Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola A 2015/16-os tanév beszámolója

Készítette: Rigó Katalin intézményvezető Véleményezte: Sárközi Márta tankerület igazgató

Aláírás:

3. Mellékletek száma: 20 db

Aláírás:

4. Tantestület elfogadta: 2015.06.29.

Dátum: 2016.június 30.

1. Tárgy: Beszámoló a 2015/16-os tanévről

5. Véleményezte: DÖK 2015.06.10.

Beszámoló Intézményi Tanácsnak: 2016.08.24.

2. Oldalak száma: 20 oldal

6. Beszámoló Szülők Közösségének: 2016.08. 24.

OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola

Tartalomjegyzék 1. Pedagógiai folyamatok .................................................................................................................................... 4 1.1. Beszámoló az éves munkaterv, intézkedési tervek megvalósításáról ........................................................ 4 1.2. Az intézmény alapdokumentumainak módosítása .................................................................................... 6 2. Személyiség- és közösségfejlesztés .................................................................................................................. 6 2.1. Gyermekvédelmi munka áttekintése ........................................................................................................... 7 2.1.1. A gyermekek és szülők gazdasági, társadalmi jellemzői ......................................................................... 7 2.2. Kedvezményes vagy ingyenes szolgáltatások (étkezés, tankönyvellátás) alakulása .................................. 8 2.2.1.Tapasztalatok a kísérleti tankönyvekről: ............................................................................................. 8 2.2.2. Szociális problémák, deviancia .......................................................................................................... 8 2.2.3. Prevenciós munka .................................................................................................................................... 9 2.2.4. Az iskolaközösség kiemelt rendezvényei ........................................................................................... 9 2.2.5. Települési rendezvények, programok ................................................................................................ 9 2.2.6. A tantestület szakmai, és közösségi rendezvényei ............................................................................. 9 3. Eredmények ..................................................................................................................................................... 10 3.1. Kompetenciamérések eredményei ............................................................................................................ 10 3.2.Tanév végi eredmények ............................................................................................................................. 10 3.3. Versenyeredmények: országos, megyei, tankerületi és települési szint .................................................... 11 3.4. Továbbtanulási mutatók ........................................................................................................................... 11 3.5. Vizsgaeredmények ................................................................................................................................... 11 3.6. Elismerések .............................................................................................................................................. 11 3.7. Lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók) ....................................... 11 3.8. Elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) ...................................................................... 12 3.9. Neveltségi mutatók ................................................................................................................................... 12 3.10. A belépő gyermekek felkészültsége ....................................................................................................... 12 3.11. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés (SNI, BTMN…) ................................................... 12 3.12. Az intézmény tanórán kívüli (szabadidős) tevékenysége ....................................................................... 13 3.13. Az intézmény speciális képzési kínálatának eredményessége ................................................................ 13 3.14. Nyomon követés: .................................................................................................................................... 13 3.15. A statisztikai adatlap mutatóinak elemzése, indoklása ........................................................................... 14 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció ..................................................................................... 15 4.1. A szakmai közösségek tevékenysége ....................................................................................................... 15 4.2. A belső tudásmegosztás formái ................................................................................................................ 15 4.3. Információátadás formái ........................................................................................................................... 15 5. Az intézmény külső kapcsolatai ..................................................................................................................... 15

Rigó Katalin: Beszámoló a 2014/2015-ös tanév munkájáról

oldal 2



6. A pedagógiai munka feltételei ........................................................................................................................ 16 6.1. Tárgyi feltételek........................................................................................................................................ 16 6.1.1. Az épület állaga, műszaki állapota, a környezet biztonsága ............................................................ 16 6.1.2. Célok és anyagi feltételek összhangja, az ésszerű gazdálkodás érdekében megtett intézkedések ... 16 6.1.3. Tárgyi felszereltség ......................................................................................................................... 16 6.2. Személyi feltételek, a humánerőforrás és az intézmény képzési struktúrájának megfeleltetése ............. 16 6.2.1. A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége....................................................................... 17 6.2.2. Az új pedagógusok alkalmazásának módja ...................................................................................... 17 6.2.3. Kitüntetett pedagógusok: Lásd: 3.6. pontnál .................................................................................... 17 6.3. Szervezeti feltételek ................................................................................................................................ 17 6.3.1. A tanév során továbbtanuló pedagógusok és támogatásuk .............................................................. 17 6.3.2. Az alkalmazott szervezetfejlesztési eljárások, módszerek ............................................................... 17 6.3.3. Az alkalmazotti közösség munkamegosztása .................................................................................. 17 6.3.4. Hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenység ........................................................................ 18 6.3.5. A pedagógusok által kezdeményezett innovációk ........................................................................... 18 6.3.6. A minőségi munkára való ösztönzés formái .................................................................................... 18 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a Ped. programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés ................................................................................................................. 18 8. SWOT analízis ............................................................................................................................................... 19


oldal 3



Beszámoló a Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola 2013/14-es tanévének munkájáról 1. Pedagógiai folyamatok 1.1. Beszámoló az éves munkaterv, intézkedési tervek megvalósításáról Az iskola az intézményvezető által összeállított és a nevelőtestület által elfogadott éves munkaterv alapján kezdte meg szakmai munkáját. A munkaközösségek az intézményi munkaterv alapján állították össze szakmai programjukat. Igényes, ötletekkel, vállalásokkal teli munkaterveket készítettek. A tanév végi munkaközösségi beszámolók és a mérési mutatók is eredményes tanévről adnak számot. A szervezeti kultúra átalakításával kezdtük az új tanévet. Átszerveztük a munkaközösségeket. Hét munkaközösségben kezdtük meg a munkát. Újonnan hoztuk létre a Matematika, Testnevelés és sport és a Természettudomány, ÖKO - munkaközösségeket. Élükre a munkaközösségi tagok választottak vezetőket. Két esetben új vezető megbízására került sor. A teljes leltár befejezését követően szeptembertől újra kinyitotta kapuit a könyvtár. Angol nyelvszakosunk tartós betegsége miatt szeptemberben új tantárgyfelosztást kellett készíteni. A II. félévben újabb hosszas nevelői hiányzás nehezítette a munkát. Belső átszervezéssel sikerült az órákat szétosztani. Egy kolléganőnk - gyenge egészségi állapota miatt - sokat hiányzott, s az ő helyettesítésének megoldása is a kollégákra hárult. A hosszan tartó betegségek miatt óraadók alkalmazására volt csak lehetőség, ami a hatékony és eredményes pedagógiai munka szempontjából sok szervezési feladatot adott. A belső tartós helyettesítések miatt rendkívüli volt a kollégák leterheltsége. A nevelő-oktató munkában elért eredményeinket, a fentiekben részletezett problémák miatt különösen kiemelkedőnek tartom. Alsós szakmai munkaközösség Megállapította, hogy a hangos olvasás minden területén fejlődés figyelhető meg. Ennek köszönhetően a gyerekek ebben a tanévben lényegesen többet olvastak, könyvajánlóikkal felkeltették társaik érdeklődését. Örömmel tapasztaltuk, hogy iránymutatásunkat figyelembe véve, egyre több igényes, szépirodalmi mű kelti föl az érdeklődésüket. A pozitív tapasztalatoknak megfelelően az elkövetkezendő tanévben is az a célunk, hogy a gyerekek ezt a szintet megtartsák, illetve önmagukhoz képest fejlődjenek. (Lásd: 8.sz. melléklet) Az íráskészség és az írás begyakorlottságának fejlesztése érdekében a mindennapi másolásnak és a sok gyakorlásnak köszönhetően a gyerekek írástempója gyorsult, sőt néhányan még pontosabbakká is váltak. Ezzel szemben megnövekedett a hibaszám is. A gyerekek írásának külalakjáról általánosságban elmondható, hogy többnyire tiszta, rendezett, áttekinthető. Az egyéni íráskép fokozatos kialakulásával és a tollal történő írás bevezetésével a tetszetősség kissé már torzult. A begyakorlottság még hiányzik. Kiemelt feladatként tervezték a 4. évfolyamosok helyesírási készségének fejlesztését. Céljuk megvalósult. Új kiemelt feladatként fogalmazódott meg az elmúlt tanévben a 4. évfolyamosok helyesírási készségének fejlesztése, a felsős követelményekhez való közelítéssel, az átmenet megkönnyítése érdekében. Megvalósult a tanulók helyesírási készségének sikeres fejlesztése. A mérési rendszer teljes Rigó Katalin: Beszámoló a 2014/2015-ös tanév munkájáról

oldal 4



kidolgozása nem tudott megvalósulni a tankönyvi és tananyagbeli különbözőségek miatt. Mindezek ellenére a mérési anyag elemzésével, a problémák feltárásával, egy tárgyilagosabb képet kaptak a gyerekek írásáról. /9.sz.melléklet/ A Szegedi Tudományegyetem Longitudinális Méréssorozatát az 1.évfolyammal ismertették meg. Az őszi méréssorozat a tanulók iskolakészültségét (a sikeres iskolakezdéshez szükséges alapkészségeinek fejlettségi szintjét) mérték on-line módon. Céljuk annak feltárása is, hogy az iskola mely ponton és hogyan tud hatékonyan beavatkozni a fejlődés folyamatába, továbbá mit tehetünk a jelentkező tanulási problémák megelőzése érdekében. A visszajelentések alapján iskolánk elsős tanulói minden területen a régiós, a városi és az országos átlag fölött teljesítettek. /3.sz melléklet/ A napközis munkaközösség a 16 óráig tartó foglalkozásokon sikeresen kapcsolódott be a környezettudatos nevelés, az ÖKO iskolai program feladatainak megvalósításához. Munkatervük intézkedési tervében felsorolt minden rendezvény elérte a célját. „ A hangsúlyos hangos olvasás mindennapos gyakorlása a napi tanulási időben” projekt, sikeresen támogatta a tanórákon végzett munkát. Matematika munkaközösség Hatékony munkát végeztek a matematika tanulás eredményességének növelése, a felvételi és OKÉV mérési eredményeink /4.sz.melléklet/ szinten tartása, ill. növelése, a tapasztalatok, módszerek vizsgálata, mérési eredmények javítása, az erősségek, gyengeségek feltárása, a próba-kompetenciamérés /6.sz.melléklet/ bevezetése terén. A feladatokban a kitűzött sikerkritériumok teljesültek, melyről a mellékletekben található táblázatok szolgáltatnak pontos adatokat. Az INFORMATIKAI TEHETSÉGPONT-hoz szükséges pályázat elkészítésére nem volt lehetőség. A tehetségponttá válás feltételeinek megteremtése azonban elkezdődött. Az felső tagozatban folytatódott tovább az - 5. évf. tanulókkal - országos longitudinális mérés, ami a 6. évfolyamosok állampolgári ismereteinek mérésével egészült ki. Az eredmények a következő tanév elején várhatóak. /3.sz.melléklet/ Városi szakmai napot tartottunk az „E-learning az oktatásban” címmel. Társadalomtudományi munkaközösség Tovább folytatta a szövegértést fejlesztő projektet az 5.,6.,7. és a 8. évfolyamon, hogy az országos kompetencia-mérésen elért kitűnő eredményeinket továbbra is meg tudjuk tartani. Próba-kompetenciamérést szerveztek szövegértésből az 5. és a 7. évf.-on. /6.sz.melléklet/ Létrehoztak egy új feladatbankot melynek segítségével továbbra is hatékonynak bizonyult a szövegértési kompetencia fejlesztése. A „Közös, kölcsönös olvasmány” – projektjük keretében igényes, kiváló munkák születtek Nemcsak az olvasás iránti érdeklődést keltették fel, hanem diákjaink szociális kompetenciáit is fejlesztették. Az „Életszerű helyzetek teremtése a magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásában” projekt alkalmat adott arra, hogy hasznos következtetéseket vonjanak le a magyarázó és dokumentum típusú szövegek hatékony feldolgozása érdekében. A próbakompetencia-mérés tapasztalatainak összegyűjtése, mérési eredmények értékelése. (6.sz. melléklet: próbakompetencia-mérés és a 2016. évi kompetenciamérés előzetes eredményei; az 5.sz. melléklet: 2016. évi kompetenciamérések osztályonként)


oldal 5



Idegen nyelvi munkaközösség Élen járt a kiemelt feladtok megvalósításában. Az idegen nyelvi készség fejlesztése az előző évi próbanyelvvizsga eredmények elemzése alapján, a felkészítés az év végén esedékes OKÉV mérésre, az angol nyelvű történelem, és az angol nyelvű civilizáció bevezetése az 6. évfolyamon, próbanyelvvizsgák szervezése és lebonyolítása 4-8.évfolyamon és felkészülés a kéttannyelvű oktatásban résztvevő tanulók számára esedékes célnyelvi mérésre, bőséges feladatot jelentett számukra! /7.sz.melléklet/ Kiváló eredményekkel büszkélkedhetünk. Kitűzött feladataik eredményes megvalósításáról a sikerkritériumokhoz kapcsolódó mérési eredmények tanúskodnak. /20. melléklet/ Természettudományi és ÖKO munkaközösség a környezettudatos gondolkozás és magatartás kialakítása valamint a környezettudatos nevelés a napköziben, ÖKO iskolai programok megvalósításában eredményesen állt helyt. Sikeresen bonyolította le a tanévre tervezett programjait. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a fenntarthatóság pedagógiájának elvei beépüljenek az iskolai élet mindennapjaiba. Testnevelés és sport munkaközösség kiemelt feladatairól, a tanulók fizikai erőnlétének növeléséről, a NETFITT országos mérési rendszer alapján végzett felmérés tapasztalatainak levonásáról, és a szükséges fejlesztések elvégzésének eredményeiről a 10.sz. mellékletben adunk számot. Fejlesztendő területek bizonyos évfolyamoknál a testösszetétel és tápláltsági profil, valamint az ingafutás és a törzsemelés területén adnak majd további feladatokat. Összességében elégedettek vagyunk a mért eredményekkel. Csoportban történő önálló feladatmegoldás bevezetése a kártyamódszer segítségével elnevezésű projektünk városi tudásmegosztás keretében, önálló szakmai napon került sor. Kiemelten kezeltük az alsó és felső tagozat közötti együttműködést, ezzel megkönnyítve diákjaink számára az alsó és felső tagozat közötti átmenetet. 1.2. Az intézmény alapdokumentumainak módosítása A tanév folyamán a Pedagógia program helyi tantervében a természetismeret órák óraszámát csökkentettük 0,5 órával, a szabadon választható órák terhére. A csökkentéshez igazítottuk a tananyagtartalmat és a kimeneti követelményeket is.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés Tanulóink valamint a családok szociális, gazdasági és társadalmi helyzetének feltérképezése családlátogatás, személyes tapasztalatok, beszélgetések, az iskolai és osztály programok szülőkkel közösen végzett szervezése és lebonyolítása alkalmával valósul meg. Osztályokban szervezett közösségi programok, kötetlenebb beszélgetések alkalmával nyílik nagyobb lehetőség a családok megismerésére. A családlátogatásokat a szülők a legtöbb – indokolt  esetben sajnos elutasítják. A családsegítők kötelező látogatásait fogadják csak el. A problémák megoldása szempontjából a külső partnerek bevonásával végzett esetmegbeszélések a leghatékonyabbak.


oldal 6



Tanulók közössége A közösen kitűzött nevelési célokat sikerült a tanév során megvalósítaniuk. Minden osztályban voltak (a szülők bevonásával is) olyan közös rendezvények, amelyek megszervezésével hatékony volt a közösségfejlesztés. A másság elfogadásának erősítése, mások személyiségének, érdekeinek tiszteletben tartása, az együttműködésre nevelés, a konstruktív életvezetés megalapozása terén, a destruktív magatartás megelőzéséért, ill. kialakulása ellen és az illemtudó magatartás kialakítása terén a következő tanévben is lesznek még feladataink. A feladatok továbbra is meghatározzák mindennapi munkánkat, hiszen az eredmények csak hosszabb távon mérhetőek. Az általános emberi értékek megfogalmazása mellett a személyes példamutatás fontosságát tartjuk szem előtt. Szülők közössége A szülők közösségével intézményvezetőként sokszor napi kapcsolatom volt. Az idei tanévben még aktívabban kapcsolódtak be az intézmény programjaiba, ami a szülők közössége vezetője lelkes és jól szervezett munkájának köszönhető. Jelentős anyagi támogatással segítették az intézmény infokommunikációs eszközrendszerének bővítését az Eötvös Effektus Alapítvány közreműködésével, ami az elektronikus napló használatát könnyítette és az oktatás hatékonyságát növelte. Pedagógusok közössége Hét munkaközösség működik. Igazi szakmai és emberi együttműködés folyt, szakmai műhelyként tudott funkcionálni minden kisebb közösség. Lehetőség nyílt arra is, hogy az intézményi dokumentumok, feladatok elkészítésében közösen tevékenykedjenek, és a tanulókkal kapcsolatosan felmerülő nevelési és oktatási kérdéseket megbeszéljék, azok megoldásaiban egymást segítsék. Miután nincs lehetőségünk tanári szoba kialakítására, ezért kénytelenek vagyunk a dolgozói modellt erősíteni. 2.1. Gyermekvédelmi munka áttekintése A gyermekvédelmi feladatok ellátása minden pedagógus munkaköri leírásának része. Elsősorban mégis az osztályfőnökök napi teendői közé tartozik, ezért sikerült szinte minden tanuló szociális helyzetéről informálódni. A szociálisan hátrányos helyzettel rendelkező diákoknál - a Városi Családsegítő és Gondozási Központ munkatársaival való rendszeres kapcsolattartás során kapunk információkat. Szükség estén a Gyermekjóléti Szolgálat, a Rendőrség, az iskola rendőr, és a Gyámhivatal segítségét kértük. Szerencsére nem mindennaposak a problémák, ezért elenyésző volt a külső segítség igénybe vétele. 2.1.1. A gyermekek és szülők gazdasági, társadalmi jellemzői A szülők iskolázottságáról és foglalkozásáról nincs konkrét adatunk. A foglalkoztatásukban bekövetkezett változásról is csak abban az esetben van tudomásunk, ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatására is sor kerül. Az életkörülményekre csak következtetni lehet, de tanulóink életkörülményei jónak mondhatóak. A támogatásra szoruló gyerekek számából azért látszik, hogy a családok egy része segítségre szorul. Az internet a gazdaságilag hátrányosabb helyzetű családoknál is megtalálható, a szülők rendszeres használói a világhálónak. A HH és a HHH tanulói adatok sajnos nem feltétlenül fedik Rigó Katalin: Beszámoló a 2014/2015-ös tanév munkájáról

oldal 7



a valóságot, mert a hátrányos helyzet megállapításához a szülők önkéntes nyilatkozata szükséges. 8 HH, 2 HHH, 4 veszélyeztetett, és 27 rendszeres gyermekvédelmi támogatásra szoruló tanulót tartunk nyilván. A BTMN problémákkal küzdő tanulók száma (8+24) 32 fő. SNI igényű 3 diákunk. Tanulási nehézséggel küzd, de nem BTMN-es 10 fő. Ezek az adatok a tanulói létszámhoz viszonyítva is alacsonyak. A jól kiépített jelzési rendszerünknek köszönhetően igyekszünk alapítványi támogatással segíteni ezeknek a gyerekeknek. Fejlesztő pedagógusunk anya lett. A tanév második felétől betegállományba került, ezért a BTMN-es tanulók fejlesztését az osztályfőnökök végezték tovább, tanórai differenciálással ill. a 32 óra terhére. Az SNI tanulók fejlesztését óraadó végezte. 2.2. Kedvezményes vagy ingyenes szolgáltatások (étkezés, tankönyvellátás) alakulása A kedvezményes étkeztetés szolgáltatást 155 tanuló vette igénybe. 100%-40 fő, 50% 104, 75% 1 és 25% 1 fő igényelte. A normatív támogatásra szoruló gyerekek száma 2013-ban 184 fő volt, 2015-ben ez 87 főre csökkent, ami a 2014-es (86 fő)adattal azonos. A térítésmenetes tankönyvet 1-3.oszt-ig 171 tanuló számára biztosította az állam. 2.2.1.Tapasztalatok a kísérleti tankönyvekről: Az alsó tagozatban a legtöbb kifogás a matematika és a környezetismeret tankönyvekre érkezett, bár az írás füzet és az olvasókönyv is sok kritikát kapott. A nyelvtan szóanyagban sok a gyerekek aktív szókincsétől távol álló szó. A felső tagozatban a kémia tankönyv jól használható, szemben a biológiával, amely nem alkalmas sem órai munkára, sem otthoni önálló tanuláshoz. Mozaik kiadó tankönyveit preferálják, mint ahogy matematikából is. A fizikából is több kompromisszumos megoldás született a tankönyv használata során. Magyar nyelv és irodalomból is kipróbáltuk az új tankönyveket. Meglehetősen sok kritikai észrevétel fogalmazódott meg. A legkevésbé tartjuk jónak és tanulásra alkalmasnak. Sok plusz munkát igényelt a használata. Történelmet tanító kollégák az interaktív tananyagot, és a kifejtős tananyagrészek aránytalan megjelenését bírálták. 2.2.2. Szociális problémák, deviancia Szerencsére iskolánkban viszonylag alacsony a deviáns gyermekek száma, és a normál értékrendben gondolkodó többséget nem tudják rossz irányba vinni. Fegyelmi problémaként merült fel a diákok részéről a nem megfelelő stílus, a nem megfelelő fogalomhasználat, a szemtelenkedés. Néhány esetben előfordult zaklatás, vagyis egy csoporttárs kipécézése és piszkálása, de általában ezt sikerült csírájában elfojtani. Előfordul érzelmi labilitás, az egymáshoz való viszonyuk szélsőséges kezelése: ritkán verekedés, erőszak, illetlen durva viselkedés, helytelen nyelvhasználat formájában nyilvánul meg. A szaktanárok folyamatos konzultációkat folytatnak az osztályfőnökökkel a tanulói munka és magatartási fegyelem erősítése érdekében. Az azonos osztályokban tanító pedagógusok igyekeznek ugyanazokat az egységes következetes nevelési elveket követni, a szülőket korrekt módon tájékoztatni, és az ő segítségüket is kérve, a lehető legjobb megoldást megtalálni a problémákra. Kollégák jelzése alapján kevesebb volt a fegyelmezési probléma, többen megértették, miért fontos a szabályok betartása.


oldal 8



2.2.3. Prevenciós munka A prevencióra, a gyerekek sokoldalú nevelésére számos lehetőség kínálkozik. Minden tanévben tartunk egészség-napot az Eötvös-hét keretein belül. Nagy szükségét látjuk a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok egy kézben való összpontosításának, mert az érintett hatóságokkal való kapcsolatrendszer működtetése is eredményesebb, hatékonyabb, mintha az osztályfőnököknek kellene külön-külön, minden egyes esetben, ezt a feladatot ellátniuk. Az osztályfőnökök egyre többször szembesülnek a tehetetlenség érzésével. Nem mindig sikerül a problémák azonnali és hatékony kezelése és megoldása. A deviáns gyerekek esetében legtöbbször eredménytelen a szülőkkel való együttműködés is. Nincsenek eszközeink, és a segítő hálózat sem elég hatékony. Az iskolarendőrrel folyamatos a kapcsolattartás. Hatásosak a Családsegítő által megrendezett esetmegbeszélések, szakmaközi konferenciák is. Az Érdi Rendőrkapitányság és a Százhalombattai Rendőrőrs segítségére is számíthatunk, ha szükségünk lenne rá. 2.2.4. Az iskolaközösség kiemelt rendezvényei Sikeres rendezvénysorozatunkat az Eötvös-hetet idén is novemberben szerveztük meg. A gyerekek a legfontosabbnak változatlanul a Piros-kék vetélkedőt tartják. Megható karácsonyi és vidám farsangi ünnepséget bonyolítottunk le, illetve a szülők segítségével és támogatásával valósult meg mindkét papír és elektronikus hulladékgyűjtés, az Adventi koszorú díszítés és gyertyagyújtás, a 6. Eötvös-futás és a 12. Eötvös-bál rendezvényünk is. A korábbi iskolai olvasási versenyeink közül az alsó tagozatban kiterjesztettük tankerületi szintűre. Idén is megszerveztük a közkedvelt Játékos váltóversenyt városunk óvodásainak. Folytattuk a „Zöldülő gondolatok” ÖKO témájú tudományos vetélkedőt, a Hallowent is. A ballagás és a tanév kezdetéhez ill. befejezéséhez kapcsolódó ünnepségeken a szülők beszélgettek, zavarták a rendezvényt. Megoldást kell találnunk erre, mert tanulóinkat nem erre neveljük. A Mission Impossible vetélkedő az idén tankerületi szinten is nagy sikert aratott. A Zrínyi Ilona matematika verseny megyei fordulójának, a Bólyai természettudományi és a Bólyai anyanyelvi csapatversenynek is intézményünk adott otthont. Minden versenyen kiváló volt az előkészítés, szervezés és lebonyolítás. Köszönet és elismerés a munkát végző kollegáknak, hiszen ezeket a munkákat sokszor szabad idejükben végezték. Stratégiát kell kidolgoznunk a versenyeredményeink növelése érdekében. 2.2.5. Települési rendezvények, programok Fontosnak és szükségesnek érezzük, hogy minden olyan városi rendezvényen részt vegyünk, amelyre meghívót vagy felkérést kapunk. Megfelelő szinten képviseljük, ill. képviseltetjük magunkat. A munkaközösségek részletesen beszámoltak az összes programról. Túl sok a települési program, ahol az iskolák számára szerveznek elfoglaltságot, s ez sokszor nehézséget okoz a napi oktató - nevelő munkában. Ajánlatos lenne a nagyobb mértékű közös tervezés a város partner intézményeivel. Sokszor kevés a szervezésre fordítható idő, és az indokoltnál több feladat jut tanárainkra. 2.2.6. A tantestület szakmai, és közösségi rendezvényei A tantestület számos, színvonalas programot valósított meg.


oldal 9



Kitűzött céljaik minden esetben átgondoltnak bizonyultak, elnyerték a diákok tetszését, ezért sok gyerek vett részt minden rendezvényen. Az idei tanévben is törekedtünk a szakmai megújulásra, helyi bemutató órákat tartottunk. A pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó bemutató órák tervezése:  Informatika óra: Téma: E learning az oktatásban „Tananyag a felhőben - avagy-a jelen iskolája” Az „új arcú” türelmes pedagógus XXI. században. (e-suli, e-osztály)  Testnevelés óra: Téma: Csoportban történő önálló feladatmegoldás bevezetése a kártyamódszer segítségével  Két szakmai napot tartottunk ahol a belső tudásmegosztás került előtérbe. Tanórákon, foglalkozásokon készült video felvételek segítségével mutattuk be egymásnak a páros és a csoport munka alkalmazását idegen nyelvi, erkölcstan, történelem és délutáni foglalkozások keretében. Továbbá a differenciáláshoz, felzárkóztatáshoz is kaptak segítséget a kollégák. Szakmai diskurzus egészítette ki, tette teljessé a belső továbbképzést. Módszertani és a portfólió készítéséhez, minősítéshez, tanfelügyeleti eseményekhez szükséges belső képzéseket intézményvezetőként én vállaltam magamra. Több alkalommal tartottam előadásokat. Segítségem minden esetben hatékonynak bizonyult.

3. Eredmények 3.1. Kompetenciamérések eredményei Szegedi Tudományegyetem Longitudinális mérés / lásd 3.sz.melléklet/  OKM matematika / lásd 4.sz.melléklet/ Büszkék lehetünk az országos és fenntartói átlagot meghaladó matematika és magyar kompetenciamérések eredményeire. Évek óta az országos átlag, és legtöbbször a fenntartói átlag felett teljesítettek tanulóink. A tankerületben - nem először-e az első helyen állunk a 6. és 8. évfolyam szövegértési eredményeivel és a nyolcadikosok matematika eredményeivel. Az eredményeinkre pozitívan hatott a csoportbontás, differenciálás, egyéni foglalkozás.  OKM szövegértés / lásd 5.sz.melléklet/ A 2015. évi mérés alapján levont következtetések: Továbbra is büszkék lehetünk az országos átlagot évek óta meghaladó eredményeinkre. Sikeres a közösen végzett munka. Elégedettek lehetünk tanulóink fejlődésével is. Sikeresen motiváltuk őket, és a CSH index kimutatása terén is hatalmas előrelépés történt.  Próbakompetencia eredmények matematikából és szövegértésből az 5. és a 7. évfolyamon / 6.sz melléklet/. Az OKÉV mérés napján a 6. és 8. évfolyammal párhuzamosan 5. és 7. évfolyamon próbakompetenciaméréseket végeztünk. Célunk volt, hogy szoktassuk őket a négyszer negyvenöt perc intenzív olvasáshoz, erőkifejtéshez. Ilyen feszített tempójú, maximális koncentrálást igénylő, kitartó, lankadatlan munkát csak a mérések alkalmával végeznek. 3.2.Tanév végi eredmények A iskola tanulmányi átlaga: 88,8 % (4,44) ebből:  alsó tagozat: 93,8% (4,69),  felső tagozat: 83,6% (4,18) Kitűnők száma 66 fő, ebből: alsó tagozat: 33 fő Rigó Katalin: Beszámoló a 2014/2015-ös tanév munkájáról

oldal 10



felső tagozat: 33 fő 8 évig kitűnő: 0 fő Az intézmény magatartási átlaga: 93%(4,63) (alsó tag:4,77; felső tag: 4,49) szorgalom átlaga: 92% (4,58) (alsó tag: 4,82, felső tag: 4,33) Részletesen lásd 19.sz. melléklet; Az intézményi tantárgyak átlagok 1.sz. melléklet 3.3. Versenyeredmények: országos, megyei, tankerületi és települési szint 5 tankerületi, 15 városi, 9 megyei, vagy 3 országos szinten meghirdetett versenyen vettünk részt (124 fővel) ebben a tanévben, és büszkék lehetünk tanítványaink eredményeire. Honlapunkon (www.eotvos.battanet.hu) és a mellékletben megtalálható az összes versenyeredményünk /Tanulmányi: 16.sz. melléklet; Sport: 17.sz. melléklet/ 3.4. Továbbtanulási mutatók Örvendetes, hogy felvették első helyre a tanulóink 69,2 %-át. A gyerekek több mint 48,1 %-a jelentkezett gimnáziumba. Az érettségit adó képzésekre jelentkező diákok száma 80,8%. Többségében a helyi, ill. a környékbeli középiskolákat választották. A szülők jobban örülnek, ha nem mennek „messzire” gyermekeik. /20.sz.melléklet/ Központi felvételi eredmények: /2.sz.melléklet: 3.5. Vizsgaeredmények A csoportok teljesítménye angolból (86% és 70% között) kitűnő. Az adott életkorban elvártnál magasabb szintet mutatnak. Németből (elvárt A2, teljesített B1 50 %) is kimagaslóan jó eredményeket tükröz, főként azért, mert a gyerekek többsége a tőle elvárt szintnél magasabb nyelvvizsga szinttel próbálkozott. Próbanyelvvizsga eredmények: lásd 7.sz.melléklet 3.6. Elismerések Pedagógus:  Pedagógiai Díj elismerésben részesült: Rigó Katalin  Kiemelkedő munkájukért Elismerő Oklevelet vehettek át a tanévzáró ünnepségen. (dr. Brauszwetterné Pap Éva, Debreceniné Bessenyei Nóra, Lefkánics Szilárdné, Ötvös Józsefné, Vértesi Simó Erzsébet, Baranyi Tamás)  Eötvös-plakett kitüntetésben részesült: Somodiné Fekete Mária  az „Év pedagógusa” címet Karsai Melinda kapta, mely elismerések az intézmény kollektívájának szavazata alapján kerülnek kiosztásra.  Tehetséggondozásért Önkormányzati díj: Karsai Melinda, dr.Brauswetterné Papp Éva, Ötvös Józsefné, Viziné Hangyássy Zs., Bálintné H Magdolna, Diák: Jó tanuló jó sportoló díj: Fazekas Lili 8.b, Eötvös – plakett: Tóth Anetta 8.b, az Év diákja díj: Soós Dorka 6.b 3.7. Lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók) Lemorzsolódással veszélyeztetett 0 tanuló. Bukás: 2 tanuló kémiából. Évismétlés 0 fő. Egy tanuló 16 életévét betöltve a HÍD II. Szakképzési Hídprogramban folytatja tanulmányait, feje-


oldal 11



zi be a 8. osztályt. Egy tanuló 8. osztály befejezését követően a HÍD I. Köznevelési Hídprogramba került elhelyezésre. 3.8. Elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) Az elégedettségi mérések eredményeit a következő számú mellékletek tartalmazzák: Szülők 11.sz. melléklet: az 1.o.tanulók szüleinek elégedettségi mérése maximális elégedettséget mutat 96% - 100%. 12.sz. melléklet: a 8.o. továbbtanulásával kapcsolatos szülői elégedettség mérésének eredményével is elégedettek lehetünk. 14.sz. melléklet: a két tanítási nyelvű oktatásról szóló szülői elégedettség mérése átlagosan 88%. Az 5. évfolyamon magasabb: 96 %. A két tannyelvű oktatásban résztvevő tanulók szülői kiválónak ítélik meg az oktatás színvonalát, az ott dolgozó pedagógusok munkáját. Nem tartják gyermekük számára megterhelőnek, rendkívül jónak gondolják az angol anyanyelvű tanár alkalmazását. Újra választanák gyermekük számára a programot, hiszen elvárásaiknak teljesen megfelel. Tanulók: 13.sz. melléklet: a 8.évf.tanulóinak véleménye a továbbtanulással kapcsolatban elégedettséget tükröz. 3.9. Neveltségi mutatók Az intézmény magatartási átlaga: 93%(4,63) szorgalom átlaga: 92% (4,58) Tanulóink magatartásával és szorgalmával kapcsolatban sem lehet okunk panaszra. A megfelelő osztályfőnöki hozzáállás − a tanév eleji helyzetelemzés, az abból következő jó tervező munka és a megvalósítás alatti odafigyelés−, meghozta a kívánt eredményt. Tanulóink neveltségi szintjének alakításában főleg a közvetlen környezetük tisztántartásában és megóvásában, a kulturált beszéd és az udvarias magatartás területén van még teendőnk. Fontos a tanári példamutatás: amit elvárunk (legyen az telefonhasználat, ruházat, hangnem), azt kell nekünk is képviselni. 3.10. A belépő gyermekek felkészültsége Az idei tanév elsősei zömében iskolaéretten érkeztek. Hamar beilleszkedtek az iskola életébe, megszokták az új szabályokat. Motiváltabbak, figyelmesebbek voltak, mint az előző években éretlenebbül érkező társaik. Egyre több kisgyerek esetében már a beszoktatási időszakban kiderül, hogy az óvoda tájékoztatása nincs összhangban a gyermek képességeivel, valamint a szociális kompetenciájával. További nehézséget jelentett az is, hogy a szakszolgálatok már nem végezhették el az iskolaérettségi vizsgálatot, így nagyon sok részterületi hiányosságra már csak a tanítási-tanulási folyamatok során derült fény. 3.11. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés (SNI, BTMN…) Ösztönöztük diákjainkat a versenyeken való részvételre. A sikeres tehetséggondozást a versenyeredményeink bizonyítják. A munka eredményességét a gimnáziumba tovább tanuló diákjaink továbbtanulási mutatói is alátámasztják, amelyeket a 20.sz. melléklet tartalmaz.


oldal 12



A kollegák külön órákon, délutáni foglalkozások, szakkörök keretében készítették fel tehetséges és a képességeit fejleszteni akaró tanulóinkat. A félévkor gyenge, ill. bukott tanulók nagy részét sikerült év végére felzárkóztatni. 3 fő bukott 1-1-tantárgyból. Lemorzsolódással 1 tanuló fenyegetett. Számára egyéni fejlesztési tervet kell készíteni a következő tanévben. A fejlesztő pedagógus szakértelme nélkülözhetetlen a BTMN-es gyerekek problémáinak kezelésénél, a sikeres fejlesztésnél. Ő veszélyeztetett kismama lett, s a 2. félévtől távol volt. Az előírt fejlesztést, a szakértői véleményben meghatározott óraszámban - egyéni fejlesztési tervek alapján – a szaktanárok segítségével biztosította intézményünk, illetve a három sajátos nevelési igényű tanulónk esetében, a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusának segítségét kértük. Az egyéni bánásmódot, megsegítést igénylő tanulók mindegyike megkapta a számára előírt felmentéseket, a javasolt többletidőt, illetve a szakértői véleményben feltüntetett egyéb személyre szabott segítséget. A felső tagozatban legfőbb gondot a gyermek alacsony fokú tanulási motivációja, és az ebből következő magatartási problémái okozzák. A 8. évfolyamon felvételi felkészítő, képesség fejlesztő órákat tartottunk magyar és matematika tantárgyakból. Hasznosnak bizonyult, ezt mutatják a jó felvételi eredmények /2.sz.melléklet/. 3.12. Az intézmény tanórán kívüli (szabadidős) tevékenysége Az intézmény idén is számtalan szabadidős tevékenységet kínált, és szervezett a tanulók számára. A szakkörökön kívül az első félévben irodalmi színpadot, matematika és magyar fejlesztő foglalkozásokat, rajz és ügyes kezek szakkört, és 4 sportágban ISK foglalkozásokat tartott. Kollégáim szabadidejüket nem kímélve sok kirándulást, osztályprogramot, színházlátogatást, az intézmény minden diákját megmozgató programot szerveztek. Minden munkatervben tervezett, és a tanév rendjében megfogalmazott megemlékezést és iskolai ünnepélyt megtartottunk. Idén is sikeres volt minden hagyományőrző rendezvényünk. Három nyári tábort szerveztünk: Iklad-kosártábor, Káva-sporttábor, Szelídi-tavi tábor. Diákolimpia versenyeken vettünk részt kosár-, kézilabda, labdarúgás és alsós váltóverseny, valamint úszás sportágakban. Játékos vetélkedőt szerveztünk óvodásoknak. A Diákönkormányzat minden munkatervében megfogalmazott feladatát teljesítette, tovább működtette az iskolarádiót. 3.13. Az intézmény speciális képzési kínálatának eredményessége 2010 januárjában vezettük be a két tanítási nyelvű képzést. A kéttannyelvű csoportok eredményeit az 1.sz. melléklet tartalmazza. A 7.sz. melléklet a tagozatos (angol és német) és a két tanítási nyelvű (angol) próbanyelvvizsga eredményeket mutatja. A csoportok teljesítménye a próbanyelvvizsgán angolból is kimagaslóan jó eredményeket tükröz, főként azért, mert a gyerekek többsége a tőle elvárt szintnél magasabb nyelvvizsga szinttel próbálkozott. Célunk a jó eredmények megőrzése és a nyelvi lektor alkalmazása által adott lehetőség minél hatékonyabb kihasználása. 3.14. Nyomon követés: A középfokú iskoláktól az aktuális tanév október 31-ei határidejével az ott tanuló diákjaink tanulmányairól értesítést kaptunk. Az a tapasztalat, hogy tanulóink megállják a helyüket a választott középiskolájukban, sőt néhányan javítottak. Ez megerősít bennünket, hogy megfelelő alapokkal engedtük el tanulóinkat az intézményünkből. Rigó Katalin: Beszámoló a 2014/2015-ös tanév munkájáról

oldal 13



3.15. A statisztikai adatlap mutatóinak elemzése, indoklása Az iskola tanulmányi átlaga: 88,80 % (4, 44) ebből: alsó tagozat: 93,80% (4,69), felső tagozat: 83,6% (4,18) A felső tagozatban 14 fővel több tanulónk van, mint az alsóban, de az alsós osztályok nagy része magasabb létszámmal dolgozik, mint a felsős. A mulasztott napok száma sokat javult. Két tanulónk hiányzása megközelítette a maximális hiányzási határt. Az igazolatlan napok egy tanuló hiányzásaiból adódtak össze. A bukások száma az iskola tanulói létszámához mérten rendkívül alacsony. A nyolcadik osztályosok továbbtanulási mutatói elégedettséggel tölthetik el minden kollégámat. lásd 20.sz.melléklet Statisztikai adatlap 2015/2016. évi beszámolóhoz Alsó tago- Felső tagozat zat 226 240 Létszám 2457,1 2459,3 Mulasztott napok száma összesen 0 5,9 ebből igazolatlan 11,1 10,4 1 főre eső igazolt 0 0,02 1 főre eső igazolatlan 0 2 Elégtelen osztályzatok 0 2 ebből 1-3 tantárgy 0 0 évismétlők száma 33 33 Kitűnő tanulók 0 2 Magántanulók 0 0 Mulasztás miatt nem oszt. 0 52 8. évfolyam tanulóinak száma 0 22 Gimnáziumba Szakközépiskola – gimnáziumi kép0 8 zés Szakközépiskola – szakközépiskolai 0 12 képzés (szakgimnázium)

Összesen 466 4916,4 5,9 21,4 0,02 2 2 0 66 2 0 52 22 8 12

Szakképzési centrum - szakképzés ebből Köznevelési Híd programba (HÍD I.)

0

9

9

0

1

1

Szakképzési Hídprogram (HÍD II.)

0

1

1

Nem tanul tovább

0

0

0

A tanulmányi eredmények kimagaslóak /19.sz.melléklet/, amelyet az országos mérési eredmények is tükröznek. A 2012/13-as tanévben 86,6%, a 2013/14-es tanévben 87 %, a 2014/15-ös tanévben 88,40 % 2015/16-ban 88,80% az intézmény tanulóinak tanulmányi átlaga. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságát sikerült megőrizni, az emelkedés 0,4%. Tíz tanuló tanulói jogviszonya szünetel. Ők tankötelezettségüket külföldön teljesítik. Az osztályok tantárgyankénti átlagai: lásd 1.sz.melléklet.


oldal 14



4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az összetartás, a nyitottság a feladatok pontos elvégzésére törekvés jellemzi a szakmailag jól képzett, tapasztalt pedagógus kollégákat. Ez vonatkozik a tankerülettel kapcsolatos adatszolgáltatásra, és együttműködésre is. A munkamegosztás megfelelően működik, ezzel segítve a közös munkát. Úgy érezzük, a magas óraszámok miatt kevesebb idő jut a felkészülésre, együttműködésre, tapasztalatcserére, tervezésre, dokumentációra. Az e-napló bevezetésével párhuzamosan az elektronikus információátadás is hatékonyabb lett. A különböző osztályokba járó gyerekek szülei e-mail-en vagy a Facebook segítségével tartják egymással a kapcsolatot. Több osztályközösség rendelkezik zárt csoporttal. A pedagógusok kapcsolattartásának formáit tovább erősítette és a hatékonyságot, napra készséget segítette a MOZA elektronikus napló bevezetése, alkalmazása. 4.1. A szakmai közösségek tevékenysége Rendkívül nehéz összeegyeztetni a megbeszélések időpontjait a kollégákkal, a sok elfoglaltság, a más munkarend, és a magas tanulói és nevelői óraszámok miatt. Rendszerint e-mailben, gyakran személyes megbeszéléseken tudunk csak információkat tovább adni. Kiemelném a próbanyelvvizsgákat, illetve az országos, és a helyi mérések, és a szakmai napok, a belső továbbképzések, olvasási és sport sikerességét. 4.2. A belső tudásmegosztás formái A hospitálások, a továbbképzéseken szerzett tapasztalatok átadása, a szakmai és az esetmegbeszélések segítették a belső tudásmegosztást. A jövő tanévben is szorgalmazzuk a tudásmegosztás ezen formáit. A belső szakmai műhelyek segítik a szakmai munka és az információáramlás, valamint a közös munkák szervezésének hatékonyságát. 4.3. Információátadás formái A sikeres belső kommunikációt az e-mail-en rendszeresen küldött üzenetek, az értekezletek, a nem hivatalos beszélgetések, a körlevelek, a hirdetmények és honlapunk igyekezett biztosítani. Fontosnak tartom, hogy a döntések meghozatala előtt mindenki elmondhassa ötletét, véleményét. Ha kell, vitatkozunk, de döntéshozatal után már fegyelmezetten hajtjuk végre a közösen meghozott döntést. Ha tervezett a tennivalónk, kevesebb hiba történik. A kollégák egész évben remek munkát végeztek, annak ellenére, hogy a tanév során többször előfordult, hogy egyik napról a másikra kellett feladatot teljesíteni, ami némi feszültséget okozott. Vezetőként törekszem az egyértelmű, világos, őszinte kommunikációra, a megfelelő tempójú, nyugodt munkalégkör biztosítására. Örömmel tapasztalom, hogy a modern technikai vívmányokat is egyre jobban és hatékonyabban igyekszünk használni. Kollégáim jónak tartják a belső információáramlást.

5. Az intézmény külső kapcsolatai A város különböző társintézményeivel és a tankerület munkatársaival is igen jó kapcsolatot alakítottunk ki az elmúlt évek során. Ezek közül kiemelném a közoktatási intézményeket, és a Matrica Múzeumot, a Barátság Kulturális Központot, Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a Városi Családsegítő KözponRigó Katalin: Beszámoló a 2014/2015-ös tanév munkájáról

oldal 15



tot, a Rendőrséget és a város óvodáit, valamint a Pesovár Ferenc Alapfokú és Művészeti Iskolát, a Városi Zeneiskolát, a Matematikából Tehetséges Gyerekekért Alapítványt, az Informatika-számítástechnika Tanárok Egyesületét, Kéttannyelvű Iskolák Egyesületét, a Bólyai-versenyeket Szervező Társaságot, a Földtani Intézetet. Kapcsolatunk van a Hulladék-kommandóval, a Társadalmi Járőrszolgálattal és a Százhalombattai Állatvédők Körével is. A Pedagógiai Szakszolgálattal a kapcsolat megfelelően mondható, bár az új struktúra miatt sokkal nehézkesebb lett a gyerekek ügyeinek intézése. Kiemelni a Szülők Közösségét szeretném, akikkel intézményvezetőként úgy érzem rendkívül hatékony és együttműködő a kapcsolatom. A város minden, és a tankerület néhány köznevelési intézményeivel is szorosabb szakmai kapcsolatot tartottunk. Nagyon sokszor a bőség zavarával küszködünk, és már nem tudunk ennyi programon részt venni, el kell néhányat utasítani, mert az iskola elsődleges feladatának az oktatást, tanulást tartjuk. A közeledés azonban néha egyoldalú, sokszor nem jönnek el a mi rendezvényeinkre más intézmények, hiába próbálkozunk.

6. A pedagógiai munka feltételei 6.1. Tárgyi feltételek 6.1.1. Az épület állaga, műszaki állapota, a környezet biztonsága Az épület műszaki állaga megfelelő, a működtető képviselője bejárások alkalmával felméri a szükséges karbantartási, felújítási munkálatokat. A biztonsági előírások betartása a balesetek számának csökkenését eredményezte. Alig volt baleset. Fűtési rendszerünk korszerűsítésre szorul. 6.1.2. Célok és anyagi feltételek összhangja, az ésszerű gazdálkodás érdekében megtett intézkedések A működéshez szükséges legfontosabb tárgyi eszközeink rendelkezésünkre álltak. A nyár folyamán kell megteremtenünk a következő tanév megkezdéséhez szükséges feltételeket. Ez jelentős kiadást fog eredményezni, még akkor is, ha csak a legszükségesebb eszközöket szerezzük be. Igyekeztünk takarékoskodni és ésszerűen gazdálkodni. A rezsi kiadásaink csökkentésében is jelentős megtakarítást értünk el. Egyre sűrűbben hibásodik meg a fénymásoló, cseréje indokolttá vált, amelyre sajnos nincs lehetőségünk. A szülők rendkívül sokat segítettek. Köszönet érte! 6.1.3. Tárgyi felszereltség A kollégák jelzései alapján minden, ami az eredményes oktató-nevelő munkához szükséges volt, a rendelkezésükre állt. Az elhasználódott szemléltető eszközök felmérése a tanév végi leltár alkalmával fog kiderülni. Ezek pótlására remélhetőleg lesz anyagi erőforrás. Több projektort, számítógépet kaptunk a szülőktől, az alapítványon keresztül. Így a digitális napló használata sem jelentett akkora problémát. Interaktív táblákra lenne szükségünk, mert kollégáim digitális kompetenciája lehetőséget biztosít azok kihasználására 6.2. Személyi feltételek, a humánerőforrás és az intézmény képzési struktúrájának megfeleltetése A KLIK–hez tartozó státuszok száma 2015.09 01-től 44,5 fő (ebből a pedagógus álláshely változatlanul 41 fő). Rigó Katalin: Beszámoló a 2014/2015-ös tanév munkájáról

oldal 16



6.2.1. A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége Megfelel a törvényi előírásoknak. Személyi adottságaink kifogástalanok. Végzettség szerinti megoszlás: tanító főiskolai végzettséggel: 18 fő, tanár főiskolai végzettséggel: 18 fő, egyetemi végzettséggel: 6 fő, szakvizsgázott pedagógus: 10 fő, ebből: tanító főiskolai végzettséggel: 5 fő, tanár főiskolai végzettséggel: 3 fő, egyetemi végzettséggel: 3 fő. Kollégáim nyitottak az új kezdeményezésekre, módszertani megújulásra. Két kollégám készített portfóliót. Egy kollégát minősítettek 98%-os eredménnyel. A jogszabályváltozásoknak köszönhetően másik kollégánk minősítés nélkül kerül majd PED.II-be. Két kollégánk tanfelügyeleti látogatást kapott, amelyen sikeresen szerepeltek. Meggyőződésem, hogy a tanulás és a pedagógus életpálya a pedagógusok részéről is új, fejlesztésre váró kompetenciákat igényel, és csak a szakmailag jól felkészült, céltudatos pedagógusok képesek jól teljesítő tanulókat nevelni. Azt is látni kell, hogy a rengeteg újítás, feladat miatt kevés idő marad a tapasztalatcserére, együttműködésre, tervezésre 6.2.2. Az új pedagógusok alkalmazásának módja Iskolatitkárunk és egy pedagógiai asszisztensünk ill. adminisztratív dolgozónk felvételére került sor a tanév folyamán, mert üres álláshelyeink keletkeztek. Oka: munkahely változtatás Mindkét dolgozónk véglegesítésre került a próbaidő lejártával. 6.2.3. Kitüntetett pedagógusok: Lásd: 3.6. pontnál

6.3. Szervezeti feltételek 6.3.1. A tanév során továbbtanuló pedagógusok és támogatásuk Önerőből a tanévben egy kollégánk /Hodur Henrietta/ tett szakvizsgát. A tanév során az alábbi, többségében ingyenes továbbképzéseken vettek részt kollégáink:  Tanfelügyeleti szakértők felkészítése ped.-szakmai ellenőrzésre: 1 fő Rigó Katalin  2 szakmai nap a Kéttannyelvű Iskoláért Egyesület szervezésében 5-5 fő  Pedagógusok felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzés és a pedagógusok minősítési eljárásban való részvételére: Izsóné Somossy Ilona, Majer Istvánné, Matiszné Krekk Zsuzsanna, Nédermann Tünde, Ötvös Józsefné  Tevékenység és személyiségfejlődés: Sipos Andrea  E-learning az oktatásban (3 óra): belső szakmai nap keretében 38 fő pedagógus. 6.3.2. Az alkalmazott szervezetfejlesztési eljárások, módszerek A 2015/16-os tanévben jelentős szervezeti (munkaközösségek szintjén) átalakuláson ment át az intézményvezetés és a tantestület. Lebonyolítottuk az intézményvezető választást. A versenyeztetésre a sok túlmunka miatt kevesebb lehetőség adódott, de így is szép eredményeket értünk el. A tanév sok problémával, rengeteg feladattal volt teli, az irányítási feladatok megoldása nem volt egyszerű. 6.3.3. Az alkalmazotti közösség munkamegosztása


oldal 17



A KLIK alkalmazásában 3,5 fő segíti az oktató-nevelő munkát: 1 fő iskolatitkár, 2 fő pedagógiai asszisztens, 0,5 fő rendszergazda. A rendszergazdai feladatokat megbízási szerződéses munkaviszony keretében, havi váltásban egy szoftveres és egy hardveres munkavállaló látja el. A nyári közfoglalkoztatott munkaprogram keretein belül adminisztrátorokat foglalkoztattunk. A működtető önkormányzat a SZÁKOM-on keresztül látja el a feladatát. 2016. jan. 1-jétől 7 fő alkalmazásával: 1 fő karbantartó, 6 fő takarító. A működtető a gazdasági ügyintéző munkakört megszüntette. Sajnos a fenntartó sem tudott segíteni. Nem kaptunk státuszt, ezért megfelelő szakértelem hiányában magunk végeztük el a feladatokat. A munkaközösségekben a munkamegosztás néha kiegyenlítetlen volt. A kollegák többsége, rendkívül leterhelt a magas óraszámok, a felkészülés, a javítások, a helyettesítések, a tanórán kívüli foglalkozások, a sok súlyos és tartós betegség és az óraadók magas létszáma miatt. Így nem tudtak mindig összedolgozni a vállalt feladatok elvégzésében, bár kollégáimra jellemző a segítőkészség és a tolerancia. A kollegák többsége becsülettel helyt állt. 6.3.4. Hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenység Új hagyományként vezettünk be ebben a tanévben az adventi programjainkat. Szülői segítséggel készült el az a hatalmas koszorú, amelyet aztán közösen dekoráltunk fel egy anyuka irányításával. Jól bevált és a gyerek körében közkedvelt programjainkat az idei tanévben is megrendeztük. 6.3.5. A pedagógusok által kezdeményezett innovációk A mérési rendszerünket is tovább finomítottuk, hogy meg tudjuk őrizni kompetencia mérési eredményeinket. A társadalomtudományi munkaközösség kezdeményezte a Könyv a könyvért olvasási projektet, amely sikeres volt a felső tagozatos diákok körében. 6.3.6. A minőségi munkára való ösztönzés formái A minőségi munka elismerésére, ösztönzésére kizárólag erkölcsi értelemben van lehetőség. A minősítésre jelentkező kollégák számára minden tőlem telhető segítséget megadok a sikeres szereplés érdekében.

7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a Ped. programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Az intézményben folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása, melynek hatékonyságáról a kiváló mérési mutatatóink tanúskodnak. Az alsó tagozat alapozó tevékenységére tudatos stratégiával építettük a tanulói kompetenciák továbbfejlesztését a felső tagozatban. A felsőben kiemelten kezeltük - amit a továbbtanulás eredményei és a középiskolai nyomon követési mutatók is igazoltak - az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozását, nagy figyelemmel a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az oktatás-nevelés folyamán a NAT-nak és a Pedagógiai programnak megfelelően törekszünk a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadására, megőrzésére, más kultúrákkal való ismerkedésre, az egyetemes kultúra közvetítésére, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésére. Erre különösen az erkölcstan órákon és a két Rigó Katalin: Beszámoló a 2014/2015-ös tanév munkájáról

oldal 18



tanítási nyelvű tagozaton van kiemelt lehetőség. Feladatunk a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. A konstruktív életvezetés megalapozása. Törekszünk  különösen az ÖKO - iskolai program keretein belül  tanulóink egészségi állapotának sokoldalú fejlesztésére, az egészséges életmód kialakítására. A testmozgás megszerettetése mellett az egészséges táplálkozás és a stressz kezelés is szerepet kap a tanítástanulás, nevelés folyamatában. A tolerancia, egymás tisztelete, az egymásra figyelés terén akadnak még feladataink. A szaktanárok folyamatos konzultációkat folytatnak az osztályfőnökökkel a tanulói munka és magatartási fegyelem erősítése érdekében. Az azonos osztályokban tanító pedagógusok igyekeznek ugyanazokat az egységes következetes nevelési elveket követni, a szülőket korrekt módon tájékoztatni, és az ő segítségüket is kérve, a lehető legjobb megoldást megtalálni.

8.

SWOT analízis SWOT ANALÍZIS Erősség

 Jó tanulmányi eredmények – kiváló kompe-

                  

tenciamérés, (tankerületi 1. hely 6. évf. magyar és 8. évf. magyar, matematika tárgyakból) és továbbtanulási mutatók Innovációra való hajlam Szakmai felkészültség Idegen nyelv hatékony oktatása Hagyományápolás Tanórán kívüli szabadidős tevékenység Az intézmény szervezett, jól tervezett nev.okt. munkája Környezettudatos nevelés Egészséges életmódra nevelés Mozgás megszerettetése Iskolai és nemzeti hagyományok ápolása Intézményünk vonzó munkahely Az int.-ben dolgozóknak pozitív a jövőképe A vezetői motivációs rendszer jól működik Megfelelő és hatékony információáramlás Az iskolának jó a hírneve Kiváló kapcsolati háló Összeszokott tantestület Sok nagy teherbírású pedagógus Csoportbontás

Gyengeség Szülők részéről:  Tanulók felzárkóztatásának segítése  Egymás és a másság elfogadásának erősítése a közösségekben, előítélet mentesség re való törekvés a nevelő munkában.  Az intézményben a diákok viselkedése a felnőttekkel és diáktársaikkal a szülők jelzései alapján nem elég kulturált, udvarias. Pedagógusok részéről:  Gyerekek érdeklődését felkeltő tanítási módszerek egész iskolai szintű alkalmazása  Közösségi nevelés további erősítése  Munkamegosztás a nevelőtestületben,  Pedagógusok lelkesedése csökken  Tehetséggondozásra, kevés az idő  Informatikai eszközpark elavult

Veszély

Lehetőség  A humánerőforrás kihasználása különböző

kompetenciák fejlesztése terén pl. IKT  Szülők még aktívabb bevonása az isk. életébe  Hatékonyabb együttműködés az idegen nyelvi lektorral

 Előítélet  Az iskolaérettségi vizsgálatok hiánya a leendő

első osztályosoknál, szakvélemények hiánya  Óvodából korrekt tájékoztatás az iskolába lépő

diákról


oldal 19


      


Hatékonyabb pedagógus továbbképzések Pályázatok – forrásbővítés kihasználása Erasmus program bevezetése Nyelvvizsga központ létrehozása Témahetekben való részvétel. Tehetségpont létrehozása informatikából Belső tudásmegosztás még hatékonyabb kihasználása

         

Magas tanulói óraszámok, létszámok. Magas pedagógusi óraszámok Motiválatlan, kiégett, túlterhelt pedagógusok Rengeteg felesleges adminisztrációs feladat A diákok helytelen info - komm. eszközhasználata Informatikai eszközpark elavult Egyenlőtlen leterheltség Gyermeklétszám országos csökkenése Fenntartói anyagi erőforrások teljes beszűkülése Nyelvi agresszió: kulturálatlan, bántó nyelvhasználat

A nevelőtestület 2016.június 29-i ülésén tárgyalta meg az Eötvös Loránd Általános Iskola pedagógiai-szakmai munkájáról készült beszámolót. Jelen beszámoló alapját a szakmai munkaközösségek, és az intézményben dolgozó speciális feladatokat ellátó szakemberek évértékelő beszámolója képezte. Százhalombatta, 2016. június 30.

Rigó Katalin intézményvezető


oldal 20

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola

Recommend Documents