

SZMSZ

2013

berendezésre, valamint a gépek műszaki dokumentációira is, kiterjed az informatikai folyamatban szereplő összes dokumentációra, kiterjed a rendszer- és felhasználói programokra, kiterjed az adatok felhasználására vonatkozó utasításokra, kiterjed az adathordozók tárolására, felhasználására.

ÉRTELMEZÉSEK: Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával elektronikus formában rögzített, készített, elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón kezelnek, tárolnak; Funkciók: Érkeztető: a küldemény küldőjét, érkeztetőjét, belső címzettjét, az érkeztetés dátumát, az elektronikus úton érkezett küldemény sorszámát, a küldemény adathordozóját, fajtáját és érkezési módját rögzíti az iktatókönyvben, vagy külön érkeztető könyvben. Az érkeztetési adatok rögzítése, megtekintése, módosítása, lezárása, a küldemény bontása. Iktatást végző: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal való ellátása az irattári tervnek megfelelően az iktatókönyvben. Az iratot továbbíthatja a vezetőnek, feljegyzést rögzíthet, ügyiratot lezárhat, irattárba tehet, az ügyiratot/iratot expediálhatja, továbbíthatja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

22


SZMSZ

2013

Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik fél számára hozzáférhetővé teszik. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adatbiztonság: az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Iratnak minősül: Minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült újság, folyóirat, vagy könyvjellegű kéziratok. Iratkezelő: Az a személy, aki munkája során irattal foglalkozik, iratot hoz létre, továbbít, vagy fogad.

23


SZMSZ

2013

Ellenőrzés: Az a folyamat, amikor a Szabályzat betartását a vezető ellenőrzi. Az iratkezelés elektronikus technikai feltételeinek biztosítása a rendszergazda hatáskörébe tartozik. Az iratkezelés szakmai felügyeletét az óvodavezető látja el. A vezető a szakmai felügyelet keretén belül:  rendszeresen, illetve szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iratkezelési tevékenység szabályszerűségét,  az észlelt problémákról tájékoztatja az érintett felelőst,  ajánlásokat fogalmaz meg a szabálytalan vagy ésszerűtlen gyakorlat megváltoztatása, illetve az ügyviteli folyamatok megszervezése körében. Elektronikus iratok küldése, fogadása Az elektronikus iratok e-mailben továbbíthatók, valamint elektronikus iratot emailben fogadhatunk. Az elektronikus iratok kezelésében a mindenkori Iratkezelési, és Számítástechnikai Adatvédelmi Szabályzatokban foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Az e-mailben érkező elektronikus iratot úgy kell tekinteni, mintha az hagyományos úton érkezett volna. Lehetőség szerint ki kell nyomtatni, iktatni kell, az iktatás során fel kell tüntetni az e-mail feladóját, az érkezés időpontját, illetve a sorszám előtt „e-mail” szöveggel kell külön is megjelölni, valamint papír alapon is meg kell őrizni. Az elektronikus úton elküldött iratot hitelesíteni kell, annak megérkezéséről lehetőség szerint igazolást kell kérni! Az igazolásról kapott dokumentumot papír alapon meg kell őrizni és az irathoz kell csatolni. A személyi anyagok és a gyermekek nyilvántartási anyagainak kezelése A személyi anyagokat és a gyermekek nyilvántartási anyagait az erre a célra kialakított rendszerek segítségével kerülnek létrehozásra. Az ilyen módon előállított iratokat a mindenkori Iratkezelési, és Számítástechnikai Adatvédelmi Szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell kezelni. Archiválás, biztonsági mentések A személyi anyagokat és a gyermekek nyilvántartási anyagait az erre a célra kialakított rendszerek segítségével kezelendők. A programok rendelkeznek olyan funkcióval, melyek segítségével az archiválás elvégezhető, az így kapott fájlok segítségével a biztonsági mentéskori állapot visszaállítható. A funkcióval létrehozott fájlokat, valamint egyéb biztonsági mentéseket félévente külső adathordozóra kell menteni és azt az óvodatitkári iroda páncélszekrényében kell őrizni. 24


SZMSZ

2013

Az óvoda vezetője felelős az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok rendjének kialakításáért, működtetéséért, felügyeletéért. 3. Az óvoda szervezete 3.1. Az óvoda szervezeti felépítése

ÓVODAVEZETŐ

VEZETŐ-HELYETTES

Munkaközösség vezetők Munkaközösségek

Óvodapedagógusok

Egyéb alkalmazottak

Ped. Munkát segítők

Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézményben a feladatokat zavartalanul és zökkenőmentesen láthassák el a mindenkori követelményeknek megfelelően. Az óvodában dolgozó közalkalmazottak és gyermekcsoportok létszámát a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről határozza meg. 3.2. Óvodavezető Az óvoda élén óvodavezető áll.  Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe.  Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 25


SZMSZ

2013

 Felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési feladataiért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a nevelőtestület vezetéséért.  Felel a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért.  Felelős a pedagógus etika normáinak betartásáért  Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját.  Elkészíti az intézmény Házirendjét és Szervezeti Működési Szabályzatát.  Rendkívüli szünetet rendelhet el, ha valamely oknál fogva az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell.  A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt.  Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.  Köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető helyettesi feladatokat ellássák.  Ha a szükséges intézkedéseket valamely okból nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat az SZMSZ– ben meghatározott alkalmazott köteles ellátni. Feladatköre:  a nevelőtestület vezetése  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása  az óvodaszékkel, a munkáltatói érdekképviseleti szervekkel, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés  nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése  a gyermekvédelmi munka irányítása  a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása Az óvodavezetés területei - pedagógiai, - munkaügyi,- gazdálkodási, - tanügyigazgatási

26


SZMSZ

2013

3.3. Az óvodavezető-helyettes Az óvodavezető-helyettes megbízását a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az óvoda vezetője adja. A vezető közvetlen munkatársa A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz. Az óvodavezető-helyettes munkaköri feladatait részletesen munkaköri leírása tartalmazza. 3.4. Szakmai munkaközösség, munkaközösség vezetők Az óvoda pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség vezetőt az intézmény vezetője bízza meg, a munkaközösség véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre. A közösség vezetőt választ, akit az óvodavezető bíz meg. A munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Tagjai és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. Azonos feladatok ellátására csak egy munkaközösség hozható létre. A munkaközösség feladatai:  Összeállítja az intézmény Pedagógiai Programja és Éves Munkaterve alapján a munkaközösség éves programját.  Javaslataival javítja a nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét.  Fejleszti a nevelési területek tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat.  Figyelemmel kíséri a pályázatokat.  Részt vesz a pedagógusok továbbképzésének szervezésében.  Javaslatot ad a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.  Módszertani értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület, az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről. 27


SZMSZ

2013

3.5. Nevelőtestület A nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. Az nevelési-oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a 2011. évi CXC. törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik  A Pedagógiai Program elfogadása és módosítása  Az SZMSZ elfogadása és módosítása  Az Éves Munkaterv elfogadása  Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása  A Házirend elfogadása  A vezetési pályázatról a szakmai vélemény kialakítása  A jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet    

Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztása során. A vezető-helyettes megbízására, illetve a megbízás visszavonására. A költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására, megtervezésére. Az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapítására.

A nevelőtestület értekezletei    

Tanévnyitó értekezlet Évközi értekezlet (félévzáró) Tanévzáró értekezlet Rendkívüli értekezlet, amennyiben a vezető, vagy a nevelőtestület egyharmada szükségesnek látja  Ha a szülői szervezet kezdeményezi a nevelőtestületi értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezleten emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. 28


SZMSZ

2013

3.6. Pedagógia munkát segítők és egyéb alkalmazottak Az óvodában dolgozó közalkalmazottak létszáma, végzettsége a törvényi szabályozásoknak, a fenntartó határozatainak felel meg. Az óvoda alkalmazottainak feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. 3.7.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatása

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - Pedagógiai Program elfogadása - SZMSZ elfogadása - Házirend elfogadása - Éves Munkaterv elfogadása A nevelőtestület a következő jogköreit ruházhatja át Döntési jogkörét:  az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elkészítése, elfogadása  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása  az intézményvezetői pályázathoz készített szakmai vélemény kialakítása  jogszabályban meghatározott más ügyek Véleménynyilvánítási jogkörét:  az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során  az intézményvezető helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt  az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében  az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában  más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben

29


SZMSZ

2013

Javaslattételi jogkör: Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatás történhet szóban és írásban is. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.  a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére  a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre Az óvodai normáknak való megfelelést vizsgálja. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja a minőség és hatékonyság vizsgálata, a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógus joga, hogy a nevelési program alapján az ismereteket, módszereit megválassza, hogy nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék, elismerjék. A pedagógiai munka ellenőrzése során ezeket az ellenőrző köteles figyelembe venni. 4.1. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények A tényszerűség, az objektivitás, a folyamatosság és a tervszerűség.  Fogja át a pedagógiai munka egészét.  Segítse elő valamennyi pedagógiai tevékenység emelkedő színvonalú ellátását.  A foglakozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógusok által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére.  Támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását.  A szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a nevelés valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását. 30


SZMSZ

2013

 Biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát.  Támogassa a különböző szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását.  Hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 4.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak  az intézmény vezetője  az intézményvezető helyettese  a munkaközösség vezetők A pedagógiai munka belső, valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4.3. Az ellenőrzés fajtái  Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés  Spontán, alkalomszerű ellenőrzés 4.4. Az ellenőrzés formái     

Szóbeli beszámoltatás Írásbeli beszámoltatás Értekezlet Foglalkozáslátogatás Speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok

Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves ellenőrzési tervet készít, s ez az intézményi Éves Munkaterv része. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell, az értékelést az érintett pedagógussal ismertetni, aki arra írásban észrevételt tehet. Az értékelés színterei:  Alkalmazotti értekezlet  Nevelőtestületi értekezlet  Egyéni megbeszélések

31


SZMSZ

2013

5. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái 5.1. A szülői szervezet Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre.  A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről. Munkatervének elkészítéséről, elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.  Az óvodai szülői szervezet kezdeményezheti az óvodaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az óvodaszékben.  Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót.  A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal vehet részt a nevelőtestület értekezletein.  Képviselőjét minden olyan esetben meg kell hívni a nevelői értekezletre, ahol a szülőket érintő ügyet tárgyalunk, véleményüket, segítségüket kívánjuk kérni.  Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjével az óvodavezető, a csoport szintű ügyekben a csoport szülői képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot.  Célunk, hogy támogassuk a szülőket jogaik érvényesítésében, s megfelelő partneri viszonyt alakítsunk ki a gyermekek nevelése érdekében.  Óvodánk munkáját a szülők közösségének képviselői támogatják.  A tartalmas együttműködés érdekében rendszeres programokat szervezünk.  (értekezletek, játszónapi programok, közös ünnepek, kirándulások a gyermekekkel stb.) A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje o Amennyiben a szülők szülői szervezetet hoznak létre, azok nevét, a megalakítás időpontját rögzíteni és iktatni kell. o A tanulmányozásra készített dokumentumokat úgy kell átadni, hogy legalább hét nap álljon rendelkezésre a vélemény megalkotásáig. o A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. o Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. 32


SZMSZ

2013

Véleményezési jog gyakorlása     

Az SZMSZ elfogadásakor A házirend elfogadásakor A Pedagógiai Program elfogadásakor A vállalkozás alapján működő szolgáltatás feltételeinek meghatározásakor Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Javaslattevő jogkör Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben A szülők közösségének képviselői feladataik ellátásához térítésmentesen használhatják az óvoda helyiségeit, berendezéseit, amennyiben nem korlátozzák az óvoda működését. 6. Külső kapcsolatok rendszere 6.1.

Kiemelt intézmények a kapcsolattartási rendszerben

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:  A fenntartóval  Gazdasági Ellátó Intézménnyel  Más oktatási – nevelési intézményekkel  Városi Családsegítő Központtal  Gyermekjóléti Szolgálattal  Egészségügyi Intézménnyel  Nevelési Tanácsadóval  Pedagógiai szakmai szolgáltatás Egyéb közösségekkel, intézményekkel: BKK, VSZK, Matrica Múzeum, Bölcsődék, Egyházak, Konyha 6.1.1. Kapcsolat az intézmény fenntartójával Az intézmény és fenntartója közti kapcsolat folyamatos. Elsősorban a következő területekre terjed ki:  az intézmény pénzügyi – gazdálkodási tevékenysége  az intézmény ellenőrzése  az intézményben folyó szakmai munka értékelése  intézményi átszervezés 33


SZMSZ

2013

 A nevelési évről szóló beszámolót az intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület és a szülői szervezet évente véleményezi és elfogadja, s a fenntartónak elküldi – aki a szokásos módon nyilvánosságra hozza  Az intézmény adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed a statisztikai adatok, a gyermekbalesetek stb. jelentésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái:     

Szóbeli tájékoztatás Írásbeli beszámoló Egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel A fenntartó által kiadott rendelkezések átvétele azok végrehajtása céljából Speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi - gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

6.1.2. Kapcsolat a Gazdasági Ellátó Intézménnyel Az óvoda gazdálkodási feladatait a Gazdasági Ellátó Intézmény végzi, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, a két intézmény között megkötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint. A gazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat a GEI készíti el. A két intézmény közötti kapcsolattartást az intézményvezetők vezetik, a napi ügyintézést, feladatok elvégzését óvodai részről az óvodatitkár végzi. 6.1.3. Kapcsolattartás más nevelési-oktatási intézményekkel A kapcsolattartás tartalma és formái - Szakmai, - Kulturális, - Sport, - Egyéb jellegű Kapcsolat a város óvodáival    

Közös továbbképzések, előadások, bemutatók szervezése egymás meghívása az óvodai nyílt napokra, városi óvodavezetői munkaközösség működtetése óvodák közti munkaközösségek alakítása

Kapcsolat a város iskoláival Az átmenet biztosításához feltétlenül szükséges a partnerek kommunikációja, kooperációja, a gyermekek mindenekfelett álló érdekének előtérbe helyezése.

34


SZMSZ

2013

Az együttműködésnek kölcsönös megértésen és az intézmények sajátos, különálló cél és feladatmegvalósításán kell nyugodnia. Az óvodában „tevékenységeken keresztül“ történő közvetítésről, illetve az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó müvelségtartalmakról van szó.  Feladatmegoldás helyett, cselekvéses tanulás.  Tevékenység által történő fejlesztés  Kompetencia fejlesztés Cél: Az iskolába való átmenet megkönnyítése, a megváltozott tevékenységi formához és életmódhoz való alkalmazkodás elősegítése. Feladat :  Az óvoda nevelőtestületének feladata, hogy gyermekközpontú és nevelésközpontú szemléletét megtartva saját eredményeivel hasson az átmenet problémáinak leküzdésére.  Figyelni kell arra, hogy saját szakmaiságunkat hangsúlyozva segítsük elő az átmenetet a gyermek számára, és ne adjuk fel elképzeléseinket, módszereinket, ne próbáljunk kisiskolát játszani.  Az óvodapedagógusok kísérjék figyelemmel óvodásaik iskolai beilleszkedését és szükség esetén nyújtsanak segítséget a maguk eszközeivel, saját nevelési tapasztalataikkal az iskolai nevelőknek.  Pedagógiai Programunk széleskörű ismertetése az I.-II. osztályos tanítók körében kapcsolattartás formái:     

nagycsoportosok iskolalátogatása óvónők, tanítónők kölcsönös hospitálása közös szülői értekezlet munkaközösségi foglalkozások továbbképzések, szakmai előadások

Kapcsolat a bölcsődével: Óvodánkban hagyományai vannak a bölcsődéből óvodába való átmenetnek. A bölcsődéből érkező gyermekeknél kevesebb gondot okoz az új környezet megszokása, az átmeneti időszak. Azonos csoportokból egyszerre érkező gyermekek igen jól kialakított szokásokat hoznak magukkal és az önkiszolgálás, önmaguk ellátása terén is magas szintet érnek el.

35


SZMSZ

2013

Amennyiben az óvoda másképp alakítja szokásrendszerét, az fokozatosan és folyamatosan vezesse be, hogy ne okozzon törést, vagy bizonytalanságot a gyermekekben. Mindkét intézmény gyermekközpontú nevelést folytat, folyamatos a párbeszéd a gyermekeket nevelők és a szülők között, így az együttműködés minden téren folyamatos. Cél: Egymás munkájának kölcsönös megismerése, a gyermekek zökkenőmentes átmenetének biztosítása. Feladat:  meg kell ismernünk, hogy a gyermekek honnan jönnek, mit tudnak, a bölcsődének pedig azt , mi vár rájuk , mire kell felkészíteni őket  biztosítanunk kell a tapasztalatcsere, a folyamatos látogatás lehetőségét  együttes továbbképzések: /a gyermek fejlődésének jellemzői 0-6 évig, pedagógiai módszerek alkalmazása a nevelési helyzetekben, szokásalakítások /  gyermekek előzetes megismerése: /óvónéni /, illetve nyomonkövető tájékozódás: /gondozónő/ Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval A szülő és a pedagógus nevelőmunkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.  az óvodavezető és a Nevelési Tanácsadó vezetője, dolgozói közötti megbeszélések, egyezetések  a gyermekek logopédus, fejlesztő pedagógus általi fejlesztése  pszichológus általi probléma feltárás, fejlesztés 6.2. Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal Városi Gyámhivatallal Családsegítő-és Gondozási Központtal A gyermekek védelme a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. Az óvoda a prevenció első színtere. Kiindulópontja a felderítés, az okok kezelése.

36


SZMSZ

2013

Céljaink a gyermekvédelem területén:  A gyermekek érezzék biztonságban magukat.  Nevelésünk eredményeként legyenek kiegyensúlyozottak.  Kompenzáló pedagógiai tevékenységünk hatására csökkenjenek a hátrányos helyzet adta különbségek.  A veszélyeztetettség feltárása  Szakszerű prevenciós munkánk eredményeként a veszélyeztetettség jelentős mértékben csökkenjen. Hátrányos-és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Hátrányos helyzetű gyermek: Az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: -Az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen - Az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek Veszélyeztetettség: Olyan a gyermek, vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról meghatározza a gyermekek alapvető jogait, az e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. E törvény értelmében, városunkban megszervezésre került a gyermekek védelmének jelzőrendszere. Intézményei:  Egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnő, gyermekorvos)  Közoktatási intézmények  Nevelési Tanácsadó  Városi Gyámhivatal  Jegyző  Jegyzői Gyámhatóság  Gyermekjóléti Szolgálat  Családsegítő és Gondozási Központ 37


SZMSZ

2013

 Rendőrség  Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok A jelzőrendszer tagja köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, vagy más súlyos veszélyeztető ok fennállása, valamint a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztetető magatartása esetén. Az intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az óvodában az e területtel kapcsolatos tevékenységeket gyermekvédelmi felelős látja el. Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai  Az óvodavezető fő feladata a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése.  Felel a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezéséért.  Szükség esetén, a családon belüli szociális körülmények fegyelembevételével javaslatot tegyen a család bevonására a szociális segélyezettek körébe. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  A szülők írásbeli tájékoztatása a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről, az általa kezdeményezhető támogatási formákról.  Kapcsolattartás a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó intézményekkel.  Prevenció: A gyermekek egészséges testi-és személyiségfejlődését gátló tényezők megelőzése, felderítése, enyhítése, illetve elhárítása.  Veszélyeztetettség és hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a csoportvezető óvodapedagógusok véleménye alapján. Nyilvántartás vezetése.  Migráns gyermekek esetleges problémáinak gyermekvédelmi szakellátásba való bevonása.  Személyes kapcsolatfelvétel a hátrányos helyzetben levő, illetve veszélyeztetett családokkal.  Probléma továbbítása a megfelelő intézményhez.

38


SZMSZ

2013

 Folyamatos kapcsolattartás, szükség esetén további együttműködés a partnerekkel.  Segítségnyújtás a hátrányok csökkentéséhez a családgondozás és egyéni bánásmód alkalmazásával.  Veszélyeztetettség esetén a gyermekek testi és lelki fejlődésének figyelemmel kísérése.  Utógondozás  Gyermekvédelemmel kapcsolatos előadásokon, konferenciákon részvétel, ahol megfelelő alkalom kínálkozik a kétséges esetek megbeszélésére, közös feladatok, közös álláspont megfogalmazására, törvényi változások tájékoztatására a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Valamennyi óvodapedagógus folyamatos feladata Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Elősegíteni a hátrányos helyzetű, vagy különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodába kerülését, beilleszkedését. Biztosítani a gyermekeket meg illető jogok érvényesülését az óvodában, szükség estén óvó-védőintézkedéseket tenni. A gyermekeket, családjukat, családi körülményeiket minél jobban megismerni. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, jelezni a tartós hiányzást. A megelőzést biztosító hatások minden gyermekre való kiterjesztése. A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli. Gyermekek védelme, tájékoztatása az óvó-védő tevékenység során A gyermekekkel az egészségük és testi épségükre vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát a pedagógusok a csoportnaplókban rögzítik. Az óvodai Házirend a gyermekekkel kapcsolatos óvó-védő előírásokat, az SZMSZ pedig az intézmény dolgozóinak e területtel kapcsolatos feladatait tartalmazza. 6.3. Kapcsolat az Egészségügyi Intézménnyel Az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, az egészséges és biztonságos feltételek megteremtéséről, a gyermekek rendszeres 39


SZMSZ

2013

egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. Célunk a gyermekek egészséges testi - lelki fejlődésének biztosítása. 6.4. Együttműködés egyházi-jogi személlyel A vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, tiszteletben tartva a gyermek. a szülő, a pedagógus világnézeti meggyőződését. Óvodánk világnézeti nevelés tekintetében semleges, ám lehetőséget biztosít (hely-és foglalkozási eszközök tekintetében) minden történelmi egyház képviselőjének a hit és vallásoktatás megszervezésére. Ezzel a lehetőséggel minden szülő élhet, melyet szeptemberben írásban kell jeleznie a csoport óvónőjénél. A hitoktatás megszervezése nem az óvoda feladata, ahhoz fel kell keresniük az érintett egyház hitoktatóját, aki felveszi a kapcsolatot intézményünk vezetőjével. Megfelelő számú jelentkezés esetén a hitoktató kezdeményezésére a feltételrendszert biztosítjuk. A rendelkezésre álló eszközökből biztosítjuk a szükséges tárgyi feltételeket, helyiségeket, valamint az adminisztrációhoz szükséges felszerelést. 6.5. Kapcsolat a város közművelődési intézményeivel Az intézmények tájékoztatják az óvodát műsor és programtervükről, s ezekből a pedagógusok választanak a gyermekek fejlettségének, érdeklődésének figyelembevételével. Programlehetőségek: -gyermekkönyvtár látogatása, - színházi előadások megtekintése, - kézműves foglalkozásokon való részvétel, - stb. 7.

Ünnepek, megemlékezések, hagyományok

„Az ünneplés csak annak jelent valamit, aki részt is vesz benne!“ ( Hans Georg gadamer ) Alapvető, hosszútávú célja a nevelésnek, hogy megismertessük a gyermekeket a magyarság, a magyar nép kultúrájával és hagyományaival.

40


SZMSZ

2013

A hagyományok azok a népszokások, amelyek segítségével nemzedékről nemzedékre megőrizhetjük tudásunkat, tapasztalatainkat. A hagyományokba beleszületünk, ezek gazdagítják kultúránkat, és irányt is mutatnak életünkben. Az óvodáskorban a legalkamasabb a népi játékokkal, néphagyományokkal való életkori sajátosságoknak megfelelő ismerkedés. Ha tudatosan, tervszerűen, példaadóan tiszteletet ébresztünk multunk értékei és szülőföldünk iránt, akkor ezek az érzelmi hatások beépülnek a gyermekek személyiségébe, és egy életen át végig kísérik őket. A magyar nyelv rendkívül gazdag. Beszédpéldánkon kersztül is megismertetjük a gyermekeket nyelvünk szépségével, árnyaltságával, a helyes mondatszerkesztéssel. Az óvodai anyanyelvi nevelés során elsősorban a szókincset, a beszédértést és az önálló szóbeli megnyilvánulásokat fejleszthetjük a beszédkedv felkeltésével, az élmények megbeszélésével, mesével, verssel, bábozással, változatos irodalmi élmények nyújtásával. A népi mondókák, a versek, mesék ősi forrásai az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat közvetítenek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket anyanyelvükkel és egymással. Környezetünket úgy alakítjuk, díszítjük, hogy az ünnep hangulatát tükrözze. Éves terveinket úgy állítjuk össze, hogy a népi mondókák, népköltések, népmeséink, népdalaink minél nagyobb számban szerepeljenek benne. Cél:  A szülőföldhöz való kötődés erősítése, a természettel való együttélés harmóniájának és a hagyományok tiszteletének kialakítása  A néphagyományőrző tevékenységek során pozitívan alakuljon magatartáskultúrájuk, viselkedésmódjuk, erkölcsi ítéletalkotásuk, hazaszeretetük. Feladat:  az óvodapedagógusok néprajzi ismereteinek bővítése  a népi kultúra tárgyi megjelenítése /természetes alapanyagú bútorok, berendezési tárgyak, viselet, népi hangszerek, természetes anyagok a tevékenységekhez/  az ünnepi készülődések során az adott ünnephez kötődően a gyermekekhez közel álló szokások, tevékenységek, népi mondókák, dalok, mesék, elbeszélések megismertetése  a természetes anyagok felhasználása során az alkotás örömének megéreztetése 41


SZMSZ

2013

7.1. Az ünnepek megemlékezések évenkénti rendje  Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.  A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület, illetve az intézmény valamennyi dolgozójának feladata.  A hagyományok érintik a gyermekeket, alkalmazottakat, szülőket.  A rendezvények pontos időpontját, a feladatokat és felelősöket, a lebonyolítás módját az intézmény éves munkaterve határozza meg.  Ünnepeinken a belső dekoráció és az öltözet is tükrözi az ünnepi hangulatot. (sötét nadrág illetve alj, fehér blúz – vagy más ünnepi öltözék a csoportok döntése alapján)  A nevelés tartalma, illetve a tervezés a négy évszak köré épül, s ezen belül az ünnepek határozzák meg a tevékenységeket. 7.2. Az óvodai élettel kapcsolatos egyéb hagyományok Hagyományaink  A gyermekek születésnapjának megünneplése  Befogadó ünnep  Őszi, tavaszi kirándulások  Nagycsoportosok iskolai sportversenyeken való részvétele Ezen eseményekkel kapcsolatos időpontok meghatározása, a szervezési feladatok elvégzése az adott csoport óvodapedagógusainak felelőssége.

42


SZMSZ

2013

Jeles napok, ünnepeink felosztása és a hozzájuk tartozó tevékenységek a Nevelési Programban szereplő évkör alapján: Kiszebaba vízbe dobása Farsangi mulattságok Újévi jókívánságok Madáretetés Téli sportjátékok Karácsonyi asztalterítés Karácsonyfa díszítés Mézeskalács sütés Népi kismesterségek gyakorlása Luca napi búza vetése Mikulás Cseresznyefaág vízbe tétele Adventi koszorú készítés

Farsang Újév Karácsony Luca nap Miklós nap Borbála nap András nap

TÉL ŐSZ

Hóviág keresés, kirándulás Március 15-i megemlékezés Játékos vetélkedők Határjárás a közelben és az óvoda udvarán Palánta nevelés Húsvéti tojásfestés Locsolkodás Májusfa állítás Tavaszi mozgásos népi játékok Sárkányeregetés Pünkösdölés Gyermeknap Anyák köszöntése Virágoskert gondozása Március 15 Víz napja Föld napja Húsvét Majális Anyák napja Évzáró Pünkösd Gyermeknap

TAVASZ NYÁR

Madarak és fák napja (V.10) Környezetvédelmi Világnap (VI.5) Szüreti mulattság Új kenyér ünnepe

Őszi termések gyűjtése Szüreti mulattság Közös szüreti mulatság Aszalás Termésjátékok készítése Töklámpás készítése Erdei kirándulás Virágoskert gondozása

Sportszerű népi játékok Növényi játékeszközök készítése Kora nyári kirándulás Virágoskert gondozása Nyári gyűjtő munkák, szárítások Kenyérsütés

Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepek Nemzeti ünnep Óvodai élet hagyományos ünnepei Időszakos

43


SZMSZ

2013

8. Térítési díj A szülők kötelesek az étkezési térítési díjat a GEI által meghatározott időpontban (havi két nap) megfizetni. Az időpontról minimum hét nappal előbb értesítjük a szülőket. A befizetés helyszíne a Százszorszép Óvoda. Amennyiben valamely oknál fogva nem tudják megtenni, akkor a GEI pénztárában történhet meg a befizetés. Az étkezés lemondásának a rendje Az étkezés lemondását, illetve igénylését megelőző nap 8 óráig jelezzék a szülők telefonon, vagy személyesen az óvoda felé. Kérjük, hogy ezt pontosan tartsák be, ellenkező esetben nem tudjuk levonni a térítési díjat, illetve nem tudjuk fogadni gyermeküket. Az étkezés kedvezményességének, ingyenességének lehetőségei Étkezési térítési díjkedvezmény állapítható meg óvodai közétkeztetést igénybevevő kiskorú gyermek részére az alábbi jogcímeken: o rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül o tartósan beteg, vagy fogyatékos o három, vagy több gyermekes családban él  A normatív támogatáson kívül, a szociálisan hátrányos helyzetű családok további étkezési térítési díjkedvezmény megállapítását kérhetik a Polgármesteri Hivatalban. A mindenkori aktuális lehetőségekről az óvodatitkár szívesen tájékoztatja a szülőket. A térítési díj visszatérítése A Gazdasági Ellátó Intézmény aktuális rendeletének megfelelően történik. Az intézmény, ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytathat. Ezt az összeget, ha az alapfeladatok ellátásához, vagy a tevékenységben résztvevő gyermekek díjazására használják, - az intézménytől elvonni nem lehet. A tevékenységek folytatása nem zavarhatja az óvodai élet rendjét, a gyermekek nyugalmát, nem okozhat kárt az óvoda értékeiben. A színvonalasabb ellátás érdekében az óvodába járó gyermekek ellátását alapítvány támogatja.

44


SZMSZ

2013

9. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje A gyermek joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az intézménynek tehát gondoskodnia kell felügyeletéről, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Feladat a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A megszervezésért felelős az intézmény vezetője. 9.1. A gyermekek ellátása érdekében szervezett szolgáltatások  Általános orvosi szűrő vizsgálat, ortopédiai vizsgálat (óvodában)  Fogorvosi szűrővizsgálat (rendelőben)  Látásvizsgálat (óvodában) A felsorolt szolgáltatások igénybevételéhez külön jelentkezés nem szükséges. Ha a szülők nem szeretnék, hogy gyermekük valamelyik szolgáltatáson részt vegyen, akkor azt írásban jelezik az óvodavezetőnek. 9.2. A beteg gyermek Beteg, gyógyszert szedő, még lábadozó gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát! Az óvónők nem adhatnak be otthonról beküldött gyógyszert a gyermeknek a nap folyamán, kivéve allergia és magas láz csillapítására szolgáló készítmények esetén. Betegség után orvosi igazolás bemutatása szükséges, az ÁNTSZ által előírt szabályoknak megfelelően! Az óvónő teendője baleset, vagy napközben megbetegedett gyermek esetén: A gyermeket haladéktalanul el kell látnia, miközben gondoskodik a csoport felügyeletének megszervezéséről. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvost kell hívni, illetve orvoshoz kell vinni a gyermeket. A napközben megbetegedett gyermek elviteléről - a pedagógus értesítése után – a szülők a legrövidebb időn belül gondoskodnak.

45


SZMSZ

2013

9.3. Alkalmazottak egészségügy ellátásának rendje  Az intézmény dolgozóival szemben támasztott egészségügyi követelmény, hogy csak egészséges, fertőzésmentes állapotban állhatnak munkába.  Minden dolgozónak érvényes egészségügyi könyvvel és nyilatkozattal kell rendelkezni.  Mindenki számára kötelező az évenkénti munka alkalmassági szűrővizsgálaton való részvétel.  A munkavédelmi szabályzatban meghatározott védő vagy munkaruhát saját testi épségének megóvása érdekében mindenkinek kötelező viselni. 10. Óvó – védő előírások, feladatok baleset megelőzés, baleset esetén A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében folyamatosan szükséges a feltételrendszer vizsgálata, a feltételek folyamatos javítása. Minden óvónő feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék. A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, foglalkozások, séták, kirándulások előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat  a tilos és az elvárható magatartásformákat A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell. 10. 1. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze:  hogy az intézmény területén a gyermekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet.  hogy a gyermek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen  hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be

46


SZMSZ

2013

A pedagógusok feladata:  haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők a felelősek.  minden tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére, úgy tárolják azokat, hogy a gyermekek ne férhessenek hozzájuk  javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére Az óvoda nem pedagógus alkalmazottainak feladata:  a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére  a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják be stb. Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. 10.2. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1.Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket (intézményünkben a munka-és tűzvédelmi felelős)

nyilvántartja

2.Nem súlyos balesetek esetén a feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének ( egy példány megőrzéséről gondoskodik) - ha a kivizsgálás elhúzódás miatt az adatszolgáltatás ideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet 3.Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok - azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személybevonásával történő kivizsgálásáról 47


SZMSZ

2013

4.Lehetővé teszi az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában A pedagógusok feladatai: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható 4. Súlyos balesetekkel kapcsolatban. - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről - közreműködik a baleset kivizsgálásában 5. Közreműködik az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a balesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában 6. Intézkedést javasol minden balesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja Nem pedagógus alkalmazottak feladata: - az intézményvezető utasításának megfelelően gyermekbaleseteket követő feladatokban

működnek

közre

a

10.3. Az intézmény biztonságát, a gyermekek védelmét szolgáló elvárható és tiltó szabályok, magatartásformák  Az óvoda kapuját egész nap zárva tartjuk. A szülők beíratáskor megkapják a szükséges kódot a bejutáshoz. Aki nem tudja, elfelejtette, csengetéssel jelezze érkezését. A gyermekek biztonsága érdekében kérjük, hogy ne mondják el nekik a kódot, illetve ne adjanak lehetőséget a nagyobbaknak arra, hogy meglássák.

48


SZMSZ

2013

 Azokat a személyeket, akiknek nincs hivatalos kapcsolatuk az óvodával, érkezés után az óvodatitkár, illetve a munkarend szerint jelenlévő dajka vezeti a kért személyhez. Ezek lehetnek például: - az óvoda iránt érdeklődő, leendő szülők - a munkatársak hozzátartozói - más intézmények ügyintézői, ügynökök, árusok  Reklámtevékenység A vezetői engedély megkérése után, csakis az óvoda profiljával, tevékenységével, működésével kapcsolatos, illetve azzal összefüggő reklámszövegek, anyagok kerülhetnek ki az óvoda hirdetőtáblájára.  Az óvoda vagyoni- és tárgyeszköz leltárában szereplő tárgyakért, eszközökért minden esetben az azokat használók a felelősek. Kérjük, mindenki vigyázzon meglévő értékeinkre, hiszen azok a gyermekek fejlődését szolgálják.  A pedagógusok által készített, illetve használt pedagógiai eszközök óvodai foglalkozásokra történő bevitele csak akkor lehetséges, ha azok minden biztonsági előírásnak megfelelnek, a gyermekek testi épségét nem veszélyeztetik.  Az óvoda területén tilos a dohányzás.  Szeszesital fogyasztása az óvodában tilos!  Szemüveges gyermek esetén kérjük, hogy szakorvos tanácsa alapján válasszák ki a legbiztonságosabb szemüveget.  Testi épségre veszélyes tárgyat senki nem hozhat be az intézménybe.  Amíg a szülők gyermekeikkel az intézményben tartózkodnak, azok testi épségéért felelősséggel tartoznak.  Az intézmény területére nem szabad állatokat behozni. Kérjük a szülőket, kutyáikat a bejárati kapu közelében még pórázon se hagyják A gyermekek tájékoztatása az óvó-védő tevékenység során: A gyermekekkel az egészségük és testi épségükre vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható

49


SZMSZ

2013

magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát a pedagógusok a csoportnaplóban rögzítik. Az óvoda dolgozói mindent megtesznek a gyermekek biztonsága érdekében, kérjük, mindenki vigyázzon saját és mások gyermekeire is. 11. Szükséges teendők rendkívüli esemény esetén Rendkívüli esemény esetén az intézményvezető köteles intézkedni, akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul értesíteni kell. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően - haladéktalanul értesíti:  az érintett hatóságokat (városi polgárvédelmi sz.)  a fenntartót  a szülőket - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen:  a tűz  az árvíz  a földrengés  bombariadó  egyéb veszélyes helyzet, nehezítő körülmény Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: - kiürítéséről, amely a Tűzvédelmi Szabályzat szerinti tervben rögzítettek szerint történik. - gondoskodni kell a gyermekek biztonságba helyezéséről, megnyugtatásáról. - minden óvodai dolgozó kötelessége részt venni a mentési munkálatokban, az esetleges kimenekítés végrehajtásában. Az intézmény vezetője gondoskodik az óvoda megfelelő szabályzatainak elkészítéséről, a felelősök kiválasztásáról, a dolgozók rendszeres képzéséről. ( Tűzvédelmi Szabályzat, Tűzriadó Terv, Munkavédelmi Szabályzat, Bombariadó Terv stb.) 50


SZMSZ

2013

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli esemény bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 12. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltétel rendszere Azok a közalkalmazottak részesülhetnek e juttatásban, akik a következő feltételek közül valamelyiknek megfelelnek:  Szakmai munkacsoportok irányítása  A csoportmunkán túli egyéni foglalkozások a tehetséges és hátrányos helyzetű gyermekekkel.  Annak a pedagógusnak a munkája, akinek csoportjában sajátos nevelési igényű gyermek van  Továbbképzések, előadások, bemutatók szervezése és tartása  Előkészítő, szervező munka az óvoda speciális szolgáltatásaihoz  Óvodai ünnepek, megemlékezések, rendezvények előkészítése, lebonyolítása  Az óvoda HCCP rendszerének vezetése  A mindennapi munkát meghaladó, átlagon felüli teljesítmény 13.

Az óvodai könyvtár

Az óvodai könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, az óvodai neveléshez, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott általános feladatokhoz, a PP. Megvalósításához és a 3 – 7 éves korosztály gyermeknevelésének szakmai igényeihez igazodóan szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosítja. Elvárások a könyvtárral szemben o A használók által könnyen megközelíthető helyiség legyen, mely alkalmas az állomány lehetőség szerinti szabad polcos elhelyezésére. o Egy megbízott óvodapedagógus kezelje, pótolja szükség szerint az állományt. o A csoportszobákban legyenek letéti állományok. o A könyvtárkép kialakítása közös nevelőtestületi munka legyen. o Gyűjteménye tartalmazza a szükséges információkat, közvetítse az információs rendszer szolgáltatásait. o Szolgáltatásaival közreműködik az óvodai program megvalósításában. o Lehetőséget kínál a gyermekek komplex és differenciált fejlesztésére.

51


SZMSZ

2013

A könyvtár működtetésével megbízott feladata  Megteremti a működéshez szükséges feltételeket, szakszerűen elrendezi a könyvtárállományt.  Részt vesz a könyvtár időszakos leltározásában.  Folyamatos állománygyarapítás, a választék biztosítása.  Nyilvántartások, adminisztráció, selejtezés stb.  Tájékoztatás, kölcsönzés, olvasáspedagógiai szolgálat.  Személyre szólóan ajánl, témafigyelést végez.  Az információkkal segíti a vezető munkáját.  Olvasott, széles körűen tájékozott, segíti a szülőket könyvajánlással, a gyermekek számára közvetíti a könyvek szeretetét. 14. Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága Az óvoda Pedagógiai Programja , SZMSZ –a, Házirendje a vezetői irodában, valamint az óvoda honlapján megtekinthető. www.szazszorszepovi.battanet.hu A dokumentumokról tájékoztatást az intézményvezetőtől, a vezető helyettestől és az óvodapedagógusoktól lehet kérni. A házirendből egy példányt a szülőknek beíratáskor, illetve annak érdemi változása esetén átadunk. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőket szóban folyamatosan tájékoztatják a pedagógusok. A fejlődésről vezetett írásbeli dokumentációba a szülőknek joguk van bármikor betekinteni. ( A gyermek fejlődési naplóját a szülőknek nevelési évente két alkalommal meg kell mutatni, s aláírásukkal igazolják azt. Amennyiben nem értenek egyet vele, kitöltik az egyetnemértési nyilatkozatot.) A szülők és az intézmény közötti információáramlás szóban a pedagógusokon keresztül, írásban a faliújságon kitűzött tájékoztatón, illetve levél útján történik.

52


15.

SZMSZ

2013

Közzétételi lista

Óvoda megnevezése


Óvoda címe:

2440 Százhalombatta, Posta köz 4

Óvodapedagógusok száma

11

fő

ebből

felsőfokú végzettségű

10

fő

ebből

szakvizsgázott

6

fő

ebből

közoktatás vezető

1

fő

ebből

óvodapedagógus

5

fő

ebből

tanügyigazgatás

fő

ebből

gyermekvédelem

fő

ebből

stb

fő

1.

ebből

további szakképzettségű

fő

ebből

tanító

ebből

stb

ebből

informatikai képzettségű

1

fő

Dajkák száma ebből 2.

5

fő

5

fő

szakképzettség

fő

ebből

dajkaképző

5

fő

ebből

érettségi

2

fő

ebből

stb

fő

óvodai csoportok száma

3.

fő

db

1.

óvodai csoport neve

Napocska csoport

30

fő

2.


Margaréta csoport

30

fő

3.


Katica csoport

30

fő

4.


Napraforgó csoport

30

fő

5.


Harangvirág cs.

30

fő

53


SZMSZ

2013

16. Legitimációs záradék Készítette: Banka Tiborné Intézményvezető

Dátum: 2005. április 06.

Módosítást végezte: Banka Tiborné Intézményvezető

Dátum: 2013. március

Véleményezési jogot gyakorolt: Szülők Közössége


Elfogadta: Százszorszép Óvoda nevelőtestülete


Hatálybalépés dátuma: 2005 Módosítás hatálybalépésének dátuma: 2013. április 01. Módosításának lehetséges indokai: o Jogszabályi változás o Nevelőtestület 50%+1fő indítványa o A beválást figyelemmel kísérő, ellenőrzést, értékelést o követő módosítási javaslat Módosítás felterjesztésének módja: Írásban, az óvodavezetőnél

54

SZÁZSZORSZÉP ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents