Számítógépes információs rendszerek a híradástechnikában és a műszeriparban*

KACZIBÁNÉ ÉBERLING GIZELLA Magyar Híradástechnikai Egyesülés Számítástechnikai és Szervezési Központja

Számítógépes információs rendszerek a híradástechnikában és a műszeriparban* BTO

Nem létezik jóformán olyan vállalati tevékenység, amelyet optimálisan végeznének, vagy nincs olyan vállalat, amelynek működése zökkenőmentesnek volna mondható. H a figyelmesen vizsgáljuk a válla­ latok tevékenységét, illetve magát a vállalatot, majd­ nem mindig lehetőségünk van arra, hogy ezek végre­ hajtásán, illetve működésén javítsunk. A szervezésre ma még nagyobb szükség van, mint valaha. Elegendő ehhez figyelembe venni vállalataink mai méreteit, a termelés bonyolultságát, valamint azt a tényt, hogy a szervezés hosszú ideig igen elhanya­ golt tevékenység volt. A szervezés fő célja, hogy egy vállalaton belül a meghatározott gazdasági célokat optimálisan lehessen megvalósítani. A szervezésben használt eszközök közül egyre in­ kább előtérbe került az elektronikus számítógép. A számítógép birtokában lehetővé válik a vállalatok információfolyamatának egységesítése, szabványosí­ tása és részleges vagy teljes automatizálása. E z az automatizálás természetesen nem azonnal történik, hanem folyamatos szervezőmunka eredményeként, az elektronikus számítógépes adatfeldolgozó rendszer fokozatos bővítésével, tökéletesítésével [1]. Jó példák­ kal szolgál a számítógépesítés fokozatos bevezetésére a hazai híradás- és műszeripar. Az elmúlt években megvalósított és azóta is folya­ matosan fejlődő információs rendszerek segítik a vál­ lalat működését, például: az Elektronikus Mérőmű­ szerek Gyárában, a Telefongyárban, a Finommecha­ nikai Vállalatnál, az ORION-ban és még továbbiak vannak a tervezés stádiumában. Bennünket a szervezés szempontjából elsősorban azok a vállalatok érdekelnek, amelyek legfontosabb jellemzői: — olyan rendszerek, amelyek meghatározott gaz­ dasági célok elérése érdekében működnek; — a társadalmi szükségletek határozzák meg kiala­ kulásukat, működésüket és megszűnésüket; — a munkamegosztás révén anyagi és szellemi erőforrások koordinálásával jönnek létre és működnek; — emberi társulások, tehát legfontosabb elemük az ember; — belső vezérlő funkciójukat a vezetés gyakorolja. A gazdasági rendszerek lényegéből következik, hogy működésük során — különböző külső és belső hatások következtében — folytonos változáson mennek keresz­ tül, amelyet a bennük végbemenő állapotváltozások meghatározásával lehet kifejezni. Beérkezett: 1977. V I I I . 31. * A H T E 1976. évi Diplomaterv Pályázatán díjat nyert diploma munka alapján készült cikk.

20

60.012.45:681.3

A gazdasági rendszerekben végbemenő állapotvál­ tozások sorozatának, a gazdasági folyamatoknak vizs­ gálatához a rendszert főfolyamatra, és ezt kiszolgáló mellékfolyamatokra, kapcsolódó folymatokra bont­ hatjuk. Jnpuf • 7\ tofolyamatok }Output Jnput * ~ - Kapcsolódó foluamatoHr^

Output —

^

L

Input

Output

\HS39-KG1\ 1. ábra

A főfolyamatot és a kapcsolódó folyamatokat al­ rendszerekre oszthatjuk, amelyek egymással input/ output vonatkozásban érintkeznek a „fekete doboz" elve alapján. A z ilyen felbontás alapja a számítógépes rendszer fokozatos kifejlesztésének. A „fekete dobo­ zok" meghatározott inputtal és outputtal rendelkez­ nek, így a fejlesztés egy-egy lépéseként megvalósíthat­ juk egy-egy alrendszer számítógépesítését a már adott input és output definíciók felhasználásával. A főfolyamatok anyag- és energiaátalakítási folya­ matokból és az ezekhez szorosan kapcsolódó munka­ folyamatokból állnak. A gazdasági rendszer összehangolt működésének megteremtését, fenntartását és továbbfejlesztését a vezetés irányítja. A kapcsolódó folyamatok közül kiemelkedő jelen­ tőséggel bírnak a főfolyamathoz kapcsolódó informá­ ciófolyamatok, amelyek lehetővé teszik a vezetés szá­ mára a rendszerben végbemenő változások figyelem­ mel kísérését és ezen keresztül a megfelelő döntésho­ zatalt. A z ínformáció és az információáramlás kritikus és nélkülözhetetlen része minden gazdasági rendszer­ nek. A vezetés információigényeinek kielégítéséhez szervezett, szabályozott információáramlást kell lét­ rehozni, továbbá az információk többsége a rendszer meghatározott pontjain végzett adatfeldolgozási mű­ veletek eredményeiként jönnek létre, és a vezetés kü­ lönböző szintjein kerülnek felhasználására. Informá­ ciórendszernek tekintjük az adott rendszerrel kapcso­ latban meghatározott információkat, a szabályozott információáramlatokat, az információk előállítását végző feldolgozási állomásokat, valamint a felhasz­ nálói szinteket [2]. Az információrendszerek kiszolgálására különféle adatfeldolgozó és kommunikációs eszközöket lehet igénybe venni. A gazdasági szervezetek többsége a legkülönbözőbb eszközöket veszi igénybe az informá­ ciórendszeren belüli adatfeldolgozási feladatok végre­ hajtására, s vannak olyanok, ahol az adatfeldolgozás

K A C Z I B Á N É É B E R L I N G G.: SZÁMÍTÓGÉPES INFORMÁCIÓS R E N D S Z E R E K

legkorszerűbb eszközét, a számítógépet alkalmazzák az információrendszer kiszolgálására. A számítógép és az információrendszer viszonyában az információ­ rendszer az elsődleges, amelyet a számítógép csak mint technikai eszköz kiszolgál. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy a számítógéprendszer korszerűsége nem mindig jár együtt az általa kiszolgált információ­ rendszer hasonló fejlettségi színvonalával.

Főfolyamatok információ

rendsier

pnpufok\^

Ünp^tölf]

1-0 o d a f o í \ ^

Környezeti

1

A számítógépes rendszer célszerű használata érde­ kében ki kell alakítani a lehető legrövidebb bizonylati utat, s az output adatok felhasználásának új mód­ szerét. Cél, hogy minimális mennyiségű kiinduló adatok­ ból maximális mennyiségű eredményinformáció ke­ letkezzen. A számítógépes eredmények segítik a vál­ lalat különböző szintjeinek döntéshozatalát, amely befolyásolhatja többek között a termelés ütemét, a vállalat stratégiáját. E cikk a számítógépes nyilvántartó rendszerek kö­ zül részletesen foglalkozik egy, a híradás- és műszer­ iparban bevezethető és eredményesen használható rendszerrel, a számítógépes személyi nyilvántartó rendszerrel.

I Környezet

C^)~I datfeldolgozás\ A

Számítógépes személyi nyilvántartó rendszer 1-0 adatok

L.

Kapcsolódó folyamatok

I IH539-EG2I

2. ábra

A termelési és vezetési feladatok egyre magasabb szintűek, és a megoldások színvonalának emelése ér­ dekében lényeges, hogy a számítógép tényleges segí­ tőtárs legyen [3]. A vállalati tevékenység szervezésének és irányításá­ nak segítésére egyre több területen alkalmazzák a számítógépes rendszereket. Lehetőség van arra, hogy komplex termelésirányítási rendszereket dolgozzanak ki számítógépre, amely tartalmazza a műhely, gyár­ egység, vállalati szintű irányítást, raktárgazdálko­ dást, kapacitás-szükséglet számítást, szerszámgazdál­ kodást, anyagszükséglet meghatározását, határidő­ rendszert, munkaütemezést. Az utóbbi években előtérbe került a vállalati infor­ mációs rendszer nyilvántartó rendszereinek gépesí­ tése. Az elektronikus számítógépek elterjedt alkal­ mazása lehetővé tette, a nagymennyiségű adatok fel­ dolgozása pedig szükségessé tette a számítógépes nyilvántartási rendszerek kidolgozását. E nyilván­ tartó rendszerek végzik a komplex termelésirányítási jendszer „kiszolgálását" és adott esetben elengedhe­ tetlenül szükségesek. A számítógépes nyilvántartás nem jelenti a munka­ mennyiség csökkenését, csak egyszerűsíti a feladatok megoldását. Először megtörténik az adatok gyűjtése nyilvántartási bizonylatokon, majd a számítógépes adathordozóra való felvitel következik. Az ily módon megkapott input adatok felhasználásával végzett számítások eredményei hathatós segítséget nyújta­ nak a termelés irányításában: a munkaütemezésben (a kapacitás optimális kihasználása, egyenletes mun­ kaellátás, a határidők betartása), a munkautalványok kiadásában, lehetőleg minden szempontból gazdasá­ gos raktárkészlet kialakításában és állandó szinten tartásában. Ezenkívül meghatározott időközönként elvégzi a számítógép a szükséges feldolgozásokat és elkészíti a kért kimutatásokat, statisztikákat (output tablókat).

A számítógépes személyi nyilvántartás feladata, hogy egyszerűsítse, gyorsítsa a személyi adatok fel­ vételét és az adatok feldolgozása eredményeként jól hasznosítható információkat szolgáltasson. A társa­ dalmi foglalkoztatottság napjainkban oly mértékű, hogy nem rendelkezünk már számottevő munkaerő­ tartalékkal. Szükségessé v á l t a foglalkoztatottság arányának felülvizsgálása és az, hogy ahol lehet, át­ szervezéseket, munkaerő-átcsoportosítást hajtsanak végre, és ehhez pontos, naprakész adatokból eredő kimutatásra van szükség. A rendszer kiindulópontja lehet a bérelszámolás számítógépes megvalósításá­ nak. A számítógépes nyilvántartási rendszer pontos, részletes kimutatásokat szolgáltathat rendkívül rövid idő alatt. E rendszer fontos része a vállalat információs rendszerének, személyi ügyekben történő döntések­ hez, átszervezésekhez, a döntések előkészítéséhez megfelelő információkat biztosít. Az egyszerű adat­ felvételt szolgálják a kidolgozott input bizonylatok. A bizonylatok tervezésénél figyelembe vettük, hogy a rendszer futtatására csak akkor kerül sor, ha aktuali­ zálni kell a nyilvántartó file-t vagy kimutatásokat kell készíteni. Az aktualizálás során a rendszer biztosítja a nyilvántartásba vett személyek adatainak módosí­ tását, új adatok bevitelét, illetve a nyilvántartásból adatok törlését. Ezek a műveletek (adatfelvitel, mó­ dosítás, törlés) lehetővé teszik, hogy a rendszer az adott vállalat vagy intézmény aktuális munkaerő­ helyzetét és a nyilvántartásban szereplők pontos sze­ mélyi adatait tartalmazza. Az input bizonylatok nem minden adata kerül a számítógépes rendszer nyilvántartó file-jaiba, ezek ál­ talában kevésbé fontos, ritkábban felhasznált infor­ mációk. Az output tablókon is történik utalás arra, hogy a részletes válasz az input bizonylaton szerepel. H a ilyen különleges információra van szükség (házas­ társa neve, gyermeke neve . . . ) , akkor a SZEMÉ­ L Y I NYILVÁNTARTÓ LAP-on ki lehet keresni. A rendszer output információkat szolgáltató része biztosítja a gyors lekérdezés (különböző szempontok szerinti kigyűjtések készíttetése) lehetőségét. A z in­ formációk szolgáltatása az érthetőség, „olvasható­ ság", és az áttekinthetőség céljából a szükséges szám­ szerű adatok mellett szövegesítve történik, melyet a SZÖVEGKÖZLŐ bizonylat segítségével - amelyből

21

/ H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 1. SZ. ,

79

74

Azonosító ••

Személyi i

i

'

1

'

Születési

'

*

•

1

• • '

••

i

i

tjely \

Lakcím (áll)

I

Lakcím Odetgi)

i

I

]|

i

LI

i

i

'

i

i

i

'

I

i

i

I

1

I

1

1

)

1

1

!

I

Munkahely-. Beosztás:

JtQ

I

«_

i

I

I

I

i

i

i t i i

i • i

i

L _ l

Anyja neve -I

I

I

L

férfiW Leánykori név no (2)

Utónév

19 20 21 i

I

nyilvántartóidp

Családnév i

J

l _ L

i

i

i

L

i ,

ÍJ.

34 35 ü Születési evi

i

i

i

—-]hó 70 •

1

'

,

•

72

22

31

53íer 6h 66

i i 67

\hsz.

Lai

Havidíj

26 43

36

27ier 28 30

i i i i i i i i

. 73

[. _ J

1 i M.L

33

i

i

i—i

3

2

Ft 50

T7159

52l_j_i_

0

nincs ő.átt.(t) ált.isk.(2) szakmunkás (3) 60 érettséqi í *) föiskola (5) egyetem (6) Hol, miKor végezte? Tömegszervezeti párWX~\S1 kisz(z) 64 Szoksz. (3) 67 egyéb (A) tagság-• kelte-i kelte--| , kelte: 1 , I 65 68 71 62 Politikai isk. végzettség-- M-L esti közép isk.it) M-L esti egyelem (2) 73 • egyéb (3) Nyelvismeret-- angol (1) francia(2) német (3) orosz (4) spanyol (5) egyéb• Jelenleg hol tanú/? ált. isk.(l) szakmunkásképző (2) középisk.(3) •u " főiskola (4) egyetem (5) polií. isk. (6) Kitüntetések•• kormány(1) miniszterid) vállalati(3) társadalmi (4) egyéb (5) 11 Tudományos fokozat •• egyetemi doktor (t) szak.tud. doktor (2) 12 aspiráns (3) MTA-tag(4) egyéb(5) Mióta dolgozik ? Belépés kelte •• £ ti onyadik munkahelye 1

1

80

80

39

Órabér

4é

1

i

főmérnök (1) fóoszt. vez.(2) osztvez.(3) üzemvezető (4) főművezető(5) művezető (6) csoport vezető (7) Besorolás •• műszaki (1) adminisztratív (2) fizikai(3) Feor-szdm: Iskolai végzettség-

tel.

) i

l

Jggzolólap szam

Személyi ig. szama 20

rnnaprp

L_Í_Ihsz. 1 • ... , i Itel.

51 ^ 0 5 5 2

Alapfizetés-

SS

Itó

varos

]

36

67

varos i •• i j '_

80

1

•

3

Különleges bejegyzésSzármazás--

munkáéit)

GYE5(1) katona(2) egyéb (3) paraszt(2)

• •

19

értélmiségi(3)

20

Családi állapot: nőtlen(1) hajadon(2) nös(3)ferjes(4)elvált(5) Özvegy(6) 2 / D Házastárs neve: Gyermekek száma z Gyermekek neve (szül. éve)-

• Q 2

kitöltötte-Dátum ••

Ellenőrizte: Dátum ••

Lyukasztotta: Dátum: jH i t 3 9 - E 6 3 ] 3. ábra

80

K A C Z I B Á N É É B E R L I N G G.: SZÁMÍTÓGÉPES INFORMÁCIÓS R E N D S Z E R E K

a szövegközlő file felállítása történik — valósítunk meg. Az output tablók tervezésénél a leggyakrabban elő­ forduló igényeket (korosztály, iskolai végzettség, nyelvtudás . . . szerinti kigyűjtések) vettük figyelem­ be. Az „általános tabló" megadási lehetősége az adott korlátokon belül tetszőleges adattartalmú tabló összeállítását szolgálja. A F E L V É T E L I TABLÖ-n a nyilvántartó file-ban, illetve a szövegközlő file-ban felvett hibátlan tételek jelennek meg. A H I B A T A B L Ő a feldolgozás során szintaktikusán vagy logikailag hibás tételeket tartalmazza.

Input bizonylatok A felhasználó öt különböző bizonylatot tölthet ki. A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÓ és a MÓDOSÍTÁS bizonylat

LAP

A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÓ L A P (3. ábra) és a MÓDOSÍTÁS című bizonylatok kitöltése feltétle­ nül szükséges ahhoz, hogy a nyilvántartó rendszerben mindig a vállalat vagy intézmény alkalmazásában álló személyek aktuális adatait tartalmazza. A nyilvántartásba vett személy egy azonosítót kap, amely a személy adatainak gépi azonosítására szolgál. Az azonosító 6 karakterből áll: TKKMMM: T - telephely, KK - költséghely, MMM — munkahelyi sorszám. Az azonosító meghatározása a dolgozó munkahelyének hovatartozása (telephely, költséghely) alapján és egy szabad sorszám felhasználásával történik. T és K K alfanumerikus lehet. A sorszám három karaktere numerikus, amely megadja, hogy egy telephelyhez és költséghelyhez tartozók létszáma maximálisan 999 lehet. A z azonosító egyetlen eleme sem lehet zérus ( T ^ O , K K ^ 0 0 , M M M T Í 0 0 0 ) . A Z azonosító kialakítá­ sának nagyszámú variációs lehetősége biztosítja, hogy csaknem tetszőleges létszámú vállalatnál, illetve intézménynél alkalmazható legyen a rendszer. A SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÓ L A P adatai négy kártyára kerülnek lyukasztásra. A továbbfej­ lesztés lehetőségét biztosítottuk azzal, hogy még van szabad pozíció a későbbiekben szükségessé váló ada­ tok bevitelére. A TÖRLÉSI

nem talál a szövegközlő file-on a kódnak megfelelő szöveget, akkor az output tablókon maga a kódszám jelenik meg. A LEHÍVÓ

bizonylat

E bizonylat megadása a rendszer számára az output tablók készítéséhez szükséges információkat szolgál­ tatja. A lehívható speciális tablók (A— L jelű) adattartal­ ma előre meghatározott. H a a felhasználónak például valamelyik munkahely névsorára van szüksége, akkor az azonosító megadásával a B jelű tablón az adott munkahely minden dolgozójának személyi adatai rendelkezésre állnak. A „Z" tablólehívás kitöltésével a megadott lehetősé­ geken belül tetszőleges adattartalmú tablók állítha­ tók össze. A rovatok között „ É S " (vagyis az adatok egyidejű teljesülése) kapcsolat van. í g y több szem­ pont is figyelembe vehető egy tabló elkészítésénél. A bizonylatok kitöltésénél csak nyomtatható k a ­ raktereket szabad használni (az angol ábécé 26 nagy­ betűje, arab számjegyek, írásjelek).

Output tablók A L E H Í V Ó bizonylaton való megadástól függően különböző szempontok szerinti kigyűjtések és statisz­ tikák készülnek. A teljesség igénye nélkül ismertetnék néhányat a lehívható tablók közül: A D jelű „Korosztály tabló" lekéréséhez a bizony­ laton születési évszám intervallumot kell megadni: pl. 5253 és az azonosítóval meghatározott munka­ hely 24—25 éves dolgozóinak névsorát és személyi adatait kapjuk meg a tablón. A H jelű „Továbbtanulás tabló" az azonosító és az iskolatípus megadása (ugyanúgy, mint a SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÓ LAP-on - 4. ábra) alapján készül (5. ábra). Az általános — „Z" tabló készítésénél már Lapszám:

Lehívó " \

bizonylat

Tabló

A slto ~-, 7 TKK MMM 1~ 6

B

C

8

9

D

F

%

G

I

H

J

K

L

10- 1k- 2b- 30- 34 35- 39 40 13 23 29 33 38

41

bizonylat

A TÖRLÉSI bizonylat kitöltésével lehet biztosí­ tani, hogy a megadott személyek valamennyi adatát törölni lehessen a személyi nyilvántartó file-ból.

•

Tag

A SZÖVEGKÖZLŐ

bizonylat

A SZÖVEGKÖZLŐ bizonylaton elengedhetetlenül szükséges a vállalat, illetve intézmény, a telephelyek és a költséghelyek nevének megadása. A többi szö­ vegközlő rekord kitöltésével lehetővé tettük, hogy a számítógép számára kódolt információk az output tablókon szövegesítve jelenjenek meg. H a a rendszer

Nyelvismeret

Fizetés

80

•

z 8 11 12 17 22 27 Tanul 7 Váll. dolgozó Bei. Jsk. Besorolás Beosztás D

28 31 32 Kitöltötte: Dátum--

l

33

*

I

•

36 37 Ellenőrizte: Dátum:

n

38

a

cm

33

40 41

Lyukasztotta: Dátum:

|H

539-ES»|

4. ábra

23

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 1. SZ.

K A C Z I B Á N É É B E R L I N G G.: SZÁMÍTÓGÉPES INFORMÁCIÓS R E N D S Z E R E K

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 1. SZ.

több szempont is figyelembe vehető: elkészíttethető például az öt éve a vállalatnál dolgozó, német nyelv­ ismerettel rendelkező női alkalmazottak névsora egy az azonosítóval meghatározott munkahelyen (6. áb­ ra). A F E L V É T E L I TABLÓ-n megjelenik minden újon­ nan bevitt adat, amely új felvitel vagy módosítás volt, valamint a nyilvántartásból törölt személyek adatai. . A HIBATABLÓ a hibás tételeket tartalmazza.

Rendezetten szöregközló file

Szövegközlo indexelt szekvenciális file . r

A számítógépes személyi nyilvántartó rendszer logikai felépítése A személyi nyilvántartó rendszer egy lehetséges megvalósítását a Magyar Híradástechnikai Egyesü­ lés Számítástechnikai és Szervezési Központja ( M H E SzSzK) I C L System 4/50 számítógépének konfigu­ rációadottságaira (perifériakészlet, standard progra­ mok) készítettük el. A személyi nyilvántartó

file

felállítása

A kártyán levő adatok beolvasása után azok ren­ dezése történik, majd a .tranzakciós file szintaktikai és logikai ellenőrzése. A hibás tételék a H I B A TABLÓ-ra kerülnek. A személyi nyilvántartó file adattartalma a következő esetekben változik meg: — adatfelvitel — rekordfelvitel (új személy adatai­ nak felvételekor és áthelyezéskor); — adatmódosítás — rekordátírás (adatváltozás­ kor); — nyilvántartásból való törlés — rekordtörlés (kilépés és áthelyezés esetén). A F E L V É T E L I TABLÓ-n jelenik meg a személy nyilvántartó file adattartalmának változása. A szövegközlő file

felállítása

A szövegközlő file minden rekordja tartalmaz egy kulcsmezőt, amely mindegyikben ugyanazon a rela-

'Oi felniéi I módosítás I törlés

.1 Kórtua *1 teívifel Rendezetlen tranzakciós file > Rendezés

' tranzakciós file

nyilvántartó file

7^Hibátlan

APA Személyi

nyilvántartó

fHe

Qr

_

tranzakciós ftl e

. , . U/O Személyi nyijvdntarfo

Szeméiül nyilván­ tartó file U/o (s/u)

, H 533- E6 V

7\

7. ábra. A személyi nyilvántartó file felállítása és aktualizálása

20

tív pozíción helyezkedik el. Indexelt szekvenciális feldolgozásnál a rekordokat szekvenciálisan tároljuk, de rendelkezésre áll egy index is. A z index a tároló minden sávjához, vagy adatblokkjához megadja a bennük előforduló legmagasabb kulcsot. Ezzel a mód­ szerrel a file bármely rekordjáról könnyen eldönthet­ jük, hogy melyik sávon található. í g y nagyszámú olyan rekordon mehetünk kerésztül, amelyre nincs szükségünk, anélkül, hogy ténylegesen kezelni kelle­ ne őket [7]. A szövegközlő bizonylatról kártyára lyukasztott adatok felvitele után az input szövegközlő rekordok rendezése, majd a rendezett szövegközlő file szintak­ tikai és logikai ellenőrzése történik. H a több azonos kulcsú szövegközlő rekord szerepel, akkor csak egyet őrzünk meg és a többi — más hibás tételekkel együtt — a HIBATABLÓ-n kerül megjelenítésre. A FELVÉTELI TABLÓ a szövegközlő file-ba felvett szövegközlő rekordokat tartalmazza, s ennek segítsé­ gével könnyen ellenőrizhető, hogy a bizonylatokon a számitógép számára kódolt információk közül melye­ ket kapjuk szövegesítve a lekért tablón. A szöveg­ közlő file-t 500 darab 30 byte hosszú szövegközlő rekord befogadására méreteztük. A tárigény optimá­ lisabb kihasználására azonban lehetséges az igények­ nek megfelelő számú, változó hosszúságú rekordok felvitele is. ' Tablókészítés

\ Rendezett Személui

, ábra. Az indexelt szekvenciális szövegközlő íile felállítása és aktualizálása

A lehívó bizonylatról készült lyukkártyák felvitele után azok ellenőrzése történik. Az ellenőrzés során hi­ básnak talált tételek megjelennek a HIBATABLÓ-n, a hibátlan tételek pedig a hibátlan lehívófile-ba kerül­ nek mágnesszalagra. A rendezés hatására a lehívófileba olyan sorrendbe kerülnek a lehívósorok, mint aho­ gyan a személyi nyilvántartó file-ban szerepelnek azok a rekordok, melyek adatai a tablók összeállításá­ hoz szükségesek. A lekérdezési,folyamat során a le­ hívósorok paramétereinek felhasználásával megtör­ ténik a személyi nyilvántartó file-ban szereplő adatok feldolgozása és az adatokból a tablófile összeállítása. A tablófile-ból készülnek el a kért tablók.

K A C Z I B A N É É B E R L I N G G.: SZÁMÍTÓGÉPES INFORMÁCIÓS R E N D S Z E R E K

1 db sornyomtató, valamint 1 db munkamágneslemez szükséges.

Kihatjon • lehívó filé Szóvegkáfló

indexelTntkvencialis file

Rendezés Rendezett lehívó file

Személyi[nyilvántartó

Tabló file

Lekérdezés J

9. ábra.

•

Tablókészítés

A számítógépes személyi nyilvántartó rendszer programrendszere A számítógépes s'zemélyi nyilvántartó rendszer programrendszere az I C L System 4/50 számítógépen a következő programokból tevődik össze: A felhasználható standard programok [8]: — kártyafel vivő program, — indexelt szekvenciális file felállító program (ha fix hosszú rekordokból áll a szövegközlő file), — rendező program, — nyomtató program.

A számítógépes adathordozó-igény csökkentésére lehetőség van változó hosszúságú rekordok kialakí­ tására. Ekkor az információt nem hordozó szabad pozíciók nem kerülnek mágnesszalagra vagy mágnes­ lemezre. A vállalat dolgozóinak létszámától és a feldolgozás gyakoriságától függően is változik az erőforrásigény. Kis létszám esetén (2000 fő alatt) a személyi nyilván­ tartó rendszer file-jait mágneslemezre lehet felállítani, de 1 db mágnesszalagegységre az információ bizton ságos megőrzése érdekében szükség van. Ha a számítógépes személyi nyilvántartó rendszer egy integrált vállalati számítógépes információs rendszer részeként valósul meg, akkor célszerű nagy számítógépre tervezni, mely megfelelően nagy köz­ ponti memóriával és elegendő számú input/output perifériával rendelkezik. Abban az esetben, ha csak a személyi nyilvántartó rendszer számítógépesítése a feladat, akkor előnyösebb egy kisebb teljesítményű, de a meghatározott minimális erőforrásokkal rendel­ kező kis számítógép felhasználása. E z a számítógépes személyi nyilvántartó rendszer egy komplex termelésirányítási rendszer részeként, de akár önálló nyilvántartó rendszerként nemcsak a személyzeti munkát segíti. E rendszer egyszerűsíti a személyi adatok feldolgozását és gyorsítja az adat­ szolgáltatást, az input adatok bérelszámolási szem­ pontból való bővítésével pedig alkalmassá tehető munkaügyi döntések előkészítésére és a bérszám­ fejtés elvégzésére is. E z a rendszer továbbfejlesztésé­ nek következő állomása.

Egyedi programok: — az ellenőrzés elvégzésére; — a személyi nyilvántartó file felállítására, aktua­ lizálására; — a lekérdezés megvalósítására; — az indexelt szekvenciális file felállítására (ha változó hosszúságú rekordokból áll a szöveg­ közlő file). A számítógépes személyi nyilvántartó rendszer erőforrásigénye Az M H E SzSzK I C L System 4/50 számítógépe nagy központi memóriával és bő perifériakészlettel rendel­ kezik, a multiprogramozhatóság érdekében azonban a számítógépes személyi nyilvántartó rendszert a lehető legkisebb erőforrásigényűre terveztük. A rend­ szer futtatásához: 2 db mágnesszalagegység, 1 db mágneslemezegység, 1 db kártyaolvasó és

IRODALOM [I] Dr. Mészáros Tamásné—Moroay János—Weidl Lajos— Zentag Tamás: Információrendszerek számítógépes terve­ zése és kezelése. K S H Nemzetközi Számítástechnikai Ok­ tató és Tájékoztató Központ, Bp. 1975. [2] Vörös Mihály—Weidl Lajos: Számítógépes információ­ rendszerek szervezésének folyamata. K S H Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ, Bp. 1975. [3] Esztó Zoltán—Dr. Halassy Béla—Krupa Pál—Krupa Pálné—Dr. Mészáros Tamásné—Tollár Imre: Számítógépes információrendszerek tervezési és módszertani eszközei. K S H Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoz­ tató Központ, Bp. 1975. [4] Dr. Borda József—Krupa Pálné—Dr. Szeleczky Károly: Információrendszerek szervezésének irányítási problémái. K S H Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ, Bp. 1975. [5] Balázs Péter: Rendszerszervezés és rendszertervezés. E L T E Tankönyv, 1975. [6] Trembeczki Sándor: Elektronikus számitógépek. Műszaki Könyvkiadó, 1975. [7] Közvetlén elérésű adatkezelési módszerek. M H E SzSzK, 1971. [8] M H E SzSzK Közleményei.

27