Számítógépes korpuszra épülő angol értelmező szótárak Pajzs Júlia Az utóbbi 10–15 évben – mind koncepcionális, mind módszertani vonatkozásban – radikális változást figyelhetünk meg a lexikográfiában. Ez a fordulat, bár elsősorban az angol nyelvtanításban jelentkezett, a nemzetközi gyakorlatban is módosította az újabb szótárak szerkezetét, tartalmát és tipográfiai megjelenését. Az angol világnyelvvé válása arra ösztönözte a szótárkiadókat, hogy egymással versengve igyekezzenek minél több potenciális vásárlót meghódítnai. A célzott vevőkör a középhaladóktól a felsőfokú nyelvismertere törekedők, akiknek anyanyelve és kultúrája teljesen különböző. A sokféle felhasználó várható igényének figyelembe vétele és a modern technika lehetőségeinek kihasználása új műfajú szótárakat teremtett, amelyek egyesíteni próbálják a hagyományos szótárak, enciklopédiák és nyelvkönyvek kedvező tulajdonságait. A számítógép használata nem csupán a szótárak belső szerkezetének jelentős átalakításhoz vezetett, a CD-s kiadások egészen új alternatívákat is kinálnak (például a szavak hangos kiejtése, vagy a címszavak valamennyi toldalékolt alakjának feltüntetése). Ezt a folyamatot néhány - az angolt idegennyelvként tanulók számára szánt – egynyelvű, egykötetes angol értelmező szótár vizsgálatával mutatom be. A szótárírás módszerének erőteljes módosulását egy hagyományosnak tekinthető és egy újabb szótár azonos címszavú szócikkének összehasonlításával kezdem. Oxford Advanced Learners’ Dictionary (Hornby 1974, a továbbiakban: OALD 3): re-pulse // vt [VP6A] 1 repel; drive back (the enemy); (resist) (an attack) succesfully. 2 (not replecable by repel) refuse to accept (sb’s help, friendly offers, etc); discouradge (a person) by unfriendly treatment. n repulsing or being ~ed. re-pul-sion / / n [U] 1 feeling of dislike or distaste: feel repulsion for sb. 2 (phys) (opp of attraction) tendency of bodies to repel each other. Longman Dictionary of Contemporary English (Summers 1995, a továbbiakban: LDOCE 3): re-pulse1 // v [T] formal 1 to defeat a military attack: They attacked with cavalry but were repulsed. 2 if something or someone repulses you, you feel they are very unpleasant: The very thought of his cold clammy hands repulsed me. – see also REPULSIVE (1) 3 to refuse an offer of friendship or help in a way that is rude repulse2 n [singular] 1 formal the act of rudely refusing when someone offers to help you or be your friend 2 technical the defeat of a military attack re-pul-sion / / n 1 [singular, U] a feeling that you want to avoid something or move away from it, because it is very unpleasant 2 [U] technical the electric or MAGNETIC force by which one object pushes another one away from it – opposite ATTRACTION
Melyek a legszembeötlőbb különbségek? Ugyanazt az információt a régi OALD egy szócikkbe sűrítette, amelyet az LDOCE három szócikkben tárgyal. Az oxfordi szótár szerkesztői elsősorban tömörségre törekedtek, ezért első helyen a szó szinonimáját adják meg. Bár természetesen nagyon hasznos, ha egy szótár minden lehetséges esetben megadja a címszó szinonimáját, antonimáját, fogalomköri fölérendelt kategóriáját, értelmezésként ez azonban sokszor nem megfelelő az átlagos nyelvtanuló számára, mivel a repel nem sokkal
1
ismertebb szó, mint az értelmezendő repulse. (A 100 millió szövegszónyi British National Corpusban a repulse mindössze 25-ször fordult elő, a repel pedig 139-szer.) Az értelmezésben használt számos zárójel szintén nem könnyíti meg a nyelvtanulók feladatát. A gyakorlottabb felhasználók ugyan sejtik: ezek némelyike azt jelzi, hogy kevésbé fontos az a zárójeles információ, más esetben vagylagosságot jelöl, esetleg újabb részleges szinonimát különít el. A középhaladó nyelvtanulóknak azonban éppen elég nehéz feladat az is, hogy megértsék az értelmezésként szolgáló – szintén idegen – szavakat. Különösen nehéz, ha ezek nincsenek olyan kontextusban, amely jelentésüket kikövetkeztethetővé tenné. Ha ugyanekkor még különféle információkat tartalmazó, de tipográfiailag egyforma zárójelek sokaságát is helyesen kell dekódolniuk, igen valószínű, hogy néhány többé-kevésbé sikeres kísérlet után inkább a kétnyelvű szótárt részesítik előnyben. A Longman szótárban az értelmezések világosak, érthetők, általában teljes angol mondatok vagy jól formált szintagmák. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben már nem cél, hogy az értelmezés helyettesítse a szót. Ez az elvi megkötés a hagyományos lexikográfusok munkáját nagyban nehezítette, a felhasználó számára pedig azért hátrányos, mert számos meglehetősen körülményes, nehezen értelmezhető definíciót eredményezett. Az értelmezés stílusán kívül figyelmet érdemel a kiegészítő grammatikai információk megadásának módja is. A [VP6A] grammatikai kód feloldása az OALD táblázatában: S+vt+noun/pronoun, azaz semmivel több lényegi információt nem tartalmaz, mint az LDOCE-ban szereplő [T] (tranzitív). Az LDOCE-ban néhány jelentésre egy-két valódi, korpuszon alapuló példamondatot is láthatunk, az Oxfordban viszont a ritkán előforduló példamondatokat a szótár írói alkották, tipográfiailag pedig nem is különülnek el világosan a szókapcsolatoktól. Érdemes még megemlíteni a tilde használatának hiányát az újabb szótárban. Ez megint csak a szótár olvasását könnyíti meg. A továbbiakban bemutatok néhány modern, korpuszalapú angol szótárt, s ennek során elsősorban az általános célú, többé kevésbé hasonló méretű szótárakkal foglalkozom.
1. A COBUILD-szótárak A bevezetőben jelzett “lexikográfiai forradalom” elindítója a COBUILD (Sinclair 1987) szótár volt. Ez az első, számítógépes korpuszon alapuló angol szótár. Első változata egy 20 millió szövegszavas számítógépes korpuszra épült, amelynek tervezésekor arra törekedtek, hogy a lehető legjobban reprezentálják a nyelvtanulók által ismerni kívánt angol szókincset. Ezért körkérdést intéztek a világ angol könyvtáraihoz, melyek a leggyakrabban kölcsönzött könyvek, és elsősorban ezekből vittek be minél nagyobb szövegrészleteket. A gyűjtéssel rendkívül gyorsan haladtak, ahol csak lehetett, használva a modern technika nyújtotta lehetőségeket: számítógépen hozzáférhető szövegek konverzióját, optikai karakterfelismerőket stb. A korpusz alapján mindössze néhány év alatt elkészítettek egy teljesen új felfogású szótárt. A korpuszból vett valódi példamondatokon túlmenően, feltűnő újdonság volt a teljes mondatokkal való értelmezés, ami eleinte igen heves bírálatot váltott ki a lexikográfiai szakemberek körében. Tekintsük meg a szótár repulse szócikkét. repulse // repulses, repulsing, repulsed. 1.If something repulses you, you find it horrible and disguisting and you want to avoid it. EG: Like all the great war photographers he is at once repulsed by what he sees and drawn to it. 2. If an army or a group of people repulses an enemy force, they fight it and cause it to retreat. EG: The raid was swiftly repulsed. 2
V+O: USU PASS = repel
V+O =drive back
A fenti értelmezések még a Longmanben látottaknál is bőbeszédűbbek. Teljesen szokatlan megoldás, hogy a címszót megismétlik a definícióban, így ez bizonyos tekintetben már egy lexikográfus által kitalált példamondatnak is tekinthető, amely egyúttal bemutathatja a szó legjellemzőbb vonzatait az adott jelentésben. A kifejtő értelmezést követik a korpuszból származó példamondatok, amelyek esetenként nehéznek tűnhetnek a kevésbé haladó nyelvtanulóknak. A korpuszt azonban nem csupán példaanyagként használják, a szócikkek strukturálását is az itt talált adatok befolyásolják: a COBUILD-ben az első jelentés az ’undorít, visszataszít’, a második a ’visszaver’, mivel a gyakrabban előforduló jelentéseket igyekeztek a szócikkek elején elhelyezni. A későbbi átdolgozáskor, amikor már nem csupán 20 millió szövegszónyi, hanem tízszer ekkora korpuszra támaszkodhattak, a szócikkek struktúráját tovább alakította a jellemzőnek talált jelentés vagy a példamondatok szintaktikai szerkezete. Ennek következtében az 1-es definíció az 1995-ös kiadásban így alakult:“If you are repulsed by something you think that it is horrible and disguisting and you want to avoid it”, mivel ahogy már a korábbi változatban is jelezték a margón, ennek az igének ebben a jelentésben passzív használata a jellemzőbb. A margó használata látványos módszer a szócikkekben való eligazodás megkönnyítésére. Az első kiadásban a rövidítések feloldását külön bekeretezett szócikkekben találhatjuk meg, betűrendben megfelelő helyükön, az átdolgozottban a szótár elején táblázatban összefoglalva. Mivel a rövidítések többsége találó, könnyen értelmezhetők rendszerint a magyarázat nélkül is, nem úgy, mint korábban az OALD vagy a régi LDOCE grammatikai kódjai. A COBUILD a margón tünteti fel a szinonimákat, antonimákat is. Ez a megoldás nagyban segíti a sokjelentésű szavak bonyolult szócikkeiben való tájékozódást, és véletlenül sem hozza zavarba a nyelvtanulót azzal, hogy értelmezésként ad meg egy éppoly kevéssé ismert szót, mint amit a szótárban eredetileg keresett. Az első COBUILD szigorúan egy szócikkben tárgyalja az egyes címszavakat. Sem a különböző szófajhoz tartozó szavakat, sem a teljesen eltérő jelentéseket nem különíti el. Ezért az összehasonlító vizsgálat azt mutatta (Bogaards 1998), hogy a tájékozódást segítő margón feltüntetett információk ellenére, a nyelvtanulók viszonylag rossz hatásfokkal találják meg a bonyolultabb szócikkekben a ritkább jelentéseket. Ezen a hiányosságon az átdolgozott kiadás valamit javított: a gyökeresen eltérő jelentéseket (pl. second 1. ’másodperc’ 2. ’második’ 3.’kiküldetésbe helyez’) külön szócikkben adja meg. Míg az első változatban a szócikkek struktúrája árnyaltabb – a fő jelentéseken belüli jelentésárnyalatokat (a szótárírásban szokatlan módon) 1.1, 1.2 stb. decimális számozással jelölik – az átdolgozott változatban már csak folyamatos sorszámot kaptak az egyes jelentések. Bár azt a megoldást gyakorlati szempontból jónak tartom, hogy első helyen a leggyakrabban használt jelentést találjuk, a szócikk vége felé pedig a kevésbé használtakat, de ez azt eredményezi, hogy a logikailag összetartozó jelentések akár teljesen elválhatnak egymástól. De még ha közvetlenül egymás után helyezkednek is el, akkor sem árulja el semmilyen külsődleges jel az összetartozásukat. Címszóanyaga méretével arányos (a COBUILD ’87-ben 70.000 címszó van 1700 oldalon, a COBUILD ’95-ben pedig 75.000 címszó 1950 oldalon), szerkezete áttekinthető, alcímszavakat nem használ. Önálló címszavak lehetnek többelemű szerkezetek, gyakori szókapcsolatok is. A szókapcsolatok többségét a szócikkek belsejében találhatjuk meg, ugyanaz a szókapcsolat gyakran több fontos eleménél is megjelenik, azonos definícióval és példával. Ez mindenképpen sokkal könnyebbé teszi a felhasználó dolgát, mint a bonyolult utalózás vagy szókapcsolat-mutató. (Néhány szótár a felhasználó fantáziájára és türelmére
3
bízza: találja meg a szókapcsolatot valamelyik eleménél.) Általában elmondható, hogy a COBUILD vállalja a redundanciát az olvashatóság, könnyen kezelhetőség érdekében. A COBUILD második kiadásában hasznos kiegészítő információ a címszavak többsége mellett feltüntetett gyakorisági mutató, amely üresen hagyott és kitöltött kis rombuszok segítségével jelzi, körülbelül mennyire gyakran fordul elő a korpuszban az adott címszó. Ha egyáltalán nincs mellette ilyen jelzés, kifejezetten ritkán használatos a szó. (Míg a repulse egyáltalán nem kapott ilyen gyakoriság jelölő rombuszt, a repel 1♦-et kapott, tehát egyikük sem túl gyakori, de mint a korpusz adataiból is láttuk, a repel azért valamivel kevésbé ritka.) A gyakoriság ilyen tömör jelzése is jó példa arra, hogy a korábbi szótárakban egyáltalán nem jelzett vagy esetleg valamilyen minősítéssel jelzett információk explicitté váltak az újabbakban. (Az ÉKsz.-ben például esetenként ritk minősítéssel jelölték a ritkábban használatos szavakat.) A szótár számítógépes változatban is megjelent. Ennek fő előnye a nyomtatott változathoz képest, hogy még több példamondatot találhatunk benne. A számítógép jóvoltából többféleképpen is kereshetünk a szótárban, például ráugorhatunk a címszó szinonimájára, antonimájára vagy a margón használt rövidítés feloldására. A szókapcsolatok keresése is lényegesen egyszerűbb, a kapott eredmény bőséges. A “nagy” COBUILD szótáraknak számos kistestvére-unokatestvére és egyéb rokona van. Egy kisebb változat a COBUILD Students’ Dictionary, amelynek címszó- és példaanyaga természetszerűleg szűkösebb. Elsődleges célja, hogy a kevésbé haladó nyelvtanulóknak (tizenéveseknek) egy az iskolába is elvihető méretű szótárt adjon a kezébe. Ebből a változatból néhány nyelvre ún. “bridge dictionary” is készül(t) (pl. olasz, cseh, litván): ezek az angol értelmezés mellett vagy helyett közlik az adott nyelvű megfelelőt is. A COBUILD Pocket Dictionary feltehetőleg a gyakran utazók számára készült, hogy útközben se kelljen nélkülözniük otthon megszokott szótárukat. Izgalmas kísérletnek tűnik a COBUILD Dictionary of Idioms és a COBUILD Dictionary of Phrasal Verbs. Ezek már a kifejezetten igényes, magas szintű ismeretekre vágyó felhasználók számára készült speciális összeállítások. Mindegyiknek alapja ugyanaz a Bank of English korpusz, amely a kezdeti 20 millió szövegszó helyett ma már több mint 300 milliót tartalmaz. A COBUILD collocations a korpuszból nyert leggyakoribb szókapcsolatokat tartalmazza, csak CD-n publikálták. A COBUILD honlapján tájékoztatást kaphatunk valamennyi aktuálisan megrendelhető szótárukról, ezen kívül a korpuszból 40 sornyi mintakonkordanciát kérhetünk bármely szóról. Ha előfizetünk, a teljes korpusz konkordanciáihoz hozzáférhetünk. Emellett különféle játékokkal vonzzák az érdeklődőket: a definíciós játékban kitalálhatjuk, hogy az értelmezés melyik címszóra vonatkozik. A nap idiómája egy-egy közkeletű szókapcsolat alapos elemzése, korpuszbeli példákkal alátámasztva.
2. A Cambridge-szótárak A Cambridge International Dictionary of English (Procter 1995, a továbbiakban:CIDE) a nyelvkönyvekre és tudományos művek megjelentetésére specializálódott kiadó első értelmező szótára. Méretében és számos jellemzőjében első pillantásra emlékeztet a COBUILD szótárra, néhány vonatkozásban azonban gyökeresen eltér tőle. A hasonlóság az, hogy szintén egy 100 millió szavas korpuszon alapszik, ez azonban a Cambridge kiadó saját korpusza. A szócikkekben a példamondatok száma még bőségesebb mint a COBUILD-ben. A legfeltűnőbb az eltérés az önálló címszavak választásában és a szócikkek belső struktúrájában. A CIDE erősen bokrosítva prezentálja a címszavakat, így például a farmer szó a farm alcímszava. Ez, bár lexikográfiailag indokolható, a felhasználók szempontjából korántsem
4
ideális megoldás: többször előfordult velem, hogy azt hittem, nincs benne egy szó a CIDEben, mivel nem az ábécé szerint megfelelő helyén volt, hanem alcímszóként valahol. Tipográfiailag csupán annyiban térnek el az alcímszavak a főcímszavaktól, hogy két leütéssel beljebb kezdődnek, ez a különbség, ha gyorsan próbál keresni valamit az ember, nem elég feltűnő ahhoz, hogy egyértelművé tegye: most egy időre megszakad az ábécérend, és később majd újra kezdődik. Illusztrációként tekintsük meg ennek a szótárnak repulse szócikkét is: re-pulse obj /s/ v[T] fml to succesfully stop (esp. an attack, or to push away or refuse (someone or something unwanted) • The enemy attack was quickly repulsed • Guards has to repulse looters from the damaged shops • Better for a child to offend a genuinely kind stranger than risk danger by being to polite an advance • If something repulses you, it causes you to have a strong feeling of dislike, disapproval or disgust: We’re not compatible – he likes all the things that repulses me ° The touristst were repulsed by the filthy conditions. re-pulse /s/ n[C] • The author tells the story of the conflict, from the repulse of the first offensive to the end of the war in June. re-pul-sion / / n[U] • His badly scarred face produced an involuntary feeling of repulsion (=disgust) in her • (specialized) The force in the physics that pushes two objects apart is called repulsion: magnetic repulsion re-pul-sive /siv/ adj • If you say that something or someone is repulsive, you mean that you feel they are very unpleasant: What a repulsive old man! ° I think rats and snakes are repulsive and disgusting Mint látjuk, nemcsak a szócikkek bokrosításában jelent valamelyest visszatérést a hagyományosabb szótárakhoz, az értelmezések stílusa is átmenetet képez a COBUILD és a régi Oxford között: kicsit kevésbé nehézkes mint az Oxford, mértékletes a különféle jelentésű zárójelek használatában, és látható, hogy nem zárkózik el teljes mondatos, COBUILD stílusú értelmezésektől sem. A definíciók megfogalmazásánál, a Longman szótárakhoz hasonlóan, egy 2000 szóból álló zárt listát használtak. Ennek elemeit úgy próbálták összeállítani, hogy minél gyakoribbak, közismertebbek legyenek, és ugyanazt jelentsék a brit angolban mint az amerikaiban. Kerülték a régies szavakat és azokat, amelyek idegen nyelvekben más jelentésűek. A zárt értelmező szólista használata megkönnyítheti a felhasználók dolgát (hiszen nem sokra mennénk vele, ha a korábbi példánál maradva a repulse értelmezése pusztán a repel lenne a megfelelő jelentésben, a repel-lé meg a repulse). Az is tény azonban, hogy a lexikográfusoknak nehezebb csupán bizonyos szavakat használva írni könnyen érthető, egyértelmű definíciókat, hiszen éppen a leggyakoribb szavak a legpoliszemikusabbak. A többjelentésű szavakat több önálló szócikkben tárgyalják. Ilyenkor a szócikkek elején kis “jelzőtáblák” utalnak az adott jelentésre (pl. coach TEACH ), itt tüntetik fel a szó szinonimáját vagy egy fogalomkörileg kapcsolódó szót, szókapcsolatot. A több szócikkre bontásnál elsődleges szempont a jelentés, nem pedig a szófaji kategória. Például a feed szót két szócikkben tárgyalja: az elsőben a ’táplál’ igét és ennek alcímszavaként a ’táplálék’ főnevet, míg a másodikban a ’beletesz’ a fő igei jelentés, és ennek alcímszava a kapcsolódó főnévi jelentés. A szókapcsolatok megtalálását a szótár végén elhelyezett index segíti. A szótár egyik legérdekesebb újdonsága az ún. “hamis barát”-lista. Ezek azok a szavak, amelyek egy másik nyelvben hangalakjuk vagy írásképük szerint ugyanolyanok, vagy nagyon hasonlók, de egészen mást jelentenek (pl. a magyarban a szimpatikus egészen mást jelent mint az angol sympatetic, vagy a francia travail, és az angol travel). Az egyes szócikkek végén csak az ország betűjele utal arra, milyen nyelvben van más jelentése,
5
nyelvenként külön oldalon magyarázzák el az eltérő jelentéseket. Sajnos magyar lista nem szerepel a szótárban, míg például cseh igen. Nagyon praktikusak azok a külön bekeretezve kiemelt kiegészítő információk, táblázatok, amelyeket korábban inkább csak nyelvkönyvek vagy más kiadványok tartalmaztak. Néhány példa: igeidők táblázata részletes magyarázattal (melyiket mikor használjuk); hogyan telefonáljunk, mi a neve a tárcsahangnak és a “foglalt” jelzésnek; hogyan kerüljük el az ún. szexista nyelvhasználatot. Az ilyen jellegű pragmatikai és grammatikai információkat korábban szétszórtan nyelvkönyvek, enciklopédiák, kultúrtörténeti tanulmányok, esetleg nyelvi vagy egyéb illemtankönyvek tartalmazták. Bár a szótárírók néhány évtizeden át igyekeztek minél inkább tisztán tartani a szótári műfajt az enciklopédikus ismeretek kihagyásával, úgy tűnik, a felhasználók kényelmesebbnek tartják, ha lehetőleg egy könyvből minél többet megtudhatnak abból, amire az adott nyelv tanulásakor szükségük lehet. Szemben a COBUILD-del, amelyben egyáltalán nincs illusztáció, a CIDE igen gazdag képanyagot is tartalmaz. Bár sok szótáríró úgy tartja, a képek az enciklopédikus kiadványokba valók, a nyelvtanulók számára nagyon hasznosak és élvezetesek ezek a segédletek. Az egyre könnyebben kezelhető és érthető szótárak egyik célja, hogy a tanulókat átszoktassa az egynyelvű szótárra, ezért semmiképp sem helyteleníthető a képekkel való “felhasználócsábítás”. Grafikus illusztrációkkal ábrázolják például a rokonsági kapcsolatok elnevezését, használati útmutatásokkal kiegészítve (családon belül nem szokás a step father ’mostoha apa’ kifejezés használata), az autóvezetéssel kapcsolatos kifejezéseket stb. A Cambridge szótár amerikai korpuszra épített változata a CDAE (Landau 2000). repulse /s/ v [T] to succesfully stop (esp. an attack), or to push away or refuse (someone or something unwanted) • The enemy attack was quickly repulsed • If something repulses you, it causes you to have a strong feeling of dislike or disgust. repulsion / / n [U] • When she was pregnant, certain foods produced a feeling of repulsion in her. repulsive /siv/ adj causing a feeling of strong dislike or disgust • The movie contains a repulsive scene that lingers on the vicious beating of a helpless woman. Főbb elveiben követi az eredeti változatot. Mérete lényegesen kisebb (a CDAE-ben 40.000 címszó található 1000 oldalon, míg a CIDE-ben 50.000 címszó 1700 oldalon). Láthatóan nem elsősorban a címszavak mennyiségével takarékoskodtak, inkább a példamondatokból adnak kevesebbet, rövidebbet. A szócikkek strukturálásának elve hasonló: szintén bokrosít. A jelentések azonosítására ez is kis “jelzőtáblákat” használ. A jelentések sorrendje azonban sok esetben jelentősen eltér, ha az amerikai korpusz alapján ez látszik indokoltnak. Feltűnnek olyan jelentések is, amelyek a CIDE-ben egyáltalán nem fordulnak elő, és az értelmezések is mások, amikor ezt az amerikai szóhasználat indokolja. Az információs táblázatok, kiemelések is különböznek a brit kiadástól. Az amerikai részletesen elmagyarázza például, hányféleképpen beszélhetünk időpontokról, időszakokról. Egy másik táblázatban összefoglalja, kit milyen helyzetben hogyan szólíthatunk meg. Ez a szótárváltozat is tartalmaz képeket. A Cambridge szótárakból is jelent meg külön idiómaszótár, igevonzat-szótár, kiejtési szótár. Valamennyi megtekinthető, lekérdezhető a Cambridge kiadó honlapján. 3. A Longman szótárak
6
A Longman szótár (Procter 1978) elsőként alkalmazott 2000 szavas értelmező szóállományt, amiért eleinte számos kritika érte (pl. Jansen et al. 1987), mivel a szótáríróknak akkor még nem volt gyakorlatuk a szűkített szólista megfelelő használatában. Ahogy Rundell tanulmánya rámutat (Rundell 1999), a disreputable szó értelmezése az első változatban having a bad name ’rossz nevű’ volt, ami egész egyszerűen rossz definíció, az új LDOCE-ban már így van:a disreputable person or organization is not respected because they are thought to be involved in dishonest or illegal activities ’A rosszhírű személyt vagy intézményt nem respektálják, mivel úgy gondolják, hogy becstelen vagy illegális tevékenységet folytat’. A kötött szókészlettel való értelmezést ugyanúgy külön meg kellett tanulnia a lexikográfusoknak, mint a korpusz megfelelő használatát. A Longman szótárak korpuszon alapuló átdolgozása először egy egészen új szemléletű szótár volt: a Longman Language Activator (Summers 1993). Fülszövege szerint az első olyan szótár, amely a nyelvi kreativitást segíti elő. A szavakat néhány alapvető fogalom köré csoportosítja, megadja az alapszavak főbb jelentéseinek szinonimáit és rokonértelmű elemeit, és ami a legfontosabb, igen részletesen elmagyarázza, melyiket milyen körülmények között használhatjuk, korpuszbeli példamondatokkal is segítve a pontos megértést. Korábban a Longman Lexicon volt valamelyest hasonló jellegű, nyelvtanulóknak szánt fogalomköri szótár, az Activator azonban sokkal részletesebb, könnyen áttekinthetők a bonyolultabb szócikkek is. A nyomtatott változat egyetlen komoly hiányossága, hogy kicsit nehézkesen találhatjuk meg a szavakat, mivel nem az ábécérend a fő rendező elv. Utalószócikkek segítenek ugyan az eligazodásban, de véleményem szerint ez az a szótár, amit kizárólag a CD-vel együtt volna szabad árusítani. A példánknál maradva: a repulse szó nincs meg a szótárban, csak a belőle képzett repulsive, amit a disgusting és az ugly főcímszavak alatt tárgyal. Ezt a szótárt elsősorban az igényes nyelvtanulóknak ajánlhatjuk, akik esszéíráskor vagy előadásra készülve szeretnék minél árnyaltabban, sokszínűbben kifejezni magukat. Az Activator első változata méretében a COBUILD-hez és a CIDE-hez hasonló (1600 nagy oldal), időközben kiadták a rövidebb, iskolába is vihető Essential Activatort is (Summers 1997). Az első Activator megjelenését követően elkészült az LDOCE harmadik, jelentősen átdolgozott kiadása is (Summers 1995), amelyen jól látszik mind az Activator, mind a COBUILD és CIDE hatása is. Ez az első olyan LDOCE, amely korpuszra épül, elsősorban a több kiadó által közösen gyűjtött British National Corpus-ra. Az értelmezésekben megtartották a jól bevált definiálólistát, csak ezt már sokkal könnyedebben használják. Mint a cikk elején idézett szócikkben láthattuk, teljes mondatos értelmezéseket is írtak. A példamondatok száma valamivel kisebb, mint a COBUILD-ban vagy a CIDE-ben, viszont a szótár mérete is kisebb egy árnyalattal (1700 oldal). Egyik legszembeötlőbb vonzó tulajdonsága a bonyolult szócikkek áttekinthetővé tétele: a különböző jelentéseket feltűnő, nagybetűkkel írt és vastagon szedett “jelzőtáblák” azonosítják. A különösen bonyolult, sokjelentésű szavak elején egy külön kiemelt tartalomjegyzék segít tovább a keresésben. Ilyen esetekben a jelentések számozása szokatlan: a főbb jelentéseket egy bekarikázott számmal jelöli, amelytől függetlenül halad egy folyamatos jelentésszámozás a szócikken belül. A címszavak jelentős részét több szócikkben tárgyalja, itt a szétbontás alapja a szófaji besorolás (például az express 4 külön szócikk: ige, melléknév, főnév, határozó). Érdekes újdonság a gyakorisági információk finomabb közlése: míg a COBUILD-ből csak azt tudhattuk meg, körülbelül mennyire gyakori az adott szó, itt azt is feltüntetik, milyen gyakori a beszélt és az írott nyelvben. (Például a reply szó igeként a 3000 leggyakoribb szó között van a beszélt nyelvben, a 2000 leggyakoribb között az írottban, míg a reply főnévi használatában éppen fordított a helyzet.) Egyes szavaknál külön kis táblázat foglalja össze a hasonló vagy azonos jelentésű szavak használatát az amerikai és a brit, az írott és a beszélt
7
nyelvben (pl.: a szemét jelentésű rubbish, garbage, trash). Táblázatban illusztrálja egyes szavak leggyakoribb kollokációit is. Hasonlóan a CIDE-hez, külön kis nyelvtani, használati összefoglaló taglal egy-egy fontosnak tartott kérdést. (Például részletesen elmagyarázza, mikor jelöljük helyzetünket a place, position, location, spot szavakkal). Grafikus illusztrációkban is bővelkedik, ezek egy része színes, így még valószínűbb, hogy az ifjabb nyelvtanulók is örömmel forgatják. A képek általában valóban funkcionálisak: mennyivel könnyebb például a gyümölcsök nevét egy színes kép alapján megjegyezni, mint szótárban érthetően és precízen definiálni. A tipikus angol sportok gyakori szakkifejezéseit is színes képekből ismerhetjük meg. A szótárt elsősorban a CD-s változattal együtt árusítják, amit követendő példának tartok. A CD fő előnye, hogy nem csupán ábécében kereshetjük a szavakat, hanem a szócikkekben feltüntetett szinonimákra, utalásokra közvetlenül átugorhatunk, közben azért nem tűnik el képernyőnkről az eredetileg keresett szó. (Egyébként a szócikkben előforduló bérmely szóra kereshetünk, de a szinonimákra és utalásokra gyorsabban.) Külön kiemelendő, hogy az igéknél egy kattintással teljes paradigmájukat megjeleníthetjük. Amennyiben kép is tartozik egy szóhoz, az is feltűnik a képernyőn. A CD képanyaga lényegesen gazdagabb, mint a szótáré, hiszen itt a hellyel jóval kevésbé kell takarékoskodni. Számítógépes szótáraknál megszokott, hovatovább elvárt, hogy a címszavakat hangosan is megjelenítse. Ha semmi egyéb előnye nem lenne a CD-s változatnak, már ez önmagában megérné megvásárlását. 4. Az Oxford Advanced Learner’s Dictionary Bár a bevezetőben kritikusan szóltam a hagyományos OALD-ről, ennek legfrissebb, hatodik kiadása már ötvözi magában az Oxfordtól megszokott hagyományos alaposságot a nyelvtanulóknak szánt modern szótárak minden előnyével. re•pulse /rls/ verb [vn] (formal) 1 [usually passive] to make sb feel disgust or strong dislike SYN r repel: I was repulsed by the horrible smell. 2 to fight sb who is attacking you and drive them away repel: to repulse an attack / invasion / offensive SYN 3 to refuse to accept sb's help, attempts to be friendly, etc: Each time I tried to help I was repulsed. She repulsed his advances. Melyek a főbb változások az OALD4-hez képest? Eltűntek az értelmezésből a zárójelek, nincs tilde a szócikkben. Az értelmezés mondatszerű, csak a somebodyt rövidíti, ez azonban nem zavarja a megértést. Átvették a definiáló szókészlet alkalmazását a Longmantől. A szinonimát külön megjelöli, így világos, hogy ez nem része az értelmezésnek. Megjelentek a korpuszbeli példamondatok is, amelyeknek alapja ugyanaz a British National Corpus, amelyet a Longman is használ. A szótárban található kiegészítő információk is érthetőbbek, könnyen áttekinthetők. A nyelvtani kódok a COBUILD-hez hasonlóan egyszerűek, kis keretekben találhatók általában közvetlenül a jelentésszám után. Igényes megoldás, hogy az idiómákat külön kóddal jelölik.
8
A szócikkek belső struktúrája meglehetősen hasonló a régi OALD-hez: egy szót egy szócikkben tárgyalnak akkor is, ha több szófajú, és nagyon különböző jelentései vannak, még olyan esetekben is, amikor a régi változat több szócikkre bontotta a szót. A jól látható szinonimák, “jelzőtáblák” és nyelvtani kódok azonban segíthetnek a bonyolultabb szócikkekben való tájékozódásban. Lényegesen kevésbé él azonban a bokrosítás módszerével, mint a régebbi változat (egy 40 címszónyi mintából 12 korábban alcímszó volt). A Longman és Cambridge szótárak mintájára különféle kiegészítő táblázatokat tartalmaz: összeveti például, mikor használjuk a gyorsaságot kifejező fast, quick, rapid szavakat, legjellemzőbb kollokációikat. Felsorolja a fat szinonimáit ’kövér’ jelentésben, részletes eligazítást ad, hogy melyiket milyen helyzetben használhatjuk, átvéve ezzel a Longman Activator funkcióját. Újdonság a fonetikai jelek feloldásának könnyítésére szolgáló alsó sor a lap alján: itt végigfut a fonetikai ábécé, egy-egy rövid példaszóval emlékeztetve feloldásukra. Honlapjukon ismertetik a CD-n megjelent változat előnyeit: természetesen mindent tud, amit a Longman-CD, ezen kívül lehetőséget ad a helyes kiejtés gyakorlására is: nemcsak meghallgathatjuk a szó jó kiejtését, hanem felvehetjük a sajátunkat, visszahallgathatjuk, és addig próbálgathatjuk, amíg hasonlóvá válik az eredetihez. A nyelvtanulás segítéséhez még gyakorlatokat, keresztrejtvényeket, játékokat is raktak a CD-re. 680 kép és 80 videófelvétel, színes térkép (az országok nevének hangos kiejtésével) teszi még vonzóbbá ezt a kiadványt.
Összefoglalás A nyelvtanulóknak szánt értelmező szótárak nagymértékű átalakuláson, stílusváltáson mentek keresztül az elmúlt másfél évtizedben. Ennek egyik legfontosabb eleme a számítógépes korpusz használata. Mint láttuk, sok szempontból különböznek egymástól a végtermékként keletkező szótárak, akár annak ellenére is, hogy ugyanazon a korpuszon alapulnak. Egy dologban azonban feltétlenül megegyeznek: egyaránt versengenek a felhasználókért. E versenyben elsődleges helyet foglal el az értelmezések stílusának leegyszerűsítése, könnyen olvashatóvá tétele, bőbeszédű, egész mondatos vagy mondatszerű szerkezetek segítségével. A modern nyomdatechnikai lehetőségek alaposan átgondolt, de látványos végeredményt nyújtó alkalmazásával a szócikkek könnyen áttekinthetővé váltak. Egyre több, eddig csak nyelvkönyvekben megtalálható információt tartalmaznak az új szótárak. A nyomtatott kiadással egyidejűleg megjelentetett számítógépes változatok mindig tartalmaznak valamilyen többletszolgáltatást, a többféle szempontú kereshetőségen túlmenően: vagy a példamondatok száma bővebb, vagy hangos kiejtést hallhatunk, továbbá grammatikai és egyéb segédeszközöket kínálnak. A szótárak közül néhány a CD-s változat mellett on-line lekérdezhető formában is elérhető, egy-egy szó általában előfizetés nélkül kereshető. Az on-line változatot rendszerint folyamatosan karbantartják, így az időről-időre megjelenő újabb kiadás előállítása nem jelent nagyon nagy fáradságot. A szótárkiadás belátható jövője: öt-tíz évenként kinyomtatják a fontosabb szótárak átdolgozott kiadását, amellyel együtt árusítják a CD-t, és ugyanakkor folyamatosan hozzáférhetővé teszik az online szótárakat.
Bibliográfia Boggards, Paul : Scanning long entries in learners’ dictionaries. EURALEX ’98 Proceedings, 1998, University of Liège, p.555-564.
9
Hornby, A. S. (főszerk.) Oxford Advanced Learner’s Dictionary of Current English 1974, Oxford University Press, Oxford (OALD) Hornby, A. S. (főszerk.) Oxford Advanced Learner’s Dictionary of Current English 2000, Oxford University Press, Oxford (OALD) Jansen, J, Mergeai, J.P. and Vanandroye, J. Controlling LDOCE’s Controlled Vocabulary The Dictionary of the Language Learner (A.P Cowie szerk) 1987, Max Niemeyer Verlag, Tübingen, p. 78-94. Landau, Sidney (főszerk.) Cambridge Dictionary of American English, 2000, Cambridge University Press, Cambridge (CDAE) Rundell, Michael (1998) Recent Trends in English Pedagogical Lexicography Intertanional Journal of Lexicography OUP Vol. II. N. 4. p. 315-342. Oxford Procter, Paul (főszerk.) Longman Dictionary of Contemporary English, 1978, Longman, London. Procter, Paul (főszerk.) Cambridge International Dictionary of English, 1995, Cambridge University Press, Cambridge (CIDE) Sinclar, J. & Hanks, P. & all. (szerk) Collins COBUILD English Dictionary 1987, Harper Collins Publishers, London (COBUILD) Sinclar, J. (főszerk.) Collins COBUILD English Dictionary 1995, Harper Collins Publishers, London (COBUILD) Summers, Della (főszerk.) Longman Language Activator, 1993, Longman, London. (Activator) Summers, Della (főszerk.) Longman Dictionary of Contemporary English, 1995, Longman, London. (LDOCE) Summers, Della (főszerk.) Longman Essential Activator, 1997, Longman, London. Honlapok Cambridge: COBUILD: Longman: Oxford:
http://www.cup.cam.ac.uk, http://www.cup.org
http://www.cobuild.co.uk http://www.longman-elt.com/dictionaries http://www.oup.co.uk/elt/oald
10
