század
év
ESEMÉNY
i. e. 776.
Első olimpiai játékok az ókori Görögországban – görög időszámítás kezdete
i. e. 753.
Róma megalapítása a legenda szerint (Romulusz és Rémusz) – római időszámítás kezdete
A KERESZTÉNY IDŐSZÁMÍTÁS KEZDETE
Jézus születése (ezt megelőző kort nevezzük időszámításunk előtti kornak, ezt követő időszakot időszámításunk szerinti kornak)
313.
Milánói edictum – szabad vallásgyakorlat a keresztények számára ( I. Constantinus római császár) – megszűnt a keresztények üldözése
375.
A hunok Európába törnek – elkezdődik a nagy népvándorlás
476.
A Nyugatrómai Birodalom bukása – A KÖZÉPKOR KEZDETE
527-565.
Justinianus bizánci császár uralkodása, háborúival a germánok ellen a Római Birodalom felújítására törekedett
622.
Mohamed Mekkából Medinába megy - Iszlám időszámítás kezdete
VII. sz. eleje
A déli szlávok letelepednek a Balkánon 800.
IX. sz.
Nagy Károlyt a Frank Birodalom uralkodóját a pápa császárrá koronázza A szerbek első állama - Vlastimir, A szerbek megkeresztelkedése
895.
Magyar honfoglalás
1000.
Szent István királlyá koronázása
1054.
A nagy egyházszakadás – római katolikus és görögkeleti egyház
1077.
Canossa járás (VII, Gergely pápa – IV. Henrik német császár) Mihailo dukljai fejedelem királyi koronát kap a pápától
1095.
Clermonti zsinat – határozat a muzulmánok elleni keresztes hadjáratról
1166-1195. Stefan Nemanja uralkodása, megalapítja a középkori Szerb Államot és a Nemanjić dinasztiát
1
1204.
Bizánc első bukása -a keresztesek elfoglalják
1215.
Angliában kiadják a Nagy szabadságlevelet
1217.
Stefan Nemanjić királyi koronát kért, és kapott a pápától – Szerbia királyság, nemzetközi elismerés
1219.
Száva érsek (Szent Száva) a niceai pátriárkától engedélyt kapott az önálló szerb egyház (ÉRSEKSÉG) megalapítására. Ő lett az első szerb érsek. Ma a szerbiai iskolák védőszentje!
1222.
II. Endre kiadja az Aranybullát
1241.
Tatárjárás - Magyarországon
1346.
Stefan Dušant a szerb pátriárka Joanikije (aki érsek volt 1345-ig, és akkor Dušan emelte, nevezte ki pátriárkává) CSÁSZÁRRÁ koronázta. Szerbia Császárság lett.
1371.
Maricai csata (szerb-török), a Mrnjavčević - fivérek halála, szerb vereség. Uroš császár halálával megszűnt a Nemanjić dinasztia
1389.
Rigómezei csata (szerb-török), meghal Lazar fejedelem és Murad szultán.
1453.
Bizánc végleges bukása (majd 1000 évvel túlélte a Nyugatrómai Birodalmat) - a törökök elfoglalják Konstantinápolyt
1456.
A „törökverő” Hunyadi János megvédi Nándorfehérvárat a töröktől
1459.
A Szerb despotaság bukása. A törökök végleg meghódították Szerbiát
1492.
Kolombusz felfedezi az Újvilágot. AZ ÚJKOR KEZDETE.
1498.
Vasco da Gama Indiába indul. Megtalálja az oda vezető utat.
1517.
A reformáció kezdete. Martin Luther 95 tézise.
1526.
Mohácsi csata
1519.
Magellán elindul a Föld körüli útjára
1526.
A mohácsi csata – Magyarország előbb 2, majd 3 részre bomlik (1541.)
1557.
A PEĆI PATRIARKÁTUS felújítása. Mehmed Sokolović segítségével.
1591-1606. Tizenöt éves háború (török-osztrák) 1594. Közben szerb lázadások Bánátban. Következmény: A törökök elégették bosszúból Szent Száva ereklyéit Belgrádban. 1642-1649
Angol polgárháború, jelentős személyiség Oliwer Cromwell, Anlia rövid ideig köztársaság (1649-1660)
1683-1699. A nagy bécsi háború (törökök célja - Bécs ostroma, elfoglalása; sikertelen, létrejön a Szent liga, a keresztény államok szövetsége, harc a törökök ellen cél: kiűzni őket Európából; Magyarország felszabadul a karlócai békével) 1690. A háború idején szerb lázadás Dél Szerbiában, hogy segítsék a keresztény seregeket, kudarc, ennek következménye a: SZERBEK ELSŐ NAGY VÁNDORLÁSA (III. Arsenije Čarnojević) _ letelepülnek Magyarország területén LIPÓT császár kiváltságokat ad számukra – vallásuk, naptáruk, írásuk használata 1703.
Rákóczi szabadságharc
1740.
Egy újabb osztrák-török háború, osztrák vereség, következménye MÁSODIK SZERB VÁNDORLÁS IV. Arsenije Jovanović vezetésével
1766.
A PEĆI PATRIARKÁTUS beszüntetése szultáni rendelet alapján.
XVIII. sz. vége
A dél-magyarországi szerbek körében különösen jelentős DOSITEJ OBRADOVIĆ író szerepe (felvilágosodás) 1775-1783 1776.
Az amerikai polgári forradalom, azaz a függetlenségi háború Angliával szemben, győz a 13 gyarmat, létre jött az USA, kulcsfigura: George Washington FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT – ”... Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett...”
1789-1799. Francia polgári forradalom, rendi gyűlés Versailles, (hűbéri társadalom, a lakosság 3 rendre osztva) Bastille ostroma, EMBERI ÉS POLGÁRI JOGOKNYILATKOZATA 1792. Franciaország KÖZTÁRSASÁG (XVI. Lajost kivégzik) 2
1799
Napóleon – konzul, győzelmei a katonai pályán való felemelkedését eredményezték, de a politikai életben is kezébe ragadja a hatalmat
1804.
Napóleon császár – Franciaországban megbukik a Köztársaság
1804-1830. SZERB FORRADALOM, ennek keretében – I. szerb felkelés, II. szerb felkelés, diplomácia harc 1804-1815. A dáhi (török janicsár vezérek) rémuralom - Kenézek lemészárlása Szerbiában, ORAŠACI gyűlés – határozat az ELSŐ SZERB FELKELÉSRŐL, vezetője: Karađorđe egy ideig 1807-1812 közt, az oroszok is háborúban állnak a törökökkel, de Napóleon oroszországi háborúja miatt békét kötöttek – Bukaresti béke; ezt a szerb felkelők elutas1tották, vereséget szenvednek 1812.
Napóleon Oroszország ellen indul, vereséget szenved
1815.
Napóleon végső veresége, BÉCSI KONGRESSZUS – Franciaország elveszti hódításait, a győztesek felosztják egymás közt; létrejött a SZENT SZÖVETSÉG – orosz, porosz, osztrák uralkodók szövetsége – cél: minden áron megőrizni a hűbéri társadalmat Franciaországba visszatér a Bourbon dinasztia KÖZBEN SZERBIÁBAN – MÁSODIK SZERB FELKELÉS, Miloš Obrenović, gyors lefolyású, megállapodás a törökökkel, ezt követően 1815-1830. Diplomáciai harcot folytat az autonómiáért 1830.
Szerbia AUTONÓMIÁT – ÖNKORMÁNYZATOT kapott, Miloš Obrenović a szerb fejedelem (1839-ig, ekkor lemond, fia Mihailo, majd Karađorđe fia Aleksandar Karađorđevič uralkodtak, ezek után 2. alkalommal is fejedelemmé választották 1858-1860) Görögország független állam lesz ( a töröktől felszabadul)
1835.
GYERTYASZENTELŐ NAPI ALKOTMÁNY - Miloš Obrenović, Szerbia első alkotmánya, rövid ideig volt hatályos
XIX. sz. köz.
3
Szerb kulturális, politikai fejlődés. Fontos pl. Vuk Stefanović Karadđič – szerb nyelv reformja, Ilija Garašanin – politikai program Načertanije – szerbek célja- egyesíteni a Szerbián kívüli szerek lakta területeket 1848.
A Népek tavasza – polgári forradalmak Európa országaiban – Franciao., Ausztria (azon belül Magyarországi forradalom és szabadságharc, s azon belül a vajdasági szerbek mozgalma is), német államok, olasz területek – csak a hűbériség bukik, az olasz és német egyesülés nem valósult meg
1867.
A török helyőrségek kivonulnak a szerb városokból - „a városok megszerzése” Mihailo Obrenović legjelentősebb eredménye – Szerbia hivatalosan még nem független, de gyakorlatilag már önállóan intézi az országos ügyeket
1867.
Megszületik az Osztrák Magyar Monarchia az osztrák-magyar kiegyezés révén – Az addig egységes Habsburg monarchia (Ausztria) kettős monarchiává, azaz dualista állammá válik; élén FERENC JÓZSEF (1848-1916)
1870.
Befejeződött Olaszország egyesülése
1871.
Németország egyesülése – Második Német császárság (Oto von
Bismarck kancellár nagy szerepe) 1875-1878. A nagy keleti válság – kezdődik B-H lázadásával a török ellen; Szerbia és Montenegró háborút indít a török ellen; Oroszország is belép a háborúba, amely a török vereségével fejeződik be; Béke kötés – San Stefanó, de ezt a nagyhatalmak elutasítják, összeül a BERLINI KONGRESSZUS (1878) -Szerbia, Románia, Montenegró független, a két bolgár fejedelemség marad török uralom alatt, de autonómiát kaptak, B-H az OMM közigazgatása ( megszállása= okkupációja) alatt Szerbiában Milan Obrenović az uralkodó !!! 1882.
Létrejött a KÖZPONTI HATALMAK SZÖVETSÉGE (OMM, Németország, Olaszország (az Antant a XX. sz. elején – Nagy Britannia, Franciaország, Oroszország) Szerbia KIRÁLYSÁG lett – a király MILAN lett (az előző évben OMM-el aláírt titkos egyezmény bátorította erre a lépésre Milan fejedelmet)
1883.
timoki lázadás – Szerbiában a hatalom ellen a fegyverek begyűjtése miatt, a felkelést a radikálisok támogatták, a király bosszút áll
1885.
Szerb-bolgár háború, ok: a két bolgár fejedelemség egyesül, Szerbia támad, de vereséget szenved
1888.
Szerbia demokratikus alkotmányt kap, Milan lemond a hatalomról 1889ben, mert autokrata, nem tud alkotmányos parlamentáris alkotmánnyal összhangban uralkodni
1903.
Májusi merénylet – Alkesandar Obrenović és feleségének Draga Mašin meggyilkolása, vége szakad az Obrenović dinasztiának, hatalomra kerül I. Péter néven Petar Karađorđević
1906-1911. Vámháború OMM és Szerbia közt, ok: Szerbia közeledik Oroszországhoz 1908-1909. Annexiós válság – az OMM annektálta (területéhez csatolta BoszniaHercegovinát), Szerbia tiltakozik, majd belenyugszik 1912.
Létrejött a Balkán szövetség – Szerbia, Montenegró, Bulgária, Görögország; cél: felszabadítani a török uralom alatt álló balkáni területeket
1912-1913. I. balkán háború – Az Oszmán birodalom vereséget szenved, Londoni békeszerződés 1913.
II. balkán háború – Bulgária megtámadta Szerbiát, mert elégedetlen a területszerzéssel, Szerbia mellé állnak korábbi szövetségesei, valamint Románia, sőt Törökország is. A háború Bulgária vereségével fejeződik; Bukaresti békeszerződés – Szerbia területileg gyarapodik a két háborúval – Koszovó és Vardari Makedónia övé
1914-1918. Az első világháború – Központi hatalmak és Antant 1914.06.28. szarajevói merénylet, Ultimátum, majd OMM hadat üzen Szerbiának 1914.07.28-án 1917.
4
Februári és októberi forradalom Oroszországban, az elsőben megbukik a monarchia, a másodikban győznek a Lenin vezette bolsevikok, létrejön a szocialista Szovjet-Oroszország, azután polgárháború (vörösök, fehérek) Az USA belép a háborúba
1918.
A Központi hatalmak veresége (Németország utolsóként kapitulál 1918. november 11-én); szétesik az OMM december 1. Kikiáltják a Szerb Horvát Szlovén Királyságot 1919.
Versaillesi békeszerződések a legyőzöttekkel, elsőként Németországgal; létrejött a Népszövetség
1920.
Trianoni béke
1921.
Vid-napi alkotmány az SZHSZ Királyságban
1922.
Benito Mussolini hatalomra kerül fasiszta párt, kiépíti a diktatúrát Szovjet-Oroszország új neve Szovjetónió
1924.
Lenin halála – utód: Sztálin, diktatúra bevezetése
1929.
Gazdasági világ váltság kezdete Sándor király diktatúrát vezet be – ok: előző évi parlamenti gyilkosság
1933.
Hitler hatalomra kerülése Németországban
1934.
Merénylet Marseille-ben
1936-1939. Spanyol polgárháború, Franco tábornok győz német és olasz segítséggel 1938.
Müncheni egyezmény, a Szudéta vidék Németországé
1939.
Molotov-Ribbentropp egyezmény Cvetković-Maček egyezmény
1939-1945. Második világháború, két szövetség: Háromhatalmi egyezmény (tengelyhatalmak) és Antifasiszta koalíció. Fordulópont a sztálingrádi csata 1942/1943) 1941-1945. Jugoszlávia a II. világháborúban
5
