Számítógépes karbantartás-menedzsment rendszerek (CMMS) (Összeállította: Pék Katalin és Farkasné Antal Anikó, A. A. Stádium Diagnosztikai és Menedzsment Kft.) A publikáció megjelent a Raabe Kiadó karbantartási kézikönyvében (2004.)
1. Mi a CMMS? A CMMS (Computerised Maintenance Management System – Számítógépes Karbantartás Menedzsment Rendszer) egy gyűjtőfogalom, több ezer konkrét termékkel. Mint a neve is mutatja, elsősorban a karbantartási vezetők munkáját segíti a naprakész adatokon alapuló döntések meghozatalában. Sokan egyfajta katalizátornak tekintik a versenyelőny elérésében. Sajnos Magyarországon még egyelőre a vállalati informatika legelhanyagoltabb területe, bár az utóbbi időben egyre többen kezdik felismerni a jelentőségét. Egy ismert megállapítás szerint „ami nem mérhető, az nem is irányítható”, márpedig a CMMS kiváló eszköz a karbantartási teljesítmény mérésére – azoknál a vállalatoknál, ahol alkalmazzák. Tudnunk kell azonban, hogy a szoftver csupán egy eszköz, amely hihetetlen mértékben segíti, de önmagában nem javítja meg a karbantartást. Bevezetése előtt át kell gondolni és rendbe kell tenni a karbantartási rendszert, mert ennek hiányában csak a rossz információkat áramoltatjuk – minden eddiginél nagyobb mértékben. („A tehéncsapásra betonutat húzunk”.) A CMMS alapvetően tehát nem egy karbantartási rendszer, helyes működtetésével azonban a vállalat olyan átgondoltságot és rendszerességet ér el, hogy az már gyakorlatilag rendszernek nevezhető. A teljesség kedvéért itt említjük meg a szintén gyűjtőfogalomként használt EAM definícióját is: Enterprise Asset Management System, azaz vállalati eszközmenedzsment rendszer. Ez az egyszerű CMMS-nél annyival több, hogy nemcsak a karbantartási folyamatokat kezeli kifinomult módon, hanem a vállalati anyagmenedzsmentet, könyvelést és a személyzeti kérdéseket is lefedi. A harmadik szint pedig az ERP, azaz Entreprise Resource Planning rendszerek. Magyarul integrált vállalatirányítási rendszereknek nevezzük őket, ezeknek csak kis szeletét képezi a karbantartást kezelő modul. Erről a kérdésről később bővebben is szót ejtünk. Miért szükséges a CMMS, ha a karbantartás eddig is működött, nélküle is jól ment a milliárdos értékű gyár? – teszik fel sokan a kérdést. Valójában nem az a probléma a vállalatok jelenlegi karbantartási (és termelési) rendszerével, hogy azok nem működnek. Nem elég hatékonyan működnek. A kép nem fekete vagy fehér, hanem árnyalt. [1]
1
1. ábra Mi mindent kellene a karbantartási vezetőnek észben tartania? [2]
Gondoljuk át, hogy mi mindenre kell a karbantartás vezetőjének ügyelnie! Az 1. ábra a karbantartási munkairányítást mutatja be egy modell szerint. Minden egyes téglalap olyan funkciócsoportot és munkát takar, amelyek megtervezése, irányítása, elvégzése igen bonyolult, összetett. Mindezeket a feladatokat napi gyakorisággal, a termelés igényeinek állandó figyelemmel kísérése mellett, a kialakuló váratlan hibák elhárítása közben akár fejben, vagy papíron magas hatékonysággal megtervezni, végrehajtatni, dokumentálni és ellenőrizni szinte lehetetlen, hacsak nem sakknagymester az illető. A kulcsszó itt is a hatékonyság. Ez az a tényező, amit ha komolyan veszünk, kikényszeríti a számítógép alkalmazását. (Ráadásul teljesen jogos a kérdés: Ha már a vállalat minden titkárnőjének van saját gépe és munkáját segítő szoftvere, akkor miért a karbantartási vezető marad ki?) A CMMS története kb. 20-25 évre nyúlik vissza. A kezdeti változatok célja a karbantartási munkák jobb szervezése és követése volt. Napjainkra a CMMS feladata jelentősen megváltozott és sokoldalúbbá vált.
2. Mit várhatunk el a CMMS alkalmazásától? A CMMS végtelennek tűnő céljai közül a legfontosabbakat a 2. ábrán szemléltettük. [3.]
2
2. ábra A CMMS legfontosabb céljai és hatásai 2.1. Költségek A felső vezetés leginkább a költségekre gyakorolt pozitív hatást veszi észre és díjazza. A CMMS folyamatosan követi, ellenőrzi és elemzi a költségeket, így a fő kiadások optimalizálhatók és kiszűrhetők. Mind rövid, mind hosszú távon csökkennek a karbantartási, az üzemeltetési és a termelési költségek (mivel pl. kevesebb selejt képződik, csökken az üzemzavarok és sürgősségi hívások száma, az alkatrészbeszerzési költség stb.). Rögtön az elején hadd szerepeljen egy hazai példa, melyet a [4] forrás ír le részletesebben. Az üzemben a gyorsan kopó alkatrészek felhasználását túl magasnak ítélték meg, és célul tűzték ki a felhasználás csökkentését. A cég által használt CMMS adatbázisából nyert adatok alapján a szakemberek elemezni tudták a helyzetet, majd ismereteikre támaszkodva javítottak a konstrukciókon, optimális beállításokat készítettek, dolgozói tréningeket tartottak. Az eredményt úgyszintén a CMMS segítségével mérték, s kontrolltervet készítettek a kedvező eredmény fenntartására. Az adott gépcsoport költségeiből kb. 20 %-ot sikerült ily módon lefaragniuk, amely a teljes termelési költség 10 %-a. 2.2 Karbantartási raktárkészlet A csökkenő költségek egy része az optimális szintre csökkentett raktárkészletből adódik. A raktárkészlet minimum- és maximumszintjének folyamatos vizsgálatával mindig időben, és annyi (azaz nem több) alkatrész áll rendelkezésre, amennyi a munkalapok alapján szükséges, így javul az alkatrészek rendelkezésreállása is. Mindezek a korábbiakhoz képest csökkent raktárkészletben és költségben nyilvánulnak meg. A jól szervezett, pontos nyilvántartással rendelkező raktárak könnyű és gyors elérhetőséget/megtalálhatóságot, az alkatrészhiány miatti állásidő visszaszorulását, valamint jelentős idő- és pénzmegtakarítást eredményeznek. A megtakarítás részben onnan is adódik, hogy a felhasználónak nem kell külön utakat megtennie, telefonokat bonyolítania, hogy megtudja, rendelkezésre állnak-e az adott munkához szükséges anyagok, mivel elég pusztán a rendszerben megnéznie a számítógépén. 2.3. Karbantartás A CMMS javítja a ciklusidőn alapuló karbantartást azzal, hogy segítségével a felhasználók folyamatosan nyomon tudják követni a hibatrendeket, és meg tudják határozni a géptönkremenetelek és nem tervezett javítások fő okait. Ennek köszönhetően a karbantartási tervezés nagymértékben javul, és a megfelelő feladatokat a 3
megfelelő időben végzik el. Ennek további előnye a szolgáltatási színvonal növekedése és a javítási/leállási idő csökkenése. Hosszú távon a szabályozottabb megelőző karbantartási feladatok növelik a berendezések élettartamát, ami egyre kevesebb sürgősségi hívást eredményez. A termelés a nem tervezett leállások idejével fordított arányos módon növekszik, a beszerzési költségek és a külsős szerződések csökkennek. A termelékenység növekedése mérhetővé válik. Növelhető a megelőző és diagnosztikán alapuló karbantartási feladatok aránya. Az ismétlődő megelőző (TMK-jellegű) karbantartási feladatok, vizsgálatok automatikus ütemezése igen egyszerűen végrehajtható a szoftver segítségével. A megelőző karbantartási feladatok munkamennyiségének egyenletes elosztása gondot okozhat olyan feladatok tömegének figyelemmel kísérésekor, mint pl. az éves, szezonális, heti, napi javítás, vagy a hatósági ellenőrzésre való felkészülés. A nem kimondottan időhöz kötött karbantartási feladatok többnyire átütemezhetők olyan időszakokra, amikor a dolgozók munkaleterheltsége kisebb, s ezzel növekszik a munkák hatékonysága. Bár a munkaleterheltség eloszlatása nem tipikus CMMSfeladat, sokat segíthet a módosítások gyors elvégzésében. Összességében a karbantartási részleg teljesítménye növekszik: ha a szervezet szervezett, kevesebb a rendetlenség és pazarlás, a CMMS soha nem felejti el, hogy milyen karbantartási feladatokat ütemeztünk. „A rend hatékonyságot teremt” (Széll Ferenc, Knorr-Bremse Kft.) 2.4. Dolgozók Hosszú távon a dolgozókra is pozitív hatással bír a CMMS, még ha a bevezetés kezdeti szakaszában a szoftver használatával hirtelen leterhelt emberek ezt nem is érzékelik. Helyes és következetes használatával azonban csökken az alkalmazottak leterheltsége (a csökkentett számú üzemzavar eredményeként kevesebb a stressz, a dolgozók büszkék a jobb eredményekre, és arra, hogy modern eszközöket alkalmaznak), illetve a tervezési eszközök használatának eredményeképpen ez a leterheltség is egyenletesebbé válik. Felmérések szerint az átlag cégeknél a karbantartási dolgozók átlagos termelékenysége 25-35% közötti. Ez azt jelenti, hogy egy munkás kevesebb, mint három órát dolgozik effektíven a nyolcból. Ennek oka elsősorban a szervezetlenség, aminek következtében a dolgozó ideje nagy részét felesleges utakra és várakozásra fordítja a termelő munka helyett – ez frusztrációt és fásultságot okoz. A CMMS helyes használatával az időpocsékolás csökken, s nagymértékben megnő a karbantartási munka tervezettsége, szervezettsége. Az oktatások és a hatékony kommunikáció a bevezetés során javítják a csapatszellemet, amiből nemcsak a CMMS profitál, hanem a vállalat egésze, a fejlettebb munkaellenőrzés pedig fegyelmezettebb munkavégzéshez vezet. Emellett magasabb szintű biztonság is elérhető (a gép megbízhatóságával együtt a biztonság is növekszik, a megelőző karbantartási eljárások munkavédelemre vonatkozó részeket is tartalmazhatnak). 2.5. Hozzáférhetó adatok A rendszer adatbázis jellegéből adódó lényeges előny az, hogy egységesedik a karbantartási rendszer, s ezzel csökken a papírmunkára fordított idő. Helyette több idő jut a tényleges feladatok elvégzésére. Csökken a papírmennyiség is, mivel lapok helyett számítógépes rekordokat írunk. Igen fontos az is, hogy MINDEN információ bekerül a központi adatbázisba az eddig rejtőzködő kockás füzetekből, s így minden jogosult felhasználó számára hozzáférhetővé válik – tehát ha a karbantartási vezető szabadságra megy, akkor nem visz magával a fejében minden információt, nem áll le nélküle a munka. A minőségbiztosítási rendszerek elterjedésével egyre fontosabbá válik, hogy sok más folyamathoz hasonlóan a karbantartás is dokumentálhatóvá és visszakereshetővé váljék – kiváló eszköz erre a CMMS. Az ISO-n kívül a törvény is előírhat ellenőrzéseket egyes berendezésekre, melyek ütemezésében és dokumentálásában szintén segít a CMMS. Szintén itt említhetjük meg a folyamatok automatizálásának javulását, illetve a pontos esemény-nyilvántartás és berendezéstörténeti adatok fontosságát. Ezek könnyen és gyorsan rendelkezésre állnak kritikus esetekben is, ennélfogva növekszik a karbantartási információk szintje. A megbízható4
sági elemzések is pontosabbak lesznek: a CMMS a javítások típusa, gyakorisága és a hiba oka alapján követi az elvégzett munkákat és a berendezések történeti adatait, ami alapján lehetővé válik a hibatrendek megállapítása, illetve a hibaokok eliminálása. Mivel a karbantartási vezetők manapság sokkal összetettebb helyzetekkel találják szembe magukat, mint korábban, egyre inkább előtérbe kerül az információk (és azok gyors elérhetőségének) szerepe, így a karbantartás menedzsment szoftvereknek is egyre kifinomultabbaknak kell lenniük e feladatok sikeres támogatásához. A gyors és pontos adatáramlás, a naprakész és pontos jelentések több időt engednek a vezetőknek a gondolkodásra, tervezésre, lehetővé teszik a megalapozott döntések meghozatalát. 2.6. Berendezések A berendezésekhez szorosan kapcsolódó lényeges hatások abból adódnak, hogy a javuló karbantartással a berendezéseink jobb állapotba kerülnek. Ennek következtében csökken az energiafelhasználásuk, nő az élettartamuk, megbízhatóságuk, termelékenységük és a rendelkezésreállásuk, amely a sürgősségi hívások csökkenését eredményezi. A termelés a nem tervezett leállások idejével fordított arányos módon növekszik, a beszerzési költségek és a külsős szerződések csökkennek. A termék minősége is javul, mert a gépek egyenletes működése csökkenti a selejtszámot, s a gépek beüzemelése és üzemeltetése pontosabb. Egy mondatba összefoglalva: minimális ráfordítással érünk el maximális rendelkezésreállást. 2.7. A karbantartás teljesítményének mérése: Az egész CMMS-kiválasztási, bevezetési és használati projekt alapjául egyrészt a legjobb gyakorlatokon, pozitív ROI-on (Return On Investment = megtérülés) és eszközmenedzsmenten alapuló üzleti folyamatok, másrészt a teljesítménymutatók szolgálnak. Ezen mutatók megléte azért fontos, mert ezek alakulásán mérhető le az előrehaladás sikere vagy sikertelensége, ezért kell mérhetővé tennünk a karbantartás teljesítményét, hiszen csak így tudunk hozzáfogni annak megjavításához. Ebben a CMMS óriási segítséget nyújt. Az adatbázis sok rendszerezett karbantartási információt tartalmaz, amely lehetővé teszi a karbantartási teljesítmény mérését a munkaerő termelékenységére, a megelőző karbantartások teljesítésére, a gépleállásokra, a raktárkészlet mennyiségére, forgására, a visszamaradt munkákra, megbízhatóságra stb. vonatkozóan. Azt, hogy a CMMS használatával vállalatunk mennyi nyereséget könyvelhet el, elméletileg onnan tudhatjuk, hogy a teljesítménymutatóink kedvezően alakulnak. Csakhogy ez nem olyan egyszerű kérdés, mint amilyennek látszik. Gyakran előfordul, hogy egy olyan vállalat, amely tudatosan gondolkodik, és a termelékenység növekedése érdekében CMMS-t vásárol és működtet, ezzel egyidőben egyéb projekteket is futtat. Ilyen esetekben nehéz meghatározni, hogy az adott eredményhez vajon milyen arányban járult hozzá a CMMS-projekt, a Six Sigma projekt, netán a TPM (Termelékenység Központú Karbantartás) vagy egyéb fejlesztés… A CMMS bevezetése során egyre nagyobb mértékben jelentkező előnyös hatások valójában mind abból születnek, hogy a számítógépes karbantartás-menedzsment rendszer a karbantartási adatok tengerét (a döntéshozataltól a kivitelezésen keresztül a jelentéskészítésig) könnyen átlátható és használható információvá alakítja. Ahhoz azonban, hogy helyes teljesítménymutatókat nyerjünk, az adatbázisunknak helyes és naprakész adatokat kell tartalmaznia, ezt pedig akkor érhetjük el, ha a rendszert megfelelően használjuk. Továbbá nem elég csak a jelenlegi követelményeknek megfelelnünk, hanem előre ki kell gondolnunk, milyen lehetséges igényekre számíthatunk még feletteseink részéről, és ennek megfelelően kell a rendszert használnunk. [5]
3. Milyen adatokat tartalmaznak a modulok? Míg korábban esetleg elegendő volt csak a munkamegrendelő modul rendszeres használata az eredmények elérésére, addig ma már számos olyan modul áll rendelkezésre, amely támogatja a karbantartói munkát. Lássuk ezek közül a legfontosabbakat: 5
A CMMS alapmoduljai:
Speciális modulok lehetnek pl.:
berendezések
diagnosztikán alapuló karbantartás
dolgozók
energiamenedzsment
munkamegrendelések, munkalapok
project menedzsment
megelőző karbantartási feladatok
oktatás
hátralévő munkák
vonalkód
munkaütemezés
kalibráció
szerződések raktárkészlet beszerzés költségvetés, pénzügy munkautasítások dokumentációk
A CMMS egyik alapfunkciója a karbantartási munkák „adminisztrálása”, így az egyik legfontosabb modul a munkalap avagy munkamegrendelés modul. A program ezeket veszi alapul többek között a költségek (anyag, munkaerő), a berendezéstörténet, a teljesítmény és egyéb fontos paraméterek vizsgálatához. A leglényegesebb rekordok mellett azonban nem szabad elhanyagolnunk azokat az alaprekordokat, amelyek megléte szükséges a munkalap megfelelő kitöltéséhez, gondolunk itt pl. a helyes alkatrész-, dolgozói stb. rekordokra. (Azért kellenek ezek az alapadatok, mert a munkalap elkészítése során már nem kézzel írjuk be a javítandó berendezést, alkatrészt, a munkát végző dolgozót stb., hanem egy listából választjuk ki egy kattintással. Ha a lista hiányos, nyilván nem tudjuk a munkalapot megírni.) Sok CMMS-ben ezeknek az alaprekordoknak is vannak alaprekordjai, melyeket előre ki kell töltenünk ahhoz, hogy pl. a dolgozói rekordot el tudjuk készíteni. (Pl. dolgozói kategóriák; vagy az alkatrészrekordok megalkotásához alkatrészosztályok). Egyes bonyolultabb CMMS-ekkel gyakran előfordul a gyakorlatban egy komoly probléma, miszerint túl sok alaprekord megléte szükséges a legegyszerűbb munkalapok megalkotásához is. Ilyenkor a dolgozóknak egyszerűen nem jut idejük és energiájuk arra, hogy mindezen alapadatokat precízen bevigyék, ezért aztán nem tudják használni, s így kihasználni sem a szoftver nagyszerű lehetőségeit. Gyakran találkozunk ilyen gonddal az összetett vállalatirányítási rendszerek (ERP) CMMS-szerű moduljának használatakor, mivel ezek moduljai egymással szorosan összefüggenek, és előfordulhat, hogy ahhoz, hogy a karbantartási modult használni tudjuk, egy másik, esetleg kevésbé használt, kevésbé részletesen kitöltött modul adatait is előre ki kellene tölteniük; ezt azonban nem mindig teszik meg, aminek a karbantartási modul látja kárát. Egy CMMS-ben a következő típusú képernyőkkel találkozhatunk: Adatbeviteli képernyők: itt visszük be az adatokat a megfelelő mezőkbe, melyekből a program dolgozik. Jelentések, kimutatások: itt nézhetők meg, illetve nyomtathatók ki az adatokból készített, különféle szempontok alapján szűrt és rendezett listák, illetve számolások. Hasznos, ha ezeket a kimutatásokat a 6
felhasználók testreszabhatják. A jelentések lehetnek előre megtervezett, fejléces nyomtatott lapok, más esetekben pedig az adatok valamilyen táblázatkezelőbe (pl. Excel) exportálhatók, ahol a felhasználó igénye szerint tovább dolgozhat velük (ez utóbbi verzió a papírmentességet segíti). Menedzsment eszközök: pl. naptár modul, költségvetéstervező vagy projekteket kezelő modulok – ezek az eszközök nem feltétlenül különíthetők el a jelentéskészítő vagy adatbeviteli moduloktól. Segédeszközök: amelyekkel a programot a cég igényeinek megfelelően testre lehet szabni, bizonyos beállításokat elvégezni. Rendszergazda segédeszközök: ahol a biztonsági mentés, audit, felhasználói jogosultságok stb. beállíthatók.
Ismerkedjünk meg részletesebben néhány fontos modullal! A berendezések modulja általában a következő adatokat tartalmazza:
A berendezés neve, azonosítója, leírása stb.
A gyártó/szállító adatai
Tárolási adatok
A garanciával kapcsolatos adatok
Könyvelési, leltári adatok
Felhasználó által definiált adatok
Esetleg a berendezésre vonatkozó dokumentáció fájlként csatolva
7
3. ábra Egy CMMS berendezés-beviteli képernyője Munkamegrendelések modulja:
Alapadatok, dátumok, mely berendezésen mi a probléma
Felhasználandó/felhasznált anyagok, szerszámok, munkát végző dolgozók, felelősök stb. kijelölése
Ütemezési információk
Kapcsolódó rekordok nyomon követése
Igénylés
Tervezés/jóváhagyás
Végrehajtás
Lezárás
4. ábra Egy CMMS munkamegrendelés beviteli képernyője
Megelőző karbantartási feladatok modulja:
Általános adatok: mely berendezés(ek)en mi a feladat
A munkalap adatai
Az ütemezés gyakorisága, annak alapja (idő vagy mért érték)
A kapcsolódó rekordok (munkaerő, szerződés, alkatrész stb.) nyomonkövetése 8
5. ábra Egy CMMS megelőző karbantartási feladat beviteli képernyője Raktárkészlet modulja:
Alapadatok (alkatrész neve, azonosítószáma stb.)
A gyártó/szállító adatai
Készletmennyiségi adatok
Rendelési adatok
Anyagmozgás nyomon követése
Alternatív megoldások figyelembe vétele
9
6. ábra Egy CMMS raktári moduljának képernyője 4. A CMMS-projekt sémája [6]
7. ábra Egy CMMS-projekt sémája A 7. ábra azt szimbolizálja, hogy a sikeres CMMS-kiválasztási és bevezetési folyamat 5 alapvetően szükséges és egymás után következő lépcsőből áll. Először csak röviden ismertetjük az egyes lépcsőfokokat, majd a szövegben azokat később bővebben is megmagyarázzuk.
10
A CMMS-projekt alapján a legjobb gyakorlatokon, pozitív ROI 1*-on és eszközmenedzsmenten alapuló üzleti folyamatok és teljesítménymutatók állnak. A teljesítménymutatók megléte azért fontos, mert ezek alakulásán mérhető le az előrehaladás sikere vagy sikertelensége. Az üzleti (ideértve a karbantartásit is) folyamatok pontos ismerete nélkül pedig lehetetlen a helyes CMMS-rendszer kiválasztása – ha nem tudjuk, milyen a karbantartási rendszerünk, amit le akarunk fedni a CMMS-sel, akkor nyilván igen nehéz dolgunk lesz, amikor a megfelelő CMMS-t ki akarjuk választani. Elkerülhetetlen lépés, hogy a CMMS-projekt kezdetén a cég gondosan határozza meg a vállalatnál működő folyamatait, szükség esetén tervezze újra, és mindenképpen hangolja össze a kiválasztási kritériumokkal. A folyamatok megismerése után ki kell dolgoznunk egy igénylistát a bevezetendő rendszerrel kapcsolatban. Ezen kívánt funkcióknak szervesen kell illeszkedniük a meglévő folyamatokhoz. A változásmenedzsment biztosítja, hogy a sikeres bevezetés érdekében a szervezet végrehajtja a szükséges változtatásokat. Az emberi oldal által támasztott nehézségeken leginkább hatékony kommunikációval és megfelelő képzéssel lehet segíteni. Az új rendszer lehetőségeit a képzés hangolja össze az üzleti folyamatokkal. Bevezetési terv: a siker érdekében pontos, mindenre kiterjedő bevezetési tervet kell készíteni, és azt következetesen, ámde értelemszerűen betartani és betartatni. Az utolsó alkotóelem pedig a ROI és egyéb teljesítménymutatók mérésével kimutatott siker. Ezek nyújtják az alapot az elért eredmények számszerűsítéséhez.
4.1. A karbantartási folyamatok és teljesítménymutatók meghatározása Az egész CMMS-kiválasztási, bevezetési és használati projekt alapjául a legjobb gyakorlatokon, pozitív ROI-on és eszközmenedzsmenten alapuló üzleti folyamatok és teljesítménymutatók szolgálnak, amint azt már fentebb is kihangsúlyoztuk. A teljesítménymutatóknak számszerűsíthetőknek kell lenniük, és megfogható vállalati előnyöket kell mérniük, mint pl. a még teljesítetlen munkalapok %-a, raktárkészlet forgási sebessége, vagy sürgős munkák száma egy héten belül. Ezek nyújtják az alapot a vállalat által elérhető előnyök számszerűsítésében. Az üzleti folyamatokat pedig azért szükséges pontosan ismernünk, mert enélkül lehetetlen a helyes CMMSrendszert kiválasztani. Pontosan ismernünk kell a munkafolyamatokat és az egyes dolgozói körök feladatát. Ezeket össze kell hasonlítanunk a CMMS-eladó által kínált szoftver funkcióival és lehetőségeivel, hogy kimutassuk köztük az eltérést vagy az átfedéseket, így optimalizálhatjuk a szoftver teljesítményét. A CMMSfejlesztő cég képviselőjének egyrészt el kell magyaráznia a szoftver működési logikáját, folyamatait, majd pontosan meg kell tudnia, hogy nekünk milyen adat mikor és honnan szükséges, esetleg ő maga is ajánlhat a funkció teljesítéséhez szükséges módszereket, technikákat. A résanalízis (idegen szóval: gap analysis) segít a projektvezetőnek meghatároznia azon területeket, ahová a bevezetési folyamat során a változásmenedzsmentnek figyelnie kell. Ha a vállalat ráébred, hogy nincsenek tisztában az aktuális körülményekkel, akkor jelentős, koordinált erőfeszítéseket kell tennie, hogy még a következő lépés előtt megtalálja a válaszokat. Gyakran a szoftvert hibáztatják, amikor egyes alapvető funkciókat nem képes teljesíteni, mint pl. a garancia kezelése vagy bármi egyéb. Amikor a felhasználók felfedeznek egy területen egy hibát, hajlamosak azt feltételezni, hogy az egész rendszer rossz, és ez alaposan aláássa a teljes rendszerbe vetett hitet. Esetenként az is megtörténik, hogy a rendszert leállítják, és helyette vásárolnak egy újat, ami jelentős pénzkiadás. Ráadásul az új program megtanulása újra sok időt igényel. Ezért minden cégnek már a kiválasztási folyamat során felelősséggel kell meghatároznia a meglévő folyamatait, esetleg újraterveznie őket, és össze kell hangolnia a kiválasztási kritériumokkal. Az üzleti folyamatok pontos megismerése után juthatunk el a szó szerinti szoftverkiválasztási fázisba. Itt fel kell állítanunk egy igénylistát, amely átfogóan tartalmazza a rendszer iránt támasztott azon funkcionális és 1
ROI: Return Of Investment, azaz megtérülés
11
egyéb igényeket, amelyek támogatják az üzleti folyamatokat és a legjobb gyakorlatokat. Csak ez lehet az alapja egy jól bevezetett, sikeresen működő rendszernek, s csak ily módon érheti kevés meglepetés a szoftver felhasználóit a későbbiekben. Egy másik megoldás szerint viszont a szoftver megvásárlása után újratervezik a cégen belüli folyamatokat, hogy azok szervesen illeszkedjenek a program erősségeihez. Bármelyik megoldást választjuk is, a lényeg az, hogy a CMMS-t és az üzleti folyamatokat teljes mértékben integráljuk.
4.2. A legmegfelelőbb CMMS kiválasztása az igények ismeretében Jelenleg a piacon több mint 500 CMMS eladó kínálja szoftvereit csak az Egyesült Államokban. Előreláthatólag számuk előbb-utóbb lecsökken, mert a nem globalizálható cégek előbb-utóbb eltűnnek: egy nemzetközi cég az egységes adatrendszer kialakításában érdekelt, azaz sokáig nem viseli el, hogy a vállalati egységes karbantartási rendszertől függetlenül dolgozzanak a hazai vállalatok [1]. A különböző rendszerek igen eltérőek lehetnek attól függően, hogy kis autószerelő műhelyben alkalmazzák-e, vagy több telephellyel rendelkező nagyvállalatnál. Az árak is ettől függően változnak: az 1000 USA dollárnál olcsóbbtól a több mint 1 millió dollárosig. A széles palettáról történő választás – különösen a drágább, nagy rendszereknél – nagy felelősség. Nem szabad elsietni: nagy befektetésként kell kezelni. De tudnunk kell, hogy a CMMS olyan befektetés, amely nem amortizálódik, hanem éppen fordítva: a használat során inkább nő az értéke. Először is vizsgáljuk meg, hogy hogyan mérhetjük fel, milyen igényeket támaszt a szervezetünk a bevezetendő CMMS-sel szemben. Később a buktatók elkerülése című résznél visszatérünk arra, mennyire fontos, hogy ezt a lépést, a szükségletanalízist kellő alapossággal végezzük el, mert a siker nagyon nagy részben ezen is múlik. A szükségletanalízisnél az elsődleges cél a szervezet igényeinek felmérése, a másodlagos cél pedig a papír alapú karbantartás számítógépesíthetőségének meghatározása. Kétféle megközelítés létezik a szükségletanalízisre. 4.2.1.Szükségletanalízis – 1. megközelítés 1. lépcső: a teamek és a tanácsadó testület összegyűlik, és mindenki egyformán közölheti a szükségleteit a rendszerre vonatkozólag. 2. lépcső: működési és menedzsment felülvizsgálatot kell tartani. Fő célja legyen azon működéseket meghatározása a karbantartási feladaton belül, ahol a hatékonyság nőhet a számítógépesítésen keresztül. 3. lépcső: költséghatékonyság tanulmány készítése az alábbi célokkal:
megvalósíthatósági elemzés készítése
költségek meghatározása
várható megtérülések értékelése
a project valódi előnyeinek értékelése 4. lépcső: a CMMS bevezetési terv elkészítése
4.2.2.Szükségletanalízis – 2. megközelítés 1. lépcső: a hosszú távú tervek integrálása, célok, feladatok felállítása 12
2. lépcső: a működés felülvizsgálata a következő 4 lépésen keresztül: Technológiai audit
meglévő rendszerek vizsgálata (amihez a CMMS-t csatlakoztatni kell) munkaállomások, hálózatok, PC-k, nyomtatók, modemek, vonalkódos rendszerek, mainframeek … telekommunikációs rendszer: telefon, e-mail, fax és videokonferencia ...
Munkafolyamat auditja Olyan feladatokat tartalmaz, amelyek automatizálhatók és leírhatók. Minden feladatra készítsünk munkafolyamat-diagramot: határozzuk meg a feladatokat, részfeladatokat, beosztásokat, képzettséget, időket egyénenként, szükséges információkat, a folyamatot követő lépéseket stb. Papírfolyamat auditja Egyszerű jelentések, leírások példáját adja formátummal, adatokkal, számításokkal segít csökkenteni a papírmennyiséget, mivel sok minden a rendszerbe tevődik át. Forrásaudit Meg kell határozni, hogy melyek azok a feladatok, amiket eddig a források hiányában vagy összehangoltságuk híján nem tudtunk megoldani. 4.2.3.A CMMS típusai A saját igényeink alapos megismerése után pedig lássuk, hogy mit is kínál nekünk a piac: A CMMS-piacon különböző jellegzetes szoftvertípusok kialakulása figyelhető meg. Néhány tipikus rendszerfajta illetve csoportosítási kategória [1]:
Iparágspecifikus rendszerek: itt egy példát idéznénk a marketing történetéből. A kutyatápszergyárak élesedő versenyében néhány nagy kezdett kiemelkedni és a kicsik mind nehezebb helyzetbe kerültek. Az egyik apró cég azonban forradalmi újítással állt elő. Némi adalék hozzáadása után megjelent a piacon egy addig még ismeretlen termékkel: külön-külön tápszer kölyök-, vemhes- és idős kutyáknak. A siker minden elképzelést felülmúlt a kis cég ma már egyike a piac vezetőinek (bár az ötletnek azóta már sok az utánzója). A CMMS piacon is előfordul sok hasonló jelenség: újabban több szoftverfejlesztő cég átdolgozza az alaprendszerét egyetemekre, kórházakra, köztisztasági vállalatokra, erőművekre stb. (A magyar olvasó talán furcsának találja, hogy nyugaton az iskolák és kórházak CMMS segítségével tartják karban az eszközeiket, hiszen nálunk ezen intézmények közismerten rossz anyagi helyzetben vannak, és eszükbe sem jut sem pénzt, sem energiát áldozni CMMS bevezetésére. Egy kanadai CMMS-fejlesztő cég igazgatója szerint azonban „éppen azért van szükségük CMMS-re, mert a kevés pénzüket nem pazarolhatják, minden megtakarítás fontos.
Rugalmas vagy merev rendszerek: ez a megközelítés szakmailag tartalmasabb. Egy rugalmas rendszer megvásárlása esetén a szoftverfejlesztő cég a vevő igényeinek megfelelően többé-kevésbé testre szabja a programot, esetleg a program eleve tartalmaz olyan lehetőségeket, amelyekkel a felhasználó maga is testre szabhatja azt. E megoldás komoly hátránya, hogy az alapprogram félévinegyedévi frissítéseikor a módosított programot is frissíteni kell, ami jelentős többletmunkát ró a fejlesztőkre, és komoly anyagi vonzatokkal is járhat. A merev rendszerek nem vagy csak minimális mértékben testreszabhatók. 13
Mindent lefedő vagy célrendszerek: tulajdonképpen vállalatirányítási rendszernek tekinthetők. Hívei szerint a vállalat egy egységes egész, amelynek folyamatait csak egy közös szoftverrendszer képes teljeskörűen követni. Objektíven szemlélve: az adatok valóban egyféle adatbázisban tárolódnak, így könnyen áramoltathatók. Ellenzői szerint azonban: „aki mindent le akar fedni, az semmit sem fed le”. Tapasztalat, hogy az integrált rendszerek (ERP) karbantartási moduljait a végfelhasználók sokan bírálják, mondván, hogy nem karbantartói, hanem informatikai szemléletűek. El kell ismernünk azonban, hogy ha a vállalatirányítási rendszer CMMS-modulja helyett egy külön CMMS-t használnak, akkor több rendszer együttes alkalmazása esetén az adatok áramoltatása bonyolultabb és költségesebb folyamat.
Mint a legtöbb nagy beruházás, a jól bevezetett CMMS is kb. 12-18 hónap alatt térül meg. A megtakarítás - költség arány 3:1-től akár 10-15:1-ig terjedhet. Nem okvetlenül a legdrágább és legtöbbet tudó rendszert kell megvásárolni, hanem azt, amelyik a legjobban illeszkedik az igényeinkhez (funkcionális verseny). Mindazonáltal érdemes olyan szoftvert választani, amely a jelenlegi kívánalmainknál valamivel több funkciót képes teljesíteni, mivel a rendszert több évre vásároljuk, így az igények a külső elvárásoknak illetve a belső fejlődésnek köszönhetően növekednek. Figyelembe kell venni azt is, hogy minden plusz funkció többletkiadást jelent. [5]: A megfelelő rendszer kiválasztásához időt kell biztosítani, ami akár 6-12 hónap is lehet. Az elemzést azonban nem kell túlzásba vinni: óvakodjunk az analízis-paralízistől! 4.2.4. A CMMS-projektek sarkalatos pontjai választáskor az alábbi 4 kritériumot kell mérlegelnünk:
funkcionális (megfelel-e az üzleti kívánalmaknak?)
technikai (megfelel-e az információtechnológiai (IT) kívánalmaknak?)
üzleti (az ár és a költségek elfogadhatók-e?)
támogatottság (a szoftver forgalmazója tud-e érdemben segíteni a rendszer sikerre vitelében, illetve létezik-e esetleg egy külső tanácsadó cég, aki ebben tud segíteni?)
A cikk elején említett igen vonzó előnyöket, amelyeket a CMMS használatával cégünk elérhet, nem adják ingyen. Tudomásul kell vennünk, hogy egy CMMS vásárlása és bevezetése jóval komolyabb projekt, mint egy irodai szövegszerkesztő program betanítása. Rengeteget veszthetnek azok, akik nincsenek tisztában a bevezetési folyamat lényegével már a szoftver kiválasztásakor. A CMMS-projektek jellemzően 3 „lábra” támaszkodnak. Ha bármelyik láb gyenge vagy hiányzik, a projekt is ingadozik vagy elbukik. Akár önerőből fogunk hozzá a bevezetésnek, akár külső szakértő támogatásával, mindenképpen oda kell figyelnünk a következő három fontos tényezőre:
Informatikai oldal: megfelelő szoftvert kell választani, ami hibamentesen működik, az általunk kívánt funkciókat teljesíti, illetve a már meglévő rendszerekhez (tipikusan karbantartási raktárkezelő program illetve termelési folyamatfigyelő rendszerek) képes valamilyen módon kapcsolódni (a többszörös adatbevitel elkerülése végett).
Karbantartási oldal: már említettük, hogy a karbantartási rendszernek el kell érnie egy megfelelő színvonalat ahhoz, hogy egy CMMS-t húzhassunk rá. Amennyiben a karbantartási rendszerünk javításra szorul, tudatosan és következetesen kell ehhez hozzáfogni.
14
Szervezési oldal: a bevezetési projekt során a legtöbb megoldandó feladat egészen bizonyosan szervezési kérdés lesz. Ezeket is megfelelően meg kell válaszolnunk a továbblépéshez.
Figyeljük meg, hogy a fenti 3 lábból a szoftver „csak” az egyik lábat képviseli – természetesen ettől még nem szabad azt sem elhanyagolni.
8. ábra A CMMS-projectek három lábra támaszkodnak
4.3. Változásmenedzsment A változásmenedzsment külön tudományág, amellyel cikkünk keretében nem kívánunk különösebben bőven foglalkozni, mert nem kifejezetten CMMS-sel kapcsolatos, annál inkább a projektmenedzsmenttel. Ez kezeli a fenti 3 lábból az emberi oldalt. A kiválasztási és bevezetési feladatok végrehajtása, majd a CMMS használata mind jelentős munkát, erőfeszítéseket, gyakran változtatásokat igényel. Itt a működő változásmenedzsment biztosítja, hogy a sikeres bevezetés érdekében a szervezet végrehajtja a szükséges változtatásokat. A változásokra az emberek mindenütt a világon a következő öt lépcsőfokot végigjárva reagálnak: tagadás, ellenállás, megértés, megvizsgálás és elkötelezettség. E lépcsőfokokon mindenki a saját tempójában megy végig, ha egyáltalán végigmegy – ebben tud a változásmenedzsment segíteni. A tagadás és az ellenállás szakaszán leginkább hatékony kommunikációval és megfelelő képzéssel lehet a dolgozóinkat túljuttatni. A szoftver telepítése és a kezdeti adatok feltöltése után a vezetőnek kell meghatároznia, melyik dolgozó hol tart éppen a szoftver elfogadásában és ennek megfelelően bánni vele, nyitott kommunikációt gyakorolva. A megfigyelt tevékenységeket és reakciókat meg kell beszélni a dolgozókkal, annak meghatározása végett, hogy mi szükséges nekik az új rendszerhez és feladatokhoz való alkalmazkodáshoz. Itt jó eszköz lehet a motiváció és a jutalmazás. Az új rendszer lehetőségeit a képzés hangolja össze az üzleti folyamatokkal.
4.4. A CMMS bevezetése Nemzetközi források szerint a számítógépes karbantartás menedzsment rendszerek, - csakúgy, mint bármely más IT rendszerek – több, mint 50%-a teljes mértékben kudarcot vallott. A maradék 50%-nak is csak a fele, tehát az összes eset 25%-a nevezhető teljes sikernek, a többi csak részleges eredményeket hoz. Egyesek szerint a magyarországi helyzet még ennél is rosszabb. A bevezetés sikere részben a stratégiai szintű hibákon, részben a részleteken múlik
15
9. ábra A CMMS projectek sikerének és kudarcának aránya
10. ábra A CMMS sikerének kulcstényezői
A 8. ábrán látható tényezők mindegyike fontos alapeleme a CMMS bevezetésének, sokszor mégis több lépés is kimarad. Amennyiben a menedzsment nem kötelezte el magát teljesen a szoftver bevezetése mellett, az egész rendszer a kezdeteknél megbukhat. A vezetőségnek kell meghoznia a végleges döntést a rendszer megvásárlásáról, az oktatás mennyiségéről, minőségéről, a képzésen résztvevőkről, az engedélyezett felhasznált időmennyiségekről stb. Ha nincs vezetői utasítás a rendszer használatával, az adatbevitellel stb. kapcsolatban, a legtöbb munkatárs magától nem veszi a fáradtságot a saját munkája melletti plusz feladatokra. Emellett már a kiválasztási fázisban meg kell tudni, hogy a menedzsmentnek milyen adatokra, információkra van szükségük a vezetői tevékenységük ellátásához, amelyeket a CMMS-ből nyerünk ki, illetve milyen jellegű döntéseket kívánnak hozni a rendszer segítségével [5]. Ha nincs a vállalatnak karbantartási stratégiája, akkor rögtön a rendszer megvásárlásának első kérdését sem tudják megválaszolni: mire is kell nekem a CMMS, mit szeretnék vele elérni, miben kell, hogy a segít-
16
ségemre legyen? Ha ezekre a kérdésekre nem tudunk tisztességes választ adni, nem tudunk megfelelő rendszert választani, és a nem megfelelő rendszer nem nyújtja a szükséges és elérhető eredményeket. A megfelelő csoportok, teamek kialakítása és a teamek támogatása is kiemelkedő jelentőségű. A teamek azok, akik a bevezetést és később az alkalmazást végzik. Ha nem megfelelő szaktudású, affinitású embereket válogatunk ki, illetve ha ők (vagy akár a jó hozzáállású és kvalifikált karbantartók) nem kapják meg a megfelelő képzéseket, az együttműködés és tudás hiányában hamarosan kudarcot vall a rendszer használata. Egy egyszerű irodai szövegszerkesztő program beszerzésekor mindenki természetesnek veszi, hogy megfelelő szinten történő használatához idő és gyakorlat szükséges. Az irodai szoftver áránál sokszor több százszor többe kerülő karbantartási szoftvernél azonban nem mindig egyértelmű ez a szükséglet. Az oktatásnál is fontos az egész CMMS-bevezetésére jellemző tervezés. Meg kell tervezni többek között az oktatás idejét (beüzemelés előtt, közben, után) és tartalmát (az alapvető számítógépes ismeretektől kezdve a bonyolult feladatokig). Nem tanácsos például túl korán elkezdeni az oktatást, mert a tanultak a feledés homályába merülnek, és az sem szerencsés, ha olyan dolgokat tanítunk meg a munkatársaknak, amire soha nem lesz szükségük, mert a túl sok felesleges és néhol bonyolult információ elveheti a kedvüket a használattól. A gyakorlatban jól bevált az a módszer, mely szerint először a napi felhasználók „kisfőnökeit”, csoportvezetőit oktatjuk, majd ezek az ún. „superuserek” tovább oktatják a saját dolgozóikat azokra az ismeretekre, amiket az egyes munkatársaknak tudniuk kell. („Mindenki azt tudja a legjobban, amit meg is tud tanítani.”) Meg kell tervezni a keresztműködési tréninget, amelyen több terület dolgozói vesznek részt (pl. karbantartók és raktárosok). Az ilyen oktatás lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes részlegek dolgozói alapszinten megismerjék egymás kódjait, szükségleteit. Az oktatást a bevezetés után sem szabad feledni, mivel új dolgozó kerülhet a céghez, esetleg átirányítások történhetnek, a program eleinte nem használt funkciói is feledésbe merülhetnek, illetve új modulokat is beszerezhetünk. A CMMS bevezetés „részletkérdéseinek” vizsgálatakor rendkívül fontos a korábban kihangsúlyozott folyamatok és teljesítménymutatók meghatározása – lehetőleg már a kiválasztási fázisban! A teljesítménymutatóknak számszerűsíthetőknek kell lenniük, és megfogható vállalati előnyöket kell mérniük, mint pl. hátralévő munkalapok %-a, raktárkészlet forgási sebessége, vagy sürgős munkák száma egy héten belül. Ezek nyújtják az alapot a vállalat által elérhető előnyök számszerűsítésében. A szükségletanalízist „A legmegfelelőbb CMMS kiválasztása az igények ismeretében” című részben részleteztük. Ha itt hibázunk, akkor a CMMS-ünk valószínűleg nem teljesíti majd azokat a feladatokat, amiket eredetileg nem terveztünk be. A szükségletanalízis végeztével hozzáfoghatunk az adatgyűjtéshez. Ennek egyik lényeges pontja a formátum elkészítése. Itt javasolt a CMMS eladótól előre megtervezett és kinyomtatott űrlapokat kérni, ami majd megfelel a CMMS képernyőinek – ez felgyorsítja és megbízhatóbbá teszi az adatbevitel folyamatát. Az adatgyűjtést minden kapcsolódó területen véghez kell vinni. Ez nagyon időigényes feladat, és a felhasználók általában alábecsülik a forrásokat. Ökölszabályként elfogadható, hogy 1 egység felvitele kb. 1 órát vesz igénybe. Fontos a bevitt adatok átvizsgálása – akár régebbi, akár új az adat, ellenőrizni kell az érvényességét és alkalmazhatóságát. Az adatok számítógépre vitele jó alkalom a tisztogatásra is. Az adatgyűjtés forrásai a berendezésgyártók kézikönyvei, specifikációi, illetve a saját személyzet lehet. 17
A bevezetés tervezése alapvető fontosságú. A következő szükséges lépéseket kell megtennünk:
feladatok meghatározása
feladatok rövid leírása
feladatok időigényének meghatározása
szükséges emberimunka-igény meghatározása
4.4.1. A CMMS bevezetésének feladata A siker érdekében pontos, mindenre kiterjedő bevezetési tervet kell készíteni, majd azt következetesen végre is hajtani. A következőket kell tartalmaznia: 1. Átfogó bizottság felállítása 2. Helyi bevezető team létrehozása 3. Helyi projektteamek létrehozása 4. A kezdő lépések támogatása 5. Szoftver (és hardver) installálása 6. Szoftver inicializálása 7. Funkcionális képzések a helyi és project teameknek 8. Szervezeti eljárások meghatározása a CMMS használatához 9. CMMS-hez kapcsolódó eljárások leírása 10. Szervezet átstrukturálása (ha szükséges) 11. Adatstandardok meghatározása, kidolgozása, adatgyűjtési formátumok elkészítése 12. Adatgyűjtés a formátumokhoz (berendezés, raktár, megelőző karbantartás, személyzet, beszerzés, számlázás) 13. Végfelhasználók oktatása 14. Raktárkészlet szintek kialakítása 15. Munkamegrendelési rendszer használatának megkezdése 16. A CMMS használatának figyelése és felülvizsgálata 17. 30 naponkénti auditok az első félévben 4.4.2. A bevezetés költségének becslése A költségelemzésnek nem komplikáltnak kell lennie, hanem átfogónak, és tartalmaznia kell minden költséget 18
Információtechnológiai büdzsé
Szakmai szolgáltatások
Oktatás és dokumentáció
További figyelembe veendő költségek Példa CMMS bevezetésének költségbecslésére:
Ár
Költség megnevezése
Információtechnológiai büdzsé (hardver, szoftver, hálózat) szoftver licensz (alap CMMS és jelentés modulok) szoftverkiegészítők hardver ÖSSZESEN:
40.000 USD 10.800 USD 75.000 USD
125.800 USD
Szakmai szolgáltatások projectvezető rendszerelemző adatkonvertálás adatgyűjtés adatbevitel (Magyarországon alacsonyabbak a bérek ÖSSZESEN
75.000 USD 40.000 USD 22.000 USD 45.000 USD 28.000 USD
210.000 USD
Oktatás és dokumentáció az eladó által tartott képzés közvetlen kiadások (utazás, kiegészítők) folyamat dokumentálási munka ÖSSZESEN:
52.000 USD 18.000 USD 15.000 USD
85.000 USD
ÖSSZEGEZVE Információtechnológiai büdzsé Szakmai szolgáltatások Oktatás és dokumentáció
125.800 USD 210.000 USD 85.000 USD
MINDÖSSZESEN
420.800 USD
További figyelembe veendő költségek:
éves karbantartási díj szoftverlicenszre (10-20%)
házon belüli személyzeti kiadások, vagy azon felmerülő költségek, amelyek abból erednek, hogy a dolgozó nem a saját munkáját végzi
4.4.3. A bevezetés időtartamának becslése - Kommunikáció és alkalmazott meggyőzési program: 19
1 fő 2 óra/hét a bevezetés alatt - CMMS-hez kapcsolódó folyamatok és szervezeti szabályok átvizsgálása és definiálása kb. 320 óra (ált. 4 ember * 80 óra) - CMMS-hez kapcsolódó írott politikák és eljárások kidolgozása kb. 160 óra (4 ember * 40 óra) - Adattáblák kidolgozása - berendezésekre, raktárakra 80 óra (2 ember * 40 óra) - Számlázási információ formátumok kidolgozása (költségcentrum, számlakód stb.) 40 óra (1 ember) - Berendezések beszámozása, leírása, elhelyezkedés vizsgálata 200 óra (1 ember) - Alkalmazotti és szakmai átvizsgálás kidolgozása 40 óra (1 ember) - Megelőző karbantartási feladatok átvizsgálása 12.800 óra (6 ember - 1 év) - A berendezésekre vonatkozó adattáblaadatok begyűjtése 4.500 óra (4.500 egységre) (2-4 ember) - Az adattáblák raktári egységekre vonatkozó adatainak összegyűjtése 15.000 óra (15.000 egységre) - Minden beszerzéshez kapcsolódó adatformátum átnézése 120 óra (3 ember * 40 óra) - Tartalékalkatrészek berendezésekhez történő kapcsolása 960 óra (2 ember * 3 hónap) - Beszerzési adatok gyűjtése - ideje ismeretlen ÖSSZESEN: 34.012 óra azaz 16 ember 1 évi munkája - ha minden simán megy. Ha nem, akkor előreláthatóan 16-24 hónap. Ez a hatalmas munkaigény a következőkből származik [5]: A CMMS-piacon jelenleg kapható CMMS rendszerekbe általában az összes, a gyártó által fontosnak tartott karbantartás-irányítási funkciót beépítik vagy opcionális modulként kínálják. Tehát ezek a rendszerek együtt, egy összetett felépítésű rendszerként biztosítják a karbantartás-menedzselés lehetséges eszköze-
20
it. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az első pillanattól kezdve rögtön az összes eszközt használni kell vagy bármikor, de a lehetőség elméletileg adott. A frissen vásárolt program ugyan alkalmas arra, hogy kielégítse mindennemű karbantartás-irányítási igényünket, azonban logikai felépítése és dokumentumigénye egészen biztosan nem egyezik majd meg teljes mértékben a vállalatnál használt rendszerrel. A kiválasztási fázisban ügyeljünk arra, hogy minél kisebb legyen a különbség – de biztosan lesz különbség. A bevezetés során tehát bizonyos mértékig át kell dolgoznunk a karbantartás-irányítási rendszerünket ahhoz, hogy alkalmassá tegyük a CMMS rendszerbe történő beültetésre. Sok esetben elegendő csak bizonyos formai változtatásokat végrehajtanunk a már meglévő dokumentumainkon, vagy az eddig papíron vezetett munkalapokat kell a rendszerbe átvezetnünk. Gyakran azonban ennél sokkal összetettebb feladat vár ránk. - Kisebb-nagyobb mértékben át kell dolgoznunk a karbantartási utasításainkat egyrészt a CMMS rendszer karbantartás-irányítási folyamatunkba történő integrálásához, másrészt a karbantartási feladatok precízebb és részletesebb meghatározásával kell dokumentálhatóvá tennünk a karbantartás folyamatát. - Ha még nem léteznek, akkor létre kell hoznunk azokat az utasításokat, amelyek a leíró jellegű dokumentumokból emelik ki és gyűjtik egybe a konkrét munkalépéseket, amelyek ezzel válnak nyomon követhetővé és számon kérhetővé. Miért itt említjük a karbantartási utasítások fontosságát? A különböző karbantartási utasítások azért elsődlegesen fontosak a CMMS-rendszer számára, mert ezek alapján lehet a különböző tervezett karbantartási feladatokat a rendszer számára létrehozni. A tervezett karbantartási feladatoknak kell a CMMS-rendszer gerincét alkotnia. Általánosan azt mondhatjuk, hogy egy jól felépített és működtetett CMMS-rendszer esetében 60-80 %-os arányt*2 kell képeznie a tervezett karbantartási munkáknak – ide soroljuk a ciklikus karbantartáson túl a rendszeres időközökben végzett diagnosztikai feladatokat és ellenőrzéseket is – az üzemzavaros, karbantartási kérelem és egyéb előre nem tervezhető karbantartási munkákkal szemben. Amikor a bevezetés elér „végső” fázisába, és a rendszer és az új folyamatok beszivárognak a hétköznapi életbe, akkor itt az ideje, hogy a rendszert auditáljuk a tekintetben, hogyan illeszkedik a vállalati célokhoz és hogy mennyire folyamatos a fejlődés és az előrehaladás. A bevezetést követő auditnak azokat a többféle szerepeket és funkciókat kell keresnie, amelyek a rendszer folyamatos teljesítményét jelzik. Egy meghatározott rendszertesztnek a műszaki rendszerfunkcionalitását is kell igazolnia. Továbbá minimum félévenként ellenőrizni kell a vállalati folyamatok és a szoftver közti kapcsolatot. A szoftverhasználatot eleinte sűrűn kell ellenőrizni, később lehet a gyakoriságot megnövelni egy évesig. A legtöbben ilyenkor a berendezések megbízhatóságát vagy az állásidők %-át figyelik ilyenkor. A CMMS rendszerauditja megmutatja, hogyan lépnek az emberek kölcsönhatásba a rendszerrel és a rendszerhasználat mértékét. 4.5. Megtérülés A siker a ROI valamint a már sokszor emlegetett egyéb teljesítménymutatók mérésével mutatható ki. A vállalat elsősorban azért kezd bármilyen új projektbe, hogy az által növelje a hasznát, ennek mértékére a ROI utal. A teljesítménymutatóknak számszerűsíthetőknek kell lenniük, és megfogható vállalati előnyöket kell mérniük, mint pl. hátralévő munkalapok %-a, raktárkészlet forgási sebessége, vagy sürgős munkák száma egy héten belül. Ezek nyújtják az alapot az elért eredmények számszerűsítéséhez.
2
Technológiától függően
21
4.5.1. Miért sikertelen sok bevezetés – a felhasználók szerint… Egy külföldi felmérés szerint az alábbi okok vezethetnek a kudarchoz:
Hiányzik a menedzsment támogatása
Nem megfelelő a project tervezése, illetve a terv teljesítése
Nem gyűjtik össze a megfelelő segítséget a menedzsmenttől és a végfelhasználóktól
Leegyszerűsítik a feladatot (pl. azzal, hogy a technológiára összpontosítanak a nagyobb problémák megoldása érdekében)
Hiányoznak a megfelelő források
Szétforgácsolják az erőket
Nem megfelelőek a személyzeti elvárások
Konfrontáció alakul ki az együttműködés helyett
Rossz a kommunikáció
Azok a vállalatok, amelyek nem vették sikeresen a CMMS bevezetése által diktált akadályokat, a következőket válaszolták arra a kérdésre, hogy mit tennének másképpen:
Többet és jobban terveztek volna
Több képzést tartottak volna
A döntéshozatalba több végfelhasználót vontak volna be
Hivatalosabb projektmegközelítést alkalmaztak volna.
4.5.2. Miért sikeres sok más bevezetés? Hogyan lehet ennyi buktató mellett mégis sikeres egy CMMS bevezetési project?
CÉL: határozzuk meg a project célját és zárjuk le, hogy elkerüljük a problémákba történő belefolyást.
IDŐ: készítsünk egy reális feladatokon alapuló reális időtervezetet. Készítsünk munkaütemezést, hogy a dolgozók is lássák az egész folyamatot, tudják, hogy mi az elvárás velük szemben, és ez hogyan illeszkedik az egészbe. Sokszor ez maga is ösztönöz.
KÖLTSÉG: határozzunk és becsüljünk meg minden költséget a projektben.
BESZERZÉS: azt a CMMS-t szerezzük be, ami a legjobban megfelel az üzleti kívánalmaknak.
FORRÁSOK: legyünk biztosak abban, hogy elegendő emberünk, időnk és pénzünk áll rendelkezésre a bevezetéshez.
KOCKÁZAT: a kezdés előtt értékeljük a potenciális kockázatot, beleértve a pénzügyi, üzleti, technikai és politikai kockázatot.
22
KOMMUNIKÁCIÓ: terjesszük el, hogy mit tervezünk bevezetni, és vonjunk be minden fontos embert a folyamatba.
INTEGRÁCIÓ: bizonyosodjunk meg felőle, hogy a bevezetett teljes rendszer integrálja az embereket, folyamatokat és a technológiát.
Mikor tekinthető sikeresnek a CMMS bevezetése a vállalaton belül? Íme a siker néhány ismertetőjele:
a CMMS-t az egész cégnél egy széles körű felhasználói réteg teljeskörűen használják,
az üzleti folyamatok és rendszerek beleépültek a CMMS-be,
minden karbantartási munkát a CMMS-en keresztül végeznek és dokumentálnak,
használják a tervezési, ütemezési funkciókat,
teljes projektmenedzsment feladatok- és munkaterv-könyvtárt használnak,
a munkairányítás és az anyaggazdálkodás teljes körben integráltak,
6-36 hónap alatt pozitív ROI érnek el,
a siker és a tevékenységek irányítása végett teljesítményindikátorokat mérnek és számolnak,
a teljes karbantartási költség 20-40 %-kal csökkent,
az anyagkészlet értéke 20-30%-kal csökkent,
csoportszellem alakult ki, ahol a kapcsolatban álló részlegek tényleg együtt dolgoznak.
Sajnos a fenti szép gondolatok csak a CMMS-t használó vállalatok kis arányára igazak. Emlékezzünk csak vissza a 25%-ra: az összes bevezetési project egynegyede tekinthető csak sikeresnek! Hangsúlyozni kell, hogy a CMMS bevezetése sok munkát igénylő, komoly feladat, amellyel sok vállalatnak nem sikerült megbirkóznia, mivel nem voltak tisztában a szükséges erőforrások mértékével. Ha a fenti fontosabb lépésekhez kapcsolódó feladatokat megfelelően kivitelezik, a bevezetés nagy valószínűséggel sikeres lesz, és a rendszer használata beváltja a hozzá fűzött reményeket. 4.5.3. A CMMS-sel elért konkrét előnyök a számok tükrében A CMMS konkrét előnyeit sokszor nehéz megállapítani, mégis álljon itt néhány adat azoktól a cégektől, akiknek ezt sikerült megtenniük. Egy Kaliforniában működő olajtársaság négy finomítója vásárolt egy számítógépes karbantartás menedzsment rendszert, melynek alkalmazásával a következő előnyöket mutatták ki:
az emberimunka-ráfordítás és az anyagfelhasználás összességében 10-20%-kal csökkent
a berendezések élettartama kb. 10%-kal növekedett
a leállások száma kb. 20%-kal csökkent, és
a raktárkészlet kb. 10-15%-kal csökkent.
Egy CMMS fejlesztő/forgalmazó által készített statisztika eredményei az alábbiakat mutatták az adott szoftver bevezetését követően [7]: 23
hatékonyságnövekedés: 133%
váratlan leállások csökkenése: 92%
a raktárkészlet csökkenése: 34%
a karbantartási költség csökkenése: 40%
az üzem teljesítménynövekedése: 35 %
5. CMMS a TPM-ben [8] Tanácsadó cégünk a CMMS-en kívül egy másik jelentős területtel is foglalkozik: TPM, azaz a Termelékenység Központú Karbantartási rendszer bevezetése. Több nagyvállalat TPM-projektjében vettünk és veszünk részt, s a rendszer kiépítéséhez nyújtott segítségnyújtás közben figyeltünk fel több olyan pontra, ahol a CMMS kifejezetten illeszkedik a TPM szemléletéhez. Az OEE számítása: a TPM-ben az egyik alapvető teljesítménymutatószám, az Overall Equipment Effectiveness, azaz általános berendezéshatékonyság rövidítése. Kiszámításához ismernünk kell a termelési folyamat során keletkező összes állásidőt, ennek viszont feltétele, hogy pontosan rögzítsünk minden egyes leállást. Ennek dokumentálására mi sem lehet alkalmasabb, mint egy CMMS, amelyben a berendezésekkel kapcsolatos összes karbantartást, leállási eseményt vezetünk. A TPM-projekt előrehaladtával az OEE érték rendszerint javul – amit a CMMS adatai is egyértelműen mutatnak. TPM-ellenőrzések: a TPM erőteljesen bevonja a gépkezelőket a berendezéseik „karbantartásába” tulajdonosi szemléletet kialakítva bennük, amire építve szervezett keretek között megbízza őket rendszeres ellenőrzési, esetleg kenési, tisztítási feladatokkal. E feladatok sajátossága, hogy szabályos időközönként ugyanolyan módon kell őket végrehajtani. Ebbe a gondolkodásmódba illeszkedik bele kitűnően a CMMS „megelőző karbantartási” modulja, amelyben különféle gyakorisággal elvégzendő megelőző karbantartási feladatokat lehet megírni és azokat ütemezni. A legtöbb CMMS-ben megoldható az is, hogy egy munkalapra több részfeladat is rákerülhet, ezért a dolgozónak elég egy papírlapon vezetnie az elvégzett ellenőrzéseket, méréseket, nem kell több lepedőnyi munkalappal nekikezdenie az ellenőrző körútjának. A gépkezelők hibajelzése a karbantartás felé: amennyiben egy TPM-rendszerben dolgozó gépkezelő (pl. az ellenőrzés során) hibát talál egy gépen, azt szervezett keretek között jelentenie kell a karbantartásnak. Erre kedvelt és nagyon látványos módszer a különféle színű kartonkártyák ráfüggesztése a gépre, hiszen így azonnal látszik, hogy gond van a géppel. CMMS-sel ezt a láthatósági kritériumot nem lehet kiváltani. Azt a követelményt azonban, hogy a talált hibákat, rendellenességeket rendszerbe illesztve, dokumentáltan, mindig azonos formában jelentsük, a CMMS remekül teljesíti a „hibajelentés”, „munkakérelem” vagy egyéb hasonló nevekkel illetett moduljában, ahova a gépkezelő néhány kattintással beírhatja a problémát. Ezt a képernyőt aztán a karbantartási szakemberek megnyithatják a saját gépükön, és az elolvasás után döntenek a további teendőkről. Ez a dokumentum nem vész el, hanem a karbantartók munkalappá alakítják, és rávezethetik az elvégzett javításokat. Egypontos leckék: a TPM rendszerében fontos, hogy a dolgozók mindig jól informáltak legyenek a gépeikkel és a TPM rendszerével kapcsolatban, ezért rendszeresen oktatásokon vesznek részt. Itt egyáltalán nem kell többnapos unalmas fejtágításokra gondolni, többnyire csak 10-20 perces „oktatást” kapnak egy olyan munkatár24
suktól, aki a témához a leginkább ért. Az ún. „egypontos leckék” is ilyen gyakorlatias, rövid, ámde velős írásos, rajzos anyagok az adott témáról, ami teljesen változó lehet, mint pl. melyik a szelep nyitott és zárt állása, vagy esetleg egy új berendezés működési elvének rövid ismertetése, illetve akár egy új géptakarítási eljárás bemutatása a berendezéssel dolgozó kollégáknak. A CMMS abban segíthet, hogy ha ezeket az egypontos leckéket digitalizálják, akkor a CMMS programmal azokat a rekordokhoz csatolhatjuk. Így pl. könnyen megoldható, hogy ha egy bizonyos berendezésről valaki munkalapot készít, akkor a berendezéshez tartozó egypontos leckék automatikusan hozzácsatolódjanak a munkalaphoz. Automatikus csatolásra természetesen nem biztos, hogy mindig minden dokumentumnál szükség van, értelemszerűen kell kiválasztani a minden esetben csatolandó dokumentumokat, mert fölösleges információkat nem érdemes kinyomtatni a munkalap mellé. Hibaelemzések: a TPM projekt során elsőként a kezdeti tisztításánál hajtják végre a hibák elemzését, hibaokok keresését, de később ez visszatérő tevékenységgé válik. Rendszerint az arra kijelölt team végzi el fejben illetve különféle, a TPM-képzéseken elsajátított elemzési technikákkal. A jó szakember ötleteit és kreatív gondolkodását – sajnos vagy éppen szerencsére – semmi esetre sem pótolhatja a számítógép, azonban az adatszolgáltatásban nagy segítséget nyújthat egy helyesen vezetett és kitöltött CMMS-adatbázis. A jó CMMS-ek pillanatok alatt elkészítenek olyan kimutatásokat, hogy pl. az elmúlt 6 hónap (vagy egyéb tetszőleges időszak) során mely gépsoron mely hibaokok voltak a legjellemzőbbek, és ezek a hibák mennyibe kerültek a cégnek. Mivel a program kimutatja a termelőrendszerek gyenge pontjait, ezért nem kell a teamtagok emlékezetére hagyatkozni, ehelyett arra használhatják az elméjüket, amire való: kreatív gondolkodásra és a legjobb megoldás megtalálására.
6. A jövő CMMS-e – a fejlődés iránya Ami a magyar felhasználóknak – egy-két szerencsés hazai kivételtől eltekintve még a jövő CMMS-e, az a fejlett ipari államokban már a mai valóság. Egyelőre Magyarországon még a CMMS szükségességét sokan nem ismerték fel. Külföldön ellenben annyira elterjedt, mint a vezetői jogosítvány. Nélküle elképzelhetetlen a vállalat működése: a minőségbiztosítási rendszerek megkövetelik a karbantartás nyomonkövethetőségét, a pontos és kontrollálható dokumentumokat, ezért a CMMS nélkül üzemelő vállalatok eleve meg sem kapják a minőségbiztosítási tanúsítványt… Előbb-utóbb talán mi is eljutunk ide. Néhány technikai jellemző, melyet a szoftverfejlesztő cégek ígérnek:
Könnyebb használat, könnyebb integráció, fokozottabb rugalmasság és nagyobb sebesség. A képernyők kevésbé lesznek zsúfoltak, színes kódok vezetik majd a felhasználót a könnyebb munkavégzés érdekében. A vizualitás igen jelentős szerephez jut (főként az ikonok segítségével), és elterjedtebbé válnak az érintőképernyők.
A flexibilitás többek között abban is megnyilvánul majd, hogy sokkal több (karbantartáshoz) kapcsolódó egység tekinthető meg, ami nagyobb adatmegosztást is jelent.
A CMMS jóval túllép majd az egyszerű adatgyűjtésen, tároláson, visszahíváson és analízisen: képes lesz tanulni a használó által bevitt paraméterekből, és opcionális javaslatokat adni a karbantartónak az adott esetre vonatkozóan. Az intelligens rendszer tehát nemcsak megjelenít egy üres munkalapot arra várva, hogy a felhasználó kitölti, hanem a történeti adatbázisból okulva tanácsot is ad a megoldásra.
A CMMS-fejlesztők egyik fő elképzelése a papír teljes körű kiiktatása a karbantartási folyamatból. E célt segítik a már széles körben használt hordozható kézi számítógépek (PDA - Personal Digital Assistant). Ezek elektronikus jegyzetfüzetként használhatók, azaz a számítógépes program „egy 25
darabját” a felhasználó magával viheti a javításhoz, és ott közvetlenül a programba viheti fel az adatait, észrevételeit, ami korábban nem volt megoldható. Az ilyen eszközzel végzett munka során az üzemeltető telefonon jelzi a problémát, ami alapján munkamegrendelés készül. A karbantartó az üzem területén személyhívón keresztül megkapja az üzenetet, majd a PDA-n keresztül elérve a részleg CMMS-ét megnézi a munkamegrendelést, elvégzi a munkát és visszatölti a rendszerbe a munka elvégzésével kapcsolatos adatokat. Mindezt papírmunka nélkül!
További jövőbeni változás lehet a modulok (leltár, beszerzés, vonalkód stb.) egyenkénti megvásárlása. Ez a változás nem csak a kisebb kezdeti beruházás utáni további modulok megvásárlásának lehetőségét jelentené, hanem azt is, hogy a vásárló összehasonlítást tudna végezni az egyes gyártók specifikus moduljai között, megkönnyítve ezzel a beszerzési döntést.
A gyártók a CMMS jövőjében is egyre nagyobb szerepet szánnak az internetnek. Sőt mi több, ez nem is a jövő, hanem már a jelen. Egyes fejlesztők már ma olyan szoftvereket kínálnak, amelyek az internetes hálózaton keresztül érhetők el. A felhasználók a konkurens felhasználók száma alapján fizetnek havidíjat.(Azaz annyi felhasználó után, ahányan egyszerre bejelentkeztek a rendszerbe.) Ilyenkor a fejlesztő cég az ún. Application Service Provider, azaz az alkalmazási szolgáltatás nyújtója, aki a programot és az adatbázis(oka)t a saját szerverükön tárolja –és egyben folyamatosan fejleszti, javítja. Nagy előnye az ilyen szolgáltatásnak, hogy a felhasználók mindig a program legfrissebb verziójához juthatnak hozzá, és nem ők fizetik a hardver-, rendszergazdai és egyéb kapcsolódó költségeket. Már most találhatunk számos olyan fejlesztőt, aki nem rendszert, hanem rendszerhasználatot biztosít – az interneten keresztül havi számlázással. Ennek a szolgáltatásnak egy további előnye, hogy kiszállás nélküli, internetes vonalon keresztüli oktatást is tud a szoftverfejlesztő biztosítani az úgynevezett „shadows” technikával: ilyenkor az oktató a képernyőjén kattintgatva bemutatja a szükséges műveleteket, amit az oktatott személyek saját képernyőjükön látnak, közben hallgatják a telefonvonalon keresztül az oktató magyarázatát, és ők is kérdezhetnek, lényegtelen, hogy az oktató 100 vagy 10 000 km-re ül tőlük.
A szoftverfejlesztők éberen figyelik egymás termékeit, és felhasználják a többieknél látott ötleteket. Ennek eredménye az, hogy külalakban, kezelhetőségben és tudásban a szoftverek egyre hasonlóbbak egymáshoz, és a CMMS-fejlesztő cégek egyre inkább csak a programhoz kínált szolgáltatásban és annak minőségében tudnak majd versenyezni. (Egy ilyen szolgáltatás lehet pl. a fent említett internetes vonalon keresztüli használat, melyben az applikációt a fejlesztő cég biztosítja). További lehetséges különbségeket a marketingben, a fejlesztői környezetben és a rendszer kidolgozottságában találhatunk.
A program felépítése, moduljai, logikája segítik a különböző korszerű karbantartási rendszereket, így pl. a TPM-rendszert, pl. OEE-számoló modullal. [7](Az elméletben egyféle képlet szerint számolandó OEE mérőszámot a gyakorlatban nem teljesen egyformán számolják a TPM rendszer alkalmazói, ezért kérdés, hogy a CMMS hogyan birkózik majd meg eme problémával.)
Egyre több funkciót építenek be az RCM (Reliability Centred Maintenance), magyarul megbízhatóség központú karbantartás segítésére [9]
Várható, hogy elterjedten alkalmazzák majd a CAD és egyéb rendszerekkel az interfészt.
Egyre több igény merül fel az állapotfigyelő rendszerek és a CMMS közti kapcsolat kiépítésére, tehát elképzelhető ez irányban is fejlődés. A kérdést azonban bonyolítja az a tény, hogy állapotfigyelő rendszerek szinte minden cégnél mások és mások, gyakoriak az egyedi, házi fejlesztésű rendszerek. Ezért egyelőre elképzelhetetlennek látszik, hogy egyszer lesz olyan CMMS, amelyik kapásból 26
kompatibilis lesz a mi cégünknél alkalmazott állapotfigyelő rendszerrel, és nem kell hozzá külön költséges interfészt kreálni.
Ugyanez a helyzet a vállalatirányítási rendszerekkel. Célszerű összekapcsolnunk a vállalatirányítási rendszerünket a CMMS-sel a költségek egységes figyelése végett, de mivel mindkét rendszerből nagyon nagy a választási lehetőség, ezért valószínűleg nem találunk olyan szoftverfejlesztőt, aki alapállapotban beépítené a CMMS-be a kapcsolatot az összes létező vállalatirányítási rendszerrel. Itt azok számíthatnak nagyobb szerencsére, akik elterjedt, népszerű szoftvereket választanak, hiszen így nagyobb az esély, hogy egy másik olyan cég is megvette már ezt a CMMS-t, akinek a miénkkel egyező vállalatirányítási rendszere van, és már esetleg kifejlesztették náluk az interfészt is. (Ebben az esetben csak kisebb fejlesztésre van szükség, hiszen a másik vállalat nem pontosan úgy használja a CMMS-t, mint mi fogjuk, és más adatokat máshonnan nyer majd.)
7. Rövid összefoglalás A CMMS tehát olyan eszköz, amely keretet biztosít a legjobb gyakorlat karbantartási rendszerbe történő integrálásához. Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy csak eszköz, amely hasznossága teljes mértékben a felhasználókon múlik, azaz hogy használják-e, vagy sem a rendszert, ha igen, akkor jól vagy rosszul alkalmazzák-e. A CMMS hosszú történetének és a sok gyakorlati tapasztalatnak köszönhetően azonban már hazánkban is megvan rá az esély, hogy a kedves olvasó cége a sikeres 25%-ba kerüljön. Felhasznált irodalom 1. Dr. Péczely György: Korszerű karbantartási rendszerek, hazai eredmények – 2001 ősze, Karbantartás és Diagnosztika, 2001. 4. szám 2. Tokutaro Suzuki (szerkesztő): TPM In Process Industries, Gulf Publishing Company, 1994 3. A Karbantartás Korszerű Irányzatai, A. A. Stádium Kft., 2002. június 4. Hegedűs Sándor: A CMMS bevezetésének folyamata a GE hajdúböszörményi gyárában, Karbantartás és Diagnosztika, 2002. 4. szám 5. Kulcsár Balázs: A vezetés felelőssége a CMMS rendszer bevezetése és üzemeltetése során – előadás a XV. Nemzetközi Karbantartási konferencián, 2003. június 17. Veszprém 6. D. Davis, J. Miles: Reaping The Benefits of a CMMS, Maintenance Technology Magazine, 2002. január 7. Pék Katalin: Miért számítógépesítsük a karbantartást és hogyan? Karbantartás és Diagnosztika, 2001. 2. szám 8. Farkasné Antal Anikó: CMMS a gyakorlatban, előadás a pécsi karbantartási konferencián, 2003. május 14. 9. J. Smith: Tracking Trends in CMMS/EAM, Plant Engineering Magazine, 2003. május 10. Terry Wireman: Computerized Maintenance Management Systems – second edition (Industrial Press, New York, 1994) 11. www.aastadium.hu weblap 12. A 3.-6. ábrán látható CMMS-képernyők a kanadai MegaMation Systems Inc által fejlesztett MegaMation szoftverből származnak.
27
