Számítógép rendszerek
4. óra
UNIX fejlődéstörténet
1960-as évek
• A Massachusetts Institute of Technology, az AT&T Bell Labs, és a General Electric közösen fejleszti a Multics (Multiplexed Information and Computing Service) operációs rendszert. • Ken Thompson megírja a „Space Travel” játékot a GE-645 nagyszámítógépre
Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet
1/10
1960-as évek • A játék nem futott elég hatékonyan a GE-645-ön, ezért újraírja DEC PDP-7-re
• A Multics fejlesztésével és a Space Travel átírásával kapcsolatos tapasztalatok alapján Thompson nekivágott egy új operációs rendszer kifejlesztésének a PDP-7-re. A rendszer a „Unics” nevet kapja (szóvicc: Multics ↔ Unics). • Érdekesség: az utolsó Muticsot futtató rendszert 2000. október 30-án állították le (Kanadában). Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet
2/10
1970-es évek
• Folytatódik az Unics fejlesztése az AT&T Bell Labs-nál, közben a neve „Unix”-ra módosul. • Első alkalmazás: szövegszerkesztés és formázás (az AT&T szabadalmi kérvényeinek támogatására). • A rendszert újraírták gépi kódról C nyelvre, így könnyebben tudták más hardvertípusokra átültetni. • A rendszer kereskedelmi forgalomba kerül; az operációs rendszerhez minden vásárló megkapja a rendszer forráskódját is.
Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet
3/10
1980-as évek
• Az AT&T-nél a Unix fejlesztése egyre inkább kereskedelmi irányba tolódik el. A cégen belül egységesítik a fejlesztési törekvéseket, így születik meg a UNIX System V Release 1. • Az akadémiai felhasználóknak az új licencelési feltételek nem éppen a legmegfelelőbbek, így a Berkeley Egyetemen elkezdik fejleszteni a BSD Unixot (Berkeley Software Distribution). • Megjelentek a különböző kereskedelmi változatok (részben AT&T System V, részben BSD alapokon): SunOS a Sun Microsystemstől, Xenix a Microsofttól, SCO UNIX a Santa Cruz Operationtól. • Megkezdődött a szabványosítás, aminek során a fejlesztő cégek két pártba tömörültek, és elkezdődött a „UNIX Háború”. Végül megszületett a POSIX szabvány.
Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet
4/10
1990-es évek
• Az Open Software Foundation (OSF) kiadja az OSF/1 rendszert, ezzel újra kezdetét veszi a UNIX Háború. • Megszületik a BSD olcsó Intel platformokon működő változata, a 386BSD. Ebből alakul ki később a FreeBSD, az OpenBSD és a NetBSD (mind szabad szoftverek). • Az AT&T eladja a UNIXszal kapcsolatos jogokat a Novellnek, ahonnan a márkanév és a UNIX minősítés jogai az X/Open csoporthoz kerülnek, ami az OSF-el egyesül és Open Group néven működik tovább. Ennek köszönhetően megszületik a „Single UNIX Specification”. • Az egyéb UNIX jogokat a Novell az SCO-nak adja el. Ebből még később bajok lesznek... • Az Apple a Macintosh operációs rendszer új változatának alapjaként a BSD-n (is) alapuló NEXTSTEP rendszert választja.
Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet
5/10
2000-es évek
• Az SCO eladja UNIX üzletágát a Caldera Systemsnek. Később ez felveszi a „The SCO Group” nevet, és arra alapozva, hogy a Linux rendszermag UNIX forráskód-részleteket tartalmaz, különböző Linux-felhasználókat és fejlesztő cégeket fog perbe (pl. IBM). A bíróság végül úgy dönt, hogy az SCO által követelt jogok nagyrészt még mindig a Novellt illetik meg, aki nem akarja folytatni a pereket. • A Sun Microsystems szabadon hozzáférhetővé teszi a SunOS utódjának, a Solarisnak a forráskódját OpenSolaris néven. • Főbb kereskedelmi UNIX rendszerek manapság: Solaris (Sun), HP-UX, Tru64 (Hewlett Packard), AIX (IBM), IRIX (Silicon Graphics, Inc).
Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet
6/10
Összefoglalás
• A UNIX nem egy operációs rendszer, hanem operációs rendszerek egy családja. • Azt, hogy egy operációs rendszer UNIX-nak nevezhető-e, az Open Group dönti el a Single UNIX Specificationnek való megfelelése alapján (az Open Group birtokolja a UNIX védjegyet). • Egy másik, gyakran hivatkozott szabvány a POSIX szabvány. • Mit nyújtanak ezek a szabványok a programozóknak? Egységes API-kat, azaz egy programot elég csak egyszer megírni, az (elméletileg) minden szabványkövető rendszeren működik. • Mit nyújtanak ezek a szabványok a felhasználóknak? Egységes felhasználói felületet és segédprogramokat, azaz ha valaki rendszeresen dolgozik valamelyik UNIX-változattal, és átültetik egy másik változat elé, minimális betanulással tudja folytatni munkáját.
Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet
7/10
De itt még nincs vége a történetnek...
• 1983-ban Richard Stallman megalapítja a GNU projektet (GNU's Not Unix), aminek célja egy szabadon hozzáférhető, nyílt forrású Unix-szerű rendszer létrehozása. • 1992-ben Linus Torvalds közreadja a Linux rendszermag első változatát (szintén szabad szoftver). • Azóta már rengeteg cég, alapítvány, szervezet, magánszemély és közösség fejleszt Linux rendszermagon és GNU alapprogramokon alapuló rendszereket, ilyen „Linux disztribúciók” például: Red Hat Enterprise Linux, Fedora, SUSE Linux Enterprise, openSUSE, Debian GNU/Linux, Ubuntu, Mandriva Linux, Slackware Linux, Gentoo, stb... • 1992-ben adták ki a 386BSD-t is, amiből később kinőttek a FreeBSD, NetBSD, OpenBSD, DragonFly BSD projektek. • Ezeket a szabadon hozzáférhető Unix-szerű rendszereket manapság már sok helyen alkalmazzák, ahol korábban valamelyik kereskedelmi UNIX változatot alkalmazták.
Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet
8/10
Áttekintés
Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet
9/10
Források, további olvasnivalók
• Wikipedia ∘ http://en.wikipedia.org/wiki/Unix ∘ http://en.wikipedia.org/wiki/PDP-7
• Multicians – Multics történet (http://www.multicians.org)
• HUP.hu – Magyar Unix Portál (friss UNIX és egyéb informatikai hírek magyarul, szakmai fórumok) (http://hup.hu) ∘ Unix-Linux fejlesztési kronológia 1941 - 1979 (http://hup.hu/1941-1979) ∘ Unix-Linux fejlesztési kronológia 1980 - 1999 (http://hup.hu/1980-1999) ∘ Unix-Linux fejlesztési kronológia 2000 - napjainkig (http://hup.hu/2000-napjainkig)
Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet
10/10
