MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
B/13320. számú jelentés az agrárgazdaság 2015. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet
Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
Budapest, 2016. december
2
Tartalom Bevezetés ........................................................................................................................................... 13 1. Az agrárgazdaság nemzetgazdasági szerepe ................................................................................. 15 1.1. A makrogazdasági környezet és az agrárgazdaság kölcsönhatása, makrogazdasági mutatók 2015-ben ............................................................................................................................................ 15 1.2. Agrobiznisz ................................................................................................................................ 18 1.3. Árak alakulása ............................................................................................................................ 21 2. Ágazati erőforrások ....................................................................................................................... 27 2.1. A termőföld ................................................................................................................................ 27 2.1.1. Földhasználat, birtokszerkezet, földvédelem....................................................................... 27 2.1.2. Földpiac, haszonbérlet ......................................................................................................... 34 2.1.3. Ingatlan-nyilvántartás ....................................................................................................... 40 2.1.4. Nemzeti Földalapba tartozó földterületek hasznosítása, haszonbérleti pályázatok .... 42 2.1.5. A „Földet a Gazdáknak!” program 2015. évre vonatkozó eredményei .......................... 43 2.2. Vízgazdálkodás .......................................................................................................................... 45 2.2.1. A 2015. év csapadékmennyiségének részletes bemutatása ................................................. 45 2.2.2. Területi vízgazdálkodás ....................................................................................................... 46 2.3. Agrárfoglalkoztatás és kereseti viszonyok ................................................................................. 48 2.4. Termelőeszköz-felhasználás ....................................................................................................... 52 2.5. Beruházások a mezőgazdaságban............................................................................................... 59 3. A mezőgazdasági termelés ............................................................................................................ 63 3.1. Szántóföldi növénytermesztés .................................................................................................... 63 3.2. Vetőmag-termesztés ................................................................................................................... 66 3.3. Kertészet (zöldség- és gyümölcstermesztés) .............................................................................. 68 3.3.1. Zöldségtermesztés ............................................................................................................... 68 3.3.2. Gyümölcstermesztés ............................................................................................................ 71 3.3.3. Szőlőtermesztés ................................................................................................................... 72 3.4. Dísz és gyógynövénytermesztés, felvásárlás ......................................................................... 73 3.4.1. Dísznövénytermesztés ......................................................................................................... 73 3.4.2. Gyógynövénytermesztés, felvásárlás ................................................................................ 74 3.5. Állattenyésztés............................................................................................................................ 75 3.6. Ökológiai gazdálkodás ............................................................................................................... 83 3.6.1. Az ökológiai gazdálkodásba vont területek jellemzői és az ökológiai gazdálkodással foglalkozó szervezetek száma ....................................................................................................... 83 3.6.2. A hazai ökológiai gazdálkodás termelési szerkezete ........................................................... 85 4. Erdő és vadgazdálkodás, halászat ............................................................................................... 89 4.1. Erdőgazdálkodás ........................................................................................................................ 89 4.2. Vadgazdálkodás.......................................................................................................................... 90 4.3. Halgazdálkodás .......................................................................................................................... 91 5. Takarmányipar és kereskedelem ................................................................................................... 93 6. Bioenergia-termelés (bioüzemanyagok, biogáz, biomassza) ........................................................ 95 7. Az élelmiszeripar helyzete ............................................................................................................ 99 7.1. Termelés és értékesítés ............................................................................................................... 99 7.2. Beruházások ............................................................................................................................. 104 7.3. Foglalkoztatás és keresetek ...................................................................................................... 107 7.4. Az élelmiszeripar jövedelmi és vagyoni helyzete .................................................................... 111 7.4.1. Az élelmiszeripar eredményessége .................................................................................... 111 7.4.2. Szerkezet, hatékonyság, jövedelmezőség, likviditás ......................................................... 112 7.4.3. Az élelmiszeripari vállalkozások méret szerinti elemzése ................................................ 113 7.4.4. Az élelmiszeripari vállalkozások tulajdonosi forma szerinti elemzése ............................. 115 7.4.5. Export árbevétel alakulása tulajdonosi forma szerint ........................................................ 116 7.4.6. Az élelmiszeripari vállalkozások gazdálkodási forma szerint ........................................... 118 7.4.7. Az élelmiszeripari vállalkozások hiteleinek alakulása ...................................................... 119 7.5. Az élelmiszeripar kiemelt szakágazatainak helyzete................................................................ 121 3
7.5.1. Húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazat .............................................................................. 121 7.5.2. Baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazat ............................................................... 123 7.5.3. Hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazat ........................................................... 124 7.5.4. Gyümölcs-, zöldséglé gyártása .......................................................................................... 125 7.5.5. Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás ............................................................. 127 7.5.6. Tejtermékgyártás ............................................................................................................... 128 7.5.7. Kenyér, friss pékáru gyártása ............................................................................................ 130 7.6. Az élelmiszerláncon belüli jövedelem-eloszlás........................................................................ 132 8. Minőségrendszerek – Közösségi marketing ................................................................................ 137 8.1. Uniós minőségrendszerek ......................................................................................................... 137 8.1.1. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek uniós oltalma ............................................... 137 8.1.2. A szeszes italok földrajzi jelzéseinek uniós oltalma ......................................................... 137 8.1.3. A borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek uniós oltalma ........ 137 8.1.4. Az ízesített borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek uniós oltalma ..................................................................................................................................................... 138 8.2. Eredetvédelem és hungarikumok ............................................................................................. 138 8.2.1. Hagyományok – Ízek –Régiók (HÍR) védjegy .................................................................. 138 8.2.2. Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy ................................................................................... 139 8.2.3. Eredetvédelmi Program (2015-2018) ............................................................................... 140 8.2.4. Nemzeti Borkiválóság Program ........................................................................................ 141 8.2.5. Nemzeti Pálinkakiválóság Program .................................................................................. 141 8.2.6. Nemzeti Parki Termék védjegy ......................................................................................... 141 8.2.7. Hungarikumok ................................................................................................................... 142 8.3. Közösségi agrármarketing ........................................................................................................ 144 9. Az agrárkereskedelem alakulása ................................................................................................. 147 9.1. A hazai élelmiszerfogyasztás és kereskedelem ........................................................................ 147 9.2. Az agrárkülkereskedelem helyzete ......................................................................................... 148 9.3. A helyi értékesítés és piac szerepe a hazai élelmiszerkereskedelemben .................................. 154 10. Piaci szervezettség..................................................................................................................... 161 10.1. A zöldség-gyümölcs ágazaton kívüli, egyéb termelői csoportok ........................................... 161 10.2. A zöldség-gyümölcs ágazat szervezettsége ............................................................................ 163 11. Feketegazdaság.......................................................................................................................... 169 11.1. A feketegazdaság elleni küzdelem keretében megvalósult intézkedések ............................... 169 11.2. A mezőgazdasági ágazatra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok bemutatása ......................... 170 11.3. A mezőgazdaságban tapasztalható fekete foglalkoztatásra irányuló ellenőrzési tapasztalatok bemutatása ....................................................................................................................................... 174 12. A mezőgazdasági vállalkozások eredményei és hitelgazdálkodása .......................................... 177 12.1. A mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetének elemzése a NAV gyorsjelentése alapján...................................................................................................................... 177 12.2. A mezőgazdasági vállalkozások 2015. évi eredményei a tesztüzemi rendszer alapján.......... 182 12.2.1. Az egyéni gazdaságok jövedelemhelyzete ...................................................................... 184 12.2.2. A társas vállalkozások jövedelemhelyzete ...................................................................... 187 12.2.3. A gazdaságok jövedelemhelyzete tevékenységi ágak szerint .......................................... 189 12.3 Az agrárvállalkozások hitelgazdálkodása................................................................................ 190 12.3.1. A mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások hitelállománya (mezőgazdasági géplízinggel együtt) ..................................................................................................................... 193 12.3.3. Kedvezményes finanszírozási programok ....................................................................... 198 12.3.4. Intézményi kezességvállalás ............................................................................................ 209 13. Agrár és vidékfejlesztési támogatások .................................................................................... 215 13.1. A Közös Agrárpolitikával összefüggő legfontosabb magyarországi fejlemények 2015-ben . 215 13.2. Európai uniós forrásból finanszírozott támogatások .............................................................. 222 13.2.1. Közvetlen támogatások ................................................................................................... 222 13.2.2. Vidékfejlesztési és halászati támogatások ....................................................................... 224 13.2.3. Piaci támogatások ............................................................................................................ 224 13.3. Nemzeti támogatások ............................................................................................................. 227 4
13.4. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások kiemelt területei .................................................. 231 13.4.1. Állattenyésztési támogatások .......................................................................................... 231 13.4.2. Szántóföldi növénytermesztők támogatása ..................................................................... 235 13.4.3. Kertészeti ágazat támogatása ........................................................................................... 235 14. Adó- és pénzügyi szabályozás, kockázatkezelési rendszer ....................................................... 237 14.1. Adó- és járulékrendszer .......................................................................................................... 237 14.2. Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer ............................................................................. 239 15. Élelmiszerbiztonság, növény és állategészségügy .................................................................. 245 15.1. Élelmiszerhigiénia, élelmiszerbiztonság ................................................................................ 245 15.2. Növény- és talajvédelem, növényegészségügy, növényi termék ellenőrzés .......................... 247 15.3. Állategészségügy, állatvédelem ............................................................................................. 249 16. Kutatás és oktatás ...................................................................................................................... 253 16.1. Kutatás-fejlesztés.................................................................................................................... 253 16.2. Agrárszakképzés ..................................................................................................................... 256 17. Magyarország környezeti állapota ............................................................................................. 261 17.1. Levegőminőség ...................................................................................................................... 261 17.2. Vízminőség............................................................................................................................. 262 17.3. Talajminőség .......................................................................................................................... 263 17.4. Hulladékgazdálkodás.............................................................................................................. 265 17.5. Környezeti kármentesítés, környezetvédelmi beruházások és ráfordítások ........................... 266 18. Élővilág és természetvédelem ................................................................................................... 269 18.1. Védett természeti területek és értékek .................................................................................... 269 18.2. Nemzeti Park Igazgatóságok gazdálkodása ............................................................................ 269 18.3. Natura 2000 területek ............................................................................................................. 270 18.4. Természetvédelmi fejlesztések, intézkedések ........................................................................ 272 19. Génmegőrzés és GMO .............................................................................................................. 273 19.1. Génmegőrzés .......................................................................................................................... 273 19.2. GMO....................................................................................................................................... 273 19.2.1. Jogszabályi környezet ...................................................................................................... 273 19.2.2. Ellenőrzés ........................................................................................................................ 275 20. Agrárjogalkotás ......................................................................................................................... 279 20.1. Törvények............................................................................................................................... 279 20.2. Kormány- és miniszteri rendeletek ......................................................................................... 283 21. Európai uniós és nemzetközi agrárdiplomáciai események ...................................................... 285 21.1. Áttekintés – a 2015-ös év legfontosabb eseményei ................................................................ 285 21.2. Nemzetközi gazdasági együttműködések ............................................................................... 285 21.2.1. FAO - az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete ............................................ 285 21.2.2. Ikerintézmény-fejlesztési projektek, Twinning és TAIEX .............................................. 286 21.2.3. WTO – Kereskedelmi Világszervezet ............................................................................. 286 21.2.4. OECD- Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet ......................................... 287 22. Az Európai Unió mezőgazdasága .............................................................................................. 289 22.1. Növényi termékek .................................................................................................................. 289 22.2. Állati termékek ....................................................................................................................... 289 22.3. Ökológiai gazdálkodás az Európai Unióban .......................................................................... 291 23. Magyarország és az EU mezőgazdasága a Mezőgazdasági Számlarendszer alapján ................ 293 23.1. Termelési és jövedelmi folyamatok........................................................................................ 293 23.2. A mezőgazdasági termelés szerkezete.................................................................................... 295 23.3. A magyar mezőgazdaság helye az Európai Unióban ............................................................. 297
5
Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az agrárgazdaság aránya a nemzetgazdaságban ................................................................. 16 2. táblázat: Az agrobiznisz nemzetgazdasági jelentősége ..................................................................... 21 3. táblázat: A mezőgazdasági termékek termelői árának változása az előző évhez viszonyítva (%) .... 22 4. táblázat: Néhány fontosabb termék termelői ára, 2015 (forint)......................................................... 24 5. táblázat: A mezőgazdasági ráfordítások árindexei (%) ..................................................................... 25 6. táblázat: A mezőgazdasági földhasználat művelési ágak szerinti nagysága (ezer hektár) ................ 27 7. táblázat: A használt földterület nagysága 2015-ben művelési ágak .................................................. 27 8. táblázat: A földhasználat megoszlása a különböző szektorok között ................................................ 28 9. táblázat: A földhasználat jogcímek és földhasználók típusa szerinti megoszlása (hektár)................ 29 10. táblázat: Az elmúlt hat évben igénybevett területek adatai (hektár)................................................ 30 11. táblázat: Az ingatlanügyi hatóság parlagfű ellenőrzésre vonatkozó összesített adatai (2015) ........ 34 12. táblázat: Az ingatlanügyi hatóság által felvett jegyzőkönyvek száma (2005-2015) ....................... 34 13. táblázat: A földárak főbb művelési áganként (forint/ha) ................................................................. 36 14. táblázat: A földbérleti díjak főbb művelési áganként (ezer forint) .................................................. 38 15. táblázat: A földpiaci forgalomba kerülő termőföldek száma és területe*(db) ................................ 39 16. táblázat: A földpiaci forgalomba kerülő termőföldek átlagterülete (ha) ......................................... 40 17. táblázat: A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek művelési ág szerinti megoszlása ................ 42 18. táblázat: Birtoktestre és hektárra vetített haszonbérleti adatok (2015) ............................................ 42 19. táblázat: A megkötött haszonbérleti szerződések száma és szektorális összetétele, az érintett területek hektárban kifejezett nagysága (2015) ..................................................................................... 42 20. táblázat: Megkötött haszonbérleti szerződések megoszlása pályázók státusza szerint 2015. év előtt meghirdetett pályázatokból a tárgyévre vonatkozóan ........................................................................... 43 21. táblázat: A megkötött haszonbérleti szerződések megoszlása az elnyert földterület nagysága alapján 2015. év előtt meghirdetett pályázatokból a tárgyévre vonatkozóan ........................................ 43 22. táblázat: Öntözésre felhasznált vízmennyiség, ezer m3 .................................................................. 48 23. táblázat: A foglalkoztatottak száma 20112015 (ezer fő) ............................................................... 50 24. táblázat: A közmunkások számának alakulása az agrárgazdaságban .............................................. 50 25. táblázat: A mezőgazdasági foglalkoztatás megoszlása a ledolgozott munkaórák szerint (ezer fő, óra/hét) .................................................................................................................................................. 50 26. táblázat: Alkalmazásban állók száma 2011-2015 (ezer fő) ............................................................. 51 27. táblázat: Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 20112015 ......................................................... 51 28. táblázat: Az összes forgalmazó szervezet termelőeszköz-értékesítése* (millió Ft) ........................ 52 29. táblázat: Egyes mezőgazdasági gépek értékesítése*(darab) ............................................................ 54 30. táblázat: Egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya, 2015 (kg) ......................................... 55 31. táblázat: A műtrágya külkereskedelem alakulása természetes súlyban (tonna) .............................. 56 32. táblázat: Növényvédőszer-értékesítés (tonna) ................................................................................. 58 33. táblázat: A növényvédő szer külkereskedelmének alakulása .......................................................... 59 34. táblázat: Beruházások alakulása ...................................................................................................... 60 35. táblázat: Fontosabb szántóföldi növények költség és jövedelem mutatói ....................................... 66 36. táblázat: A fontosabb zöldségfélék betakarított területe 2010-2015 (ezer hektár) .......................... 69 37. táblázat: A fontosabb zöldségfélék terméseredményei 2011-2015 (ezer tonna) ............................. 70 38. táblázat: A fontosabb zöldségágazatok költség és jövedelem mutatói ............................................ 71 39. táblázat: A fontosabb gyümölcsfélék termőterülete (ezer hektár) ................................................... 71 40. táblázat: A fontosabb gyümölcsfélék terméseredményei 2011-2015 (ezer tonna) .......................... 72 41. táblázat: Fontosabb gyümölcságazatok költség és jövedelem mutatói............................................ 72 42. táblázat: A szőlő terméseredményei ................................................................................................ 73 43. táblázat: A bikahízlalás költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) ......................................................................................................... 80 44. táblázat: A tejelő tehéntartás költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) ......................................................................................................... 81 45. táblázat: A sertéshízlalás és kocatartás költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) ...................................................................................... 81
6
46. táblázat: A juhtartás költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) ......................................................................................................... 82 47. táblázat: A csirkehízlalás költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) ......................................................................................................... 82 48. táblázat: Az étkezési tyúktojás-termelés költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) ...................................................................................... 83 49. táblázat: Ellenőrzött ökológiai területek mérete Magyarországon 2012-2015 ................................ 84 50. táblázat: Ellenőrzött ökológiai vállalkozások száma Magyarországon 2012-2015 ......................... 84 51. táblázat: A hazai ökológiai állatállomány változása (20092015) .................................................. 87 52. táblázat: Takarmány-külkereskedelem alakulása Magyarországon ................................................ 94 53. táblázat: A bio-hajtóanyagok termelésének és felhasználásának alakulása Magyarországon (millió liter) ....................................................................................................................................................... 96 54. táblázat: Erdei fatermékek előállítása (ezer köbméter) ................................................................... 98 55. táblázat: Az élelmiszeripar termelése és értékesítése ...................................................................... 99 56. táblázat: Az élelmiszeripar termelői árainak változása ................................................................. 101 57. táblázat: A fontosabb élelmiszeripari szakágazatok részesedése a termelési értékből (százalék) . 101 58. táblázat: Az élelmiszeripari szakágazatok termelési értékének volumenváltozása (százalék) és növekedéshez való hozzájárulása ........................................................................................................ 102 59. táblázat: A közvetlen export értékesítés aránya az egyes élelmiszeripari szakágazatok összes értékesítéséből (százalék) .................................................................................................................... 103 60. táblázat: Az élelmiszeripari beruházások volumenváltozása (az előző évhez viszonyítva, százalék) ............................................................................................................................................................. 105 61. táblázat: Az élelmiszeripari beruházások értéke szakágazatok szerint (millió Ft) ........................ 106 62. táblázat: Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók száma (fő) és megoszlása ........................... 109 63. táblázat: A bruttó és nettó keresetek nagysága .............................................................................. 110 64. táblázat: Az élelmiszeripar eredménykategóriáinak alakulása 20112015 között (millió Ft) ...... 111 65. táblázat: Az élelmiszeripar eredménykategóriáinak alakulása 20112015 között ........................ 112 66. táblázat: Az élelmiszeripar meghatározó paramétereinek és mutatóinak ...................................... 114 67. táblázat: Az élelmiszeripar meghatározó paramétereinek és mutatóinak ...................................... 116 68. táblázat: Az élelmiszeripar export árbevételének tulajdoni forma és méret szerinti alakulása ..... 117 69. táblázat: Az élelmiszeriparhoz kapcsolódó export árbevétel aránya ............................................. 117 70. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető élelmiszeripari vállalkozások számának, ........................... 118 71. táblázat: A húsfeldolgozás-, tartósítás szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása 2010-2014 között ................................................................................................................................................... 121 72. táblázat: A baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása 123 73. táblázat: A hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása (2010−2014) ........................................................................................................................................ 125 74. táblázat: A gyümölcs-, zöldséglé gyártása szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása .......... 126 75. táblázat: Az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása (2010−2014) ........................................................................................................................ 127 76. táblázat: A tejtermékgyártás szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása 2010-2014 között .. 129 77. táblázat: A kenyér, friss pékáru gyártása szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása 2010-2014 között ................................................................................................................................................... 131 78. táblázat: A kenyér és a liszt költség- és ármegoszlása (%) ........................................................... 133 79. táblázat: A tej és a sajt költség- és ármegoszlása (%) ................................................................... 133 80. táblázat: A karaj és a csirke költség- és ármegoszlása (%) ........................................................... 133 81. táblázat: A kiskereskedelmi forgalom volumenindexei (előző év=100) ....................................... 147 82. táblázat: Egyes élelmiszer termékcsoportok árindexe (2010-2015) .............................................. 148 83. táblázat: Piacok száma és a termelői piacok aránya régiók szerint ............................................... 157 84. táblázat: A fontosabb zöldségfélék közvetlen értékesítésének a megtermelt mennyiséghez viszonyített aránya (százalék).............................................................................................................. 159 85. táblázat: A fontosabb gyümölcsfélék közvetlen értékesítésének a megtermelt mennyiséghez viszonyított aránya (százalék) ............................................................................................................. 159 86. táblázat: A termelői csoportok szakágazat szerinti megoszlása .................................................... 163 7
87. táblázat: A zöldség-gyümölcs ágazat termelői szervezeteinek megoszlása megyei bontásban, 2015 ............................................................................................................................................................. 164 88. táblázat: A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő kettős könyvelést vezető vállalkozások eredménykimutatása ............................................................................................................................ 178 89. táblázat: A főbb eredménykategóriák alakulása a mezőgazdaságban a 2011-2015. közötti időszakban, milliárd Ft ........................................................................................................................ 178 90. táblázat: A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő kettős könyvelést vezető vállalkozások mérlegadatai ........................................................................................................................................ 179 91. táblázat: A pénzügyi mutatók értékei és tendenciája..................................................................... 182 92. táblázat: Az árutermelő gazdaságok fontosabb költség- jövedelem mutatói................................. 184 93. táblázat: Az árutermelő egyéni gazdaságok fontosabb költség-jövedelem mutatói ...................... 185 94. táblázat: Az árutermelő társas gazdálkodások fontosabb költség-jövedelem mutatói .................. 188 95. táblázat: Az egyéni gazdaságok forrásainak összetétele, 2014-2015 ............................................ 191 96. táblázat: A mezőgazdasági társas vállalkozások forrásainak összetétele, 2014-2015* ................. 192 97. táblázat: Az egyéni gazdaságok hitelállománya hitelcél szerint a kiemelt szakágazatokban, 2015 ............................................................................................................................................................. 194 98. táblázat: 2015-ben az agrárvállalkozások számára elérhető kedvezményes MFB hitelprogramok vállalkozási forma szerint és szakágazati bontásban ........................................................................... 201 99. táblázat: Már lezárult, de nagy jelentőséggel bíró programok 2015. december 31-én fennálló hitelállománya (millió forint) .............................................................................................................. 201 100. táblázat: Jóváhagyott kedvezményes MFB hitelek a mezőgazdasági szakágazatokban (milliárd forint, 2015. december 31-ig) .............................................................................................................. 202 101. táblázat: Befogadott és jóváhagyott kedvezményes MFB hitelek az élelmiszeriparban ............. 203 102. táblázat: ASZK Folyószámlahitelkeret összeg kumulált nagysága ............................................. 205 103. táblázat: Az NHP II. szakasza keretében nyújtott hitelek hitelcélok szerinti eloszlása ............... 206 104. táblázat: NHP II. szakasz első pillérben garantált hitelek cél, hitelintézeti forma és ágazat szerint (milliárd forint) .................................................................................................................................... 212 105. táblázat: NHP II. szakasz első és második pillérében garantált hitelek cél és ágazat szerint (milliárd forint) .................................................................................................................................... 212 106. táblázat: NHP II. szakasz első pillérében garantált hitelek cél és vállalkozásméret szerinti megoszlása (milliárd forint) ................................................................................................................ 212 107. táblázat: Támogatási jogcímek 2014-ben és 2015-től ................................................................. 216 108. táblázat: A vidékfejlesztési források I. pillére 2015-2020 ........................................................... 216 109. táblázat: a 2015-ben bevezetett intézkedések közvetlen kifizetésekből történő részesedése ...... 216 110. táblázat: A 2015-ös EFA igénylések darab és területadatai ........................................................ 219 111. táblázat: A termeléshez kötött támogatási jogcímek keretösszegének alakulása 2015-2020 (millió euró) .................................................................................................................................................... 220 112. táblázat: 2015.kérelmezési évben közvetlen kifizetések keretében beérkezett kérelmek száma és fajlagos támogatási összegük .............................................................................................................. 221 113. táblázat: A 2015. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások teljesülése .................................... 222 114. táblázat: EMGA forrásból kifizetett közvetlen támogatások 2015-ben* .................................... 223 115. táblázat: A piaci intézkedések kifizetett támogatásai 2015-ben .................................................. 226 116. táblázat: Nemzeti támogatások teljesülése 2015-ben .................................................................. 227 117. táblázat: ÁNT, valamint az anyajuh de minimis támogatás együttes összege ............................ 228 118. táblázat: Állattenyésztési ágazat részére történt kifizetések 2015-ben ........................................ 233 119. táblázat: A szántóföldi növénytermesztőknek folyósított támogatások 2015-ben ...................... 235 120. táblázat: A kertészet ágazat részére folyósított támogatások 2015-ben ...................................... 235 121. táblázat: A kockázatkezelési rendszer I. pillérének működése (millió forint) ............................. 240 122. táblázat: A kockázatkezelési rendszer I. pillérének működése káresemények szerint ................ 241 123. táblázat: Biztosítási díjtámogatás 2012-2015 .............................................................................. 243 124. táblázat: Az agráriummal kapcsolatos szabadalmi és növényfajta-oltalmi bejelentések száma 2015-ben .............................................................................................................................................. 253 125. táblázat: Kutató-fejlesztő helyek K+F-ráfordításai szektorok és tudományágak szerint (2014, millió forint) ........................................................................................................................................ 254
8
126. táblázat: A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők száma a kutató-fejlesztő helyeken, tudományágak és szektorok szerint (2014, fő) .................................................................................... 255 127. táblázat: A megjelent publikációk a kutató-fejlesztő helyek tudományági besorolása szerint (2014, db) ............................................................................................................................................ 256 128. táblázat: A megjelent tudományos publikációk száma az agráriumban szektoronként (2014, db) ............................................................................................................................................................. 256 129. táblázat: Védett természeti területek megoszlása védelmi kategóriánként.................................. 269 130. táblázat: Élelmiszer GMO monitoring vizsgálatok 2015-ben ..................................................... 276 131. táblázat: Takarmány GMO monitoring vizsgálatok 2015-ben .................................................... 276 132. táblázat: Takarmány LLP GMO monitoring vizsgálatok 2015-ben ............................................ 277 133. táblázat: Az EU mezőgazdaságának néhány teljesítmény mutatója ............................................ 294 134. táblázat: A magyar mezőgazdaság az EU-ban (százalék) ........................................................... 298
Ábrajegyzék 1. ábra: Az agrobiznisz .......................................................................................................................... 19 2. ábra: Az agrobiznisz súlya a nemzetgazdaságban ............................................................................. 20 3. ábra: A hasznosítatlan termőföldek nagysága megyénként (hektár) ................................................. 31 4. ábra: A be nem jelentett művelési ág változással érintett területek nagysága megyénként (hektár) . 31 5. ábra: A különböző művelési ágú földterületek használatának megoszlása gazdálkodási forma szerint 2015-ben ................................................................................................................................................ 32 6. ábra: Az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld nagysága megyénként (hektár) ............ 32 7. ábra: A szántóföld ára és árváltozása megyénként, 2015 (forint/ha)................................................. 37 8. ábra: A bérelt terület aránya művelési ágak szerint ........................................................................... 37 9. ábra: A szántóföld bérleti díja és díjváltozása megyénként, 2015 (forint/ha) ................................... 38 10. ábra: A szántóföld bérleti díjának és árának aránya, 2015 (%) ....................................................... 39 11. ábra: Havi csapadékösszegek 2015-ben és az 1981-2000-es átlagértékek (mm) ............................ 45 12. ábra: Havi csapadékösszegek 2015-ben az 1981-2010-es normál százalékában (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján) .............................................................................................. 46 13. ábra: A 2015. évi csapadékösszeg ................................................................................................... 46 14. ábra: A mezőgazdasági gép és alkatrész beruházások alakulása ..................................................... 53 15. ábra: A mezőgazdasági termelők által megvásárolt műtrágya hatóanyagsúly ................................ 55 16. ábra: A fontosabb inputok árváltozása (előző év =100) .................................................................. 56 17. ábra: Növényvédőszer-értékesítés alakulása ................................................................................... 57 18. ábra: Egyes növényvédő szerek átlagárai ........................................................................................ 58 19. ábra: A mezőgazdasági beruházások megoszlása anyagi, műszaki összetétel szerint 2015-ben (%) ............................................................................................................................................................... 60 20. ábra: Néhány szántóföldi növény termésének alakulása (2015) (20102014 évek átlaga = 100,0%) ............................................................................................................................................................... 64 21. ábra: Fontosabb szántóföldi növények betakarított területe ............................................................ 65 22. ábra: Főbb szántóföldi növények területének .................................................................................. 65 23. ábra: Növényi szaporítóanyag felügyelet ellenőrzésének alakulása 2014-2015-ben ...................... 68 24. ábra: Az állatállomány alakulása (2004. december 1. =100) .......................................................... 76 25. ábra: A tejhozam alakulása (liter/tehén/év) ..................................................................................... 77 26. ábra: A gazdasági szervezetek tejfelhasználása (%)........................................................................ 77 27. ábra: A tejtermelés és felhasználás 2015-ben (millió liter) ............................................................. 78 28. ábra: Az ökológiai gazdálkodásba bevont ellenőrzött területek és vállalkozások (1988-2015) ...... 84 29. ábra: A minősített ökológiai gazdálkodásba bevont területek hasznosítása Magyarországon 2015ben. ........................................................................................................................................................ 85 30. ábra: Az ökológiai szántóföldi és gyepterületek változása 2001-2015 között ................................ 86 31. ábra: Az élelmiszeripar termelés volumenének alakulása ............................................................... 99 32. ábra: A belföldi és az exportértékesítés aránya ............................................................................. 100 33. ábra: Az élelmiszeripar részesedése az ipar termelési értékéből ................................................... 100 34. ábra: Az élelmiszeripari beruházások anyagi, műszaki összetétel szerinti megoszlása 2015-ben 105 9
35. ábra: Az élelmiszeripari beruházások megoszlása szakágazatok szerint ...................................... 107 36. ábra: Élelmiszeripari vállalkozások főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben ........ 113 37. ábra: Az élelmiszeripar társas vállalkozásainak hitelállománya lejárati idő szerint (2011-2015) . 119 38. ábra: Az élelmiszeripar társas vállalkozásainak hitelállománya forrás szerint (2011-2015)......... 120 39. ábra: Az élelmiszeripar társas vállalkozásainak hitelállománya hitelnyújtó szerint (2011-2015). 120 40. ábra: Húsfeldolgozás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben .............................................................................................................................................. 122 41. ábra: Baromfifeldolgozás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben .............................................................................................................................................. 124 42. ábra: Húskészítménygyártás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben ................................................................................................................................. 125 43. ábra: Gyümölcs- és zöldséglé-gyártás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben ....................................................................................................................... 126 44. ábra: Egyéb gyümölcs- zöldségfeldolgozás, -tartósítás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben ............................................................................... 128 45. ábra: Tejtermékgyártás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben .............................................................................................................................................. 130 46. ábra: Sütőipar vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben .............. 131 47. ábra: A legfontosabb élelmiszerpályák jövedelem megoszlása .................................................... 135 48. ábra: A HÍR védjegyes termékek száma 2010-2015 ..................................................................... 139 49. ábra: KMÉ védjegyhasználók és termékek száma ........................................................................ 140 50. ábra: A Nemzeti Parki Termék védjegyjogosult partnerek és termékek számának alakulása 2012 2015 között .......................................................................................................................................... 142 51. ábra: Nemzeti értékpiramis............................................................................................................ 143 52. ábra: A hungarikumok ágazatok szerinti megoszlása 2015-ben.................................................... 144 53. ábra: A kiskereskedelmi forgalom és az élelmiszerkereskedelem volumenindexének változása (előző év = 100)................................................................................................................................... 147 54. ábra: Az agrár-külkereskedelem alakulása és részesedése a nemzetgazdaság .............................. 149 55. ábra: A legfontosabb exportcikkek részesedése az agrárexportból 2015-ben ............................... 150 56. ábra: A legfontosabb importcikkek részesedése az agrárimportból 2015-ben .............................. 151 57. ábra: Az agrárexport alapanyag szerinti feldolgozottságának arányai 2004-2015 között ............. 151 58. ábra: A mezőgazdasági alapanyagok, elsődleges, illetve másodlagos feldolgozottságú termékek importértékének alakulása 2004-2015 között ...................................................................................... 152 59. ábra: Az agrár-külkereskedelem egyenlegének termék-feldolgozottság szerinti megoszlása 2004– 2015 között .......................................................................................................................................... 153 60. ábra: A legfontosabb célországok részesedése az agrárexportból 2015-ben (%) .......................... 154 61. ábra: A legfontosabb származási országok részesedése az agrárimportból 2015-ben (%)............ 154 62. ábra: A piacok száma és megoszlása típus szerint (2012-2015) ................................................... 155 63. ábra: A piacok száma és változása régiók szerint.......................................................................... 156 64. ábra: A lakónépesség és a piacok megoszlása régiók szerint (2015) ............................................ 158 65. ábra: Néhány kiemelt termék közvetlen értékesítése .................................................................... 158 66. ábra: Néhány kiemelt élelmiszergazdasági termék piacon és fogyasztásra történő termelői értékesítése (2004-2014) ..................................................................................................................... 160 67. ábra: A zöldség-gyümölcs ágazaton kívüli termelői csoportok megyénként eloszlása (darab)* .. 162 68. ábra: A TÉSZ-ek, TCS-k és TSZT-k területi elhelyezkedése ....................................................... 165 69. ábra: A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek száma (2011-2015) ........................................... 165 70. ábra: A zöldség-gyümölcs termelői szerveződések tagi területe és taglétszáma 2011-2015 ........ 166 71. ábra: A zöldség-gyümölcs termelői szerveződések tagi nettó árbevétele 2011-2015 ................... 166 72. ábra: A zöldség-gyümölcs termelői szerveződések a tagi és nem tagi termékek értékesítéséből származó összes nettő árbevétele 2011-2015 ...................................................................................... 167 73. ábra: A mezőgazdasági szektorokra vonatkozó, 2015. évben lezárt ............................................. 171 74. ábra: A NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának 2015. évben végrehajtott ellenőrzéseinek megoszlása .......................................................................................................................................... 173
10
75. ábra: A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő foglalkoztatók körében végzett, be nem jelentett foglalkoztatás vizsgálatára irányuló ellenőrzés során átlagosan feltárt nettó adókülönbözet alakulása ............................................................................................................................................................. 175 76. ábra: Az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték változása (2002-2015) .................................... 183 77. ábra: Az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 2015-ös árakon* (2001-2015) .................. 186 78. ábra: Az egy hektárra jutó bruttó és nettó beruházás változása az egyéni gazdaságoknál (20012015).................................................................................................................................................... 187 79. ábra: A társas vállalkozások szokásos vállalkozási eredménye 2015-ös árakon* (2001-2015) .... 188 80. ábra: Ezer euró STÉ-re jutó nettó hozzáadott érték, 20142015 (egyéni gazdaságok és társas vállalkozások együtt, euró).................................................................................................................. 189 81. ábra: Vevők és szállítók a mezőgazdasági társas vállalkozások mérlegében, 2010-2015............. 192 82. ábra: A saját tőke és a kötelezettségek állományának változása a társas vállalkozásoknál, 20102014 ..................................................................................................................................................... 193 83. ábra: Az egyéni gazdaságok hitelállománya a hitel forrása és hitelcél szerint, 2015 ................... 194 84. ábra: A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya, 2011-2015 ..................................... 195 85. ábra: A mezőgazdasági társas vállalkozásainak hitelállománya lejárati idő szerint, ..................... 195 86. ábra: A mezőgazdasági társas vállalkozásainak hitelállománya a hitel forrása szerint, ................ 196 87. ábra: A mezőgazdasági társas vállalkozások teljes hitelállományának forrás és hitel nyújtója szerinti megoszlása és alakulása, 2011-2015 ...................................................................................... 196 88. ábra: A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya hitelnyújtó szerint, 2011-2015 ....... 197 89. ábra: A lízingcégek mezőgazdasági szerződésszámának éves alakulása, 2011-2015 ................... 197 90. ábra: A lízingcégek mezőgazdasági finanszírozott összegének éves alakulása, 2011-2015 ......... 198 91. ábra: Az agrárvállalkozások számára elérhető, 2015-ben működő kedvezményes MFB hitelprogramok megoszlása a meghirdetett keret alapján.................................................................... 200 92. ábra: Ténylegesen leszerződött ASZK Folyószámlahitel összeg kumulált nagyságának alakulása ............................................................................................................................................................. 204 93. ábra: A mezőgazdasági szektorba irányuló NHP hitelkihelyezések ............................................. 207 94. ábra: Az élelmiszeripar számára nyújtott új hitelek cél és bankcsoport szerinti megoszlása ........ 208 95. ábra: Ágazati csődráták ................................................................................................................. 209 96. ábra: Garantált hitelek állománya a mezőgazdaságban ................................................................. 210 97. ábra: Garantált hitelek állománya az élelmiszeriparban ................................................................ 211 98. ábra: Az AVHGA fennálló állományának változása ..................................................................... 213 99. ábra: Az AVHGA agrár ügyleteinek megoszlása gazdálkodási forma és vállalatméret szerint 2015ben ....................................................................................................................................................... 213 100. ábra: Az AVHGA 2015-ben kiadott kezességeinek hitelcél szerinti megoszlása ....................... 214 101. ábra: A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon ................................................... 216 102. ábra: A kifizetett kárenyhítő juttatás összege járásonként (2015) ............................................... 242 103. ábra: A biztosítók által a díjtámogatott és kiegészítő biztosítások után kifizetett kártérítések nagyságrendje járásonként (2015) ....................................................................................................... 244 104. ábra: A kutatás-fejlesztés ráfordításainak megoszlása társadalmi, gazdasági célok szerint (2014, %) ........................................................................................................................................................ 254 105. ábra: A kutatói létszám korcsoportonként az agrártudomány területén (2014) ........................... 255 106. ábra: A települések levegőjének 2015. évi szennyezettsége az összesített ................................. 261 107. ábra: A felszíni víztestek ökológiai állapota a víztestek száma szerinti megoszlásban............... 262 108. ábra: A talaj tápanyag ellátottsága (nitrogén) szántóföldi termőhelyen ...................................... 263 109. ábra: A talaj felső, középső és alsó mintavételi rétegének nitrát tartalma ................................... 264 110. ábra: A keletkezett hulladék mennyisége és összetétele (2010-2014)......................................... 265 111. ábra: Az állami felelősségi körben folytatott kármentesítési feladatokra felhasznált költségvetési források összege a 2010-2015. közötti időszakban ............................................................................. 266 112. ábra: Nemzeti Park Igazgatóságok vagyonkezelésében lévő használatba adott védett és védelemre tervezett természeti területek nagyság ................................................................................................. 270 113. ábra: Védett természeti területek és Natura 2000 területek elhelyezkedése ................................ 271 114. ábra: A hazánkban előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípusok értékelése az élőhelyvédelmi irányelv alapján ................................................................................................................................... 271 115. ábra: Ellenőrzött ökológai gazdálkodásba vont területek fejlődése Európában (1999-2014) ..... 291 11
116. ábra: Az ökológiai területek aránya a teljes mezőgazdasági területhez képest a Kelet-KözépEurópai országokban (2012-2014) ...................................................................................................... 292 117. ábra: Az ökológiai élelmiszerek piacának alakulása Európában és az EU-ban (2004-2014) ...... 292 118. ábra: Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának országonkénti megoszlása (2015, %)... 296 119. ábra: Az állattenyésztés részesedése a mezőgazdasági kibocsátásból (2015, %) ........................ 297 120. ábra: Magyarország részesedése az EU mezőgazdaságának kibocsátásából 2015-ben .............. 298
12
A Kormány idén tizennyolcadik alkalommal készítette el éves jelentését a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről. Az első, 1997-ben elkészült beszámoló óta a jelentés fontos dokumentuma lett az agrárpolitikának és a szakmai köröknek, emellett a szakpolitikák megalapozásához is segítséget nyújt. Az ágazat szereplői ismerik és igénylik az elkészítését, széles társadalmi bázis számít évről évre a megjelenésre. Elkészítését Országgyűlési Határozat írja elő (42/2013. (V. 29.) OGY határozat), ami megfelelőképpen hangsúlyozza a beszámoló jelentőségét és megalapozza szakmapolitikai súlyát is. Elkészítésében minden évben jelentős szerepet vállal az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és segítséget nyújtanak a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményei, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). 2014. óta a minél szélesebb spektrumú és mélyebb elemzések elkészítése érdekében már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Belügyminisztérium, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) is részt vesz. Az agrárjelentés az előző év agrárgazdasági, agrártársadalmi folyamatairól ad számot és veti össze azokat az azt megelőző év, illetve évek fő számaival, irányvonalaival. Az anyagban szereplő adatsorok a korábbi évek anyagaival így összehasonlíthatóak, az idősorok meghosszabbíthatóak. A jelentés a lehető legfrissebb adatok és információk alapján készül. A beszámoló olvasásakor azonban szem előtt kell tartani, hogy az adott évre vonatkozó statisztikai adatok zöme csak a következő év júniusától érhető el, és vannak, amelyek csak az ősz folyamán állnak rendelkezésre, ezért az anyag lezárása után publikált adatokat, vagy javított adatokat a szerkesztőknek csak korlátozott mértékben áll módjukban figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a Jelentést az Agrárgazdasági Tanács október 4-i ülésén megtárgyalta, valamint figyelembe véve a Földművelésügyi Minisztériumon belüli és a közigazgatási egyeztetés időtartamát, továbbá az Országgyűlés számára történő benyújtás határidejét, a Jelentés szöveges elemzésre épülő első kötetében a szeptember 1-e előtt megjelent adatok szerepelnek, amely alól kivételt – nemzetgazdasági jelentőségükre való tekintettel - csak a nemzeti számlák (GDP) adatai jelentenek. A Jelentés táblázatokat tartalmazó II. kötetében szerepelnek az aktuális adatok. Tekintettel arra, hogy a KSH-nak nincs minden szakágazatra az újonnan felmerülő elemzési igényeknek megfelelő adatgyűjtése, vagy a kívánalmaknak megfelelő bontású adathalmaza, a szerkesztők bizonyos szakágazatok tekintetében felhasználták az országos hatáskörrel rendelkező szakmai szervezetek adatbázisait is. Ugyancsak felhasználásra kerültek, elsősorban pénzügyijövedelmi elemzésekre, NAV adatok, az AKI Tesztüzemi Rendszerének adatgyűjtése, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adatai is, mely adatok egy része ugyancsak előzetes, becsült, vagy nem teljes körűen feldolgozott. A jelentés készítése során a már megszokott gyakorlatnak megfelelően a szerkesztők a szöveges ismertetés mellett igyekeztek szemléletes ábrákkal bemutatni a gazdasági folyamatokat. A tartalomjegyzék alapján komolyabb eltérés nincs az elmúlt évek megszokott szerkezetéhez képest. A készítők ugyanakkor minden fejezet elkészítésénél igyekeztek figyelembe venni a korábban beérkezett észrevételeket. Az Agrárgazdasági Jelentés a Földművelésügyi Minisztérium feladatkörébe tartozó szakterületek teljes spektrumát lefedi, az agrárágazat nemzetgazdaságban elfoglalt helyétől kezdve az agrárvállalkozók pénzügyi, jövedelmi helyzetén, valamint az agrárszakképzés aktuális fejleményein át, az agrártámogatásokon és a természetmegőrzéssel kapcsolatos feladatokon keresztül, hazánk világban, illetve Európai Unióban elfoglalt pozíciójáig, nemzetközi szervezetekben vállalt kötelezettségekig.
13
14
1.1. A makrogazdasági környezet és az agrárgazdaság kölcsönhatása, makrogazdasági mutatók 2015-ben Az Európai Unió gazdasága 2015-ben a világpolitikai konfliktusok és a fejlődő országok (elsősorban Kína) gazdaságának lassulása ellenére összességében kiegyensúlyozottan bővült, ami az exportkeresleten keresztül pozitívan hatott a magyar gazdaságra. Az EU 28-ak bruttó hazai termékének volumene a 2013. évi stagnálást és a 2014. évi 1,4 százalékos növekedést követően a tárgyévben 2,0 százalékkal bővült. Az euróövezet gazdasága ennél szerényebben, 1,7 százalékkal élénkült. A 28 tagország többségében nőtt a GDP volumene, visszaesés mindössze Görögországban volt megfigyelhető. A legnagyobb mértékben Írországban (+ 7,8 százalék), Máltán (+6,4 százalék) és Luxemburgban (+4,8 százalék) nőtt a gazdaság, ezzel szemben Görögországban 0,2 százalékkal visszaesett, de Finnországban (+0,5 százalék) és Olaszországban (+0,8 százalék) is visszafogottan nőtt a GDP volumene. A gazdaság teljesítménye 2011 és 2015 között az Európai Unióban 3,0, ezen belül az eurozónában 1,4 százalékkal bővült. A magyar gazdaság szempontjából különösen pozitív fejlemény, hogy az Unió legnagyobb gazdasága, egyben hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasága is növekedett (+1,7 százalék). Szintén kedvezően hatott hazánk gazdaságára, hogy a szomszédos országok többségében is élénkült a gazdasági aktivitás. A fenti folyamatokhoz pozitívan járultak hozzá az alacsony nyersanyagárak, a bőséges pénzpiaci likviditás és az alacsony jegybanki kamatok. Ezzel szemben a geopolitikai konfliktusok, főként az ukrajnai helyzet, valamint a nyersanyag exportőr országok csökkenő importkereslete fékezték az Európai Unió GDP növekedését. A javarészt kedvező külső és belső gazdasági környezet hatására a magyar gazdaság növekedése 2015-ben is dinamikus maradt. Hazánk bruttó hazai termékének volumene a 2014. évi 4,0 százalék után 2015-ben 3,1 százalékkal emelkedett. Ennek köszönhetően Magyarország GDP volumene újra meghaladta a válság előtti, 2008-as szintet (+3,2 százalék). A növekedés szerkezete kiegyensúlyozott volt, termelési oldalon az ágazatok széles körében volt növekedés megfigyelhető, felhasználási oldalon a nettó export mellett a háztartások fogyasztási kiadása és a beruházások járultak hozzá a legnagyobb mértékben a GDP növekedéshez. A belső kereslet növekedése a növekvő foglalkoztatásnak, az alacsony inflációnak és a bérek érdemi emelkedésének tudható be. A beruházások élénkülésére pedig pozitívan hatottak az európai uniós támogatások, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, valamint az alacsony jegybanki alapkamat. A 2015. évi gazdasági növekedéshez, a rendkívüli természeti események miatt és az előző két év magas bázisa következtében, nem járult hozzá pozitívan a mezőgazdaság. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene a 2013. évi 14,7 és a 2014. évi 17,0 százalékos növekedést követően 2015-ben 5,1 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből 4,1 százalék volt, 0,6 százalékponttal kisebb, mint egy évvel korábban. A GDP-hez való hozzájárulás mérséklődésének hátterében elsősorban néhány, a termelési szerkezetben meghatározó növény termelésének a rendkívül magas bázishoz viszonyított csökkenése áll. A 2014-es év a mezőgazdaság szempontjából nagyon kedvező volt, rekordtermést takarítottak be a gazdák kukoricából, napraforgóból, repcéből és meggyből is. Emellett almából 22 éve nem szüreteltek annyit, mint 2014-ben. Ugyanakkor 2015-ben a tavaszi fagyok, a jégeső, a belvíz, és mindenekelőtt az aszályos időjárás kedvezőtlenül érintett több növénykultúrát. Emiatt a kukorica és az alma termése harmadával, a repcéé és a meggyé több mint 15 százalékkal csökkent. A fenti kedvezőtlen hatást nem tudta ellensúlyozni a kalászos gabonák, a friss zöldségek, a szőlő és az állattenyésztés növekvő kibocsátása.
15
1. táblázat: Az agrárgazdaság aránya a nemzetgazdaságban Élelmiszer, a
Az élelmiszeripar részaránya
A mezőgazdaság részaránya
Év
foglalkozb tatás
bruttó hozzáadott érték (ágazatok összesen
%
=100)
beruházásban
ital, dohány
bruttó foglal- hozzáadott kozérték b (ágazatok tatás beruházásösszesen ban %
folyó áron, %
=100)
Agrártermékek
Fogyasztói árindex előző év = 100,0
részaránya
külkereskedelmi forgalmának egyenlege, c d milliárd Ftc fogyasztás export élelmi- összeszer sen
folyó áron, %
2011
4,9
4,6
5,6
3,3
2,2
2,5
28,0
9,0
770,1
106,6
103,9
2012
5,2
4,6
5,8
3,3
2,2
2,8
26,8
10,1
1 046,3
105,9
105,7
2013
4,9
4,6
5,7
3,4
2,4
2,6
27,7
9,8
1 049,3
102,8
101,7
2014
4,6
4,7
5,7
3,5
2,3
2,9
28,6
9,1
943,0
99,6
99,8
4,8 4,0 3,3 29,3 8,72 2015 4,1 2,3 2,3 a) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágba sorolt gazdasági szervezetek. b) A munkaerő-felmérés adatai. c) Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) szerinti hazai fogyasztási kiadásaiból. d) A Szabványos Nemzetközi Kereskedelmi Osztályozás (SITC) szerint. Forrás: KSH
930,9
100,9
99,9
A KSH Mezőgazdasági Számlarendszerének 2015. évi második előzetes tájékoztatása szerint a mezőgazdaság kibocsátása az időjárási problémák és a nemzetközi piaci zavarok ellenére 2015-ben az előző évi rekordszinten maradt. A kibocsátás folyó alapáron számított 2453,5 milliárd forintos értéke 0,3 százalékkal haladta meg az előző évi, és 13,3 százalékkal a 2011. évi szintet. A növénytermesztés kibocsátásának csökkenését ellensúlyozta az állattenyésztés bővülő teljesítménye. A növényi termékek kibocsátásának értéke 2015-ben folyó áron 1427,7 milliárd forint volt, 1,9 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Ezzel szemben az állattenyésztés (élő állatok és állati termékek) 854,1 milliárd forintos kibocsátása 3,3 százalékkal magasabb, mint egy éve. A fentieknek köszönhetően emelkedett az állattenyésztés részesedése a mezőgazdasági kibocsátáson belül. A növényi termékek 2015-ben a folyó alapáron számolt teljes mezőgazdasági kibocsátás 58,2 százalékát (-1,2 százalékpont), az állattenyésztés 34,8 százalékát (+1,0 százalékpont) adta, míg a mezőgazdasági szolgáltatások és a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek részesedése 7,0 százalék volt (+0,2 százalékpont). A mezőgazdaság kibocsátásának volumene az előző két év jelentős növekedését követően 3,0 százalékkal csökkent. Ez a növényi termékek kibocsátásának változatlan áron mért 8,6 százalékos csökkenésének tudható be, az állattenyésztés kibocsátásának volumene ugyanis 5,7 százalékkal bővült. Ez utóbbin belül az élő állatok kibocsátása 6,8 százalékkal, az állati termékeké 3,5 százalékkal nőtt változatlan áron. A folyó termelő felhasználás (a termelés során felhasznált inputok) költsége és ennek eredményeként a bruttó hozzáadott érték 2015-ben nem változott érdemben. A folyó termelő felhasználás 1470,0 milliárd forintos értéke 0,8 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Az inputok felhasználásának volumene gyakorlatilag az előző évi szinten maradt (+0,2 százalék), áruk is csak kis mértékben emelkedett (+0,5 százalék). A kibocsátás és a folyó termelő felhasználás különbségeként előálló mutató, a bruttó hozzáadott érték 2015-ben 983,5 milliárd forint volt, vagyis az előző évhez közeli magas szinten alakult (-0,5 százalék). A bruttó hozzáadott érték volumene ugyanakkor 7,8 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége 2015-ben csökkent, de több éves összehasonlításban magas értéket ért el. A termelési tényezők jövedelmének 1145,9 milliárd forintos értéke 4,4 százalékkal kisebb, mint egy éve. A nettó vállalkozói jövedelem 2015-ben 704,7 milliárd forint volt (16
8,9 százalék). Ez utóbbi alakulását a munkavállalói jövedelmek 6,5 százalékos emelkedése is befolyásolta. A termelési tényezők jövedelme és a nettó vállalkozói jövedelem 2011 és 2015 között 19,1, illetve 7,9 százalékkal emelkedett. A két éven át tartó nagymértékű fejlesztési hullámot követően 2015-ben a mezőgazdasági beruházások csökkentek. A gazdálkodók összesen 221,2 milliárd forintot költöttek fejlesztésre, folyó áron 29,5, volumenben 30,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ennek köszönhetően a mezőgazdaság részesedése a nemzetgazdaság beruházásaiból 5,7 százalékról 4,0 százalékra csökkent. A mezőgazdaság foglalkoztatása 2015-ben dinamikusan, a nemzetgazdaság egészét meghaladó mértékben bővült, ennek köszönhetően a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, halászatban foglalkoztatottak száma 2015-ben 203,2 ezer főre emelkedett, egy év alatt 13,6 ezer fővel, 7,2 százalékkal bővült. Az ágazat foglalkoztatása 2011 és 2015 között 10,1 százalékkal, 18,6 ezer fővel növekedett. Az élelmiszeripar teljesítménye 2015-ben dinamikusan, az előző évihez hasonló mértékben bővült, ennek köszönhetően jelentősen meghaladta a 2011. évi értéket. Az ágazat kibocsátása 2015ben 2833,4 milliárd forint volt, változatlan áron 4,3 százalékkal emelkedett egy év, és 12,8 százalékkal négy év alatt. Mindez elsősorban az élelmiszeripari vállalatok közvetlen külpiaci értékesítése kétszámjegyű növekedésének az eredménye, ugyanakkor pozitív, hogy a belföldi értékesítés is enyhén nőtt. Az élelmiszeripar exportértékesítése 2015-ben 1148,4 milliárd forint volt1, változatlan áron 10,4 százalékkal bővült és aránya meghaladta a 40 százalékot. A belföldi értékesítés 2015-ben 1684,1 milliárd forint volt, változatlan áron 1,3 százalékkal több, mint 2014-ben, aránya azonban 59,5 százalékra mérséklődött. Figyelemre méltó, hogy 2011 és 2015 között az élelmiszeripar belföldi értékesítése 4,1, export értékesítése 31,7 százalékkal növekedett változatlan áron, vagyis az elmúlt években az ágazat növekedésének motorját a külpiacok jelentették. Az élelmiszeripari beruházások a 2014. évi nagymértékű, változatlan áron több mint egyharmados bővülést követően 2015-ben csökkentek, ennek ellenére az elmúlt évek második legmagasabb értékét költötték fejlesztésekre az élelmiszeripari vállalkozások. Az ágazat beruházásai folyó áron 131,0 milliárd forintot tettek ki, volumenük a 2014-es 34,6 százalékos bővülés után, 2015ben 17,0 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripari vállalkozások volumene 2011 és 2015 között összességében 17,4 százalékkal növekedett. Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma 2015-ben enyhén mérséklődött, ugyanakkor az előző két év dinamikus emelkedésének köszönhetően nagymértékben meghaladta a 2011. évi értéket. Az élelmiszeripari vállalkozások 2015-ben 140,3 ezer főt foglalkoztattak, 2,7 ezer fővel, 1,9 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben. Az ágazat foglalkoztatása azonban 2013-ban és 2014-ben is erőteljesen növekedett, ezért 2015-ben 16,7 százalékkal, 20,1 ezer fővel meghaladta a 2011. évit. Az agrárexport a több szempontból is kedvezőtlen nemzetközi piaci és politikai helyzet ellenére 2015-ben újra bővült, és ismét megközelítette a 8 milliárd eurót. Ugyanakkor az import ennél nagyobb mértékben növekedett, ezért enyhén csökkent az egyenleg. Az agrártermékek kivitelének értéke 7904 millió eurót (+2,3 százalék, +177,2 millió euró), behozatalának értéke 4899 millió eurót (+4,9 százalék, +227,9 millió eurót) tett ki, ennek eredményeként az egyenleg 3005 millió eurós értéke 1,7 százalékkal, 51 millió euróval csökkent. Ennek ellenére fontos kiemelni, hogy az export és az egyenleg értéke több éves összehasonlításban nagymértékben növekedett. Az export értéke 9,9 százalékkal, az importé 10,2 százalékkal nőtt 2011 és 2015 között, ennek köszönhetően az egyenleg 9,4 százalékkal haladta meg 2015-ben négy évvel korábbit. 1
A KSH és NAV adatok különböznek, mivel a KSH csak az ipari tevékenységből származó teljesítményt nézi, míg a NAV a teljest (például az ipari árbevétel mellett szerepel a kereskedelemből, vagy egyéb szolgáltatásból származó is). Emellett a KSH rendszeresen felülvizsgálja a cégek TEÁOR besorolását is, és amennyiben szükséges átsorolja őket. Ezzel szemben a NAV csak ritkán, a vállalatok kifejezett kérésére teszi ezt meg.
17
A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya az előző két év bővülését követően 2015ben csökkent, de értéke így is magas maradt több éves összehasonlításban, így ismét meghaladta a gazdasági válság előtti szintet. A hitelállomány 2015 decemberében 366,0 milliárd forint volt, 5,6 százalékkal, 21,5 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. 2011-hez viszonyítva 12,4 százalékos a növekedés. A mezőgazdaság részesedése a nemzetgazdaság hitelállományából 2011 és 2014 között 5,7 százalékról 6,2 százalékra növekedett. Ezzel szemben az élelmiszeripar hitelállománya tovább bővült 2015-ben. Az ágazat társas vállalkozásainak hitelállománya 2015 decemberében 389,6 milliárd forint volt, 0,4 százalékkal, 1,5 milliárd forinttal több, mint egy évvel ezelőtt. 2011-hez viszonyítva 3,0 százalékos, 11,4 milliárd forintos növekedés figyelhető meg. Az élelmiszeripar a nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállományából 6,6 százalékkal részesedett, egy év alatt 0,9 százalékponttal nőtt ez az arány. Inflációs nyomás 2015-ben sem jelentkezett a magyar nemzetgazdaságban. Az év egészében a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek. Ez mindenekelőtt a rezsicsökkentésnek és az olajárak esésének köszönhető. Az élelmiszerek fogyasztói ára 2015-ben 0,9 százalékkal növekedett. Összességében megállapítható, hogy alapvetően támogató volt a makrogazdasági környezet az agrárgazdaság számára, ugyanakkor az időjárás, és egyes termékpályák esetében az alacsony árak kedvezőtlenül hatottak a termelésre és a jövedelmezőségre. Pozitív folyamat, hogy tovább bővült az állattenyésztés termelése is, valamint az, hogy nőtt az állattenyésztés aránya az ágazat teljes kibocsátásán belül. Emellett érdemben nőtt a foglalkoztatás és a hitelállomány is. Az agrárgazdaság másik alappillérét alkotó élelmiszeripar teljesítménye is javult 2015-ben. Mind a belföldi, mind az exportértékesítés volumene meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet, amivel párhuzamosan növekedett a hitelállomány is. Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma két év nagymértékű növekedését követően 2015-ben csökkent.
1.2. Agrobiznisz A mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági és társadalmi fontossága lényegesen nagyobb annál, amit a két ágazatot jellemző kibocsátás, GDP és foglalkoztatás adatok mutatnak. A fogyasztók megfelelő élelmiszertermékekkel való ellátásához számos, a mezőgazdaságtól és élelmiszeripartól elkülönülten működő egyéb nemzetgazdasági ágazat együttes tevékenysége (is) szükséges. Az agrárágazatok termékeinek jelentős része az élelmiszeripari feldolgozást követően félkész vagy feldolgozott termékek formájában a kereskedelmen, vendéglátáson keresztül jut el a fogyasztókhoz. Emellett az élelmiszerlánc átfogó módon integrálódott hálózatához a mezőgazdasági termelést követő tevékenységeken túl szervesen hozzátartozik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar inputokkal történő ellátására irányuló valamennyi ágazat is. A fentiek szemléltetésére vezették be az agrobiznisz fogalmát. A széles értelemben vett agrobizniszt a következő ágazatok alkotják: az agrárgazdaság (mezőgazdaság, erdészet, halászat, vadgazdálkodás, élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártása), az agrárgazdaság számára inputokat biztosító ellátó tevékenységek (a teljesség igénye nélkül: vegyi anyag gyártása, fémfeldolgozás, gép, berendezés gyártása, gumi, műanyag termékek gyártása, építőipar, villamosenergia, járműkereskedelem, nagykereskedelem, pénzügyi tevékenység, oktatás, állategészségügy, egyéb gazdasági szolgáltatás stb.,) az agrárgazdaság termékeit feldolgozó és forgalmazó tevékenységek (textilgyártás, fafeldolgozás, élelmiszer kis- és nagykereskedelem, vendéglátás, szállítás, ideértve a non-food termékek másodlagos feldolgozását is, mint például a bútorgyártás) Az agrobizniszhez tartozó gazdasági tevékenységek meghatározásakor a legrészletesebb tagolást jelentő négy számjegyes (szakágazati) TEÁOR-csoportosítást vettük figyelembe. Az élelmiszergazdaságot megelőző és követő fázisokban több olyan tevékenység is előfordul, amelynél az adatok részletezettsége nem teszi lehetővé egy adott ágazat agrobizniszhez tartozó részének pontos elhatárolását. Ezeknél az ágazatoknál a megfelelő arányok meghatározása az ún. szimmetrikus input18
output táblák (Ágazati Kapcsolatok Mérlege) segítségével történt, amelyek a TEÁOR kétszámjegyű részletezettségéig mutatják be a termékek és szolgáltatások ágazatok közötti forgalmát. Azokban az esetekben, amikor e két számjegyű részletezettség nem bizonyult megfelelőnek, szakstatisztikák és szakértői becslések alkalmazásával eltértünk attól. Számításaink során a rendelkezésre álló legfrissebb adatokra támaszkodtunk, így a 2013. évi második előzetes és 2014. évi első előzetes kibocsátás és bruttó hozzáadott érték adatokat és a 2014. és 2015. évi foglalkoztatási adatokat vettük figyelembe, valamint a 2010. évi ÁKM táblákat alkalmaztuk. Az agrobiznisz kibocsátása összesen 10 456,1 milliárd forint volt 2014-ben, amely a nemzetgazdaság kibocsátásának 15,8 százaléka. Az előző évhez viszonyítva ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb részesedést jelent, amely azzal magyarázható, hogy a nemzetgazdaság kibocsátásának növekedési üteme meghaladta az agrobizniszét. Utóbbi 7,8 százalékkal bővült 2014-ben, míg előbbi 9,2 százalékkal. Az agrobiznisz 15,8 százalékos részesedésén belül a legnagyobb szeletet – 9,2 százalékot, 6 078,9 milliárd forintot – az agrárgazdaság jelentette. Ezen belül a mezőgazdaság 2980,4, az élelmiszeripar 3285,2 milliárd forint kibocsátást ért el 2014-ben. Ugyan mindkét ágazat teljesítménye meghaladta az egy évvel korábbit (137,5, illetve 117,2 milliárd forinttal), bővülésük mértéke azonban alulmúlta a nemzetgazdaságét, így együttes részesedésük 0,3 százalékponttal mérséklődött.
1. ábra: Az agrobiznisz
Forrás: FM, Agrárközgazdasági Főosztály alapján, szerkesztette az AKI
Az élelmiszergazdaságot megelőző és követő ágazatok kibocsátása a nemzetgazdaság egészével azonos ütemben növekedett, így súlyuk alig változott. Az élelmiszergazdaságot megelőző tevékenységeken belül az alapanyagok és termelőeszközök gyártásához sorolt ágazatok mezőgazdaságban és élelmiszeriparban felhasznált kibocsátása változatlan maradt (1,3 százalék), miközben az alapanyagok és termelőeszközök kereskedelméé 0,1 százalékponttal (0,4 százalékra) emelkedett. Az élelmiszergazdaságot követő tevékenységek kibocsátásának súlya immár harmadik 19
éve változatlanul 5,0 százalék maradt. Azon belül a legnagyobb szerepe az élelmiszerkereskedelemnek volt 2,3 százalékkal, amelyet a feldolgozóipar követett 1,4 százalékkal, illetve a vendéglátás 1,3 százalékkal, végül az egyéb tevékenységek, amelyek nagyságrendje nem érte el a 0,1 százalékot. Míg a kibocsátás alapján romlott, addig a bruttó hozzáadott érték alapján nőtt az agrobiznisz nemzetgazdasági súlya. A szektor szerepe a korábbi 12,2 százalékról 12,5 százalékra emelkedett 2014-ben. A növekedés oka, hogy miközben a mezőgazdaságban stagnált, az élelmiszeriparban pedig javult a hozzáadottérték-termelő képesség (egységnyi kibocsátásra jutó hozzáadott érték), a nemzetgazdaság egészében enyhén romlott. Makroszinten 2014-ben a bruttó hozzáadott érték 41,0 százalékát tette ki a kibocsátásnak szemben az egy évvel korábbi 41,9 százalékkal. Ugyanezen időszak alatt a mezőgazdaságot jellemző érték 40,8 százalék volt mindkét évben, az élelmiszeripar hasonló mutatója 20,0 százalékról 20,6 százalékra emelkedett. A bemutatott számok alapján az is jól érzékelhető, hogy mindkét élelmiszergazdasági ágazatot jellemző arányszám elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól, de míg az elmaradás a mezőgazdaság esetében nem tekinthető számottevőnek (1 százalékpont), addig az élelmiszeripar a nemzetgazdaság hozzáadottérték-termelő képességének felét sem érte el. Összességében az élelmiszergazdaság két ágazata külön-külön 0,1 százalékkal növelte az agrobiznisz bruttó hozzáadott érték szerinti részesedését. 2. ábra: Az agrobiznisz súlya a nemzetgazdaságban Az élelmiszergazdaságot megelőző tevékenységek 1,7%
Mezőgazdaság és élelmiszeripar 9,2%
Az élelmiszergazdaságot követő tevékenységek 5,0%
Nemzetgazdaság többi ágazata 84,2%
Forrás: KSH adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
Ugyancsak hozzájárultak az agrobiznisz szerepének növekedéséhez az agrárgazdaságot követő tevékenységek, ahol a vendéglátás teljesítménye javult leginkább, de az élelmiszerkereskedelem és a feldolgozóipar is számottevő növekedést könyvelhetett el, miközben az egyéb tevékenységekhez tartozó érték stagnált. A harmadik fázis ágazatai együttesen 0,2 százalékponttal járultak hozzá a szektor bruttó hozzáadott érték szerinti részesedésének növekedéséhez. Ezzel szemben az élelmiszertermelést megelőző szegmensek változatlan arányt képviseltek: az alapanyagok és termelő eszközök gyártása továbbra is 0,8 százalékos, az alapanyagok és termelő eszközök kereskedelme 0,4 százalékos részaránnyal bírt 2014-ben. A nemzetgazdaság egészében a foglalkoztatottak száma 2015-ben 4100,8 ezer főről 4210,5 ezer főre emelkedett, vagyis 2,7 százalékkal bővült. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növekedése ennél dinamikusabb volt, 7,2 százalékkal (13,6 ezer fővel) 203,2 ezer főre emelkedett. Az élelmiszeripari munkavállalók száma azonban csökkent 2,7 ezer fővel (140,3 ezer főre). Együttesen a középső fázis nemzetgazdasági szerepe a foglalkoztatásban 0,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Az agrárgazdaságon kívüli fázisok közül mind az élelmiszertermelést megelőző, mind pedig az élelmiszertermelést követő ágazatok munkavállalóinak létszáma csökkent. Az alapanyag-termelést 20
megelőző szegmensek közül mind az alapanyagok és termelőeszközök gyártásában, mind pedig az alapanyagok és termelőeszközök kereskedelmében mérséklődött a foglalkoztatás 2,2, illetve 3 százalékkal, amely az agrobiznisz súlyát 0,1-0,1 százalékponttal mérsékelte. A harmadik fázis ágazatai közül a feldolgozóiparban 4,6 százalékkal csökkent a munkavállalók száma, a kereskedelemben 2,1 százalékkal nőtt, míg a vendéglátásban és az egyéb tevékenységeknél 8,5, illetve 8,4 százalékkal emelkedett a létszám. Az agrárgazdaságot követő tevékenységek súlya együttesen – a foglalkoztatás növekedése ellenére – csökkent 2015-ben. Összességében az agrobiznisz szerepe a foglalkoztatásban 13,7 százalékról 13,4 százalékra mérséklődött. 2. táblázat: Az agrobiznisz nemzetgazdasági jelentősége Kibocsátás Bruttó hozzáadott érték Megnevezés
millió forint 2013
Az agrárgazdaságot megelőző 981 056 tevékenységek, ebből: Alapanyagok és termelőeszközök 773 885 gyártása Alapanyagok és termelőeszközök 207 171 kereskedelme Mezőgazdaság és 5 730 967 élelmiszeripar Mezőgazdaság (benne az erdőgazdálkodás, 2 824 648 halászat) 2
Élelmiszeripar
2 999 551
Az agrárgazdaságot követő tevékenységek, 2 980 441 ebből Feldolgozóipar (kivéve 794 522 élelmiszeripar) Élelmiszerkereskedelem 1 387 641
2014
százalék 2013 2014
millió forint 2013
2014
Foglalkoztatottak
százalék 2013 2014
fő
százalék
2014
2015
2014 2015
1 091 941
1,6
1,7
308 034
336 499
1,2
1,2
48 410
47 173
1,4
1,2
843 373
1,3
1,3
195 123
225 094
0,8
0,8
24 753
24 221
0,7
0,6
248 568
0,3
0,4
112 911
111 405
0,4
0,4
23 657
22 952
0,7
0,6
6 078 898
9,5
9,2
1 752 887
1 851 941
6,6
6,8
332 646
343 548
8,1
8,2
2 962 176
4,6
4,5
1 153 679
1 209 005
4,4
4,5
189 614
203 215
4,6
4,8
3 116 722
4,9
4,7
599 208
642 936
2,2
2,4
143 032
140 333
3,5
3,3
3 285 217
5,0
5,0
1 087 844
1 209 563
4,3
4,5
167 067
176 915
4,1
4,0
909 707
1,3
1,4
216 730
239 746
0,9
0,9
31 961
30 484
1,0
0,8
1 506 171
2,3
2,3
617 887
664 018
2,5
2,5
2 493
2 547
0,1
0,1
Vendéglátás
778 296
844 385
1,3
1,3
241 700
294 268
1,0
1,1
131 032
142 171
3,0
3,1
Egyéb tevékenységek
19 983
24 954
0,0
0,0
11 527
11 531
0,0
0,0
1 581
1 714
0,0
0,0
3 148 765
3 398 003
548 124
567 637
Agrobiznisz összesen
9 692 464 10 456 056 16,1 15,8
Nemzetgazdaság összesen
60 468 746 66 034 608 100,0 100,0 25 337 303 27 081 924 100,0 100,0 4 100 839 4 210 497 100,0 100,0
12,2 12,5
13,7 13,4
Forrás: KSH adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
1.3. Árak alakulása A mezőgazdasági termelői árindex 2015-ben nem változott érdemben (0,4 százalékkal nőtt), de az egyes termékcsoportokon belül jelentős volt az ármozgás. A növényi termékek ára 6,4 százalékkal emelkedett, az állatok és állati termékek ára viszont 8,4 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági termelői árak változatlansága és a ráfordítási árak mérséklődése a gazdálkodóknak kedvezett 2015-ben. A korábbi évekre visszatekintve, 2010 és 2012 között a termelők számára kedvező volt, hogy a mezőgazdasági termelői árak emelkedése meghaladta a ráfordítási árak emelkedésének mértékét. Ez a tendencia azonban 2013-ban megtört, és a termelők árváltozásból következő jövedelemhelyzete 2014-ben sem javult, mert ebben a két évben a
2
Élelmiszer, ital, dohány gyártása
21
mezőgazdasági termelői árak csökkentek, míg a ráfordítási árak emelkedtek vagy kevésbé csökkentek, mint a termelői árak. A növényi termékek közül a gabonafélék termelői ára az előző évihez képest 3,1, az olajos magvaké 14,2 százalékkal nőtt 2015-ben. 3. táblázat: A mezőgazdasági termékek termelői árának változása az előző évhez viszonyítva (%) Megnevezés
2011
2012
2013
2014
2015
Mindösszesen Növények összesen Gabonafélék Ipari növények ezen belül: olajos növények Burgonya Friss zöldségek Gyümölcsfélék (szőlővel) Élő állatok és állati termékek Élő állatok Vágómarha Vágósertés Vágóbaromfi Állati termékek Tej Tyúktojás, étkezési
19,3 21,6 30,1 33,2 27,7 -12,7 -11,8 17,1 15,3 15,0 42,3 9,8 15,5 16,0 19,8 1,5
15,4 17,8 19,4 14,9 19,2 -8,1 21,0 9,6 11,0 12,4 3,1 18,9 9,1 8,1 0,8 38,3
-7,8 -13,7 -19,7 -19,6 -21,7 64,4 9,0 -4,8 3,4 2,0 -19,9 2,5 6,1 6,6 11,8 -11,0
-6,1 -9,2 -8,9 -7,6 -6,8 -22,8 -2,3 -18,3 -1,1 -3,7 -3,9 -2,9 -5,1 4,6 6,0 -3,4
0,4 6,4 3,1 11,7 14,2 -1,0 6,5 19,1 -8,4 -5,6 -0,4 -10,5 -2,3 -14,3 -20,3 6,9
Forrás: KSH
A gabonafélék (rizs nélkül) globális termelése az előző szezonhoz képest csökkent, felhasználása nem változott számottevően a 2015/2016. gazdasági évben. Mégis, a készletek soha nem tapasztalt szintre duzzadtak, tekintettel arra, hogy a 2015/2016. már a harmadik szezon volt a sorban, amikor a világ gabonatermelése (rizs nélkül) felülmúlta a felhasználást. Ez a kínálati nyomás éreztette hatását a gabonafélék piacán 2015-ben. Az időjárás árbefolyásoló hatása az előző évinél erőteljesebben kifejezésre jutott az árutőzsdéken 2015-ben, tekintettel arra, hogy a világ fő gabonatermelő régióiban vagy a heves viharok (El Niño) vagy a rendkívüli szárazság okozott aggodalmakat a 2015/2016. gazdasági évi termést illetően. Ezen félelemek több alkalommal is felülírták a bőtermésű 2014/2015. gazdasági évről áthozott nagy tartalékok, valamint az ígéretes 2015/2016. gazdasági évi gabonatermés-kilátások árcsökkentő hatását a chicagói (CME/CBOT) és a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF), ami a magyarországi piacra is begyűrűzött. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a malmi búza és a takarmánykukorica legközelebbi lejáratra szóló jegyzése azonos trendet követett 2015-ben. A malmi búza fronthavi3 kurzusa februárban még 55 ezer forint/tonnáig emelkedett, az év további részében azonban már nem érte el ezt a szintet. Február és május között 14 százalékkal, 47,5 ezer forint/tonnára esett a kurzus, részben a határidők változása, részben a biztató hazai, európai és globális termésvárakozások miatt. Ezt követően a termény nemzetközi árának emelkedése nyomán július elejéig 52,5 ezer forint/tonnára erősödött a jegyzés, majd júliusban és augusztusban 51 ezer forint/tonna körül stabilizálódott. A kurzus az őszi 48 ezer forint/tonnáról végül 51 ezer forint/tonna fölé emelkedett az év végére. Az ótermésű takarmánykukorica jegyzése az év eleji 45 ezer forint/tonna szintről 50 ezer forint/tonna közelébe emelkedett április végéig. Noha terminváltás4 miatt (májusról júliusra) az addiginál alacsonyabb árszinten jegyezték a terményt májusban és júniusban, a – nemzetközivel párhuzamos – emelkedő trend megmaradt. A július eleji csúcsot követően 45-47 ezer forint/tonna tartományban hullámzott a takarmánykukorica fronthavi kurzusa, majd a búza jegyzéséhez igazodva 2015 utolsó két hónapjában emelkedett, és 48,1 ezer forint/tonnán zárta az évet. A búza és a takarmánykukorica fronthavi jegyzése közötti eltérés 2015 elején volt a legnagyobb, 16 százalék a búza javára, majd a
3 4
fronthavi: a legközelebbi lejárati terminváltás: lejáratváltás – határidős ügyleteknél az új határidő, amelyre kötni lehet
22
nyár elejére 5 százalékra szűkült. A különbség júliusban és augusztusban 10-13 százalékra nőtt, ugyanakkor az év utolsó harmadában 6-7 százalékra csökkent. Annak ellenére, hogy a fizikai piacon a búza felvásárlási ára csökkenő trendet követett 2015 folyamán, éves szinten alig változott a 2014. évihez képest, 48 652 forint/tonna volt. Az előző évihez hasonló árszint megtartását segítette, hogy az árcsökkentő (bőséges termés és tartalékok) és áremelő tényezők (az EU-ból származó búza az USA-ban megtermeltnél jobb versenyképessége, az USA-ban az El Niño okozta bizonytalanságok, Ukrajnában az őszi vetés körüli nehézségek) összességében kiegyenlítették egymás hatását. A kukorica felvásárlási átlagára ugyanakkor 6 százalékkal nőtt egy év alatt, 42 494 forint/tonna volt 2015-ben. Noha Magyarországon az aszályos időjárás mellett is a felhasználást jócskán felülmúló termést takarítottak be a gazdák 2015-ben, az unió 2014. évinél gyengébb kibocsátása nagyobb bel- és külpiaci keresletet indukált, pozitív hatást gyakorolva ezzel a termény árára. A nemzetközi árutőzsdéken az olajmagvak és származékaik jegyzését alapvetően a készletek és a főbb termelő és exportőr országok 2015. évi terméskilátásai, valamint a növényi olajok iránti globális kereslet alakították 2015-ben. Magyarországon a repcemag fronthavi jegyzése – a párizsi trendtől eltérően – 100 ezer forint/tonnáig gyengült 2015. január-április között. Ezt követően az európai szárazság rontotta az unió 2015. évi terméskilátásait, aminek áremelő hatása már a magyarországi árutőzsdén is megjelent. A termény legközelebbi lejáratra szóló jegyzése május és július között 18 százalékkal, 118 ezer forint/tonnáig emelkedett. A betakarítást követő hónapokban a bővülő kínálat a jegyzés csökkenését eredményezte a párizsi és a budapesti árutőzsdén egyaránt: a BÉT-en – kisebb-nagyobb ingadozásokkal – 106 ezer forint/tonnáig süllyedt a kurzus szeptember végéig. Október elejétől, a termény iránti uniós kereslet erősödésével egyidőben ismételt áremelkedés indult. A lendület egészen az év végéig kitartott, és a repcemag legközelebbi lejáratra szóló jegyzése 117 ezer forint/tonnán zárta az évet. A BÉT-en 2015 első hónapjaiban még a 2014. évi napraforgómaggal is kereskedhettek a pénzügyi befektetők, amelynek jegyzése az áprilisi kivezetésig 103-113 ezer forint/tonna tartományban ingadozott. Ezt követően már csak a 2015. évi termésre lehetett szerződést kötni. A növényi olajok iránti fokozódó nemzetközi kereslet, valamint az európai és fekete-tengeri olajmagkészletek szűkülése egyaránt az áremelkedés irányába hatott a tavaszi hónapokban. Ennek eredményeként, a repcemag európai és magyarországi kurzusának erősödésével párhuzamosan, a napraforgómag jegyzése is nőtt a BÉT-en, így a legközelebbi lejáratra vonatkozóan a május elejihez viszonyítva 13 százalékkal drágábban, tonnánként 111 ezer forint/tonnáért volt elérhető június végén. Júliusban – továbbra is a repcemag trendjéhez igazodva – kissé mérséklődött a napraforgómag fronthavi jegyzése, majd szeptember elejétől a repcemagénál erőteljesebb emelkedés vette kezdetét, és novemberre 20 százalékkal, 126 ezer forint/tonnáig nőtt. A gyenge európai napraforgómag-termés mellett a napraforgóolaj fekete-tengeri exportárának emelkedése segítette a két és fél éve nem tapasztalt árszint kialakulását és megtartását az év utolsó heteiben. A napraforgómag a 2014. évinél átlagosan 18 százalékkal volt drágább 2015-ben, a termény felvásárlási ára meghaladta a 112 ezer forint/tonnát. A repcemag ára 11 százalékkal, 113 ezer forint/tonnára nőtt egy év alatt. A zöldségfélék 2015. évi kínálatát elsősorban az időjárás szélsőséges alakulása (fagy, nagy meleg és kevés csapadék), továbbá az Oroszország által 2014. augusztus elején bevezetett importtilalom határozta meg. A zöldségfélék termelői ára 6,5 százalékkal emelkedett 2015-ben az előző évihez képest. Nagyobb mértékű áremelkedést a fejes káposzta (+37,7%) esetében tapasztalhattunk, amelyből az unióban és Magyarországon egyaránt kevesebb termett. A káposztafélék fogyasztása évről évre csökken, a kereslet lanyhulása pedig a termelés mérséklődését okozza. A karfiol (+13%), a sárgarépa (+30,4%), az uborka (+7,6%) termelői ára is erőteljesen emelkedett. A vöröshagyma és a paradicsom éves átlagára ezzel szemben nem változott az egy évvel korábbihoz képest. A 2015. évi gyümölcstermés kevesebb lett a 2014. évi rekordnál, amit főként a szélsőséges időjárás okozott. Almából és meggyből jelentős terméskiesés volt. Összességében a gyümölcsfélék termelői 23
ára 19 százalékkal nőtt 2015-ben a 2014. évihez viszonyítva. A gyümölcsfélék közül a legnagyobb részarányt kitevő alma ára 27,5 százalékkal emelkedett, mivel kínálata az unióban és Magyarországon is csökkent. Az átlagosnál nagyobb mértékben (+49%) nőtt a szilva (ringlót is beleértve), a szamóca (+33%) és a meggyfélék (cseresznyével) (+30%) ára is. Az őszibarack termelői ára kismértékben (+1,4%) emelkedett, ugyanakkor a körte ára (-13%) és a héjastermésűek ára (-4,8%) csökkent. A burgonya termelői ára 2015-ben 1 százalékkal maradt el az előző évi árszinttől. Európában, illetve Magyarországon is csökkent a burgonya termése 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest. A burgonya ára a tárolási időszakban – a 2014. évi bőséges termés hatására – alacsonyabb szinten mozgott, mint 2014 azonos időszakában. A 2015. évi betakarítású termék ára viszont a kínálat csökkenése miatt meghaladta az egy évvel korábbit, és decemberben már 90 százalékkal volt magasabb (84,5 forint/kilogramm), mint az előző év azonos hónapjában. 4. táblázat: Néhány fontosabb termék termelői ára, 2015 (forint) ezer forint/tonna búza kukorica
forint/kg
napraforgó
repce
forint/liter
vágósertés vágóbaromfi vágómarha Nyers tehéntej
forint/db Tyúktojás
Január
52,8
39,3
111,8
111,4
338,0
300,1
380,0
90,5
20,4
Február
55,4
39,4
107,5
108,0
345,9
298,4
406,3
89,9
19,9
Március
53,5
39,1
109,8
108,0
344,8
298,1
453,5
89,0
20,8
Április
51,6
38,8
110,7
108,7
343,7
301,8
432,9
85,1
20,2
Május
50,9
38,4
111,9
113,2
340,0
306,1
441,1
79,9
17,6
Június
50,0
38,6
115,5
112,2
362,7
302,4
441,2
77,3
18,0
Július
47,6
40,7
105,9
113,2
357,7
309,8
393,8
75,8
17,9
Augusztus
48,4
43,4
114,1
113,7
354,4
311,4
423,0
75,6
18,2
Szeptember
47,8
42,7
109,2
112,7
368,9
311,7
399,0
78,5
19,8
Október
48,3
44,3
114,3
129,2
360,3
310,9
418,5
79,3
18,4
November
47,8
45,5
118,1
117,1
329,7
305,1
371,8
80,9
19,3
48,5 December Forrás: KSH
47,8
120,7
116,2
312,8
301,9
429,7
83,2
19,4
A vágóállatok közül 2015-ben a vágómarha termelői ára 0,4 százalékkal, a vágósertésé 10,5 százalékkal, a vágóbaromfié 2,3 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A vágómarha felvásárlási ára az év első két hónapjában átlagosan 5 százalékkal, május-júniusban 3 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2014 azonos időszakában, majd az augusztustól decemberig tartó időszakban az előző évi átlagár fölé emelkedett. Az év utolsó öt hónapjában a vágómarha ára 1-13 százalék közötti mértékben múlta felül az egy évvel korábbi átlagárat. Éves szinten 416 forintot kaptak a termelők a vágómarháért kilogrammonként. A vágómarha kínálata nőtt az előző évihez képest. A szarvasmarhavágás, valamint az élő szarvasmarha és a marhahús exportja egyaránt emelkedett. A vágósertés felvásárlási ára egész évben alacsonyabb volt, mint 2014-ben. A vágóhidak januárban 10 százalékkal, az áprilistól augusztusig terjedő időszakban 12-15 százalékkal alacsonyabb áron vásárolták a vágósertéseket, mint egy évvel korábban. Az év többi hónapjában a különbség 7-9 százalék között mozgott, kivéve az októbert, ugyanis akkor a vágósertés ára majdnem elérte az előző évi szintet. A legmagasabb ár (369 forint/kilogramm) szeptemberben volt. Éves szinten 346 forintot fizettek kilogrammonként az élő sertésért. A magyarországi sertésárak alakulása, az előző évekhez hasonlóan, 2015-ben is követte az uniós árak tendenciáját. A sertésárak csökkenésében meghatározó az orosz importtilalom hatása, ugyanis az EU belső piacán maradó többletáru csak egy részét sikerült más, főként ázsiai piacokon elhelyezni. A vágóbaromfi termelői ára 2,3 százalékkal volt alacsonyabb 2015-ben a 2014. évi átlagárnál. A szezonalitásnak megfelelően a vágóbaromfi átlagára augusztusban és szeptemberben volt a legmagasabb (311-312 forint/kilogramm), majd a korábbi évekhez hasonlóan év végére mérséklődött. Éves szinten 305 forintot kaptak kilogrammonként a termelők az élő baromfiért. A vágócsirke felvásárlási ára 2015-ben jellemzően a 257-266 forint/kilogramm sávban ingadozott, decemberben 257 24
forint/kilogramm árat kaptak a termelők (élősúlyban). 2015-ben összességében 5,0 százalékkal, 263forint/kilogrammra mérséklődött a vágócsirke ára. A tej felvásárlási ára 2015-ben egész évben elmaradt az egy évvel korábbitól. A tendenciát tekintve az ár január és augusztus között 16 százalékkal, 90,5 forintról 75,6 forintra csökkent, majd decemberig 10 százalékkal, 83,2 forintra emelkedett literenként. Összességében 2015-ben a felvásárlási ár 20,3 százalékkal volt alacsonyabb a 2014. évinél. A tej felvásárlási árának csökkenését a világpiaci kereslet lanyhulása és a tejtermelés növekedése okozta. A magyarországi nyerstejkivitel szempontjából meghatározó olaszországi azonnali (spot) piaci árak csökkentek. Az étkezési tojás termelői ára 6,9 százalékkal emelkedett 2015-ben a 2014. évihez képest. Az étkezési tojás árának növekedéséhez hozzájárult a madárinfluenza-járvány hatására a világpiacon és az unió piacán kialakuló tojáshiány. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje 2014 után 2015-ben is alacsonyabb volt, mint az előző évben. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 1,2 százalékkal mérséklődtek 2015-ben, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 1,8 százalékos csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 2,8 százalékos növekedéséből tevődött össze. 5. táblázat: A mezőgazdasági ráfordítások árindexei (%) Megnevezés Mezőgazdasági ráfordítások árindexei Folyó termelő-felhasználás - Vetőmagok - Energia - Műtrágya - Növényvédő szerek - Takarmány - Gépek fenntartása és javítása - Épületek fenntartása és javítása - Állatgyógyászati készítmények - Egyéb költségek Mezőgazdasági beruházások - Gépek - Épületek Agrárolló
2011
2012
2013
2014
2015
112,9 114,7 112,9 112,9 123,6 99,4 127,6 102,3 101,5 102,2 102,2 99,2 97,3 102,1 105,7
106,8 107,3 105,9 106,5 110,9 108,3 109,2 103,8 101,9 104,7 103,3 102,4 102,9 101,8 108,1
102,1 102,2 103,3 97,7 95,9 103,0 105,3 101,9 101,5 104,9 107,1 101,6 101,4 101,7 90,3
97,1 96,4 102,0 96,3 96,1 101,6 89,4 101,0 101,9 101,3 102,4 102,1 102,6 102,0 96,7
98,8 98,2 101,1 89,4 102,6 102,4 97,3 101,4 103,3 103,3 101,6 102,8 103,1 102,6 101,6
Forrás: KSH
A folyó termelőfelhasználáson belül csak az energia- és a takarmányárak csökkentek 2015-ben, de súlyuk és a csökkenés mértéke révén meghatározták a mezőgazdasági ráfordítások árindexének alakulását. A mezőgazdasági felhasználású energia ára átlagosan 10,6 százalékkal maradt el a 2014. évitől, ezen belül az üzemanyagok ára csökkent erősen (13,5 százalékkal), az elektromos áram (4,4 százalékkal), a fűtőanyag (2,1 százalékkal) és a kenőanyagok ára (3,3 százalékkal) mérsékeltebben. A takarmányárak a 2014. évi több mint 10 százalékos csökkenés után 2015-ben 2,7 százalékkal mérséklődtek, ezen belül az egyszerű takarmányok ára 4,1 százalékkal, a keveréktakarmányoké 1,9 százalékkal. Az egyszerű takarmányok ára 2015 első félévében 9,6 százalékkal elmaradt a 2014. első félévi szinttől, a harmadik negyedévben csak 4,0 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2014 harmadik negyedévében, az utolsó negyedévben pedig 8,4 százalékkal meghaladta a 2014. negyedik negyedévi árat. A keveréktakarmányok árváltozása az egyszerű takarmányokéhoz hasonló, de sokkal mérsékeltebb volt 2015-ben. A keveréktakarmányok ára 2014 azonos időszakához viszonyítva 2015 első félévében 4,0 százalékkal alacsonyabb volt, de a negyedik negyedévben már 2,1 százalékkal magasabb volt, mint a bázisidőszakban. A műtrágya ára a 2013. és 2014. évi csökkenés után 2015-ben 2,6 százalékkal emelkedett. Az egyszerű műtrágyák ára 1,4 százalékkal, az összetett és kevert műtrágyák ára 5,3 százalékkal volt magasabb, mint 2014-ben. A vetőmagok, a növényvédő szerek, illetve az állatgyógyászati készítmények és szolgáltatások ára valamelyest növekedett az előző évhez képest. A mezőgazdasági beruházásokon belül a gép- és az épület beruházások ára is nőtt (3,1, illetve 2,6 százalékkal). 25
A mezőgazdasági termelői árak és a termeléshez felhasznált inputok árváltozásának viszonyát mutató agrárolló értéke 101,6 százalék volt, tehát 2015-ben a mezőgazdasági termelői árak változatlansága és a ráfordítási árak mérséklődése a gazdálkodóknak kedvezett. Fontos azonban megjegyezni, hogy az árak alakulása mellett a mezőgazdaság jövedelmezőségére számos egyéb tényező is hatással van, mint például a termés- és ráfordításmennyiség, a mezőgazdasági termelő által kapott támogatások vagy a ráfordítási árak között nem szereplő, de a termeléshez kapcsolódó kiadások (pl.: hitelkamat, földbérleti díj).
26
2. Ágazati erőforrások 2.1. A termőföld 2.1.1. Földhasználat, birtokszerkezet, földvédelem A mezőgazdasági terület 2015-ben az előző évi szinten maradt, nagysága 5346,4 ezer hektár volt, 0,1 ezer hektárral több, mint az előző évben. A művelési ágak területében csak enyhe változások mentek végbe, a szántó, a konyhakert és a gyep területe kismértékben nőtt, míg a gyümölcsös és szőlő ültetvények területe minimálisan csökkent. Több éves összehasonlításban a szántó és a gyepterület kismértékű, de folyamatos növekedése figyelhető meg, míg a többi művelési ág területe mérséklődött. A 2011 és 2015 közötti időszakban a szántóterület 9,4 ezer hektárral, a gyepterület 2,6 ezer hektárral nőtt, míg a konyhakert, a szőlő és a gyümölcsös területe 0,2-1,5 ezer hektár közötti mértékben csökkent. 6. táblázat: A mezőgazdasági földhasználat művelési ágak szerinti nagysága (ezer hektár) 2011
2012
2013
2014
2015
Szántó
4322,3
4323,6
4325,7
4331,3
4331,7
Konyhakert
81,5
81,3
80,9
80,3
80,5
Gyümölcsös
92,4
92,6
92,2
92,6
92,2
Szőlő
82,1
81,6
82
81,2
80,6
Gyep
758,9
758,9
759,1
760,9
761,5
Összes:
5337,2
5338
5340
5346,3
5346,4
Forrás: KSH alapján
Az egyéni gazdaságok által használt mezőgazdasági terület nagyságának 2012 óta tartó emelkedése 2015-ben is folytatódott, ennek köszönhetően 2011 óta nagymértékű növekedés figyelhető meg, e gazdálkodási forma földhasználatában. Az egyéni gazdaságok mezőgazdasági területe 2015ben az előző évhez viszonyítva 121,9 ezer hektárral, 2011 óta pedig 328,5 ezer hektárral nőtt. Mindez elsősorban a szántó és a gyepterület bővülésének köszönhető, de több éves összehasonlításban, érdemben bővült a szőlő és a gyümölcsös területe is. Ezzel szemben a gazdasági szervezetek által művelt mezőgazdasági terület továbbra is csökkenést mutat. A gazdasági szervezetek mezőgazdasági területe 2015-ben az előző évitől 93,5 ezer hektárral, a 2011. évitől 150,7 ezer hektárral maradt el. A csökkenés alapvetően a szántó és a gyep, kismértékben a gyümölcsös terület alakulásának tudható be. 7. táblázat: A használt földterület nagysága 2015-ben művelési ágak és gazdálkodási formák szerint (ezer hektár)
Mezőgazdasági terület, ebből
Gazdasági szervezetek
Egyéni gazdaságok
Gazdaságra nem azonosítható terület
Összesen
1991,8
2792,8
561,8
5346,4
1722,9
2247,0
361,9
4331,7
-
szántó
-
konyhakert
0,5
37,1
42,9
80,5
-
gyümölcsös
20,0
65,4
6,7
92,2
-
szőlő
14,0
52,5
14,1
80,6
-
gyep
234,4
390,8
136,3
761,5
Forrás: KSH alapján
Ennek eredményeképpen 2015-ben a mezőgazdasági terület több mint felét (52,2 százalékát) egyéni gazdaságok, 37,3 százalékát gazdasági szervezetek művelték, míg 10,5 százalék a gazdaságra 27
nem azonosítható terület5. Az egyéni gazdaságok részesedése az összes területből a szőlő és a gyümölcsös esetében mintegy kétharmad, de a szántó és gyepterületek felét is ők használják. A gazdasági szervezetek részesedése a szántó és a gyep esetében a legmagasabb. A földhasználati nyilvántartás az ország 5,9 millió hektár – erdő művelési ág nélküli – termőterületéből 5,5 millió hektárra vonatkozóan tartalmaz adatokat, amely 93 százalékos fedettséget jelent. A 2015. évben 342.765 db földhasználati bejelentés érkezett a járási hivatalok földhivatali osztályaihoz, amely 2014-hez képest 14 százalékos emelkedésre utal. 8. táblázat: A földhasználat megoszlása a különböző szektorok között Földhasználati nyilvántartás adatai 2016.március 16-i állapot szerint (összehasonlításul 2015. február 27.) Bejegyzett földhasználók
A bejegyzett földhasználattal érintett földrészletek száma (fő)
területnagyság (ha)
száma (db)
átlagméret (ha)
átlagos gazdasági méret földhasználó típusok szerint (ha) 2015 2016 7 7
2015 485 879
2016 483 438
2015 3 443 176
2016 3 547 909
2015 1 885 526
2016 1 902 922
2015 2
2016 2
- gazdálkodó szervezetek (pld. gazdasági társaságok és szövetkezetek) - egyebek (pld. önkormányzatok, nemzeti park igazgatóságok)
10 207
10 206
2 496 473
2 447 439
398 909
396 542
6
6
245
240
3 897
3 898
231 773
224 038
90 653
90 112
3
2
59
58
Összesen:
499 983
497 542
6 171 422
6 219 386
2 375 088
2 389 576
..
..
..
..
Magánszemély Magánszemélyen kívüli egyéb jogalanyok, ebből:
Forrás: FM 2016. március 16.
A földhasználók körében és a birtokstruktúrában az előző évhez képest jelentős változás nem tapasztalható, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek által használt föld mennyisége és átlagos birtokmérete további csökkenő, a magánszemélyek által használt föld mennyisége növekvő trendet mutat, a kormány törekvéseivel összhangban. A mező- és erdőgazdasági földekre kötött haszonkölcsön szerződéseknek a törvény erejénél fogva történt megszűnése következtében továbbra is növekszik a haszonbérlet és szívességi használat földhasználati jogcímek mértéke a magánszemélyek szerződéses viszonyaiban. 2015. évben a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett terület 39 százalékát gazdálkodó szervezetek, 57 százalékát természetes személyek használták. Egy év alatt 1 százalékkal csökkent a gazdálkodó szervezetek földhasználatának aránya, ugyanakkor 1 százalékos emelkedés következett be a természetes személyek földhasználata tekintetében, amely tendencia a kormány birtokpolitikai törekvéseit mutatja.
5
Gazdaságra nem azonosítható terület: nemzeti parkokhoz, MÁV-hoz, Vízügyhöz, Honvédséghez, egyházakhoz tartozó és egyéb területek
28
9. táblázat: A földhasználat jogcímek és földhasználók típusa szerinti megoszlása (hektár) magánszemély
saját tulajdon
szövetkezetek
gazdasági társaságok
egyéb
Összesen:
2015
2016
2015
2016
2015
2016
2015
2016
2015
2016
1 660 558
1 666 795
3 624
3 602
126 133
126 430
71 043
70 129
1 861 358
1 866 956
szívességi használat
377 386
415 926
1 531
1 402
34 036
33 128
2 528
2 183
415 481
452 639
haszonbérlet
856 580
903 635
166 563
150 057
1 583 232
1 556 227
23 941
22 022
2 630 316
2 631 941
haszonkölcsön
41 522
2 498
605
107
22 412
1 104
1 429
281
65 968
3 990
egyéb
511 989
559 055
13 323
13 789
554 631
561 593
133 484
129 422
1 213 427
1 263 859
3 547 909
185 646
168 957
2 320 444
2 278 482
232 425
224 037
6 186 550
6 219 385
Összesen:
3 448 035
Forrás: FM 2016. március
A földkiadási eljárás során a 2015. évben 1.156 hektár termelőszövetkezeti földhasználati jogállású termőföld került 1.930 részarány-tulajdonos tulajdonába. Emellett 272 hektár térmértékű művelés alól kivett megnevezésű ingatlan tulajdonjoga került rendezésre. További 21.829 hektár termőföld, amelyből 13.708 hektár természetvédelmi korlátozás alatt áll, valamint 8.035 hektár művelés alól kivett terület jogállásának rendezése maradt hátra.
2014-ben 1.894 db földrészlet megosztásával lezárult a Vas megyei pilot-projekt. A pilot-projekt, valamint a soron kívüli eljárásokkal érintett megyei kormányhivatalok tapasztalatai alapján, a tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítására irányuló eljárás jogszabályi feltételeinek pontosítását követően 2015 májusában, országos kiterjesztéssel elindult a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt I. üteme, amelyben 7.948 db földrészlet megosztására kerül sor. Az I. ütemmel párhuzamosan, 2015. októberében szintén országos kiterjesztéssel 8.100 db földrészlet vonatkozásában megkezdődött a projekt II. üteme is. Az eljárások a hatályos jogszabályi előírások alapján, a járási hivatalok mellett földmérő vállalkozók és jogi szolgáltatók bevonásával folyamatosak. A projektben összesen 59.000 db földrészlet érintett, a még hátralévő földrészletek a pénzügyi források függvényében a következő években folyamatosan kerülnek megosztásra.
29
A termőföld más célú igénybevétele az utóbbi években hektikusan alakult. 2013. évben az előző évhez képest 70 százalékos, igen jelentős területnövekedés következett be. 2014. évben a más célú hasznosítással érintett termőföld területe 40 százalékkal csökkent, majd 2015-ben további 32 százalékkal mérséklődött. A termőföld védelme szempontjából kedvező, hogy a 2015. évben mérséklődött a zöld mezős beruházások területnagysága. 10. táblázat: Az elmúlt hat évben igénybevett területek adatai (hektár)
Igénybevétel célja
2010 2011 2012 2013 2014 2015
bányászati beruházások
234
332
166
234
161
86
400 ipari beruházások 259 kereskedelmi és szolgáltatási célú beruházások 410 mezőgazdasági célú beruházások 150 lakóház és kapcsolódó beruházások 467 infrastrukturális létesítmények 211 anyag-nyerőhely 53 talaj-, természet-, táj- és vízvédelmi létesítmények szociális intézmény, egészségügyi és sportlétesítmény 40 78 hulladékgazdálkodási létesítmények 0 belterületbe vonás 20 egyéb Összesen 2322
312 241 233 163 153 133 96 33 28 1 13 1738
241 285 175 71 75 54 140 41 22 13 17 1300
419 171 189 61 143 323 254 12 3 4 1 1814
270 84 160 65 105 380 26 76 3 3 24 1357
292 110 199 53 84 56 14 12 4 0 10 920
Forrás: Földhivatalok
A határszemle alapvető célja a termőföldek termőképességének fenntartása, a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének fokozása mellett a parlag- és az allergiát okozó parlagfüves területek csökkentése. A határszemle-ellenőrzések fontosabb adatai az alábbiak: 2015. évi határszemlén ellenőrzött terület nagysága: 660.848 hektár (11,4 százalék) hasznosítatlanul talált terület: 4.165 hektár művelési ág eltérés: 7.582 hektár termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása: 71 hektár megszüntetett mintatér: 112 db; pótolt mintatér: 97 db a tárgyévben kirótt földvédelmi bírság összege: 63.745.000 Ft
A 2015. évi határszemle ellenőrzések során a földügyi szakterület összesen 4.165 hektáron állapította meg a hasznosítási kötelezettség elmulasztását, amely terület 3.254 db földrészletet érintett.
30
3. ábra: A hasznosítatlan termőföldek nagysága megyénként (hektár)
579
600 487
500
486
481
400
328
287
300
249
220
194 90 100
184
145
144
200
52 42
23
34
72
36
32
0
Forrás: Határszemle jelentés, 2015
A hasznosítatlan földrészletek számát és területnagyságát befolyásolja – többek között - a megye földrajzi fekvése, mezőgazdaságának helyzete, a kiválasztott települések, sőt azok helyi szociális és társadalmi viszonyai. A kormányhivatalok jelentései alapján a hasznosítatlan területek előfordulása, gyakorisága – a fenti tényezők miatt – az ország különböző térségeiben igen eltérő. Általános tapasztalat, hogy a művelési kötelezettség elmulasztását gyakran észlelték osztatlan közös tulajdonban lévő földrészletek esetében, illetőleg a gyenge termőhelyi adottságú területeken, valamint a kiöregedett ültetvényeken. A rendszeres ellenőrzések, a hatósági jelenlét, illetőleg a megfelelő tájékoztatás eredményeként észlelhető a jogkövető magatartás terjedése. A 2015. évi határszemle ellenőrzések során a földügyi szakterület összesen 7.582 hektáron talált az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, művelési ágtól eltérően folytatott gazdálkodást, mely terület 2.566 db földrészletet érintett. 4. ábra: A be nem jelentett művelési ág változással érintett területek nagysága megyénként (hektár)
1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0
1 522
1 420 1 018
423
338 66 124
465
465
387 423
249 302 59 49
21
31
Forrás: Határszemle jelentés, 2015
31
170
42
7
Művelési ág eltérés a 2015. évben kevesebb földrészleten és kisebb területen került felderítésre, mint 2014-ben. A támogatások miatt a földhasználóknak, termőföld tulajdonosoknak érdeke a változás bejelentése. Az erdőtelepítéseket a tulajdonosok bejelentik, mivel ezek többsége támogatással valósul meg és ebből következően a megvalósulást igazolniuk kell. A művelési ág eltérésekben tendencia annyiban állapítható meg, hogy zömében szántóról legelőre (gyepesedés folyamata), illetve erdőre és fásított területre változtak a művelési ágak. Heves megyében több éve tapasztalható a szőlőültetvények felhagyása. 5. ábra: A különböző művelési ágú földterületek használatának megoszlása gazdálkodási forma szerint 2015-ben
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
7,3%
8,4%
17,5%
10,5%
17,9%
53,3%
51,9%
71,0%
52,2%
51,3%
65,1%
46,1%
39,8%
21,7%
0,6%
Gazdasági szervezetek
Egyéni gazdaságok
37,3%
30,8%
17,4%
Gazdaságra nem azonosítható terület
Forrás: KSH alapján
A 2015. évben összesen 173 esetben észlelték a kormányhivatalok a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítását, amelyek összesen 71 hektár termőföldet érintenek. 6. ábra: Az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld nagysága megyénként (hektár)
18,0
16,3
16,0
14,8
14,0 12,0 10,0 8,0 5,7
5,1
6,0
2,0
4,2 4,4
3,5
4,0
1,0
5,6 3,0 1,9
1,9
1,4 0,1
0,4 0,0 0,3 0,1
0,0
Forrás: Határszemle jelentés, 2015
32
0,9
0,1
A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítási eljárások többsége a határszemle ellenőrzések nyomán indul. Gyakran az ügyfél által benyújtott más célú hasznosítási kérelem helyszíni vizsgálata során derül fény a jogszabálysértő beruházásra. Az esetek többségében a járási hivatalok – a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 16. § (4) bekezdése alapján – az igénybevevő kérelmére, a megvalósult más célú hasznosítás folytatásához hozzájárulnak. A parlagfű elleni hatékony fellépés jogszabályi alapját a Tfvt. 5. §-a, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 17. § (4) bekezdése és az 50. §-a, továbbá a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) teremti meg. A Tfvt. 5. §-a alapján a földhasználót hasznosítási kötelezettség terheli, amely a termőföld művelési ágának megfelelő termeléssel történő hasznosítását, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartását jelenti. Az Éltv. 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és azt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A közérdekű védekezés vonatkozásában az Éltv. 50. § (4) bekezdésében kimondja, hogy parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni közérdekű védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A parlagfű-felderítésben, a parlagfű ellen való védekezési kötelezettség elmulasztásának megállapításában, továbbá a kapcsolódó hatósági intézkedések foganatosításában – az ingatlanügyi hatóságként, valamint növényvédelmi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, – az ingatlanügyi hatóságként eljáró kormányhivatalok járási hivatalai, – a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága (NÉBIH), valamint – a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzői vesznek részt. Az ingatlanügyi hatóságként eljáró járási hivatalok minden év július 1-vel kezdődően rendszeresen, helyszíni ellenőrzést végeznek a védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzésére. Amennyiben a kötelezettség elmulasztását állapítják meg, úgy a Vhr. rendelkezései alapján jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet haladéktalanul továbbítanak a növény- és talajvédelmi hatóság részére. A növényvédelmi hatóság a jegyzőkönyvek alapján hoz döntést a közérdekű védekezés elrendeléséről, illetve a növényvédelmi bírság kiszabásáról. A parlagfű helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyveinek a rögzítése, illetve az adatok átadása az ingatlanügyi hatóság és a növényvédelmi hatóság között a FÖMI által üzemeltetett Parlagfű Információs Rendszeren (PIR) keresztül történik. A kormányhivatalok és járási hivatalok 212 munkatársa a parlagfű helyszíni ellenőrzésekre július 1-től október 22-ig bezárólag összesen 1.811 munkanapot fordított. Külterületen 2.362 esetben 3.520 hektárt érintően vettek fel jegyzőkönyvet, amelyből a növény- és talajvédelmi hatóság 1.749 esetben, 3.358 hektárt érintően minősítette a területet parlagfűvel fertőzöttnek és folytatta le az eljárást. Ebből 771 esetben 1.384 hektár vonatkozásában tarlóterületen talált a hatóság parlagfüvet. A parlagfű fertőzés ellenőrzése nemcsak az erdő nélküli termőterület 10 százalékára vonatkozóan kerül lefolytatásra – mint a határszemle – hanem a járási hivatalok teljes területén.
33
11. táblázat: Az ingatlanügyi hatóság parlagfű ellenőrzésre vonatkozó összesített adatai (2015) Az ország mezőgazdasági területe (ha)
Ellenőrzött terület nagysága (ha)
Az ellenőrzött terület aránya az ország mezőgazdasági területéből (%)
Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvekkel érintett terület nagysága (ha)
Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvek száma (db)
Helyszíni ellenőrzésre fordított napok száma (db)
Helyszíni ellenőrzésen részt vett személyek száma összesen (fő)
Helyszíni ellenőrzés során megtett út hossza (km)
5.872.693
3.487.049
59
3.520
2.362
1.811
212
155.745
Forrás: Határszemle jelentés, 2015
év
12. táblázat: Az ingatlanügyi hatóság által felvett jegyzőkönyvek száma (2005-2015) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
jegyzőkönyv (db)
17.635
7.140
17.499 13.947 érintett terület (ha) Forrás: Határszemle jelentés, 2015
2015
7.957
11.393
7.340
6.250
6.327
2.929
2.843
2462
2362
12.999
19.458
11.570
9.734
7.972
4.973
5.699
3696
3520
A Kormány Magyarország Parlagfű Elleni Védekezési Stratégiájának megvalósítására 2012-ben elfogadott, és 2018-ig terjedő időszakra vonatkozó Nemzeti Cselekvési Terv (Újvárosi Program) alapján légi felderítést 8 megye vonatkozásában (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, GyőrMoson-Sopron, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megye) hajtottak végre, amely során 152 esetben 459 hektárt érintően vettek fel jegyzőkönyvet, és ebből 458 hektár területen indult eljárás. A hatósági eljárásban közreműködő szervezetek és a lakosság információáramlásának gyorsabbá és pontosabbá tétele érdekében került kifejlesztésre a Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR). A fejlesztés célja az volt, hogy a bejelentések közvetlenül az ellenőrzésre jogosult illetékes hatóságokhoz jussanak el, ami biztosítja a hatósági intézkedések lehető leggyorsabb megindítását. A rendelkezésre álló adatok szerint a 2015. évben az illetékes hatóságokhoz érkezett 547 db lakossági bejelentésből 376 db-ot a PBR továbbított. A PBR bejelentésekből 116 db külterületi, 260 db pedig belterületi ingatlanra vonatkozott. A csapadékos tavasz utáni száraz időszak következtében a parlagfű virágzása a 2015. évben később kezdődött, mint a korábbi években, és tovább is tartott, mivel a kora őszi talaj menti fagyok elmaradtak. A parlagfű fertőzés ellenőrzésének kezdetén a kormányhivatalok azt jelezték, hogy az elmúlt évekhez képest kismértékben ugyan, de csökkent a parlagfűvel borított területek nagysága. A földhasználók láthatóan – különösen azokon a területeken, ahol a járási hivatalok már vettek fel jegyzőkönyvet az elmúlt évek során, nagyobb gondot fordítanak a területeik parlagfű-mentesítésre. A parlagfüves területek csökkenésének másik oka a 2015. év változékony időjárásának volt köszönhető. Általánosságban az tapasztalható, hogy a gazdálkodók többsége törekszik megakadályozni a parlagfű tömeges elszaporodását a kultúrákban vagy a tarlókon. Az ellenőrzést végző mezőgazdászok néhány esetben azt is tapasztalták, hogy az erősebb fertőzés megakadályozása érdekében a földhasználók levágták a fertőzött táblaszéleket, vállalva a kisebb terméskiesést is. A zártkertekben a parlagfű fertőzés évről-évre visszatérően előfordul.
2.1.2. Földpiac, haszonbérlet A 2014. évben hatályba lépett 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapjaiban változtatták meg a hazai földügyi szabályozást. A 2015-ös év gyakorlati tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a jogalkotó által kitűzött célokat a Földforgalmi tv. megvalósította. Egyrészről a garanciális jogelemei – nevezetesen az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrend újraszabályozása, a megállapodások kötelező nyilvánosságra hozatala, a földszerzés hatósági engedélyezéshez kötése, a földszerzésnek a személyes művelési kötelezettséghez kötése, valamint földszerzés esetén az állam által előállított biztonsági jellel rendelkező okmányok kötelező használata 34
– révén a földspekuláció elleni harc hatékony és eredményes eszközének bizonyult. Másrészről a törvény preambulumában is kifejezésre juttatott agrárpolitikai célkitűzésekkel összhangban befolyásolta a földforgalmat. Ugyanakkor a hatályos jogszabályi környezet által meghatározott jogalkalmazási gyakorlat folyamatos figyelemmel kísérése és az ennek során szerzett tapasztalatok értékelése az év folyamán több jogszabály-módosítást indukáltak, amelyek további szabályozási szempontok figyelembe vételét és azok kellő súllyal történő érvényre juttatását szolgálták. A jogszabály-módosítások közül – a teljesség igénye nélkül – elsősorban a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fr.) egyes változtatásait lehet kiemelni. 2015. évben az Alkotmánybíróság felülvizsgálta és a 17/2015. (VI. 05.) számú határozatában a Földforgalmi tv. és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) helyi földbizottság jogállásával, eljárásával kapcsolatos több rendelkezést megsemmisített, ezáltal megszűnt az ún. „hallgatólagos vétó”, szükséges a helyi földbizottság állásfoglalásában érintettek közvetlen értesítése és rögzítésre került az önálló bírósági jogorvoslat lehetősége a képviselő-testület kifogásról döntő határozata ellen. Az év végén hatályba lépett az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) szigorúan a földforgalmi szabályozás körébe nem tartozó, de a Földforgalmi tv. értelmezését és alkalmazását nagyban segítő több módosítása is. Földforgalmi szempontból jelentős, hogy rögzítésre került, ha „a föld tulajdonjogát megszerző személy részarány tulajdonnal is rendelkezik, a szerződésnek vagy más, legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratnak tartalmaznia kell a szerző fél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a tulajdonában álló részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének huszada és a már tulajdonában és haszonélvezetében álló, továbbá a megszerzésre kerülő földterület hektárban kifejezett térmértékének együttes összege nem több mint 300” [az Inyvhr. 68/C. §]. Ezen rendelkezés azért kiemelten fontos, mert a földnek minősülő ingatlanok tulajdonszerzésének vonatkozásában szabályozási hiányosságként merült fel, hogy a meglevő részarány-tulajdon mellett történő földszerzés során a 300 hektáros földszerzési maximum betartása hogyan vizsgálható a részarány-tulajdon tekintetében. A Földforgalmi tv. értelmezését egyértelműsíti az Inyvhr. 68/B. §-sal történt kiegészítése is, mely szerint akkor hatósági jóváhagyástól mentes a jogügylet, ha a tulajdonostársak közötti tulajdonjogátruházó szerződés eredményeképpen a szerző fél az ingatlan 1/1 arányú tulajdonosa lesz. A földforgalmi hatósági feladatok rendkívüli nagyságrendjét az alábbi adatok tükrözik: 2015-ben országosan összesen 44.160 db földműves nyilvántartásba vételi kérelmet nyújtottak be a járási hivatalokhoz. Nyilvántartásba vételre került 41.839 földműves, 1.073 mezőgazdasági termelőszervezet és 316 újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet. Földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyása iránt 2015-ben a járási hivatalokhoz összesen 144.407 db kérelmet nyújtottak be, a mezőgazdasági igazgatási szervek összesen 131.996 db döntést hoztak, jóváhagyták a földhasználati jogosultság megszerzését 106.053 esetben, megtagadták a jóváhagyást 23.344 esetben, továbbá megszüntetésre került 2.256 eljárás és érdemi vizsgálat nélküli elutasításra került 343 kérelem. Tulajdonszerzés hatósági jóváhagyása iránt 2015-ben a megyei kormányhivatalokhoz összesen 72.547 db kérelmet nyújtottak be, a mezőgazdasági igazgatási szervek összesen 58.179 db döntést hoztak, jóváhagyták a földtulajdon megszerzését 49.386 esetben, megtagadták a jóváhagyást 6.542 esetben, továbbá megszüntetésre került 1.454 eljárás és érdemi vizsgálat nélküli elutasításra került 797 kérelem. A különböző művelési ágba tartozó termőföldek árában továbbra is jelentős különbség figyelhető meg. A legdrágább a szőlő és a gyümölcsös, míg a legolcsóbb a gyepterület. Ez elsősorban a szőlő és a
35
gyümölcsfák magas telepítési költségével, a termőre fordulási idő hosszával és a területen elérhető viszonylag magas termelési értékkel magyarázható. 13. táblázat: A földárak főbb művelési áganként (forint/ha) Szántó
Gyep
Szőlő
Gyümölcsös
2011
583 700
283 800
1 035 400
729 100
2012
688 400
325 300
1 184 100
858 700
2013
759 600
345 400
1 246 000
939 200
2014
884 600
391 100
1 437 500
1 065 100
2015*
1 003 200
458 600
1 540 100
1 384 300
Forrás: KSH, * előzetes NAV adatok alapján
A termőföld ára az elmúlt évek folyamatos növekedését követően, 2015-ben is nagymértékben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A leginkább a gyümölcsös (+30 százalék) és a gyep (+15,4 százalék) ára nőtt, de kétszámjegyű volt a szántóterületek drágulása is (+13,4 százalék). A legjelentősebb művelési ág a szántó, mely a mezőgazdasági terület mintegy négyötödét teszi ki. A szántó ára országosan 1 millió forintra nőtt 2015-ben, és négy év alatt közel háromnegyedével lett drágább (+71,9 százalék). Az árak változásában erőteljes megyei különbségek figyelhetőek meg. Az évek óta legolcsóbb árakkal rendelkező Nógrád megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy év alatt közel harmadával drágult a szántóföld, de Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyében is több mint negyedével, illetve ötödével emelkedett a szántóföld ára. Ezzel szemben Zala és Heves megyében stagnált, Vas, Baranya és Veszprém megyében pedig csökkent a szántóföld ára. Érdemes megjegyezni, hogy az árak alakulását az adott évben forgalomba kerülő földek minősége, elhelyezkedése és mérete is befolyásolja. Ez is magyarázza az árnövekedés különbségét. A földárak 2015-ben megfigyelt jelentős növekedésének a főbb okai az alábbiak: 2015-ben indult a „Földet a Gazdáknak!” program, amely keretében jóval a piaci ár felett értékesítették az állami tulajdonú területeket. Az alacsony hitelkamatok és kedvezményes hitelek megkönnyítették a földvásárlás finanszírozását. Az agrár-vidékfejlesztési támogatások emelkedése is a termőföld drágulásának irányába hatott. A mezőgazdasági jövedelem elmúlt években tapasztalt érdemi növekedése élénkítette a keresletet a termőföld iránt, amely ösztönzőleg hatott az árakra. A szántóföld árában a területi különbségek is jelentősek (7. ábra). A legdrágább szántóföldek, Békés, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Fejér, és Tolna megyében találhatóak, ahol egy hektár szántó ára 1,2-1,3 millió forint között volt 2015-ben. A legolcsóbban Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyében lehet szántóföldet venni. A legdrágább és a legolcsóbb megyék árai között közel kétszeres a különbség.
36
7. ábra: A szántóföld ára és árváltozása megyénként, 2015 (forint/ha)
Forrás: KSH, előzetes NAV adatok alapján
Az egyes megyék árai közötti különbségek fő oka a szántóföldek eltérő minősége. A legjobb minőségű földdel rendelkező megyék árai egyben a legmagasabbak is. Ugyanakkor a megyék közötti minőség és az ár szerinti sorrend nem azonos. A földminőség mellett a föld értékét számos, további tényező is befolyásolja; ilyen elsősorban a földrajzi elhelyezkedés, a forgalomba kerülő földek mérete, valamint a gazdálkodási környezet infrastruktúrával való ellátottsága, a feldolgozók/nagykereskedők közelsége. Hazánkban a bérelt területek nagysága jelentős, a 2013. évi Gazdaságszerkezeti Összesírás alapján aránya 53,6 százalék volt. A legmagasabb arány a szántó és a gyepterületek esetében figyelhető meg, míg a szőlő és a gyümölcsös esetében a gazdálkodás jellemzően saját földterületen történik. 8. ábra: A bérelt terület aránya művelési ágak szerint 57,0%
60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
53,9% 42,9% 22,7%
18,6%
Forrás: KSH
A legmagasabb hektárra vetített bérleti díjak a szőlő és gyümölcsös művelési ágban, míg a legkisebbek a gyep esetében figyelhetőek meg. Ennek oka a hektárra vetített jövedelmezőségben kereshető: a szőlő- és a gyümölcstermesztés egy hektáron nagyságrendekkel magasabb jövedelmet biztosít, mint a szántóföldi növénytermesztés, vagy a gyepgazdálkodás. A bérleti díjak növekedési üteme 2015-ben élénkült. A legnagyobb mértékben a gyümölcsös (+9,9 százalék) bérleti díja emelkedett, de érdemben nőtt a szántó (+7,0 százalék) és a gyep (+5,6 százalék) használatának költsége is. A bérleti díjak több éves távlatban 2011 és 2015 között minden művelési ágban nagymértékben emelkedtek. A növekedés mértéke a szántó a gyep és a gyümölcsös esetében közel 40 százalékos, míg a szőlő bérleti díja több mint másfélszerese volt a négy évvel korábbinak. 37
14. táblázat: A földbérleti díjak főbb művelési áganként (ezer forint) Szántó Gyep Szőlő Gyümölcsös 32 800 16 300 46 400 37 800 2011 2012
38 600
19 000
59 200
41 400
2013
40 600
20 800
61 800
46 500
42 700 2014 45 700 2015 Forrás: KSH alapján
21 500 22 700
71 900 71 200
47 700 52 400
A szántóföldek bérleti díja az árhoz hasonlóan jelentős mértékben emelkedett az utóbbi években. Országosan egy hektár szántóföld bérleti díja 45 700 forint volt 2015-ben, mely az előző évhez viszonyítva 7,0 százalékos, 2011-hez viszonyítva pedig közel 40 százalékos növekedést jelent. Az emelkedés mértékében jelentős különbségek figyelhetőek meg az egyes megyék között. A legnagyobb (11-22,5 százalékos) emelkedés Győr-Moson-Sopron, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Zala megyében történt. Ezzel szemben Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében csak kis mértékben emelkedett a szántó használatának díja. Az egyes megyék sorrendje a bérleti díj alapján csak kis mértékben változott, 2015-ben a legtöbbet egy hektár szántóföld használatáért Tolna, Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg, míg a legkevesebbet Nógrád, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kellett fizetni. A legdrágább és a legolcsóbb megye között közel háromszoros volt a különbség. 9. ábra: A szántóföld bérleti díja és díjváltozása megyénként, 2015 (forint/ha)
Forrás: KSH előzetes adatok alapján
A föld, mint befektetés jövedelmezőségéről a bérleti díj/ár arány nyújt információt. A földbérleti díjak a termőföldek árának 4,15,1 százalékát tették ki országosan 2015-ben. Ez az arány a szőlő kivételével csökkent az elmúlt években, vagyis az áremelkedés meghaladta a bérleti díjak emelését. A szántóterületek esetében ez az érték 4,6 százalék volt, ugyanakkor az egyes megyékben 3,4 és 5,9 százalék között változott. A legmagasabb arány Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Borsod-AbaújZemplén megyében figyelhető meg. Ez azt mutatja, hogy ezekben a megyékben a legkifizetődőbb a szántóterületekbe való befektetés. Ezzel szemben a legkisebb bérleti díj/ár arány Nógrád, Pest, és Veszprém megyében alakult ki 2015-ben. Ez részben magyarázható a termőterület más gazdasági ágazatok által történő nagyarányú hasznosításával, illetve a forgalomba kerülő és a bérbe adott területek közötti értékbeli különbséggel.
38
10. ábra: A szántóföld bérleti díjának és árának aránya, 2015 (%)
Forrás: KSH előzetes NAV adatok alapján
A földpiac működését jól szemléltetik a tranzakciók darabszámára és az érintett területek nagyságára vonatkozó adatok. Ezek az összesített adatok csak a termőföldre vonatkozóan állnak rendelkezésre, az egyes művelési ágak szerint nem lehet elkülöníteni őket, valamint csak a piaci ügyleteket tartalmazzák. 15. táblázat: A földpiaci forgalomba kerülő termőföldek száma és területe*(db) Átvezetett kérelmek száma (db)
Az átvezetett kérelmekkel érintett termőföldek száma
területe
(db)
(ha)
2011
57 184
75 735
86 093
2012
62 569
83 786
101 530
2013
71 530
95 663
115 921
2014
63 237
84 008
110 919
2015
62 881
80 005
113 713
*A fővárosi adatok nélkül Forrás: a Megyei Földhivatalok adatszolgáltatása alapján FM
Az országos adatok azt mutatják, hogy a tranzakciók száma az előző évhez hasonlóan 2015-ben csökkent, ugyanakkor a forgalomba került terület nagysága érdemben emelkedett (15. tábla). Az egyes megyék között nagy különbségek figyelhetőek meg, de az esetek többségében csökkent az adásvételek száma, és az érintett területek nagysága is (12, illetve 11 esetben). Míg a tranzakciók száma SzabolcsSzatmár-Bereg megyében több mint másfélszeresére, Csongrád megyében mintegy 40 százalékkal nőtt, Zala megyében 40,0 százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 35,9 százalékkal csökkent. Az értékesített területek nagysága Csongrád megyében két és félszeresére nőtt, JászNagykun-Szolnok megyében viszont a felére csökkent.
39
16. táblázat: A földpiaci forgalomba kerülő termőföldek átlagterülete (ha)
2011
2012
2013
2014
2015
1,0 1,7
1,0 1,6
0,9 1,1
1,3 1,4
1,1 1,3
1,8 0,6 1,2
1,6 0,7 3,1
1,7 0,9 1,1
2,2 0,8 1,5
1,8 0,8 2,9
1,1
1,2
1,7
1,1
1,0
0,9
1,0
0,7
1,1
1,2
0,9
0,9
0,9
1,3
1,8
1,1
1,2
1,0
1,0
0,8
0,7
0,6
0,7
0,7
0,5
1,5
2,5
2,1
2,5
4,3
0,9
1,0
0,8
1,0
0,9
1,0
1,2
1,0
1,3
1,0
1,5
1,2
2,9
2,0
1,5
1,2
1,3
1,1
1,4
1,2
0,7
0,7
1,1
1,1
1,4
1,5
1,1
1,1
1,1
1,0
1,0
1,0
1,6
1,5
1,5
0,6
0,7
0,5
0,8
0,9
1,1 1,2 Forrás: a Megyei Földhivatalok adatszolgáltatás alapján FM
1,2
1,3
1,4
Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen
Az értékesített terület nagysága szerint, a földpiac koncentrált, Hajdú-Bihar, Szabolcs-SzatmárBereg, és Békés megyében volt a legélénkebb. A két megye együtt az értékesített területek 38,6 százalékát adta. Az öt legnagyobb földpiaccal rendelkező megye részesedése pedig közel kétharmad (60,9 százalék) volt. A legkisebb földpiaci aktivitás ezzel szemben KomáromEsztergom, Zala és Pest megyében volt megfigyelhető, a három megye földforgalma együtt az értékesített területek 4,2 százalékát tette ki. Az átlagméret tranzakciónként 2015-ben nőtt, országosan 1,4 hektár volt. Azonban e tekintetben is jelentős területi különbségek vannak. Míg Nógrád megyében 4,3 hektár, Komárom-Esztergom megyében 0,5 hektár volt az értékesített termőterületek átlagmérete. Összességében a földpiac összes termőterülethez viszonyított aránya nem változott 2015-ben, az ország termőföld területének 1,5 százalékát értékesítették. Ugyanakkor 2011-hez mérve egyaránt 0,3 százalékpontos növekedés tapasztalható. A legnagyobb arány Hajdú-Bihar (5,2 százalék), SzabolcsSzatmár-Bereg (3,3 százalék) és Nógrád megyében (2,8 százalék) volt megfigyelhető, míg a legkisebb arány Komárom-Esztergom és Pest (egyaránt 0,4 százalék), valamint Jász-Nagykun-Szolnok (0,6 százalék) megyét jellemezte.
2.1.3. Ingatlan-nyilvántartás A járási (fővárosi kerületi) hivatalok földhivatali osztályaihoz (a korábbi járási földhivatalokhoz) 2015-ben 2,04 millió ingatlan-nyilvántartási beadvány érkezett, ami az előző évben benyújtott kérelmek számához képest jelentős eltérést nem mutat. Évek óta folyamatosan nő az elektronikus ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek, illetve a TakarNeten és a kormányzati Központi Ügyfélkapun keresztül lekérdezett tulajdoni lapok száma. A TakarNet hozzáférési jogosultsággal rendelkező felhasználók száma folyamatosan bővült, így 2015 végére az összes TakarNet digitális igazolvánnyal rendelkezők száma meghaladta a 15.000-et. A kormányzati Központi Ügyfélkapun keresztül belépve a Földhivatal Online szolgáltatást igénybevevő magánszemélyek száma jelentősen (80%-kal) nőtt az előző évhez (222.000) képest, amely több mint egymillió magánszemélyt jelent. A felhasználók a TakarNet rendszeren keresztül 40
több mint 5 millió darab, a kormányzati Központi Ügyfélkapun keresztül 560.000 darab – e-hiteles és nem hiteles – tulajdoni lap másolatot kérdeztek le, amelyek meghaladják az előző években lekérdezett tulajdoni lap másolatok számát. Évről évre folyamatos visszaesés figyelhető meg az ingatlanügyi hatóságok által kiállított papír alapú hiteles tulajdoni lapok számában. 2015-ben a járási hivatalok földhivatali osztályai, valamint a kormányablakok által szolgáltatott papír alapú hiteles tulajdoni lap másolatok száma alig haladta meg az 160.000 darabot, amely a 2014-ben kiadott tulajdoni lap másolatok számához képest jelentős csökkenést mutat. Az ingatlan-nyilvántartási szakterületet érintő jelentős változások: 1. Kikerülhetnek a zártkerti ingatlanok a földforgalmi törvény hatálya alól Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény zártkerti szabályozást érintő módosítása 2015. május 2án lépett hatályba. A törvény alapján a zártkerti tulajdonos 2016. december 31-ig kérheti az ingatlannyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését. Az eljárás részletszabályait tartalmazó FM rendelet 2015. november 30-án lépett hatályba. Az új zártkerti szabályozással a nem eredeti céljuknak megfelelően használt zártkerti ingatlanok a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény hatálya alól kikerülve, a tényleges funkciójuknak (pl. lakóingatlan, üdülő) megfelelően vehetnek részt az ingatlanforgalomban. Ennek következtében a zártkerti ingatlanok adásvételének ügyintézési ideje jelentősen lerövidül, a zártkertek könnyebben megszerezhetővé és eladhatóvá válnak. A zártkerti ingatlan művelési ágának megváltozását a tulajdonos(társak) (vagy a meghatalmazott) kérelme alapján vezeti át az ingatlanügyi hatóság. A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás nem mentesíti a tulajdonost a zártkerti ingatlanon fennálló építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól. 2. Jogi jellegek díjmentes feljegyzése Az illetékekről szóló törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvény – 2015. május 2-tól hatályos – módosításával az ingatlannyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja alóli tárgyi díjmentes eljárások köre kiegészült a természetvédelmi jogi jellegek (mint például a védett természetvédelmi terület és a Natura 2000 területek), valamint a borszőlő termőhelyi kataszter és az állandó legelő vagy állandó gyep jogi jelleg feljegyzése, továbbá a zártkerti ingatlanok kivonásával járó adatváltozás átvezetése iránti eljárásokkal. Az alapvető jogok biztosának AJB-2287/2012. számú jelentésével összefüggésben, a természetvédelmi jogi jellegek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének előmozdítása céljából került módosításra a törvény. A védett természeti területek és környezetvédelmi okból korlátozások, tilalmak alá vetett területek, értékek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének huzamos elmaradása a jogbiztonság sérelme mellett alapjogi visszásság veszélyét veti fel, ezért a kérdés megoldása alapvető szükségességű. 3. Részadat-szolgáltatás Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló FVM rendelet 2015. november 30tól hatályos módosításával egy új ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatási forma, az ún. részadatszolgáltatás került bevezetésre. A részadat-szolgáltatás során az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából – egyedi megállapodás alapján – adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, hatóság részére hatósági eljárások teljesítéséhez, illetve törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátásához – költségtérítés ellenében – adatleválogatást végezhet, amelynek eredményét elektronikusan feldolgozható elektronikus dokumentumként továbbítja a megkeresőnek. Több ingatlanügyi hatóság illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén a részadat-szolgáltatást a Földmérési és Távérzékelési Intézet végzi.
41
2.1.4. Nemzeti Földalapba tartozó földterületek hasznosítása, haszonbérleti pályázatok A 2015. évben a haszonbérleti pályázati eljárás során preferált földbirtok-politikai irányelveket a pályázati felhívások rögzítették. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt birtokpolitikai irányelvek közül a a) földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése; b) családi gazdaságok kialakítása és megerősítése, f) racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése; h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges föld biztosítása; i) gazdálkodási jellegének megfelelő, versenyképes birtokméret kialakításának elősegítése; j) továbbá a minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása kapott hangsúlyt. 17. táblázat: A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek művelési ág szerinti megoszlása
Művelési ág Erdő Fásított terület Szántó Rét Legelő Halastó Gyümölcsös Szőlő Nádas Kert Kivett ÖSSZESEN
kizárólagos terület 1 032 519 1 220 325 961 46 511 213 389 11 075 5 446 2 750 20 393 595 110 762 1 770 621
osztatlan terület 13 782 147 28 436 3 381 7 829 64 296 308 256 58 531 55 088
Mindösszesen 1 046 301 1 367 354 397 49 892 221 218 11 139 5 742 3 058 20 649 653 111 293 1 825 709
Forrás: Az NFA vagyon-nyilvántartási adatai alapján (2015.12.31.)
A haszonbérleti pályáztatás V. üteme során 2015. december 31-ig 468 db birtoktestben 5.766 hektár terület került meghirdetésre. Az érintett évben ezek a pályázatok nem kerültek feldolgozásra, viszont az előző évben meghirdetettekből a 2015. évi szerződések aláírására került sor. A legnagyobb meghirdetett birtoktest méret 2015-ben 93,2395 hektár volt. 18. táblázat: Birtoktestre és hektárra vetített haszonbérleti adatok (2015)
Meghirdetett pályázati eljárás Terület Birtoktest (ha) (db) 468 5 766
Megkötött haszonbérleti szerződés Birtoktest Terület (db) (ha) 1 115 14 430
Eredménytelen Birtoktest (db) 109
Forrás: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
A haszonbérleti pályázati felhívások eredménytelenségének oka a legtöbb esetben az volt, hogy a meghirdetett birtoktestre nem volt pályázó. Ugyanakkor jelentős azon esetek száma is, amikor a bontás vagy az értékelés szakaszában derült ki, hogy a benyújtott pályázat alaki és tartalmi hiba miatt volt érvénytelen, míg néhány esetben a pályázat kiírója vonta vissza a pályázati felhívást. 19. táblázat: A megkötött haszonbérleti szerződések száma és szektorális összetétele, az érintett területek hektárban kifejezett nagysága (2015)
Természetes személy (fiatal gazda, családi gazdálkodó, őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó) megoszlás területnagyság megoszlás (%) (ha) (%) darabszám 321 78,10 13 083 90,67 Forrás: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
42
darabszám 90
Jogi személy megoszlás területnagyság (%) (ha) 21,9 1 347
megoszlás (%) 9,33
20. táblázat: Megkötött haszonbérleti szerződések megoszlása pályázók státusza szerint a 2015. év előtt meghirdetett pályázatokból a tárgyévre vonatkozóan
Pályázók státusza Fiatal gazda Családi gazdálkodó Őstermelő Egyéni mezőgazdasági vállalkozó Jogi személy, szervezet Összesen
Pályázatok számának százalékos megoszlása (%) 2,2 59,4 14,4 2,2 21,8 100,00
Átlagos területnagyság (ha) 41,17 19,12 19,81 15,6 29,44 25,03
Forrás: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
A kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése érdekében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közfoglalkoztatási program céljára 2015-ben önkormányzat részére ingyenesen vagyonkezelésbe adás nem történt. A 2015. évben szociális földprogram keretében termőföld vagyonkezelésbe adására nem került sor. 21. táblázat: A megkötött haszonbérleti szerződések megoszlása az elnyert földterület nagysága alapján a 2015. év előtt meghirdetett pályázatokból a tárgyévre vonatkozóan
Méretkategória < 10 ha 10-50 ha 50-100 ha >100 ha Összesen:
szerződés szám (db) 752 303 59 1 1115
területnagyság (ha) 3 851 6 461 4 008 110 14 430
megoszlás (%) 27% 45% 28% 1% 101%*
átlagos nagyság (ha/db) 5,12 21,32 67,94 110,50 12,94
Forrás: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet *kerekítés miatti érték
2.1.5. A „Földet a Gazdáknak!” program 2015. évre vonatkozó eredményei A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek nyilvános pályáztatás, illetve árverés mellőzésével hirdetmény közzététele útján történő értékesítésének (3 hektár alatti térmérték) állapota 2015. december 31-én az alábbiak szerint alakult: Összesen 8.750,7181 hektár, 6.393 darab földrészletet hirdetett meg az NFA, melynek 77 százaléka, azaz 6.707,4386 hektár, 4.691 darab földrészlet került értékesítésre. Összesen 9.674 vételi ajánlat érkezett be, ebből 8.650 volt érvényes. A hirdetményben szereplő 4.214.624.000 Ft árhoz képest 46 százalékkal magasabb, 6.138.948.000 Ft árat értek el a benyújtott nyertes vételi ajánlatok. Országos szinten egy hektár föld átlagára 915.000 Ft-ra tehető. Kiemelkedő értékkel bír Hajdú-Bihar (1.330.000 Ft), Győr-Moson-Sopron (1.289.000 Ft) és Tolna (1.250.000 Ft) megye, míg a legalacsonyabb ár Nógrád megyében volt jellemző (387.000 Ft). A három hektár feletti térmértékű földrészletekre vonatkozó árverés kumulált eredményei a 2015. november 16-2015. december 31. közötti időszak adatai alapján azt mutatják, hogy az egy hektárra vonatkozó föld értékesítési ára 722.000 Ft és 4.042.000 Ft között mozgott. Az eladott területek között nagy árkülönbségek adódtak és általánosságban elmondható, hogy a gazdálkodók érdeklődése élénkítette az átlagárakat. Országos szinten 1.418.000 Ft-os átlagáron keltek el az említett földrészletek. Nógrád megyében a legalacsonyabb, 722.000 Ft, míg Hajdú-Bihar megyében (2.104.000 Ft) és Tolna megyében (2.138.000 Ft) pedig a legmagasabb volt az említett földrészletek átlagára. A meghirdetett földárverések darabszáma átlagosan 60 százalékos értékesítési arányt generált. Ezek a számok kiemelkedő értékkel bírnak: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 94 százalék, Nógrád megye 89 százalék, Tolna megye 87 százalék, Komárom- Esztergom megye 85 százalék, míg Budapest és Pest megye vonatkozásában csupán 21-37 százalék, Vas megyében a legalacsonyabb 17 százalék.
43
A kikiáltási árhoz (100%) képest a nyertes ajánlatok átlagban 112 %-os értékesítési átlagárat mutatnak. Kiemelendő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (163%), Komárom-Esztergom megye (125%), BácsKiskun megye (121%), Somogy megye (119%), Zala megye (116%), Jász-Nagykun-Szolnok megye (116%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (116%) értékesítési átlagára. A meghirdetett termőföldből (200.495,7626 hektár) 121.170,6528 hektár eredményes árveréssel elkelt, összesen 153.849.370.000 Ft kikiáltási áron és 171.873.625.000 Ft eredményes árverési értéken. Elmondható, hogy az egy főre jutó vásárolt terület mértéke 41,3411 hektárt tett ki. Kiemelkedő adatokat tükröző térség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Az ország egyik legnagyobb megyéjében a meghirdetett terület 94 százaléka került értékesítésre 163 százalékos áron. A 40 év alatti fiatal gazdák aktivitása vonatkozásában elmondható, hogy ők vásárolták meg az értékesített területek 38 százalékát, 46.270,5110 hektárt, mely 2.086 földrészletet jelent. A jelenlegi haszonbérlők 1.735 földrészlet esetében vásárolták meg az általuk bérelt területet (21.069,0227 hektár). Ez az értékesített területekhez mérten 17 százalékos vásárlási arányt jelent. Az eddigi haszonbérlők 1.930 db földrészletet vásároltak az Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől, mely 29.147,7851 hektár területet érint, így 926 jelenleg is bérlő személy vált tulajdonossá. A 2015. november 16. és 2015. december 31. között meghirdetett eredménytelenül zárult árverések által érintett földrészletek hátterét vizsgálva megállapítható, hogy meghatározó szűrőfeltétel a hatályos hasznosítási szerződés lejárati ideje. Eredménytelen árveréssel 79.325,1098 hektár terület érintett. Az eredménytelen értékesítés aránya átlagosan 4 százalék, mely átlagterülete 3.305,2129 hektár. Az állam tulajdoni illetőségét tekintve megállapítható, hogy 5 százalék osztatlan közös terület nem kelt el, melynek összterülete 4.029,7972 hektár. A területek nagyságát tekintve 742 darab 30 hektár feletti terület esetében 51.173,3994 hektár terület értékesítése zárult eredménytelenül. A hirdetmények 140 földrészletnél, mintegy 3.665,0156 hektár területet érintve kerültek visszavonásra, ennek eredményeképpen lettek eredménytelenek (pl. a terület természetvédelmi oltalom alatt áll, a területre olyan jog vagy teher van bejegyezve, amely az értékesítést nem teszi lehetővé, a területen értéknövelő beruházás elszámolása van folyamatban).
44
2.2. Vízgazdálkodás 2.2.1. A 2015. év csapadékmennyiségének részletes bemutatása A havi csapadékösszegek homogenizált, interpolált adatainak összegzéseként kijelenthetjük, hogy a 2015-ös év a csapadékszélsőségek éve volt hazánkban: egy éven belül mind a jelentős csapadéktöbbletet, mind a súlyos szárazságot megtapasztalhattuk. 11. ábra: Havi csapadékösszegek 2015-ben és az 1981-2000-es átlagértékek (mm)
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)
Meglehetősen csapadékosan indult a 2015-ös év, januárban a megszokott mennyiség közel kétszerese hullott. Ezt egy szárazabb periódus követte, áprilisban az 1981-2010-es átlag 29 százalékát regisztráltuk országos átlagban, amely az elmúlt 115 év 5. legszárazabb áprilisa volt. A megszokottnál szárazabb időszakot ismét egy csapadékban bővelkedő hónap követte – májusban, országos átlagban 80,8 mm csapadék hullott, ami 32 százalékkal haladta meg a normál értéket. A nyár beköszöntével ismét a szárazság dominált: az első két nyári hónapban jóval kevesebb csapadék hullott a megszokottnál. Az emberi szervezet és az élővilág számára a legmegterhelőbbnek a június bizonyult: a 6. legszárazabb június volt 1901. óta. 2015 nyara összességében a 20. legszárazabb nyárnak adódott az elmúlt 115 év viszonylatában. Szeptemberben, de különösen októberben a megszokottnál több csapadék jelentkezett. Októberben 112 mm csapadék hullott és ezzel a 8. legcsapadékosabb október lett a mérések kezdete óta. Az év utolsó hónapja azonban szinte csapadék nélkül telt el: a normál mindössze 11 százalékával 2015 decembere a 3. legszárazabb december 1901. óta. Az év elején és az októberben tapasztalt jelentős csapadéktöbblet, majd a folyamatosan visszatérő, hosszabb idejű csapadékhiány átlagosan egy normálnál valamelyest kisebb éves csapadékösszeget eredményezett. 2015-ben az országos átlagos csapadékösszeg a homogenizált, interpolált adatok alapján 538,9 mm, mely a megszokott mennyiség 92 százalékának felel meg. A legcsapadékosabb területek 2015-ben a délnyugati területeken, a Bakonyban és az Északiközéphegységben jelentkeztek (13. ábra), 700 mm-t meghaladó mennyiségekkel. Az átlagostól eltérően nem az ország közepén, hanem a keleti, északkeleti területein látható a legalacsonyabb átlagos összeg (400 milliméter alatt), általánosságban elmondható, hogy egy DNy-ÉK irányú csökkenés figyelhető meg. A havi csapadékösszeget jelző ábrán elsőként januárban és októberben a normált jelentősen meghaladó csapadékösszegek, majd az áprilisi, júniusi, júliusi és decemberi csapadékhiány tűnik ki. 45
Hazánkban az 1981-2010-es átlag alapján a legszárazabb időszak az év eleje, sorrendben a január, majd ezt követi a február és a március. Ezzel szemben 2015-ben a januári csapadékösszeg jelentősen felülmúlta az ilyenkor szokásos mennyiséget. A júniusi és a decemberi csapadékhiány is kirívó: míg a sokéves átlag szerint a június a legcsapadékosabb hónapunk, 2015-ben kevesebb, mint a fele, míg decemberben a szokásos mennyiség tizede hullott le. 12. ábra: Havi csapadékösszegek 2015-ben az 1981-2010-es normál százalékában (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 13. ábra: A 2015. évi csapadékösszeg
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)
2.2.2. Területi vízgazdálkodás 2014 második felétől kezdődően rendkívüli mennyiségű csapadék esett az ország területén, az éves csapadékösszeg megközelítette a 2010. évi maximálisnak tekintett értéket, de az Alföld déli területein meg is haladta azt. A szükségessé vált belvízvédekezés áthúzódott 2015 első félévére is. 2015. januárban folytatódott az előző éves csapadékos tendencia, a belvízzel érintett területeken 50-70 mm 46
csapadék hullott, ami 30-40 mm-rel volt több a sokévi átlagnál. A legkritikusabb helyzet február elejére alakult ki, amikor 128 ezer hektár terület került víz alá (2010-ben 356 ezer hektár), ennek több mint harmada, 48 ezer hektár az Alföld középső és déli részén. Ebben az időszakban országosan 207 db szivattyútelep naponta 13 millió köbméter belvizet emelt át a befogadókba. Az Alföld északi és keleti tájai kimaradtak a csapadékzónákból, így ott nem alakult ki elöntés. Mindezek ellenére a 2015-ös év nem tekinthető belvizesnek, a legnagyobb elöntések az év elején alakultak ki, amikor a mezőgazdasági munkálatok még nem kezdődtek meg. Márciusban és áprilisban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, de a talajok felső rétegeinek telített volta miatt a talajvízszint még mindig magasabban helyezkedett el a sokévi átlagnál. A tavaszi szántást azonban már nem befolyásolta a belvíz, az intenzív védekezés és a kedvezőbb időjárás hatására az elöntés fokozatosan csökkent, végül május 20-án már megszűnt, a talajok vízháztartási állapota éppen kedvező volt a mezőgazdasági munkálatok idejére. Nyáron inkább a kialakuló aszály okozott gondot, az őszi belvíz elsősorban az aszály mértékét csökkentette, csak kisebb, mély fekvésű, belvizes területeken keletkezett elöntés. 2014-ben az igazgatóságok kezelésébe a meglevő 12 574 km kizárólagos csatorna hosszhoz és 278 db szivattyútelephez további 28 472 km hosszú csatorna és 347 db szivattyútelep került át. 2015-ben a korábban társulati kezelésű csatornák állapota és vízvezető képessége igen változatos képet mutatott. A vízügyi igazgatóságok megkezdték az átvett csatornák fenntartási, karbantartási feladatainak végzését, a csatornák elhanyagolt állapota alapján felzárkóztatási programot indítottak az elvégzendő munkák rangsorolásával. A fenntartási feladatok ütemezésénél fontossági sorrend került meghatározásra az átvett vízelvezető csatornáknál, melynek értelmében elsőbbséget élveztek a belterületeket mentesítő és az öntözést szolgáló létesítmények. Az átvételkor tapasztalt és felmért állapot fenntartását és a kritikusnak vélt, korábban elhanyagolt szakaszok állapotjavítását a közfoglalkoztatás keretében végzett munkával próbálták rendezni. 2015-ben 360 km hosszon (igazgatóságonként 20-60 km hosszban) történt iszaptalanítás, elsősorban 1,2 Mrd Ft prevenciós védekezésre biztosított keretből. Ez az összeg csak a legsürgetőbb beavatkozások elvégzését tette lehetővé. Az átvett szivattyútelepekről általánosságban megállapítható, hogy állapotuk elmarad a főművi csatornákon lévő szivattyútelepekétől, közülük pár darab üzemképtelen állapotban került az igazgatóságok kezelésébe. A Kormány 2014-től kezdődően kiemelt prioritással kezeli az öntözéshez kapcsolódó feladatokat, az öntözéses gazdálkodás bővítésének, elterjesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét. Míg az 1990-es évektől 2006-ig az öntözésre felhasznált vízmennyiség tendenciáját tekintve folyamatosan csökkent, 2007-től már növekedési irány figyelhető meg. A vízigények és az öntözési kapacitások tervezésénél számolni kell azzal, hogy az ország egyes térségeiben korlátozott mennyiségi készletek állnak rendelkezésre. Öntözéses gazdálkodás Magyarországot a feltételes öntözés zónájába sorolják, ahol a legtöbb növényfaj öntözés nélkül is termeszthető, a klímaváltozás okozta szélsőségek növekedésével azonban ez a helyzet jelentősen megváltozott. Hazánkban a csapadék mennyisége, illetve annak egyenetlen eloszlása a növénytermesztés legnagyobb bizonytalansági tényezője. Ez a tény az öntözés szükségességét, gyakoriságát és vízszükségletét alapvetően határozza meg. Nagy kiterjedésű területek vízellátása nem oldható meg helyi jelentőségű művekkel, ezek a vízgazdálkodási feladatok csak öntözőrendszerek, valamint egységes összefüggő vízelosztó hálózatú rendszerek keretein belül valósíthatóak meg. Az öntözött területek 72 százaléka az állami tulajdonú öntözőrendszereken keresztül jut öntözővízhez. Az országosan felhasznált öntözővíz 83 százalékát biztosítják a síkvidéki öntözőrendszerek. A mezőgazdasági vízszolgáltatás folyamatos, zavartalan biztosításáról, a vízgazdálkodási társulatoktól átvett létesítmények üzemeltetésének megszervezéséről, a fenntartási munkák elvégzéséről, ellenőrzéséről a vízügy folyamatosan gondoskodott. 47
A 2015. évi mezőgazdasági vízszolgáltatási idényben az állami tulajdonú főműveken, öntözőrendszerekben a mezőgazdasági vízszolgáltatás díját – a vízügyi igazgatási szervek útján – a központi költségvetés biztosította. A mezőgazdasági vízszolgáltatás térítésmentes igénybevételének feltétele a mezőgazdasági célú vízhasználatra kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedély, a vízigény-bejelentés és a vízszolgáltatókkal megkötött mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződés volt. Míg az öntözésre bejelentett területnagyság a korábbi évekhez viszonyítva gyakorlatilag nem változott, az öntözésre felhasznált vízmennyiség a 2014. évhez képest 11 százalékkal nőtt. Nagyságrenddel nőtt a rizstermelésre bejelentett vízigény és új területeken is igény merült fel rizstermelésre. A megnövekedett vízfelhasználást a 2015. évi hidrometeorológiai helyzet is indokolta, hiszen a nyári időszakban a sokéves átlagnál magasabb léghőmérséklethez a sokéves átlagnál jelentősen kevesebb csapadékmennyiség társult, ami tartósan vízhiányos helyzetet eredményezett. 22. táblázat: Öntözésre felhasznált vízmennyiség, ezer m3
FŐMŰVES
MEGNEVEZÉS
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
szántó rizs
102 799 82 065 109 437 24 540 49 965 127 196 216 903 96 198 123 013 35 503 32 910 21 523 13 025 31 009 35 020 32 079 29 017 37 578
összesen
138 302 114 975 130 960 37 565 80 974 162 216 248 982 125 215 160 591
FŐMŰ NÉLKÜLI 24 441
28 329
30 092 17 409 24 200
29 660
33 296
47 819
32 199
MINDÖSSZESEN 162 743 143 304 161 052 54 974 105 174 191 876 282 278 173 034 192 790 Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)
2015-ben a teljes öntözési és tógazdálkodási idényben a vízszolgáltatási szerződések alapján felmerült vízigényeket, úgy az öntözőtelepi, mint a rizstermesztési és a halgazdasági célú vízigényeket is maradéktalanul kielégítették a vízszolgáltatók. Napjainkra a víz - mint stratégiai jelentőségű erőforrás - szerepe társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból is jelentősen felértékelődött, a vízkészletek védelme és hasznosítása a fenntarthatóság egyik kulcsfontosságú tényezőjévé vált. A mezőgazdaságban a vízzel való gazdálkodás feladatai között egyre jobban előtérbe kerül a mezőgazdasági területeken történő vízvisszatartás, az összegyűjtött felszíni vizek helyben tározása, továbbá a víztakarékos öntözési technológiák alkalmazása. Még mindig jelentős különbség van a vízjogi engedélyben lekötött éves vízmennyiség és a ténylegesen öntözésre felhasznált vízmennyiség között. Az öntözési célú felszíni vízhasználatok esetén megállapítható, hogy a lekötött vízmennyiség 20 százaléka még súlyosan vízhiányos időszakban sem kerül felhasználásra, illetve jelentős a száma azon vízjogi engedéllyel rendelkező ügyfeleknek, akik az engedélyükben lekötött vízmennyiséget több éven keresztül egyáltalán nem veszik igénybe. A vízjogi engedélyekben lekötött vízmennyiségek csökkentésével, az engedélyezett, de ténylegesen nem használt lekötések megszüntetésével jelentős vízkészlet felszabadítható lenne. Ugyanez jellemzi a felszín alatti vízkészletet használó vízjogi engedélyeseket is.
2.3. Agrárfoglalkoztatás és kereseti viszonyok A mezőgazdaság munkaerő-felhasználásának alakulásáról három különböző statisztika nyújt információt. Ezek közül kettő, a lakossági munkaerő felmérés, és az intézményi munkaügyi statisztika a nemzetgazdaság egészére kiterjed, amely lehetővé teszi az egyes nemzetgazdasági ágazatok közötti összehasonlítást. A harmadik statisztika, a Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) mezőgazdasági munkaerő-felhasználás mutatója az előző kettővel ellentétben figyelembe veszi az
48
ágazat sajátosságait is, vagyis azt, hogy a mezőgazdaságban jelentős a részmunkaidős6 és az időszakos munkát7 végzők aránya. Ugyanakkor ez a statisztika csak a mezőgazdaságra készül el. A lakossági munkaerő-felmérés a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív mintavételes adatgyűjtés, ami a 1574 éves személyek gazdasági aktivitásáról gyűjt információt. Azokkal a gazdasági szervezetekben munkát vállalókkal és egyéni gazdaságokban munkát végzőkkel számol el, akik fő jövedelemszerző tevékenysége az adott ágazathoz kapcsolódik, ezért a foglalkoztatottak száma nem tartalmazza a kiegészítő tevékenységeket. A lakossági munkaerő felmérés adatai szerint a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak számának 2011-ben kezdődött növekedése 2015-ben tovább folytatódott, és második éve haladta meg a 4 millió főt. A foglalkoztatottak száma 4210,5 ezer fő volt (+109,7 ezer fő, +2,7 százalék). A növekedés szerkezete kiegyensúlyozott volt, az ágazatok széles körére kiterjedt. A mezőgazdaság foglalkoztatása 2015-ben dinamikusan, a nemzetgazdaság egészét meghaladó mértékben bővült, ennek köszönhetően több mint 200 ezer embernek volt a fő jövedelemszerző tevékenysége. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, halászatban foglalkoztatottak8 száma 2015ben 203,2 ezer főre emelkedett, egy év alatt 13,6 ezer fővel, 7,2 százalékkal bővült. Ennek köszönhetően a mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaság foglalkoztatásából 4,8 százalék volt 2015ben, 0,2 százalékponttal több, mint 2014-ben. Az ágazat foglalkoztatása 2011 és 2015 között 10,1 százalékkal, 18,6 ezer fővel növekedett. Ugyanakkor ebben az időszakban a nemzetgazdaság egészének foglalkoztatása nagyobb mértékben élénkült, a mezőgazdaság részesedése 0,1 százalékponttal elmaradt a 2011. évi értéktől. A mezőgazdasági foglalkoztatáson belül a növénytermesztés és az állattenyésztés szerepe a meghatározó és az elmúlt évek növekedésének nagy része is ebben az alágazatban ment végbe. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben9 foglalkoztatottak száma 2015-ben 176,8 ezer fő volt, 7,1 százalékkal, 11,7 ezer fővel több, mint 2014-ben. A növekedés mértéke 2011 és 2015 között is hasonló volt (+7,0 százalék, 11,5 ezer fő).
6
részmunkaidős: nem teljes, azaz napi nyolc órás munkaidőben foglalkoztatott személy időszakos munkavégző: az a személy, aki szezonális munkát (betakarítás, metszés stb.) végez egy gazdaságban, pld. mezőgazdasági idénymunkás 8 foglalkoztatott: az a személy, aki a megfigyelt héten legalább heti egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság – ideértve szülési szabadságot is – miatt) távol volt. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők, illetve a nyugdíjasok csak akkor tekintendők foglalkoztatottnak, ha a gyes/gyed, vagy nyugdíj mellett ténylegesen munkát végeznek. 9 TEÁOR 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások alágazat, de ebből a vadgazdálkodás és a kapcsolódó szolgáltatások foglalkoztatása elenyésző 7
49
23. táblázat: A foglalkoztatottak száma 20112015 (ezer fő) Megnevezés
2011
2012
2013
2014
2015
3759,0
3827,2
3892,8
4100,8
4210,5
184,6
192,7
184,6
189,6
203,2
165,2
172,0
161,4
165,1
176,8
Élelmiszeripar***
120,2
121,0
130,2
143,0
140,3
Agrárgazdaság összesen
304,8
313,7
314,8
332,6
343,6
Ágazatok összesen* Mezőgazdaság** ebből állattenyésztés
növénytermesztés,
Részesedés (%) Ágazatok összesen
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
4,9%
5,0%
4,7%
4,6%
4,8%
4,4%
4,5%
4,1%
4,0%
4,2%
Élelmiszeripar*
3,2%
3,2%
3,3%
3,5%
3,3%
Agrárgazdaság összesen
8,1%
8,2%
8,1%
8,1%
8,2%
Mezőgazdaság ebből állattenyésztés
növénytermesztés,
*Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, ** Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások, ***Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása. Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés
A mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés és az állattenyésztés foglalkoztatásának a döntő többségét a versenyszféra adta, és a növekedés is szinte kizárólag ehhez a szegmenshez köthető. A közmunkások száma 2015-ben a mezőgazdaságban 7,9 ezer, ezen belül a növénytermesztésben és az állattenyésztésben 1,6 ezer, részesedése az ágazat foglalkoztatásából pedig 3,8, illetve 0,8 százalék volt. A közmunka a mezőgazdasági foglalkoztatás 2014 és 2015 közötti 13,6 ezer fős növekedéséből mindössze 2,4 ezer főt, a növénytermesztés és az állattenyésztés esetében a 11,7 ezres bővülésből 0,5 ezret magyaráz. 24. táblázat: A közmunkások számának alakulása az agrárgazdaságban10 2011
2012
2013
2014
2015
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
0,9
3,1
4,6
5,6
7,9
ebből növénytermesztés, állattenyésztés
0,7
1,2
0,8
1,1
1,6
Élelmiszer, ital, dohány gyártása
0,1
1,2
1,0
0,3
0,3
Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés
A mezőgazdaságban nem jelentős a heti néhány órás foglalkoztatás, a foglalkoztatottak többsége legalább heti harminc órát dolgozik. A heti 30-59 órát dolgozók a foglalkoztatottak több mint négyötödét, a több mint heti 60 órát dolgozókkal együtt mintegy kilenctizedét adták (25. táblázat). 25. táblázat: A mezőgazdasági foglalkoztatás megoszlása a ledolgozott munkaórák szerint (ezer fő, óra/hét) Ledolgozott munkaórák száma (óra/hét)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2011
2012
2013
2014
2015
10-29
1,1 12,8
1,4 16,8
1,7 14,5
1,3 18,7
1,3 20,9
30-59
154,0
157,2
151,5
154,2
164,7
60-
10,9
11,0
11,3
10,8
10,4
1-9
Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés
Az intézményi munkaügyi statisztika a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatait 10
A közfoglalkoztatottak döntő többségét a KSH a közigazgatásnál tartja nyilván, mivel őket önkormányzatok foglalkoztatják.
50
tartalmazza. Az adatfelvétel a mező-, vad-, erdőgazdálkodás és halászat ágba sorolt gazdasági szervezetekben foglalkoztatottakra terjed ki, és az 5 és 49 fő közötti szervezetek esetében mintavételes, a legalább 50 fős szervezeteknél pedig teljes körű. Az adatgyűjtés az egyéni gazdaságokban végzett munkatevékenységet figyelmen kívül hagyja. A legalább 5 fős szervezetek a mezőgazdaság kibocsátásának közel felét, az élelmiszeriparénak a döntő többségét adta az elmúlt években. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint, a foglalkoztatottak számának alakulásához hasonlóan, a legalább 5 fős szervezeteknél nőtt az alkalmazásban állók száma. A nemzetgazdaságban összesen 2894,1 ezer fő állt alkalmazásban 2015-ben, 2,5 százalékkal, 71,0 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A mezőgazdaságban is enyhe bővülés figyelhető meg, az ágazatban működő legalább 5 fős szervezeteknél alkalmazásban állók száma 2015-ben 78,9 ezer fő volt, 0,8 százalékkal, 643 fővel több, mint 2014-ben. Ennek alapján a mezőgazdasági foglalkoztatás bővülése elsősorban az egyéni gazdaságoknál és az 5 fő alatti szervezeteknél ment végbe. 26. táblázat: Alkalmazásban állók száma 2011-2015 (ezer fő) Megnevezés
2011
2012
2013
2014
2015
2691,5
2674,1
2700,2
2823,0
2894,9
Mezőgazdaság
74,7
77,8
75,3
78,2
78,9
Élelmiszeripar
95,7
94,2
94,0
96,9
98,2
Agrárgazdaság összesen
170,4
172,0
169,4
175,1
177,1
Ágazatok összesen
Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi statisztika
A mezőgazdaságban jelentős az idény11-, illetve a főtevékenység mellett kiegészítő jelleggel végzett munka. A mezőgazdasági munkák szezonális jellege miatt különösen márciustól szeptember végéig tartó időszakban nő meg az alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozók száma. Emellett számításba kell venni az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai által végzett, nem fizetett munkavégzést is. Ezért az összes munkaerő-ráfordítás értékét a Mezőgazdasági Számlarendszer az éves munkaerőegységgel (ÉME)12 fejezi ki, amelynek segítségével a néhány órás, illetve időszakos munkavégzés teljes munkaidős munkavégzésre (évi 1800 óra) számítható át. 27. táblázat: Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 20112015 (1000 ÉME-éves munkaerőegység) 2011
2012
2013
2014
2015
Nem fizetett
328,9
318,5
323,6
336,2
330,7
Fizetett
108,1
114,8
120,8
126,8
128,0
Összesen
437,0
433,3
444,4
462,9
458,8
Forrás: KSH, Mezőgazdasági Számlarendszer, 2015 előzetes adat
A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 2015-ben csökkent, ennek ellenére érdemben meghaladta a 2011. évi értéket. A gazdaságok 2015-ben 458,8 ezer éves munkaerőegységet használtak fel, 0,9 százalékkal, 4,1 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági tevékenység végzése 2015-ben annyi időt kötött le a nem fizetett és az időszakos munkavégzést is figyelembe véve, mintha 458,8 ezren egész évben teljes munkaidőben dolgoztak volna. A munkaerőfelhasználás 2011 és 2015 között 5,0 százalékkal, 21,8 ezer éves munkaerő egységgel növekedett. Ugyanakkor eltérő tendencia figyelhető meg a fizetett és a nem fizetett munkaerő-felhasználás esetében. Míg a nem fizetett munkaerő-felhasználás 2015-ben csökkent, és több éves távlatban is csak enyhén emelkedett, a fizetett munkaerő-felhasználás 2012. óta dinamikusan növekszik. A nem fizetett munkaerő-felhasználás 2015-ben enyhén, 1,6 százalékkal csökkent, 2011. óta összességében 0,5
11
mezőgazdasági idénymunka: az év adott időszakához vagy időpontjához kötődő olyan munkavégzés, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban. 12 Éves Munkaerő Egység (ÉME): egységnyi munkaerő, amely egy teljes munkaidős mezőgazdasági munkaerő éves munkavégzése - 1 ÉME = 1800 munkaóra, azaz 225 nyolc órás munkanap
51
százalékkal emelkedett. A fizetett munkaerő-felhasználás 2015-ben 1,0 százalékkal, 2011 és 2015 között viszont közel ötödével (18,5 százalékkal) növekedett. Ennek eredményeként a mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás belső szerkezetében folyamatos változás figyelhető meg. Bár az összes munkaerő-ráfordítás közel háromnegyede az egyéni gazdaságokra jellemző, nem fizetett munkaerő-felhasználás13, a fizetett munkaerő felhasználás aránya 2015-ben 27,9 százalékra nőtt, amely egy év alatt 0,5, négy év alatt 3,2 százalékpontos növekedés. Az élelmiszeripar kibocsátásának döntő többségét adó legalább 5 fős vállalkozások alkalmazottainak száma 2015-ben 98,2 ezer fő volt, 1,4 százalékkal, 1323 fővel több, mint 2014-ben. Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók számának hosszú időn át tartó csökkenése 2014-ben fordult meg, ennek eredményeként 2015-ben már 2,8 százalékkal, 2535 fővel több főt alkalmaztak az élelmiszeripari vállalkozások, mint 2011-ben. A keresetekről az intézményi munkaügyi statisztikából rendelkezünk információval. A fizetések az elmúlt évekhez hasonlóan 2015-ben is növekedtek. A nemzetgazdaságban a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 4,3 százalékkal emelkedtek 2015-ben, és 247,9, illetve 162,4 ezer forintot tettek ki. Az elmúlt évekhez hasonlóan a mezőgazdaságban a keresetek nagyobb mértékben emelkedtek, mint a nemzetgazdaságban, de nagyságuk még így is elmarad tőle. A mezőgazdaságban a legalább 5 fős gazdasági szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete 2015-ben 4,9 százalékkal növekedett, így 189,1, illetve a 123,9 ezer forint volt. Az élelmiszeriparban dolgozók keresetei a 2014. évi jelentős emelkedést követően 2015-ben mérsékelten növekedtek. Az ágazat bruttó és nettó átlagkeresetei 218,4, illetve 143,1 ezer forintra emelkedtek (+3,6 százalék). A fogyasztói árak 0,1 százalékos mérséklődésének köszönhetően a nettó keresetek a nemzetgazdaságban 4,3 százalékkal haladták meg az előző évi szintet. A növekedés a mezőgazdaságban 4,9, az élelmiszeriparban 3,6 százalékos volt. Ezáltal jelentős mértékben nőtt az alkalmazásban állók rendelkezésre álló jövedelme. A fenti adatokkal kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy azok csak a legalább 5 fős szervezetekre vonatkoznak. A mezőgazdaságban viszont a kibocsátás és a foglalkoztatás többségét az egyéni gazdaságok és 5 fő alatti gazdasági szervezetek adják. Ezért az intézményi munkaügyi statisztika az ágazat egészének kereseti viszonyairól nem ad pontos képet.
2.4. Termelőeszköz-felhasználás A gazdálkodók 2015-ben műtrágyák vásárlására 11 százalékkal, alkatrészek beszerzésére 4 százalékkal fordítottak nagyobb összeget, mint az előző évben. Az új mezőgazdasági gépek forgalma viszont 13 százalékkal csökkent, a növényvédőszer-forgalom a 2014. évi szinten alakult. 28. táblázat: Az összes forgalmazó szervezet termelőeszköz-értékesítése* (millió Ft) Mezőgazdasági gép Növényvédő szer (használt nélkül) Alkatrész Műtrágya (alapanyag nélkül) 78 593 34 851 105 912 79 770 2011 93 872 37 548 123 140 86 938 2012 104 767 35 169 130 322 90 732 2013 163 705 38 530 122 499 105 897 2014 141 683 40 101 136 466 104 912 2015 86,5 104,1 111,4 99,1 2015/2014 (%) *A mezőgazdasági Forrás: AKI
termelőeszköz-kereskedelmi
szervezetek
közvetlen
értékesítése
a
mezőgazdaság
részére.
A világ és ezen belül Európa mezőgazdasági géppiacán a 2013-ig tartó növekedést 2014-ben és 2015-ben is csökkenés váltotta fel, ugyanakkor Magyarországon 2014-ben még folytatódott a piac bővülése, azonban rá egy évre visszaesett a mezőgép-forgalmazás. A mezőgazdaság teljesítménye és a gépforgalmazás között szoros a kapcsolat, így részben a terméseredmények alakulása okozta a géppiac 13
Ez a legtöbb esetben ún. családi munkaerő. A statisztikai fogalomtár a családi munkaerő alatt azokat a gazdaságot alkotó 14 éves és idősebb személyeket érti, akik a gazdaságban nem alkalmazottként végeznek munkát.
52
szűkülését, illetve szerepet játszott ebben az is, hogy a 2013. előtti években jelentős volt a világ mezőgazdasági gépforgalmának növekedése, amely elérte az évi 5-6 százalékot. Ezen okok Magyarországon is hatással voltak a mezőgazdasági géppiac alakulására, de más fontos tényezőkkel is magyarázható a hazai forgalmazás 2015. évi csökkenése. A mezőgazdasági gépértékesítés Magyarországon világátlagot meghaladó mértékben növekedett a korábbi években és 2014-ben rekordot ért el. A magyar mezőgazdasági géppiacon az évtized legnagyobb volumenű mezőgazdasági gépértékesítésének lehettünk tanúi 2014-ben, a gépforgalmazás 56 százalékkal haladta meg az előző évit. Az értékesítést nemcsak a pályázati források, hanem a Növekedési Hitelprogram is segítette, ezért sokan előre hozták gépbeszerzéseiket. A 2014. évi rekordmértékű gépértékesítés után 2015-ben megtorpant a gépvásárlás, a gazdálkodók 141,7 milliárd forint értékben vettek mezőgazdasági gépeket, ami 13 százalékos csökkenés a 2014. évhez viszonyítva. A mezőgazdasági gépforgalmat meghatározó erőgépeken belül a traktoroknál és az önjáró rakodóknál jelentős, mintegy 26, illetve 41 százalékos volt a visszaesés, ezzel szemben több mint 40 százalékkal nőtt a kombájnok értékesítése, messze felülmúlva a korábbi évek keresletét. A mezőgép-forgalmazás volumene egyes gépváltozatoknál közvetlen támogatás nélkül is (pl.: műtrágyaszórók, talajlazítók és ekék esetében) nagymértékben nőtt. Ezt a folyamatot segítették a kedvező finanszírozási lehetőségek is, elsősorban a Növekedési Hitelprogram. 14. ábra: A mezőgazdasági gép és alkatrész beruházások alakulása
180
164,0
160 113,3
120 milliárd Ft
141,7
136,0
140 101,0
94,0
100
78,5
80 65,0 60 40 20
17,7
104,8
22,5
27,8
26,8
43,0 29,4
34,8
37,5
35,2
38,6
40,1
0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 gép
alkatrész
Forrás: AKI
Az előző évhez képest 26 százalékkal csökkent a mezőgazdasági termelők részére értékesített traktorok száma, 2015-ben 2777 darabot értékesítettek, 960 darabbal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legkisebb és a legnagyobb motorteljesítményű traktorok kivételével valamennyi teljesítménykategóriában jelentős a csökkenés. Az értékesített traktorok 45 százaléka a 91–140 LE teljesítménykategóriába tartozott. Az önjáró betakarítógépek piacán 371 arató-cséplő gép kelt el az egy évvel korábbi 264 darabbal szemben. A legnagyobb, 220 kW (300 LE) feletti teljesítménykategóriában 41 százalékos volt a keresletnövekedés. A munkagépek körében 38 százalékkal csökkent a szálastakarmány-betakarítók és 57 százalékkal a bálázók forgalma, de a szállítójárművek iránti kereslet is mérsékeltebb volt. A talajművelő gépek és tápanyag-visszapótlási gépek forgalma ugyanakkor 15, illetve 33 százalékkal nőtt. A növényvédő gépek iránti kereslet az egy évvel korábbi szinten alakult. A terményszárítókból 33 épült 2015-ben. Míg az új gépek értékesítése a támogatások hozzáférhetőségének függvényében hullámzik, addig az alkatrész-forgalmazás trendje emelkedő jellegű. A 2015. évi alkatrészforgalom értéke 4 százalékkal haladta meg a 2014. évi szintet, és nagyobb volt a korábbi évek árbevételénél is. A gazdálkodók 2015ben 41,7 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre. A Vidékfejlesztési Programban meghirdetett támogatási programok lehetőséget nyújtanak új technológiák kialakítására, a termelés fejlesztésére, hatást gyakorolva a következő évek hazai mezőgazdasági gépforgalmára és a hazai gépgyártásra is. A pályázati felhívások között a közeljövőben 53
továbbra is a kertészeti technológiák, illetve az állattartó telepek korszerűsítése, valamint a vízgazdálkodási, öntözésfejlesztési program lesz előtérben. Mezőgazdasági gépek és eszközök beszerzésére elsősorban ezek keretében lehet vissza nem térítendő támogatást igénybe venni. A mezőgéppiac másik – és a jövőben egyre erősebb – motorja a termelők növekvő igénye a versenyképes technológiák kialakítására. A „rendszerbe” illeszkedő megfelelő gépkapcsolás, az üzemeltetésre irányuló technikai fejlesztések (pl.: precíziós megoldások, diagnosztika, elektronikus gépvezérlések, sorvezetés, flottavezérlés és nyilvántartás) fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági termelők technológiafejlesztésében.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
29. táblázat: Egyes mezőgazdasági gépek értékesítése*(darab) Munkagépek 2011 2012 2013 2014 Kerekes traktorok, ebből: 1 917 1 995 1 967 3 737 140 228 170 216 44 kW (60 LE) alatt 669 526 575 936 45–66 kW (61–90 LE) 560 720 709 1 651 67–103 kW (91–140 LE) 275 259 245 517 104–140 kW (141–190 LE) 133 132 124 265 141–191 kW (191–260 LE) 102 62 51 74 192–235 kW (261–320 LE) 38 68 93 78 235 kW (320 LE) felett Gabonakombájnok, ebből: 176 239 272 264 46 51 62 60 198 kW (270 LE) alatt 41 53 40 34 199–220 kW (271–300 LE) 89 135 170 170 220 kW (300 LE) felett Betakarítógép-adapterek, ebből: 316 427 435 429 159 225 195 180 Kukoricacső-törő adapterek 121 163 181 157 Napraforgó-betakarító adapterek Vető- és ültetőgépek, ebből: 664 867 1 007 997 179 218 260 293 Gabonavetőgépek 297 468 533 491 Szemenkénti vetőgépek, kukoricavetőgépek Növényvédő és -ápoló gépek, ebből: 1 077 1 087 1 565 1 729 398 449 511 574 Szántóföldi permetezőgépek Pótkocsik 273 395 433 871 *A mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi szervezetek közvetlen értékesítése a mezőgazdaság részére. Használtgép értékesítés, viszonteladás és külföldi - EU-s és EU-n kívüli - eladás nélkül. Forrás: AKI
2015 2 777 280 581 1 252 313 189 80 82 371 99 32 240 395 198 159 1 030 294 447 1 720 639 742
Magyarországon a műtrágya-felhasználás növekvő trendje az óriási áremelkedés miatt 2008-ban megtört, de 2010-től ismét elindult felfelé. A műtrágya-felhasználás nitrogén, foszfor és kálium (NPK) hatóanyagban számolva az elmúlt öt év során 26 százalékkal emelkedett. 2015-ben a műtrágyaforgalmazók 1,5 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére. Az értékesített mennyiség 8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 136 milliárd forint volt, mely 11 százalékkal nagyobb a 2014. évi értéknél. A műtrágyaárak 2008-as drasztikus, 61 százalékos növekedése után két egymást követő évben is 10 százalékot meghaladó csökkenés történt. A 2011-es és 2012-es év 24, illetve 11 százalékos árnövekedést hozott, majd 2013-ban és 2014-ben ismét mérséklődtek (4 százalékkal) az árak az előző évhez viszonyítva. A műtrágya ára 2015-ben 2,6 százalékkal emelkedett a 2014. évihez mérten. A mezőgazdasági termelők által 2015-ben vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 520 ezer tonna volt, 33 ezer tonnával (6,7 százalékkal) magasabb az egy évvel korábbinál. A nitrogénhatóanyag-tartalom 9,7 százalékkal, a kálium 2,9 százalékkal több, de a foszforhatóanyag-tartalom 1,3 százalékkal kevesebb volt, mint a bázisidőszakban. Az NPKhatóanyagok aránya 2014-ben 67:17:16 volt, 2015-ben pedig 69:16:15, azaz a nitrogénfelhasználás aránya erősödött.
54
15. ábra: A mezőgazdasági termelők által megvásárolt műtrágya hatóanyagsúly
400 350
343 302 313
358 327
ezer tonna
300 250 200 150 100
51 59
76 82 81
78 80 60 66 71
50 0 Nitrogén 2011. év
Kálium
Foszfor 2012. év
2013. év
2014. év
2015. év
Forrás: AKI
Az egy hektár mezőgazdasági területre kijuttatott műtrágya NPK-hatóanyag-tartalma 2015-ben hektáronként 97 kg volt, az elmúlt öt év alatt 26 százalékkal növekedett. Az egyes hatóanyagokat vizsgálva öt év alatt a nitrogén esetében 10, a foszfor és a kálium esetében 5, illetve 4 kilogrammos növekedést láthatunk. Ennek ellenére a talaj nitrogén- és foszfortápanyag-mérlege azt mutatja, hogy nagyobb mértékű visszapótlásra volna szükség. Különösen igaz ez a foszforra, mert a növények által felvett foszfor pótlása sem történik meg. 30. táblázat: Egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya, 2015 (kg)
Hatóanyagok Nitrogén Foszfor Kálium Összesen
2011
2012
2013
2014
2015
57 10 11 77
59 11 12 82
64 14 13 92
61 15 15 91
67 15 15 97
Forrás: KSH
Természetes súlyban vizsgálva a forgalmazók 2015-ben közvetlenül mezőgazdasági termelőknek 1 millió 489 ezer tonna műtrágyát értékesítettek, amelyből 1 millió 142 ezer tonna egykomponensű, 347 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű, illetve az összetett műtrágyák aránya 77:23 volt 2015-ben, egy évvel korábban 75:25. Egyszerű nitrogénműtrágyából 1 millió 98 ezer, káliumműtrágyából pedig 41 ezer tonna fogyott. Az egykomponensű foszforműtrágyából 3 ezer tonnát értékesítettek ebben az időszakban. Az egyszerű műtrágya értékesítése 10 százalékkal, az összetetté 3 százalékkal nőtt. Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt volt 2015-ben. A teljes műtrágya-forgalom 45 százalékát a MAS tette ki, hiszen több mint 670 ezer tonnát adtak el belőle. A második legnépszerűbb termék, az ammónium-nitrát a teljes műtrágya-értékesítés 8,3 százalékát fedte le. A MAS iránti kereslet 2015-ben tovább erősödött, míg az ammónium-nitrát forgalma csökkent. Az arányuk 2014-ben 81:19, 2015-ben 84:16 volt. A 18–20,5 százalék hatóanyagtartalmú szuperfoszfát iránti kereslet is csökkent, alig másfél ezer tonna volt, a káliumklorid-eladás pedig nem érte el a 40 ezer tonnát.
55
16. ábra: A fontosabb inputok árváltozása (előző év =100) 130 125
százalék (előző év=100)
120 115 110 105 100 95 90 85 80 2009
2010 Gépek
2011 Műtrágya
2012
2013
Növényvédő szerek
2014
2015
Gépfenntartási költségek
Forrás: KSH 31. táblázat: A műtrágya külkereskedelem alakulása természetes súlyban (tonna)
2011 Egyszerű nitrogén műtrágyák Egyszerű foszfor műtrágyák Egyszerű kálium műtrágyák Összetett műtrágyák NPK műtrágyák összesen Egyszerű nitrogén műtrágyák Egyszerű foszfor műtrágyák Egyszerű kálium műtrágyák Összetett műtrágyák összesen NPK műtrágyák összesen Forrás: KSH
2012
2013
2014
2015
IMPORT 577 405 578 362 816 678 891 240 971 172 20 844 28 458 22 349 33 332 41 293 110 641 117 695 134 010 140 381 111 814 330 863 347 143 417 720 388 321 351 565 1 039 752 1 071 658 1 390 757 1 453 274 1 475 844 EXPORT 587 063 445 685 343 231 634 796 381 334 291 3 198 976 508 2 135 5 838 8 088 13 969 11 817 10 131 41 101 34 053 52 692 80 505 85 682 634 292 491 024 410 868 727 626 479 281
56
A külkereskedelmi adatok alapján 2015-ben összesen 1,5 millió tonna műtrágyát importáltunk és 0,5 millió tonnát exportáltunk. Az import 66 százaléka egyszerű nitrogén-, 3 százaléka egyszerű foszfor-, 8 százaléka egyszerű kálium- és 24 százaléka összetett műtrágya volt. A teljes importmennyiség 1,6 százalékkal több volt, mint 2014-ben. Az egyszerű nitrogénműtrágya importvolumene 9 százalékkal, az egyszerű foszforműtrágyáé 24 százalékkal több, az egyszerű káliumműtrágya importja 20 százalékkal, az összetett műtrágya behozatala pedig 9 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egyszerű nitrogénműtrágya forintban számolt importátlagára azonos volt az egy évvel korábbival, a foszforműtrágyáké 20 százalékkal csökkent, de a káliumműtrágyáké 14 százalékkal, az összetett műtrágyák átlagára 8 százalékkal emelkedett. A műtrágyaimportunk koncentrált. Bár 2015-ben összesen 40 országból érkezett műtrágya, de az első tíz legfontosabb szállító az összes behozott mennyiség 82 százalékát adta. A nitrogénműtrágya-import több mint 70 százalékát a szomszédos országok szállították. A nitrogénműtrágya-behozatalunkból 2015-ben Szlovákia 35, Ausztria 22, Lengyelország pedig 10 százalékkal részesedett, de mellettük Szerbia, Csehország, Bulgária és Románia is számottevő mennyiséggel volt jelen a magyar piacon. Az egyszerű foszforműtrágya közel 90 százaléka három országból érkezett: Lengyelországból 57 százalék, Ausztriából 18 százalék és Szlovákiából 13 százalék. A káliumműtrágya legfontosabb beszerzési forrásai 2015-ben Oroszország (39 százalék), Fehéroroszország (25 százalék) és Németország (23 százalék). Az összetett műtrágya legnagyobb szállítói Ausztria, Oroszország és Szerbia 17, 14, illetve 12 százalékos részesedéssel. Összesen 479 ezer tonna műtrágyát exportáltunk 2015-ben, amelyből 381 ezer tonnát (80 százalék) tett ki az egyszerű nitrogén-, 10 ezer tonnát (2 százalék) az egyszerű kálium- és 86 ezer tonnát (18 százalék) az összetett műtrágya. A növényvédelmi ráfordításokat az időjárás mellett alapvetően a pénzügyi helyzet és a szakmai irányelvek mérlegelése határozza meg. 17. ábra: Növényvédőszer-értékesítés alakulása
35 30
ezer tonna
25 20 15 10 5 0 2006
2007
Gombaölő szer
2008
2009
2010
2011
Rovarölő szer
2012
Gyomirtó szer
2013
2014
2015
Egyéb szer
Forrás: AKI
Az értékesített növényvédő szerek mennyisége 2008-ig szinte folyamatosan növekedett, majd csökkenő tendencia után 2011-től ismét felfelé ívelt. A környezeti hatások miatt 2014-ben jócskán megugrott a növényvédő szerek iránti kereslet, 2015-ben azonban kisebb mértékű visszaesés tapasztalható. A mezőgazdasági termelők részére 2015-ben értékesített növényvédő szerek mennyisége 5,4 százalékkal maradt el a 2014. évi szinthez képest, 27,5 ezer tonnát tett ki, értékben azonban csak egy százalékos volt a mérséklődés, 104,9 milliárd forintot ért el. A gombaölő és a gyomirtó szerek értékesített mennyisége a 2014. évi szinten alakult, a rovarölők iránti kereslet 14 százalékkal, míg az egyéb szereké 8 százalékkal maradt el a 2014. évi forgalomtól. A legtöbbet továbbra is a gyomirtó szerekből értékesítették, amelyek a teljes növényvédőszer-forgalom 57
mennyiségének 33 százalékát, értékének pedig 47 százalékát adták. Gombaölő szerekből 5699 tonnát, rovarölő szerekből pedig 5491 tonnát értékesítettek, amely az összes forgalom 21, illetve 20 százalékát jelenti. A növényvédő szerek éves árváltozása jellemzően az infláció alatt maradt az elmúlt években, 2015-ben 2,4 százalékkal emelkedett 2014-hez képest. 32. táblázat: Növényvédőszer-értékesítés (tonna)
Megnevezés Értékesített növényvédő szer* Ebből: Gombaölő szer Rovarölő szer Gyomirtó szer Egyéb szer
2011
2012
2013
2014
2015
22 798
22 994
23 392
29 092
27 526
4 445 4 312 10 115 3 926
4 475 4 621 9 670 4 228
4 717 4 832 9 115 4 728
5 744 6 385 9 116 7 847
5 699 5 491 9 121 7 215
* A mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi szervezetek közvetlen értékesítése a mezőgazdaság részére. Forrás: AKI 18. ábra: Egyes növényvédő szerek átlagárai14
14 000 12 000 Ft/kg, Ft/l
10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2011
2012
2013
2014
2015
Alert S 5 l
Falcon 460 EC 5 l
Tango Star 5 l
Karate Zeon 5CS 1 l
Monsoon 5 l
Racer 10 l
Forrás: KSH
A növényvédő szerek behozatala és kivitele egyaránt növekedett 2015-ben az előző évhez képest. A növényvédőszer importunk 2015-ben 47 ezer tonna, exportunk 40 ezer tonna volt. Az import 5 százalékkal, az export 46 százalékkal haladta meg az előző évit. Magyarország növényvédőszer importját elsősorban az uniós beszállítások határozzák meg. A behozatali oldalon 2015-ben a dobogó legfelső fokán Franciaország állt, ezt követte Németország és Izrael. Spanyolország a 2014. évi második helyről a negyedik helyre csúszott vissza 2015-ben a behozatali arány alapján. Az exportcélországok sorrendjében 2014-hez hasonlóan az első két helyen továbbra is Németország és Franciaország állt, azonban a harmadik helyre 2015-ben Olaszország került, megelőzve ezzel Lengyelországot.
14
A KSH-nál az ábrán szereplő 6 termékre vonatkozóan érhető el idősoros éves adat, továbbá ezen termékek árváltozása megfelelően reprezentálja a teljes piacon végbemenő ármozgásokat.
58
33. táblázat: A növényvédő szer külkereskedelmének alakulása Import
Év 2011 2012 2013 2014 2015
Export
ezer tonna
milliárd forint
ezer tonna
milliárd forint
36,9 36,9 36,9 44,7 47,1
69,3 74,4 85,4 103,6 113,2
19,7 21,3 23,1 27,3 40,0
45,2 52,2 58,0 74,5 104,1
Forrás: KSH
2.5. Beruházások a mezőgazdaságban A nemzetgazdaság beruházásai két év dinamikus bővülés után 2015-ben az előző évi szinten maradtak. A beruházások teljesítményértéke 5582,0 milliárd forint volt, amely folyó áron 0,9, változatlan áron 0,6 százalékkal haladta meg az előző év magas szintjét. A beruházások volumene 2013-ban 5,9, 2014-ben közel ötödével, 19,3 százalékkal bővült. A fejlesztések alakulása a gazdasági ágazatok között jelentős különbségeket mutatott, a 19 nemzetgazdasági ágból 10-ben csökkent, míg 9 esetében növekedett a beruházások volumene. A beruházások növekedése elsősorban a gép- és járműberuházásoknak köszönhető, ezzel szemben mérséklődtek az építőipari beruházások. A beruházások közel felét, 47,4 százalékát adó gép és járműberuházások volumene 4,1 százalékkal bővült, az 51,5 százalékot kitevő építőipari beruházások változatlan áras értéke ugyanakkor 2,3 százalékkal csökkent. A nemzetgazdaság beruházásainak a növekedése több éves távlatban jelentős, 2015-ben folyó áron több mint negyedével, 27,1 százalékkal, változatlan áron 20,7 százalékkal haladták meg a 2011. évi értéket. A fentiekkel szemben a mezőgazdasági beruházások csökkentek 2015-ben. A gazdálkodók összesen 221,2 milliárd forintot költöttek fejlesztésre, folyó áron 29,5, volumenben 30,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ennek köszönhetően a mezőgazdaság részesedése a nemzetgazdaság beruházásaiból 5,7 százalékról 4,0 százalékra csökkent. A mezőgazdasági beruházások csökkenése főként a gép és építési beruházásoknak tudható be, de kevesebbet fordítottak a gazdálkodók járművekre, tenyészállatokra, ültetvényekre és a föld értéknövelésére is. A gépberuházások volumene 40,7, az építési beruházásoké 41,3, a járműberuházásoké 15,5, ültetvény beruházásoké 14,9, míg a tenyészállat vásárlásoké 6,1, a földberuházásoké (meliorizáció, öntözés) 8,2 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az elmúlt évekhez viszonyítva a gép és jármű beruházások 2015. évi értéke magasnak számít.15
15
Részletes adatok a II. kötetben találhatóak.
59
34. táblázat: Beruházások alakulása 2011
2012
2013
2014
2015
+
Folyó áron, millió forint Nemzetgazdaság összesen
4 390 857
4 264 066
4 572 270
5 532 150
5 582 000
ebből: mezőgazdasági
237 187
239 916
259 382
313 615
221 170
Gép
83 859
76 664
80 715
130 263
81 618
Jármű
24 172
30 515
25 843
38 869
35 273
Épület
70 858
71 224
82 487
73 038
43 429
Ültetvény
14 593
11 341
11 657
9 750
8 388
Tenyészállat
42 731
49 071
58 169
61 470
52 169
1 101
511
225
292
Föld, telek, öntözés
974
Volumenindex Nemzetgazdaság összesen
95,4
95,0
105,9
119,3
100,6
ebből: mezőgazdasági
114,5
98,6
107,0
117,3
69,3
Gép
126,4
89,2
105,3
155,2
59,3
Jármű
118,7
125,8
85,6
142,3
84,5
Épület
114,2
98,0
113,0
86,6
58,7
Ültetvény
85,2
75,5
101,8
82,3
85,1
Tenyészállat
107,1
110,7
116,8
103,3
93,9
Föld, telek, öntözés
68,6
109,6
43,1
45,3
91,8
Forrás: KSH
A gép és jármű kategória a mezőgazdaság beruházásainak továbbra is több mint felét adta. Mindkét esetben jelentős mértékben importból vásároltak a gazdálkodók. Több éves távlatban megállapítható, hogy a gép- és járművásárlások nagysága erős ingadozást mutat, ami mindenekelőtt a beruházási támogatások alakulásával magyarázható. Az építési beruházások a beruházások mintegy ötödét, a tenyészállat vásárlások közel negyedét képviselik. 19. ábra: A mezőgazdasági beruházások megoszlása anyagi, műszaki összetétel szerint 2015-ben (%)
Jármű; 15,9%
Ültetvény; 3,8%
Föld, telek, öntözés; 0,1%
Gép; 36,9%
Épület; 19,6%
Tenyészállat; 23,6% Forrás: KSH
A mezőgazdasági beruházások 2015. évi mérséklődése elsősorban a két éven át tartó nagymértékű fejlesztési hullám rendkívül magas bázisának, valamint a beruházási támogatások programozási ciklusváltáshoz köthető csökkenésének tudható be. A mezőgazdasági beruházások volumene 2013-ban 7,0, 2014-ben 17,3 százalékkal bővült. A 2007-2013 közötti időszak vidékfejlesztési támogatásait nagyrészt 2014-ben fizették ki, ehhez viszonyítva 2015-ben kisebb forrás állt rendelkezésre. 60
A beruházások alakulására viszont 2015-ben is kedvezően hatottak a jegybanki alapkamat csökkenése következtében mérséklődő vállalati hitelkamatok, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, valamint az egyéb kedvezményes hitelprogramok is. A támogatásokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy nem csupán a beruházási célú, hanem a normatív jellegű közvetlen támogatások is jótékonyan hatnak a beruházásokra. Ez annak köszönhető, hogy a normatív támogatások kiszámítható pénzáramlást jelentenek a gazdaságok számára, ami javítja hitelképességüket a pénzintézeteknél.
61
62
3. A mezőgazdasági termelés 3.1. Szántóföldi növénytermesztés16 A szántóföldi növénytermesztés (gabonafélék, ipari növények, takarmánynövények és burgonya) bruttó kibocsátása folyó alapáron 1030,3 milliárd forint volt 2015-ben, amely 7,1 százalékos csökkenést jelentett a 2014. évi eredményhez képest17. Ezen belül a gabonafélék kibocsátásának értéke 643,4 milliárd forintot (-12,2 százalék), az ipari növényeké 304,1 milliárd forintot (+6,9 százalék), a takarmánynövényeké 58,1 milliárd forintot (+4,1 százalék), a burgonyáé 24,7 milliárd forintot (-31,5 százalék) ért el. A szántóföldi növénytermesztés a mezőgazdasági kibocsátáshoz 42,0 százalékban járult hozzá. Az őszi kalászos gabonák fejlődésének kedvezett a 2014 őszén és 2015 májusában lehulló nagy mennyiségű csapadék. Az időjárás ideális feltételeket teremtett az őszi kalászos növények (őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikálé) betakarításához is, azok az előző évet felülmúló termésmennyiséget értek el. Ezzel szemben a repceállományokban helyenként nagymértékű pusztulást okozott a belvíz a tenyészidőszak első hónapjaiban. A tavaszi vetésű növények közül leginkább a kukorica termékenyülését rontották a szokatlanul gyakran tapasztalt hőmérsékletcsúcsok és a szárazság júliusban és augusztusban, az előző évihez képest csaknem 30 százalékos hozamcsökkenést eredményezve. A megelőző öt év átlagát közel 7,4 százalékkal alulmúló kukoricatermés a teljes gabonatermelés csökkenését eredményezte 2015-ben. Gabonából 2,698 millió hektárról összesen 14,1 millió tonna terményt takarítottak be 2015-ben, azaz a betakarított terület nagysága és a termésmennyiség is elmaradt az egy évvel korábbitól (-4,2 és -14,9 százalékkal). Búzát 1,029 millió hektáron, az előző évinél 7,5 százalékkal kisebb területen termeltek 2015-ben. A területcsökkenés elsődleges oka az volt, hogy a belvíz miatt 2014 őszén jelentős területen nem lehetett betakarítani a kukoricát, így azokon a vetést sem lehetett megkezdeni, továbbá több kisebb növény termőterülete bővült. A rekordközeli, 5,18 tonna/hektár termésátlag 9,5 százalékkal haladta meg a 2014. évi eredményt, így 5,3 millió tonna búza (+1,3 százalék) került a tárolókba, ami az elmúlt öt év átlagát 20,2 százalékkal múlta felül. A minőségi paraméterek kedvezően alakultak, a termés 70 százaléka kapott malmi minősítést. A felvásárlás dinamikájában nem volt lényeges eltérés a 2014. évhez képest, a 2015. évi termés egynegyede, közel 1,3 millió tonna búza cserélt gazdát a piacon. Ez az előző év azonos időszakának volumenét 8,3 százalékkal haladta meg. Az őszi árpa 1,11 millió tonnás termésmennyisége 16,7 százalékkal haladta meg az előző év, és közel a felével (+48,2 százalék) a 2010-2014 közötti évek eredményeit. Emellett 502 ezer tonna (+3,2 százalék) tritikálé, 129 ezer tonna (-5,1 százalék) zab és 104 ezer tonna (+8,3 százalék) rozs termett 2015-ben. A szemes kukorica terméskilátásait 2015-ben a rendkívül forró és csapadékmentes nyári időjárás számottevően rontotta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint az 2015. évi nyár volt 1901 óta a harmadik legmelegebb, öt hőhullámmal is terhelt időszak volt. A kukorica termőterülete 1,146 millió hektár volt, 3,8 százalékkal kisebb, mint 2014-ben. A hozam 26 százalékkal 5,79 tonna/hektárra csökkent, ez a 2010–2014 közötti évek átlagánál 4,2 százalékkal volt kevesebb. A terménytárolókba az egy évvel korábban betakarított mennyiségnél 28,8 százalékkal, a vizsgált öt év átlagánál 7,4 százalékkal kevesebb, 6,6 millió tonna termés került. A szemes kukorica belpiaci forgalma nem változott 2015-ben a 2014. évihez képest, a termelők az egy évvel korábbival megegyező mennyiséget, 3,2 millió tonnát értékesítettek.
16 17
A KSH Mezőgazdasági Számlarendszerének második előzetese szerint A KSH Mezőgazdasági Számlarendszerének második előzetese alapján.
63
20. ábra: Néhány szántóföldi növény termésének alakulása (2015) (20102014 évek átlaga = 100,0%)
119,1%
114,4%
120%
107,9% 96,0%
91,4% 100%
76,6%
80%
60% 40% 20% 0% Búza
Kukorica Napraforgó Repcemag Cukorrépa Burgonya Forrás: KSH
Az olajnövények termesztése szempontjából sem volt kedvező a 2015. év, ami főként a repce terméseredményében mutatkozott meg. A főbb olajos magvakat (napraforgómag, repcemag) 833 ezer hektárról, az előző évinél valamivel nagyobb (+3,1 százalék) területről takarították be 2015-ben. Az olajmagtermelők összesen 6,5 százalékkal kevesebb terményt arattak le a táblákról 2014-hez képest. A napraforgó – a kukorica és a búza után a harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény – betakarított területe növekvő tendenciát mutat, a 2005. évi 511 ezer hektárról 612 ezer hektárra nőtt 2015-ben (+19,8 százalék) (21. ábra). Bár a termőterület 3 százalékkal meghaladta az 2014. évit, az 5,2 százalékkal kisebb, 2,55 tonna hektáronkénti hozam a termelés 2,5 százalékos csökkenését eredményezte, azaz 1,557 millió tonna napraforgómag került a tárolókba 2015-ben. Magyarországon a gazdaságok a 2014. évinél 20,9 százalékkal több, 828 ezer tonna napraforgómagot értékesítettek a hazai feldolgozóknak és kereskedőknek 2015-ben. A főbb szántóföldi növények közül az elmúlt tíz évben a legnagyobb mértékű területnövekedés a repcénél figyelhető meg. A növényt 2015-ben az egy évvel korábbinál 3,3 százalékkal nagyobb területről, 221 ezer hektárról takarították be, ami 81,1 százalékkal haladta meg a 2005. évi terület nagyságát. A termésátlag az egy évvel korábbihoz képest 18 százalékkal, 2,68 tonna/hektárra csökkent 2015-ben. A termés 15,7 százalékkal maradt alatta a 2014. évinek, így 590 ezer tonna mag került a tárolókba. A repcemag felvásárolt mennyisége 1,6 százalékkal csökkent a 2014. évihez képest, az értékesített mennyiség 362 ezer tonna volt 2015-ben.
64
21. ábra: Fontosabb szántóföldi növények betakarított területe 2005-2015. között (ezer hektár)
Betakarított terület (ezer hektár)
1 400 1 200 1 000 800
600 400 200 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Búza
Kukorica
Napraforgó
Repcemag
Árpa
Forrás: KSH adatok alapján szerkesztette az AKI
Cukorrépát 16 ezer hektáron, az előző évinél 6,7 százalékkal nagyobb területen termeltek 2015-ben, ennek ellenére a 911 ezer tonnás termés, 14,6 százalékos csökkenést eredményezett. Hosszabb időtávot vizsgálva a cukorrépa betakarított területe csökkenést mutat, nagysága 74,2 százalékkal mérséklődött 2005-höz viszonyítva 2015-ben. A rekordnak számító 2014. évi termésátlaghoz képest 15,1 százalékkal kevesebb, 58,7 tonna cukorrépát takarítottak be hektáronként 2015-ben. Az Európai Unió tagállamaiban jelentősen visszaesett a termelés, ugyanis az alacsony cukorárak és a magas készletek miatt csökkent a cukorrépával bevetett terület nagysága 2015-ben, a kedvezőtlen időjárás a terméshozamokat is nagymértékben visszavetette. Az időjárás nem kedvezett a burgonya termesztésének sem, az utóbbi évtizedek legkisebb burgonyatermő területéről, mindössze 19 ezer hektárról takarították be a növényt. Az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékkal kisebb területen 20,3 százalékkal kevesebb, 452 ezer tonna burgonya termett 2015-ben. Az egyre gyakoribbá váló aszályos évek miatt sikeres burgonyatermesztés csak öntözés mellett valósítható meg, ezért sok termelő hagy fel a növény termesztésével. A magyarországi szántóterület több mint felét a búza és a kukorica foglalta el 2015-ben is, napraforgót és repcét a szántóterület 19,2 százalékán takarítottak be a gazdaságok. A főbb betakarított növények (búza, kukorica, árpa, napraforgó, repce) 2005-ben együttesen 69,4 százalékban részesedtek a szántóterületből. Ez az érték 2014-re 76,6 százalékra nőtt, majd a kukorica és a búza területcsökkenése következtében 75,5 százalékra mérséklődött 2015-ben. 22. ábra: Főbb szántóföldi növények területének szántóterülethez viszonyított aránya 2005. és 2015. között (%)
30%
26,5% 25,1% 23,8% 26,5% 14,2%
20%
11,3%
10%
2,7%
5,1%
7,0% 6,8%
0% Búza
Kukorica
Napraforgó Repcemag 2005
2015
Forrás: KSH adatok alapján szerkesztette az AKI
65
Árpa
A főbb szántóföldi növények közül a búza és a napraforgó jövedelmezősége javult, míg a kukoricáé, a repcéé és a cukorrépáé csökkent, a burgonyáé az előző évi szinten maradt. A búza esetében a magasabb hozamok, a napraforgónál pedig az árak nagymértékű emelkedése ellensúlyozta a költségek növekedését. Ezzel szemben a kukorica és a repce esetében az előző évi rekord termés okozta magas bázisnak tudható be elsősorban a jövedelmezőség romlása. 35. táblázat: Fontosabb szántóföldi növények költség és jövedelem mutatói (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) 2014-2015
Növényfajta
Termelési költség
Önköltség
Értékesítési ár
(Ft/hektár)
(Ft/tonna)
(Ft/tonna)
Közvetlen állami támogatás
Termelési érték (Ft/hektár)
Ágazati eredmény** Hozam (tonna/hektár)
2015 (Ft/hektár)
Búza
2014
218 793
41 944
47 756
78 730
327 763
5,2
108 970
2015
227 466
40 070
48 231
64 510
337 649
5,6
110 183
4,0
-4,5
1,0
-18,1
3,0
8,3
1,1
2014
284 737
31 478
40 383
76 002
441 538
9,1
156 801
2015
275 098
41 440
42 753
64 416
349 704
6,6
74 605
-3,4
31,6
5,9
-15,2
-20,8
-26,7
-52,4
2014
231 394
84 481
92 909
72 511
329 197
2,7
97 803
2015
237 898
90 447
112 492
65 643
362 195
2,6
124 297
2,8
7,1
21,1
-9,5
10,0
-4,0
27,1
2014
257 856
78 331
101 077
76 558
409 386
3,3
151 530
2015
270 177
97 601
113 765
61 760
380 220
2,8
110 043
4,8
24,6
12,6
-19,3
-7,1
-15,9
-27,4
2014
477 560
7 039
9 771
213 120
876 252
67,8
398 692
2015
525 057
8 124
8 730
186 563
750 817
64,6
225 760
9,9
15,4
-10,7
-12,5
-14,3
-4,7
-43,4
2014
798 990
32 707
63 259
70 371
1 615 721
24,5
816 731
2015
791 464
32 440
62 743
70 557
1 601 346
24,4
809 882
-0,9
-0,8
-0,8
0,3
-0,9
-0,3
-0,8
2015/2014 %
Kukorica
2015/2014 %
Napraforgó
2015/2014 %
Repce
2015/2014 %
Cukorrépa
2015/2014 %
Burgonya
2015/2014 %
*Támogatásokat is tartalmazza Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Költség- és Jövedeleminformációs Osztályán készült számítások
3.2. Vetőmag-termesztés Hazánk ökológiai adottságai, vetőmag-termelési- és feldolgozási tradíciója és tapasztalatai, valamint a logisztikai előnyök a hazai mezőgazdaság egyik legsikeresebb ágazatává tették a vetőmagelőállítást. A vetőmagkivitelben hazánk a világ egyik meghatározó exportőre. A szaporítóanyag termőterületet tekintve az európai ranglista 7. helyét foglaljuk el. 2015-ben közel 107,5 ezer hektáron folyt vetőmag előállítás, a fémzárolt vetőmag mennyisége meghaladja a 300 ezer tonnát. A világ országainak rangsorában kivitelünk az elmúlt három évben továbbra is 10 százalék feletti részarányt képviselt a világ kereskedelmében. 2015-ben a búza és kukorica esetében a szemlézett területek nagyságában jelentős visszaesés volt tapasztalható az előző évekhez képest, amit a keleti piacok nehézségei indokoltak. Búza esetében a
66
szemlézett területek nagysága alig haladta meg a 24.000 hektárt, kukorica esetében pedig a 18.500 hektárt. Jelentősebb szemleterülettel rendelkezik még az árpa (8.400 ha), a szója (8.250 ha), a napraforgó (1.300 ha), valamint a káposztarepce (460 ha). A szemleterület csökkenése ellenére a jelentős bérfeldolgozás következtében a fémzárolt tételek száma tavaly nem csökkent. Szaporításra és vetőmag minősítésre 75 különböző növényfaj került. A legtöbb minősített fajtát a kukorica adta (262 db), de jelentős volt még a búza (178 db), az árpa (79 db), a szója (71 db) és a napraforgó (23 db) is. A zöldségnövényeknél kevéssel 800 ha-t meghaladó területen történt vetőmag-előállítás. Jelentősebb faj a zöldborsó, további meghatározó fajok a csemegekukorica, a paprika és a spárgatök. Fémzárolt vetőmag forgalmazására csak néhány növényfaj esetében és korlátozott mértékben került sor. A zöldségnövények piacán alapvetően két szegmens létezett, az egyik a hobbikertészek, a másik az árutermelők felé történő értékesítés. A hobbi kategória alapvetően a kiskerti vetőmag, amely a színes tasakos vetőmag forgalmazókat tömörítette. A kiskerti vetőmag forgalom mind a zöldségek, mind pedig a virágok tekintetében folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Fajtaminősítés, vetőmagok és szaporítóanyagok felügyelete, ellenőrzése A szántóföldi és kertészeti fajok fajtáinak állami elismeréséhez szükséges szántóföldi és beltartalmi vizsgálatok statisztikai adatai: Szántóföldi növényeknél 20 faj 2.658 fajtájából, kertészeti növényeknél pedig 93 faj 1.226 fajtájából történt kísérlet-beállítás. Az Országos Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján 216 db új növényfajta és 19 régi tájfajta esetében kezdődhetett meg tavaly a vetőmag- és szaporítóanyagforgalmazás. A minőségi, növényi eredetű élelmiszer-előállítás elképzelhetetlen magas biológiai értékű, új fajták felhasználásával előállított, kiváló minőségű, ellenőrzött szaporítóanyag nélkül. A NÉBIH növényi szaporítóanyag-felügyeleti tevékenysége kiterjed a vetőmag, a burgonya vetőgumó, a fás- és lágyszárú szaporítóanyagok minősítésére és a forgalmazás ellenőrzésére. A NÉBIH 2015-ben 416 hektáron 44 szántóföldi növényfaj esetében végezte el a vetőmag előállító területek minősítését. A Központi Vetőmag-minősítő Laboratóriumban összesen 11.331 db magminta minősítése történt meg, amely 15 százalékkal magasabb szám az előző évinél. A rutinszerű vizsgálatokon túlmenően eseti célellenőrzések is lefolytatásra kerültek. 2015. áprilismájus folyamán a NÉBIH a területileg illetékes megyei kormányhivatalokkal közösen csemege és pattogató kukorica forgalmazói ellenőrzést hajtott végre. A helyszíni ellenőrzések célja a hatósághoz be nem jelentett külföldi származású tételek, illetve az esetlegesen forgalomban lévő GMOszennyezett tételek kiszűrése volt. Az ellenőrzési időszak a forgalmazási időszak végére, a kukorica vetéseket megelőző időszakra esett. A közös akció során 953 tétel került ellenőrzésre, ebből 32 tétel bizonyult GMO szennyezettnek. 32 forgalmazó vállalkozás került ellenőrzésre, melyek összesen 528 db csemegekukorica és 46 db pattogató kukorica tételt forgalmaztak. A célellenőrzés során megállapításra került, hogy 14 db csemegekukorica tétel esetében a forgalmazó nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. Ezen tételekből a NÉBIH hivatalos GMO mintát vett, de a vizsgált minták GMO-mentesnek bizonyultak. Exportra kerülő mintegy 80.000 tonna vetőmag tételhez összesen 7.614 db ISTA nemzetközi érvényű bizonyítvány került kiállításra. A kertészeti és erdészeti szaporítóanyag ellenőrzés magába foglalja a zöldségpalánta- és dísznövény-szaporítóanyag, szőlő és gyümölcs, valamint erdészeti és energetikai szaporítóanyag előállítás és forgalmazásának ellenőrzését. 2015-ben a NÉBIH összesen 131 engedélyes zöldségpalánta (beleértve dughagyma, fokhagyma), valamint 455 regisztrált dísznövény szaporítóanyag termesztőnél és forgalmazónál végzett ellenőrzést.
67
Mindkét szakterületen a kisebb jogszabályi eltéréseket a felügyelők a helyszínen orvosolták, súlyos jogszabálysértés nem volt. A kiskereskedelmi dísznövény szaporítóanyag ellenőrzés keretében a NÉBIH és a kormányhivatalok szúrópróbaszerűen, összesen 172 kereskedelmi egységben (gazdabolt, áruda, szakáruház, barkácsáruház, szupermarket, hipermarket) végeztek ellenőrzést. Egy áruházlánc esetében minőségvédelmi bírság kivetésére került sor. A szőlő és gyümölcs szaporítóanyag-forgalmazás adminisztratív ellenőrzése a származási bizonyítványok alapján történik. A NÉBIH által ellenőrzött magas kategóriájú (prebázis, bázis) szaporító alapanyagot előállító törzsültetvények és szaporító iskolák helyszíni ellenőrzése során az elmúlt évben szankcionálásra nem került sor. 23. ábra: Növényi szaporítóanyag felügyelet ellenőrzésének alakulása 2014-2015-ben
1000
896 887
900 800 700
576
600 500
398
2014
400
2015
300 200 100
137 131 12 19
0 Burgonya ellenőrzések
Gyümölcs Szőlő Zöldség szaporítóanyag szaportítóanyag szaporítóanyag ellenőrzések ellenőrzések ellenőrzések Forrás: NÉBIH
3.3. Kertészet (zöldség- és gyümölcstermesztés) Magyarország a kedvező természeti feltételeknek köszönhetően a zöldség és gyümölcstermesztésben nagy hagyományokkal rendelkezik. Az íz és zamatanyagokban gazdag magyar termékek keresettek az európai piacon. Emellett az ágazat rendkívül munkaigényes, így jelentős szerepe van a mezőgazdasági foglalkoztatásban is. A friss zöldség, gyümölcs és a szőlő együttes kibocsátásának értéke folyó alapáron 307,9 milliárd forint volt 2015-ben, 16 százalékkal magasabb, mint 2014-ben. Ez alapján a kertészet a mezőgazdaság teljes kibocsátásához 12,5 százalékkal járult hozzá, az elmúlt öt évhez hasonlóan, amikor az időjárástól és a piaci folyamatoktól függően a részarány 10 és 14 százalék között ingadozott.
3.3.1. Zöldségtermesztés A zöldségfélék kínálatát elsősorban az időjárás alakulása (fagy, szárazság, kevés csapadék), valamint az Oroszországban 2014. augusztus elején bevezetett importtilalom határozta meg 2015-ben. A szokatlanul enyhe téli időjárás következtében elszaporodott kártevők és kórokozók miatt nőttek a növényvédelmi ráfordítások az ültetvényekben, illetve a jelentős mennyiségű csapadék hátráltatta a korai zöldségfélék vetését a tavasz kezdetén. Számottevő fagykárral nem kellett számolniuk a termelőknek, azonban a nyári időszakot sújtó aszályhullámok jelentős minőségi és mennyiségi veszteséget okoztak. A KSH adatai szerint Magyarországon a friss zöldségek kibocsátásának értéke folyó alapáron 176,4 milliárd forint volt 2015-ben, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennek hátterében az áll, hogy a zöldségfélék volumene és termelői ára mellett a támogatások is nőttek a termeléshez kötött támogatásoknak köszönhetően. 68
A friss zöldségek betakarított területe egy év alatt 5,8 százalékkal, a 2010-2014 közötti időszak átlagához viszonyítva pedig 12,5 százalékkal növekedett, meghaladta a 84 ezer hektárt 2015-ben. Ezen belül a csemegekukoricát az előző évinél több mint 2000 hektárral nagyobb területről aratták le, de nőtt a zöldpaprika, a zöldbab, a paradicsom, a sárgadinnye, a fejes saláta, a spárgatök és az egyéb zöldségfélék betakarított területe is. 36. táblázat: A fontosabb zöldségfélék betakarított területe 2010-2015 (ezer hektár)
Csemegekukorica Zöldborsó (szemes) Görögdinnye Fejes káposzta Zöldpaprika Fűszerpaprika Vöröshagyma Sárgarépa Zöldbab Paradicsom Fokhagyma Uborka Sárgadinnye Paradicsompaprika Fejes saláta Spárgatök Egyéb Zöldségfélék összesen
2010
2011
2012
2013
2014
2010-2014 Részesedés Változás évek Részesedés 2011-2015 Változás 2015/(20102015 átlaga 2015 (%) (%) 2015/2014 (%) 2014) (%)
21,8 14,4 5,8 2,4 2,5 1,6 1,7 1,7 2,2 1,9 0,6 1,0 0,6 0,7 0,2 0,3 8,5 67,8
26,5 15,5 6,4 2,8 2,1 2,4 2,3 1,9 1,9 2,0 1,0 0,8 0,7 0,5 0,3 0,2 8,2 75,5
29,4 15,6 6,1 2,6 2,0 2,4 2,1 2,0 1,9 1,3 1,1 0,8 0,7 0,6 0,4 0,2 7,8 76,8
30,8 12,9 5,8 2,6 2,1 2,3 2,0 2,0 1,5 1,7 1,1 0,6 1,0 0,4 0,6 0,3 8,0 75,6
30,3 16,2 6,1 2,6 2,0 2,5 2,5 2,0 1,7 1,9 1,0 0,7 0,6 0,4 0,3 0,2 9,0 79,9
32,4 16,9 6,0 2,4 2,6 2,3 2,1 1,9 2,1 2,3 1,0 0,7 0,8 0,4 0,4 0,3 9,9 84,5
27,8 14,9 6,0 2,6 2,1 2,2 2,1 1,9 1,8 1,8 1,0 0,8 0,7 0,5 0,4 0,2 8,3 75,1
38,3 20,0 7,1 2,8 3,1 2,7 2,5 2,3 2,5 2,7 1,2 0,8 0,9 0,5 0,5 0,4 11,7 100,0
38,1 19,7 7,8 3,3 2,8 3,0 2,8 2,5 2,3 2,4 1,3 0,9 1,0 0,6 0,5 0,3 10,9 100,0
+6,9 +4,3 -1,6 -7,7 +30,0 -8,0 -16,0 -5,0 +23,5 +21,1 -0,0 -0,0 +33,3 -0,0 +33,3 +50,0 +10,0 +5,8
+16,7 +13,3 -0,7 -7,7 +21,5 +2,7 -0,9 -1,0 +14,1 +30,7 +4,2 -10,3 +11,1 -23,1 +11,1 +25,0 +19,3 +12,5
Forrás: KSH
A legnagyobb területen termelt zöldségféle hagyományosan a csemegekukorica, a zöldborsó és a görögdinnye, a zöldségfélék területének együttesen közel kétharmadát (65,5 százalékát) foglalták el 2015-ben. Ezzel szemben a termelési értéket tekintve az első és második helyen a zöldpaprika és a paradicsom áll, csak ezt követi a rangsorban a csemegekukorica, termesztett gomba, valamint a görögdinnye. Magyarország évek óta őrzi vezető csemegekukorica-termelő szerepét az EU-ban. A termőterület 48,6 százalékkal 32,4 ezer hektárra emelkedett 2015-ben 2010-hez képest, 38,3 százalékát képviselte a szántóföldi zöldségek területének. Az ágazatnak nagy kihívást jelentett a rendkívül aszályos nyár 2015-ben, ami nagymértékű terméskiesést okozott az öntözetlen területeken. Összességében 479 ezer tonna terményt takarítottak be a gazdák, közel 2,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évek hozamingadozásai alátámasztják azt a tényt, hogy gazdaságosan és biztonságosan csak öntözéssel termeszthető csemegekukorica Magyarországon. Magyarország a 4. legnagyobb zöldborsótermelő ország az Európai Unióban. A termőterület 4,3 százalékos bővülése mellett az előző évinél 7,9 százalékkal több, 94,5 ezer tonna zöldborsót takarítottak be 2015-ben. Az év eleji időjárás kedvezett a zöldborsó állományok fejlődésének, viszont a nyári melegek jelentősen rontottak a termés minőségén. Magyarország görögdinnye kínálatában nőtt az oltott dinnye részaránya, meghaladta a 60 százalékot 2015-ben. A növény betakarított területe az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal csökkent, 6 ezer hektár körül alakult 2015-ben. A KSH adatai szerint a termés 196,0 ezer tonna volt, 10,3 százalékkal múlta alul a 2014-ben betakarított mennyiséget. A változékony, hőhullámokban gazdag időjárás miatt a betakarítási szezon a megszokottnál később kezdődött és némileg lerövidült egyes dinnyetermesztési körzetekben. Az ipari paradicsomtermelésben erős területi koncentráció kezdődött el 2013-ban. Azok a termelők, akik nem tudtak fejleszteni, abbahagyták a termelést, így az ipari paradicsom nagy részét a csúcstechnológiával rendelkező üzemek állítják elő. Mindemellett a feldolgozóipari kapacitások is bővültek 2014-ben és 2015-ben. Magyarországon a 21,1 százalékkal nagyobb termőterület és a 11,9 százalékkal jobb termésátlagnak köszönhetően a paradicsom mennyisége a 2014. évi 153,2 ezerről 200,4 ezer tonnára emelkedett 2015-ben. 69
A zöldpaprika betakarított területe 30 százalékkal 2579 hektárra nőtt 2015-ben, a termés 117,1 ezer tonna volt, 38,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A talaj nélküli termesztésben nőtt az integrált és a biológiai növényvédelem jelentősége, amihez a paprika fajtanemesítés is hozzájárult a rezisztenciával rendelkező paprikafajták számának növekedésével. A fűszerpaprika termőterülete az előző évihez viszonyítva 8 százalékkal 2 347 hektárra csökkent, ezzel párhuzamosan a termés mennyisége 2,4 százalékkal 21 513 tonnára nőtt 2015-ben, noha a termesztést a termelők egy jelentős részéről az elavult termesztéstechnológia és az öntözetlen területek nagy aránya jellemzi. 37. táblázat: A fontosabb zöldségfélék terméseredményei 2011-2015 (ezer tonna)
Csemegekukorica Fejes káposzta Fejes saláta Fokhagyma Görögdinnye Paradicsom Paradicsompaprika Sárgadinnye Sárgarépa Spárgatök Uborka Fűszerpaprika Vöröshagyma Zöldbab Zöldborsó (szemes) Zöldpaprika Forrás: KSH
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2010-2014 évek átlaga
302,8 57,1 7,9 4,2 141,1 134,3 11,9 8,6 58,5 7,1 38,0 14,5 40,9 17,0 61,1 109,5
427,3 433,6 80,8 65,3 7,6 8,3 6,5 6,4 202,9 182,7 163,3 108,8 9,7 12,8 9,0 11,7 65,1 74,7 7,4 6,9 35,9 33,9 20,8 21,9 57,6 57,2 16,9 17,9 99,1 92,4 117,5 79,1
497,4 66,8 13,7 7,2 190,4 135,8 10,0 22,4 67,4 7,6 30,1 13,6 59,9 16,8 67,6 76,5
466,7 60,2 12,3 7,2 218,5 153,2 10,0 12,2 83,7 7,6 29,6 21,0 61,8 17,5 87,6 84,8
479,0 64,7 12,1 6,9 196,0 200,4 10,9 15,9 78,2 8,0 31,6 21,5 60,3 20,9 94,5 116,1
425,6 66,0 10,0 6,3 187,1 139,1 10,9 12,8 69,9 7,3 33,5 18,4 55,5 17,2 81,56 93,48
Változás 2015/2014 (%)
Változás 2015/(2010-2014) %
+2,6 +7,5 -1,6 -4,2 -10,3 +30,8 +9,0 +30,3 -6,6 +5,3 +6,8 +2,4 -2,4 +19,4 +7,9 +38,1
+12,6 -2,0 +21,5 +9,5 +4,8 +44,1 +0,2 +24,4 +11,9 +9,3 -5,7 +17,1 +8,7 +21,4 +15,9 +25,3
Magyarországon 2,1 hektáron az előző évinél 2,4 százalékkal kevesebb, 60,3 ezer tonna vöröshagyma termett 2015-ben. A hagymatermesztés a makói termőtájról fokozatosan eltolódik a Jászság, Bács-Kiskun megye, valamint a Kisalföld irányába. A magyarországi hagymatermelésre jellemző a szűk fajtaszortiment és az alacsony hektáronkénti terméshozam. A tárolókapacitások hiánya miatt a betakarított vöröshagyma néhány hónapon belül értékesítésre kerül, jóllehet az áruházláncok az egész éves beszállítást részesítik előnyben. A sárgarépa termőterülete 5,0 százalékkal 1 860 hektárra, a betakarított termés mennyisége 6,6 százalékkal 78,2 ezer tonnára esett 2015-ben az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A petrezselyemgyökeret ugyanekkor 5 százalékkal nagyobb területről, közel 2000 hektárról takarítottak be, a termés meghaladta a 40 ezer tonnát (+12,4 százalék). A fejes káposzta termőterülete 2 435 hektár (-7,7 százalék), termése 64 701 tonna (+7,5 százalék) volt 2015-ben. Míg 2014-ben új növényvédelmi kihívásokkal kellett szembenézni a káposztatermelőknek, addig 2015-ben az aszály okozott nehézségeket. Magyarországon közel 30 ezer tonna gombát termeltek 2015-ben. A legnagyobb termesztőkörzetek a közép-magyarországi régióban, ezen belül is Budapesten találhatóak, a csiperkegomba 45 százaléka ebben a régióban terem. A laskagomba kiemelt termesztőkörzetei: Kecskemét és környéke, a Duna-Tisza köze, Budapest és környéke, illetve Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye. A gombaágazat bevételének 30 százaléka a feldolgozott gombakészítményekből, 70 százaléka pedig a friss gomba értékesítéséből származott. A fontosabb zöldségfélék ágazati eredménye 2015-ben is pozitív volt, de nagy különbség tapasztalható az egyes növények között. A görögdinnye és a fejes káposzta ágazati eredménye nőtt 2015-ben az előző évihez viszonyítva. Csökkenés a paradicsom, a zöldpaprika, a vöröshagyma, a zöldborsó és a csemegekukorica esetében tapasztalható. A gyengébb eredmény elsősorban a 2014. évit meghaladó termelési költségekkel és az egyes növények alacsonyabb értékesítési átlagárával magyarázható. 70
38. táblázat: A fontosabb zöldségágazatok költség és jövedelem mutatói (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) 2015* Termelési költség forint/hektár
Önköltség forint/tonna
Értékesítési ár forint/tonna
Görögdinnye
1 181 739
28 651
Paradicsom
1 021 870
Zöldpaprika
Növényfajta
Ágazati eredmény** 2015* forint/hektár
2014 forint/hektár
2015/2014 %
42 345
673 986
613 503
10
27 836
31 467
258 030
273 121
-6
2 709 936
89 832
158 173
2 154 949
2 517 099
-14
Vöröshagyma
1 102 829
32 052
59 600
1 085 540
1 434 404
-24
Fejes káposzta
1 071 226
42 735
63 873
604 951
586 957
3
Zöldborsó
414 288
81 129
81 445
79 223
98 828
-20
Csemegekukorica
522 614
33 854
35 751
122 628
239 105
-49
* Előzetes adat **Támogatásokat is tartalmazza Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI
3.3.2. Gyümölcstermesztés A KSH Mezőgazdasági Számlarendszerének adatai szerint a friss gyümölcsök kibocsátása 2015ben folyó alapáron 90,6 milliárd forint volt, 11,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés (+25,5 százalék) nagymértékben kompenzálta ugyanis a volumencsökkenést (-4,3 százalék). A gyümölcstermelés fajta szerint koncentrált, az alma tette ki a termőterület 40,1 százalékát, a meggy 15,9 százalékát 2015-ben. A termőterület jelentős hányadát foglalta el még a szilva (8,8 százalék), az őszibarack (6,6 százalék) és a kajszi (5,7 százalék). A gyümölcsfélék termelési értékét tekintve az alma és a meggy után a rangsorban az őszibarack, a kajszi és a körte megelőzte a dió és a szilva eredményét 2015-ben.
Összes terület, ebből Termőterület, ebből - alma - körte - meggy - szilva ringlószilva - kajszi - őszibarack Forrás: KSH
39. táblázat: A fontosabb gyümölcsfélék termőterülete (ezer hektár) 2010 2011 2012 2013 2014
2015
91,3 82,5 33,3 2,9 13,6 5,4
90,7 81,7 32,8 2,9 13,1 7,2
4,6 5,4
4,7 5,4
93,2 83,2 34,0 2,7 13,5
91,1 81,9 33,1 2,7 13,4
91,5 80,5 32,0 2,8 13,3
91,9 83,2 33,4 3,0 14,0
7,2 4,3 5,6
7,5 4,3 5,5
7,6 4,3 5,5
7,7 4,4 5,4
és
Az almaültetvények együttes termőterülete 32,8 ezer hektár volt 2015-ben, ennek nagy része továbbra is korszerűtlen és elöregedett. A területi koncentráció erős, a termőterület több mint fele, 57 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Az almatermés 60-70 százalékát az ipar dolgozza fel. Magyarországon a legjelentősebb fajta az Idared, az összes ültetvényterület közel harmadán termesztik. A 2014. évi rekordtermés megterhelte az ültetvényeket, ennek negatív hatása 2015 tavaszán visszafogott virágzással jelentkezett. Ráadásul a nyári aszály nem csak az elöregedett, hanem a korszerű ültetvényekben is kisebb gyümölcsméretet, nem megfelelő színeződést eredményezett. A legnagyobb károkat a kelet-magyarországi almaültetvények szenvedték el. A szárazság kedvezett a kártevők elszaporodásának is, különösen a kétfoltos takácsatka ellen kellett védekezni. Az almatermés 511,5 ezer tonna volt 2015-ben, amely az előző évi rekordtermésnél 34,4 százalékkal volt kevesebb. Magyarország körtetermelése a 2014. évi mennyiséget 76,9 százalékkal haladta meg, 36,8 ezer tonna volt 2015-ben, az őszibaracktermés ezzel szemben 37,4 ezer tonnára (-3,4 százalék) csökkent.
71
Bár a kajszi termőterülete az előző évihez képest 2,1 százalékkal 4,7 ezer hektárra nőtt 2015-ben, a gyengébb hozamok miatt a termése 13,9 százalékkal csökkent, 20 ezer tonna alatt maradt. Az ültetvények legnagyobb hányada Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A Gönci magyar kajszifajta foglalta el az ültetvényterület több mint ötödét, emellett jelentős volt a Ceglédi óriás és külföldi fajták közül a Bergeron részesedése is. A szilva termése a 2012. évi mennyiség kivételével 40 ezer tonna fölött alakult az elmúlt öt évben, 2015-ben 7,2 hektárról 46,0 ezer tonna szilvát takarítottak be. Az ültetvények elöregedettek, kevés a korszerű, intenzív szilvaültetvény. A fajtaszortiment is szűk, a Lepotica és a Stanley fajták dominálnak a termesztésben. A tavaszi fagyok hatására jelentősen esett a meggytermés 2015-ben, 13,1 ezer hektáron 16,4 százalékkal kevesebb, 76,8 ezer tonna meggy termett. A meggy értékesítési ára jelentős ingadozásokat mutat évről évre, és alacsony árszínvonal jellemzi a felvásárlást. Az ipari meggy felvásárlása nagyságrendileg 150 forint körül alakult kilogrammonként a 2015. évi szezon végén. A meggyágazat támogatása érdekében szakértői egyeztetések kezdődtek a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával a piaci szereplők közötti transzparencia és együttműködés elősegítése érdekében. 40. táblázat: A fontosabb gyümölcsfélék terméseredményei 2011-2015 (ezer tonna) Év Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack
2015 2010 496,9 24,2 5,7 51,9 70,9 27,1 52,9
2011 292,8 17,3 7,7 61,7 37,3 24,8 41,7
2012 650,6 14,6 4,8 53,4 43,3 10,8 16,3
2013 591,9 27,7 10,1 70,4 48 21,5 43,9
2014 779,9 20,8 9,4 91,8 45,1 23,1 38,7
511,5 36,8 11,3 76,8 46 19,9 37,4
2010-2014 évek átlaga 562,4 20,9 7,5 65,8 48,9 21,5 38,7
Változás 2015/2014 (%) -34,4 +76,9 +20,2 -16,3 +2,0 -13,9 -3,4
Változás 2015/(20102014) (%) -9,1 +75,9 +49,9 +16,6 -6,0 -7,3 3,4
Forrás: KSH
A fontosabb gyümölcsfélék jövedelmezősége (támogatásokkal együtt) 2015-ben nagymértékben emelkedett, ami elsősorban a kedvezőbb áraknak köszönhető. 41. táblázat: Fontosabb gyümölcságazatok költség és jövedelem mutatói (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) 2015* Termelési költség forint/hektár
Önköltség forint/tonna
Értékesítési ár forint/tonna
1 031 116
40 237
Őszibarack
798 064
Meggy Szilva
Növényfajta Alma
Ágazati eredmény** 2015* forint/hektár
2014 forint/hektár
2015/2014 %
54 380
503 371
104 861
380
116 189
137 841
235 417
154 055
53
595 031
78 789
107 661
365 581
339 090
8
585 274
49 689
85 133
544 630
139 864
289
* Előzetes adat **Támogatásokat is tartalmazza Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások
3.3.3. Szőlőtermesztés A szőlő összes (termő- és nem termő) területe 2015-ben 81 ezer hektár volt, ami megegyezik a 2011-es értékkel. A stagnálás mellett ugyanakkor az ország egyes megyéiben az ültetvényterületek mérete jelentősen megváltozott. Az elmúlt 5 évben legnagyobb területcsökkenés Csongrád (-21,5%) és Zala (-7,1%) megyében történt, míg Komárom-Esztergom (+43,5%) és Tolna (+4,5%) megyében számottevő mértékben növekedett az ültetvényterület nagysága.18
18
A KSH adatgyűjtése nem borvidékenként, hanem megyeszinten történik.
72
A termőre fordult szőlőterület 2015-ben 72 ezer hektár volt. Ez 1,4 százalékkal magasabb a 2011ben megfigyelt értéknél. Ennek legfőbb oka az, hogy az EMGA támogatásából biztosított szerkezetalakítási támogatásból létrejövő új telepítések a telepítés után 4-5 évvel termőre fordultak. A betakarított mennyiség 2015-ben elérte a 472 ezer tonnát, ami 16,2 százalékos emelkedést jelent a 2014. évi adatokhoz képest. Ez a termésmennyiség átlagosnak felel meg, az emelkedés a 2014-es év kedvezőtlen időjárásával magyarázható. A 2015-ös évben az időjárás az azt megelőző évhez képest kegyesebb volt, csak szórványos, azonban heves jégkárok sújtották az egyes hegyközségeket. A kedvező időjárás következtében a legtöbb megyében a termésmennyiség növekedett 2014-hez képest. A legnagyobb emelkedés Somogy (+96,2%), Pest (+74,6%) és Zala (+56,5%) megyében történt. Mindösszesen két megyében, Bács-Kiskunban (-2,0%) és Hevesben (1,2%) csökkent a termésmennyiség, azonban itt is csak minimális mértékben. A termésmennyiség emelkedésével együtt a termésátlag is növekedett, így az egy hektárra eső termésmennyiség 2015-ben meghaladta a 6,5 tonnát. A legmagasabb termésátlagot a termelők Somogy (10,5 t/ha) és Heves (7,3 t/ha) megyében érték el. A KSH adatai szerint a leszüretelt szőlőből a borászok 2015-ben több mint 3 millió hektoliter bort készítettek, ami 11,2 százalékkal haladja meg a 2014. évi mennyiséget. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint19 a gazdasági aktában rögzített borszőlő termőültetvény nagysága 2015-ben meghaladta az 58 ezer hektárt, amelyről 2,78 millió hektoliter bort készítettek. A megtermelt borok 65 százalékából fehérbor, a fennmaradó 35 százalékából pedig rozé, illetve vörösbor készült. Az elkészült borok 44,6 százaléka oltalom alatt álló eredet megjelölésű (OEM) bor, 41,3 százaléka oltalom alatt álló földrajzi jelölésű (OFJ) bor, míg a fennmaradó része földrajzi jelzés nélküli (FN) bor minősítésűnek felel meg.
Összes terület (ezer ha) Termőterület (ezer ha) Termésmennyiség (ezer t) ebből: étkezési Termésátlag (kg/ha) egyszer fejtett bor (millió liter) *Előzetes adatok Forrás: KSH
42. táblázat: A szőlő terméseredményei 2011 2012 2013 81 82 80 76 72 69 450 356 451 15 13 15 5 960 4 930 6510 282 224 294
2014 81 71 406 13 5740 269
2015* 81 72 472 13 6540 301
3.4. Dísz és gyógynövénytermesztés, felvásárlás 3.4.1. Dísznövénytermesztés A dísznövénytermesztésre használt terület összesen 1.329 hektár, a termesztés nettó árbevétele 9,1 milliárd forint volt 2015-ben az AKI adatgyűjtése alapján. A termesztő terület kiterjedése gyakorlatilag az előző évben regisztrált értéken maradt, de a 2013-ban használt területhez képest 4 százalékkal bővült. A nettó árbevétel közel 5 százalékkal emelkedett 2015-ben az előző év árbevételéhez képest. A dísznövénykertészetekben munkát végzők száma kissé meghaladta a 2.100 főt, ami 5 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, és szintén 5 százalékkal múlta felül a 2011– 2014-es évek átlagát. Teljes munkaidőben 1.340 fő (63 százalék), részmunkaidőben 350 fő (17 százalék) dolgozott, az alkalmi munkát végzők száma pedig meghaladta a 420-at a díszkertészetekben. A faiskolákban dolgozók száma átlagosan 1 fő volt hektáronként, míg az intenzívebb dísznövénykultúráknál meghaladta a 8 főt.
19
A KSH és a HNT szőlő- és bortermelési adatai különbözőek, mivel a KSH az ország teljes termelését, míg a HNT a hegyközségi tagokét mutatja ki. A HNT tagság azon gazdálkodóknak kötelező, akik legalább 1000 m2 szőlőt művelnek, vagy területnagyságtól függetlenül saját termelésű bort értékesítenek.
73
A faiskolai dísznövények (gyeptermesztéssel) termesztő területe 1.229 hektár volt 2015-ben, ami 6 százalékos bővülés az előző évhez viszonyítva. Az értékesítés volumene mintegy 24 százalékkal nőtt, a nettó árbevétel 17 százalékkal emelkedett és elérte az 5,2 milliárd forintot 2015-ben. A növénycsoporton belül az örökzöld díszfák (fenyőfélék) és a cserjék termesztő területe növekedett, míg a lombos díszfák, a karácsonyfa és a rózsatő területe csökkent. A kategória meghatározó képviselői a fenyőfélék és a lombos díszfák 1,9, illetve 1,5 milliárd forintos árbevétellel. A díszfák és más faiskolai termékek a belföldi értékesítés mellett az exportpiacon is megjelennek. A fa- és cserjefélék, valamint más gyökeres növények (oltványok) exportértéke 1,3 milliárd forint volt 2015-ben, 22 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Vágott virágot 51, cserepes, kiültetésre szánt és hagymás dísznövényeket 44 hektáron termeltek 2015-ben, a termesztő terület jelentős része fedett volt. A cserepes, kiültetésre szánt, balkon-, hagymás és rizómás növények esetében a fedett terület aránya elérte a 84 százalékot. A vágott virág és a cserepes, hagymás dísznövények értékesítése együttesen az előző év szintjén maradt mennyiségében (darabszám), értéke azonban csökkent 2014-hez képest. A két szegmens együttes nettó árbevétele közel 3,9 milliárd forint volt 2015-ben. A vágott virágok fő képviselői közül gerberából 480 millió, vágott rózsából 65 millió, szegfűből pedig 54 millió forint nettó árbevételt értek el a termelők 2015-ben. A friss vágott virág importértéke közel 4,7 milliárd forint volt 2015-ben, ami 5 százalékos növekedés az előző évhez képest. A hazai termelés értéke 1,5 milliárd forint feletti értéket ért el, azaz a belső piacon továbbra is túlsúlyban van az importált vágott virág. A cserepes, kiültetésre szánt és hagymás dísznövények termelési értéke 2,3 milliárd forint volt 2015-ben. A csoport jellegzetes növényei közül muskátlifélékből 335 millió forint, cserepes krizantémból 122 millió forint, begóniákból 99 millió forintos árbevétel keletkezett. Dísznövényexportunk meghatározó része – a környező EU-tagországok mellett – a német piacra került, míg az import túlnyomórészt Hollandiából, Németországból és Olaszországból érkezett 2015ben.
3.4.2. Gyógynövénytermesztés, felvásárlás A gyógynövényágazat jelentős szereppel bír az egészség- és kozmetikai iparban, hagyományai miatt pedig fontos tényező az idegenforgalomban is. A vertikum főbb részei a gyógynövénygyűjtés, termesztés, -felvásárlás és -feldolgozás. A felvásárlók alapanyag-beszerzése több csatornán valósul meg és az alapanyag eredete vagy állapota alapján a beszerzés felosztható termesztett és vadon termő, illetve nyers és drogállapotú gyógynövényekre. A drogformátum a felhasznált gyógynövények legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, melyet többnyire szárítással tartósítottak. A hazai beszerzésben a virág és a vegyes kategóriában, valamint a nyers formátumú magoknál a vadon termő növények aránya nagyobb volt, mint a termesztetteké. A termesztett gyógynövények beszerzése a nyers levél, gyökér és fűfélék csoportjában volt jellemző 2015-ben. Az importált gyógynövényeknél – a szállíthatóság és eltarthatóság miatt – a drog- (szárított) állapot dominál. A virághasznosítású gyógynövények közül a bodza és a kamilla, a leveles gyógynövényeknél a citromfűlevél és a csalánlevél volt a legnagyobb mennyiségben felvásárolt alapanyag 2015-ben. A legnagyobb mennyiségben termesztett növény a füvek közül a lósóska, a benedekfű és a cickafarkfű volt. A nyers és a drogformában beszerzett hazai gyógynövények mennyisége összességében meghaladta a 2.100, illetve a 2.200 tonnát 2015-ben. A drogformátumú (szárított) hazai eredetű beszerzés mindegyik gyógynövénycsoportnál (összevontan) emelkedett és ezzel párhuzamosan a friss beszerzés minden csoportban összességében csökkent a 2014-es mennyiséghez képest. A nyers állapotú fűfélék esetében az átvétel és a saját termelés összes mennyisége 16, a levélfélék beszerzése pedig 46 százalékkal csökkent 2015-ben. Az összevont csökkenés ellenére a két csoport néhány tagjánál emelkedett a beszerzés, így a gyermekláncfű 77, az orvosi zsálya 35 százalékkal haladta meg az előző évi (hazai, nyers) mennyiséget. 74
A friss és szárított gyógynövényeket is magába foglaló külkereskedelmi termékcsoport exportértéke (mákszalma nélkül) 1,46 milliárd forint volt 2015-ben, vagyis 20 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Gyógynövénykivitelünk döntő része az unió országaiba került, a legfontosabb exportpartnereink Németország, Olaszország és Ausztria mellett az Amerikai Egyesült Államok voltak 2015-ben.
3.5. Állattenyésztés Az élő állatok és állati termékek bruttó kibocsátása folyó alapáron a mezőgazdasági kibocsátásnak 34,8 százalékát biztosította. 854,1 milliárd forint volt 2015-ben, folyó áron 3,3 százalékkal, változatlan áron 5,7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezen belül a szarvasmarha-ágazat 247 milliárd forinttal (+3,1 százalék), a sertéságazat 218 milliárd forinttal (-0,9 százalék), a baromfiágazat 326,7 milliárd forinttal (+5,2 százalék), míg a juh- és kecskeágazat 21 milliárd forinttal (+24,4 százalék) járult hozzá a kibocsátáshoz. A szarvasmarha-állomány 2011-ben kezdődött növekedése 2015-ben is folytatódott, a KSH december 1-jei adatai alapján Magyarországon a szarvasmarhák száma 821 ezer egyed volt, 2,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz, és 17,7 százalékkal a 2011. év végi szinthez képest. Az elmúlt 4 évben a szarvasmarha-állomány növekedése 123,1 ezer egyed volt. A szarvasmarha állomány utoljára 1999-ben volt magasabb a mostaninál (857 ezer). A szarvasmarha-állomány 62,8 százalékát a gazdasági szervezetek, 37,2 százalékát az egyéni gazdaságok tartották. Ez az arány nem változott lényegesen a 2014. évi adatokhoz viszonyítva. A tehenek száma tovább emelkedett, 2015 végén 367,6 ezer egyed volt (+2,4 százalék). Ez a húshasznú teheneknek köszönhető, ugyanis a tejhasznú tehenek száma stagnált, a kettős hasznosításúaké pedig csökkent. A húshasznú tehénállomány 12,9 százalékkal 117 ezer egyedre növekedett, míg a kettős hasznosítású 6,5 százalékkal 41,8 ezerre csökkent, a tejhasznú állomány pedig 0,8 százalékkal 208,7 ezerre mérséklődött. A tehénállomány 2011 és 2015 között 11,8 százalékkal növekedett, ezen belül a húshasznú tehenek száma több mint másfélszeresére emelkedett (+51,7 százalék), a tejhasznú tehenek száma 6,0 százalékkal bővült, ugyanakkor a kettős hasznosítású állomány közel negyedével, 23,6 százalékkal esett vissza. A szarvasmarhát tartó gazdasági szervezetek száma 2014 decembere óta 6,6 százalékkal, a teheneket tartóké 6,4 százalékkal nőtt, míg az egyéni gazdaságoknál a szarvasmarhát tartók száma 4,0, a tehenet tartóké 2,8 százalékkal csökkent. Az egy gazdaságra jutó szarvasmarhák száma a gazdasági szervezeteknél 3,4 százalékkal csökkent (424), az egyéni gazdaságoknál 5,4 százalékkal (19) emelkedett tavaly óta. A tejhasznú teheneket tartó gazdasági szervezetek száma nőtt, míg az egyéni gazdaságok száma csökkent, hasonló folyamat ment végbe az állomány esetében is. Ennek köszönhetően 2015 decemberében a gazdasági szervezetek a tejhasznú állomány 84,0, az egyéni gazdaságok 16,0 százalékát tartották. Az egy gazdaságra jutó tejhasznú tehén állomány a gazdasági szervezetek esetében 421 (-4 darab), az egyéni gazdaságokban 9 darab volt (nem változott).
75
24. ábra: Az állatállomány alakulása (2004. december 1. =100)
130% 120% 110% 100% 90% 80% 70%
60% 50% 40%
Szarvasmarha
Sertés
Juh
Tyúk
Forrás: KSH alapján
Az állomány növekedésével párhuzamosan élénkült a szarvasmarhavágások száma is. Az AKI vágási statisztikája szerint a vágóhidakon összesen 102 ezer szarvasmarhát vágtak le 2015-ben, 12,3 százalékkal többet, mint 2014-ben. A levágott állatok élősúlya 13 százalékkal 51,1 ezer tonnára nőtt. A tehenek vágása 9, a bikák vágása 18 százalékkal haladta meg a teljes vágáson belül az előző év szintjét. A fiatal marhák vágása 14, az üszőké és a borjaké 2,1 százalékkal növekedett. A tejtermelés a termelői árak csökkenésének ellenére tovább bővült 2015-ben. A KSH adatai szerint Magyarországon a tehéntej termelése 5 százalékkal, 1918 millió literre, a tejfelvásárlás 4,5 százalékkal, 1495,7 ezer literre nőtt, ennek köszönhetően a termelés több mint háromnegyedét, 78,0 százalékát feldolgozóknak, nagykereskedőknek értékesítették a termelők 2015-ben. A nyerstej kivitele továbbra is jelentős, de mérsékelten növekedett 2015-ben. A nyerstej export 2,4 százalékkal, 362,5 ezer literre emelkedett 2015-ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ezzel a termelés 18,9 százalékát tette ki. A termelés növekedése a tejhozam 5 százalékos javulásával (7610 liter/tehénre) magyarázható, ami ellensúlyozta a 2015. decemberi tej- és kettős hasznosítású tehénállomány 1,6 százalékos (251 ezer egyedre) csökkenését. Figyelemreméltó, hogy a tejhozam 2011 és 2015 között 14,1 százalékkal emelkedett, amihez hozzájárult az, hogy növekedett a tejhasznú tehenek aránya a potenciális tejtermelő állományon belül.
76
25. ábra: A tejhozam alakulása (liter/tehén/év)
8 000 7 000
6 670
6 922
6 933
2012
2013
7 248
7610
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2011
2014
2015
Forrás: KSH alapján
A tejtermelés koncentrált, több mint háromnegyedét a gazdasági szervezetek adták 2015-ben. Összesen 445 gazdasági szervezet foglalkozott tejtermeléssel 2015-ben, együtt 1498,2 millió liter tejet termeltek, az összes termelés 78,1 százalékát. A gazdasági szervezetek tejtermelésének közel felét, 47,4 százalékát az évi 6 millió liternél többet termelő 69 nagygazdaság adta. A gazdasági szervezetek a megtermelt tej döntő többségét feldolgozóknak, kereskedőknek értékesítik, de emellett jelentős még a közvetlen export is. 26. ábra: A gazdasági szervezetek tejfelhasználása (%)
Közvetlen eport 8,1
Feldolgozás 1,0 Takarmányozásra 2,2
Értékesítés egyéb 5,7
Értékesítés felvásárlóknak 83,0
Forrás: KSH
77
A 2015-ben megtermelt 1969,8 millió tonna tej20 több mint háromnegyedét vásárolták fel feldolgozók, nagykereskedők, a többit a gazdaságban hasznosították, vagy közvetlenül exportálták a termelők. A jelentős nyerstej export hatására a termelés közel 60 százalékát, a felvásárlás mintegy háromnegyedét dolgozták fel a magyarországi tejfeldolgozó vállalkozások. A legtöbb tejet a sajt és a fogyasztói folyadéktej előállításához használtak fel a feldolgozók, de jelentős ezen kívül még a savanyított tejtermékek előállítása. A tej feldolgozása során nagy mennyiségű savó is keletkezett. 27. ábra: A tejtermelés és felhasználás 2015-ben (millió liter)
Forrás: KSH alapján (*Gazdaságban hasznosított tej: feldolgozás, saját fogyasztás, közvetlen export, takarmányozás)
Az élő szarvasmarha és a marhahús külkereskedelmének egyenlege pozitív volt 2015-ben is, mind a két termék esetén növekedés volt megfigyelhető az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha exportja 28,6 százalékkal 42,8 ezer tonnára nőtt, míg élőmarha importja érdemben nem változott (12,8 ezer tonna). Az élőmarha export növekedésének döntő többségét a Törökországba irányuló vágómarha-, és az Oroszországba irányuló tenyészmarha kivitel tette ki. A marhahúsexport 5,6 százalékkal 13 ezer tonnára, a marhahúsimport 2 százalékkal 11,5 ezer tonnára növekedett. A KSH adatai szerint Magyarországon a tej és a tejtermékek exportárbevétele öt éven át tartó növekedést követően először mérséklődött (–6,4 százalék, 261,7 millió euró), az import értéke kétévi emelkedés után pedig 4 százalékkal, 309,2 millió euróra csökkent 2015-ben az előző évihez viszonyítva. A külkereskedelmi egyenleg továbbra is negatív maradt és 6 százalékkal romlott 2015ben az előző évihez képest. A kivitel csökkenése mindenekelőtt a nyerstej 24,9 százalékos árcsökkenésének tudható be, amit nem tudott ellensúlyozni a mennyiség 2,4 százalékos növekedése. Ezzel szemben érdemben bővült a sajt és túró, a tejsavó és fogyasztói folyadéktej kivitel értéke és mennyisége. A sertésállomány az elmúlt évi létszámmal összehasonlítva kissé csökkent, 2015 decemberében 3,124 millió egyedet tett ki, ami 0,4 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az anyakocák száma szintén mérséklődött 1,7 százalékkal. Az egyéni gazdaságok sertéslétszáma ugyanakkor 1,5 százalékkal 820 ezer sertésre emelkedett a 2014. decemberi létszámhoz képest, míg a gazdasági 20
A KSH módszertana alapján 1 liter tej=1,027 kg tej
78
szervezetek sertésállománya 1 százalékkal 2304 ezerre csökkent. Az egy gazdaságra jutó sertések számában jelentős a különbség a gazdálkodási formák között, hiszen a szervezetek esetében 3455, az egyéni gazdaságoknál 7 darab volt. A sertésállomány területi koncentrációja is jelentős, 2015-ben három régió, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl rendelkezett az állomány háromnegyedével. A KSH adatai alapján az élősertés-behozatal 13,5 százalékkal 60,8 ezer tonnára nőtt, a sertéshúsimport viszont 4,3 százalékkal 125 ezer tonnára csökkent 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest. Az élősertés export 34,6 százalékkal 34 ezer tonnára csökkent, míg a sertéshús-kivitel 4,4 százalékkal 145 ezer tonnára emelkedett. Magyarország csakúgy, mint az előző évben élősertésből nettó importőr, sertéshúsból pedig nettó exportőr volt 2015-ben. Az élősertés esetében jelentősen romlott, míg a sertéshúsnál javult a külkereskedelmi egyenleg az előző évihez viszonyítva. Az AKI adatai szerint az engedélyezett vágóhidak sertésvágásának növekedése 2014-hez hasonlóan 2015-ben is dinamikus volt. Összesen 4 millió 459 ezer darab sertés vágtak a hazai vágóhidak, a levágott állatok száma 9,3 százalékkal, élősúlyuk 10,8 százalékkal nőtt. A vágóhidak nagyrészt hazai sertéseket vágnak, de az elmúlt években növekedett az import aránya. A levágott sertések 88,0 százaléka Magyarországról, 12,0 százaléka importból származott, ez utóbbi 2012 óta 1,6 százalékponttal bővült. Az elmúlt évben a hazai vágósertés termelés háromnegyede került az engedélyezett vágóhidakra, 6 százalékát exportálták, míg a fennmaradó mintegy egyötöd háztáji vágás volt. A baromfiállomány 4,4 százalékkal 40,3 millió darabra nőtt 2015 decemberében az előző év ugyanezen időpontjához képest. A KSH alapján a baromfiállomány adatai a 2015. december 1-jei állás szerint a következőképpen alakultak: az állomány 80 százalékát kitevő tyúkfélék száma 2014-hez képest 6,3 százalékkal 32,4 millióra bővült, amelyből a tojóállomány 12,4 millió egyedet tett ki (+3,7 százalék). A lúdállomány 0,3 százalékkal 1,02 millió egyedre, a kacsaállomány 6,2 százalékkal 4 millióra esett vissza, míg a pulykaállomány 3,5 százalékkal 2,8 millióra nőtt. Az AKI vágási statisztikája szerint a vágóhidakon összesen 198,7 millió baromfit vágtak le 2015ben, 11,9 százalékkal többet, mint 2014-ben. A levágott állatok élősúlya 10,9 százalékkal 602 ezer tonnára nőtt. A levágott baromfi több mint háromnegyede csirke volt, amelyből 156 millió darabot vágtak, 14 százalékkal többet, mint 2014-ben. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,6 százalék, a kacsáké 14,4 százalék, a libáké 2,4 százalék volt. Vágókacsából 28,6 milliót, libából 4,7 milliót vágtak 2015-ben. A levágott kacsák száma 6,5 százalékkal emelkedett, míg a libavágás 14,6 százalékkal visszaesett az előző évihez képest. Pulykából 7,1 milliót vágtak 2015-ben, 10 százalékkal többet, mint a bázisidőszakban. Magyarország baromfihúsexportja 1 százalékkal, 214 ezer tonnára nőtt, a baromfihúsimport 30 százalékkal 39,5 ezer tonnára csökkent 2015-ben a 2014. évihez viszonyítva. A legtöbb baromfihúst Romániába (34 ezer tonna), Ausztriába (28 ezer tonna), Németországba (26 ezer tonna) és Szlovákiába (18 ezer tonna) szállítottuk, míg az import többsége Ausztriából (7,6 ezer tonna), Németországból (7 ezer tonna), Hollandiából (6,1 ezer tonna) és Lengyelországból (4 ezer tonna) érkezett a vizsgált időszakban. Magyarország baromfihús külkereskedelmének egyenlege 2015-ben is pozitív volt. A hazai pulykaszektor két meghatározó szereplője is hatékonyságnövelő fejlesztéseket hajtott végre 2015-ben. A piacvezető szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. a takarmánykeverő üzemében bővített, míg a kecskeméti Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. Tatán kezdte meg új vágó- és húsfeldolgozó üzemének és hűtőházának építését. A KSH adatai szerint Magyarország 2015-ben csaknem 8 százalékkal kevesebb héjas tojást (16,8 ezer tonna) és 5 százalékkal kevesebb friss tojást (4 ezer tonna) vásárolt a nemzetközi piacról, mint egy évvel korábban. Csirketenyésztojásból 3 százalékkal (2 ezer tonna), pulykatenyésztojásból pedig 22 százalékkal (64 tonna) importáltunk többet a vizsgált időszakban. A legtöbb héjas tojás Lengyelországból (24 százalék), Németországból (20 százalék), Szlovákiából (18 százalék) és Litvániából (7 százalék) érkezett az országba. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 200 kiskereskedelmi egységre és csaknem 400 ezer étkezési tojásra kiterjesztett reprezentatív felmérése megállapította, hogy az import tojások mintegy 70 79
százaléka a kisméretű – úgynevezett S és S/M jelölésű – kategóriába tartozik. Ez az a tojásméret, amelyet az EU-ban korábban csak feldolgozási célokra hasznosítottak, és az unió nagy részében étkezési tojásként nem hozható forgalomba. A magyar piacon megjelenő, sokszor irreálisan olcsó tételek viszont alkalmasak arra, hogy a hazai tojástermelői árakat letörjék. A héjas tojás kivitel elsősorban az Európai Unióba irányult összesen 13 ezer tonna mennyiségben. A legtöbb tojást Romániába exportáltuk (22 százalék), de jelentős volt a kiszállítás Oroszországba (20 százalék) és Ausztriába is (16 százalék). Tojás külkereskedelmi egyenlegünk negatív volt 2015-ben. A juhállomány 2015-ben ismét nőtt, a KSH adatai szerint Magyarországon 1,190 millió egyedet számlált 2015. december 1-jén, 0,4 százalékkal többet, mint 2014-ben. Az anyajuhok létszáma viszont 0,8 százalékkal 849 ezer egyedre csökkent. A juhot tartó egyéni gazdaságok száma 3,5 százalékkal 25 ezerre mérséklődött, míg a gazdasági szervezeteké 12,9 százalékkal 526-ra emelkedett. Az egyéni gazdaságokban átlagosan 0,2 százalékkal (752 ezer anyajuh, átlagosan 42 anyajuh/gazdaság), míg a gazdasági szervezeteknél 5 százalékkal kevesebb (97 ezer anyajuh, átlagosan 285 anyajuh/gazdaság) anyajuhot tartottak. A juhállomány mintegy 70 százaléka az Észak- és Dél-Alföldi régióban található, a többi régió részesedése ennél lényegesen kisebb. A vágójuh felvásárlási ára 2,2 százalékkal csökkent, míg a felvásárolt mennyiség 6,8 százalékkal nőtt 2015-ben az előző évihez képest. A belföldi fogyasztás továbbra is alacsony szintű volt (0,2 kg/fő), és a bárányok 91,2 százalékát az elmúlt évtizedekhez hasonlóan Olaszországban értékesítettük. A juhhúshoz hasonlóan a tejtermékek és a gyapjú zöme is exportpiacokon talált gazdát. A KSH adatai szerint Magyarország kecskeállománya 2015. december 1-jén 72 ezer egyed volt, az előző évi létszámhoz képest 2,9 százalékkal nőtt. A lóállomány 60 ezer; ezen belül a kanca-állomány 31 ezer egyedre rúgott, ami a 2014. évihez hasonló volt. A 1,5 milliós házinyúlállomány (a gazdaságok méretküszöbét el nem érő háztartások adataival együttesen) 167 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágógalambok száma 182 ezer, a méhcsaládoké 772 ezer volt 2015ben. A bikahizlalás jövedelemhelyzete a kedvező külpiaci folyamatoknak köszönhetően érdemben javult, bár értéke továbbra is kedvezőtlen. Az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályának előzetes adatai alapján a bikahízlalás termelési költsége a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében élősúly kilogrammonként 622 forintot tett ki 2015-ben, amely gyakorlatilag megegyezik az előző évi szinttel. Ezzel párhuzamosan az értékesítési ár - a törökországi export újbóli felfutásával párhuzamosan - több mint 10 százalékkal növekedett. Ennek köszönhetően az ágazati eredmény jelentősen javult, bár még mindig enyhén negatív volt. 43. táblázat: A bikahízlalás költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) Megnevezés
Mértékegység
2014
2015*
2015/2014 (%)
Bikahízlalás Termelési költség (forint/kg)
Ft/kg
617
622
0,8
Értékesítési ár (forint/kg)
Ft/kg
515
571
10,9
Közvetlen állami támogatások (forint/kg)
Ft/kg
79
47
-40,1
(egyéb bevételekkel, támogatásokkal) (forint/kg)
Ft/kg
584
618
5,8
Ágazati eredmény (forint/kg)
Ft/kg
-33
-4
-88,1
Termelési érték
Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztály
A tejtermelés jövedelmezősége 2015-ben elsősorban a termelői árak nemzetközi folyamatok által okozott csökkenése miatt a felére esett vissza. A árak az év során folyamatosan csökkentek, összességében, több mint ötödével maradtak el az előző évitől, ennek hatására már nem fedezték a termelési költségeket. A költségek visszafogott emelkedése mögött elsősorban a takarmányköltségek
80
és a munkabérek állnak. Ugyanakkor a jelentős mértékben bővülő agrártámogatásokkal együtt a termelés ennek ellenére jövedelmező volt éves szinten. 44. táblázat: A tejelő tehéntartás költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) Megnevezés
Mértékegység
2014
2015* 2015/2014 (%)
Tejelő tehéntartás Ft/tehén
678 253
719 795
6,1
liter/tehén
7 451
7 553
1,4
A tej önköltsége (forint/liter)
Ft/liter
85
90
5,4
Értékesítési ár (forint/liter)
Ft/liter
107
83
-22,2
Közvetlen állami támogatások (forint/liter)
Ft/liter
18
23
25,3
Termelési érték (egyéb bevételekkel, támogatásokkal) (forint/liter)
Ft/liter
135
118
-12,6
Ágazati eredmény (forint/tehén)
Ft/tehén
330 212
169 425
-48,7
Ágazati eredmény (forint/liter)
Ft/liter
44
22
-49,0
Termelési költség (forint/tehén) Hozam (liter/tehén)
Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztály
A sertéshizlalás esetében az értékesítési ár – a világpiaci tendenciákkal összhangban- jelentősen csökkent, ami kedvezőtlenül érintette a jövedelmezőséget. Az árak átlagosan mintegy 6,4 százalékkal csökkentek, míg a költségek gyakorlatilag változatlanok maradtak, így a sertéshízlalás veszteségessé vált. A termelési költség 45,0 százalékát adó takarmányköltségek 6,1 százalékos csökkenését ellensúlyozta a többi költség elem, elsősorban az alapanyagköltség emelkedése. A kocatartásnál szintén veszteséges volt 2015-ben, ehhez a sertéspiaci zavarok is hozzájárultak. 45. táblázat: A sertéshízlalás és kocatartás költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) Megnevezés
Mértékegység
2014
2015* 2015/2014 (%)
Sertéshizlalás Önköltség (forint/kg)
Ft/kg
369
369,4
0,1
Értékesítési ár (forint/kg)
Ft/kg
378
354
-6,4
Közvetlen állami támogatások (forint/kg)
Ft/kg
14
10
-29,7
Termelési érték (forint/kg)
Ft/kg
386
359
-7,1
Ágazati eredmény (forint/kg)
Ft/kg
18
-11
-160,3
Ft/koca
265 045
265 034
0,0
Választott malac önköltsége (forint/kg)
Ft/kg
713
914
28,2
Választott malac értékesítési ára (forint/kg)
Ft/kg
621
592
-4,7
Közvetlen állami támogatások (forint/koca)
Ft/koca
4863
20 476
321,1
Termelési érték (forint/koca)
Ft/koca
266 771
221 595
-16,9
Ágazati eredmény (forint/koca)
Ft/koca
1726
-43 438
-2616,7
Kocatartás Termelési költség (forint/koca)
*Előzetes adatok Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztály
A juhágazatban a jövedelmezőség 2015-ben több mint tíz százalékkal javult, mivel az árak és a támogatások növekedése meghaladta a költségekét. A meghatározó termék, a bárány értékesítési ára 81
enyhén 0,5 százalékkal 836 forint/kg-ra, a támogatások mértéke pedig több mint egynegyeddel 7205 Ft/anyajuhra nőtt. A költségek több mint 8 százalékkal emelkedtek, főként a takarmányköltségek, a mesterséges megtermékenyítés költségeinek, valamint az egyéb változó költség növekedésének betudhatóan. 46. táblázat: A juhtartás költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) Megnevezés
Mértékegység
2014
2015* 2015/2014 (%)
Anyajuhtartás, bárányhizlalás Termelési költség (forint/anyajuh)
Ft/anyajuh
28 571
31 030
8,6
Bárány értékesítési ár (forint/kg)
Ft/kg
832
836
0,5
Gyapjú értékesítési ár (forint/kg)
Ft/kg
220,3
276
25,1
Tej értékesítési ár (forint/liter)
Ft/liter
256
190
-25,7
Közvetlen állami támogatások (forint/anyajuh)
Ft/anyajuh
5 610
7 205
28,4
Termelési érték (forint/anyajuh)
Ft/anyajuh
33 917
36 935
8,9
Ágazati eredmény (forint/anyajuh)
Ft/anyajuh
5 346
5 904
10,4
*Előzetes adatok Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztály
A csirkehízlalás költségei elsősorban a takarmányköltségek kedvező alakulásának köszönhetően érdemben csökkentek, és a növekvő agrártámogatásokkal együtt ellensúlyozták a termelői árak csökkenését, ennek betudhatóan enyhén nőtt az ágazat jövedelmezősége. A meghatározó árutermelő gazdaságok termelési költsége kilogrammonként 251 forintot tett ki 2015-ben, ami 4,6 százalékos mérséklődést jelentett a 2014. évhez képest. A termelési költségek meghatározó részét (65,2 százalékát) a takarmányköltség adta, amely 9,8 százalékkal maradt el az előző évihez viszonyítva. A hízóbaromfi értékesíti átlagára viszont 6,4 százalékkal 255 Ft/kg-ra csökkent a vizsgált időszakban, így az ágazati eredmény 18 Ft/kg volt 2015-ben, vagyis 2,9 százalékkal javult a jövedelmezőség. 47. táblázat: A csirkehízlalás költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) Megnevezés
Mértékegység
2014
2015* 2015/2014 (%)
Csirkehízlalás Termelési költség (forint/kg)
Ft/kg
263
251
-4,6
Értékesítési ár (forint/kg)
Ft/kg
273
255
-6,4
Közvetlen állami támogatás (forint/kg)
Ft/kg
12
17
38
Termelési érték (egyéb bevételekkel, támogatásokkal) (forint/kg)
Ft/kg
281
269
-4,2
Ágazati eredmény (forint/kg)
Ft/kg
18
18
2,9
*Előzetes adatok Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztály
Az étkezési tyúktojás-termelés esetében az árak és a támogatások növekedését meghaladta a költségeké, ezért mérséklődött a jövedelmezőség. A költségek közül a tenyészállatok amortizációjának a növekedése volt a meghatározó (ez azonban koncentráltan jelentkezett), emellett a hozamok csökkenése is rontotta az ágazati eredményt.
82
48. táblázat: Az étkezési tyúktojás-termelés költség-jövedelemhelyzetének alakulása a meghatározó árutermelő gazdaságok esetében (2014-2015) Megnevezés
Mértékegység
2014
2015* 2015/2014 (%)
Étkezési tyúktojás-termelés Ft/tyúk
5 366
5 721
6,6
Tojás értékesítési ára (forint/darab)
Ft/db
21
23
7,7
Közvetlen állami támogatás (forint/tojó)
Ft/tojó
43
62
44,8
Termelési érték (egyéb bevételekkel, támogatásokkal) (forint/tojó)
Ft/tojó
6 878
7 021
2,1
Ágazati eredmény (forint/tojó)
Ft/tojó
1 512
1 300
-14,0
Hozam (darab/tojó)
db/tojó
302
286
-5,3
Termelési költség (forint/tojó)
*Előzetes adatok Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztály
3.6. Ökológiai gazdálkodás21 3.6.1. Az ökológiai gazdálkodásba vont területek jellemzői és az ökológiai gazdálkodással foglalkozó szervezetek száma Magyarországon jelenleg két ellenőrző szervezet jogosult az ökológiai gazdálkodók ellenőrzésére és tanúsítására: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. (HÖG). E két szervezet évente szolgáltat adatokat a velük szerződésben álló partnerek (átállt és átállás alatti) ökológiai területeinek nagyságáról, az ellenőrzött üzemek számáról, az állatállományról, valamint a termelés szerkezetéről. A 2015. év statisztikája különösen érdekes, mivel megmutatja a 2014/2015. évben kimaradt ökotámogatás hatásait, és részben már láttatja a 2015 őszén meghirdetett, új ökológiai gazdálkodás pályázat eredményeit is. A Biokontroll Hungária szerződéseinek többségét 2016. január 1-jével kötötte a pályázókkal, így ezek az adatok a mostani jelentésben még nem szerepelnek. A 2015ös öko pályázat hatásai a 2016. évi agrárjelentésből lesznek teljesen világosak. 2015-ben 135.565 hektáron folyt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás hazánkban22, amelyből 94 ezer hektár már átállt, 35,6 ezer hektár pedig átállás alatt álló terület. A teljes területből 5.830 hektár volt ökológiai minősítéssel bíró halastó. Az ellenőrző szervezetek által tanúsított vállalkozások száma összesen 2.273 volt, amelyek közül 1.971 mezőgazdasági termelő, 235 feldolgozó, 21 importőr. A területadatokat vizsgálva az előző évhez képest összességében elhanyagolható, 0,3 százalékos növekedés tapasztalható, míg az ellenőrzésben résztvevők száma csekély mértékben, 1,2 százalékkal nőtt. Kiemelendő, hogy mindeközben a már átállt területek nagysága 15 százalékkal csökkent az elmúlt évhez képest, míg az átállási területek nagysága több mint 2,5-szeresére nőtt. Ennek oka minden bizonnyal egyrészt az, hogy 2014 augusztusától nem volt elérhető az ökológiai támogatás, másrészt az, hogy a 2015. év végi, új öko-pályázaton főleg átállási területekkel (azon belül is leginkább gyeppel) indultak a termelők.
21
A fejezet teljes egészében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet anyagának felhasználásával készült. A számbeli eltérés abból adódik, hogy az egyszerre több tevékenységgel foglalkozó vállalkozások az összes őket érintő kategóriában fel vannak tüntetve, míg az összesítésben csak egyszer szerepelnek. 22
83
49. táblázat: Ellenőrzött ökológiai területek mérete Magyarországon 2012-2015 Területi adatok (ha)
2012
2013
2014
2015
136 479
136 987
129 294
135 565
- átállt területek
112 127
118 198
111 233
94 163
- átállás alatti területek
24 352
18 752
13 608
35 572
Összes ellenőrzött terület* ebből:
Forrás: A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. adatai, valamint a KSH statisztika alapján szerkesztette az ÖMKi
50. táblázat: Ellenőrzött ökológiai vállalkozások száma Magyarországon 2012-2015
Ellenőrzött partnerek száma (db)
2012
2013
2014
2015
Összes partner1
1 930
2 073
1 942
2 273
Mezőgazdasági termelő
1 125
1 207
1 157
1 971
Feldolgozó összesen
341
349
257
235
Importőr
14
15
17
21
1 A számbeli eltérés abból adódik, hogy az egyszerre több tevékenységgel foglalkozó vállalkozások az összes őket érintő kategóriában fel vannak tüntetve, míg az összesítésben csak egyszer szerepelnek Forrás: Az EUROSTAT statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi.
Hazánkban, a kelet-közép-európai térségben elsőként, már az 1980-as években megjelent az ökológiai gazdálkodás, 1988-ban 15 ellenőrzött termelőt tartottak nyilván. Számuk 1995-re 108-ra, 2000-re pedig 471-re emelkedett. A gazdaságok száma 2009-ben érte el az eddigi legmagasabb értéket, amikor közel 2.300 egység állt ökológiai ellenőrzés alatt, amelyből több mint 1.600 volt termelő. 2015-ben az ökológiai gazdálkodás feltételrendszere szerint ellenőrzött vállalkozások száma meghaladta a 2.270-et, ezzel megközelítve a 2009-es értéket. Ebből 1.971 volt mezőgazdasági üzem. 2 500 2 000
1 500 1 000 500 0
Vállalkozások száma (db)
160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Ökológiai gazdálkodásba bevont terület (ha)
28. ábra: Az ökológiai gazdálkodásba bevont ellenőrzött területek és vállalkozások (1988-2015)
Ökológiai gazdálkodásba vont terület
Vállalkozások száma
Forrás: Az EUROSTAT éves statisztikája, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. adatai, valamint Solti G. (2013): Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon c. kézirata alapján szerkesztette az ÖMKi.
Az 1988-as 1.000 hektáros ellenőrzött terület 2004-re 133.009 hektárra növekedett, 2009-ben pedig elérte a 145.94223 hektárt. 2010-2011-ben sajnos mind a termelők száma, mind a teljes ellenőrzött terület mérete csökkent. 2012-ben enyhe területi növekedés látszott. 2013-ban a minősített partnerek száma emelkedett kis mértékben, majd 2014-ben a minősített területek és a résztvevők száma ismét egyaránt csökkent. 2015-ben a területméret megmaradt az előző év szintjén, míg az ellenőrzött partnerek száma kismértékben nőtt. 23
Halastavi területekkel együtt. 2015-ben 5.830 ha halastó
84
Hosszú távú trendként elmondható, hogy az ökológiai területek nagysága, valamint az ökológiai gazdálkodással, termékekkel foglalkozó ellenőrzött szervezetek száma 2004 óta stagnál. A terület a 120.000 és 140.000 hektáros sávban, az ellenőrzött vállalkozások száma pedig 1.900-2.300 között mozog. Az ökológiai gazdálkodás a hazai agrárterületek 2,5-3 százalékát teszi ki, továbbra is jelentősen elmaradva az Európai Uniós átlagtól (5,7%).
3.6.2. A hazai ökológiai gazdálkodás termelési szerkezete Magyarországon az ellenőrzött ökológiai területek közel fele (49,9%) rét és legelő24. Ezt követik a szántóterületek 42,6 százalékkal, a gyümölcsösök és más többéves kultúrák 4,2 százalékkal, valamint a zöldségfélék 1,2 százalékos aránnyal. Utóbbiak részesedése igen alacsony, és gazdaságilag is a potenciálisnál jóval kisebb jelentőséggel bírnak. A szántóföldi termelésen belül a gabonafélék a meghatározóak (2015-ben a szántó 41,2 százalékán termelték ezeket), de jelentős az ipari növények (15,0 %) aránya is. 29. ábra: A minősített ökológiai gazdálkodásba bevont területek hasznosítása Magyarországon 2015-ben.
4,6% 1,3% 5,6% 49,9% 38,7%
rét, legelő, extenzív gyep szántóföldi növények évelő növények, bogyósok, gyümölcsök, szőlő friss zöldségek, dinnye, szamóca Forrás: Az EUROSTAT adatai alapján szerkesztette az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).
A szántóterületek gazdasági jelentősége lényegesen nagyobb, mint a sokkal nagyobb kiterjedésű gyepterületeké.25 A szántó dominálta termelési szerkezet egyenesen következik az ágazat exportorientáltságából és abból, hogy ökológiai minőségben a termesztéstechnológiát figyelembe véve a szántóföldi növények állíthatók elő nagy mennyiségben, akár komolyabb szakmai felkészülés nélkül is. A tanúsítvánnyal rendelkező, Nyugat-Európában keresett biotermények (búza, tönköly, repce, napraforgó) értékesítése nem igényel jelentős szervezettséget, amennyiben a termelő részéről legalább egy kamionnyi tétel rendelkezésre áll. Ugyanakkor a gabonafélék, olajnövények, szemes takarmánynövények egyszerűen tárolhatók és szállíthatók, több integrátor szervezet is foglalkozik termeltetésükkel és nagykereskedelmükkel. A zöldség- és gyümölcstermesztéstől az összetettebb ökológiai termesztéstechnológia és növényvédelem, az ezzel járó nagyobb kockázat, a magas élőmunka igény, valamint az értékesítési nehézségek is visszatartják a hazai termelőket. A friss zöldség- és gyümölcstermékekhez szükséges raktározási és logisztikai eszközök országos szinten hiányosak, kevés a feldolgozó kapacitás, ezért – néhány kivételtől eltekintve – az ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztők kisléptékű hazai piacokra termelnek. Mindazonáltal az álló kultúrák tekintetében pozitív irányú tendencia figyelhető meg. Az ellenőrző szervezetek szóbeli közlése alapján a 2015. évi támogatási pályázat hatására jelentősen emelkedett az ellenőrzött ültetvények területe.
24
A területarányokat itt a halastavi területek nélkül adjuk meg, ahogyan az EUROSTAT és a FiBL-IFOAM területi statisztikái is ezek nélkül számolnak 25 További kifejtésért lásd az „Állattenyésztés” részt
85
A hazai ökoterületek éves ingadozásából kitűnik, hogy a 2004-ben induló NVT AKG26 és a 2009ben induló EMVA AKG27 programok területnövelő hatása csak azok első évében mutatkozott meg, melynek oka a programhoz való csatlakozás lehetőségének korlátozottsága (egyszer lehetett belépni, s csak rövid ideig volt nyitva a pályázat). Továbbá a 30. ábrán látható a szántó és gyepterületek egymáshoz viszonyított arányának megcserélődése is, az utóbbiak javára. 30. ábra: Az ökológiai szántóföldi és gyepterületek változása 2001-2015 között
80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Ellenőrzött szántóföldi területek összesen (ha) Ellenőrzött gyepterületek összesen (ha) Forrás: A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. adatai alapján szerkesztette az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi)
A 2015. évi statisztikákból arra lehet következtetni, hogy az ökoterület mérete stagnált, sőt a szántóterület aránya ismét nőtt a gyepterülethez képest. Mindez a 2015 végén meghirdetett, új VP Ökológiai gazdálkodás pályázat hatása, melynek igénybe vételéhez a termelőknek 2015-ben szerződést kellett kötni az ellenőrző szervezetekkel. A 2015-ös adatokból látszik28, hogy a másfél éves támogatás-kimaradás után, 2015 novemberében minden eddiginél nagyobb forráskerettel meghirdetett ökotámogatás hatására a területcsökkenés elmaradt. A megcélzott jelentős növekedés nem valósult meg (a 2020-as cél: 350 ezer hektár). Összességében megállapítható, hogy a gyepgazdálkodás és a szántóföldi növénytermesztés teszi ki a teljes hazai ökológiai terület több mint 90 százalékát. A potenciálisan magasabb hozzáadott értékkel rendelkező gyümölcs- és zöldségszegmens részaránya és gazdasági jelentősége az ültetvényterület növekedése ellenére is alacsony. Az ökológiai állatállomány túlnyomó többsége 2015-ben baromfiféle (133.065 db) és szarvasmarha (18.919 egyed) volt, ezt követte a juh-, majd a sertésállomány. 2009 óta minden minősített haszonállatfaj egyedszáma csökkent, kivéve a baromfiét, amelynek állománya 2009 és 2011 között mintegy két és félszeresére nőtt, azt követően pedig jelentősebb éves kilengéseseket mutatott a 96.000 és 122.000 egyed között. 2015-ben az állomány, folytatva a 2014-es tendenciát, tovább növekedett, így elérte a második legnagyobb létszámot 2009 óta. A baromfiállomány fluktuálása feltehetően a gyorsan változó nemzetközi piaci viszonyokra vezethető vissza, valamint arra, hogy a baromfitenyésztés a piaci változásokat a többi ágazathoz képest gyorsan képes követni. A sertés- és juhlétszámban a csökkenő trenden belül az évenkénti kisebb-nagyobb mértékű ingadozás jellemző. 2015-ben az ökológiai sertésállomány jelentős csökkenését figyelhettük meg.
26 27
NVT AKG: Nemzeti Vidékfejlesztési Terv – Agrár-környezetgazdálkodási program EMVA AKG: Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap – Agrár-környezetgazdálkodási program
A 2015-ös év pontos statisztikai elemzését nehezíti, hogy a VP ÖKO-támogatást igénylő termelőket a két ellenőrző szervezet eltérő módon kezelte. A Hungária Öko Garancia Kft. új partnerei már szerepelnek a statisztikában, míg a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-vel újonnan szerződött szereplők még nem. Ők csak a 2016-os adatokban fognak megjelenni. 28
86
51. táblázat: A hazai ökológiai állatállomány változása (20092015)
Állatállomány
Változás (%) Változás (%) (2009-2015) (2014-2015)
Év
(db)
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2009 = 100%
2014 = 100%
szarvasmarhafélék
25089
32445
24650
20858
20123
18871
18919
-24,78
0,25
sertés
6447
9462
6787
4498
4793
5340
4023
-37,60
-24,66
juh
11123
5377
3609
6972
7839
7916
7913
-28,86
-0,04
kecske
2066
1686
1083
996
917
503
538
-73,96
6,96
baromfi
55019
141,85
8,59
lófélék*
197
189
186
178
193
n.a.
n.a.
-2,03*
n.a.
egyéb*
102
35
68
462
201
n.a.
n.a.
97,06*
n.a.
111467 139406 113975
96442
122536 133065
* = adatok ismeretében a változás (%) csak a 2009-2013 közötti időszakra vonatkozik Forrás: A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. valamint a KSH (2015) adatai alapján szerkesztette az ÖMKi
Az ökológiai állattenyésztés aránya a növénytermesztéshez képest elenyésző. 2015-ben továbbra is mindösszesen kb. 80 biogazdaság rendelkezett ellenőrzött ökológiai állatállománnyal, ami azt jelenti, hogy a biotermelőknek csak töredéke foglalkozik minősített állattenyésztéssel. E gazdaságokban az állatsűrűség pedig lényegesen alacsonyabb a kívánatosnál (0,5-1 számosállat/ha). Ez azzal is magyarázható, hogy az ellenőrzött ökológiai gyepterületeken jellemzően konvencionális, azaz nem bio-minősített állattenyésztés folyik. Míg az ökológiai és konvencionális gyepgazdálkodás hazai gyakorlata között alig van különbség, addig az ökológiai állattartás állatjóléti előírásai (pl. kifutók mérete, istállók kialakítása) és takarmányozási követelményei (pl. bio szemestakarmány, saját vagy az adott régióból származó minősített takarmány, konvencionális állattenyésztésben alkalmazható takarmány-koncentrátumok hiánya), továbbá az állatgyógyászatban mutatkozó kihívások (prevenció, gyógyszerkezelés esetén hosszabb várakozási idők) nagyobb felkészültséget és anyagi befektetést kívánnak a termelőktől. Az ökológiai minősítéssel járó többletköltségek miatt feláras állati termékek iránt jelenleg csekély a belföldi kereslet. A piaci szereplők alacsony horizontális és vertikális integrációja miatt pedig az exportlehetőségek is korlátozottak. Magyarországon az ökológiai termékek élelmiszer-piaci részesedése csekély. A hazai, becslések szerint összesen kb. 25 millió euró értékben előállított biotermék mintegy 80 százaléka export piacokra, elsősorban az EU 15 tagországaiba (főleg Németországba, Ausztriába és Hollandiába), valamint Svájcba kerül. A biotermékek döntő többsége kis hozzáadott értékű vagy nyerstermékként hagyja el az országot. Ugyanakkor a hazai élelmiszer-kereskedelemben megtalálható szerény, de bővülő ökológiai termékválaszték java feldolgozott import áru. Becslések szerint az import termékek aránya a hazai fogyasztásban eléri a 70-80 százalékot.
87
88
4. Erdő és vadgazdálkodás, halászat 4.1. Erdőgazdálkodás29 Magyarországon az erdők és az erdőgazdálkodás ügyével kapcsolatban az egységes fenntartható erdőgazdálkodás szakpolitika érvényesülésének alapja a 20062015 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Erdőprogram (1110/2004. (X. 24.) számú Korm. határozat). Ennek is köszönhető, hogy az ország erdőterületének nagysága növekvő trendet mutat. Emellett az összes favagyon is folyamatosan gyarapszik úgy, hogy mindeközben a fa alapú biomassza a hazai megújuló energiatermelésben tartósan meghatározó szerepet játszik. A zöldáram-termelésnek több mint felét, a fűtésszektorban felhasznált bioenergia több mint 60 százalékát a magyar erdőkből kikerült faanyag adja. Ezzel együtt a magyar erdők a Kiotói Jegyzőkönyv számára 2008 óta készített üvegházgáz-leltárak szerint minden évben összességében mintegy 3000 gigagramm (3 millió tonna) széndioxidot (CO2) vonnak ki a légkörből. A hazai erdők élőfa készletének anyagi értéke óvatos becsléssel is meghaladja az 1 ezer milliárd forintot. Az ország erdőgazdálkodással érintett teljes területe több mint 2061 ezer hektár. Ebből ténylegesen erdő (faállománnyal borított terület, a továbbiakban: erdő) a terület 94 százaléka. Az utóbbi területet alapul véve az ország erdősültsége 20,9 százalékos, így hazánkban a szántó után az erdő a második legnagyobb területtel bíró művelési ág. A fenntartható erdőgazdálkodás hármas funkciójából adódóan a magyar erdők egyszerre több rendeltetésnek is megfelelnek. Elsődleges rendeltetésük szerint az erdők 62,0 százaléka gazdasági, 36,9 százaléka védelmi, 1,1 százaléka pedig közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, oktatási) rendeltetésű. A védelmi erdők aránya a gazdasági erdőkhöz képest a korábbi évekhez hasonlóan 2015ben is nőtt. A hazai fenyves erdők területe évről évre csökken. Az őshonos főfafajú erdőállományok részaránya 69,6 százalék. Emellett nagyobb arányban akácosok (24,3%) és a nemes nyarasok (6,1%) fordulnak elő. Az erdők 89 százalékban lombos fafajokból állnak és jellemzően elegyes erdőtársulásokat alkotnak. Az erdőtervezett területek 56,1 százaléka állami, 1,1 százaléka közösségi, 42,8 százaléka magán tulajdonban van. Az erdők több mint 90 százaléka az erdészeti hatóság által bejegyzett erdőgazdálkodó használatában áll. A gazdálkodó nélküli erdők több mint 86 százaléka magántulajdonú erdő (összesen 175 ezer hektár). Az állami tulajdonú erdőkben az erdőgazdálkodás magas szakmai színvonalon folyik. A közel 1,1 millió hektáron gazdálkodó 22 állami erdészeti társaság – melyek felett a tulajdonosi jogokat 2014. július 16-tól a földművelésügyi miniszter gyakorolja – már több évtizede biztosítja a kezelésükben lévő erdők védelmi, közjóléti és gazdasági funkcióinak együttes érvényesülését. A fenntartható erdőgazdálkodás keretében kezelt állami tulajdonú erdők természetességi állapota folyamatosan javul, továbbá közjóléti szerepük is fokozottan érvényesül. A magán- és közösségi tulajdonú erdők természetességi állapota összességében gyengébb, a bennük folyó gazdálkodás színvonala változó. A több mint 39 ezer erdőgazdálkodó jellemzően kisüzemi területeken gazdálkodik (kb. 20 hektáros az átlagos üzemméret). A gazdálkodók közül számos magas, míg a többség közepes szakmai színvonalon gazdálkodik. Az ágazat legfontosabb bevételi forrása 2015-ben is a fakitermelés volt. Az erdőgazdálkodók több mint 132 ezer hektár erdőterületen végeztek fahasználati tevékenységet, amelyről csaknem 7,4 millió köbméter fatömeget termeltek ki. Ez a mennyiség az erdők fatermőképességének mindössze 6065 százalékát teszi ki, megfelelve a tartamos gazdálkodás követelményeinek. 29
Adatok forrása: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság
89
Az erdőgazdálkodással kapcsolatos egyik szigorú elvárás a vágásos erdők lehetőség szerinti csökkentése, továbbá az erdők felújítása. Az erdőgazdálkodók a jogszabályokban előírt erdőfelújítási kötelezettségüknek megfelelő színvonalon tettek eleget. A tárgyévben befejezett erdőfelújítások területe közel 18,9 ezer hektár, a keletkezett új erdőfelújítási kötelezettség területe 20,1 ezer hektár volt. Egy másik elvárás az erdővel borított területek növelése. Az új erdőtelepítések mennyisége 2007. óta folyamatosan csökken. A 2014. évi 1,3 ezer hektár új erdő telepítésével szemben 2015-ben csupán 318 hektár első kivitelű erdőtelepítésre került sor. Az erdőtelepítések 45 százaléka őshonos fafajokkal továbbá akáccal (33,6%) és nemes nyár fajtákkal (20,8%) valósultak meg. Fenyő telepítésére alig 2 hektáron került sor. Az erdő az általa képviselt magas gazdasági, biológiai és társadalmi értéke miatt nemzeti kincs, ezért vele szemben ugyancsak elvárás a kapcsolódó illegális cselekmények minimalizálása. Az erdészeti hatóság 2015-ben 31,8 ezer köbméter mennyiségű falopást regisztrált. Ennek 87 százaléka magántulajdonban lévő, gazdálkodó nélküli erdőkben valósult meg. Az összes illegális fakitermelés mértéke az előbbi mennyiségnél nagyobb, hiszen abba egyrészt az erdőtulajdonosok illetve erdőgazdálkodók által végzett jogszerűtlen fakitermelések, másrészt az erdészeti hatóság tudomására nem jutott falopások is beletartoznak. Ennek mennyisége kb. 300500 ezer köbméterre becsülhető. Az erdővel szemben támasztott sokrétű elvárás teljesítésének egyik feltétele az erdő egészségi állapotának megőrzése, lehetőség szerinti javítása. Az egyes évek levélvesztés adatainak összevetése alapján erdeink egészségi állapota kedvezőnek mondható, több évre visszatekintve a tünetmentes fák száma, kisebb hullámzásokkal, de állandónak tekinthető. 2015-ben a tünetmentes fák aránya 50,5 százalék volt. A veszélyeztetett fák aránya 25,5 százalék, a közepesen károsodott egyedeké 16,2 százalék, míg az erősen károsodott fák aránya 5,3 százalék volt. A frissen pusztult fák aránya 0,8 százalék, míg a több éve pusztultak aránya 1,8 százalék volt. A lomblevelek elszíneződésének mértéke 2015-ben nem mondható jelentősnek, a mintafák közel 83,6 százaléka tünetmentes volt. 2015-ben a legjobb egészségi állapotot a cser és az egyéb kemény lombos fafajok mutatták. Ezeknél a tünetmentes egyedek aránya meghaladta az 60 százalékos értéket. Ezzel szemben a feketefenyőn figyelhető meg a legnagyobb mértékű károsodás, tehát e fafaj egyedei mutatták a legrosszabb egészségi állapotot. A többi fafajcsoport állapota az átlagos szintet képviseli.
4.2. Vadgazdálkodás A korábbi évek trendjeit követve az előző vadgazdálkodási év adatai nagyobb volumenű eltérést nem mutatnak. A becsült nagyvadállomány a 2015/2016. vadgazdálkodási évhez viszonyítva kis eltérést mutat, így a 2016/2017. vadgazdálkodási évben a tavaszi becsült nagyvadállomány 609 ezer egyed. Értékelhető változást a muflon és a vaddisznó állományában jeleznek a statisztikai adatok, az előbbinél növekedés, míg az utóbbi vadfajnál csökkenés tapasztalható. Az elmúlt vadgazdálkodási évben a nagyvadhasznosítás –a muflon és a vaddisznó kivételével– az előtte lévő vadgazdálkodási évhez képest kisebb mértékű növekedést mutat, viszont ez nem jelentős. Apróvad esetében a tavaszi állománybecslés alapján a fogyatkozó tendencia a két vadgazdálkodási év között felerősödött, mely megmutatkozik az apróvadhasznosítás jelentős mértékű visszaesésében. A nagyvad megnövekedett hasznosítása pozitívan hatott a vadgazdálkodás mérlegére, mivel az ágazati árbevételek tovább növekedtek az előző évhez képest, ami összességében 1,5 milliárd forint plusz bevételt jelentett a vadgazdálkodóknak, így az előző időszakhoz viszonyítva a vadgazdálkodás mérleg szerinti eredménye közel a duplájára növekedett, és meghaladta a 2 milliárd forintot. Ez köszönhető a belföldi bérvadászati bevételek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások növekedésének, valamint az élő vad és az egyre meghatározóbb lőtt vad értékesítésnek. Az előző évhez képest közel 330 tonnával több nagyvad került a vadfeldolgozókba, viszont a felhasználás közel 100 tonnával csökkent. Jelentősen növekedett a kifizetett mezőgazdasági és erdei vadkár összege, az elmúlt évhez képest a vadászatra jogosultak 124 millió forinttal több vadkárt fizettek.
90
4.3. Halgazdálkodás A 2015. évben 28,1 ezer hektár tóterület szerepelt a halgazdálkodási nyilvántartásban, ebből 24.882 hektáron folyt haltermelés, ami az előző évhez képest 3,5 százalékos emelkedést jelent. Az éves ingadozást a technológiai szárazon tartás, a kiöregedett tavak termelésből való kivonása, illetve a felújítások és az új tavak üzembe állítása okozza. Fontos hangsúlyozni, hogy 2015-ben 57 hektár új halastó létesült, valamint 676 hektár tóterületet vontak rekonstrukció alá. A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek bruttó haltermelése együttesen 23.610 tonna volt. Az elmúlt éveket szemlélve az étkezési halak előállításában 2015-ben is pontydominancia mutatkozik, ami a hazai fogyasztási szokásokra vezethető vissza. Amellett, hogy a hazai természeti viszonyok leginkább ennek a halfajnak kedveznek, a magyar fogyasztók is ösztönzik a pontytermelést, hiszen ragaszkodnak a pontyhoz. A vizsgált időszakot tekintve 2005 és 2014 között az étkezési halak termelésében csökkenő tendencia mutatkozott, csak 2011-ben volt 15 százalékos emelkedés. 2015-ben 12,8 százalékkal többet termeltek, mint egy évvel korábban (17 336 tonnát). Az étkezési pontytermelés 4,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél, a hektáronkénti szaporulat összesen 524 kg, az 1 hektárra vetített ponty szaporulat 389 kg volt. Az akvakultúrás termelés a hazai fogyasztói szükségleteket teljes mértékben kiszolgálja. A magyarországi tógazdasági haltermelés fő faja a ponty, amely a piaci hal 62 százalékát teszi ki. A vízi növényzetet ritkító amur a lehalászás 3 százalékát, a planktont fogyasztó fehér busa pedig 13 százalékát adta 2015-ben. A termelő egységekbe ragadozó halakat (csuka, harcsa, süllő) is telepítenek a nem szándékosan bekerülő, a fő halfaj termelését hátrányosan befolyásoló halak (pl. ezüstkárász) állományának kordában tartására. Halexportunk és -importunk az elmúlt évek tendenciáját követve mennyiségben és értékben is emelkedett 2015-ben. Az export célországai jellemzően Ausztria, Németország (ragadozók), Románia (ponty) és Lengyelország (busa). Magyarországon az import tengeri hallal együtt körülbelül 5 kg az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás, szemben az uniós fejenkénti 22 kg-os éves átlaggal. Az egy főre jutó magyarországi halfogyasztást a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program segítségével középtávon évi 6 kg-ra szeretnénk növelni. Az intenzív módon történő haltermelés egyre inkább terjed és egyre nagyobb szerephez jut a tógazdálkodási halgazdálkodás mellett. Hazánkban 2015-ben 18 intenzív haltermelő üzem működött 19 telephellyel. Ezekben a rendszerekben különféle halfajokat termelnek, de telephelyenként általában egyfélét. Arra is van viszont példa, hogy ugyanazon a telephelyen több halfaj termelésével is foglalkoznak. A 2015. évben az intenzív rendszerekben előállított hal mennyisége 3.726 tonna volt, ebből az étkezési célra megtermelt mennyiség 3054 tonnát tett ki, ami 31 százalékkal haladta meg az előző évi mennyiséget. Afrikaiharcsa-termelésével Magyarország a korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is Európa élmezőnyébe tartozott. E halfaj adja az intenzív haltermelés 90 százalékát. Míg a tógazdasági termelő egységekben a ponty, az intenzív rendszerekben az afrikai harcsa az uralkodó halfaj. Az elmúlt években egyre több helyen tenyésztenek tokféléket elsősorban kaviár előállítása céljából, de a pisztrángfélék tenyésztése is jelen van a zárt rendszerekben. A természetes vizek egy részén a rekreációs célú – horgászati és halászati – hasznosítás játssza a meghatározó szerepet, amely mellett a kereskedelmi halászat egyre inkább csak kiegészítő, állományszabályozó szerepet töltött be 2015-ben. A természetes vizekről és víztározókról előzetesen jelentett 3.425 tonnás halfogásból 3.194 tonnát (93,3 %-ot) tett ki a horgászok zsákmánya. Az eltérő korosztályok miatt az adott évi haltelepítések, csak a kifogható méretű halakon keresztül hatnak a fogásokra.
91
Magyarországon az Országos Halgazdálkodási Adattár (OHA) nyilvántartásában 144.214 hektár nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szerepelt 2015-ben. A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek száma 2.253 db, melyek hasznosítása a következőképpen oszlott meg: • horgászszervezetek hasznosításában a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek csupán 17,34 százaléka van, ami mintegy 25 ezer hektár kiterjedésű vízterületet jelent. • az egyéb szervezetek (halászati és mezőgazdasági szövetkezetek, korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok, magánszemélyek, önkormányzatok, kistermelők) által hasznosított halászati vízterületek 119 ezer hektárt tesznek ki. A halgazdálkodási vízterületek összes területnagysága számottevően nem változott az előző évhez képest. A megyei halgazdálkodási hatóságok jelentése szerint állami horgászjegyet 307.007 térítéses, zömmel felnőtt és 61.120 térítésmentes, zömmel gyermek horgász váltott. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a térítésmentes állami horgászjegyet váltók száma az előző évihez képest több mint hatvan százalékkal növekedett és a horgászok összlétszáma is mintegy öt százalékkal emelkedett. A külföldi vendéghorgászok száma 10.317 fő volt 2015-ben, ami enyhe csökkenő tendenciát mutat.
92
5. Takarmányipar és kereskedelem A NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága a területi szervek által nyilvántartásba vett takarmányipari létesítményekről – beleértve az engedélyezetteket is - a jogszabályokban előírt kötelezettségeknek eleget téve országos adatbázist tart fenn. A 2015. év végén 6.507 db takarmány előállító és forgalmazó létesítmény szerepelt a hatósági nyilvántartásban. A takarmányt előállító létesítmények száma 929 db, a forgalmazó létesítmények száma pedig 5.578 db volt 2015-ben. Az előállított takarmányok típusában jelentős változás nem észlelhető, továbbra is fenn áll azon gyakorlat, mely szerint a saját részre előállító, nyilvántartásba vett állattartó telep a teljes értékű takarmányok előállításához zömében kiegészítő takarmányokat, kisebb hányadban előkeverékeket használ. Import takarmányok vonatkozásában elmondható, hogy közúton, vagy vasúton érkező takarmány szállítmányok túlnyomó része alapanyag volt: szemes termények és azok darái, ásványi anyagok, gabona eredetű fehérjék és élesztők, illetve néhány ipari melléktermék. Magyarország a mezőgazdaság GMO-mentességének zászlóvivője az Európai Unióban, ezért a jövőben várhatóan különösen felértékelődik a hazánkban előállított GMO-mentes szója, hüvelyes növények és egyéb, magas fehérje tartalommal bíró ipari melléktermékek takarmány alapanyagként való felhasználása. A takarmánygyártás 283,9 milliárd forint termelési értéke az élelmiszergyártáson belül 10,9 százalékot képviselt 2015-ben, a szakágazat részaránya második éve mutat növekedést. A termelés és az értékesítés volumenindexe az előző évinél szerényebb mértékben, 7,3 és 7,8 százalékkal emelkedett, az értékesítés irányultságában lényeges változások történtek. Amíg a takarmánygyártás exportértékesítésének volumene a korábbi 14,9 százalék helyett 22,9 százalékkal nőtt 2015-re, a belföldi értékesítésé 2,4 százalékkal esett a 2014. évi 17,4 százalékos növekedéssel ellentétben. A haszonállat takarmány és a hobbiállat eledel (pet food) gyártásának megoszlása termelési érték tekintetében nem változott, 65 és 35 százalékot képviseltek a takarmánygyártáson belül. A haszonállat takarmányok gyártóinak az előző évinél 5,7 százalékkal több, azaz 184,7 milliárd forint árbevétele származott 2015-ben. A belföldi piacra irányuló értékesítés aránya, igaz a korábbi 81,0 százalék helyett 73,5 százalékra zuhant, az exportcélú forgalmazásból származó bevétel 47,5 százalékos emelkedést mutat. A pet food gyártás továbbra is őrzi exportorientáltságát, a 100,6 milliárd forint nettó árbevételből 81,0 százalék származott a külpiacokra történő értékesítésből. Jóllehet a belföldi értékesítés árbevétele 3,2 százalékkal esett, az exportcélú eladásokból 11,7 százalékkal több származott az előző évinél 2015-ben. Az állattenyésztés megközelítőleg 5,3 millió tonna takarmányt igényel Magyarországon, ebből az ipari keveréktakarmány-gyártók 3,8 millió tonna mennyiséget forgalmaztak a piacon 2015-ben, továbbá a saját felhasználásra előállított keveréktakarmány-mennyiségük megközelíthette a 800 ezer tonnát. A kisebb állattartó gazdaságokban a közvetlenül feletetett saját termelésű gabona mennyisége 600-700 ezer tonnára becsülhető, amihez premix-et, illetve egyéb kiegészítő takarmánykomponenseket vásárolnak az állattartók. A kereskedelmi forgalomba jutó ipari takarmánykeverékek termelése összességében 2,1 százalékkal 4,2 millió tonnára nőtt 2015-ben, ami már nem a pet food gyártás emelkedésének, hanem a sertéstáp- és a baromfitáp-gyártás igen szerény, 50-50 ezer tonnás növekedésének tulajdonítható. A sertésállomány 0,4 százalékos csökkenése ellenére az ipari keveréktakarmány-gyártók sertéstáp termelése 1,400 millió tonnára emelkedett. A baromfiállomány 4,5 százalékos növekedése mellett a tápgyártás 1,650 millió tonnára nőtt, a szarvasmarha tápgyártás az állatlétszám 2,4 százalékos növekedése ellenére 600 ezer tonna maradt. Ugyanakkor 6,2 százalékkal esett az egyéb tápok (juh, kecske, haltáp) előállítása, amely 150 ezer tonnára tehető.
93
52. táblázat: Takarmány-külkereskedelem alakulása Magyarországon
Export
Termékkör Szójadara és egyéb melléktermék (KN 2304) Takarmánykeverékek (KN 2309) ebből:- haszonállattakarmány (KN 230990) -hobbiállat eledel (KN 230910) Állatok etetésére alkalmas élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok, és takarmánykeverékek (KN 23)
Import érték, ezer euro 2014 2015
mennyiség, tonna 2014 2015
érték, ezer euro 2014 2015
mennyiség, tonna 2014 2015
27 951
37 108
63 793
90 451
189 560
189 447
454 446
581 627
607 609
755 110
778 288
143 890
192 263
162 697
468 792 215 509
146 748
151 234
258 276
287 981
66 784
83 175
87 503
109 797
424 836
448 504
468 827
476 518
59 506
89 948
53 090
81 987
763 364
814 057
1 579 004
1 709 667
410 647
452 537
877 964
912 332
Forrás: KSH
Jóllehet a magyarországi állatlétszám változás az egyes tápok iránt keresletnövekedést generált, a haszonállat-takarmányok gyártására az exportpiacok kereslete is hatással volt. Az állatok etetésére alkalmas élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok és takarmánykeverékek (KN 23) külkereskedelmi egyenlege alapján Magyarország nettó exportőr maradt 2015-ben, az ipari keveréktakarmányok (KN 2309) 415,3 millió euró aktívuma az előző évihez képest 5,1 százalékkal esett. Ez leginkább a pet food (51,2 százalék) igen erőteljes, de a haszonállatok számára vásárolt keveréktakarmányok (24,5 százalék) importjának számottevő értéknövekedése eredményezte. A pet food termékek elsősorban Németország, Franciaország, Lengyelország, az Egyesült Királyság és Ausztria felől érkeztek és nőttek meg, míg a haszonállat-takarmányok importja elsősorban Ausztriából, Hollandiából, Franciaországból, Belgiumból és Németországból származott. A leginkább exportorientált pet food gyártás termékeinek kivitele a 448,5 millió euró értékkel a keveréktakarmányokon belül 73,8 százalékos részesedést ért el 2015-ben, a célpiacok változatlanul Németország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Románia és Csehország voltak. A haszonállattakarmányok kivitele lényegesen szerényebb, 151,2 millió euró érteke 3 százalékkal, a volumen pedig 12 százalékkal emelkedett meg. A fő célpiacok továbbra is Románia, Oroszország, Szlovákia, Csehország és Belgium maradtak – az árbevétel kétharmada innen származott –, az exportárbevétel csökkent az Oroszországba és Ukrajnába irányuló eladásokból, míg nőtt a Románia, Franciaország, és Horvátország irányába történő értékesítésből (52. tábla). A kész keveréktakarmányok legfontosabb fehérjekomponensét jelentő szójadara importjának 468,8 ezer tonna mennyisége a 2014. évitől 3,2 százalékkal ugyan több volt 2015-ben, az alacsonyabb piaci árak miatt a behozatal 189,4 millió euró értéke nem változott. Jóllehet a KAP 2014-2020 időszak termeléshez kötött támogatása a kedvezőtlen időjárás mellett is országos szinten igen jelentős 26,2 százalékos szójatermés növekedést eredményezett Magyarországon, a 145,9 ezer tonna szójababból mindössze 39,5 ezer tonnát használtak fel full-fat szójaként az ipari keveréktakarmányokban Magyarországon, amely kereskedelmi forgalomba juthatott. Az éves termésnek csaknem 38 százaléka, vagyis 55,8 ezer tonna szójabab került exportra, a főbb piacok sorrendben Ausztria, Olaszország, Szlovákia, Románia, Németország voltak.
94
6. Bioenergia-termelés (bioüzemanyagok, biogáz, biomassza) A környezeti fenntarthatóság, a korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal történő felelősségteljes gazdálkodás megjelenik a 2011-ben elfogadott új Alaptörvényben és a Nemzeti Energiastratégiában. Magyarország a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT), mely szintén 2011-ben készült el, a megújuló energiaforrások 14,65 százalékos részarányát célozta meg a teljes bruttó végső energiafelhasználáshoz viszonyítva. A NCsT-ben rögzített részarány megjelenik a Nemzeti Reform Program keretében, az Európa 2020 Stratégiában is. Az NCsT-ben foglalt célkitűzések időarányosan teljesültek, a 2014. évi végleges statisztikai adatok szerint a megújuló energia részaránya 9,61 százalék volt a felhasználásban, szemben az ütemterv szerinti 6,9 százalékkal30. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) adatai szerint a felülteljesítés elsősorban annak köszönhető, hogy míg a Cselekvési Terv a teljes bruttó végső energiafogyasztás növekedésével számolt, addig az 2010-ről 2014-re jelentősen csökkent, így 2014ben a tervezett 829 PJ helyett annál 19 százalékkal kisebb érték, mindössze 673 PJ állt a részarány nevezőjében. A megújuló energiafogyasztás 2010-től 2014-ig lényegében stagnált, 4 év alatt 4 százalékkal nőtt, ugyanakkor 2013-ig a tervet ténylegesen felülteljesítette. A 2014. évi megújuló energiafogyasztás az előző évihez képest 1,6 százalékkal 64,7 PJ-ra nőtt, azonban a tervezett 66,6 PJtól 3 százalékkal, a tervezési időszak során első ízben, elmaradt. A MEKH adatai azt mutatják, hogy a megújuló energiafogyasztásban továbbra is jelentős a biomassza alapú megújuló energia szerepe. A szilárd biomasszából nyert fűtési-hűtési energia, a folyékony bioüzemanyagok és a biomassza és biogáz égetésével nyert villamosenergia összesen a Magyarországon 2014-ben felhasznált megújuló energia 86 százalékát biztosította. A magyar mezőgazdaságra jelenleg a bioüzemanyagok termelése van a legnagyobb hatással. Az elmúlt években jelentős kapacitás épült ki a bioüzemanyagok előállítására. Biodízelből évente 160 millió liter a hazai előállítás, ami megközelítőleg megegyezik a hazai felhasználással. A biodízel gyártásához felhasznált alapanyagok köréről nincs információ, bizonytalan az is, hogy milyen arányt képvisel a növényi olaj és a használt sütőolaj az alapanyagok között. Becslésünk évente megközelítőleg 80-130 ezer tonna növényi olaj és 20-50 ezer tonna használt sütőolaj kerülhet a magyarországi üzemekbe. A hazai gyártáshoz szükséges repce termesztése jelenleg 100-150 ezer hektár körüli területet köt le évente, de a Magyarországon termett repcemag illetve előállított repceolaj egy további jelentős részét a kivitelt követően külföldi biodízel üzemek dolgozzák fel. A bioetanol Magyarországon előállított mennyisége 2015-ben meghaladhatta a 400 millió litert. A termeléshez több mint 1 millió tonna kukorica szolgáltatta az alapanyagot, amit 180 ezer hektáron, a kukorica 2015. évi termőterületének 15 százalékán takaríthattak be a magyar gazdák. A gyártás melléktermékeként 300 ezer tonna magas fehérjetartalmú takarmányként hasznosítható gabonatörköly (DDGS, CGF, CGM) keletkezhetett. A Magyarországon előállított bioetanol elsősorban a külpiacokon talál vevőre, mert a jogszabályi környezet teremtette alacsony szintű belföldi kereslet jelentős részét importból fedezik a magyarországi üzemanyag forgalmazók. A jövedéki szabályozás 2011. évi változása óta a magas bioüzemanyag tartalmú üzemanyagokból (E85) csak elhanyagolható mennyiségre van kereslet, ezért a bioüzemanyagok felhasználásának támogatása közvetlen költségvetési terhet gyakorlatilag 2015-ben nem jelentett. A bioüzemanyagok kötelező bekeverésének aránya a 343/2010. (XII. 28.) kormányrendelet szerint 2011 és 2013 között a benzin esetében 3,1 energiaszázalék, a gázolaj esetében 4,4 energiaszázalék volt. Ez az arány a 2014. január 1-jétől 2018. december 31-ig tartó időszakra 4,9 energiaszázalékra emelkedett mindkét üzemanyagtípusnál. A bioüzemanyagok magyarországi felhasználása nem fenti arányok szerint történt, mert azt csak vetítési alapnak értelmezték, ezért a magyarországi üzemanyag forgalmazásban az elszámolás összevontan történt. Az összevont elszámolás lehetővé tette, hogy a 30
MEKH: Beszámoló a magyarországi megújulóenergia-felhasználás 2004-2014. évi alakulásáról, 2016. http://www.mekh.hu/megujulo-energia-beszamolo
95
kötelező bioüzemanyag részarányt a forgalmazók a dízelbe nagyobb arányú, míg a benzinbe a jogszabályban jelzettnél alacsonyabb arányú bioüzemanyag bekeverésével teljesítsék. Az összevont elszámolás jogszerűségét a Kormány 387/2015. (XII. 8.) rendelete utólag is megerősítette. A dízel bioüzemanyag tartalmának emelését elősegítette, hogy a használt sütőolajból előállított biodízel a teljesítésben kétszeresen számolható el. A MEKH 2014. évről rendelkezésre álló adatai szerint Magyarországon 1690 TJ energiatartalmú bioetanolt, 4190 TJ energiatartalmú hagyományos biodízelt és a kétszeres szorzó nélkül számolva 2210 TJ energiatartalmú sütőolajból előállított biodízelt használtak fel a forgalmazók a jogszabályi előírások teljesítésére. A fenti értékek megközelítőleg 80 millió liter etanolnak, 131 millió liter hagyományos és 68 millió liter sütőolajból előállított biodízelnek felelnek meg. A bioüzemanyagok felhasználását az üzemanyagforgalomnak az Eurostat SHARES adatbázisában elérhető adataival összevetve, a benzin esetében 3,2 százalékos, a dízel esetében 6,2 százalékos, a teljes üzemanyagforgalomra nézve pedig 5,2 energiaszázalékos tényleges megújuló energia részarány adódik. A sütőolaj energiatartalmát kétszeresen elszámolva, továbbá az elektromos energia közlekedésben történő felhasználását is figyelembe véve, a Megújuló Energia Irányelv (2009/28/EK) előírása szerint, a megújuló energia teljes, szorzókkal növelt felhasználása a közlekedésben 6,93 százalékot tett ki. (53. táblázat). 53. táblázat: A bio-hajtóanyagok termelésének és felhasználásának alakulása Magyarországon (millió liter) Év 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015*
Termelés
Alapanyag-igény
Felhasználás
Bioüzemanyag részarány (en%)
Bioetanol
81
30
30
300
353
367
400
Biodízel hagyományos
79
120
122
131
128
85
100
Biodízel sütőolajból
66
43
42
34
33
68
60
Bioetanol
203
76
74
749
883
918
1000
Biodízel hagyományos
197
299
304
328
320
213
250
Bioetanol
91
111
95
102
73
80
-
Biodízel hagyományos
93
109
110
98
103
131
-
Biodízel sütőolajból
66
43
42
34
33
68
-
Benzinben
2,9
4,1
3,8
4,1
3,2
3,2
-
Gázolajban
4,4
4,5
4,5
4,3
5,0
6,2
-
Összesen
3,9
4,4
4,3
4,2
4,3
5,2
-
5,2
5,4
5,4
5,2
5,6
6,9
-
Megújuló energia a közlekedésben (en%)
Megjegyzések: A 2015. évi adat becslés. A bioüzemanyag részarány szorzók nélkül értendő. A megújuló energia részarány szorzókkal és az elektromos energia felhasználásával együtt a 2015. október 5-ig érvényben lévő elszámolási szabályok szerint számítva. Forrás: Az Eurostat SHARES és a MEKH adatai alapján az Agrárgazdasági Kutató Intézet számításai
A Megújuló Energia Irányelv (28/2009 EU) szerint a közlekedésben felhasznált energia 10 százalékát 2020-ban megújuló energiaforrásokból kell biztosítani valamennyi tagországban. Az Európai Bizottság előzetes becslése szerint a tagállamok átlagában a részarány 5,7 százalék volt 2014ben. A MEKH fenti adatai alapján Magyarországon a megújuló energiaforrások 6,93 százalékát adták a közlekedés energia-felhasználásának 2014-ben. A jelenleg felülvizsgálat alatt álló NCsT alapján 2020-ban 95 százalékban elsőgenerációs biodízel és bioetanol felhasználásával teljesítené Magyarország az irányelv támasztotta követelményeket. Biodízelből 2020-ban összesen, 205 ezer tonna növényi olaj alapú és 25 ezer tonna hulladékból előállított, második generációs biodízel felhasználása szerepel a tervben (összesen 265 millió liter), míg bioetanolból 475 ezer tonna (600 millió liter) gabona alapú bioetanolt kellene felhasználni a 10 százalékos célérték eléréséhez. A tervek mindenképpen felülvizsgálatra szorulnak, mert a közösségi szabályozás 2015 végén változott. Az Európai Parlament és a Tanács 2015/1513 irányelve a bioüzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésének és az egyéb környezeti hatásainak javításának céljával az ún. elsőgenerációs (gabonából, cukornövényből és olajos magvakból előállított) 96
bioüzemanyagok részesedését 7 energiaszázalékban korlátozza a 2020. évi teljesítésben, a 10 százalékos célérték fenntartása mellett. A módosítás szerint a 7 százalék feletti részt megújuló elektromos árammal, illetve hulladékokból és melléktermékekből előállított bioüzemanyagokkal, biogázzal lehet kitölteni, többszörös elszámolást lehetővé tevő szorzók alkalmazása mellett. Egy másik a mezőgazdasággal többnyire közvetlen kapcsolatban lévő technológia a biogáz termelése. A tisztított biogáz bioüzemanyagként is hasznosítható lenne, a kétszeres elszámolhatóságán a közlekedésben a 2015. évi irányelv módosítás nem változtatott, egyelőre azonban a kötelező átvételi (KÁT) rendszer keretében történő villamosenergia-termelés a jellemző felhasználás. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adatai alapján 2015 során 3 új üzem kezdte meg a termelést, így 2015-ben 41 mezőgazdasági biogáz üzem működött Magyarországon, együttes beépített kapacitásuk az év végére elérte a 41,7 MW-ot. A biogáz üzemek KÁT értékesítése alacsony átlagos kihasználtság mellett 136 GWh-t tett ki, az előző évhez képest 5,8 százalékkal nőtt. A technológia 2015-ben Magyarország megújuló villamosenergia termelésének 5,7 százalékát adta. A szennyvíz és depóniagáz üzemekkel együtt számolva, az üzemek beépített kapacitása 59 MW volt, meghaladta az NCsT-ben foglalt 43 MW-os időarányos célértéket, 195 GWh-ás KÁT értékesítésük azonban elmaradt a 262 GWh céltól. A Cselekvési Tervben 2020-ra kitűzött cél 100 MW kapacitással 636 GWh villamosenergia termelése. Ennek eléréséhez a jelenleginél közel kétszer nagyobb termelő biogáz, szennyvízgáz és depóniagáz kapacitásra lenne szükség és a hatékonyságon, a kihasználtságon is számottevően javítani kellene. A biogáz üzemek a kötelező átvételi rendszer keretében 2015-ben összesen 4,5 milliárd forint értékben adtak át villamosenergiát, ennek a piaci ár feletti támogatástartalma 2,8 milliárd forint volt. Az üzemek egy része nem termel jövedelmet és a fogyasztói árakhoz történő indexálás miatt az elmúlt években az átvételi árak alig emelkedtek, sőt 2015-ben az előző évhez képest csökkentek. A nemzetközi összevetésben alacsony átvételi árak miatt annak veszélye, hogy energetikai célokra kerüljenek lekötésre a korábban élelmiszert, vagy takarmányt termő területek, a biogáz ágazat esetében elhanyagolható. Az alacsony jövedelmezőség miatt, fizetni az alapanyagért nem tudnak az üzemek és elsősorban állati trágya, mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosítására igyekeznek alapozni a termelést. A Magyarországon keletkezett trágyának így is csak néhány százalékát használják energiatermelésre, jóllehet a biogáz-technológia jelentős környezeti haszonnal jár és megfelelő átvételi árak mellett, közvetve az állattenyésztés jövedelmezőségét javíthatná. A biomassza energetikai hasznosításának hagyományosabb módja a fűtési célú közvetlen eltüzelés, ennek energetikai jelentősége még jóval meghaladja a többi technológiáét, a Magyarországon 2014-ben a MEKH adatai szerint az előállított összes megújuló energia 59 százalékát (38,3 PJ energiát) a biomassza közvetlen fűtési célú eltüzelése adta. A fűtésre-hűtésre használt megújuló energia 84 százalékát a szilárd biomassza égetésével termelték. A fennmaradó hányad túlnyomó része (11 százalék) geotermikus energiából származott, ennek 28 százaléka hasznosult a mezőgazdaságban. A biomassza fűtési célú felhasználásában a lakossági felhasználás a meghatározó, a 2010 és 2014 közötti években 70 és 80 százalék között volt a részesedése. A mezőgazdasági felhasználás szerepe elhanyagolható, ugyanezen időszakban 1 százalék körül mozgott, míg a szolgáltatások és a kereskedelem, illetve az ipar 2014-ben egyező, 13-14 százalékos arányban vett részt a felhasználásban. A lakosság által használt tűzifa a legnagyobb mennyiségben energiatermelési célra használt biomassza forrás. A lakosság tűzifa felhasználása trendjében növekvő, a folyamatot azonban az utóbbi években tompította, hogy a sokéves átlagnál enyhébb telek voltak, továbbá a földgáz lakossági árának a csökkentése a korábbinál kevésbé ösztönözte az áttérést a biomassza fűtésre. A lakossági felhasználásban a faapríték, illetve az erdészeti, faipari és mezőgazdasági melléktermékekből előállított pellet és brikett jelentősége egyelőre másodlagos. A tűzifa céljára évente mintegy 3,5 millió köbméternyi faanyagot termelnek ki az erdőgazdálkodók, ez a teljes fakitermelés 40-50 százaléka (54. táblázat). Mivel 2015-ben a bruttó fakitermelés 4 százalékkal nőtt, vélhetően az erdei fatermékek termelése is emelkedett. 97
Év
54. táblázat: Erdei fatermékek előállítása (ezer köbméter) 2010 2011 2012 2013
2014
Összesen
6 406
6 950
6 611
6 731
6 404
Ebből: tűzifa
3 660
3 933
3 624
3 542
3 285
Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság
31
A tűzifa mellett egyes távfűtőművek és egyes ipari létesítmények használnak nagyobb mennyiségben mezőgazdasági melléktermékeket fűtési célra, de ezek elsődleges felhasználása a biomasszát villamosenergia-termelési céllal tüzelő erőművekben történik. A MEKH 2014-ről szóló jelentése szerint az erőművek szilárd biomasszából 1702 GWh villamos energiát állítottak elő, ez közel 20 százalékkal múlta felül a 2013. évi teljesítést. A Hivatal előzetes adatai szerint32 ugyanakkor a szilárd biomassza alapú termelés 2015-ben mérsékelten csökkent, de még így is a megújuló villamosenergia termelés 52 százalékáért felelt. A megújuló villamos energia termelésének döntő része a kötelező átvételi rendszer (a továbbiakban: KÁT rendszer) támogatása keretében történik. A MEKH 2015. évi előzetes, és részletesebb formában rendelkezésre álló adatai szerint a biomasszát a szénnel vegyes tüzelésben égető erőművek 2015-ben 570 GWh megújuló villamos energiát értékesítettek a KÁT rendszerbe, ami lényegében megegyezett a 2014. évi 562 GWh-ás energiamennyiséggel. A stagnáló termelés megerősítette, hogy a 2013-ról 2014-re bekövetkezett hétszeres növekmény elsősorban azon a jogszabályi változáson alapult, amely lehetővé tett, hogy a vegyes tüzelésű erőművek 2013 végétől ismét KÁT kvótához jussanak. A vegyes tüzelésű erőművek jelentős mennyiségű biomasszát hasznosítanak. A Bakonyi (Ajka) és a Mátrai (Visonta) erőművek számított zöldáram termelő kapacitása volt a legnagyobb 2013-ban, de a technológiai kapacitás a Vértesi Erőműnél (Oroszlány) is 300 ezer tonna faanyag és 300 ezer tonna egyéb biomassza égetését tenne lehetővé. Ezek az erőművek ugyan alacsonyabb szinten, de a KÁT támogatása nélkül is fenntartották megújuló energia termelésüket, mivel többségében olcsón hozzáférhető mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeket és hulladékokat hasznosítanak biomassza fűtőanyagként. A biomasszát villamos energia termelési céllal tisztán tüzelő erőművek 2015. évi KÁT értékesítése 739 GWh volt, kevesebb mint 2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A termelésben meghatározó pécsi erőmű szalma és fatüzelésű biomassza kazánjai adják a beépített kapacitás 60 százalékát, további 20 százalékot képviselnek az ajkai erőmű biomassza blokkjai. A szilárd biomasszára alapozott áramtermelő berendezések közül a vegyes tüzelésű erőművek beépített kapacitása 2015-ben 6 százalékkal nőtt, a tisztán biomassza tüzelésével működőké minimális mértékben csökkent. A technológiák együttes (vegyes- és tisztatüzelésű) kapacitása 371 MW, termelésük 1309 GWh volt 2015-ben, ami az NCsT ütemtervéhez képest a termelésben mutat nagyobb lemaradást. A terv szerint az évtized végére, 2020-ban 500 MW kapacitással, 2688 GWh zöldáram termelését lenne szükséges elérni.
31
https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/kozerdeku_adatok/adatok/ada_tok.html http://mekh.hu/tiz-szazalek-felett-a-megujulo-reszarany-a-villamosenergia-termelesben
32
98
7. Az élelmiszeripar helyzete 7.1. Termelés és értékesítés Az élelmiszeripar teljesítménye 2015-ben dinamikusan, az előző évihez hasonló mértékben bővült, ennek köszönhetően jelentősen meghaladta a 2011. évi értéket. Az ágazat kibocsátása 2015-ben folyó áron 2833,4 milliárd forint volt, változatlan áron 4,3 százalékkal emelkedett egy év, és 12,8 százalékkal négy év alatt. 55. táblázat: Az élelmiszeripar termelése és értékesítése (milliárd forint, változás az előző évhez viszonyítva,%, illetve változás 2011-2015, milliárd forint, %)) 2011 2012 2013 2014 2015 2011-2015 Termelési érték (folyó áron) Termelési érték volumenváltozása Belföldi értékesítés (folyó áron) Belföldi értékesítés volumenváltozása Exportértékesítés (folyó áron) Exportértékesítés volumenváltozása Összes értékesítés (folyó áron) Összes értékesítés volumenváltozása
2285,0
2527,3
2615,3
2737,0
2833,4
+548,4
3,1
4,6
-1
4,4
4,3
+12,8
1493,7
1592,2
1612,8
1678,6
1684,1
+190,4
-2,5
1,2
-2,8
4,5
1,3
+4,1
769,8
913,0
1012,2
1046,8
1148,4
+378,6
6,7
11
5,4
2
10,4
+31,7
2263,5
2505,2
2625,0
2725,4
2832,5
+569,1
0,4
4,6
0,2
3,5
4,8
+13,7
Forrás: KSH alapján
Mindez elsősorban az élelmiszeripari vállalatok közvetlen külpiaci értékesítése kétszámjegyű növekedésének az eredménye, ugyanakkor pozitív, hogy a belföldi értékesítés is enyhén nőtt. Az élelmiszeripar exportértékesítése 2015-ben 1148,4 milliárd forint volt, változatlan áron 10,4 százalékkal bővült és aránya meghaladta a 40 százalékot. A belföldi értékesítés 2015-ben 1684,1 milliárd forint volt, változatlan áron 1,3 százalékkal több, mint 2014-ben, aránya azonban 59,5 százalékra mérséklődött. Figyelemre méltó, hogy 2011 és 2015 között az élelmiszeripar belföldi értékesítése 4,1, export értékesítése 31,7 százalékkal növekedett változatlan áron, vagyis az elmúlt években az ágazat növekedésének motorját a külpiacok jelentették. 31. ábra: Az élelmiszeripar termelés volumenének alakulása
125
4,6
4,4
5 4,3
120 115
4 3,1 116,3 111,5
110
103,1
2
106,8
107,8
105
1
-1
100
3
0
95
-1 2011
2012
2013
Termelési érték éves volumenváltozása
2014
2015
Termelés volumene 2010=100
Forrás KSH alapján
Az élelmiszeripar 2015. évi pozitív teljesítménye elsősorban a főbb állattenyésztési ágazatok bővülő termelésének, valamint a bőséges olajos mag és takarmány alapanyag termésnek köszönhető. Emellett a forint gyengülése ösztönözte az exportot, az alacsony vállalati hitelkamatok pedig 99
megkönnyítették a forgóeszközök és a beruházások finanszírozását. Tehát összességében kedvező volt a gazdasági környezet az ágazat számára. Továbbra is elmondható, hogy az ágazat főként a belföldi piacra termel, ide irányul az eladások közel kétharmada, több éves távlatban ugyanakkor egyértelműen az export részesedésének a növekedése figyelhető meg. 32. ábra: A belföldi és az exportértékesítés aránya az élelmiszeripar összes értékesítéséből (%)
40,5%
2015 2014
38,4%
2013
38,6%
59,5% 61,6% 61,4%
36,4%
2012
63,6%
34,0%
2011 0%
10%
20%
30%
66,0%
40%
Exportértékesítés
50%
60%
70%
Belföldi értékesítés
Forrás KSH alapján
Az élelmiszeripar termelési értékének folyó áras növekedése elmaradt az ipar egészének növekedésétől, ezért enyhén csökkent az ágazat részesedése az ipari termelésből. Ugyanakkor így is az ipari termelés több mint tizedét (10,3 százalékát) adta az ágazat, emellett 2011 és 2015 között közel 0,2 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető. 33. ábra: Az élelmiszeripar részesedése az ipar termelési értékéből
2015.
10,3%
2014.
10,7%
2013.
11,1%
2012.
10,9%
2011.
10,1%
0%
2%
4%
6% Forrás KSH alapján
100
8%
10%
12%
Az élelmiszeriparon belül az élelmiszergyártás a meghatározó. Az élelmiszergyártás a teljes termelési érték 84,3 százalékát, az italgyártás 14,7 százalékát, a dohánytermékek gyártása pedig 1,0 százalékát adta 2015-ben. Az élelmiszergyártás termelési volumene 2015-ben 4,3 százalékkal, az italgyártásé 5,6 százalékkal bővült, a dohánytermékeké 14,6 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripar termelői árai az előző évek tendenciájával ellentétben 2015-ben csökkentek, ezen belül mind a belföldi, mind a külpiaci értékesítési árak elmaradtak az egy évvel ezelőttitől. Az élelmiszeripari szakágazatok közül a gabona termelői árának csökkenésével összhangban a gabona feldolgozóknál (pékáru, tésztafélék gyártása, a tartósított lisztes áru gyártása, a tésztagyártás, malomipar, takarmánygyártás és a sörgyártás) enyhe árcsökkenés volt megfigyelhető. Emellett az élő sertés- és baromfi-, illetve a tej termelői árak nemzetközi tendenciák okozta csökkenése megjelent a húsiparban és a tejfeldolgozásban is. Ugyanakkor az alma termelői ára 2015. évi bővülésének köszönhetően emelkedett a gyümölcs-, zöldséglé gyártása szakágazat feldolgozói ára. Továbbá érdemi növekedés volt megfigyelhető a növényi olaj gyártása, az édesség gyártása, a szőlőbor gyártása, a sörgyártás és a desztillált szeszes ital gyártása szakágazatokban. 56. táblázat: Az élelmiszeripar termelői árainak változása 2011
2012
2013
2014
2015
Összesen
8,9
6,0
Belföldi értékesítés
8,0
5,2
4,4
0,3
-1,1
3,9
-0,4
-1,2
Exportértékesítés
10,8
7,7
5,3
1,4
-1,0
Forrás: KSH
Az élelmiszeripari termelés mérsékelten koncentrált, az öt legnagyobb szakágazat részesedése a teljes termelési értékből több mint negyven százalék, a tíz legnagyobb szakágazat az élelmiszeripari termelés több mint kétharmadát adta 2015-ben, a három húsipari szakágazat pedig a termelési érték közel egynegyedéért felelős (24,4 százalék). A baromfihús feldolgozása, tartósítása átvette a húsfeldolgozás, tartósítás vezető szerepét 2014-ben, ezáltal a legnagyobb élelmiszeripari szakágazattá vált, 2015-ben részesedése az ágazat termelési értékéből közel egytized volt. Az utóbbi években nőtt a baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazat, az egyéb élelmiszer, gyártása, a haszonállat eledel gyártása és a hobbiállat eledel gyártása szakágazatok részesedése, míg érdemi csökkenés a húsfeldolgozás, tartósítás, hús-, baromfihús készítmény gyártása, a tejtermékek gyártása, a kenyér friss pékáru gyártása és a sörgyártás szakágazatok esetében figyelhető meg. 57. táblázat: A fontosabb élelmiszeripari szakágazatok részesedése a termelési értékből (százalék)
8,5
20152014 -0,4
20152011 -0,7
9,4
9,8
0,3
1,1
6,1
6,1
6,1
0,0
-1,5
0,9
0,9
0,7
0,5
-0,2
-0,2
7,3
7,4
6,9
7,7
7,0
-0,7
-0,3
6,8 9,3 0,2 3,3 4,4
7,0 8,8 0,2 3,4 4,3
6,4 8,6 0,2 3,4 4,1
6,1 9,2 0,2 3,0 4,0
6,4 8,5 0,2 3,2 3,9
0,3 -0,7 0,0 0,2 -0,1
-0,4 -0,8 0,0 0,0 -0,5
2,8
2,8
2,7
2,7
2,7
0,0
-0,1
1,0 1,8
1,1 1,5
1,0 1,7
1,3 1,7
1,2 1,9
-0,1 0,2
0,2 0,1
2011
2012
2013
2014
2015
Húsfeldolgozás, -tartósítás
9,1
10,1
10,5
8,8
Baromfihús tartósítása
8,7
9,4
9,1
Hús-, baromfihús-készítmény gyártása
7,6
6,3
Gyümölcs-, zöldséglé gyártása
0,8
Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás
feldolgozása,
Olaj gyártása Tejtermék gyártása Jégkrém gyártása Malomipari termék gyártása Kenyér; friss pékáru gyártása Tartósított lisztes áru gyártása Tésztafélék gyártása Édesség gyártása
101
Tea, kávé feldolgozása Fűszer, ételízesítő gyártása Készétel gyártása Homogenizált, diétás étel gyártása M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása Haszonállat-eledel gyártása Hobbiállat-eledel gyártása Desztillált szeszes ital gyártása Szőlőbor termelése Sörgyártás Üdítőital, ásványvíz gyártása Dohánytermék gyártása Egyéb
3,9 1,2 0,3
3,9 1,0 0,5
3,5 1,1 0,6
3,5 1,3 0,6
3,5 1,4 0,6
0,0 0,1 0,0
-0,3 0,2 0,3
0,4
0,3
0,4
0,4
0,5
0,1
0,2
1,4
1,9
2,9
3,7
4,2
0,4
2,7
6,0 2,9
6,4 2,8
6,0 3,2
6,4 3,4
6,4 3,6
0,1 0,2
0,5 0,6
1,2
1,0
0,9
1,3
1,3
0,1
0,1
2,4 3,6 6,7 0,8 6,0
2,1 3,4 6,4 1,0 6,0
2,6 3,2 6,7 1,1 6,1
2,7 3,0 6,7 1,1 4,7
2,9 2,9 7,1 1,0 4,4
0,2 -0,1 0,4 -0,1 -0,3
0,5 -0,7 0,4 0,2 -1,5
Forrás: KSH
Az élelmiszeripar termelésemelkedése 2015-ben is általánosan megfigyelhető volt, a szakágazatok többségében, 25-ből33 20 esetében nőtt a termelés volumene. Kiugró, kétszámjegyű volt a termelési érték volumenének bővülése a homogenizált, diétás étel gyártása, a máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása34, a hobbiállat eledel gyártása, a malomipari termékek gyártása és a fűszer, ételízesítő gyártása szakágazatok esetében. A nagyobb súlyú szakágazatok közül jelentősen nőtt a baromfihús feldolgozása, tartósítása, a húsfeldolgozás, -tartósítás, a haszonállat eledel gyártása, a növényi, állati olaj gyártása és az üdítőital, ásványvíz gyártása szakágazatok termelése. Ezzel szemben az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, tartósítás, a gyümölcs-, zöldséglé gyártása, a dohánytermékek gyártása, sörgyártás és a tésztafélék gyártása szakágazatokban csökkent a termelés értéke változatlan áron számolva. 58. táblázat: Az élelmiszeripari szakágazatok termelési értékének volumenváltozása (százalék) és növekedéshez való hozzájárulása35
2011
2012
2013
2014
2015
20112015
2015. évi hozzájárulás (százalékpont)
Élelmiszeripar összesen
3,1
4,6
-1,0
4,4
4,3
12,8
4,3
Húsfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása
5,5
10,8
2,9
-13,7
3,8
2,1
0,3
16,6
10,2
-3,7
6,2
9,9
23,9
0,9
0,4
-15,8
-5,1
3,6
4,8
-13,2
0,3
Gyümölcs-, zöldséglé gyártása
-34,1
29,3
-4,7
-15,0
-29,2
-25,8
-0,2
Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás
28,6
3,8
-9,5
13,1
-6,8
-1,0
-0,5
Olaj gyártása
9,4
9,3
-6,0
-0,1
3,1
5,8
0,2
Tejtermék gyártása
-5,4
1,7
-3,0
5,2
2,3
6,2
0,2
Jégkrém gyártása
45,3
8,9
-1,0
4,0
5,1
17,8
0,0
Hús-, baromfihús-készítmény gyártása
33
Összesen 33 élelmiszeripari szakágazat van, de 8 esetében háromnál kevesebb adatszolgáltató van, ezért adatvédelmi okokból nem közöl adatot ezekről a KSH. 34 Ide tartozik többek között a levesek, az élesztő és a friss pizza gyártása 35 Növekedéshez való hozzájárulás: az adott szakágazat bázis évi részesedése a termelési értékből szorozva a termelési értéke volumenének tárgyévi növekedésével
102
Malomipari termék gyártása
-25,4
14,5
2,1
2,5
11,5
33,6
0,3
Kenyér; friss pékáru gyártása
-8,9
5,1
-4,5
3,8
1,1
5,3
0,0
Tartósított lisztes áru gyártása
9,7
7,8
-3,1
7,1
2,8
15,0
0,1
Tésztafélék gyártása
2,9
18,9
-5,9
30,3
-2,9
41,6
0,0
Édesség gyártása
9,0
-11,8
15,5
2,3
9,0
13,6
0,2
Tea, kávé feldolgozása
4,7
5,0
-11,2
6,1
4,2
3,1
0,1
Fűszer, ételízesítő gyártása
5,0
-3,1
5,8
17,8
10,8
33,8
0,1
Készétel gyártása Homogenizált, diétás étel gyártása M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása
10,0
75,6
25,2
-0,6
2,0
122,9
0,0
-13,8
-19,4
36,7
8,6
39,5
66,9
0,2
33,2
38,2
46,4
28,6
13,8
196,1
0,5
Haszonállat-eledel gyártása
-4,8
8,2
-9,8
18,0
4,8
20,7
0,3
Hobbiállat-eledel gyártása
-1,9
4,2
5,6
13,6
11,6
39,5
0,4
Desztillált szeszes ital gyártása
-9,0
-14,1
-8,8
39,3
2,4
11,7
0,0
Szőlőbor termelése
-4,6
-8,2
13,0
5,2
8,6
18,5
0,2
Sörgyártás
1,2
2,0
-5,7
-0,9
-1,3
-5,9
0,0
Üdítőital, ásványvíz gyártása
8,5
0,6
4,6
3,7
8,0
17,9
0,5
Dohánytermék gyártása
-9,4
35,1
4,1
9,6
-10,9
37,3
-0,1
Forrás: KSH alapján FM Agrárközgazdasági Főosztály
Az élelmiszeripari szakágazatok többségében a belföldi értékesítés a meghatározó, ezzel párhuzamosan az exportértékesítés 10 szakágazatban adja az értékesítés több mint felét. Ezek a hobbiállat-eledel gyártása, a tea, kávé feldolgozása, a máshova nem sorolható egyéb élelmiszer gyártása, a homogenizált diétás étel gyártása, az egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, -tartósítás, a dohánytermék gyártása, a gyümölcs- és zöldséglé gyártása, az olaj gyártása, az édesség gyártása és a készétel gyártása szakágazatok.36 Ezzel szemben a sörgyártás, a kenyér, friss pékáru gyártása, a desztillált szeszes ital gyártása, a tésztafélék gyártása és a tejtermék gyártása értékesítésének több mint négyötöde belföldre irányul. 59. táblázat: A közvetlen export37 értékesítés aránya az egyes élelmiszeripari szakágazatok összes értékesítéséből (százalék)
2011
2012
2013
2014
2015
2015-2014
20152011
Élelmiszeripar
34,0
36,4
38,6
38,4
40,5
2,1
6,5
Húsfeldolgozás, -tartósítás
42,0
37,4
40,9
41,9
47,7
5,8
5,7
Baromfihús tartósítása
38,0
40,5
40,7
40,7
41,6
0,9
3,6
Hús-, baromfihúskészítmény gyártása
30,6
27,7
27,8
28,6
31,3
2,7
0,6
Gyümölcs-, gyártása
73,2
69,6
67,3
68,0
66,0
-2,0
-7,3
feldolgozása,
zöldséglé
36
Ezen szakágazatokban nemzetközi vállalatok a meghatározóak, ezek a termelésüket általában felosztják az egyes telephelyek között ezért jelentős a külkereskedelmük (az egyes termékeket csak egy telephelyen gyártják és onnan exportálják). 37 A KSH iparstatisztikájában közölt adatok a vállalatok közvetlen exportjára vonatkoznak, a közvetítőkön (nagykereskedőkön) keresztül végbement kereskedelmet nem tartalmazzák. Emiatt az adott szakágazat által termelt termékek teljes kivitele nagyobb az itt megjelenőnél.
103
Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás Olaj gyártása
61,4
62,3
64,1
66,6
67,0
0,4
5,6
50,9
59,7
68,0
63,5
56,9
-6,5
6,1
Tejtermék gyártása
15,1
15,7
14,5
13,7
16,4
2,8
1,3
Jégkrém gyártása
20,8
17,2
25,1
26,6
47,7
21,1
26,9
Malomipari termék gyártása
15,8
16,2
18,4
18,0
26,9
8,9
11,1
6,1
6,6
7,3
6,2
7,9
1,6
1,7
28,6
31,3
33,9
35,8
36,0
0,2
7,4
Tésztafélék gyártása
10,1
12,3
12,3
8,9
14,8
5,8
4,7
Édesség gyártása
39,5
44,6
45,5
47,7
56,2
8,5
16,8
Tea, kávé feldolgozása
62,9
65,1
73,5
75,6
77,7
2,1
14,8
Fűszer, ételízesítő gyártása
24,0
23,8
25,9
25,3
27,4
2,1
3,4
Készétel gyártása
60,5
51,1
50,8
47,9
53,6
5,7
-6,9
75,4
75,6
81,2
81,9
70,7
-11,3
-4,7
29,6
49,2
64,2
74,2
71,1
-3,1
41,5
16,6
19,4
20,2
19,0
26,7
7,6
10,1
Hobbiállat-eledel gyártása Desztillált szeszes ital gyártása Szőlőbor termelése
74,0
73,7
77,0
78,7
81,0
2,2
7,0
12,5
9,3
8,3
11,0
12,4
1,4
0,0
31,1
27,6
21,7
21,5
21,9
0,4
-9,2
Sörgyártás
5,3
4,1
5,7
5,3
4,9
-0,4
-0,3
Üdítőital, ásványvíz gyártása
17,8
22,0
23,3
22,5
22,4
-0,1
4,6
Dohánytermék gyártása
53,9
65,1
64,1
67,2
66,5
-0,7
12,6
Kenyér; friss pékáru gyártása Tartósított lisztes áru gyártása
Homogenizált, gyártása
diétás
étel
M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása Haszonállat-eledel gyártása
Forrás: KSH alapján
7.2. Beruházások Az élelmiszeripari beruházások38 a 2014. évi nagymértékű, változatlan áron több mint egyharmados bővülést követően 2015-ben csökkentek, ennek ellenére az elmúlt évek második legmagasabb értékét költötték fejlesztésekre az élelmiszeripari vállalkozások. Az ágazat beruházásai folyó áron 131,0 milliárd forintot tettek ki, volumenük a 2014-es 34,6 százalékos bővülés után, 2015ben 17,0 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripari vállalkozások beruházásainak volumene 2011 és 2015 között összességében 17,4 százalékkal növekedett. Az élelmiszeripar részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból egy év alatt 0,6, 2011 és 2015 között 0,2 százalékponttal csökkent.
38
A KSH adatai a nemzetgazdasági és nem az üzemgazdasági beruházásokra vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy csak a nemzetgazdaság számára új beruházásokat tartalmazzák, így az import forrásból megvalósuló beruházások esetében a használt és új eszközök is megjelennek, míg a belföldi forrás esetében csak az újak. Ezek alapján, ha egy élelmiszeripari vállalkozás import forrásból szerez be használt gépsort, akkor az jelentkezik az adatokban, ha hazai vállalkozástól veszi meg, akkor nem.
104
60. táblázat: Az élelmiszeripari beruházások volumenváltozása (az előző évhez viszonyítva, százalék) 2011
2012
2013
2014
2015
+
Folyó áron, millió forint Nemzetgazdaság összesen
4 390 857
4 264 066
4 572 270
5 532 150
5 582 000
ebből: élelmiszeripari
109 249
117 942
118 995
160 827
131 045
Gép
66 027
75 484
70 831
104 787
78 805
Jármű
6 158
5 950
6 805
7 575
9 050
Épület
36 072
35 317
39 822
46 969
42 464
Volumenindex Nemzetgazdaság összesen
95,4
95,0
105,9
119,3
100,6
ebből: élelmiszeripari
108,7
105,1
100,0
134,6
83,0
Gép
104,6
110,9
93,7
149,6
75,6
Jármű
77,7
100,6
114,2
105,8
137,8
Épület
127,6
95,0
110,1
115,2
92,0
Forrás: KSH
Mindez elsősorban az élelmiszeripari beruházások közel kétharmadát kitevő gépberuházásoknak köszönhető, amelyek volumene mintegy negyedével csökkent, de 8,0 százalékkal csökkent az egyharmados részesedésű épület-beruházások volumene is. Ezzel szemben a kisebb súlyt képviselő járműberuházások értéke változatlan áron is növekedett. A gépberuházások esetében az importból származó gépek beszerzése esett vissza elsősorban, ennek köszönhetően a hazai gyártású gépek részesedése meghaladta az 50 százalékot. 34. ábra: Az élelmiszeripari beruházások anyagi, műszaki összetétel szerinti megoszlása 2015-ben
Egyéb; 0,6%
Épület; 32,4%
Gép; 60,1%
Jármű; 6,9%
Forrás: KSH
Az élelmiszeripari szakágazatok többségében csökkent a beruházások értéke. A 33 szakágazat közül 26 esetében rendelkezünk adatokkal40, ebből 7-ben nőtt, míg 19-ben csökkent a beruházások értéke. A legnagyobb mértékben az üdítőital, ásványvíz gyártása, a tejtermék gyártása és a keményítő, keményítőtermék gyártása szakágazatok fejlesztéseinek értéke növekedett. Ezzel szemben leginkább a 39
39
A legalább 5 fős szervezetek adatait, csak folyó áras adatokat publikál a KSH. 7 szakágazatban nem éri el a hármat az adatszolgáltatók száma, ezért a KSH adatvédelmi okokból nem tesz közzé adatot, de az élelmiszeripar összes beruházásához hozzáadja ezen szakágazatok értékét is. 40
105
dohánytermékek gyártása, a tartósított lisztes áru gyártása, a baromfihús feldolgozása, tartósítása és a húsfeldolgozás, -tartósítás esetében csökkent a beruházások értéke az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor a legtöbb szakágazatban 2014-ben nagymértékben nőttek a beruházások, ezért egyrészt magas volt a bázis, másrészt sok beruházást hozhattak előre a vállalkozások a kedvező makrogazdasági, pénzügyi környezet miatt. 61. táblázat: Az élelmiszeripari beruházások értéke szakágazatok szerint (millió Ft)
2011
2012
2013
2014
2015
105 765
114 736
113 667
155 055
119 983
Húsfeldolgozás, -tartósítás
6 527
7 137
5 068
11 595
7 203
Baromfihús feldolgozása, tartósítása
6 778
6 018
4 617
11 366
5 152
Hús-, baromfihús-készítmény gyártása
4 618
5 794
2 497
7 012
5 184
Élelmiszeripar
Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás Olaj gyártása
591
725
1 412
1 969
981
7 026
7 391
5 718
11 169
11 625
808
1 509
8 059
5 533
4 082
Tejtermék gyártása
6 446
4 121
8 313
4 962
7 272
80
228
72
299
210
Malomipari termék gyártása
2 481
2 096
2 192
4 571
2 673
Keményítő, keményítőtermék gyártása
1 879
1 582
3 749
3 305
4 726
Kenyér; friss pékáru gyártása
4 021
6 083
5 362
9 322
7 723
Tartósított lisztes áru gyártása
4 399
6 458
11 130
10 330
3 526
880
3 102
1 088
2 310
1 583
Édesség gyártása
1 590
3 271
5 605
4 548
2 856
Tea, kávé feldolgozása
8 716
11 180
5 289
3 106
3 304
Fűszer, ételízesítő gyártása
567
656
936
3 982
1 856
Készétel gyártása
324
360
1 547
1 137
1 113
Homogenizált, diétás étel gyártása
79
175
41
319
251
M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása
19 015
13 770
4 246
6 105
4 367
Haszonállat-eledel gyártása
2 824
3 621
3 654
5 640
5 341
Hobbiállat-eledel gyártása
1 947
1 455
1 836
5 407
3 299
Desztillált szeszes ital gyártása
1 881
2 022
1 796
2 628
2 651
Szőlőbor termelése
7 267
9 179
7 397
8 839
7 786
Sörgyártás
3 324
4 443
4 173
4 500
5 158
Üdítőital, ásványvíz gyártása
9 116
6 407
8 010
10 530
13 777
Dohánytermék gyártása
1 296
3 555
6 123
10 872
1 921
Egyéb
1 286
2 397
3 738
3 704
4 363
Jégkrém gyártása
Tésztafélék gyártása
Forrás: KSH
Az élelmiszeripari beruházások koncentráltak, a 3 legtöbbet fejlesztő szakágazat részesedése több mint egynegyed, az 5 legnagyobb szakágazaté négytized, míg az első 10 szakágazatban valósult meg a beruházások közel kétharmada.
106
35. ábra: Az élelmiszeripari beruházások megoszlása szakágazatok szerint
Üdítőital, ásványvíz gyártása 11,5% Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás -tartósítás; 9,7%
Egyéb; 36,5%
Szőlőbor termelése 6,5% Kenyér; friss pékáru gyártása 6,4%
Baromfihús feldolgozása, tartósítása; 4,3% Sörgyártás 4,3%
Tejtermék gyártása 6,1% Hús-, Haszonállatbaromfihús- eledel gyártása készítmény 4,5% gyártása; 4,3%
Húsfeldolgozás, -tartósítás 6,0%
Forrás: KSH, legalább 5 fős szervezetek adatai
Az élelmiszeripari beruházásokra kedvezően hatott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, amelyből az ágazat nemzetgazdasági súlyát messze meghaladó mértékben részesedett. A program keretében folyósított új hitelek 47 százaléka beruházásokat, 49 százaléka forgóeszközöket, míg 4 százaléka EU-s támogatásokat finanszírozott. Az élelmiszeriparon belül különösen jelentős volt a malomipari termékek gyártása, a húsfeldolgozás, tartósítás, az egyéb zöldség, gyümölcsfeldolgozás, tartósítás, az üdítőital, ásványvíz gyártása, a szőlőbor termelése és a haszonállat eledel gyártása részesedése, ezen szakágazatokba irányult a hitelfelvételek mintegy háromnegyede. A program hiteleinek több mint 40 százaléka beruházásokat finanszírozott. Emellett a Magyar Fejlesztési Bank által működtetett kedvezményes hitelprogramok (MFB vállalkozásfinanszírozási hitelprogram), a beruházási támogatások (EMVA ÉLIP), és a piaci hitelek alacsony kamata is ösztönözte az élelmiszeripari beruházásokat. A beruházások 2014. évi jelentős növekedésének hatására javult az ágazat hatékonysága és versenyképessége, ami a termelés további bővülésének az alapja.
7.3. Foglalkoztatás és keresetek Az élelmiszeriparban41 zajló munkaerőpiaci folyamatokról alapvetően két különböző, a KSH által publikált statisztika ad tájékoztatást. A foglalkoztatottak száma a lakossági munkaerő-felmérésen alapul, amely a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív mintavételes adatgyűjtés, és a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról gyűjt információkat. Azokkal a munkavállalókkal számol el, akik fő jövedelemszerző tevékenysége az adott ágazathoz kapcsolódik. Előnye, hogy teljes körűen lefedi az ágazatot és tartalmazza a nem hivatalos foglalkoztatást is. Hátránya, hogy a KSH csak az élelmiszeripar egészére publikálja az adatokat, nem állnak rendelkezésre a szakágazatok adatai. Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma 2015-ben enyhén mérséklődött, ugyanakkor az előző két év dinamikus emelkedésének köszönhetően nagymértékben meghaladta a 2011. évit. Az élelmiszeripari vállalkozások 2015-ben 140,3 ezer főt foglalkoztattak, 2,7 ezer fővel, 1,9 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben. Az ágazat foglalkoztatása azonban 2013-ban és 2014-ben is erőteljesen növekedett, ezért 2015-ben 16,7 százalékkal, 20,1 ezer fővel meghaladta a 2011. évit. Az élelmiszeripar részesedése a nemzetgazdaság foglalkoztatásából 2015-ben 3,3 százalék volt, amely 0,2 százalékponttal kisebb, mint 2014-ben, de 0,1 százalékponttal több, mint 2011-ben.
41
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása
107
A másik statisztika az alkalmazásban állók száma, amely az intézményi munkaügyi statisztika szerint készül, és a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatait tartalmazza. Az adatfelvétel az 5 és 49 fő közötti szervezetek esetében mintavételes, a legalább 50 fős szervezeteknél (ezen szervezetek részesedése az alkalmazottak számából kétharmad volt 2015-ben) pedig teljes körű. Előnye, hogy a teljes körű eljárásba eső cégek nagy súlya miatt pontos képet ad a foglalkoztatásról, emellett az adatok elérhetőek szakágazati bontásban is. Hátránya, hogy csak a legális foglalkoztatást mutatja ki, illetve az öt főnél kevesebbet foglalkoztatók adatai kimaradnak. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a legalább 5 fős vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 2015-ben 98,2 ezer fő volt, 1,4 százalékkal, 1323 fővel több, mint 2014ben. Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók számának hosszú időn át tartó csökkenése 2014-ben fordult meg, ennek eredményeként 2015-ben már 2,8 százalékkal, 2535 fővel több főt alkalmaztak az élelmiszeripari vállalkozások, mint 2011-ben. A 2014 és 2015 közötti növekedés elsősorban a baromfihús feldolgozása, tartósítása, a máshova nem sorolható egyéb élelmiszer gyártása, az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás, a szőlőbor termelése, az üdítőital, ásványvíz gyártása szakágazatoknak köszönhető. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt években folyamatosan és jelentősen emelkedett a baromfihús feldolgozása, tartósítása, a tartósított lisztes áru gyártása, a tésztafélék gyártása, a haszonállat-eledel gyártása, a hobbiállateledel gyártása, a máshova nem sorolható, egyéb élelmiszer gyártása szakágazatokban alkalmazásban állók száma. Ezzel szemben jelentősen csökkent a kenyér, friss pékáru gyártása szakágazat foglalkoztatása. Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók szakágazatok közötti megoszlása koncentráltabb, mint a termelésé. A kenyér, friss pékáru gyártása szakágazat a legnagyobb foglalkoztató, az alkalmazásban állók több mint ötödét (21,4 százalékát) adta 2015-ben. A három húsipari szakágazat együttes aránya megközelíti az egynegyedet (24,2 százalék). Emellett kiemelkedő még az egyéb gyümölcs, zöldségfeldolgozás és a tejtermékek gyártása. A hat legnagyobb szakágazat együtt az alkalmazásban állók közel hattizedének (59,2 százalékának) ad munkát.
108
62. táblázat: Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók száma (fő) és megoszlása
Megoszlás 2015-2014 2015-2011 2015-ben (százalék)
2011
2012
2013
2014
2015
95690 Élelmiszeripar Húsfeldolgozás, -tartósítás 10232 Baromfihús feldolgozása, 7678 tartósítása Hús-, baromfihús7824 készítmény gyártása Gyümölcs-, zöldséglé 399 gyártása Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, - 6723 tartósítás 725 Olaj gyártása
94208 10203
94018 9906
96902 8313
98225 8135
+1323 -178
+2535 -2097
100,0 8,3
7949
8030
8240
9063
+823
+1385
9,2
7172
6494
6728
6614
-114
-1210
6,7
411
504
484
470
-14
+71
0,5
6358
6633
6808
7089
+281
+366
7,2
766
817
761
891
+130
+166
0,9
Tejtermék gyártása
6423
6232
6222
6226
6279
+53
-144
6,4
275 Jégkrém gyártása Malomipari termék 2122 gyártása Kenyér; friss pékáru 21748 gyártása Tartósított lisztes áru 3665 gyártása 1226 Tésztafélék gyártása 2564 Édesség gyártása 2210 Tea, kávé feldolgozása Fűszer, ételízesítő 1320 gyártása 511 Készétel gyártása Homogenizált, diétás étel 208 gyártása M.n.s. egyéb élelmiszer 3901 gyártása Haszonállat-eledel 2933 gyártása Hobbiállat-eledel gyártása 1472 Desztillált szeszes ital 1159 gyártása 3186 Szőlőbor termelése 1702 Sörgyártás Üdítőital, ásványvíz 4043 gyártása 659 Dohánytermék gyártása 782 Egyéb
223
185
240
219
-21
-56
0,2
1663
1698
1823
1990
+167
-132
2,0
21738
20255
22238
20973
-1265
-775
21,4
3637
3832
4202
4250
+48
+585
4,3
1337 2269 2266
1411 2747 2466
1805 2698 2549
1888 2743 2440
+83 +45 -109
+662 +179 +230
1,9 2,8 2,5
1341
1377
1503
1486
-17
+166
1,5
672
862
887
692
-195
+181
0,7
204
250
232
369
+137
+161
0,4
3862
4344
4839
5238
+399
+1337
5,3
2683
2715
3000
3112
+112
+179
3,2
1514
1502
1684
1718
+34
+246
1,7
1135
1086
1080
1307
+227
+148
1,3
2942 1923
3025 1839
3057 1805
3386 1815
+329 +10
+200 +113
3,4 1,8
3731
3716
3600
3872
+272
-171
3,9
1239 738
1255 847
1285 815
1326 856
+41 +41
+667 +74
1,3 0,9
Forrás: KSH
A bruttó és a nettó keresetek a vonatkozó adótörvények változatlansága miatt egyforma mértékben változtak 2015-ben. Az élelmiszeripari keresetek növekedési üteme 2011 és 2014 között meghaladta a nemzetgazdaságét, 2014-ben annak több mint kétszerese volt. A magas bázis hatására az ágazatban dolgozók keresetei 2015-ben mérsékelten növekedtek. Az ágazat bruttó és nettó átlagkeresetei 218,4, illetve 143,1 ezer forintra emelkedtek (+3,6 százalék). A növekedés általános volt, hat szakágazat kivételével (tea, kávé feldolgozása, desztillált szeszes ital gyártása, sörgyártás, malomipari termékek gyártása, homogenizált diétás étel gyártása, tésztafélék gyártása) emelkedtek a bérek. A növekedés 2015-ben két számjegyű volt a készétel gyártása és a jégkrém gyártása szakágazatokban. 109
Az élelmiszeripari bérek nagysága továbbra is elmarad a nemzetgazdaság egészétől. Az élelmiszeriparban a bruttó keresetek 2015-ben 11,9 százalékkal maradtak el a nemzetgazdaság egészétől, 2011 és 2015 között ez a különbség azonban közel a felére csökkent (-7,7 százalékpont). A szakágazatok közül 15-ben maradtak el a bérek a nemzetgazdaság egészének béreitől, a legnagyobb foglalkoztatónak számító három húsipari szakágazatban, a kenyér, friss pékáru gyártása, és az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás esetében nagymértékű volt a különbség. Ezzel szemben 10 szakágazatban a bérezés meghaladta a nemzetgazdaságra jellemzőt. A legmagasabb bérek az olaj gyártása, a sörgyártás és az üdítőital, ásványvíz gyártása szakágazatokban voltak. Az élelmiszeriparon belüli bérkülönbségek elsősorban a fizikai és szellemi foglalkozásúak arányának különbségéből származnak. 63. táblázat: A bruttó és nettó keresetek nagysága és az előző évhez viszonyított alakulása 2015-ben (forint/fő/hó, százalék)
Nemzetgazdaság összesen Élelmiszeripar összesen Húsfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, tartósítás Olaj gyártása Tejtermék gyártása Jégkrém gyártása Malomipari termék gyártása Kenyér; friss pékáru gyártása Tartósított lisztes áru gyártása Tésztafélék gyártása Édesség gyártása Tea, kávé feldolgozása Fűszer, ételízesítő gyártása Készétel gyártása Homogenizált, diétás étel gyártása M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása Haszonállat-eledel gyártása Hobbiállat-eledel gyártása Desztillált szeszes ital gyártása Szőlőbor termelése Sörgyártás Üdítőital, ásványvíz gyártása Dohánytermék gyártása
Bruttó átlagkereset 247 924 218 440 166 506 179 267 210 778 234 543
+4,3 +3,6 +3,8 +4,7 +7,9 +7,7
Nettó átlagkereset 162 391 143 079 109 063 117 420 138 060 153 625
200 020
+0,2
131 014
+0,2
468 535 241 609 233 681 214 057 147 806 216 231 194 171 209 875 306 557 227 251 213 448 272 970 271 346 254 632 274 424 258 739 205 694 377 418 368 595 334 674
+0,2 +5,0 +11,5 -2,1 +6,5 +4,3 -0,4 +1,1 -6,7 +4,2 +13,6 -1,0 +3,1 +0,8 +4,1 +5,5 +7,5 +0,1 +2,1 +2,7
306 891 158 254 153 060 140 210 96 815 141 632 127 184 137 471 200 795 148 851 139 808 178 795 177 733 166 784 179 748 169 475 134 729 247 208 241 429 219 211
+0,2 +5,0 +11,5 -2,1 +6,5 +4,3 -0,4 +1,1 -6,7 +4,2 +13,6 -1,0 +3,1 +0,8 +4,1 +5,5 +7,5 +0,1 +2,1 +2,7
Változás
Változás +4,3 +3,6 +3,8 +4,7 +7,9 +7,7
Forrás: KSH
Az élelmiszeripar versenyképességének, hosszú távú fejlődésének fontos feltétele a hatékonyság, termelékenység folyamatos növelése. A termelési tényezők közül a munka felhasználásának hatékonyságát fejezi ki a létszámarányos termelési érték42. Az eredmények alapján az 42
A létszámarányos termelési érték azt mutatja, hogy egy alkalmazásban álló hány forint termelési értéket állít elő egy évben. A mutató számításánál a termelési értéket változatlan (2011-es) árakon vesszük figyelembe, hogy kiszűrjük az árváltozás hatását, majd ezt elosztjuk az alkalmazásban állók számával.
110
élelmiszeriparban alkalmazásban állók hatékonysága érdemben nőtt az elmúlt években. Az egy alkalmazottra jutó termelési érték 2014 és 2015 között 3,1 százalékkal nőtt, amely a termelési érték változatlan áron számított 4,3 százalékos, és az alkalmazásban állók 1,1 százalékos növekedésének az eredménye. A munkatermelékenység javulása 2011 és 2015 között 10,1 százalékos, mivel a termelési érték 12,8 százalékkal nőtt változatlan áron, miközben az alkalmazásban állók száma 2,4 százalékkal volt magasabb, mint 2011-ben. Többéves távlatban, 2011 és 2015 között jelentős a növekedés a húsfeldolgozás, -tartósítás, a malomipari termékek gyártása, a jégkrém gyártása, a fűszer, ételízesítő gyártása, a készétel gyártása, a máshova nem sorolható egyéb élelmiszer gyártása, a haszonállat-eledel gyártása, a hobbiállat-eledel gyártása, a szőlőbor termelése és az üdítőital, ásványvíz gyártása szakágazatokban. Csökkenés kilenc szakágazatban (a gyümölcs-, zöldséglé gyártása, az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás, az olajgyártás, a tartósított lisztes áru gyártása, a tésztafélék gyártása, a tea, kávé feldolgozása, a homogenizált, diétás étel gyártása, a sörgyártás és a dohánytermékek gyártása esetében) figyelhető meg. A munkatermelékenység javulása adódhat technológiai fejlesztésből, az alkalmazottak képzéséből, hatékonyabb munkaszervezésből, illetve abból is, hogy a kevésbé hatékony szervezetek befejezik a termelést. A munkatermelékenység javulása teszi lehetővé a keresetek bővülését is.
7.4. Az élelmiszeripar jövedelmi és vagyoni helyzete 7.4.1. Az élelmiszeripar eredményessége43 Az élelmiszeripar a 12 feldolgozóipari ágazat közül a harmadik legnagyobb kibocsátással (3 054 milliárd) és árbevétellel (3 451 milliárd Ft), a második legtöbb foglalkoztatottal (92 511 fő) rendelkező iparág. Eredményessége 2011 és 2015 között jelentősen javult. A közvetlen termelő tevékenységhez kapcsolódó üzemi tevékenység eredménye több mint 40 százalékkal nőtt, mely leginkább az árbevétel növekedésnek – ezen belül pedig az exportból származó árbevétel bővülésének –, valamint az anyagjellegű ráfordítások stagnálásának és az egyéb ráfordítások csökkenésének köszönhető (1. táblázat). 64. táblázat: Az élelmiszeripar eredménykategóriáinak alakulása 20112015 között (millió Ft) 2011 2012 2013 2014 2015 94 173 76 024 100 172 124 724 137 319 Üzemi tevékenység eredménye -58 985 -25 891 -33 680 -30 984 -8 838 Pénzügyi műveletek eredménye 35 188 50 133 66 492 93 740 128 481 Szokásos vállalkozási eredmény 2 882 4 153 10 600 3 040 1 278 Rendkívüli eredmény 38 073 54 287 77 092 96 780 129 759 Adózás előtti eredmény 30 328 45 913 67 146 84 115 115 533 Adózott eredmény -19 736 -2 002 18 080 30 866 64 703 Mérleg szerinti eredmény Forrás: 2011-2014 NAV adatbázis, 2015 NAV Gyorsjelentés alapján FM ÉfF
A pénzügyi műveletek vesztesége (az ágazatra hosszú évek óta jellemző a pénzügyi veszteség, de ez igaz a feldolgozóipar 12 ágazatából másik 9-re is) jelentősen mérséklődött. Érdemes megjegyezni, hogy a korábbi magas értékek sem az ágazatot minősítették, hanem néhány – jellemzően nagyvállalat – tevékenységéből adódtak, például a 2011-es év közel 60 milliárdos pénzügyi veszteségének harmadáért 7 vállalat felelt. Az adózás előtti eredmény több mint háromszorosára, az adózott eredmény pedig közel négyszeresére nőtt 2011-2015 között –, ami kimagasló teljesítmény. A mérleg szerinti eredmény a vizsgált öt évben kiegyensúlyozottan és stabilan nőtt, a 2011-2012-re jellemző veszteség 2013 óta nyereséget mutat, a növekedés az öt évben meghaladta a 80 milliárd forintot.
43
Az alfejezet alapjául szolgáló NAV adatok a kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások adatait tartalmazzák, aggregálva és különböző szempontok szerinti bontásban is. A „NAV adatbázis” megjelölésű adatok a normál és az eltérő üzleti éves vállalkozások adatait is tartalmazzák, míg a 2015-ös Gyorsjelentésből származó adatok csak a normál mérleget készítőkét, így ez még nem tekinthető véglegesnek.
111
7.4.2. Szerkezet, hatékonyság, jövedelmezőség, likviditás Az élelmiszeripar vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzéséhez szerkezeti, hatékonysági, jövedelmezőségi és likviditási mutatókat érdemes használni44. Az alapadatok folyóárasak. Az iránymutató értékek mellett leginkább a tendenciák vizsgálata fontos, különösen a jövedelmezőségi mutatók esetében. Az élelmiszeriparban a befektetett eszközök aránya évről évre növekedést mutat, ami a tevékenység jellegéből adódóan kedvező folyamatnak minősül. Mind a befektetett eszközök, mind a teljes vagyon értéke folyamatosan emelkedik, de míg a vagyon az öt év távlatában közel 10 százalékkal, addig a befektetett eszközök több mint 20 százalékkal nőttek, ennek oka a növekvő tárgyi eszköz állomány és az öt év alatt közel duplájára nőtt befektetett pénzügyi eszköz állomány. 65. táblázat: Az élelmiszeripar eredménykategóriáinak alakulása 20112015 között 2011 2012 2013 2014 2015 45,5 46,1 46,4 47,2 47,8 Befektetett eszközök aránya (%) 76,6 78,2 82,9 81,7 83,9 Befektetett eszközök fedezettsége (%) 34,8 36,0 38,4 38,5 40,1 Tőkeerősség (%) Eladósodottság foka 61,5 60,4 57,7 57,2 55,6 (kötelezettségek aránya) (%) 110,2 105,3 105,9 109,8 111,3 Vevők/szállítók aránya (%) Létszám arányos árbevétel 33,2 35,3 36,4 35,8 37,3 (millió forint/fő) Árbevétel arányos üzemi eredmény 2,99 2,23 2,87 3,53 3,98 (forint/100 forint) Árbevétel arányos adózott eredmény 0,96 1,35 1,92 2,38 3,35 ROS (forint/100 forint) Eszközarányos nyereség ROA 1,41 2,03 2,90 3,43 4,67 (forint/100 forint) Saját tőke arányos nyereség ROE 4,05 5,64 7,54 8,90 11,66 (forint/100 forint) 1,11 1,15 1,21 1,21 1,36 Likviditási ráta (együttható) Forrás: 2011-2014 NAV adatbázis, 2015 NAV Gyorsjelentés alapján készült az FM Élelmiszer-feldolgozási Főosztályán
A befektetett eszközök fedezettsége szintén kedvező irányba változott, a vizsgált időszakban több mint 7 százalékpontos növekedést mutatott, vagyis egyre nagyobb mértékben képesek az ágazat szereplői saját tőkéből finanszírozni a befektetett eszközöket. A tőkeerősség mutató alakulása azt mutatja, hogy nem csak a befektetett eszközöket, de a működést is egyre inkább képesek a szereplők saját forrásból finanszírozni, mivel a mutató értéke 2011-ben még nem érte el a kritikus 35 százalékos értéket, ellenben az azt követő években átlépte a küszöböt és évről-évre nő, 2015-ben már meghaladva a 40 százalékot. Ezzel párhuzamosan a kötelezettségek aránya természetesen csökkent, ez azonban nem a kötelezettségek összegének változásából adódik, hanem a mérlegfőösszeg növekedéséből (a három kötelezettség eltérő módon változott, a hosszú lejáratú több mint 40 százalékos növekedést mutat, míg a hátrasorolt kötelezettség közel megötszöröződött – bár arányaiban ez nem képvisel nagy összeget –, a rövid lejáratú pedig több mint 10 százalékos csökkenést hozott a vizsgált időszakban). A vevők/szállítók aránya jelentősen nem változott 2011-2015 között, értéke nem utal sok kifizetetlen szállítói számla miatti fizetési problémára. A létszám arányos árbevétel – 2014 értékétől eltekintve – folyamatosan emelkedik, az öt év alatt több mint 10 százalékkal nőtt. Mivel az árbevétel mellett a foglalkoztatás is nőtt, ez mindenképp kedvező folyamat. Az árbevétel arányos üzemi eredmény folyamatos növekedése szintén pozitív – eredményesebb alaptevékenységre utal –, de a 100 forint árbevételből 4 forint üzemi eredmény még mindig alacsony nemzetgazdasági szinten. Az árbevétel arányos adózott eredmény jelentős növekedésének oka az üzemi eredmény növekedése mellett a pénzügyi veszteségek mérséklődéséből adódik. Az eszközarányos nyereség értéke több mint megháromszorozódott, és annak ellenére nőtt a mutató értéke, hogy a vagyon is növekedett, de míg ennek az értéke csak 15 százalékkal, addig az 44
Szerkezeti, hatékonysági és jövedelmezőségi, valamint a likviditási mutatók számítási módszereit lásd a táblázatos kötet Mellékletek c. részében.
112
adózott eredményé közel a négyszeresére emelkedett. A saját tőke arányos nyereség is közel háromszorosára nőtt az időszakban, 2015-ben a 100 forint saját tőkére eső nyereség már meghaladta a 10 forintot. A likviditás minden évben meghaladja a kívánt minimum értéket és növekedést is mutat, de egyelőre az ideális mutatóérték felső határát nem éri el. (Az eltérő üzleti éves beszámolót készítő vállalkozások adataival kiegészült eredmények hatására még változhatnak a mutatók értékei).
7.4.3. Az élelmiszeripari vállalkozások méret szerinti elemzése A vállalkozások méret szerinti kategorizálásának feltételeit törvény írja elő.45 Magyarország élelmiszeripari társas vállalkozásainak száma meghaladja az 5 ezret, méret alapján a mikro- és kisvállalkozások dominálnak, ugyanakkor az árbevétel és a foglalkoztatás szempontjából a közép- és nagyvállalkozások a meghatározóak (36. ábra). Ennek a két csoportnak a részesedése az üzemszámból nem éri el a 10 százalékot, ennek ellenére ezek a cégek biztosítják a teljes árbevétel 85, az exportárbevétel több mint 90 százalékát, munkát biztosítanak az ágazati dolgozók több mint 70 százalékának, és náluk koncentrálódik az ágazati vagyon közel 80 százaléka. 36. ábra: Élelmiszeripari vállalkozások főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben46
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
mikrovállalkozás
kisvállalat
középvállalat
egyéb
Forrás: NAV Gyorsjelentés
A részletesebb mutatókat nézve a 2011-2015. év viszonylatában elmondható az élelmiszeripari vállalkozások 72 százalékát kitevő mikrovállalkozások körében – annak ellenére, hogy ez a vállalkozási forma bővült a legdinamikusabban, és növelte a foglalkoztatásban is betöltött szerepét önmagához viszonyítva –, hogy a vállalatcsoport árbevétele és ezen belül az export aránya csökkent. A mikrovállalkozások foglalkoztatják az ágazat dolgozóinak 8,9 százalékát, előállítva ezzel a teljes árbevétel 3,4 százalékát. A jegyzett tőke több mint 20 százalékkal nőtt, ez a külföldi, illetve a belföldi magánszemélyek által jegyzett tőke összegének emelkedése mellett leginkább a belföldi társas vállalkozásoknak köszönhető. A jövedelmezőségi mutatók értéke romlott – előtte is negatív volt az adózott veszteség miatt –, a létszám arányos árbevétel pedig a kezdeti kedvezőtlen értékről tovább csökkent, értéke az egyéb vállalkozások azonos mutatójának a negyede. A likviditás és az eladósodottság javult. A kisvállalkozások a munkavállalók közel ötödét foglalkoztatják, a 20 százaléknyi vállalkozás az ágazati árbevétel 12,3 százalékát realizálta 2015-ben. A vállalatcsoporthoz kapcsolódó árbevétel növekedett, ez vélhetően a növekvő exportárbevételnek az eredménye. Míg a vizsgált időszak elején 45
2004. évi XXXIV. törvény A 2015. évre még nem állnak rendelkezésre eltérő üzleti éves adatok, és a kimaradó vállalkozások jellemzően a közepes és nagy méretbe tartoznak, értékeik a teljes ágazat értékeit befolyásolják, ezért az ábra a 2014. évi – teljes – adatokat tartalmazza. 46
113
az adózás előtti és az adózott eredmény is veszteséget mutatott – ez nem jellemző erre a kategóriára, sem előtte, sem az azóta eltelt időben nem volt rá példa –, a tendencia megfordult és évről évre nagyobb nyereséget realizálnak a vállalatcsoport tagjai együttesen. A vállalati darabszám – és így a foglalkoztatás is – mérséklődött, jellemzően nem megszűnés, hanem más méretkategóriába történő átsorolás következtében, a jegyzett tőke összetételéből adódóan a mikrovállalkozás méretbe, mert a belföldi magánszemélyek által jegyzett érték csökkent markánsabban. A maradó 152 vállalkozás növelte vagyonát és a származtatott mutatók értékei is kedvezőek, például az árbevétel arányos adózott eredmény kedvezőbb az egyéb vállalatok értékeinél is és közelíti a középvállalkozások által elértet. Ennek a vállalatcsoportnak a legalacsonyabb az eladósodottsága, ráadásul 5 év alatt 10 százalékpontot esett is, ami a növekvő mérlegfőösszegnek és a közel stagnáló kötelezettségállománynak köszönhető. A kisvállalkozások likviditása a legkedvezőbb, értéke elmozdulás esetén bármelyik irányban megfelelő mozgástérrel rendelkezik. 66. táblázat: Az élelmiszeripar meghatározó paramétereinek és mutatóinak vállalati méret szerinti alakulása 20112015 között Mikro Kis Közép Egyéb Megnevezés 2011 2015 2011 2015 2011 2015 2011 2015 120 289 116 081 421 372 424 892 895 627 1 064 089 1 709 961 1 845 026 Árbevétel (mFt) 10,0 7,9 15,9 17,4 28,3 31,7 34,5 42,0 Export árbevétel aránya (%) 423 56 -3 320 16 786 21 580 44 143 19 390 68 774 Adózás előtti eredmény (mFt) -184 -645 -4 480 15 202 19 166 40 582 15 826 60 395 Adózott eredmény (mFt) 7 534 8 193 22 222 21 046 30 308 30 389 34 778 32 883 Létszám (fő) 3 720 3 789 1 053 1 019 291 293 78 97 Darabszám (db) 23 688 29 718 42 129 44 572 63 202 62 018 147 144 131 467 Jegyzett tőke (mFt) 11 12 157 152 29 26 2 741 7 764 - állami, önk.-i (mFt) 3 577 4 103 13 501 14 418 25 141 27 741 121 447 85 752 - külföldi (mFt) 7 232 11 160 13 494 15 939 22 396 19 640 18 698 33 875 - belföldi társas (mFt) - belföldi magánszemély 12 706 14 400 14 589 13 748 13 880 14 007 4 218 4 076 (mFt) 192 367 196 049 325 976 367 921 620 905 766 305 983 838 1 140 963 Mérlegfőösszeg (mFt) Létszám arányos árbevétel 15,97 14,17 18,9 20,2 29,6 35,0 49,2 56,1 (mFt/fő) Árbevétel arányos adózott -0,15 -0,54 -1,06 3,58 2,14 3,81 0,93 3,27 eredmény (Ft/ 100 Ft) Eszközarányos nyereség -0,01 -0,33 -1,27 4,13 3,08 5,30 1,61 5,29 (Ft/ 100 Ft) Saját tőke arányos nyereség -0,32 -0,85 -3,30 8,82 8,43 12,84 4,80 14,16 (Ft/ 100 Ft) 67,22 57,47 58,19 48,64 60,36 55,16 62,24 57,88 Eladósodottság (%) 1,08 1,16 1,19 1,44 1,06 1,40 1,13 1,35 Likviditási ráta (együttható) Forrás: 2011-2014 NAV adatbázis, 2015 NAV Gyorsjelentés alapján készült az FM Élelmiszer-feldolgozási Főosztályán
A középvállalatok esetében – már az eddig feldolgozott adatok fényében is elmondható, hogy – a számuk növekedett, bővítve az általuk foglalkoztatottak körét is, ide tartozik a cégek alig 6 százaléka, de a foglalkoztatás 33 százaléka és az ágazati árbevétel 31 százaléka. Az általuk realizált árbevétel közel 20 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, ezzel párhuzamosan nőtt az exportárbevétel aránya is, az öt év alatt több mint 3 százalékponttal. Ennél a vállalati méretnél a belföldi társas vállalkozások és a külföldi kézben lévő tulajdon dominál, ez utóbbi szerepe lett hangsúlyosabb az elmúlt időszakban. A mérlegfőösszeg jelentősen (több mint 20 százalékkal) nőtt, ez évről évre kiegyensúlyozott növekedés aggregált eredménye. A háttérben elsősorban néhány vállalat különböző vállalati méretek közötti mozgása áll. A vizsgált időszakban minden számított mutató értéke kedvezően változott, a vállalati vagyonra vetített nyereség értéke pedig itt a legmagasabb, ami még kedvezőbb annak fényében, hogy a már említett okokból kifolyólag a vállalati vagyon is jelentősen emelkedett. Az egyéb vállalkozások közé a köznyelvben „nagyvállalatok”-ként emlegetett cégek, illetve azon vállalatok tartoznak, amelyekben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni
114
részesedése meghaladja a 25 százalékot47. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatok biztosítják az élelmiszeripar árbevételének több mint felét, és foglalkoztatják a munkavállalók több mint harmadát. Az exportértékesítésben betöltött szerepük domináns, a teljes ágazat exportárbevételének 65 százalékát ez a csoport biztosítja. Az adózott eredmény a vizsgált időszak alatt négyszeresére nőtt, de ha csak az előző évhez viszonyítjuk az értéket, akkor is kedvezően alakult – 2014-hez képest 50 százalékkal magasabb. Ennek oka a magasabb árbevétel és az ezáltal magasabb üzemi eredmény mellett a jóval alacsonyabb pénzügyi veszteség az eddig feldolgozott adatok alapján. A jegyzett tőkében a külföldi tulajdon dominál, a teljes állomány 65 százaléka tartozik ide. 2011-ben még ennek aránya meghaladta a 80 százalékot, azonban nem kivonuló vállalatokról van szó, hanem néhány nagyvállalat hazai cégcsoportba történő átkerülése rendezte át a részesedéseket. A létszám arányos árbevétel kimagasló ennél a vállalatcsoportnál és jelentős növekedést is mutatott a vizsgált időszakban, de ez az érték csak az élelmiszeriparban kedvező. A mezőgazdasági nagyvállalatok létszámarányos árbevétele (7,4 millió Ft/fő) ugyan csak a töredéke az élelmiszeriparénak, de az élelmiszeriparnak a pályázatok és támogatások igénybevételéhez az ipari környezettel kell versenyeznie, ott pedig ez az érték a teljes feldolgozóipar esetét nézve 67,7 millió Ft/fő, míg a közel ugyanannyi főt foglalkoztató villamos gépgyártásban érintett nagyvállalkozások esetében ez 84,1 millió Ft/fő. Az eszközértékhez és a saját tőkéhez viszonyított nyereségmutató kedvezően alakult a likviditási rátával párhuzamosan. A csoport eladósodottsága csökkent, értéke pedig szorosan összefügg a teljes ágazat értékével – már csak a csoport „súlyából” adódóan is. Az élelmiszeriparban egyszerre van jelen a mikro-kisvállalatok és a közepes- és nagyvállalatok köre, de mindkét végletnek megvan a maga szerepe és helye az iparban. A közepes és a nagyvállalatok termelési szerkezete, méretgazdaságossága és hatékonysága leginkább a homogén minőségű és nagy mennyiségű termékek előállítását teszi lehetővé, mellyel esély van a Magyarországon működő kiskereskedelmi láncokon keresztül a hazai piacot visszaszerezni, és exportalapot is jelent a külpiaci jelenlét kiterjesztéséhez. Ezzel párhuzamosan a kis- és mikrovállalkozások által előállított termékek inkább az egyedibb, választékbővítő, vagy különleges minőségű kategóriát képviselik és a lokális ellátásban van jelentősebb szerepük. A fenti adatok alapján az is megfigyelhető, hogy a mikro és kisvállalatok inkább munkaintenzívek (sok élőmunkával és viszonylag kisebb gépesítéssel rendelkeznek), míg a közepes és nagyvállalatok nagyobb mértékben támaszkodnak a gépesítésre, és ennek köszönhetően kisebb fajlagos élőmunka ráfordítással termelnek.
7.4.4. Az élelmiszeripari vállalkozások tulajdonosi forma szerinti elemzése A kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások jegyzett tőkéje többféle forrásból származhat. Az élelmiszeripari vállalkozásoknál általánosságban külföldi tulajdon, a belföldi magánszemély által adott és a belföldi társas vállalkozás által jegyzett tőke a jellemző – egy-egy vállalat esetében, illetve ezek együttese. Ezen felül előfordul állami, önkormányzati, hitelintézeti, MRP48, szövetkezeti, tartós állami és egyéb tulajdon is.
47
Évente nagyságrendileg 30 darab olyan vállalat van az élelmiszeriparban, amelyek kkv-nak minősülne létszám/árbevétel/mérlegfőösszeg alapján, de a tulajdonosi összetételük miatt „Egyéb” kategóriába kerülnek, eredményük azonban nem módosítja jelentősen a nagyvállalatok értékeit, így ennek a kategóriának az értékei közel azonosak a „tisztán” nagyvállalatok eredményeivel. 48 MRP=Munkavállalói Résztulajdonosi Program
115
67. táblázat: Az élelmiszeripar meghatározó paramétereinek és mutatóinak tulajdoni forma szerinti alakulása 2011-ben és 2015-ben49 50 100% külföldi 50-99% külföldi 100% belföldi Megnevezés 2011 2015 2011 2015 2011 2015 1 319 287 1 755 522 1 236 102 1 293 812 362 689 82 914 Árbevétel (millió forint) 38 922 67 506 30 597 43 372 2 766 1 595 Üzemi eredmény (millió forint) 23 976 64 655 -1 449 42 380 -3 120 1 352 Adózás előtti eredmény (millió forint) 63 652 64 295 19 666 18 825 7 259 2 177 Létszám (fő) 4 625 4 719 363 357 71 58 Darabszám (db) 96 742 113 003 115 622 114 367 45 436 13 567 Jegyzett tőke (millió forint) 1,53 2,02 3,38 3,92 2,57 2,75 Átlagos bérköltség (millió forint/fő) 58,41 52,38 65,46 61,41 62,71 53,28 Eladósodottság (%) Forrás: 2011-2014 NAV adatbázis, 2015 NAV Gyorsjelentés alapján készült az FM Élelmiszer-feldolgozási Főosztályán
A tisztán belföldi tulajdonban lévő vállalkozások száma és az általuk foglalkoztatottak köre is bővült a vizsgált időszakban. Emellett az árbevételük és tevékenységük eredményessége – üzemi és adózás előtti is – jelentősen emelkedett. Eladósodottságuk a három vizsgált tulajdonosi csoporton belül a legalacsonyabb, és ezek a vállalkozások működnek a legalacsonyabb bérköltséggel. Ezzel szemben a 100 százalékban külföldi tulajdonú vállalatoknál fajlagosan kétszer akkora összeget költenek bérekre, működésükkel jelentős üzemi és adózás előtti eredményt előállítva. Az ide sorolt 357 vállalkozás által előállított árbevétel mintegy 30 százalékkal marad el a 4 719 db hazai tulajdonú vállalkozások által realizálttól – harmad akkora foglalkoztatás mellett. A kötelezettségek aránya magasabb az élelmiszeripar többi csoportjára jellemzőnél, ugyanakkor magasabb a jegyzett tőke állomány, mint a 100 százalékban belföldi vállalkozások csoportjánál. A többségében – de nem teljes mértékben – külföldi tulajdonú vállalkozások súlya és szerepe mérséklődik, alig 58 vállalkozás tartozik ide 2 177 fő foglalkoztatottal. Az ide tartozó vállalkozások eredményessége javult, az eddigi adatok alapján 2015-ben üzemi és adózás előtti szinten is nyereséget realizáltak együttesen.
7.4.5. Export árbevétel alakulása tulajdonosi forma szerint Az élelmiszeriparban nyilvántartott több mint 5 ezer vállalkozásból mindössze közel ezer – vagyis a vállalatok alig ötöde – végez exporttevékenységet, viszont ezen cégek száma évről évre nő. Mivel az exporttevékenységhez jellemzően folyamatosan rendelkezésre álló megfelelő mennyiségű és minőségű árualap szükséges, így ez a tevékenység dominánsabb a közepes és nagyvállalatok körében. Ha a teljes exportáló vállalati kör méret szerinti megoszlását vizsgáljuk, eltérő eredményeket kapunk az élelmiszeripari átlagos jellemzőkhöz képest. Az ágazatban a mikrovállalkozások aránya meghaladja a 70 százalékot, a nagyvállalatoké pedig a 2 százalékot sem éri el, ellenben az exporttevékenységet végző vállalatok esetében a mikrovállalkozások és a kisvállalkozások aránya is 35-35 százalék körüli, a középvállalatok jelenléte meghaladja a 20 százalékot és a nagyvállalatoké is közelíti a 10 százalékos részesedést. Az élelmiszeriparban az exportértékesítésből származó árbevétel összege és aránya is egyre dominánsabb (68. táblázat). A vizsgált időszakban az exportból származó bevételi arány meghaladta az 5 százalékpontos növekedést, értékben pedig – nominálértéken – 30 százalék körüli a bővülés. Az okok összetettek, a nemzetközi élelmiszerkereslet növekedése mellett szerepet játszik benne az árfolyam-ingadozások hatása, a célpiacok változása, a változó értékesítési célok és a külföldi tulajdonú és központi irányítású nagyvállalatok sajátos termelési és értékesítési stratégiája. Egyre több vállalkozás látja a hosszú távú fennmaradás zálogát az exporttevékenységben, a külpiacra lépésnek azonban számos akadálya lehet: a szabályozási és jogi környezet előírásai mellett az eltérő fogyasztási szokásokat/igényeket is szem előtt kell tartani.
49
Átlagos bérköltség=bérköltség/létszám Eladósodottság=Összes kötelezettség/mérlegfőösszeg*100 50 100 százalékban belföldi=a külföldi jegyzett tőke 0
116
68. táblázat: Az élelmiszeripar export árbevételének tulajdoni forma és méret szerinti alakulása 2011-2015 között (millió Ft)
Export árbevétel alakulása meghatározó tulajdonosi formák szerint 100% belföldi 100% külföldi 50-99% külföldi Egyéb
2011
2012
2013
265 896 492 743 86 498 78 497
284 798 613 782 66 341 102 359
424 323 581 062 62 987 105 535
2014 448 655 615 720 42 348 97 020
2015 470 324 572 731 18 908 133 791
Exportárbevétel alakulása vállalkozási méret szerint Mikro Kis Közép Nagy
2011
2012
2013
11 981 67 387 255 272 588 994
14 001 64 939 285 106 703 230
15 682 60 018 346 396 751 812
2014 14 627 73 294 330 715 785 124
2015 9 204 73 803 337 016 775 730
Az export aránya az összes árbevételhez Export árbevétel Összes árbevétel Export aránya (%)
1 203 759 923 634 1 067 280 1 173 907 1 195 754 3 528 498 3 147 250 3 404 330 3 495 539 3 450 088 34,12 29,35 31,35 33,58 34,66 Forrás: 2011-2014 NAV adatbázis, 2015 NAV Gyorsjelentés alapján készült az FM Élelmiszer-feldolgozási Főosztályán
Tulajdonosi szerkezetet vizsgálva az élelmiszeripar exportárbevételéhez legjelentősebb mértékben a 100 százalékban külföldi tulajdonú vállalatok járulnak hozzá, vizsgált évtől függően 50-60 százalékban. A külföldi tőke sok esetben jár hatékony technológiával, globális gondolkodású irányítással és gyáranként eltérő termelési szerkezettel, az egy-két gyáregységben előállított termékcsoportok pedig nem csak az adott ország piacát, hanem nagyobb területi egységeket látnak el – exportot generálva. A másik meghatározó csoport a 100 százalékban belföldi tulajdonú cégeké, melynek szerepe erősödött az évek során, ami nem új szereplőket, hanem a már meglévő és exportáló cégeknél a termelés növekedését, illetve tulajdonváltozást jelentett leginkább. Az élelmiszeripar exportjának mintegy 65 százalékát a nagyvállalatok értékesítése adta, a középvállalatok hozzájárulása 30 százalék alatt maradt, míg a mikro- és kisvállalkozások együtt nem érték el az ágazati export 10 százalékát. A vizsgált öt évben a hozzájárulás mértéke egyik méret esetében sem változott jelentősen, a legnagyobb bár a mikrovállalkozói kör 1,5 százalékról 1 százalék alá csökkentette részesedését. Az exportárbevétel aránya vállalati méretenként eltérő (69. táblázat). A mikrovállalkozások által realizált árbevétel 8-12 százaléka származott exportból, és a kisvállalkozások sem érték el a 20 százalékot – mivel ennél a két vállalati méretnél jellemzőbb a hazai piacra történő termelés. Ezzel párhuzamosan a közepes és nagyvállalatoknál arányuk egyre jelentősebb. A középvállalatoknál 2013 óta 30 százalék feletti az exportárbevétel aránya, a nagyvállalkozások esetében pedig az utolsó két évben már a 40 százalékot is meghaladta – egyenletes növekedést mutatva, ami az öt év távlatában megközelítette a 8 százalékpontos bővülést. 69. táblázat: Az élelmiszeriparhoz kapcsolódó export árbevétel aránya a teljes árbevételből vállalkozási méret szerint Mikro KisKözépNagyÉv vállalkozások vállalkozások vállalkozások vállalkozások
2011 2012 2013 2014 2015
9,95 15,95 28,38 34,55 10,86 15,24 29,39 37,42 12,21 13,92 33,96 39,24 11,80 17,35 30,41 41,44 7,93 17,37 31,67 42,02 Forrás: 2011-2014 NAV adatbázis, 2015 NAV Gyorsjelentés alapján készült az FM Élelmiszer-feldolgozási Főosztályán
Fontos tény, hogy az élelmiszeripari vállalkozások alig egyötödét kitevő exportáló vállalatok a teljes ágazat megítélését és eredményességét meghatározzák. Ezen vállalkozások összes (hazai és export együttesen) árbevétele a teljes ágazati árbevétel 2013 óta több, mint 90 százalékát biztosítják, 117
hozzájuk kapcsolódik a foglalkoztatás több mint 70 százaléka, az élelmiszeripar jegyzett tőkéjének pedig több mint 85 százaléka51. Eredményesség szempontjából még hangsúlyosabb a szerepük, az üzemi eredmény és az adózott eredmény esetében is az ágazati érték kb. 95 százaléka kapcsolódik hozzájuk, illetve az adófizetési kötelezettség 90 százaléka is. Dominanciájuk évről évre növekszik.
7.4.6. Az élelmiszeripari vállalkozások gazdálkodási forma szerint Az élelmiszeriparhoz besorolt kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások száma folyamatos emelkedést mutat évről évre – elsősorban az egyre nagyobb számú mikrovállalkozásoknak köszönhetően, melyek jellemzően a kft és a bt formát választják működésükhöz (2014-ben ez a két gazdálkodási forma a mikrovállalkozások 93 százalékát fedte le). A legmeghatározóbb a kft-k jelenléte az ágazatban, a vállalkozások 80 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, az árbevétel 75 százaléka realizálódik itt a foglalkoztatás 77 százaléka mellett (70. táblázat). A betéti társaságok – mivel főleg a mikrovállalati mérethez tartoznak – hiába adják az élelmiszeripari vállalatok 12 százalékát, a foglalkoztatásnak 2,7 százaléka, az árbevételnek pedig csak alig 0,8 százaléka kapcsolódik ide. A részvénytársasági formát ezzel szemben az élelmiszeriparban csak a vállalkozások 2,5 százaléka választotta, de ezek együttese adja az ágazat árbevételének közel negyedét és biztosít munkát az élelmiszeriparban dolgozók ötödének. 70. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető élelmiszeripari vállalkozások számának, árbevételének és létszámának alakulása (db, millió HUF, fő)
Megnevezés
Összesen
Kft.
Rt.
Bt.
szövetkezet*
egyéb**
5 142
4 045
139
808
74
76
Árbevétel
3 147 250
2 071 977
1 024 465
29 841
10 099
10 868
Létszám
94 842
66 918
21 358
3 140
589
2 837
Darab
5 127
4 115
134
746
63
69
Árbevétel
3 404 330
2 321 491
1 036 711
29 048
9836
7 244
Létszám
96 349
69 805
20 446
2 897
465
2 736
Darab
5 290
4 238
134
695
153
70
Árbevétel
3 495 539
2 407 980
1 041 577
28162
6450
11 370
Létszám
95 968
70 682
19 584
2701
332
2 669
Darab
5 348
4 288
135
672
179
74
Árbevétel
3 528 498
2 521 862
961 515
27 137
5 633
12 351
Létszám
98 581
73 563
19 172
2 649
412
2 785
Darab
5 198
4 184
128
634
190
62
Árbevétel
3 450 088
2 573 155
834 429
27 710
6 128
8 666
Létszám
92 511
70 961
17 987
2 485
562
516
Darab 2011
2012
2013
2014
2015
*szövetkezet: mezőgazdasági és egyéb szövetkezet együtt **egyéb: közös vállalat, közkereseti társaság, külföldi székhelyű vállalkozás, közhasznú társaság, MRP
Forrás: 2011-2014 NAV adatbázis, 2015 NAV Gyorsjelentés alapján készült az FM Élelmiszer-feldolgozási Főosztályán
Folyamatos – a vizsgált időszak elejéhez képest jelentős – növekedés látható a szövetkezetek számában. Ennek legfőbb oka a szociális szövetkezetek körének bővülése 2012 óta52. Annak ellenére, hogy darabszám alapján nagyobb súlya van, mint a részvénytársaságoknak, alig 500 embernek biztosítanak munkát az élelmiszeripari árbevétel 0,2 százalékát előállítva. 51
2011-2014 közötti időszakot vizsgálva. A szociális szövetkezetek speciális szövetkezetek, melyeknek sajátos célja a munkanélküli, illetve szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése. A szociális szövetkezetek jelenléte a szakágazatok többségében megfigyelhető, legnagyobb gyakorisággal azonban az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, tartósítás és a szőlőbortermelés szakágazatokban fordul elő, gazdasági súlyuk ugyanakkor elhanyagolható. 52
118
7.4.7. Az élelmiszeripari vállalkozások hiteleinek alakulása Az élelmiszeripari ágazat teljes hitelállománya 2015-ben 397 milliárd forint volt, amelyből az egyéni gazdaságok hitelállománya 7,4 milliárd forintot, a társas vállalkozások hitelállománya pedig 389,6 milliárd forintot tett ki. Az egyéni vállalkozások hitelállományának 44,2 százaléka rövid lejáratú hitel volt, 23,3 százaléka beruházási hitel, míg a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek részesedése 20,9 százalékot tett ki. Az élelmiszeripar társas vállalkozásainak teljes hitelállománya 2011 után csökkenésnek indult, 2014-ben azonban megfordult a tendencia és a korábbi magas értéket is meghaladva 388,1 milliárd forintra nőtt. A folyamat 2015-ben is folytatódott, másfél milliárd forintos emelkedéssel. Mivel a teljes nemzetgazdaság hitelállománya folyamatosan csökkent ebben az időszakban, az ágazat részesedése még az értékbeli visszaesés időszakában is növekedést mutatott, a vizsgált időtartamban 1,7 százalékpontot emelkedett, 2015-ben 6,6 százaléka volt a teljes értéknek. A hitelek lejárati idejét vizsgálva az arányok jelentősen eltolódtak (37. ábra). Míg a vizsgált időszak elején az éven belüli hitelek aránya megközelítette a 60 százalékot, addig 2015-re 40 százalék alá süllyedt. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a forgóeszköz finanszírozás futamideje kitolódik jellemzően több évre, ami kiszámíthatóbb, tervezhetőbb gazdálkodást tesz lehetővé a vállalatok számára. Emellett az elmúlt években a beruházási hitelek állománya is növekedést mutatott, ami kedvező a termelő eszközök korszerűsítése, kapacitásainak bővítése szempontjából. Az éven belüli hiteleknél a folyószámla hitelek körében jelentős változás nem volt, de mind az éven belüli forint, mind az éven belüli devizahitelek összege csökkent. 37. ábra: Az élelmiszeripar társas vállalkozásainak hitelállománya lejárati idő szerint (2011-2015) 400 350
milliárd HUF
300
162,4
132,0
231,3
241,1
168,4
156,8
148,6
2013
2014
2015
168,7
250 200 150 100
215,7
210,3
50 0 2011
2012 éven belüli hitelek
éven túli hitelek
Forrás: MNB adatai alapján
A hitelállomány deviza szerinti szerkezetét vizsgálva szintén jelentős változások tapasztalhatók. A vizsgált időszak elején a forint- és a devizahitelek aránya kiegyenlített volt, 45-55 százalékban jelentették az ágazati hitelállományt (38. ábra). Ezt követően a devizahitelek aránya – a finanszírozási környezet, illetve a hitelezési gyakorlat változása miatt – jelentősen visszaesett, így a forinthitelek aránya 2012-ben megközelítette a 70 százalékot, de a többi évben sem volt kevesebb 60 százaléknál. A visszaesés mértéke az éven túli devizahitelek esetében volt jelentősebb, egyes években a 40 százalékot is megközelítette.
119
38. ábra: Az élelmiszeripar társas vállalkozásainak hitelállománya forrás szerint (2011-2015) 400 350
milliárd HUF
300
154,9
142,5
219,5
233,2
247,2
2013
2014
2015
164,5
105,9
117,6
213,6
236,6
2012
250 200 150 100 50 0 2011
Ft hitelek
deviza hitelek
Forrás: MNB alapján
Hitelnyújtóként a bankok, szakosított hitelintézetek és külföldi hitelintézetek mellett a szövetkezeti hitelintézetek53 is szóba jöhetnek, a hitelezésben betöltött szerepük azonban nem jelentős – mind a kihelyezett hitelösszeg, mind annak aránya alapján csökkenést is mutat 2013 óta. Az időszak elejében súlyuk megközelítette a 6 százalékot, de 2014 óta a 3 százalékot sem éri el, így a bankok felelnek a hitelezés több mint 97 százalékáért – növekvő hitelállománnyal (39. ábra). A szövetkezetek szinte kizárólag forinthitelt nyújtanak, ezen belül pedig az éven túli forinthiteleknek, ezt követően pedig a forint folyószámlahiteleknek van jelentőségük. 39. ábra: Az élelmiszeripar társas vállalkozásainak hitelállománya hitelnyújtó szerint (2011-2015) 400 350
21,6 20,5
19,7
328,4
317,4
2012
2013
11,3
10,6
376,8
379
2014
2015
milliárd HUF
300 250 200
356,6 150 100 50 0 2011
bank
szövetkezet
Forrás: MNB alapján
Összességében látható, hogy az élelmiszeripari hitelállomány növekedése elsősorban a bankok által nyújtott éven túli forint hiteleknek köszönhető. Az élelmiszeripar hitelezési folyamataira is kedvezően hatott az NHP, amely folyamatok részletes leírása a „Kedvezményes finanszírozási programok” c. alfejezetben található.
53
6 milliárd forint feletti szövetkezeti hitelintézetek.
120
7.5. Az élelmiszeripar kiemelt szakágazatainak helyzete A következő alfejezet azon élelmiszeripari szakágazatok többségének pénzügyi, vagyoni helyzetét mutatja be, amelyek jelentős mennyiségben dolgoznak fel mezőgazdasági termékeket.54 Mivel szakágazati bontásban NAV adatok 2014-ig érhetőek el, az alfejezet a 2010-2014 közötti időszak adatait dolgozza fel, de a fejezet kiegészül a Földművelésügyi Minisztériumban 2016. februármárciusban tartott szakágazati szakmai napok tapasztalataival is. A szakágazatonkénti elemzésben használt CR5 mutató a szakágazat első 5 vállalkozásának együttes piaci részesedését, a CR10 mutató pedig a szakágazat 10 legnagyobb vállalkozásának együttes piaci részesedését mutatja. A kkv besorolásnál a tulajdoni hányaddal kapcsolatos kritériumokat jelen esetben nem vettük figyelembe.
7.5.1. Húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazat55 Az alágazaton belül ez a legnépesebb szakágazat, mely jelentős mértékben járul hozzá az élelmiszeripar teljesítményéhez. A szakágazatba sorolt vállalatok száma visszaesett az elmúlt időszakban és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is csökkent, ez azonban összetett folyamat eredménye, melyben cégbezárás, szakágazati átsorolás, vagy 320 fős csökkenés/cég és 200 fős növekedés/cég egyaránt szerepet játszott (71. táblázat). Az árbevétel 2014-re visszaesett, bár az időszak elejéhez viszonyítva így is több mint 15 százalékkal bővült, az export aránya nem változott. Az ide sorolt cégek közel 30 százaléka végez exporttevékenységet, az árbevétel külpiaci értékesítésből származó része 40 százalék, ami meghaladja közel 10 százalékponttal az élelmiszeripari átlagot. Az élősertés kivitele 2005 óta bővült, majd 2015-ben az áfacsökkentés hatására megfordult a folyamat és mennyiségben és értékben csökkent, az import ugyanebben a termékkörben növekedett mennyiségben egy év alatt 20 százalékkal, de értékben stagnált. Mindez arra utal, hogy növekedett a sertésfeldolgozás volumene. Másik jelentős ide kapcsolható termékcsoport a „sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva”, mely 2014-ről 2015-re mennyiségben stagnált, de értékben csökkent, ezzel párhuzamosan importja 10 százalék körüli visszaesést produkált értékben és mennyiségben is. 71. táblázat: A húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása 2010-2014 között
Megnevezés Vállalkozások száma (db) Létszám (fő) Árbevétel (millió forint) Ebből exportárbevétel (millió forint) Üzemi tevékenység eredménye (millió forint) Adózás előtti eredmény (millió forint) Létszám arányos árbevétel (millió forint/fő) Létszám arányos adózás előtti eredmény (ezer forint/fő) Saját tőke arányos nyereség ROE (forint/100 forint) Likviditási ráta (együttható) CR 5 CR 10
2010
2011
2012
2013
2014
394 13 192 308 617 110 043 5 945 3 016 23,4 228,70 5,68 0,97 40,9 51,2
399 13 070 358 257 139 405 5 555 1 944 27,4 148,71 2,90 0,95 40,2 49,8
401 13 634 382 124 147 085 2 388 -2 491 28,0 -182,67 -6,90 0,98 42,6 53,1
396 13 106 361 669 151 201 5 125 944 27,6 72,02 0,79 1,03 39,9 50,8
390 12 573 355 273 148 737 7 164 6 964 28,3 568,59 8,84 1,08 38,3 50,2
Forrás: 2009-2013 NAV adatbázis adatai alapján FM-ÉfF 54
A Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása alágazat mindhárom szakágazata, a Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazat a Burgonyafeldolgozás, -tartósítás szakágazat nélkül, a Tejfeldolgozás alágazatból a Tejtermékek gyártása a Jégkrémgyártás nélkül, gabona vonalról pedig a Malomipari termékek gyártása és a hozzá szervesen kapcsolódó sütőipari termékeket előállító Kenyér, friss pékárú gyártása szakágazat került elemzésre. 55
10.11 Húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazat marha, disznó, bárány, nyúl, birka, teve stb. vágóhídi vágása, tisztítása és csomagolása a friss (nyers), a hűtött, illetve a fagyasztott hús feldolgozása, hasítással a friss (nyers), a hűtött, illetve a fagyasztott hús feldolgozása, darabolással a bálna leölése és feldolgozása szárazföldön vagy speciális vízi járművön a vágóhídon a vágás, feldolgozás során nyert melléktermékek, a nyersbőr és irha valamint a nyírt gyapjú gyártása az állati eredetű étkezési zsír és háj kiolvasztása az állati belsőség előállítása a tímáripari bőrgyapjú gyártása
121
A kevesebb cég a kevesebb árbevétel ellenére hatékonyabb működést ért el, 2014-ben az üzemi nyereség meghaladta a 7 milliárd forintot, az adózás előtti eredmény is megközelítette azt, több mint megduplázva az időszak eleji (amúgy szintén nagyon kedvező) 3 milliárd forintos nyereséget. A 2012es évben találunk példát szakágazati szintű veszteségre, de ebben az évben több nagyobb vállalat eredménye is kedvezőtlenül alakult, a három legnagyobb negatív adózott eredményű cég együtt 6 milliárd veszteséget realizált. A létszám arányos árbevétel növekedni tudott, de az élelmiszeripari értéktől elmaradt. A saját tőke arányos nyereség mutató értéke jelentősen emelkedett, ami annak tükrében, hogy a saját tőke is emelkedett, kedvező folyamat, de arányaiban még így is messze elmarad például a baromfifeldolgozás értékeitől. A szakágazat likviditása alsó határon mozog, de a működést nem veszélyezteti, a koncentráció pedig – már csak a szereplők számából adódóan is – nem kimagasló se CR5, se CR10 szinten. Vállalati méret szempontjából a tevékenység magas tőkeigénye eredményeként magas – az élelmiszeripari átlaghoz képest – a közepes és nagyvállalatok száma, tevékenységükhöz a létszám és az árbevétel négyötöde és az export 90 százaléka kapcsolódik (40. ábra). Ez utóbbiban egyértelmű a nagyvállalatok meghatározó szerepe, a néhány nagyvállalat az export 66 százalékát realizálta. 40. ábra: Húsfeldolgozás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben
100% 80% 60% 40% 20% 0%
üzemszám
létszám
mikrovállalkozás
belföldi árbevétel
kisvállalat
exportárbevétel
üzemi eredmény
közepes vállalat
adózott eredmény
nagyvállalat
Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis adatai alapján FM-ÉfF
Az alapanyag-ellátással kapcsolatban a szakágazat szereplői úgy vélik, nincs megfelelő mennyiségű, minőségű és legfőképpen versenyképes árú hazai alapanyag, sokszor kell importhoz folyamodni (a vágóhidak vágásának mintegy 12 százaléka import). A vágóhidak korszerűtlensége mellett a vágókapacitások sem megfelelőek, bár a közeljövőben ennek változása – állami támogatással létesülő nagyberuházás keretében – várható. Sokat javítana a feldolgozóipar helyzetén az alapanyagelőállítók és a feldolgozók integrációja – erre évtizedekkel ezelőtt számtalan működő példa volt –, de jelenleg kevés az erre irányuló kezdeményezés. Az értékesítésben a 2015-ös évben már várakozással tekintettek a 2016. január 1-től életbe lépő csökkentett áfa-kulcs várható pozitív hatásaira, de a szakágazatban általános vélekedés, hogy nem elég a hazai piacon való siker, hanem fontos az export bővítése, elsősorban a Távol-Kelet irányába. Ez a szakágazat azon „szerencsések” közé tartozik, ahol megfelelő a szakképzés, ám ennek ellenére munkaerőhiány van a kedvezőbb fizetés miatt külföldre távozó végzett szakemberek miatt.
122
7.5.2. Baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazat56 A húsfeldolgozás alágazatban a baromfihús-feldolgozás és -tartósítás szakágazat a legeredményesebb, a teljes élelmiszeriparban ennek a szakágazatnak a legnagyobb a részesedése a termelési értékből, egyedül biztosítja az ágazat árbevételének és ezen belül az exportárbevételnek töbmintegy10 százalékát. A szakágazatra jellemző a termelés folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődése. 2014-re bővült a cégek száma és az általuk foglalkoztatottak köre is, illetve a szakágazat 324,5 milliárd forint árbevételt realizált, ami 40 százalékkal több a vizsgált időszak elején keletkezett árbevételnél (72. táblázat). Az export hangsúlyos a szakágazat – és az élelmiszeripar – eredményességében, míg az ágazatban a cégek 20 százaléka végez exporttevékenységet, itt közel 40 százalék, az árbevételből mintegy 35 százalék származik külpiaci értékesítésből, ennek aránya a vizsgált időszakban jelentősen nem változott. A legfőbb export célországok Ausztria, Németország és Románia.A szakágazatban – az EU többi országához hasonlóan – domináns a koncentráció, aminek oka- akárcsak a legtöbb tömegtermék piacán az erős nemzetközi árverseny, az ebből adódó hatákonyságnövelési kényszer, illetve a magas tőkeigény. Míg az élelmiszeriparban a közepes és nagyvállalatok aránya nem éri el a 10 százalékot, itt 25 százalék ez az érték. A sok domináns szereplő miatt már egy-egy vállalat értékei is befolyásolják a teljes szakágazat eredményességét. Az üzemi és az adózás előtti eredmény például egy 2012-es ingadozástól eltekintve növekedést mutat, a vizsgált időszak alatt mintegy ötszörösére emelkedett az értékük, a kiemelt 2012-es év értékének magyarázata pedig, hogy abban az évben egy nagyvállalat egymaga több mint 2 milliárd forint adózás előtti veszteséget realizált. 72. táblázat: A baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása 2010-2014 között
Megnevezés Vállalkozások száma (db) Létszám (fő) Árbevétel (millió forint) Ebből exportárbevétel (millió forint) Üzemi tevékenység eredménye (millió forint) Adózás előtti eredmény (millió forint) Létszám arányos árbevétel (millió forint/fő) Létszám arányos adózás előtti eredmény (ezer forint/fő) Saját tőke arányos nyereség ROE (forint/100 forint) Likviditási ráta (együttható) CR 5 CR 10
2010
2011
2012
2013
2014
123 8 423 235 032 79 918 2 816 2 138 27,9 253,8 4,44 0,98 46,1 67,1
130 8 640 268 081 96 789 5 428 2 744 31,0 317,6 5,61 0,93 47,6 69,1
123 8 926 285 889 99 095 124 -928 32,0 -104,0 -2,62 0,98 47,1 69,1
126 8 315 306 802 106 363 4 016 3 964 36,9 476,8 7,56 1,08 44,9 66,7
132 8 778 324 452 113 998 10 659 9 611 37,0 1 094,9 15,61 1,26 45,4 64,4
Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis alapján FM-ÉfF
A létszámra vetített mutatók esetén az árbevételhez viszonyított érték folyamatos növekedést mutat, és 2013 óta meghaladja az élelmiszeripari átlagos értéket is. A saját tőke arányos nyereség – a 2012. évtől eltekintve – szintén kedvezően alakul, és a vizsgált időszak végén szintén élelmiszeripari átlag feletti. A likviditási mutató csak 2013 óta éri el a kívánatos szintet. A nagyobb vállalati méret dominanciája a méret szerinti megoszlást vizsgálva is meghatározó néhány kiemelt paraméter esetében (41. ábra). A szakágazat negyedét jelentő közepes és nagyvállalatok foglalkoztatják a munkavállalók 90 százalékát, adják az árbevétel és az exportárbevétel több mint 85 százalékát, valamint az eredmények jelentős részét is. A szakágazatban a külföldi tőke aránya 30 százalék körüli, elsősorban a belföldi, sok esetben családi tulajdon a jellemző.
56
10.12 Baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazat a baromfi vágóhídi vágása, tisztítása és csomagolása a friss (nyers), hűtött vagy fagyasztott baromfihús gyártása, részekre darabolása az étkezési baromfizsír kiolvasztása a baromfitoll és -pehely termelése
123
41. ábra: Baromfifeldolgozás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014ben
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
üzemszám
létszám
mikrovállalkozás
belföldi árbevétel
kisvállalat
exportárbevétel
üzemi eredmény
közepes vállalat
adózott eredmény
nagyvállalat
Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis adatai alapján FM-ÉfF
A szakágazat szereplőinek véleménye szerint gondot jelent, hogy az elmúlt támogatási időszakokban az alapanyag-előállítást részesítették előnyben, emiatt a feldolgozóipari rész elmaradottabb. Kevés a rendelkezésre álló (nem feltétlenül szakképzett) munkaerő, bár a KSH adatok szerint a szakágazatban fizetett bérek is nagyon alacsonyak – ez néha már a működést veszélyezteti. A szereplők fontosnak tartanák a közepes és nagyvállalatok támogatását (2015-ben volt is lehetőség az NGM keretéből nagyvállalatoknak forráshoz jutásra, mellyel ezen szakág szereplői is éltek), mert a szakágazatban jellemzően tömegtermékeket állítanak elő, így meghatározó a méretgazdaságosság. A szakágazatra jellemző a hatékonyan működő vertikális integráció, amely mindenekelőtt annak köszönhető, hogy nagyrészt szakmai befektetők vásárolták meg a privatizációkor a cégeket, a szakágazat képes volt öntisztulásra és nagyon jó az érdekképviselete. Értékesítés szempontjából bizonyos termékkörök esetében ezt a szakágazatot is utolérte a saját márkás termékek problémája.
7.5.3. Hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazat57 A vizsgált alágazatban ez a szakágazat rendelkezik a legkoncentráltabb szerkezettel (a szereplők alacsony száma miatt), így egy-egy nagyobb vállalat üzemi vagy adózott vesztesége a teljes szakágazat teljesítménymutatóit kedvezőtlenül változtatják (73. táblázat). A húskészítmény gyártásban a fokozatos csökkenés után ismét emelkedett a foglalkoztatás, ez azonban nem csak eredményesebb és több foglalkoztatottal működő vállalatokat feltételez, hanem a munkaerő-kölcsönzés helyett foglalkoztatotti létszám bővülését is. A szakágazat árbevétele kiegyensúlyozottan emelkedő tendenciát mutat, 5 év alatt 10 százalékos volt a bővülés. Ezen belül az export dinamikusabban nőtt, értékben több mint 30 százalékkal, arányában 26-ról 32 százalékra. A szakágazat eredményessége jelentősen ingadozott a vizsgált időszakban, de ez az alapanyag áringadozása mellett – a már említett – meghatározó közepes és nagyvállalati jelenlét miatt alakult így. A létszámra vetített mutatók esetében mind a két másik húsipari szakágazathoz képest elmaradás tapasztalható. A saját tőke arányos nyereség is ingadozó az adózott eredmény mutató alakulása miatt, a likviditás viszont stabilan kedvező.
57
10.13 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazat a szárított, a sózott, illetve a füstölt hús gyártása a húskészítmény gyártása: kolbász, virsli, szalámi, hurka, szafaládé, löncshús, húspástétom, főtt sonka stb.
124
73. táblázat: A hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása (2010−2014)
Megnevezés Vállalkozások száma (db) Létszám (fő) Árbevétel (millió forint) Ebből exportárbevétel (millió forint) Üzemi tevékenység eredménye (millió forint) Adózás előtti eredmény (millió forint) Létszám arányos árbevétel (millió forint/fő) Létszám arányos adózás előtti eredmény (ezer forint/fő) Saját tőke arányos nyereség ROE (forint/100 forint) Likviditási ráta (együttható) CR 5 CR 10
2010
2011
2012
2013
2014
69 5 006 109 732 29 037 2 296 3 291 21,9 657,5 6,98 1,29 87,6 95,6
72 4 741 107 864 35 595 47 -6 886 22,8 -1 452,4 -19,18 1,43 87,5 93,9
70 4 529 107 714 38 322 -2 348 -2 544 23,8 -561,7 -8,79 1,28 83,1 92,4
70 4 589 114 107 37 848 2 585 1 285 24,9 280,0 2,95 1,31 85,1 93,5
73 5 111 120 074 40 099 1 801 1 620 23,5 309,1 4,17 1,55 85,5 94,1
Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis alapján FM-ÉfF
A húskészítmény gyártása szakágazat a hús- és baromfifeldolgozásnál jóval koncentráltabb. A nagy és közepes méretű vállalatok aránya darabszám szempontjából megegyezik a húsfeldolgozás értékével, de az egyéb részesedése ennél meghatározóbb, ez a két vállalatcsoport a létszám 92 százalékáért, az árbevétel 94 százalékáért és az export közel 100 százalékáért felel. 42. ábra: Húskészítménygyártás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben
100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% mikrovállalkozás
kisvállalat
közepes vállalat
nagyvállalat
Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis adatai alapján FM-ÉfF
Az alapanyag-ellátással az ide sorolt szereplőknek is – mint a húsfeldolgozáshoz tartozóknak – problémáik vannak, nagy az importigény. A húsipari szakágazatok közül ez az, amelyikben a leginkább lehetőség van a hozzáadott érték növelésére, termékinnovációra, új piacok/szereplők megszerzésére (pl.: félkész termékek gyártása, egyszemélyes háztartások kiszolgálása), így akár a hazai piac „visszaszerzésére” is. A szereplők számára kedvező lenne, ha a kedvezményes sertés-áfát a készítményekre is kiterjesztenék,
7.5.4. Gyümölcs-, zöldséglé gyártása58 A gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazatba három szakágazat tartozik, ezek közül a burgonya-feldolgozás eredményei nem jelentősek (2014-ben a szakágazatban 10 cég működött 49 fővel és 1,1 milliárd forint árbevétellel, veszteségesen), így a másik két szakágazat adatait érdemes megvizsgálni. 58
10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása szakágazat a gyümölcs- és zöldséglé gyártása a friss gyümölcsből és zöldségből nyert koncentrátum gyártása
125
A gyümölcs-, zöldséglé gyártásban a vállalatok száma növekedést mutat, de ez nem járt a foglalkoztatás bővülésével (74. táblázat). Az árbevétel 2012 óta csökken, bár 2013-ról 2014-re még egy százalékos sem volt a csökkenés mértéke, ami azért pozitívum, mert az exportértékesítésből származó árbevétel jelentősen visszaesett. Az export aránya a vizsgált időszak éveiben 50-60 százalék között ingadozott, míg 2014-re az élelmiszeriparra jellemző értékre csökkent. Ennek legfőbb oka az egyik külföldi nagyvállalat exportértékesítésének változása. Az általában magas export összefügg a nyilvántartott vállalatok jegyezett tőkéjének forrásával, a szakágazatban a külföldi tőke aránya 75-90 százalék, ez azonban kevés számú céghez kapcsolódik, arányuk a 10 százalékot sem éri el – viszont ezek jellemzően nagy- és középvállalatok. A létszám arányos árbevétel kimagasló a szakágazatban – a teljes élelmiszeriparhoz, vagy más zöldség-gyümölcs feldolgozáshoz kapcsolódó szakágazatokkal összevetésben is –, ami feltehetően a szakágazat kevésbé kézimunka igényes technológiájához, illetve a szezonális foglalkoztatáshoz kapcsolódik. A gyümölcs-, zöldséglé gyártás likviditása 2014-ben meghaladta az optimális érték felső határát – ez egy-két nagyobb vállalat egyéni eredményéből adódott. 74. táblázat: A gyümölcs-, zöldséglé gyártása szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása 2010-2014 között
Megnevezés Vállalkozások száma (db) Létszám (fő) Árbevétel (millió forint) Ebből exportárbevétel (millió forint) Üzemi tevékenység eredménye (millió forint) Adózás előtti eredmény (millió forint) Létszám arányos árbevétel (millió forint/fő) Létszám arányos adózás előtti eredmény (ezer forint/fő) Saját tőke arányos nyereség ROE (forint/100 forint) Likviditási ráta (együttható) CR 5 CR 10
2010
2011
2012
2013
2014
65 1 079 61 777 30 902 3 381 2 681 57,3 2 485,0 10,40 1,36 87,6 95,5
67 1 001 59 744 29 146 -1 019 -2 570 59,7 -2 567,1 -11,90 1,20 84,6 94,2
62 1 033 66 243 36 099 3 921 2 954 64,1 2 860,1 11,31 1,47 85,8 94,7
62 976 58 578 34 522 4 194 3 853 60,0 3 948,2 14,04 1,45 89,4 97,0
66 941 58 124 18 643 2 623 2 662 61,8 2 829,4 9,17 2,00 88,9 96,1
Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis alapján FM-ÉfF
A koncentráció nagyon magas a szakágazatban annak ellenére, hogy a közepes- és nagyvállalatok száma alacsony (az élelmiszeripar egészére jellemző értékhez hasonlóan 7 százalék körüli), viszont ezek biztosították 2014-ben az árbevétel 86 százalékát, az üzemi és az adózott eredmény mintegy 80 százalékát és szinte a teljes exportot. 43. ábra: Gyümölcs- és zöldséglé-gyártás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
mikrovállalkozás
kisvállalat
közepes vállalat
nagyvállalat
Forrás: Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis adatai alapján FM-ÉfF
126
A szakágazat egyik meghatározó problémája a stabil, kiszámítható, versenyképes alapanyag-ellátás hiánya. Az alkalmazott technológia hatékonynak mondható, a munkaerő kérdése viszont ebben a szakágazatban is komoly problémákat vet fel.
7.5.5. Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás59 Az alágazaton belül az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás foglalja magába a legtöbb vállalatot. A vállalkozások száma közel 10 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, több mint 8 százalékkal bővítve a foglalkoztatást. A szakágazat árbevétele évről évre egyenletesen növekedett, az öt év alatt összesen több mint 40 százalékkal. Ezzel párhuzamosan nőtt az exportból származó árbevétel jelentősége, míg 2010-ben a bevétel 57 százaléka származott külpiaci értékesítésből, addig 2014-ben már a 63 százaléka – ez duplája az élelmiszeriparra jellemző értéknek. Az eredménykategóriák értéke ingadozó, ami feltehetően összefügg azzal, hogy az előállítás során a legnagyobb költségtétel az alapanyagár, az alapanyag mennyisége és ára pedig nehezen tervezhető. A szakágazat likviditása ideális. 75. táblázat: Az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása (2010−2014)
Megnevezés Vállalkozások száma (db) Létszám (fő) Árbevétel (millió forint) Ebből exportárbevétel (millió forint) Üzemi tevékenység eredménye (millió forint) Adózás előtti eredmény (millió forint) Létszám arányos árbevétel (millió forint/fő) Létszám arányos adózás előtti eredmény (ezer forint/fő) Saját tőke arányos nyereség ROE (forint/100 forint) Likviditási ráta (együttható) CR 5 CR 10
2010
2011
2012
2013
2014
385 6 535 171 608 97 636 7 406 3 885 26,3 594,5 4,83 1,28 44,1 58,8
396 6 744 196 884 114 566 11 886 6 838 29,2 1 013,9 9,53 1,10 44,6 59,3
376 6 740 217 934 129 723 11 579 10 953 32,3 1 625,1 14,44 1,23 45,2 60,6
423 6 592 221 291 131 737 7 291 4 040 33,6 612,9 4,54 1,46 45,7 62,1
419 7 098 241 545 152 595 13 629 10 870 34,0 1 531,4 10,19 1,48 43,5 60,9
Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis alapján FM-ÉfF
A koncentráció mértéke közepes, ami a vállalatok darabszámának köszönhető – az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás a harmadik legtöbb vállalatot magába foglaló szakágazat az élelmiszeriparban. A meghatározó mennyiséget termelő közepes és nagyvállalatok aránya a gyümölcs- és zöldséglé gyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz hasonlóan meghatározó (44. ábra). Ezek a vállalatok foglalkoztatják a munkavállalók háromnegyedét, biztosítják az árbevétel 85 százalékát, az exportárbevételnek pedig közel 95 százaléka kapcsolódik hozzájuk. A kisvállalkozások szerepe az előző kategóriához képest kevésbé jelentős, de még a 15 százalékos darabszám melletti részesedésük mellett is a foglalkoztatás közel 20 százalékát, az árbevétel 10 százalékát adják, szerepük pedig évről évre növekszik, a vizsgált időszak alatt 30 százalékkal több árbevételt realizáltak és ezen belül az exportból származó árbevétel is 40 százalékkal emelkedett. A mikrovállalkozásoknak csak a száma nőtt, sem a foglalkoztatásban, sem az eredménykategóriákban nem tudtak növekedést felmutatni.
59
10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás szakágazat a főként gyümölcsöt vagy zöldséget tartalmazó ételek gyártása, a fagyasztott és konzerv készételek kivételével gyümölcs, dió és zöldség tartósítása fagyasztással, szárítással, olajban, illetve ecetben tartósítva, konzerválással stb. a gyümölcs- és zöldségkészítmény gyártása dzsem, lekvár és étkezési zselé gyártása a dió pörkölése a diós ételek és tészták gyártása a zöldségből vagy gyümölcsből készült, romlandó, előkészített ételek, úgymint saláták: vegyes saláta, csomagolt saláta hámozott, összevágott zöldségek tofu (szójababsajt)
127
44. ábra: Egyéb gyümölcs- zöldségfeldolgozás, -tartósítás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
mikrovállalkozás
kisvállalat
közepes vállalat
nagyvállalat
Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis adatai alapján FM-ÉfF
Az alapanyag mennyisége és minősége nem stabil, néhány fajra korlátozódik, a zöldborsó és a csemegekukorica az, ahol a termelés hatékony méretben történik. A feldolgozás jellemzően négy fajra (alma, meggy, zöldborsó és csemegekukorica) fókuszál – alágazati szinten. Az ültetvények nem korszerűek, jellemző a termékingadozás évről-évre, a kevés versenyképesen megtermelt alapanyagért megy a küzdelem a feldolgozók között, a termelők pedig inkább a friss piacot preferálják, ott nem kötöttek előre az árak. Sok a kézimunka igényes tevékenység, kevés hozzá a munkaerő. A szezonális munka igénye pedig tovább nehezíti a megfelelő munkaerő alkalmazását. Az előállított termékek közül a fagyasztott és konzerv csemegekukorica és a zöldborsó képviseli a legnagyobb arányt, a konzervipart nézve még a meggybefőttnek van jelentősebb szerepe. Az árérzékeny fogyasztók tudatosabbá tételét szeretnék elérni a szakágazat szereplői, illetve a fogyasztás ösztönzésében segítséget jelentene szerintük a közétkeztetés becsatolása. A fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás kissé elmaradt, lemaradás van a félkész és késztermékek előállítása terén. Magyarország konzerv és hűtőipara alapvetően exportra épült az előző században, a szereplők szerint jelenleg is az exportlehetőségek fejlesztése jelenthetné a szakágazat sikerességének a zálogát.
7.5.6. Tejtermékgyártás60 A tejtermékgyártás szakágazatba tartozik az élelmiszeripari vállalkozások közel 2 százaléka, ez 2014-ben 98 vállalatot jelentett. Ez a szakágazat az élelmiszeriparon belül a második legtöbb termelési értéket előállító, árbevétel tekintetében 2010 óta a harmadik, foglalkoztatásban az ötödik a 33 szakágazat közül, eredményességben azonban már üzemi szinten is szélsőséges, volt a vizsgált 5 évben utolsó is. A tejtermékgyártás több mint 6 ezer embernek biztosít munkát, a teljes szakágazati létszám viszont a nagyobb méretű vállalatok meghatározó szerepe miatt ingadozó, volt olyan
60
10.51 Tejtermék gyártása szakágazat a friss, folyékony, pasztőrözött, sterilizált, homogénezett és/vagy hőkezelt tej előállítása a tejes italok gyártása a tejszín gyártása friss, folyékony, pasztőrözött, sterilizált, homogénezett tejből a szárított és sűrített tej, tejpor gyártása, édesítve vagy édesítés nélkül a nagy zsírtartalmú tej és tejszín gyártása a vaj gyártása a joghurt gyártása a sajt és a túró gyártása a tejsavó gyártása a kazein és tejcukor (laktóz) gyártása
128
nagyvállalat, ami 100 fővel bővítette a foglalkoztatottak számát, volt ami több mint 200-zal csökkentette, illetve voltak bezáró vállalkozások is. A szakágazat árbevétele folyamatos növekedést mutat, ennek hátterében több ok is áll. Az egyik legnagyobb tejtermékgyártó cég kereskedelemből gyártásba sorolta át magát, de a legnagyobbak közül is voltak sikeresek, amelyek legalább 30 százalékos árbevétel-növekedést produkáltak a vizsgált intervallumban, de volt, amelyik megduplázta az árbevételét. Szakágazati szinten aggregálva ez közel 50 százalékos bővülést jelentett, az export is több mint megduplázódott (76. táblázat). Ez utóbbi érték is a nagyobb vállalatok és cégcsoportok eredménye, a leginkább preferált termék pedig a sajt. Az export a vállalkozások 30 százalékára jellemző, melyek jellemzően (2014-ben 70 százalékban) a közepes és nagyvállalatok közül kerültek ki. A szakágazaton belül az egyes vállalatok eredményeiben jelentős különbségek fedezhetőek fel, amelyek nagymértékben befolyásolják az ágazati mutatókat. 2011-ben például egyéni értékeket nézve több mint 5 milliárd forintos veszteség és 1,3 milliárd forintos üzemi nyereség is előfordult, az adózott eredmény pedig -7,6 milliárd forinttól +1,1 milliárd forintig terjedt. 76. táblázat: A tejtermékgyártás szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása 2010-2014 között
Megnevezés Vállalkozások száma (db) Termelési értékből részesedés (%) Létszám (fő) Árbevétel (millió forint) Ebből exportárbevétel (millió forint) Üzemi tevékenység eredménye (millió forint) Adózás előtti eredmény (millió forint) Létszám arányos adózás előtti eredmény (ezer forint/fő) Saját tőke arányos nyereség ROE (forint/100 forint) Likviditási ráta (együttható) CR 5 CR 10
2010
2011
2012
2013
2014
101 10,2 6 250 209 112 27 213 -3 912 -5 082 -813,0 -14,29 1,20 61,3 80,1
102 9,3 5 837 218 312 31 931 -2 002 -6 526 -1118,0 -20,78 1,21 59,8 80,9
102 8,8 6 260 267 987 44 593 1 067 227 36,3 -0,10 1,06 56,1 79,1
101 8,6 6 422 276 406 52 293 4 197 1 911 297,6 2,97 1,08 55,6 79,2
98 9,2 6 354 307 318 57 502 3 542 1 990 313,1 2,88 1,21 54,7 78,3
Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis alapján FM-ÉfF
A fent említett erős egyedi hatások magyarázata elsősorban az, hogy a szakágazat koncentrációja magas, a közepes és nagyvállalatok együttes jelenléte a vállalati darabszám 25 százalékát adja. Ezek a vállalatok a foglalkoztatás 94 százalékát, az árbevétel 97 százalékát, az exportárbevétel 99 százalékát biztosítják (45. ábra). Mint már említésre került, eredményességük ingadozó és szélsőséges, 2014-ben például a nagyvállalatok együttesen adózás előtt vesztesége realizáltak, a szakágazat pozitív értékei a közepes méretű vállalkozások eredményességének voltak köszönhetőek. A legnagyobb arányban ebben a szakágazatban is a mikrovállalkozások vannak jelen darabszám tekintetében, de míg arányuk meghaladja a 60 százalékot, foglalkoztatás szempontjából a munkavállalók 2 százaléka sem tartozik ide, az árbevételből illetve az exportból részesedésük a fél százalékot sem éri el. A közepes és nagyvállalatok meghatározó szerepe elsősorban a tejfeldolgozás magas tőkeigényének, valamint a mérethatékonyság fontos szerepének tudható be.
129
45. ábra: Tejtermékgyártás szakágazat vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014ben
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
mikrovállalkozás
kisvállalat
közepes vállalat
nagyvállalat
Forrás: NAV adatbázis adatai alapján FM-ÉfF
A szakágazatban a külföldi tőke is jelen van, összegszerűen több mint 50 százalékban, azonban a száz százalékban külföldi tulajdonban lévő cégek száma nem éri el a 10 százalékot sem. Az utóbbi néhány évben is sok változás/átrendeződés történt a szakágazatban, 2015 nyarán bezárt a Danone gyára, a 2014-ben csődbe ment Minna tejüzemét 2015-ben megvette a Naszálytej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt., a FrieslandCampina Hungária eladta debreceni gyáregységét az Alföldi Tejnek, a tiszafüredi Kuntejet megvette a Lactalis, ami eddig csak kereskedelmi cégen keresztül volt jelen Magyarországon. A tejfeldolgozásban nemzetközi szinten nagyon erős a piaci verseny és a termelés koncentrációja. Hazánkban a szakágazathoz kapcsolódó alapanyag-ellátás problémákkal küzd, erre megoldást jelenthetne a jó nemzetközi példák követése, az összefogás a termékpálya szereplői között. A vertikális integráció Magyarországon nem jellemző, pedig világviszonylatban a tejiparban meghatározó – többek között a piacvezető tejfeldolgozó cégek közül a többség szövetkezeti tulajdonban van. A horizontális integrációnak is lenne létjogosultsága, nem csak közvetlenül a termeléshez kapcsolódóan, de a melléktermékek felhasználásnál is. A fogyasztók megnyerése, a hazai piacok visszaszerzése érdekében a szakágazat szereplői keresik a „kitörési pontokat”. Cél lenne a fogyasztás ösztönzése, ehhez megfelelő termékek megtalálása, népszerűsítése a fogyasztók körében. A gyártói márkák erősödése/talpon maradása szempontjából fontos szempont lenne a márkahűség erősítése a fogyasztókban, mert nagyon magas a saját márkás termékek aránya ebben a szegmensben. A foglalkoztatás itt is nehézségekkel küzd, szakképzett és szakképzetlen munkaerő esetében is.
7.5.7. Kenyér, friss pékáru gyártása61 A kenyér, friss pékáru gyártása szakágazatba tartozik a legtöbb élelmiszeripari vállalat, 2014-ben ez 1290 db vállalkozást jelentett, az élelmiszeripari cégek mintegy negyedét (77. táblázat). A foglalkoztatásban betöltött szerepük szintén jelentős, ágazati részesedésük megközelíti a 20 százalékot, aminek a mikrovállalkozások domináns jelenléte és a munkaintenzív technológia az oka. A szakágazat árbevétele ingadozó, de a vizsgált intervallumban több mint 10 százalékos volt a bővülés, ami a szakágazatok többségével ellentétben nem az exportbővülésből adódott, mivel az itt előállított 61
10.71 Kenyér; friss pékáru gyártása szakágazat a pékáru gyártása: a kenyér és a péksütemény a tészta, a sütemény, a pitetészta, a torta, a palacsinta, a gofri, az ostya stb.
130
termékeket sajátosságaik miatt nagyrészt belföldön fogyasztják. Az export által érintett termékkörök vagy cukrászati jellegűek, vagy csomagolt áru. Az exportárbevétel aránya a teljes bevételhez képest 5 százalék. A szakágazat eredményessége nyereséget mutat üzemi és adózás előtti szinten is, ez utóbbi kategóriában az érték – ingadozások között, de – 70 százalékkal bővült. A saját tőke arányos nyereség a 2012-es gyenge értéktől eltekintve erősödik, 2014-ben már megközelítette a 10 forint/100 forintot. 77. táblázat: A kenyér, friss pékáru gyártása szakágazat meghatározó mutatóinak alakulása 2010-2014 között
Megnevezés Vállalkozások száma (db) Létszám (fő) Árbevétel (millió forint) Ebből exportárbevétel (millió forint) Üzemi tevékenység eredménye (millió forint) Adózás előtti eredmény (millió forint) Létszám arányos adózás előtti eredmény (ezer forint/fő) Saját tőke arányos nyereség ROE (forint/100 forint) Likviditási ráta (együttható) CR 5 CR 10
2010
2011
2012
2013
2014
1 177 19 294 141 197 5 642 3 327 2 263 117,3 5,55 0,91 14,4 20,4
1 267 19 683 155 058 6 982 2 475 1 753 89,0 4,14 0,94 14,0 20,7
1 275 19 089 151 376 3 847 1 894 1 224 64,1 2,76 0,93 15,3 21,7
1 282 18 780 151 666 9 023 3 423 3 142 167,3 7,85 1,03 16,4 23,4
1 290 19 518 158 459 8 587 4 004 3 846 197,0 8,88 1,04 15,3 22,4
Forrás: 2010-2014 NAV adatbázis alapján FM-ÉfF
A koncentrációs mutató értékei is felhívják a figyelmet a szakágazatra jellemző elaprózódott üzemméretre. A vállalatok alig 5 százaléka tartozik a közepes vagy nagy méretűek közé, ezek együttese létszám és árbevétel tekintetében a szakágazati érték 45-50 százalékáért felel. Részesedésül az exportárbevételnél jelentős, meghaladja a 80 százalékot. 46. ábra: Sütőipar vállalkozásainak főbb paraméterei vállalkozási méret alapján 2014-ben
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
mikrovállalkozás
kisvállalat
közepes vállalat
nagyvállalat
Forrás: NAV adatbázis adatai alapján FM-ÉfF
A hazai pékipar szereplőinek véleménye szerint kettős présben vannak, az alapanyag és a kereskedelem felől is állandó és ellentétes irányú az árnyomás. A kiskereskedelem a pékárut – a többi alapvető élelmiszerhez hasonlóan – vevőcsalogató termékként kezeli, ezért igyekszik az árakat alacsonyan tartani. Ezt a folyamatot pedig megkönnyíti a kiskereskedelem erős koncentrációja és a sütőipar szétaprózottsága. A fogyasztók részéről a leginkább preferált termékek a fehér kenyér, a kifli és a zsemle, bár nő a rozsos és a teljes kiőrlésű termékek iránti igény is, illetve a különböző különleges táplálkozási igények is új keresletet generálnak. Az általános termékekkel kapcsolatban elmondható a szereplők szerint, hogy alacsony a fogyasztói tudatosság, elsődlegesen az íz és az ár dönt, másodlagos az összetevő és egyéb tényező szerepe. A szakágazatban kevés a megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerő, és a jelenlegi foglalkoztatási helyzet növekedési korlát is, a mikrovállalkozások egy része a munkaerőhiány miatt nem tud fejlődni és bővülni. Országos szinten becslések szerint 2-3 ezer pékre lenne szükség, azonban itt is jellemző a külföldre vándorlás. 131
A szakágazatban még mindig jellemzőek a szereplők változásával a piaci átrendeződések, jelentős változásokat okoz a kiskereskedelmi és diszkontláncok saját pékségeinek egyre növekvő kínálata és szerepe, a működő és bővülő franchise rendszerek és a kisebb, különleges pékségek térnyerése.
7.6. Az élelmiszerláncon belüli jövedelem-eloszlás A mezőgazdaság által előállított termékek jelentős része a legváltozatosabb feldolgozottsággal jut el a végső fogyasztókhoz. A közvetlen értékesítés főleg a kertészeti kultúrákra jellemző. Élelmiszergazdaságunk fontos kérdése tehát, hogy a mezőgazdasági alapanyagtermelés, a feldolgozás és a forgalmazás szerteágazó kapcsolatrendszerében az egymásra szorosan épülő, de szervezetileg elkülönülő vállalkozások között mennyire harmonikus az érdekviszonyok alakulása. A vertikumok fenntarthatóságának, működésének optimális feltétele ugyanis, hogy az élelmiszer termékek előállítása és a fogyasztókhoz való eljuttatása során felmerült költségekhez viszonyítva az elért jövedelmek minél arányosabbak legyenek, vagyis a részben versengő, de az egészet tekintve összefüggő tevékenységek egymás fejlődési esélyeit ne korlátozzák. A különböző vertikumok szereplőinek egészére – a végtermékre vonatkozó – egységes adatnyilvántartás, illetve adatbázis nem létezik. Ennek hiányában az élelmiszerláncon belüli költség-, jövedelem-megoszlás bemutatására a meglévő különböző adatforrások (alapanyag-termelésre és feldolgozásra vonatkozó reprezentatív költségadatok, valamint a termékpálya fázisainak árinformációi) összehangolásával és a hiányzó adatok becslésével elkészített vertikális modelleket alkalmaztuk. A modellek átlagos adatokból épülnek fel, továbbá a számítások eredményei nem az élelmiszerlánc egészére, hanem csak konkrét termékekre értelmezhetőek. A rendelkezésre álló adatbázisokra alapozva a gabona, a tej, a sertés- és a baromfihús termékpályák vezértermékeinek modellezésére van lehetőség 2011 és 2015 közötti évekre. A KSH fogyasztói kosarában ez az alapvető élelmiszerkör mintegy egyharmaddal részesül a teljes élelmiszerfogyasztásból. Az elmúlt évek adatai alapján elmondható, hogy a jövedelmet meghatározó tényezők közül a költségek adott élelmiszervertikum fázisai közötti megoszlása termék-specifikusak, az egyes évek közötti markáns változások nem figyelhetők meg, ezért viszonylag állandónak tekinthetők. Ez döntően az adott élelmiszer sajátosságaiból, tulajdonságaiból adódik. Az alapanyag-termelés költségarányát a felhasznált anyagok mennyiségén, valamint azok árán túl nagymértékben meghatározzák a környezeti tényezők, ezen belül is az időjárás. Ez közvetlenül érinti a növényeknél az átlaghozamokat és közvetetten – a takarmányokon keresztül – az állati termék-előállítás önköltségét. A feldolgozási-, és forgalmazási fázisban az energiára és a munkaerőre fordított kiadások változásai befolyásolják leginkább az évek közötti esetleges arány-elmozdulásokat. A vertikumok szakaszainak nettó fogyasztói árhoz való hozzájárulását, illetve részesedésének mértékét a költségekhez hasonlóan bizonyos állandóság jellemzi. Az arányokban azonban meghatározóbb különbségek tapasztalhatók, mivel az output árak évek közötti mozgása általában nagyobb, mint a költségeké. Ez alapvetően összefügg az adott piaci helyzettel, de szerepet játszik benne a termékpályák szereplőinek eltérő érdekérvényesítő képessége is. A gabona vertikum vezértermékei közül a négyfázisú fehér kenyérnél a vizsgált időszak egészében a legnagyobb költség- (54-56%) és árarány (42-51%) a sütőiparban merül fel. A finomlisztnél (amely már csak háromfázisú) a költségek közel felét (42-47%) a mezőgazdasági alapanyag-termelés adja. Az árak tekintetében ugyancsak az alapanyag-termelésnél található a legnagyobb (40-50%) arány.
132
78. táblázat: A kenyér és a liszt költség- és ármegoszlása (%) Fehér kenyér, 1 kg Finomliszt Költségmegoszlás 2011 2012 2013 2014 2015* 2011 2012 2013 2014 17 19 23 18 17 43 47 45 45 Alapanyag 12 12 10 13 13 35 32 36 38 Feldolgozás (malom) 55 56 54 55 56 Feldolgozás (sütő) 16 13 13 14 14 22 21 19 17 Forgalmazás Fehér kenyér, 1 kg Finomliszt Ármegoszlás 2011 2012 2013 2014 2015* 2011 2012 2013 2014 17 20 24 21 17 40 50 40 48 Alapanyag 13 8 11 12 18 30 24 36 36 Feldolgozás (malom) 51 51 42 43 42 Feldolgozás (sütő) 19 21 23 24 23 30 26 24 16 Forgalmazás Forrás: AKI Ágazati Költség- és Jövedeleminformációs Osztály, saját számítás * Előzetes, kalkulált adat
2015* 42 38 20 2015* 45 35 20
A tejvertikum legfontosabb termékénél, a 2,8-as zsírszázalékú tejnél a költségekből (48-49%) és 2013 kivételével az árakból (39-49%) is a feldolgozóipar részesedett a legnagyobb mértékben. A trappista sajtnál, az egységnyi termék előállításához szükséges magas nyerstej szükséglettel összefüggésben a költségek meghatározó hányada a mezőgazdasági fázisban (67-71%) merül fel, és a végtermék árában is ez a vertikumrész képezi a legnagyobb (65-75%) hányadot. 79. táblázat: A tej és a sajt költség- és ármegoszlása (%) Tej, 2,8% Trappista sajt Költségmegoszlás 2011 2012 2013 2014 2015* 2011 2012 2013 2014 33 33 34 34 35 67 70 71 71 Alapanyag 49 49 48 49 48 18 18 17 17 Feldolgozás 18 18 18 17 17 15 12 12 12 Forgalmazás Tej, 2,8% Trappista sajt Ármegoszlás 2011 2012 2013 2014 2015* 2011 2012 2013 2014 36 37 40 40 34 72 73 75 73 Alapanyag 46 44 39 41 49 14 11 8 3 Feldolgozás 18 19 21 19 17 14 16 17 24 Forgalmazás Forrás: AKI Ágazati Költség- és Jövedeleminformációs Osztály, saját számítás * Előzetes, kalkulált adat
2015* 71 17 12 2015* 65 14 21
A költség- és ármegoszlás tekintetében a vizsgált két húsfélét a trappista sajthoz hasonlóan a mezőgazdasági termelés meghatározó szerepe jellemzi. A sertéskaraj teljes költségének mintegy háromnegyedét (73-75%) az alapanyag előállításra fordított kiadás adja. E terméknél a vertikumon belül szintén a sertéshízlalási szakasz nettó árból való részesedése a legnagyobb (79-90%). A bontott csirke teljes költségének 59-60 százaléka, árból való részesedésének pedig 54-60 százaléka az alapanyag-előállításból adódik. 80. táblázat: A karaj és a csirke költség- és ármegoszlása (%) Sertéskaraj Bontott csirke Költségmegoszlás 2011 2012 2013 2014 2015* 2011 2012 2013 2014 73 74 75 74 74 59 60 60 59 Alapanyag 18 16 15 16 16 31 30 31 32 Feldolgozás 9 10 10 10 10 10 10 9 9 Forgalmazás Sertéskaraj Bontott csirke Ármegoszlás 2011 2012 2013 2014 2015* 2011 2012 2013 2014 84 90 88 84 79 54 58 60 57 Alapanyag -3 -5 1 1 10 22 29 23 33 Feldolgozás 19 15 11 15 11 24 13 17 10 Forgalmazás Forrás: AKI Ágazati Költség- és Jövedeleminformációs Osztály, saját számítás * Előzetes, kalkulált adat
2015* 59 31 10 2015* 57 30 13
A jövedelmek évek közötti változását a költségek és árak együttes alakulása határozza meg. Ezek eltérő mértékű, illetve ellentétes irányú elmozdulása markáns átrendeződést okozhat az évek és a vertikum szakaszai között. A vizsgált termékek többségénél tetten is érhetők ezek a hullámzások. 133
Fontos megjegyezni, hogy a vertikumok egészében általában képződött jövedelem (kivétel a tej 2015 és 2014-2015-ben a sertés karaj), ennek ellenére néhány terméknél egy-egy fázis esetenként tartósan veszteséges volt. Ez a tendencia 2014-ig elsősorban a vertikumok feldolgozási szakaszát jellemezte. Az alapanyag termelésben korábban (2011 és 2012-ben) csak a bontott csirke volt veszteséges, míg 2015-ben három termék, a tej, a trappista sajt és a sertéshús alakult veszteségesen. A forgalmazásnál mindössze egyszer, 2014-ben a lisztnél fordult elő, hogy nem képződött jövedelem, de 2015-ben már ez a fázis is veszteséget könyvelt el a tej és a sertés karaj esetében. A vizsgált vertikumoknál a vázolt általános tendenciák a következőképpen alakultak. A gabona alapú termékek közül a fehér kenyérnél az utóbbi egy-két évben jelentősen megváltozott a jövedelemszerkezet és bár a korábbi időszakban sem tapasztaltunk egyértelműen költségarányos jövedelem megoszlást, – a forgalmazás ugyanis mindig nagyobb arányt képviselt – de az osztozkodásban 2012-ig nem volt markáns eltérés. A torzulás ezután következett be, ami különösen a sütőipart érintette. Itt csökkent ugyanis legjobban a jövedelem, sőt a termék-előállítás e szakasza 2014-ben és 2015-ben már minimális eredményt tudott realizálni az árakon keresztül. Jellemző továbbá, hogy a termékpálya összes jövedelme is csökkent 2015-ben, amiben a malomipar és a kereskedelem fajlagos eredmény csökkenése is szerepet játszott. Ennek ellenére az egyenlőtlen jövedelemalakulás egyértelmű győztese továbbra is a forgalmazási szakasz, mert a termékpálya összes jövedelmének 70 százaléka itt képződik. A vertikum másik termékénél, a finomlisztnél 2013-ig szintén a forgalmazási fázisban volt legkedvezőbb a jövedelem. Ez megváltozott 2014-re, mivel a fogyasztói ár csökkenésének hatására e szakaszban sem jövedelem, sem veszteség nem képződött. A folyamat 2015-ben annyit változott, hogy a kereskedelem jövedelme szerény mértékben nőtt, ugyan akkor a termékpálya egészében csökkent az eredmény (47. ábra). A tejvertikumot komoly gondok jellemezték 2015-ben. A telített piac következtében drasztikusan csökkent a tej felvásárlási ára, ami a teljes termékpályára kihatott, és összességében azt eredményezte, hogy a költségek nem térültek meg a fogyasztói árakban. A 2,8 százalékos tejnél valamennyi fázis veszteséges volt 2015-ben. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ennél a terméknél a forgalmazás szenvedte el a legkisebb károkat, míg a legnagyobb jövedelem kiesés a feldolgozóknál jelentkezett. A tejhez hasonlóan a trappista sajtnál is a tejipar helyzete a legkedvezőtlenebb, olyannyira, hogy a feldolgozási fázis 2014-et kivéve folyamatosan veszteséges volt. Kiemelést érdemel ugyanakkor, hogy 2015-ben – a forgalmazási fázisnak köszönhetően – a vertikum egésze szerény mértékben, de jövedelmező volt.
134
47. ábra: A legfontosabb élelmiszerpályák jövedelem megoszlása
100
Fehér kenyér 1kg-os
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0 -20
-20 2011
100
2012
2013
2014
2011
2015*
Tej 2,8%
%
100 80 60 40 20 0 -20 -40 -60
80 60 40 20 0 -20 2011
100 80 60 40 20 0 -20 -40 -60 -80
Finom liszt
%
2012
2013
2014
Sertés karaj
%
2011
100
2013
2014
2015*
Trappista sajt
%
2015*
2012
2012
2013
2014
2015*
Bontott csirke
%
80 60 40 20 0 -20 -40 2011
2012
2013
2014
2011
2015*
2012
2013
2014
2015*
* Előzetes, kalkulált adat Forrás: AKI, Ágazati Ökonómiai Osztály, saját számítás
A húsfélék közül a sertés karajnál 2013-ig számottevően javult az alapanyag-fázis jövedelemaránya, majd 2014-ben jelentősen csökkent, és 2015-ben már veszteséges lett ez a vertikum szakasz. Ennél is nagyobb gondot jelent, hogy a bemutatott öt év során e termék esetében az élelmiszerfeldolgozás folyamatosan veszteségesen alakult, sőt a jövedelemhiány 2014-ben és 2015-ben már olyan jelentős volt, hogy a vertikum egésze is veszteségessé vált. Kiemelést érdemel továbbá, hogy a költségek 2015-ben már a kereskedelmi szakaszban sem térültek meg az árakban. A húscsirke termékpályájával kapcsolatban elmondható, hogy a vizsgált termékek közül évekig ennél alakult a legkedvezőtlenebbül a jövedelem megoszlás. Ezt támasztja alá, hogy 2011-ben és 2012-ben az alapanyag termelés, míg 2011-ben a feldolgozás is veszteséges volt, de 2013-ban határozott javulás kezdődött. A termelésüket folytatók adatai azt jelzik, hogy ekkor a termékpálya mindhárom fázisában képződött nyereség. A következő 2014-es esztendőben a termék összjövedelem ugyan mérséklődött, de a fogalmazási fázis korábbi túlsúlya jelentősen lecsökkent, és a jövedelem több mint fele már az alapanyag termelőknél jelent meg. A rákövetkező évben ismét átrendeződött a vertikum jövedelem 135
megoszlása, az alapanyag-termelésben és a feldolgozásban gyakorlatilag nem képződött jövedelem 2015-ben. A termékpálya eredménye szinte teljes egészében a forgalmazási fázisban realizálódott. Összességében elmondható, hogy több év tendenciáit vizsgálva a különböző termékpályákon kevésbé harmonikus a jövedelem-osztozkodás. A megfigyelt termékek egy részénél 2015-ben történtek kedvező változások, de az élelmiszerlánc szereplői közül továbbra is a feldolgozók helyzete a legkritikusabb.
136
8. Minőségrendszerek – Közösségi marketing
A mezőgazdasági termékekre, az élelmiszerekre, valamint a borokra és a szeszes italokra vonatkozó uniós és nemzeti minőségrendszerek garanciát nyújtanak a fogyasztók számára, növelik az érintett termékek értékét, és javítják azok értékesítési lehetőségeit.
8.1. Uniós minőségrendszerek A jelenlegi uniós oltalmi rendszert négy elkülönült, a termékek jellegzetességeire tekintettel eltérő rendelet szabályozza: 1) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló európai parlamenti és tanácsi 1151/2012/EK rendelet (2012. november 21.); 2) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint a 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi 110/2008/EK rendelet (2008. január 15.); 3) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi 1308/2013/EU rendelet (2013. december 17.); 4) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi 251/2014/EU rendelet (2014. február 26.).
8.1.1. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek uniós oltalma A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek uniós minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU rendelet egybefoglalja és az időközbeni új kihívásokra figyelemmel kiegészíti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelölései, földrajzi jelzései oltalmának és a hagyományos különleges termékek elismerésének szabályozását: az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések uniós oltalma iránti eljárást; a hagyományos különleges termékként való bejegyzés iránti eljárást, valamint a minőségre utaló választható kifejezések használatára vonatkozó szabályokat. Az oltalom feltételei közé tartozik a termékleírás elkészítése. A termékleírás tartalmazza a termék leírását, nyomon követhetőségét és ellenőrzését.
8.1.2. A szeszes italok földrajzi jelzéseinek uniós oltalma A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK rendelet alapján uniós oltalomban részesül a Pálinka és a Törkölypálinka megjelölés, valamint a Békési Szilvapálinka, a Gönci Barackpálinka, a Kecskeméti Barackpálinka, a Szabolcsi Almapálinka, a Szatmári Szilvapálinka és az Újfehértói meggypálinka. A Göcseji körtepálinka és a Pannonhalmi törkölypálinka nemzeti oltalom alatt áll.
8.1.3. A borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek uniós oltalma Az uniós oltalom iránti eljárás szabályait a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1308/2013/EU rendelet 93 cikk - 116. cikk szabályozza. Jelenleg a borok esetében 30 eredetmegjelölés és 5 földrajzi jelzés áll uniós oltalom alatt. Ezek az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések már az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta oltalom alatt álltak, ezért esetükben csak a 2008-ban elfogadott új borrendtartási szabályokban előírt termékleírásokat kellett elkészíteni és 2011. december 31. napjáig megküldeni a Bizottságnak. A „Monor” és a „Soltvadkerti Ezerjó” eredetmegjelölés az érintett termelők új bejelentése, amelynek elbírálása 2015 végéig nem történt meg.
137
8.1.4. Az ízesített borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek uniós oltalma 251/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléseiről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet alapján Magyarországnak jelenleg nincsen uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős terméke. Magyarország uniós eredetmegjelölések (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi árujelzőinek listáját (OFJ) a Jelentés II. kötete tartalmazza.
8.2. Eredetvédelem és hungarikumok A nemzeti minőségrendszernek meg kell felelnie a 1305/2013/EU rendelet 16. cikk (1) bekezdés (b) pontjának. Ennek értelmében a rendszernek garantálnia kell a sajátos gazdálkodási vagy termelési módszert, vagy a végtermék minőségét. A rendszer valamennyi termelő előtt nyitva áll, kötelező erejű termékleírásokat tartalmaz és az ennek való megfelelést hatóság vagy független ellenőrző szervezet ellenőrzi. A rendszer átlátható és teljes mértékben biztosítja a termékek nyomon követhetőségét.
8.2.1. Hagyományok – Ízek –Régiók (HÍR) védjegy A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) programban hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel lehet részt venni. A Hagyományok-ÍzekRégiók (HÍR) védjegy a Földművelésügyi Minisztérium 172.636 lajstromszám alatt bejegyzett védjegye. A HÍR védjegy jogosultja a Földművelésügyi Minisztérium. A HÍR program keretében a védjegy használati jogának elnyerésére a Földművelésügyi Minisztérium pályázati rendszert működtet, amelyre a jelentkezés folyamatos. A pályázat követelményrendszerének legfontosabb elemei:
a termék dokumentált történelmi múlttal rendelkezik adott tájegységhez (településhez) kötődik hagyományos előállítási mód előállításának legalább egy eleme helyi, speciális tudáson alapul, ismertség (legalább az előállítási körzetben) előállítás és forgalmazás megléte
A pályázat követelményeinek való megfelelést a HÍR Bíráló Bizottság a benyújtott termékleírás vizsgálata alapján végzi. A hagyományos és tájjellegű termékként való elismerést – a fogyasztók felé történő tájékoztatás elősegítése érdekében – a HÍR védjegy használata biztosítja. A HÍR Program keretében a Földművelésügyi Minisztérium, mint a HÍR védjegy jogosultja, 2010 óta a sikeres pályázókkal védjegyhasználati szerződést köt. A szerződés biztosítja a termék termelői, előállítói és csoportosulásai számára a díjmentes védjegy használatot. A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegyhasználatára benyújtott pályázatokat a HÍR Bíráló Bizottság elbírálta és döntése alapján 2015-ben az FM 11 új védjegyhasználati szerződést kötött, amely a csoportosulások tagjait is beszámítva 40 védjegyhasználati jogosultat - termelőt, előállítót jelent. 2015 végéig pályázati úton összesen 60 pályázó 132 hagyományos és tájjellegű terméke nyerte el a HÍR védjegyhasználati jogot (48. ábra).
138
48. ábra: A HÍR védjegyes termékek száma 2010-2015
132
140 114
120
121 2010
95
100
85
2011
80 60
2012 2013
50
2014 40
2015
20 0 2010
2011
2012
2013
2014
2015
Forrás: FM, Eredetvédelmi Főosztály
A védjegyhasználati jogot elnyert termelői csoportosulások tagjait is beleszámítva, ez összesen 438 védjegyhasználati jogosultat jelent. Az elismert termékekről a Földművelésügyi Minisztérium nyilvántartást vezet. A HÍR program keretében működik a HÍR Védjegyesek Klubja. A Klub tagjai (jelenleg 60 termelő, előállító, illetve csoportosulás) részére szakmai segítséget nyújtunk HÍR védjegyes termékeik piacra jutásának elősegítéséhez, uniós elismertetéséhez. A Klub tagjai rendszeresen elektronikus HÍRlevelet, tájékoztatást kapnak pályázati és kiállítási lehetőségekről. A 2015. évi OMÉK-on 24 HÍR védjegyes kiállító részére biztosított térítésmentes részvételt a a Földművelésügyi Minisztérium. A 2015. évi Terra Madre, a Hagyományos Terméket Előállító Közösségek Világnapja rendezvényen 20 HÍR védjegyes kiállító vett részt és árusíthatta termékeit. A világnapon tartott szakmai konferencia 200 résztvevővel zajlott le. A világnap alkalmából a Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány nyerte el a „Közösségi Vándordíj a hagyományos termékekért” díjat, a hagyományos termékek érdekében folytatott kiemelkedő közösségi tevékenysége elismeréséül. A HÍR védjegyesek listáját termékcsoportonkénti bontásban a Jelentés II. kötete tartalmazza.
8.2.2. Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy A Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) tanúsító védjegy a Földművelésügyi Minisztérium 154 794 lajstromszám alatt bejegyzett védjegye. A Földművelésügyi Minisztérium jogelődje 1998-ban hozta létre azzal célkitűzéssel, hogy a kiemelkedően magas minőségű magyar élelmiszereket megkülönböztesse a piaci kínálatban. A termékeknek és a pályázónak, előállítónak is meg kell azonban felelni az előírt követelményeknek, amelyet a tanúsítási eljárás során a Bíráló Bizottság ellenőriz. 2013-ban a védjegy jelentős megújuláson ment keresztül, aminek keretében új Működési Szabályzat került kidolgozásra és a Tanúsítási Követelmények is megváltoztak. A védjegy használati jogot elnyert termékeknek egy komplexebb, a régebbi követelményeknél szigorúbb minősítési feltételeknek kell megfelelniük. A KMÉ rendszer összhangban van a „magyar termék rendelettel”, melynek értelmében a KMÉ logó alatt kötelező feltüntetni a „hazai termék”, illetve a „hazai feldolgozású termék” kiegészítő feliratokat, míg „magyar termék” esetében opcionális a feltüntetés. A védjegyrendszer megújulásának köszönhetően 2014-től kezdődően a kereskedelmi láncok sajátmárkás élelmiszerei is elnyerhetik a KMÉ védjegyet. Ez a lépés elengedhetetlenül szükséges volt 139
ahhoz, hogy az elmúlt években a sajátmárkás termékekkel kapcsolatban kialakult „gyenge minőségű” negatív képet enyhítsék, illetve megszüntessék. A sajátmárkás termékek esetében is meg kell felelni a KMÉ rendszer szigorú minőségi követelményeinek. 2014-től a kereskedelmi márkás termékekkel növekedett a védjegyjogosultságot elnyerők száma, ekkor 2 pályázó 34 saját márkás termékkel csatlakozott a minőségrendszerhez. Sikeres tanúsítási eljárást követően a Földművelésügyi Minisztérium, mint védjegyjogosult, a pályázókkal védjegyhasználati szerződést köt, a pályázó terméke meghatározott időre jogosult a KMÉ védjegy használatára, a pályázatra benyújtott terméken történő feltüntetésére. A pályázatra történő jelentkezés és a védjegyhasználat ingyenes. 49. ábra: KMÉ védjegyhasználók és termékek száma
140
118
116
120 100 80 60 40 20
17
14
0 2014
2015
védjegyhasználó
védjegyes termék
Forrás: FM, Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
8.2.3. Eredetvédelmi Program (2015-2018) Magyarország számára jelenleg 3 oltalmi rendszerben (borok, szeszes italok, valamint mezőgazdasági termékek és élelmiszerek) összesen 58 földrajzi árujelző áll uniós oltalom alatt. A program célkitűzése a földrajzi árujelzők számának növelése és a meglévő földrajzi árujelzők helyzetének javítása, valamint a jogszabályi háttér rendezése. 2015-ben a Földművelésügyi Minisztérium 25 potenciális földrajzi árujelzős terméket kutatott fel és vizsgált meg oltalomképességi szempontból, ezek közül 10 termékleírás készítése kezdődött el szakmai segítségnyújtással. A Helyi Termék Éve szakmai fórumain 12 vidéki helyszínen közel 1000 fő vett részt az eredetvédelmi lehetőségekről és HÍR programról szóló előadásokon.
140
8.2.4. Nemzeti Borkiválóság Program
Komoly előrelépést jelent a kiemelkedő magyar borok kommunikációjában a Nemzeti Borkiválóság Programon belül működő Országkóstoló sorozat. Az elmúlt három év igazolta, hogy mind belföldön, mind pedig külföldön jelentős figyelmet kaphattak a program keretében elkészített kiadványok. A Borkiválóságok Könyve sorozat kötetei magyar és angol nyelven mutatják be Magyarország legjobb fehér-, rozé-, vörös-, aszúborait és pezsgőit évről-évre. Több mint 10000 ingyenes kiadvány készült, több mint 150 belföldi és külföldi rendezvényen jelentünk meg. A Fehér-, Vörös-, Pezsgő-, Aszú- és Rozékiválóság védjegyek jogosultja a Földművelésügyi Minisztérium. A védjegyeket 1500 kiválóság viseli.
8.2.5. Nemzeti Pálinkakiválóság Program 2004 óta jogilag csak azt az italt hívhatjuk pálinkának, törkölypálinkának az Európai Unióban, amelyet Magyarországon termett vagy termesztett gyümölcsből, szőlő törkölyéből Magyarországon készítettek és palackoztak. A pálinka, a törkölypálinka 2013 óta hungarikum és a Hungarikumok Gyűjteményében az első két helyen szerepel, mint a magyarság egyik jelképe.
2014-ben indult el a Nemzeti Borkiválóság Program mintájára a Nemzeti Pálinkakiválóság Program. Közel 50 eseményen vettünk részt és mutattuk be a Pálinkakiválóságainkat, a Programunkat. A Pálinkakiválóság védjegy jogosultja a Földművelésügyi Minisztérium. A védjegyet közel 400 pálinkakiválóságnak ítélt tétel használhatja. 6000 ingyenes Pálinkakiválóságok Könyve kiadvány készült el a Hungarikum Bizottság és a Minisztérium támogatásával. Már az első évben 171 kereskedelmi tétel nevezése érkezett, melyből 83 tétel került be a Pálinkakiválóságok Könyvébe. 2015-ben 335 tétel érkezett összességében a megmérettetésre, a Pálinkakiválóságok Könyvébe 30 pálinkaház 107 tétele került be.
8.2.6. Nemzeti Parki Termék védjegy A Nemzeti Parki Termék védjegy a védett természeti területeken, vagy Natura 2000 területeken megtermelt termékek és szolgáltatások elismerő címe, amely a természeti erőforrások fenntartása és védelme mellett a környezettudatosság növelését, a térségi, természetvédelmi, vidékfejlesztési és gazdasági együttműködések erősítését szolgálja. 141
A nemzeti park igazgatóságok a védjegyhasználati jogosultság elnyerésére a 2015. évben több pályázatot is meghirdettek, amelynek eredményeként év végére már közel 157 gazdálkodó 564 terméke kapta meg az elismerő címert. A Földművelésügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordít a helyi termékek előállításának ösztönzésére, az értékesítési csatornák növelésére és a termékek fogyasztókkal történő megismertetésére, ezért a 2015-öt a Helyi termék évének nyilvánította. A Helyi Termék Éve program sorozat keretében a minisztérium a termelők számára szakmai fórumokat szervezett az ország számos pontján, amely során védjegyeseink többek között kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés feltételeivel, az élelmiszerek jelölésével és szabályozásával, adózással kapcsolatos szakmai ismereteiket bővíthették. A védjegy népszerűsítését tovább folytattuk országos és helyi rendezvényeinken (22. Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi kiállítás, Utazás Kiállítás, Kevi Juhfesztivál, Nemzeti Parkok Hete Békéscsaba, 77. OMÉK, Őrségi Tökfesztivál) ahol lehetőséget biztosítottunk védjegyeseink és termékeik bemutatkozásra. 50. ábra: A Nemzeti Parki Termék védjegyjogosult partnerek és termékek számának alakulása 2012 -2015 között
600 500 400
Védjegyesek száma
300 Védjegyes termékek/szolgáltatások száma
200 100 0 2012
2013
2014
2015
8.2.7. Hungarikumok Az Országgyűlés a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvénnyel biztosította, hogy jogi keretek között indulhasson meg egy olyan széleskörű gyűjtési folyamat, amelynek keretein belül lehetőség nyílik a magyarság számára fontos értékek lajstromba vételére.
142
51. ábra: Nemzeti értékpiramis
Forrás: FM, Hungarikum Főosztály
A hungarikum törvény rendelkezése szerint a Hungarikum Bizottság tevékenységének megjelenítésére, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítése, illetve színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungarikum védjegy került bevezetésre. A hungarikum védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen más árutól vagy szolgáltatástól. A hungarikum védjegy használatát a védjegyjogosult a hungarikumot gondozó vagy fenntartó magánszemélyek, vállalkozások, szakmai vagy civil szervezetek számára engedélyezheti. A 2015-ös év folyamán a Hungarikum Bizottság öt alkalommal ülésezett, a Hungarikumok Gyűjteménye összesen 13 elemmel bővült, 42-ről 55-re nőtt a benne található értékek száma. Szakterületi kategóriákat tekintve az agrár- és élelmiszergazdaság területéről 7, az egészség és életmód területéről 2, az ipari és műszaki megoldások területéről 1, a kulturális örökség területéről 2, a turizmus és vendéglátás területéről pedig 1 elemmel nőtt a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő értékek száma. A kiemelkedő nemzeti értéket tartalmazó Magyar Értéktár elemeinek száma 107-ről 127-re nőtt, összesen 20 értékkel bővült. 2015-ben összesen 55 darab hungarikumot jegyezhettünk.
143
52. ábra: A hungarikumok ágazatok szerinti megoszlása 2015-ben
Ipari és műszaki megoldások (3)
Turizmus és Sport (1) Természeti környezet (1) vendéglátás (3)
Kulturális örökség (23)
Egészség és életmód (4)
Agrár- és élelmiszergazdaság (20)
Forrás: FM, Hungarikum Főosztály
8.3. Közösségi agrármarketing A marketing programokra fordítható költségvetés 2015-ben 1 878,524 millió forint volt, amely egyrészt tartalmazta a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatóság éves marketing tevékenységének (a 2016. évre vonatkozó determinációval együtt) forrásigényét (725,674 millió Ft; az összes forrás 39 százaléka), másrészt a 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás megrendezésének (nettó 1 153,033 millió forint; az összes forrás 61 százaléka) forrásigényét is. A teljes marketing program költségvetéséből a külföldi kiállításokon való megjelenés 23,3 százalékot (437,696 millió Ft), a belföldi agrár marketingkommunikáció 9,6 százalékot (180,338 millió Ft) tett ki. A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatóság 2015. évi külpiaci szakmai tevékenységének kulcsfontosságú részét képezte a magyar élelmiszeripari cégek piacszerző célú szakkiállításokon való részvételének támogatása. A kiállításokon való részvétel kiválasztása exportstratégiai indokoltság, termék- és szekció specifikus szempontok, jelentős számú vállalati részvételi szándék és indokoltság, valamint nemzetgazdasági szempontok alapján történt. A 2015. évi nemzetközi kiállítási programtervben továbbra is olyan élelmiszeripari és agrárszakkiállítások szerepeltek, amelyek színvonala és látogatottsága üzleti és agrárdiplomáciai szempontból feltétlenül indokolja a közösségi standdal történő részvételt. 2015-ben is hangsúly került a ”keleti nyitás” program stratégiájának továbbvitelére. Kiemelten kezeltük a délkelet-ázsiai térség országai közül Kínát (SIAL China kiállítás, Prowein China kiállítás), valamint a közel-keleti térség országai közül Szaúd-Arábiában (Riyadh-i Agro Food kiállítás) is megjelentünk. Továbbra is fontosnak tartottuk egyes EU, FÁK és a környező országok meghatározó agrárélelmiszeripari kiállításain történő megjelenésünk biztosítását is:
moszkvai „Prodexpo” (Продэкспо) berlini Internationale Grüne Woche (IGW) és Fruit Logistica nürnbergi Biofach (World Organic Trade Fair) düsseldorfi ProWein (International Trade Fair for Wine, Spirits, Winemaker, Manufacture, Storage) brnoi SALIMA Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár londoni LWF (London Wine Fair) amszterdami PLMA (Private Label Manufacturers Association) nyitrai Agrokomplex (Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás) 144
kölni ANUGA (Nemzetközi Élelmiszeripari Szakkiállítás) skopjei ITF Agrofood (Nemzetközi Élelmiszeripari és Fogyasztási Cikk Vásár almati World Food Kazahstan (Nemzetközi Élelmiszeripari, Technológiai és Csomagolás Szakkiállítás)
A vásárokon való megjelenéssel a résztvevő magyar termelők külföldi ismertsége nőtt, új partnerekkel jöttek létre kapcsolatok, a meglévők tovább épültek, mód nyílt új termékek bemutatására is és javultak az értékesítési pozícióik. A 2015. évi belpiaci szakmai tevékenység közé sorolhatóak a belföldi hirdetések, magyar élelmiszereket népszerűsítő kampányok, a belföldi stratégiai kampányok, termékpályák, termékkörök hazai termékeinek népszerűsítése, fogyasztás ösztönzése és az agrárpiaci válsághelyzet hatásainak mérséklését célzó marketingaktivitások támogatása. Kiemelt fontosságú feladat volt 2015-ben a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek hazai fogyasztásának fokozása és a róluk kialakult kép javítása a vásárlói preferencia alakításával és a magyar termékek fogyasztásának ösztönzésével („magyar termék” branding kialakítás elősegítése). A kampányok azokra a magyar termékekre terjedtek ki, ahol a versenyképesség megőrzése vagy javítása és a fogyasztók orientálása – nem utolsó sorban a hasonló külföldi termékektől való fenyegetettség miatt – megkülönböztetetten fontos. Ilyen volt a tej és tejtermékek, a sertéshús termékek, dinnye, valamint átfogó kampány keretében az alma, a baromfi, a hal, a furmint és a kékfrankos. 2015. szeptember 23-27. között immár 77. alkalommal nyílt meg Magyarország legnagyobb és legnépszerűbb agrárgazdasági rendezvénye, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), melynek üzenete továbbra is a „Magyar Föld legjava” volt. A kiállításnak a korábbi évekhez hasonlóan a Hungexpo Budapesti Vásárközpont adott otthont. Az ide ellátogató érdeklődők egy megújult, koncepciójában megváltozott OMÉK-ot járhattak be: a „Helyi termék évével” összhangban az ország kilenc turisztikai régiója, valamint a határon túli területek mutatták be helyi jellegzetességeiket, hagyományos ételeiket, termékeiket. Az A és G pavilon által szimbolikusan alkotott Magyarországon valódi földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően találhatták meg az érdeklődők az egyes régiókat, míg a Dunát jelképező passzázson faházas kiállítók kínálták termékeiket. A minden korosztálynak szóló, változatos műsorszámok igazi családi programmá tették a kiállítást. A szakmai közönség és a fogyasztók egyidejű megszólítása mellett a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordított a fiatal generációra. Jóllehet, az előző évekhez hasonlóan idén is a közönségvásár jelleg erősödött, a szakmának bemutatkozó vállalatok éppúgy sikereket könyvelhettek el. A tenyésztői szövetségekkel együttműködve Magyarország legszebb lovait, szarvasmarháit, sertéseit, kecskéit és juhait, a hazai állatállomány legjavát láthatta a nagyérdemű. Több mint 30 szakmai konferenciára is sor került a kiállítás ideje alatt. A rendezvény nagykövete Horváth Tihamér zalai gazdálkodó lett. Az OMÉK rendezésével megbízott Magyar Turizmus Zrt. a kiállításra 950 kiállítói helyet értékesített, nettó 40 ezer m2-en, mely jelentősen meghaladja a két évvel korábbi rendezvény 750-es kiállítói számát. A hagyományos szakmai programok megmaradtak, így például a mezőgazdasági gép kiállítás 18.000 m2-en valósult meg. Az élőállat programok (72 különböző program) nagyságrendje sem változott. A közkedvelt kertészeti bemutató is sikert aratott. Vendégországként 19 kárpát-medencei, határon túli ernyő gazdaszervezet is lehetőséget kapott a bemutatkozásra a kiállítók közt. A kiállítás mellett 37 konferencia és fórum került megrendezésre, melyből 33 kifejezetten szakmai jelleggel zajlott. A kiállítás mind szervezésben, mind látványban nemzetközi színvonalon valósult meg, így a 77. OMÉK pozitív, előremutató eredményekkel zárt. 145
146
9. Az agrárkereskedelem alakulása 9.1. A hazai élelmiszerfogyasztás és kereskedelem A kiskereskedelem 6 évnyi visszaesés után, 2013-ban lábalt ki a válságból, azóta a forgalom minden évben növekedni tudott. 2015-ben 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelem volumene az előző évhez képest, ez 2004 óta a legnagyobb mértékű növekedés. A kiskereskedelmen belül az élelmiszerés élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,6 százalékkal nőtt az értékesítés volumene a januártól decemberig tartó időszakot figyelembe véve. A növekedésben a gazdaság teljesítménye, a reáljövedelmek emelkedése és az üzemanyagárak csökkenése mellett jelentős szerepet játszott az online pénztárgépek piactisztító hatása is (a KSH a nyugtaadással kísért, tiszta forgalmat méri). Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek az összes kiskereskedelmi forgalom 46,9 százalékát tették ki 2015-ben, ezzel 2014-hez képest minimálisan nőtt a részesedése (+0,3%). Az utóbbi évek tendenciáját folytatva az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 2015-ben is növekedett folyó áron, 4,3 ezer milliárd forintot tett ki, ami 179 milliárd forintos (+4,2 %) növekedést jelent a 2014-es értékhez képest.
Év
81. táblázat: A kiskereskedelmi forgalom volumenindexei (előző év=100) Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Nem Kiskereskedelem Kiskereskedelem élelmiszer (üzemanyagélelmiszer élelmiszer-, összesen termék forgalom nélkül) jellegű ital-, Összesen vegyes dohányáru
2009
95,7
98,3
95,9
91,1
93,6
94,7
2010
97,5
102,8
98
99,2
98,6
97,9
2011
100,2
101
100,3
101,3
100,8
100,2
2012
98,8
102,1
99,1
96,5
97,9
97,8
2013
97,3
150,9
102,3
100,7
101,7
101,8
2014
98,7
138,5
104,8
107,6
105
105,2
2015
103,3
105,5
103,8
107,6
105,4
105,7
Forrás: KSH 53. ábra: A kiskereskedelmi forgalom és az élelmiszerkereskedelem volumenindexének változása (előző év = 100)
6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3
5,2
5,7 4,8 3,8
2,5 1,8 0,2 0,3
-0,9 -2,1 -2
2010
-2,2
2011
2012
2013
Kiskereskedelem összesen
2014
2015
Élelmiszer kiskereskedelem
Forrás: KSH
147
A fogyasztói árak minimálisan, 0,1 százalékkal csökkentek 2015-ben, amely csökkenés a háztartási energia (-2,9%), valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok (-4,6%) árcsökkenésének tudhatók be. Az élelmiszerek ára, a tavalyi kivételes csökkenés után idén ismét emelkedett, 0,9 százalékkal. A szeszesitalok és dohányáruk ennél nagyobb mértékben, 3,1 százalékkal drágultak az előző évhez képest. A fontosabb termékek közül legnagyobb mértékben sorrendben a cukor, a sajt és a tej ára csökkent, míg a legnagyobb árnövekedés az étolaj, a friss gyümölcs és a friss zöldég esetében volt megfigyelhető. Csökkent a baromfi- és a sertéshús fogyasztói ára, a marhahúsé enyhén növekedett. 2015-ben a háztartások egy főre jutó összes fogyasztási kiadása az előzetes adatok szerint egy hónapra vetítve átlagosan 74 608 forint volt. A legnagyobb kiadási tétel a háztartásban fogyasztott élelmiszerek és alkoholmentes italok voltak (18 885 Ft/fő, az összes havi kiadás 26,7 százaléka), megelőzve a lakásfenntartásra és háztartási energiára (16 595 Ft/fő), valamint a közlekedésre és szállításra (8076 Ft/fő) fordított kiadásokat. Az élelmiszereken belül a háztartások legtöbbet húsra és húskészítményekre (28,2 százalék) költöttek, amelyet a tej, tejtermékek (15,7 százalék) és a kenyérre és cereáliákra fordított kiadások (14,8 százalék) követnek. A zöldségek és burgonya a fogyasztás 10,4 százalékát, míg a gyümölcsök a 6,6 százalékát tették ki. A háztartások 5,2 kilogramm húst vásároltak havonta, ebből legnagyobb részben a baromfi (1,6 kg), valamint a sertés (1,4 kg) részesült. A 7,7 kg-os cereáliafogyasztás több mint felét (54,8%-át) a kenyérféleségek és pékáruk, 18,4%-át a liszt-, dara- (1,4 kg), 7,5%-át a száraztészta-fogyasztás (0,6 kg) tette ki. Az egy főre jutó havi tejfogyasztás 4,4 liter volt. Friss zöldségből és gyümölcsből egyaránt 3,7 kg, burgonyából 2,5 kg fogyott. Az alkoholmentes italok közül számottevő az ásványvíz- (6,6 liter) és a szénsavas üdítőital-fogyasztás (2,2 liter), gyümölcsléből ehhez viszonyítva kevesebb, 1 liter fogyott. 82. táblázat: Egyes élelmiszer termékcsoportok árindexe (2010-2015) 2010
2011
2012
2013
2014
2015
Sajt
106,1
109,0
100,7
104,7
106,6
93,2
Tej
100,0
111,4
102,5
101,8
106,5
93,0
Vaj, vajkrém
103,2
111,9
105,2
103,1
106,4
96,2
Sertéshús
95,3
103,6
111,8
105,3
100,5
97,2
Baromfihús
99,3
102,8
105,7
103,5
99,8
98,3
Marhahús
103,8
107,0
112,5
102,9
99,5
100,2
Friss gyümölcs
107,0
110,0
103,4
104,1
95,1
112,2
Friss zöldség
125,4
92,0
103,3
109,1
95,0
113,0
Étolaj
98,7
119,1
101,4
100,8
88,5
105,3
Burgonya
133,5
124,7
81,4
156,9
86,5
104,2
Liszt
99,5
143,0
96,5
103,3
85,8
96,6
Cukor
93,0
147,7
102,0
92,6
83,6
90,2
Forrás: KSH
9.2. Az agrárkülkereskedelem helyzete A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó. Így volt ez 2015-ben is, amikor a nemzetgazdaság aktívuma 2518 milliárd forint/8118 millió euró volt, melyhez az agrár-külkereskedelem 931 milliárd forinttal/3005 millió euróval járult hozzá. Az agrárkülkereskedelem aktívuma 2006-tól emelkedő tendenciát mutatott, 2012-ben és 2013-ban 1050 milliárd forinttal/3,6 milliárd euróval tetőzött. Elsősorban az import nagyobb mértékű emelkedése miatt 2014-ben az egyenleg 940 milliárd forintra/3 milliárd euróra esett és 2015-ben is ezen a szinten maradt. 148
A forint-euró árfolyam 2015-ben nem változott érdemben, így az agrártermékek forintban és euróban elszámolt értéke hasonlóan alakult: az exportérték 2-3 százalékkal, az importérték 5 százalékkal nőtt 2015-ben, az egyenleg 1-2 százalékkal elmaradt a 2014. évi értéktől. A dollár erősödése miatt 2015-ben az agrár-külkereskedelem dollárban elszámolt exportértéke 15, importértéke 12 százalékkal csökkent, az egyenleg pedig 18 százalékkal esett. Hazai fizetőeszközben mérve az agrártermékek exportbevétele 2449 milliárd forint, importértéke 1518 milliárd forint, egyenlege 931 milliárd forint volt, ami 12 milliárd forinttal kevesebb, mint 2014ben. A vizsgált időszakban, 2011 és 2015 között az agrárkivitel 436 milliárd forinttal, a behozatal 275 milliárd forinttal emelkedett, ennek eredményeként az egyenleg 161 milliárd euróval nőtt. Az agrártermékek kivitelének értéke 2015-ben 7904 millió eurót (+2,3 százalék, +177,2 millió euró), behozatalának értéke 4899 millió eurót (+4,9 százalék, +227,9 millió eurót) tett ki, ennek eredményeként az egyenleg 3005 millió eurós értéke 1,7 százalékkal, 51 millió euróval csökkent 2014hez viszonyítva.
10
20
9
18
8
16
7
14
6
12
5
10
4
8
3
6
2
4
1
2
0
százalék
miiliárd EUR
54. ábra: Az agrár-külkereskedelem alakulása és részesedése a nemzetgazdaság teljes exportjából és importjából 2011–2015 között
0 2011 Export
2012 Import
2013 Egyenleg
2014 Exportarány
2015 Importarány
Forrás: KSH
Az export volumenének növekedése meghaladta az importét, ugyanakkor az árak változása kedvezőtlen volt a magyar agrár-külkereskedelem szempontjából. Az agrártermékek exportvolumene 6,7 százalékkal, importvolumene 1,7 százalékkal bővült 2015-ben. A kivitel euró alapon számolt árindexe 4,2 százalékkal mérséklődött, az import árindexe 3,1 százalékkal növekedett, a cserearány mutató értéke 0,93, azaz az agrár-külkereskedelem cserearánya romlott 2015-ben. Mivel a nemzetgazdaság kivitele az agrárkivitelnél nagyobb mértékben, importja közel azonos ütemben bővült, az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exportból enyhén csökkent, az importé nem változott, az egyenlegé csökkent. A teljes nemzetgazdasági export euróban számolt értéke 7,1 százalékkal, az import 5,4 százalékkal emelkedett 2015-ben. Az agrártermékek részesedése a nemzetgazdasági exportból a 2014. évitől 0,4 százalékponttal elmaradva 2015-ben 8,7 százalék volt, míg az agrárimport 5,9 százalékos részesedése csaknem ugyanannyi, mint 2014-ben. Az agrárimport aránya évek óta 6 százalék körül alakul. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül mérsékelten emelkedett az utóbbi években, 2012-ben kiemelkedően magas arányt, 10,1 százalékot ért el, viszont 2013-tól évről évre enyhén mérséklődött. Az agrártermékek többségének forgalma élénkült. A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül az exportértéke 12, az importértéke 20 árucsoportnak emelkedett 2015-ben az előző évhez viszonyítva. Exportoldalon a gabonafélék (KN10) árucsoport árbevétele nőtt legjobban (+175 149
millió euró), mivel a 2014. évi rekordtermést követően a kukorica értéke 231 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit, és az árpa exportértéke is 49 millió euróval nőtt. A különböző ehető élelmiszer-készítmények (KN21) árucsoport exportárbevétele 55 millió euróval nőtt, mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékköre, az étrend kiegészítők, élelmiszer alapanyagok és –adalékanyagok kivitelének értéke 41 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit, de a mártások, levesporok, fagylalt, jégkrém exportértéke is emelkedett. A következő legnagyobb növekedés az állati takarmányok árucsoport (KN23) esetében történt (+54 millió euró), főként a hobbiállat-eledel kivitelének bővülése révén. Az ital, szesz, ecet (KN22) és a zöldségfélék (KN07) exportértéke közel 20 millió euróval nőtt. Ezzel szemben a legnagyobb exportcsökkenés a zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) esetében történt (–43 millió euró), mindenekelőtt a csemegekukorica- és a zöldborsókonzerv, a paprikakészítmények, a meggybefőtt és az almalé kisebb forgalmának eredményeként. A gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati készítmények (KN19) exportértéke 32 millió euróval esett. Az olajos magvak (KN12), a kávé, tea, fűszer (KN09), a másutt nem említett állati termék (KN05) és a cukor, cukoráruk (KN17) exportértéke 23-24 millió euróval maradt el az előző évi szinttől. Importoldalon a gyümölcsfélék (KN08) importértéke nőtt a legjobban, 48 millió euróval, elsősorban a banán, a citrom, a csemegeszőlő és az alma nagyobb importértékének köszönhetően. Az állati takarmányok (KN23) és a dohány (KN24) importértéke 44-45 millió euróval, a különböző ehető élelmiszer-készítményeké (KN21) 40 millió euróval emelkedett. Legnagyobb mértékben a cukor, cukor-áruk (KN17) (–58 millió euró), valamint a húsfélék (KN02) (–54 millió euró) importértéke csökkent 2015-ben. A húsféléken belül a sertés- és a baromfihús importja is elmaradt az egy évvel korábbitól. 55. ábra: A legfontosabb exportcikkek részesedése az agrárexportból 2015-ben
Zöldség-, gyümölcskészítmény 6%
Tejtermékek, tojás, méz 5%
Ital, szesz, ecet 6%
Élő állatok 4% Egyéb 20%
Állati és növényi zsír és olaj 6%
Gabonafélék 18% Olajos mag, takarmány 6%
Különböző ehető készítmények 7%
Állati takarmány 10%
Húsfélék 12%
Forrás: KSH
Exportunk erősen, importunk valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének négyötödét, az import értékének kétharmadát 10-10 árucsoport adta 2015-ben. Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, a húsfélék, az állati takarmányok, a különböző ehető élelmiszer-készítmények, valamint az olajmagvak – részesedése a teljes agrárexportból 53 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport – az állati takarmányok, a különböző ehető élelmiszer-készítmények, a húsfélék, a tejtermékek, tojás, méz, valamint a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek, cukrászati termékek – aránya a teljes agrárimportból 40 százalékot tett ki.
150
56. ábra: A legfontosabb importcikkek részesedése az agrárimportból 2015-ben
Ital, szesz, ecet 5%
Állati és növényi zsír és olaj 4%
Kakaó és készítményei 5% Gyümölcsfélék 5%
Egyéb 36%
Olajos mag, takarmány 6% Cukrászati termékek 6% Tejterm., tojás, méz 7%
Állati takarmány 9% Húsfélék 8%
Különböző ehető készítmények 9% Forrás: KSH
Az agrár-külkereskedelem feldolgozottsági fok szerinti szerkezete kedvezően változott az utóbbi években. Az exportban a feldolgozatlan és az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya mérséklődött, a feldolgozott termékeké pedig bővült. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll. Bár az importban nem történt lényeges elmozdulás, az exportösszetétel változása nyomán az egyenleg szerkezete is kiegyenlítettebbé vált. 57. ábra: Az agrárexport alapanyag szerinti feldolgozottságának arányai 2004-2015 között 100
80
35,5
36,4
36,4
31,8
31,1
29,5
32,7
32,4
34,1
2004
2005
2006
31,8
32,1
33,1
31,9
30,5
30,8
27,5
28,1
28,8
30,2
31,4
32,2
35,4
37,1
36,9
32,6
31,4
30,2
32,0
31,5
32,9
2013
2014
2015
60
40
20
40,7
39,7
38,1
37,8
38,1
37,0
2008
2009
2010
2011
2012
0
Feldolgozatlan termék
2007
Elsődleges feldolgozottságú termék
Másodlagos feldolgozottságú termék
Forrás: KSH
Az elmúlt évben az alapanyagok kivitele dinamikusan (+6,8 százalék), a másodlagosan feldolgozott termékeké visszafogottan (+1,8 százalék) bővült, míg az elsődlegesen feldolgozott termékek forgalma csökkent (-1,6 százalék). Ennek köszönhetően az alapanyagok részesedése 33 százalékra nőtt, az elsődlegesen feldolgozott termékeké 30 százalékra csökkent, a másodlagosan feldolgozott termékek részesedése pedig 37 százalék maradt. Négyéves távlatban, 2011-hez viszonyítva látványos a kedvező szerkezetváltozás. 2011-hez képest a nyersanyagok kivitele 5,2 százalékkal csökkent, ellenben az elsődlegesen feldolgozott termékeké 5,8 százalékkal, a másodlagosan feldolgozott termékeké pedig 32,8 százalékkal nőtt. Ennek köszönhetően a nyersanyagok részesedése 5 százalékponttal, az elsődlegesen feldolgozott termékeké 1 százalékponttal csökkent, míg a magasan feldolgozott termékek 6 százalékponttal nagyobb részét 151
adták az agrárexportnak 2015-ben, mint 2011-ben. Az agrárexport 2011 és 2015 közötti növekedésének döntő többségét a feldolgozott termékek biztosították. Az agrárexportban az elmúlt három évben csökkent a feldolgozatlan termékek aránya: míg 2009– 2012 között az agrárexport árbevételének 37-38 százalékát biztosították, addig 2015-ben ez az arány 33 százalék volt. 2015-ben az előző évhez képest 7 százalékkal emelkedett a nyersanyagok exportértéke, elsősorban a kukorica-, az árpa-, valamint az élőmarha-kivitel révén, de jelentősen csökkent a búza, az élő sertés, a gyümölcs, valamint a repcemag exportértéke. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya évek óta 30 százalék körül alakul és 2015-ben is ennyit tett ki. Az árcsökkenés miatt visszaesett a sertéshús és a tej exportértéke, tovább csökkent a cukorexport, viszont jelentősen emelkedett a friss marhahús, a tejsavó és a szárított zöldség exportárbevétele 2015-ben. A magas feldolgozottságú termékek részesedése, ami 2007-től 2012-ig 31-32 százalékot tett ki, 2013-ban 35, 2014-ben és 2015-ben 37 százalékra emelkedett. 2015-ben az étrend kiegészítők exportértéke emelkedett a legjobban, de az állateledel, az etilalkohol és a csokoládé kivitele is jelentősen nőtt. Ugyanakkor a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek, a zöldség-, gyümölcskonzervek, valamint a szivar, cigaretta exportértéke számottevően csökkent. Az exporttal ellentétben az importban a másodlagosan feldolgozott termékek súlya meghatározó, az elsődlegesen feldolgozott termékek a behozatal mintegy harmadát, a nyersanyagok mindössze a negyedét teszik ki. Az importszerkezetben alig történt elmozdulás 2015-ben 2014-hez képest. A feldolgozatlan termékek aránya 23-ról 25 százalékra, a magas feldolgozottságú termékek aránya 44-ről 46 százalékra nőtt, míg az elsődleges feldolgozottságú termékek részesedése (32-ről 29 százalékra) mérséklődött. 58. ábra: A mezőgazdasági alapanyagok, elsődleges, illetve másodlagos feldolgozottságú termékek importértékének alakulása 2004-2015 között 100 80
42,9
44,2
42,6
40,9
42,7
44,4
46,2
34,7
36,1
37,2
33,8
32,4
29,1
19,6
21,1
21,2
21,9
23,6
23,2
24,7
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
46,6
49,3
49,4
47,4
48,3
30,2
28,6
28,4
32,1
32,1
25,1
23,2
22,1
22,2
20,5
2004
2005
2006
2007
2008
60 40
32,1
20 0
Feldolgozatlan termék
Elsődleges feldolgozottságú termék
Másodlagos feldolgozottságú termék
Forrás: KSH
Az agrár-külkereskedelmi egyenleg mindhárom kategória esetében pozitív, ugyanakkor meghatározó részét a feldolgozatlan termékek biztosították 2015-ben is, amikor az aktívum 46 százalékát adták az alapanyagok, 32 százalékát az elsődlegesen feldolgozott termékek, 22 százalékát pedig a késztermékek. Az előző években, 2012-ig az aktívum több mint felét (egyes években akár a háromnegyedét) adták a feldolgozatlan nyersanyagok, a másodlagosan feldolgozott termékek részesedése 2006 és 2009 között alig 1-3 százalék, 2011-ben pedig 11 százalék volt.
152
59. ábra: Az agrár-külkereskedelem egyenlegének termék-feldolgozottság szerinti megoszlása 2004–2015 között 100 22,0
9,9
1,9 31,9
80
25,7
1,4
3,1
20,2
22,3
33,5
60
11,0
22,4
23,6
18,4
46,7
56,6
26,1
25,9
21,8
31,2
29,9
32,1
42,7
44,2
46,2
2013
2014
2015
26,1
31,3
40 20
10,6
66,2
0
75,9
78,4
74,6
67,0
65,4
55,5
-1,6
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
-20 Feldolgozatlan termék
Elsődleges feldolgozottságú termék
Másodlagos feldolgozottságú termék
Forrás: KSH
Az agrárexport iránya továbbra is erősen koncentrált, döntő többsége az Európai Unió országaiba irányul, ezen belül is a régi tagországok a meghatározóak. Az EU-28 részesedése az exportból 84,9, a régi tagországoké 51,1, az újaké 33,8 százalék volt 2015-ben. Az Európai Unióba irányuló kivitel 2,9 százalékkal, 187 millió euróval bővült, ennek több mint felét a régi tagországok adták. Az export 5,1 százalékát adó ázsiai országok esetében a kivitel kiemelkedő mértékben 11,6 százalékkal, 42 millió euróval bővült, mindenekelőtt a Törökországba és Kínába irányuló forgalomnak köszönhetően. Az import 93,3 százaléka érkezik az EU-ból, a régi tagországok részesedése 56,4, az újaké 36,9 százalék. Az EU tagországokból érkező import 4,5 százalékkal, 198 millió euróval növekedett, ennek mintegy kétharmadát a régi tagországok adták. Az Amerikából érkező behozatal több mint negyedével, az Ázsiából érkező pedig ötödével élénkült. A fentieknek köszönhetően az agrár-külkereskedelem 2015. évi 3005 millió eurós egyenlege 50,7 millió euróval maradt el az egy évvel ezelőttitől. Ezen belül az EU-val folytatott külkereskedelem 2138,5 millió eurós egyenlege 10,7 millió euróval, 0,5 százalékkal mérséklődött. A régi tagországokkal szembeni egyenleg romlását ellensúlyozta az új tagországokkal szembeni javuló pozíció. Az EU-n kívüli Európai országok viszonylatában az egyenleg 66,7 millió euróval, 11,0 százalékkal maradt el a bázisévi értéktől. Szintén csökkent az Amerikai kontinens országaival szembeni amúgy is deficites egyenleg. Ezzel szemben érdemben nőtt az Ázsiával és Afrikával szemben elért aktívum. A külkereskedelmi egyenleg 2010 és 2015 között az EU esetében jelentősen, 41,9 százalékkal emelkedett, a régi tagországokkal szemben elért javuló eredmények ellensúlyozták az újakkal folytatott külkereskedelem egyenlegrontó hatását. Emellett jelentősen nőtt az EU-n kívüli európai országokkal, és kiemelkedően bővült az ázsiai országokkal folytatott forgalom egyenlege. Az öt legnagyobb export célország, Németország (1222 millió euró), Románia (976 millió euró), Olaszország (718 millió euró), Ausztria (706 millió euró) és Szlovákia (462 millió euró) együtt az agrárkivitel 51,7 százalékát adta. A kivitel Németország és Románia irányába dinamikusan (7,9, illetve 16,1 százalékkal), Olaszország irányába enyhén bővült (+1,3 százalék), míg Ausztria és Szlovákia viszonylatában csökkent (-1,6, illetve -10,2 százalék).
153
60. ábra: A legfontosabb célországok részesedése az agrárexportból 2015-ben (%)
Németország 16%
Egyéb 29%
Románia 12%
Egyesült Királyság 3% Franciaország 3% Csehország 4% Lengyelország 4%
Szlovákia 6%
Hollandia 5%
Ausztria 9%
Olaszország 9%
Forrás: KSH
Az import esetében az 5 legjelentősebb partner részesedése ennél is magasabb (56,8 százalék), ehhez Németország 976, Lengyelország 534, Szlovákia 504, Hollandia 390 és Ausztria 379 millió euróval járult hozzá. Az importforgalom az első négy ország esetében növekedett, míg Ausztria irányából csökkent. 61. ábra: A legfontosabb származási országok részesedése az agrárimportból 2015-ben (%)
Szlovénia 3%
Egyéb 21%
Németország 20% Lengyelország 11%
Spanyolország 3% Franciaország 5% Csehország 5% Olaszország 6%
Szlovákia 10% Ausztria 8%
Hollandia 8%
Forrás: KSH
9.3. A helyi értékesítés és piac szerepe a hazai élelmiszerkereskedelemben Magyarországon az elmúlt néhány évben folyamatosan nőtt a helyi, illetve termelői termékek fogyasztói támogatottsága. Ugyanakkor jellemzően még mindig a termékek ára a vásárlói döntéseket leginkább befolyásoló tényező, emellett a termelői oldalról is szükséges a rövid ellátási láncban (REL) történő megjelenés támogatása. Ennek okán Magyarország élt azzal a lehetőséggel, hogy a 2014-2020as uniós vidékfejlesztési programozási időszakban tematikus alprogram kidolgozásával támogassa és fejlessze a REL-t, ezen belül pedig elsősorban az gazdálkodói együttműködéseken keresztül megvalósuló termelői piacra jutás lehetőségeit.
154
Ezzel párhuzamosan a Földművelésügyi Minisztérium a 2015-ös évet a Helyi termék évének nyilvánította, melynek célja az volt, hogy egyrészt a vásárlók körében népszerűsítse a helyi termékeket, másrészt, hogy támogatással és tájékoztatással segítse a termelőket, valamint a mikro- és kisvállalkozásokat. Ezt elősegítendő, az FM a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Herman Ottó Intézet (HOI) és a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) közreműködésével országos fórumsorozatot is indított, melyet a magas érdeklődésre való tekintettel a 2016-os évben is folytatnak a szervezők. A növekvő fogyasztói igényeknek és a termelői piacok indítását könnyítő kedvező jogszabályi változtatásoknak62 köszönhetően az elmúlt néhány évben folyamatosan növekedett a termelői piacok száma hazánkban. A NÉBIH 2012 óta gyűjti a VM rendeletben meghatározottak alapján indított termelői piacok adatait. A hiteles fogyasztói és termelői tájékoztatás érdekében a NAK a NÉBIH-től kapott adatbázisban szereplő piacok ellenőrzése mellett (valóban működik-e, valóban termelői piac-e, illetve milyen nyitva tartással üzemel) folyamatosan frissíti az adatokat, melyek a Kamara weboldalán, egy piackereső modul segítségével bárki számára elérhetők.63 A piacok számának alakulását, illetve a termelői és kereskedői piacok megoszlását az összes piacon belül 2012 és 2015 között a 61. ábra szemlélteti. Míg 2012-ben 118 termelőiként regisztrált piac működött Magyarországon, addig 2013-ban 171, 2014-ben 201, 2015 decemberében pedig már 265 volt ez a szám. A termelői piacok mellett a kereskedői piacok száma csak alig változott (a 2014-es évre nézve nem rendelkezünk információról a kereskedői piacok számát illetően, ezért a 2013-as év adatait vettük alapul), így a helyi piacoknak nemcsak a száma, hanem az összes piacon belüli aránya is dinamikusan növekedett a vizsgált időszakban. A 2012-es évben mindössze a piacok 26 százalékát tették ki a termelői piacok, amely arány – folyamatos növekedés mellett – 2015 végére már elérte a 42 százalékot is. A termelői piacok változásának ez, az elmúlt négy évben tapasztalt tendenciája várhatóan tovább folytatódik a 2014-2020-as tervezési időszakban, egyrészről a 2016 második felében kiírásra kerülő támogatásoknak köszönhetően, másrészről pedig azért, mert a termelői termékek iránti fogyasztói igény további növekedésére is számítani lehet. 62. ábra: A piacok száma és megoszlása típus szerint (2012-2015)
80%
700 26,0
32,2
35,8*
Piacok száma (db)
Piacok megoszlása (%)
100% 43,2
60% 40% 20%
74,0
67,8
64,2*
56,8
600 500 400
118
171
201
265
360
360*
348
300 200
335
100 0
0%
2012 2013 2014 2015 Kereskedői piac Helyi termelői piac
2012 2013 2014 2015 Kereskedői piac Helyi termelői piac
Forrás: A NÉBIH és a NAK (2012-2015) adatai alapján készült az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán *Becsült adat
A NÉBIH és a NAK adatbázisa a piacok elhelyezkedéséről is nyújt információt. A piacok számának alakulását 2013-ban és 2015-ben, valamint a 2015-ös évre nézve a termelői piacok arányának változását az összes piacon belül Magyarország régiói szerint vizsgáltuk. A nyilvántartott adatok szerint Közép-Magyarországon működött a legtöbb piac a két vizsgált időpontban, ugyanakkor ezen a területen alig változott a piacok száma: 2013-ban 135, 2015-ben pedig 139 piac üzemelt ebben a régióban (változás: 3 százalék). A második legtöbb piacot üzemeltető régió Észak-Alföld volt mindkét vizsgált évben, de a változás mértéke jóval magasabb arányú volt (18,2 62 63
51/2012. (VI. 8.) VM rendelet a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről http://www.nak.hu/termeloipiac-kereso
155
százalék), mint a fővárosban és Pest megyében együtt: három év alatt 99-ről 117-re növekedett az összes piac száma ezen a területen. Sorrendben a következő térség Dél-Alföld volt, ahol a vizsgált időszakban 18 piac alakult, így 2015-ben már 107 db üzemelt ebben a régióban. Ezt követte a középdunántúli terület, ahol 2013-ban 55, 2015-ben pedig már 85 piac volt elérhető a fogyasztók számára, ezzel a legnagyobb arányú növekedést elérve (54,5 százalék) a hét régió közül. Észak-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl piacainak száma hasonlóan alakult: Borsod, Heves és Nógrád megye területén 2013-ban 52, 2015-ben 58, a Dunántúl nyugati részén 51 és 52, végül DélDunántúlon 50 és 52 piac üzemelt a két időpontban. 63. ábra: A piacok száma és változása régiók szerint
Piacok száma (db)
140 99
100 60
50
117
120 80
60
135139 107
89
40
85
30
52 58
55
51 52
50 52
20
40 10
20
0
Változás mértéke (%)
160
0
2013
2015
Változás
Forrás: A NÉBIH (2015) és a NAK (2015) adatai alapján készült az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán
A termelői piacok aránya az összes piacon belül egymástól eltérően alakult a hét magyarországi régióban. A helyi piacok aránya a közép-dunántúli régió területén a legmagasabb, közel 70 százalékát teszik ki a piaci értékesítési csatornának. Nyugat-Dunántúlon a piacok több mint fele termelői (52 százalék), de Dél-Alföldön is közelít az 50 százalékhoz: az összes piac 48 százaléka helyi termelői piac. Észak-Magyarország megyéiben 45, Dél-Dunántúlon 44, Közép-Magyarországon 38 százalék a helyi piacok részesedése, legkisebb arányban pedig az észak-alföldi régióban találunk termelői piacot, ahol az arányuk mindössze 19,7 százalék volt. Összességében elmondható, hogy a termelői piacok aránya ott volt magasabb, ahol kevesebb számú kereskedői piac működik, azaz a könnyített feltételek mellett indítható termelői piacok egyfajta piaci rést tudnak betölteni a rövid ellátási láncon belül.
156
83. táblázat: Piacok száma és a termelői piacok aránya régiók szerint Kereskedői piac (db)
Helyi termelői piac (db)
Összes piac (db)
Helyi piac aránya régión belül (%)
Észak-Magyarország
32
26
58
44,8
Észak-Alföld
94
23
117
19,7
Dél-Alföld
56
51
107
47,7
Közép-Magyarország
86
53
139
38,1
Közép-Dunántúl
26
59
85
69,4
Nyugat-Dunántúl
25
27
52
51,9
Dél-Dunántúl
29
23
52
44,2
Régió
Összesen 348 262 610 43 Forrás: A NÉBIH (2015) és a NAK (2015) adatai alapján készült az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán
A piacok megoszlását összevetettük Magyarország lakosságának megoszlásával régiók szerint. Ugyan egy adott térség lakosságának száma önmagában nem ad pontos képet a termelői termékek iránti kereslet alakulásáról, de a két viszonyszámot összevetve látható, hogy a piacok régiónkénti megoszlása és a lakónépesség aránya nagyon hasonló képet mutat. A 2015. évi adatok szerint három régióban volt magasabb a lakosság aránya, mint a piacoké. A legnagyobb eltérés Pest megye és Budapest térségében látható, annak ellenére, hogy Magyarországon itt működik a legtöbb piac. Ezen a területen él a magyar lakosság 30 százaléka, de az összes piacnak csak a 23 százaléka tartozik ebbe a régióba. Közép-Magyarország mellett Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon figyelhető meg a piacokhoz képest magasabb arányú lakosság, igaz csupán 1-1 százalékpont a különbség. Az említett régiókkal ellentétesen, három térségben a piacok aránya magasabb a lakónépességnél. Ebben a kategóriában a legjelentősebb eltérést Dél-Alföld esetében tapasztaltuk, ahol a lakosság 13 százaléka él, de a piacoknak 18 százaléka található ezen a területen. Ebbe a csoportba tartozik még Észak-Alföld 15 és 19, illetve Nyugat-Dunántúl 11 és 14 százalékos lakosság és piac aránnyal. A dél-dunántúli régió esetében a lakosságnak és a piacoknak egyaránt 9-9 százalékát találtuk.
157
64. ábra: A lakónépesség és a piacok megoszlása régiók szerint (2015)
30
Arány (%)
30 12
20
19 15
23 18 13
14 11
10
10
9
9
9
10
Piacok megoszlása
Dél-Dunántúl
NyugatDunántúl
KözépDunántúl
KözépMagyarország
Dél-Alföld
Észak-Alföld
ÉszakMagyarország
0
Lakónépesség megoszlása
Forrás: A KSH (2015), a NÉBIH (2015) és a NAK (2015) adatai alapján készült az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán
A piacok legfontosabb termékcsoportjai továbbra is elsősorban a friss zöldség- és gyümölcsfélék, a tojás, valamint a hús és húskészítmények, de egyre növekvő igény mutatkozik többek között a termelői tejtermékek, feldolgozott gyümölcs- és zöldségkészítmények, valamint a méz iránt is. A KSH adatai alapján a zöldségfélék, a gyümölcsfélék, a burgonya, a tehéntej, valamint a bor közvetlen (fogyasztásra, illetve piacon történő értékesítésének) mennyiségi alakulását illetve az összes termeléshez viszonyított arányát a 64. ábra szemlélteti. 65. ábra: Néhány kiemelt termék közvetlen értékesítése
300000
30,0%
250000
25,0%
200000
20,0%
150000
15,0%
100000
10,0%
50000
5,0%
0
0,0% 2011
2012 2013 2014 Gyümölcs piacon értékesített mennyisége (tonna) Zöldség piacon értékesített mennyisége (tonna) Burgonya piacon értékesített mennyisége (tonna) Tej piacon értékesített mennyisége (ezer liter) Gyümölcs piaci értékesítés aránya (%) Zöldség piaci értékesítés aránya (%) Burgonya piaci értékesítés aránya (%) Tej piaci értékesítés aránya (%)
2015
Forrás: KSH alapján
A zöldségfélék közvetlenül a fogyasztóknak való értékesített mennyisége és aránya ingadozva bár, de emelkedett 2011 és 2015 között. Míg 2011-ben 174,0 ezer tonnát, az összes megtermelt mennyiség 11,8 százalékát tette ki a közvetlen értékesítés, 2015-ben már 195,8 ezer tonnát, 12,2 százalékot. A 158
zöldségfélék közül a legnagyobb arányban a sárgadinnyét, a fokhagymát, a petrezselymet, a zöldpaprikát és a vöröshagymát értékesítik közvetlenül a fogyasztóknak a termelők. Ezzel szemben a csemegekukorica és zöldborsó esetében ez az arány elhanyagolható, mivel ezen termékek elsősorban ipari feldolgozást követően jutnak el a fogyasztókhoz. 84. táblázat: A fontosabb zöldségfélék közvetlen értékesítésének a megtermelt mennyiséghez viszonyított aránya (százalék) 2011
2012
2013
2014
2015
Zöldség összesen
11,8
10,6
11,3
11,3
12,2
Sárgadinnye
33,2
28,5
13,6
33,4
35,0
Fokhagyma
31,4
28,8
29,0
30,3
30,4
Petrezselyemgyökér
22,8
25,5
25,8
30,0
29,3
Zöldpaprika
31,4
27,1
23,9
24,1
25,8
Vöröshagyma
12,1
13,2
15,0
19,9
21,7
Fejes káposzta
13,1
18,0
16,2
16,0
18,2
Paradicsompaprika
19,3
14,8
15,9
17,6
17,1
Spárgatök
14,9
17,5
13,6
17,4
16,9
Paradicsom
15,4
19,8
22,5
18,9
16,4
Fejes saláta
12,3
14,6
13,0
14,8
16,4
Görögdinnye
12,5
11,3
13,1
11,7
16,0
Sárgarépa
19,2
15,8
16,0
13,2
14,7
Fűszerpaprika
5,5
5,0
6,6
9,9
11,7
Zöldbab
3,2
4,8
6,6
4,1
8,7
Uborka
8,4
7,7
8,6
10,0
8,2
Zöldborsó
3,5
3,1
5,3
4,3
3,4
Csemegekukorica
3,0
1,6
1,8
1,8
1,7
Forrás: KSH
A gyümölcsök közvetlenül értékesített mennyiségében és arányában 2011 és 2015 között jelentős hullámzások figyelhetőek meg. Az őszibarack közel felét, a szamóca közel harmadát, a ribizke ötödét értékesítették a termelők közvetlenül, míg a meggy, az alma és a körte esetében sokkal jellemzőbb a közvetítőkön keresztül, vagy a feldolgozó részére való értékesítés. 85. táblázat: A fontosabb gyümölcsfélék közvetlen értékesítésének a megtermelt mennyiséghez viszonyított aránya (százalék) 2011
2012
2013
2014
2015
Gyümölcs összesen
12,8
10,4
13,7
10,5
11,8
Őszibarack
27,7
22,6
55,1
48,6
41,3
Szamóca
20,1
31,2
61,5
48,4
29,9
Ribiszke
15,4
17,2
31,0
14,1
21,2
Cseresznye
9,3
13,0
9,7
18,7
17,0
Kajszi
13,8
18,8
12,8
14,0
15,5
Málna
8,3
13,5
18,6
13,6
15,4
Szilva és ringlószilva
12,3
15,8
10,8
9,9
13,4
Körte
15,3
11,6
19,3
16,2
11,6
Alma
11,7
9,5
10,6
8,7
10,2
Meggy
7,0
8,0
10,6
4,7
4,7
Forrás: KSH
159
A burgonya esetében a közvetlen értékesítés szerepe az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett. Ennek köszönhetően 2015-ben a megtermelt mennyiség 28,4 százalékát tette ki, 12,6 százalékponttal többet, mint 2011-ben. Ezzel szemben a tej közvetlen értékesítése 2011 és 2015 között mérséklődött. Míg 2011-ben a megtermelt tej 13,3 százalékát adták el a termelők a fogyasztóknak, 2015-ben ez az arány 11,3 százalékra változott- Ez elsősorban annak tudható be, hogy a tej nagy részét feldolgozást követően folyadéktejként és tejtermékként fogyasztják. A bor közvetlen értékesítése egyértelmű bővülést ért el az elmúlt években, 2011 és 2015 között 11,4-ről 13,7 százalékra növekedett. 66. ábra: Néhány kiemelt élelmiszergazdasági termék piacon és fogyasztásra történő termelői értékesítése (2004-2014)
800 700 600 500 400 300 200 100 0 2 004
2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 Burgonya (fogyasztásra, ezer tonna) Gyümölcs (piacon, ezer tonna) Bor (piacon, ezer hektoliter)
2010 2011 2012 2013 2014 Zöldségfélék (piacon, ezer tonna) Tehéntej (fogyasztásra, millió liter)
Forrás: A KSH Termékmérleg adatbázisából az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán készült számítás
A piacok fontos terméke, a tyúktojás fogyasztásra történő értékesítésének mennyisége szintén folyamatosan csökkent a vizsgált évtizedben. Míg 2004-ben 1 868 millió darabot adtak el a termelők a REL-en keresztül, addig 2014-ben az a szám mindössze 1 061 millió darab volt.
160
10. Piaci szervezettség A szervezettség magasabb fokán álló termelői szervezetek feladata a hazai agrárgazdaság strukturális fejlesztése. A csoportokat megalakító termelők termékeiket közösen viszik piacra, hogy versenyképesebbé váljanak a piacon, és hogy növeljék esélyeiket a nagyban termelő és vásárló szereplőkkel szemben. A gazdálkodás számos területén köthetnek olyan előnyös együttműködéseket a kisebb vállalkozások, ami termelékenységüket, jövedelmezőségüket is javítja. Cél, hogy a termelői szerveződések minél nagyobb mértékben vállalják át a piac szervezését, a kereslet és a kínálat, valamint a termelők érdekeinek megfelelő képviseletét, ezáltal is tovább javítva piaci alkupozíciójukat. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek alakulására, vagy éppen alakulásának hiányára számos tényező van hatással. Ilyen többek között az a történeti hátterű szociológiai mintázat, amely a kölcsönös bizalom hiányából táplálkozik, de ugyanide sorolható a közösségi erőfeszítések kihasználásából származó előnyök egyes termelők általi kihasználása (nevezhetjük akár potyautasmagatartásnak) is. A másik ok a szürke, illetve feketegazdaságban keresendő, hiszen az abban érintett, termelői szervezetekben nem tag termelők nagyobb nyereséget érhetnek el, mint a termelői szervezetekben működő termelők, akik kötelesek terményeiket rendezett keretek között értékesíteni. Legalább ilyen fontos tényező az is, hogy számos termelő kizárólag a helyi vagy a regionális piacokon, illetve közvetlen eladáson keresztül értékesíti termékeit, így a termelői szervezetek által jelentett előnyök számukra kevéssé érdekesek. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kialakulását nehezítő lehetséges akadály a termelői szervezet elismerésére, az operatív program jóváhagyására és ezt követően az állami pénzügyi támogatásokhoz való hozzáférésre irányuló, az Európai Unió által determinált eljárások összetettsége. A termelők sokszor úgy vélik, az uniós pénzügyi támogatás elveszítésének kockázata igen magas, ami kockára teheti a termelői szervezet fennmaradását, az elismerésre vonatkozó kritériumok betartása pedig – mindenekelőtt a minimális taglétszám, a demokratikus ellenőrzés, a termékek forgalomba hozatal és a kiszervezés szabályai – elengedhetetlenek ahhoz, hogy a termelői szervezet ne veszítse el elismerését.
10.1. A zöldség-gyümölcs ágazaton kívüli, egyéb termelői csoportok A gazdák együttműködését, termelői szerveződését több mint egy évtizede segíti a termelői csoportok megalakításának támogatása. A szervezetek működését ösztönző termelői csoportok elismerési feltételei a Vidékfejlesztési Program 2014-2020-as támogatási időszakban már a 42/2015. (VII.22.) FM rendelet alapján valósulnak meg az újonnan alakuló termelői csoportok számára, amellett, hogy a korábban alakult csoportok továbbra is szoros együttműködésben végezhetik munkájukat az elismerésük fenntartása mellett. Az új jogszabályoknak megfelelően a 2015. évtől a 2014-2020 Vidékfejlesztési Program szerint a termelői csoportok ágazati, termékcsoporti köre már kiegészült a zöldség-gyümölcs ágazattal is. Új csoportként csak a 2014. január 1. után bejegyzett szövetkezetek ismerhetőek el. Az EMVA forrásból finanszírozott, Vidékfejlesztési Program keretében működő termelői csoport jogcím szerint a 2015. évben 184 termelői csoport működött (66. ábra), új csoport elismerésére nem került sor.
161
67. ábra: A zöldség-gyümölcs ágazaton kívüli termelői csoportok megyénként eloszlása (darab)*
* 2015. decemberi adatok Forrás: FM, Agrárpiaci Főosztály adatai alapján szerkesztette az AKI
Egy csoport öt év alatt mintegy 100 millió forint, közösségi célokra szabadon felhasználható működési támogatáshoz juthat. 2015-től az új elismerésű termelői csoportok 5 éves támogatási ciklusát követően már nincs lehetőség a minősített elismerést megszerezni. A 2015. év során többen kérték az elismerés visszavonását a jogszabályi kötelezettségektől való mentesség kihasználása érdekében. Az öt évvel ezelőtt megkezdett támogatási ciklus befejezését követően számos szövetkezés fenntartja a termelői csoport kialakult működési formáját, azonban a továbbiakban kft. formában működő szerveződések, illetve néhány nagyobb koordináló kivonulása a csoportok számának csökkenését eredményezi. A termelői csoportoknak az értékesített tagi termékből befolyt összes árbevétele 2015-ben elérte a 216 milliárd forintot, mely árbevétel összhangban van a termelői csoportok összes taglétszámának 13 202 tagra történő változásával. A termelői csoportok a mezőgazdaságban továbbra is jelentős munkaadónak számítanak. 2015-ben több mint 1000 főnek adtak közvetlenül munkát. A csoportok által végrehajtott saját beruházások összege meghaladta az 1,87 milliárd forintot. Az év során a termelői csoportokba szerveződött termelők 130 ezer tonna sertés és 124 ezer tonna baromfihúst állítottak elő. Szemes gabonából 1,5 millió tonnát termesztettek, 7 millió tonna szőlőt értékesítettek és több mint 576 millió tonna tejet vásároltak fel tagjaiktól. A megtermelt termékeket a termelői csoportok átlagosan 15 százalékban dolgozzák fel. A termelői csoportok szövetségeinek tevékenysége nagyban segíti a termelői csoportok munkáját. A termékcsoportok közül a korábbi években elismertek esetén a gabona (45), illetve az újabb csoportok közül a gabona és olajos növények együttes ágazataként a szántóföldi növénytermesztés (42) adja a legtöbb termelői csoportot, a 2015. évben összesen 87 volt a számuk, a baromfi 29, a sertés termékcsoportok száma 19.
162
86. táblázat: A termelői csoportok szakágazat szerinti megoszlása
Termékcsoportok Növénytermesztés - gabona - szántóföldi növénytermesztés - olajosnövény/szója - rizs - szőlő-bor - cukorrépa - dísznövény - dohány - erdészeti termék Összesen Állattenyésztés - baromfi - sertés - juh - méhészet - nyúl - vágómarha/húsmarha - tej - tojás Összesen Mindösszesen
Darabszám 45 42 1 1 9 5 1 1 1 106 29 19 9 7 2 1 10 1 78 184
Forrás: FM, Agrárpiaci Főosztály
10.2. A zöldség-gyümölcs ágazat szervezettsége A magyar zöldség-gyümölcs termelés stratégiájában továbbra is első helyen szerepel a termelői szervezetek megerősítése, hiszen rajtuk keresztül növelhető az ágazat technikai és technológiai színvonala, valamint kialakítható specifikus ágazati marketingtevékenység. Megerősítésükkel nemcsak a friss termékeket forgalmazó piacok fejlődését lehet elősegíteni, hanem könnyebben megoldható a feldolgozóipar ellátása megfelelő minőségű és mennyiségű hazai alapanyaggal. Magyarországon 2015-ben a zöldség-gyümölcs ágazatban 82 db, EMGÁ-ból támogatott termelői szerveződés működött országos szinten, az alábbi területi megoszlásban:
163
87. táblázat: A zöldség-gyümölcs ágazat termelői szervezeteinek megoszlása megyei bontásban, 2015 64
TÉSZ-ek ( db)
66
TCS-k65 (db)
TSZT -k (db)
Zöldséggyümölcs termelői szerveződések összesen (db)
SzabolcsSzatmár-Bereg
15
9
1
25
Csongrád
7
6
1
14
Békés
5
0
0
5
Hajdú-Bihar
4
1
1
6
Pest
2
0
1
3
Bács-Kiskun
7
3
1
11
Fejér Győr-MosonSopron Jász-NagykunSzolnok Borsod-AbaújZemplén Nógrád
2
1
0
3
3
2
0
5
1
1
0
2
2
0
1
3
1
0
0
1
Somogy Heves Budapest
0 2 0
0 0 0
0 0 1
0 2 1
Baranya
0
1
0
1
Összesen:
51
24
7
82
Forrás: FM, Agrárpiaci Főosztály adatai alapján szerkesztette FM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek (TÉSZ), az EMGÁ-ból támogatott zöldség-gyümölcs termelői csoportok (TCS) és termelői szervezetek társulása (TSZT) (a továbbiakban együtt: zöldséggyümölcs termelői szerveződések) területi elhelyezkedésének ábrázolásánál a szervezetek székhelyét vettük alapul, ugyanakkor fontos tudni, hogy a tagok földterületei nem csak a székhely szerinti megyékben találhatók, egyes szervezetek egyszerre akár 4-5 megyében is rendelkeznek tagsággal. 64
Zöldség-gyümölcs termelői szervezet (TÉSZ) (korábbi elnevezés: véglegesen elismert TÉSZ): az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 152. cikkében foglaltak szerint a tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek: a) az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő valamely meghatározott ágazatban működő termelőkből állnak, és e termelőknek a 153. cikk (2) bekezdése c) pontjával összhangban lévő ellenőrzése alatt állnak; b) a termelők kezdeményezésére jöttek létre; amelyek a c) pontban meghatározott célokkal működnek. 65 EMGÁ-ból támogatott zöldség-gyümölcs termelői csoport (TCS) (korábbi elnevezés: előzetesen elismert TÉSZ): az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 125e. cikkében foglaltak szerint olyan, a zöldség-gyümölcs ágazatba tartozó mezőgazdasági termelők által, melyek egy vagy több terméket termesztenek és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékeket termesztenek, termelői kezdeményezéssel létrejött szervezet, mely figyelemmel a 203a. cikk (4) bekezdésében foglaltakra előzetes elismerést nyert, és a zöldség-gyümölcs termelői szervezetként való elismeréshez szükséges 122.cikk-ben meghatározott feltételek teljesítéséhez átmeneti időszakot kapott. 66 Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek társulása (TSZT): az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 156. cikke szerint a tagállamok elismerhetik a termelői szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működnek és elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jöttek létre. A termelői szervezetek társulásai – a 173. cikk alapján elfogadott szabályok figyelembevételével – a termelői szervezetek bármely tevékenységét végezhetik, illetve szerepét betölthetik.
164
68. ábra: A TÉSZ-ek, TCS-k és TSZT-k területi elhelyezkedése
Forrás: FM, Agrárpiaci Főosztály adatai alapján szerkesztette az AKI 69. ábra: A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek száma (2011-2015)
100
92
90
79
80
90 82
77
70 60 50 40
51 44
41 35
51
36 30
29
30 20
51
24
11
11
11
10
2011
2012
2013
2014
7
10 0 TÉSZ-ek száma (db)
TCS-k száma (db)
TSZT-k száma (db)
2015 Összesen (db)
Forrás: FM, Agrárpiaci Főosztály adatai alapján szerkesztette FM Agrárközgazdasági Főosztály
2015-ben az EMGÁ-ból támogatott zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek összesen 15 772 termelő taggal rendelkeztek. A tagok termőterülete 33 646 hektár volt, amelyből 11 035 hektár volt a zöldségtermő terület és 22 611 hektár a gyümölcstermő terület.
165
70. ábra: A zöldség-gyümölcs termelői szerveződések tagi területe és taglétszáma 2011-2015
(ha) 45 000
18 308
17 750
40 000 35 000
16 614 14 727
41 879
15 687
16 000
41 603
30 000
20 000 (fő) 18 000 14 000
38 548
12 000
25 000 31 685 20 000
37 121
10 000 8 000
15 000
6 000
10 000
4 000
5 000
2 000 0
0 2011
2012
2013
2014
A TÉSZ-ek által lefedett zöldség-gyümölcs terület (ha)
2015* A TÉSZ-ek taglétszáma (fő)
Forrás: FM, Agrárpiaci Főosztály adatai alapján szerkesztette FM Agrárközgazdasági Főosztály *előzetes adatok
A zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek (a véglegesen elismert TÉSZ-ek) 13 433 termelő tagja volt 2015-ben. A tagok termőterülete 27 525 hektár (zöldségtermő terület: 9 156 hektár, gyümölcstermő terület: 18 369 hektár), a tagok termésének értékesítéséből származó nettó árbevétel 29,6 milliárd forint volt. Az EMGÁ-ból támogatott zöldség-gyümölcs termelői csoportok (előzetesen elismert TÉSZ-ek) 2 339 termelő taggal rendelkeztek, akik 6 122 hektár termőterületen gazdálkodtak. Az összes termőterületből 1 879 hektár zöldség-, 4 243 hektár pedig gyümölcstermő terület volt. A tagok termésének értékesítéséből származó nettó árbevétel elérte a 9,7 milliárd forintot. Tehát a zöldség-gyümölcs termelői szerveződések által értékesített, tagi termékek nettó árbevétele, azaz az értékesített termék értéke 39,3 milliárd forint volt. 71. ábra: A zöldség-gyümölcs termelői szerveződések tagi nettó árbevétele 2011-2015
45,00
16,00 15,52
40,00 15,20
35,00
15,50
15,24
30,00 25,00
15,00 32,97 34,79
14,32
20,00
15,00
14,50 14,05 40,60
29,93
10,00
13,50
37,82
5,00
14,00
0,00
13,00 2011
2012
2013
A TÉSZ-ek tagi forgalma (Mrd. Ft)
2014
2015*
TÉSZ-ek tagi forgalma/ágazati értékesítés (%)
*Előzetes becslésen alapuló adatok Forrás: FM, Agrárpiaci Főosztály adatai alapján szerkesztette FM Agrárközgazdasági Főosztály
166
72. ábra: A zöldség-gyümölcs termelői szerveződések a tagi és nem tagi termékek értékesítéséből származó összes nettő árbevétele 2011-2015 (Mrd Ft)
60,00
20,11 19,73
20,50 (%) 20,00
50,00
19,50 40,00 30,00 20,00
19,00 18,29
42,80
18,50 17,71
17,78
52,60
18,00
38,24
17,50
47,86 40,43
10,00
17,00
0,00
16,50 2011
2012
2013
A TÉSZ-ek teljes forgalma (Mrd. Ft)
2014
2015*
TÉSZ-ek teljes forgalma/ágazati értékesítés (%)
Forrás: FM, Agrárpiaci Főosztály adatai alapján szerkesztette FM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek működési alapjának támogatásához alapvetően az Európai Unió biztosít hozzájárulást, de lehetőség van – meghatározott feltételek fennállása esetén – kiegészítő nemzeti támogatás nyújtására is. Ez utóbbi a tagi hozzájárulás 80 százaléka lehet, amelynek 60 százalékát – meghatározott feltételek teljesítése esetén – az Unió visszatérítheti. A támogatásokat az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34-35. cikke szabályozza. Az EMGÁ-ból támogatott zöldség-gyümölcs termelői csoportok a támogatást az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján vehetik igénybe.
167
168
11. Feketegazdaság A feketekereskedelem és a feketefoglalkoztatás visszaszorítása érdekében a 2015. évre vonatkozóan is számos intézkedés született. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóellenőrzési, a vámés jövedéki ellenőrzési, valamint az adónyomozati tevékenységén keresztül a szakterületek összehangolt fellépésével 2015. évben is nagy erőkkel küzdött az adócsalás ellen. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatósága 2012-től teljes hatáskörben, országos illetékességgel folytat ellenőrzéseket olyan kiemelt ügyekben, ahol csalás, hamisítás gyanúja, illetve súlyos élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi kockázatot jelentő cselekmény merül fel.
11.1. A feketegazdaság elleni küzdelem keretében megvalósult intézkedések Az adócsalás elleni küzdelem jegyében tovább folytatódott a 2014. évben megkezdett termékkörspecifikus áfa csökkentés (2015. január 1-jétől a szarvasmarha, juh, kecske és vágott testek érékesítésének áfa kulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökkent). Tovább bővült a fordított adózás alá eső gazdasági tevékenységek (egyes vas- és acélipari termékek, munkaerő-kölcsönzés) köre, mely intézkedések közvetetten az agrárgazdaságot is érintették. A belföldi általános forgalmi adó összesítő jelentés értékhatára 2 millió forintról 1 millió forintra csökkent. Az értékhatár csökkentése révén a korábbiaknál az adózók jóval nagyobb körének forgalmáról, üzleti kapcsolatairól rendelkezünk információval, így az adatok összefuttatása, elemzése révén szélesebb körben vált lehetővé a valószínűsíthetően áfa csalásokban résztvevő, fiktív számlákat kibocsátó és befogadó, bevételüket eltitkoló adózók kiszűrése. Lehetővé vált az is, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett adóalany az értékhatár alatti számlákról is szolgáltasson adatot az összesítő jelentésben. Bevezetésre került az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), melynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása. A szállítással kapcsolatos adatokat (áru megnevezése, mennyisége, címzett, feladó adatai, szállító jármű rendszáma stb.) egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás előtt rögzíteni kell. A rendszer adatai nemcsak a valós idejű ellenőrzéseket támogatják és az utólagos vizsgálatokat alapozzák meg, hanem az áruforgalom kockázatos szereplőit is felszínre hozzák. Összekapcsolásra kerültek az EKÁER és az elektronikus útdíj rendszer (HUGO) adatai. Folytatódott az online pénztárgépek kötelező használatának kiterjesztése. (Az online pénztárgépek alkalmazása közrejátszott abban, hogy a feketegazdaságban érintett kiskereskedelmi szektorokból származó áfa bevétel 2014-ről 2015-re mintegy 15 százalékkal nőtt, mialatt a teljes kereskedelmi szektorból származó áfa bevétel csak 7 százalékos növekedést mutatott.) A valós idejű ellenőrzések fokozása és a fiktív cégalapítások kiszűrése érdekében az áfa bevallási kötelezettség szabályai szigorodtak. Az adókötelezettségek megkerülésének vélelmezése esetén az adó- és vámhatóság prevenciós intézkedésként tájékoztathatja az adóalanyokat e tényről, ami segítheti a jóhiszemű adóalanyokat a csalásban való részvétel elkerülésében. Az adóregisztráció és az azt követő kockázatkezelési eljárás intézménye a 2015. évben is jelentősen hozzájárult az új céget alapító, illetve a már működő cégekben megjelenő, korábbi tevékenységük alapján kockázatot hordozó személyek kiszűréséhez, a csalárd tevékenység megkezdésének megakadályozásához, valamint a csalárd tevékenység időszakának rövidüléséhez. A kockázatkezelés folyamatának támogatására a 2015. évben új rendszer került bevezetésre, amely biztosítja a kockázatelemzés folyamatának támogatását, nyilvántartását, a fokozott adó- és vámhatósági felügyelet alá vont adózók nyomon követését, monitorozását. A kockázatkezelési eljárás része a KOCKERD kérdőív kiküldése, melynek célja az adózók humán, anyagi illetve pénzügyi helyzetének felmérése, a tevékenység valódiságának vizsgálata. 169
Az adóellenőrzések eredményessége érdekében az állami adó- és vámhatóság évről évre továbbfejleszti kockázatkezelési, kockázatelemzési rendszereit és ellenőrzési módszereit. A társhatóságokkal, különösen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal kialakított szoros együttműködés mellett nem maradt el az Európai Unió tagállamaival történő szoros együttműködéshez biztosított eszközök hatékony felhasználása sem. NAV behajtási tevékenysége hatékonyságának javítására irányuló törekvések közül az ellenőrzési tevékenységhez is szorosan kapcsolódó biztosítási intézkedések fokozott alkalmazása emelendő ki.
11.2. A mezőgazdasági ágazatra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok bemutatása A NAV 2015. évi ellenőrzési irányairól szóló tájékoztatás az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök között határozta meg a sertéstenyésztést, az egyéb szarvasmarha tenyésztést, a fakitermelést, a húsfeldolgozást, - tartósítást, a malomipari termék gyártását, az élőállat nagykereskedelmét, az élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelmét. A mezőgazdasági szektorban tevékenykedő, valamint a csalással fokozottan érintett élelmiszeripari termékek gyártását, illetve mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek kereskedelmét fő tevékenységként bejelentő adózók körében végzett ellenőrzések eredményeit részletesen a Jelentés II. kötetének 44. táblázata tartalmazza.67A mezőgazdasági ágazatra vonatkozóan 2015. évben 27.947 db ellenőrzést zárt le az adóhivatal, ami 6,2 százalékkal haladta meg az előző évi ellenőrzések számát. Az ellenőrzések túlnyomó többsége a 2010-14. évi időszakot érintette. Az adónemvizsgálatok során megállapított nettó adókülönbözet 68 milliárd forint volt (-12,8%), amelyből 63 milliárd áfa (+15,7%). Az adóbírság összege 53,2 milliárd forint (-12,5%), késedelmi pótlék 10,6 milliárd forint (-36,5%), továbbá az ellenőrzések során összesen 915,7 millió forint mulasztási bírság került kiszabásra (+8,4%).
67
Az eredmények értékelése kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a felhasznált adatok a 2015. évben lezárt ellenőrzések eredményeit mutatja, mely nem kizárólag 2015. évre vonatkozóan végzett ellenőrzéseket takar, továbbá az adózók bejelentése alapján az adó- és vámhatóság által nyilvántartott fő tevékenység − melyre vonatkozóan a kimutatás készült − nem feltétlenül esik egybe az adózó által ténylegesen, illetve legnagyobb arányban végzett tevékenységgel.
170
E Ft/vizsgálat
73. ábra: A mezőgazdasági szektorokra vonatkozó, 2015. évben lezárt ellenőrzések során feltárt átlagos nettó adókülönbözet összege
140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
Egy adóellenőrzés során átlagosan feltárt nettó adókülönbözet összege Egy adóellenőrzés során átlagosan feltárt ÁFA nettó adókülönbözet összege Forrás: NAV
Fentebbi ábráról leolvasható, hogy 2015-ben az egy adóellenőrzés során átlagosan feltárt adókülönbözet a főtevékenységként nyers növényi olajgyártást bejelentő adózók körében volt kiugróan magas. 2014-ben ebben a szakágazatban megállapított adókülönbözet még a 13. helyen állt. A 2015. évben folytatott ellenőrzések általános tapasztalatai szerint a mezőgazdasági szektorra jellemző a jogszabályi ismeretek hiányából fakadó, illetve adminisztrációs hibára visszavezethető szabálysértések, valótlan tartalmú felvásárlási jegyek kiállítása, bevétel eltitkolás, fiktív számlázás, fantomvállalkozáson keresztül történő Közösségen belüli beszerzés, színlelt Közösségen belüli értékesítés. A NAV hatósági és felügyeleti szakterületének döntései alapján elmondható, hogy a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatott személyek vonatkozásában társadalombiztosítási bejelentési kötelezettség elmulasztását állapították meg. A fiktív ügyletek gabonatermékek, illetve élősertés és sertéshús értékesítésével függtek össze. A NAV felülellenőrzési szakterülete gyakorlatában a 2015. év folyamán – hasonlóan a korábbi évekhez – elsősorban a gabonaszegmens (búza, kukorica, napraforgó, repce, repceolaj, kiegészülve a szójaolajjal) forgalmazása körében volt tetten érhető jogosulatlan adóelőny megszerzésére irányuló magatartás. A NAV kockázatkezelési szakterületének elemzései és ellenőrzési területének eredményei alapján 2015-ben a legkockázatosabb tevékenységek, vagyis a visszaéléssel leginkább érintett területek, a cégek aktuális fő tevékenysége alapján, csökkenő sorrendben: a baromfitenyésztés; a gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag-termelés; sertéstenyésztés; növénytermesztési szolgáltatás és a szőlőtermesztés volt. Meg kell jegyezni azonban, hogy a cégeknek sok esetben nem a bejelentett főtevékenysége a bevétel fő forrása. Továbbá fontos kiemelni, hogy az összes megállapított nettó adókülönbözet 1,5 százaléka köthető az agrárgazdasági tevékenységekhez. A korábbi évekhez hasonlóan az elmúlt időszakban is jellemző volt a szlovák, cseh és lengyel eredetű cukorra, valamint a cseh és szlovák tartós tejre történő bűnelkövetés. A 2015. évben étolaj kereskedelmével összefüggésben 8, mezőgazdasági tevékenységgel, állattenyésztéssel, 171
növénytermesztéssel kapcsolatban pedig 5 büntetőeljárás indult. A gabonaágazat továbbra is számos bűnözői csoport célpontja, így az elmúlt évben összesen 44 esetben indult nyomozás ilyen termékre történő bűnelkövetés miatt. A fordított adózás hatására a gabonáról áttértek a nagy mennyiségben felvásárolható, tartós élelmiszeripari termék (étolaj, cukor, kávé, liszt, rizs stb.) a nyers hús, valamint az ömlesztett ipari és mezőgazdasági termékek (zúzott kő, cement, műanyag granulátum, műtrágya) utaztatására. Az étolaj-szektor bűnözői csoportjainak ütemezett felszámolásának hatására a multinacionális vállalatok polcain a sajátmárkás étolaj termékek jelentek meg, az áfa csalások szempontjából releváns beszállítói láncok közbeiktatása nélkül. Az áfa kulcs csökkentés gazdaságfehérítő hatása egyértelműen érzékelhető. Az érintett kiemelt szakágazatok68 összesített áfa bevallási adatai alapján elmondható, hogy a szarvasmarha tenyésztésnél 19 százalék, a juh-, kecsketenyésztésnél 15 százalékkal nőtt a bevallást benyújtók száma. Az áfa bevallásokban megjelenő határon túli értékesítés (Közösségen belüli és harmadik országos forgalom) 8,5 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagnál kedvezőbb mértékben emelkedett. A belföldi értékesítési forgalom 4,6 százalékkal bővült. Ezen belül az 5 százalékos kulcs alá tartozó értékesítés – elsősorban a nagytestű állatok áfa kulcsának csökkenése miatt – közel 30 százalékkal emelkedett. A belföldi értékesítést terhelő adókötelezettség 1 milliárd forinttal csökkent, míg ezen belül az 5 százalékos kulcs alá tartozó értékesítéseket terhelő adó közel 2,4 milliárd forinttal emelkedett, a belföldi beszerzések mindössze 1 százalékkal, a nemzetgazdasági átlag egynegyedével emelkedtek. Ezen belül az 5 százalékos kulcs alá tartozó beszerzés 12 százalékkal növekedett. A belföldi beszerzést terhelő adókötelezettség 8,7 milliárd forinttal csökkent, míg ezen belül az 5 százalékos kulcs alá tartozó értékesítéseket terhelő adó 1,7 milliárd forinttal nőtt. A szarvasmarha tenyésztése valamint a juh, kecske tenyésztése szakágazatoknál a fehéredés jeleként értékelhető az érintett gazdálkodók számának számottevő emelkedése mellett a vallott belföldi forgalom átlagot meghaladó bővülése. A húsfeldolgozásnál és az élőállat nagykereskedelemnél – bár a kedvezményes kulcsú forgalom több mint tizedével emelkedett – a belföldi forgalom összege elmaradt a bázistól, amelyben számos külső tényező is szerepet játszhatott, illetve a tevékenység besorolásából nem különíthetők el a nagytestű állatok a sertéstől és baromfitól. A húskészítmények gyártására és forgalmazására a 2015. évi módosítások csak közvetett hatást gyakorolhattak. Összességében elmondható, hogy az áfa csalások évente jelentős bevételkiesést okoznak a hazai költségvetésnek és leginkább az élelmiszer-iparágat sújtják. Uniós viszonylatban Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Az EKÁER által biztosított adatok felhasználásával a NAV ellenőrzési szakterülete új adóelkerülési módszereket tárt fel. A rendszer adatainak köszönhetően több mint 2 milliárd forint nettó adókülönbözet került megállapításra és 346 millió forint mulasztási bírság került kiszabásra. A Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜI) ellenőrzései speciális eljárásrend alkalmazásával, különleges technikai eszközök igénybevételével, bejelentésekre, társhatósági információkra és jelzésekre, internetes adathalászatra és kockázatelemzésre támaszkodva történnek. A NÉBIH saját adatbázisait, valamint a HUGO és az EKÁER adatbázisokat is felhasználva, évente növekvő számú ellenőrzést végez. Az operatív csapat 2015-ben összesen 703 ellenőrzést hajtott végre, melyek termékenkénti megoszlását a 74. ábra szemlélteti.
Tejhasznú szarvasmarha -, egyéb szarvasmarha -, juh, kecske tenyésztése, húsfeldolgozás, hús-, baromfihús készítmény gyártása, élőállat -, hús-, húskészítmény nagykereskedelme, hús-, húsáru kiskereskedelme 68
172
74. ábra: A NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának 2015. évben végrehajtott ellenőrzéseinek megoszlása
élelmiszer; 76%
zöldséggyümölcs; 10% állatvédelem, élőállat; termésnövelő, 2% takarmány; 1%
növ. védőszer; 11%
Forrás: NÉBIH
A 703 ellenőrzésből 303 esetben került sor hatósági eljárás megindítására és bírság kiszabására, ami 2.075 tonna élelmiszert érintett. A jelentés készítéséig lezárult hatósági eljárások során 2015-re vonatkozóan 332,2 millió Ft bírságot szabtak ki. 2014-ről 2015-re 32 százalékkal nőtt az elvégzett ellenőrzések száma. Az előző évhez képest az élelmiszerek és az állatvédelem, élőállat területén nőtt az ellenőrzések részaránya. Az élelmiszerek területén, míg 2014-ben az ellenőrzések 38 százalékánál, addig 2015-ben az ellenőrzések 44,6 százalékánál tapasztaltak nem megfelelést. Míg 2014-ben a növényvédőszerek területén folytatott ellenőrzések 31,7 százaléka volt nem megfelelő, addig ez az arány 2015-re 60 százalékra nőtt. A zöldség-gyümölcs; termésnövelő, takarmány és állatvédelem, élőállat termékek esetében folytatott ellenőrzések esetében 2015-ben az előző évhez képest kisebb arányban észleltek nem megfelelést. A KÜI előzetes elemzési módszerei alapján a felderítési arány megközelíti a 90 százalékot, ezzel is igazolva, hogy a NAV-val történő folyamatos információátadás és a hatékony adathalászat eredményeket hoz. A korábbi évekhez hasonlóan idén is nyomonkövetési, élelmiszer-higiéniai hiányosságok kerültek legnagyobb számban feltárásra. Több bejelentés is vonatkozott illegális vágóhíd, illetve húsfeldolgozó üzem működtetésére. Az ellenőrzések során megállapításra került továbbá, hogy élelmiszergyártó vállalkozások körében tendenciaszerűen felmerül a lejárt minőség-megőrzési idejű alapanyagok feldolgozása. Általánosságban elmondható az is, hogy egyes élelmiszergyártó vállalkozások úgy állapítják meg a késztermékek minőség-megőrzési idejét, hogy az jelentősen meghaladja az alapanyagokét. Megállapításra került, hogy a kistermelői tevékenységet szabályozó és korlátozó mennyiségi nagyságrendet rendre átlépik az egyes élelmiszer-vállalkozók, illetve a vonatkozó értékesítési területi korlátozásokat is megsértik. Élelmiszerhamisítás feltárása kapcsán közérdekű bejelentés, majd saját vizsgálati információk alapján 14, hízott kacsamájat libamájként értékesítő élelmiszerforgalmazó cégnél végzett vizsgálatot a KÜI. A hamisítás megállapítása nyomonkövetési vizsgálat és akkreditált laboratóriumi vizsgálat alapján történt (osztrák labor). A lefolytatott eljárásokban közel 5 tonna libamájként jelölt fagyasztott kacsamájat vont ki a hatóság a forgalomból, melynek értéke megközelíti a 30 millió forintot. A hamisítás miatt kiszabott bírság tízmilliós nagyságrendű. A 2015. év elején új ellenőrzési témaként megjelent az állati eredetű melléktermék feldolgozók tevékenységének ellenőrzése, illetve az egészségtudatos és reformélelmiszerek előállításának és forgalmazásának ellenőrzése is.
173
Az állati eredetű melléktermék feldolgozó telep működésének ellenőrzése során a telep működésével kapcsolatosan súlyos jogszabálysértéseket tárt fel a NÉBIH. A kapcsolódó hatósági eljárás során milliós nagyságrendű bírság kiszabása követte a jogszabálysértéseket. Hidegen sajtolt olajok és maglisztek előállításával és forgalmazásával foglalkozó, négy társaságból álló értékesítési láncolat ellenőrzése során több tonna jelöletlen és nem nyomon követhető élelmiszer került ártalmatlanításra, illetve egy előállító üzem tekintetében a működés felfüggesztésére került sor. A bírság több tízmilliós. Az egészségtudatos és reformélelmiszereket előállító és forgalmazó vállalkozásokra irányuló ellenőrzések tapasztalatai, illetve e termékek piaci szereplőinek visszajelzése alapján megállapítható, hogy ellenőrzéseink eredményeképpen a vállalkozások jogkövető magatartása, illetve működésük az élelmiszerbiztonság szempontjából jelentősen javult. Az internetes kereskedelemre irányuló ellenőrzések megállapításai a nyomonkövetési rendszer hiányára, lejárt alapanyagok felhasználására vonatkoztak és több milliós élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabására, valamint a lejárt és nem jelölt termékek, áruk ártalmatlanítására került sor. A termésnövelő anyagokkal (műtrágyák, földkeverékek) kapcsolatos ellenőrzések során 609 tételt vont ki forgalomból, illetve zárolt a NÉBIH, 11 tonnát meghaladó mennyiségben, 4 forgalmazó társaságnál. A vizsgált termésnövelő anyagok nagy részét EK-műtrágyaként hozták forgalomba, mely termékek nem engedélykötelesek, azonban az EK műtrágyákra vonatkozó rendelet előírásainak sokuk nem felelt meg. Az ellenőrzések hatására az első magyarországi forgalomba hozó már több terméket bejelentett, illetve engedélyeztetett a hatóságnál. A kiemelt ellenőrzések sajátos esete, amikor több hatóság egyszerre végez ellenőrzést. 2015-ben 75 alkalommal történtek közös ellenőrzések a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal illetve a Rendőri Szervekkel valamint a Munkavédelmi Hatósággal. A budapesti nagybani piacon is sor került több hatóság egyidejű ellenőrzésére, melyek jellemzően a NAV Bevetési Igazgatósága és a NAV Középmagyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, valamint a Készenléti Rendőrség és a NÉBIH közös akciói voltak.
11.3. A mezőgazdaságban tapasztalható fekete foglalkoztatásra irányuló ellenőrzési tapasztalatok bemutatása Általános tapasztalat, hogy be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása döntően a nagy élőmunka igénnyel működő ágazatokban - így többek között a mezőgazdaság területén - fordul elő. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján elmondható, hogy a folyamatos általános szabályok szerinti foglalkoztatás (pl. munkaviszony) a mezőgazdasági szektorra nem jellemző, a foglalkoztatottak száma a tavaszi és őszi mezőgazdasági munkák végzésekor emelkedik meg, mely különösen az egyszerűsített foglalkoztatás keretében valósul meg. Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban egyre gyakoribb, hogy az adózó a törvényi foglakoztatási korlátok (idő, létszám, adótartozás) túllépése miatt nem jogszerűen alkalmazza az egyszerűsített foglalkoztatás jogintézményét. A mulasztás azonban sok esetben tévedésen alapul. Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének időpontjával való visszaélés – miszerint a bejelentés csak az ellenőrzés megkezdésekor történik meg – már szándékos adókikerülésre utal. A mezőgazdasági őstermelőknél a hiányosságok szinte mindig a vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok ismeretének hiányából vagy annak félreértelmezése miatt fordulnak elő. A Jelentés II. kötetében található 45. táblázat azokat a vizsgálatokat mutatja a 2011-2015 közötti időszakban, melyek során az adóhatóság be nem jelentett foglalkoztatást tárt fel a mezőgazdasági tevékenységet végző adózóknál. A be nem jelentett foglalkoztatás tényének megállapításával zárult ellenőrzéseknél látható, hogy bár a 2015. évben a mulasztás feltárásával zárult vizsgálatok száma az előző évihez képest a felére csökkent, a be nem jelentett foglalkoztatás miatt kiszabott mulasztási bírság összege közel háromszorosa a 2014. évinek, mely bírság számítása a bejelentés nélkül foglalkoztatott személyek számától függ, tehát nem jelenthető ki, hogy csökkent volna a feketefoglalkoztatás. Az átlagosan feltárt nettó adókülönbözet alakulását 20011-2015. közötti időszakban pedig az alábbi ábra mutatja. 174
75. ábra: A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő foglalkoztatók körében végzett, be nem jelentett foglalkoztatás vizsgálatára irányuló ellenőrzés során átlagosan feltárt nettó adókülönbözet alakulása
566 468
2015.
636 810
2014.
2 059 296
2013. 1 286 879
2012.
1 712 567
2011. 0
500 000
1 000 000 1 500 000 E Ft/vizsgálat
2 000 000
2 500 000
Forrás: NAV
A 2015. évben folytatott vizsgálatok között említést érdemel az az eset, amikor egy agrártevékenységet folytató adózó közel 50 alkalmazottját egy másik, elérhetetlen, adókötelezettségeit nem teljesítő társaságba szervezte ki, mellyel vállalkozási szerződést kötött karbantartási, fuvarozási, állatgondozási, növénytermesztési, adminisztrációs feladatok ellátására. A feladatokat továbbra is a társaság korábbi alkalmazottai látták el, a foglalkoztatásuk körülményeiben semmiféle változás nem történt. Az adó- és vámhatóság megállapította, hogy a vállalkozási szerződés színlelt szerződés, a felek valódi szándéka arra irányult, hogy ilyen módon kerüljék el a munkavállalók bére után fizetendő közterheket, valamint a számlákon áthárított, de meg nem fizetett általános forgalmi adóval összefüggésben is további adóelőnyhöz jutottak.
175
176
12. A mezőgazdasági vállalkozások eredményei és hitelgazdálkodása
12.1. A mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetének elemzése a NAV gyorsjelentése alapján Az elemzés a főtevékenységük alapján a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban tevékenykedő, kettős könyvelést vezető vállalkozások 2013-2015. évi adataira irányult. Ezért figyelembe kell venni, hogy az itt közölt adatok nem az ágazat egészéről, hanem a kibocsátás mintegy felét adó társas vállalkozásokról szolgálnak információval. A vizsgált vállalkozások 2014. évi adatai az előző évi Agrárjelentésben közölt adatokhoz képest megváltoztak, a frissített adatok az előző évi Gyorsjelentés zárása után feldolgozott bevallásokban szerepeltetett adatokat is tartalmazzák. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által készített Gyorsjelentés egy adott feldolgozási időpont bevallásait tartalmazza, Jelentésünkben a 2015. évi adatok előzetesnek minősülnek. A legfrissebb Gyorsjelentés adatai alapján a vállalkozások száma 2013-ról 2014-re 1,7 százalékkal nőtt (11.645-ről 11.847-re nőtt), 2014-ről 2015-re pedig 1,2 százalékkal csökkent. A 11.847 vállalat 11.708-ra történő kismértékű csökkenése azonban feltehetően csak az előzetes adat rendelkezésre állásának tulajdonítható. A foglalkoztatottak létszáma 2013-ról 2014-re 2,3 százalékos növekedést mutat (81.207 főről 83.055 főre nőtt), 2014-ről 2015-re pedig szinte nem változott (82.363 fő). Az ágazat vállalkozásainak összesített eredménykimutatása alapján (88. táblázat) az üzemi tevékenység eredménye az előző évhez képest 2014-re 22,9 százalékkal nőtt, 2015-re pedig 36,2 százalékkal csökkent. Az üzemi szintű eredmény csökkenését a bevételek 0,3 százalékos csökkenése és a ráfordítások 2,7 százalékos növekedése okozta. Az egyéb bevételek 7,9%-os csökkenését és az aktivált saját teljesítmény 20,4 százalékos csökkenését az összes értékesítés nettó árbevételének 2,2 százalékos növekedése nem tudta ellensúlyozni. Az értékesítés nettó árbevételének növekedése jelentős részben a közvetlen export árbevétel 9 százalékos növekedésének köszönhető. Az árbevételre 2015-ben kedvezőtlenül hatott a sertés és a tejárak zuhanása, mivel a sertés és a tejhasznú tehénállomány döntő többségét a gazdasági szervezetek tartják. A ráfordítások növekedését az anyagjellegű ráfordítások 2,6 százalékos, a személyi jellegű ráfordítások 3,4 százalékos, az értékcsökkenési leírás 9,8 százalékos emelkedése okozta, amelyet az egyéb ráfordítások 6,2 százalékos csökkenése nem tudott ellensúlyozni. Az anyagjellegű ráfordítások növekedését elsősorban az eladott áruk beszerzési értékének emelkedése okozta, amely a gazdasági szervezetek élénkülő input és terménykereskedelmére utal. Míg az egyéb bevételek 2013-2014 közötti időszakban a 315,7 Mrd Ft-ról 340,5 Mrd Ft-ra történő növekedése elsősorban a visszafizetés nélkül kapott támogatásoknak volt köszönhető, addig a 20142015. közötti időszakban a 340,5 Mrd Ft-ról 313,6 Mrd Ft-ra történő csökkenését éppen a visszafizetés nélkül kapott támogatások 16,4%-os csökkenése okozta. A támogatások 180,2 Mrd Ft-ról 150,6 Mrd Ft-ra történő csökkenésének hátterében a vidékfejlesztési támogatások elhúzódó kifizetése mellett a degresszió miatti kisebb összegű területalapú támogatások állnak. Az adózás előtti eredmény 2013-ról 2014-re történő 26,7 százalékos növekedése az üzemi tevékenység eredményének növekedésén túl a pénzügyi műveletek veszteségének csökkenéséből és a rendkívüli eredmény növekedéséből adódott. Az adózás előtti eredmény 2014-ről 2015-re történő 35,1 százalékos csökkenésének hátterében egyértelműen az üzemi tevékenység eredményének csökkenése áll, hiszen a pénzügyi műveletek vesztesége 26,5 százalékkal tovább csökkent, a rendkívüli eredmény pedig csaknem megduplázódott. A pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenését a jegybanki alapkamat csökkentése és a Növekedési Hitelprogramban meghatározott alacsony fix (2,5%/év) kamatláb okozta. A pénzügyi műveletek bevétele is folyamatosan csökkent a 2013-2015-ös időszakban.
177
A rendkívüli bevételek a 2013-ról 2014-re történő 35,2 százalékos növekedés óta nem változtak, a rendkívüli ráfordítások azonban a 2014. évi 5,6 százalékos növekedés után 26,7 százalékkal csökkentek. A 2011-2015 közötti időszakot vizsgálva (89. táblázat) megállapítható, hogy az ágazat kettős könyvvitelt vezető vállalkozásai 2014-ben érték el a legmagasabb, 2015-ben pedig a legalacsonyabb adózott eredményt és mérleg szerinti eredményt. 88. táblázat: A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő kettős könyvelést vezető vállalkozások eredménykimutatása 2013
2014
Megnevezés
2015
Változás 2015-ben az előző évhez képest (%)
milliárd Ft
Értékesítés nettó árbevétele
1 776,9
1 861,3
1 901,6
2,2
238,0 315,7
219,9 340,5
239,6 313,6
9,0 -7,9
166,4
180,2
150,6
-16,4
99,6 1 567,4 813,3
101,5 1 612,9 838,3
80,8 1 655,3 832,4
-20,4 2,6 -0,7
eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
28,6
26,4
27,9
5,7
eladott áruk beszerzési értéke
404,4
407,8
447,8
9,8
235,0
249,5
258,0
3,4
Ebből: bérköltség
165,6
176,2
183,8
4,3
egyéb személyi jellegű kifizetés
25,1
25,8
26,1
1,2
bérjárulékok Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások
44,2 132,4 110,3
47,6 145,0 115,1
48,1 159,2 108,0
1,1 9,8 -6,2
Üzemi tevékenység eredménye
147,1
180,8
115,4
-36,2
Pénzügyi művelek bevétele Pénzügyi művelek ráfordítása
33,7 44,2
28,6 38,4
20,2 27,3
-29,4 -28,9
27,5
20,3
15,9
-21,7
Pénzügyi műveletek eredménye
-10,5
-9,8
-7,2
-26,5
Szokásos vállalkozási eredmény
136,6
171,0
108,3
-36,7
7,1 7,1 0,0 136,6 10,9 125,7
9,6 7,5 2,1 173,1 12,2 160,9
102,6
127
9,6 5,5 4,1 112,4 10,1 102,3 74,4
0,0 -26,7 95,2 -35,1 -17,2 -36,4 -41,4
Ebből: export árbevétel Egyéb bevételek Ebből: visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás Aktivált saját teljesítmény Anyagjellegű ráfordítások Ebből: anyagköltség
Személyi jellegű ráfordítások
Ebből: kamat, kamatjellegű ráfordítások
Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Fizetendő adó Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Forrás: NAV Gyorsjelentés
89. táblázat: A főbb eredménykategóriák alakulása a mezőgazdaságban a 2011-2015 közötti időszakban, milliárd Ft Megnevezés 2011 2012 2013 2014 2015 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 178,1 173,3 147,1 180,8 115,4 Pénzügyi műveletek eredménye -42,4 -23,6 -10,5 -9,8 -7,2 Szokásos vállalkozási eredmény 135,7 149,7 136,6 171 108,3 Rendkívüli eredmény 2,6 2,4 0 2,1 4,1 Adózás előtti eredmény 136,4 151,9 136,6 173,1 112,4
178
Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Forrás: NAV, AKI
126,4
140,7
125,7
160,9
110,1
122,1
102,6
127
102,3 74,4
Az ágazat helyzetének további elemzésére az összesített eredménykimutatáson túl a mérlegadatok alapján került sor (90. táblázat), az alkalmazott pénzügyi mutatók értékeit és tendenciáját a 91. táblázat foglalja össze. 90. táblázat: A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő kettős könyvelést vezető vállalkozások mérlegadatai
2013 Megnevezés Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Vevőkkel szembeni követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett, de be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Egyéb tartalékok Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítókkal szembeni kötelezettségek Passzív időbeni elhatárolások Források összesen
2014
2015
Változás 2015ben az előző évhez képest (%)
milliárd Ft-ban 1 463,2 10,9 1 351,8 100,5 1 222,7 487,3 488,9 204,4 30,0 216,5 56,5
1 598,8 9,8 1 485,4 103,7 1 340,2 521,4 526,9 227,0 43,0 248,9 60,3
1 746,0 118,1 1 522,6 105,2 1 378,9 525,9 514,7 228,0 45,1 293,2 54,9
9,2 1105,1 2,5 1,4 2,9 0,9 -2,3 0,4 4,9 17,8 -9,0
2 742,4 1 623,8 301,6 -0,224 308,4 565,6 345,8 102,6 6,9 1 054,1 16,0
2 999,3 1 803,1 306,1 -0,462 348,7 661,0 360,8 127,0 6,7 1 131,5 18,7
3 179,8 1 907,8 308,2 -0,324 377,8 791,0 356,7 74,4 6,1 1 197,9 14,7
6,0 5,8 0,7 -29,9 8,3 19,7 -1,1 -41,4 -9,0 5,9 -21,4
322,4
359,4
453,5
26,2
715,7 252,9 57,6
753,5 254,5 57,9
729,7 257,3 68,0
-3,2 1,1 17,4
2 742,4
2 999,3
3 180,0
6,0
Forrás: NAV Gyorsjelentés, 2015
Az ágazat vagyonstruktúráját vizsgálva elmondható, hogy a befektetett eszközök aránya69 ami azt mutatja meg, hogy a tartósan befektetett eszközök mekkora hányadát teszik ki a vállalkozás vagyonának 2013-hoz képest 2014-ben szinte nem változott,(53,4%-ról 53,3%-ra csökkent), 2014hez képest 2015-re pedig (54,9%-ra) kismértékben nőtt. A vizsgált időszakban a befektetett eszközök aránya alig haladta meg a forgóeszközök arányát,70 pedig a termelő tevékenység a forgóeszközigénynél nagyobb befektetett eszközigénnyel jár. A befektetett eszközök értékének 2013-ról 2014-re és 2014-ről 2015-re történő, elsősorban a tárgyi eszközök értékének növekedése miatt bekövetkező 9,2 százalékos növekedése arra utal, hogy a működés alapjai pótlásra kerültek, tehát
69 70
Befektetett eszközök aránya = befektetett eszközök / összes eszköz * 100 Forgó eszközök aránya = (forgó eszközök + aktív időbeli elhatárolások) / összes eszköz * 100
179
a hatékonyság és az eredményesség romlására a befektetett eszközök elhasználódása miatt nem kell számítani. Az ágazat tőkestruktúráját vizsgálva megállapítható, hogy a saját tőke aránya71 (tőkeerősség) kedvező, a saját tőke összes forráson belüli részaránya 59,2 százalékról 2014-ben 60,1 százalékra nőtt, 2015-re pedig szinte változatlan maradt (60%). Az aggregált adatok alapján nem jellemző eladósodottság72 az ágazatra, a tulajdonosi tőkerész aránya a meghatározó. A tőkeáttételi mutató73 − mely az idegen tőke saját tőkéhez viszonyított arányát mutatja – tendenciája is kedvező. A befektetett eszközök fedezettsége74 azt mutatja meg, hogy a befektetett eszközök milyen arányban vannak fedezve saját forrásból. Fontos, hogy a tartósan befektetett eszközök tartós forrásból legyenek finanszírozva. A mutató értéke az ágazatban kedvező és 2014-re javuló, 2015-re kissé romló tendenciát mutat. A likviditási mutató75 az azonnali fizetőképesség mérőszáma kedvező és a vizsgált időszakban folyamatosan javult. A vevőkkel szembeni követelések és a szállítókkal szembeni kötelezettségek aránya76 előző évhez képest 2014-re ugyan egy kicsit növekedett, 2015-re pedig stagnált, de a mutató értéke még mindig az ideálisnak tartott 1 alatt van, ami arra utal, hogy a vállalkozások több hitelt kapnak a szállítóktól, mint adnak a vevőknek. A vevőállomány növekedése a vevők nem fizetéséből is adódhat, ami azok nem fizetése esetén, kiszolgáltatottá teszi a vállalkozásokat, ez magyarázhatja 2014-ben a rövid lejáratú kötelezettségek növekedését is. A hozammutatók vizsgálatával megállapítható, hogy az ágazat bruttó hozzáadott értékének77 2014-re történő 24,4 százalékos növekedését, 2015-ben százalékos csökkenés követte. Ez abból adódik, hogy a vizsgált vállalkozások bruttó termelési értéke (kibocsátása)78 2014-re százalékkal nőtt, 2015-ben pedig 1,4 százalékkal csökkent. A folyó termelő felhasználás79 (a termelés során felhasznált inputok költsége) jelentősen nem ingadozott. Értékének 2014-ről 2015-re történő növekedésének hátterében, vagy a földbérleti díjak csökkenése, vagy az anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások és közvetített szolgáltatások értékének növekedése áll, ami csökkenő kibocsátás esetében kedvezőtlen tendencia. A mezőgazdaság a 2014. évben a korábbi évekhez viszonyítva a kedvező terméseredményeknek köszönhetően, szinte valamennyi mutató alapján kifejezetten jól teljesített (növénytermesztés volumene 13 százalékkal, az állattenyésztésé 5,6 százalékkal nőtt 2013-hoz képes). A nemzetközileg is bőséges termelésmennyiség hatására a növényi termékek ára 9,2 százalékkal, az állatok és állati termékek ára 1,1 százalékkal csökkent 2014-ben. A 2015. évi bruttó termelési érték a 2014. évi kiugró teljesítménytől valamelyest elmaradt, 1,4 százalékkal csökkent. A tavaszi fagyok, a jégeső, a belvíz, és mindenekelőtt az aszályos időjárás kedvezőtlenül érintett több növénykultúrát. A növényi termékek kibocsátásának volumene 1,9 százalékkal csökkent, az állattenyésztés kibocsátásának volumene ugyan
71
Saját tőke aránya = saját tőke / összes forrás *100 Eladósodottság = hosszú lejáratú kötelezettségek / összes forrás *100 73 Tőkeáttételi mutató = idegen tőke (kötelezettségek) / saját tőke *100 74 Befektetett eszközök fedezettsége = saját tőke / befektetett eszközök *100 75 Likviditási mutató = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek 76 Vevők/Szállítók aránya = vevőkkel szembeni követelések / szállítókkal szembeni kötelezettségek 77 Bruttó hozzáadott érték = bruttó termelési érték – folyó termelő felhasználás 78 Bruttó termelési érték (kibocsátás) = nettó árbevétel – ELÁBÉ – közvetített szolgáltatások + aktivált saját teljesítmények 79 Folyó termelő felhasználás = anyagköltség + igénybe vett szolgáltatások + egyéb szolgáltatások + közvetített szolgáltatások – földbérleti díj 72
180
nőtt, de az árak csökkenése miatt a piaci termelői áron számolt kibocsátás 2,7 százalékkal elmaradt a 2014. évitől.80 Az élőmunka felhasználásának hatékonysága81 kedvezően alakult a vizsgált időszakban. Az egy főre jutó árbevétel 2,3 százalékkal, majd 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó bruttó termelési érték 3,4 százalékkal nőtt, majd lényegesen nem változott (-0,6%). 2014-ben a foglalkoztatottak létszámának növekedését meghaladó mértékű árbevétel és kibocsátás növekedés figyelhető meg. 2015-ben a csökkenő létszám mellett is csekély mértékben nőtt az értékesítés, a kibocsátás csökkenés mértékénél a létszámcsökkenés mértéke elmaradt. A tárgyi eszközök hatékonysága82 ingadozott a vizsgált időszakban. A vállalkozások által előállított bruttó hozzáadott érték képződéséhez a tárgyi eszközök 2013-ban 28,8 százalékkal, 2014ben 32,6 százalékkal, 2015-ben pedig százalékkal járultak hozzá, tehát a vállalkozások 2014-ben hatékonyabban használták ki a tárgyi eszközeiket, mint 2015-ben. A dologi eszközök megtérülése,83 ami azt jelzi, hogy a tárgyi eszközök és a készletek az értékesítés nettó árbevételéből egy év alatt hányszor térülnek meg, enyhén romlott. A mutató optimális értéke 1 felett van. A készletek 2013-ban 100,1 napi értékesítési árbevételt kötöttek le a társaságoknál, míg 2014-ben 102,2 napot, 2015-ben 100,9 napot, vagyis a készletek forgási sebessége84 2013-ról 2014-re csökkent, 2014-ről 2015-re pedig nőtt. 2014-ben 2,1 nappal több, 2015-ben pedig 1,3 nappal kevesebb nap kötötte le az árbevételt az előző évhez képest. Ennek az az oka, hogy 2014-ben a készletek nagyobb mértékben, 2015-ben pedig kisebb mértékben nőttek, mint az árbevétel. A tőkemegtérülési mutató851,1-ről 1-re csökkent, ami azt jelenti, hogy még 2013-ban 1,1-szer térült meg a saját tőke az értékesítés nettó árbevételéből, addig 2014-ben és 2015-ben csak egyszer. Ennek oka az értékesítés nettó árbevételének kisebb mértékű növekedése. Az értékesítési tevékenységből származó üzemi nyereség 2013-ban az árbevétel 8,3 százaléka, 2014-ben 9,7 százaléka, 2015-ben pedig 6,1 százaléka volt. Az 1,4 százalékpontos emelkedés kedvező tendenciát jelent, a társaságok alaptevékenységének jövedelmezősége, vagyis az árbevétel arányos nyereség86 javult 2014-ben, 2015-ben viszont 3,6 százalékponttal romlott az előző évhez képest. Az előző évhez képest a saját tőke jövedelmezősége87 2014-re 1,1 százalékponttal nőtt, 2015-re pedig 3,8 százalékponttal csökkent. Az idegen forrás bevonása következtében az összes tőke jövedelmezősége88 2014-ben csak 0,4 százalékponttal nőtt, 2015-ben pedig 3,6 százalékponttal csökkent. A tőkearányos eredmény89 (ROE) 2014-ben 1,2 százalékponttal nőtt, 2015-ben 3,6 százalékponttal csökkent az előző évhez képest, tehát a vállalkozások saját tőkéjének eredményhozama 2014-ben kedvezőbben alakult, mint 2015-ben. Az eszközarányos eredmény90 (ROA) 2014-ben közel 1 százalékponttal nőtt, 2015-ben 2,1 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A vállalat teljes eszközállománya átlagosan 80
A kibocsátás volumenadatai és áradatok forrása a KSH
81
Élőmunka hatékonysága = értékesítés nettó árbevétele vagy bruttó termelési érték / létszám Eszközhatékonyság = bruttó hozzáadott érték / tárgyi eszközök *100 83 Eszközök megtérülése = értékesítés nettó árbevétele / (tárgyi eszközök + készletek) 84 Készletek forgási sebessége = (készletek *365) / értékesítés nettó árbevétele 85 Tőkemegtérülési mutató = értékesítés nettó árbevétele / saját tőke 86 Árbevétel arányos nyereség = üzemi eredmény / értékesítés nettó árbevétel *100 87 Saját tőke jövedelmezősége = szokásos vállalkozási eredmény / saját tőke *100 88 Összes tőke jövedelmezősége = (szokásos vállalkozási eredmény + fizetett kamatok) / (sajáttőke + hosszú lejáratú kötelezettségek) *100 89 Tőkearányos eredmény (ROE) = adózott eredmény / saját tőke *100 90 Eszközarányos eredmény (ROA) = adózott eredmény / összes eszköz *100 82
181
valamivel nagyobb hozamot biztosított 2014-ben, mint 2013-ban és 2015-ben. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb hozamot értek el a társaságok az eszközeik működtetésével. Az előző évhez képest az árbevétel arányos adózott eredmény91 (ROS) 2014-re történő 1,5 százalékpontos növekedése és a 2015-re történő 3,3 százalékpontos csökkenése azt mutatja meg, hogy a bevétel nagyobb hányada lett eredmény 2014-ben, mint 2013-ban és 2015-ben. 91. táblázat: A pénzügyi mutatók értékei és tendenciája Mutató
2013.
2014.
2015.
Változás 2015-ben az előző évhez képest
Értékelés
Vagyoni helyzet vizsgálatához használt mutatók Befektetett eszközök aránya (%) Forgóeszközök aránya (%) Saját tőke aránya (%) Eladósodottság (%) Tőkeáttételi mutató (%) Befektetett eszközök fedezettsége (%) Likviditási mutató Vevők/Szállítók aránya
54,9 45,1 60,0 37,7 62,8 109,3
1,6 -1,6 -0,1 -0,1 0,0 -3,5
X
Pénzügyi helyzet vizsgálatához használt mutatók 1,7 1,8 1,9 0,8 0,9 0,9
0,1 0,0
-1,4 0,5 -5,6 3,0 -0,6 -7,9 0,0 -1,3 0,0
X X X X X
-3,6 -3,6 -3,8 -3,6 -2,1 -3,3
X X X X X X
53,4 46,6 59,2 38,4 64,9 111,0
53,3 46,7 60,1 37,7 62,8 112,8
Jövedelemhelyzet vizsgálatához használt mutatók Bruttó termelési érték (kibocsátás) (milliárd Ft) 1443,4 1 528,6 1 506,7 Folyó termelő felhasználás (milliárd Ft) 1054,2 1 044,6 1 049,9 Bruttó hozzáadott érték (milliárd Ft) 389,2 484,0 456,8 Élőmunka hatékonysága (millió Ft árbevétel/fő) 21,9 22,4 23,1 Élőmunka hatékonysága (millió Ft BTÉ/fő) 17,8 18,4 18,3 Eszközhatékonyság (%) 28,8 32,6 30,0 Eszközök megtérülése 1,0 0,9 0,9 Készletek forgási sebessége (nap) 100,1 102,2 100,9 Tőkemegtérülési mutató 1,1 1,0 1,0 Jövedelmezőség vizsgálatához használt mutatók Árbevétel arányos nyereség (%) 8,3 9,7 6,1 Összes tőke jövedelmezősége (%) 8,4 8,8 5,3 Saját tőke jövedelmezősége (%) 8,4 9,5 5,7 Tőkearányos eredmény (ROE) (%) 7,7 8,9 5,4 Eszköz arányos eredmény (ROA) (%) 4,6 5,4 3,2 Árbevétel arányos adózott eredmény (ROS) (%) 7,1 8,6 5,4 Forrás: FM számítások
X
Megállapítható, hogy 2014-ben jelentősen nőtt a kibocsátás és javult az eszközhatékonyság. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége 2015-ben 2014-hez képest és 2013-hoz képest is csökkent.
12.2. A mezőgazdasági vállalkozások 2015. évi eredményei a tesztüzemi rendszer alapján Az elemzéshez a Tesztüzemi Információs Rendszer 2015. évi adatait használtuk fel. Az adatgyűjtés összesen 1964 mintaüzemet fog át. A tesztüzemi minta segítségével reprezentált és vizsgált közel 111 ezer 4 ezer euró standard termelési értéknél nagyobb árutermelő gazdaság az összes regisztrált gazdaság által használt földterület 94,6 százalékát művelte, az állatállomány 88,6 százalékát tartotta92 , 91 92
Árbevétel arányos adózott eredmény (ROS) = adózott eredmény / értékesítés nettó árbevétele *100 Állategységben
182
az összes Standard Termelési Érték (STÉ) 93 százalékát állította elő, valamint az összes munkaerőfelhasználásból 50,1 százalékkal részesedett. A tesztüzemi rendszer minta adatait a 2013-as Gazdaságszerkezeti Összeírás adataival súlyoztuk. A gazdaságok átlagos hasznosított mezőgazdasági területe 44,3 hektár, egy gazdaság átlagosan 1,5 főt93 foglalkoztatott. Országos szinten az árutermelő egyéni gazdaságok az összes nettó hozzáadott érték94 56,1 százalékát, a társas vállalkozások pedig a 43,9 százalékát állították elő. Az egy hektárra jutó árbevétel és üzemi költségek hasonló arányban (+5%) növekedtek, ugyanakkor csökkent a közvetlen támogatások mértéke (-8%).95 Emellett nagymértékben csökkent az aktívált saját teljesítmény értéke, ami arra utal, hogy 2015-ben jelentős mértékben értékesítettek készletről a termelők, a tárgyévi gyengébb terméseredményeknek betudhatóan a készletek az év végére visszaestek. Az anyagköltségek és a személyi jellegű ráfordítások csak enyhén 1,5, illetve 2,1 százalékkal emelkedtek. Az elmúlt évek beruházásinak eredményeként folyamatosan 2015-ben, 3,2 százalékkal nőtt az értékcsökkenési leírás- A fentieknek betudhatóan a mezőgazdaság jövedelmezősége 7 százalékkal lett alacsonyabb, a 2013-as szinttel megegyezően alakult (76. ábra). Gazdálkodási forma szerint vizsgálva a jövedelemváltozást ugyanakkor jelentős különbségek fedezhetőek fel: az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye – kis mértékben – 1 százalékkal (139,7 ezer forint/hektár), a társas gazdaságoké 28 százalékkal csökkent. Ez a különbség többek között a támogatáspolitika alakulásával van összefüggésben, a degresszió bevezetésének hatására 1036 hektár felett az alaptámogatás 5, míg 1200 hektár felett 100 százaléka kerül elvonásra. Emellett szerepe van az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek különböző termelési szerkezetének is. A sertés és a tejpiaci válság a gazdasági szervezeteket érintette nagyobb mértékben, mivel ők tartják a sertés és a tejhasznú tehénállomány többségét. Hasonlóképpen a zöldség, gyümölcs, szőlő termelés javuló jövedelmezősége inkább az egyéni gazdaságoknál éreztette hatását.
Nettó hozzáadott érték ezer HUF/ha
76. ábra: Az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték változása (2002-2015)
240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Egyéni gazdaságok
Társas vállalkozások
Összes gazdaság
Forrás: Tesztüzemi adatok, AKI Vállalkozáselemzési Osztálya
93
Éves munkaerőegységet alapul véve, ami 2200 munkaórának felel meg. A nettó hozzáadott érték a termelési érték és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének a különbsége. Tartalmazza a jövedelmet, valamint ebből kell fedezni a munkabéreket, az adókat, a kamatokat és a bérleti díjakat. 95 A Tesztüzemi Rendszer a közvetlenül a termelőknek folyósított támogatásokat veszi figyelembe, vagyis nem jelennek meg az ágazat helyzetét javító, de más kedvezményezettnek fizetett támogatások (többek között iskolatej, iskolagyümölcs program, állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási támogatás) 94
183
92. táblázat: Az árutermelő gazdaságok fontosabb költség- jövedelem mutatói 2011
2012
2013
2014
2015
értékesítés nettó árbevétele
ezer Ft / hektár
408,9
439,9
445,3
452,2
465,6
aktivált saját teljesítmény összege
ezer Ft / hektár
33,0
27,2
25,7
25,7
16,5
egyéb bevételek
ezer Ft / hektár
112,5
113,0
124,1
126,1
125,2
agrártámogatások
ezer Ft / hektár
92,1
95,1
105,6
107,9
99,1
bruttó termelési érték
ezer Ft / hektár
554,3
580,1
595,1
604,0
607,2
anyagköltségek
ezer Ft / hektár
228,2
240,1
254,0
242,3
246,0
eladott áruk beszerzési értéke
ezer Ft/hektár
26,8
26,8
30,6
32,7
33,3
eladott értéke
ezer Ft/hektár
0,6
0,3
1,0
0,2
0,2
személyi jellegű ráfordítások
ezer Ft / hektár
51,8
57,2
60,5
62,5
63,8
értékcsökkenési leírás
ezer Ft / hektár
36,1
38,2
39,8
42,2
43,5
egyéb ráfordítások összesen
ezer Ft/hektár
28,8
29,3
27,1
26,4
35,7
üzemi költségek
ezer Ft / hektár
433,6
456,2
481,3
479,8
497,1
üzemi tevékenység eredménye
ezer Ft / hektár
120,7
124,0
113,7
124,2
110,1
pénzügyi műveletek eredménye
ezer Ft / hektár
-8,6
-5,9
-2,5
-3,3
-2,5
adózás előtti eredmény
ezer Ft / hektár
112,4
118,4
111,0
120,4
107,9
összes tőke
ezer Ft / hektár
939,9
1 041,5
1 099,4
1 181,8
1 215,5
saját tőke
ezer Ft / hektár
741,7
853,8
906,3
986,6
1 028,3
közvetített
szolgáltatások
Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer
A mezőgazdasági beruházások értéke 21 százalékkal esett vissza, legnagyobb mértékben (24 százalékkal) a gépberuházás csökkent. A termelők csak a legszükségesebb beruházásokat hajtották végre, minden bizonnyal a 2016-ban induló Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetésre kerülő beruházási támogatások kiírását várják. Emellett 2013-ban és 2014-ben az előző uniós pénzügyi időszak támogatásainak hatására nagymértékű fejlesztési hullám ment végbe, sok gazdálkodó előrehozta beruházásait. Az egy hektárra jutó beruházások átlagos értéke 83,2 ezer forint, az ehhez közvetlenül kapcsolódó támogatások nagysága 6,1 ezer forint volt 2015-ben hektáronként. A nettó beruházás (amortizációval és selejtezésekkel csökkentett bruttó beruházás) továbbra is pozitív, azaz a technológiai fejlődés, fejlesztés már ötödik éve folyamatosan tart.
12.2.1. Az egyéni gazdaságok jövedelemhelyzete A felmérésben 1585 egyéni gazdaság96 szerepelt. Ez a minta a 2013. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ) keretében regisztrált, 4 ezer euró STÉ-nél nagyobb egyéni gazdaságokat reprezentálja, melyek száma 103 ezret tett ki. A vizsgált 103 ezer gazdaság az összes egyéni gazdaság97 által használt földterület 90 százalékát művelte, az állatállomány 72,4 százalékát tartotta, a hozzájuk kapcsolódó STÉ 80 százalékát állította elő, valamint részesedése a munkaerő-felhasználásból 39,3 százalék volt
96
Ide tartoznak az őstermelők, az egyéni vállalkozók, illetve az ún. összevont – adózási, illetve a támogatási rendszerrel összefüggő okok miatt formailag részekre osztott („szétíratott”), de ténylegesen egységes vállalkozásként működő és a tesztüzemi rendszerben is egy egységként kezelt – gazdaságok. 97 Ezek száma a GSZÖ 2013 adatai szerint 491 ezer volt.
184
A bruttó termelési érték átlagos nagysága a 2014. évhez képest 1,3 százalékkal, 455,3 ezer forint/hektárra nőtt. Ezen belül az egy hektárra jutó értékesítés nettó árbevétele nem változott, az aktivált saját teljesítmény összege növekedett, míg az agrártámogatások 5 százalékkal csökkentek. 93. táblázat: Az árutermelő egyéni gazdaságok fontosabb költség-jövedelem mutatói 2011
2012
2013
2014
2015
értékesítés nettó árbevétele
ezer Ft / hektár
295,8
319,6
315,5
324,2
324,2
aktivált saját teljesítmény összege
ezer Ft / hektár
16,3
16,6
11,2
8,0
8,6
egyéb bevételek
ezer Ft / hektár
107,5
106,7
114,1
117,4
122,5
agrártámogatások
ezer Ft / hektár
82,4
83,3
92,4
95,5
91,5
bruttó termelési érték
ezer Ft / hektár
419,5
443,0
440,9
449,6
455,3
anyagköltségek
ezer Ft / hektár
162,3
167,2
168,0
164,5
160,9
eladott áruk beszerzési értéke
ezer Ft/hektár
1,9
1,3
1,6
2,7
1,3
eladott értéke
ezer Ft/hektár
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
személyi jellegű ráfordítások
ezer Ft / hektár
25,6
30,0
31,2
31,9
31,5
értékcsökkenési leírás
ezer Ft / hektár
29,1
30,8
30,6
31,8
32,3
egyéb ráfordítások összesen
ezer Ft/hektár
28,7
31,6
26,3
27,5
40,6
üzemi költségek
ezer Ft / hektár
285,0
301,2
300,7
305,9
313,1
üzemi tevékenység eredménye
ezer Ft / hektár
134,5
141,8
140,2
143,7
142,2
pénzügyi műveletek eredménye
ezer Ft / hektár
-3,4
-2,8
-2,4
-2,1
-2,0
adózás előtti eredmény
ezer Ft / hektár
131,8
139,5
138,0
141,8
140,1
összes tőke
ezer Ft / hektár
979,8
1 112,8
1 145,1
1 244,7
1 273,6
saját tőke
ezer Ft / hektár
856,8
997,4
1 026,5
1 132,6
1 164,3
közvetített
szolgáltatások
Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer
Az üzemi költségek 3 százalékkal nőttek, értékük átlagosan 313,1 ezer forint/hektár. Ezen belül – hektárra vetítve – az anyagköltségek és a személyi jellegű ráfordítások enyhén csökkentek, ezzel szemben nőtt az értékcsökkenési leírás. Az üzemi költségek növekedésére és ezért a jövedelemre a legnagyobb mértékben az egyéb ráfordítások több mint másfélszeres növekedése volt hatással, amely elsősorban az állami földek megvásárlásához kapcsolódó állóeszköz értékesítéssel van összefüggésben.98 Így összességében az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye az előző évhez viszonyítva stagnált (1,2 százalék) 140,0 ezer forint volt hektáronként. Az inflációt figyelembe véve – 2015-ös árakon számolva – a jövedelem minimális mértékben, 1,2 százalékkal csökkent (76. ábra). Ugyanakkor a hektárra vetített mutatók elemzésénél figyelembe kell venni, hogy az egyéni gazdaságok által művelt földterület jelentősen bővült 2015-ben, ami a fajlagos mutatók csökkenésének irányába hatott.
98
Az állami földeket jelentős mértékben egyéni gazdálkodók vásárolták fel, és ehhez a forrást részben állóeszköz értékesítéséből szerezték meg. Amennyiben könyv szerinti érték alatt értékesítették az állóeszközöket, akkor az egyéb ráfordításként jelenik meg az eredménykimutatásban.
185
77. ábra: Az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 2015-ös árakon* (2001-2015)
160 140
ezer HUF/hektár
120 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 *Fogyasztói árindexszel korrigálva (deflálva). Forrás: Tesztüzemi adatok, AKI Vállalkozáselemzési Osztálya
Az eredmények értelmezésénél tekintettel kell lenni arra, hogy az így számított jövedelmeknek kell fedezetet nyújtaniuk az egyéni (családi) gazdaságok személyi jövedelmeire is. Ha az egyéni gazdaságok eredményét korrigáljuk (a nem fizetett munkaerőre jutó el nem számolt munkabért is figyelembe vesszük) az éves munkaerőegységre 99 (ÉME) jutó minimálbérrel, akkor az adózás előtti eredményük 114,19 ezer forint/hektárra csökken. A korrigált jövedelem is az előző év azonos mutatójához képest minimális mértékben (1,4 százalékkal) csökkent. Az egy hektárra jutó beruházások értéke az előző évhez képest 6 százalékkal 69,7 ezer forintra nőtt, a nettó beruházás értéke viszont 36 százalékkal (15,7 ezer forint/hektár) csökkent (77. ábra). A nettó beruházás értéke még így is, immáron ötödik éve pozitív, így továbbra is fejlődési pályán vannak az egyéni gazdaságok. A nettó és a bruttó beruházás változása először ellentétes irányú. Az ellentmondás a 2015-ben megindult termőföld privatizációval van összefüggésben. Már ebben az évben az egyéni gazdaságok termőföld vásárlása az ötszörösére emelkedett az előző évhez képest. A vásárláshoz szükséges forrásokat több esetben állóeszköz értékesítéssel is kiegészítették. A befektetett eszközök értékesítése több mint két és félszeresére növekedett, elsősorban épületeket, épületrészeket, de gépeket is értékesítettek.
99
Éves munkaerőegység (ÉME): a munkateljesítmény mértékegysége; egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, koránál és egészségi állapotánál fogva teljes értékű munkavégzésre alkalmas dolgozó éves munkaidőteljesítménye, munkaórában. A kalkulációk során 2200 munkaórával vettük figyelembe.
186
78. ábra: Az egy hektárra jutó bruttó és nettó beruházás változása az egyéni gazdaságoknál (2001-2015)
Forrás: Tesztüzemi adatok, AKI Vállalkozáselemzési Osztálya
Az állami földek eladása a finanszírozási szerkezetet is jelentősen megváltoztatta: a beruházási- és fejlesztési hitelek állománya 53 százalékkal nőtt, ezen belül a legkisebb gazdaságoké közel a tízszeresére bővült. Ezzel összefüggésben kisebb mértékben (7 százalékkal) csökkent a rövid lejáratú kötelezettségek értéke. Mivel 2015 végéig a földeladásoknak csak az első üteme zajlott le, ezért várható, hogy ezek a hatások 2016-ban halmozottan fognak jelentkezni. Az egyéni gazdaságok tőkeellátottsága is javult 2015-ben, össztőkéjük 2,3, saját tőkéjük 2,8 százalékkal emelkedett.
12.2.2. A társas vállalkozások jövedelemhelyzete A 2015. évi felmérésben 379 társas vállalkozás (jogi személyiség nélküli, illetve jogi személyiségű gazdasági társaság, szövetkezet) szolgáltatott adatokat. A minta által reprezentált alapsokaság üzemszáma 6571 – a GSZÖ keretében regisztrált összes társas vállalkozás közel 75 százaléka –, amelyek azonban a gazdasági szervezetek összes standard termelési értékének gyakorlatilag a 100 százalékát állítják elő, a földterületből és az állatállományból is hasonló a részesedésük, valamint a gazdasági szervezetek munkaerő-felhasználásának 92,1 százalékát biztosították. A társas gazdaságok átlagos mezőgazdasági területe 329,1 hektár, egy gazdaság átlagosan 10-11 főt foglalkoztatott. A társas gazdaságok egy hektárra jutó adózás előtti eredménye (67,1 ezer forint/hektár), valamint szokásos vállalkozási eredménye100 (66,4 ezer forint/hektár) is csökkent (28 és 31 százalék) a korábbi évekhez képest, így az inflációt is figyelembe véve a 2008-as szintre esett vissza.
100
A pénzügyi műveletek eredményét tartalmazza, viszont a rendkívüli bevételeket és ráfordításokat nem.
187
79. ábra: A társas vállalkozások szokásos vállalkozási eredménye 2015-ös árakon* (2001-2015)
120 100
ezer HUF/hektár
80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 -20 *Fogyasztói árindexszel korrigálva (deflálva). Forrás: Tesztüzemi adatok alapján az AKI Vállalkozáselemzési Osztályán készült
Az üzemi költségek 4,4 százalékos emelkedésére leginkább az anyagköltségek voltak hatással, de nőttek a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás is. 94. táblázat: Az árutermelő társas gazdálkodások fontosabb költség-jövedelem mutatói 2011
2012
2013
2014
2015
értékesítés nettó árbevétele
ezer Ft / hektár
559,6
587,2
605,1
613,9
644,8
aktivált saját teljesítmény összege
ezer Ft / hektár
55,2
40,0
43,4
48,2
26,4
egyéb bevételek
ezer Ft / hektár
119,1
120,8
136,4
137,1
128,6
agrártámogatások
ezer Ft / hektár
105,1
109,5
121,8
123,7
108,7
bruttó termelési érték
ezer Ft / hektár
733,9
748,1
784,9
799,2
799,8
anyagköltségek
ezer Ft / hektár
316,0
329,2
359,8
340,6
353,8
eladott áruk beszerzési értéke
ezer Ft/hektár
59,9
58,0
66,3
70,5
73,8
eladott értéke
ezer Ft/hektár
1,3
0,8
2,1
0,3
0,6
személyi jellegű ráfordítások
ezer Ft / hektár
86,7
90,6
96,6
101,1
104,7
értékcsökkenési leírás
ezer Ft / hektár
45,5
47,3
51,2
55,3
57,7
egyéb ráfordítások összesen
ezer Ft/hektár
29,0
26,5
28,0
24,9
29,4
üzemi költségek
ezer Ft / hektár
631,7
646,0
703,7
699,6
730,3
üzemi tevékenység eredménye
ezer Ft / hektár
102,2
102,1
81,2
99,6
69,5
pénzügyi műveletek eredménye
ezer Ft / hektár
-15,4
-9,7
-2,6
-4,8
-3,2
adózás előtti eredmény
ezer Ft / hektár
86,6
92,6
77,8
93,2
67,0
összes tőke
ezer Ft / hektár
886,8
954,3
1 043,2
1 102,4
1 141,9
saját tőke
ezer Ft / hektár
588,3
678,1
758,4
802,0
855,9
közvetített
szolgáltatások
Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer
A társas vállalkozások fejlesztései esetében a bruttó- és nettó beruházás egy irányban és hasonlóan változott, mivel a földeladások ezt a termelői kört csak költség oldalon és időben hosszabb távon fogják érinteni a földbérleti díjak várható emelkedésével. A beruházások értéke összességében 37 százalékkal csökkent. A társas vállalkozások hektáronkénti beruházása 100,4 ezer forint volt, mely az egyéni gazdaságok beruházásainak így is közel másfélszerese. 188
A beruházások visszaesésével összefüggésben a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke is csökkent 11 százalékkal. Az üzemtulajdonosoktól bérelt mezőgazdasági terület aránya 2015-ben 5 százalékkal nőtt. Azok az üzemek, amelyek üzemtulajdonosoktól béreltek földet, 24,2 százalékkal magasabb bérleti díjat fizettek hektáronként. A társas gazdaságok vagyoni helyzete 2015-ben is javult, egy hektárra jutó össztőkéjük 3,6, saját tőkéjük pedig 6,7 százalékkal bővült.
12.2.3. A gazdaságok jövedelemhelyzete tevékenységi ágak szerint A nettó hozzáadott érték alapján vizsgálva a különböző típusú gazdaságok jövedelmezőségének változása rendkívül eltérő volt 2015-ben. 2015-ben a szőlőtermesztők (120 százalék), a zöldséghajtató gazdaságok (31 százalék), a gyümölcstermesztők (10 százalék) és a szabadföldi zöldségtermesztő gazdaságok (8 százalék) jövedelme nőtt a legnagyobb mértékben. A baromfitartók jövedelme nem változott. A legnagyobb mértékben – 47 százalékkal – a sertéstartó gazdaságok jövedelme csökkent. Jelentős mértékben, 28 százalékkal csökkent a tejelő tehenészetek, illetve 17-18 százalékkal a vegyes gazdaságok és a húsmarha- és juhtartó gazdaságok jövedelme. A szántóföldi növénytermesztők jövedelme kisebb mértékben, csak 2 százalékkal esett vissza (79. ábra). Ugyanakkor csak a sertéstartók voltak veszteségesek 2015-ben, a többi tevékenységi irány vállalkozásai jellemzően nyereséget termeltek. 80. ábra: Ezer euró STÉ-re jutó nettó hozzáadott érték, 20142015 (egyéni gazdaságok és társas vállalkozások együtt, euró)
Szabadföldi zöldségtermesztők
2014
Zöldséghajtató gazdaságok
2015
Vegyes gazdaságok Tejelő tehenészetek Szőlőtermesztők Sertéstartók Szántóföldi növénytermesztők Húsmarha- és juhtartók Gyümölcstermesztők Baromfitartók 0,00
100,00
200,00
300,00
400,00
500,00
600,00
Forrás: Tesztüzemi adatok, AKI Vállalkozáselemzési Osztálya
A szőlőtermesztők kiemelkedő jövedelem-növekedésének elsődleges oka a bázishatás: 2014-ben az esetükben volt a legnagyobb jövedelemcsökkenés. 2015-ben viszont a szőlő- és bortermelésből származó árbevételüket már 18 százalékkal tudták növelni, ezzel szemben az üzemi költségeik stagnáltak. Az utóbbi években esetükben volt a legnagyobb a jövedelmek volatilitása. Jó évet zártak a gyümölcstermesztők is, változatlan ráfordítással az egy hektárra jutó árbevételüket 25 százalékkal tudták növelni. A tejtermelő gazdaságok költségszintje sem változott, így a jövedelemesés elsősorban a tej termelői árának nemzetközi folyamatok által vezérelt negatív változása miatt történt.
189
A jövedelemcsökkenés a vegyes gazdaságok esetében is az 1200 hektár üzemméret feletti támogatáscsökkenéssel van összefüggésben, a legnagyobb üzemméretű gazdaságoknál a csökkenés 14 százalékos volt. A szántóföldi növénytermesztő gazdaságok esetében a jövedelmezőség stabil, ugyanakkor az árbevétel szerkezetében jelentős változások történtek. A kukorica hozamcsökkenését a növekvő árak kompenzálták. A kalászos gabonafélék és elsősorban a napraforgó értékesítésből származó árbevételnövekmény összességében 2 százalékkal növelte az egy hektárra jutó árbevételt. Ugyanakkor az értékesítés növekedése elsősorban a készletváltozásnak köszönhető, ezért nem változott a bruttó termelési érték. Az üzemi költségek ugyanakkor csak 3 százalékkal bővültek, valamint csökkent a pénzügyi műveletek vesztesége.
12.3 Az agrárvállalkozások hitelgazdálkodása A mezőgazdasági társas vállalkozások finanszírozási helyzete elsősorban a NAV társas adóbevallások mérlegadatai alapján kerül bemutatásra. Az adatbázis adatai 2014-gyel bezárólag állnak rendelkezésre, a 2015. évi információk a NAV Gyorsjelentésén alapulnak, amely az adatbázishoz képest kevésbé részletes információkat tartalmaz. A társas gazdaságok adatai nemcsak a szoros értelemben vett mezőgazdasági tevékenységre vonatkoznak, hanem az erdő- és vadgazdálkodással, halászattal foglalkozó vállalkozások adatait is magukban foglalják. Az egyéni gazdaságok finanszírozásáról a tesztüzemi (FADN) adatbázis nyújt információkat. A FADN adatok alapvetően a kibocsátásra és a költség/jövedelem helyzetre nézve reprezentatívak, a pénzügyi helyzet vonatkozásában – megfelelő módszertan alapján elvégezhető – becslésekre adnak csak lehetőséget. Az adatbázisokon túl a következő pénzügyi szereplők statisztikáira támaszkodtunk: Magyar Nemzeti Bank, Földművelésügyi Minisztérium, Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB Zrt.), Magyar Lízingszövetség, KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt., Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA), Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa), Magyar Faktoring Szövetség. A mezőgazdasági vállalkozások forrásszerkezetét alapvetően két tényező határozza meg: az üzemméret és a társasági forma. Az egyéni gazdaságok finanszírozási szerkezetét alapvetően a saját tőke, a tagi kölcsön, a hosszú és rövid lejáratú hitelek befolyásolják. Az egyéni gazdaságok esetében a finanszírozás oldaláról továbbra is a saját tőkét kell kiemelni, amely 2014-ben 3016 milliárd forint volt, az összes forrás 91,0 százalékát jelentette. Az elmúlt öt évben megfigyelhető növekedés 2015ben is tovább folytatódott, az egyéni gazdaságok saját tőkéje 2014-hez képest 5,4 százalékkal 3178 milliárd forintra bővült. Az egyéni gazdaságok eladósodottsága az elmúlt években fokozatosan csökkent, a mutató értéke 2014-ben már nem érte el a 10 százalékot. A tendencia 2015-ben sem veszített lendületéből, így az eladósodottság mértéke 9,3 százalékra mérséklődött. A kötelezettségek közül a hitelek részesedése (hosszú és rövid lejáratú) 2,5 százalék, az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeké pedig 4,0 százalék volt. Az alacsony eladósodottság jelzi, hogy a szektor a külső finanszírozási lehetőségeit továbbra sem használta ki. Ennek hátterében több tényező is áll: a támogatási rendszer előnyeit élvező növénytermesztők kevésbé finanszírozzák hitelből tevékenységüket; gazdálkodási adataik a szervezetekhez hasonló részletes könyvelés hiányában a bankok számára pénzügyi szempontból kevésbé átláthatók a banki finanszírozás terhei a kis üzemméretű vállalkozások alacsony összegű hitelei esetében relatíve magasak a támogatási rendszer által nem preferált ágazatok nehezen tudnak hitelhez jutni az egyéni gazdaságok finanszírozási stratégiája konzervatív, elsősorban saját forrásból igyekeznek megoldani a finanszírozást
190
95. táblázat: Az egyéni gazdaságok forrásainak összetétele, 2014-2015
2014
2015
Forrás típusa milliárd forint
százalékarány
milliárd forint
százalékarány
3 016,4
91,0
3 178,2
91,5
298,3
9,0
295,8
8,5
Tagi kölcsön
62,5
1,9
54,2
-
Banki hitelek
69,2
2,1
106,3
-
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
148,1
4,5
139,1
-
3 314,7
100,0
3 474,0
100,0
Saját tőke Kötelezettségek ebből kiemelt tételek:
Összesen
Forrás: FADN és FM adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
Az egyéni gazdaságok számára a saját tőkén kívüli finanszírozási forrást a tagi kölcsön, a hitel, a lízing és a faktoring jelent. A tagi kölcsön – mint gyakori finanszírozási forma – az elmúlt években veszített jelentőségéből. Értéke 2013-tól fokozatosan mérséklődött, állománya 2015 év végén 54,2 milliárd forint volt, amely az előző évhez képest 13 százalékos csökkenést jelent. Az egyéni gazdaságok forrásain belül komoly tételt jelent a lízing, a beruházásfinanszírozás speciális formája. A mezőgazdaságban a géplízing teljes állománya 2015-ben 78,6 milliárd forint volt, amely az egyéni és társas vállalkozások állományát egyaránt lefedi. A tőkekintlévőség értéke az elmúlt három évben – szemben az azt megelőző időszak erőteljes visszaesésével – fokozatosan emelkedett, ennek köszönhetően a 2015. év végi érték 3,7 százalékkal haladta meg a 2014. évi értéket. Figyelembe kell venni azonban, hogy a bővülés üteme vesztett dinamikájából, hiszen a 2013-ról 2014-re bekövetkezett 22,5 százalékos növekedés ennél jóval erőteljesebb volt. A faktoring nem jellemző az egyéni gazdaságoknál, mivel az elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozási eszköztárában szerepel. A méret szerinti megoszlás alapján a mikro-vállalkozásokhoz a Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint a 2014. évi nemzetgazdasági faktorált forgalom (907,5 milliárd forint) mindössze 6 százaléka tartozott. A mezőgazdasági ágazat részesedése a teljes 2014. évi forgalom 4 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a mikrovállalkozások – ideértve a legkisebb méretkategóriába tartozó társas vállalkozások mellett az egyéni gazdaságokat is – faktoring forgalma kevesebb, mint 3 milliárd forintra becsülhető. A faktorált forgalom 2015-ben 1196 milliárd forint volt, amelyből 5 százalékkal részesedtek a mikrovállalkozások. A mezőgazdasági ágazat részesedése 7 százalék volt, vagyis az egyéni gazdaságok és a mikrovállalkozások részesedése növekedett 2015-ben. A mezőgazdasági társas vállalkozások az egyéni gazdaságokkal ellentétben lényegesen nagyobb arányban támaszkodnak idegen forrásokra, 2014-ben a saját tőke értéke 1808 milliárd forintot tett ki, azaz aránya csupán 60,0 százalék volt. A saját tőke értéke 2015-ben 5,5 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, de a forrásokon belüli aránya 60,0 százalék maradt.
191
96. táblázat: A mezőgazdasági társas vállalkozások forrásainak összetétele, 2014-2015*
2014
2015
Forrás típusa milliárd forint
százalékarány
milliárd forint
százalékarány
Saját tőke
1808,4
60,0
1907,8
60,0
Kötelezettségek
1139,9
37,8
1197,9
37,7
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
182,8
6,1
-
-
Banki hitelek
387,5
12,9
366,0
11,5
Szállítók
254,7
8,5
257,3
8,1
Egyéb források
63,7
2,1
74,0
2,3
3012,2
100,0
3179,8
100,0
ebből kiemelt tételek
Összesen
Forrás: NAV, illetve NAV Gyorsjelentés alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
A társas vállalkozások összes forrása 2014-ben 3179,8 milliárd forint volt, 167,6 milliárd forinttal, mintegy 5,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A forrásállomány növekedésében összegszerűen a társas gazdaságoknál is a saját tőke játszotta a főszerepet, ami 99,4 milliárd forinttal nőtt, miközben a kötelezettségek 58 milliárd forinttal emelkedtek. Az egyes finanszírozási források részaránya nem változott jelentősen az elmúlt évhez képest. A társas vállalkozások idegen forrásainak jelentős részét adó banki finanszírozás mellett a másik kiemelt tétel a szállítói finanszírozás. A mezőgazdasági társas vállalkozások szállítói állománya 2011 és 2015 között 218,3 milliárd forintról 257,3 milliárd forintra bővült, vagyis 17,8 százalékkal növekedett. A szállítói állomány változása a vevőivel összhangban emelkedett 2013-ig, de a vevői állomány volumenét tekintve végig elmaradt a szállítóitól, ami jelzi, hogy a vevők finanszírozásán túl a termesztési-, tenyésztési időszak finanszírozáshoz is forráshoz jutottak a mezőgazdasági vállalkozások. A szállítóállomány által nyújtott többletfinanszírozás összege az utóbbi két évben jelentősen csökkent, az időszaki maximumot jelentő 46 milliárd forintról 29 milliárd forintra. 81. ábra: Vevők és szállítók a mezőgazdasági társas vállalkozások mérlegében, 2010-2015 270,0 254,5
milliárd HUF
250,0
254,7
257,3
229,9
228,0
239,7 230,0 210,0
218,3 208,2 194,5
190,0 170,0
179,0
150,0 2011
2012
2013 Szálítók
2014
2015
Vevők
Forrás: NAV adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
Az elmúlt öt év alapján növekvő tendencia figyelhető meg a saját tőke és a kötelezettségek változása terén. A növekedés dinamikája azonban szakágazatonként eltérő volt, ennek eredményeképpen a társas vállalkozások nettó vagyona különböző mértékben változott. A saját tőke növekedése tekintetében kiemelkedett a szántóföldi növénytermesztés, ahol öt év alatt a társas vállalkozások nettó vagyona 293,3 milliárd forinttal, azaz 57,4 százalékkal bővült. Abszolút értékben
192
egyik ágazat sem tudta elérni ezt a növekedést, de az arányokat tekintve több szakágazat nettó vagyonának növekedése is meghaladta azt. Ilyen ágazatok voltak a húshasznú szarvasmarhatartók, a baromfitartók, valamint a tejtermelő gazdaságok. A nettó vagyon átlagos emelkedése ágazati szinten 51,8 százalékos volt 2010-2014 között, amelytől elmaradó mértékű növekedést értek el a gyümölcstermesztők (+27,9 százalék), a sertéstartók (+34,0 százalék), a szőlőtermesztők (+24,2 százalék), a vegyes gazdaságok (+42,8 százalék) és a zöldségtermesztők (+47,2 százalék). A saját tőke bővülését a legtöbb ágazatban a kötelezettségek lényegesen kisebb mértékű növekedése kísérte, kivéve a húshasznú szarvasmarhatartókat, ahol 0,9 százalékponttal nagyobb volt a kötelezettség-állomány növekedése.
milliárd HUF
82. ábra: A saját tőke és a kötelezettségek állományának változása a társas vállalkozásoknál, 2010-2014 293,3 300 250 200 150 100 50 0
48,7 35,9
98,4
76,7 28,4 20,4
6,6 3,5
34,0 19,6
16,7 17,6
39,3 46,1 4,8 0,9
Saját tőke változása
16,2 13,1 10,8
Kötelezettségek változása
Forrás: NAV adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
12.3.1. A mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások hitelállománya (mezőgazdasági géplízinggel együtt) A mezőgazdasági ágazat egyéni és társas vállalkozásaihoz kihelyezett hitelállomány nagysága 2012-től kezdve fokozatosan emelkedett, 2014-ben már meghaladta a 450 milliárd forintot is. A jelentős növekedést alapvetően a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) indukálta (a konstrukció a 12.3.3. Kedvező finanszírozási programok című alfejezetben kerül bemutatásra). Ennek köszönhetően a mezőgazdasági ágazat vállalkozásai jelentős többletforráshoz jutottak. Az NHP kedvező hatása ellenére a növekedés dinamikája azonban nem tartott ki 2015-ben, a bővülés megtorpant és a 472 milliárd forint értékű hitelállomány már csak 3,4 százalékkal bővült előző évhez képest. Az egyéni gazdaságoknál a hiteleket többnyire a takarékszövetkezetek finanszírozzák, de az elmúlt években a bankok részesedésének növekedése volt megfigyelhető. A takarékszövetkezetek speciális szolgáltatásaik miatt töltenek be kiemelt szerepet a mezőgazdaság finanszírozásában, különösen az egyéni gazdaságok és kisebb méretű vállalkozások hitelezésében. Az egyéni gazdaságok hitelállomány értéke 106 milliárd forint volt 2015-ben. Az állomány értékének alakulását elsősorban a beruházási- és forgóeszköz hitelek generálták. A teljes hitelállományból a beruházási- és a hosszú lejáratú forgóeszközök értéke 82 százalékot tett ki 2015 év végén, és ennek 96 százaléka forintalapú volt.
193
83. ábra: Az egyéni gazdaságok hitelállománya a hitel forrása és hitelcél szerint, 2015 60,0
53,0
milliárd HUF
50,0 40,0
32,0
30,0 20,0
11,8
10,0
1,1
5,6
0,8
2,0
Beruházási hitelek
Hosszú lejáratú forgóeszköz hitelek Forinthitelek
Forint folyószámlahitelek Devizahitelek
Éven belüli hitelek
Forrás: FM adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
A mezőgazdasági egyéni gazdaságokon belül a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok hitelállománya 70 milliárd forint volt, ami a teljes egyéni ágazati hitelállomány mintegy kétharmadát tette ki 2015 év végén. Az állattenyésztési és az egyéb szakágazat 30 milliárd forintnyi értékű hitelállománya a teljes egyéni hitelek 28 százalékát képviselte. Az egyes szakágazatokat tekintve megállapítható, hogy a beruházási és a hosszú lejáratú forgóeszköz hitelek a teljes állománynak több mint háromnegyedét jelentették 2015-ben. 97. táblázat: Az egyéni gazdaságok hitelállománya hitelcél szerint a kiemelt szakágazatokban, 2015
Szakágazat / Hitelcél
Beruházási Hosszú lejáratú és fejlesztési Folyószámlahitelek forgóeszközhitelek hitelek
Éven belüli hitelek
milliárd Ft Szántóföldi növénytermesztés
35,7
22,2
7,6
4,4
8,7
4,5
2
0,9
baromfi
2,8
0,9
0,7
0,1
sertés
1,8
1,1
0,3
0,3
szarvasmarha
2,7
1,4
0,6
0,3
Kertészet
3,4
2,2
0,5
0,4
Egyéb
6,3
3,8
1,8
2
54,1
32,8
11,8
7,6
Állattenyésztés ebből:
Összesen
Forrás: FM adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
A nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya 2011-ről és 2015-re 23 százalékkal csökkent, miközben a mezőgazdasági társas vállalkozásoké 12 százalékkal bővült. A dinamikus bővülésnek köszönhetően a mezőgazdaság részesedése a teljes hitelállományból a korábbi 5 százalék alatti értékről 2015-ben 6 százalékra nőtt. A mezőgazdaságban működő társas vállalkozások hiteleinek értéke 2015-ben 366 milliárd forint volt, ami 5,6 százalékos csökkenést jelent az előző évi értékhez képest. A pénzügyi válság hatásai érzékelhetők voltak a mezőgazdaság társas vállalkozásai hitelállományának alakulásában is, azonban 2013-ban és azt követően érdemi változást hozott az NHP, amelyet a mezőgazdasági vállalkozások nemzetgazdasági szerepükhöz mérten nagyobb mértékben tudtak igénybe venni, és amelynek eredményeként 2014 végére a hitelek értéke meghaladta a válság előtti szintet is.
194
400,0 350,0
84. ábra: A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya, 2011-2015 387,5 366,0 350,9 325,6 310,7
milliárd Ft
300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 2011
2012
2013
2014
2015
Forrás: MNB adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
A mezőgazdasági ágazat társas vállalkozásainál a teljes hitelállomány 74,3 százalékát kitevő éven túli hitelek állománya 1,9 százalékkal, 271,7 milliárd forintra csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ennek ellenére az állomány értéke a kedvezményes hitelkonstrukcióknak köszönhetően 35,7 százalékkal haladta meg az öt évvel ezelőtti értéket. Az éven belüli hitelek állományának 94,2 milliárd forintnyi értéke viszont 2015 végén az elmúlt öt év legalacsonyabb hitelösszegének felelt meg. Ez a szerkezeti átrendeződés is mutatja, hogy az ágazatban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a beruházásokra, amelyek értékteremtő hatással vannak a jövőt illetően, valamint a forgóeszköz hitelek futamideje is hosszabbá vált az elmúlt években, jellemzően meghaladja az egy évet. 85. ábra: A mezőgazdasági társas vállalkozásainak hitelállománya lejárati idő szerint, 2011-2015 300,0
276,9 236,6
250,0 milliárd Ft
200,2 200,0 150,0
271,7
125,4
186,1 124,6
114,3
110,6
100,0
94,2
50,0 0,0 2011
2012
2013
éven túli hitelek
2014
2015
éven belüli hitelek
Forrás: MNB adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
Nemzetgazdasági szinten a deviza alapú hitelek részesedése 2011-ben megközelítette a 60 százalékot is. Azóta – megfelelve a nemzetgazdasági érdekeknek – a devizahitelek értéke fokozatosan csökkent, így részesedése is mérséklődött. A deviza alapú hitelek értéke 2014-ről 2015-re 17,2 százalékkal csökkent, ennek köszönhetően a teljes hitelállományból való részesedésük a 2014. évi 48,7 százalékról, 2015 év végére 45,9 százalékra mérséklődött. Ezt az arányt a mezőgazdaság jelentősen alulmúlta. Míg mezőgazdasági hitelek állományának 2011-ben még 21,7 százaléka volt deviza alapú, addig 2015-re ez az arány 8,9 százalékra csökkent. A változás eredményeképpen az elmúlt öt évet tekintve 2015-ben volt a legalacsonyabb a mezőgazdasági ágazat devizakitettsége. Az elmúlt két évben tehát egy intenzív átrendeződés volt megfigyelhető a hitelállomány forrás szerinti összetételét
195
tekintve, és leginkább az NHP hatására számos vállalkozás forint alapúra váltotta át deviza hitelei egy részét.
milliárd Ft
86. ábra: A mezőgazdasági társas vállalkozásainak hitelállománya a hitel forrása szerint, 2011-2015 344,8 333,3 350,0 307,3 300,0 258,6 254,9 250,0 200,0 150,0 100,0
70,7
52,1
43,7
50,0
42,7
32,6
0,0 2011
2012
2013
2014
2015
forint hitelek Forrás: MNB adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
deviza hitelek
A banki hitelek részaránya tovább erősödött a szövetkezeti hitelállománnyal szemben, ennek megfelelően a banki hitelek 92 százalékát adták a mezőgazdaság hitelállománynak, ami 6,4 százalékponttal nagyobb az öt évvel ezelőtti arányszámnál. A banki hitelek értéke 5,2 százalékkal 337 milliárd forintra csökkent, a szövetkezeti hitelállomány 9,5 százalékkal 29 milliárd forintra esett 2014hez viszonyítva. A mezőgazdasági hitelállomány mérséklődését elsősorban a banki éven belüli forintés a devizaalapú hitelek értékének csökkenése eredményezte. 87. ábra: A mezőgazdasági társas vállalkozások teljes hitelállományának forrás és hitel nyújtója szerinti megoszlása és alakulása, 2011-2015 2011 2012 2013 2014 2015
% 0,0
10,0
20,0
devizahitelek - szövetkezetek
30,0
40,0
50,0
devizahitelek - bankok
60,0
70,0
80,0
forinthitelek - szövetkezetek
90,0
100,0
forinthitelek - bankok
Forrás: MNB adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
A takarékszövetkezetek kiszorulását magyarázza a hitelezést fellendítő NHP program is, amelynek keretében a mezőgazdasági vállalkozások számára nyújtott új hitelek több mint 90 százalékát a nagybankok és a kis- és közepes bankok folyósították, míg csupán alig 8 százalékát helyezték ki a takarékszövetkezetek. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy a bankok stratégiai ágazatként kezelik az agrárgazdaságot, az elmúlt években jelentős erőforrásokat mozgósítottak az ágazat jobb megismerésére, a sajátosságaihoz alkamzkodó hiteltermékek kifejlesztésére.
196
88. ábra: A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya hitelnyújtó szerint, 2011-2015 400,0
355,5
350,0 milliárd Ft
300,0
279,1
337,0
305,2 265,9
250,0 200,0 150,0 100,0
46,5
50,0
45,7
44,8
32,0
29,0
0,0 2011
2012
2013
2014 Bank
2015 Szövetkezet
Forrás: MNB adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
A mezőgazdasági új és használt gépek lízingszerződései alapján számított tőkekintlévőség101 az elmúlt három évben fokozatosan emelkedett, sőt 2014-ben már átlépte a 70 milliárd forintot is. A bővülés folytatódott 2015-ben is, mivel 3,7 százalékkal 78,6 milliárd forintra bővült az állomány értéke. Az öt évvel ezelőtt tapasztalt jelentős csökkenést a korábban kihelyezett nagy volumenű állományok visszafizetése okozta. A szerződéskötések száma éves szinten 2008-tól fokozatosan csökkent, majd 2010-től kezdődően folyamatos emelkedés indult el, ami kitartott a 2014. év végéig. A 2011. év végi 2213 db szerződéskötés évente átlagosan 24,0 százalékkal bővült, 2014-ben 4216 szerződést kötöttek meg. A megkötött lízingszerződések számának emelkedése megtorpant 2015-ben, így az új és használt mezőgazdasági szerződések száma 16,4 százalékkal (3523 darabra) esett az előző év adatához képest. 89. ábra: A lízingcégek mezőgazdasági szerződésszámának éves alakulása, 2011-2015 5 000
4 216 3 523
darab
4 000 3 000
2 897 2 213
2 461
2 000 1 000 0 2011
2012
2013
2014
2015
Forrás: Magyar Lízingszövetség adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
A lízingcégek által finanszírozott összeg kis mértékben, 0,7 százalékkal 72,5 milliárd forintra nőtt 2015 év végére. A teljes finanszírozási összegből 83,7 százalék részesedéssel bíró új mezőgazdasági gépek lízingje 3,6 milliárd forinttal 60,7 milliárd forintra csökkent, a használt mezőgazdasági gépek finanszírozása 52,6 százalékkal 11,8 milliárd forintra bővült az előző évhez képest. A finanszírozási összegen belül a pénzügyi lízing állománya 13 milliárd forinttal emelkedett, a mezőgazdasági géphitelezés 14,7 milliárd forinttal csökkent 2014-hez viszonyítva.
101
Tőkekintlévőség: a jelentés fordulónapja után esedékessé váló, már folyósított, de még nem lejárt, ügyféllel szembeni tőkekövetelések összege.
197
90. ábra: A lízingcégek mezőgazdasági finanszírozott összegének102 éves alakulása, 2011-2015
milliárd Ft
80,0 60,0
72,0
72,5
2014
2015
45,0 34,7
40,0 24,4 20,0 0,0 2011
2012
2013
Forrás: Magyar Lízingszövetség adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
A finanszírozott összeg növekedését érintően meg kell említenünk az NHP jelentőségét, ami fellendítette a lízingpiacot is, miután 2014. január 1-jétől beengedték a lízingfinanszírozást is a programba. A beruházások finanszírozására kihelyezett 136,6 milliárd forint 40,7 százaléka a mezőgazdasági gépek finanszírozását jelentette az NHP keretében 2015-ben. A kihelyezett 55,6 milliárd forint 17,3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket. A mezőgazdasági gépek NHP keretén belüli lízingfinanszírozásának növekedése a program sikerességét támasztja alá.
12.3.3. Kedvezményes finanszírozási programok A mezőgazdaság finanszírozásában az állami szerepvállalás lényegesen meghaladja az átlagos nemzetgazdasági arányt, amelyet az ágazatra jellemző jövedelem-diszparitás, és a magas forgóeszközigény (a szántóföldi növénytermesztés esetében a folyamatosan jelentkező költségeket az évente egyszer jelentkező jövedelemből kell finanszírozni), a többi ágazathoz viszonyított alacsony jövedelmezőség, és mindezekkel együtt az ágazat stratégiai jelentősége indokol. Az ágazat termékei iránti kereslet és kínálat erősen árrugalmatlan, a kereslet lassú növekedésre képes a kínálathoz képest, és a technikai fejlődéssel járó termelésbővülést nem kíséri az ágazati profitráta emelkedése. A mezőgazdaság atomisztikus, rendkívül felaprózott termelési és birtokstruktúrája nem teszi lehetővé a termelők piaci alku erejének növelését a koncentrált és oligopolisztikus helyzetben lévő inputanyaggyártókkal, feldolgozókkal és kereskedelmi láncokkal szemben.103 Az atomisztikus termelési struktúra és az ebből fakadó mérethatékonysági szintet többnyire nem, vagy alig elérő vállalkozások az ágazat nagy tőkeigényessége miatt alacsony eszköz arányos jövedelmet képesek előállítani. Az alacsony jövedelmezőség miatt a vállalkozások tőkeakkumulációja is törvényszerűen lassabb az egyéb ágazatokban működő vállalkozásokéhoz képest. A kisebb vállalkozásokra a mezőgazdaságban még inkább igaz, hogy a finanszírozóknál velük kapcsolatban jelentkező információs elégtelenség, valamint az alacsony profit miatt kisebb eséllyel indulnak a finanszírozási versenyben. Következésképpen az ágazat a piaci hitelkamatokat nehezen tudja kigazdálkodni, ezért szükséges számára kedvezményes finanszírozási forrásokat biztosítani. A kedvezményes finanszírozási konstrukciók célja tehát az, hogy fejlesztési, kitörési esélyt adjanak a szektornak olyan hitelek segítségével, amelyek alacsony kamatuk révén a mezőgazdaság esetében is biztosítják a beruházások megtérülését, emellett hosszú távú forgótőkét nyújtanak az ágazatnak. A Kormány az ágazatok kedvezményes finanszírozását alapvetően az MFB Zrt. által működtetett kedvezményes hitelkonstrukciókkal, valamint a költségvetési kamat- és/vagy kezesi díjtámogatással működő, egyéb agrárfinanszírozási programokkal biztosítja. Ezeket egészíti ki a 2013-ban elindított NHP, illetve ide tartoznak még a döntően Magyarország uniós csatlakozása előtt bevezetett kamattámogatás és esetenként állami kezességvállalás mellett működő, jelenleg már kifutás alatt álló hitelprogramok is.
102
Finanszírozott összeg: a vonatkozó időszakban a finanszírozó és az ügyfél közötti szerződésben kikötött, folyósításra került, az ügyfél által elismert tőkerész forintban kifejezett értéke 103 Kemény Gábor (szerk.): A hazai mezőgazdaság finanszírozási csatornái és a pénzügyi válság ezekre gyakorolt hatása. Bp.: Agrárgazdasági Kutatóintézet, 2010. 149 p.
198
Az MFB Zrt. által működtetett agrárfinanszírozási programok közös eleme a szektorális irányultság, amelynek alapján biztosított, hogy a program forrásait csak a megcélzott hitelfelvevői kör vehesse igénybe, a feltételrendszerben meghatározott célra. Az MFB Zrt. által felszámított kedvezményes kamat a hitelprogramok esetében a bevont devizaforrások és a piaci forint kamatszint különbözetén alapszik, mivel a hitelprogramok forint hitelre deviza kamatot számítanak fel. Amennyiben az MFB Zrt.-nek a mechanizmusból kifolyólag árfolyamvesztesége származik, a központi költségvetés egy árfolyam-garancia megállapodás alapján számára azt megtéríti. Az MFB Zrt. az elmúlt években számos hitelprogramot indított, amelyekből közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül részesültek a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások is. Az egyes programokat az MFB Zrt. a Földművelésügyi Minisztériummal együtt dolgozta ki. A 2014-ben lezárult hitelprogramok folytatásaként 2015 februárjában három új kedvezményes hitelprogramot indított az MFB Zrt., amely programokat az FM-el együtt dolgozta ki: MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020, MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020, MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020. Az eddig is működő hitelprogramok újbóli meghirdetése a keretösszegek megemelésén túl az új uniós állami támogatási szabályokkal való összhang megteremtése érdekében vált szükségessé.
199
91. ábra: Az agrárvállalkozások számára elérhető, 2015-ben működő kedvezményes MFB hitelprogramok megoszlása a meghirdetett keret alapján
MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020; 21%
MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020; 52%
MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020; 28% Forrás: MFB104
Az agrárvállalkozások számára 2015-ben az alábbi programok105 voltak elérhetőek: A 15 milliárd forintos keretösszegű MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 – amely a 2014. december 31-ével lezárult MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogramot váltotta fel – a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával, halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások, továbbá a baromfi, nyúl, sertés és szarvasmarha állattenyésztési ágazatban tevékenykedő termeltetők számára nyújt maximum 6 éves futamidejű hitelt. A hitel összege 1–50 millió forint (termeltetők esetében maximum 500 millió forint) lehet. Az FM a hitelprogram keretében felvett hitelek kamatához egy 2015. augusztusi módosításnak köszönhetően – a korábbi 50 százalék helyett – 60 százalékos, de legfeljebb évi 4 százalékpontos kamattámogatást biztosít, amely megemelt kamattámogatás a lezárult hitelprogram keretében fennálló hatályos hitelszerződésekhez is igénybe vehető. A kamattámogatás figyelembevételével a hitel éves kamata mintegy 2,2 százalék körül alakul. A kamattámogatás csekély összegű támogatásnak minősül. Ezen hitelprogram keretében 2015. december 6-tól a jégesővel sújtott településen gazdálkodó növénytermesztési szakágazatba tartozó tevékenységet folytató mezőgazdasági termelők, termelői szerveződések a szokásos kamat- és díjtámogatás helyett 100 százalékos kamat és kezességi díjtámogatásban részesülnek, továbbá igényelhetik a hitelfelvételhez kapcsolódó meghatározott egyszeri díjak/költségek, valamint szintén meghatározott, folyamatosan felmerülő díjak és költségek megtérítését. A kamat-, kezességi díjtámogatás és költségtámogatás csekély összegű támogatásnak minősül. Az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 – amely a 2014. december 31-ével lezárult Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogramot váltotta fel – 8 milliárd forint keretösszegű, 7 éves futamidejű forgóeszközhitelt biztosít a zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek, valamint a zöldséggyümölcs termelői pályán kívül működő, minősített elismeréssel rendelkező termelői csoportoknak. A felvett hitel összege 50–250 millió forint lehet. Ezen hitelprogram keretében felvett hitelekhez, hasonlóan az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020-hoz, az FM 60 százalékos kamattámogatást biztosít, így a hitelek éves kamatlába mintegy 2 százalékos szint körül alakul. A jégesővel érintett településen gazdálkodók, hasonlóan az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020-hoz, 100 százalékos kamat és kezességi díjtámogatásban részesülnek, továbbá igényelhetik a hitelfelvételhez kapcsolódó meghatározott egyszeri díjak/költségek, valamint szintén meghatározott, folyamatosan felmerülő díjak és költségek megtérítését. A 6 milliárd forint keretösszegű MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 – amely a 2014. december 31-ével lezárult MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogramot váltotta fel – az élelmiszeripari vállalkozások maximum 6 éves futamidejű forgóeszköz-finanszírozása által segíti elő 104
Az ábra nem tartalmazza az MFB-NHP Földvásárlási Hitelprogram keretösszegét, amely 250 milliárd forint. Nem térünk ki az MFB Kisvállalkozói Hitelre, valamint az MFB Vállalkozásfinanszírozási Programra, melyek célcsoportját nem kimondottan az agrárvállalkozások képezik, de ettől függetlenül jelentős szerepet töltenek be. 105
200
az élelmiszeripari ágazat versenyképességét. A felvett hitel összege 50–500 millió forint között lehet. Az FM ehhez a hitelprogramhoz is 60 százalékos, de maximum 4 százalékpontos költségvetési kamattámogatást biztosít csekély összegű támogatásként. A hitel éves kamata így mintegy 2,2 százalék körül alakul. Fentieken túl fontos megemlíteni az MFB-NHP Földvásárlási Hitelprogramot, amelynek célja, hogy segítse az állami tulajdonú földek árverés útján értékesített földrészletek megvásárlását. A hitelszerződés megkötésére 2016. december 31-ig van lehetőség. A hitelkeret összege 250 milliárd forint. A felvehető hitel összege maximum 300 millió forint. A hitel futamideje legfeljebb 20 év, 0-10 év között fix 1,95 százalék/év kamatozású. 2015. december 31-ig az alábbi táblázatban szereplő programokra összesen 214 millió forint értékű kérelem érkezett be az agráriumban működő vállalkozások részéről, amelynek 100 százaléka jóváhagyásra került. Az alábbi hitelprogramok alacsonyabb keretkihasználtságát az alternatív finanszírozási eszközként szóba jöhető NHP magyarázza. 98. táblázat: 2015-ben az agrárvállalkozások számára elérhető kedvezményes MFB hitelprogramok vállalkozási forma szerint és szakágazati bontásban (millió forint, 2015. december 31.) Vállalkozási forma Szakágazati bontásban szerint Megnevezés Összesen Mikrovállalkozás
Állattenyésztés
Szántóföldi
Kertészet
Élelmiszeripar
MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020
92
50
34
8
-
92
MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020
50
-
-
-
50
50
MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020
72
-
-
-
72
72
Összesen
214
50
34
8
122
214
Forrás: MFB adatok alapján készült FM Agrárközgazdasági Főosztályán
Fontos kitérni azon MFB-s programokra is, amelyek esetében 2015-ben ugyan már nem lehetett szerződést kötni, de az állományi adatoknak még van relevanciája. 99. táblázat: Már lezárult, de nagy jelentőséggel bíró programok 2015. december 31-én fennálló hitelállománya (millió forint)
2015. december 31-én Megnevezés fennálló hitelállomány Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram
2 339,6
Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram
4,3
MFB Fagykár 2011 Forgóeszköz Hitelprogram
2,7
MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram
1 132,2
Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram
945,6
Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram
550,8
Forrás: MFB adatok alapján készült FM Agrárközgazdasági Főosztályán
201
A fenti táblázatban szereplő hitelprogramokra összesen 48,5 milliárd forint értékű kérelem érkezett be az agrárium szereplői részéről, amelyből 40,6 milliárd (84%) forint értékű hitelkérelmet hagytak jóvá. Ezen hitelprogramok 2015. december 31-én fennálló hitelállománya közel 5 milliárd forint értékű. 2014. december 31-vel lezárult hitelprogramok közül kiemelendő az Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram (korábban „Sikeres Magyarországért”), amely éven túli beruházási hitelt biztosított a mezőgazdasági vállalkozások számára, illetve a Darányi Ignác Terv (korábban Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, ÚMVP) pályázataihoz is kiegészítő forrást nyújtott, az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram, amely fő célja a mezőgazdasági vállalkozások – elsősorban az állattenyésztést folytató vállalkozások – versenyképességének növelése, valamint az Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram, amely kedvezményes kamatozású forgóeszközhitelt biztosított a zöldséggyümölcs termelői szervezeteknek. A 2015-ben működő és a már lezárult, de nagy jelentőséggel bíró hitelprogramokra vonatkozóan 2015 végéig az agráriumot érintően több mint 56,4 milliárd forint értékű hitelkérelmet nyújtottak be, amelynek több mint 85 százalékát hagyták jóvá, azaz 48 milliárd forint került kihelyezésre. Az MFB-s hitelprogramhoz fűződően a teljes jóváhagyott hitelállományból a rendelkezésre álló adatok alapján a mezőgazdasági ágazat vállalkozásai részére jóváhagyott, 48 milliárd forint értékű – kedvezményes, MFB Zrt. által nyújtott – hitelek 98 százaléka a társas vállalkozások fejlesztését segítette, míg az egyéni vállalkozások 270 millió forint értékű állománnyal rendelkeztek. A társas vállalkozásokhoz fűződő teljes hitelállomány 37 százalékát a mikro-, 35 százalékát a kis- és 26 százalékát a középvállalkozások használták fel. Az előző évhez képest jóváhagyott hitelállományok arányaiban változás nem figyelhető meg. Szakágazati bontásban – a mezőgazdaságon belül – a rendelkezésre álló adatok alapján a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások vették igénybe a hitelek több mint felét, 26,7 milliárd forintot, míg 12 milliárd forint (25 százalék) az állattenyésztési ágazathoz került. A kertészeti tevékenységet folytató vállalkozások a mezőgazdaság számára jóváhagyott kedvezményes MFB hitelekből csupán 3 százalékkal részesedtek. 100. táblázat: Jóváhagyott kedvezményes MFB hitelek a mezőgazdasági szakágazatokban (milliárd forint, 2015. december 31-ig)106
Megnevezés
Szántóföldi
Kertészet
Állattenyésztés
Egyéb
Összesen
Egyéni gazdaságok
0,23
-
0,04
-
0,27
Társas vállalkozások
25,99
1,36
11,92
7,84
47,11
Mikrovállalkozás
11,59
0,90
2,22
2,97
17,68
Kisvállalkozás
9,12
0,24
4,31
3,12
16,80
Középvállalkozás
5,25
0,23
5,38
1,75
12,60
Nagyvállalkozás
0,03
-
-
-
0,03
Nem besorolható
0,48
0,01
0,09
0,09
0,67
Összesen
26,70
1,37
12,04
7,94
48,05
ebből:
Forrás: MFB adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán 106
Szakágazati bontásban a táblázat nagyságrendileg tájékoztatást nyújt. A rendelkezésre álló adatok alapján készült az előzőekben elemzett 2015-ben már működő és a már lezárult MFB-s programok vonatkozásában.
202
Az élelmiszeripari vállalkozások kedvezményes finanszírozású jóváhagyott hitelek értéke 37,3 milliárd forint volt, amelynek közel felét a mikro- és kisvállalkozások adták (48 százalék), a középvállalkozások 31 százalékot, a nagyvállalkozások 18 százalékot tettek ki. A jóváhagyott hitelállomány 4 százaléka méret szerint nem besorolható kategóriába tartozott. 101. táblázat: Befogadott és jóváhagyott kedvezményes MFB hitelek az élelmiszeriparban (milliárd forint, 2015. december 31-ig) Az élelmiszeripari vállalkozások Megnevezés Befogadott Jóváhagyott részesedése a jóváhagyott hitelekből (%)
Egyéni gazdaságok
-
-
-
47,53
35,93
96%
Mikrovállalkozás
8,35
5,86
16%
Kisvállalkozás
17,29
11,79
32%
Középvállalkozás
14,59
11,69
31%
Nagyvállalkozás
7,31
6,58
18%
Nem besorolható
1,86
1,32
4%
Összesen
49,39
37,25
100%
Társas vállalkozások ebből:
Forrás: MFB adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
Magyarország uniós csatlakozását megelőzően, illetve az azt követő években az agrárkormányzat számos költségvetési kamattámogatással, illetve néhány esetben a hitelügylethez kapcsolódó költségvetési kezességvállalással működő kedvezményes finanszírozási programot hirdetett meg, amelyek keretében a költségvetés 2015-ben a NAV adatai szerint 987,8 millió forint támogatást biztosított. A programok fennálló hitelállománya 2015 év végén 13,7 milliárd forint volt az OSAP révén rendelkezésre álló adatok alapján. A kedvezményes hitelprogramok (ideértve a beruházási hitelekhez és pénzügyi lízinghez nyújtott kamattámogatási programot107 is) már lezárultak, azok keretében 2015-ben már nem kerülhetett sor szerződéskötésre. A beruházási hitelekhez és pénzügyi lízinghez nyújtott kamattámogatási program 2015. június 3-án felfüggesztésre került108. Ehhez a programhoz kapcsolódóan 2015-ben 4066 darab szerződés alapján, 441 millió forint kamattámogatás kifizetésére került sor. 2002-ben elindult a Széchenyi Kártya Program, amely az agráriumban működő vállalkozások számára 2011-ben vált elérhetővé Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) Folyószámlahitel néven. Az ASZK a mikro-, kis- és középvállalkozás kritériumoknak megfelelő, mezőgazdasági termék előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, valamint erdő-, vad- és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző egyéni vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek, családi gazdálkodóknak, erdőbirtokossági társulatoknak, gazdasági társaságoknak, egyéni cégeknek, illetve szövetkezeteknek biztosít kedvezményes feltételekkel, állami kamat- és kezességi díjtámogatás mellett 1, 2 vagy 3 éves lejáratú folyószámlahitelt. 107 108
114/2008 (IX .5.) FVM rendelet alapján Lásd: 2015. június 3-i Földművelésügyi Értesítő LXV. évfolyam 4. szám 150. o.
203
2015 augusztus végétől még kedvezőbbé vált az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel feltételrendszere. A korábbi 25 millió forintról 50 millió forintra emelkedett a felvehető hitel maximuma, illetve a lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelők is 15 millió forint hitelt igényelhetnek a korábbi 10 millió forinttal szemben. o Rugalmasabbá vált a hitel összegének meghatározása, 500 ezer forinttól kezdődően immár 100 ezer forintos lépésközzel határozható meg a hitel összege, az eddigi 500 ezer forintos lépésköz helyett. o A biztosítékok tekintetében a tárgyi biztosíték nélkül – tehát csak harmadik személy készfizető kezességvállalása és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalása mellett – felvehető hitel összege 15 millió forintról 25 millió forintra emelkedet azzal, hogy 15 millió forintos hitelösszegig meghatározott kivételektől (induló fiatal mezőgazdasági termelő, veszteséggel gazdálkodó őstermelő/családi gazdálkodó) eltekintve nem kerülhet sor tárgyi biztosíték bevonására, 15-25 millió forintos hitelösszeg esetén a hitelnyújtó egyedi mérlegelés alapján dönthet a tárgyi fedezet bevonásáról. o Az előírt működési múlt tekintetében egy éves gazdálkodói múlt elégséges immár 25 millió forint felvételéhez, míg megelőzően ilyen működési múlttal csak 15 millió forintos hitelösszeg volt kihelyezhető. o A mezőgazdasági csekély összegű támogatási keret szűkös korlátának oldása érdekében bevezetésre került a kezesi díjtámogatás nélküli konstrukció, amelynek részeként például lehetővé válik, hogy az Alapítvány költségvetési viszontgarancia nélkül úgymond kizárólag saját vagyona terhére vállaljon kezességet. Az ilyen kezességvállalás nem minősül állami támogatásnak, így nem terheli az ügyfél csekély összegű támogatási keretét. Az FM a program keretében megkötött folyószámlahitel-szerződésekhez 2013 júliusától évi 4 százalékpont kamattámogatást és 50 százalék garanciadíj támogatást nyújt, továbbá az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez is igényelhető a jégesővel érintett településen gazdálkodók számára a 100 százalékos kamat és kezességi díjtámogatás, a hitelfelvételhez kapcsolódó meghatározott egyszeri díjak/költségek és a hitelek fenntartásával kapcsolatban folyamatosan felmerülő díjak és költségek megtérítése. o
A vállalkozások 2015 év végére több mint 40 milliárd forint értékben nyújtottak be ASZK hiteligényt, amelyből a kumulált értékek alapján 23 milliárd forint értékű hitelkeretre kötöttek szerződést a hitelintézetek, ami 3193 szerződést jelentett. Így az ASZK keretében leszerződött hitelek összege egy év alatt közel a duplájára nőtt. Az ASZK főként a kisebb üzemméretű egyéni gazdaságok (őstermelők, családi gazdaságok, fiatal mezőgazdasági termelők, egyéni vállalkozások) forgóeszközfinanszírozásában tölt be jelentős szerepet, a konstrukció 2011. évi indulása óta az egyéni gazdaságok mintegy 16 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést. 92. ábra: Ténylegesen leszerződött ASZK Folyószámlahitel összeg kumulált nagyságának alakulása
25
23,0
milliárd Ft
20 15
12,7
10
6,7
5 0
3,6 0,5 2011
2012
2013
2014
2015
Forrás: KAVOSZ adatok alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
204
Év
102. táblázat: ASZK Folyószámlahitelkeret összeg kumulált nagysága (ténylegesen leszerződött hitelkeretösszeg, ágazatonként, milliárd forint, 2015. december 31-ig)
Egyéni Ágazat
Társas
Őstermelő
Egyéni vállalkozó
Családi gazdaság
Összesen
Mikrovállalkozás
Kisvállalkozás
Középvállalkozás
Összesen
1,37
4,84
9,39
15,61
4,65
1,43
0,04
6,12
Állattenyésztés ebből: Egyéb
0,36
1,03
0,94
2,33
1,14
0,20
0,00
1,33
0,11
1,00
1,03
2,14
1,17
0,41
0,04
1,63
Kertészet
0,10
0,23
0,29
0,62
0,15
0,08
0,00
0,23
Szántóföldi
0,81
2,58
7,13
10,52
2,20
0,73
0,00
2,93
Élelmiszeripar
0,02
0,20
0,04
0,26
0,68
0,22
0,00
0,90
Összesen
1,39
5,04
9,43
15,86
5,33
1,65
0,04
7,02
Mezőgazdaság
Forrás: KAVOSZ adatok alapján készítette az AKI
A mezőgazdasági szektor a teljes – agrárszektorba kihelyezett – folyószámlahitel összeg 95 százalékával, azaz 21,7 milliárd forinttal rendelkezett. Ebből 15,6 milliárd forintot az egyéni gazdaságokhoz, 6,12 milliárd forintot pedig a társas vállalkozásokhoz helyeztek ki a hitelintézetek, amely alátámasztja a konstrukció egyéni gazdaságok finanszírozásában betöltött fontos szerepét. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságoknál a folyószámlahitel állomány 60 százalékát a családi gazdaságok, 31 százalékát az egyéni vállalkozók, 8,8 százalékát pedig az őstermelők vették igénybe. A társas vállalkozásoknál a mikrovállalkozásokhoz kihelyezett 4,6 milliárd forint értékű hitel a hitelkeret összegének 76 százalékát tette ki, ami több mint háromszorosa volt a kisvállalkozásokénak (23,4 százalék). A mezőgazdasági szakágazatok közül a legmeghatározóbb a szántóföldi növénytermesztés volt, az ide tartozó vállalkozások az ágazati hitelkeret összeg mintegy 62 százalékával rendelkeznek. A 2015. év végén a kertészeti ágazatban volt a legalacsonyabb a folyószámla-hitelkeret kumulált értéke, az előző évhez képest duplája, de még így is csupán 850 millió forint (a teljes leszerződött hitelkeretösszeg 3,9 százaléka). Az élelmiszeripari ágazat vállalkozásai szintén növelték folyószámlahitel-keret összegüket, év végére 1,2 milliárd forint volt az hitelkeretek kumulált értéke, amely az előző évi 630 millió forinthoz képest több mint 90 százalékos bővülést jelentett. Az élelmiszeripar esetében a társas vállalkozások hitelei a ténylegesen leszerződött hitelösszeg 78 százalékát jelentették. A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások 2015-ben 1229 szerződést kötöttek, mintegy 10 milliárd forint hitelösszegben, amely több mint 70 százalékkal haladta meg az előző évi 6 milliárd forintos hitelkeretet. A rövid lejáratú hitelek 4 milliárd forintot, 40 százalékot tettek ki. Az éven túli lejáratú hitelek aránya kis mértékben bővült. A 3 éves lejáratú hitelek aránya 2015-ben 53 százalék volt. Az MFB Zrt. által és az ASZK keretében működtetett és korábban kifejtett kedvezményes agrárfinanszírozási programok indulása óta közel 70 milliárd forint109 hitelkihelyezés történt. Az MNB 2013. június 1-jén indította el a Növekedési Hitelprogram három pillérből álló I. szakaszát 750 milliárd forintos keretösszeggel. Az NHP elindulása óta a piacon elérhető egyik legkedvezményesebb forrásnak minősül, 2,5 százalékon maximált kamata egészen 2014 áprilisáig nem érte el a jegybanki alapkamatlábat sem. A jegybanki alapkamatláb 2014. április 30. óta süllyedt 2,5 109 Amely nem tartalmazza az MFB Kisvállalkozói Hitel és a Vállalkozásfinanszírozási program jóváhagyott állományát, ami együttesen több mint 31 milliárd forintot tesz ki.
205
százalék alá, ettől függetlenül az NHP továbbra is az egyik legkedvezményesebb forrás a piacon. A 2013. szeptember 30-ig tartó I. szakasz keretösszegéből 701 milliárd forint került kifizetésre (93%), amelyből kiugró volt a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem részesedése. Ezen időszakon belül a mezőgazdasági ágazat vállalkozásaihoz 103 milliárd forintot, az élelmiszeripar vállalkozásaihoz 41 milliárd forintot helyeztek ki a bankok a program keretén belül. 2013. október 1-jén elindult az NHP két pillérből álló II. szakasza először 500, majd 1000 milliárd forintos keretösszeggel, azzal a kitétellel, hogy igény esetén a keretösszeg felemelhető 2000 milliárd forintra. A II. szakasz első pillére keretében kapott kölcsön kizárólag beruházásra, forgóeszközfinanszírozásra és EU-s támogatás előfinanszírozásához használható fel, míg a második pillérből lehet igényelni forrást meglévő kölcsön, illetve pénzügyi lízing kiváltására. A II. szakasz során változás, hogy a második pillérben (hitelkiváltás) kötött kkv szerződések összegének aránya egy adott hitelintézet esetében nem haladhatja meg a két pillérben általa összesen kötött kkv szerződések összegének 10 százalékát. A II. szakasz keretében részt vevő hitelintézetek 2015. december 31-ig 293 milliárd forint110 összegű, az agrárszektorban tevékenységet folytató vállalkozással megkötött szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB felé, mintegy 7466 db ügylethez és 3313 db vállalkozáshoz kapcsolódóan, amelynek több mint 95 százaléka új hitel. A II. szakasz első pillérén belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 51 százalék (142 milliárd forint), az új forgóeszközhiteleké 23 százalék (63 milliárd forint), míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 26 százalék (74 milliárd forint). A II. szakasz második pillérében (hitelkiváltás) a beruházási hitelek részesedése 78 százalék, míg a forgóeszközhiteleké 22 százalék, továbbá a szerződött hitelek több mint 95 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 5 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta. (MNB) 103. táblázat: Az NHP II. szakasza keretében nyújtott hitelek hitelcélok szerinti eloszlása
Első pillér
NHP
Második pillér
Új beruházási hitel
Új forgóeszköz hitel
Európai Uniós hitel
Összesen
Beruházási hitel
Forgóeszköz hitel
Összesen
Szerződött összeg (milliárd forint), ebből
818,9
385,5
126
1 330,40
48,8
22,8
71,6
mezőgazdaság
141,5
62,9
74,2
278,6
11,1
3,1
14,2
élelmiszeripar
48,6
50,6
4,1
103,3
3,1
2,6
5,7
23,7
61,4
30,9
-
55,5
79
-
mezőgazdaság
28,6
89,1
46,2
-
66,2
74,7
-
élelmiszeripar
52,4
157,1
68,9
-
73,1
161,3
-
Szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamidő (év), ebből:
7,1
2,3
1,7
-
6,7
2,6
-
mezőgazdasági
6,3
2,2
1,9
-
5,7
2,6
-
élelmiszeripar
8,3
2
1,1
-
5,2
2,6
-
II. szakasz
Átlagos szerződéses összeg (millió forint), ebből:
Forrás: MNB 110 Az ágazati besorolás az őstermelőket és családi gazdálkodókat nem tartalmazza. Ők 26,7 milliárd forint értékben vettek fel hitelt az NHP második szakasza keretében.
206
A II. szakasz első pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 28,6 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 89,1 millió forint, míg az EU-s hiteleké 46,2 millió forint, mindhárom jelentősen felülmúlja a nemzetgazdasági szinten mért 23, 61 és 31 millió forintos átlagokat. Ebben a pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 6,3 év, az új forgóeszközhiteleké 2,2 év, az EU-s hitelek esetében pedig 1,9 év. A II. szakasz második pillérében (hitelkiváltás) létrejött ügyleteken belül a beruházási hitelek átlagos mérete 66,2 millió forint, míg a forgóeszközhiteleké 74,7 millió forint. Ebben a pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 5,7 év, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké 2,6 év. (MNB) A mezőgazdasági ágban az új hitelnyújtásokból a mikrovállalkozások 30 százalékban, a kisvállalkozások 40 százalékban, a középvállalkozások 30 százalékban részesedtek. Nemzetgazdasági szinten a mikro-, kis-, és középvállalkozások összesített részesedése az NHP II. szakaszából 40, 33 és 28 százalék. Jól látható tehát, hogy az agrárágazatban az erősebb, nagyobb, jobb adósminősítéssel rendelkező vállalkozások jutnak hitelhez. Az NHP paraméterei (a 2,5 százalékpontban maximált kamatfelár és az I. szakasz esetében rendelkezésre álló viszonylag rövid határidő) arra ösztönözték a hitelintézeteket, hogy a jobb adósminősítésű cégeknek, jórészt nagyobb összegű hitelek formájában helyezzék ki a forrásokat. (MNB) A mezőgazdasági vállalkozások számára nyújtott új hitelek 74,5 százalékát a nagybankok, 17,5 százalékát a kis- és közepes bankok, míg csupán 8 százalékát helyezték ki a takarékszövetkezetek. (MNB) A nagybankok mezőgazdasági szektorba irányuló NHP kihelyezéseinek 42 százalékát, a kisbankokénak 80 százalékát, míg a takarékszövetkezeteknél mintegy 65 százalékát az új beruházási hitelek teszik ki. Az új forgóeszközhitelek aránya a nagybankoknál 27 százalék, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél 10, illetve 7 százalék. Az EU-s hitelek részesedése 30 százalék a nagybankoknál, a kis- és közepes bankoknál 10 százalék, a takarékszövetkezeteknél pedig 28 százalék. Vállalatméret szerint a mikrovállalkozások közel háromnegyede (73 százalék) új beruházási hitelt vett fel, a kis- és közepes vállalkozások hitelfelvétele esetében ez az arány 45, illetve 37 százalék. A forgóeszköz valamint az EU-s hitelek felhasználásában a mikrovállalkozások arányaiban kevésbé részesedtek (MNB). 93. ábra: A mezőgazdasági szektorba irányuló NHP hitelkihelyezések (NHP II. szakasz, első pillér)
Forrás: MNB
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar vállalkozásai (beleértve a családi gazdálkodókat és őstermelőket) az NHP keretein belül összesen 428,4 milliárd forint hitelösszeghez jutottak 2015 végéig. Az élelmiszeriparban tevékenységet folytató vállalkozások 2015. december 31-ig 109 milliárd forint összegű szerződést kötöttek, mintegy 1369 db ügylethez és 635 db vállalkozáshoz kapcsolódóan, amelyből hitelkiváltáshoz mindössze 5 százalék köthető. Hitelcél szerint 80 százalék (85,7 milliárd forint) az élelmiszergyártáshoz, míg 20 százalék (23,3 milliárd forint) az italgyártáshoz 207
kapcsolódott. Az élelmiszergyártáson belül a húsfeldolgozással és a malomipari termékekkel foglalkozó vállalkozások vették igénybe a hitelek felét, de jelentős részt képviseltek a gyümölcszöldségfeldolgozással, pékáru-, tésztafélék gyártásával foglalkozó vállalkozások is. Az italgyártáson belül az üdítőital- és ásványvízgyártás, valamint a szőlőbortermelés kiemelendő. Az II. szakasz első pillérben az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 47 százalék, az új forgóeszközhiteleké 49 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 4 százalék. A második pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 54 százalék, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 46 százalék. (MNB) A nagybankok és takarékszövetkezetek kihelyezéseinek mintegy 40 százalékát, a kis- és közepes bankokénak háromnegyedét az új beruházási hitelek teszik ki. Az új forgóeszközhitelek aránya a nagybankoknál és takarékszövetkezeteknél közel 60 százalék, míg a kis- és közepes bankoknál 17 százalék. Az EU-s hitelek részesedése jellemzően alacsony, 3 százalék a nagybankoknál, a kis- és közepes bankoknál 9 százalék, a takarékszövetkezeteknél pedig 2 százalék. Vállalatméret szerint a mikrovállalkozások hitelfelvételének háromnegyede új beruházási hitelekre irányul, míg a közepes vállalkozások közel kétharmad részben új forgóeszközhitelt vesznek fel. (MNB) 94. ábra: Az élelmiszeripar számára nyújtott új hitelek cél és bankcsoport szerinti megoszlása (NHP II. szakasz, 2015. dec. 31.)
Forrás: MNB
Az NHP I és II. szakaszában kiemelkedő érdeklődés mutatkozott az AVHGA és a Garantiqa kezessége iránt. A hitelprogram nagy eredménye volt, hogy sikerült megtörni a beruházási hitelek évek óta alacsony szinten való stagnálását. Az NHP keretében 2015 év végén az AVHGA és a Garantiqa által kezességvállalásban részesített hitelállomány értéke csökkent. Az előző negyedévi állomány értéke 22,6 százalékkal, 23,3 milliárd forintra mérséklődött az aktuális negyedév végére. Ebből a mezőgazdasági szektor vállalkozásait 2015 év végén összesen 15,8 milliárd forinthoz segítette hozzá a két garanciaszervezet, ami 25,2 százalékos csökkenést jelentett az előző negyedévhez képest. Az élelmiszeriparban a két szervezet által együttesen garantált hitel 16,3 százalékkal, 7,4 milliárd forintra szűkült. A bankok túlzott kockázatkerülése és a szigorú hitelfeltételek miatt számos vállalkozás nem jutott sem az NHP-n kívüli, sem azon belüli hitelekhez, ezért az MNB 2015. március 16-tól meghirdette az NHP+ konstrukciót, amely az NHP-ból kiszoruló kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit hívatott javítani. A Monetáris Tanács 500 milliárd forintot különített el az NHP+ konstrukcióra, majd 2015. szeptember 22-i döntésével lehetővé tette e keretösszeg 100 százalékának az NHP II. szakasza feltételei szerinti felhasználását. Az NHP+ keretében az MNB a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan korlátozott ideig, korlátozott mértékben és összegben a kis- és középvállalkozás-hitelkockázatot vállal át a hitelintézetektől. Az NHP+ keretében kapott kölcsön kizárólag beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra és EU-s támogatás előfinanszírozásához használható fel. (MNB)
208
Fontos változás volt, hogy 2014. júliustól az újonnan alapított vállalkozások is igényelhettek hitelt a programból, illetve a forrás vevőkövetelések faktoringon keresztüli finanszírozására is felhasználható. Az utóbbi módosítás jelentősége abban rejlik, hogy azon vállalkozások is forráshoz juthatnak, amelyek megfelelő biztosítékok híján nem jutottak forgóeszközhitelhez, de jó kockázati besorolású ügyfélnek minősülnek. Az NHP rendkívül kedvező kamatszintje okán jelentős kiszorító hatással bír. Az MNB Az első 18 hónap c. tanulmánykötetében Szöllősi László és Pogácsás Péter megállapítja, hogy „Az MFB programjaiban az NHP kiszorító hatásának köszönhetően az elmúlt évben érzékelhetően csökkent az aktivitás” még az FM által nyújtott kamattámogatás ellenére is. (MNB Az első 18 hónap, 2014:20) Ez a tendencia 2015-ben is folytatódott. Ugyanakkor a Széchenyi Kártya Programra és a mikrohitel programokra nem volt ilyen hatással, tekintettel az eltérő célcsoportra és a banki bírálati eljárásrendre. 2016. január 1-jén elindult az NHP két pillérből álló III. szakasza, pillérenként 300 milliárd forintos keretösszeggel, amely az NHP fokozatos kivezetését hivatott szolgálni. A III. szakasz mindkét pillére keretében kapott kölcsön kizárólag beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra és EU-s támogatás előfinanszírozásához használható fel. (MNB)
12.3.4. Intézményi kezességvállalás Az intézményi kezességvállalásnak kulcsszerepe van az agrárszektor hitelezésében. Egyrészt a hazai gazdasági szereplők egy része túlságosan eladósodott ahhoz, hogy újabb hitelt vegyen fel (nincs elég szabad fedezete), másrészt sok olyan kis cég van, amely jogi kötelezettség híján nem vezet olyan közhiteles nyilvántartást, amely alapján a bankok becsülni tudnák a hitel kockázatát. Tovább növeli a kockázatot, hogy a mezőgazdasági üzemek fedezetbe adható eszközeinek jelentős része korlátozott forgalomképességgel bír (pl. állattartó telepek). A bankok ágazattal szembeni túlzott kockázatkerülő magatartása ugyanakkor indokolatlan, hiszen a mezőgazdaság csődrátája 2002 óta nem éri el a nemzetgazdasági szinten megállapított átlagos csődrátát, sőt 2010 óta a mezőgazdasági ágazatban a legalacsonyabb a csődbe ment vállalkozások aránya (az MNB adatai alapján 1,9% szemben a 2,8%-os nemzetgazdasági átlaggal). 95. ábra: Ágazati csődráták
Forrás: MNB Pénzügyi Stabilitási jelentés, 2016. május
A mezőgazdasági hitelezés relatíve alacsony kockázatú mivoltát erősíti az AVHGA tapasztalata is. Az AVHGA által készfizető kezességgel biztosított hitelek beváltási arányára vonatkozó statisztika alapján 2009 óta a mezőgazdasági hitelek teljesítenek a legjobban. 2015-ben a mezőgazdasági vállalkozások hiteleinek csupán 2,63 százalékánál érvényesítették az alapítványi kezesség iránti 209
beváltási igényt, míg a feldolgozóiparnál ez az érték 4,98 százalék, a kereskedelemnél 4,56 százalék, az építőiparnál 5,08 százalék volt, és a minden ágazatra vonatkozó átlagérték is 3,67 százalék volt. 2012-ben ugyanezek az értékek rendre 3,1 százalék, 5,9 százalék, 6,1 százalék, 8,6 százalék és 4,5 százalék voltak, tehát megfigyelhető egy erőteljes és általános csökkenő tendencia a beváltási arányok esetében, amelyet az AVHGA kiemelkedő aktivitása magyarázhat a legjobb adósokat finanszírozó, 2013 nyarán indult NHP-ban. Ettől függetlenül látható, hogy a mezőgazdasági hitelek bedőlési aránya messze a legalacsonyabb a nemzetgazdaságban az összes szakágazaton belül. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások finanszírozási forrásokhoz történő hozzáférését két garanciaszervezet, az AVHGA és a Garantiqa is segíti. Mindkét szervezet feladata készfizető kezesség nyújtása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. Ezen belül az AVHGA tevékenysége azokra a vállalkozásokra fókuszál, amelyek mezőgazdasági területen működnek, vagy tevékenységük a vidéki térséghez kapcsolódik. A Garantiqa szélesebb vállalkozói kört céloz meg, kezességvállalása valamennyi mikro-, kis- és középvállalkozás számára igénybe vehető. Az AVHGA és a Garantiqa tevékenységéről megjelenő adatok azonban csak a mezőgazdasági területen működő vállalkozások finanszírozási forrásaihoz vállalt kezességeket tartalmazzák. A kezesség kapcsolódhat kölcsön, bankgarancia, lízing vagy faktoring ügyletekhez is. A kis- és középvállalkozói szektor hitelezésének elősegítése érdekében 2013 második félévétől111 az FM kezességvállalási díjtámogatást nyújt a vállalkozásoknak, szabad csekély összegű (de minimis) támogatási keretük terhére. 2015-ben a kezesi díjtámogatások összege 96,8 millió forint volt. A mezőgazdasági szektorban a garantált hitelállomány 2010 év végén 58,0 milliárd forint volt, majd egy kis visszaesést követően az elmúlt két évben újra bővült az állomány értéke. A növekedésnek köszönhetően 2015 év végén 72,3 milliárd forint volt az állomány értéke, amely az előző év végéhez képest 12,4 százalékos növekedést jelent. Az elmúlt öt évben az egyéni gazdaságok aránya fokozatosan nőtt a teljes garantált hitelállományon belül, 2015 év végén 47,4 százalékot tett ki. A társas vállalkozások a korábbi közel 70 százalékos részesedésüket elvesztve 2015 végén 52,5 százalékát birtokolták a garantált hitelállománynak. 96. ábra: Garantált hitelek állománya a mezőgazdaságban 40
38
37,2
35,9
35 30,7
28,5
milliárd HUF
30 25 20
34,3
31,7
22,7
24,1
19,7
15 10 5 0 2011. IV. n.-év
2012. IV. n.-év
2013. IV. n.-év Egyéni
2014. IV. n.-év
2015. IV. n.-év
Társas
Forrás: AVHGA és Garantiqa adatok alapján készítette az AKI
A mezőgazdasági vállalkozások esetében a garantált hitelállomány 85,7 százalékát az éven túli, 14,3 százalékát pedig a rövid lejáratú hitelek tették ki. Az éven túli hitelállomány az előző évi 55,7
111
94/2013. (X. 10.) VM rendelet
210
milliárd forintról 62,0 milliárd forintra, az éven belüli hitelállomány 8,7 milliárd forintról 10,3 milliárd forintra emelkedett. Szemben a mezőgazdasággal az élelmiszeripar garantált hitelállománya 31,7 százalékkal 24,5 milliárd forintra csökkent 2015 végén. A csökkenést elsősorban a társas vállalkozások hitelállományának több mint 30 százaléknyi apadása okozta, az egyéni gazdaságok garantált hitelállománya 11,8 százalékkal 1,3 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vett éven belüli hitelek értéke 4,9 százalékkal nőtt, az éven túli hitelek összege 39,8 százalékkal csökkent az aktuális negyedévben. Arányaiban az éven belüli hitelek állománya 27,9 százalékot, azaz 6,8 milliárd forintot, az éven túli hitelek részaránya 17,7 milliárd forintot, vagyis 72,1 százalékot tettek ki a teljes garantált hitelállományon belül 2015 végén. 97. ábra: Garantált hitelek állománya az élelmiszeriparban 40
37,5 35,5
34,7
35
milliárd HUF
30
27,1 23,2
25 20 15 10 5
1,1
1,2
1,2
0,9
1,3
0 2011. IV. n.-év
2012. IV. n.-év
2013. IV. n.-év Egyéni
2014. IV. n.-év
2015. IV. n.-év
Társas
Forrás: AVHGA és Garantiqa adatok alapján készítette az AKI
A kezességvállalás esetében is fontos kitérni az NHP-ra, amelynek I. szakaszában kiemelkedő érdeklődés mutatkozott az AVHGA és a Garantiqa kezessége iránt. A hitelprogram nagy eredménye volt, hogy sikerült megtörni a beruházási hitelek évek óta alacsony szinten való stagnálását. A garanciaszervezetek által garantált NHP-s hitelek közel 60 százalékát a beruházási hitelek jelentették. Ennek köszönhetően mind a kisebb, mind a nagyobb agrárgazdasági üzemek esetében számottevő javulást lehetett megfigyelni. Az NHP II. szakaszában folytatódott a beruházási hitelek arányának bővülése a garantált hitelállományon belül, közel 70 százalék volt a részesedésük. A garanciaszervezetek kezessége mellett nyújtott hitelek nyújtásában a II. szakasz első pillérében a bankok szerepe volt domináns, azonban a beruházási hiteleknél a takarékszövetkezetek a teljes kkv hitelállományon belüli részesedésükhöz (becslések szerint 10-12 százalék) képest viszonylag magas arányt értek el, a mezőgazdaság esetében 36 százalékot, az élelmiszeripari beruházási hiteleknél 31 százalékot. A forgóeszköz finanszírozás esetében a bankok a mezőgazdasági hitelek 89 százalékát, míg az élelmiszeripar hiteleinek 96 százalékát nyújtották.
211
104. táblázat: NHP II. szakasz első pillérben garantált hitelek cél, hitelintézeti forma és ágazat szerint (milliárd forint)
Beruházás Mezőgazdaság
Élelmiszeripar
Bank
9,2
2,7
Takarékszövetkezet
5,2
Végösszeg
14,4
Beruházás összesen
Forgóeszköz
Forgóeszköz összesen
Mezőgazdaság
Élelmiszeripar
11,9
5,0
4,5
9,5
1,2
6,4
0,6
0,2
0,8
3,9
18,3
5,7
4,6
10,3
Forrás: AVHGA és Garantiqa adatok alapján
Az NHP keretében az AVHGA és a Garantiqa által kezességvállalásban részesített hitelek összege tovább bővült 2015-ben, év végére az agrárium vállalkozásait összesen 30,8 milliárd forinthoz segítette hozzá a két garanciaszervezet. 105. táblázat: NHP II. szakasz első és második pillérében garantált hitelek cél és ágazat szerint (milliárd forint)
Mezőgazdaság
Élelmiszeripar
Összesen
Beruházás
15,4
4,0
19,4
Forgóeszköz
6,2
5,2
11,4
Végösszeg
21,6
9,2
30,8
NHP II.
Forrás: AVHGA és Garantiqa adatok alapján
Az NHP II. szakaszában a rendelkezésre álló adatok alapján az élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások által újonnan kötött, garantált beruházási és forgóeszköz hitelszerződések kumulált összege 2015. év végén 28,6 milliárd forint volt, amelynek 70 százaléka, 20,0 milliárd forint a mezőgazdasági vállalkozásokhoz kapcsolódik. A mezőgazdasági vállalkozások méret szerinti bontását tekintve a beruházási hitelek legjelentősebb részét – több mint felét – a mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelek teszik ki. Az élelmiszeripari vállalkozások esetében ezzel szemben a kisvállalkozásoknak nyújtott garantált hitelek összege (összesen 4,8 milliárd forint) a legjelentősebb, amelyből 3,3 milliárd forint (69%) új forgóeszközhitel, ami a teljes élelmiszeripari garantált hitelösszeg közel 40 százaléka. Az élelmiszeriparhoz kapcsolódó új beruházási hitelek közel 40 százaléka a kisvállalkozásokhoz köthető. Az első pillérben garantált mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelösszegből a forgóeszköz hitelek összesen 10,3 milliárd forintot tett ki, ami a teljes garantált hitelösszeg 36 százalékát jelenti. A garantált forgóeszközhitelek tekintetében mind a mezőgazdasági és mind az élelmiszeripari vállalkozások esetén a kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek képviselik a legjelentősebb részt. 106. táblázat: NHP II. szakasz első pillérében garantált hitelek cél és vállalkozásméret szerinti megoszlása (milliárd forint)
NHP II
Mezőgazdaság Beruházás
Forgóeszköz
Mikrovállalkozás
8,5
1,2
Kisvállalkozás
4,1
Középvállalkozás Összesen
KKV-besorolás
Mezőgazdaság összesen
Élelmiszeripar
Élelmiszeripar összesen
Beruházás
Forgóeszköz
9,8
1,3
0,4
1,7
3,4
7,5
1,5
3,3
4,8
1,8
1,0
2,8
1,1
1,0
2,0
14,4
5,7
20,0
3,9
4,6
8,5
Forrás: AVHGA és Garantiqa adatok alapján
212
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 1991 óta segíti készfizető kezességével a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban működő mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását. Az alapítvány célja, hogy a kevéssé hitelképes ügyfelek számára biztosított intézményi kezességvállalás révén növelje a hitelintézetek agrár- és vidéki vállalkozások hitelezésére irányuló hajlandóságát. 98. ábra: Az AVHGA fennálló állományának változása
Forrás: AVHGA
Az alapítvány által vállalt kezességek 2015-ben összesen 119,2 milliárd forint forráshoz segítették hozzá a vállalkozásokat, ami 10,7 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. Összesen 6870 hitel, pénzügyi intézményi garancia és faktoring ügyletet biztosított az alapítvány, amelyből 6364 volt új ügylet, 506 pedig 90 napot meghaladó prolongáció. Az alapítvány portfóliója folyamatosan gyarapodott, kezességállománya hat év alatt a kétszeresére nőtt. A 2015 végén fennálló kezességállomány 122 milliárd forintra, a kezességgel biztosított hitelek összege pedig 179,3 milliárd forintra nőtt, miközben a fennálló ügyletek száma 12 082-re emelkedett. Ez idő alatt az átlagos kezességi mérték 60,2 százalékról 68,1 százalékra változott. A hitelhez jutó vállalkozások jogi formáját tekintve rendkívül magas az alapítvány ügyfélkörében az egyéni cégformákban működők részesedése: őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók és egyéni cégek számára került folyósításra a garantált agrárhitelek 80 százaléka. Vállalkozásméret szerinti besorolás szempontjából elmondható, hogy az alapítvány által segített agrárvállalkozások 94,4 százaléka mikrovállalkozás, 5,1 százaléka kisvállalkozás és 0,5 százaléka középvállalkozás. 99. ábra: Az AVHGA agrár ügyleteinek megoszlása gazdálkodási forma és vállalatméret szerint 2015-ben
Forrás: AVHGA
A garantált ügyletek felhasználási célja szerint a korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is a beruházási és forgóeszközhitelek alkották az ügyletek meghatározó részét. A legnagyobb igény továbbra is a forgóeszközhitelek iránt mutatkozott. A beruházási hitelek aránya elmaradt a korábbi években tapasztalt magasabb szinttől, amely mindenekelőtt a vállalkozások vissza nem térítendő 213
támogatásokra való kivárásának köszönhető. Az előző évhez képest 12 százalékkal emelkedett a kezességgel biztosított forgóeszközhitelek összege, részesedésük 82 százalék. A beruházási hitelek részesedése 16, a faktoring és a pénzügyi intézményi garancia ügyletek részesedése 1-1 százalék volt a 2015. év során nyújtott új kezességek körében. 100. ábra: Az AVHGA 2015-ben kiadott kezességeinek hitelcél szerinti megoszlása
Forrás: AVHGA
Tekintettel arra, hogy az alapítvány készfizető kezességvállalása mögött a magyar költségvetés 85 százalékos mértékű viszontgaranciája áll, illetve hogy a vállalkozások számára kezességi díjtámogatást biztosít az FM, a kezességvállalás az európai uniós szabályok szerint állami támogatásnak minősül. Az előző évinél lényegesen nagyobb arányban, a garantált összeg 96,1 százaléka esetében tudta az alapítvány kedvezményes díj mellett biztosítani a kezességet mezőgazdasági, általános vagy halászati csekély összegű (de minimis), illetve mezőgazdasági csoportmentességi támogatási jogcímen. A hitelek mindössze 3,9 százalékánál a vállalkozás támogatási keretének kihasználtsága vagy a finanszírozott projekthez kapcsolódó más támogatások intenzitása miatt nem volt lehetőség kedvezményes díj alkalmazására. Ebben az esetben az alapítvány az Európai Bizottság által 2009-ben jóváhagyott, a mezőgazdasági vállalkozásokat pozitívan megkülönböztető N 705/2009 számú módszertan szerint számított piaci díj mellett vagy alapítványi támogatásként nyújtott kezességet. A mezőgazdasági vállalkozások uniós állami támogatási szabályai különösen szigorúak. Annak érdekében, hogy állami támogatási lehetőségek hiányában is kedvező díjon tudja segíteni a vállalkozások forráshoz jutását, az alapítvány úgynevezett alapítványi támogatásként is nyújt kezességet. Ebben az esetben az alapítvány az állami viszontgaranciáról és díjtámogatásról lemondva, kizárólag saját vagyona terhére vállalja az ügylet kockázatát. Így az alapítvány az állami támogatásra nem jogosult vállalkozások számára is megfizethető áron tudja biztosítani, hogy külső finanszírozást vegyenek igénybe.
214
13. Agrár és vidékfejlesztési támogatások 13.1. A Közös Agrárpolitikával összefüggő legfontosabb magyarországi fejlemények 2015-ben Az Európai Unió agrárminiszterei a 2013. december 16-17-i Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülés keretében elfogadták a 2020-ig tartó Közös Agrárpolitika (KAP) kereteit meghatározó négy alaprendeletet (közvetlen támogatások, egységes piacszervezés, vidékfejlesztés, illetve a horizontális rendelet), valamint az átmeneti intézkedésekről szóló rendeletet. Annak ellenére, hogy az uniós költségvetési ciklus 2014-től 2020-ig tart, a felsorolt rendeletek késedelmes hatályba lépése miatt 2014 átmeneti évnek minősült és a KAP következő szakaszára vonatkozó szabályok csak 2015-től léptek érvénybe. A 2014. év egyik legfontosabb agrárpolitikai feladata volt a 2015-től működő közvetlen támogatási rendszer technikai elemeinek és részletszabályainak a megalkotása. A folyamat keretében 2014 tavaszán erősödött fel az egyes jogcímekre vonatkozó tervezetek kidolgozása. A magyar rendszer feltételeit 2014. augusztus 1-ig kellett bejelenteni az Európai Bizottságnak. E folyamat során 2014 májusában több körös egyeztetés kezdődött a hazai érdekképviseleti szervezetekkel annak érdekében, hogy a termelői gyakorlathoz maximálisan igazodó és egyúttal a kitűzött agrárpolitikai törekvéseket megvalósító koncepció szülessen. Az egyeztetéseket követően kialakított alapvető jogosultsági kritériumok és egyéb feltételek végül 2014 júliusában kerültek véglegesítésre, ezt követően tette meg az FM a bejelentést az Európai Bizottságnak, majd kezdődött meg a hazai jogszabályalkotás. 2015 elejére születtek meg a közvetlen kifizetés keretébe tartozó új rendeletek.
Ennek keretében átmeneti egyedi támogatási intézkedések kerültek elfogadásra az egyes uniós mezőgazdasági termékeket érintő orosz importembargóra, valamint a tej- és húságazat piaci esésére reagálva további piaci támogatási intézkedésekre került sor, ilyen egyes tejtermékek vonatkozásában a magántárolás támogatása (a piaci kereslet csökkentésére került megnyitásra) és a gyümölcs- és zöldségágazatban a kivonási programok. A fellépés második ütemében a Bizottság engedélyezte a közvetlen kifizetéseknél az emelt szintű (legfeljebb 70%-os) előlegfizetést és a mezőgazdasági termelők pénzforgalmát könnyítendő különféle más intézkedésekből álló „szolidaritási csomagot” vezetett be.
Az EMGA vonatkozásában a mezőgazdasági termelőknek történő közvetlen kifizetések és a piachoz kapcsolódó kiadások, a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret induló évei alatti végrehajtás a terveknek megfelelően halad. A közös piacszervezésen belül az ágazat-specifikus támogatási programok életciklusuk eltérő pontjain működnek. Jelentős hangsúlyt kapott az egyszerűsítés mind az EMGA mind az EMVA vonatkozásában. 2015 elején a Bizottság nagyszabású, a teljes mezőgazdasági acquis-t lefedő egyszerűsítési programba kezdett. 2015 végéig számos jogszabály-módosításra került sor, ilyen például a támogatási kérelmek benyújtási határidejének meghosszabbítása. Az Európai Bizottsághoz bejelentett, Magyarországon 2015-ben bevezetett rendszer elemei a következők: alaptámogatás (SAPS) zöldítés fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás termeléshez kötött támogatások 215
kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere
Kötelező elemek • Alaptámogatás (SAPS) • „Zöld” komponens • Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás
+
Önkéntes elem
Degresszivitás
Degresszivitás
101. ábra: A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon
• Termeléshez kötött támogatás
A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása
VAGY Az ország számára önkéntes, a gazdák számára választható elem A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály
A korábbi években alkalmazott támogatási rendszer egyes elemei szinte változatlan formában fognak tovább működni, ugyanakkor más, teljesen új jogcímek integrálódtak a modellbe. A két rendszer közötti változást a következő táblázat szemlélteti: 107. táblázat: Támogatási jogcímek 2014-ben és 2015-től Jogcímek 2014-ben Jogcímek 2015-től Alaptámogatás SAPS elven + zöldítés SAPS, területalapú támogatás Elkülönített támogatások (cukor, zöldség-gyümölcs, Termeléshez kötött támogatás (cukor, zöldség, gyümölcs) bogyós gyümölcs) Termeléshez kötött támogatás (tejhasznú tehén, rizs) Termeléshez kötött jogcímek (tej, rizs) Termeléstől elválasztott jogcímek (kérődző, zöldség-gyümölcs, dohány, biztosítási Termeléshez kötött támogatás (kérődző, zöldség-gyümölcs) díjtámogatás) Átmeneti nemzeti támogatások (évente 5%-kal csökkenő kerettel) Átmeneti nemzeti támogatások Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály
Az egyes jogcímek fedezetét meghatározta, hogy az uniós szabályozás alapján Magyarország élt a vidékfejlesztési források I. pillérbe történő maximális, 15 százalékos átcsoportosítási lehetőségével. Ennek eredményeképpen a következő táblázat szerinti keretösszegek állnak rendelkezésre 2020-ig. 108. táblázat: A vidékfejlesztési források I. pillére 2015-2020 I. pillér eredeti forrása Kiegészítés (15%) vidékfejlesztés (millió euró) keretből (millió euró) 1 271,59 2015 1 270,41 2016 1 269,19 2017 1 269,17 2018 1 269,16 2019 1 269,16 2020 Összesen 7 618,68 (2015-2020) Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály
Összesen (millió euró)
74,15 74,05 73,95 73,84 73,71 -
1 345,74 1 344,46 1 343,14 1 343,01 1 342,87 1 269,16
369,70
7 988,38
109. táblázat: a 2015-ben bevezetett intézkedések közvetlen kifizetésekből történő részesedése Százalék Tagállami nemzeti boríték (100%) 30,00% Zöldítés
216
Fiatal gazdák Termeléshez kötött támogatások Termeléshez kötött fehérjenövények támogatása Kisgazdaságok (növekmény a felkerekítés miatt) Alaptámogatás (SAPS) Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály
0,62% 13,00% 2,00% 0,55% 53,83%
A reformtárgyalások egyik nagy sikere, hogy a 2004 óta hazánkban is alkalmazott, SAPS elven működő alaptámogatási rendszer 2020 végéig továbbvihető (mind a 10 jelenleg SAPS-ot alkalmazó ország ezt választotta). A támogatás feltétele, hogy a termelő támogatási kérelmet nyújtson be, továbbá a kifizetés minimumküszöbe 1 hektár SAPS jogosult terület, vagy ha a támogatást kérelmező állatokra vonatkozó termeléshez kötött támogatásban részesül, de nincs 1 ha SAPS jogosult területe, akkor 100 euró támogatás a minimum. 2015. évben 174.032 db kérelem érkezett be az MVH-hoz, összesen 4.991.119.23 hektárra kérelmeztek SAPS támogatást a gazdálkodók. Vonatkozó rendelet: A földművelésügyi miniszter 5/2015. (II. 19.) FM rendelete az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Kizárólag az aktív gazdák jogosultak közvetlen támogatásra. Ennek a kritériumnak az felel meg, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat és nincs a negatív listán. Vonatkozó rendelet: A földművelésügyi miniszter 8/2015. (III. 13.) FM rendelete a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról A 2015-ös év abból a szempontból is emlékezetesnek mondható, hogy a gazdálkodóknak a 2015ös egységes kérelmüket már a zöldítés szabályrendszerének megfelelve kellett benyújtaniuk. A 2015ös kérelmezést egy hosszú jogszabály-alkotási folyamat előzte meg. A Földművelésügyi Minisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az MVH-val együttműködve a gazdálkodók tájékoztatására is nagy hangsúlyt fektetett a sok esetben új gondolkodást megkövetelő zöldítési keretrendszer minél szélesebb körben történő megismertetésének céljából. Ennek egyik mérföldköve volt a 2015 elején megjelenő Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv. A tagállamokból érkező, a végrehajtás során tapasztalt visszajelzésekből már 2015 elején megjósolható volt, hogy a szabályok egyszerűsítésére lesz szükség az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) részéről. A 2015. május 20-i Közvetlen Támogatások Irányítóbizottsága (Management Committee on Direct Payments) ülésen a Bizottság bemutatta hat pontból álló, a tagállamok javaslatai alapján kidolgozott, a zöldítés egyszerűsítésére hivatott lépéseit. Ezek az ökológiai jelentőségű területekre (továbbiakban: EFA) és a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó iránymutatásokban olyan változtatásokat eredményeztek, amelyek alapvetően módosították a zöldítést érintő egységes kérelmezési gyakorlatot. Ezzel az egyszerűsítési csomaggal vezettük be a hazai szabályozásba a 2015-ös évben az ún. EFAkompenzációt, az 5 méteres puffert a szántóterület és az EFA elem között, és a fás sávokban, táblaszegélyekben, vízvédelmi sávokban a 2 méter helyett a maximum 4 méteres „szakadást”. Az egyszerűsítési tárgyalások során hazánk a nemzeti szabályozás és eljárások megalkotása során tapasztalt nehézségeket hangsúlyozta, ti. kifejezetten nehezíti a végrehajtást és a zöldítés agrártársadalmi elfogadottságát az a merev megközelítés, amit az egyes EFA-elemeknél alkalmazni vagyunk kénytelenek. Sem a gazdálkodók, sem a természetvédők nem értik, hogy pl. egy összefüggő, akár több száz méter hosszú fás sávban miért nem tekinthető ökológiai jelentőségűnek ugyanazon vegetáció 22 méteres szélességben, mint ami annak tekinthető 8 méteres szélességben. Mindez azt mutatja, hogy egyáltalán nem rugalmasak az uniós fogalmi lehatárolások, így azok sok esetben nehezen feleltethetők meg a hazai sajátosságoknak.
217
Szintén az EFA-szabályozást egyszerűsítendő elemei közé tartozik az egyes tájképi elemek „rendelkezésre állása”. Természetesen Magyarország élt az uniós jog adta szubszidiaritási mozgásterével és megalkotta a legésszerűbb és a gazdálkodók szempontjából is a legegyszerűbb szabályozást anélkül, hogy akármilyen írásos iránymutatást készített volna erre a Bizottság. További fájó pont a rövid vágásfordulójú energiaültetvények fajlistájának kizárólag őshonos fajokra való korlátozása. Phil Hogan a 2015. november 16-ai Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) ülésén beszédében kiemelte, hogy hivatalba lépése óta kiemelt prioritásként tekint a KAP egyszerűsítésére, amelynek elsősorban a gazdák és tagállami hatóságok érdekeit kell szolgálnia nem veszélyeztetve a KAP pénzügyi stabilitását. Kiemelte, hogy az egyszerűsítést folyamatként kezeli, ami nem egy nagy horderejű döntést jelent, hanem több kisebb időben elhúzódó intézkedést. Továbbá az ülésen a zöldítés kapcsán a Bizottság elmondta, hogy elemezni fogja az új jogszabályok végrehajtásának egy éves tapasztalatait, majd ezt követően a megfelelő időben tesz konkrét javaslatokat az egyszerűsítésre. Várhatóan még 2016 nyara előtt előterjeszti a vonatkozó delegált és végrehajtási jogi aktusok módosítására vonatkozó javaslatait. Az így bevezetett változtatások majd a 2017-es igénylési évben lesznek először alkalmazhatóak. További bizottsági megállapítás, hogy számos olyan terület szorul egyszerűsítésre, pl. az EFA területekre vonatkozó szabályozás, amely csak az alap jogi aktus módosításával egyszerűsíthető. Hangsúlyozta, hogy a zöldítés csapatmunka, amelynek legfőbb célja, hogy mind a gazdák, mind a tagállami intézmények számára megkönnyítsék a végrehajtást. Ehhez a Bizottságnak még inkább figyelembe kell vennie a tagállami javaslatokat és az egyszerűsítési változtatások megvitatására elegendő időt és fórumot kell biztosítania a tagállamok részére. A tagállamoknak a 2015. évben is számos bejelentési kötelezettségük volt a Bizottság felé. Egy jelentős bejelentési pont volt 2015 decemberében, hogy meg kellett adnunk Magyarország állandó gyep referencia arányát, ami a következő években viszonyítási alapként szolgál. Magyarország 2015ben megállapított állandó gyep referenciaaránya 12,57 százalék. Ha túl sok (ti. 5 százalékot meghaladó mértékű) gyepfeltörés történik az országban, ennek az aránynak a figyelembevételével kell majd megállapítanunk az állandó gyep visszaállítási kötelezettségeket gazdálkodói szinten. 2015-ben visszaállítást nem kellett elrendelni. Elmondható, hogy a terménydiverzifikációs gyakorlat követelményrendszerének kidolgozása okozta a legkevesebb problémát a hazai jogalkotásban, viszont a gazdálkodók számára EU szerte talán ez volt az egyik legnehezebben megérthető zöldítési gyakorlat. A Földművelésügyi Minisztérium számos magyarázó anyaggal, minisztériumi közleménnyel, növénykultúra listákkal segítette gazdálkodóit, továbbá a másodvetés és ökológiai jelentőségű másodvetés terménydiverzifikációban történő elszámolásáról is részletes közleményt adtunk ki. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2015. december 15-én rendelkezésre álló adatai alapján az EFA elemek közül a táblaszintű EFA elemek voltak a legnépszerűbbek az igénylések során. A legtöbb igénylés a parlagon hagyott területre érkezett, pontosan 40.011 db (116.011 hektár). Darabszámát tekintve második és harmadik a sorban a nitrogén-megkötő növényekkel bevetett terület, erre 36.065 db igénylés érkezett (207.386 hektár), illetve az ökológiai jelentőségű másodvetés 19.439 db igényléssel (140.744 hektár). A táblaszintű EFA típusok közül a területnagyságot tekintve a nitrogén-megkötő növényekkel bevetett területek nagysága a legnagyobb, 207.386 hektár. A tájelemek és a sávszerű EFA elemek közül darabszámukat tekintve a legnépszerűbb a táblaszegély volt, 9.733 db igénylés érkezett rá. A második legnépszerűbb a fás sáv, szám szerint 7.780 db, a következő pedig a vizes árok, 5.102 db. Szintén közkedvelt volt a termeléssel érintett erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv, melyre 3.804 db igénylés érkezett. Az EFA igénylésekre vonatkozó adatokat az alábbi táblázat összesíti.
218
110. táblázat: A 2015-ös EFA igénylések darab és területadatai
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás a mezőgazdaságban tevékenykedők generációváltását segíti elő. Az intézkedés kötelező a tagállamok számára, amelyre az éves pénzügyi keretük maximum 2 százalékát fordíthatják. Magyarország azonban e támogatási címre az érintettek viszonylag alacsony száma (becsült szám: 9 000 fő) miatt forrásainak 0,6 százalékát allokálta a 2015. kérelmezési évben, amely döntés megfelelőnek bizonyult a beérkezett kérelmek számát nézve. A 2015. kérelmezési évre 10.182 támogatási kérelem érkezett be az MVH-hoz. Fajlagos támogatási összege: 21 281,46 forint/hektár volt.A támogatás igénybevételére 2015-ben jogosult volt minden olyan 40 évnél fiatalabb termelő,
aki 2015-ben kezdett mezőgazdasági tevékenységbe (adott be először egységes kérelmet – kérelmez MVH azonosító számot); vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre.
A támogatás felső területi korlátja 90 hektár, legfeljebb 2020-ig, 5 éven keresztül nyújtható. A tagállami átlagtámogatás 25 százaléka adható a támogatható hektárméretig. A jogcím keretében nem csak természetes személyek hanem, jogi személyek is támogathatóak. A KAP reform új elemének számítottak a 2015-ben bevezetett termeléshez kötött támogatások. Az új KAP rendszerében, az előzőnél nagyobb mértékben kaphatnak 2015-től termeléshez kötött támogatásokat a gazdák. Az uniós jogszabály alapján, az egyes ágazatok korábbi termeléshez kötött vagy attól elválasztott támogatásait figyelembe véve, az eddigi források által kifejtett ágazati hatások megőrzése és továbbfejlesztése, valamint a Kormány és a Földművelésügyi Minisztérium társadalomés szakpolitikai, illetve gazdasági célkitűzéseire tekintettel az alábbi ágazatok részesülnek 2015-től, évente termeléshez kötött támogatásban:
húshasznú anyatehén hízott bika tejhasznú tehén juh rizs
219
cukorrépa zöldségnövények ipari zöldségek gyümölcsültetvények és bogyósok fehérje növények (szemes és szálas növények).
2015 és 2020 között összesen közel 1,2 milliárd euró támogatásban részesülnek ezek az ágazatok. A forrás elosztásán kívül uniós rendelet előírásai alapján bejelentésre kerültek az EU számára a termeléshez kötött jogcímek igénybevételének feltételei is, így a termeléshez kötött támogatásban részesítendő ágazatok, a támogatások jogosultsági kritériumai, illetve az egyes pénzügyi borítékokhoz tartozó keretösszegek, a becsült fajlagos támogatási összegekkel kiegészítve. A támogatási jogcímekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az elérhető támogatási összegek az aktuális 112 forint/euró árfolyam és a bejelentett területnagyság, vagy állatlétszám függvényében alakulnak. A Kormány döntése alapján – az uniós szabályozás adta lehetőséggel élve – Magyarország kihasználta a vidékfejlesztési források maximális, 15 százalékos átcsoportosítási lehetőségét. Ennek következtében évente közel 74 millió, a teljes időszak alatt közel 370 millió euróval több forrást biztosított a közvetlen támogatásokra. Az intézkedés alapján az alábbi keretösszegek állnak az ágazatok rendelkezésére. 111. táblázat: A termeléshez kötött támogatási jogcímek keretösszegének alakulása 2015-2020 (millió euró) Ágazat megnevezése 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2015-2020 35,00 34,97 34,93 34,93 34,93 33,01 207,77 Húshasznú anyatehén 4,50 4,50 4,49 4,49 4,49 4,24 26,71 Hízottbika 69,00 68,93 68,87 68,86 68,85 65,07 409,58 Tejhasznú tehén 22,00 21,98 21,96 21,96 21,95 20,75 130,6 Anyajuh 8,00 7,99 7,98 7,98 7,98 7,54 47,47 Cukorrépa 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 1,89 11,89 Rizs Z-Gy: Gyümölcsültetvények és 16,50 16,48 16,47 16,47 16,47 15,56 97,95 bogyósok 8,00 7,99 7,98 7,98 7,98 7,54 47,47 Z-Gy: Zöldségnövények 9,95 9,94 9,93 9,93 9,93 9,38 59,06 Z-Gy: Ipari zöldségek 13,46 13,44 13,43 13,43 13,43 12,69 79,88 Fehérjenövény - Szemes 13,46 13,44 13,43 13,43 13,43 12,69, 67,2 Fehérjenövény - Szálas 201,88 201,68 201,49 201,47 201,45 190,36 1198,27 15% - os keret összesen Forrás: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól
A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer a tagállamok számára önkéntesen bevezethető elemként jelent meg az új rendszerben, Magyarország a bevezetés mellett döntött. E jogcím révén nyújtott támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, továbbá felmenti a termelőket az Európai Unió által jogszabályban rögzített zöldítés követelményeinek teljesítése alól. A támogatás igénybevételére jogosult volt minden olyan termelő, aki 2015-ben minimum egy hektáros területtel rendelkezett. Az intézkedésre az éves támogatási keret maximum 10 százaléka fordítható. A támogatás egyösszegű, amelynek gazdálkodónkénti éves mértéke minimum 500, maximum 1250 euró. Azon gazdálkodók esetében, akik a normál rendszerben kevesebb, mint 500 euró támogatásra voltak jogosultak, a támogatást 500 euróra felkerekítik, 500 és 1250 euró között a normál rendszerben járó támogatásnak megfelelő összeget kap a termelő. A legalább 500 €/év/gazda támogatási összeg hozzávetőleg 1-2,16 hektár jogosult területet jelent, a legfeljebb 1250 €/év/gazda hozzávetőleg 1- 5,41 hektár jogosult területnek felel meg. A jogcímre minimum 1 hektár SAPS jogosult területtel lehetett bejelentkezni.
112
A kérelmezési évben rögzített átváltási árfolyam, amely az október elsejét közvetlenül megelőző, az Európai Központi Bank által publikált hivatalos euró-forint árfolyam.
220
A kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerébe csak egyszer, 2015-ben lehetett belépni, az akkor megállapított összeg jár évente a termelőnek 2020-ig. A belépés megkönnyítése érdekében a termelők számára rendelkezésre állt egy olyan kalkulátor, mely lehetővé tette, hogy a támogatási kérelem véglegesítése előtt minden termelő eldönthesse, hogy számára kedvező-e a jogcím vagy sem. A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvételük során a mezőgazdasági termelőknek rendelkezniük kell a támogatás igénylésének teljes időszaka alatt, az első évben, 2015ben bejelentett támogatható hektárok számának megfelelő támogatható hektárszámmal. A 2015. évi kérelmezők csaknem 30 százaléka lépett be 2015-ben az egyszerűsített kistermelői támogatási rendszerbe, 50.546 támogatási kérelem érkezett be. 112. táblázat: A 2015. kérelmezési évben közvetlen kifizetések keretében beérkezett kérelmek száma és fajlagos támogatási összegük
Közvetlen kifizetések keretébe tartozó támogatások
Beérkezett kérelmek száma
Jogcímek 2015-ös fajlagos támogatási összege (Ft)
Fajlagos támogatás (euróban)
SAPS (kistermelő támogatás nélkül)
123 486
46 748,97
149,14
Zöldítés
123 486
25 609,08
81,7
Fiatal gazda támogatás
10 182
21 281,46
67,89
Cukorrépa termesztés támogatás
592
165 727,64
528,72
Rizstermesztés támogatás
81
200 890,85
640,9
Szemes fehérjetakarmánynövény támogatás
5 111
58 386,38
186,27
Szálas fehérjetakarmány-növény támogatás
13 499
36 634,74
116,88
Zöldségnövény támogatás
8 263
73 830,40
235,54
6 162
57 828,56
184,49
Gyümölcstermesztés támogatás
9 352
99 516,48
317,49
Anyajuhtartás támogatás
6 755
7 735,95
24,68
Anyatehéntartás támogatás
9 527
51 336,84
163,78
5 742
18 926,11
60,38
2 912
106 097,00
338,48
Termeléshez kötött támogatások:
termesztés
Ipari zöldségnövény termesztés támogatás
Hízottbikatartás (húshasznú anyatehén)
támogatás
Tejhasznú támogatása
tehéntartás
Összes beérkezett kérelem termeléshez kötött támogatásra: Mezőgazdasági kistermelők támogatása
67 996
kultúránként és állatfajonként más összeg
50 546
termelőnként más összeg
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
A közös agrárpolitika feltételrendszere alapján alkalmazni kell a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó csökkentés (degresszió) rendszerét. A degresszivitás azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az alaptámogatás (SAPS) éves összege meghaladja az 150.000 eurót (47 millió forintot), akkor 5 százalékos elvonást kell alkalmazni az ezt meghaladó SAPS támogatásra. További csökkentési sáv került bevezetésre 176.000 euró SAPS támogatás felett, ezen értékhatár felett a SAPS támogatás teljes 221
mértékben elvonásra kerül. Az így elvont összegek a vidékfejlesztési pillérbe kerülnek, ahol nemzeti társfinanszírozás szükséglete nélkül szabadon felhasználhatóak. Ezt az elvonást ellentételezi a már említett pillérek közötti átcsoportosítás. Az úgynevezett zöldítési komponensre vagy a termeléshez kötött támogatásokra nem vonatkozik az intézkedés. A Kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében elindította a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba!” c. programot, amely 2020-ig több ezer munkahely létrejöttét célozta meg. A program keretében 212 milliárd forint új forrás – melyből 180 milliárd forint nemzeti támogatás és kizárólag az állattenyésztési ágazatok (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) többlettámogatására fordítható. A hangsúly itt azon van, hogy ez a keret valóban plusztámogatást jelent az eddig az állattenyésztési ágazatnak nyújtott nemzeti támogatásokhoz képest. A keretösszeg 6 éven át nyújt majd hathatós segítséget az állatállomány további növeléséhez, hiszen a növekedési tendenciát minden fontos állatfaj esetében már most is tapasztalhatjuk.
13.2. Európai uniós forrásból finanszírozott támogatások 2015-ben mezőgazdasági támogatások címén összesen mintegy 792,3 milliárd forint került felhasználásra uniós és hazai forrásokból, amelyet a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés (FM fejezetén kívül eső támogatás) további 28,3 milliárd forinttal egészített ki. 113. táblázat: A 2015. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások teljesülése
Kifizetett összeg (millió Ft)
Intézkedés típusa Közvetlen támogatások
384 066,6
Vidékfejlesztési támogatások*
288 424,0
Halászati támogatások
2 083,4
Piaci támogatások**
29 314,5
Nemzeti támogatások***
88 398,5
Összesen
792 287,0
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés
28 283,0
* A vidékfejlesztési támogatások között szerepel az NVT áthúzódó kifizetése is 90,7 millió forintos összegben ** a piaci támogatásoknál feltüntetett összeg az EU-s társfinanszírozással működtetett intézkedések nemzeti lábát tartalmazza ***a közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) itt szerepel Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály szerkesztése MVH adatok alapján
13.2.1. Közvetlen támogatások Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen támogatások keretében az egységes területalapú támogatás (SAPS) összege 300,6 milliárd forint volt, amely két időszakban került kifizetésre. Mivel Magyarország minden évben kihasználja a tárgyévi előleg október 16. utáni kifizetésének lehetőségét, egy adott naptári év teljesítése mindig két gazdasági évet érint (EMGA gazdasági év, amely alatt a közvetlen kifizetések n. évre vonatkozóan teljesülhetnek: n. év október 16. – (n+1). év június 30.). Így a 2015. év első felében kifizetett összeg (179,1 milliárd forint) a 2014. évi SAPS keret második részletét (végkifizetését), míg 121,5 milliárd forint a 2015. évi támogatás tárgyévi előlegét jelenti. 2015-ben új támogatási rendszer került bevezetésre, amelynek elemei az alaptámogatás (SAPS) mellett: a zöldítés, a fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás, a termeléshez kötött támogatások, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere. 222
A 2015. év kifizetés szempontjából átmeneti évnek számít. Egyrészt a 2014. évi kérelmek alapján még kifizetésre kerültek a 73/2009/EK rendelet 68. cikkének felhatalmazása alapján, a SAPS-hoz kapcsolódó különleges, elkülönített, valamint szerkezetátalakítási támogatások (ezen támogatások teljesülése – a különleges tejtámogatás kivételével – a mindig a tárgyévet követő évben valósult meg). Másrészt a 2015-ben indult, új támogatási rendszer keretében működő jogcímek egy részénél (SAPS mellett a kisgazda támogatás, zöldítés, termeléshez kötött tejhasznú tehén, anyajuh, hízott bika) tárgyévi előleg kifizetése valósult meg. 2015-ben új elemként jelent meg a pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítés is. A 2014-2020 közötti időszakra szóló többéves uniós költségvetés tervezése során döntés született arról, hogy a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságok kezelésére tartalékot kell létre hozni (krízistartalék), amelyet – az előző költségvetési ciklustól eltérően - a többéves pénzügyi keret 2. fejezetébe kell beilleszteni. Mivel a célra többletforrás nem került biztosításra a tartalék képzése minden évben a pénzügyi fegyelem alkalmazásával, a közvetlen támogatások csökkentése révén valósulhat meg. Az uniós döntés értelmében amennyiben a pénzügyi év végéig válságkezelési intézkedések céljára ezt a tartalékot nem használják fel, úgy a termelők részére azt vissza kell téríteni. A pénzügyi fegyelem alkalmazása miatt a 2014-ben beadott közvetlen támogatási kérelmekre Magyarországnak is támogatáscsökkentést kellett végrehajtania, ha a termelőnél a közvetlen támogatási jogcímek alapján járó támogatás meghaladta a 2.000 eurót. A csökkentést kizárólag a 2.000 euró fölötti részre kellett alkalmazni. Mivel a krízistartalék nem került felhasználásra, 2015. október 15-ig 8,2 milliárd forint visszatérítése az érintett termelők részére megtörtént. A 2015. évi kérelmek vonatkozásában 13,7 millió euró (mintegy 4,2 milliárd forint) összegben került sor a csökkentésre. 114. táblázat: EMGA forrásból kifizetett közvetlen támogatások 2015-ben*
Kifizetett összeg (millió forint)
Jogcím Területalapú támogatás/SAPS
300 570,8
Különleges tejtámogatás
261,6
Különleges rizs támogatás
381,2
Területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatás 12 550,3 Területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás
1 401,2
Területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített bogyós-gyümölcs támogatás
119,7
Zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítás
9 974,3
Kérődző szerkezetátalakítás
12 907,7
Pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítés
8 231,1
Cukorrépa termesztés termeléshez kötött támogatása
1 021,2
Kisgazda támogatás
6 916,5
Termeléshez kötött anyajuh támogatás
3 496,8
Termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás
16 531,3
223
Termeléshez kötött hízottbika támogatás
514,3
Zöldítési támogatás
8 840,3
Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás
348,3
Összesen
384 066,6
*+ 2014-es jogcímek, amelyek áthúzódó kifizetése 2015-ben történt meg Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály szerkesztése MVH adatok alapján
13.2.2. Vidékfejlesztési és halászati támogatások Vidékfejlesztési és halászati támogatások címen összesen 290,5 milliárd forint került kifizetésre, amelyből 288,4 milliárd forint a Darányi Ignác Terv (DIT) – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) intézkedéseihez kapcsolódott. Az I. (versenyképesség-javító intézkedések) tengelyen belül elsősorban beruházási támogatások kifizetése valósult meg 137,5 milliárd forint összegben. Ezen belül az állattartó telepek korszerűsítése céljára mintegy 40,9 milliárd forint, kertészeti gépek beszerzésére 20,8 milliárd forint, fiatal gazdák támogatására 48,2 milliárd forint, mezőgazdasági termékek értéknövelésére 11,8 milliárd forint kifizetés történt. A környezetkímélő mező- és erdőgazdálkodás támogatását a Program II. tengelyének forrásai biztosítják, amelyből 58,3 milliárd forint került folyósításra. Ennek keretében az agrárkörnyezetgazdálkodási jogcím esetében, az egységes kérelem részeként, kifizetési kérelem benyújtására volt lehetőség. A kedvezményezetteknek 19,4 milliárd forint támogatási összeg került kifizetésre. A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 5,4 milliárd forintot tett ki. A II. tengelyen belül jelent meg az erdészettel kapcsolatos támogatások többsége is, így a mezőgazdasági területek erdősítésének támogatása, a kedvezőtlen adottságú területeken való gazdálkodáshoz való hozzájárulás, a Natura 2000 területeken való gazdálkodást támogató kifizetések. A III. tengelyből finanszírozhatók az egyéb vidékfejlesztési intézkedések, mint a turisztikai tevékenységek ösztönzése, falumegújítás és fejlesztés, vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése, valamint a mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése. Ezen intézkedések forrásigénye 59,7 milliárd forint volt. A IV. tengely (LEADER intézkedések) keretében 2015-ben összesen 26,2 milliárd forint kifizetése valósult meg helyi fejlesztési stratégiák (életminőség/diverzifikáció, környezet/földgazdálkodás, versenyképesség) végrehajtására, helyi vidékfejlesztési közösségek és LEADER akciócsoportok és térségek közötti együttműködések támogatására. A Technikai Segítségnyújtás céljára 6,7 milliárd forint kifizetése történt. A Halászati Operatív Program intézkedéseire 2,1 milliárd forint került felhasználásra. A fennmaradó 90,7 millió forint pedig a 2007. év előtti vidékfejlesztési és halászati programok intézkedéseihez kapcsolódott.
13.2.3. Piaci támogatások A piaci támogatásokra 2015-ben uniós forrásból összességében 18,2 milliárd forint került kifizetésre, amelyet az uniós társfinanszírozással működtetett intézkedések esetében 11,1 milliárd forint egészített ki. A belpiaci támogatások közül nagyságrendjében kiemelkedik a szőlő, borágazat támogatása (11,0 milliárd forint), amelynek intézkedései ötéves nemzeti támogatási program keretein belül valósulnak meg az Európai Unió közös piacszervezése alapján. Kiadásait teljes egészében az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap fedezi. Az új támogatási időszak (2014-2018) 2013. október 16-tól kezdődött.
224
2015-ben a szőlőültetvények korszerűsítésére jelentkezett a legtöbb igény. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására 8,6 milliárd forintot használtak fel. A borászati gépek és berendezések beruházási támogatására 1,8 milliárd forint, a borászati melléktermékek lepárlására 395,1 millió forint, a borok promóciójára 201,4 millió forint kifizetése történt meg. A külpiaci intézkedések keretében sertés magántárolás támogatásra 22,8 millió forint került felhasználásra. Az uniós társfinanszírozással működtetett piaci intézkedések kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar támogatási rendszerben. Az iskolagyümölcs-program keretében 2015-ben, az iskolákba kiszállított termék után zöldséggyümölcs termelői csoportok, termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai, valamint termelők részére kifizetett összeg összesen 3,0 milliárd forintot tett ki (legfeljebb 200 Ft/hét/tanuló). A programban 557 ezer tanuló, azaz az általános iskolák 1-6. évfolyamán tanuló, 6-12 éves gyermekek 95 százaléka vett részt. Az iskolatej programban óvodás gyermekek, általános iskolás korosztályú tanulók és a szak- és középiskolai tanulók vehettek részt, mintegy 440 ezer gyermek. Az általános iskolások és óvodás gyermekek ellátása esetén közösségi és nemzeti, a középiskolás tanulók ellátása esetén csak közösségi támogatást lehetett igényelni. A program végrehajtására 4,6 milliárd forint került felhasználásra. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program (1,5 milliárd forint) 50 százalékban uniós, 50 százalékban nemzeti forrásból került finanszírozásra. A végrehajtási időszakban a gazdasági év adott év szeptember 1-től következő év augusztus 31.-ig tart. A támogatás a korszerű méhészkedés eszközeinek vásárlását, tudásátadást, szakmai kiadványok készítését, szaktanácsadói hálózat működését, kutatásokat, a fogyasztók védelmében mézminőség ellenőrzést teszi lehetővé összességében 17 jogcímen. A támogatás legnagyobb hányadát a méhek élősködője elleni védekezés költségtérítése teszi ki, amelyet engedélyezett gyógyszerek előírás szerinti használata esetén igényelhet a méhész. Az egyes speciális szövetkezések 7,2 milliárd forintos támogatása a zöldség-gyümölcs termelői csoportok létrejöttét, illetve működőképességének fenntartását segítette elő. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetként való elismerést célzó zöldség-gyümölcs termelői csoportok közösségi szabályokon alapuló támogatása elsősorban a szükséges infrastruktúra kialakítását ösztönzi beruházási támogatással. A működési támogatás alapja a zöldség-gyümölcs termelői csoport által realizált tagi árbevétel. A 2015. évben 51 zöldség-gyümölcs termelői szervezet rendelkezett elismeréssel, amelyek összesen 27.525 hektáron folytattak zöldség-, illetve gyümölcstermesztést, mintegy 272.742 tonna tagi árumennyiséget értékesítve. A 24 darab, elismeréssel rendelkező zöldség-gyümölcs termelői csoport összesen 6.122 hektáron folytatott zöldség-, illetve gyümölcstermesztést, a tagi értékesítésük mintegy 67.998 tonna volt. A tagállamoknak az egyes állatbetegségek felszámolására, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozóan – a tárgyévet megelőző évben, megadott határidőig - éves vagy többéves nemzeti programot kell benyújtaniuk az uniós támogatás igénybe vételéhez. Ezen programokról a Bizottság támogatási határozatban dönt, amelyben pontosan meghatározza az igénybe vehető uniós támogatás maximális keretösszegét, valamint minden egyes betegség esetében az uniós, és a hazai támogatási arány mértékét is. Egyes állatbetegségek esetében az uniós, illetve hazai hozzájárulás egyenlő mértékű (50%-50%); bizonyos célterületek esetében, mint például a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak figyelemmel kísérésével kapcsolatos gyorstesztek és elsődleges molekuláris vizsgálatok költségét az EU teljes egészében finanszírozza (100%), míg a veszettség elleni védekezés költségeihez való hozzájárulás aránya 75 százalék-25 százalék. 2015-ben a kifizetés elérte az 1,7 milliárd forintot, pénzügyi hozzájárulást az alábbi célterületeken lehetett igénybe venni:
225
a) a Gallus gallus tenyész-, tojó- és brojlercsirke-állományokban, valamint a pulykaállományokban (Meleagris gallopavo) előforduló szalmonellózis (zoonózist okozó szalmonella), b) a klasszikus sertéspestis, c) az afrikai sertéspestis, d) a baromfiban és a vadon élő madarakban előforduló madárinfluenza, e) a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE), szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) és súrlókór, f) a veszettség 115. táblázat: A piaci intézkedések kifizetett támogatásai 2015-ben
1. EMGA által finanszírozott rész
Kifizetett összeg (millió Ft) 18 195,5
Belpiaci intézkedések
18 172,7
Jogcím
a)
EU-s társfinanszírozással működtetett programok uniós része:
6 925,5
Magyar Méhészeti Nemzeti Program
739,0
Iskolatej program
771,0
Iskolagyümölcs program
1 599,4
Egyes speciális szövetkezések támogatása
2 572,3
Egyes állatbetegségek ellenőrzése, felszámolása
1 243,8
Borászati ágazat támogatása
11 056,3
Szőlőültetvények szerkezet-átalakításának és átállításának támogatása
8 648,8
Borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatása
1 811,0
A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának támogatása
395,1
Borok promóciója
201,4
Cukorilleték kiegyenlítő kamat
190,9
b)
Külpiaci intézkedések
22,8
Sertés magántárolás támogatása
22,8
2. Kiegészítő nemzeti támogatással működő programok nemzeti része Magyar Méhészeti Nemzeti Program
11 119,0 739,0
Iskolatej program
3 821,5
Iskolagyümölcs program
1 396,0
Egyes speciális szövetkezések támogatása
4 655,1
Egyes állatbetegségek ellenőrzése, felszámolása
507,4
Összesen
29 314,5
Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály szerkesztése MVH adatok alapján
226
13.3. Nemzeti támogatások A tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások keretében 2015. évben 88,4 milliárd forint került kifizetésre, amely az előző évhez viszonyítva 32,5 milliárd forint növekedést jelent. 116. táblázat: Nemzeti támogatások teljesülése 2015-ben
Kifizetett öszeg (millió Ft)
Jogcímek 1. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások
80 091,3
Átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT)
40 224,9
Anyakecske de minimis támogatás
95,1
Tej marketing program finanszírozása
312,6
Baromfi állatjóléti támogatás
10 971,3
Sertés állatjóléti támogatás
8 934,3
Tenyészkoca (anyakoca) állatjóléti támogatás
1 991,1
Egyes állatbetegségek megelőzésének, leküzdésének támogatása
8 997,4 20,6
Rendezett piaci kapcsolatok kialakításának támogatás Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási támogatás
3 640,9
Hal tenyészanyag támogatása
98,9
Növényegészségügyi vizsgálatok támogatása
65,1
Jégeső-elhárítás támogatása
60,0
Gázolaj jövedéki adójának de minimis támogatása
314,1
Mezei őrszolgálat támogatása
721,0
Szárított takarmány de minimis támogatása
133,2
Biztosítási díjtámogatás a mezőgazdaságban
1 414,6
Hitelek kamat, lízing díjtámogatása, kezességvállalási díjak támogatása
1736,2
Méhészeti járművek üzemeltetési de minimis támogatás
30,3
A nyúltenyésztés de minimis támogatása
85,1
Fűszerpaprika minőségi árutermelésének de minimis támogatása
66,1
Meggyfeldolgozói de minimis támogatás
175,8
Cukorrépa termelők nemzeti kiegészítő támogatása
(áthúzódó kifizetés)
2,7
2. Nemzeti agrár-kárenyhítés**
1 242,3
3. Állattenyésztési feladatok**
811,5
4. A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása
1 660,7
5. Állat- és növény- és GMO kártalanítás
2 955,4
6. Tanyafejlesztés**
855,1
7. Osztatlan földtulajdon kimérésének költsége
539,6
7. Egyéb nemzeti támogatások (erdészet, vadgazdálkodás, fejlesztési típusú támogatások)
242,6
Összesen:
88 398,5
*Tartalmazza az anyajuh „de minimis” támogatások összegét is. **Kizárólag a gazdálkodóknak, pályázóknak támogatásként történt kifizetéseket tartalmazza (közreműködő szervezetek részére biztosított forrásokat nem), ami a zárszámadási adatoktól való eltérést okoz.
227
Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály szerkesztése MVH adatok alapján
A Földművelésügyi Minisztérium költségvetésén belül meghatározó jelentőségű a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzat, a hazai kifizetések 90 százaléka, 80,1 milliárd forint ezen a jogcímen teljesült. Az előirányzat célja a különböző támogatási konstrukciók működtetésével a mezőgazdasági termelők költségeinek csökkentése és jövedelmi helyzetének javítása. Ezen előirányzatból kerülnek finanszírozásra többek között az átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT), állatjóléti támogatások, állati hulla elszállításának, állatbetegségek megelőzésének támogatása, mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása, szőlő- és gyümölcstermelők gázolaj felhasználásának támogatása, mezőgazdasági hitel és kamattámogatások. A 2015. évben elindult a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program, amelynek keretében – a foglalkoztatás erősítése érdekében – nemzeti költségvetésből jelentős többletforrások kerültek biztosításra az állattenyésztési, valamint a munkaigényes ágazatok részére. Ez leginkább az átmeneti nemzeti támogatás, az állatjóléti és állategészségügyi intézkedéseken keresztül teljesült azzal, hogy az előző évekhez képest megemelt keretösszegek kerülhettek meghirdetésre. Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) keretében elsősorban a tej, hízott bika, szarvasmarha extenzifikáció, anyajuh és dohány ágazat finanszírozása valósult meg. Mivel a teljesítésre mindig a tárgyévet követő évben kerül sor, a 2015. évben megvalósult kifizetések a 2014. évre meghirdetett jogcímekhez kapcsolódnak. Kivételt képez a tej, az anyajuh és az anyajuh kiegészítő támogatás, ahol jelentős összegű előleg került tárgyévben folyósításra. A tárca az átmeneti nemzeti támogatáshoz szorosan kapcsolódóan 2014-ben de minimis támogatásokat hirdetett meg a juh és kecske ágazatban, amelyek kifizetése 2015-ben történt meg. Az ÁNT, valamint az anyajuh de minimis támogatás együttes összege 40,2 milliárd forintot tett ki az alábbiak szerint: 117. táblázat: ÁNT, valamint az anyajuh de minimis támogatás együttes összege
Kifizetett összeg (millió Ft) 22 541,6
Jogcím Tejtámogatás Hízottbika tartás támogatása
4 622,8
Anyatehén támogatás
3287,4
Szarvasmarha tartás extenzifikációs támogatása
3 386,9
Héjas gyümölcsűek támogatása Anyajuh támogatás
112,9
Anyajuhtartás kiegészítő támogatása
737,0
Burley dohány kiegészítő támogatása
829,8
27,2
Virginia dohány kiegészítő támogatása
2 613,6
Anyajuhtartás de minimis támogatás Előző évek áthúzódó kifizetései
2 065,0
Összesen:
40 224,9
0,7
Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály szerkesztése MVH adatok alapján
Az anyakecsketartás csekély összegű támogatása 95,1 millió forintot jelentett az ágazat számára. Az állatjóléti támogatások célja a baromfi és sertés ágazatban az uniós előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezése. A támogatási programokat az EU Bizottság notifikációs eljárás keretében hagyta jóvá.
228
A baromfi és a sertéshízó esetében a 2015. évben a tárgyév I-III. negyedév, valamint a 2014. év IV. negyedév jóváhagyott kérelmeinek kifizetése valósult meg (a támogatás technikájából adódóan a IV. negyedévi kifizetések mindig a tárgyévet követő évben realizálódnak). A tenyészkoca (anyakoca) állatjóléti támogatás esetében a támogatási év tárgyév április 1-jétől a tárgyévet követő év március 31éig tart. A kifizetési kérelmek beadási határideje miatt a 2015. évben az I. negyedévi jóváhagyott igények kerülhettek kifizetésre, a II-IV. negyedév teljesítése a következő évre áthúzódott. Az egyes állatbetegségek megelőzése, leküzdése jogcím a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendeletben meghatározott állategészségügyi intézkedéseket finanszírozta. A támogatási program meghosszabbításának Európai Bizottság felé történő (2014. évi) bejelentése az eredeti rendelethez képest megemelt fajlagos támogatási összegekkel történt meg. Ennek oka, hogy a 2007. évi rendeletben a támogatási összegek az akkori állatgyógyászati árak alapján kerültek meghatározásra, ugyanakkor az eltelt időszakban az állatgyógyászati eszközök, labor vizsgálatok, mintavételek költségigénye 30-60 százalékkal megnövekedett, ezen túlmenően az állategészségügyi szolgáltatások, gyógykezelések, immunizálás költségei is jelentősen megemelkedtek. Mivel a rendelet 2007. évi megjelenése óta változatlan fajlagos támogatási összegek nem tették lehetővé a valós költségek érdemi támogatását, azok megemelésére volt szükség. A fentiek alapján a 2015. évben az új, megemelt fajlagos támogatási összegeket tartalmazó jogszabály került meghirdetésre. A támogatott intézkedések köre az év folyamán kibővült a kéknyelv betegség elleni vakcinázással, mivel annak finanszírozása – elfogadott uniós program hiányában – csak nemzeti költségvetésből valósulhatott meg. Az állati hulla eltávolítási és ártalmatlanítási támogatások célja, az állattartó telepeken keletkező állati hulla ellenőrzött, biztonságos eltávolításának és ártalmatlanításának elősegítése és ezáltal az állategészségügyi biztonság növelése. A támogatási program meghosszabbítását szintén megemelt fajlagos támogatási összegekkel fogadta el a Bizottság. Az intézkedésre így az előző éveknél magasabb – 3,6 milliárd forintos – keretösszeggel kerülhetett elkülönítésre. A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás 2012. január 1-től a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer részeként működik. A termelő által megkötött biztosítási szerződések teljes díjának 65 százaléka támogatott, amelynek 75 százaléka EU-s (a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68-as cikke alapján elkülönített keretösszeg), 25 százaléka pedig nemzeti forrásból került finanszírozásra a 2014. támogatási évvel bezárólag. 2015. év elején 120,2 millió forint még ezen szabályozás alapján megvalósított, 2014. évről áthúzódó kifizetés volt. (A kapcsolódó EU-s forrás 348,3 millió forint, amely a SAPS-hoz kapcsolódó különleges és elkülönített támogatások között szerepel.) 2015-től kezdődően a biztosítási díjtámogatás a Vidékfejlesztési Program részeként működik tovább. Mivel az új programból történő finanszírozás tárgyévben még nem kezdődhetett meg, a folyamatosság fenntartása érdekében - átmeneti intézkedésként – ebben az évben tisztán nemzeti forrásból valósult meg, a teljes 3 milliárd forintos keretösszegből 2015-ben 1,3 milliárd Ft került kifizetésre. Az elmúlt évekhez hasonlóan a mezőgazdasági termelők a szőlő- és gyümölcsös ültetvények művelése során történő gázolaj-felhasználáshoz 2015-ben is vettek igénybe de minimis támogatást, 314,1 millió forint összegben. Ezen felül gázolaj jövedéki adó visszatérítés formájában 28,3 milliárd forint jutott el a termelőkhöz. A vonatkozó jogszabály alapján a mezőgazdasági termelő évi 97 l/ha/év gázolaj mennyiség után az üzemanyag adójának 82 százalékát igényelheti vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A mezőgazdasági területeken az utóbbi években jelentős gondot okozó mezőgazdasági lopások és károkozások megakadályozása, a mezei őrszolgálatok számának növelése érdekében, 2014. évtől a tárca megemelte a mezei őrszolgálatok megalakításának és működésének támogatására nyújtott állami hozzájárulás mértékét. Ennek köszönhetően mind a mezei őrszolgálatok, mind a mezőőrök száma emelkedni kezdett. Az önkormányzatok a 2015. évben 721,0 millió forint támogatást vettek igénybe.
229
A dél-dunántúli jégeső-elhárítás támogatására szolgáló program díjtámogatás formájában működött, amelyre összesen 60,0 millió forint kifizetés történt. Az Európai Bizottság által jóváhagyott díjtámogatás a jégeső-elhárítási rendszer működéséhez való termelői hozzájárulást egészíti ki. A „Folyó kiadások és jövedelemtámogatások” előirányzatáról számos csekély összegű „de minimis” konstrukció került finanszírozásra, így többek között a rendezett piaci kapcsolatok kialakítása, a pontytenyésztési programban való részvétel (hal tenyészanyag), a szárított takarmány, a fűszerpaprika minőségi árutermelésének, a nyúltenyésztés hatékonyságának javítását célzó, valamint a méhészeti járművekre igénybe vehető támogatások. A 2014. évi kiemelkedően magas meggytermelés, valamint a felvásárlási árak jelentős mértékű csökkenése miatti veszteségek kompenzálására, az FM csekély összegű („de minimis”) támogatást nyújtott azoknak a termelői értékesítő szervezeteknek (TÉSZ), feldolgozóknak és termelőknek, akik késztermék – elsősorban üveges meggybefőtt – előállításával vállalták a többlettermés kivonását a piacról. Az árutulajdonosnak (letevő) a feldolgozott terméket közraktárban kellett elhelyeznie, melyet legkorábban 2015. április végén tárolhatott ki. Részükre a tárca 2015. évben tárolási támogatást fizetett, amelynek összege – a 2014. évi támogatás áthúzódó kifizetéseivel együtt – 175,8 millió forint. A fentieken túl az agrárszektorban meghirdetett hitelprogramok esetében a tárca jelentős kamattámogatásokat nyújtott, amelyeknek egy része az MVH-n, másik része pedig a NAV-on keresztül kerülhetett kifizetésre. A Nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer a termelők és az állam közös kockázat- és tehervállalásán alapul. A kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott mezőgazdasági károkat kompenzáló rendszer kárenyhítési alapját az éves termelői befizetések és az azokkal megegyező összegű állami forrás jelenti. A termelők megalapozott kárait ellentételezi aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár által okozott károk után, jogszabályban meghatározott feltételek alapján. A kifizetés mindig a tárgyévet követő évben valósul meg. A 2015. évben a 2014. évi káresemények kompenzálására 1,2 milliárd forint folyósítása valósult meg az alábbiak szerint: jégesőkár:
256,8 millió forint
belvízkár:
202,6 millió forint
tavaszi fagykár:
186,8 millió forint
aszálykár:
258,5 millió forint
viharkár:
194,1 millió forint
felhőszakadáskár:
100,0 millió forint
Téli fagykár, illetve mezőgazdasági árvízkár esetében nem történt kifizetés. A 2014. kárenyhítési évhez kapcsolódóan 513 károsult termelő részesülhetett kárenyhítő juttatásban. Ebből 424 fő kötelezően és 89 fő önkéntesen volt tagja az agrárkár-enyhítési rendszernek. Az előző évekről áthúzódó, folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokra 74,8 millió forint került átutalásra. A nemzeti támogatások közül kiemelkedő jelentőségű a pályázatos formában működő „Tanyafejlesztési Program”, mely a tanyai gazdálkodás megújítását, újjáélesztését, a tanyán élők életminőségének javítását, a fiatalok helyben maradását támogatja, részben csekély összegű támogatás formában. A program kétféle konstrukció keretében nyújt támogatást: az önkormányzati típusú, helyi közösségek, valamint az egyéni típusú, tanyagazdák, tanyai lakosok számára kiírt konstrukció keretében. A Tanyafejlesztési Program a 2015. évben 5. alkalommal került meghirdetésre, amelynek keretében öt célterületen (települési, térségi fejlesztések, tanyagazdaságok fejlesztése, tanyagazdaságok indító támogatása, egyéni tanyavillamosítás, valamint az országos külterületi 230
szociális mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogramok támogatása) lehetett vissza nem térítendő támogatásra pályázatot benyújtani. A program alprogramjai között villamosenergia-ellátást biztosító fejlesztések; vízminőségvizsgálatok elvégzése; a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése; lakóépület, karám, gazdálkodási célú épületek, kerítés felújítása, építése; gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése; szaporítóanyag beszerzése; az állatállomány kialakítása, bővítése; feldolgozó kapacitások létesítése, fejlesztése; a tanyagazdaságok energetikai megújítása; az egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása; a környezetkímélő, egyedi szennyvíz-kezelés és elhelyezése és a tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése szerepelt. A pályázati konstrukciók keretében 360 pályázat részesült támogatásban 1 216,3 millió Ft összeggel. Fentieken túl 2015-ben első alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy az önkormányzatok egyedi támogatási kérelmet nyújthattak be őshonos baromfi tartási program és az egykori zártkertek revitalizációját szolgáló program megvalósítására zártkerti fekvésű földterületeken. A zártkertek újjáélesztésére 2015-ben 20 település mintaprogramja mintegy 178,4 M Ft támogatásban részesült. Az állat- és növénykártalanítás keretében történő kifizetések nem hagyományos értelemben vett támogatások, hanem az állam által a járványügyi intézkedések végrehajtása miatt elszenvedett gazdálkodói veszteségek kompenzálása. 2015-ben a zárlati státuszú állatbetegségek és növényi károsítók felszámolására és járványos elterjedésének megelőzése céljából hozott hatósági intézkedésekhez kapcsolódóan 3,0 milliárd forint kifizetés történt.
13.4. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások kiemelt területei A fejezet célja annak bemutatása, hogy az egyes ágazatok milyen arányban részesedtek 2015-ben az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokból. Mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az állattenyésztésen belül a jogcímek alágazatonkénti felosztása nem minden esetben volt megvalósítható, ezért pontos arányokról nem beszélhetünk. Több ágazatot érint a 300,6 milliárd forint összegű SAPS támogatás, amelyből részesülhetnek szántóterületek, állandó gyepterületek, állandó kultúrák, ültetvények, tehát a szántóföldi növénytermesztők mellett a legeltető állattartók és a kertészeti ágazatok is. A pénzügyi visszatérítés (8,2 milliárd forint) a kisgazda támogatás (6,9 milliárd forint), valamint a zöldítési támogatás (8,8 milliárd forint) is több ágazatot érint.
13.4.1. Állattenyésztési támogatások Az állattenyésztés ágazatban gazdálkodók 2015-ben mintegy 163,0 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatásban részesültek, amely a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” program által biztosított többletforrásoknak köszönhetően jelentős mértékben meghaladta az előző év eredményét. A kifizetések meghatározó része a szarvasmarha, ezen belül a tej ágazatot érintette, a jogcímek közül az alábbiak a legjelentősebbek: Az új rendszerben megjelenő, uniós finanszírozású termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás 2015. évi keretösszege 21,6 milliárd forint, amely az előző években alkalmazott különleges tej jogcím kereténél (13,4 milliárd forint) mintegy 60 százalékkal magasabb. A nehéz helyzetben lévő tejágazat megsegítésére a tárca 70 százalék előleg átutalásáról döntött, így tárgyévben 16,5 milliárd forintot utalt át a tejtermelő gazdáknak. A különleges tejtámogatás 261,6 millió forintos összege a 2014. évi jogosultságok áthúzódó teljesítését foglalta magába. Az EMVA-ból finanszírozott tej állatjóléti támogatásra 2011. április 1. és április 30. között lehetett támogatási kérelmet benyújtani. A támogatás ötéves, amelynek célja a tejágazatban tartott szarvasmarha-állomány jólétének javítása, ezen keresztül jobb minőségű tej előállítása, a tartásból származó pontszerű környezeti terhelés (főleg ammónia és nitrát) mértékének csökkentése, valamint a
231
biztonságos és egészséges élelmiszerrel való ellátás biztosítása és az ehhez fűződő fogyasztói bizalom fokozása. A jogcím keretében 2015-ben összesen 5,4 milliárd forint kifizetése valósult meg. A tej ágazat részesedett az átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) rendszeréből is, amelynek forrása a nemzeti költségvetés. Ennek keretében a 2015. év első felében 13,3 milliárd forint a 2014. évi ÁNT tejtámogatás jogcímén, valamint a 2015. évre meghirdetett 12,7 milliárd forintos keretösszegből további 9,2 milliárd forint tárgyévi előleg kiutalása valósult meg. Így ezen a jogcímen összesen 22,5 milliárd forint kifizetés történt. A húsmarha tenyésztők 11,3 milliárd forint átmeneti nemzeti támogatást kaptak, amihez három jogcímen juthattak hozzá: húsmarha támogatás (hízott bika), húshasznú anyatehén támogatás és extenzifikációs támogatás (bizonyos állatsűrűséghez kapcsolódva az EU szabályozásnak megfelelően). A közvetlen uniós támogatások között szereplő, kérődző szerkezetátalakítás keretéből mintegy 3,2 milliárd forintban részesültek. A sertés ágazat az uniós forrásokból nem részesül, támogatása teljes egészében a hazai költségvetésből valósul meg, főként az állatjóléti intézkedéseken keresztül. Ezen a jogcímen a sertéstartók 8,9 milliárd forintot vehettek igénybe. 2015-ben új konstrukció került bevezetésre, amely alapján az anyakocák után is igényelhető állatjóléti támogatás. A kifizetési kérelmek beadási határideje miatt a 2015. évben az I. negyedévi jóváhagyott igények kerülhettek kifizetésre (mintegy 2,0 milliárd forint), a II-IV. negyedév teljesítése a következő évre áthúzódott. A program évközi indulása miatt az I. negyedév 2015. április 1-től június 30-ig tartott. Ugyancsak meghatározó jelentőséggel bír a 2012-től működő sertés stratégia, amelynek célja a hazai sertésállomány növelése, a tenyésztési, termelési integrációs programok, továbbá kutatásfejlesztési programok kiemelt támogatása, a termékfejlesztés, a termékek eredetigazolása, minőségbiztosítása. Ezen programok megvalósítására 1,7 milliárd forint kifizetés történt. A stratégia keretén belül két támogatási konstrukció került 2014-ben meghirdetésre, amelynek kifizetése 2015-ben valósult meg: A sertésfeldolgozást végző élelmiszer-feldolgozók részére nyújtott „de minimis” támogatás annak érdekében, hogy a hazai húsfeldolgozók minél korszerűbb technológiával állítsák elő termékeiket, a fogyasztók pedig minél magasabb minőségű, megbízható hústermékekhez jussanak hozzá. A feldolgozáshoz, készítménygyártáshoz kapcsolódó gépek, technológiai berendezések és eszközök beszerzéséhez lehetett támogatást igényelni. A támogatás mértéke annál magasabb volt, minél több saját előállítású, bérnevelt, bérhizlalt vagy egyéb szerződéses kapcsolaton keresztül számlával vásárolt sertést dolgozott fel a vállalkozás. A népszerű támogatási konstrukció keretében 2015-ben 230,3 millió forint kifizetése valósult meg. A sertéstenyésztő de minimis támogatás keretében a törzskönyvezett sertéstenyészet állattartói a tenyészsertés, a sertés üzemi sajátteljesítmény vizsgálat végzéséhez szükséges mérleg, a törzskönyvi rendszer használatára alkalmas számítógépes konfiguráció, és a sertés mesterséges termékenyítéshez szükséges laboratóriumi eszközök beszerzésével kapcsolatos költségeik részleges fedezéséhez igényelhettek forrásokat. A kifizetett összeg 63,8 millió forint volt. A baromfi ágazat támogatása –a sertés ágazathoz hasonlóan – nemzeti költségvetésből valósult meg, szintén az állatjóléti támogatáson keresztül. Mivel a jogos igények az éves keretösszeget minden évben meghaladták, a nagyarányú visszaosztás elkerülése végett a tárca 2012-től kezdve folyamatosan emelte a kifizetésekhez felhasználható forrásokat. 2015-ben az intézkedés keretösszeg 11,0 milliárd forint volt, amely teljes mértékben felhasználásra került. A juhágazat az átmeneti nemzeti támogatás, valamint az anyajuh de minimis támogatásokon keresztül mintegy 2,8 milliárd forintban részesült. Az uniós finanszírozású kérődző szerkezetátalakítás jogcímen pedig mintegy 9,7 milliárd forintot meghaladó forráshoz jutott. Az új
232
uniós forrású termeléshez kötött anyajuh támogatás jogcímre előlegfizetés is történt, csaknem 3,5 milliárd forint összegben. Az egyéb jogcímek között az „állattartó telepek korszerűsítése” jogcím emelkedik ki. Az EMVA keretein belül a célra 40,9 milliárd forint kifizetés történt. Állategészségügyi szolgáltatásokra három jogcímen vehettek igénybe támogatást az állattartók. Nemzeti költségvetésből került finanszírozásra az „egyes állatbetegségek megelőzésének, leküzdésének támogatása”, amelynek célja az állatállományokat veszélyeztető egyes állatbetegségek megelőzése, felszámolása, figyelemmel kisérése, valamint egyes zoonózisok megelőzése. A jogcímről mintegy 9,0 milliárd forint kifizetés történt, amelyből a baromfi ágazat 2,1 milliárd forinttal részesült. Az uniós társfinanszírozással működő egyes állatbetegségek felszámolására, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó támogatás keretében 1,7 milliárd forintot lehetett igénybe venni a nemzeti program alapján jóváhagyott állatbetegségek esetében. Állati hulla eltávolítási és ártalmatlanítási támogatások célja az állattartó telepeken keletkező állati hulla ellenőrzött, biztonságos eltávolításának és ártalmatlanításának elősegítése és ezáltal az állategészségügyi biztonság növelése. A jogcímen 3,6 milliárd forint teljesítés történt, amely magában foglalja a tárgyévi, valamint a 2014. évről áthúzódó jogos igények kifizetését is. A tenyésztési feladatok támogatása kiemelkedő szerepet tölt be a nemzeti állattenyésztésben (szarvasmarha, juh-kecske, sertés, kisállatok, ló), a haszonállatfajták fenntartásában és genetikai minőségük javításában. Ezen felül a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági haszonállatok tenyésztési feladatai is támogatottak. A célra összesen 811,5 millió forint összegű kifizetés valósult meg. Rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében a tárca a baromfi és sertés ágazatban nyújt „de minimis” támogatást azon termeltetők részére, akik termeltetési szerződést kötnek az állattartókkal. A haltenyészanyag támogatása a minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű (de minimis) támogatásán keresztül valósul meg. A nyúltenyésztés de minimis támogatást a nyúltenyésztés hatékonyságának javítása érdekében hirdette meg a tárca. 118. táblázat: Állattenyésztési ágazat részére történt kifizetések 2015-ben
Szarvasmarha, ebből
Kifizetés (millió forint) 65 186,2
Tejágazat
49 643,2
Jogcím
a)
Különleges tejtámogatás
261,6
Termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatása
16 531,3
Iskolatej program
4 592,5
EMVA - Tejágazat állatjólét
5 403,6
Nemzeti tejtámogatás (ÁNT)
22 541,6
Tej marketing b)
312,6
Húsmarha-tartás
21 502,4
Termeléshez kötött hízottbika támogatás
514,3
Kérődző szerkezetátalakítás
9 679,3
Anyatehén-termeléshez kötött (ÁNT)
3 287,4
Húsmarha-termeléstől elválasztott (ÁNT)
4 622,8
Szarvasmarha tartás extenzifikációs támogatása (ÁNT)
3 386,9
A kéknyelv immunizálással kapcsolatos költségek mezőgazdasági csekély összegű támogatása
233
11,7
c) Állattenyésztés támogatása (hús és tejhasznú marha)
491,5
Sertés
12 773,9
Sertéshízó állatjóléti támogatása
8 934,3
Tenyészkoca (anyakoca) állatjóléti támogatás
1 991,1
A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása
1 660,7
Állattenyésztés támogatása
115,8
Baromfi
13 068,8
Baromfi állatjóléti támogatása
10 971,3
Egyes állatbetegségek megelőzése, leküzdése-baromfi
2 068,0
Állattenyésztés támogatása
29,5
Juhok, kecskék
9 026,7
Kérődző szerkezetátalakítás
3 228, 4
Termeléshez kötött anyajuh támogatás
3 496,8
Anyajuh támogatás (ÁNT)
27,2
Anyajuhtartás kiegészítő támogatás – termeléstől elválasztott (ÁNT)
737,0
Anyajuh de minimis támogatás (ÁNT)
2 065,0
Anyakecske de minimis támogatás (ÁNT)
95,1
Állattenyésztés támogatása
114,2
Méhészet
1 508,3
Magyar Méhészeti Nemzeti Program
1 478,0
Méhészeti járművekre igénybe vehető de minimis támogatás
30,3
Egyéb jogcímek
54 277,8
EMVA állattartó telepek korszerűsítése ÁTK
40 896,3
Őshonos mezőgazdasági állatfajták tenyésztésben történő támogatása
794,9
Egyes állatbetegségek felszámolása, ellenőrzése és felügyelete társfinanszírozású
1 751,2
Egyes állatbetegségek megelőzése, leküzdése, egyéb (baromfi nélkül)- nemzeti támogatás
6 929,4
Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási támogat
3 640,9
Állattenyésztés támogatása (ló, bivaly, csincsilla, szamár)
60,5
Rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott csekély összegű (de minimis)
20,6
A haltenyészanyag támogatása
98,9
234
Nyúltenyésztés de minimis támogatás
85,1
Összesen
162 957,6
Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály szerkesztése MVH adatok alapján
13.4.2. Szántóföldi növénytermesztők támogatása A szántóföldi növénytermesztők által igényelhető támogatások meghatározó részét a közvetlen uniós támogatások jelentették, amelyből a területalapú támogatás 300,6 milliárd forintot, a pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítés 8,2 milliárd forintot, kisgazda támogatás 6,9 milliárd forintot, a zöldítési támogatás 8,8 milliárd forintot tett ki. Ezen felül a 2014. évi jogosultságok után 2015-ben került kifizetésre a tisztán uniós forrásból finanszírozott elkülönített cukortámogatás 12,5 milliárd forint összegben. A dohánytermesztés támogatása szintén két forrásból valósult meg. A dohány szerkezetátalakítás címén mintegy 7,3 milliárd közösségi, a nemzeti kiegészítő támogatás dohány jogcímén 3,4 milliárd forint nemzeti támogatás került kifizetésre. 119. táblázat: A szántóföldi növénytermesztőknek folyósított támogatások 2015-ben
Kifizetés (millió forint) 12 550,3
Jogcím Elkülönített cukor
1 021,2
Cukorrépa termesztés támogatása Cukorilleték kiegyenlítő kamat
190,9
Virginia dohány szerkezetátalakítási támogatás
5 271,6
Burley dohány szerkezetátalakítási támogatás
2 016,0
Virginia dohány - termeléstől elválasztott (ÁNT)
2 613,6
Burley dohány- termeléstől elválasztott (ÁNT) Különleges rizstámogatás EMVA - szárítók támogatása
829,8 381,2
Szárított takarmány de minimis támogatása
89,2 133,2
Növényegészségügyi vizsgálatok támogatása
65,1
Összesen
25 162,1
Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály szerkesztése MVH adatok alapján
13.4.3. Kertészeti ágazat támogatása A kertészeti ágazat támogatása túlnyomórészt társfinanszírozási konstrukció keretében valósult meg. A TÉSZ-ek támogatása, valamint az iskolagyümölcs program a piaci támogatásokon belül az EMGA-ból, míg a beruházási támogatások az EMVA-ból kerültek finanszírozásra. Az ágazat közvetlen uniós támogatásban a SAPS, a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó elkülönített zöldség-gyümölcs és bogyós gyümölcs támogatás jogcímeken, valamint a szőlészetborászatot érintő piaci támogatásokon keresztül részesült. Ezen felül a zöldség-gyümölcs–dohány szerkezetátalakítási támogatásból további, mintegy 2,7 milliárd forintban részesedett az ágazat. 120. táblázat: A kertészet ágazat részére folyósított támogatások 2015-ben
Kifizetés (millió forint)
Jogcím Egyes speciális szövetkezések támogatása
7 227,4
Iskolagyümölcs program
2 995,4
EMVA - Kertészet korszerűsítése
1 033,5
EMVA - Kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás
20 795,1
235
EMVA - Kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése
288,9
EMVA - Gyümölcs- és kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése
297,5
Területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített zöldség-gyümölcs
1 401,2
Területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített bogyós gyümölcs támogatás
119,7
Gyümölcs szerkezetátalakítás
2 423,7
Zöldség szerkezetátalakítás
263,0 8 648,8
Szőlőültetvények szerkezet-átalakításának és átállításának támogatása Borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatása
1 811,0
A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának támogatása
395,1
Borok promóciója
201,4
Héjas gyümölcsűek támogatása
112,9
A szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben használt gázolaj jövedéki adójának de minimis támogatása
314,1
Fűszerpaprika minőségi árutermelésének de minimis támogatás
66,1
Meggyfeldolgozói de minimis támogatás
175,8
Összesen:
48 570,6
Forrás: FM Agrárközgazdasági Főosztály szerkesztése MVH adatok alapján
236
14. Adó- és pénzügyi szabályozás, kockázatkezelési rendszer 14.1. Adó- és járulékrendszer Az adó- és járulékrendszer 2015. évben életbelépő változásai közül leginkább az általános forgalmi adó csökkentése érintette kedvezően a mezőgazdasági ágazatot. Az élő- és félsertés értékesítésére vonatkozó 2014. évi áfa kulcs csökkentés pozitív tapasztalatainak hatására, valamint a szarvasmarhafélék, juh és kecske termékpályákon tapasztalt áfa csalások és számla nélküli értékesítések visszaszorítása érdekében 2015. január 1-jétől a köztes terméknek minősülő, fajtatiszta tenyész- és háziasított szarvasmarha, juh és kecske élőállatok és vágott testek értékesítésére vonatkozó áfa kulcs 27 százalékról 5 százalékra csökkent. A feketekereskedelem megakadályozása érdekében szigorúbb szabályok léptek életbe. A korábbi 2 millió forint helyett már az 1 millió forintot elérő áfa összeget tartalmazó számlákról is tételes összesítő jelentést kell készíteni mind a számla kibocsátójának, mind a befogadójának. Az újonnan alakult vállalkozásokra az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfa bevallási kötelezettség vonatkozik, továbbá az 50 millió forint árbevétel felett megszűnik az éves áfa bevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell készíteni. Bevezetésre került az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), melynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása. A gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában a fordított adózás továbbra is érvényben van. A jövedéki adózás területén az uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából került sor több módosításra. Párlat legfeljebb 50 liter mennyiségig történő bérfőzésének jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára emelkedett, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében az eddigi 0 Ft helyett 167.000 Ft/hl jövedéki adót kell fizetni. Az 50 litert meghaladó mennyiség adómértéke 333.385 Ft/hl. A magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége 200 literről 50 literre csökkent, ezen kívül a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznak. A magánfőzőnek 2015-től évi 1000 Ft átalányadót kell fizetnie az előállított párlat mennységétől függetlenül. Megszűnt az alkoholtermékekre alkalmazott differenciált adómérték, így a tömény szeszes italok adómértéke hektoliterenként 476.200 Ft-ról 333.385 Ft-ra csökkent. Az elmúlt időszakban tapasztalt visszaélések miatt a jövedéki biztosíték összege az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetében 22 millió Ft-ról 150 millió Ft-ra emelkedett. A kizárólag szőlőborral foglalkozó személynek továbbra sem kell jövedéki biztosítékot nyújtania. A kizárólag sörfőzdében előállított sörrel foglalkozó, sörfőzdét működtető személynek továbbra is 500 ezer Ft jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A palackozott fröccs113 adózási és egyéb jövedéki szabályai a szőlőbornál alkalmazott szabályokhoz közeledtek. A palackozott fröccs belföldi szállítása borkísérő okmánnyal történhet, egyszerűsített adóraktárban is előállítható és a szőlőboréval megegyező mértékű, 0 Ft-os jövedéki adómérték került meghatározásra, a korábbi egyéb borokra vonatkozó 9.870 Ft/hl adómérték helyett. A dohánygyártmányok jövedéki adója 2015. április 1-jétől változott. A cigaretta tételes adója 12.500 Ft/ ezer db-ról 15.700 Ft/ezer db-ra, a százalékos, kiskereskedelmi árra vetített adója 31százalékról 25 százalékra, a minimálisan fizetendő adója pedig ezerdarabonként 24.920 Ft-ról 28.000 Ft-ra változott. A finomra vágott és az egyéb fogyasztási dohány százalékos adója megszűnt, a kilogrammonkénti tételes adója pedig 12.460 Ft-ról 14.000 Ft-ra nőtt. A szivar, szivarka százalékos, kiskereskedelmi eladási árra vetített adója 28,5 százalékról 14százalékra csökkent, és ezerdarabonként 4.000 Ft-os minimálisan fizetendő adó került bevezetésre.
Palackozott fröccs: a szőlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz keveréke, amelyből legalább 50 százalék a szőlőbor és alkoholtartalma max. 8,5 százalék 113
237
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés 2015. évi összege 28,3 milliárd forintot tett ki, amely kismértékű növekedést jelent 2014-hez képest. Az üzemanyag célú gázolaj adómértéke változatlanul 110.350 Ft/ezer liter maradt. A személyi jövedelemadó ágazat-specifikus változásai közül említést érdemel, hogy közös őstermelői tevékenységhez kapcsolódóan a közös háztartás és a közös háztartásban élő családtag fogalmával egészült ki a törvény. A Pápai Hús 2013 Kft. élőállat-beszállítóira vonatkozó adómentességi rendelkezés kiegészítésre kerül azzal, hogy azt nem csak az agrár csekély összegű támogatás terhére, hanem a termelői csoportok és forgalmazók esetében az általános csekély összegű támogatás terhére is igénybe lehet venni. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességét meghatározó feltételek kiegészítésre kerültek azzal, hogy az 5 vagy 10 éves hasznosítási időszak kezdő napja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja. Az ültetvény fogalmának módosításával bővül az értékcsökkenési leírás alkalmazásának lehetősége, mivel az értékcsökkenési leírást a jövőben nem csak a leggyakoribb gyümölcsfajtára, bogyósgyümölcsre lehet alkalmazni, hanem valamennyi gyümölcsfa-ültetvényre és bogyósgyümölcsültetvényre. Összhangban más jogszabályokban használt szőlőültetvény fogalommal a szőlőültetvények esetében az értékcsökkenés alkalmazásának minimum területnagysága 500 négyzetméterről 1000 négyzetméterre nőtt. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó kedvezményes adózási szabályok 2015. év során is érvényben voltak. A személyi jövedelemadó és a társasági adó változásaiból adódóan 2015. január 1-jétől nem csak a mezőgazdasági termelők, hanem a mezőgazdasági feldolgozók és forgalmazók is igénybe vehetik a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezményét, a felvett hitel utáni kamat adókedvezményét és az egyösszegű értékcsökkenési leírást. Mind a magánszemélyeket, mind a társasági adóalanyokat érinti az a változás, hogy a jövedelem(nyereség)-minimum összegének meghatározása során a vállalkozói bevétel már nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. Szigorodnak mind a magánszemélyekre, mind a társaságokra vonatkozó veszteség elhatárolási szabályok, a keletkezett veszteség csak a következő 5 éven belül határolható el. (Eddig időkorlát nem volt.) A helyi adók területén továbbra is telekadó mentesség jár a belterületen fekvő, az ingatlannyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterületre, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt állt és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolta. A jogszabály-módosítás egyértelművé tette, hogy a gyommentesítés és kaszálás nem minősül mezőgazdasági művelésnek. Azok a beszerző, értékesítő szövetkezetek, amelyek nettó árbevétele legalább 95 százalékban tagjai részére történő értékesítésből, vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik, mentesülnek a helyi iparűzési adófizetési kötelezettség alól azzal, hogy ez csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Népegészségügyi termékadóban 2015-től életbe lépő változás, hogy az adóköteles cukrozott készítmények köréből kikerülnek azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, ugyanakkor cukortartalma nem haladja meg a 40 százalékot. Adóköteles termékké válnak az
238
élelmiszernek minősülő ún. alkoholos italok.114 Az adó mértéke az alkoholtartalomtól függően 20-900 Ft/l. A társadalombiztosításra vonatkozó szabályok értelmében 2015. január 1-jétől a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke havonta 6.810 Ft-ról 6.930 Ft-ra, a minimálbér összege 98.000 Ft-ról 101.500 Ft-ra, a garantált bérminimum összege 114.000 Ft-ról 118.000 Ft-ra nőtt. Az őstermelőkre vonatkozó kedvezményes járulékfizetési szabályok továbbra is fennmaradtak.
14.2. Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer A 2012-ben bevezetett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer - egy 2013-2014-ben lezajlott informatikai fejlesztés eredményeként - jelentősen átalakult 2015-ben. Bevezetésre került a komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR), melynek eredményeként a kárbejelentéseket és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmeket elektronikus úton kell benyújtani, és a hatósági ügyintézést is informatikai háttér támogatja. Az MKR elektronikus felületei megkönnyítik a támogatásigénylést és csökkentik az adminisztratív terheket: megjelenítenek minden olyan adatot, melyeket a termelő korábban már megadott vagy a minisztérium közzétett, és elvégzik az igényléshez szükséges bonyolult számításokat. Az első év tapasztalatai azt mutatták, hogy az elektronikus ügyintézés nem jelentett különös problémát a termelőknek, nagy számban érkeztek kárbejelentések és kérelmek egyaránt, és az MKR rendszer felületeit nagyobb arányban használták önállóan a termelők, mint a sok éves működésre visszatekintő Egységes Kérelem bizonylatait (a termelők közel fele meghatalmazott nélkül járt el). A fejlesztéssel párhuzamosan a kárenyhítési rendszer jogszabályi háttere is felülvizsgálatra került és számos ponton a termelők számára kedvező módon változott, melyek a következők: - Az elektronikus kárbejelentő felületen nemcsak a növénykultúra szinten 30 százalék feletti hozamcsökkenést okozó káresemények jelenthetők be, hanem a parcella szintű károk is. Ezáltal több kisebb kár összesítésével is jogosultságot lehet szerezni kárenyhítő juttatásra. - 2015-ben bővült a rendszer által lefedett kockázatok köre: a növénykultúra szinten 30 százalék feletti hozamcsökkenést okozó őszi fagykár és a fólia/üvegház alatti növénykultúrák károsodása115 is bekerült az agrárkár-enyhítési rendszerbe. Igaz, mivel 2015-ben nem voltak jellemzőek ezek a káresemények, még nem történt kifizetés. - A korábbi 30 százalékról 15 százalékra csökkent az üzemi szintű hozamérték-csökkenés (termelési érték) küszöbszáma, melynek elérése esetén a termelők jogosultságot szereznek a kárenyhítő juttatásra. Ezáltal mintegy 20 százalékkal bővült a kárenyhítő juttatásban részesülő termelők köre és a kifizetett kárenyhítő juttatás. Amennyiben ugyanis az üzemi szintű hozamértékcsökkenési küszöb 2015-ben is 30 százalék maradt volna, 639 fővel kevesebb termelő részesült volna támogatásban és 1,1 milliárd forinttal kevesebb kárenyhítő juttatás került volna kifizetésre.116 Az agrárkár-enyhítési rendszer (I. pillér) 2015-ben 3,7 millió hektár földterületet fedett le, ami az ország szántóterületének 85 százalékát és az ültetvények 72 százalékát foglalta magába 117. A rendszernek több mint 72 ezer termelő volt tagja, 88 százalékuk kötelezően csatlakozott. Az önkéntesen csatlakozó termelők száma az előző évekhez képest jelentősen csökkent, ami arra 114
Alkoholos ital: a jövedéki adó szerinti alkoholtermék, a gyümölcspárlat, a gyógyszerek, vagy gyógyhatású készítmények, alkoholos gyümölcsök, csokik és más élelmiszerek gyártásához, vegyipari és kozmetikai termékek előállításához felhasznált alkohol és az adalékanyagokat nem tartalmazó legalább 7 fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes ital kivételével. 115
A rendszer a fólia/üvegház károsodása miatt az alatta levő növényben bekövetkezett kárt (a növénykultúra hozamcsökkenése miatt felmerülő veszteséget) téríti, a fóliában/üvegházban okozott kárt nem. Aszálykár bejelentésére ezen növények esetében nincs lehetőség. 116 A kifizetés 2016-ban történt meg. 117 A művelési ágak szerinti földhasználathoz viszonyítva.
239
vezethető vissza, hogy a rendszer indulásakor (2012-ben) csatlakozó termelők közül a kedvező időjárás és a támogatási feltételek változása miatt csak kevesen részesültek támogatásban, és a három éves csatlakozási időszak lejárta után sokan nem hosszabbították meg tagságukat. A termelők által befizetett kárenyhítési hozzájárulás és az azzal megegyező összegű költségvetési támogatás a Kárenyhítési Alap forrását összesen közel 8,5 milliárd forinttal növelte, így az előző évek kedvező időjárása miatt képződött maradvánnyal együtt az Alapban közel 21,5 milliárd forint állt rendelkezésre kárenyhítési igények teljesítésére. 121. táblázat: A kockázatkezelési rendszer I. pillérének működése (millió forint) 2012 2013 2014 74 071 77 628 78 250 Az I. pillérben részt vevő termelők száma (fő) 3 728 3 878 3 840 Az I. pillér által lefedett terület mérete (ezer ha) 4 135 4 300 4 294 Termelők által befizetett tárgyévi kárenyhítési hozzájárulás (millió Ft) 4 150 4300 4 300 Tárgyévi költségvetési támogatás összege (millió Ft) 8 290 8 949 14 405 Kárenyhítési Alap forrása az előző évek maradványával együtt (millió Ft) 31 591 6 443 2 614 Bejelentett káresemények száma (db) 1 131 687 149 711 48 870 Bejelentett károsodott terület (ha) 4 401 1 169 513 Kárenyhítő juttatásban részesülő termelők száma (db) 7 411 2 468 1 199 Kifizetett kárenyhítő juttatás összege (millió Ft) 93 922 28 375 8 204 A kárenyhítő juttatás alapját képező károsodott terület (ha) Forrás: MVH
2015 72 389 3 694 4 169 4 300 21 473 10 013 203 049 3 333 6 009 60 309
Magyarországon a 2015-ös év a harmadik legmelegebb év volt 1901 óta, az éves átlaghőmérséklet elérte a 11,7 °C-ot. Az év a szokásosnál118 enyhébb januárral kezdődött (2,6 °C), ekkor észlelték a valaha mért harmadik legmagasabb januári hőmérséklet is (19,7 °C). Ezt követően a tavaszi hőmérséklet megfelelt a sokévi átlagnak, ugyanakkor jelentős területeket borított belvíz, ami hátráltatta a tavaszi munkák megkezdését. Március végén tavaszi fagyok, majd májusban és nyár elején a szokatlanul súlyos jégverések okoztak rendkívüli károkat a kertészeti kultúrákban és a szőlőkben (Alföld). A nyarat hosszantartó hőhullámok és hőségriasztások jellemezték. Országos átlagban 46 hőségnapot regisztráltak. Csapadékhullás szempontjából a 2015-ös év átlagosnak tekinthető, az elmúlt évekhez hasonlóan a nyár jelentős része száraznak bizonyult. A fagyos napok száma elmaradt az átlagostól. A forró és aszályos nyár néhány meghatározó szántóföldi növény és gyümölcs esetében jelentős terméseredmény-csökkenést okozott (kukorica, alma), azonban a kalászos gabonák termésmennyisége az előző évhez hasonlóan jó volt, és a megtermett kalászos mennyisége az elmúlt öt év átlagát 20 százalékkal haladta meg. A zöldség- és szőlőtermés nőtt, néhány gyümölcsfajta termésében a tavaszi fagyok és a jégesők okoztak károkat. Mindezek figyelembevételével a 2015-ös év kárenyhítési szempontból átlagosnak számított. A rekordterméssel, kedvező időjárással és emiatt kevés káreseménnyel jellemezhető 2014. évhez képest azonban a kárbejelentések száma és a bejelentett terület a négyszeresére nőtt 2015-ben. A termelők több mint 10 000 káreseményt jelentettek be, a bejelentett káros terület meghaladta 200 ezer hektárt, ami így is csak az I. pillér által lefedett terület 5,5 százalékát tette ki. A bejelentett károsodott területnél lényegesen kisebb az a terület, ami alapján a termelők kárenyhítő juttatásban részesülnek, mivel a támogatási jogosultsághoz a növénykultúra 30 százalék feletti hozamcsökkenése mellett teljesülnie kellett annak a feltételnek is, hogy az üzemi szintű hozamérték-csökkenés (vagyis a termelési érték) is meghaladja a 15 százalékot (korábban 30 százalékot). A hozamérték-csökkenés mértéke számos növénykultúra esetén jóval kisebb, mint a hozamcsökkenés, mert az árak növekedése ellensúlyozza a hozamcsökkenés hatását. 2015-ben a bejelentett károsodott terület harmada után fizettek kárenyhítő juttatást, ami az előző évekhez képest lényegesen jobb arány (2013-ban és 2014-ben csak a bejelentett károsodott terület hatoda után történt kifizetés). A javulás feltételezhetően az üzemi szintű hozamérték-csökkenési küszöbszám 15 százalékra csökkentésének köszönhető. 118
Az 1981–2010-es normál időszak átlagához képest.
240
A bejelentett káresemények 83 százaléka szántóföldi növénykultúrát (168,3 ezer hektár), 14 százaléka ültetvényt (29,2 ezer hektár), 3 százaléka szántóföldi zöldségkultúrát (5525 hektár) érintett. Az ültetvényterületek ötödére érkezett kárbejelentés. A kedvező időjárás és az átlagos termés ellenére a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek száma jelentősen megnőtt az előző évekhez képest. Ez elsősorban a támogatási feltételek kedvezőbbé válásának köszönhető, melynek eredményeként 2015-ben több mint 3300 termelő részesült kárenyhítő juttatásban és a kifizetett támogatás meghaladta a 6 milliárd forintot. A kárenyhítő juttatás 68 százalékát aszálykárra, 16 százalékát jégesőkárra, 13 százalékát tavaszi fagyra fizették ki. Megállapítható az is, hogy a kifizetések összege ebben az átlagos évben is elérte a tárgyévi kárenyhítési hozzájárulás és költségvetési támogatás összegének 70 százalékát, ezért egy 2012–höz hasonlóan káros évben (melyben több mint 1 millió hektár területet ért kár), igen jelentős összegű kárenyhítő juttatás iránti igény merülhet fel a megváltozott támogatási feltételekkel. Ennek kifizetésére azonban megfelelő tartalék áll rendelkezésre a Kárenyhítési Alapban. 122. táblázat: A kockázatkezelési rendszer I. pillérének működése káresemények szerint Bejelentett káresemények száma (db) Káresemény
Bejelentett károsodott terület (ha)
Az adott káreseményre megítélt kárenyhítő juttatás összege (millió Ft)
2012
2013
2014
2015
2012
2013
2014
2015
2012
2013
2014
2015
aszálykár
20418
1890
175
5225
983486
66956
7501
121647
4712
1158
259
4103
belvízkár
18
1131
418
299
50
30067
13850
12281
0
223
203
72
felhőszakadáskár
6
25
194
30
50
380
8251
528
0
0,3
100
2,6
1214
1465
1315
2868
24028
31077
11482
51768
8
440
257
975
mezőgazdasági árvízkár
8
357
55
16
45
7133
2437
122
0
86
0
0
őszi fagykár
0
0
0
1
0
0
0
7
0
0
0
0
tavaszi fagykár
6172
1365
261
1360
50902
10615
2095
11104
1514
542
187
798
téli fagykár
3643
44
4
19
71146
513
10
100,9
1170
7
0
0
viharkár
107
90
186
195
1971
1287
3224
5491
5
12
194
58
5
76
6
0
8
1683
20
0
0
0
0
0
31591
6443
2614
10013
7409
2468
1200
6009
jégesőkár
nem releváns káresemény Összesen
1131686 149711 48870 203049
Forrás: MVH
A kifizetett kárenyhítő juttatás összegénél lényegesebben magasabb volt a számított kárenyhítő juttatás összege, ami 2015-ben közel 9,8 milliárd forintot tett ki. A különbség oka, hogy azok a termelők, akik nem rendelkeznek legalább az üzemi szintű hozamértékük felére megkötött mezőgazdasági biztosítással, a részükre számított kárenyhítő juttatás felére jogosultak. 2015-ben csak a termelők 11 százaléka rendelkezett megfelelő mezőgazdasági biztosítással, ezért a károsult gazdák 89 százaléka a számított kárenyhítő juttatás felét kaphatta meg. Tekintettel arra, hogy 2015-ben a legnagyobb károkat – a jégesők, a fagykárok és a nyári aszály miatt – a szabolcsi és hajdúsági termelők, valamint – elsősorban a tavaszi fagykár és a jégesők következtében – a Bács megyei gazdák szenvedték el, a kárenyhítő juttatás kifizetése is erre a három megyére koncentrálódott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére esett a kifizetett kárenyhítő juttatás közel 50 százaléka, Bács-Kiskun megyére a 11,2 százaléka, Hajdú-Bihar megyére pedig a 9,4 százaléka.
241
102. ábra: A kifizetett kárenyhítő juttatás összege járásonként (2015)
Forrás: MVH adatok alapján AKI Horizontális Elemzési Osztály
A kockázatkezelési rendszer II. pillére (biztosítási díjtámogatás) szempontjából 2015 átmeneti év volt. Az intézkedés uniós forrását 2014-ig az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap finanszírozta, majd 2015-től átkerült Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz. Mivel azonban Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját csak 2015 augusztusában fogadták el és vidékfejlesztési támogatásként még nem lehetett elindítani, ez a támogatási program 2015-ben kizárólag nemzeti forrásból, a csoportmentességi rendelet alapján került meghirdetésre. A támogatási feltételek a korábbi gyakorlathoz képest annyiban módosultak, hogy az állami támogatási szabályok miatt erre az egy évre a nagyvállalatok nem részesülhettek támogatásban, valamint az egységes kérelem helyett papír alapú kérelemben119 kellett igényelni a támogatást. Az átmeneti módosításnak alig volt érezhető hatása. A díjtámogatott biztosítások terjedése tovább folytatódott, és 2015-ben a díjtámogatott biztosítással lefedett terület elérte a 862 ezer hektárt. A teljes növénybiztosítási piacot figyelembe véve elmondható, hogy a díjtámogatott biztosítások teszik ki a növénybiztosítások felét mind a díjállomány, mind a biztosított terület alapján. A biztosító társaságok mellett egyre több nonprofit biztosító egyesület is kínál díjtámogatott biztosítást, és 2015ben a díjtámogatott biztosítással lefedett területek közel 5 százalékát nonprofit biztosító egyesületek biztosították. Bár a biztosítási piac kis szeletét jelentik, az egyesületek három év alatt 25 százalékkal növelték az általuk biztosított területet, és díjbevételük kétharmada a díjtámogatott biztosítások díjából származik.
119
Az átmeneti év tapasztalatai azt mutatták, hogy a biztosítási díjtámogatás egységes kérelemben történő igénylése a termelők számára kényelmesebb, szélesebb döntési lehetőséget és nagyobb rugalmasságot biztosít, ezért 2016-tól újra az egységes kérelemben kell igényelni.
242
123. táblázat: Biztosítási díjtámogatás 2012-2015
Díjtámogatott biztosítással lefedett terület (ha) Módozat "A" típusú díjtámogatott biztosítás "B" típusú díjtámogatott biztosítás "C" típusú díjtámogatott biztosítás
2012
2013
50663
88525
8342
112157
2014
Támogatás mértéke (%)
2015
Támogatásban részesült termelők száma*(fő)
2012
2013
2014
2015
2012
2013
2014
2015
114130 156554
65
65
65
65
676
1381
1686
2380
399964 562417 567682
65
65
65
65
296
3648
5593
6760
97537
65
65
65
65
953
1660
2847
3241
156190 138296
171162 586026 832737 862532 1599 4963 7181 8610 Összesen *Egy termelőnek több módozatú biztosítása is lehet, ezért a támogatásban részesült összes termelő száma eltér a módozatonként megadott számok összegétől. Forrás: MVH
A díjtámogatott biztosítások díjállománya megtartotta az előző évi szintet (5,5 milliárd forintot tett ki), de a biztosítást kötő termelők száma 2015-ben is tovább növekedett mindhárom biztosítási típus esetén. A legnagyobb mértékben az „A” típusú biztosítások terjedtek: a termelők száma és a biztosítással lefedett terület közel 40 százalékkal nőtt az előző évhez képest és a kifizetett díjtámogatás 45 százaléka az „A” típusú biztosításokra esett. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy forráshiány esetén ennek a biztosításnak a támogatásintenzitása csökken utoljára. Jól látható az is, hogy mivel az intenzitáscsökkentés először a „C” típusú biztosításokat érinti, a „C” típusú biztosítással lefedett terület mérete - a biztosítást kötő termelők számának növekedése ellenére is - 11 százalékkal csökkent. A díjtámogatott biztosítások mellé jellemzően kiegészítő biztosítást is kötnek a termelők, mellyel a 30 százalék alatti hozamcsökkenést okozó károkra szereznek védelmet. Az átmeneti évben biztosítási díjtámogatásra 3 milliárd forint költségvetési forrás állt rendelkezésre, amit teljes mértékben kifizettek, sőt – az előző évhez hasonlóan – 2015-ben is visszaosztásra volt szükség. A „C” típusú biztosítások díja 30 százalékos, a „B” típusú biztosítások díja 52 százalékos támogatásban részesült, míg az „A” típusú biztosítások esetén megmaradt a 65 százalékos támogatási intenzitás. 2016-tól a Vidékfejlesztési Program intézkedéseként nagyobb forrással, évi 4 milliárd forinttal kerül meghirdetésre a biztosítási díjtámogatás (lényeges változtatások nélkül), így a biztosításkötés tovább terjedhet és remélhetően nem lesz szükség nagyobb mértékű visszaosztásra. A növénybiztosítások között a jég- és tűzkárra kötött biztosítások a legelterjedtebbek (mind a „B” és „C” típusú biztosítások, mind a nem díjtámogatott biztosítások körében). 2015-ben jelentős jégesők károsították a mezőgazdasági termelést, ezért a biztosítói kárkifizetések az összes növénybiztosítást figyelembe véve több mint 40 százalékkal nőttek az előző évhez képest, és az összes biztosításra számított kárhányad is 56 százalék felé emelkedett. Ez azonban még így is jóval 100 százalék alatt maradt, ami jelzi, hogy 2015 nem volt különösen káros év. A díjtámogatott biztosítások után közel 1,5 milliárd forint, a kiegészítő biztosítások után pedig mintegy 1,3 milliárd forint kártérítésben részesültek a termelők120, így a II. pillér működése121 összesen 2,8 milliárd forinttal járult hozzá a termelői károk kompenzálásához. A kártérítés 87 százalékát jégesőkárra fizették ki, jelentős kifizetésben részesültek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termelők, épp úgy mint az I. pillérben, valamint számos dunántúli járás.
120
A részletes adatokat a II. kötet tartalmazza. Nemcsak a díjtámogatott, hanem a kiegészítő biztosítások után kifizetett kártérítések is a II. pillér működésének köszönhetőek, hiszen a kiegészítő biztosítások a II. pillér bevezetésekor jöttek létre. 121
243
103. ábra: A biztosítók által a díjtámogatott és kiegészítő biztosítások után kifizetett kártérítések nagyságrendje járásonként (2015)
Forrás: A díjtámogatott biztosítást nyújtó biztosítók adatszolgáltatása alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán
A kockázatkezelési rendszer két pillérét összehasonlítva megállapítható, hogy bár a rendszer által lefedett kockázatok köre alig tér el, 2015-ben mégsem ugyanazokat a károkat kompenzálták. A II. pillér elsősorban a jégesők által okozott károk enyhítésében játszott jelentős szerepet, hiszen a biztosítók kétszer annyi kártérítést fizettek ki jégkárra a díjtámogatott és kiegészítő biztosítások után, mint amennyi a jégkárra kifizetett kárenyhítő juttatás volt. Ugyanakkor az I. pillér kompenzációt nyújt olyan káreseményekre is, amelyekre a biztosítók nem vagy nem kellő mértékben fizetnek kártérítést (aszály, belvíz). 2015-ben aszálykárra fizették ki a kárenyhítő juttatás kétharmadát. Ezek alapján elmondható, hogy a két pillér kiegészíti egymást. Ugyanakkor az I. pillérben kifizetett kárenyhítő juttatás összege kétszerese volt a díjtámogatott és kiegészítő biztosítások után fizetett összes kártérítésnek, ami jelzi azt is, hogy a kockázatkezelésben fontos az állami szerepvállalás. Magyarország felismerte ezt és többéves hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert működtet. A következő években ez a rendszer várhatóan tovább bővül a VP új intézkedéseivel: bevezetésre kerülhet a jövedelemstabilizáló eszköz, mely az állattenyésztők számára is kínál majd kockázatkezelési megoldást, és létrejöhet az országos jégeső elhárítási rendszer, mellyel a károk megelőzésére nyílik lehetőség.
244
15. Élelmiszerbiztonság, növény és állategészségügy 15.1. Élelmiszerhigiénia, élelmiszerbiztonság A 2015. évi élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzések és szakmai feladatok eredményes megvalósítása a központi élelmiszerlánc-biztonsági hatóság, így az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság (ÉTbI) legfontosabb feladatai közé tartoztak. A 2015. évben az ÉTbI szakterülethez kapcsolódó ellenőrzések száma központi és megyei szinten 56.868 db volt. Az ellenőrzések során 2.518 esetben került sor bírság kiszabására, összesen 460.837.881 Ft értékben. Az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzések alkalmával 2015-ben 138.439 db élelmiszertételt vont ellenőrzés alá a hatóság, melyek közül 5.381 tételt kellett kivonni a forgalomból. A 2015. évben hazánkban 5.970 darab bejelentés köteles élelmiszer-előállító létesítmény (pl.: sütőipari üzemek, édesipari üzemek, tartósított zöldség-, gyümölcsfeldolgozó üzemek stb.) működött. Ezekben a létesítményekben 2015-ben 3.763 ellenőrzést folytattunk le. A bejelentés köteles élelmiszer-előállító létesítményellenőrzések során leggyakrabban higiéniai hiányosságok, jelölési hiba és a nyomonkövetési hiányosságok miatt kellett a hatóságnak szankcionálnia. 2015-ben az engedélyköteles élelmiszer-előállító létesítmények száma 821, a tejgyűjtők száma 90 és a tojáscsomagolók száma 190 volt. Ebből a 2015. évben 7.361 ellenőrzésre került sor. A létesítményekkel kapcsolatos legjellemzőbb hiányosságok kisebb műszaki-higiéniai hiányosságok mellett az adalékanyagok felhasználásával, azonosító jelölések használatával voltak kapcsolatban. Az év folyamán az EU tagállamainak ellenőrző szerve (FVO), valamint több harmadik ország hatósága (Vámunió, Kínai Népköztársaság, Tajvan, USA) hajtott végre auditokat az engedélyköteles élelmiszerelőállító létesítményekben, mely 38 létesítményt érintett. A vállalkozásokból az alábbi kiszállítások történtek: Európai Unión belüli kiszállítás sertéshús esetén több mint 150 ezer tonna, baromfihúsból 90 ezer tonna, szarvasmarhahúsból 3 ezer tonna volt. Az orosz embargó következtében csökkent a harmadik országokba történő kiszállítás mennyisége, azonban a keleti nyitás eredményeként a távol-keleti országokba megnövekedett. A kiszállítások legnagyobb mennyisége Kínába és Japánba irányult. 2015-ben 72,5 ezer tonna sertéshús került kiszállításra (2014-ben 64 ezer tonna), baromfihúsból pedig 19 ezer tonna (2014-ben 24,5 ezer tonna). Az élelmiszer-forgalmazó létesítmények száma a 2015. év végén 40.237 volt, az előző évhez képest elhanyagolható mértékben csökkent az egységek száma. Az élelmiszer-forgalmazás területén a 2015. évben 19.057 ellenőrzésre került sor. A leggyakoribb hiba a lejárt fogyaszthatósági idővel vagy lejárt minőségmegőrzési idővel való forgalmazás jogsértése volt. A regisztrált kistermelők száma 14.733 fő volt, amely emelkedést jelent az elmúlt évek adataihoz képest. A kistermelői élelmiszerelőállítás és forgalmazás területén 2015-ben 5.409 ellenőrzést folytatott le a hatóságunk, a vendégasztal vonatkozásában pedig 199 ellenőrzés történt. A helyi termelői piacok száma emelkedett, decemberre elérte a 261-et. A vendéglátás és étkeztetés területén 2015-ben 54.221 létesítmény működött. Az étkeztetővendéglátó szektor hatósági felügyelete során 2015-ben 21.079 ellenőrzés történt. A vendéglátó létesítmények rutin ellenőrzésén feltárt legjellemzőbb hiányosságok a műszaki feltétek nem megfelelősége, hűtőkapacitás hiánya, kézmosás feltételeinek hiánya, kopott, szennyezett munkapultok, rozsdás munkaeszközök használata, a HACCP rendszerek hibás, vagy hiányos működtetése, sok esetben a nem megfelelő személyi higiénia, illetve takarítással kapcsolatos problémák voltak. 2015-ben 77 élelmiszer eredetű megbetegedés gyanút jelentettek (2.255 megbetegedéssel) az élelmiszerlánc érintettségével. Ebből 47 esemény bizonyult élelmiszer eredetűnek, melyek kapcsán 1.416 személy betegedett meg, 99 beteg kórházba került, 1 idős személy elhalálozott. A tömeges események többsége tárgyévben is a gyermek-étkeztető szektorban történt. Magyarországon ritkán előforduló, élelmiszer által közvetített Hepatitis A vírusfertőzés történt 2 esetben. Mindkettő vendéglátó létesítményben fordult elő, 1 fogyasztó a fertőzés következtében elhunyt.
245
Első magyarországi tárolási helyen – amely lehet élelmiszer-előállító – forgalmazó létesítmény vagy vendéglátóhely – 4.198 ellenőrzésre került sor, melynek eredményeként 2 esetben kellett a tevékenységet korlátozni, 4 esetben figyelmeztetést alkalmazni és 16 alkalommal bírságot kiszabni a megállapított hiányosságok miatt. A terv szerinti ellenőrzéseket és mintavételeket egyéb, speciális élelmiszerlánc-ellenőrzések egészítették ki: A 2015. évben kiemelt ellenőrzési területek voltak a tej-, hús ágazat ellenőrzése, a külföldiek által üzemeltetett pékségek, gyros előállítók, élelmiszerekben lévő transzzsírsav tartalom ellenőrzések. A szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzések keretében az ünnepi hagyományokhoz köthető, illetve a szezonálisan jellemző élelmiszerekre és tevékenységekre koncentrálva folytat a hatóság országosan összehangolt, a teljes élelmiszerláncra kiterjedő ellenőrzést (tavaszi, nyári és téli szezonális ellenőrzés). 2015-ben a tavaszi (március 10-április 6.), nyári (július 1-augusztus 31.) és téli (december 1-31.) szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés során országszerte 15.707 ellenőrzésre került sor, bírságot 792 esetben alkalmazott a hatóság, melynek értéke meghaladta a 74 millió forintot. A megállapított szabálytalanságok miatt 81 tonna élelmiszert kellett kivonni a forgalomból. Az EU tagállamok által működtetett élelmiszerek és takarmányok gyors riasztási rendszerén (RASFF) 2015-ben a NÉBIH szakterületét érintő 62 bejelentésből élelmiszert 49, takarmányt 4, élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot 9 bejelentés érintett. A bejelentések típusát tekintve 40 volt riasztás, amely magas élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő kifogásolt élelmiszer miatt azonnali intézkedést igényelt a helyi hatóság részéről. Tájékoztatásként érkezett 19 bejelentés, hír formájában 2 esetben kaptunk értesítést a Bizottságtól, kétoldalú (bilaterális) megkereséssel 1 ügyben fordult valamely tagállam hazánkhoz, továbbá 3 határ-visszautasítás érkezett. A magyar hatóság 6 esetben kezdeményezett bejelentést a RASFF rendszerben. 2015. októberben indult a minőségvezérelt közétkeztetés program, melynek keretében 2015 év végéig 723 közétkeztető főzőkonyha (összesen 400.000 étkezőt látnak el) élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontok szerinti minősítése zajlott le. Az ötös skálán minősített, jó és jeles eredményű konyhák adatait a NÉBIH honlapon folyamatosan közzéteszik, miközben a feltárt hibák javítására minden konyhának szakvéleményben megfogalmazott javaslatot adnak. A 2015-ös adatok alapján megállapítható, hogy a feltárt nem megfelelőségek kétharmada szervezéssel, ismertek javításával orvosolható. A Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsítás ellenőrzési rendszerének kialakítása elnevezésű projekt a 2015. évben indult útjára, amely a védjegy rendszer fejlesztését és a hatósági minősítési rendszer kialakítását tűzte ki célul az élelmiszer termékek vonatkozásában. Mindezek alapján a megkezdődött KMÉ (Kiváló Magyar Élelmiszer) védjegy továbbfejlesztése, valamint a hatósági védjegyrendszer és minősítési rendszer kialakítása is. Internetes kereskedelem ellenőrzése projekt keretében a 2015. évben első lépéseként az internetes kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások típusainak és működésének feltérképezése történt meg. A vizsgálat eredményeként a korábban felvázolt projekt stratégia újragondolásra került. A projekt keretében több piac meghatározó céggel vette fel a hivatal a kapcsolatot együttműködés céljából. A hivatal képviseltette magát a 2015-ben megrendezett FLEP internetes kereskedelem munkacsoport ülésén. A 2015. év nyarán a NÉBIH csatlakozott az Európai Bizottság méz-mintavételi programjához, melyben 74 mintát vettek. 14 termék esetében indított eljárást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, 3 esetben hamisítás miatt. A kifogásolási arány a 74 minta esetében 18,9 százalék. 2015-ben az EU vizsgálataival összhangban elindult a NÉBIH méz hamisítás elleni projektje, mely egy, a NÉBIH koordinálásával és végrehajtásával a mézhamisítás gyanújának kizárására vagy adott esetben a gyanú megalapozása és a hamisítás bizonyítása érdekében végrehajtásra kerülő program. 2016. január 22-ig összesen 108 db mintavétel történt a projekt keretében, a 320 monitoring mintán felül. Ebből 62 db 246
mintát vizsgáltattak NMR módszerrel, amely több paraméter egyidejű vizsgálatára alkalmas, valamint képes egy korábban felállított adatbázisban szereplő mézekhez hasonlítani a mintát. 2015. december 7én az Országos Főállatorvos 2/2015. számú határozatában rendelte el az adatszolgáltatási kötelezettséget az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozókra kiterjedő hatállyal a harmadik országi importból származó méztételek vonatkozásában, mellyel összhangban az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez bejelentett minden, harmadik országból érkezett mézszállítmány és az abból készült késztermékek ellenőrzését és mintavételét rendelte el a NÉBIH az egész ország területén visszavonásig. A központi mintavételi rendszer kialakítása projekt a 2015. évben kezdte meg előkészítő munkálatait. Szükségessé vált az éves monitoring terv átalakítása, így egyeztetések kezdődtek a mintavételek központi monitoring tervbe való beemelésének lehetőségéről. Felmértük a megvalósítás lehetőségeit, úgymint a jogi és szakmai környezetet, meghatároztuk az optimális eredmény eléréséhez elvárt munkamenetet, az ehhez szükséges feltételeket, ütemtervet készítettünk. Előzetes pénzügyi kalkulációt végeztünk a bérköltségek és az eszközbeszerzések kapcsán. Az ÉTBI laboratóriumaiban 2015-ben összesen 63.777 db hatósági minta vizsgálatára került sor, a mintákon elvégzett vizsgálatok száma 241.013 db. A minták élelmiszer, takarmány és környezeti minták voltak, amelyekből mikrobiológiai, kémiai, radioanalitikai, érzékszervi, GMO vizsgálatokat végeztek. Nem állam által működtetett laboratóriumok engedélyezése és ellenőrzés keretében 2015-ben 25 működési engedélyt adtak ki első fokon, ezekkel kapcsolatban bírósági keresetet nem indítottak. Az engedélyezett laboratóriumokat 11 alkalommal ellenőrizék általuk kiadott minta összehasonlító mérésével. Az ellenőrzések kisebb hiányosságoktól eltekintve megfelelő eredménnyel zárultak, így határozat hozatalára nem került sor. A laboratóriumi vizsgálatok kapcsán a 2015-ös évben a minőségi (analitikai, beleértve az adalékanyag) kifogásokat követték a mikrobiológiai és az érzékszervi követelményeknek való nem megfelelőségek miatti intézkedések, valamint az élelmiszerbiztonsági hiba megsértésével (például kémiai-biztonsági, reziduum-toxikológiai, stb. paraméterek) kapcsolatos nem megfelelőségek is előfordultak, azonban ezeknek a kifogásoknak a száma jóval alacsonyabb volt. A 2015. évben folytatódott a laboratóriumi mintaszállítási feladatok továbbfejlesztése mellett annak megerősítése is, melynek eredményeképpen valamennyi laboratóriumot működtető NÉBIH igazgatóság bekapcsolódott a hatósági mintaszállítások egységes rendszerébe szorosan együttműködve a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységeivel.
15.2. Növény- és talajvédelem, növényegészségügy, növényi termék ellenőrzés Az élelmiszerlánc-biztonság alapját a termőtalaj védelme és hasznosítása, illetve a termőtalajon történő minőségi- és versenyképes mezőgazdasági árutermelés képezi. 2015-ben hatósági ellenőrzés keretében a talajvédelmi hatóság 839 esetben ellenőrizte a talajvédelmi kötelezettségek betartását, ebből 255 esetben tárt fel szabálytalanságot, és közel 30 millió forint bírság került kiszabásra. Az engedélyköteles termésnövelő anyag és EK-műtrágya címkézési, feliratozási, tárolási követelményeinek teljesülésének, valamint a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyek meglétének ellenőrzése során 1.558 tétel került ellenőrzésre, melynek során 464 termék-mintavétel történt. 49 esetben állapítottak meg a talajvédelmi felügyelők a helyszínen szabálytalanságot és 71 esetben laboratóriumi vizsgálat eredményeként esett kifogás alá a termék. A Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszer keretében 4.162 db mintából 20.560 paramétert vizsgáltak a TIM keretein belül. A TIM adatbázis nyilvános és közérdekű, így alapjául szolgál számos döntés-előkészítő anyagnak, adatot szolgáltat önkormányzatoknak, kutatóintézeteknek, vagy akár doktori értekezésekhez. A NÉBIH 2015-ben a Talajok Nemzetközi Évével kapcsolatban számos fórumon hívta fel mind a lakosság, mind a szakmai közélet figyelmét a talajok kiemelkedő szerepére. A növényvédelmi szakterület elsődleges feladata a növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzése. Ennek keretében a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi 247
felügyelői összesen 1.464 ellenőrzést tartottak kis- és nagykereskedelmi egységeknél, míg termőhelyi, telephelyi ellenőrzést 2.450 esetben végeztek. A növényvédő szerek címkézésének, csomagolásának ellenőrzése során közel 40.000 termék vizuális vizsgálatára került sor. 320 esetben vettek fel jegyzőkönyvet panasz- vagy kárbejelentések miatt, melyek főként méhmérgezésekkel voltak kapcsolatosak. A növényvédőszer-felhasználók által elkövetett jogsértésekért 11 millió forint bírság került kiszabásra. A panaszbejelentésekkel kapcsolatos eljárásokban feltárt szabálytalanságokért összesen 3,8 millió forint bírság kiszabására került sor. A parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos hatósági munka eredményeképpen 2015-ben külterületen 1.308 esetben (összesen 1.349 hektárra) rendeltek el közérdekű védekezést, és 1.376 alkalommal (2.486 hektárra) összesen 76,4 millió forint növényvédelmi bírságot szabtak ki a felügyelők. A növényvédőszer-maradék vizsgálata során a friss zöldség-, gyümölcs, gabona esetében az export, import, termőhelyi és piaci kultúrákra, vonatkozó vizsgálati eredmények alapján 1.980 mintából 24 db (1,2%) tartalmazott határértéket meghaladó mennyiségű növényvédő szer hatóanyagot. Növényvédő-szer összetételének és fizikai tulajdonságainak vizsgálatára 135 növényvédő szer tétel, illetve 174 minta laboratóriumi minőségvizsgálata történt meg. Két esetben volt minőségi kifogás a vizsgált tételeknél. 2015-ben a NÉBIH 36 db növényvédő szerre adott ki kiskultúrás engedélyt 53 növénykultúrára/kultúracsoportra vonatkozóan. A kiskultúrás engedélyezési program olyan növénykultúrákban, területeken nyújt megoldásokat a technológiai hiányokra a termelők számára, amelyeken nélkülözhetetlen a hatékony és jogszerű növényvédőszer-használat lehetőségeinek bővítése. A NÉBIH 57 új növényvédő szer és 123 új termésnövelő készítményre adott ki engedélyt, biztosítva a korszerű készítmények és technológiák alkalmazását a növénytermesztésben. Az aktuális engedélyek naprakészen megtalálhatók a hatóság által fenntartott nyilvános adatbázisban (ENIR), amely nagy segítséget jelent a készítmények felhasználói számára. Az elsődleges termelés egyik speciális területe a növényitermék-ellenőrzés, amelyek jelentős részét a zöldség-gyümölcs minőség és nyomonkövetési ellenőrzések teszik ki. A zöldség-gyümölcs minőség és nyomonkövetési ellenőrzések keretében 2015-ben 10.960 tétel belföldi forgalmazóknál, valamint 5.460 import, illetve 281 export tétel került ellenőrzésre. A kifogások aránya 8 százalék, ami közel azonos volt, mint 2014-ben. A 2015 évben a kiszabott bírságok együttes összege 69.185.614 forint volt. A termék eredetének meghamisításával megszűnik a nyomon-követhetőség, mely az egyik legsúlyosabb élelmiszerlánc-biztonsági szabálysértés, és minden esetben komoly szankciót vont maga után. 184 tétel esetében (234 tonna) került sor az áru megsemmisítésére az esetek többségében a nyomon-követhetőség megsértése, illetve ismeretlen eredet miatt. Az iskolagyümölcs-program ellenőrzése során 26 forgalmazó 52 friss zöldség-gyümölcs terméke került ellenőrzésre, melynek során egy tétel volt kifogásolt jelölési hiba miatt. A növény-egészségügyi szakterület elsődleges feladata a zárlati és a nem honos, de nagy gazdasági veszteséget okozó károsítók bekerülésének, megtelepedésének és terjedésének megakadályozása. 2015-ben az alábbi fontosabb fertőzések és növényi termék megsemmisítések történtek: Burgonya baktériumos barnarothadás (Ralstonia solonacearum) fertőzés miatt két megyében rendeltek el zárlatot étkezési burgonyára. Zala megyében 2,2 hektár terület volt érintett. A hatóság összesen 5.500 kg mennyiségű tételt semmisített meg. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 14,5 hektáros terület került hatósági zár alá. A burgonya gyűrűs rothadást okozó baktérium (Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus) 2015ben a NÉBIH laboratóriuma a Nógrád megyei Szécsény határában lévő termőhelyről mutatta ki két termelőnél, 6,12 hektár és 1,1 hektár területet nyilvánítottak fertőzöttnek. A szőlő aranyszínű sárgaságot (Flavescence dorée) 2015-ben a korábban érintett megyéken kívül szőlőn Somogyban jelent meg szaporítóanyag termesztésben, a terület zárlat alá került. Győr-MosonSopron megyében 1 iszalag növényen találták meg a kórokozót, a fertőzési hely 1 km sugarú területén fokozott felderítést folytattak.
248
2015-ben 7.525 db növény-egészségügyi vizsgálatot és károsító-felderítést végeztünk, amely 13 százalékos növekedést jelent a tavalyi 6.568 db ellenőrzéshez viszonyítva. A nem-megfelelőségek és a tevékenységek korlátozásának száma lényegesen nem változott. Az Agrárkörnyezet-gazdálkodási Információs Rendszer (AIR) fejlesztésének keretei között kialakított elektronikus ügyfélkapun keresztül az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerinti ún. Nitrát adatszolgáltatást elektronikusan kell teljesíteniük a gazdálkodóknak. A 2015. évi adatszolgáltatási időszakban 51.817 nitrát adatlapot küldtek be 2015. december 31-ig. A Kölcsönös Megfeleltetés jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményei közül a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelmére, valamint a növényvédő szerek kezelésére vonatkozó JFGK 1, 10 követelményeinek az ellenőrzését hatáskörrel rendelkező hatóságként a megyei növényvédelmi és talajvédelmi felügyelők ellenőrzik. 2015-ben összesen 1.560 ellenőrzést folytattak le ebben a témában. Az AKG hatás-monitoring rendszer adatgyűjtési fázisa 2014-ben zajlott le. A begyűjtött adatok kiértékelésére 2015-ben került sor. A vizsgált indikátorokról rendelkezésre álló adatok statisztikai elemzése alapján értékelő tanulmány készült az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés valamint a célprogramok hatékonyságáról, az egyes indikátorok jövőbeni használhatóságáról és a monitoring rendszer továbbviteli lehetőségeiről. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Állatorvosi Kamara a www.novenyvedelem.nak.hu előrejelzési honlapon 2015-ben 80 fős előrejelző hálózatával 13 236 darab előrejelzési megfigyelést végzett. Az európai uniós előírásoknak megfelelően a Permetezőgép Vizsgáló Állomási Hálózat kiépítése is megkezdődött 2015-ben.
15.3. Állategészségügy, állatvédelem 2015-ben is folytatódtak a fertőző állatbetegségek behurcolásának, elterjedésének megállapítására szolgáló monitoring programok. A NÉBIH laboratóriumaiba összesen 1.056.150 db minta érkezett vizsgálatra 2015-ben (21,1 százalékkal több mint 2014-ben), amelyből 2.114.223 vizsgálatot végeztek (+31,3%). A növekedés egyértelmű oka a török szarvasmarha exporthoz szükséges vizsgálatok számának emelkedése. 2015-ben tizenhárom esetben került megállapításra atipikus surlókór. Klasszikus scrapie és szarvasmarha BSE egyetlen esetben sem, így hazánk megőrizte BSE szempontjából hivatalosan mentes minősítését. Ugyanígy megőrizte Magyarország 2015-ben gümőkór, Brucella melitensis, Aujeszky-betegség, klasszikus sertéspestis mentes minősítését is. A leucosis vizsgálatok alapján a fertőzöttség évről évre javuló szintje elérte azt a határt, amikor már reálisan lehet számolni az ország vagy legalább egyes régió(k) mentességének deklarálásával. A kéknyelv betegség (Bluetongue) 2015-ben is jelen volt Magyarországon. A 2014-es 77-tel szemben 2015-ben 37-szer került megállapításra kitörés, azonban ezek térbeli elhelyezkedése miatt a fogékony állatok belföldi kereskedelmének könnyítése érdekében megtörtént Magyarország teljes területének kéknyelv betegség szempontjából védőkörzetté minősítése. Az Állategészségügyi Szolgálat folyamatos egyeztetéseinek is köszönhetően a kéknyelv betegség járvány nem vetette vissza a szarvasmarha exportot, így biztosítva az ágazat jövedelmezőségét. Az afrikai sertéspestis járványügyi helyzetére való tekintettel az ukrán határon mélységi ellenőrzések kerültek elvégzésre több megyére kiterjedően, különös tekintettel a határszakaszok melletti útvonalakra a NAV bevonásával. Tovább folytattuk az ukrán határon felállított kapuk segítségével a beérkező járművek fertőtlenítését. Mivel a vírus terjedése sertés eredetű élelmiszerekkel is lehetséges, a határellenőrzés során a személyes poggyászból származó, nem kereskedelmi célú állati eredetű élelmiszerek elkobzásra kerültek. 2015-ben tovább folytatódott a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától (PRRS) való mentesítési programja. Ennek eredményeképpen 2015 végére Vas, Zala, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék mentesültek a betegségtől, másik 14 megye területe mentesítés alá vont területnek minősült. A 2013ban és 2014-ben talált kitörések hatására kiszélesített területen elvégzett három immunizálási kampány eredményeképpen 2015-ben 1 veszettség pozitív eset volt denevérben. Mivel ezen állatfaj fertőzését más típusú vírus okozza, mint a háziállatokét és a rókáét, így tavaly a végrehajtott program hatására nem került megállapításra a betegség kitörése. 2015-ben összesen 20 esetben került megállapításra a 249
lovak fertőző kevésvérűsége. A fertőzött lovak leölésre kerültek, a gazdaságban velük együtt tartott lovak FKV szűrését elvégezték. Madárinfluenza magas patogenitású formája egy esetben, 2015 februárban a Békés megyei Füzesgyarmaton került megállapításra. A meghozott intézkedések eredményeképpen a fertőzés nem terjedt tovább, a bevezetett korlátozásokat áprilisban fel lehetett oldani, az Állategészségügyi Világszervezet június 4-én hazánkat ismét mentesnek nyilvánította. 2015-ben folytatódott a baromfiállományokban előforduló Salmonella baktériumok előfordulásának Unió által társfinanszírozott gyérítési programja. Az elmúlt 4 évben (kivéve 2013-ban tenyésztyúk esetében) az összes hasznosítási irányban elértük az uniós célkitűzést a fertőzött állományok tekintetében. A mézelő méhek nyúlós költésrothadása az országos szinten beérkezett 5.212 lép közül 3.068-ban került megállapításra. A mézelő méhek európai költésrothadása egy esetben került diagnosztizálásra. A 148/2007 (XII. 8.) FVM rendelet szerinti összes kifizetés négy év alatt 5,2 milliárdról 7,8 milliárdra, vagyis 66,66 százalékkal növekedett. Az összes támogatásnak még a tavalyi évben is kétharmad részét tette ki a C001 technikai kódon szereplő "Kapcsolódó állat-egészségügyi szolgáltatás, gyógykezelés, immunizálás" jogcím. Ez a tavalyi évben 5,2 milliárd forintot jelentett, vagyis annyit, mint 2012-ben a rendelet összes jogcímére megítélt és kifizetett összeg. A fennmaradó 2,6 milliárd forintnak a legnagyobb hányada (525 millió) 2015-ben is az IBR-re fordítódott. Ezt követi a szarvasmarha brucellosisa (470 millió), gümőkórja (413 millió), a baromfi salmonellosisa (289 millió) és a szarvasmarha leucosisa (194 millió). A lépfene (171 millió) és a kéknyelv betegség (108 millió) tekintetében bekövetkezett ugrásszerű növekedés az utóbbi két évben megállapított kitörések miatt történt. A PRRS (150 millió) esetében mutatkozó hasonló tendenciára a 2014-ben elindult országos mentesítési program ad magyarázatot. Állatvédelmi tárgyú ellenőrzések száma – a kockázatbecslés alapján végrehajtott és a bejelentésre történő ellenőrzéseket is beszámítva – a tárgyévben 19.964 volt. A kiszabott állatvédelmi bírság száma (45) és összege (13.170.000 Ft) csökkent az előző évhez képest, az elkövetett jogszabálysértések kevésbé voltak súlyosak, mint 2014 során. Az állatvédelmi bírsággal szankcionált meg nem felelések döntően az állatszállításra, az ebtartásra, eb egyedi azonosítására vonatkozó jogszabályi előírások megsértéséből adódtak. Az ebtartás szabályainak szigorításával az egyedi, mikrochipes jelölési kötelezettség 2013. évi bevezetése óta 23 százalékkal csökkent a gyepmesterek által befogott kóbor kutyák száma. A tagállamok társhatóságai számos, a kutyakölykök kereskedelmében tapasztalható szabálytalanságról tájékoztatták Hivatalunkat. A szabálytalan kutyaszállítások visszaszorítása érdekében szigorító intézkedések elrendelésére volt szükség, melyekkel sikerült csökkenteni a súlyos meg nem felelések számát. A NÉBIH által szervezett állatjóléti felelős képzéseken 2015 során 487 személy szerzett állatjóléti felelős bizonyítványt, így már több, mint 4.000 gazda ingyenes képzését végezték el. A vágóhídi állatjóléti tisztviselők, illetve a vágóhídi dolgozók részére megtartott képzéseken részt vett személyek közül 16 személy részére adott ki a NÉBIH bizonyítványt. A Hivatal által működtetett Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács a tárgyévben összesen 193 állatkísérleti engedélykérelmet bírált el, melynek során első körben 56 beadványt értékelt nem engedélyezhetőnek. A 2015. évben élőállat-kereskedelemhez kapcsolódóan 26 állategészségügyi bizonyítvány módosítását kérték harmadik országok. A legtöbb bizonyítványmódosítás török és boszniahercegovinai relációban történt a kérődzők exportjának EU-s egyeztetései, a kéknyelv járvány, illetve a tavaszi madárinfluenza esetek miatt. Emellett 2015-ben 73 új bizonyítvány került kiadásra, amelyek a magyar export új célterületeit tükrözik. A hagyományos balkáni piac (Albánia, Montenegro, Szerbia) mellett több ázsiai ország (Japán, Kína, Dél-Korea, Tajvan, Hongkong) és közel-keleti és afrikai állam (Jordánia, Irán, Eritrea, Dél-Afrika) esetén került exportbizonyítvány minta jóváhagyásra, jellemzően baromfi, hús és húskészítmények, keltetőtojás és állateledel kivitelére. A tavalyi évben megnőtt a kutya és macska exportbizonyítványok száma is (Ausztrália, Hongkong, Szingapúr). Új kazah bizonyítványok léptek érvénybe olyan termékcsoportok exportja esetén, amelyek bizonyítványmintáiról még nem egyezett meg az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió. Az EU és a Kazah Köztársaság által elfogadott, új exportbizonyítvány-mintákat elérhetővé tette a NÉBIH a magyar exportőrök részére, így 2016-ban is zavartalanul folytatódhat a Kazahsztánba irányuló élőállat-, élelmiszer- és takarmányexport. Magyarországról a 2015. évben 21.524 db élőállat-szállítmány került kiszállításra, amelyből 3.366 szállítmány képezte a tényleges exportot különböző harmadik országokba, 4.211.205 db állattal. Új 250
exportcélpontok között szerepel Kína és Japán. A más tagállamokból beérkező élőállat szállítmányok száma 2015. évben 11.207, a beszállított állatok száma 38,7 millió db volt, ami 30 százalékos növekedés 2014-hez képest. Ezeken a szállítmányokon a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervek 17.936 ellenőrzést végeztek (iratellenőrzést, azonosságvizsgálat, fizikai vizsgálat, laborvizsgálat, állatvédelmi ellenőrzés). Más EU-s tagállamból érkező beszállítás, illetve harmadik országból történő import ellenőrzése esetén bírság kiszabására nem került sor 2014-hez hasonlóan. Az ENAR ellenőrzések többéves tapasztalata, hogy az ellenőrzések és a megfelelő célcsoportok kiválasztása eredményeként évről évre csökken a meg nem felelések száma. Az elmúlt évben a hatóság azokat a tenyészeteket ellenőrizte hatványozottan, amelyeknél dokumentációs, jelentésbeli hiányosságok jelentkeztek. Az egyes állatfajokra vonatkozó állat-egészségügyi ellenőrzések száma némileg csökkent (2014: 16.971, 2015: 13.461 db) az előző évihez képest, de arányaiban követi a 2014-es tendenciákat. 2015ben is kb. az ellenőrzések 0,3 százalékban találtak meg nem felelést, amelyre 1,5 millió Ft bírságot szabtak ki. Az állati melléktermékekhez kapcsolódó gazdálkodói ellenőrzések száma körülbelül 10 százalékkal nőtt az előző évihez képest (1.862 db 2015-ben), a meg nem felelések száma és a bírságok összege viszont csökkent.
251
252
16. Kutatás és oktatás 16.1. Kutatás-fejlesztés A kitűzött távlati célokkal összhangban, 2015-ben a Földművelésügyi Minisztérium folytatta az integrált agrárkutató hálózat építését. A tárca irányításával, a meglévő erőforrások új szervezeti keretek közé rendezésével létrejött a 100 százalékos állami tulajdonú Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft., mely immár az egész országra kiterjedő jelenléttel képes a hazai kutatási-fejlesztési tevékenység eredményeként létrejött és létrejövő gyümölcsfajták szaporítóanyagának magas minőségi és mennyiségi szinten történő biztosítására. A 2014-ben a hazai agrárkutatás legnagyobb intézményeként megalapított Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a kutatói utánpótlás program folytatásával és fejlesztésével 19 fő fiatal kutatóval erősítette személyi állományát, ami az agrárkutatás hosszú távú fejlődése szempontjából lényeges előrelépés. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2012-től látja el hatósági feladatként a kutatásfejlesztéssel kapcsolatos minősítést. Az előzetes adatai szerint 2015-ben a bejelentések száma a növénytermesztéssel kapcsolatban minimálisan, és növényvédelemmel kapcsolatban negyedére csökkent, azonban az állattenyésztési bejelentések száma tovább nőtt 2014-hez képest. Az élelmiszeripari termékekre, eljárásokra vonatkozó szabadalmi bejelentések száma az előző évi visszaeséshez képest ismét növekedést mutat. Az ágazati összesítést az alábbi táblázat tartalmazza, mely szerint: az összes szabadalmi bejelentések száma: 53 db (jelentősen csökkent 2014-hez képest) az összes K+F minősítési kérelmek száma: 16 db (mely a tavalyi 2-hez képest 8-szoros növekedést jelent) a növényfajta-oltalom bejelentés száma: 26 db (13%-kal kevesebb a 2014. évinél) a védjegy-bejelentések száma: 1350 db (jelentősen nőtt 2014-hez képest) Megállapítható, hogy míg a szabadalmi bejelentések esetében a mezőgazdasági tárgyúak megközelítik az összes hazai eredetű szabadalmi bejelentés 10 százalékát, addig ugyanez a K+F tevékenység előminősítése esetében százalékot ér el, a védjegy-bejelentések esetében pedig meghaladja a 42 százalékot. 124. táblázat: Az agráriummal kapcsolatos szabadalmi és növényfajta-oltalmi bejelentések száma 2015-ben Szabadalmi bejelentések 13 3 8 29
Növénytermesztés Növényvédelem Állattenyésztés Élelmiszeripari termék és eljárás Növényfajta-oltalom K+F minősítési kérelmek Összesen Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
53
VédjegyNövényfajtabejelentések oltalom 435 1 62 852 26 1350
26
K+F minősítési kérelmek
16 16
Összesen 448 4 70 881 26 16 1445
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja tevékenységét jelentős részben közpénzből közfeladatként látja el. Négy agrárkutatási intézményt integrál: az állatorvosi, a növénytermesztési- és nemesítési, biológiai és genetikai, a növényvédelmi, valamint az agrokémiai és talajtani tudományterületeket. A kutatóközpont 2015-ben 448 fő munkatársat foglalkoztatott, melyből 240 fő volt kutatói állományban. A tudományos minősítésű kutatók száma meghaladja a 60 százalékot, és tovább nőtt a fiatal 35 év alatti kutatók létszáma is. Arányuk a kutatók állományából több mint 40 százalékot ért el.
253
2014-ben kutatás-fejlesztésre nemzetgazdasági szinten 441 milliárd forintot fordítottak Magyarországon. A K+F-ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 1,38 százalékot érte el, mely enyhe csökkenést mutatott az előző évi adathoz képest. A kutatás-fejlesztés ráfordítását vizsgálva megállapítható, hogy a 4. legmagasabban finanszírozott kutatási terület a mezőgazdaság, ezt csak az ipari termelés és technológia, egészségügyi és az egyéb infrastruktúrák kutatás-fejlesztésre fordított összege haladta meg. Az agrártudományok területén 221 szervezet működik, ahol a vállalkozási és a felsőoktatási kutatóhelyek száma meghaladta a százat. A kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely száma mindössze 7 db, azonban itt ernyőszervezeteket is találunk, mely több, az ágazatot megatározó intézetet foglalt magában. Az intézetek közel fele a növénytermesztési, kertészeti, erdészeti és vadgazdálkodási tudományokkal foglalkozó. Meghatározó még a növénytermesztéssel és kertészettel illetve az állattenyésztéssel foglalkozó intézetek száma is. 104. ábra: A kutatás-fejlesztés ráfordításainak megoszlása társadalmi, gazdasági célok szerint (2014, %)
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
40,5
20,9 11,9 6,9
Közlekedés, Az ipari egyéb termelés és tech infrastruktúra
Egészség
6,4
4,4
Mezőgazdaság
Oktatás
Általános tudásszint fejlesztése
9,0
Egyéb
Forrás: KSH
A K+F ráfordítások finanszírozásában a legjelentősebb a műszaki tudományok, természettudományok, orvostudományok majd az agrártudományok. A műszaki az összes támogatásnak közel az 57 százalékát, míg az agrár csak 4,5 százalékát teszi ki. Összesen az agrártudománnyal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre 19726,2 millió forintot fordítottak a kutatóhelyek, melyből a vállalkozások költötték a legtöbbet, majd ezt követik a felsőoktatásnak és csak utána az államháztartásnak a ráfordításai. 125. táblázat: Kutató-fejlesztő helyek K+F-ráfordításai szektorok és tudományágak szerint (2014, millió forint)
Tudományág/szektor
Vállalkozási
Államháztartási
Felsőoktatási
Összesen
Természettudományok
61 029,1
33 626,9
16 710,1
111 366,1
Műszaki tudományok
230 392,1
8 067,5
10 903,7
249 363,2
Orvostudományok
9 084,3
6 534,0
10 894,0
26 512,3
Agrártudományok
12 033,6
2 546,5
5 146,1
19 726,2
Társadalomtudományok
2 711,5
5 009,8
9 177,4
16 898,6
Bölcsészettudományok Tudományáganként nem részletezhető Összesen
248,6
4 823,8
6 705,9
11 778,3
-
-
-
5 447,3
315 499,2
60 608,5
59 537,2
441 092,0
Forrás: KSH
A kutatás-fejlesztésre fordított források 60-70 százaléka bérekre és a jövedelmekre került kifizetésre. Egy kutatóra jutó K+F költség az agrártudományoknál átlagosan 17.120.000 Ft. Ez az egy 254
főre jutó KFI összeg átlagosan a vállalkozási kutató-fejlesztő helyeknél a 23.519.000 Ft, a kutatófejlesztő intézeteknél 13.698.000Ft, míg a felsőoktatási kutató-fejlesztő helyeknél a 11.761.000Ft. 105. ábra: A kutatói létszám korcsoportonként az agrártudomány területén (2014)
1% 25 évesnél fiatalabb 4% 16%
25–34 éves
26%
35–44 éves 45–54 éves 20% 55–64 éves
33%
65 éves és idősebb Forrás: KSH
A legtöbb kutató a műszaki- (13.273 fő) és a természettudományok (11.150 fő) területén dolgozott, majd őket követte a társadalom-, orvos-, bölcsész és végül az agrártudományok kutatói. Az 1540 fő agrárkutatóból 599 fő volt nő. 126. táblázat: A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők száma a kutató-fejlesztő helyeken, tudományágak és szektorok szerint (2014, fő)
Tudományág
Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok
Tudomány
Akadémiai rendes vagy levelező tag
doktora
Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 43 244 – 20 13 129 1 3 2 31 3 54 Felsőoktatási kutató-fejlesztő hely 57 370 21 136 25 222 7 54 12 128 23 145 Vállalkozási kutató-fejlesztő hely 5 40 4 84 8 12 1 8 – 6 – –
kandidátusa (PhD, DLA) 1 489 156 334 63 283 480 2 053 1 323 1 378 607 2 416 1 904 339 725 187 95 62 3
Forrás: KSH
A tudományos fokozattal és címmel rendelkező kutatók között a legnagyobb számban a természettudományokkal foglalkozóak voltak. Az agrártudományokban dolgozók száma volt a legkevesebb, mindösszesen 839 fő. Az akadémia rendes vagy levelező tagjainak aránya 0,6 százalék,
255
ami átlagos eredmény a többi területhez képest. A 839 kutató fejlesztő megoszlása szerint a legtöbben a felsőoktatásban 668-an, vállalkozásoknál 104-en és kutató-fejlesztő intézeteknél 67-en dolgoztak. Az agrártudományok területén 2014-ben magyar nyelven megjelent könyvek és könyvfejezetek száma 295, szakfolyóirat cikkeké 958, az idegen nyelvű könyvek és könyvfejezetek száma 133, akadémiai aktákban megjelent cikkeké 236, valamint 534 darab cikk jelent meg a külföldi szakfolyóiratokban. A vállalkozási kutató-fejlesztő helyen valósult meg a legtöbb nemzetközi közreműködés, míg a legkevesebb a kutató-fejlesztő helyeken. Összesen 428 együttműködés valósult meg, melyből az egyetemek, főiskolák 51-et témában voltak érdekeltek. 127. táblázat: A megjelent publikációk a kutató-fejlesztő helyek tudományági besorolása szerint (2014, db)
Magyar nyelvű Tudományág, szektor
könyvek és könyvfejezetek
Idegen nyelvű
szakfolyóirat cikk
könyvek és könyvfej.
akadémiai aktákban
külföldi szakfolyóiratban
megjelent cikkek Természettudomány Műszaki tudomány Orvostudomány Agrártudomány Társadalomtudomány Bölcsészettudomány Összesen
795 387 373 295 3 222 2 644 7 716
1 311 1 403 1 186 958 3 081 3 779 11 718
496 148 149 133 1 249 1 231 3 406
818 446 188 236 328 390 2 406
6 207 1 516 3 202 534 1 168 770 13 397
Forrás: KSH
Ahogyan az intézetek számában, úgy a megjelent publikációk számában is kiemelkedő eredményt ért el a növénytermesztési, kertészeti, erdészeti és vadgazdálkodási tudományok, az állatorvosi tudományok és az állattenyésztési tudományok. 128. táblázat: A megjelent tudományos publikációk száma az agráriumban tudományáganként(2014, db)
Magyar nyelvű Tudományág
könyvek és könyvfej.
Idegen nyelvű
szakfolyóirat cikk
könyvek és könyvfej.
342 197 98 24 297 958
68 6 28 – 31 133
akadémiai akta
szakfolyóirat
megjelent cikkek
Növénytermesztési, kertészeti, erdészeti és vadgazdálkodási tud. Állattenyésztési tud. Állatorvosi tud. Agrár biotechnológiai tud. Egyéb agrártudományok Összesen
163 43 26 2 61 295
104 16 27 14 75 236
223 90 125 14 82 534
Forrás: KSH
A 2014-es adatok alapján száz kutatóra, fejlesztőre jutó segédszemélyzet létszáma az agrártudományágnál átlagosan 65 főt érte el. Kiemelkedtek a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek ahol 95 fő segédszemélyzet dolgozott 100 agrárkutató mellett. A felsőoktatásban átlagosan 48 fő, míg a kutató-fejlesztő intézeteknél csak 28 fő segédszemélyzet jutott 100 kutatóra.
16.2. Agrárszakképzés A Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzésért Felelős Helyettes Államtitkársága és az Agrárszakképzési Főosztály a 2015. évben az agrárszakképző intézmények működésének még gördülékenyebbé tétele, valamint az agrárszakképzés megbecsültségének erősítése érdekében – folytatva az előző években megkezdett munkát – további intézkedéseket tett:
256
Kihívásokkal teli világunkban elengedhetetlen, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban új alapokra helyezett szakképzési rendszer megfelelő válaszokat tudjon adni a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatosan változó és megújuló kihívásaira. Ehhez az agrárszakképzési területnek is maximális mértékben alkalmazkodni kell. E cél elérése érdekében a Kormány az 1248/2015. (IV. 23.) határozatában elfogadta a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepciót, amely az agrár- és élelmiszeripar területén a fejlődés lehetőségeit foglalja össze, és az átalakítás irányait is megszabja. A Koncepció legfontosabb célja, hogy az agrárszakképzés rendszerének a megújítása az agrár- és élelmiszergazdasági ágazat sajátosságainak a figyelembevételével, valamint a duális képzés megerősítésével történjen. Szakképzési törvény, szakképzési hozzájárulásról szóló törvény: A Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepcióról szóló kormányhatározat megjelenését követően 2015 tavaszán módosult a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. (a továbbiakban: Szt.) és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) is. A törvénymódosítások során a Tessedik Koncepcióban elfogadott irányvonalak mentén módosultak az agrárszakképzésre vonatkozó szabályok is. A törvénymódosítás legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy pontosításra került az Szt. 4/A. § (2) bekezdésében a földművelésügyi miniszter hatásköre, így az OKJ 6. melléklete szerinti, felelősségi körébe tartozó szakképesítések és ágazatok tekintetében vagy kizárólag a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő intézmény folytathat képzést, vagy az az intézmény, amelyhez a tárca hozzájárult. Az Szht. módosításával az FM fenntartásában működő iskolák tangazdaságai és tanüzemei – meghatározott létszámbeli és pénzügyi eltéréssel – a korábbiaktól eltérően már a többi gazdálkodó szervezettel egyenrangúan köthetnek 2016 januárjától tanulószerződést, javítva ezzel a tanulók és a tárca fenntartásában működő iskolák szakképzésbe történő bekapcsolódását. A törvényalkotási folyamat során – figyelemmel az agrárszakképzés igényeire – a tárca több tartalmi és jogtechnikai észrevétele átvezetésre került. A 2015-ben bekövetkezett változásokon alapulnak a jelzett törvények végrehajtási rendeletei tekintetében a tárca részéről előkészített módosítási javaslatok is. Az államháztartásról szóló törvény módosításából adódó szervezési feladatok: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2015. március 27-i módosítása alapján, ha a költségvetési szerv átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a 100 főt, a gazdasági szervezet feladatait az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező más költségvetési szerv látja el. Az Áht. módosítását is figyelembe véve a földművelésügyi miniszter, mint az irányító szerv vezetőjének döntése alapján az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ nem csak gazdasági feladatok tekintetében került az akkori Magyar Mezőgazdasági Múzeumhoz, hanem szakmai integráció is megvalósult. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításával 2015. július 1-jével az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központnak a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba történt integrálásával létrejött a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár (a továbbiakban: MMgMK). Megvalósult a hosszú távú szakmai cél, hogy az integrációval létrejött MMgMK az agrárium, az agrárszakemberek és érdeklődők számára egyfajta tudásközpontként is működjön tovább. Az összeolvadás következményeként szakmailag is meghatározó, költséghatékony, egyszerű szervezet jött létre. A 2015 nyarán megvalósult átalakulás után újra egyesült a történetileg és szakmailag is összetartozó két agrárkönyvtári gyűjtemény. A kutatási helyként szolgáló szakmai könyvtár beolvasztásra került a múzeumba, és a muzeális jellegű iratok megőrzésének feladatát is a múzeumon belül működő könyvtár végzi a továbbiakban. A múzeumban folyó tudományos munkához elengedhetetlen a könyvtári rész, annak a múzeumban való működése, szoros kapcsolata. A létrejött intézmény nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa legnagyobb agrárgyűjteményét foglalja magába.
257
A törvényi előírás teljesítése érdekében az FM fenntartásában működő köznevelési intézmények gazdasági szervezeteinek területi alapon történő átszervezése vált szükségessé 2015 szeptemberétől. Ennek során 15 gazdasági szervezet kialakítására került sor. Ezen döntéssel a vezetői szintek száma csökkent. 2015-ben sikeresen lezárult a TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 kódszámú, „A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése” c. kiemelt projekt 2. „az OKJ összehangolása a hatósági képesítésekkel” alprojektje, melynek célja volt a hatósági jogkörben kiállított képesítések egységes elvek szerinti rendszerbe foglalása, az ahhoz szükséges dokumentáció kidolgozásával. A jelzett célok elérésére a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére az FM is közreműködött a projekt munkálataiban. Az FM megküldte a projekt felé a szükséges kapcsolódó adatokkal együtt azon képesítések végleges listáját, melyeket a hatósági képesítési jegyzékben szerepeltetni kíván. Javaslatot tett a képesítések kidolgozásához képesítésenként a fejlesztő, ellenőrző és validáló szakértőkre. A munkafolyamatok során folyamatosan jelezte észrevételeit, javaslatait a projekt felé. A javasolt képesítések tekintetében a háttér dokumentáció kidolgozása a tárca által felkérni kívánt szakértők bevonásával megtörtént. 2015. szeptember 1-jével újabb intézményekkel bővült az Agrár-szakképző Iskolák Hálózata. A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskola (Kecskemét), a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Mezőhegyes), a Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakközépiskola és Kollégium (Sopron) önálló intézményként, míg a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Bessenyei György Mezőgazdasági Szakképző Iskola Tagintézménye (Berettyóújfalu), valamint a Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Szakképző Iskolája és Kollégiuma (Seregélyes) tagintézményként került FM fenntartásba. Jelenleg 49 intézmény 64 feladat ellátási helye jelenti az agrár intézmények működési területét, így az országos lefedettség biztosított, egyedül Zala megyében nincs intézmény. Az FM fenntartásában működő 49 köznevelési intézmény 64 feladat ellátási helyén iskolarendszerű képzésben 23 685 tanuló kezdte meg a 2015/16-os tanévet, a képzési struktúrát tekintve a szakiskolai és szakközépiskolai tanulók aránya az országos átlag feletti. Tovább folytatódott a nem agrár szakképesítések kivezetése az iskolák képzési kínálatából a „Termőföldtől az asztalig” elv érvényesülése mellett, így az FM ágazati szakképzésben tanulók aránya az összes képzésbe bevont tanulóhoz képest 80 százalékról 2015. szeptember 1-jére 83 százalékra emelkedett. Az agrárszakképző iskolák működésének teljes körű adatelemzéses módszerrel történő átvilágítása megtörtént 2015 őszén, amely az intézményi struktúrára, a képzési szerkezetre, a tárgyi és személyi feltételek meglétére, a tangazdaságok, tanüzemek működésére, a kollégiumi feladatellátásra, az intézmények felnőttképzési tevékenységére és nem utolsósorban a költségvetési mutatók vizsgálatára terjedt ki. Az adatgyűjtésben a nevelési-oktatási intézmények statisztikai adatgyűjtési programja, a fenntartói szinten rendelkezésre álló adatok, a Magyar Államkincstártól kapott adatok, valamint az intézmények adatszolgáltatása nyújtott támpontot. Az elemzés során kapott fajlagos mutatók segítették az intézmények szakmai munkájának az adott iskolák méretétől független összehasonlítását, valamint a jövőbeni működtetés optimális biztosításának tervezését. Az átvilágítás eredményeként a szükséges korrekciót az FM megtette, az azonnali beavatkozást igénylő döntéseket meghozta annak érdekben, hogy az agrárszakképző iskolák a magyar köznevelés palettáján ne csak a tanulói létszám, hanem a nevelő-oktató munka minősége tekintetében is élen járjanak.
258
Az FM kiemelt feladatának tekinti, hogy a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények műszaki állapota megfeleljen a XXI. század követelményeinek, a tanulók a legkorszerűbb követelmények között tanulhassanak. A Környezet és Energia Operatív Program 5.7.0 pályázatán hat FM fenntartásában működő intézmény (Mátrafüred, Szekszárd, Vép, Kenderes, Baktalórántháza, Cegléd) vett részt és nyert el intézményenként 130-150 millió forintos támogatást épületszigetelésre és a nyílászárók cseréjére. Az energetikai fejlesztések mellett 26 intézmény vett részt sikeresen az TÁMOP-3.1.4.C-14 Innovatív iskolák fejlesztése elnevezése pályázaton, míg más intézményekben TAO pályázaton elnyert támogatással sikerült a tornatermet felújítani. Az FM külön kormányzati keretből 400 millió forinttal támogatta a Soós István Borászati Szakképző Iskola Szigetcsépi Tanüzemének megvalósulását. Az új és korszerű létesítmény jelentősen hozzájárul a magyar mezőgazdasági szakképzés színvonalának emeléséhez. A gyakorlati képzés biztosítása mellett a tanüzem egyben bemutatóhelye is lesz a kiváló minőségű magyar termékeknek, ezen kívül jó példája az alternatív energiaforrások felhasználásának is. Az új tanüzemnek köszönhetően a Kárpát-medencéből érkező tanulók is lehetőséget kapnak az elméleti és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére, valamint a mintaüzem a tervek szerint pedagógus továbbképzések színhelyéül is szolgál. Az FM felismerve a környezeti nevelési terület fontosságát, kiemelt feladatának tekinti a környezeti nevelést, szemléletformálást, a környezettudatos állampolgári magatartás megalapozását segítő programok erősítését, fejlesztését. Az agrárszakképző iskoláink felé elvárás, hogy az Ökoiskola cím elnyerésével teljesítsék a környezeti és fenntarthatóságra nevelési feladataikat. Ennek szellemében a 2015-ben elnyert új címekkel összesen 12 intézmény az „Örökös Ökoiskola”, 28 intézmény pedig az „Ökoiskola” címet viseli. A BISEL, „Bioindikáció a középiskolai oktatásban” című környezeti nevelési program újraindítása érdekében létrejött az együttműködési megállapodás az új partnerek között (Földművelésügyi Minisztérium, Herman Ottó Intézet, Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság). A Minisztérium célja, hogy a saját fenntartású agrárszakképzési intézményei közül minél több bekapcsolódjon a programba. Pályázati adatok igazolják a Zöld Óvoda program eredményes működését: 2015-ben 132 óvoda először, 106 ismételten, az „Örökös Zöld Óvoda" címet 14 intézmény kapta meg. Összesen tehát 252 óvoda nyerte el a címet, ezzel is igazolva azt, hogy folyamatosan bővül a fenntartható fejlődés érdekében elkötelezett óvodák száma. Ebben az évben átadott oklevelekkel együtt közel 840 (839) óvodai feladat ellátási hely rendelkezik a „Zöld Óvoda” minősítő címmel, és ebből 52 óvoda az „Örökös Zöld Óvoda” címmel. Az FM fenntartásában működő köznevelési intézmények széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. 2015-ben az Agrár-szakképző Iskolák Hálózata három jelentős nemzetközi projektben működött közre. A „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” program részeként a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghirdetett átjárhatósági ösztöndíj projekt keretében 7 agrárszakképző iskola összesen 40 külhoni diákot és 8 vezetőtanárt fogadott 4 hetes szakmai gyakorlatra. A „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” programhoz kapcsolódva a Nemzetpolitikai Államtitkárság, az FM, valamint háttérintézménye, a Herman Ottó Intézet „Gazda lennék!” címmel továbbképzést szervezett, melyre a Kárpát-medence több régiójából érkeztek résztvevők. Az előadások a gazdálkodás indításához és az ekkor felmerülő nehézségek leküzdéséhez nyújtottak 259
segítséget, továbbá átfogó ismeretet adtak a térség kezdő vállalkozói számára rendelkezésre álló lehetőségekről is. A felvidéki, az erdélyi, a kárpátaljai, a vajdasági, a muravidéki, továbbá a horvátországi magyar szakképzés fejlesztése érdekében történő együttműködésről elvi megállapodásokat írt alá az FM Agrárszakképzésért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, az NGM, továbbá az érintett külhoni szervezetek képviselői.
260
17. Magyarország környezeti állapota 17.1. Levegőminőség Magyarország átlagos levegőminősége nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható. A légszennyező anyagok kibocsátásának korlátozása jelentős javulást eredményezett, de továbbra is kihívást jelent a (főleg közlekedési eredetű) nitrogén-dioxid (NO2), a nyáron magas talajközeli ózon (O3), valamint a légköri aeroszol (PM10) szennyezettség. Ez utóbbi és a nitrogén-dioxid esetén az egészségügyi határértékek túllépése miatt kötelezettségszegési eljárás indult hazánk ellen. Részben a területi levegőminőségi tervek, részben az ágazatközi PM10 csökkentési program hatására 2011 óta éves PM10 határérték túllépés nem történt (illetve a 2015. évi, Széna téri túllépés átmeneti, a Széll Kálmán tér felújítási munkálatai miatt következett be), és a napi PM 10 túllépések száma a legtöbb mérőállomáson csökkenő trendet mutat, bár meghaladja még a megengedett 35-öt. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) automata mérőállomásainak 2015. évi (SO2, NO2, NOx, CO, O3, PM10, PM2,5 és benzol szennyezőanyagok) adatai alapján, a települések levegőjének összesített eredménye szerint a települések túlnyomó része a „jó” kategóriába esik. Négy település a „megfelelő” besorolást kapta: Budapest, Vác, Sajószentpéter, Pécs. (108. ábra) A 2014. évhez képest jelentős változás nem tapasztalható. Az összesített index értékelése alapján a légterheltségben jelentős javulás 2013 óta nem történt. A PM10 kibocsátás enyhe csökkenése nem a fő forrást jelentő lakossági tüzelés változása, hanem az enyhe tél okozta. Az időjárási körülmények ugyanis nagy hatással vannak a szennyezettség mértékére. 106. ábra: A települések levegőjének 2015. évi szennyezettsége az összesített légszennyezettségi index alapján
Megjegyzés: „Kevés adat”: 2015. évre nem rendelkezünk értékelhető adattal. Forrás: OMSZ Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK)
261
17.2. Vízminőség Az elmúlt időszakban számos, a vizek állapotát kedvezően befolyásoló átfogó és egyedi intézkedés született, melyek többek között a tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését, a felszíni víztestek hidromorfológiai állapotának javítását és a fenntartható vízhasználatot célozták. Magyarország 2015. évi, felülvizsgált Vízgyűjtő-gazdálkodási tervében (VGT2) szereplő, 20082012 közötti időszakra vonatkozó adatok alapján a felszíni víztestek, vagyis a vízfolyások és az állóvizek (1078 db) ökológiai állapota 9 százalékban mutat kiváló, illetve jó állapotot, és 37 százalékban igényel a jó állapot elérése érdekében valamilyen típusú intézkedést (109. ábra). 107. ábra: A felszíni víztestek ökológiai állapota a víztestek száma szerinti megoszlásban
27% 40% 10%
3% 8% kiváló
jó
mérsékelt
gyenge
1% rossz
11%
nem alkalmazható minősítés
nincs adat
Forrás: Magyarország felülvizsgált, 2015. évi Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve
A jó állapotú természetes víztestek közé nagyrészt a dombvidéki vízfolyások felső szakaszai tartoznak, a Duna és a Tisza összességében mérsékelt ökológiai állapotú. A Balaton, a Fertő-tó és a Velencei-tó állapota jó. Az értékelt felszíni vizeink (511 vízfolyás és 66 állóvíz) 85,4 százaléka jó, 14,6 százaléka rossz kémiai állapotban van.
A felszín alatti vizek minősítése mennyiségi és kémiai (vízminőségi) szempontból történik. A víztestek „jó”, „gyenge”, vagy amennyiben a víztest állapota a jó és a gyenge határán mozog, vagy negatív trend figyelhető meg, vagy az állapot nem dönthető el egyértelműen „jó, de gyenge kockázata” minősítést kaphatnak. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának vizsgálat alapján 185-ből 37 állapota gyenge, 20 pedig „jó, de gyenge kockázata” minősítést kapta. Az elvégzett tesztek alapján a 185 felszín alatti víztest közül 38 kémiai állapota gyenge, 17 víztest a „jó, de gyenge kockázata” minősítést kapta. Az összesített minősítés alapján a 185 felszín alatti víztest közül 98 állapota jó, 23 „jó, de gyenge kockázata” minősítésű, 64 állapota gyenge. Az eredmények azt mutatják, hogy a felszínhez közeli sekély porózus víztesteink vannak a legrosszabb állapotban, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A felszíni ivóvízbázisok minősítéséhez a felszíni vízminőségi adatbázisban nyilvántartott mérési adatok (2009-2012) értékelése alapján határérték túllépés két mintavételi helyen (Ipoly, Csatornapatak) fordult elő. A felszín alatti ivóvízbázisok a védőterületi határozatok hiánya vagy általános jellege, a potenciális pontszerű szennyezőforrások, a diffúz szennyeződések, vízfolyáson érkező szennyezőanyagok, a szennyezett területtel való érintettség, a földtani közeg állapotában történő változás és az éghajlatváltozás miatt veszélyeztetettek.
262
17.3. Talajminőség A mezőgazdasági művelés alatt álló talajaink tápanyag-ellátottságának megállapításához a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer adatait (TIM) használtuk fel. A talajok szervesanyag-tartalma alapján megállapított nitrogén ellátottsága hazánkban átlagosan közepes szinten van. A termőhelyi kategóriák szerinti értékelést az alábbi ábrán látjuk.
A tápanyag ellátottság százalékos megoszlása
108. ábra: A talaj tápanyag ellátottsága (nitrogén) szántóföldi termőhelyen a szerves anyag tartalmi adatok alapján 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 I. Csernozjom talajok
II. Barna erdőtalajok
Igen gyenge
III. Kötött rétiés glejes talajok
Gyenge
IV. Homok- és laza talajok
Közepes
Jó
V. Szikes talajok
VI. Sekély termőrétegű vagy erősen erodált lejtős talajok
Igen Jó
Forrás: Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer 2015. évi adatai
2013. évi mintavételi TIM pontok adatai alapján a talajból a növények számára elérhető foszfor tartalom alapján a vizsgált minták több mint harmada (39%) tartozik az igen jó tápanyag-ellátottsági kategóriába. A minták 20 százaléka a jó tápanyag-ellátottsági kategóriába, 19 százaléka közepes és 15 százalék a gyenge kategóriába esik. A minták mindössze 7 százaléka sorolható az igen gyenge tápanyag-ellátottsági kategóriába. A talaj kálium ellátottsága szempontjából a minták 21 százaléka igen jó, 20 százalék a jó, 27 százalék a közepes, 19 százaléka gyenge és 13 százaléka igen gyenge tápanyag-ellátottsági kategóriába tartozik. A 2013. évi mérési eredmények a 2010. évihez való viszonyításakor elmondható, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területek foszfor ellátottsága és kálium ellátottsága csökkenő tendenciát mutat. A talaj felső (0-30 cm), középső (30-60 cm) és alsó (60-90 cm) mintavételi rétegének nitrát ellátottság alapján kialakított kategóriák122 közötti megoszlását és a megoszlás tendenciáját az alábbi ábrán követhetjük nyomon.
122
igen alacsony 0-10 mg/kg, alacsony 10-25 mg/kg, közepes 25-50 mg/kg, magas 50-100 mg/kg, túlzottan magas 100 mg/kg felett
263
109. ábra: A talaj felső, középső és alsó mintavételi rétegének nitrát tartalma a 2012-2014. közötti időszakban
100
80 túlzottan magas
60 %
magas
közepes 40
alacsony igen alacsony
20
0 2012
2013
2014
Felső réteg
2012
2013
2014
Középső réteg
2012
2013
2014
Alsó réteg
Forrás: A TIM pontokon mért nitrát-nitrogén tartalom 2013.
A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy a talaj nitrát tartalma a mélyebb rétegek felé haladva fokozatosan csökken. Látható, hogy a felső talajréteg nitrát tartalmának 2012-2014. közötti növekedése nem okozta az alsó talajréteg nitrát tartalmának növekedését. Ahol a talaj nitrát tartalma alacsony, ott a növények felveszik azt, így igen kicsi az esélye annak, hogy a nitrát lejusson a mélyebb talajrétegekbe és ott a talajvíz esetleges szennyeződését okozza. 2013-ban a nitrátérzékeny területekre vonatkozó négy éves felülvizsgálatot követően jelentős, 23,1 százalékos területi bővítésre került sor, ezáltal 2013. szeptember 1-től Magyarország területének több mint 69 százaléka nitrátérzékeny besorolásba került. Hazánk egyes talajtípusai az enyhén savanyú, semleges, és az enyhén lúgos tartományokba tartoznak. A talajtípusok közül átlagosan az erdőtalajok tekinthetőek a legsavanyúbbnak. Az erdőtalajok átlagosan az enyhén savanyú kategóriába tartoznak, de vannak olyan területek, amelyek enyhén lúgosak, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeken a pontokon a talajpusztulási folyamatok miatt már a mésztartalmú alapkőzet is a felszín közelébe került. A mezőségi talajok (csernozjom) átlagosan a növénytermesztés számára legkedvezőbb, enyhén lúgos tartományban találhatók. Általánosságban megállapítható, hogy talajaink kémhatása a genetikai talajtípusoknak megfelelően alakul, emberi hatásra bekövetkezett elsavanyodásra nem következtethetünk. A szikesedés természetes folyamat eredményeként is létrejöhet a felszín közeli, nagy sótartalmú talajvíz és a talaj párologtató vízháztartása esetén (pl. szikes pusztáink talajai). Veszélyes azonban az emberi tevékenység hatására bekövetkező szikesedés, mely a nem megfelelő minőségű öntözővíz, és/vagy öntözési technika, a nem megfelelő víz elvezetési gyakorlat, vagy nem szakszerű hígtrágyakijuttatás eredményeként alakulhat ki. Hazánk talajainak átlagosan 0,02-0,03 százalék az oldható összes sótartalma. A szikes talajok kivételével (ahol a magas sótartalom a talaj természetes fejlődésének következménye) a többi talajtípussal a mérési pontok 95 százalékán a sótartalom nem haladja meg a kritikus 0,15 százalék értéket. A talaj nehézfémtartalom tekintetében Magyarországon a talajminősége kiválónak mondható, határértéket meghaladó nehézfém tartalom csak néhány korábbi nehézipari centrum (többségében nem mezőgazdasági hasznosítású) területén található. Ezek a szennyezések lokalizáltak, a területek mentesítésére az elkövetkező években kerül sor. Hazánkban közel 2,3 millió hektár termőföld terület víz- és szél erózió által veszélyeztetett. 264
17.4. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás fogalma alatt többek között a hulladék gyűjtését, szállítását, kezelését, az ilyen műveletek felügyeletét, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetését és utógondozását értjük. Az elmúlt években a keletkezett összes hulladék mennyisége lassú és folyamatos csökkenést mutatott. Míg 2010-ben 18,6 millió tonna, addig 2014-ben mintegy 15,7 millió tonna hulladék keletkezett (110. ábra). A hulladék mennyiségének csökkenésében a települési folyékony hulladékokat érintő módszertani változás123 mellett a szakpolitikai intézkedések, a termék- és termelési szerkezet változása, az anyagtakarékossági és technológiafejlesztési intézkedések, a fogyasztási szerkezet változása és az elhúzódó gazdasági válság, különböző mértékű szerepet játszottak. Az összes hulladékmennyiség kiemelt hulladékáramonkénti összetételét tekintve lényeges változás nem történt 2010 és 2014 között. A 2014. évi adatok alapján a legnagyobb részarányt az ipari és egyéb gazdálkodói hulladék képviseli (39,3%), ezt követi az építési és bontási hulladék (26,7%), települési szilárd hulladék (24,1%), mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék (5,7%), veszélyes hulladék (4,2%). A települési (szilárd) hulladék mennyisége a 2010. évi 4,03 millió tonnáról 2014-re 3,79 millió tonnára, míg az egy főre jutó települési hulladék ugyanezen időszakban 403 kg-ról 384 kg-ra csökkent. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2013-ban 377 kg volt, ami 2014-re 384 kg-ra növekedett. Az anyagában hasznosított települési hulladékok aránya folyamatosan nőtt, 2014-re elérte a 30,5 százalékot. A települési hulladék meghatározó része (57%) – a csökkenő tendencia ellenére is – még mindig lerakóba kerül, 10%-a pedig energiahasznosítással kerül égetésre. A 2014. évben az összes anyagában történő hasznosításnak 16 százaléka volt a komposztálás, ebben azonban a házi komposztálás nem szerepel. 110. ábra: A keletkezett hulladék mennyisége és összetétele (2010-2014)
20,0 18,0
0,6 0,8
0,8 0,7
16,0
3,3
2,9
2,8
0,6 0,9
4,0
3,7
3,8
3,8
millió tonna
14,0 12,0
4,0
3,8
4,2
4,4
Veszélyes hulladék
0,8 0,8 0,7 0,9
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék
3,8
Települési folyékony hulladék
4,2
Települési szilárd hulladék
10,0 8,0 6,0 4,0
Építési-bontási hulladék 5,8
5,9
5,8
5,8
6,2
2010
2011
2012
2013
2014
2,0
0,0
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék
Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszere
A 2010–2014 közötti időszakban a hulladékkezelés módjai is kedvező irányú összképet mutatnak: a 2011. év kivételével az anyagában történő hasznosítás és az energetikai hasznosítás aránya nőtt, a 123
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben 2013. január 1-jétől már nem szerepel a települési folyékony hulladék definíciója, a települési szilárd hulladék fogalma pedig megváltozott. A települési folyékony hulladék 2013. január 1-jétől, mint nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hatálya alá tartozik, tehát hulladékgazdálkodási szempontból nem bejelentés köteles, a vizsgált adatok azt nem tartalmazzák.
265
lerakásé pedig csökkent (II. kötet, 86. ábra). 2014-ben az anyagában történő hasznosítás 51 százalék, az energiahasznosítással történő égetés 8 százalék, az égetés 1 százalék, a lerakással történő ártalmatlanítás 38 százalék és az egyéb módon kezelt hulladékok aránya 2 százalék volt. 2013. január 1-jétől új gazdasági szabályozó eszközként bevezetésre került a hulladéklerakási járulék, ami hulladék lerakással történő, ártalmatlanított mennyiségének csökkentését és a hulladéknak a lerakótól való eltérítését szolgálja. A hulladékhasznosítás műszaki infrastruktúrájának megteremtését az európai uniós operatív programok és pályázati támogatások segítették. A korábbi, műszaki védelem nélküli településihulladék-lerakók tekintetében rekultivációs program valósult meg, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek jöttek létre. A hulladékkeletkezés megelőzését a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos oktatási, nevelési és szemléletformálási tevékenységek is segítette. A lakossági elkülönített gyűjtés ösztönzését és kiterjesztését szemléletformáló, tájékoztató, oktató kampányok, illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága által az anyagában hasznosítás arányának növelése érdekében kötött szerződések segítették.
17.5. Környezeti kármentesítés, környezetvédelmi beruházások és ráfordítások Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében a felszín alatti vizet és a talajt veszélyeztető szennyező-források és szennyezett területek számbavétele az ország egész területére kiterjedően továbbra is folyamatosan történik. A múltban keletkezett szennyeződések felszámolása, a területek rehabilitációja prioritási sorrend alapján került elvégzésre, 2009-2015. között 600 terület kármentesítése valósult meg. 1996-2015 között 350 ezer tonnát meghaladó veszélyes hulladékot ártalmatlanítottak, 900 ezer m3 szennyezett talajt, 11 millió m3 szennyezett talajvizet tisztítottak meg. A kármentesítési feladatok során megvalósult állami ráfordítások költségeit az alábbi ábrán követhetjük nyomon. 111. ábra: Az állami felelősségi körben folytatott kármentesítési feladatokra felhasznált költségvetési források összege a 2010-2015. közötti időszakban
2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 0
5
10 15 milliárd Ft
20
25
Forrás: társtárcáktól kapott éves jelentések adatai
A FAVI KÁRINFO nyilvántartásban regisztrált szennyezett területek 41 százalékán hulladéklerakó, 31 százalékán ipari szolgáltató/kereskedelmi jellegű objektum, 14 százalékán technológiai anyagtároló telep, 7 százalékán pedig mezőgazdasági objektum található, további 7 százalékán egyéb tevékenység folyt/folyik. A környezetvédelmi beruházások összege 2010-hez képest 2014-ben 14,7 százalékkal nőtt (2010ben 153 milliárd forint, 2014-ben 175 milliárd forint volt). 2014-ben a beruházások 48 százalék a szennyvízkezelésre, 17 százaléka levegőtisztaság védelemre, 10 százaléka talaj és felszín alatti vizek védelmére, 7 százaléka hulladékkezelésre, 6 százaléka táj- és természetvédelemre, 3 százaléka zaj és 266
rezgés elleni védelemre, további 3 százaléka kutatás-fejlesztésre irányult. Az összes környezetvédelmi beruházás 7 százaléka egyéb területen valósult meg (II. kötet 87. ábra). Míg 2013-ban az összes környezetvédelmi beruházás 2,3%-át a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág valósította meg, addig ez az arány 2014-ben 2 százalékra csökkent. A szervezeten belüli, folyó környezetvédelmi ráfordítások összege 2010-hez képest 2014-ben 14,2 százalékos növekedést mutat (2010-ben 210 milliárd, 2014-ben 240 milliárd Ft). A ráfordítások 51 százaléka szennyvízkezeléshez, 39 százaléka hulladékkezeléshez 5 százaléka egyéb környezeti területhez, 2 százaléka táj- és természetvédelemhez, 1 százaléka levegőtisztaság védelemhez és további 1 százaléka talaj és felszín alatti vizek védelméhez kapcsolódott (II. kötet 88. ábra).
267
268
18. Élővilág és természetvédelem 18.1. Védett természeti területek és értékek Az ország területének 9,6 százaléka védett természeti terület. 2015-ben 24 új, egyedi jogszabállyal védett természeti terület (földtani alapszelvény megóvását szolgáló természeti emlék) létesítése, valamint − az Aggtelek-Rudabánya-Szendrői-hegység földtani alapszelvényeinek pontos lehatárolásának következtében − további 23 természeti emlék kihirdetése valósult meg. Az egyedi jogszabállyal létesített országos jelentőségű védett természeti területek kiterjedése 2015ben összesen 50 hektárral növekedett az előző évhez képest. A helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartásának átfogó felülvizsgálata eredményeként csökkent a helyi védett természeti területek száma és kiterjedése. A felülvizsgálat során kikerültek a Védett Természeti Területek Törzskönyvi nyilvántartásából azok a területek, melyek esetében a védetté nyilvánító jogszabályra vonatkozó, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény által előírt tartalmi követelmények nem teljesültek. A védett természeti területek nagyságát és védelmi kategóriánkénti számát az alábbi táblázat tartalmazza. 129. táblázat: Védett természeti területek megoszlása védelmi kategóriánként Száma
Terület
Megnevezés (db) (ezer hektár) Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek 10 480,7 Nemzeti parkok 39 336,9 Tájvédelmi körzetek 170 31,1 Természetvédelmi területek 88 0,12 Természeti emlékek Összesen 307 848,7 Helyi jelentőségű védett természeti területek 1880 43,1 Természetvédelmi területek és természeti emlékek Mindösszesen 2 141 891,8
ebből fokozottan védett (ezer hektár)
90,2 35 2 – 127,2 – 127,2
Forrás: FM, Természetmegőrzési Főosztály
A törvény erejénél fogva („ex lege”) védett természeti területeink között 1193 db lápot, 397 db szikes tavat, 1492 db kunhalmot, 298 db földvárat, 6505 db forrást és 795 db víznyelőt tartunk nyilván. A törvény erejénél fogva („ex lege”) védett természeti értékeink között a 2015-ben történt 6 db új barlang feltárásának köszönhetően 4150 db barlang található, a 2015-ös mintegy 2 kilométernyi új feltárásnak köszönhetően az ismert barlangjáratok összhosszúsága 282,3 km. Magyarországon 733 növényfaj, 1178 állatfaj áll védelem alatt. Emellett védett 58 gombafaj, 17 zuzmófaj és 6 fészeképítő hangyafaj fészke. (A védett fajok számát részletesen a Jelentés II. kötetének 48. táblázata mutatja be.) Jelenleg 20 növényfajra és 25 állat taxonra van elfogadott fajmegőrzési terv.
18.2. Nemzeti Park Igazgatóságok gazdálkodása A 2014. évi állapothoz képest 2015-ben 0,2 százalékkal csökkent az Igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és védelemre tervezett természeti területek nagysága, ez 295 ezer hektárt jelent, amelyből 147 ezer hektár a haszonbérbe adott területek nagysága. Az Igazgatóságok vagyonkezelésében lévő földterületek 61 százaléka rét, legelő, 15 százaléka erdő, közel 10 százaléka szántó, további 10 százaléka termelésből kivett terület, 3 százaléka nádas és 1 százaléka halastó.
269
112. ábra: Nemzeti Park Igazgatóságok vagyonkezelésében lévő használatba adott védett és védelemre tervezett természeti területek nagyság
300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Összes vagyonkezelésben lévő terület (ha)
Haszonbérbe adott terület (ha)
Forrás: FM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
A természetvédelmi kezelés megvalósításában kulcsszereppel bír az Igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett őshonos és veszélyeztetett állatfajtákból (magyar szürke marha, magyar tarka, magyar bivaly, cikta, cigája stb.) álló állatállomány. Az egyedszám folyamatos növekedést mutat, a 2015. december 31-i állatállomány meghaladja a 13 ezer egyedszámot (ld.: Jelentés II. kötet, 83. táblázat). Az Igazgatóságok szervezetében működő Természetvédelmi Őrszolgálat területi illetékessége kiterjed az ország teljes közigazgatási területére, hatásköre pedig a természeti és régészeti örökség védelmére is. A Természetvédelmi Őrszolgálat országos létszáma 2015-ben nem változott, továbbra is 250 fő, így 1 főre átlagosan 372 km² működési terület, 34 km² védett természeti terület és 79 km² Natura 2000 terület jutott.
18.3. Natura 2000 területek A Natura 2000 területek kijelölése hazánkban 101 madárfajra, 46 élőhely-típusra, 105 egyéb állatfajra és 37 növényfajra alapozottan történt meg. 479 különleges természet-megőrzési területet (1,4 millió hektár) és 56 különleges madárvédelmi területet (1,37 millió hektár) jelöltek ki. A két területtípus közötti közel 42 százalékos átfedés miatt a Natura 2000 hálózat összességében 1,99 millió hektár, ami hazánk területének 21,4 százaléka (113. ábra).
270
113. ábra: Védett természeti területek és Natura 2000 területek elhelyezkedése
Forrás: FM, Természetmegőrzési Főosztály
Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelvek értelmében hatévente valamennyi tagországnak jelentést kell készítenie a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről. Hazánk a 2013-ban esedékes jelentési kötelezettségét teljesítette. A hazánkban előforduló egyes élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének az élőhelyek által elfoglalt területnagysága és annak változása, az élőhely szerkezeti jellemzőinek megfelelősége, valamint a jövőbeli kilátások (veszélyeztető tényezők száma és mértéke) alapján történt értékelés szerint, a legkedvezőtlenebb helyzetben a mezőgazdasági műveléssel érintett agrár élőhelyek, illetve a környezeti hatásokra legérzékenyebb vizes élőhelyek vannak (114. ábra). 114. ábra: A hazánkban előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípusok124 értékelése az élőhelyvédelmi irányelv alapján
Forrás: FM, Természetmegőrzési Főosztály
124
Az „agrár élőhelyek” kategóriába azok az elsősorban gyepes és cserjés élőhely-típusok tartoznak, melyek jellemzően mezőgazdasági művelés, hasznosítás alatt állnak (legeltetés, kaszálás), a „vizes élőhelyek” közé a jellemzően gyepgazdálkodás alatt nem álló, időszakos vagy állandó vízhatás alatt álló élőhelyek, az „egyéb élőhelyek” közé a mezőgazdasági szempontból nem releváns élőhelyek (sziklagyepek, lápok, barlangok stb.) tartoznak.
271
Az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiájának célkitűzései között szerepel a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének jelentős mértékű javítása, mely a természetvédelem által megvalósított élőhely rekonstrukciók mellett, a helyes kezelési gyakorlat visszaállítását és fenntartását segítő, a természetvédelmi célokkal összhangban lévő agrártámogatási rendszerrel érhető el. A Natura 2000 gyep és erdőterületen gazdálkodók a 2014-2020-as pénzügyi időszakban is kaphatnak kompenzációs támogatást, a pályázati felhívások előkészítése 2015-ben megkezdődött. 2015-ben Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásból 242 Natura 2000 területre, egyéb forrásból (LIFE pályázatok, Svájci Hozzájárulás, egyéb költségvetési keret) 43 területre készült fenntartási terv, így az 523 Natura 2000 terület 56 százalékára határoztunk meg terület-specifikus intézkedéseket.
18.4. Természetvédelmi fejlesztések, intézkedések A védett és védelemre tervezett természeti területek és értékek állapotának felmérése, kármegelőzési és kezelési intézkedések meghatározása 2015-ben 550 millió forinttal került támogatásra a Természetvédelmi Kártalanítás Keretből. 2015-ben lezárult a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), amelynek keretében összesen 38 milliárd forint összegben valósultak meg közvetlen természetvédelmi fejlesztések, melyek a következők:
élőhely rekonstrukciós fejlesztések (79 ezer hektár védett természeti terület és/vagy Natura 2000 terület helyreállítása);
gyűjteményes növénykertek és történeti kertek helyreállítása (22 történeti kert, 6 botanikus kert és 6 arborétum);
a Nemzeti Park Igazgatóságok területkezelési infrastruktúrájának és eszközrendszerének fejlesztése 49 ezer hektár természetvédelmi vagyonkezelésű területen;
31 minősített erdei iskola és erdei óvoda felújítása;
a természetvédelmi információs rendszer továbbfejlesztése.
A KEOP fejlesztéseit folytatva 2015-ben elindult a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), amelynek éves fejlesztési keretében Magyarország Kormánya összesen 21 milliárd forintnyi természetvédelmi fejlesztés (összesen 47 projekt) megvalósításáról döntött. 2015-ben a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében folytatódott az élőhelyek térképezéséből (2015-ben 15 db 5x5 km-es nézet térképezése történt meg), növénytársulások (30 társulás, 76 helyen), védett (43 faj, 118 élőhelyen) és inváziós (6) növényfajok, emlősök (kisemlősök, ürge (63 lokalitás), denevérek stb.), nappali lepkék, egyenesszárnyúak (22 lelőhelyen) és további állatcsoportok szigorú módszertan alapján történő felméréséből, elemzéséből és értékeléséből álló monitorozó munka. 2015-ben megkezdődött az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló EU rendelet hazai átültetésének megalapozása, a hazai jogrendszerbe való integrálása. 2015-ben is működött a Vadonleső program. Az Év Emlőse az ürge volt. Ehhez kapcsolódóan az egész éven áthúzódó programsorozat került megrendezésre.
272
19. Génmegőrzés és GMO 19.1. Génmegőrzés 2015-ben nemzeti forrásból 93,8 millió forint állt rendelkezésre. A támogatás fő célja a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelés hazai növényi biológiai alapjainak, genetikai anyagainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése, továbbá az állatlétszám szerint kritikus, vagy súlyosan veszélyeztetett rég honosult haszonállatfajták, valamint védett őshonos mezőgazdasági állatfajták génmentésének és megőrzésének elősegítése. A 2015. évi ÁGF pályázatra összesen 42 pályázó nyújtotta be pályázati anyagát 150 millió forint támogatási összegre, amely alátámasztja, hogy a hazai génmegőrzés sikeressége érdekében továbbra is nagy szükség van erre a támogatási formára.
19.2. GMO 19.2.1. Jogszabályi környezet Hosszú évek tárgyalásainak eredményeképpen 2015-ben megszületett az az európai uniós jogszabály-módosítás, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztéséről. A 2001/18/EK irányelvnek a tagállamok számára a GMO-k területükön történő termesztésének korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. március 11-i 2015/412/EU európai parlamenti és tanácsi irányelve lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy társadalmi, gazdasági vagy egyéb indokok alapján korlátozzák vagy megtiltsák egyes GMO-k termesztését az országuk területén. Az új uniós szabályozás nagyobb döntési rugalmasságot biztosít a tagállamok számára az engedélyezési eljárás során vagy azt követően annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy kívánnak-e GMO-kat termeszteni területükön. Az említett irányelvnek a magyar jogrendbe történő átültetését az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta. Ezzel Magyarország elsőként ültette át az irányelvet nemzeti jogrendjébe. A törvénymódosítás hatályba lépését követően Magyarország már társadalmi és gazdasági hatásokra hivatkozva is megtilthatja a GMO-k termesztését. Az irányelv értelmében a tagállamok kétféleképpen tilthatják vagy korlátozhatják a GMO-k köztermesztését: a)
b)
Az első opció alkalmazása esetén az engedélyezési eljárás során a tagállam az Európai Bizottságon keresztül kérheti az engedélykérelmet benyújtó céget, hogy módosítsa a bejelentését annak érdekében, hogy az uniós engedély területi hatálya ne terjedjen ki az adott tagállam területének egy részére vagy egészére. Amennyiben a kérelmező nem ért egyet a tagállam kérésével és továbbra is fenntartja eredeti kérelmét, a tagállam a második opció alapján is megtilthatja az adott GM növény termesztését. A második opció alkalmazása esetén a tagállam az engedélyezést követően szabadon dönthet a tiltásról vagy korlátozásról, jelezve a Bizottság felé annak részletes indokait.
Magyarország azonnal élt is az új irányelv által biztosított lehetőséggel és 2015. október 21-én megküldte az Európai Bizottság számára azokat az értesítéseket, amelyekben kérte, hogy az engedélyezés alatt álló vagy már engedélyezett GM növények (összesen 8 GM kukorica) termesztési engedélyének területi hatálya ne terjedjen ki Magyarország területére. Ezek a MON810 kukorica lejárt termesztési engedélyének a hosszabbítási kérelme (erre a kukoricára tartunk fenn termesztési tilalmat hazai tudományos kutatási eredmények alapján, több mint tíz éve), a 1507, a Bt11, az 59122, a GA21, a MIR604, a Bt11xMIR604xGA21, valamint a 1507x59122 kukorica köztermesztésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek. Az Európai Bizottságnak minden jelenleg termesztésre beadott kérelem és meglévő engedély földrajzi hatályának kiigazítását el kellett végeznie, melynek eredményeként egyetlen génmódosított növény sem termeszthető Magyarországon.
273
Magyarország egyike volt annak a 19 tagállamnak (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország és Szlovénia, illetve Wallónia, É-Írország, Skócia és Wales) amelyek éltek az új irányelv nyújtotta lehetőséggel és kérték a területi hatály alóli kivételt. Az új irányelv népszerűségéből is látható, hogy Európa zöme – hazánkhoz hasonlóan – nem szeretne GMnövényeket termeszteni és erről saját hatáskörben kíván dönteni.
Az Európai Unióban az 1829/2003-as EU rendelet alapján engedélyezhető a genetikailag módosított szervezetek élelmiszerként, illetve takarmányként való felhasználása. 2015. április 22-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta új javaslatát a 1829/2003/EK rendelet módosításáról, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy korlátozzák, illetve megtiltsák a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok felhasználását saját országuk területén. Az új javaslat szerint a tagállamok a már engedélyezett GM élelmiszerek és takarmányok esetében korlátozhatnák vagy tilthatnák e termékek hazai felhasználását. Ezen tilalmaknak megfelelő indokokon kell alapulniuk, de a tervezet – a nemrégiben hatályba lépett, tagállami termesztési tilalmak elfogadását lehetővé tevő EU 2015/412 Irányelvvel ellentétben – nem tartalmazza azon indokok listáját, amelyekre egy-egy tiltásnál hivatkozni lehet. A Kormány általánosságban üdvözölte a javaslatot, hiszen az összhangban áll Magyarország GMO-mentes politikájával. Magával a lehetőséggel, hogy tilthassuk a GM élelmiszerek és takarmányok behozatalát, egyetértünk. Ez illeszkedik Magyarország hosszabb távú célkitűzéseihez, GMO politikájához, hiszen az egész mezőgazdaságot, élelmiszer és takarmány-előállítást GMOmentessé kívánjuk tenni a jövőben. A tervezet azonban ebben a formában nem volt kellőképpen kidolgozott és jogilag védhető, valamint a tilalmakat alátámasztó indokrendszer kidolgozására sem kerül sor. Az Európai Parlament 2015. október 28-i plenáris ülésén – főleg a belső piaci és a WTO szabályokra hivatkozással – a képviselők elutasították a jogszabálytervezetet. A Bizottság jelezte, hogy tovább kíván dolgozni a Tanáccsal a jogszabály kidolgozása érdekében. A Tanács jogi szolgálata elemezte a javaslatot, melynek során jelentős joghézagokat tárt fel, és megállapította, hogy az EU közös piaci és a WTO szabályainak nem tesz eleget a szöveg. A hatósági engedélyezési munka keretében, a Géntechnológiai Hatóság a 2015. év során géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozására 9, géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerben való felhasználására 34, kivitelre, behozatalra vagy szállításra 14, géntechnológiával módosított szervezetek ártalmatlanítására 1 engedélyező határozatot adott ki, zömmel egyetemek, kutatóintézetek számára, továbbá 2 szakhatósági állásfoglalást az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet részére. Az élelmiszerek és takarmányok esetében a GMO-ból előállított, illetve azt tartalmazó élelmiszerekre és takarmányokra az uniós jogszabályok engedélyezési, jelölési és nyomonkövetési szabályokat írnak elő, amelyeket a tagállamokban be kell tartani. A jelenlegi európai uniós szabályozás értelmében amennyiben egy adott GMO-t az Unióban engedélyeztek élelmiszer- vagy takarmány célú felhasználásra, akkor az abból készült, vagy azt tartalmazó termékeket az áruk szabad áramlása miatt forgalomba lehet hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is. Az Unióban engedélyezett GMO-t tartalmazó takarmányokra és élelmiszerekre a jogszabályok jelölési kötelezettséget írnak elő. Amennyiben az élelmiszer, vagy takarmány 0,9 százalék feletti GMO-t tartalmaz, akkor azt a jelölésben fel kell tüntetni. Ha az élelmiszer vagy takarmány 0,9 százalék alatti mennyiségben tartalmaz GMO-t, és ennek előfordulása véletlenszerű vagy technikailag elkerülhetetlen, akkor nem kell jelölni ezt a terméken.
274
Az „inverz jelölés” (fordított jelölés), azaz a GMO-mentesség címkézése már évekkel ezelőtt fontos kérdésként merült fel. A tárca 2015-ben kidolgozta a GMO-mentes termelésből származó takarmányok, növényi alapanyagok, a hús, hal, tej, tojás, méz és a belőlük készült összetett élelmiszerek GMO-mentes jelölését lehetővé tévő jogszabályi keretet. Ennek alapján Magyarországon is lehetővé válik, hogy a GMO-mentes takarmány és élelmiszer külön erre vonatkozó jelölést kapjon. A jelölés használata önkéntes lesz, tehát alapvetően lehetőséget, és nem kötelezettséget jelent az élelmiszer-előállítóknak. A rendeletben előírt feltételeknek való megfelelés esetén a gyártó a csomagoláson feltüntetheti a GMO-mentességet jelző szöveget. A jelölés megszerzéséhez a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell, hogy az összetevők nem tartalmaznak GMO-t, állati eredetű termékeknél azt is, hogy az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etették és a GMO-mentes etetés ténye az élelmiszerláncban nyomon követhető. A GMO-mentes jelölés határértéke minden esetben 0,1 százalék.
19.2.2. Ellenőrzés Magyarország kiemelt figyelemmel jár el a GMO szennyeződések megelőzésében, felderítésében, valamint GMO tartalmú vetőmagvak felhasználásának megakadályozásában. A korábbi néhány évhez hasonlóan 2015-ben is prioritásként kezelte a GMO ellenőrzést. Az ellenőrzéssel kapcsolatos adatok az alábbiak: A vetőmagok esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Központi Vetőmagvizsgálati Laboratóriuma évente mintegy 7.000-8.000 vetőmag tételből kockázatelemzés alapján 8001.000 tételt választ ki GMO szűrővizsgálat céljából. 2015-ben 956 vetőmagmintából összesen 32 esetben mutatott ki a Laboratórium GMO szennyezettséget. A szennyezett vetőmagtételek forgalmazóival szemben a NÉBIH minden esetben eljárt, így GMO szennyezett vetőmag nem került kereskedelmi forgalomba. A rutinszerű vizsgálatokon túlmenően eseti célellenőrzések is lefolytatásra kerültek. 2015. áprilismájus folyamán a NÉBIH a területileg illetékes megyei Kormányhivatalokkal közösen csemege és pattogató kukorica forgalmazói ellenőrzést hajtott végre. A helyszíni ellenőrzések célja a hatósághoz be nem jelentett külföldi származású tételek, illetve az esetlegesen forgalomban lévő GMOszennyezett tételek kiszűrése volt. Az ellenőrzési időszak a forgalmazási időszak végére, a kukorica vetéseket megelőző időszakra esett. A közös akció során 32 forgalmazó vállalkozás került ellenőrzésre, melyek összesen 528 db csemegekukorica és 46 db pattogató kukorica tételt forgalmaztak. A célellenőrzés során megállapításra került, hogy 14 db csemegekukorica tétel esetében a forgalmazó nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. Ezen tételekből a NÉBIH hivatalos GMO mintát vett, de a vizsgált minták GMO-mentesnek bizonyultak. Az ellenőrzés rávilágított arra, hogy a nagy tételben vetőmagot forgalmazó cégeknél előfordulhat a bejelentés elmulasztása, ezért a hatósági célellenőrzéseket a jövőben is fenn kell tartani az ország GMO-mentességének fenntartása érdekében. Az élelmiszer GMO monitoring vizsgálatok keretében 293 élelmiszerminta analízisére került sor 2015-ben. A minták megoszlása: 152 db szójatartalmú minta, 79 db kukoricát tartalmazó minta, 38 db rizsminta, 15 db lenmag minta és 9 db egyéb élelmiszer (burgonya, ananász, papaya, avokádó). A szója tartalmú mintákból 89 db bizonyult negatívnak. A 63 GM pozitív szójaminta minden esetben 0,1százalék alatti GMO tartalmúnak bizonyult. A 79 db kukoricát tartalmazó mintánál egy esetben volt kimutatható 0,1 százalék alatti GMO tartalom. A rizs, len és egyéb minták minden esetben negatívnak bizonyultak.
275
130. táblázat: Élelmiszer GMO monitoring vizsgálatok 2015-ben Vizsgált minta jellege Szója Kukorica Rizs Len (FP967) Mintaszám (db)
152
79
GMO negatív
89 (58,5%)
78 (99%)
GMO pozitív
63 (41,5%)
0,9% fölött
Egyéb
38
15
9
38 (100%)
15 (100%)
9 (100%)
1 (1%)
0
0
0
0
0
-
-
-
0,1% - 0,9%
0
0
-
-
-
0,1% alatt
63
1
-
-
-
Forrás: NÉBIH
A monitoring vizsgálatokon kívül, kiemelt vizsgálatok keretében 21 féle gabonagolyó GMO analízisére került sor. Minden vizsgált mintát negatívnak találtunk. A kiemelt vizsgálatok adatait a táblázat nem tartalmazza. A takarmány GMO monitoring vizsgálatok keretében 90 db takarmányminta analízisére került sor. A minták megoszlása 36 db kukorica takarmányminta, 28 db szója takarmányminta, 20 db keverék takarmányminta, 2 db repceminta és 4 db egyéb takarmányminta (búza, árpa, tritikálé, rizs). A 36 db kukorica takarmányminta minden esetben negatívnak bizonyult (1db kukorica takarmánymintában találtunk RoundupReady® szója szennyezést). A 28 db szója takarmánymintákból 6 db bizonyult negatívnak. A 22 db GMO pozitív szójaminta GMO tartalma 7 esetben 0,1százalék alatt volt és 15 db pedig 0,9 százalék felett tartalmazott GMO-t. A legtöbb esetben a pozitív eredmény RoundupReady®szója jelenlétével magyarázható. A pozitív mintákból néhány esetben kimutattunk még RoundupReady®2 és MON87701 szója eseményeket is. A 20 db keverék takarmánymintából egy minta kivételével minden esetben kimutatható volt a GMO jelenléte. 1 db mintánál a GMO tartalom 0,1százalék és 0,9 százalék között volt, míg 18 db mintánál 0,9 százalék feletti. A szójamintákhoz hasonlóan a minták nagy részéből RoundupReady® szója volt azonosítható, de néhány esetben RoundupReady®2 és MON87701 események is megjelentek a keverékekben. A rendkívüli vizsgálatnak számító méhtápokat is a keverék takarmányok közé kerültek besorolásra, mely minták 0,9 százalék felett tartalmaztak GMO szója és kukorica eseményeket (RoundupReady®, NK603, MON88017, MON89034). Az egyéb minták (búza, árpa, tritikálé, rizs) minden esetben negatívak voltak. A vizsgáltok eredményeinek összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza. Vizsgált minta jellege Mintaszám (db) GMO negatív
131. táblázat: Takarmány GMO monitoring vizsgálatok 2015-ben Kukorica Szója Keverék Repce 36 db
28 db
36 db (100%)
Egyéb
20 db
2 db
4 db
6 db (21,5%)
1 db (5%)
-
4 db (100 %)
2 db*
-
GMO pozitív
-
22 db (78,5%)
19 db (95%)
0,9% fölött
-
15 db
18 db
-
-
0,1% - 0,9%
-
-
1 db
-
-
0,1% alatt
-
7 db
-
-
-
Forrás: NÉBIH
*A 2 db repce mintában kimutatható volt a 35S promotert és NOS terminátor, de mivel a vizsgálat iránya a 619//2011/EU rendeletben meghatározott géntechnológiával módosított események
276
kimutatására irányult, így a pozitivitást magyarázó, EU-ban engedélyezett GMO esemény nem került azonosításra. A takarmány GMO-monitoring tervnek megfelelően 63 minta esetében kellett ellenőrizni a 619//2011/EU rendeletben meghatározott géntechnológiával módosított események jelenlétét (LLP – lowlevelpresence). Az vizsgált takarmány alapanyagok és keverék takarmányok mindegyike LLP negatívnak bizonyult. 132. táblázat: Takarmány LLP GMO monitoring vizsgálatok 2015-ben Vizsgált minta jellege Kukorica Szója Repce Egyéb
Keverék
Mintaszám (db)
36 db
15 db
2 db
1 db
9 db
LLP negatív
36 db
15 db
2 db
1 db
9 db
LLP pozitív
-
-
-
-
-
Forrás: NÉBIH
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény értelmében a környezetvédelmi, a mezőgazdasági és az ipari géntechnológiai hatóság kérelem esetén külföldi partnerek számára igazolja, hogy Magyarországon géntechnológiával módosított növényfajta (hibrid) köztermesztésben történő felhasználása a hatályos jogi szabályozás alapján nem engedélyezett. A géntechnológiai hatóság 2015-ben 6 darab GMO-mentességi igazolást adott ki. 2015 januárjában a berlini Nemzetközi „GrüneWoche” vásár alkalmával megtartott agrárminiszteri csúcstalálkozón hirdette meg Dr. Fazekas Sándor miniszter úr a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Ennek a programnak az a célja, hogy biztosítsa a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását elutasító európai államok összefogását, és hogy közösen egy európai GMO-mentes övezetet alakítsunk ki. Az övezet tagjai vállalják annak biztosítását, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait szem előtt tartva nem termesztenek genetikailag módosított fajtákat a térségen belül. Szilárd meggyőződésünk ugyanis, hogy a versenyképes és fenntartható Európa jövője a GMO-mentes termelésben van. Célunk, hogy a GMO-mentes mezőgazdasági termékeket mindenki számára elérhetővé tegyük, és folyamatosan legyünk jelen a prémium kategóriájú mezőgazdasági árucikkek piacán is. Meggyőződésünk, hogy mindannyiunk érdeke, hogy fenntartható módon megtermelt, egészséges és biztonságos élelmiszerek kerüljenek az asztalunkra. Dr. Fazekas Sándor miniszter úr levélben kérte a hasonlóan gondolkodó európai országokat, hogy közösen GMO-mentes övezetet alakítsunk ki. Az övezet tagjai vállalják annak biztosítását, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait szem előtt tartva nem termesztenek genetikailag módosított fajtákat a térségen belül. Szilárd meggyőződésünk, hogy a versenyképes és fenntartható Európa jövője a GMO-mentes termelésben van. A „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést eddig 11 tagállam (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Lengyelország. Lettország, Litvánia, Luxemburg, Szlovákia, Szlovénia), és 6 EU-n kívüli ország (Georgia, Kirgizisztán, Macedónia, Montenegró, Oroszország, Szerbia) támogatta. Ennek a kezdeményezésnek részeként került megrendezésre a „Hogyan maradjunk GMO-mentesek Európában” címmel egy kétnapos konferencia 2015. április 16-17-én. Az Európában már létező GMOmentes jelölési jogszabályok különböző szempontrendszereinek vizsgálatán keresztül, valamint a témában érdekelt felek tapasztalatai alapján a konferencia célja a GMO-mentes jelölési jogszabályok megvalósításának előmozdítása. A kétnapos konferencián közel 180-an vettek részt, 50 külföldi vendéggel, akik nem csak ez Európai Unióból érkeztek, hanem Svájcól, Norvégiából, Oroszországból, Moldovából, Szerbiából és Törökországból is. 21 előadó mondhatta el véleményét mind a GMOmentes jelölésről, mind a GMO-k társadalmi és gazdasági hatásairól, valamint az új irányelv gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről.
277
278
20. Agrárjogalkotás A 2015. év egyik fontos jogalkotási feladata a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítésének lebonyolításához szükséges jogszabályi háttér megteremtése volt. A földárverések lebonyolítására 2015-ben november 23. és december 21. között került sor. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek értékesítése a 3 ha-t meghaladó területnagyság esetén nyilvános pályáztatás, a 3 ha alatti térmértékű föld esetén árverés mellőzésével hirdetmény közzététele útján történt. A „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1666/2015. (IX. 21.) Korm. határozat alapján a földrészletek értékesítésének jogszabályi alapját a Kormány 1. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 285/2015. (X. 5.) Korm. rendelet, valamint 2. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 325/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet megalkotásával biztosította. Az agrár-jogalkotási tevékenység további főbb eredményei a 2015. évben – a teljesség igénye nélkül – a következők voltak:
20.1. Törvények
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításával az addig széttagoltan, több törvényben megjelenő önkormányzati zajvédelmi feladatok egy jogszabályban, a környezetvédelmi törvényben kaptak helyet. A módosítással egyértelművé vált, hogy a Margitsziget vonatkozásában a fővárosi önkormányzat alkothat helyi zajvédelmi rendeletet. A hazai meteorológiai tevékenységre korábban nem vonatkozott konkrét jogi szabályozás, ezért sor került a meteorológiai tevékenység definiálására, továbbá az állam által végzett meteorológiai tevékenység körébe tartozó egyes feladatok törvényi szintű felsorolására, és a kormányrendeleti szintű szabályozáshoz szükséges felhatalmazó rendelkezések megteremtésére is.
A törvény a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági- és erdőgazdasági földre kötött legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződés esetében lehetővé teszi, hogy a szerződő felek bármelyike kezdeményezze a szerződéskötést követő 5 év elteltével, majd ezt követően 5 évente a haszonbérleti díj módosítását a helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra.
279
A törvény alapján a Pálinka Nemzeti Tanács jogi személlyé, köztestületté válik, amely közfeladatai tekintetében a származás-, minőség- és eredetvédelemmel, a pálinka piacra jutásának elősegítésével, és a pálinka mint nemzeti kincs megóvásával kapcsolatos közfeladatokat látja el.
Az államot megillető halgazdálkodási jogok haszonbérletére 15 évre kötött, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek haszonbérleti szerződéseinek jelentős része (673 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén 2015-ben, 2016-ban pedig mintegy 300 vízterület) lejárt, amire figyelemmel szükségessé vált a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) módosítása. A módosítás lehetővé kívánta tenni, hogy a hazai horgásztársadalom a lehető legszélesebb körben, átlátható módon vehessen részt a halgazdálkodásra alkalmas vízterületek hasznosításában. A vagyonkezelési szerződéssel vagy haszonbérleti szerződéssel való hasznosítási lehetőségek mellett a 2015. évi CLXXXIV. törvény lehetővé tette a kijelölés útján történő hasznosítást is, emellett bevonásra került az eljárásba a horgász egyesületek országos érdekképviseletét ellátó, bírósági nyilvántartásba vett, jelenleg 26 tagszövetséget, a tagszövetségekben több mint ezer egyesületet, és ezekben az egyesületekben közel 320 000 tagot számláló szervezet is. A 2015. évi XLVIII. törvény megalkotását a Hhvtv. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, másodlagosan a Hhvtv. eredeti alapkoncepciójának kiteljesítését célzó halgazdálkodási szakmai célkitűzések indokolták.
A 2015. évi CLXXXIII. törvény legfontosabb újítása, hogy bevezette a természeti és ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó tájegységi vadgazdálkodási szemléletet, amelynek keretében olyan tájegységi struktúra került kialakításra, amely a helyi szinthez közel, ugyanakkor a vadászatra jogosultat meghaladó léptékben képes kezelni a vadgazdálkodás kérdéseit. A gazdálkodás stabilitása és a hosszú távú szakmai tervezés érdekében a törvénymódosítás az üzemtervi és a vadászati haszonbérleti ciklust a korábbi 10 évről 20 évre emelte, míg a vadászterületek minimális mérete 3000 ha maradt. A törvénymódosítás a vadászterület kialakításának rendjében is hozott változást. Az üzemtervi időszak lejártának utolsó vadászati évében a vadászati hatóság a jelenleg működő vadászterületek alapján (azok határainak ésszerű racionalizálásával) ajánlás megtételével kezdeményezte a vadászterületek következő üzemtervi ciklusra vonatkozó kialakítását, tekintettel arra, hogy a korábbi határok a 10 évvel ezelőtti földtulajdonosi szándékot tükrözték. Az új szabályozás alapján a hatóság által közzétett ajánlásra az érintett földtulajdonosok – meghatározott szabályok mentén – szabadon tehetnek módosítási javaslatokat, és ha a módosító javaslatot tevők között egyezség jön létre, a hatóság ezek alapján állapítja meg a vadászterület határát. Az ágazat egyik legnagyobb problémája a vadkárokhoz kapcsolódó kérdéskör. A vadállomány része a természetes életközösségnek, így táplálkozása a gazdálkodás természetes velejárója. Ezt a gazdálkodó meghatározott értékhatáron belül köteles elviselni, amelynek mértékét a törvényalkotó az okozott kár 10 százalékában határozta meg, a korábban hatályos 5 százalék helyett. A módosítás ezen kívül a vadkárok megelőzése érdekében is részletesebb szabályokat határozott meg, amelyek tételesen megállapítják a vadászatra jogosult és a földhasználó (megelőzési) kötelezettségeit. A törvénymódosítás emellett számos egyéb szakmai kívánalomnak, társadalmi igénynek is eleget tett, így többek között újraszabályozta a trófeabírálattal kapcsolatos rendelkezéseket, elválasztotta egymástól a szabadterületi és a zárttéri vadgazdálkodást, tisztázta a hivatásos vadászok alkalmazásának feltételeit, valamint újraszabályozta a tiltott vadászati eszközök, tiltott vadászati módok és a vadászat rendjének kérdéseit a kapcsolódó szankciókkal együtt. A törvénymódosítás emellett adminisztratív tehercsökkentést is végrehajtott.
280
A 2015. évi L. törvény a körzeti vadgazdálkodási tervek időbeli hatályának meghosszabbítását, a hivatásos vadász szakképesítési követelményének enyhítését, továbbá a vad és gépjárműütközésnek a régi Polgári Törvénykönyv szerint kárfelelősségi szabályaihoz való visszatérését célozta.
A törvény a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2012. január 1-jei hatálybalépését követően a jogalkalmazóktól érkezett visszajelzések az egyszerűsítés és az adminisztrációs teher csökkentésének igényét mutatta. Erre figyelemmel a törvény jelentősen könnyítette az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek számára a termékdíjkötelezettség teljesítését. A negyedéves bevallási és fizetési kötelezettséget egy évente egyszeri előleg bevallási és megfizetési, majd tárgyévet követően egy éves elszámolási kötelezettség váltotta fel. Megnyílt az átalánydíj fizetés lehetősége a gépjármű gyártók és forgalmazók számára. A gépjárművek termékdíjköteles alkatrészei és alkotóelemei után a termékdíj a tételesen kimunkált, termék- és anyagáramonként tömegalapon számított díjtétel helyett darab alapú díjtételként fizethető meg a módosítást követően. Átláthatóbbá vált emellett a Ktdt. szankciórendszere. A Ktdt. értelmező rendelkezései is pontosításra kerültek, valamint kiegészültek a termékdíjköteles termékek lehatárolását segítő új definíciókkal. A forgalomba hozatal definíciójának kiegészítésével a továbbiakban nem csak a hazai, hanem a külföldi gazdálkodók is termékdíjat kötelesek fizetni a termékdíjköteles terméket a távolsági (online) értékesítés útján magyarországi vevő részére történő értékesítés esetén, amely módosítás a hazai gazdálkodók piaci hátrányát oldja fel.
A törvény egyszerűbbé teszi az ügyfelek számára a földhasználat jogszerűségének igazolhatóságát, amely a területalapú támogatások igénybe vétele során a túligénylés vagy többes igénylés esetében különös fontossággal bír. A módosítás megteremti az összhangot a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény előírásaival.
A törvény az uniós jogszabályi változásokkal összefüggésben három törvény módosítását tartalmazza. Az uniós jogszabályok változására figyelemmel 2016. január 1-jével megszűnt a telepítési jogok rendszere, ezért a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításával meghatározásra kerülnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó, 2016. január 1-jétől hatályos új engedélyezési rendszer szabályai. A törvény lehetővé teszi a 2015. december 31-ig kiadott telepítési jogoknak telepítési engedélyre való átváltását. A telepítési jog tulajdonosa az engedélyre való átváltást az érvényességi időn belül 2020. december 31-ig kérelmezheti. A törvény emellett lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvények kényszerkivágását, ha a műveletlen ültetvény növény-egészségügyi állapota alapján veszélyt jelent más ültetvényekre. Módosulnak a borhamisítás esetén alkalmazható szankciók, annak érdekében, hogy a hatóság kezében visszatartó erejű bírságolási lehetőség legyen. A módosítás emellett technikai jellegű pontosításokat is tartalmaz, amely elősegíti az adminisztrációs terhek további csökkentését. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása a telepítési jogok új rendszerével kapcsolatos szabályokat, valamint a hegyközségi rendtartások elfogadásával és módosításával kapcsolatos előírások pontosítását tartalmazza. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása a borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalma iránti eljárásra vonatkozó előírások pontosítását célozza az uniós jogszabályok változásával összhangban.
281
A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséről szóló jogszabályok a Közös Agrárpolitika legutóbbi reformjának keretében számos ponton megváltoztak, amely a hatékony és versenyképes piacszervezés érdekében a hazai agrárpiaci szabályozás általános rendelkezéseinek felülvizsgálatát, módosítását és kiegészítését tette szükségessé. A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-ei 1308/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben egyes ágazatok szabályozásának további piaci orientálásával a szakmaközi szervezetek önszabályozáson alapuló piaci intézkedései még jobban előtérbe kerültek, aminek következtében a szakmaközi szervezetek szerepe erősödött. A szakmaközi és termelői szervezetek elismerésével, működésével kapcsolatos szabályozás is átfogó megújuláson esett át.
A törvény a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) területükön történő termesztésének korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015/412/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek magyar jogrendbe történő átültetését valósítja meg. A törvény értelmében a géntechnológiával módosított termékek európai uniós forgalomba hozatalának engedélyezése során a magyar géntechnológiai hatóság kezdeményezheti, hogy a forgalomba hozatali engedély hatálya a termesztés tekintetében Magyarországra vagy annak egy részére ne terjedjen ki.
Az Európai Uniónak a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete jelentősen érinti az erdészeti ágazatot, illetve igazgatást is. E rendelet az unió belső piacára kerülő faanyag származás-igazolási rendszerének kidolgozását követeli meg az illegális fakitermelés hatékony visszaszorítása, így az erdőgazdálkodás fenntarthatósága érdekében. Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében vált szükségessé az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. egyes rendelkezéseinek a módosítása, illetve új rendelkezésekkel való kiegészítése.
A törvény pontosítja az élelmiszerek jelölésére vonatkozó egyes előírásokat, valamint a hatósági működéssel kapcsolatos rendelkezéseket. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az, akinek jogát vagy jogos érdekét a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsítását végző szervezet döntése sérti, a döntéssel szemben az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjesszen elő. Módosulnak az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerre és az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrumra vonatkozó előírások. A módosítás biztosítja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerlánc esemény elhárítása érdekében hozott intézkedést elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható legyen. A törvény felhatalmazást ad továbbá a géntechnológiával módosított szervezettől mentes élelmiszer és takarmány előállításának, jelölésének, forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályai megalkotására. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása bevezeti a befogadó nyilatkozat intézményét olyan támogatások esetében, ahol előzetes részkifizetések történnek, majd az időszak végén kerül elszámolásra a támogatás az ügyféllel. Lehetőség nyílik a 282
módosítás nyomán arra, hogy a támogatást kérő ügyfél köztartozásának fennállása esetén azt ne csak az uniós, hanem a nemzeti támogatásból is vissza lehessen tartani. Eddig ugyanis köztartozás esetén az nem volt levonható a nemzeti támogatásból, hanem az egész támogatás került elutasításra. Módosulnak a nem-teljesítési bírság szabályai is, figyelemmel arra, hogy a szerkezetátalakítási programok lezárultak, ezért az azokra vonatkozó bírságok további fenntartása sem indokolt. A módosítás biztosítja, hogy a területalapú támogatások zöld komponensének alkalmazása során figyelembe vehető ökológiai célterületek körébe a támogatást igénylő földhasználó támogatható területével közvetlenül határos tájelem is elszámolható legyen. A fentieken túlmenően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Egységes Mezőgazdasági Ügyfélnyilvántartási Rendszerének adatszinkronizálásához szükséges módosítások is átvezetésre kerültek. A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Alap deklarált célja szerint az összes Magyarországon releváns természeti kockázat után védelmet nyújt, ezért elsősorban a munkaerő-igényes kertészeti ágazat igényeinek megfelelően az amúgy viszonylag ritka kártételű őszi fagy rendszerbe történő beemelése valósul meg a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításával. A módosítás értelmében továbbá a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra jogosult a korábbi 30 százalék helyett már a 15 százalékot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenés elszenvedése esetén is.
20.2. Kormány- és miniszteri rendeletek A 2015. évben kormányrendeleti szinten mintegy 30, miniszteri rendeleti szinten 97 rendelet született. A miniszteri rendeletek közül 56 agrárgazdasági tárgyú jogszabály, az élelmiszerláncfelügyelet terén 11, a környezetügy területén 21, földügyi és ingatlan-nyilvántartási tárgykörben 5, költségvetési, gazdálkodási, pénzügyi területen 2, agrárszakképzési területen 2 miniszteri rendelet került kihirdetésre. A legfontosabb jogszabályok a következők:
A részarány-nevesítési eljárás során nagy számban keletkeztek osztatlan közös tulajdonban lévő földrészletek, amely állapot megszüntetéséhez az államnak fontos érdeke fűződik. Ennek érdekében volt szükség a 2014-ben elkezdődött folyamat felgyorsítására és mielőbbi befejezésére. A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet felülvizsgálata – a korábban végrehajtott megosztások tapasztalatai alapján –, elősegíti az egységes jogalkalmazást és a gyakorlati alkalmazhatóságot.
A kormányrendelet újraszabályozza az őstermelői igazolvány kiállítására vonatkozó követelményeket, a korábbi szabályozás alkalmazása során felmerült problémékra figyelemmel. Az új rendelet megteremti az elektronikus eljárás és a kártya alapú igazolvány bevezetésének feltételeit, és megszünteti azt az ellentmondásos helyzetet, hogy az őstermelők ugyanazt az őstermelői terméket, azonos helyen és azonos időben őstermelőként és egyéni vállalkozóként is értékesíthették. Jelentős változás továbbá, hogy az igazolvány hatálya az eddigi három évről öt évre változott.
A 2011-ben hatályba lépett kormányrendelet alkalmazása során felmerült problémákra figyelemmel került sor a jogszabály módosítására. Módosulnak a rendelet egyes fogalmai és definiálásra került a közintézmény és a gazdálkodó szervezet fogalma. Pontosításra került a hatásterület meghatározásának módja. A jogszabályban megjelenik a diffúz forrás hatásterületre vonatkozó iránymutatás, és rögzítésre került, hogy mikor kell modellszámítással, mikor szakértői 283
becsléssel elvégezni a hatásterület lehatárolást. Az engedélyezésre vonatkozó előírások kiegészültek a működés megkezdésével, amelyre vonatkozó levegővédelmi követelmények is meghatározásra kerülnek a levegőtisztaság-védelmi engedélyben. Pontosításra került, hogy milyen esetben kell a működési engedélyt kérelem alapján, mikor hivatalból módosítani. A diffúz forrásokra vonatkozó szabályozásnál rögzíti a jogszabály az engedélyköteles diffúz források körét, így elősegíti az egységes jogalkalmazást. Az általános technológiai határértékek sok esetben enyhébbek, mint az elérhető legjobb technika következtetéseiben (BAT következtetések) szereplő, az uniós szabályozás miatt kötelező kibocsátási értékek. A jogszabály előírja, hogy ezekben az esetekben a környezetvédelmi hatóságnak a BAT következtetések alapján kell meghatározni a határértéket.
A rendelet célja, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) alapján meghatározza a veszélyes hulladékra és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozó részletszabályokat, valamint a hulladékminősítés eljárási szabályait és a Hulladékminősítő Bizottságra vonatkozó előírásokat. A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet felváltó kormányrendelet pontosította és részletesebben szabályozza a veszélyes hulladék gyűjtésének és szállításának feltételeit, valamint a szállításhoz szükséges szállítási lapon vezetendő adatokat.
A halgazdálkodási bírság, valamint a halvédelmi bírság minimum és maximum összegeit a Hhvtv. állapítja meg. A bírságok tételes mértékét és kiszabásuk részletes szabályait előíró 223/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet módosítása vált szükségessé, mert bizonyos jogsértések esetén szükséges szankció a bírság mellett a tevékenység végzésétől határozott időre való eltiltás, amit az eddigi szabályozás nem tartalmazott. Ez került kiegészítésre az eltiltási időtartamok egyes tényállásokra vonatkozó mértékének meghatározásával, ami így hozzájárul a halgazdálkodási hatóságok jogalkalmazási gyakorlatának egységesebbé tételéhez.
284
21. Európai uniós és nemzetközi agrárdiplomáciai események 21.1. Áttekintés – a 2015-ös év legfontosabb eseményei Az FM hatáskörébe tartozó EU szakterületeken intenzíven rész vett az Európai Unió agrár- és környezetpolitikájának fejlesztésében és végrehajtásában, a hazai szinten is kötelező előírásokat tartalmazó új uniós szabályozások előkészítésében. Az Európai Unió Tanácsának FM-hez tartozó munkacsoportjai az elmúlt évben kb. 370-szer üléseztek (környezetvédelem: 130; mezőgazdaság és halászat: 240). Ezeken az üléseken, valamint az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) heti rendszerességű ülésein a közösségi mezőgazdasági és környezetvédelmi jog és ágazati politika tárgykörébe eső kormányzati tárgyalási álláspontokat az EKTB 7. (Mezőgazdaság), 8. (Halászat) és 28. számú (Környezetvédelem) szakértői csoportjai az FM vezetésével készítették elő. Tizennyolc Miniszteri Tanácson vettünk részt: a Mezőgazdasági és Halászati Tanács kevés kivétellel havonta, míg a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa negyedévente ülésezett, emellett tárcánk négy EU-elnökségi informális szakminiszteri tanácson is részt vett.
21.2. Nemzetközi gazdasági együttműködések 21.2.1. FAO - az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Magyar Köztársaság Kormánya 2007. március 27-én írta alá azt a nemzetközi megállapodást, mely a FAO Európai és Közép Ázsiai Regionális Hivatala (REU), valamint a FAO Közös Szolgáltató Központ (KSZK) létrehozásáról szól. Ezen megállapodás a 203/2007. (VII. 31.) Kormányrendeletben került kihirdetésre, amely alapján a feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium látja el. A FAO - Magyarország Megállapodás értelmében 2015-ben is folytatódott a fejlődő országok ösztöndíjas hallgatóinak felsőfokú magyarországi agrártudományi képzése. 2015 őszén vidékfejlesztési, takarmányozási és növényorvosi szakokra történtek felvételek. Az eddig az időpontig összesen felvett 230 főből 2015 júniusáig 155 hallgató szerezte meg mester fokú diplomáját. Közülük 2015-ben 15-en végeztek. A képzésre 2015-ben 124 millió HUF összeget fordított a Földművelésügyi Minisztérium, mely a hallgatók tanulmányai mellett valamennyi további felmerülő költségét fedezte (jegyzetek, egészségbiztosítás, lakhatás, megélhetés). A FAO - Magyarország Megállapodás alapján a magyar kormányzat 2015-ben is biztosította a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ működési feltételeit, anyagi és szakmai tekintetben egyaránt. A FAO hivatalok – amellett, hogy az élelmezésbiztonság megvalósítása érdekében fejtik ki tevékenységüket – 2015-ben közel 200 magyar munkavállalónak és szakértőnek biztosítottak munkahelyet. Az FM 2013-ban kezdte meg a FAO hivatalok bővítésének előkészítését, melynek eredményeképpen a szervezet 2016-2018 folyamán további munkahelyeket telepíthet Budapestre. A FAO - Magyarország Megállapodás alapján, a projektfinanszírozási kötelezettségvállalás keretében a FAO a korábbi évek (2011-2013) folyamán az FM által átutalt összegből megkezdte a szerbiai ökogazdálkodással kapcsolatos projekt kivitelezését (kb. 500 ezer USD összegben), és további projekteket készített elő Moldovában (öntözés kb. 400 ezer USD), Kazahsztánban (vízgazdálkodás, kb. 540 USD), valamint Bosznia-Hercegovinában (vidékfejlesztés, kb. 500 ezer USD). Az FM 2015 májusában otthont adott az európai és közép-ázsiai régió 53 tagországa részére szervezett FAO Informális Regionális Konzultációnak, valamint 2015 szeptemberében a FAO Európai Mezőgazdasági Bizottság ülésének.
285
21.2.2. Ikerintézmény-fejlesztési projektek, Twinning és TAIEX Az FM továbbra is az egyik legaktívabb tárca az EU intézményfejlesztési (Twinning és TAIEX) projektek területén, melyek során a környező, csatlakozás előtt álló és EU partner országokat támogatjuk: o Az FM 2015 folyamán három, egyenként 24 hónapos Twinning projekt megvalósítására adott be és nyert el pályázatot. Az FM a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal együtt, a francia Mezőgazdasági, Agrár-élelmezési és Erdészeti Minisztérium junior partnerségével valósítja meg ,,A szerb hatóságok kapacitásfejlesztése a zoonózisok és élelmiszer alapú betegségek kezelésében” tárgyú ikerintézmény-fejlesztési projektet. A projekt várható indulása 2016. augusztus közepe. Az azerbajdzsáni EU ikerintézmény-fejlesztési projekt tárgya az azeri Állami Állategészségügyi Szolgálat támogatása az epidemiológiai felügyeleti rendszer fejlesztésében. A projekt indulása 2016. május 23. A törökországi ikerintézmény-fejlesztési projekt témája az élelmiszerés takarmánybiztonság fejlesztése Törökországban az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően a közegészségügy színvonalának emelése érdekében. A projekt megvalósítása 2016. májusában kezdődött. o Projektenként 10-20 FM-es és háttérintézményi szakértő vesz részt a megvalósításban. Az FM Twinning projektek mellett számos TAIEX programot (kisebb léptékű fejlesztési projektet) is kivitelezett. TAIEX támogatás keretében az FM szakértői mindösszesen 9 TAIEX programban vettek részt. 4 alkalommal fogadtak külföldi szakértőket 3-5 napos workshopok keretében Magyarországon, 5 alkalommal pedig az FM és háttérintézményei szakértői látogattak a külföldi társintézményekhez előadásokat tartani. A témák elsősorban a vidékfejlesztés, állat-egészségügy, termelői csoportok, kifizető ügynökség területét érintették. A kedvezményezett országok köre igen széles: Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Szerbia, Mongólia, Törökország. A Dél-Dél Együttműködési Hivatal (UNOSSC) az ENSZ egyik funkcionális, az egyes szakterületeket horizontálisan átfogó szerve, amely fórumot biztosít a fejlődő országok közötti szakmai együttműködéshez. A szervezet felkérte Magyarországot, hogy szakmai donorként vegyen részt munkájában. 2015-ben két ülésre is sor került Magyarország részvételével. Mezőgazdasági biotechnológia témában egy tudásátadási és projekt-koordinációs ülésre 2015. július 21-24. között Izmirben került sor. 2015. október 27-29. között Gödöllőn szervezett az FM egy nemzetközi szakmai konferenciát és tudáscsere workshop-ot, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Szent István Egyetem, az IFAD és az UNOSSC közreműködésével. A rendezvény remek lehetőséget biztosított arra, hogy az olyan GMO-mentes mezőgazdasági biotechnológiát népszerűsítse, amely a magyar Alaptörvénnyel összhangban van: azaz alapkutatások szükségességének elismerése mellett teljes mértékben tiltja a génmódosított növények előállítását. 21.2.3. WTO – Kereskedelmi Világszervezet A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tárgyalásainak célja az ágazat kereskedelmének reformja és a szabályozás piacorientáltságának fokozása. A mezőgazdasági és ipari termékek kereskedelmének liberalizálásáról folytatott tárgyalásokon a kötelezettségvállalások módszereit, irányát és paramétereit rögzítő tárgyalási módozatok megvitatása zajlik. 286
A WTO 10. Miniszteri Értekezletét 2015. december 15-19. között a kenyai Nairobiban tartották. Jelentős eredménynek számít, hogy a Miniszteri Értekezlet elfogadta a mezőgazdasági (exportverseny, speciális védintézkedések és élelmezésbiztonsági célú készletezési programok) és fejlesztési kérdéseket átölelő csomagot („Nairobi-csomag”). Főbb eredményei: A mezőgazdasági exporttámogatásokat a fejlett országoknak főszabályként 2016. január elsejétől, a fejlődőknek 2018. év végéig kell felszámolniuk. Bizonyos feltételek esetén egyes fejlett országok 2020 végéig, egyes fejlődő országok pedig 2022 végéig kapnak átmeneti időt a rendelkezés végrehajtására. Eddig ugyan a hatályos jogszabályok alapján megvolt az elvi lehetőség exporttámogatás nyújtására, ezzel azonban az EU az elmúlt időszakban már nem élt, így a megszületett megállapodás végrehajtásához csak jogszabályi módosítások szükségesek. Az exportverseny másik három pillérében (exportfinanszírozás, állami kereskedelmi vállalatok és élelmiszersegélyek nyújtása) a megállapodás alapjául szolgáló 2008-as tárgyalási szöveghez képest gyengébb hatású fegyelmeket fogadtak el a tagok. Az EU arra vonatkozó elvárása, hogy az exportverseny területén mind a négy pillérre kiterjedő és kiegyensúlyozott megállapodás szülessen, csak részben teljesült. Az elfogadott „Nairobi-csomag” az Eximbank által jelzett, exportfinanszírozásra vonatkozó érzékenységeket nem sérti. A Miniszteri Értekezleten a fejlett és fejlődő országok álláspontja közötti áthidalhatatlan ellentétek miatt sem a Nairobi utáni tárgyalások, sem a Doha-forduló jövőjét illetően nem született érdemi döntés. A miniszteri nyilatkozat csupán a tagok ezzel kapcsolatos megosztott álláspontját rögzíti. Magyarország továbbra is elkötelezett a multilaterális kereskedelmi rendszer mellett. A mezőgazdasági tárgyalások kapcsán Magyarország érdeke, hogy a tárgyalások eredményei a közös mezőgazdasági politika már elhatározott keretei között maradjanak. A magyar mezőgazdaság nem érdekelt abban, hogy az EU további engedményeket tegyen a mezőgazdasági tárgyalások során. A magyar álláspont szerint a WTO keretében folytatott tárgyalások sikeres lezárásának és a nemzetközi szabályrendszer aktualizálásának előfeltétele, hogy a szervezet szembenézzen az elmúlt két évtized alapvető világgazdasági változásaival, és a feltörekvő tagok a megnövekedett világgazdasági versenyképességüket tükröző mértékben vegyék ki részüket a kötelezettségvállalásokból. 21.2.4. OECD- Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Az OECD célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. Fő célja a tagállamok gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységének összehangolása. Az OECD kiemelt partnerei: Brazília, Kína, India, Indonézia és Dél-Afrika. A tagállamok fontosnak ítélték az említett országokkal kapcsolatos munkák továbbvitelét és kiszélesítését a stratégiai prioritások megjelenítésén és megvalósításán keresztül. Az OECD Kereskedelmi és Mezőgazdasági Igazgatósága számos tanulmányt állít össze évente. Két jelentős, rendszeresen megjelenő kiadványa a „Mezőgazdasági Kilátások” és a „Mezőgazdasági Politika az OECD országokban”. 2015-ben a Mezőgazdasági Kilátások 21. kiadása jelent meg, amely egyben a 11. olyan kiadás, amelyet az OECD a FAO-val közösen készített. A kiadvány egyesíti magában a két szervezet termékekre, politikai irányelvekre és országokra vonatkozó szakismeretét, valamint a közreműködő tagországok által szolgáltatott adatokat. A jelentés világpiaci trendeket vázol fel a bioüzemanyagok, gabonafélék, olajos magvak, cukor, hús-, hal- és tejtermékek vonatkozásában a 2015-2024 közötti időszakra nézve, továbbá értékelést ad a közelmúltbéli fejleményekről, illetve bemutatja az adott árupiacokon jelentkező legfontosabb problémákat és bizonytalanságokat.
287
A szintén évente megjelenő „Mezőgazdasági politika az OECD-országokban” című kiadvány 2015. évi száma naprakész értékelést tartalmaz az OECD-térségben alkalmazott mezőgazdasági támogatásokról, valamint elemzi az egyes országok agrárpolitikáját.
288
22. Az Európai Unió mezőgazdasága 22.1. Növényi termékek A világ és az EU-28 gabonatermése a jó 2014-es évet követően 2015-ben is rendkívül kedvezően alakult, a 310 millió tonnás EU-s termés megközelítette a 2013-as rekordértékeket, az elmúlt öt év átlagát pedig mintegy 6 százalékkal haladta meg. A legjelentősebb gabonák közül a búza 160 millió tonnás eredményt ért el, ami a 2014-es értékkel lényegében megegyezik, az elmúlt öt év átlagát pedig 13 százalékkal haladja meg. Az EU 2015-ös árpatermése (61 millió tonna) is átlagon felül alakult, viszont a rendkívüli nyári forróság miatt a kukorica a szokásosnál kisebb (58 millió tonna) termést adott. A jó 2015-ös nyári aratási eredmények (búza, árpa, repce) Európa-szerte jók lettek, különösen Franciaország, Németország esetében, de a Kárpát-medence is jól teljesített. Lényegesebb terméskiesésre az őszi betakarítású kukorica esetében kerül sor, a terméskiesés minden jelentős termelő országot érintett. A rendkívül jó terméseredményeknek is köszönhetően a 2015-ös szezonban az Európai Unió erősen nettó exportőr volt gabonákból. A 2015/2016-os szezonban (2015. júliustól 2016. június végéig) 46,4 millió tonnás export és 21 millió tonnás import mellett az EU 25,4 millió tonnás nettó gabonaexportot bonyolított le, amely lényegesen meghaladja az elmúlt 5 év átlagában mért 20,3 millió tonnás nettó exportot. Az európai gabona kivitelét nagyban segítette az euro értékvesztése az amerikai dollárhoz képest. Az árak tekintetében elmondható, hogy az Európai Unióban – a világpiaci tendenciákkal megegyezően – a búza és kukorica árak jelentős különbséggel indították az évet. Az előző évi jelentős mennyiségű takarmánygabona nagy nyomást helyezett a kukoricára, míg az étkezési búza ára magasabb szinten alakult. Év közben – a 2015-ös kilátások konkretizálódásával – a búza és kukoricaárak közeledtek egymáshoz, és az év második felében a korábbi években tapasztalt árakhoz képest közepes szinteken stabilizálódtak. A termelői bevételek a kedvező hektáronkénti hozamoknak köszönhetően a korábbi szintekhez képest mérsékeltebb árszintek ellenére is általában jövedelmező termelést biztosítottak a gazdák részére. Az EU cukorpiacán a világpiaci tendenciákat követve a cukorárak stagnálása volt jellemző 2015ben, a fehér cukor londoni tőzsdei ára az év során mindvégig a 414 -427 euró/tonna sávban mozgott. A 2014/2015-ös cukorpiaci évben összesen 1,55 millió hektáron folyt cukorrépa termesztés az EUban, 74,4 tonnás hektáronkénti hozam mellett. A vetésterület 40 ezer hektárral, míg az átlagos hozam hektáronként 10 tonnával nőtt az egy évvel korábbi értékekhez képest. Az átlagos cukortartalom 17 százalék volt. Az EU fehércukor-termelése a 2014/2015-ös piaci évben 18,74 millió tonnát tett ki, ami 12 százalék emelkedést jelentett az előző évhez képest.
22.2. Állati termékek Az EU nettó marhahús termelése az Európai Bizottság előzetes adatai szerint 2,2 százalékkal 7,715 millió tonnára emelkedett 2015-ben. A vágások száma szinte egész évben a 2014-es szint felett alakult. A szarvasmarha állomány 2015 decemberében 0,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a tejelő tehenek száma 0,3 százalékkal nőtt. A vágómarha, a fiatal bika, a tehén, az ökör, a fiatal borjú és az üsző átlagára is a 2014-es árszint, valamint az elmúlt öt év átlaga felett alakult. Az EU egész évben stabil átlagára mellett a jelentős világpiaci szereplők esetében (pl. USA, Brazília, Új-Zéland) jelentős ármozgások voltak megfigyelhetőek. Az EU marhahús exportja az előzetes adatok szerint 0,5 százalékkal, az élőállatoké pedig 55,6 százalékkal nőtt, amit főként a török szállítások újraindulása okozott. Ezzel szemben
289
elsősorban a brazil, uruguayi és új-zélandi szállítások visszaesése miatt a marhahús importja 2,6 százalékkal csökkent. Az EU nettó exportőr volt 2015-ben. Az EU tejszállítása az Európai Bizottság előzetes adatai szerint 2,5 százalékkal emelkedett 2015ben, ami 151,6 millió tonnát tett ki. A vaj termelése 4,6 százalékkal, a sovány tejporé 5,4 százalékkal, a sajt előállítása 2,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor a teljes tejporé a világpiaci kereslet visszaesése miatt 4,1 százalékkal csökkent. A tej szállítása egész évben az előző évi szint felett alakult, az alacsony nyerstej árak, valamint a visszafogott világpiaci kereslet ellenére. A leszállított nyerstej mennyisége a legnagyobb tejtermelő tagállamok közül Németországban 1,6 százalékkal, Franciaországban 0,2 százalékkal, az Egyesült Királyságban 2,5 százalékkal, Hollandiában 6,8 százalékkal, Lengyelországban 2,7 százalékkal, Spanyolországban pedig 2 százalékkal emelkedett a naptári év tekintetében (Magyarország +3,6%), az Európai Bizottság előzetes adatai alapján. Az EU nyerstej ára egész évben alacsony szinten ragadt, a januári 31,87 EUR/100 kg-ról 30,67 EUR/100 kg-ra csökkent decemberre. A különböző tejtermékek (sovány tejpor, vaj, sajt) ára az egész évben elmaradt a 2014-es árszinttől, és csak az év vége felé kezdett stabilizálódni. Ennek oka, hogy a 2014 februárja óta tartó nyerstej árcsökkenésre a kínálati oldalon nem érkezett érdemi reakció, emellett a kereslet dinamizmusa is elmaradt a várakozásoktól, ami együttesen a készletszintek világszintű emelkedéséhez vezetett. Az Európai Bizottság a tejpiaci válsághelyzet kezelésére számos intézkedést hirdetett (intervenció, magántárolás, rendkívüli pénzügyi boríték, célzott támogatás, emelt összegű előlegfizetési lehetőség stb.). Az EU nettó baromfihús termelése az Európai Bizottság előzetes adatai szerint 13,770 millió tonna volt 2015-ben, ami 3,8 százalékos emelkedés éves összehasonlításban. Ebből a legnagyobb arányt továbbra is a csirkehús termelése jelenti. Az ágazat helyzetét alapvetően befolyásolta, hogy a takarmányárak egész évben kedvezően alakultak. A termelői árak az év folyamán az elmúlt öt év átlaga alatt alakult, a 2014-es árszintet pedig csak az év második felében érte el. A brojler csirke (65%-os) éves EU-s átlagára 186,99 EUR/100 kg volt az Európai Bizottság adatai szerint, 2,1 százalékkal csökkent egy év alatt. Az EU baromfihús importja az előzetes adatok szerint 3,7 százalékkal nőtt, elsősorban a thaiföldi és ukrán szállítások emelkedése miatt. Az export mennyisége érdemben nem változott, 0,1 százalékkal haladta meg a 2014-es mennyiséget. Az EU nettó exportőr volt 2015-ben. Az EU átlagárai az év jelentős részében meghaladták a főbb világpiaci szereplők árszintjét. Az EU tojástermelése 2015-ben az Európai Bizottság előzetes adatai szerint 7 578 tonna volt, 2,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. A tojás ágazatban vegyes éven vannak túl a termelők. A tojásárak egész évben a 2014-es év átlagára közelében, majd az év második felében, az USA-ban (és néhány EU tagországban) megjelent madárinfluenza járvány okozta kínálati oldali visszaesés eredményeként kedvezően alakultak, a stabilan alacsony takarmányárak emellett segítettek az ágazat jövedelmezőségének javulásában. A 2015-ös év átlagára az Európai Bizottság adatai szerint 128,89 EUR/100 kg volt, éves alapon 1 százalékot emelkedett. Az EU tojásimportja 8 százalékkal nőtt (keltető tojások nélkül), elsősorban Ukrajna és Argentína növekvő szállításai miatt. A tojás exportja 22 százalékkal emelkedett (keltető tojások nélkül), amit elsősorban az USA megugró kereslete eredményezett. Az EU nettó exportőr volt 2015-ben. Az EU és a jelentős világpiaci szereplők átlagárai (az USA kivételével) közeledtek egymáshoz. Az EU nettó sertéshús termelése az Európai Bizottság előzetes adatai szerint 2015-ben 23,349 millió tonna volt, 3,6 százalékkal emelkedett egy év alatt. A kereskedelmi korlátozások negatív hatását 2015-ben már teljes mértékben ellensúlyozta Kína növekvő kereslete. A sertés termelői ára egész évben elmaradt az előző évi, valamint az elmúlt öt év átlagától, amelyet csak részben tudott ellensúlyozni az alacsony takarmányárszint, valamint az uniós magántárolási támogatás. 290
Az EU sertéshús importja az Európai Bizottság előzetes adatai szerint 21,2 százalékkal csökkent. A sertéshús exportja eközben 8,6 százalékkal emelkedett, amit az uniós sertéshús legnagyobb felvevőjének számító Kína növekvő vásárlásai eredményeztek. Az EU nettó exportőr volt 2015-ben. A jelentős világpiaci szereplők árai Brazília rendkívül alacsony árszintjét leszámítva közel alakultak egymáshoz. Az EU nettó juh- és kecskehús termelése 2015-ben az Európai Bizottság előzetes adatai szerint 919 000 tonna volt, 4,4 százalékkal több, mint 2014-ben. A szezonális trendeknek megfelelően, a nehéz bárány árak az év eleji alacsony szintről emelkedni kezdtek az év közepén, majd a nyarat követően ismét csökkenni kezdtek. A könnyű bárány árak magas szintről indulva jellemzően a 2014-es árszintet követték. Az EU juh- és kecskehús importja az Európai Bizottság előzetes adatai szerint 7,2 százalékkal nőtt, elsősorban a legnagyobb szállítónak számító Új-Zéland szállításainak emelkedése miatt. A juh és kecskehús exportja 37 százalékkal csökkent, amit Hong Kong és Líbia csökkenő kereslete eredményezett. Az élő állatok kivitele 3,4 százalékkal nőtt. Az EU nettó importőr volt 2015-ben. Az EU átlagárai az év jelentős részében meghaladták a főbb világpiaci szereplők árszintjét.
22.3. Ökológiai gazdálkodás az Európai Unióban125 Az elérhető legfrissebb nemzetközi adatok alapján (2014) világszerte 43,1 millió hektár mezőgazdasági terület áll ellenőrzött ökológiai művelés alatt. Ennek több mint negyede, 11,6 millió hektár Európában található. 115. ábra: Ellenőrzött ökológai gazdálkodásba vont területek fejlődése Európában (1999-2014)
13,5
Terület (millió ha)
12 10,5 9 7,5 6 4,5 3 1,5 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: A FiBL és az IFOAM 2016. évi statisztikai jelentése alapján szerkesztette az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi)
Az elmúlt 10 év alatt tapasztalható folyamatos növekedésnek köszönhetően Európában közel megduplázódott a minősített ökológiai területek nagysága (2004-ben 6,4 millió ha volt). 2014-ben az előző évhez képest az ellenőrzött terület 0,1 millió hektárral (1%-kal) növekedett és a kontinens teljes mezőgazdasági területének kb. 2,4 százalékát (EU: 5,7%) teszi ki. A kontinensen 2014-ben az ellenőrzött ökológiai gazdaságok száma 340 ezer volt (EU: 260 ezer). Kiemelkedő az ökológiai minősítéssel rendelkező élelmiszerek piacának az ezredforduló óta töretlen növekedése. 2014-ben a kontinensen 7,6 százalékos piacbővülés volt tapasztalható.
125
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) részanyagának felhasználásával készült
291
116. ábra: Az ökológiai területek aránya a teljes mezőgazdasági területhez képest a Kelet-Közép-Európai országokban (2012-2014)
Forrás: A FiBL és az IFOAM 2016. évi statisztikai jelentése alapján szerkesztette az ÖMKi
Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásba vont terület négy európai országban haladja meg az egymillió hektárt: Spanyolország (1,71 millió ha), Olaszország (1,38 millió ha), Franciaország (1,11millió ha) és Németország (1,05 millió ha). Az ellenőrzött és a teljes mezőgazdasági terület aránya tekintetében a következő a sorrend: Liechtenstein (30,9%), Ausztria (19,4%), Svédország (16,4%), Észtország (16,2%), Svájc (12,7%). Figyelemre méltó érték a kelet-közép-európai régióba tartozó Csehország (472 ezer ha, 11,1%) és Szlovákia (180 ezer ha, 9,5%) magas bioterület-aránya. Európában az ökológiai termékek forgalma (az elérhető legfrissebb nemzetközi adatok alapján) 2014-ben 26,2 milliárd eurót (EU: 23,9 milliárd euró) tett ki, amelyből a legnagyobb biotermékfogyasztó Németország piaci részesedése közel 30 százalék volt. Az ökológiai termékek európai piacának bővülése továbbra is folyamatos, az elmúlt 11 évben minden évben átlagosan 10 százalékos növekedés volt tapasztalható. 117. ábra: Az ökológiai élelmiszerek piacának alakulása Európában és az EU-ban (2004-2014)
Forgalom (milliárd euró)
30 25 20 Európa
15
EU 10 5 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Az észak- és nyugat-európai országok (pl. Németország, Skandinávia, Egyesült Királyság) jellemzően biotermék-importőrök, a belső fogyasztás továbbra is jelentősen meghaladja a termelést, míg a dél-európai országok – mint például Spanyolország, Portugália és Görögország – jellemzően exportőrök, lévén a belső fogyasztás lényegesen kisebb, mint az előállított biotermék-mennyiség.
292
23. Magyarország és az EU mezőgazdasága a Mezőgazdasági Számlarendszer alapján 23.1. Termelési és jövedelmi folyamatok Magyarország és az EU-tagállamok mezőgazdasági mutatóinak összehasonlítására lehetőséget ad a Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR), melyet minden tagállamban azonos módszertan alapján számolnak. Az MSZR tevékenységi alapon, a tevékenységet végzők ágazati besorolásától függetlenül, teljes körűen veszi számításba a mezőgazdaság termelési és jövedelmi folyamatait. Az egyes évek közötti változást az árfolyamhatás kiszűrése érdekében elsősorban nemzeti valutában kifejezett adatokkal mutatjuk be, de amikor az egyes országok értékeit (nem a változást) hasonlítjuk össze, euró alapon számolunk. A fejezetben a régi tagországok alatt a 2004 előtt csatlakozott 15 országot, új tagországok alatt pedig az ezután csatlakozott 13 országot értjük. Az Európai Unió mezőgazdaságának teljesítménye 2014-hez hasonlóan 2015-ben is enyhén csökkent. A tagországok felében nőtt, másik felében mérséklődött a mezőgazdaság kibocsátása. Az Európai Unió teljes, szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt mért mezőgazdasági kibocsátása 2015-ben folyó alapáron összességében 2,0 százalékkal csökkent. A régi tagországok esetében 1,6 százalékos, az újaknál 4,1 százalékos a csökkenés. A legnagyobb mértékű növekedés Lettországban (+11,0 százalék), Görögországban (+4,5 százalék) és Litvániában (+3,3 százalék) volt megfigyelhető, míg a leginkább Luxemburgban (-10, százalék), Romániában (-9,9 százalék) és Szlovákiában (-9,6 százalék) esett vissza a mezőgazdaság kibocsátása. A magyar mezőgazdaság teljesítménye az előző évi magas szinten maradt (+0,3 százalék). Az EU mezőgazdasági kibocsátásának csökkenése az állattenyésztésnek tudható be (-5,8 százalék), a növénytermesztés kibocsátásának értéke stagnált (+0,6 százalék). A fontosabb növényi termékek közül uniós szinten folyó áron mérséklődött a gabonafélék (-5,6 százalék), azon belül a kukorica (22,3 százalék) és az árpa (-1,7 százalék) kibocsátása, míg a búzáé az előző évi szinten maradt (+0,2 százalék). Hasonlóképp csökkent az ipari növények (-0,7 százalék), és a takarmánynövények (-6,6 százalék) kibocsátása. Ezzel szemben a friss zöldségek (+9,2 százalék), a burgonya (+3,7 százalék), és a gyümölcsök (+8,8 százalék) kibocsátása jelentősen bővült. Az élő állatok közül 8,6 százalékkal csökkent a sertés, ezzel szemben szinten marad a baromfi (+0,4 százalék) és dinamikusan nőtt a szarvasmarha (+4,1 százalék) ágazat folyó áras kibocsátása Az állati termékek közül 14,6 százalékkal csökkent a tej, 3,5 százalékkal nőtt a tojás kibocsátása. Az EU mezőgazdasági kibocsátásának volumene és a termelői árak egyaránt csökkentek 2015-ben. A kibocsátás volumene 0,8, a termelői árak pedig 1,2 százalékkal maradtak el az egy évvel ezelőttitől. A 28 tagállam közül 13-ban nőtt, míg 15-ben mérséklődött a termelés volumene. A legnagyobb növekedés a Balti országokban, Észtországban és Írországban volt megfigyelhető, ezzel szemben a leginkább Bulgáriában, Cipruson és Romániában esett vissza a változatlan áron nézett termelés. A fontosabb termékcsoportok közül gabona ára 1,4 százalékkal, volumene 4,3 százalékkal csökkent az Unióban. A gabonaféléken belül a búza ára 2,3 százalékkal csökkent, termelésének volumene azonban 2,6 százalékkal nőtt. Az árpa ára 2,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2014-ben, termelésének volumene viszont 1,0 százalékkal nőtt. A kukorica ára 3,2 százalékkal emelkedett, termelésének volumene viszont negyedével (25,1 százalékkal) csökkent. Az olajos magvak ára 18,5 százalékkal emelkedett a termelés volumenének nagymértékű, 11,2 százalékos csökkenésével összefüggésben. A takarmánynövények ára és volumene is csökkent, 0,5, illetve 6,2 százalékkal. A friss zöldségek esetében az árak növekedése (+11,8 százalék) jelentősen meghaladta a volumen csökkenését (-2,3 százalék). Meredeken, 19,2 százalékkal emelkedett a burgonya ára, volumene ezzel szemben 13,0 százalékkal nőtt. A gyümölcsök ára (+7,0 százalék) és volumene (+1,7 százalék) is bővült. Több éves távlatban, 2011 és 2015 között enyhén bővült az EU kibocsátása, a régi és az új tagországokban ellentétes változás figyelhető meg. Az Unió mezőgazdaságának kibocsátása 2011 és 2015 között 1,5 százalékkal növekedett, ezen belül a régi tagországokban 2,9 százalékos növekedés,
293
az újakban 5,1 százalékos bővülés . A magyar mezőgazdaság kibocsátása 2015-ben 13,3 százalékkal haladta meg a 2011-es szintet. A folyó termelő felhasználás 2015-ben 2,5 százalékkal esett vissza az Unióban, Magyarországon 0,8 százalékkal növekedett. Az EU-ban a folyó termelő felhasználás a kibocsátás 60,0 százalékát tette ki, azonban országonként ebben az arányban jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb arány Finnországban (81,4 százalék), Lettországban (77,8 százalék) és Szlovákiában (77,2 százalék), a legkisebb pedig a mediterrán országokban, Olaszországban (41,1 százalék), Görögországban (47,1 százalék) és Spanyolországban (49,8 százalék) volt megfigyelhető. Magyarország esetében a folyó termelő felhasználás aránya 59,9 százalékos volt. Általánosságban elmondható, hogy azokban az országokban nagyobb a folyó termelő felhasználás aránya, amelyekben a kibocsátás nagyobb részét adja az állattenyésztés. 133. táblázat: Az EU mezőgazdaságának néhány teljesítmény mutatója (2005=100, nemzeti valutából számolva) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Kibocsátás - folyó áron EU-28
100,0
100,0
109,6
115,7
103,1
110,1
121,0
124,0
127,4
125,3
122,8
EU-13
100,0
106,1
119,3
137,8
110,3
119,4
139,5
134,1
141,8
138,0
132,3
EU-15
100,0
98,9
107,9
111,9
101,8
108,5
117,7
122,3
124,9
123,1
121,1
Magyarország
100,0
104,7
110,8
130,0
107,9
111,2
142,8
143,0
152,7
161,3
161,7
EU-28
100,0
96,4
104,9
Bruttó hozzáadott érték 103,1 88,7 98,7
107,2
107,3
112,1
108,6
107,2
EU-13
100,0
106,5
113,4
127,6
98,2
108,2
131,6
122,3
132,3
126,6
121,8
EU-15
100,0
94,9
103,6
99,3
87,3
97,2
103,4
105,0
109,0
105,8
104,9
Magyarország
100,0
105,3
104,0
123,0
85,7
99,3
147,5
135,8
156,6
179,9
179,0
Termelési tényezők jövedelme EU-28
100,0
104,5
114,0
111,0
95,7
108,3
119,0
117,2
122,7
119,4
115,4
EU-13
100,0
108,8
118,9
140,4
113,8
127,0
155,0
143,5
157,8
157,1
140,7
EU-15
100,0
103,8
113,2
106,1
92,7
105,2
113,0
112,8
116,9
113,1
111,2
107,2 Magyarország 100,0 Forrás: EUROSTAT alapján
110,1
143,4
103,9
125,0
186,8
176,0
203,8
232,7
222,4
A bruttó hozzáadott érték 2015-ben folyó áron az Unió egészében 1,3 százalékkal csökkent. A tagállamok felében nőtt a bruttó hozzáadott érték 2015-ben az előző évhez képest. Magyarországon az előző évi szinten maradt a bruttó hozzáadott érték (-0,5 százalék). A legnagyobb növekedést Lettországban, Máltán és Görögországban, a legjelentősebb csökkenést Németországban, Szlovákiában és Luxemburgban regisztrálták. A bruttó hozzáadott érték volumene az EU egészében 6,3 százalékkal növekedett 2014-ben. Magyarországon, Szlovénia (+24,1%), Luxemburg (+23,8%) és Írország (+21,4%) után a negyedik legnagyobb volt a bruttó hozzáadott érték volumennövekedése (+21,3%). Ez a mutató összesen három tagállamban csökkent: Olaszországban 2,9 százalékkal, Bulgáriában 1,6 százalékkal és Dániában 0,3 százalékkal. A bruttó hozzáadott érték folyó áron 2005-ös bázison vizsgálva 2015-ben az Unió egészében 7,2 százalékkal nőtt. A változás eltérő mértékű az EU13 és az EU15 országaiban. Előbbiekben 2005 óta 21,8 százalékos a növekedés, míg a régi tagállamokban ennél jóval lassabb, 4,9 százalékos volt a javulás. Magyarország az új tagországok átlagát jóval meghaladva, 79,0 százalékkal több hozzáadott értéket állított elő 2015-ben, mint 2005-ben. A nettó hozzáadott érték (a bruttó hozzáadott érték és az amortizáció különbsége) megmutatja, hogy mennyi új értéket termel az ágazat, ha az összes termelőeszközt (az állóeszközöket is)
294
figyelembe vesszük. A mutató 2015-ben az Európai Unió egészét tekintve 2,6 százalékkal, Magyarországon 0,7 százalékkal csökkent. A termelési tényezők jövedelme (a nettó hozzáadott érték korrigálva a termelési támogatások és adók különbségével) az EU28-ban 3,3 százalékkal visszaesett 2014-hez képest. Ebben a mutatóban is jelentős eltérés volt az új és a régi tagországok között. Előbbiek esetében 10,5 százalékos, míg utóbbiaknál 1,7 százalékos volt a csökkenés 2014-ben. Magyarországon 4,4 százalékkal maradt el a termelési tényezők jövedelme 2015-ben az előző évhez viszonyítva. Hosszabb időtávot, a 2005 és 2015 közötti időszakot vizsgálva már jelentős eltérés van a termelési tényezők jövedelmének alakulásában. Az EU egészét tekintve ebben az időszakban 15,4 százalékos volt a bővülés, az EU15 országaiban 11,2 százalékos, míg az EU13-ban 40,7 százalékos. Magyarországon a termelési tényezők jövedelme több mint duplájára emelkedett (+122,4 százalék) 2005 és 2015 között. Az új tagországok mutatójának nagymértékű növekedése mindenekelőtt a támogatások fokozatos felfutásának köszönhető. A termelési tényezők árával (kamat, munkabér, bérleti díj) korrigált mutató, a nettó vállalkozói jövedelem egy év alatt 6,4 százalékkal esett vissza az EU-ban. Az új tagországok esetében valamivel nagyobb a visszaesés (-13,9 százalék), de a régi tagországok esetében is csökkenés figyelhető meg (4,1 százalék). Magyarországon a nettó vállalkozói jövedelem 8,9 százalékkal maradt el a 2014. évitől. A munkaerő-felhasználás az Európai Unióban 2015-ben tovább csökkent. A 28 tagország 2015-ben összesen 9,6 millió éves munkaerőegységet (ÉME) használt fel, 2,0 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben. A csökkenés mind az új (-3,0 százalék), mind a régi (-1,0 százalék) tagországokra jellemző volt. Mindössze Luxemburgban (+1,7 százalék) és Olaszországban (+1,1 százalék) volt érdemi növekedés, a többi tagállamban stagnált, vagy csökkent a munkaerő-felhasználás. Magyarországon nem volt érdemi változás (+0,3 százalék). A munkaerő-felhasználás csökkenése régóta tartó tendencia az Unióban, 2005 és 2015 között negyedével esett vissza. A csökkenés az új tagországok esetén nagyságrendileg nagyobb, az EU13ban ugyanerre az időszakra levetítve 32,7 százalékos a visszaesés, az EU15-ök esetében csak 15,9 százalék. Magyarországon 11,2 százalékos a csökkenés. 2005 és 2015 között mindössze két tagállamban, Máltán (+24,1 százalék) és Írországban (+10,1 százalék) használtak fel több munkaerőt. A legnagyobb visszaesést Bulgáriában regisztrálták, ahol 10 év alatt 55,9 százalékos volt a csökkenés. Az „A” mutató, amely a munkaerőegységre jutó reáljövedelem változását fejezi ki, 2015-ben az EU átlagában 2,1 százalékos csökkenést jelzett. Magyarországon ennél nagyobb, 6,3 százalékos volt a csökkenés. A tagországok felében növekedett a mutató értéke. Az „A” mutató 2005 óta ingadozásokkal, de folyamatosan növekszik. Az Európai Unió egészében az A-mutató 2015-ben már egyharmaddal haladta meg a 2005. év szintjét. Hazánkban is nagymértékben 79,6 százalékkal emelkedett az „A” mutató értéke, amely Szlovákia, Bulgária és Észtország után a negyedik legnagyobb javulás az Unióban. 2005-höz képest mindössze 5 tagállamban (Luxemburg, Finnország, Málta, Írország és Ausztria) esett vissza a munkaerőegységre jutó jövedelem.
23.2. A mezőgazdasági termelés szerkezete Az Európai Unió mezőgazdasága erősen koncentrált, a kibocsátás nagy részét a régi tagországok adják. 2015-ben az EU15 országai a mezőgazdasági kibocsátás 83,9 százalékát adták, 0,4 százalékponttal többet, mint 2014-ben, de 1,2 százalékponttal kevesebbet, mint 2005-ben. Az öt legnagyobb termelő ország (Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) az EU mezőgazdasági kibocsátásának 62,3 százalékát adta 2015-ben, ami érdemben nem változott az előző évhez képest. A magyar mezőgazdaság kibocsátása euró alapon számolva 1,9 százaléka volt az EU28, és 11,9 százaléka az EU13 kibocsátásának; ezek az arányok a csatlakozás óta nem változtak érdemben.
295
118. ábra: Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának országonkénti megoszlása (2015, %)
18,4 16,1 13,4 12,8 10,6
5,5 3,7 0,7 1,0 1,1 1,1 0,0 0,1 0,2 0,2 0,3 0,3 0,5 0,6
1,5 1,7 1,7 1,8 1,9 2,0 2,5
6,5 7,1
2,7
Málta Luxemburg Észtország Ciprus Lettország Szlovénia Szlovákia Horvátország Litvánia Bulgária Csehország Finnország Svédország Portugália Ausztria Írország Magyarország Belgium Dánia Görögország Románia Lengyelország Hollandia Egyesült Királyság Spanyolország Németország Olaszország EU-13 Franciaország
20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
Forrás: EUROSTAT Mezőgazdasági Számlarendszer második előzetese
Az EU teljes, szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt mért, alapáras kibocsátásából 2015-ben a növényi és kertészeti termékek 51,9 százalékot, az állatok és állati termékek 39,4 százalékot tettek ki, tehát a tavalyi évhez képest a növénytermesztés felé tolódott el a mezőgazdasági kibocsátás. A fennmaradó részből a szolgáltatások 4,9 százalékos, a másodlagos tevékenységek pedig 3,7 százalékos részesedéssel bírtak. Ugyanakkor a tagállamok között jelentősek az eltérések. A növénytermesztés aránya a déli, illetve keleti országokban, Görögországban (66,2 százalék), Bulgáriában (65 százalék) és Romániában (62,3 százalék) a legmagasabb, míg az északi országokban, Írországban (23,9 százalék), Finnországban (30 százalék) és Dániában (33,6 százalék) a legalacsonyabb. Továbbá általánosságban elmondható, hogy az EU régi tagállamaiban magasabb az állattenyésztés részesedése a mezőgazdasági kibocsátásból, ami egy kedvezőbb szerkezetet takar. Az EU15 országainak átlagában, 2015-ben a növényi és kertészeti termékek aránya a teljes kibocsátásból 51,0 százalék, az állatok és állati termékeké pedig 39,9 százalék volt. Az új tagállamokban ugyanez az arány a növényi és kertészeti termékek esetében 56,5, az állatok és állati termékek esetében 36,7 százalék volt. Tehát folytatódott a pozitív tendencia, az állattenyésztés súlyának növekedése a növénytermesztéssel szemben, bár a dinamikája a 2013/14-es évhez képest mérséklődött. A magyar kibocsátásból 2015-ben a növényi és kertészeti termékek 58,2 százalékkal, az állatok és állati termékek 34,8 százalékkal, a szolgáltatások 5 százalékkal, a másodlagos tevékenységek pedig 2 százalékkal részesedtek.
296
119. ábra: Az állattenyésztés részesedése a mezőgazdasági kibocsátásból (2015, %)
80 71,2
70 58,9
60 50 40 30
24,2 25,5
26,4
28,6 29,9
32,4
34,5 34,8 35,1
36,5 36,7 36,8
54,1 56,1 46,7 49,6 51,3 52,3 47,4 46,3 44,6 45,4 39,9 41,2 41,4 37,8 39 39,4 39,5
20
10 Görögország Bulgária Románia Olaszország Litvánia Lettország Franciaország Magyarország Horvátország Spanyolország EU-13 Csehország Szlovákia Hollandia EU-28 Észtország EU-15 Portugália Szlovénia Svédország Németország Ciprus Lengyelország Ausztria Luxemburg Belgium Málta Egyesült Királyság Finnország Dánia Írország
0
Forrás: EUROSTAT Mezőgazdasági Számlarendszer második előzetese
Az EU mezőgazdasága 2015-ben 9,6 millió éves munkaerő egységet használt fel, a 2014-es értékhez képest 2 százalékkal kevesebbet. Ebből a régi tagállamok 50,9, az újak 49,1 százalékban részesedtek, vagyis az új tagállamok részesedése a munkaerő-felhasználásból több mint háromszorosa a kibocsátásban képviselt arányuknak. Ez a jövedelmezőség szempontjából nem kedvező, valamint azt mutatja, hogy az új tagországok több élő munkát és kevesebb tőkét alkalmaznak a termelés során. A magyar mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 464,2 ezer éves munkaerőegység volt 2015-ben, az EU-28 mezőgazdasági munkaerő-felhasználásának 4,9 százaléka, ami jelentős növekedés az előző évekhez képest. A termelés intenzitásában rejlő különbségeket jól mutatja az egy hektár mezőgazdasági területre jutó alapáron számított kibocsátás. A régi tagállamok 2015-ben egy hektáron átlagosan 2722 euró értékű terméket állítottak elő, az EU13-ban ez a mutató 1275 euró volt, az előbbi értéknek 46,8 százaléka. Magyarországon az EU13 átlagnál valamivel magasabb, 1462 euró volt az egy hektárra jutó kibocsátás, ez nem változott a tavalyi évhez képest. Az egységnyi munkaerőre vetített kibocsátást tekintve még nagyobb a régi tagországok előnye. Az EU15 átlagában egy munkaerőegységre 2015ben 70,6 ezer kibocsátás jutott, a 2014. évinél 2 százalékkal több, míg az új tagállamok esetében ez az érték 14 ezer euró maradt, így az arány tovább romlott az EU13 rovására a tavalyi évhez képest. Hazánkra ezt a mutatót vizsgálva is kedvezőbb érték jellemző az új tagországok átlagánál, bár a 2015ös 16,8 ezer eurós érték 4 százalékkal a tavalyi arány alatt van. Az uniós átlag 42,9 ezer euró volt, a legalacsonyabb értékek Romániánál (11,6 ezer euró) és Lengyelországnál (11,7 ezer euró) találhatók, míg a legmagasabbak Dániánál (192,6 ezer euró) és Hollandiánál (185,7 ezer euró).
23.3. A magyar mezőgazdaság helye az Európai Unióban Az Európai Unió mezőgazdasági területének 2,9 százaléka található Magyarországon, és az EU mezőgazdasági munkaerő-felhasználásának 4,3-4,9 százalékát adta hazánk az elmúlt években. A magyar mezőgazdaság az EU mezőgazdasági kibocsátásának és hozzáadott értékének évek óta stabilan mintegy 2 százalékát teszi ki, míg részesedése a termelési tényezők jövedelméből ennél magasabb, közel 2,1-2,5 százalékos volt. Hazánk mezőgazdasága az uniós csatlakozás óta jelentős mértékben fejlődött, hatékonysága, versenyképessége és jövedelmezősége elkezdett felzárkózni a régi tagországokéhoz. Ennél fogva a magyar mezőgazdaság részesedése nőtt a termelési és jövedelmi mutatókban. Ugyanakkor hazánk mezőgazdaságában még sok tartalék van, adottságainak még jobb kihasználásával szerepe az EU mezőgazdaságában a következő években tovább nőhet. 297
134. táblázat: A magyar mezőgazdaság az EU-ban (százalék) 2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Kibocsátás
1,7%
1,7%
1,9%
1,8%
1,9%
1,9%
1,9%
Hozzáadott érték
1,3%
1,3%
1,8%
1,6%
1,7%
1,9%
1,9%
1,6%
1,7%
2,3%
2,1%
2,2%
2,5%
2,5%
Mezőgazdasági terület
3,1%
3,0%
3,0%
2,9%
2,9%
3,0.
n.a.
Munkaerő-felhasználás
3,9%
4,3%
4,4%
4,4%
4,5%
4,7%
4,9%
Beruházás
1,6%
1,3%
1,3%
1,4%
1,4%
1,6%
n.a.
Termelési jövedelme
tényezők
Forrás: EUROSTAT Mezőgazdasági Számlarendszer
A magyar mezőgazdaság részesedése a növényi termékek kibocsátásából 2,1 százalék, az állattenyésztésből pedig 1,6 százalékos volt az utóbbi években. Hazánk termelése különösen magas a gabona (főként a kukorica), az olajos magvak (elsősorban a napraforgó), valamint a baromfi termelésében. 120. ábra: Magyarország részesedése az EU mezőgazdaságának kibocsátásából 2015-ben (repce és napraforgó 2014-es adat)
20,0
18,4
18,0 16,0 14,0 12,0
10,3
10,0 6,9
8,0 6,0 4,0 2,0
4,8
4,1 2,1
3,0
4,0 2,9
1,5 2,0
1,6 1,7 0,4
2,1 0,8
1,1
0,0
Forrás: EUROSTAT Mezőgazdasági Számlarendszer második előzetese
298
1,1 0,9
2,0 1,9
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
B/13320. számú jelentés az agrárgazdaság 2015. évi helyzetéről I-II. kötet II. kötet
Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
Budapest, 2016. december
2
Tartalom Táblázatok .................................................................................................................. 7 1. Földterület használat szerint*2015. május 31. .................................................. 9 2. A földterület művelési ágak szerint*2015. május 31. ..................................... 10 3. A mezőgazdasági és szántóterületet használó gazdasági szervezetek száma és területe nagyságkategóriánként* ................................................................. 11 4. Az öntözhető terület, az öntözött terület és a kiöntözött vízmennyiség megoszlása régiónként 2015-ben ...................................................................... 12 5. Műtrágyafelhasználás* ...................................................................................... 13 6. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítási struktúrája (2015. december 31.) ..................................................................................................... 14 7. A Nemzeti Földalapba tartozó hasznosított földrészletek szektorális összetétele (2015. december 31.) ....................................................................... 15 8. A szőlő- és gyümölcsös területet használó gazdasági szervezetek száma és területe nagyságkategóriánként* ..................................................................... 16 9. Mezőgazdasági számla ....................................................................................... 17 10. Élelmiszeripari foglalkoztatás és jövedelem adatok 2015-ben ...................... 18 11. Az élelmiszeripar termelési értéke 2015-ben* ................................................. 19 12. Az élelmiszeripar összes értékesítése szakágazati bontásban 2015-ben* ..... 20 13. Az élelmiszeripar exportértékesítése szakágazati bontásban 2015-ben* ..... 21 14. Az élelmiszeripar belföldi értékesítése szakágazati bontásban 2015-ben* .. 22 15. Élelmiszeripari vállalkozások tulajdonosi arányai a jegyzett tőke százalékában (2015. december 31.) .................................................................. 23 16. Fontosabb szántóföldi növények termelése ..................................................... 25 17. Szőlő-, gyümölcs-, és zöldségtermelés .............................................................. 26 18. Állatállomány ..................................................................................................... 27 19. Az állattenyésztés fajlagos mutatói .................................................................. 28 20. Egy főre jutó fogyasztás .................................................................................... 29 21. Erdőterület, erdősültség .................................................................................... 30 22. Erdősítés ............................................................................................................. 31 23. Összes fakitermelés ............................................................................................ 32 24. A tógazdasági haltermelés szektoronkénti megoszlása 2015-ben.................. 33 25. A halászat fontosabb termelési adatai ............................................................. 34 26. A mezőgazdasági beruházások teljesítményértéke és volumen változása .... 35 27. A mezőgazdasági beruházások ár- és értékindexe.......................................... 36 28. Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke és volumen változása .. 37 29. Az élelmiszeripari beruházások ár- és értékindexe ........................................ 38 30. Az élelmiszeripar beruházásainak teljesítményértéke szakágazatok szerint*39 31. A főbb termékek felvásárlási átlagára ............................................................. 40 32. A mezőgazdasági termékek termelői árindexe................................................ 41 33. A mezőgazdasági ráfordítások árindexe .......................................................... 42 34. Egyes termékek éves fogyasztói átlagára ......................................................... 43 35. A kivitel termékszerkezetének alakulása......................................................... 44 36. A behozatal termékszerkezetének alakulása ................................................... 45 37. Kiviteli forgalom egyes országokkal és országcsoportokkal .......................... 46 38. Behozatali forgalom* egyes országokkal és országcsoportokkal .................. 47 3
39. A külkereskedelmi forgalom egyenlege és megoszlása a termékek feldolgozottsági foka szerint .............................................................................. 48 40. Az agrár-külkereskedelem indexei a nemzetgazdaság tükrében* ................ 49 41. Egyes agrártermékek kivitelének alakulása* .................................................. 50 42. Egyes agrártermékek behozatalának alakulása ............................................. 51 43. Foglalkoztatás..................................................................................................... 52 44. A mezőgazdasági ágazatra vonatkozó, 2015. évben lezárt adóellenőrzések száma ................................................................................................................... 53 45. A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő foglalkoztatók körében végzett, be nem jelentett foglalkoztatás vizsgálatára irányuló, megállapítással zárult ellenőrzések eredményei .................................................................................... 54 46. A növénybiztosítási piac alakulása ................................................................... 55 47. Magyarország uniós eredetmegjelöléseinek (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi árujelzőinek (OFJ) listája .................................................................. 56 48. Védett természeti értékek (védett és fokozottan védett fajok) ...................... 58 Nemzetközi adatok ................................................................................................... 59 49. Becsült termelői támogatás (PSE - mutató) százalékos értéke ...................... 61 50. Az összes gabona termésmennyisége ................................................................ 62 51. A búza termésmennyisége ................................................................................. 63 52. A kukorica termésmennyisége .......................................................................... 64 53. A repce termésmennyisége ................................................................................ 65 54. A napraforgó termésmennyisége ...................................................................... 66 55. A cukorrépa termésmennyisége ....................................................................... 67 56. A burgonya termésmennyisége ......................................................................... 68 57. Az összes zöldségtermés*................................................................................... 69 58. A szőlő termésmennyisége ................................................................................. 70 59. A szarvasmarha-állomány ................................................................................ 71 60. A sertésállomány ................................................................................................ 72 61. A juhállomány .................................................................................................... 73 62. Marhahús-termelés ............................................................................................ 74 63. Sertéshús-termelés ............................................................................................. 75 64. Termelői árak változása* .................................................................................. 76 65. Mezőgazdasági ráfordítások árainak változása* ............................................ 77 66. Mezőgazdasági termékek értékesítési árindexe* ............................................ 78 67. Mezőgazdasági folyó termelő felhasználás árindexe* .................................... 79 Grafikonok................................................................................................................ 81 68. A mezőgazdasági kibocsátás megoszlása 2015-ben (folyó alapáron) ............ 83 69. A használt mezőgazdasági terület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2015. május 31.) ................................................................................................ 84 70. A használt szántóterület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2015. május 31.) ............................................................................................................ 85 71. A gazdasági szervezetek száma a mezőgazdasági terület nagyságkategóriái szerint 2015-ben ................................................................................................. 86 72. A gazdasági szervezetek által használt mezőgazdasági terület nagyságkategóriák szerint 2015-ben ................................................................ 87
4
73. A gazdasági szervezetek száma a szántóterület nagyságkategóriái szerint 2015-ben .............................................................................................................. 88 74. A gazdasági szervezetek által használt szántóterület nagyságkategóriák szerint 2015-ben ................................................................................................. 89 75. A fontosabb növények termésmennyisége 2010-2015 ..................................... 90 76. Állatállomány alakulása 2011-2015.................................................................. 91 77. Vágóállat termelés (ezer tonna) ........................................................................ 92 78. Mezőgazdasági termékek termelői árindexe (2000=100%) ........................... 93 79. Belvízhelyzet 2015-ben ...................................................................................... 94 80. Belvízzel érinttett területek relatív gyakorisági térképe 1998-2015 között .. 95 81. Aszályhelyzet 2015-ben...................................................................................... 96 82. Aszály gyakoriság Magyarországon ................................................................ 97 83. Nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésben lévő földterületek ............... 98 84. Nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő földterületek ............. 99 85. Nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő állatállomány (db) . 100 86. Élelmiszeripari vállalkozások tulajdonosi arányai a jegyzett tőke százalékában (2015. december 31.) ................................................................ 101 87. Becsült termelői támogatás (PSE mutató) százalékos értéke 2015-ben ...... 102 88. Az összes hulladék kiemelt hulladékáramonkénti és hulladékkezelés módja szerinti megoszlása 2010-2014. közötti időszakban ...................................... 103 89. A környezetvédelmi beruházások tendenciája és megoszlása a beruházás célja szerint a 2010-2014. közötti időszakban ............................................... 104 90. Szervezeten belül folyó környezetvédelmi ráfordítások tendenciája és megoszlása környezeti területenként a 2010-2014. közötti időszakban ...... 105 91. Az agrár-külkereskedelem megoszlása 2015-ben, euró alapon számolva .. 107 Mellékletek.............................................................................................................. 109
5
6
TÁBLÁZATOK
7
1.
Földterület használat gazdálkodási forma szerint*2015. május 31. Kony- Gyühamölkert csös
Szántó Megnevezés
Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Gazdaságra nem azonosítható területek összesen - ebből: nem mezőgazdasági hasznosítású területek
Mezőgazdasági Szőlő Gyep terület
ezer ha
%
ezer ha
1723
40
0
20
14
2247
52
37
65
362
8
43
6
0
13
Erdő
Nádas Halastó
ezer ha
%
234
1992
37
1197
19
52
391
2793
52
245
7
14
136
562
11
0
0
73
92
2
Összesen
ezer ha
Termőterület
Művelés alól kivett terület
Összes földterület
ezer ha
%
ezer ha ezer ha
%
22
3230
44
324
3554
38
7
7
3052
41
210
3263
35
497
39
7
1105
15
1382
2487
27
-
29
1
122
2
910
1032
11
4332 100 80 92 81 761 5346 100 1939 65 36 7388 100 1916 9303 100 *Azon területek nagysága, melyek a megfigyelés időszakában a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságok - a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül - tényleges használatában volt. Az új módszertan szerint a gazdálkodási formákon belül, az egyéni gazdálkodók csak a gazdaságra azonosítható területet tartalmazzák. Forrás: KSH
9
2.
A földterület művelési ágak szerint*2015. május 31. (ezer hektár)
Művelési ág
2011
2012
2013
2014
2015
4322
4324
4326
4331
4332
Kert
82
81
81
80
80
Gyümölcsös
92
93
92
93
92
Szőlő
82
82
82
81
81
Gyep
759
759
759
761
761
Mezőgazdasági terület
5337
5338
5340
5346
5346
Erdő
1922
1928
1934
1938
1939
Nádas
66
65
65
65
65
Halastó
35
37
37
37
36
Termőterület
7360
7368
7376
7386
7388
Művelés alól kivett terület
1943
1935
1928
1917
1916
Földterület összesen
9303
9303
9303
9303
9303
Szántó
megoszlás (%) Szántó
46,5
46,5
46,5
46,6
46,6
Kert
0,9
0,9
0,9
0,9
0,9
Gyümölcsös
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
Szőlő
0,9
0,9
0,9
0,9
0,9
Gyep
8,2
8,2
8,2
8,2
8,2
Mezőgazdasági terület
57,4
57,4
57,4
57,5
57,5
Erdő
20,7
20,7
20,7
20,8
20,8
Nádas
0,7
0,7
0,7
0,7
0,7
Halastó
0,4
0,4
0,4
0,4
0,4
Termőterület
79,1
79,2
79,2
79,4
79,4
Művelés alól kivett terület
20,9
20,8
20,7
20,6
20,6
Földterület összesen
100,0
100,0
100,0
100,0
100
*Azon területek nagysága, melyek a megfigyelés időszakában a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságok - a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül - tényleges használatában voltak. Az új módszertan szerint a gazdálkodási formákon belül, az egyéni gazdálkodók csak a gazdaságra azonosítható területet tartalmazzák. A gyep 2010-től nem tartalmazza a nem hasznosított gyep területeket. Forrás: KSH
10
3.
A mezőgazdasági és szántóterületet használó gazdasági szervezetek száma és területe nagyságkategóriánként*
Méret (ha)
A szervezetek száma (db)
A terület nagysága, hektár (db)
2011 2012 2013 2014 2015
2011
2012
2013
2014
2015
Mezőgazdasági terület 0,99 és alatta
207
194
200
384
356
72
72
82
149
149
1,00- 4,99
677
622
737
1067
1230
1 841
1 705
1 999
2 843
3 271
5,00-9,99
527
471
602
718
751
3 730
3 373
4 278
5 089
5 438
10,00-19,99
674
642
721
800
826
9 664
9 170
10 299
11 403
11 854
20,00-49,99
914
864
998
1 050
1 039
29 829
28 301
32 320
34 479
33 539
50,00-99,99
690
665
724
739
758
49 544
47 898
52 359
54 178
55 287
100,00-199,99
705
689
764
757
783
101 890
99 303
110 155
109 731
112 726
200,00-299,99
459
472
463
449
471
113 816
116 816
115 402
111 629
116 972
300,00-499,99
481
461
467
463
502
184 601
177 389
180 892
180 657
197 173
500,00-999,99
540
551
574
580
640
386 156
393 754
410 021
417 031
462 837
1 000-2 499,99
480
479
477
479
465
742 541
743 180
738 260
728 632
655 187
2 500-5 000
104
100
92
83
64
342 435
335 949
308 631
283 722
214 362
5 000-
23
21
20
19
16
176 480
161 860
157 120
145 746
123 035
6 481
6 231
6 839
7 588
Összesen
7 901 2 142 599 2 118 770 2 121 817 2 085 290 1 991 830
ebből Szántóterület 0,99 és alatta
187
164
193
354
350
69
59
77
139
146
1,00- 4,99
538
473
608
937
1023
1 457
1 280
1 621
2 465
2 660
5,00-9,99
392
360
469
579
612
2 796
2 592
3 304
4 092
4 401
10,00-19,99
478
457
563
624
634
6 878
6 574
8 112
8 883
9 081
20,00-49,99
672
657
761
787
785
22 183
21 716
24 970
26 009
25 412
50,00-99,99
537
522
599
608
636
38 586
37 952
43 415
44 601
46 717
100,00-199,99
617
614
662
651
690
88 696
88 607
95 407
94 333
99 544
200,00-299,99
426
435
427
422
436
105 678
108 146
106 932
105 274
108 111
300,00-499,99
427
410
416
414
458
164 672
157 574
160 533
161 215
179 800
500,00-999,99
504
511
537
547
606
359 461
362 720
382 871
391 519
438 942
1 000-2 499,99
447
449
439
426
403
686 625
690 470
677 869
647 075
572 589
2 500-5 000
73
69
62
59
48
237 103
228 219
206830
194 938
168 830
5 000-
16
14
14
14
8
110 654
100 416
100 422
99 302
66 625
5 314
5 135
5750
6 422
Összesen
6 689 1 824 858 1 806 325 1 812 363 1 779 844 1 722 858
*Használat szerint, csak a jelentést küldők adatai. Forrás: KSH
11
Az öntözhető terület, az öntözött terület és a kiöntözött vízmennyiség megoszlása régiónként 2015-ben
4.
Régió
Összesen
Vízjogilag engedélyezett öntözésre Ebből berendezett megöntözött terület alapterület (ha) (ha) 172 703
105 852
Forrás: OVF
12
Megöntözött Öntözésre 1 hektárra terület értékesített kiöntözött aránya vízmennyiség vízmennyiség (%) (ezer m3) (m3) 61,3
156 474
1478
5. Év
Nitrogén-
Műtrágyafelhasználás* FoszforKáliumműtrágya, hatóanyagban Értékesített mennyiség, ezer tonna
Összes
2011
302
51
60
413
2012
313
59
66
438
2013
343
76
71
490
2014
327
82
78
487
2015
358
81
80
520
Egy hektár mezőgazdasági területre, kg 2011
57
9
11
77
2012
59
11
12
82
2013
64
14
13
92
2014
61
15
15
91
2015
67
15
15
97
*A mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi szervezetek közvetlen értékesítése a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás részére. Forrás: KSH, AKI
13
6.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítási struktúrája (2015. december 31.) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítási struktúrája
Terület (ha)
Szerződés (db)
Vagyonkezelésbe adott terület, ebből - Központi Költségvetési szervek - Egyéb vagyonkezelők (pl. Erdőgazdaságok) - Önkormányzat részére szociális földprogram keretében vagyonkezelésbe adott terület - Önkormányzat részére közfoglalkoztatási program keretében vagyonkezelésbe adott terület Haszonbérletbe adott terület, ebből - 2010. szeptember 01. napja előtt kötött haszonbérleti szerződések - 2010. szeptember 01. napja után haszonbérleti pályáztatás útján kötött szerződések, ebből: Természetes személyek Jogi személyek Megbízási szerződéssel hasznosított terület, ebből (*a 2014.12.31-ig megkötött és a 2015-ös gazdasági évre már eddig előterjesztett szerződések adataival) - Természetes személyek - Jogi személyek - Önkormányzatok Összesen:
1 334 959 412 771
397 152
920 444
36
135
6
1 609 337 567
203 7 429
207 371
1 786
130 196 101 948 28 248
5 643 4 845 798
48 151 22 779 24 626 746 1 720 677
3 982 3 506 394 82 11 808
Nem hasznosított terület összesen, ebből - HM vagyonátvétel (mentesítendő) - Értékesítés alatt - Egyéb (közös tulajdonosi joggyakorlás, jogi rendezés, osztatlan közös területek, kivett területek, zártkert, MNV által átadásra váró, stb.) Mindösszesen: Forrás: NFA
14
104 928 7 461 24 884
72 583 1 825 605
11 808
7.
A Nemzeti Földalapba tartozó hasznosított földrészletek szektorális összetétele (2015. december 31.) A Nemzeti Földalapba tartozó hasznosított földrészletek szektorális összetétele Központi Költségvetési szervek Egyéb vagyonkezelők Önkormányzatok Jogi személyek Természetes személyek Haszonbérleti szerződések vonatkozásában (2010. szeptember 01. napja előtt kötött haszonbérleti szerződések szektorális összetételét a táblázat nem tartalmazza.) Forrás: NFA
15
Terület (ha) 412 771 920 444 2 490 52 874 124 727
Szerződés (db) 152 36 291 1 192 8 351
207 371
1 786
8.
A szőlő- és gyümölcsös területet használó gazdasági szervezetek száma és területe nagyságkategóriánként* Méret (ha)
A terület nagysága (hektár) 2011
2012
2013
2014 2015 Szőlő 0-0,99 31,8 32,1 30,1 43,0 36,2 1-2,99 208,6 204,8 227,4 218,8 229,7 3-4,99 344,6 297,2 317,3 276,9 265,6 5-9,99 807,6 820,9 887,7 887,0 886,2 10-19,99 1 606,8 1 515,8 1 456,4 1 570,2 1509,7 20-29,99 1 263,4 1 187,4 1 363,4 1 210,6 1338,6 30-49,99 1 968,9 1 713,8 2 181,4 2 212,6 2089,6 50-99,99 3 078,5 3 016,1 2 779,4 2 845,4 2687,3 100-199,99 2 232,0 2 323,6 2 352,5 2 591,4 2993,5 200-299,99 1 910,6 1 459,2 1 722,5 1 225,3 1224,6 300550,3 552,9 787,1 789,1 Összesen 13 452,9 13 121,2 13 871,0 13 868,3 14050,2 Gyümölcsös 0-0,99 33,9 36,9 39,6 71,4 84,6 1-2,99 222,9 204,8 202,9 273,5 297,2 3-4,99 298,5 302,1 311,1 346,2 382,7 5-9,99 980,7 941,8 985,0 1 087,6 1015,8 10-19,99 2 284,9 2 094,4 2 079,1 2 022,8 2150,3 20-29,99 2 046,8 2 031,3 2 145,6 1 854,7 2046,5 30-49,99 2 932,5 2 880,9 2 679,5 3 247,0 2432,7 50-99,99 4 991,9 4 323,0 5 030,1 4 760,8 4233,8 100-199,99 4 457,8 4 448,0 4 229,4 4 756,6 4190,7 200-299,99 2 154,2 1 993,1 2 247,6 1 978,6 2151,6 3001 338,1 1 013,2 1 013,4 974,8 1039,1 Összesen 21 742,1 20 269,5 20 963,3 21 374,0 20025,1 *Használat szerint, csak a jelentést küldők adatai. Forrás: KSH
16
A szervezetek száma (db) 2011
2012
2013
2014
2015
80 119 89 115 119 53 52 46 17 8 698
71 114 76 115 110 49 46 46 18 6 1 652
72 123 82 126 106 56 59 42 18 7 1 692
101 124 71 125 113 50 60 42 20 5 2 713
93 128 68 122 106 55 55 40 23 5 2 697
85 124 76 138 163 82 75 70 32 9 4 858
82 114 77 132 149 81 74 63 32 8 3 815
92 114 80 137 144 86 69 72 30 9 3 836
175 157 89 151 141 75 84 68 33 8 3 984
211 171 99 144 150 83 63 62 30 9 3 1025
9.
Mezőgazdasági számla (millió forint)
Megnevezés
2011
Gabonafélék (vetőmaggal) Ipari növények (hüvelyesekkel) Takarmánynövények Szőlő, gyümölcs Bor Kertészeti termékek (zöldség, ültetvény, virág) Burgonya (vetőgumóval együtt) Egyéb növényi termékek Növénytermesztési és kertészeti termékek együtt
Folyó alapáron 2012 2013 2014
2015+
667 211 258 971 46 802 89 982 33 335
609 028 273 542 40 938 102 922 29 560
668 082 263 420 51 221 126 048 32 291
733 183 284 349 55 754 109 521 24 170
643 432 304 052 58 064 131 516 31 905
167 464 31 391 11 248
163 540 26 364 9 290
177 585 34 445 11 307
198 307 36 115 13 251
220 622 24 748 13 315
1 306 403 1 255 185 1 364 399 1 454 649 1 427 654
483 840 523 685 Állatok Állati termékek 221 787 239 219 Élő állatok és állati termékek együtt 705 627 762 904 Mezőgazdasági termékek összesen 2 012 031 2 018 089 Mezőgazdasági szolgáltatások 105 901 101 213 Nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység 48 141 49 648 Mezőgazdasági kibocsátás összesen 2 166 073 2 168 951 Folyó termelő felhasználás 1 356 044 1 423 020 Bruttó hozzáadott érték alapáron 810 029 745 930 Termelési tényezők jövedelme 962 319 906 512 Működési eredmény/vegyes jövedelem 738 856 638 603 Nettó vállalkozói jövedelem 653 369 541 269 Megjegyzés: Az MSZR adatai tevékenységi alapon számítva. Forrás: KSH
539 837 251 330
553 726 272 955
610 113 243 972
791 167 826 681 854 085 2 155 566 2 281 330 2 281 739 108 467 117 477 123 422 52 969 48 377 48 377 2 317 002 2 447 185 2 453 539 1 456 954 1 459 068 1 470 015 860 048 988 117 983 523 1 049 687 1 198 598 1 145 876 765 931 878 952 805 546 664 246 773 938 704 717
Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 20102015 (Éves Munkaerő Egység)
Megnevezés Összesen Fizetett Nem fizetett
2011
2012
2013
2014
2015+
436 951 108 062 328 889
433 279 114 767 318 512
444 424 120 820 323 604
462 930 126 766 336 165
458 770 128 033 330 737
Forrás: KSH
Mezőgazdasági jövedelem indexek 20102015 (előző év= 100,0)
Megnevezés
’A’ mutató ’C’ mutató
2011 148,7 181,8
2012 91,8 80,0
Forrás: KSH
17
2013 109,5 119,1
2014 106,2 112,9
2015+ 93,7 89,5
10.
Élelmiszeripari foglalkoztatás és jövedelem adatok 2015-ben Megnevezés (TEÁOR ’08 szerint)
Alkalmazásban állók száma, (fő)
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 96 160 Ezen belül: Élelmiszergyártás 84 372 ebből: Húsfeldolgozás, -tartósítás 8 135 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 9 063 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 6 612 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás 7 617 Növényi, állati olaj gyártása 995 Tejfeldolgozás 6 499 Malomipari termék, keményítő gyártása 2 283 Pékáru, tésztafélék gyártása 27 111 Kenyér, friss pékáru gyártása 20 973 Tartósított lisztes áru gyártása 4 250 Tésztafélék gyártása 1 888 Cukorgyártás 262 Édesség gyártása 2 743 Takarmány gyártása 4 830 Italgyártás 10 461 ebből: Szőlőbor termelése 3 386 Sörgyártás 1 815 Üdítőital, ásványvíz gyártása 3 867 Dohánytermék gyártása 1 326 Forrás: KSH (5 fő és a fölötti vállalkozások adatai)
18
Havi bruttó átlagkereset (Ft/hó/fő)
Havi nettó átlagkereset (Ft/hó/fő)
218 582
143 172
204 906
134 215
166 506
109 063
179 267
117 420
210 787
138 066
201 796 446 073 241 350
132 178 292 178 158 084
266 543 163 783 147 806 214 896 194 171 313 189 209 875 262 021 306 273
174 587 107 280 96 815 140 757 127 184 205 139 137 471 171 624 200 609
205 694 377 418 368 932 334 674
134 729 247 208 241 650 219 211
11.
Az élelmiszeripar termelési értéke 2015-ben*
Megnevezés (TEÁOR ’08 szerint) Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Élelmiszergyártás Húsfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Hús-, baromfihúskészítmény gyártása Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás Növényi, állati olaj gyártása Tejfeldolgozás Malomipari termék, keményítő gyártása Pékáru, tésztafélék gyártása Kenyér, friss pékáru gyártása Tartósított lisztes áru gyártása Tésztafélék gyártása Cukorgyártás Édesség gyártása Takarmány gyártása Italgyártás ebből: Szőlőbor termelése Sörgyártás Üdítőital, ásványvíz gyártása Dohánytermék gyártása *4 fő feletti vállalkozások adatai. Forrás: KSH
Termelési érték (milliárd forint)
Volumen-index 2015/2014 (%)
Értékindex 2015/2014 (%)
Árindex 2015/2014 (%)
2 831,4
104,3
103,4
98,9
2 383,6 238,3
104,1 102,9
102,7 98,5
98,4 95,8
275,7
109,2
106,7
97,8
174,3
105,3
104,1
98,9
216,5
91,7
93,3
101,2
182,5 241,9
103,1 100,4
109,1 93,7
105,5 93,2
188,0
109,4
104,0
94,9
218,4 109,8
100,3 101,0
99,5 99,7
99,2 98,7
74,2
99,5
99,3
99,9
34,5 … 54,2 284,0 418,7
99,7 … 109,2 107,3 106,4
99,1 … 115,2 106,2 108,9
99,5 … 105,1 99,1 102,2
83,5 84,2 203,1 29,2
109,5 100,4 108,9 91,3
112,9 102,9 110,1 93,1
102,8 102,3 101,1 102,2
19
12.
Az élelmiszeripar összes értékesítése szakágazati bontásban 2015-ben*
Megnevezés (TEÁOR ’08 szerint)
Összes Volumen-index értékesítés 2015/2014 (milliárd forint) (%)
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Élelmiszergyártás Húsfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás Növényi, állati olaj gyártása Tejfeldolgozás Malomipari termék, keményítő gyártása Pékáru, tésztafélék gyártása Kenyér, friss pékáru gyártása Tartósított lisztes áru gyártása Tésztafélék gyártása Cukorgyártás Édesség gyártása Takarmány gyártása Italgyártás ebből: Szőlőbor termelése Sörgyártás Üdítőital, ásványvíz gyártása Dohánytermék gyártása *4 fő feletti vállalkozások adatai. Forrás: KSH
Értékindex 2015/2014 (%)
Árindex 2015/2014 (%)
2 828,7
104,7
103,8
98,9
2 386,4 237,0
105,0 101,9
103,5 97,6
98,4 95,8
278,1
111,0
108,6
97,8
175,8
106,8
105,5
98,9
214,1
94,3
95,9
101,2
180,4 243,8
101,7 102,0
107,7 95,1
105,5 93,2
188,9
110,0
104,6
94,9
218,6 109,8
100,5 101,0
99,7 99,8
99,2 98,7
74,2
99,8
99,6
99,9
34,6 … 53,8 285,3 415,1
100,4 … 108,8 107,8 104,3
99,9 … 114,7 106,7 106,7
99,5 … 105,1 99,1 102,2
82,7 84,4 200,7 27,3
104,3 100,8 107,1 88,0
107,5 103,3 108,3 89,8
102,8 102,3 101,1 102,2
20
13.
Az élelmiszeripar exportértékesítése szakágazati bontásban 2015-ben*
Megnevezés (TEÁOR ’08 szerint)
ExportVolumen-index értékesítés 2015/2014 (milliárd forint) (%)
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Élelmiszergyártás Húsfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Hús-, baromfihúskészítmény gyártása Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás Növényi, állati olaj gyártása Tejfeldolgozás Malomipari termék, keményítő gyártása Pékáru, tésztafélék gyártása Kenyér, friss pékáru gyártása Tartósított lisztes áru gyártása Tésztafélék gyártása Cukorgyártás Édesség gyártása Takarmány gyártása Italgyártás ebből: Szőlőbor termelése Sörgyártás Üdítőital, ásványvíz gyártása Dohánytermék gyártása *4 fő feletti vállalkozások adatai. Forrás: KSH
Értékindex 2015/2014 (%)
Árindex 2015/2014 (%)
1 147,6
110,3
109,6
99,0
1 055,4 112,7
110,9 116,4
110,1 110,9
98,8 95,3
116,2
112,6
111,5
98,9
54,9
115,8
115,1
99,4
143,1
96,1
96,5
99,8
102,1 40,9
92,0 122,9
96,1 114,6
104,3 93,2
85,5
125,9
118,0
94,1
40,8 8,7
113,7 126,5
111,5 126,5
98,3 100,0
27,2
104,5
101,8
97,5
5,0 … 30,3 130,6 74,1
162,4 … 133,6 122,9 108,0
161,9 … 135,6 122,9 109,2
99,6 … 101,5 100,2 101,2
18,0 4,1 46,0 18,1
105,7 97,0 109,7 88,5
109,1 94,3 110,2 88,5
102,8 97,2 100,5 100,1
21
14.
Az élelmiszeripar belföldi értékesítése szakágazati bontásban 2015-ben* Megnevezés (TEÁOR ’08 szerint)
Belföldi Volumen-index értékesítés 2015/2014 (milliárd forint) (%)
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Élelmiszergyártás Húsfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás Növényi, állati olaj gyártása Tejfeldolgozás Malomipari termék, keményítő gyártása Pékáru, tésztafélék gyártása Kenyér, friss pékáru gyártása Tartósított lisztes áru gyártása Tésztafélék gyártása Cukorgyártás Édesség gyártása Takarmány gyártása Italgyártás ebből: Szőlőbor termelése Sörgyártás Üdítőital, ásványvíz gyártása Dohánytermék gyártása *4 fő feletti vállalkozások adatai. Forrás:KSH
Értékindex 2015/2014 (%)
Árindex 2015/2014 (%)
1 681,2
101,1
100,2
98,8
1 331,0 124,3
100,7 91,6
98,8 88,0
98,0 96,2
161,9
109,9
106,5
97,0
120,9
103,1
101,7
98,7
71,0
90,7
94,8
104,4
78,2 202,9
117,8 98,6
127,8 91,9
108,0 93,2
103,3
99,6
95,7
95,5
177,8 101,1
97,9 99,3
97,3 98,0
99,4 98,6
47,1
97,3
98,3
101,0
29,6 … 23,4 154,8 340,9
94,3 … 87,7 97,6 103,5
93,8 … 95,6 96,0 106,2
99,4 … 108,9 98,4 102,4
64,7 80,2 154,7 9,2
104,0 101,0 106,4 87,0
107,1 103,8 107,7 92,4
102,8 102,6 101,2 106,0
22
15.
Élelmiszeripari vállalkozások tulajdonosi arányai a jegyzett tőke százalékában (2015. december 31.) TEÁOR
’08 kód
1011
Szakágazat
Húsfeldolgozás, tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Halfeldolgozás, tartósítás Burgonyafeldolgozás, tartósítás
Összes Hazai Hazai jegyzett Állami Önkorm. Külföldi társaság magán- tőke= tulajdon tulajdon tulajdon tulajdona tulajdon 100,0
1,09
23,41
17,99
32,86
24,65 100,00
0,00
0,02
31,65
51,41
11,91 100,00
0,00
0,01
22,20
74,82
2,96
0,00
0,00
30,27
0,00
69,73 100,00
0,00
0,00
18,32
2,62
79,06 100,00
1032 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Egyéb gyümölcs, 1039 zöldségfeldolgozás, tartósítás
0,00
0,00
90,07
6,14
3,79
0,00
0,27
47,78
32,60
19,33 100,00
1041 Olaj gyártása
0,00
0,00
97,40
1,38
1,22
100,00
1042 Margarin gyártása
0,00
0,00
0,00
100,00
0,00
100,00
1051 Tejtermék gyártása
0,00
0,00
45,41
47,82
6,76
100,00
1052 Jégkrém gyártása
0,00
0,00
18,22
50,46
31,32 100,00
1061 Malomipari termék gyártása Keményítő, keményítőtermék 1062 gyártása Kenyér, friss tésztaféle 1071 gyártása Tartósított lisztes áru 1072 gyártása
0,13
0,34
28,28
17,63
53,62 100,00
0,00
0,00
47,07
51,90
1,03
0,00
0,20
24,72
32,38
42,18 100,00
0,09
0,01
70,90
14,34
12,81 100,00
1073 Tésztafélék gyártása
0,00
0,19
3,64
39,89
56,28 100,00
0,00
1,24
86,83
11,08
0,85
1012 1013 1020 1031
1081 Cukorgyártás Forrás: NAV, AKI
23
100,00
100,00
100,00
100,00
Élelmiszeripari vállalkozások tulajdonosi arányai a jegyzett tőke százalékában 2015. december 31. (15. táblázat folytatása) TEÁOR
’08 kód
Szakágazat
Összes Hazai Hazai jegyzett Állami Önkorm. Külföldi társaság magán- tőke= tulajdon tulajdon tulajdon tulajdona tulajdon 100,0
1082 Édesség gyártása
0,00
0,00
94,57
0,48
4,93
1083 Tea, kávé feldolgozása
0,00
0,00
1,24
11,04
87,66 100,00
1084 Fűszer, ételízesítő gyártása
0,09
0,03
0,07
76,56
23,26 100,00
1085 Készétel gyártása Homogenizált, diétás étel 1086 gyártása
0,00
0,00
66,80
0,98
32,22 100,00
0,00
0,00
69,69
3,55
26,76 100,00
1089 Máshová nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása
0,00
0,00
64,53
15,81
19,04 100,00
1091 Haszonállat-eledel gyártása
1,62
0,01
34,04
45,45
17,33 100,00
1092 Hobbiállat-eledel gyártása
0,00
0,00
97,00
0,06
2,94
1101 Desztillált szeszes ital gyárt.
0,00
0,00
31,25
36,72
32,00 100,00
1102 Szőlőbor termelése
10,28
0,00
39,01
23,72
26,99 100,00
1103 Gyümölcsbor termelése
0,00
0,00
0,00
12,25
87,75 100,00
1104 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása
0,00
0,00
0,00
0,00
100,00 100,00
1105 Sörgyártás
0,00
0,09
95,72
0,34
3,85
100,00
1106 Malátagyártás
0,00
0,00
99,52
0,00
0,48
100,00
1107 Üdítőital, ásványvíz gyártása
0,00
1,47
77,88
6,95
13,62 100,00
1200 Dohánytermék gyártása
0,00
1,45
55,78
42,61
0,16
1,50
1,90
52,76
27,38
16,06 100,00
Összesen
24
100,00
100,00
100,00
16. Megnevezés
Fontosabb szántóföldi növények termelése 2011
2012
2013
2014
2015
Betakarított terület, 1000 hektár Búza
978
1 070
1 090
1 113
1 029
Rozs
33
35
35
34
38
Árpa
261
275
262
288
296
Zab
54
53
51
51
45
Kukorica
1 230
1 191
1 242
1 191
1 146
Cukorrépa
15
19
19
15
16
Napraforgó Repce (káposzta- és réparepce együtt) Lucerna
580
615
597
594
612
234
165
198
214
221
124
133
129
123
134
Burgonya
21
25
21
21
19
Összes termés, 1000 tonna Búza
4 107
4011
5 058
5 262
5 331
Rozs
75
79
108
96
104
Árpa
988
996
1 062
1 275
1 409
Zab
129
137
132
136
129
Kukorica
7 992
4763
6 756
9 315
6 633
Cukorrépa
856
882
991
1 067
911
1 375
1317
1 484
1 597
1 557
527
415
533
700
590
556
465
571
595
596
600
548
487
567
452
Napraforgó Repce (káposzta- és réparepce együtt) Lucerna Burgonya
Termésátlag, kg/hektár Búza
4 200
3 750
4 640
4 730
5 180
Rozs
2 300
2 240
3 070
2 860
2 760
Árpa
3 780
3 620
4 050
4 420
4 760
Zab
2 410
2 590
2 570
2 670
2 830
Kukorica
6 500
4 000
5 440
7 820
5 790
Cukorrépa
56 510
47 090
52 660
69 200
58 720
Napraforgó Repce (káposzta- és réparepce együtt) Lucerna
2 370
2 140
2 490
2 690
2 550
2 250
2 510
2 690
3 270
2 680
4 480
3 490
4 410
4 830
4 430
Burgonya Forrás: KSH
25 860
20 540
21 690
25 580
22 530
25
17.
Szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés
Megnevezés
2011
2012
2013
2014
2015
Szőlőtermesztés Összes terület, ezer ha
81
82
80
81
81
Termőterület, ezer ha Termésátlag (termőterületre), kg/ha
76
72
69
71
72
5 960
4 930
6 510
5 740
6 540
450
356
451
406
472
15
13
15
13
13
282
224
294
259
301
Termésmennyiség, ezer t Ebből: étkezési célra felhasznált szőlő, ezer t Egyszer fejtett bortermés, millió liter
Gyümölcstermesztés Összes terület, ezer ha
91
91
92
91
91
Termőterület, ezer ha
82
81
83
82
82
Termésmennyiség, ezer t
513
822
850
1 040
778
Ebből: Alma
293
651
592
780
511
Körte
17
15
28
21
37
Meggy
62
53
70
92
77
Szilva
37
43
48
45
46
Kajszi
25
11
21
23
20
Őszibarack
42
16
44
39
37
Zöldségtermesztés Összes terület, ezer ha
76
77
76
80
84
Termésmennyiség, ezer t
1 475
1 363
1 441
1 514
1 601
Ebből: Csemegekukorica
427
434
497
467
479
Paradicsom
163
109
136
153
200
Paprika
118
79
77
84
116
Fűszerpaprika
21
22
14
21
22
Görögdinnye
203
183
190
219
196
Sárgadinnye
9
12
22
12
16
Vöröshagyma
58
57
60
62
60
Uborka
36
34
30
30
32
Fokhagyma
7
6
7
7
7
Fejes saláta
8
8
14
12
12
81
65
67
60
65
Fejes káposzta Forrás: KSH
26
18.
Állatállomány (ezer db)
Megnevezés
2011
2012
2013
2014
2015
december 1-jén Összes gazdaság Szarvasmarha összesen
697
760
782
802
821
329
339
345
359
368
3 044
2 989
3 004
3 136
3 124
211
200
190
200
197
Juh összesen
1 120
1 185
1 214
1 185
1 190
Tyúk összesen
32 860
30 075
29 474
30 521
32 432
ebből: tehén Sertés összesen ebből: anyakoca
Gazdasági szervezet Szarvasmarha összesen ebből: tehén Sertés összesen ebből: anyakoca Juh összesen Tyúk összesen
450
474
489
500
515
209
213
218
229
232
2 158
2 159
2 201
2 328
2 304
152
146
143
149
147
137
155
159
151
150
21 530
19 030
17 130
19 235
20 584
Egyéni gazdálkodó Szarvasmarha összesen ebből: tehén Sertés összesen ebből: anyakoca Juh összesen Tyúk összesen
248
286
293
302
305
120
126
127
130
135
886
830
803
808
820
59
54
47
52
50
983
1030
1 055
1 034
1 040
11 330
11 045
12 344
11 286
11 848
Forrás: KSH
27
19.
Az állattenyésztés fajlagos mutatói (kilogramm)
Megnevezés
2011
2012
2013
2014
2015+
Vágómarha-termelés Egy tehénre
248
225
226
226
236
Egy lakosra
8,0
7,6
7,8
8,1
8,7
Vágósertés-termelés Egy kocára
2 495
2 573
2 682
2 799
2 925
Egy lakosra
54,5
53,4
52,8
56,4
59,7
1,8
1,9
1,9
69,4
73,3
79,6
Vágójuh-termelés Egy lakosra
1,9
1,8
Vágóbaromfi-termelés Egy lakosra
66,5
70,7
Tejtermelés, liter Egy tehénre
6 670
6 922
6 933
7 248
7 610
Egy lakosra
166,9
177,7
174,2
184,9
194,6
Tojástermelés, darab Egy tojóra
214
217
208
214
214
Egy lakosra
246,1
242,8
249,2
245,0
254,1
Gyapjútermelés Egy juhra Egy lakosra Előzetes adat. Forrás: KSH
3,6
3,9
3,6
3,5
3,6
0,4
0,4
0,4
0,4
0,4
+
28
20.
Egy főre jutó rendelkezésre álló élelmiszermennyiség Megnevezés
Húsfélék összesen ebből: sertéshús marha- és borjúhús belsőség baromfihús Hal Tej Tojás Zsiradék összesen ebből: sertészsiradék Liszt Rizs Cukor Burgonya Zöldség-főzelékféléka) Gyümölcs összesena) b) Égetett szeszesitalok, liter Bor, liter Sör, liter Dohány Kávé Tea, dkg
2011
2012 2013 kilogramm/fő Élelmiszerfogyasztás 55,8 56,4 55,5 24,8 24,5 24,0 2,7 2,4 2,2 2,2 2,1 2,2 24,4 25,4 24,9 3,6 3,5 3,7 152,3 156,2 147,5 12,6 12,5 12,4 34,4 33,6 33,1 11,6 10,9 10,0 80,3 81,0 81,4 4,6 4,0 3,6 28,1 27,5 28,3 63,5 62,3 58,6
111,7 99,8 66,2 74,3 6,5 6,6 26,0 23,7 69,1 69,6 1,5 1,5 2,2 2,2 18,2 18,8 Napi energia és tápanyag bevitele Kilojoule 12 429,0 12 289 Fehérje, gramm 93,6 93,4 Ebből: állati fehérje, gramm 52,1 52,8 Zsír, gramm 133,7 131,2 Szénhidrát, gramm 351,9 349,4 a) A feldolgozott termékek friss súlyban számolva. b) 50 fokos szeszre átszámítva. Forrás: KSH Élelmiszermérlegek
29
2014
58,6 25,3 2,5 2,1 26,3 3,7 156,7 12,8 34,6 10,8 80,1 4,1 28,9 63,0
100,8 85,7 6,4 23,8 64,6 1,4 2,1 19,1
107,6 91,6 7,0 21,8 66,7 1,3 2,2 20,1
12 233 92,1 51,3 129,4 351,3
12 639 95,6 54,2 135,6 357,7
21.
Erdőterület, erdősültség (ezer hektár)
Megnevezés Összes földterület Összes erdőgazdálkodás alá vont terület ebből: - Faállománnyal borított terület - Állami tulajdonú erdők - Közösségi tulajdonú erdők - Magántulajdonú erdők
2011
2012
2013
2014
2015
9 303
9 303
9 303
9 303
9303
2 051
2 054
2 059
2 060
2061
1 927 1 064
1 934 1 065
1 938 1 066
1 940 1 066
1941 1067
20 849
20 852
21 853
20 854
21 843
Erdősültség (%) 20,7 20,8 20,8 *2016. augusztus 09-i adatok Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság
30
20,8
20,9
22.
Erdősítés (hektár)
Megnevezés
2011
2012
2013
2014
2015
Erdőfelújítás első kivitela) Állami erdőgazdálkodók Egyéb erdőgazdálkodók (magán és közösségi)
6 197
6 793
8 243
8 572
7241
6 289
7 972
10 353
10 337
9452
Összesen:
12 486
14 765
18 596
18 909
16693
Erdőtelepítés és fásítás, első kivitel Állami erdőgazdálkodók Egyéb erdőgazdálkodók (magán és közösségi)
143
517
136
201
135
2 660
4 020
2 394
1 086
183
2 803 4 537 2 530 Összesen: Az adatok az erdőfelújítást pótló telepítések nélkül értendők. Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság
1 287
318
a)
31
23.
Összes fakitermelés (ezer m3)
Megnevezés
2011
2012
2013
2014
2015
Föld feletti bruttó fatömeg
8 080
7 564
7 875
7 484
7354
Föld feletti nettó fatömeg, ebből
6 950
6 611
6 731
n.a.
n.a.
3 017
2 987
3 189
n.a.
n.a.
3 933 3 624 3 542 - tűzifa Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság
3285
n.a.
-
ipari fa
32
24.
A tógazdasági haltermelés szektoronkénti megoszlása 2015-ben Megnevezés
Állami gazdálkodó szervezetek Mezőgazdasági szövetkezetek Halászati szövetkezetek Horgász szervezetek Más társas vállalkozások Egyéb Összesen *Intenzív termelés nélkül **Adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető Forrás: AKI
Üzemelt tóterület (ha)
Lehalászás összesen*, (tonna)
3 909,7 ** 290,0 799,1 15 937,6 3 829,5 24 881,9
2 784,5 245,0 150,0 452,8 13 817,1 2 434,0 19 883,4
33
(hektár, tonna) - ebből: étkezési hal összesen (tonna)
2 184,6 205,3 41,7 290,0 9 742,5 1 818,3 14 282,4
25.
A halászat fontosabb termelési adatai
Megnevezés
2011 2012 2013 Tógazdaságok és intenzív üzemek 24 364 26 083 24 609 Halastó-üzemelt terület (hektár) 16 348 15 123 14 917 Étkezési haltermelés (tonna) Természetes vizek és víztározók 140 989 141 237 141 545 Hasznosított terület (hektár) 7 047 6 717 6 466 Teljes zsákmány (tonna) 6 790 6 294 6 153 Ebből étkezési hal (tonna) 22 654 Összes étkezési hal (tonna) Forrás: AKI és Országos Halászati Adattár
21 417
34
21 070
2014
(hektár, tonna) 2015
24 033 15 364 146 148 7 464 7 464 22 828
24 882 17 336
26.
A mezőgazdasági beruházások teljesítményértéke és volumen változása
Nemzetgazdaság összesen ebből: mezőgazdasági Gép és jármű összesen Gép összesen - ebből: belföldi gép import gép Jármű összesen - ebből: belföldi jármű import jármű Épület Ültetvény Tenyészállat Föld, telek, öntözés
Nemzetgazdaság összesen ebből: mezőgazdasági Gép és jármű összesen Gép összesen - ebből: belföldi gép import gép Jármű összesen - ebből: belföldi jármű import jármű Épület Ültetvény Tenyészállat Föld, telek, öntözés
Folyó áron, milliárd forint 2011 2012 2013 4 390 857 4 264 066 4 572 270 237 187 239 916 259 382 108 031 107 179 106 557 83 859 76 664 80 715 44 208 37 524 39 384 39 651 39 140 41 331 24 172 30 515 25 843 9 855 11 091 9 607 14 317 19 424 16 235 70 858 71 224 82 487 14 593 11 341 11 657 42 731 49 071 58 169 974 1 101 511 Volumenindex, előző év=100 2011 2012 2013 95,4 95,0 105,9 114,5 98,6 107,0 124,6 97,2 99,7 126,4 89,2 105,3 124,9 84,5 107,4 128,1 94,2 103,3 118,7 125,8 85,6 92,4 112,8 89,7 147,6 134,6 83,3 114,2 98,0 113,0 85,2 75,5 101,8 107,1 110,7 116,8 68,6 109,6 43,1
Előzetes adatok Forrás: KSH +
35
2014
2015+
5 532 150 313 615 169 132 130 263 48 199 82 064 38 869 11 513 27 356 73 038 9 750 61 470 225
5 759 997 242 468 124 831 86 910 35 185 51 725 37 921 6 622 31 299 48 748 13 223 55 364 302
2014
2015+
119,3 117,3 152,0 155,2 117,4 191,3 142,3 111,0 161,5 86,6 82,3 103,3 45,3
103,8 76,0 69,6 63,2 70,7 58,9 90,9 50,3 109,5 65,9 134,2 99,6 95,0
27.
A mezőgazdasági beruházások ár- és értékindexe
Nemzetgazdaság összesen ebből: mezőgazdasági Gép és jármű összesen Gép összesen - ebből: belföldi gép import gép Jármű összesen - ebből: belföldi jármű import jármű Épület Ültetvény Tenyészállat Föld, telek, öntözés
Nemzetgazdaság összesen ebből: mezőgazdasági Gép és jármű összesen Gép összesen - ebből: belföldi gép import gép Jármű összesen - ebből: belföldi jármű import jármű Épület Ültetvény Tenyészállat Föld, telek, öntözés
Árindex, előző év=100 2011 2012 2013
2014
2015+
102,1 79,3 64,5 65,8 64,9 66,9 60,6 78,0 48,3 78,6 149,6 110,1 122,8
101,2 101,0 99,7 100,0 97,7 102,2 99,0 96,6 100,4 102,5 100,9 101,5 107,7
101,4 103,1 104,4 104,0 104,3 103,8 105,7 107,9 104,3 102,2 101,6 102,3 97,1
101,5 101,8 102,9 103,5 103,0 103,9 100,3 99,8 100,8 102,7 100,6 97,8 101,5
Értékindex, előző év=100 2011 2012 2013
2014
2015+
121,0 120,9 158,7 161,4 122,4 198,6 150,4 119,8 168,5 88,5 83,6 105,7 44,0
105,4 77,4 71,6 65,4 72,8 61,2 91,2 50,2 110,4 67,7 135,0 97,4 96,4
97,5 117,1 129,7 132,6 130,0 135,7 120,3 92,4 151,9 117,0 85,6 106,2 70,0
102,2 102,6 102,0 102,5 100,5 104,8 100,4 99,8 100,8 102,6 102,9 103,7 103,2
97,1 101,2 99,2 91,4 84,9 98,7 126,2 112,5 135,7 100,5 77,7 114,8 113,0
Előzetes adatok Forrás: KSH +
36
107,2 108,1 99,4 105,3 105,0 105,6 84,7 86,6 83,6 115,8 102,8 118,5 46,4
28.
Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke és volumen változása Folyó áron, millió forint 2011 2012 2013
Nemzetgazdaság összesen ebből: élelmiszeripari Gép és jármű összesen Gép összesen - ebből: belföldi gép import gép Jármű összesen - ebből: belföldi jármű import jármű Épület
4 390 857 109 249 72 185 66 027 34 469 31 557 6 158 3 832 2 327 36 072
4 264 066 117 942 81 434 75 484 31 179 44 305 5 950 3 330 2 620 35 317
4 572 270 118 995 77 636 70 831 34 775 36 056 6 805 3 324 3 481 39 822
Volumenindex, előző év=100 2011 2012 2013 Nemzetgazdaság összesen ebből: élelmiszeripari Gép és jármű összesen Gép összesen - ebből: belföldi gép import gép Jármű összesen - ebből: belföldi jármű import jármű Épület
95,4 108,7 101,6 104,6 102,1 107,3 77,7 74,0 84,7 127,6
95,0 105,1 110,0 110,9 90,5 131,8 100,6 91,9 114,5 95,0
Előzetes adatok Forrás: KSH +
37
105,9 100,0 95,2 93,7 116,0 79,0 114,2 99,8 132,6 110,1
2014
2015+
5 532 150 160 827 112 362 104 787 48 301 56 486 7 575 2 572 5 003 46 969
5 759 997 139 764 93 980 85 326 45 496 39 830 8 654 2 067 6 587 44 008
2014
2015+
119,3 134,6 145,6 149,6 144,9 153,9 105,8 73,2 137,2 115,2
103,8 88,5 84,9 81,9 101,2 67,2 131,8 93,9 151,0 95,3
29.
Az élelmiszeripari beruházások ár- és értékindexe
Nemzetgazdaság összesen ebből: élelmiszeripari Gép és jármű összesen Gép összesen - ebből: belföldi gép import gép Jármű összesen - ebből: belföldi jármű import jármű Épület
Nemzetgazdaság összesen ebből: élelmiszeripari Gép és jármű összesen Gép összesen - ebből: belföldi gép import gép Jármű összesen - ebből: belföldi jármű import jármű Épület
Árindex, előző év=100 2011 2012 2013
2014
2015+
102,1 102,3 102,4 102,8 101,4 104,5 99,1 97,5 102,4 102,4
101,2 100,9 100,2 100,2 96,1 103,0 100,1 100,1 100,2 102,4
101,4 100,4 99,4 98,9 95,9 101,8 105,2 105,7 104,7 102,3
101,5 100,8 100,1 100,1 98,1 101,8 100,1 100,9 99,6 102,3
Értékindex, előző év=100 2011 2012 2013
2014
2015+
121,0 135,2 144,7 147,9 138,9 156,7 111,3 77,4 143,7 117,9
105,4 89,2 85,0 82,0 99,3 68,4 131,9 94,7 150,4 97,5
97,5 111,3 104,0 107,5 103,5 112,2 77,1 72,2 86,7 130,6
102,2 102,7 102,5 103,1 100,0 106,6 96,0 94,6 98,3 103,0
97,1 108,0 112,8 114,3 90,5 140,4 96,6 86,9 112,6 97,9
Előzetes adatok Forrás: KSH +
38
107,2 100,9 95,3 93,8 111,5 81,4 114,4 99,8 132,8 112,8
30.
Az élelmiszeripar beruházásainak teljesítményértéke szakágazatok szerint* (folyó áron, millió forint) Szakágazat
Húsfeldolgozás,- tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Halfeldolgozás, tartósítás Gyümölcs-,zöldségfeldolgozás, tartósítás Olaj gyártása Tejtermék gyártása Malomipari termék gyártása Kenyér; friss pékáru gyártása Tartósított lisztes áru gyártása Tésztafélék gyártása Takarmány gyártása Cukorgyártás Édesség gyártása Tea, kávé feldolgozása Desztillált szeszes ital gyártása Szőlőbor termelése Sörgyártás Üdítőital, ásványvíz gyártása Dohánytermékek gyártása Egyéb Összesen +Előzetes adatok *4 fő feletti Forrás: KSH
2011
2012
2013
2014
2015+
6 527 6 778 4 618 467 7 618 808 6 446 2 481 4 021 4 399 880 4 772 .. 1 590 8 716 1 881 7 267 3 324 9 116 1 296 22 760 105 765
7 137 6 018 5 794 4 8 119 1 509 4 121 2 096 6 083 6 458 3 102 5 076 ... 3 271 11 180 2 022 9 179 4 443 6 407 3 555 17 576 114 736
5 067 4 617 2 497 .. 7 138 8 059 8 313 2 193 5 362 11 130 1 088 5 489 .. 5 605 5 288 1 796 7 398 4 172 8 010 6 123 10 822 113 667
11 595 11 366 7 012 .. 13 138 5 533 4 962 4 571 9 322 10 330 2 310 11 047 .. 4 548 3 106 2 628 8 839 4 500 10 530 10 872 15 830 155 055
11 936 6 934 5 494 .. 12 775 4 094 7 311 2 529 7 834 5 145 1 562 8 699 .. 2 753 3 296 2 905 10 042 5 166 14 140 1 876 13 894 131 666
39
31.
A főbb termékek felvásárlási átlagára 2011
2012
2013
2014
2015+
Búza, Ft/t
51 168
60 425
47 752
48 389
48 652
Árpa, Ft/t
49 781
54 762
46 559
43 167
41 891
Kukorica, Ft/t
48 964
56 697
48 792
41 498
42 494
Napraforgómag, Ft/t
109 262
134 078
99 804
96 261
112 654
Repcemag, Ft/t
119 332
140 487
113 564
102 216
113 049
Burgonya, Ft/t
52 282
50 747
86 967
63 095
66 948
Fejeskáposzta, Ft/kg
47
61
80
56
77
Vöröshagyma, Ft/kg
61
52
78
62
71
Zöldbab, Ft/kg
66
70
78
76
76
Zöldborsó (szemes súlyban), Ft/kg
78
88
90
90
86
Paradicsom, Ft/kg
51
141
96
93
87
Zöldpaprika, Ft/kg
135
177
193
191
203
Borszőlő, Ft/kg
85
100
112
92
98
Alma, Ft/kg
38
33
34
17
40
Körte, Ft/kg
66
81
79
114
79
Sárgabarack, Ft/kg
146
213
118
165
186
Őszibarack, Ft/kg
52
58
61
68
75
Vágósertésa), Ft/kg
330
388
400
386
346
Vágómarhab), Ft/kg
507
520
431
416
414
Vágóbaromfi, Ft/kg
301
322
338
319
305
Tehéntej, Ft/liter
87
88
99
106
82
Étkezési tyúktojás, Ft/db Előzetes adat. a) Süldő és malac nélkül. b) Vágóborjú nélkül. Forrás: KSH
15
23
17
18
18
Termékek
+
40
A mezőgazdasági termékek termelői árindexe
32.
(%) Termék
2011
2012
2013
2014
2015+
2005 = 100,0 Növénytermesztési és kertészeti termékek Gabonafélék ebből: kukorica ebből: búza Ipari növények ebből: repce ebből: napraforgó Zöldségfélék Gyümölcsök Élő állatok, állati termékek Mezőgazdasági termékek összesen Növénytermesztési és kertészeti termékek Gabonafélék ebből: kukorica ebből: búza Ipari növények ebből: repce ebből: napraforgó Zöldségfélék Gyümölcsök Élő állatok, állati termékek Mezőgazdasági termékek összesen Előzetes adat. Forrás: KSH
196,8
231,7
200,0
181,6
193,2
234,1
279,6
224,5
204,5
210,8
225,9
271,1
217,4
184,8
196,3
246,4
293,5
233,0
234,1
234,6
168,1
193,2
155,3
143,5
160,3
241,4
284,7
230,6
210,2
233,1
204,0
242,3
178,1
173,2
204,9
131,7
159,4
173,7
169,7
180,7
161,8
177,4
168,9
138,0
164,4
136,1 151,1 170,1 196,3 előző év = 100,0
156,2 181,0
154,5 169,9
141,5 170,6
121,6
117,8
86,3
90,8
106,4
130,1
119,4
80,3
91,1
103,1
127,5
120,0
80,2
85,0
106,2
127,8
119,1
79,4
100,5
100,2
133,2
114,9
80,4
92,4
111,7
147,8
117,9
81,0
91,2
110,9
114,3
118,8
73,5
97,2
118,3
88,2
121,0
109,0
97,7
106,5
117,1
109,6
95,2
81,7
119,1
115,3 119,3
111,0 115,4
103,4 92,2
98,9 93,9
91,6 100,4
+
41
33.
A mezőgazdasági ráfordítások árindexe 2012
2013
2014
(százalék) 2015
Mezőgazdasági ráfordítások árindexei Folyó termelő felhasználás Vetőmagok Energia Műtrágya Növényvédő szerek Takarmány Gépek fenntartása és javítása Épületek fenntartása és javítása Állatgyógyászati készítmények Egyéb költségek Mezőgazdasági beruházások Gépek Épületek
2005=100 152,4 156,8 141,1 161,1 203,2 118,0 180,8 122,2 130,5 141,5 130,9 122,8 122,5 124,0
162,8 168,3 149,4 171,6 225,4 127,8 197,5 126,9 133,0 148,1 135,2 125,8 126,0 126,2
166,2 172,0 154,3 167,7 216,2 131,6 208,0 129,3 135,0 155,4 144,8 127,8 127,8 128,3
161,4 165,8 157,4 161,5 207,8 133,7 186,0 130,6 137,6 157,4 148,3 130,5 131,1 130,9
159,4 162,8 159,1 144,4 213,2 136,9 181,0 132,4 142,1 162,6 150,7 134,2 135,2 134,3
Agrárolló
111,6
120,6
108,9
105,3
107,0
112,9
106,8
102,1
97,1
98,8
Folyó termelő felhasználás Vetőmagok Energia Műtrágya Növényvédő szerek Takarmány Gépek fenntartása és javítása
114,7 112,9 112,9 123,6 99,4 127,6 102,3
107,3 105,9 106,5 110,9 108,3 109,2 103,8
102,2 103,3 97,7 95,9 103,0 105,3 101,9
96,4 102,0 96,3 96,1 101,6 89,4 101,0
98,2 101,1 89,4 102,6 102,4 97,3 101,4
Épületek fenntartása és javítása Állatgyógyászati készítmények Egyéb költségek Mezőgazdasági beruházások Gépek Épületek
101,5 102,2 102,2 99,2 97,3 102,1
101,9 104,7 103,3 102,4 102,9 101,8
101,5 104,9 107,1 101,6 101,4 101,7
101,9 101,3 102,4 102,1 102,6 102,0
103,3 103,3 101,6 102,8 103,1 102,6
Megnevezés
2011
előző év=100 Mezőgazdasági ráfordítások árindexei
Agrárolló Forrás: KSH
105,7
108,1
42
90,3
96,7
101,6
34.
Egyes termékek éves fogyasztói átlagára (forint) Termék
2011
2012
2013
2014
2015
Sertéscomb, csont és csülök nélkül, kg
1 150
1 280
1350
1350
1300
Rostélyos, csontos, kg
1 540
1 740
1790
1800
1810
Bontott csirke, kg
742
781
805
812
791
Szárazkolbász, kg
3 370
3 530
3160
3150
3150
Párizsi, kg
1 080
1 200
1260
1280
1290
310 226
420 231
379 234
365 249
384 230
1 540
1 570
1690
1800
1580
Tejföl, 20% zsírtartalom, 150-175g-os műanyag pohárban, db
132
128
126
135
130
Sertészsír, kg1
554
410
428
387
353
1 190
1 330
1410
1470
1470
490
495
496
431
453
Finomliszt, kg
172
165
167
140
135
Hántolt rizs, fényezetlen, kg
293
301
295
288
303
Kenyér, házi jellegű, kg
321
326
313
306
304
Normál kristálycukor, kg
300
300
275
222
197
Pörkölt kávé, 250 g-os, csomag
671
753
668
621
640
Fehér asztali bor, 2 liter
467
546
690
613
586
176
185
192
190
191
599
668
682
646
779
557
690
814
946
968
Tojás, 10 db Pasztőrözött tej, 2,8 %-os zsírtartalom, liter Trappista tömbsajt, kg
Csemege szalonna, füstölt, kg Napraforgó étolaj, 1 literes műanyag flakonban,
Világos hazai sör, 0,5 l, palack Gyümölcsaromával ízesített szeszesital, 0,2 l, palack Sopiane cigaretta, multifilteres, rövid, 19 db, csomag 1 2012-től 500 gr Forrás: KSH
43
35.
A kivitel termékszerkezetének alakulása (millió euró)
Árucsoport
2011
2012
2013
2014
2015
Élő állatok Hús, vágási melléktermék és belsőség Halak, édesvízi állatok Tejtermékek és egyéb élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer Egyéb állati termék Növényi termékek Zöldségfélék Gyümölcs, dió, citrusfélék Kávé, tea, fűszer Gabonafélék Malomipari termékek Olajos mag, takarmány Növényi nedv és -kivonat Egyéb növényi termékek Állati, növényi zsír Állati eredetű élelmiszerkészítmény Cukor, cukorkaáruk Kakaó, készítményei Cukrászati termék Zöldség, gyümölcskészítmény Egyéb ehető készítmény Ital, szesz, ecet Állati takarmány, melléktermék Dohány és termékei
367,1
359,2
337,4
294,4
306,7
980,4 19,0
984,4 17,8
964,0 19,6
969,6 24,0
960,2 28,0
323,0 63,7 46,3 211,8 152,4 95,6 1 364,1 107,4 612,3 1,0 4,1 365,6
340,8 78,9 51,0 229,8 135,6 120,1 1 507,2 104,6 710,0 1,1 4,5 521,7
393,4 95,3 40,1 219,3 141,2 86,1 1 305,5 108,8 500,2 1,6 3,5 592,0
397,3 90,3 42,1 241,6 127,1 92,6 1 218,9 97,5 508,7 6,3 4,3 478,0
380,4 66,2 45,8 261,3 145,8 59,4 1 400,4 111,7 491,4 4,8 4,2 477,5
170,9 371,8 77,2 147,8 433,3 393,5 299,9 488,5 96,5
176,7 427,7 92,8 158,8 505,2 427,4 402,7 599,6 117,1
193,5 355,6 133,8 190,5 508,8 420,7 500,5 724,2 165,4
214,6 253,8 136,9 221,7 511,6 484,1 450,6 763,4 96,7
221,7 228,9 148,0 189,3 465,4 522,1 493,2 814,1 86,7
7 193,1
8 074,6
8 001,3
7 726,3
7 913,4
Összesen Forrás: KSH
44
36.
A behozatal termékszerkezetének alakulása (millió euró)
Árucsoport
2011
2012
2013
2014
2015
Élő állatok Hús, vágási melléktermék és belsőség Halak, édesvízi állatok Tejtermékek és egyéb élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer Egyéb állati termék Növényi termékek Zöldségfélék Gyümölcs, dió, citrusfélék Kávé, tea, fűszer Gabonafélék Malomipari termékek Olajos mag, takarmány Növényi nedv és -kivonat Egyéb növényi termékek Állati, növényi zsír Állati eredetű élelmiszerkészítmény Cukor, cukorkaáruk Kakaó, készítményei Cukrászati termék Zöldség, gyümölcskészítmény Egyéb ehető készítmény Ital, szesz, ecet Állati takarmány, melléktermék Dohány és termékei Összesen Forrás: KSH
201,9
205,9
165,3
174,9
178,5
432,0 33,2
471,4 30,4
431,8 35,8
416,4 45,9
359,8 53,3
363,5 34,7 81,3 148,8 210,7 118,0 128,3 72,5 129,3 13,7 1,7 286,5
311,3 45,2 83,9 122,2 179,9 122,6 132,2 72,0 206,2 17,8 1,9 222,2
341,8 56,8 79,5 143,7 182,3 110,7 143,2 65,4 289,5 18,2 1,4 239,3
365,1 66,7 82,6 155,2 191,4 140,6 171,6 59,9 263,5 18,4 1,9 209,3
349,4 46,0 85,2 187,1 235,7 140,0 208,1 65,5 268,8 21,1 2,8 213,4
146,4 246,0 185,9 225,2 170,6 369,3 260,4
149,6 293,3 186,6 230,2 154,9 364,5 227,3
156,6 203,1 196,3 239,2 173,2 376,4 218,9
175,3 235,7 221,2 266,5 175,8 415,4 244,4
193,4 178,0 222,3 299,1 191,1 443,0 253,5
410,7 175,0 4 445,7
453,4 169,8 4 454,7
428,1 167,5 4 464,3
410,6 162,4 4 671,0
452,5 207,6 4 855,1
45
37.
Kiviteli forgalom egyes országokkal és országcsoportokkal 2014
2015
Megnevezés millió euró Kivitel összesen Európa EU 28 EU 15 ebből: Ausztria Belgium Franciaország Hollandia Nagy-Britannia Németország Olaszország Spanyolország Svédország Új EU tagok ebből: Bulgária Ciprus Csehország Horvátország Lengyelország Litvánia Románia Szlovákia Szlovénia EU-n kívüli európai országok ebből: Bosznia-Hercegovina Oroszország Svájc Szerbia Törökország Ukrajna Ázsia ebből: Izrael Japán Afrika Amerika ebből: USA Ausztrália és Óceánia Forrás: KSH
7 726,3 7 270,6 6 522,1 3 930,9 717,4 163,9 243,8 401,7 235,9 1 132,5 708,5 110,2 54,8 2 591,2 113,3 18,3 323,2 213,5 330,7 31,6 840,5 514,1 162,3 748,5 93,7 230,0 81,9 98,6 23,2 144,6 360,7 17,5 109,8 26,6 52,7 33,4 15,7
7 913,4 7 408,5 6 719,8 4 051,2 706,5 154,5 251,3 416,4 248,3 1 224,3 728,3 93,5 57,8 2 668,6 104,5 19,5 319,4 235,7 338,3 38,9 979,3 457,3 141,0 688,7 79,8 179,6 93,6 88,3 68,9 103,1 402,1 25,9 117,7 30,0 55,8 27,9 16,9
46
2014
2015
%-os megoszlás az összesből 100,0 94,1 84,4 50,9 9,3 2,1 3,2 5,2 3,1 14,7 9,2 1,4 0,7 33,5 1,5 0,2 4,2 2,8 4,3 0,4 10,9 6,7 2,1 9,7 1,2 3,0 1,1 1,3 0,3 1,9 4,7 0,2 1,4 0,3 0,7 0,4 0,2
100,0 93,6 84,9 51,2 8,9 2,0 3,2 5,3 3,1 15,5 9,2 1,2 0,7 33,7 1,3 0,3 4,0 3,0 4,3 0,5 12,4 5,8 1,8 8,7 1,0 2,3 1,2 1,1 0,9 1,3 5,1 0,3 1,5 0,4 0,7 0,4 0,2
2015/2014 (%) 102,4 101,9 103,0 103,1 98,5 94,3 103,1 103,7 102,8 108,1 102,8 84,9 105,5 103,0 92,2 106,8 98,8 110,4 102,3 123,1 116,5 88,9 86,9 92,0 85,2 78,1 114,3 89,6 297,2 71,3 111,5 147,9 107,2 112,8 106,0 83,7 107,3
38.
Behozatali forgalom* egyes országokkal és országcsoportokkal 2014
2015
Megnevezés millió euró Behozatal összesen Európa EU 28 EU 15 ebből: Ausztria Belgium Dánia Franciaország Görögország Hollandia Nagy-Britannia Németország Olaszország Spanyolország Svédország Új EU tagok ebből: Csehország Horvátország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia EU-n kívüli európai országok ebből: Szerbia Törökország Ukrajna Ázsia ebből: Kína Thaiföld Afrika Amerika ebből: Argentína Brazília USA Ausztrália és Óceánia *feladó ország szerint összeállítva Forrás: KSH
4 671,0 4 515,3 4 372,8 2 624,6 414,7 126,3 47,1 212,5 17,7 359,6 94,6 957,1 237,3 115,3 18,9 1 748,2 261,5 75,0 511,2 275,3 487,1 87,3 142,5 69,4 16,7 42,3 62,0 17,0 2,8 22,0 70,9 5,4 14,8 35,9 0,8
4 855,1 4 676,6 4 526,6 2 737,4 374,9 122,6 40,8 249,4 22,1 391,3 108,8 961,3 278,5 141,4 18,7 1 789,1 262,7 74,5 531,1 246,1 496,3 126,6 150,0 77,2 23,1 32,9 75,4 17,3 2,5 10,8 91,1 7,2 19,7 53,9 1,3
47
2014
2015
%-os megoszlás az összesből 100,0 96,7 93,6 56,2 8,9 2,7 1,0 4,6 0,4 7,7 2,0 20,5 5,1 2,5 0,4 37,4 5,6 1,6 10,9 5,9 10,4 1,9 3,1 1,5 0,4 0,9 1,3 0,4 0,1 0,5 1,5 0,1 0,3 0,8 0,0
100,0 96,3 93,2 56,4 7,7 2,5 0,8 5,1 0,5 8,1 2,2 19,8 5,7 2,9 0,4 36,9 5,4 1,5 10,9 5,1 10,2 2,6 3,1 1,6 0,5 0,7 1,6 0,4 0,1 0,2 1,9 0,2 0,4 1,1 0,0
2015/2014 (%) 103,9 103,6 103,5 104,3 90,4 97,1 86,6 117,4 124,4 108,8 114,9 100,4 117,4 122,6 98,8 102,3 100,4 99,3 103,9 89,4 101,9 145,0 105,3 111,2 138,2 77,9 121,7 101,2 88,7 49,0 128,5 133,5 133,2 150,3 159,9
39.
A külkereskedelmi forgalom egyenlege és megoszlása a termékek feldolgozottsági foka szerint A külkereskedelmi forgalom egyenlege a termékek feldolgozottsági foka szerint, (ezer euro) 2011
2012
2013
2014
2015
Teljes forgalom
2 747 428
3 619 942
3 536 998
3 130 237
3 004 624
ebből: nyersanyag
1 796 749
2 008 746
1 509 697
1 330 202
1 386 828
félkész termék
649 138
943 677
1 103 443
947 140
963 597
feldolgozott termék
301 540
667 519
923 858
852 895
654 199
A külkereskedelmi forgalom egyenlegének megoszlása a termékek feldolgozottsági foka szerint,(%) 2011
2012
2013
2014
2015
Teljes forgalom
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
ebből: nyersanyag
65,4
55,5
42,7
44,2
46,2
23,6
26,1
31,2
29,9
32,1
11,0 18,4 26,1 25,9 A kivitel értéke a termékek feldolgozottsági foka szerint, (ezer euro)
21,8
félkész termék feldolgozott termék
2011
2012
2013
2014
2015
Export összesen
7 193 142
8 074 619
8 001 265
7 795 892
7 903 525
ebből: nyersanyag
2 740 592
2 985 200
2 561 180
2 437 747
2 597 546
félkész termék
2 255 450
2 598 688
2 611 500
2 436 011
2 387 342
feldolgozott termék
2 197 100
2 490 731
2 828 585
2 922 134
2 918 638
A kivitel megoszlása a termékek feldolgozottsági foka szerint,(%) 2011
2012
2013
2014
2015
Export összesen
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
ebből: nyersanyag
38,1
37,0
32,0
31,5
32,9
31,4
32,2
32,6
31,4
30,2
feldolgozott termék 30,5 30,8 35,4 37,1 A behozatal értéke a termékek feldolgozottsági foka szerint, (ezer euro)
36,9
félkész termék
2011
2012
2013
2014
2015
Import összesen
4 445 714
4 454 676
4 464 267
4 665 655
4 898 902
ebből: nyersanyag
943 843
976 454
1 051 483
1 107 545
1 210 718
1 606 312
1 655 010
1 508 057
1 488 871
1 423 745
1 895 559
1 823 212
1 904 728
2 069 239
2 264 439
félkész termék feldolgozott termék
A behozatal megoszlása a termékek feldolgozottsági foka szerint,(%) 2011
2012
2013
2014
2015
Import összesen
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
ebből: nyersanyag
21,2
21,9
23,6
23,2
24,7
félkész termék
36,1
37,2
33,8
32,4
29,1
feldolgozott termék
42,6
40,9
42,7
44,4
46,2
Forrás: AKI, KSH
48
40.
Az agrár-külkereskedelem indexei a nemzetgazdaság tükrében* 2011
Értékindex Volumenindex Árindex Cserearány
.. .. .. .. 2011
Értékindex Volumenindex Árindex Cserearány
.. .. .. ..
Értékindex Volumenindex Árindex Cserearány
2011 113,5 109,9 103,3 98,4
Agrár-export 2012 112,3 109,7 102,3 99,3 Agrár-import
2013 99,1 98,5 100,6 100,7
2014 96,6 103,3 93,5 97,1
2015 102,7 105,9 97,0 92,4
2012 2013 100,2 100,2 97,3 100,3 103,0 99,9 99,3 100,7 Nemzetgazdasági-export
2014 104,6 108,7 96,2 97,1
2015 105,3 100,4 105,0 100,4
2012 2013 103,6 104,2 100,7 104,2 102,9 100,0 98,7 100,6 Nemzetgazdasági-import
2014 108,1 106,9 101,1 101,0
2015 107,5 107,8 99,7 100,8
2011 2012 2013 2014 2015 Értékindex 112,0 104,2 104,4 108,9 105,1 Volumenindex 106,7 99,9 105,0 108,8 106,3 Árindex 105,0 104,3 99,4 100,1 98,9 Cserearány 98,4 98,7 100,6 101,0 100,8 *A nemzetgazdasági export és import adatok a - forintban mért - külkereskedelmi termékforgalomra vonatkoznak. Forrás: AKI, KSH
49
41.
Egyes agrártermékek kivitelének alakulása*
Termékcsoport
2014 2015 Árváltozás % Mennyiség Érték Átlagár Mennyiség Érték Átlagár (ezer tonna)
(millió (euró/t) (ezer tonna) euró)
(millió euró)
(euró/t) (2014 = 100)
2 629
641
244
4 458
871
195
80,1
755
582
770
778
608
781
101,4
212
516
2 431
216
518
2 401
98,8
503 2 483
384 471
763 189
473 1 963
383 367
809 187
106,0 98,8
139
328
2 357
144
319
2 215
94,0
267
259
968
251
245
976
100,8
329
194
589
372
237
637
108,1
39 449 586
201 203 204
5 122 452 349
40 389 490
228 202 176
5 738 519 360
112,0 114,7 103,1
35
136
3 861
37
147
3 948
102,2
39 496
142 86
3 686 174
39 869
144 135
3 691 156
100,1 89,2
428
167
390
436
134
308
79,0
208 33 60 324
131 82 110 113
630 2 478 1 836 350
213 43 56 361
131 128 106 101
617 2 961 1 890 279
97,9 119,5 103,0 79,7
78 21 41
104 86 93
1 334 4 115 2 287
74 24 43
96 96 95
1 296 3 949 2 232
97,1 96,0 97,6
28 84 2 960 32 *Az adatokat minden évben érték szerinti sorrendben közöljük Forrás: KSH adatok alapján AKI szerkesztés
88
2 712
91,6
Kukorica Állatok etetésére szolgáló készítmény Baromfi húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen hűtve, fagyasztva Napraforgómag-, pórsáfrány- és gyapotmagolaj finomítva is Búza és kétszeres Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva Zöldség ecet vagy ecetsav nélkül tartósítva nem fagyasztva Nem denaturált alkohol min. 80% alkoholtartalommal Étrend kiegészítők, élelmiszer alapanyagok Napraforgómag, törve is Repce- vagy olajrepcemag Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény Elkészített és konzervált hús, vágási melléktermék, belsőség és vér Árpa Tej és tejszín nem sűrítve, nem édesítve Víz, ásványvíz, szénsavas víz, ízesítve; alkoholmentes italok Élő szarvasmarhafélék Kenyér, cukrászsütemény, kalács Cukor Cukorszirupban főzött, pörkölt gyümölcs, dió és ehető növényrész Sajt és túró Fagylalt és ehető jégkrém Cukorka áru /beleértve a fehér csokoládét is/ kakaótartalom nélkül
50
42.
Egyes agrártermékek behozatalának alakulása
Termékcsoport
2014 2015 Árváltozás % Mennyiség Érték Átlagár Mennyiség Érték Átlagár (ezer tonna)
Étrend kiegészítők, élelmiszer alapanyagok Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény Állatok etetésére szolgáló készítmények Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa Kenyér, cukrászsütemény, kalács, és más pékáru Sajt és túró Kukorica Napraforgómag, törve is Nád- vagy répacukor és vegytiszta szaharóz Kávé nyersen, pörkölve vagy koffeinmentesen is; valódi kávét tartalmazó pótkávé is Malátakivonat Víz, ásványvíz, szénsavas víz, ízesítve; alkoholmentes italok Szivar, manillaszivar, cigarillos és cigaretta Élő sertés Kolbász és hasonló termék húsból Elkészített és konzervált hús, vágási melléktermék Nem rúddá formázott feldolgozott dohány és dohánypótló Kávé- és teakivonat, ezeken alapuló készítmények; pörkölt pótkávé Margarin; állati vagy növényi zsírok vagy olajok Tej és tejszín nem sűrítve, nem édesítve Baromfi húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva Gyümölcs- és zöldséglé, nem erjesztve, alkohol nélkül, édesítve is Baromfi; a házityúk fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk Citrusfélék frissen vagy szárítva
(millió (millió (euró/t) (ezer tonna) (euró/t) (2014 = 100) euró) euró)
73
245
3 356
73
266
3 648
108,7
131
250
1 904
124
219
1 764
92,7
59
199
3 359
57
199
3 499
104,2
163
144
884
216
192
892
100,9
454
190
417
469
189
404
96,9
70 48 270 251
148 155 114 106
2 117 3 262 422 424
74 54 151 172
156 150 123 114
2 097 2 789 813 661
99,0 85,5 192,5 156,1
359
169
470
248
108
437
93,0
37 44
106 77
2 886 1 775
28 63
101 100
3 578 1 589
124,0 89,5
213
80
376
263
94
358
95,0
7 54 29
81 94 72
11 881 1 745 2 517
7 59 39
89 85 83
12 193 1 456 2 151
102,6 83,4 85,4
37
70
1 914
32
73
2 266
118,4
7
55
7 550
8
65
7 903
104,7
12
57
4 717
13
60
4 725
100,2
69
61
880
68
59
867
98,5
116
66
565
120
58
484
85,6
57
75
1 326
40
55
1 382
104,3
43
51
1 168
50
55
1 102
94,3
27 69
44 45
1 624 653
39 71
53 53
1 379 755
84,9 115,6
Forrás: KSH adatok alapján AKI szerkesztés
51
Foglalkoztatás
43. Megnevezés
2011
2012
2013
2014
2015
TEÁOR ’08 szerint A foglalkoztatottak száma, (ezer fő)
Ágazatok összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ebből: Erdőgazdálkodás
3 759,0
3 827,2
3 892,8
4 100,8
4 210,5
184,6
192,7
184,6
189,6
203,2
17,9
19,1
21,9
23,4
24,6
Élelmiszeripar1
120,2
121,0
130,2
143,0
140,3
Együtt
304,8
313,7
314,8
332,6
343,6
Részesedési arány, (%) Ágazatok összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ebből: Erdőgazdálkodás
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
4,9
5,0
4,7
4,6
4,8
0,5
0,5
0,6
0,6
0,6
2,8
2,8
2,9
3,1
2,9
7,7 Együtt Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés
7,8
7,7
7,7
7,7
Élelmiszeripar
1
Élelmiszer, ital, dohány gyártása
52
44.
A mezőgazdasági ágazatra vonatkozó, 2015. évben lezárt adóellenőrzések száma Ellenőrzések száma (db)
Ebből: Egyéb nem adóellenőrzés (db)
Ebből: Adóellenőrzés (db)
Nettó adókülönbözet (E Ft)
Ebből: ÁFA (E Ft)
Adóbírság (E Ft)
Késedelmi pótlék (E Ft)
Mulasztási bírság összesen (E Ft)
19 894
17 389
2 505
11 710 177
7 758 180
7 124 079
1 217 527
342 698
1 755 1 513
1 315 1 407
440 106
27 457 233 447 174
27 022 762 437 926
21 087 676 346 348
5 041 489 37 056
42 159 33 792
1 054 815
882 692
172 123
5 672 462 2 897 778
5 665 911 2 844 102
5 090 976 1 628 922
745 515 280 142
135 683 28 640
722
595
127
6 182 277
6 052 011
6 848 185
807 766
13 898
605 473
415 360
190 113
5 549 380 3 899 730
5 543 070 3 876 644
4 879 911 3 738 061
1 184 944 599 372
151 011 152 601
Malomipari termék gyártása
346 246 241
309 201 197
37 45 44
138 391 130 667 1 238 106
48 031 111 558 1 218 498
57 290 22 015 765 212
11 373 8 701 227 237
6 725 2 157 3 949
Hús, baromfihús-készítmény gyártása
159
144
15
296 510
285 437
108 811
44 759
1 393
Nyers növényi olaj gyártása és nem étkezési célú állati eredetű olaj és zsír gyártása
105
90
15
1 844 470
1 842 476
1 532 923
353 325
836
13 6 27 947
11 4 24 011
2 2 3 936
6 895 137 224 67 608 473
6 180 129 007 62 841 793
1 103 20 199 18 869 53 231 710 10 578 096
Ellenőrzési terület Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme Hús és húsáru kiskereskedelme Hús-, nagykereskedelme
húskészítmény
Húsfeldolgozás, tartósítás Cukor, édesség nagykereskedelme Mezőgazdasági termék nagykereskedelme
ügynöki
Élőállat nagykereskedelme Baromfihús feldolgozása, tartósítása Haszonállat-eledel gyártása
Keményítő, keményítőtermék gyártása Cukorgyártás Összesen
Forrás: NAV
53
30 170 915 742
45. A mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő foglalkoztatók körében végzett, be nem jelentett foglalkoztatás vizsgálatára irányuló, megállapítással zárult ellenőrzések eredményei
Év 2011 2012 2013 2014 2015
Ellenőrzések száma (db) 107 155 151 147 94
ebből, egyéb nem adóellenőrzés (db) 89 133 140 127 84
ebből, adóellenőrzés (db) 18 22 11 20 10
Nettó adókülönbözet (ezer forint) 30 826 208 28 311 336 22 652 258 12 736 195 5 664 677
Adóbírság (ezer forint) 17 466 602 16 990 874 16 580 577 6 197 682 2 839 838
Késedelmi pótlék (ezer forint) 6 033 499 3 011 549 5 026 376 1 052 153 441 299
*3 vizsgálat esetében kiugróan magas mulasztási bírság megállapítás született 101.050.000 Ft értékben Forrás: NAV
54
Mulasztási bírság összesen (ezer forint) 24 426 000 38 305 000 54 026 000 51 213 000 131795000*
46.
Biztosítási módozat
2006-2010 átlaga Kárkif. Díj Kár(millió (millió hányad HUF) (%) HUF)
A növénybiztosítási piac alakulása 2012
2013
2014
2015
Díj Kárkif. KárDíj Kárkif. KárDíj Kárkif. KárDíj Kárkif. Kár(millió (millió hányad (millió (millió hányad (millió (millió hányad (millió (millió hányad HUF) HUF) (%) HUF) HUF) (%) HUF) HUF) (%) HUF) HUF) (%)
Jég +Tűz
4823
5801
120,30%
5809
Vihar
228
103
45,30%
Téli fagy
408
121
29,60%
Tavaszi fagy
18
26
Árvíz
19
Belvíz Állati kártevők
1522
26,20%
2236
1147
51,30%
4149
1139
27,40%
3246
2427
74,76%
301
38
12,60%
147
718
146
20,30%
49
27
18,70%
277
54
19,40%
202
44
21,74%
69
142,60%
96
3
2,60%
85
8
9,38%
150,00%
7
36
514,30%
1
0
0,00%
1
0
0,00%
0
0
0,00%
31
162,50%
7
0
0,00%
0
0
0
0
0,00%
0
0
0,00%
8
2
30,80%
0
0
0
-
0
0
0
0
0
0
0,00%
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Egyéb kockázat
341
420
123,20%
230
199
86,50%
3559
1988
55,80%
975
1080
110,80%
84
72
85,61%
Nem díjtámogatott összesen
5845
6504
111,3%
7072
1941
27,4%
5992
3231
53,9%
5498
2276
41,4%
3619
2551
70,5%
"A" típusú díjtám.biztosítás
605
393
65,00%
1249
484
38,80%
1786
287
16,10%
2129
602
28,27%
"B" típusú díjtám. biztosítás
174
45
25,90%
1739
247
14,20%
2620
327
12,50%
2522
655
25,98%
"C" típusú díjtám.biztosítás
688
74
10,80%
736
177
24,00%
1086
164
15,10%
849
219
25,78%
Díjtám.biztosítás összesen
1467
512
34,90%
3724
908
24,40%
5492
778
14,20%
5500
1476
26,84%
64
161
251,60%
200
823
411,50%
268
693
258,70%
251
1296
516,90%
1531
673
44,00%
3924
1731
44,10%
5760
1471
25,50%
5750
2771
48,20%
8826
2614
29,60%
9916
4962
50,00%
11258
3747
33,30%
9368
5322
56,81%
"Kiegészítő" biztosítás díjtám.biztosításhoz Díjtám.+ kiegészítő biztosítás összesen Mindösszesen
5845
6506
111,30%
Forrás: MABISZ és MANBESZ adatok alapján készült az FM Agrárközgazdasági Főosztályán
55
47.
Magyarország uniós eredetmegjelöléseinek (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi árujelzőinek (OFJ) listája Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek Termék elnevezés 1. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény 2. Alföldi kamillavirágzat fűszerpaprika-őrlemény/Szegedi 3. Szegedi paprika 4. Makói vöröshagyma; Makói hagyma 5. Hajdúsági torma 6. Szegedi szalámi; Szegedi téliszalámi 7. Budapesti téliszalámi 8. Csabai kolbász/Csabai vastagkolbász 9. Gyulai kolbász/Gyulai pároskolbász 10. Magyar szürkemarha hús 11. Gönci kajszibarack 12. Szentesi paprika 13. Szőregi rózsatő Forrás: FM, Eredetvédelmi Főosztály
Oltalom OEM OEM OEM OEM OEM OEM OFJ OFJ OFJ OFJ OFJ OFJ OFJ
Borászati termékleírások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Borelnevezés Badacsony/Badacsonyi Balaton/Balatoni Balatonboglár Balaton-felvidék/Balaton-felvidéki Balatonfüred-Csopak/Balatonfüred-Csopaki Bükk/Bükki Csongrád/Csongrádi Debrői Hárslevelű Duna/Dunai Eger/Egri Etyek-Buda/Etyek-Budai Hajós-Baja Izsáki Arany Sárfehér Káli Kunság/Kunsági Mátra/Mátrai Monor/Monori Mór/Móri Nagy-Somló/Nagy-Somlói Neszmély Pannon Pannonhalma/Pannonhalmi Pécs
56
Oltalom OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM
Borelnevezés 24. Soltvadkerti Ezerjó 25. Somló/Somlói 26. Sopron/Soproni 27. Szekszárd/Szekszárdi 28. Tihany/Tihanyi 29. Tokaj/Tokaji 30. Tolna/Tolnai 31. Villány/Villányi 32. Zala/Zalai 33. Balaton/Balatoni 34. Balatonmelléki 35. Dunántúl/Dunántúli 36. Duna-Tisza közi 37. Felső-Magyarország/Felső Magyarországi 38. Zemplén/Zempléni Forrás: FM, Eredetvédelmi Főosztály
Oltalom OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OEM OFJ OFJ OFJ OFJ OFJ OFJ
Szeszes italok – Uniós oltalom alatt álló pálinkák Pálinka elnevezés 1. Békési Szilvapálinka 2. Gönci Barackpálinka 3. Kecskeméti Barackpálinka 4. Szabolcsi Almapálinka 5. Szatmári Szilvapálinka 6. Újfehértói meggypálinka 7. Pálinka 8. Törkölypálinka Forrás: FM, Eredetvédelmi Főosztály
Oltalom OFJ OFJ OFJ OFJ OFJ OFJ OFJ OFJ
Szeszes italok – Nemzeti oltalom alatt álló pálinkák Pálinka elnevezés 1. Göcseji körtepálinka 2. Pannonhalmi törkölypálinka Forrás: FM, Eredetvédelmi Főosztály
57
Oltalom eredetvédett pálinka eredetvédett pálinka
48.
Védett természeti értékek (védett és fokozottan védett fajok) Védett természeti értékek száma
Ebből fokozottan védett
Gombák Zuzmók
58 17
-
Növények, ebből - Mohák - Harasztok - Nyitvatermők - Zárvatermők Összesen
77 44 1 611 733
7 1 79 87
Állatok - Gerinctelenek - Gerincesek - Körszájúak - Halak - Kétéltűek - Hüllők - Madarak - Emlősök Összesen
695 483 2 31 18 15 359 58 1178
57 128 2 7 1 5 95 18 185
6
-
Megnevezés
Hangyabolyok
Forrás: FM. Természetmegőrzési Főosztály
58
NEMZETKÖZI ADATOK
59
60
49.
Becsült termelői támogatás (PSE2 - mutató) százalékos értéke Ország
2011
2012
2013
2014
2015*
Ausztrália
3
2,0
2,1
1,5
1,3
Európai Unió
18
19,1
20,5
18,1
18,9
Japán
52
55,1
52,6
49,5
43,1
Új-Zéland
0,8
0,8
0,6
0,7
0,7
Svájc
55
55,9
52,2
56,0
62,4
Egyesült Államok
8
7,9
6,9
10,0
9,4
OECD
19
18,4
18,0
17,7
17,1
*Előzetes adatok Forrás: OECD
2
PSE: Producer Subsidy Equivalent – Termelői Támogatási Egyenérték
61
50.
Az összes gabona termésmennyisége
Ország
2011
2012
2013
2014
2015
évben, 1000 tonna
Világ összesen
2 588 008
2 552 046
2 759 005
2 800 665
n.a.
EU-28 összesen
289 805
279 878
304 700
329 154
n.a.
Ausztria Bulgária Csehország Dánia Finnország Franciaország Görögország Lengyelország Magyarország Egyesült Királyság Németország Olaszország Románia Spanyolország Szlovákia
5 704 7 461 8 285 8 794 3 668 63 695 4 416 26 767 13 669 21 485 41 920 17 923 20 777 21 167 3 714
4 876 6 933 6 595 9 460 3 659 68 335 4 067 28 544 10 361 19 515 45 397 16 949 12 773 16 644 3 036
4 590 9 098 7 513 9 051 4 063 67 242 4 381 28 455 13 601 20 022 47 757 16 779 20 842 24 497 3 412
5 710 9 476 8 779 9 764 4 128 72 632 4 032 31 945 16 605 24 525 52 010 17 997 22 026 19 703 4 708
4 844 8 646 8 184 10 023 3 696 72 085 3 946 28 003 14 028 24 735 48 918 16 087 18 623 18 693 3 834
Oroszország Ukrajna
91 792 56 256
68 770 45 740
90 382 62 686
103 154 63 377
n.a. n.a.
Japán Kínai Népköztársaság
11 450 520 630
11 729 541 289
11 787 554 423
11 603 559 313
n.a. n.a.
Kanada USA
47 271 386 816
51 781 356 933
66 405 436 554
51 301 442 933
n.a. n.a.
Ausztrália Forrás: EUROSTAT, FAO
39 987
43 372
35 598
38 412
n.a.
62
51. Ország
A búza termésmennyisége 2011
2012
2013
2014
2015
évben, 1000 tonna
Világ összesen
699 373
667 488
711 142
728 966
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
.. 139 061
.. 133 760
.. 143 883
156 765
n.a.
Ausztria Belgium Bulgária Csehország Dánia Franciaország Görögország Lengyelország Magyarország Egyesült Királyság Németország Olaszország Románia Spanyolország Szlovákia
1 782 1 688 4 458 4 913 4 831 35 993 1 701 9 339 4 107 15 257 22 783 6 622 7 132 7 777 1 631
1 276 1 835 4 455 3 519 4 525 37 921 1 568 8 608 4 011 13 261 22 409 7 654 5 298 5 190 1 275
1 598 1 844 5 505 4 701 4 145 38 637 1 686 9 485 5 058 11 921 25 019 7 312 7 296 7 745 1 684
1 804 1 919 5 347 5 442 5 153 38 992 1 619 11 629 5 262 16 606 27 785 7 142 7 585 6 471 2 072
1 726 2 075 5 132 5 274 5 029 42 812 1 610 10 958 5 284 16 444 26 550 n.a. 7 935 6 332 2 098
Oroszország Törökország Ukrajna
56 240 21 800 22 324
37 720 20 107 15 763
52 091 22 064 22 279
59 711 19 006 24 114
n.a. 22 605 n.a.
India Kínai Népköztársaság
86 874 117 414
94 880 121 030
93 510 121 931
94 483 126 213
n.a. n.a.
Kanada USA
25 261 54 413
27 205 61 677
37 530 57 967
29 281 55 395
n.a. n.a.
Ausztrália Forrás: EUROSTAT, FAO
27 410
29 905
22 856
25 303
n.a.
63
52. Ország
A kukorica termésmennyisége 2011
2012
2013
2014
2015
évben, 1000 tonna
Világ összesen
887 665
875 490
1 017 751
1 038 281
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
41 691 69 980
37 679 59 240
.. 66 424
.. 77 244
n.a. n.a.
Ausztria Bulgária Csehország Franciaország Görögország Magyarország Németország Olaszország Románia Spanyolország Szlovákia
2 453 2 209 1 064 15 914 2 166 7 992 5 184 9 753 11 718 4 200 1 444
2 351 1 718 928 15 614 2 010 4 763 5 515 7 889 5 953 4 261 1 170
1 639 2 739 675 15 031 2 134 6 756 4 387 7 900 11 305 4 888 1 123
2 334 3 137 832 18 542 1 768 9 315 5 142 9 250 11 989 4 776 1 814
1 638 2 691 443 13 552 1 702 6 545 3 973 7 070 8 377 4 315 927
Oroszország Törökország Ukrajna
6 962 4 200 22 838
8 213 4 600 20 961
11 635 5 900 30 950
11 332 5 950 28 497
n.a. 6 400 n.a.
India Kínai Népköztársaság
21 760 192 904
22 260 205 719
23 290 218 622
23 670 215 812
n.a. n.a.
6 876
8 094
7 957
5 800
n.a.
23 800 55 660 10 689 17 635 313 949
23 800 71 073 13 060 22 069 273 820
32 119 80 273 14 194 22 664 353 699
33 000 79 878 11 487 23 273 361 091
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Egyiptom Argentína Brazília Kanada Mexikó USA Forrás: EUROSTAT, FAO
64
53. Ország
A repce termésmennyisége 2011
2012
2013
2014
2015
évben, 1000 tonna
Világ összesen
62 746
64 627
72 844
70 954
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
.. 19 238
.. 19 192
.. 20 867
.. 24 126
n.a. 21 493
Ausztria Bulgária Csehország Dánia Franciaország Lengyelország Magyarország Egyesült Királyság Németország Olaszország Románia Spanyolország Szlovákia
180 520 1 046 508 5 369 1 862 527 2 758 3 870 44 739 64 332
149 271 1 109 485 5 483 1 866 415 2 557 4 821 25 158 53 213
197 337 1 443 688 4 370 2 678 533 2 128 5 784 40 666 113 374
198 528 1 537 709 5 510 3 276 700 2 460 6 247 42 1 059 104 449
112 422 1 256 826 5 292 2 701 584 2 322 5 017 28 959 144 321
Oroszország Törökország Ukrajna
1 056 91 1 438
1 035 110 1 204
1 393 102 2 352
1 464 110 2 198
n.a. 120 n.a.
Kanada USA
14 165 699
15 410 1 087
17 955 1 004
15 555 1 140
n.a. n.a.
Ausztrália Forrás: EUROSTAT, FAO
2 359
3 427
4 142
3 832
n.a.
65
54. Ország
A napraforgó termésmennyisége 2011
2012
2013
2014
2015
évben, 1000 tonna
Világ összesen
40 825
37 087
44 466
41 335
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
3 841 8 659
2 508 7 220
.. 9 519
.. 9 254
n.a. 7 839
Bulgária Franciaország Magyarország Románia Spanyolország
1 440 1 881 1 375 1 789 1 090
1 388 1 575 1 317 1 398 642
1 974 1 582 1 484 2 142 1 038
2 011 1 559 1 597 2 189 953
1 709 1 214 1 542 1 758 692
Oroszország Törökország Ukrajna
9 697 1 335 8 671
7 993 1 370 8 387
10 554 1 523 11 050
9 034 1 638 10 134
n.a. 1 681 n.a.
Argentína USA Forrás: EUROSTAT, FAO
3 672 925
3 341 1 241
3 104 917
2 063 1 005
n.a. n.a.
66
55. Ország
A cukorrépa termésmennyisége 2011
2012
2013
2014
2015
évben, 1000 tonna
Világ összesen
278 095
269 832
247 382
266 830
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
104 002 125 145
64 246 114 810
.. 108 979
.. 131 009
n.a. 101 769
Ausztria Belgium Csehország Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Magyarország Egyesült Királyság Németország Olaszország Románia Spanyolország Svédország Szlovákia
3 456 5 409 3 899 2 700 38 106 5 858 11 674 856 8 504 29 578 3 548 661 4 189 2 493 1 161
3 114 4 830 3 869 2 649 33 739 5 735 12 350 882 7 291 27 687 2 501 720 3 460 2 314 894
3 466 4 809 3 744 1 994 33 749 5 727 11 234 991 8 430 22 829 2 159 1 029 2 519 2 326 1 145
4 244 5 162 4 425 2 266 37 931 6 822 13 489 1 067 9 310 29 748 3 784 1 399 3 723 2 518 1 550
2 853 4 453 3 421 2 429 33 514 4 868 9 365 886 6 006 22 572 2 184 1 009 3 580 1 178 1 205
Oroszország Törökország Ukrajna
47 643 16 126 18 740
45 057 15 000 18 439
39 321 16 483 10 789
33 513 16 573 15 734
n.a. 16 462 n.a.
Japán Kínai Népköztársaság
3 547 10 731
3 758 11 469
3 435 9 260
3 567 8 419
n.a. n.a.
USA Forrás: EUROSTAT, FAO
26 214
31 955
67
29 746
28 473
..
56. Ország
A burgonya termésmennyisége 2011
2012
2013
2014
2015
évben, 1000 tonna
Világ összesen
375 077
368 752
374 464
385 074
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
46 227 62 652
39 606 53 920
.. 53 881
.. 59 035
n.a. 52 878
Ausztria Belgium Csehország Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Magyarország Egyesült Királyság Németország Olaszország Románia Spanyolország Szlovákia
816 4 129 805 1 620 7 440 7 333 9 111 600 6 016 11 837 1 537 4 077 2 455 217
665 2 812 662 1 664 6 297 6 766 9 041 548 4 553 10 666 1 491 2 465 2 192 166
604 3 428 536 1 646 6 953 6 577 7 111 487 5 685 9 670 1 272 3 290 2 168 164
751 4 121 698 965 8 055 7 100 7 425 567 5 921 11 607 1 365 3 519 2 544 179
536 3 663 505 1 748 7 148 6 652 6 152 412 5 170 10 370 1 355 2 779 2 245 145
Oroszország Ukrajna
32 681 24 248
29 533 23 250
30 199 22 259
31 501 23 693
n.a. n.a.
India Japán
42 339 2 387
41 483 2 500
45 344 2 408
46 395 2 452
n.a. n.a.
Kanada USA Forrás: EUROSTAT, FAO
4 422 4 168
4 590 20 991
4 620 19 715
4 589 20 057
n.a. n.a.
68
57. Ország
Az összes zöldségtermés* 2011
2012
2013
2014
2015
évben, 1000 tonna
Világ összesen
1 087 700
1 113 768
1 135 690
n.a.
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
n.a. n.a.
n.a. n.a.
n.a. n.a.
n.a. n.a.
n.a. n.a.
Ausztria Bulgária Franciaország Hollandia Lengyelország Magyarország Németország Olaszország Románia Spanyolország Szlovákia
718 454 6 103 1 642 4 305 1 475 3 686 13 351 2 888 11 082 109
626 382 6 212 4 680 .. 1 363 .. .. 2 479 9 111 91
610 447 5 309 4 849 .. 1 441 .. 12 108 2 713 8 591 85
704 390 5 376 4 918 5 639 1 514 .. .. 2 645 10 885 108
560 434 5 297 5 233 4 824 .. 3 379 .. 2 486 14 123 93
Oroszország Törökország Ukrajna
15 907 40 603 9 833
15 680 28 105 10 017
15 485 28 820 9 873
n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a.
India Japán Kínai Népköztársaság
107 023 11 176 564 255
114 344 11 413 570 523
121 015 11 315 583 321
n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a.
Egyiptom
18 992
19 825
19 591
n.a.
n.a.
Brazília 11 611 11 055 11 458 n.a. n.a. Kanada 2 303 2 398 2 205 n.a. n.a. Mexikó 12 161 13 474 13 238 n.a. n.a. USA 34 891 36 144 34 280 n.a. n.a. *Dinnyével együtt. Forrás: EUROSTAT, FAO (a két szervezet honlapján az összes gyümölcstermelésre vonatkozó, 2014es és 2015-ös adatok hiányosak, ezért idén nem szerepelnek a kötetben)
69
58. Ország
A szőlő termésmennyisége 2011
2012
2013
2014
2015
évben, 1000 tonna
Világ összesen
70 042
68 602
77 181
n.a.
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
n.a. n.a.
n.a. n.a.
n.a. n.a.
n.a. 24 432
n.a. 25 422
Ausztria Bulgária Görögország Magyarország Németország Olaszország Spanyolország Portugália Románia
375 244 857 450 1 299 7 116 5 809 747 874
287 261 978 356 1 215 6 904 5 567 842 742
319 326 1 060 451 1 140 8 010 7 480 828 988
266 133 1 044 406 1 245 6 931 6 222 819 780
302 262 1 048 500 .. 7 915 5 799 935 802
Oroszország Törökország
412 4 296
267 4 185
439 4 011
n.a. 4 175
n.a. n.a.
Kínai Népköztársaság India
9 174 1 235
10 642 2 221
11 650 2 483
n.a. n.a.
n.a. n.a.
Egyiptom
1 321
1 379
1 389
n.a.
n.a.
Argentína Brazília USA
2 890 1 495 6 756
2 244 1 515 6 662
2 881 1 440 7 745
n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a.
Ausztrália Forrás: EUROSTAT, FAO
1 758
1 657
1 763
n.a.
n.a.
70
59. Ország
A szarvasmarha-állomány 2011
2012
2013
2014
2015
évben, ezer db
Világ összesen
1 451 873
1 422 363
1 426 065
1 482 144
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
74 145 87 054
74 327 87 297
74 599 87 734
75 066 88 406
75 681 89 152
Ausztria Belgium Csehország Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Magyarország Egyesült Királyság Németország Olaszország Románia Spanyolország Szlovákia
1 977 2 472 1 339 1 612 19 129 3 912 5 501 697 9 675 12 528 6 252 1 989 5 923 463
1 956 2 438 1 321 1 607 19 052 3 985 5 520 760 9 749 12 507 6 252 2 009 5 813 471
1 958 2 441 1 332 1 583 19 129 4 090 5 590 782 9 682 12 686 6 249 2 022 5 802 468
1 961 2 477 1 373 1 553 19 271 4 169 5 660 802 9 693 12 742 6 125 2 069 6 079 466
1 958 2 503 1 366 1 566 19 406 4 315 5 763 821 9 816 12 635 6 156 2 092 6 183 457
Oroszország Ukrajna
19 968 4 494
20 111 4 426
19 930 4 646
19 564 4 534
n.a. n.a.
India Kínai Népköztársaság
192 555 114 900
190 904 114 116
189 000 113 645
187 000 117 410
n.a. n.a.
Argentína Brazília Kanada Mexikó USA
47 973 212 815 12 155 32 936 92 682
49 866 211 279 12 245 31 925 91 160
50 996 211 764 12 305 32 402 90 095
51 647 212 344 12 220 32 940 88 526
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Ausztrália Forrás: EUROSTAT, FAO
28 506
28 418
29 291
29 103
n.a.
71
60. Ország
2011
A sertésállomány 2012
2013
2014
2015
évben, ezer db
Világ összesen
968 756
971 681
977 645
986 649
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
122 072 149 809
121 448 146 955
121 005 146 242
122 837 148 330
124 158 148 724
Ausztria Belgium Csehország Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Magyarország Egyesült Királyság Németország Olaszország Románia Spanyolország Szlovákia
3 005 6 328 1 487 12 348 13 967 12 103 13 056 3 044 4 326 27 402 9 351 5 364 25 635 580
2 983 6 448 1 534 12 281 13 778 12 104 11 132 2 989 4 216 28 331 8 662 5 234 25 250 631
2 896 6 351 1 548 12 402 13 428 12 013 10 994 3 004 4 383 28 133 8 561 5 180 25 495 637
2 868 6 350 1 607 12 709 13 300 12 065 11 266 3 136 4 510 28 339 8 676 5 042 26 568 642
2 845 6 364 1 555 12 702 13 307 12 453 10 590 3 124 4 422 27 652 8 683 4 927 28 367 633
Oroszország Ukrajna
17 218 7 960
17 258 7 373
18 816 7 577
19 081 7 922
n.a. n.a.
Japán Kínai Népköztársaság
9 768 470 961
9 735 474 110
9 685 482 103
9 537 480 093
n.a. n.a.
Brazília Kanada Mexikó USA Forrás: EUROSTAT, FAO
39 307 12 785 15 547 66 361
38 796 12 668 15 858 66 224
36 744 12 879 16 202 64 775
37 929 13 055 16 099 67 726
n.a. n.a. n.a. n.a.
72
61. Ország
2011
A juhállomány 2012
2013
2014
2015
évben, ezer db
Világ összesen
1 139 861
1 105 703
1 131 875
1 209 908
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
n.a. n.a.
n.a. n.a.
n.a. n.a.
n.a. n.a.
n.a. n.a.
Bulgária Franciaország Görögország Lengyelország Magyarország Egyesült Királyság Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia
1 455 7 621 9 781 213 1 120 21 951 1 658 7 943 2 170 8 533 17 003 394
1 362 7 453 9 213 219 1 185 22 991 1 641 7 016 2 092 8 834 16 339 410
1 370 7 193 9 356 n.a. 1 214 22 027 1 570 7 182 2 074 9 136 16 119 400
1 335 7 168 9 072 n.a. 1 185 22 687 1 601 7 166 2 033 9 518 15 432 391
1 332 7 057 8 852 n.a. 1 190 23 103 1 580 7 149 2 043 9 810 16 523 381
Oroszország Ukrajna
19 761 1 101
20 767 1 093
22 061 1 073
22 247 1 067
n.a. n.a.
India Kínai Népköztársaság
66 518 178 100
65 069 183 265
63 800 191 349
63 000 202 156
n.a. n.a.
Argentína Brazília Mexikó USA
14 731 17 668 8 219 5 480
14 300 16 789 8 406 5 375
14 575 17 291 8 497 5 360
14 700 17 614 8 576 5 245
n.a. n.a. n.a. n.a.
Ausztrália Forrás: EUROSTAT, FAO
73 099
74 722
75 548
72 612
n.a.
73
62. Ország
Marhahús-termelés
2011
2012
2013
2014
2015
évben, ezer tonna
Világ összesen
62 746
63 177
63 984
n.a.
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
7 216 ..
6 923 7 579
6 655 7 271
n.a. n.a.
6 813 7 590
Ausztria Belgium Csehország Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Magyarország Egyesült Királyság Németország Olaszország Spanyolország
221 272 72 133 1 559 382 380 26 936 1 159 1 009 604
221 262 66 125 1 477 373 371 25 883 1 140 981 591
227 250 65 125 1 408 379 339 23 848 1 106 855 581
222 258 66 126 1 420 376 413 23 878 1 128 709 579
229 268 68 121 1 451 383 471 26 883 1 124 788 634
Oroszország Ukrajna
1 625 399
1 642 389
1 633 428
n.a. n.a.
n.a. n.a.
India Kínai Népköztársaság
985 6 182
976 6 306
967 6 408
n.a. n.a.
n.a. n.a.
Argentína Brazília Mexikó USA
2 499 9 030 1 804 11 921
2 594 9 307 1 821 11 792
2 822 9 675 1 807 11 698
n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a.
2 129
2 318
n.a.
n.a.
Ausztrália 2 128 *EU-28-ban 2009-től házi vágás nélkül. Forrás: EUROSTAT
74
63. Ország
2011
Sertéshús-termelés 2012
2013
2014
2015
évben, ezer tonna
Világ összesen
108 017
111 398
113 035
n.a.
n.a.
EU-15 összesen EU-28 összesen
19 359 22 475
19 057 22 006
18 991 21 942
19 014 22 142
19 698 22 943
Ausztria Belgium Csehország Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Magyarország Egyesült Királyság Németország Olaszország Spanyolország
544 1 108 263 1 718 1 998 1 347 1 811 387 806 5 598 1 570 3 469
530 1 110 240 1 604 1 957 1 332 1 695 346 825 5 459 1 621 3 466
528 1 131 234 1 589 1 939 1 307 1 684 337 833 5 474 1 625 3 431
526 1 118 236 1 594 1 944 1 371 1 838 369 862 5 507 1 328 3 620
528 1 124 228 1 599 1 968 1 456 1 906 409 898 5 562 1 486 3 896
Oroszország Ukrajna
2 428 704
2 559 701
2 816 748
n.a. n.a.
n.a. n.a.
India Kínai Népköztársaság
364 49 396
357 52 309
354 53 752
n.a. n.a.
n.a. n.a.
Argentína Brazília Mexikó USA
301 3 227 1 202 10 331
331 3 330 1 239 10 555
416 3 280 1 284 10 510
n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a.
349
361
n.a.
n.a.
Ausztrália 343 *EU-28-ban házi vágás nélkül. Forrás: EUROSTAT
75
64.
Termelői árak változása* (nominál áron, %)
Növényi termékek
Állat és állati termékek
Összesen
Tagállam 2014/2013
2015/2014
2014/2013
2015/2014
2014/2013
2015/2014
Belgium
-30,6
12,1
-6,9
-12,8
-16,6
-4,3
Bulgária Csehország
-5,6 -10,5
8,8 -2,2
-1,2 4,9
-5,6 -10,5
-4,2 -3,9
4,1 -6,0
Dánia
-10,2
1,5
-11,6
-8,8
-11,2
-5,8
Németország
-13,7
8,3
-4,3
-11,9
-8,0
-4,4
Észtország
-2,7
..
0,5
n.a.
-1,8
n.a.
Görögország Spanyolország
-2,7 -11,5
6,8 18,3
0,5 -2,0
0,0 -8,2
-1,8 -7,4
4,8 6,3
Franciaország
-6,6
-1,3
-1,1
-6,9
-4,4
-3,7
Horvátország
-9,0
6,5
-0,4
-6,1
-5,0
0,4
Írország
-21,4
1,1
-6,3
-4,4
-8,1
-3,9
Olaszország
-5,7
2,6
-2,1
-4,7
-4,2
-0,5
Ciprus Lettország
-5,0 -10,7
1,8 2,3
0,8 -5,9
-2,7 -15,8
-2,3 -8,2
0,0 -7,4
Litvánia
-15,0
-0,6
-9,9
-14,7
-12,1
-8,6
Luxemburg
-6,9
2,2
-1,2
-13,0
-2,5
-9,7
Magyarország
-8,9
6,3
-1,2
-8,3
-6,0
0,4
Málta
-13,9
29,6
-5,3
-1,1
-8,4
9,4
Hollandia
-10,4
3,5
-1,0
-9,5
-6,0
-2,8
Ausztria
-9,0
3,5
-1,2
-6,6
-4,2
-2,8
Lengyelország
-9,9
2,7
-4,0
-9,1
-6,7
-4,0
Portugália Románia
-8,0 -14,2
4,4 -2,7
-2,2 0,5
-8,1 -3,3
-4,9 -11,0
-2,2 -2,8
Szlovénia
-15,7
5,5
0,8
-8,5
-5,1
-4,1
Szlovákia
-13,4
0,0
-0,7
-4,6
-7,6
-2,2
Finnország
-14,1
1,7
-11,5
-6,5
-12,5
-3,4
-0,6 -3,8
-3,0 -10,0
-3,0 -9,1
-0,9 -8,4
Svédország
-6,3 2,2 Egyesült Királyság -16,1 -5,8 *A kipontozott helyek: még nem érhető el adat Forrás: EUROSTAT
76
65.
Mezőgazdasági ráfordítások árainak változása* (nominál áron, %)
Tagállam
Folyó termelő felhasználás
Beruházás
Összesen
2014/2013
2015/2014
2014/2013
2015/2014
2014/2013
2015/2014
Belgium
-9,1
-2,2
1,1
0,1
-7,3
-1,8
Bulgária
-4,5
-3,7
0,9
2,7
-4,3
-3,4
Csehország
-2,3 -1,1
-3,2 -1,8
4,0 3,1
1,9 -0,6
-1,6 -0,4
-2,5 -1,6
Észtország
-4,9 n.a.
-2,2 n.a.
1,6 n.a.
1,1 n.a.
-3,4 n.a.
-1,4 n.a.
Görögország
-3,2
-2,8
-0,4
-0,3
-2,5
-2,2
Spanyolország Franciaország
.. -3,0
.. -2,7
.. 0,7
.. -0,2
.. -2,2
.. -2,1
Horvátország
-8,4
-3,9
-7,8
-0,1
-8,4
-3,3
Írország
-4,4
-2,6
0,8
1,0
-3,7
-2,1
Olaszország
-2,6
-4,5
0,8
1,4
-1,7
-2,9
Ciprus Lettország
0,1 -4,3
1,5 -2,6
2,9 9,6
0,2 2,0
0,3 -1,9
1,2 -1,7
Litvánia
-3,1
2,0
-12,9
3,3
-4,8
2,2
Luxemburg
-2,8
-3,7
1,4
0,8
-1,1
-1,8
Magyarország
-3,6
-1,8
2,1
2,8
-2,9
-1,2
Málta
-3,5
-2,9
-0,3
5,6
-2,9
-1,3
Hollandia
-5,6
-2,6
0,5
3,5
-4,5
-1,5
Ausztria
-2,4
-1,7
2,6
1,8
-0,5
-0,3
Lengyelország
-2,2
-3,3
0,0
0,0
-2,1
-3,1
Portugália Románia
-3,4 -1,6
-2,1 -2,7
0,7 -8,9
0,4 -10,7
-3,1 -2,8
-1,8 -4,0
Szlovénia
-5,3
-4,8
0,3
2,3
-3,6
-2,8
Szlovákia
-7,2
-6,4
1,6
0,3
-6,4
-5,8
Finnország
-2,7
-2,4
1,3
0,8
-1,5
-1,6
1,7 5,7
2,4 1,2
-0,2 -3,2
0,5 -4,6
Dánia Németország
Svédország
-0,7 -0,1 Egyesült Királyság -4,7 -5,6 *A kipontozott helyek: még nem érhető el adat Forrás: EUROSTAT
77
66.
Mezőgazdasági termékek értékesítési árindexe* (nominál áron, 2010 = 100,0%)
Tagállam
2011
2012
2013
2014
2015
Belgium
102,1
114,9
119,9
100,0
95,7
Bulgária
123,6
143,1
117,8
112,8
117,4
Csehország
121,4 114,5
126,0
131,8
126,7
119,1
123,3
128,2
113,8
107,2
113,4 n.a.
119,4 n.a.
120,7 n.a.
111,1 n.a.
106,9 n.a.
Spanyolország
103,0 n.a.
101,6 n.a.
103,3 n.a.
101,4 n.a.
106,3 n.a.
Franciaország
112,6
118,7
121,5
116,2
111,9
Horvátország
107,7
116,3
109,1
103,6
104,1
Írország
115,2
121,2
131,5
120,8
116,2
Olaszország
109,4
116,0
120,5
115,4
114,8
Ciprus Lettország
117,3 118,2
120,0 122,3
120,8 116,3
118,0 106,7
118,0 98,8
Litvánia
123,8
123,1
126,2
110,9
101,3
Luxemburg
108,7
115,0
118,8
115,8
105,1
Magyarország
120,8
139,1
128,6
120,9
121,4
Málta
103,2
113,2
114,6
104,9
114,7
Hollandia
104,6
108,5
116,1
109,1
105,9
Ausztria
107,9
113,0
114,5
109,7
106,6
Lengyelország
119,3
124,6
121,9
113,8
109,2
Portugália Románia
99,9 115,6
103,5 127,7
108,8 133,7
103,1 119,0
100,9 115,7
Szlovénia
109,8
114,1
122,7
116,5
111,7
Szlovákia
..
125,7
119,6
110,5
108,0
Finnország
114,3
120,6
129,8
113,6
109,7
106,0 106,4 Egyesült Királyság 113,2 118,7 *A kipontozott helyek: még nem érhető el adat Forrás: EUROSTAT
108,9 125,5
105,6 114,1
104,7 104,6
Dánia Németország Észtország Görögország
Svédország
78
67.
Mezőgazdasági folyó termelő felhasználás árindexe* (nominál áron, 2010 = 100,0%)
Tagállam
2011
2012
2013
2014
2015
Belgium
113,1
120,8
121,4
110,3
107,9
Bulgária
110,8
Csehország
109,4
117,7 114,2
116,2 117,7
111,0 115,0
106,8 111,3
Dánia
110,8
116,6
121,4
120,0
117,9
Németország
113,8 n.a.
119,9 n.a.
122,3 n.a.
116,3 n.a.
113,7 n.a.
Spanyolország
112,3 n.a.
115,4 n.a.
114,2 n.a.
110,6 n.a.
107,5 n.a.
Franciaország
110,5
114,7
116,0
112,5
109,5
Horvátország
114,2
Írország
111,1
120,4 117,0
120,3 120,2
110,1 115,0
105,9 112,0
Olaszország
108,7
115,2
117,8
114,7
109,5
Ciprus
98,7
102,8
114,2
114,3
116,0
Lettország
114,3
119,8
120,8
115,6
112,6
Litvánia
119,0
126,3
119,3
115,6
117,9
Luxemburg
113,1
119,3
118,5
115,1
110,9
Magyarország Málta
114,5 111,5
122,8 116,7
125,4 117,9
120,9 113,7
118,7 110,4
Hollandia
112,3
115,5
118,6
112,0
109,0
Ausztria
109,8
Lengyelország
110,9
115,7 118,8
117,9 119,3
115,0 116,7
113,1 112,8
Portugália
:
:
121,8
117,6
115,7
Románia
113,4
121,9
119,5
117,6
114,5
Szlovénia
114,0
Szlovákia
115,5
120,0 120,5
123,2 120,1
116,7 111,5
111,1 104,3
Finnország
114,6
119,6
122,3
119,0
116,1
Svédország
108,2
110,1
110,1
109,3
109,2
Egyesült Királyság 116,1 113,9 *A kipontozott helyek: még nem érhető el adat Forrás: EUROSTAT
118,4
112,9
106,5
Észtország Görögország
79
80
GRAFIKONOK
81
82
68.
A mezőgazdasági kibocsátás megoszlása 2015-ben (folyó alapáron) Mezőgazdasági szolgáltatások 5,0%
Állati termékek 9,9%
Nem elválasztható mezőgazdasági másodlagos tevékenység 2,0 %
Gabonafélék (vetőmaggal) 26,2%
Állatok 24,9%
Ipari növények (hüvelyesekkel) 12,4% Egyéb növényi termékek 0,5% Bor 1,3%
Burgonya (vetőgumóval együtt) Gyümölcsök 1,0% 5,4%
Forrás: KSH
83
Zöldségfélék, egyéb kertészeti termékek 9,0%
Takarmánynövények 2,4%
69.
A használt mezőgazdasági terület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2015. május 31.)
Gazdaságra nem azonosítható (egyéb) területek 11% Egyéni gazdálkodók 49%
Gazdasági szervezetek 40%
Forrás: KSH
84
70.
A használt szántóterület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2015. május 31.) Gazdaságra nem azonosítható (egyéb) területek 9%
Gazdasági szervezetek 42% Egyéni gazdálkodók 52%
Forrás: KSH
85
A gazdasági szervezetek száma a mezőgazdasági terület nagyságkategóriái szerint 2015-ben 2 000
1 800 1 600 1 400
1 230
1 200
1039
1 000
826
800
783
758
751
640
600 400
471
502
465
356
200
64
16
hektár
Forrás: KSH
86
5 000-
2 500-5 000
1 000-2 499,99
500,00-999,99
300,00-499,99
200,00-299,99
100,00-199,99
50,00-99,99
20,00-49,99
10,00-19,99
5,00-9,99
1,00- 4,99
0
0,99 és alatta
darab
71.
A gazdasági szervezetek által használt mezőgazdasági terület nagyságkategóriák szerint 2015-ben
1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000
655 187 600 000
462 837
400 000
214 362
197 173 3 271
5 438
5,00-9,99
149
1,00- 4,99
200 000
55 287 11 854 33 539
123 035
112 726 116 972
hektár
Forrás: KSH
87
5 000-
2 500-5 000
1 000-2 499,99
500,00-999,99
300,00-499,99
200,00-299,99
100,00-199,99
50,00-99,99
20,00-49,99
10,00-19,99
0
0,99 és alatta
darab
72.
A gazdasági szervezetek száma a szántóterület nagyságkategóriái szerint 2015-ben 1 200 1 023
1 000 785 800 690
darab
73.
612
634
636
606
600
436 400
458 403
350
200
48 0
hektár
Forrás: KSH
88
8
A gazdasági szervezetek által használt szántóterület nagyságkategóriák szerint 2015-ben
74.
800 000 700 000
572 589
600 000 500 000
438 942
300 000
179 800
200 000
168 830
99 544 108 111 2 660
4 401
9 081
5,00-9,99
10,00-19,99
20,00-49,99
146
25 412
1,00- 4,99
100 000
66 625
46 717
nagyságkategória (hektár)
Forrás: KSH
89
5 000-
2 500-5 000
1 000-2 499,99
500,00-999,99
300,00-499,99
200,00-299,99
100,00-199,99
50,00-99,99
0 0,99 és alatta
hektár
400 000
75.
A fontosabb növények termésmennyisége 2010-2015
10 000 9 000 8 000
ezer tonna
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2010
2011
Búza
Kukorica
2012
Cukorrépa
Forrás: KSH
90
2013
Napraforgó
2014
2015
Repce
76.
Állatállomány alakulása 2011-2015 (december 1.)
4000 3500
ezer darab
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
2011
2012
2013
Szarvasmarha összesen
Sertés összesen
Forrás: KSH
91
2014
Juh összesen
2015
77.
Vágóállat termelés (ezer tonna)
1500
1250
ezer tonna
1000
750
500
250
0
2011 vágóállat összesen
2012
2013
vágómarha
vágósertés
+Előzetes adat Forrás: KSH
92
2014 vágójuh
2015+ vágóbaromfi
78.
Mezőgazdasági termékek termelői árindexe (2000=100%)
240
220
200
180
160
140
120
100
80
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Mezőgazdasági ráfordítások árindexei Növénytermesztési és kertészeti termékek
2008
2009
2010
2011
2012
Mezőgazdasági termelői árak indexe összesen Élő állatok, állati termékek
Forrás: KSH
93
2013
79.
Belvízhelyzet 2015-ben
2015.02.16 - 2015.02.20 időszakra integrált belvíztérkép
Készült: Földmérési és Távérzékelési Intézet, Mezőgazdasági Távérzékelési Kutatási és Fejlesztési Osztály 2016. szeptember
94
80.
Belvízzel érinttett területek relatív gyakorisági térképe 1998-2015 között
Készült: Földmérési és Távérzékelési Intézet, Mezőgazdasági Távérzékelési Kutatási és Fejlesztési Osztály 2016. szeptember
95
81.
Aszályhelyzet 2015-ben
2015. 08.15-2015-08.31 időszak aszályossága
Készült: Földmérési és Távérzékelési Intézet, Mezőgazdasági Távérzékelési Kutatási és Fejlesztési Osztály 2016. szeptember
96
82.
Aszály gyakoriság Magyarországon 2002-2015 augusztus
Készült: Földmérési és Távérzékelési Intézet, Mezőgazdasági Távérzékelési Kutatási és Fejlesztési Osztály 2016. szeptember
97
83.
Nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésben lévő földterületek megoszlása művelési áganként (%)
3%
1%
10%
9%
61%
15%
rét/legelő
erdő
szántó
kivett
nádas
halastó
Forrás: FM Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
98
84.
Nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő földterületek haszonbérbeadás útján történő kezelésének változása 2001-től (ha)
300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Összes vagyonkezelésben lévő terület
Haszonbérbe adott terület
Forrás: FM Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
99
85.
Nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő állatállomány (db)
2001
2002
7000
6000
5000
4000
3000
2000
1000
0 2003
2004
2005
magyar szürke marha
2006
2007
2008
2009
magyar tarka marha
2010
2011
juh
Forrás: FM Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
100
ló
2012
2013
bivaly
2014
2015
86.
Élelmiszeripari vállalkozások tulajdonosi arányai a jegyzett tőke százalékában (2015. december 31.)
Önkormányzati tulajdon; 1,9% Belföldi magántulajdon; 16,0%
Belföldi társasági tulajdon; 27,4%
Állami tulajdon; 1,5%
Külföldi részesedés; 52,8%
Forrás: NAV adatbázis
101
Becsült termelői támogatás (PSE mutató) százalékos értéke 2015-ben
87.
70 60
50 40
% 30 20 10 0 Ausztrália
Japán
EU
2011
2012
Új Zéland
2013
2014
Forrás: OECD
102
Svájc
2015*
USA
OECD
2010 2011 2012
103 2013
Forrás: Egységes Hulladékgazdálkodási Információs rendszer 2014
Veszélyes hulladék
Települési szilárd hulladék
Építési-bontási hulladék
Települési folyékony hulladék
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék
Veszélyes hulladék
Települési szilárd hulladék
Építési-bontási hulladék
Települési folyékony hulladék
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék
Veszélyes hulladék
Települési szilárd hulladék
Építési-bontási hulladék
Települési folyékony hulladék
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék
Veszélyes hulladék
Települési szilárd hulladék
Építési-bontási hulladék
Települési folyékony hulladék
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék
Veszélyes hulladék
Települési szilárd hulladék
Építési-bontási hulladék
Települési folyékony hulladék
Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék
ezer tonna
88. Az összes hulladék kiemelt hulladékáramonkénti és hulladékkezelés módja szerinti megoszlása a 2010-2014. közötti időszakban
4000
3500
3000
2500
2000
1500
1000
500
0
anyagában hasznosított
energetikai hasznosítás
égetés
lerakással ártalmatlanított
egyéb módon kezelt
89.
A környezetvédelmi beruházások tendenciája és megoszlása a beruházás célja szerint a 2010-2014. közötti időszakban 2014
2013
2012
2011
2010
0
20 000
40 000
Levegőtisztaság védelme
60 000
80 000 100 000 120 000 millió Ft, folyó áron
Szennyvízkezelés
Talaj és felszín alatti vizek védelme Zaj és rezgés elleni védelem
Kutatás-fejlesztés
Egyéb
Forrás: KSH
104
140 000
160 000
Hulladékkezelés Táj- és természetvédelem
180 000
200 000
90.
Szervezeten belül folyó környezetvédelmi ráfordítások tendenciája és megoszlása környezeti területenként a 2010-2014. közötti időszakban
2014
2013
2012
2011
2010
0
50 000
100 000
150 000
200 000
millió Ft, folyó áron
Szennyvízkezelés
Hulladékkezelés
Táj- és természetvédelem
Talaj és felszín alatti vizek védelme Levegőtisztaság védelme
Zaj- és rezgés elleni védelem
Kutatás és fejlesztés
Forrás: KSH
105
Egyéb
250 000
91.
Az agrár-külkereskedelem megoszlása 2015-ben, euró alapon számolva
Kivitel
Ázsia 5,1%
Afrika 0,4%
Amerika 0,7%
Ausztrália és Óceánia 0,2%
Európa 93,6%
Behozatal
Ázsia 1,5%
Afrika 0,2%
Európa 96,4%
Forrás: KSH
107
Amerika Ausztrália és Óceánia 1,9% 0,03%
108
MELLÉKLETEK
109
A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) módszertana A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) adatai az országban végzett összes mezőgazdasági tevékenységre vonatkoznak függetlenül attól, hogy az azt végzők főtevékenységük alapján mely nemzetgazdasági ágba tartoznak. Ezért az MSZR adatai nem felelnek meg egyértelműen a Nemzeti Számlarendszerből származó mezőgazdasági adatoknak. Az MSZR számbavételi egysége – a Nemzeti Számlarendszerre vonatkozó előírásokkal összhangban – a szakosodott telephely. A mezőgazdasági „ágazat” szempontjából a szakosodott telephely szerepkörére leginkább a gazdaság alkalmas. A mezőgazdasági „ágazatot” az összes olyan szakosodott telephely (gazdaság) csoportjaként kezeljük, amely az alábbi gazdasági tevékenységeket végzi: növénytermesztés, kertészet (beleértve a bor előállítását az ugyanannál az egységnél megtermelt szőlőből), állattenyésztés, vegyes gazdálkodás, mezőgazdasági szolgáltatás, vadgazdálkodás, vadászat és vadszaporítás – a kapcsolódó szolgáltató tevékenységekkel együtt. A mezőgazdaság teljes kibocsátása egyenlő a növénytermesztés és az állattenyésztés bruttó kibocsátásának és a mezőgazdasági szolgáltatásoknak, valamint a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység összegével. Bruttó kibocsátás: Egyenlő a tevékenységi körön belüli felhasználás – azon termékek kivételével, amelyeket a TEÁOR 4 számjegyes szintjén ugyanazon tevékenységi körön belül állítottak elő –, a termelők által feldolgozott termékek, a saját fogyasztás, az értékesítés, a saját előállítású tárgyi eszközök és a készletváltozás összegével. A kibocsátás értékelése alapáron történik. A bruttó kibocsátás az MSZR előírásai alapján az alábbi tételeket tartalmazza:
Termelőegységen belüli felhasználás, azon termékek kivételével, amelyeket a TEÁOR 4 számjegyes szintjén ugyanazon tevékenységhez használják fel, mint amelyikben előállították. Ilyen például a saját termelésű vetőmag, állati eredetű takarmány, keltető-tojás, zöldtrágya.
Termelők által feldolgozott termékek a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági tevékenység keretében felhasznált termékek kivételével.
Saját fogyasztás. A publikált kibocsátásadatok teljes körűen tartalmazzák a saját fogyasztásra termelt mezőgazdasági termékek értékét.
Értékesítés. Az MSZR jelenlegi módszertana szerint az összes (mezőgazdaságon belülre és kívülre történő) eladást kibocsátásként kell értékelni.
Saját előállítású tárgyi eszközök. E tételben az idesorolandó tenyészállatok állományának változása, valamint az ültetvények tárgyévi értéknövekedése szerepel.
Készletváltozás. A termelők saját termelésű késztermékei készleteinek állományváltozása. Az itt publikált adatok nem tartalmazzák a befejezetlen termelés értékváltozását.
Nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység Két fő típusa van:
110
Olyan tevékenységek, amelyek a mezőgazdasági tevékenység tovább folytatását jelentik, és amelyekben mezőgazdasági terméket használnak fel. Például tejfeldolgozás, szőlő-, must- és borfeldolgozás, állatok feldolgozása;
Olyan tevékenységek, amelybe bevonják a gazdaságot és annak mezőgazdasági termelőeszközeit, pl. agrárturizmus, sport, tájvédelmi szolgáltatások.
Alapár: a termelő által a termékért a vásárlótól kapott ár, hozzáadva a terméktámogatásokat és levonva a termékadókat. A KSH által hagyományosan számított kibocsátási adatokat termelői áron (a terméktámogatások hozzáadása és a termékadók levonása nélkül) értékeltük. Folyó termelő-felhasználás: a más termelőegységtől vásárolt, valamint a saját termelés kibocsátásaként is számba vett azon termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket az elszámolási időszakban a termelési folyamat során új termékek és szolgáltatások előállításához használnak fel. A KSH által hagyományosan publikált folyó termelőfelhasználás adatai ezen felül tartalmazzák azon saját termelésű termékek értékét is, amelyeket ugyanazon tevékenységhez használnak fel, mint amelyikben előállították. A folyó termelő-felhasználást – a Nemzeti Számlarendszerrel összhangban – piaci beszerzési áron értékeljük, amely az az ár, amit egységnyi termék vagy szolgáltatás igénybevételéért a felhasználó ténylegesen fizet. Nem tartalmazza a visszaigényelhető áfát, valamint a terméktámogatások értékét. Bruttó hozzáadott érték: a bruttó kibocsátás és a folyó termelő-felhasználás különbsége. Ágazati Kapcsolatok Mérlege (ÁKM): A szűkebben vett mezőgazdaság szerepét a többi nemzetgazdasági ághoz való termelési, ráfordítási és kibocsátási kapcsolatait egy-egy évben jellemző mérlegek elemzik. Magyarországon ezt az „Ágazati Kapcsolatok Mérlegének“ (ÁKM) nevezik. Az ÁKM alkalmas a mezőgazdaság gazdasági szerepének, a nemzetgazdasági és más ágazatok viszonylatában való elemzésére. Ez módszerében egy három mátrixos mérleg, amely egy táblázatos formában (a függőleges oszlopokban és a vízszintes sorokban) mutatja ki az egyes nemzetgazdasági ágak kibocsátásait és ráfordításait egymás kölcsönös összefüggésében, ágazatonként feltüntetve. Értékcsökkenés: az állóeszközöknek az elszámolási időszak folyamán előre láthatóan bekövetkező kopása és avulása. Az állóeszközök valódi piaci értéke és tényleges várható élettartama alapján került kiszámításra, és ezáltal a termelők számviteli nyilvántartásaiban szereplő értéket jelentősen meghaladja. Munkavállalói jövedelem: a munkaadó által adott összes pénzbeli és természetbeni javadalmazás, amelyet a munkaadó a végzett munka ellenértékeként fizet a munkavállalónak. Két fő alkotórésze: a bérek és keresetek, ill. a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás. Termelési adók: két főcsoportja a termékadók és az egyéb termelési adók. Termékadók, amelyeket a termék értékesítése, átadása vagy beszerzése után vetnek ki (pl. fogyasztási adó). Termékadót az MSZR adatai nem tartalmaznak. Egyéb termelési adó minden egyéb, a termelési folyamathoz kapcsolható adó, amely nem tekinthető termékadónak (nem tartozik ide viszont a vállalati jövedelemadó). Termelési támogatások: két fő csoportja a terméktámogatások és az egyéb termelési támogatások. Terméktámogatások, amelyeket a termék értékesítése, átadása vagy beszerzése után az államháztartás fizet a termelőnek (pl. exporttámogatás). A terméktámogatásokat az MSZR-ben közvetlenül nem publikáljuk, azokat az alapáras
111
kibocsátás, illetve folyó termelő-felhasználás adatai tartalmazzák. Az egyéb termelési támogatás a terméktámogatáson kívüli minden egyéb, az államháztartás által a termeléshez nyújtott támogatást magában foglal. (Nem tartoznak ide a beruházásokhoz adott támogatások, amelyek tőketranszferként vannak elszámolva.) Az MSZR-ben elszámolt támogatási adatok csak a mezőgazdasági termelőknek adott támogatásokat tartalmazzák. Nettó működési eredmény = bruttó hozzáadott érték–értékcsökkenés–munkavállalói jövedelem–egyéb termelési adók+egyéb termelési támogatások. Vegyes jövedelem: a mezőgazdasági egyéni vállalkozók és egyéni gazdaságok termelésből származó jövedelme. Ezeknél a tételeknél nem lehet szétválasztani a saját munkájuk utáni jövedelmet és a tőkehozadékot kifejező működési eredményt. A nettó vállalkozói jövedelem: a nem fizetett munkaerő jövedelmét, az egységekhez tartozó földből nyert jövedelmet és a tőke hozadékát mutatja, amit úgy kapunk meg, hogy a mezőgazdasági egységek által kapott kamatot hozzáadjuk a működési eredményükhöz, majd levonjuk belőle a fizetett bérleti díjat (a gazdaság és a földterület bérleti díját) és kamatot. Bruttó állóeszköz-felhalmozás: a termelők által a naptári évben beszerzett, létesített, előállított állóeszközök értéke és a továbbadott állóeszközök értékének különbsége. Az állóeszközök valamilyen termelési folyamat során kibocsátásként előállított olyan tárgyi eszközök vagy immateriális javak, amelyek ismétlődő vagy állandó jelleggel maguk is felhasználásra kerülnek egy másik, egy évnél hosszabb termelési folyamatban. Az adatok a mezőgazdasági tevékenységet végző összes szervezet (gazdasági szervezet és egyéni gazdaság) mezőgazdasági célú állóeszköz-felhalmozására vonatkoznak. Az adatok nem felelnek meg a beruházás statisztika mezőgazdaságra vonatkozó adataival, mert azok csak a mezőgazdaságba sorolt gazdasági szervezetek körét fedik le. Nettó állóeszköz-felhalmozás: a bruttó állóeszköz-felhalmozás és az értékcsökkenés különbsége. Tartalmazza a tenyészállatok bruttó állóeszköz-felhalmozását, azonban értékcsökkenésük nem kerül levonásra. Tőketranszferek: azok a viszonzatlan átutalások, amelyeket a termelők kifejezetten tőkefelhalmozási célra kapnak vagy adnak (ilyen például a mezőgazdasági gépvásárláshoz nyújtott támogatás). Az adatok csak a mezőgazdasági termelőknek adott tőketranszfereket tartalmazzák. Készletváltozás: a termelők által készleten tartott mezőgazdasági termékek állományváltozása (a naptári év végi és év eleji állomány különbsége). Nem tartalmazza a befejezetlen termelés (mezei leltár) értékváltozását. Az EAA97 előírásaival szemben nem tartalmazza a termelők által folyó termelő felhasználás céljára vásárolt áruk készletváltozását. Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás: ahhoz, hogy a részmunkaidőt és az idénymunkát figyelembe vehessük, a mezőgazdasági foglalkoztatást, illetve annak változásait éves munkaegységekben (ÉME – angolul AWU) mérjük. Egy ÉME egyetlen olyan személy munkaidő-ráfordításának felel meg, aki egy egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben (1 ÉME = 1800 munkaóra). Megkülönböztetünk fizetés nélküli és fizetett éves munkaegységeket, amelyek együttesen teszik ki az éves munkaegységek teljes mennyiségét. A fizetett munkaerő-felhasználásban elszámolt munkamennyiség értéke megfelel a mezőgazdasági számlarendszer “munkavállalói jövedelem” sorában elszámolttal. A közölt eredmények az Általános Mezőgazdasági Összeírás, az Intézményi munkaügyi statisztika és a Munkaerőfelmérés adatain alapulnak.
112
„A” jövedelemmutató: a mutató az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem változásáról tájékoztat. Számítása: A termelési tényezők jövedelmének indexét elosztjuk a GDP implicit árindexével (deflátorral), majd a kapott értéket osztjuk az összes munkaerő-felhasználás indexével. „B” jövedelemmutató: a mutató az egy nem fizetett munkaerőegységre jutó nettó vállalkozói jövedelem reálértékének változását fejezi ki. (A nettó vállalkozói jövedelem indexe és a bruttó hazai termék /GDP/ implicit árindexének hányadosa osztva a nem fizetett munkaerő-felhasználás indexével.) „C” jövedelemmutató: a mutató a nettó vállalkozói jövedelem reálértékének változását fejezi ki. (A nettó vállalkozói jövedelem indexe osztva a bruttó hazai termék /GDP/ implicit árindexével.)
113
Az alkalmazott tesztüzemi mutatók és fogalmak értelmezése Termelési érték - arányos jövedelmezőség (%) Össztőke jövedelmezősége (%)
Adózás előtti eredmény 100 Összes termelési érték
Adózás előtti eredmény Fizetett kamatok 100 Források
Saját tőke jövedelmezősége (%)
Adózás előtti eredmény 100 Saját tőke
Munka - jövedelmezőség (1000Ft/ÉME)
Adózás előtti eredmény Személyi jövedelmek Éves munkaerő egység
Cash - flow (1000Ft) Mérleg szerinti eredmény Értékcsökkenési leírás
A befektetések fedezettsége (%)
Pénzeszközök Értékpapírok Követelések Rövidlejáratú kötelezettségek
Likviditási gyorsráta Likviditási ráta
Mérleg szerinti eredmény Értékcsökkenési leírás 100 Bruttó beruházás
Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek
Saját tőke aránya (%) Tőkeellátottság (%)
Saját tőke 100 Források
Saját tőke 100 Befektetett eszközök
Eladósodottsági mutató
Kötelezettségek Források
Dinamikus eladósodottsági mutató (év)
Nettó kötelezettségek Cash - flow
Állandó költségek: egy adott tevékenység (ágazat) méretétől független költségtényezők. (Pl. egy 100 férőhelyes tehénistálló éves amortizációja nem változik attól függően, hogy 50 vagy 100 tehenet tartanak-e benne.) Az állandó költségek általában a gazdaság meglevő tartós erőforrásaihoz (föld, épületek, gépek, állandó dolgozók) kapcsolódnak. Számos döntéshez nem szükséges, hogy az állandó költségeket felosszuk az ágazatokra, hanem a gazdaság egészének szintjén egy összegben vehetjük őket számításba. Bruttó termelési érték: a gazdaság termelő, szolgáltató tevékenységei, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő jellegű tevékenységek által előállított teljesítmények (értékesítési árbevétel, aktivált saját teljesítmények, egyéb bevételek) értéke.
115
Bruttó beruházás: a befektetett eszközök állományának gyarapítására fordított pénzösszeg egy adott évben. Bruttó hozzáadott érték: a gazdaságok által létrehozott kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelőfelhasználás) különbsége (részletes számítást lásd a mellékletben). A nettó hozzáadott értéket úgy kapjuk, hogy a bruttó hozzáadott értékből levonjuk az értékcsökkenés összegét.
01 02 I. 03 04 II. III. 05 06 07 08 09 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A. 13 14 15 16 17
Eredmény levezetése a számvitelben: Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) Egyéb bevételek Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII) Kapott osztalék és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
116
VIII. 18 19 20 21 IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22 23 G.
Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) Pénzügyi műveletek eredménye VIII-IX) Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (X-XI) Adózás előtti eredmény (±C±D) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (±E-XII) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23)
Éves munkaerőegység (ÉME): a munkateljesítmény mértékegysége; egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, koránál és egészségi állapotánál fogva teljes értékű munkavégzésre alkalmas dolgozó éves munkaidő-teljesítménye, munkaórában. A kalkulációk során 2200 munkaórával vettük figyelembe. Fedezeti hozzájárulás (FH): az üzemi termelő, szolgáltató tevékenységek (ágazatok) termelési értéke és a változó költségek közötti különbözet. Tartalmazza tehát az ágazat nyereségét és fedezetet nyújt (az ágazatokra fel nem osztott) állandó költségekre. Az FH kiszámítható az ágazat egységnyi méretére – pl. 1 hektár búza vetésterület, 1 db tehén –, illetve az ágazat egészére is (fajlagos FH szorozva az ágazat méretével). Valamennyi ágazat FH-ját összeadva a gazdaság összes fedezeti hozzájárulását kapjuk. Nettó beruházás: a befektetett eszközök állományának növekménye a selejtezések és az értékcsökkenési leírás (mint csökkentő tényezők) figyelembe vételével (bruttó beruházás – selejtezés – értékcsökkenés). Nettó hozzáadott érték: bruttó hozzáadott érték összege az amortizációval csökkentve. Nettó kötelezettségek: a kötelezettségek összege csökkentve a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegével. Saját tőke: a vállalkozás vagyonának saját forrása, amelyet a vállalkozás alapítói, tulajdonosai bocsátottak – végleges jelleggel – rendelkezésre. (A vagyon fennmaradó részét idegen források finanszírozzák, ezért azt kötelezettségek – törlesztés, kamatfizetés stb. – terhelik.) A saját tőke részét képezi a vállalkozás működése során elért mérleg szerinti eredmény is. Standard Termelési Érték (STÉ): a mezőgazdasági termelő tevékenységek egységnyi méretére (1 hektár, 1 állat) meghatározott normatív termelési érték. A termelő tevékenységek (ágazatok) fajlagos STÉ-értékét a tevékenységek adott üzemben található méretével megszorozva, majd a szorzatokat összegezve a gazdaság összes STÉ-értékét kapjuk. Ez az érték a gazdaság ökonómiai méretét határozza meg.
117
Személyi jövedelem: a bérek, bérjellegű természetbeni juttatások és a személyi jellegű egyéb kifizetések összege. Személyi ráfordítások: a személyi jövedelem és azt terhelő (társadalombiztosítás, egészségügyi hozzájárulás stb.) együttes összege.
járulékok
Termelési irány: egy adott üzem vagy üzemcsoport jellemző tevékenységi köre a tevékenység-csoportok SFH-jának részaránya alapján. Jelen kiadványban a termelési irányok az alábbiak szerint különülnek el:
árunövény-termelés (gabonafélék, repce, napraforgó, burgonya stb.): árunövények SFH-ja ≥ ⅔; állattenyésztés I. (tömegtakarmány-fogyasztó állatok: tehén, hízómarha, juh, ló stb. tartása): tömegtakarmány-fogyasztó állatok SFH-ja ≥ ⅔; állattenyésztés II. (abrakfogyasztó állatok: sertés, baromfi stb. tartása): abrakfogyasztó állatok SFH-ja ≥ ⅔; ültetvényes termelés (szőlő, gyümölcs, komló): ültetvények SFH-ja ≥ ⅔; zöldségtermesztés: a zöldség- és dísznövénytermesztés, valamint a faiskola SFH-ja ≥ ⅔; vegyes mezőgazdasági termelés: az előző kategóriákba be nem sorolható esetek.
Változó költségek: egy adott ágazat méretével összefüggésben módosuló költségek (pl. vetőmag, műtrágya, üzemanyag költség stb.). Ezek – ellentétben az állandó költségekkel – teljesen elmaradnak, ha a termelést szüneteltetjük. Módszertani útmutató a 7.4.2. fejezet értelmezéséhez: Szerkezeti mutatók
Befektetett eszközök aránya: tartósan lekötött eszközök aránya mekkora hányadát teszi ki a vállalkozás vagyonának. Értéke függ a vállalkozás tevékenységétől, értékelésénél a tendencia fontos. Aránya az adott gazdasági ág jellegétől függően 30-70% között mozog, a termelő tevékenység magasabb lekötött eszköz igénnyel jár. befektetett eszköz/összes eszköz* 100 Befektetett eszközök fedezettsége: befektetett eszközök milyen arányban vannak fedezve saját forrásokból. Fontos, hogy a tartósan befektetett eszközök tartós forrásból legyenek finanszírozva. Kedvező, ha a mutató minél nagyobb. saját tőke/befektetett eszközök*100 Tőkeerősség: a vállalkozás tőkeellátottságát mutatja, vagyis a tulajdonosi tőkerész arányát. Minél nagyobb az értéke, annál kevésbé külső forrás függő a vállalkozás. Értéke minimum 30%. Nagyságát befolyásolja a vállalkozási tevékenység típusa és formája is. saját tőke/összes forrás * 100 Eladósodottság foka: kötelezettségek értékének viszonyítása az összes eszközhöz, vagyis milyen mértékben van megterhelve az eszközállomány kötelezettségekkel. kötelezettség/összes eszköz*100 Vevők/szállítók aránya (szállítók fedezettsége): túl magas érték fizetési gondokat jelenthet. Optimális esetben egy vállalkozás a szállítói kötelezettségeit a befolyt vevőköveteléseiből egyenlíti ki, kedvező értéke épp ezért 100%. Jelentős eltérés egyik irányban sem kedvező. vevő/szállító*100
Hatékonysági és jövedelmezőségi mutatók
118
Létszám arányos árbevétel: a vállalkozás egy foglalkoztatottjára mekkora árbevétel jut. árbevétel/létszám Árbevétel arányos üzemi eredmény: a társaság alaptevékenységének jövedelmezőség fejezi ki, értéke minél magasabb, annál kedvezőbb. Ugyanakkor nagysága függ a gazdasági tevékenység jellegétől (pl. a kereskedelemben és az élelmiszeripar egyes szakágazataiban alacsony). üzemi eredmény/árbevétel *100 Árbevétel arányos adózott eredmény (ROS). Értéke minél magasabb, annál kedvezőbb. Ugyanakkor nagysága függ a gazdasági tevékenység jellegétől (pl. a kereskedelemben és az élelmiszeripar egyes szakágazataiban alacsony). adózott eredmény/árbevétel*100 Eszközarányos nyereség (ROA): 100 Ft eszközértékre mekkora eredmény jut. Értéke minél magasabb, annál kedvezőbb. adózott eredmény/összes eszköz Saját tőke arányos nyereség (ROE): a vállalkozás saját tőkéjének az eredményhozamát fejezi ki. Értéke minél magasabb, annál kedvezőbb. adózott eredmény/saját tőke*100
Likviditási mutatók
Likviditási ráta: forgóeszközök mekkora hányadát fedezik rövid lejáratú kötelezettségek. Optimális értéke 1,1-2 között van, együtthatóban és százalékban is kifejezhető. Túl alacsony és túl magas érték sem kedvező.
forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek
A 12.1. fejezet elemzéséhez felhasznált mutatók Vagyoni helyzet Befektetett eszközök aránya (%)
Befektetett eszközök/Eszközök összesen
Forgóeszközök aránya (%)
Forgóeszközök/Eszközök összesen
Saját tőke aránya (%)
Saját tőke/Források összesen
Eladósodottság alakulása (%)
Kötelezettségek/Összes forrás
Forgótőke alakulása
Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek
Forgótőke aránya (%)
Forgótőke/Saját tőke
Befektetett eszközök fedezettsége (%)
Saját tőke/Befektetett eszközök Pénzügyi helyzet
Saját tőke növekedése (%)
Saját tőke/Jegyzett tőke
Likviditási ráta
Vevőállomány-szállítóállomány aránya (%)
Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek (Forgóeszközök - Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek (Pénzeszközök + Értékpapírok) / Rövid lejáratú kötelezettségek Vevők/Szállítók
Kintlévőségek időtartama (nap)
(Vevők*365)/Anyagjellegű ráfordítások
Szállítói tartozások időtartama (nap)
(Szállítók*365)/Anyagjellegű ráfordítások
Likviditási gyorsráta Pénzhányad
Jövedelemhelyzet Bruttó termelési érték/Kibocsátás
Nettó árbevétel – ELÁBÉ - Közvetített
119
szolgáltatások+Aktivált saját teljesítmények
Bruttó hozzáadott érték
Anyagköltség + Igénybevett szolgáltatások + Egyéb szolgáltatások + Közvetített szolgáltatások Földbérleti díj Kibocsátás - Folyó termelő felhasználás
Élőmunka hatékonysága (millió Ft/fő)
Nettó árbevétel/Statisztikai állományi létszám
Eszközhatékonyság (Ft/100 Ft)
Bruttó hozzáadott érték/Tárgyi eszközök összesen
Eszközök megtérülése (%)
Adózott eredmény/Eszközök összesen
Készletek forgási sebessége (nap)
(Készletek*365)/Nettó árbevétel
Folyó termelő felhasználás
Jövedelmezőség Árbevétel arányos üzemi eredmény (Ft/100 Üzemi tevékenység eredmény/Nettó árbevétel Ft) Árbevétel arányos adózott eredmény (Ft/100 Adózott eredmény/Nettó árbevétel Ft) Összes tőke jövedelmezősége (%) Adózott eredmény/Saját tőke Saját tőke jövedelmezősége (%)
Szokásos vállalkozási eredmény/Saját tőke
Tőkearányos eredmény (%) – ROE Adózott eredmény/saját tőke*100 Eszközök jövedelemtermelő képessége (%) – Adózott eredmény/Eszközök összesen*100 ROA Alaptőke jövedelmezősége (%) Adózott eredmény/Jegyzett tőke
120
Együtt kezelendő a B/13320. számú jelentéssel
Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása az agrárgazdaság 2015. évi helyzetéről szóló jelentéshez
Budapest, 2016. december
Az agrárgazdasági jelentés készítéséről szóló 42/2013. (V. 29.) OGY határozat, valamint 1371/2013. (VI. 27.) Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy az Agrárgazdasági Tanács az agrárgazdasági jelentést követően nyilvánosságra hozza a jelentéssel kapcsolatos állásfoglalását. Ebből a felhatalmazásból adódóan a Tanács 2016. október 4-én megvitatta a Földművelésügyi Minisztérium által készített Jelentést, és ajánlásaival kiegészítve támogatja, hogy azt a földművelésügyi miniszter az Országgyűlés elé terjessze.
Az Agrárgazdasági Tanács megállapításai a 2015. évről A 2015. évi gazdasági növekedéshez, a rendkívüli természeti események és piaci viszonyok miatt, és az előző két év magas bázisa következtében nem járult hozzá pozitívan a mezőgazdaság. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene a 2013. évi 14,7 és a 2014. évi 17,0 százalékos növekedést követően 2015-ben 5,7 százalékkal csökkent. Ennek következtében az ágazat mérsékelte a GDP növekedést. A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből 4,1 százalék volt, ami kisebb, mint egy évvel korábban. A GDP-hez való hozzájárulás mérséklődésének hátterében elsősorban néhány, a termelési szerkezetben meghatározó növény termelésének a magas bázishoz viszonyított csökkenése áll. A 2014-es év a mezőgazdaság szempontjából nagyon kedvező volt, rekordtermést takarítottak be a gazdák kukoricából, napraforgóból, repcéből és meggyből is. Emellett almából 22 éve nem szüreteltek annyit, mint 2014-ben. Ugyanakkor 2015-ben a tavaszi fagyok, a jégeső, a belvíz, és mindenekelőtt az aszályos időjárás kedvezőtlenül érintett több növénykultúrát. Emiatt a kukorica termése harmadával, a repcéé, az almáé és a meggyé mintegy negyedével csökkent. A fenti kedvezőtlen hatást nem tudta ellensúlyozni a kalászos gabonák, a friss zöldségek, a szőlő és az állattenyésztés növekvő kibocsátása. A KSH Mezőgazdasági Számlarendszerének 2015. évi második előzetes tájékoztatása szerint a mezőgazdaság kibocsátása az időjárási problémák, és a nemzetközi piaci zavarok ellenére 2015-ben az előző évi rekordszinten maradt. A kibocsátás folyó alapáron számított 2453,5 milliárd forintos értéke 0,3 százalékkal haladta meg az előző évi, és 13,3 százalékkal a 2011. évi szintet. A növénytermesztés kibocsátásának csökkenését ellensúlyozta az állattenyésztés bővülő teljesítménye. A növényi termékek kibocsátásának értéke 2015-ben folyó áron 1427,7 milliárd forint volt, 1,9 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Ezzel szemben az állattenyésztés (élő állatok és állati termékek) 854,1 milliárd forintos kibocsátása 3,3 százalékkal magasabb, mint egy éve. A fentieknek köszönhetően az állattenyésztés részesedése a mezőgazdasági kibocsátáson belül növekedett. A növényi termékek 2015-ben a folyó alapáron számolt teljes mezőgazdasági kibocsátás 58,2 százalékát (- 1,2 százalékpont), az állattenyésztés 34,8 százalékát (+ 1,0 százalékpont) adta, míg a mezőgazdasági szolgáltatások és a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek részesedése 7,0 százalék volt (+ 0,2 százalékpont). A mezőgazdaság kibocsátásának volumene az előző két év növekedését követően 3,0 százalékkal csökkent. Ez a növényi termékek kibocsátásának változatlan áron mért 8,6 százalékos csökkenésének tudható be, az állattenyésztés kibocsátásának volumene ugyanis 5,7 százalékkal bővült. Ez utóbbin belül az élő állatok kibocsátása 6,8 százalékkal, az állati termékeké 3,5 százalékkal nőtt változatlan áron.
A mezőgazdasági termelői árindex 2015-ben nem változott érdemben (0,4 százalékkal nőtt), de az egyes termékcsoportokon belül jelentős volt az ármozgás. A növényi termékek ára 6,4 százalékkal emelkedett, amely mögött nagyrészt a kukorica, a repce, a napraforgó és az alma áremelkedése állt. Ezzel szemben állatok és állati termékek ára 8,4 százalékkal csökkent, meghatározóan a tej és a vágósertés árának visszaesése miatt. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 1,2 százalékkal mérséklődtek 2015-ben, döntő mértékben a takarmányárak és az energiaárak csökkenésének betudhatóan. A mezőgazdasági termelői árak változatlansága és a ráfordítások árainak mérséklődése kedvezően hatott a mezőgazdasági ágazat jövedelmezőségére. A folyó termelő felhasználás (a termelés során felhasznált inputok) költsége és ennek eredményeként a bruttó hozzáadott érték 2015-ben nem változott érdemben. A folyó termelő felhasználás 1470,0 milliárd forintos értéke 0,8 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Az inputok felhasználásának volumene gyakorlatilag az előző évi szinten maradt (+ 0,2 százalék), áruk is csak kismértékben emelkedett (+ 0,5 százalék). A kibocsátás és a folyó termelő felhasználás különbségeként előálló mutató, a bruttó hozzáadott érték 2015-ben 983,5 milliárd forint volt, vagyis az előző évhez közeli magas szinten alakult (- 0,5 százalék). A bruttó hozzáadott érték volumene ugyanakkor 7,8 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége 2015-ben csökkent, de több éves összehasonlításban kedvező értéket ért el. A termelési tényezők jövedelmének 1145,9 milliárd forintos értéke 4,4 százalékkal kisebb, mint egy éve. A nettó vállalkozói jövedelem 2015-ben 704,7 milliárd forint volt (- 8,9 százalék). Ez utóbbi alakulását a munkavállalói jövedelmek 6,5 százalékos emelkedése is befolyásolta. A termelési tényezők jövedelme és a nettó vállalkozói jövedelem 2011 és 2015 között 19,1 illetve 7,9 százalékkal emelkedett. A szántóföldi növénytermesztés eredményeit 2015-ben nagymértékben befolyásolta az időjárás. Az őszi kalászos gabonák fejlődésének kedvezett a 2014 őszén és 2015 májusában lehulló nagy mennyiségű csapadék, és a betakarításnak ideje alatt is száraz mérsékelten meleg idő volt. Ezzel szemben a repceállományokban helyenként nagymértékű pusztulást okozott a belvíz a tenyészidőszak első hónapjaiban. A tavaszi vetésű növények közül leginkább a kukorica termékenyülését rontották a szokatlanul gyakran tapasztalt hőmérsékletcsúcsok és a szárazság júliusban és augusztusban. A nyári aratás kedvező eredménnyel zárult, a magas hozamoknak köszönhetően a kalászos gabonák termésmennyisége 2015-ben elérte a 2014-es igen kedvező eredményeket, az elmúlt öt év átlagteljesítményét pedig mintegy ötödével meghaladta. Az őszi búza termésmennyisége (5,3 millió tonna) enyhén növekedett 2014-hez viszonyítva (+ 1,3 százalék), az elmúlt öt év átlagát pedig 20,2 százalékkal múlta felül. Az őszi árpa 1,4 millió tonnás termésmennyisége 10,5 százalékkal múlta felül a megelőző év és több mint harmadával (+ 33,8 százalék) a 2010-2014 közötti évek eredményeit. Emellett jelentős mértékben nőtt a tritikálé és a rozs betakarított termése is, míg zabból kevesebb került tavaly a magtárakba. Ezzel szemben az aszályos időjárás következtében visszaesett a kukorica termésmennyisége, a terménytárolókba az egy évvel korábban betakarított mennyiségnél 28,8 százalékkal, a vizsgált öt év átlagánál 7,4 százalékkal kevesebb, 6,6 millió tonna termés került. A napraforgót kevésbé viselte meg a forró és csapadékszegény időjárás, a termésmennyiség 1,6 millió tonna volt, amely megközelítette a 2014. évi rekordtermést (- 2,5 százalék) és 14,4 százalékkal meghaladta az előző öt év értékét. A repce esetében jelentősen visszaesett a hozam, ennek következtében 584 ezer tonna repcemagot takarítottak be a gazdák, amely 15,7 százalékkal elmaradt az előző évi rekordterméstől, de 7,9 százalékkal meghaladta a 2010-2014 közötti időszak mennyiségét.
2
A zöldségfélék termelése szempontjából összességében kedvező volt az időjárás, ennek köszönhetően nőtt a legtöbb fontos zöldségféle termésmennyisége, ez alól csak a görögdinnye és a fokhagyma volt kivétel. Az ágazatnak ugyanakkor nagy kihívást jelentett a rendkívül aszályos nyár 2015-ben, ami nagymértékű terméskiesést okozott az öntözetlen területeken. A legnagyobb területen termelt zöldségféle hagyományosan a csemegekukorica, a zöldborsó, és a görögdinnye, a zöldségfélék területének együttesen közel kétharmadát (65,5 százalékát) foglalták el 2015-ben. Csemegekukoricából 479 ezer tonna terményt takarítottak be a gazdák, közel 2,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az előző évinél 7,9 százalékkal több, 94,5 ezer tonna zöldborsót takarítottak be 2015-ben. A görögdinnye termésmennyisége viszont 10,3 százalékkal, 196,0 ezer tonnára csökkent. A legnagyobb gazdasági súlyú zöldségfajok közül a paradicsom és a zöldpaprika termésmennyisége mintegy harmadával emelkedett. A gyümölcsfélék termelése vegyesen alakult. A meghatározó fajok közül csökkent az alma, a meggy, a kajszibarack és az őszibarack, míg a szilva, a körte és a cseresznye esetében nőtt termésmennyisége. A terméskiesés legfőbb oka (a többi növénykultúrához hasonlóan) a nyári aszály, amely nem csak az elöregedett, hanem a korszerű ültetvényekben is kisebb termésmennyiséget eredményezett. A betakarított szőlőmennyiség 2015-ben elérte a 472 ezer tonnát, ami 16,2 százalékos emelkedést jelent a 2014. évi adatokhoz képest. Ez a termésmennyiség átlagosnak felel meg, az emelkedés a 2014-es év kedvezőtlen időjárásával magyarázható. A leszüretelt szőlőből a borászok 2015-ben több mint 3 millió hektoliter bort készítettek, ami 11,2 százalékkal haladja meg a 2014. évi mennyiséget. A megtermelt borok 65,0%-ából fehérbor, 35,0%-ából pedig rozé, illetve vörösbor készült. Az elkészült borok 44,6%-a oltalom alatt álló eredet megjelölésű (OEM) bor, 41,3%-a oltalom alatt álló földrajzi jelölésű (OFJ) bor, míg a fennmaradó része földrajzi jelzés nélküli (FN) bor minősítésűnek felel meg. Az állattenyésztés vegyes évet zárt 2015-ben, mivel bővült a legfontosabb állatfajok többségének állománya, nőtt a termelés volumene, alacsonyak voltak a takarmányárak, ugyanakkor a sertés és tejágazatban nagymértékben, az önköltség alá csökkentek a termelői árak. A tej esetében az orosz embargó, a kínai kereslet csökkenése, az uniós tejkvóta kivezetése és a főbb globális piaci szereplők kibocsátásnak növekedése okozta az árak visszaesését, míg a sertés esetében az orosz embargó közvetett hatása, és az ezzel párhuzamos EU szintű termelésnövekedés áll az alacsony árak mögött. A 2015. december 1-jei állapotokat tükröző adatok szerint éves alapon nőtt a szarvasmarha, a juh, és a tyúkállomány, míg a sertések száma nem változott érdemben. Ez utóbbi újbóli emelkedéséhez a piaci válság megoldása, a termelői árak érdemi emelkedése szükséges. A szarvasmarha-állomány 2011-ben kezdődött növekedése 2015-ben is folytatódott, a KSH december 1-jei adatai alapján Magyarországon a szarvasmarhák száma 821 ezer egyed volt, 2,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz, és 17,7 százalékkal a 2011 végi szinthez képest. A tehéntej termelése 3,4 százalékkal, 1941 millió kilogrammra, a tejfelvásárlás 4,5 százalékkal, 1536 ezer kilogrammra nőtt, ennek köszönhetően a termelés több mint háromnegyedét, 79 százalékát feldolgozóknak, nagykereskedőknek értékesítették a termelők 2015-ben. A tejhozam 4 százalékkal (7704 kilogramm/tehénre) javult egy év alatt. Figyelemreméltó, hogy a tejhozam 2011 és 2015 között 12,5 százalékkal emelkedett, amihez az elmúlt évek beruházásai, technológiai fejlesztései mellett hozzájárult az is, hogy növekedett a tejhasznú tehenek aránya a potenciális tejtermelő állományon belül. A termelékenység növekedése kedvező a nemzetközi versenyképesség szempontjából.
3
A szarvasmarha-állomány növekedésével párhuzamosan élénkült a szarvasmarhavágások száma is. A hazai vágóhidakon összesen 102 ezer szarvasmarhát vágtak le 2015-ben, 12,3 százalékkal többet, mint 2014-ben. Magyarország élőmarha exportja több mint negyedével, 28,6 százalékkal nőtt, elsősorban a Törökországba irányuló vágómarha-, és az Oroszországba irányuló tenyészmarha kivitel bővülésének köszönhetően. A sertésállomány 2015 decemberében 3,124 millió egyedet tett ki, ami 0,4 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A hazai vágóhidak 4 millió 459 ezer darab sertés vágtak, a levágott állatok száma 9,3 százalékkal, élősúlyuk 10,8 százalékkal nőtt. A baromfiállomány 4,4 százalékkal 40,3 millió darabra nőtt az előző év ugyanezen időpontjához képest. A vágóhidakon összesen 198,7 millió baromfit vágtak le 2015-ben, 11,9 százalékkal többet, mint 2014-ben. A levágott állatok élősúlya 10,9 százalékkal 602 ezer tonnára nőtt. A levágott baromfi több mint háromnegyede csirke volt, amelyből 156 millió darabot vágtak, 14 százalékkal többet, mint 2014-ben. A juhállomány 2015-ben ismét nőtt, Magyarországon 1,190 millió egyedet számlált 2015. december elsején, 0,4 százalékkal többet, mint 2014-ben. A mezőgazdaság legnagyobb felvevő piacát jelentő élelmiszeripar teljesítménye 2015ben az előző évihez hasonló mértékben bővült, ennek köszönhetően jelentősen meghaladta a 2011. évi értéket. Az élelmiszeripar kibocsátása 2015-ben folyó áron 2833,4 milliárd forint volt, változatlan áron 4,3 százalékkal emelkedett egy év, és 12,8 százalékkal négy év alatt. Mindez elsősorban az élelmiszeripari vállalatok közvetlen külpiaci értékesítése kétszámjegyű növekedésének az eredménye, ugyanakkor a belföldi értékesítés csak enyhén nőtt. Az élelmiszeripar exportértékesítése 2015-ben 1148,4 milliárd forint volt, változatlan áron 10,4 százalékkal bővült és aránya meghaladta a 40 százalékot. A belföldi értékesítés 2015-ben 1684,1 milliárd forint volt, változatlan áron 1,3 százalékkal több, mint 2014-ben, aránya azonban 59,5 százalékra mérséklődött. Az ágazat vállalkozásainak pénzügyi mutatói 2015-ben tovább javultak. Az adózás előtti eredmény az ötödik egymást követő évben emelkedett, ami nagyrészt az árbevétel, ezen belül meghatározó módon az export növekedésének, anyagjellegű ráfordítások stagnálásának, az egyéb ráfordítások, és a pénzügyi veszteségek további csökkenésének volt köszönhető. 2011 és 2015 között az alaptevékenység jövedelmezőségét kifejező üzemi tevékenység eredménye 45,8 százalékkal bővült, míg az adózás előtti eredmény több mint háromszorosára emelkedett. Az élelmiszeriparban a befektetett eszközök aránya az elmúlt években folyamatos növekedést mutatott, ami a tevékenység jellegéből adódóan kedvező folyamatnak minősül. A jövedelmi mutatók is emelkedtek, és a likviditás ágazati szinten megfelelő. Ugyanakkor az előbbiekben vázolt pozitív tendenciák ellenére az élelmiszeripar továbbra is problémákkal küzd (többek között elavult technológia, munkaerőhiány), ezért az ágazat kiegyensúlyozott és tartós fejlesztéséhez további célzott intézkedésekre van szükség. A mezőgazdasági beruházások csökkentek 2015-ben. A gazdálkodók összesen 221,2 milliárd forintot költöttek fejlesztésre, folyó áron 29,5, volumenben 30,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ez elsősorban a két éven át tartó nagymértékű fejlesztési hullám következtében kialakult magas bázisnak, a beruházási támogatások programozási ciklusváltáshoz köthető csökkenésének, valamint a társas vállalkozások földforgalmi szabályozásra visszavezethető óvatos üzleti magatartásának tudható be. Az élelmiszeripari beruházások is csökkentek, ennek ellenére az elmúlt évek második legmagasabb értékét költötték fejlesztésekre az élelmiszeripari vállalkozások. Az ágazat beruházásai folyó áron 131,0 milliárd forintot tettek ki, volumenük a 2014-es 34,6 százalékos bővülés után 2015-ben 17,0 százalékkal csökkent, ezen belül jelentősen csökkent a gépberuházások volumene. Az élelmiszeripari beruházások volumene 2011 és 2015 között összességében 17,4 százalékkal növekedett.
4
A mezőgazdasági foglalkoztatás 2015-ben dinamikusan, a nemzetgazdaság egészét meghaladó mértékben bővült, ennek köszönhetően több mint 200 ezer embernek volt a fő jövedelemszerző tevékenysége. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, halászatban foglalkoztatottak száma 2015-ben 203,2 ezer főre emelkedett, egy év alatt 13,6 ezer fővel, 7,2 százalékkal bővült. A mezőgazdaság foglalkoztatásának a döntő többségét a versenyszféra adta, és a növekedés is szinte kizárólag ehhez a szegmenshez köthető. A mezőgazdaságban nem jelentős a heti néhány órás foglalkoztatás, a foglalkoztatottak többsége legalább heti harminc órát dolgozik. A heti 30-59 órát dolgozók a foglalkoztatottak több mint négyötödét, a több mint heti 60 órát dolgozókkal együtt mintegy kilenctizedét adták. Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma 2015-ben enyhén mérséklődött, ugyanakkor az előző két év dinamikus emelkedésének köszönhetően meghaladta a 2010. évit. Az élelmiszeripari vállalkozások 2015-ben 140,3 ezer főt foglalkoztattak, 2,7 ezer fővel, 1,9 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben. Az ágazat foglalkoztatása azonban 2013-ben és 2014ben is erőteljesen növekedett, ezért 2015-ben 16,7 százalékkal, 20,1 ezer fővel meghaladta a 2011. évit. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban foglalkoztatottak bére a növekedés ellenére még mindig elmarad a nemzetgazdasági átlagtól. Az élelmiszer kiskereskedelem – a kiskereskedelem többi ágazatához hasonlóan – 2015ben tovább élénkült. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,6 százalékkal nőtt az értékesítés volumene 2015-ben. A növekedésben a gazdaság teljesítménye, a reáljövedelmek emelkedése és az üzemanyagárak csökkenése mellett jelentős szerepet játszott az online pénztárgépek piactisztító hatása is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó. Az agrárexport a több szempontból is kedvezőtlen nemzetközi piaci és politikai helyzet ellenére (orosz embargó, sertés- és tejpiaci válság, a geopolitikai válságok és az alacsony olajár keresletcsökkentő hatása) 2015-ben újra bővült, és ismét megközelítette a 8 milliárd eurót. Az agrártermékek kivitelének értéke 7904 millió eurót (+ 2,3 százalék, + 177,2 millió euró), behozatalának értéke 4899 millió eurót (+ 4,9 százalék, + 227,9 millió eurót) tett ki, ennek eredményeként az egyenleg 3005 millió eurós értéke 1,7 százalékkal, 51 millió euróval csökkent. Az export értéke 10,0 százalékkal, az importé 9,2 százalékkal nőtt 2011 és 2015 között, ennek köszönhetően az egyenleg 11,3 százalékkal haladta meg 2015-ben a négy évvel korábbit. Az agrár-külkereskedelem feldolgozottsági fok szerinti szerkezete kedvezően változott az utóbbi években. Az exportban a feldolgozatlan és az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya mérséklődött, a feldolgozott termékeké pedig bővült. A NAV adatai szerint a mezőgazdasági társas vállalkozások jövedelmezősége csökkent 2015-ben, ami mögött meghatározóan a 2014-ből maradt magas szántóföldi növény készletek kifutása, a sertés- és tejpiaci válság, a földhasználat csökkenése, valamint az agrártámogatások csökkenése áll. Az ágazat társas vállalkozásainak összesített eredménykimutatása alapján az üzemi tevékenység eredménye az előző évhez képest 2015-re több mint egyharmaddal csökkent. Az üzemi szintű eredmény csökkenését a termelési érték 0,3 százalékos csökkenése és a ráfordítások 2,7 százalékos növekedése okozta. A termelési értéken belül az egyéb bevételek 7,9 százalékos és az aktivált saját teljesítmény 20,4 százalékos csökkenését az összes értékesítés nettó árbevételének 2,2 százalékos növekedése nem tudta ellensúlyozni. A ráfordítások emelkedése mögött elsősorban az anyagjellegű ráfordítások, kisebb részben a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás áll. A pénzügyi műveletek vesztesége negyedével csökkent, a rendkívüli eredmény pedig csaknem megduplázódott. A
5
fentiek hatására az adózás előtti eredmény 2014-ről 2015-re 35,1 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a társas gazdaságok vagyoni helyzete továbbra is kedvező. 2015-ben növekedett a befektetett eszközök értéke, és aránya, valamint a saját tőke aránya. Az AKI Tesztüzemi Rendszerének adatai szerint a mezőgazdaság jövedelmezősége 2015ben 7 százalékkal lett alacsonyabb, a 2013-as szinttel megegyezően alakult. Ezen belül az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye – kis mértékben – 1 százalékkal, a társas gazdaságoké 28 százalékkal csökkent. Ez a különbség többek között a támogatáspolitika alakulásával, valamint az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek különböző termelési szerkezetével van összefüggésben. A sertés és a tejpiaci válság a gazdasági szervezeteket érintette nagyobb mértékben, mivel ők tartják a sertés és a tejhasznú tehénállomány többségét. A zöldség, gyümölcs, szőlő termelés javuló jövedelmezősége inkább az egyéni gazdaságoknál éreztette hatását. A mezőgazdaságban működő egyéni gazdaságok hitelállományának értéke 106 milliárd forint volt 2015-ben. Az állomány értékének alakulását elsősorban a beruházási- és a hosszú távú forgóeszköz hitelek befolyásolták. Az egyéni gazdaságok hiteleinek mintegy kétharmada a szántóföldi növénytermesztőkhöz kapcsolódott, valamint döntő mértékben forint alapú volt. A mezőgazdaságban működő társas vállalkozások hiteleinek értéke 2015-ben két év emelkedést követően mérséklődött, 366 milliárd forint volt, ami 5,6 százalékos csökkenést jelent az előző évi értékhez képest. A társas vállalkozások hitelein belül a devizahitelek aránya 2015-ben 8,9 százalékra csökkent. Az élelmiszeripari ágazat teljes hitelállománya 2015-ben 397 milliárd forint volt, amelyből az egyéni vállalkozások hitelállománya 7,4 milliárd forintot, a társas vállalkozások hitelállománya pedig 389,6 milliárd forintot tett ki. Az agrár-, vidékfejlesztési támogatások 2015-ben is javították a gazdálkodók pénzügyi és jövedelem helyzetét, ösztönözték beruházásaikat, valamint hozzájárultak a vidéki térségek társadalmi, gazdasági fejlődéséhez. Összesen 792,3 milliárd forint értékben fizettek ki agrártámogatásokat (közvetlen támogatások, piaci támogatások, vidékfejlesztési támogatások, nemzeti támogatások). Kiemelkedő szerepe van az EU által finanszírozott közvetlen támogatásoknak, amelyek 2015-ben a támogatások közel felét tették ki. A Földművelésügyi Minisztérium élt az előleg kifizetés lehetőségével, ami jótékonyan hatott a termelők likviditására. Kedvező, hogy az érzékeny ágazatok fejlődését 2015-ben növekvő mértékben segítették a termeléshez kötött támogatások. A nemzeti támogatások közül érdemes kiemelni, hogy a 2015. évben elindult a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program keretében jelentős többletforrások kerültek biztosításra a munkaigényes ágazatok részére. Ez leginkább az átmeneti nemzeti támogatás, az állatjóléti és állategészségügyi intézkedéseken keresztül teljesült azzal, hogy az előző évekhez képest megemelt keretösszegek kerülhettek meghirdetésre. A 2014-2020-as vidékfejlesztési program támogatásai 2015-ben még nem éreztették hatásukat. Összességében megállapítható, hogy 2015 vegyes eredményeket hozó év volt az agrárgazdaság számára. A mezőgazdasági termelésen belül a szántóföldi növények és a gyümölcsök rendkívüli időjárás okozta terméskiesését ellensúlyozta a zöldségtermesztés, a szőlő-, bortermelés és az állattenyésztés bővülő teljesítménye. Emellett tovább növekedett az élelmiszeripar termelése. Szintén kedvezően változott az agrárgazdaság foglalkoztatása és bővült az agrárexport. Ugyanakkor a tej-, és sertéspiacon kialakult nemzetközi válság miatt az önköltség alá csökkentek a termelői árak. A mezőgazdaság jövedelmezősége 2015-ben mérséklődött, de az utolsó öt év összevetésében kedvezőnek számít. Az agrár-, vidékfejlesztési támogatások, és a kedvezményes hitelprogramok 2015-ben is hatékonyan segítették az ágazatot, termelési és jövedelembiztonságot nyújtva a gazdálkodóknak. Az agrárgazdaság beruházásai viszont jelentősen visszaestek.
6
Az Agrárgazdasági Tanács ajánlásai
1. Az ágazat versenyképességének javítása továbbra is kiemelt feladat. A Tanács javasolja, hogy az Uniós célkitűzésekkel összhangban a vidékfejlesztésen belül a Kormány kiemelten kezelje az innováció, a hatékonyság és a versenyképesség célkitűzéseit. Ennek érdekében fel kell gyorsítani a Vidékfejlesztési Program intézkedéseinek meghirdetését és a pályázatok elbírálását. 2. Nemzetgazdasági jelentőségére való tekintettel a Tanács ismét javasolja az földforgalmi szabályok hatásainak részletes elemzését és nyomon követését. 3. A Tanács egyetért azzal, hogy a korábbi javulás ellenére az élelmiszerláncon belül továbbra is kritikus az élelmiszeripar helyzete. A Tanács fontosnak tartja, hogy az Európai Uniós és nemzeti fejlesztési forrásból az élelmiszer feldolgozó ipar minél nagyobb hányadban részesüljön. 4. A Tanács megállapítja, hogy az eddigi ÁFA-csökkentések hatékonynak bizonyultak a „feketegazdaság” visszaszorításában. Javasoljuk, hogy folytatódjék ez a folyamat, és lehetőség szerint terjedjen ki az alapvető élelmiszerek esetén a termékpályára, a „termőföldtől az asztalig”. 5. A Jelentés jelenleg csak a támogatásban részesülő termelői szervezeteket mutatja be. Javasolja a Tanács, hogy az elkövetkező jelentések tartalmazzák a támogatásban már nem részesülő, de aktív termelői összefogások elemzését is. 6. Az Agrárgazdasági Tanács javasolja, hogy a Jelentés a későbbiekben terjedjen ki a mezőgazdasági foglalkoztatásban egyre nagyobb súllyal szereplő alkalmi foglalkoztatás bemutatására is. 7. Az agrároktatás továbbra is fokozott figyelmet igényel. A szakképzett, magasan kvalifikált munkaerő állomány hiánya egyre nagyobb gondot okoz az agrárgazdaságban. Mind a közép- mind a felsőfokú oktatásban erősíteni kell a gyakorlati irányultságot, illetőleg annak feltételrendszerét. 8. Az ágazati és nemzetgazdasági elemzéseknél egyre kevésbé kerülhető el a mikro- kisés középvállalkozások szerinti szervezeti csoportosítás. Javasolja a Tanács, hogy ennek megfelelően is készüljenek az agrárgazdaság helyzetére vonatkozó elemzések. Budapest, 2016. október 4.
Dr. Székely Csaba, az MTA doktora az Agrárgazdasági Tanács elnöke
7
