Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Első kötet. I.3. Szállodavezetés gazdálkodási környezete. Dr. Juhász László PhD

Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Management

Első kötet

I.3. Szállodavezetés gazdálkodási környezete

Dr. Juhász László PhD

Bachelor of Art Turizmus – Vendéglátás 1987, 2005, 2010, 2015

Dr. Juhász László PhD.

1

Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás I. I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás II. IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban


2

Tartalomjegyzék I.3. Szállodák gazdálkodási környezete

4

1. Környezet és szállodavezetés 1.1.Külső környezeti elemek 1.2. Makrogazdaság és szálláshely kereslet

5 5 12

2. Globális turizmus környezete 2.1. A turizmus alanyai 2.2. Turizmus intézményei

13 14 14

3. Turizmus rendszere 3.1. Szálláshely szolgáltatás 3.2. Vendéglátást szolgáltató vállalkozások 3.3. Utaztatás 3.4. Sportturizmus létesítményei és szolgáltatásai 3.5. Kulturális programszolgáltató vállalkozások 3.6. Személyközlekedési vállalkozásai 3.7. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások vállalkozásai

20 21 22 23 24 24 26 26

4. Turizmus Szatellit Számla 4.1.Turisztikai szolgáltatások a TSzSz alapján 4.2. Turisztikai kiadások a Turizmus Szatellit Számla alapján 4.3. Közvélemény és szálloda

27 28 30 32

5. Fejlesztési programok és stratégiák 5.1. Fejlesztési Programok 5.2. Fejlesztési Stratégiák 5.3. Fenntartható fejlődés 5.4. Versenyképesség 5.5. Régió, megye, üdülőkörzet, gyógyhely

35 35 36 43 44 45

6. Inspiráció

49

7. Virtuális szálloda küldetése és stratégiai céljai

51

8. Ellenőrző kérdések

52

Összefoglaló

53

Szójegyzék

54

Referencia lista

56


3


I.3. Szállodák gazdálkodási környezete Cél, a szállodavezetés és környezet kapcsolatának áttekintése. A dián szereplő négy környezet hatásainak ismertetésre a szállodavezetésre. A környezet stratégiai fejlesztési programjainak felvezetése segít a szállodák stratégia célkitűzések megfogalmazásában. A szállodavezetés esszenciája tartalmaz négy környezeti elemet, amelyek hatással vannak a szállodavezetésre, külső makró, globális turisztikai, lokális piaci és közvélemény. Szállodavezetés és gazdálkodás I. – Vezetés alapjai

Szállodavezetés Esszenciája

Külső makró környezet

Globális turizmus környezet

Lokális piaci környezet

Elégedett VENDÉG

VENDÉG Szálloda

Élőmunka Holtmunka

Közvélemény környezet

Szervezet Rendszer VIR

Piaci célok elégedett munkatársak Emberi célok elégedett tulajdonosok Gazdasági célok

Elmélet és gyakorlat Dr. Juhász László PhD

21. Dia. Szállodavezetés esszenciája. 2010. Szerző saját szerkesztése.

Külső makró környezet Az elemek hatással vannak a gazdaság egészére így a szállodaiparra is. A szállodavezetőjének elsődleges feladata, hogy a környezet pozitív, vagy negatív hatásait észlelni tudja, és a rendelkezésre álló információk alapján reagálni tudjon a gazdálkodó szervezetet ért hatásokra, annak érdekében, hogy a szálloda elérje céljait, sikeres maradjon. Globális turisztikai környezet Elemei a turizmus alanyai és intézményei. Ezek változásai eltérő hatást gyakorolhatnak a szállodára és annak vezetésére. Lokális piaci környezet A szálloda szűk piaci környezetét foglalja magába és ezek marketingterv környezetelemzés elemei. A lokális, versenytársi környezetnek része a település annak gazdasági, szociális, turisztikai valamint rendezvényei és turisztikai szolgáltatóinak, a versenytársak és ezek helyzete. Közvélemény Elemei a partnerek,1 a hatóságok, a lakosság, a média és szakma.

1

Partnerek a vendégek és szállítók.


4


1. Környezet és szállodavezetés A szállodavezetésre a környezet elemei közvetlenül vagy közvetve fejthetik ki hatásukat. A makró és globális környezet tényezői, az ország minden szálláshely szolgáltató létesítményéra és szállodájára hatnak. Hatást fejtenek ki a lokális szűk piaci környezet tényezői. A vezető feladata, hogy ezeket a hatásokat időben észlelje, illetve meg tudja fogalmazni, és erre reagálni, tudjon a rendelkezésre álló információk alapján, annak érdekében, hogy a szálloda el tudja érni kitűzött céljait. Közvetve ható tényező például az árfolyam, mert az Euróban megadott árak esetében a szálloda bankszámlájára kerülhet 250.- vagy 280.- forint egy Euró ellenében egy adott évben. Ugyanakkor ez a hatás minden szálloda esetében fennáll. Ez minden hazai szálloda versenyképességére hat, a nemzetközi versenyképességet befolyásolja, mint például az általános forgalmi adó mértéke, amely a jövedelemteremtő képességre van hatással. Közvetlen hatás például a település építményadójának, iparűzési vagy idegenforgalmi adójának mértéke, mert az csak a település szállodáinak versenyképességét befolyásolja a hazai szállodákhoz képest. Hatások lehetnek pozitívak, semlegesek vagy negatívak. Negatív hatásokat a vezetés észleli és elhárítja, illetve döntéseivel igyekszik semlegesíteni vagy csökkenti a negatív hatásokat. Ilyen hatás lehet a piacra ható közteherviselés elemének változása vagy például a keresletcsökkenés. Pozitív hatásokat is észleli a vezetés és a hatásaikat erősíti a szálloda érdekeiben, az Euró árfolyam változásának kedvező hatásait is tudja a szállodavezetés erősíteni. Semleges hatások nincsenek befolyással a szállodavezetésre. A szállodavezetés és a környezet kapcsolata lehet a napi gyakorlatban aktív vagy passzív. A környezet információinak befogadása és azokra válaszadás passzív kapcsolatnak számít. Aktívnak tekintjük a kapcsolatot akkor, ha szállodavezetés részesévé válik a környezet alakításának. Részt vesz különböző szintű szervezetek, intézmények munkájában.

1.1.Külső környezeti elemek A tényezőket különböző elméletek alapján lehet csoportosítani szakmailag ismert 2 és elfogadott turisztikai környezet felépítés alapján a következő tényezőket emeli ki a szerző. A külső környezeti hatások az ország egészére kihatnak. A külső környezet hat elemét különböztetjük meg, 1. Jogi környezet, 2. Szociális környezet, 3. Technikai környezet, 4. Politikai környezet, 2

1.1. A külső környezeti elemek fejezet emléket állít a szállodai ismertek oktatásában úttörő szerepet vállalat Horváthh Ákos kollégánknak, aki pár éve elhunyt, témavázlatában foglalta össze a külső környezeti elemeket követve a statikus turisztikai rendszer felépítését. Dr. Juhász László PhD.

5


5. Ökológiai környezet, 6. Közgazdasági környezet, 6.1. Nemzetgazdaság helyzete, 6.2. Általános gazdasági szabályozás, 6.3. Közteherviselés, 6.3.1. Jogi csoportosítás, 6.3.2. Gazdálkodási csoportosítás.3

1. Dia. Szálloda makró környezetének elemei” 2005. Horváthh Ákos témavázlatának felhasználásával, a szerző szerkesztése.

1.Jogi környezet A jogi környezet elemei elsősorban a szálloda alapításánál, alapítói okirat, működési engedélyek, kategorizálásban kapnak szerepet, valamint a szállítókkal, partnerekkel, munkavállalókkal és a gazdaság egyéb szereplőivel megkötött szerződések során. Ezen tényezők nem játszanak kiemelkedő szerepet a vezető napi, vagy akár havi döntéseiben. Ugyanakkor a vezetés feladata megfelelő szinten ismerni a kártérítések fizetésének eseteit és például a Munka Tőrvénykönyvét. A jogi környezet monitorozása ugyanakkor fontos feladat, mert a jogszabályok és rendeletek változtatása rendszeresen előfordul. Az ismeretek rendszerezésében segít a szálláshely szolgáltatásra vonatkozó hatályos jogszabály gyűjtemény.4 Több jogi keret például Turizmus Tőrvény, Osztályba sorolás hiányzik illetve nem naprakészek. 3

Horvátth Ákos „Szállodai vezetés és gazdálkodás I. témavázlatok” 2003. Dr. Juhász László PhD „Szálláshely szolgáltatás és szabadidős létesítmények jogszabályai” 2008. A jogszabály gyűjtemény tartalmazza a szálláshely szolgáltatás tevékenység ellátására vonatkozóan azokat, amelyeket ismernie kell egy szállodatulajdonosnak vagy igazgatónak. 4


6


2. Szociális környezet Ide tartozik, az adott célállomás, település gasztronómiája, kultúrája, életmódja, a lakosságának vendégszeretete, életszínvonala, az utazási szokásai, a lakosság nyelvismeretének szintje valamint a szabadidő eltöltésének módjai. Ezeknek a tényezőknek a pozitív irányba történő változása hosszadalmas folyamat. Például napjaink gazdasági válságának hatására az utazási szokások jelentős változáson mehetnek keresztül, hiszen az utazási hajlandóság, a diszkrecionális jövedelem csökkenésének hatására részben visszaesik. A szociális környezet elemeinek változásai nem hirtelen következnek be, hanem lassan formálódnak egyéb gazdasági tényezők változásainak hatására. Kistérségek esetében egy jól kidolgozott rekreációs park nagyobb vonzáskörzettel és szálláshelyfejlesztéssel pozitív hatással van a szociális környezetre. Különösen a munkavállalók szintjére és a munkanélküliség csökkentésére. 3. Technikai környezet Az infrastrukturális adottságok, a közlekedés, az attrakciók megközelíthetősége, a turisztikai adottságok kiépítettsége, a turisztikai vonzerők technikai színvonala, valamint a kereskedelmi szálláshelyek berendezéseinek és felszereléseinek technikai színvonala illetve az ipar fejlettsége ezek mind hatással vannak a szállodaiparra. A környezet elemein való változtatás szintén hosszú távú döntéseket igényel. A kutatásfejlesztés és az innovatív bevételnövelés lehetőségeit a technikai környezet determinálja. Hazánk ezen a területen meglehetősen elmaradt a nemzetközi turizmushoz képest. A Turizmus Fejlesztési Stratégia is kiemelten foglalkozik az attrakciók fejlesztésével és megközelítésével. A közlekedés szerves része a technikai környezetnek és turisztikai hatása jól mérhető és megfigyelhető. 4. Politikai környezet Politikai környezetet meghatározza a társadalom formája, valamint a politikai berendezkedés stabilitása. A legfontosabb a kiszámíthatóság. A turizmus a békeiparága a terrorizmuson5 kívül a sztrájkok és a tüntetések is komoly negatív hatással vannak a szállodaiparra. A vendégek elkerülik azokat a célállomásokat ahol testi épségüket és biztonságukat nem érzik megfelelőnek. Ugyanakkor van egy igen szűk réteg igény a katasztrófa és hadi turizmusra. A politikai környezet másik aspektusa a turizmus támogatottsága. Nemzeti vagy nemzetközi támogatások lehetőségeinek széles tárháza állt mindig a politikai erők rendelkezésére kérdés, hogy milyen szinten tudják ezt kihasználni. A politikai erők általában kiemelik a turizmus szerepét és hasznosságát, ugyanakkor nehezen és nagyon ritkán hoznak olyan döntéseket, amelyek valóban a turizmus előnyét jelentené más ágazatokhoz vagy a nemzetközi versenytársakhoz képest. A területfejlesztési koncepció és közlekedéspolitika is hatással van a szállodaiparra kérdés az, hogy ezek a környezeti elemek mennyire integrálják a turizmust, a döntések és stratégiák kidolgozásánál, mennyire veszik figyelembe a turizmust. 5

Terrorizmus az egyik kiemelt veszély a jövő és sajnos már jelen turizmusának.


7


5. Ökológiai környezet A természeti adottságok, valamint a környezetvédelem szerepét és megítélését egyre fontosabbnak tartja az emberiség. A környezetvédelem szerepe kiemelt az iparágban, és egyre jobban beépülnek a köztudatba a zöld és öko szállodák. Az ökoturizmus és alternatív turizmus térnyerésével a szállodaiparnak is fel kell készülni az első óko és geo-egységek megnyitására. A mindennapi életben, napi döntési szinten nem igényelnek monitorozást, az ökológiai környezet elemei. A légszennyezettség és széndioxid kibocsátás adata is befolyással vannak a szállodavezetésre, előfordult már „Szmog Riadó” Budapesten és Miskolcon is, ilyenkor a szálloda megközelítése és elhagyása is probléma lehet autós vendégek számára. A szálloda környezetterhelési indikátorai, a kibocsátott széndioxid, melynek emisszió mérése alapján kell díjat fizetni. A víz szennyezettség mérése, a kommunális és veszélyes anyagok kibocsátási adatainak éves lejelentése kötelező a szállodáknak a környezetvédelmi szakhatóságnak. Ilyenek a szemét, a moslék, a tisztítószerek, de a prospektusok papír mennyisége vagy a nem visszaváltható palackozású italok eladott mennyisége. 6. Közgazdasági környezet A közgazdasági környezet elemei fejtik intenzíven a hatásukat a szállodagazdálkodásra. Három fő területet különíthető el, 6.1. Nemzetgazdaság helyzete, 6.2. Nemzetgazdaság szabályozottsága, 6.3. Közteherviselés rendszere. 6.1. Nemzetgazdaság helyzete A nemzetgazdaság helyzete mutatószámokkal értékelhető. A gazdasági folyamatok befolyásolására, hozott döntések hatása megjelenik a mutatószámokban illetve azok alakulásában. Ilyen elemek például a bruttó nemzeti termék (GDP)6, vagy a GDP változásának mértéke, a gazdaság növekedésének mértéke, a költségvetés egyenlege egyensúlya, a folyó fizetési mérleg állapota vagy az árfolyamok változások. Bevétel-gazdálkodásra és a költséggazdálkodásra fejtik hatásukat az árindexek (inflációk) fogyasztói, szolgáltatási és például energia árindex vagy élelmiszer árindex vagy munkabér index alakulása7. A szakágazat élőmunka gazdálkodására van hatással a munkanélküliségi ráta alakulása régióként és településenként vagy a reálbér illetve reáljövedelem, a minimálbér, de különösen, a vállalatok és a magánszemélyek szabadon elkölthető jövedelmeinek alakulása.

6.2. Általános gazdasági szabályozás

6 7

Gross Domestic Product változása kihat a turizmus alakulására. A legtöbb index közép és hosszútávon meghaladja a szálláshely szolgáltatás index növekedését.


8


A gazdasági szabályozás a gazdasági folyamatok befolyásolására hozott döntések területeit mutatja be. A turizmus és szállodaipar tevékenységére kiemelt hatással vannak, a következő szabályozott területek. Makrogazdasági és globális szintű szabályozás biztosítja a szervezetek azonos módon mutassák ki a tevékenységük eredményeit illetve a folyamatok egységesen legyenek szabályozva. A számviteli, a pénzforgalomi, a vámeljárási szabályozások, a pénzgazdálkodás területeit érinti például. A munkaügyi, foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok az emberi erőforrás szabályait befolyásolja. A piaci versenyszabályozása és például a fogyasztói érdekvédelem a turizmus terültén releváns, mert a vendég és a szolgáltató viszonyát határozza meg. 6.3. Közteherviselés rendszere A közteherviselés magában foglalja az adókat, társadalombiztosítási és egyéb jogszabályban kötelezően előírt járulék, hozzájárulások és egyéb befizetési kötelezettségeket. A rendszerező elv alapján a közteherviselés elemeit besorolhatjuk két fő csoportba, 6.3.1. Jogi csoportosítás, 6.3.2. Gazdálkodási csoportosítás. 6.3.1. Jogi csoportosítás A magyar közteherviselés rendszerét jogi csoportosításban a jogszabályhely szerint lehetnek,  központi adók,  helyi adók,  egyéb befizetések. Központi adók A tejesség igénye nélkül lehet a társasági adó, általános forgalmi adó (ÁFA), személyi jövedelemadó (SZJA), jövedéki adó, játékadó. Meghatározó az Általános Forgalmi Adó és a Személyi Jövedelem Adó. Helyi adók Ebbe a csoportba tartoznak azok az adók melyeket az önkormányzatok adóhatósága szed be8. A települések döntenek az adó pontos mértékéről és alapjáról. Az adósávokat a központi adózási rend, határozza meg. A turizmus területét kiemelten érintik a következő helyi adók. Elsődleges az idegenforgalmi adó, melynek a vendégéjszaka az adó alapja. Az adó mértéke településenként változhat 100 és 400 forint értékhatárok között vagy a szállásbevétel egy adott százaléka. Napjainkban is minden egyes befizetett IFA forinthoz a központi költségvetés két forintot támogatásként az önkormányzatnak átutal. A többi helyi adó nem turisztikai jellegű a település minden vállalkozása megfizeti, ilyen  az iparűzési adó,  az építményadó,  a vállalkozók kommunális adója,  a gépjármű adó mely súlyadóként került be a köztudatba. 8

A megállapítás általános, a helyi adókat is beszedheti a központi a Nemzeti Adó és Vámhivatal.


9


Egyéb befizetések jellemzője, hogy korábban nem az adóhatóság kezelte a befizetéseket. Napjainkban majd minden járulék, hozzájárulás és illeték adóként kerül meghatározásra és befizetésére az adózási eljárások szabályai vonatkoznak. Az élőmunkát terheli majd minden járulék a befizetések nagyságrendje közelíti a negyven százalékot. Ide soroljuk a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást, a rehabilitációs hozzájárulást, a társadalombiztosítási járulékot, az egészségügyi hozzájárulást és a nyugdíjjárulékot vagy a kulturális járulékot. Végül, de nem utolsó sorban az illeték járulékok is idetartoznak, amikor hatóság a vállalkozásra kötelezően előírt hivatalos ügyet intéz, akkor az után illetéket kell fizetni. A foglalkozás egészségügyi díjat a vállalkozások az üzemorvoknak fizetik meg kötelezően jogszabályi szolgáltatás ellenértékeként. A szerzői jogdíjak meglehetősen magas költséget jelentenek minden zene és műsor szolgáltatás az illeték alapja. 6.3.2. Gazdálkodási csoportosítás Az eredményt befolyásoló (csökkentők) közterheket a szerint csoportosítjuk, hogy milyen gazdálkodási területen van hatása a szállodagazdálkodására. A közteherviselés rendszere gazdálkodási csoportosításban,  a piaci-gazdálkodásra,  a jövedelemgazdálkodásra,  az emberi erőforrás gazdálkodásra ható, tényezőket rendezi külön csoportokba. Piaci-gazdálkodásra ható elemek A piaci helyzetet befolyásolják, általában árat növelő elemek. A központi adók közé sorolt általános forgalmi adó (ÁFA) minden gazdálkodásra hatással van, de a turizmus így a szállodák nemzetközi versenyképességét befolyásolja. Nem azt kell figyelembe venni, hogy más ágazatokra vagy termékekre és szolgáltatásokra milyen mértékű adókulcsot határoz meg a tőrvény. Ezen a túllépve az európai országok szállodáira vonatkozó forgalmi adó mértékét kellene figyelembe venni a nemzetközi versenyképesség érdekében. A versenyképesség két vetülete is szerepet kap egyfelől az utazások és költések intenzitása növelhető alacsonyabb kulccsal. Másfelől a szállodák átlagos eredményszintjét javíthatja egy alacsonyabb kulcs és ez hatással lehet a szállodai befektetések élénkítésére és ezzel a munkahelyteremtésre és így a többi közteher befizetések növelésére. Az idegenforgalmi adó, már régen nem idegenforgalmi és nem is turisztikai, hanem szálláshely szolgáltatási adó. Nem csak idegenek, hanem hazai vendégekkel is megfizetteti a település. Csak turisták képezik az adólapot, mert legalább egy éjszakát kell a település valamelyik szálláshelyén eltölteniük, hogy adóalappá váljanak. Mivel a turizmus más területeit vendéglátást, személyi közlekedést, utaztatást vagy rendezvényszervezést nem érinti ezért ez a szálláshely adó9. Ugyanakkor nem érinti a második lakást igénybe vevő turistákat sem, de az ö vendégeiket igen. A nyaralókat és üdülőket, ha a tulajdonosa vagy annak ismerőse veszi igénybe, akkor is turistaként vannak jelen. Ennek ellenére nem 9

Idegenforgalmi Adó, az Szálláshely Adó, mert a turizmus egyéb területeit nem érinti és nem idegenek hanem a belföldiek is megfizetik. Dr. Juhász László PhD.

10


fizetnek idegenforgalmi adót tehát az adó egyértelműen szálláshely adó, hiszen csak szálláshelyek vendégei által eltöltött vendégéjszaka az adó alapja. A települések általában a 18 életév alatt és 60 éves kor felett felmentik a szálláshely szolgáltatást igénybe vevőket az adó megfizetése alól. A települések állapítják meg az adó mértékét és adózás szabályait, például nem kell, vagy alacsonyabb adót kell fizetni elő vagy utószezonban. Sajnos az IFA felhasználása nem mindig turisztikai célú. Nincs hatása a turizmus szereplőinek, arra hogy a bevételeket turisztikai célra használják az önkormányzatok, hacsak nem aktív a környezet és szálloda kapcsolata, azaz az igazgató egyben polgármester vagy képviselő. Illetve a turisztikai szereplők valamelyike önkormányzati képviselő is vagy bizottsági tag. 6.3.2. Jövedelemgazdálkodást befolyásoló Általában a befolyásolás csökkentést jelent. Ezek a további gazdálkodási területekre vannak hatással. Emberi erőforrás gazdálkodásra Általában az élőmunkát drágító elemek hatnak a legerősebben a gazdálkodásra. A munkaerő alkalmazás költségei, a járulékok melyek kiszámításának alapja a bérköltség. Minden bér és bérjellegű kifizetést és egyes természetbeni juttatásokat is terhelnek például a vállalkozások által fizetett társadalombiztosítási járulékok (8%), nyugdíjjárulékok (21%), munkaadói járulék (3%), szakképzési járulék (1.5%).10 Az egészségügyi hozzájárulás (115.- Ft személyenként és naponta) és a rehabilitációs hozzájárulás (139.900 Ft személyenként és évente)11 nem százalékban, hanem összegben vannak megállapítva. A vállalkozás által fizetett táppénz és a foglalkoztatás egészségügy, üzemorvosi szolgálat köztelező igénybe vétele, szintén eredményt befolyásoló emberi erőforráshoz kapcsolódó költségek. Munkavállalói befizetések A dolgozók személyes jövedelemének nettó értékét befolyásoló elemek további közteherviselést jelentenek az élőmunka erőforrás felhasználásban. A munkavállaló jövedelme alapján fizeteti a Személyi Jövedelem Adót melynek mértéke 18 és 38 között az adóalap nagyságától függően. A munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási járulék (6%) és a munkavállalói járulék (1.5%) valamint a munkavállalói nyugdíjjárulékot (9.5%) is idesoroljuk. Ezek a tételek csökkentik a munkavállalónak átutalandó nettó kifizetéseket, mert a központi költségvetésnek kell utalni a munkáltatónak az összegeket. Saját tőkét érintő Az eredményt befolyásoló adók lehetnek a vissza nem igényelhető általános forgalmi adók, a tárgyi eszközberuházás értékét növelő vámok vagy illetékek. Eredményt csökkentő Ezen elemek között vannak olyanok, amelyek nem költségként hatnak, hanem kitermelt eredményt csökkentik (azaz vagyonra a sajáttőkére hatnak). Ilyenek például a társasági adó, az adózás előtti eredmény az alapja. Az osztalékadót pedig a tulajdonosoknak kifizetett osztalék után kell befizetni, helyettesítve a személyi jövedelemadót.

10 11

2009. évi adózás szerint. Ez emelkedett 964.500 Ft-ra, hétszeresére egy év alatt 2010. évben.


11


A szállodavezetésnek az összes külső környezeti elem monitorozása nem napi feladata. Ez alól kivétel az árfolyam változások napi követése. Amennyiben a szálloda pénzváltással is foglalkozik akkor a váltási árak illetve a szolgáltatási árfolyam közzététele is kötelező, ezért az árfolyamok (nemzetgazdaság helyzete) napi figyelemmel kisérése a vezetés napi feladata. Az emberi erőforrás gazdálkodást érintő környezeti elemek változásait, rendszeresen figyelemmel kell kísérni például, minimál bér, járulékok és adók mértéke valamint a munka tőrvénykönyvének előírásait. Évente a tervezéseknél, különösen az éves üzleti tervek kidolgozásánál több olyan elem van, amelyeket figyelembe kell venni, például az inflációk alakulása, az idegenforgalmi (szálláshelyadó) adó, az általános forgalmi adó.

1.2. Makrogazdaság és szálláshely kereslet „Gazdaság és szálláshelykereslet”. A makrogazdasági mutatók alakulása hatással van a turizmus keresletére, ezért ezeknek a mutatóknak a rendszeres figyelemmel kisérése és elemzése a piaci-gazdálkodás alapvető vezetői eszközei. A szállodai keresletre ható tényezők között elsőként kell említeni a szállodák kínálati szobaárait. A szálláshely szolgáltatás iránti kereslet és szállodai szobaár viszonyában még sok szálláshely szolgáltató is azt feltételezi, hogy szoros összefüggés van. Fontos tényező az árhatás, mely megmutatja, előrevetíti, hogy a kínálati árak változásának hatására, hogyan változik a kereslet. Általában a kínálati árak egy százalékos növelése a kereslet egy tized százalékos csökkenését vonja csak maga után. Ez is mutatja, hogy a kereslet kevésbé érzékeny az árra. Azt is fontos tudni, hogy a kínálati árak csökkentése nem jelent automatikus szobakereslet növekedést és így ezzel nem növelhető egyértelműen a bevétel, ez egy tévhit. Különbséget kell tenni kínálati árcsökkentés és akciós árak alkalmazása között. Turisztikai kereslet csökkenés, válság vagy stagnálás esetében a szálláshelyek kínálati árainak csökkentése nem vezet eredményre. Viszont a célállomás árfekvését alacsonyabb szintre helyezi, melyet a későbbi kereslet növekedés esetén sem lehet biztosan a korábbi árakat alkalmazni. Keresletcsökkenés esetében akciós termékek piacra helyezése segíthet a bevételnövelésében. Ez is csak akkor lesz hatékony és érezhető hatású, ha az akciós termék valamilyen új speciális vagy egyedi szolgáltatáshoz kapcsolódik. Csak ezért senki jön Budapestre, mert olcsóbb a szálláshely kínálat, de ha egy kiállítással vagy fesztivállal van összekötve akkor várható kereslet, a kialakított csomagárakra. A lappangó kereslet felélesztésére van lehetőség az akciós termékekkel.12 1.2.1. Szálláshely kereslet és makrogazdaság A szállás iránti keresletet három tényező határozza meg,  a hazai össztermék (GDP) változása,  a szabadon felhasználható személyes jövedelem,  a vállalati jövedelmek. 12

Ennek egyik jó példája a Magyar Turizmus Zrt. téli akciója Budapestre vonakozóan.


12


Az átlagos városi szállodák iránti kereslet viszonylag érzéketlen a makrogazdasági mutatók alakulását illetően. Leginkább a GDP változására reagál, majd a személyi jövedelem változására végül pedig a vállalati jövedelem változására. A jövedelmi tényezők hatása alacsonyabb a szálláshely keresletre, mint a hazai össztermék növekedése. A hazai szálláshely, különösen a szállodák esetében a kereslet ötven százaléka külföldi turista, ezért a küldő országok nemzetgazdasági mutatóinak alakulása is hatással van a hazai keresletre. Amennyiben nő a személyes jövedelem, nő a szálláshelyek iránti kereslet is, hiszen növekszik a diszkrecionális jövedelem, mely a turizmusba való bekapcsolódás egyik alappillére. De jellemző az a tendencia, hogy a jövedelem növekedésével nem minden szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka szám emelkedik. A vendégek magasabb kategóriájú szálláshelyet vesz igénybe ugyanannyi időre. Ezáltal az alacsonyabb az egy, kettő és három csillagos szállodák vendégei lehetőség szerint eggyel magasabb kategóriájú szállodát választanak. A személyes jövedelem növekedése az eggyel magasabb kategóriájú szállodák vagy desztinációk igénybevételére ösztönzik a turistákat. Az ötcsillagos szállodák keresletére a személyes jövedelmek növekedésének kisebb a hatása. A magasabb jövedelemmel rendelkező turisták több pénzt költenek szállodákra, ugyanakkor fogyasztásuknak kisebb arányát költik el, mint az alacsonyabb jövedelműek. Így ezekre a felső kategóriás szállodákra a makrogazdasági mutatók alakulása nem feltétlen vált ki keresletnövekedést. Spirális a hatás alacsonyabbtól a magasabb kategóriák felé. Napjainkban komoly problémával kell szembenéznie a szálláshely szolgáltatóknak, hiszen a gazdasági válság13 hatására mind a vállalati, mind a személyes jövedelem nagysága illetve a GDP is csökken, így a diszkrecionális jövedelem, ebből adódóan pedig a szálláshelyek iránti keresletben is komoly visszaesés tapasztalható. A kereslet eltolódási spirál visszafele is kifejti hatását. A keresletcsökkenés, válság időszakában alacsonyabb kategóriájú szállodák vagy szálláshelyek, vagy kevesebb szolgáltatást igénye felé tolódik a kereslet. Kérdés, hogy a magyar szállodák hogyan tudnak reagálni ezekre a spirális hatásokra, meddig csökkenthetőek a költségek, valamint a szállodai szobaárak. A 2008-2010 évi válság más európai és a világ országaiban is termelés csökkenést jelentett és ez által jövedelemcsökkenést is, így a hazai turizmusban úgy a belföldi, mint a külföldi kereslet csökkenése együttesen fejti hatását. A belföldi csökkenés a kiadott üdülési csekkek hatására, később lesz érzékelhető a szállodák számára.

2. Globális turizmus környezete A turizmust körülvevő környezet második szintje a turizmus környezet. A külső környezet elemei minden hazai vállalkozásra hatással vannak. Az elemek között van, amelyik csak a szállodaiparra hat. A globális turisztikai környezet elemei csak a turisztikai környezetre hatnak. A környezet elemei  Turizmus alanyai,  Turizmus intézményei, 13

2008. évi.


13


   

Települések, Állami szervezetek, Civil szervezetek, Vállalkozások.14

2.1. A turizmus alanyai A turizmusban a látogató illetve az utazó az alany. Állandó tartózkodási helyük alapján lehetnek belföldiek és külföldiek. A látogatókat a célállomáson való tartózkodás ideje alapján besoroljuk egynapos látogatók, akik a felkeresett helyen 24 óránál kevesebbet töltenek, tehát nem éjszakáznak a célállomáson. Turisták Többnapos látogatók a turisták. Ők a látogatók azon csoportjába tartoznak, akik legalább 24 órát, azaz egy éjszakát szokásos lakóhelyén kívül töltenek, és utazásának célja nem jövedelemszerzés, munkavégzés. Az eltöltött éjszakák alapján lehet egy éjszakás (1 éjszaka), rövid tartózkodás idejű (3 éjszaka) és hosszabb ideig maradó (4 vagy több éjszaka) vendégek. Szállodavendég a szálláshely igénybevételekor regisztrált turista. A több napos tartózkodású turista sem minden esetben lesz vendég, mert nem feltétlenül szálláshelyen tölti éjszakáit. Második otthonban és ellenérték nélküli meghívásra érkező családi vendégként is megszállhat a célállomáson. Turisták utazási motivációi A szállodás szakembereknek ismernie kell, a motivációk alapján alakult ki és fejlődött évszázadok óta a szállodák specializációja és az utolsó évtizedben, hazánkban, ez alapján a vendég szegmentáció. Motivációk lehetnek az utazás célja, oka. További csoportosítás alapja lehet az utazás módja, hogy egyénileg vagy csoportosan érkezik a vendég. Utazás eszköze szerinti csoportosítás a közlekedés és turizmus kapcsolatát mutatja ki. Az állandó lakhely szerint lehet a turista (rezidens) belföldi vagy külföldi, azon belül az országok és földrészek és nemzetek szerint további csoportképzésekre van lehetőség. Vendégelégedettség csak úgy biztosítható, hogy a szállodások ismerik a vendégigény trendjeit és az utazási szokások alakulását.

2.2. Turizmus intézményei A turizmus intézményei a szakágazat minden szervezetét magába foglalják. Három szinten különíthetőek el települési vagy kistérségi szinten, régió és országos szinten. A szervezetek hatáskörét is jelentő elhatárolás részben alá és fölé rendeltséget is jelent,  települések  állami intézmények  civil szervezetek  vállalkozások. 14

Horvátth Ákos „Szállodai vezetés és gazdálkodás I. Témavázlat” 2003.


14


2.2.1.Települések Települések és a turizmus a szállodaipar legszélesebb területét ölelik fel, hiszen minden egyes település és annak önkormányzata a lokális turizmus környezetének eleme. Hatásuk a településfejlesztési tervektől, a gyógyhely vagy üdülőhely meghatározásán keresztül, az idegenforgalmi adó kivetéséig terjed. Azokon a településeken ahol a turizmus jelen van, létrehoznak Önkormányzati Turisztikai Hivatalokat és Tourinform Irodákat vagy kineveznek egy személyt illetve bizottságot a turizmus koordinálására a településen. Kistérségek, közigazgatási megléte nem feltétlenül jelenti, a turisztikai kistérségek megalakulását és turisztikai menedzsmentjének a létrehozását. A 2008 év sajátja volt, hogy a turisztikai kistérségek menedzsmentjére alakuló szervezeteket pályázati támogatásban részesítették. Így az Észak Magyarország Régióban, három megye területén tizenhat turisztikai kistérségi menedzsment pályázat nyert támogatást. Az önszerveződésen alapuló szakszövetségek vagy kistérségi egyéb szerveződések létre jötte lenne a cél, nem a felülről irányított szervezetek létrehozása, a pályázati pénzek elköltése, okán. Az önszerveződés hiányában pályázatokkal serkentik a kistérségi szerveződések létrejöttét. Regionális szinten a turizmus a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok képviselik (RIB), párhuzamosan az önkormányzati fejlesztési tanácsokkal (RFT) illetve a regionális marketing irodákkal (RMI). Átnyúlva megye és néha régió határokat. 2.2.2. Turizmus állami intézményei A turizmus irányítását a világ számos országában nemzeti, regionális és helyi szinten tevékenykedő, egymást kölcsönösen kiegészítő szervezetek végzik. Ez nem mondható el Magyarországról is, hiszen a turizmus irányítása az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig számos szervezet feladatai között szerepel, de fentről irányított formában. Nagyon fontos felfedezés lenne, ha az országos szervezetek megértenék, hogy a turistának nem a parlamentben ülő bizottság az attrakció, hanem az ország eltérő helyszínein lévő természeti és épített attrakciók.15 Országgyűlés törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a turisztikai ágazat vállalkozásainak működése szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű. Az ágazat működésének feltételrendszerét megalkotó törvényeket ugyanis az Országgyűlés hozza meg. Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait törvény teremti meg, és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények működéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg. Turisztikai Bizottság vagy albizottság, vagy közös albizottsága kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervezet. Rendszerint változik a neve és helye a bizottságok közt, de az alapfeladat akkor is jellemző. Feladatai közé tartozik, a turisztikai vonatkozású törvények kezdeményezése, figyelemmel kísérése és a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban, valamint a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése. 15

A Turizmus állami intézményeinek szervezeti felépítése rendszeresen változik. A változás oka lehet kormányalakítás, kormányátalakítás esetleg stratégia váltás. Dr. Juhász László PhD.

15


Turisztikai Minisztérium nem volt és nincs hazánkban. A Szakállamtitkársága ellátta a turizmus állami irányításával kapcsolatos feladatokat, a legkülönbözőbb minisztériumokhoz kapcsolódva. A közigazgatási irányítás besorolása lehet bárhol ez is rendre változik. Igaz a Nehézipari Minisztérium alá még nem tartozott a turizmus. A szakállamtitkárság a miniszter részére javaslatot tesz a turizmus rövid-, közép-, és hosszú távú céljainak kialakítására, kidolgozza a turizmuspolitika koncepcióját, valamint ennek részeként a fejlesztési és marketing koncepciót, a nemzeti turizmus stratégiát összhangban az ország általános fejlesztési terveivel. Nemzeti Turisztikai Bizottság részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében; javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésével kapcsolatos stratégia kialakítására, valamint szakmai kitüntetések adományozására. A funkció kevésbé, de a név már sokszor változott. Véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a Magyar Turizmus Zrt. és a szakemberképzés alakulását, a turizmus társadalompolitikai hatásait, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését, a turizmus érintő egyéb időszerű kérdéseket, felkérésre tagot delegál a központi pályázatok bíráló bizottságaiba. Magyar Turizmus Zrt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegét. Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) szakmai részvételre alapozott idegenforgalmi koordinációs szervezet. A RIB székhelyét maga határozza meg, feladatait testületi ülés keretében és munkaszervezete útján látja el, jogosítványait az ülésen gyakorolja. Már a neve is elavult, de a tevékenysége lehet, hogy hasznos. Vállvetve tevékenykedik a Regionális Marketing Irodákkal és a Regionális Területfejlesztési Tanácsokkal. A hazai turizmus önkormányzati, állami és intézményi rendszere nagy változtatásokat igényel. Ez már a jövő nemzedékének a feladata lesz.16 A turizmus állami intézményi rendszere változhat, ugyanakkor a településtől a jogalkotó országgyűlésig minden területen megfelelő szintű képviseletre és irányításra van szükség. Az irányítás kiterjedhet a Turizmus Stratégia kialakítástól - végrehajtásáig, az attrakciók fejlesztésétől – a fenntartásig és a nemzetközi és belföldi turizmus országos szintű megismerésének és elismertségének javításáig.

16

A közszolgálat nem csak a választások után, hanem amúgy is rendre változik. Ez természetes, hiszen a változnak a környezet elemei és azok hatásai és erre választ kell adni és válasz néha szervezeti változást igényel. Dr. Juhász László PhD.

16


2.2.3. Civil szervezetek „Civil Szervezetek” A turizmus civil szervezetei közé tartozik az Országos Turisztikai Bizottságok, az Országos Idegenforgalmi Szervezetek, Regionális Idegenforgalmi Szervezetek, valamint a Kistérségi és Települési Idegenforgalmi Szervezetek. A turizmusból és a szálláshely szolgáltatásból is hiányzik az önszerveződés és újrakezdés ereje. Nemigen alakulnak kistérségi szakszövetségek és kistérségi turisztikai menedzsment szervezetek sem. A fentről irányított pályázati úton elnyerhető támogatások miatt létrejöhetnek szervezetek, de hiányzik belőlük az éltető önszerveződés. A túlzott Budapest és Balaton centrikusság nem csak a turizmus, hanem a turisztikai szervezetek sajátossága is. A dia jól szemlélteti a háromszintű intézményi rendszer felépítését. A civil szervezeteket négy csoportba sorolhatjuk be tevékenységi területek szerinti szerveződésben  a szálláshely szolgáltatáshoz,  a vendéglátáshoz,  az utaztatáshoz,  egyéb turizmushoz kapcsolódó tevékenységek szerint.

2. Dia “Turizmus intézményi rendszere Magyarországon” 2009. Szerző szerkesztése.

Szálláshely szolgáltató tevékenység Az ide kapcsolódó civil szervezetek, például Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, Ifjúsági Szállásadók Szövetsége, Falusi Turizmus Szövetsége, Kastély Szállodák Szövetsége, Wellness Szállodák Szövetsége, Kempingek Szövetségek, Vendéglátóipari


17


Idegenforgalmi Munkaadók Szövetsége, továbbá lehetnek munkaadói valamint regionális szövetségek. Vendéglátás tevékenysége Ide kapcsolódóan az alábbi civil szervezetek tartozhatnak a szerző a teljesség igénye nélkül csak példaként, Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, Magyar Szakács Szövetség, Magyar Vendéglátók Szövetsége, valamint regionális szövetségek. Utaztatás Kapcsolódóan az alábbi civil szervezetek álljanak itt példaként Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), Kongresszus Szervezők Szövetsége, Regionális Utazási Irodák Szövetsége, Repülőjegyet Értékesítő Irodák Szövetsége, Magyar Idegenvezetők Szövetsége. Egyéb turisztikai tevékenységek A kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetek szövetségei lehetnek például, a Magyar Autókölcsönzők Szövetsége, Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület. A civil szervezetek elsődleges célja és feladata az érdekvédelem, az érdekegyeztetés, valamint a közös képviselet. Kistérségi szakszövetségek és turisztikai szövetségek hiányoznak a szervezetek közül. Amely szervezet nem Budapesten alakult vagy nem fővárosi vagy fővárosból induló a kezdeményezés az nem kap szerepet és lehetőséget a képviseletre és érdekvédelemre és kiemelt megnyilvánulásra sem. A turisztikai, szálláshely szolgáltató és egyéb civil szervezetek is rendre változnak, megszűnnek és újak alakulnak. Ahogy a környezet fejlődik, úgy változnak a civil szervezetek is. Nincs állandóság az állami intézményi rendszerben sem. Nem csak a turizmus, szálláshely szolgáltatás vagy vendéglátás helyét nem tudják a szakemberek véglegesíteni. A turizmus állami irányításának helye és felügyelete sűrűbben változik, mint, a kormányzatok. Vannak megkövült turisztikai szervezetek, de ott nem is várhatók változások, mert az egyéni pozíciók megtartása a cél és nem a turizmus helyzetbe hozása. A civil és állami szervezetek akkor látnák el a képviseletet, ha az elnökségek, igazgatóságok, felügyelő bizottságok és egyéb bizottságok tagjai közt megtalálnák a vidéki szerveződések vezetőit és a rotációs rendszerrel a változnának az elnökségeket. Amikor egy szervezet delegál valakit egy igazgatóságba, majd az illetőt elbocsátják, de nem delegálnak mást helyette, akkor az illető ott marad igazgatósági tagnak időtlen időkig.

2.2.4. Gazdálkodó szervezetek Turisztikai vállalkozások, a turizmus intézményi rendszerének utolsó elemei a turisztikai vállalkozások, melyek lehetnek  nemzetköziek,  országosak,  regionálisak,  lokálisak  egyéb kiegészítő turisztikai vállalkozások.


18


Ezek a vállalkozások fontos szerepet játszanak a turizmus intézményi rendszerében, hiszen ők kerülnek közvetlenül kapcsolatba a vendégekkel és nélkülük nem lenne állami intézményi rendszer sem. A turisztikai vállalkozásokat a Turizmus Szatellit Számla rendszere alapján ismerteti a szerző, a következő részekben.17

17

Központi Statisztikai Hivatal „Magyarország Turizmus Szatellit Számlái 2004” 2006.


19


3. Turizmus rendszere A turizmus intézményei közül a vállalkozások lehetnek  alapszolgáltatást és  kapcsolódó szolgáltatást nyújtók.

3. Dia “Szálláshely szolgáltatás helye a turizmusban” 2007. Szerző szerkesztése. TSzSz 20042006 adatainak felhasználásával. KSH forrásból.

Turizmusra jellemző alapszolgáltatást nyújtó vállalkozások A dia szemlélteti a rendszer felépítését. A felsorolás a turisztikai vállalkozások szektorait mutatja meg zárójelben jelezve a turisták kiadásainak részarányát, 2004 évben.  szálláshely szolgáltatók (40%),  vendéglátók (27%),  személyközlekedés (11%),  sport és egyéb rendezvények szervezői és lebonyolítói (11%),  utaztatás (6%),  kulturális szolgáltatások szervezői és lebonyolítói (4%).18 A dia egyértelműen érzékelteti, hogy a szálláshely szolgáltatás nagysága a költésekben és a hozzájárulásban meghatározó 40 százalékos. Ez 200 milliárdos szállásbevételt jelent. A vendéglátás és közlekedés részaránya elfogadott. A turizmus alanyai a motiváció, a tartózkodás és egyéb tényezők alapján eltérő költéshányaddal rendelkeznek. Érdekes az utaztatás és kulturális szolgáltatások alacsony részaránya, míg a sportrendezvények aránya 13%. 18

A felsorolás a turisták kiadásainak nagyságának sorrendjében van kialakítva.


20


Ezek a vállalkozások a turizmusra jellemző szolgáltatásokat nyújtják. A turisták nélkül egyáltalán nem lennének piacképesek. A szolgáltatásaikat kizárólag vagy jellemzően turisták veszik igénybe. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatást nyújtó vállalkozások A turisták nélkül is piacképesek lennének, mert szolgáltatásaikat nem csak turisták veszik igénybe, hanem a helyi lakosság is. Jellemző, hogy ezek az itt felsorolt vállalkozási tevékenységek adják a turizmus bevételeinek negyvenhat százalékát  kereskedelmi tevékenységek  élelmiszer,  ital,  dohánytermékek,  ruházati termékek,  jármű és üzemanyag kereskedelem,  kiskereskedelem,  szolgáltatások  pénzügyi és biztosítási tevékeny,  egyéb szolgáltatások.

3.1. Szálláshely szolgáltatás A vállalkozások a zárt, a magán és a kereskedelmi szálláshely szolgáltató szervezeteit soroljuk ide. A turisztikai kiadások mintegy 40 százalékát szállásra költik a turizmus résztvevői, a turisták. Zárt sajátos szálláshelyek Sajnos nem foglalkozunk kellő mélységgel a kórházak, a kollégiumok, a klubházak, a katonaság, a nyaraló vagy napközis táborokat és egyéb zártkörű szálláshely létesítményeket tulajdonló és üzemeltető társas és egyéni vállalkozások tartoznak ebbe a csoportba. Második otthonok A magánüdülők, a nyaralók használatáról, még statisztikai adatok és becslések sem állnak a rendelkezésünkre. Egyébszálláshely szolgáltatás a magánszálláshely szolgáltatás, a fizetővendéglátás és falusi szálláshely szolgáltatást foglalja magába attól függően, hogy a kiadható szoba illetve lakás egységei vidéken vagy városban illetve üdülő vagy gyógyhelyen vannak. Szálláshelyek a hagyományos szálláshely szolgáltató üzemek széles skáláját biztosítja a turisták számára. Jogi szabályozás, a működési engedélyek vagy a szakmai csoportosítások szerint, lehetnek a legkülönbözőbb szálláshelyek. Tevékenységi rendelet szerint a jogi szabályozás értelmében a következők a szálláshelynek minősülő létesítménye,  Szálloda,


21


    

Panzió, Kemping, Üdülőház, Közösségi szálláshely, Egyéb szálláshely.19

Szakmai specializálódás lapján történő csoportosítás szerint lehetnek szálláshely szolgáltató szállodák, Üzleti turizmusra specializálódott szállodák  Üzleti-szálloda,  Butik-szálloda,  Apartman-szálloda,  Konferencia-szálloda. Szabadidős turizmus vendégeire specializálódott szállodák,  Városi-szálloda,  Üdülő-szálloda,  Termál- szálloda,  Sport-szálloda,  Gyógy-szálloda,  Wellness-szálloda,  Medical-szálloda20,  Kastély-szálloda,  Öko-szálloda. A piaci és egyéb elemzésekhez eltérő csoportosítások is használhatók lehet vizsgálni például a kastély vagy apartman szállodák helyzetét. A közlekedéshez kapcsolódó elemzések kitérhetnek a hajó, autópálya, motel, kikötő vagy repülőtéri szállodákra. Sajnos sem a hivatalos KSH statisztikai adatgyűjtés, sem a nem létező szállodaszövetségi adatgyűjtés, sem a nem létező szakszövetségek adatgyűjtése nem elégítik ki a szakmai és vendégigényeket.21

3.2. Vendéglátást szolgáltató vállalkozások A szállodai, zárt vagy kereskedelmi vendéglátás ellátásra az alábbi működési engedély lehetőségek vannak a jogi környezetben. A szálláshely szolgáltató egységben minden egyes üzletre külön működési engedély kell. A turizmus összes alapszolgáltatásra jutó turizmus kiadásainak közel 30%-a vendéglátás kiadás és ezzel a második legnagyobb szolgáltató turisztikai bevételek tekintetében. 19

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről 20 Medical itt és most nem a Wellness-medical sajátos összevonását jelenti, hanem a medical, orvosi, egészség-szállodát. 21 A hazai szállodagazdálkodásról adatokat szerezni szinte lehetetlen. A beadott KSH adatokat lehetne kiterjeszteni nem csak piac elemekkel és vagy a MSzSz kereteiben, vagy szakszövetségekben felhasználni egy gazdálkodási benchmark kialakítására. Dr. Juhász László PhD.

22


Valamennyi vendéglátó üzletben értékesíthető tejital, teaital, kávéital, gyümölcs, dohánytermék, gyufa, postai cikk, folyóirat, napilap. A jelenleg a vendéglátás tevékenységein belül a következő hét egység típusra lehet és kell működési engedélyt kérni. 1. Melegkonyhás vendéglátó üzletek (Étterem, vendéglő, csárda, gyorsétkező hely, étkezde-kifőzde, söröző, kávéház, vasúti és más személyszállító eszköz étkezőkocsija stb.) 2. Cukrászda (cukrászda, fagylaltozó) 3. Bár, borozó, italbolt, (italbolt, borozó, borkimérés, drinkbár, kocsma stb.), 4. Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely (ételbár, tejbár, bisztró, pecsenyesütő, büfé, falatozó, süteménybolt, teázó, fagylaltozó, kávézó, eszpresszó). 5. Zenés szórakozóhely (mulató, varieté, bár) 6. Diszkó 7. Munkahelyi vendéglátó üzlet (közétkeztetés étterem, büfé). A vendéglátó üzletek részletes ismertetésére a szállodai vendéglátás témakör ad lehetőséget. A szállodák általában egy „1. Melegkonyhás vendéglátó üzlet” és egy „4. Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely” működtetésre kérnek engedélyt, még a korábbi osztályba sorolási rendelet okán.

3.3. Utaztatás Utaztatás lebonyolítását biztosító turisztikai vállalkozások, az utaztatási szakma vállalkozásai lehetnek 1.Utazási iroda Utazásszervező, belföldi és vagy külföldi utazások szervezése értékesítése és közvetítése, 2.Utazási ügynökség22 Más utazási irodák által szervezett utazások és szolgáltatások értékesítése utasok részére. 3.Idegenforgalmi szolgáltató iroda Szálláshelyek közvetítése, értékesítése, egyéb szálláshelyek üzletszerű szervezése és értékesítése, menetjegy értékesítés, idegenvezetői és tolmácsszolgálat, jegyértékesítés, ajándék és értékcikk árusítás, gépkocsi kölcsönzés, információszolgálat, vízumbeszerzés, személyszállítás, pénzváltási tevékenység). Az utaztatás szerepe a turisztikai kiadásokban csak 6%-ot képvisel.

22

Az utazási ügynökség a hazai közhasználatban az „utazási iroda”.


23


3.4. Sportturizmus létesítményei és szolgáltatásai A turizmust szolgáló sportlétesítmények üzemeltetése tartozik ebbe a statisztikai csoportba. A sportrendezvények szervezése és lebonyolítása erősíti a turizmus keresletét. A sport rendezvényeken nézői és résztvevői is növelik a turisztikai kiadásokat, amely összes turisztikai kiadás 13%-a. Egyes kiemelkedő a Világ, Európa vagy Magyarország érdeklődési körébe tartozó rendezvények lehetnek például, nyári olimpia, világkupa események, európai események. Hazánk első kiemelkedő sport rendezvénye volt a „Forma 1” autóverseny. Sportdiplomácia, sportág eredményei és a rendezvény megfelelő helyszínének összhangja ad lehetőséget a síkvízi evezős és úszóesemények megrendezésére. A sportpályák üzemeltetése és egyéb rendezvények lebonyolítása a turizmus intézményeihez tartozó, turizmusra jellemző alapszolgáltatást nyújtó vállalkozások közé tartoznak. Ezzel a turisztikai és szabadidős létesítményüzemeltető szervezetek, ilyenek kiemelten lehetnek, például a sípályák bár hazánkban ehhez a sporthoz az időjárás nem kedvező. A teniszpályák száma kevesebb és rendezetlenebbek, mint elvárható lenne. A golfpályák száma erőteljesen növekszik és majd minden régióban található már és rendre kapcsolódnak hozzá sportszállodák. Vízi sport rendezvények és létesítmények száma meglehetősen sok hazánkban. Sokasság nem jelenti minden esetben a turisztikai kihasználás hatékonyságát, bár 2008. év a vizek tematikus éve volt a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében. A vitorlás, a kishajó, jetski, vízisí és szörf sportok az evezős sporttal együtt határozottan fejlődnek. Egyre több vitorlás és kishajó kikötőt építenek Balatonon, Tisza tavon, Dunán és a Tiszán is. A sí, a tenisz, a golf, a vitorlázás valamint a szabadidős kishajózás azok a sportok melyekre sport szállodák épülhetnek. Megjelentek már az első Marina Hotelek. A mini golfpálya, a bowling, a teke kiegészítő szolgáltatás a szállodákban. A műjégpályák és a görkorcsolyapályák a hazai lakosok kedvelt szabadidő eltöltési lehetőségei is. Szállodák közelében lévő létesítmények kiegészítő szolgáltatásként jöhetnek szóba. A lovardák a lovas létesítmények, gyakorló és versenypályák fenntartása valamint tereplovaglás és terephajtás biztosítása az alternatív turizmus egyik ága, fejlődését erősíti a természet tudatos szemlélet elterjedése. A kerekpáros turizmus, a horgászat is a szabadidő aktív eltöltését biztosító lehetőségek. Egyik sem rendelkezik akkora vonzerővel még, hogy szállodai specializációvá legyen.

3.5. Kulturális programszolgáltató vállalkozások A kulturális motiváció az utazási okok egyik leggyakoribbja. A körutazások, a városnézések, a természetjárás, a múzeum, és egyéb épített és természetes látványosság bemutatása, népművészeti programok szervezése mind kulturális programszolgáltatás és ezzel a turizmus vonzerejét erősítik. A rendszeres művészeti fesztiválok, a kulturális események rendezése és a létesítmények üzemeltetése a kulturális szabadidő eltöltés részei.


24


A színházak, az operaházak, a művészeti palota valamint minden állandó kiállítás a turizmus alapszolgáltató vállalkozásai. A kaszinók hazánkban nem tudtak úgy elterjedni és közkedveltté lenni, mint egyes turisztikai célállomásokon. A játékkaszinók és játéktermek szűk rétegnek jelentek szabadidő eltöltést. A szórakoztató parkok a Vidámpark, a kalandparkok és a nyári bob pályák nem alapvonzerők, de adott esetben a szálláshely szolgáltató közelében kiegészítő szolgáltatásként kínálatbővítő lehet. Turisztikai parkok, a natúr parkok, a természetvédelmi területek, az arborétumok, a skanzenek, az állatkertek, vadasparkok mind közkedvelt szabadidő eltöltések a hazai kirándulók számára, de hazánkban még nincs olyan turisztikai park, amely önállóan vagy más attrakcióval közösen, országos vagy nemzetközi elismertséggel rendelkezne, mint például a Disney Land. A párizsi Disney parkban hat szállodában 5.200 szállodai szoba várja Európa vendégeit. Kulturális turizmus intézményei a múzeumok, kiállítások, hangversenyek ezek mind turisztikai vonzerőt képviselnek. A városnézések és egyéb vonzerők látogatása is kulturális rendezvény lebonyolítását működtetését jelenti. A kulturális turizmusban az időutazás a kastély-szállodák, a várak és várrendezvények jelentik meg. 3.5.1. Egészségturizmus létesítményei és szolgáltatásai Az egészségturizmus ágai a gyógyászat, a spa (erőnlétjavítás), a wellness (rekreáció), a medical (orvosi) és a természetgyógyászat és a termál turizmus. Létesítmények erősen kapcsolódnak a szállodákhoz a gyógy és wellness szállodák térhódítása közismert. Hazánkban a gyógyfürdők száma eléri a hetvenet. A termál és egyéb standok valamint fürdők üzemeletetési is idesorolt tevékenység. A kórházak és rehabilitációs központok is kihasználják a természetes gyógy-tényezőket, amelyben hazánk nagyon gazdag. A gyógyászati létesítmények mellet a fittséget javító szolgáltatásokra alakultak a kezeléseket adó vállalkozások melyek klubokat, szalonokat és szolgáltató üzleteket üzemelnek a wellness, a masszázs kezelések leadására és egyéb testépítő, testerősítő gyakorlatok elvégzésére. A korházon kívüli egészség ellenőrző és vizsgáló szalonok is a szabadidő és a turizmus szolgáltatásai közé tartoznak. 3.5.2. Oktatási turizmus létesítményei és szolgáltatásai Hazánkban nem elterjedt turisztikai terület az oktatásra épülő turizmus. Egy – egy nyári egyetem vagy nyelviskola képviseli a turizmusban ezt a területet. A sí-iskolák elterjedését az időjárás nem segíti, búváriskolákhoz nincs tenger. A nemzetközileg elismert tenisziskolák létesítésére a hazai tenisz helyzete, elismertsége nem ad lehetőséget. A vitorlás, és a széldeszka iskolák inkább iskolai táborok szintjén van. Ugyanakkor a kikötők és egyéb létesítmények a Marina Part szállodák már a fizikai alapot biztosítják. Hasonlóan a vitorlás lehetőségekhez a golf iskolák létesítésének is megvannak a technikai alapjai, mindkét esetben a sportban elért helyezések, elismertség megszerzése a stratégiai cél, mert az alapot a szabadidős intézmény lére hozásához és üzemeltetéséhez. A


25


nemzetközi helyezések nélkül nem autentikus az oktatót anyag tematikája. 2009-ben megnyílt az első labdarugó edzőközpont és szálloda. 3.5.3. Egyéb, alternatív turisztika létesítményei és szolgáltatásai Egyéb rendezvények, amelyek nem sorolhatók a sport és program alapján a kultúra területére egyértelműen például falunapok, bálok, gasztronómiai és egyéb tematikus fesztiválok kolbász, kocsonya, tők és például az eper. Ide sorolható a vadászattal kapcsolatos létesítmények fenntartása és rendezvények lebonyolítása. A vadászat sport is, de a vadászati turizmus szűk réteget érint a szabadidő eltöltésben. A vallási menetek és búcsújárások is részei lehetnek a turisztikai programoknak.

3.6. Személyközlekedési vállalkozásai Személy közlekedés szervezése és lebonyolítása, beleértve a légi, a vízi, a vasúti és a szárazföldi közlekedést is valamint a járműkölcsönzéseket szerves része a turizmusnak. A turista kiadások 11 százaléka közlekedési kiadás. A közlekedés és turizmus szinergiája évezredek óta ismert. Közlekedés nélkül nincs turizmus, mert nincs helyváltoztatás. Ha nincs turizmus nincs szálláshely szolgáltatás, mert a turisták nem hagyják el ideiglenesen állandó lakhelyüket. „Turizmus intézményei és vállalkozásai” Turizmus intézményei a települések, az állami szervezetek, a civil szervezetek és a gazdálkodási vállalkozások. Turizmusra jellemző alapszolgáltatás nyújtó vállalkozások a szálláshely szolgáltatók, a vendéglátók, a sport és egyéb rendezvények szervezői és lebonyolítói, a személyközlekedés, a kulturális szolgáltatások és az utazásszervezés. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetek az élelmiszerek és italok, dohánytermékek, ruházati termékek kereskedelme, a jármű és üzemanyag kereskedelem, a kiskereskedelem, és pénzügyi biztosítási tevékenység vállalkozásai.

3.7. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások vállalkozásai A turista költése a célállomáson az alapszolgáltatások igénybevételén túl, egyén igényeinek kielégítésre irányul. Minden olyan terméket megvásárol, amit állandó lakhelyén, sőt a helyi specialitásokat is kipróbálja. Az alaptermékek az ételek és italok mellett más lokális cikkeket is megvásárol a turista. A közlekedéshez kapcsolódóan üzemanyagot és egyéb termékeket is vásárolnak a turisták. Így a kiskereskedelem majd minden területét és a turizmus egyéb szolgáltatásait, mint például a pénzváltás és utasbiztosítást is ide sorolja a Turizmus Szatellit Számla.


26


4. Turizmus Szatellit Számla A TSzSz egy komplex kereslet-kínálati mérlegrendszer, amely tartalmazza a turisztikai kiadások nagyságát és összetételét rendszerbe foglalva. A Turizmus Szatellit Számla célja kimutatni  a turizmus gazdasági szerepét,  a bruttó nemzeti termékre gyakorolt hatását,  a turizmus fizetési mérlegben betöltött szerepét,  a turisztika nemzeti és hazai fogyasztásban játszott szerepét.23 Európai Unió Statisztikai Hivatala az „Európai végrehajtási kézikönyv a turizmus szatellit számlákhoz” (European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA)) kiadványban véglegesítette a számlarendszert. A Turizmus Szatellit Számlában szereplő struktúrára nemzetközi ajánlás létezik. A nemzetközi ajánlás segít megérteni a turizmus termékei és szolgáltatási alapján az ágazat belső rendszerének gazdálkodási vállalkozásait. Az Európai Unió turizmusért felelős szervezeti egysége, a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, az Eurostat, az OECD, a Turizmus Világszervezet sok éve kiemelt fontosságú témaként kezeli a turizmus szatellit számla összeállítását, mint a turizmus gazdasági szerepvállalása hiteles bemutatásának eszközét. Magyarországon a turizmus nemzetgazdaságban betöltött szerepe miatt hosszú idő óta kiemelt jelentőségű területe a gazdaságnak. Nem jellemezhető hagyományos ágazatként, mivel az általa igénybe vett szolgáltatások és termékek heterogének. A TSzSz rendszere statisztikai eszköz, amely összefoglalja a turizmushoz kapcsolódó gazdasági területeket, megteremti a turizmust bemutató statisztikák összhangját és a gazdasági hatásának vizsgálatához szükséges információs alapot. A TSzSz teljes körűen, keresleti és kínálati oldalról, ágazati megközelítésben foglalkozik a turizmussal. A nemzeti számlák rendszeréből olyan tételeket emel ki, amelyek alkalmasak a turizmus közvetett kapcsolatainak és tovagyűrűző gazdasági hatásának bemutatására. A Központi Statisztikai Hivatal 2002-ben célul tűzte ki, hogy összeállítja Magyarország turizmus szatellit számláit, melyet 2004-re sikerült is elérnie. A munka elkészítése során az alábbi nemzetközi ajánlásokat vették figyelembe, - az ENSZ irányításával kidolgozott és a nemzetközi szervezetek által elfogadott „Turizmus szatellit számlák, Ajánlott módszertani keret” (Tourism Satellite Accounts: Recommended Methological Framework) című dokumentumot, - az Európai Unió Statisztikai Hivatala által összeállított „Európai végrehajtási kézikönyv a turizmus szatellit számlákhoz” (European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA)) című kézikönyvet. A szatellit kifejezés arra utal, hogy a turizmussal kapcsolatos statisztikai mutatók illeszkednek a nemzeti számlák makrogazdasági statisztikák rendszerébe. 23

Először 2004. évben állított össze Turizmus Szatellit Számlát a Központi Statisztikai Hivatal.


27


A TSzSz elkészítése során kiemelt fontosságú a turizmus gazdasági szerepének és a bruttó nemzeti termékre gyakorolt hatásának kimutatása, az ágazatnak a fizetési mérlegben, a szolgáltatás, a külkereskedelemben betöltött szerepe, valamint a turizmusnak a nemzeti és hazai fogyasztásban játszott szerepének meghatározása. „Turizmus Szatellit Számla” Európai Unió Statisztikai Hivatala „Európai végrehajtási kézikönyv a turizmus szatellit számlákhoz”. European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA). A turizmus rövid és hosszú távú jövedelmezőségét mutatja be egyértelmű, tömör és összehasonlítható formában más ágazatok hasonló mutatóival. Az így kialakított adattömeg homogenitását az egységes fogalmak, osztályozások és az alkalmazott számítási módszerek mellett az biztosítja, hogy a TSzSz a Nemzeti Számlarendszer integrált, koherens része, ezért horizontálisan, vertikálisan, térben és időben összehasonlítható.

4.1.Turisztikai szolgáltatások a TSzSz alapján A. Specifikus termékek illetve szolgáltatások A.1. A turizmusra jellemző termékek, szolgáltatások 1. Szálláshely-szolgáltatások 1.1 Szállodák és egyéb szálláshely-szolgáltatások 1.2 Második otthonszolgáltatások, 2. Étel- és italszolgáltatások, vendéglátás 3. Utaztatási szolgáltatások 3.1 Városközi vasút 3.2 Közút 3.3 Vízi út 3.4 Légi közlekedés, 3.5 Kiegészítő szolgáltatások, 3.6 Utaztatási eszközök bérlése 3.7 Karbantartó és javító szolgáltatások 4. Utazásszervezés 4.1 Utazási ügynök 4.2 Utazásszervező 4.3 Turistainformáció és idegenvezető 5. Kulturális szolgáltatások 5.1 Előadóművészetek 5.2 Múzeum és megóvási szolgáltatások 6. Üdülési és egyéb szórakoztató szolgáltatások3


28


6.1 Sportok és üdülési sportszolgáltatások 6.2 Egyéb szórakoztató és üdülési szolgáltatások 7. Különböző turisztikai szolgáltatások 7.1 Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások 7.2 Egyéb árubérleti szolgáltatások 7.3 Egyéb idegenforgalmi szolgáltatások A.2. Kapcsolódó termékek és szolgáltatások Áruk Forgalmazási árrések Szolgáltatások B. Nem specifikus termékek és szolgáltatások Áruk Forgalmazási árrések Szolgáltatások Összesen A1 + A2 + B Általános jellegű, a nemzetközi ajánlott számlarendszer. Az egyes országok ettől eltérő struktúrákat állíthatnak elő. A kapcsolódó és nem specifikus termékeket nem részletezi, annak bontását az országokra bízza. A 2004. évre kidolgozott Magyarországra vonatkozó Turizmus Szatellit Számlát a Központi Statisztikai Hivatal elkészítette. Részletesen megtekinthető a kiadványokban.24

„A turizmusra jellemző szolgáltató szervezetek és intézmények a TSzSz alapján” A TSzSz turisztikai kiadások nagyságát és összetételét foglalja rendszerbe. 1. A szálláshely-szolgáltatás (hagyományos (szálloda, panzió), egyéb (kemping, falusi), sajátos zárt (üdülő, kórház, laktanya). 2. A Második otthon 3. Vendéglátás Kereskedelmi, munkahelyi étterem (klasszikus, pub), bár (presszó, kávézó, éjszakai), borozó (kocsma, italmérés, ivó) 4. Vasúti személyszállítás, 5. Közúti személyszállítás, 6. Belvízi személyszállítás, 7. Légi személyszállítás, 8.Személyszállítást kisegítő tevékeny 9. Járművek (minden) kölcsönzése 10. Utazásszervezés, Szervező, ügynök, idegenvezetés, Turistainformáció 11. Kulturális szolgáltatás, kultúra (színház, rendezvény), egyéb (előadó művészet) 12. Sport és szabadidő szervezés

24

Központi Statisztikai Hivatal „Magyarország Turizmus Szatellit Számlái 2004” 2006.


29


4.2. Turisztikai kiadások a Turizmus Szatellit Számla alapján A külföldi látogatók költésének jelentős hatása van a hazai fogyasztás szintjére és annak szerkezetére. Lényeges tehát annak ismerete, hogy mennyi az utazók összes költése, és azt milyen célból adják ki. Ezek az adatok implicit módon szerepelnek a nemzeti számlák megfelelő mérlegében. A TSzSz adatai25 alapján meghatározható a hazai fogyasztás két összetevőjének, a lakossági és a nem rezidens fogyasztás összegét. 2004-ben a hazai fogyasztás 11 025 milliárd forint volt. A turisztikai célból utazók fogyasztása pedig 1.038 milliárd forintot tett ki. A külföldiek fogyasztásának aránya az összes hazai fogyasztáshoz viszonyítva csak 7,5%. A tartózkodási idő, valamint a termék és szolgáltatás jellege jelentősen befolyásolja a költés szerkezetét. Annak ellenére, hogy az utazók nagy hányada egynapos utazó, a költés nagyobb hányadát a hosszabb ideig tartózkodók kiadásai jelentik. A külföldi és hazai utazók együttes fogyasztása 1.377 milliárd forintot tett ki. Ez a nemzetgazdasági összes bruttó kibocsátás 3,3%-a. A fogyasztás összetételére jellemző, hogy a szálláshely-szolgáltatás 21,1%-ot, a vendéglátás 14,5%-ot, a személyszállítási szolgáltatás 5,6%-ot, az utazásszervezésből származó bevételek 3,2%-ot, a kulturális szolgáltatások 2%-ot, a sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások 7,2%-ot tettek ki. Tehát a turizmusra jellemző szolgáltatások az összes fogyasztás 53,6%-át tették ki. A kapcsolódó és egyéb termékek és szolgáltatások adják a maradék 46,4%-ot. Az idegenforgalmi kereslet kielégítése tekintetében elsősorban azt érdemes vizsgálni, hogy a gazdaság kínálati oldalról milyen termelési struktúrával rendelkezik. 2000-2004 között a turizmusra jellemző ágazatok együttes aránya a nemzetgazdaságon belül 5% körül alakult. Ezen belül a szálláshely és vendéglátás aránya a GDP egészéhez viszonyítva minden évben 1,8%. Jellemző, átlagos ágazati multiplikátor index = 1.69 Ugyancsak a gazdasági kapcsolatokat jellemzik az úgynevezett multiplikátor indexek, melyek azt fejezik ki, hogy adott ágazat egységnyi termék vagy szolgáltatás végső felhasználási célú kibocsátásához milyen mértékben igényli a gazdaság más ágazatainak teljesítményét. A jellemző ágazatok átlagosan 1,692 egység bruttó termelést generáltak. Mindez azt jelenti, hogy a jellemző ágazatok bruttó termelésen belüli aránya 2004-ben 4,6%, de a termelési kapcsolatokat is figyelembe véve 7,8%. Turizmus multiplikátor index = 1.94 Kiemelkedő továbbá a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás multiplikátor indexe, mely jóval meghaladja az ágazati átlagot, aránya 1,935. Ez azt jelenti, hogy egy egységnyi szálláshely forgalom közel 2 egyégnyi egyéb gazdasági szektorbeli bevételt generál.

25

Az adatok forrása a KSH 2004.évi TSzSz.


30


A dia szemlélteti a kiadások összetételét és összefoglalja a hat fő csoportot és 12 részcsoportot. Egyben részletezi a turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások rendszerét.

4. Dia. “Külföldi és belföldi turisták fogyasztása” Szerző szerkesztése. 2004. KSH adatok felhasználásával.

A szálláshely szolgáltatók egyik piaci célja lehet a szállodai vendégek költésének növelés. A diatáblán is kiemelkedő, hogy a „10. Utazásszervezés 6320)” elismertsége ellenére csak 6%-ot képvisel a turisztikai kiadásokban. A többi költési hányad hűen követi az általános turisztikai költéseket. Meg kell említenünk a turizmushoz kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat is, melyek a következők: élelmiszer és ital, dohánytermékek, ruházati termékek, jármű és üzemanyag kereskedelem, kiskereskedelem, pénzügyi és biztosítási tevékenység, valamint egyéb termékek és szolgáltatások. Minden turizmus generálta bevételt ide kell elkönyvelnünk, azonban ez nem egyszerű, ezt a célt szolgálja a Turizmus Szatellit Számlák rendszere is, melyet Magyarországon 2004ben készítettek el. Az elkészítés nehézségeit igazolja az is, hogy az olyan turizmusban elöljáró országok, mint Görögország vagy Írország még csak hozzá sem kezdett az elkészítéséhez, de Olaszország, Portugália vagy Ciprus sem tud még egy befejezett össz7eállítást felmutatni.


31


4.3. Közvélemény és szálloda A közvélemény alkotja a szállodák negyedik jól elhatárolható környezeti halmazát. A szálloda megítélésében fontos szerepet tölt be a közvélemény és ezért fontos környezeti eleme a vezetésnek. A szálloda önmagáról egy képet tükröz a környezete felé. A környezet, a közvélemény az információk és cselekedetek alapján összeveti sugárzott képet a valósággal. A globális disztribúció egyrészt segíti a külső kommunikációt másrészt a nyitott ablakon keresztül a közvélemény megismeri a szállodát. Családi és önálló szállodákban a vezetés és a tulajdonos felelőssége és feladata a külső és belső kommunikáció megszervezése és menedzselése. Szállodaláncok és csoportok esetében a vállalat szervezeti felépítésében a Human Resource igazgatóságok felügyelik a kommunikációt. Családi és önállószállodáknál a tulajdonos és a vezetés feladata a közvéleménnyel történő kapcsolattartás és a pozitív megítélés fenntartása. A közvéleményt, mint környezeti tényezőt a következő elemek alkotják  Vendégek,  Partnerek,  Lakosság,  Hatóságok,  Média,  Szakmai szervezetek. 4.4.1. Vendégek Közvélemény egyik igen fontos kiemelt elemét alkotják a vendégek. Így a vendég maga is része a szálloda környezetének. A vendégek elégedettsége nagymértékben meghatározza a szállodáról kialakított összképet. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a felmérések szerint a negatív tapasztalatokról többet beszél egy vendég, mint a pozitív benyomásairól. A szállodavezetés számára ezért fontos a piaci célok között a vendégelégedettségre vonatkozóak. A globális vendég egyik jellemzője a fogyasztói tudatosság fejlődése. Minden szolgáltatást, árat és ígéretet számon tart és tudja, mikor mennyi visszatérítést lehet igényelnie. Magyarországon is létezik már a világhálón a vendégoldal, ahol mindenki leírhatja vélt vagy valós a turizmusban és szállodákban szerzett tapasztalatát. A szerző is megtapasztalta annak negatív hatását amikor, egy szervező által elkövetett hiba miatt a szálloda került a vendégpanaszok kereszttűzébe, beleértve azt, hogy a helyi jegyző kért tájékoztatást az esetről. A világháló és percre kész valósidő nem csak előnyt, hanem többletmunkát is okozhatnak. 4.4.2. Partnerek Két csoportja van a partnereknek, vevői és szállítói. A szálloda partnereinek megítélése sem kevésbé fontos. A szálloda vevőivel, szállítóival, dolgozóival és tulajdonosaival kialakított és fenntartott jó kapcsolat megkönnyíti a szállodavezetés napi, havi és éves munkáját egyaránt. Előfordulhat téves számlázás, késedelmes átutalás a személyes partneri kapcsolatok sokat tudnak segíteni a szálloda üzletvitelén. Ugyanakkor a szándékos félrevezetése a partnereknek csak nagyon rövid idejű előnyt jelenthetnek a szállodának. A


32


verseny főlénnyel való visszaélés előbb utóbb a versenytársak és partnerek összefogását válthatja ki a szálloda ellen. 4.4.3. Lakosság A közvélemény része közvetlen környezet lakossága. Az ország és a település lakosságának turizmushoz való hozzáállása is nagyban meghatározza a szálloda megítélését, hiszen az ő hozzáállásuk is meghatározó a desztináció megítélésében. Ez különösen igaz egy kisebb település esetében ahol a szálloda „a szálloda”, hiszen csak egy van. A település részévé válik a szálloda akkor a lokális megítélés kedvező és ez javítja a szálloda minden napos munkáját és egyben piaci-gazdálkodási eszközként is használható. A helyi lakosság és szervezetek megjelennek a szállodában, mint vendégek és ajánlják a szállodát újabb vendégeknek.

5. Dia “Szállodavezetés közvélemény környezete. Szerző szerkesztése. 2005.

4.4.4. Hatóságok A közvélemény környezet elemeként is megjelenik. A helyi önkormányzat, a helyi adóhivatal, az regionális Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, vagy a tűzoltóság és rendőrség, mind segíthetik a szálloda zökkenőmentes üzemeltetését vagy kedvezőtlen megítélés estében hátráltathatják azt.26 4.4.5. Média Az írott sajtó, televízió és elektronikus sajtó szintén része a közvéleménynek illetve kiemelten részt vehet annak pozitív vagy negatív formálásában. Nagyon fontos, hogy jó 26

A hatóságok működési engedélyeket ad, bejelentkezés kötelezettség van feléjük és a hatóságok jogosultak a szálloda üzletmenetét ellenőrizni. Dr. Juhász László PhD.

33


kapcsolatot alakítsunk ki a szaksajtóval. A hazai szállodaipar meglehetősen jó viszonyban van a sajtóval. Az utóbbi évtizedekben nem jelent meg negatív publikáció a szállodákról. 4.4.6. Szakmai szövetségek A szakmai kapcsolatok is rendkívüli fontosak lehetnek, hiszen a szálloda szakmai presztízsét is meghatározzák a különböző szövetségek és szervezetek által történő megítélés, valamint az, hogy a dolgozók esetleg milyen tisztséget, szerepet játszanak ezeknek a szervezeteknek az életében. A szakszövetségek hátránya a Budapest centrikusság illetve, hogy a kistérségek turisztikai vállalkozásainak ritkán vannak olyan szakemberei, aki felvállalják azt a plusz munkát, ami kistérségi turisztikai menedzsment alapjait jelenthetnék. Nagyon kevés helyen alakulnak ki a kistérségi vagy mikró térségi szálláshely szolgáltató vagy turisztikai vállalkozások összefogása. A vidéki szálláshely szolgáltatók nem érzik annyira az érdekvédelem szükségességét, mint a jobban tömörült és a szövetségek felső vezetésébe könnyebben bekerülő budapesti szállodák. Közvélemény Meghatározza a szálloda összképét, amely az emberek benyomásán alapszik. A közvélemény kialakításában szerepet játszanak a szállodával üzleti kapcsolatban állók és azok is, akik nincsenek közvetlen partneri kapcsolatban a szállodákkal. Közvéleménnyel való kapcsolattartás feladata, valós összkép kialakítása a szállodáról. A szállodavezetés második időigényes munkafolyamata, amely a munkaidő 30 százalékát köti le átlagosan a kapcsolattartás. A piaci-gazdálkodás és közvélemény kialakítás egyik tevékenysége a vendéggel és a partnerekkel való kapcsolattartás. Idetartozik a vendégpanaszok kezelése is. Szállodaipar publikáció A közvélemény környezetében nem találni olyan precedenst, az elmúlt időszakból, amely egy szálloda vagy a szállodaipar összessége negatív bemutatására irányult. Az általánosan kedvező megítélés egy nagyon hosszú és szoros együttműködés eredménye a sajtó és szállodaipar között. A rendszeres műhelymunkák a szakmai ismeretek bemutatása segítette azt a pozitív benyomást fenntartani. A sajtó és a politika kedvezően viszonyul a turizmushoz. A politika részéről egészen addig, amíg nem kell turizmus megítélését javító döntést hozni, például általános forgalmi adó csökkentése európai szintre, de a többi szolgáltatásénak csökkentése nélkül. Munkaerő alkalmazási kedvezmények, részmunkaidő támogatása, de más ágazatok sem kapják meg azt a kedvezményt, pedig azok is élőmunka igényes szolgáltatást nyújtanak.


34


5. Fejlesztési programok és stratégiák A turizmus és a szállodaipar hazánkban is évtizedek óta elismert szektora a gazdaságnak. Az elismertséget a legtöbb időszakban a támogatások megléte is alátámasztja. Mindig is voltak támogatások erre a területre. Az Idegenforgalmi Adó mindenegyes forintjának kiegészítése újabb kettő, majd később egy forinttal az egyik támogatási fajta. A Széchenyi Terv előzte meg Magyarország Fejlesztési Tervet. Ezt követe 2007-2013 időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Majd jön az Új Széchenyi Terv. A támogatás része az Üdülési Csekk, majd a tervezett Rekreációs Kártya. A korábbi időszakokban a nagyszabású állami turisztikai beruházások segítették a fejlődést. Volt időszak amikor, meleg étel és szezonális ártámogatás alkalmaztak. Minden időszaknak megvolt és meg van a támogatási rendszere. A tervezés és előrelátás okán nem csak a vállalkozások, hanem az ország és a gazdasági ágazatok alkotnak terveket és stratégiákat. A hazai turizmus érvényben lévő stratégiája a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2006-2013. 2005 ében készítette a Turisztikai Szakállamtitkárság.

5.1. Fejlesztési Programok Kistérségek Turisztikai Koordinációja A turisztikai koordinációt a Turisztikai Desztináció Menedzsment fő jellemzőivel lehet bemutatni. Az önkéntes és spontán alulról történő építkezés az első elvárás lenne. Az irányított szerveződések nem feltétlen maradnak együtt hosszú távon. A turizmusban legközvetlenebb szinten az érintett szereplők a kistérség turisztikai és egyéb turizmushoz kapcsolódó vállalkozók és az önkormányzat összefogásával alapozható meg a rendszer. A résztvevők érdekei és képviselete alapján növelhető az együttműködés szintjei. Önálló cselekvőképesség lehetőségét kell a szervezetek számára biztosítani. Kizárólag megfelelő szakértelemmel rendelkező turisztikai vagy térségi menedzsment esetén válik működőképessé a rendszer. A mikro térség vállalkozói összefognak és közösséget alkotnak saját céljaik megvalósítása érdekében, ez a jövő. Minden településnek van önkormányzata. Ennek a szervezetnek a feladata a település irányítása, beleértve a turisztikai orientációt. Azon a településen, ahol a turizmus nincs jelen ott nincs értelme turisztikai menedzsmentnek az önkormányzaton belül sem. Ilyen település, ahol nincs szálláshely szolgáltatás és nem jellemző az átutazó turizmus sem. Ezeken a teleüléseken általában nincsenek vonzerők. Azokon a településeken, ahol a turizmus jelenléte érzékelhető falusi turizmus vagy kemping van, ott az önkormányzat létrehoz legalább egy turisztikai főmunkatársi beosztást. A turisztikailag jelentős vonzerővel, fürdővel és szálláshelyekkel rendelkező településeken már turisztikai bizottság és Tourinform irodát is kialakít az önkormányzat. A balatoni térségben a településeknek évtizedek óta vannak fürdő vagy turisztikai egyesületei. Van, ahol már évszázad óta vannak egyesülések, legyen az fürdőegylet vagy egyéb más megnevezésű szervezet. A turisztikai egyesülések a turizmus érdekeit képviselik a településfejlesztési és önkormányzati politikájában.


35


A turizmusban tevékenykedő vállalkozások összefognak a település érdekében, hogy azt elismertté tegyék. Az összefogás kiterjedhet piaci-gazdálkodási területekre, például a marketing területére vagy akár a települések, térségek, tájegységek márkanévvé alakítására való törekvéseknek. A piacon megjelenő turisztikai termék tulajdonképpen nem más, mint élmények ígérete. Lokális, regionális, országos vagy nemzetközi vonzerő nélkül nem lehet turisztikai célállomást kialakítani. A meglévő vonzerőt és az elszigetelten jelenlevő szolgáltatásokat fürdő, szálloda, múzeum egységes termékként való megjelenítése a desztinációvá alakítás, melynek a következő lépése a márkásítás, márkaként való megjelenítése a kistérségnek. Huszonöt éve megszakadt gyógyhelyek valamint az üdülőkörzetek illetve üdülőhelyek létrehozása. Ezen a vonalon alakult ki például Hévíz, Siófok vagy Hajdúszoboszló ezek ma már településszintű turisztikai terméket jelentenek. Rendelkezik egy sokszínű, ám egységes termékkínálati rendszerrel. A meglévő vonzerők termékké fejlesztése jelenti az legnehezebb feladatot. A termékek egységes rendszerbe foglalása jelenti a desztináció létrehozását. A turisztikai piacra jutás eszköze korábban a kiadványok brosúrák voltak, melyeket például a határokon a beérkező autós külföldi turistáknak a diákok osztogatták. A disztribúció eszköze ma már a település, térség, gyógyhely vagy üdülőkörzet saját turisztikai jellegű honlapja illetve az közös web oldalak. Az értékesítés erőteljesen eltolódik az online értékesítés irányába és ennek egyik alapeleme a hálózati disztribúció. A jól működtetett desztináció menedzsment a település adottságától függően lehet turisztikai, ipari, mezőgazdasági orientáltságú.

5.2. Fejlesztési Stratégiák A szerző felvezet négy fejlesztési stratégiát a létrehozásuk időrendi sorrendjében 5.2.1. Nemzeti Fejlesztési Stratégia 2005, 2006-2013 5.2.2. Új Magyarország Fejlesztési terv 2006, 2007-2013 5.2.3. Európa 2020 stratégia 2010, 2011-2020. 5.2.4. Új Széchenyi Terv 2010, 2011-2020 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv előtt volt a Magyarország Fejlesztési terv, azt megelőzően a Széchenyi Terv. A cél a stratégiák céljainak és részcéljainak megismertetése, hogy a gyakran előforduló turisztikai címszavakat az olvasók megismerjék. Minden további következtetés levonása és értékelés az olvasó feladata. 5.2.1. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia A hazai turizmus összefüggő fejlesztési stratégiája, 2005-ben készült el 2006-2013 időszakra.27

27

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/stretegiai-dokumentumok/nemzeti


36


A Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégiának  5 átfogó fő célja,  13 sarkalatos célja,  33 specifikus célja van,  5 horizontális cél is tartozik a megvalósításához. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2006-2013 átfogó céljai, 1. Emberközpontú és hosszú távú fejlődés, 2. Turistafogadás feltételeinek javítása, 3. Attrakciófejlesztés, 4. Emberi erőforrás fejlesztés, 5. Hatékony működési rendszer kialakítása.

6. Dia “Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2006-2013.” Szerző szerkesztése 2006. Turizmus Zrt honlap adatainak felhasználásával.

NTS az átfogó céljaihoz tartozó 13 sarkalatos cél. 1. Emberközpontú és hosszú távú fejlődés Hazai turizmus versenyképességnek javítása Turizmus életminőségre gyakorolt hatásának növelése 2. Turistafogadás feltételeinek javítása Turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása Turisták komfort érzetének javítása 3. Attrakciófejlesztés Termékfejlesztés Desztinációfejlesztés Dr. Juhász László PhD.

37


Kiemelt desztinációk fejlesztése 4. Emberi erőforrás fejlesztés Oktatási rendszer munkaerőpiac igényeknek megfelelő átalakítása Stabil foglalkoztatási környezet biztosítása Szemléletformálás 5. Hatékony működési rendszer kialakítása. Helyi desztináció menedzsment kialakítása Regionális intézményrendszer kialakítása Turisztikai intézményrendszer talpra állítása Specifikus célok Az átfogó célokhoz tartozik a 13 sarkalatos cél és azt kiegészíti 33 specifikus cél. 1. Emberközpontú és hosszú távú fejlődés 1.1. Hazai turizmus versenyképességnek javítása Piaci pozíciót meghatározó tényezők optimalizálása Turisztikai vállalkozások jövedelmezőségének javítása 1.2.Turizmus életminőségre gyakorolt hatásának növelése Turizmus társadalomra gyakorolt hatásainak javítása Hozzájárulás a magyar kulturális örökség megőrzéséhez Turizmus környezetre gyakorolt hatásainak optimalizálása 2. Turistafogadás feltételeinek javítása 2.1. Turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása Turizmusbarát vasúti személyszállítás kialakítása Turisztikai infrastruktúra erősítése a közúti közlekedésben Turisztikai infrastruktúra erősítése a légiközlekedésben Turisztikai infrastruktúra erősítése a vízi közlekedésben 2.2. Turisták komfort érzetének javítása Komplex turisztikai tájékoztató rendszer működtetése Szolgáltatások és turizmus igényeinek összehangolása Piaci igényeknek megfelelő szálláshely kínálat kialakítása Piaci igényeknek megfelelő szálláshely kínálat kialakítása 3. Attrakciófejlesztés 3.1. Termékfejlesztés Természeti adottságra, hagyományra épülő kínálatfejlesztés Innováción alapuló kínálatfejlesztés 3.2. Desztináció fejlesztés Helyi szintű desztinációfelesztés Regionális szintű desztinációfelesztés Nemzeti szintű desztinációfelesztés 3.3. Kiemelt desztináció fejlesztése Budapest Balaton További kiemelt turisztikai célterületek 4. Emberi erőforrás fejlesztés Dr. Juhász László PhD.

38


4.1.Oktatási rendszer munkaerőpiacnak megfelelő átalakítása Iskolarendszerű képzés erősítése Szakirányú továbbképzés korszerűsítése 4.2. Stabil foglalkoztatási környezet biztosítása Kiszámítható megélhetés a turizmusban dolgozók számára Be nem jelentett munkavégzés átváltása bejelentettre Ágazati párbeszéd 4.3. Szemléletformálás Turizmus általános megítélésnek javítása Partnerség és együttműködés ösztönzése 5. Hatékony működési rendszer kialakítása. 5.1. Helyi desztináció menedzsment kialakítása Alulról jövő kezdeményezések 5.2. Regionális intézményrendszer kialakítása Regionális intézményrendszer feltételeinek kialakítása Megyei önkormányzatok turisztikai tevékenysége 5.3. Turisztikai intézményrendszer talpra állítása Hatékony központi turisztikai intézményrendszer kialakítása Nemzeti desztináció menedzsment kialakítása Párbeszéd a szakma dolgozóival.28 A szerző idézte a stratégia fő céljait anélkül, hogy magyarázatot fűzne hozzá. Az olvasó feladata, hogy a célokat értelmezze, értékelje, elemezze és megvitassa figyelembe véve a megvalósulás lehetséges időszakaszát és összefüggését a régiók és az ország fejlesztési stratégiájával.

5.2.2. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 céljai Az Új Magyarország Terv legfontosabb kiemelt céljai, - a foglalkoztatás bővítése és - a tartós növekedés feltételeinek megteremtése versenyképesség növelésével. A foglalkoztatást a munkaerő-kínálat növelésével, az egyén foglalkoztathatóságának javításával, a munkaerő-kereslet bővítésével, munkahelyteremtéssel valamint a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakításával igyekszik bővíteni. A tartósnövekedést a versenyképesség növelésével, a gazdaság bázisának a szélesítésével, az üzleti környezet fejlesztésével, azon belül az elérhetőség, a szabályozási környezet javításával és az állami szolgáltatások hatékonyságának növelésével próbálja elősegíteni. Az előbb említett két fő cél eléréséhez hat területre összpontosítja a fejlesztési erőfeszítéseket, 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés, 3. Társadalom megújulása, 28

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/stretegiai-dokumentumok/nemzeti


39


4. Környezeti és energetikai fejlesztés, 5. Területfejlesztés, 6. Államreform. „5. Területfejlesztés” Ez a fejezet érinti a turizmust közvetlenül. A kiegyensúlyozott területfejlesztés három tényezőn alapul. 1. Együttműködő és versenyképes városhálózat, amelynek legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakítása. 2. Megújuló vidék, melynek elemei a falusias, rurális térségek integrált, fenntartható fejlesztése 3. Az elmaradott térségek, felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti. Regionális Operatív Programok és Turizmus Minden magyarországi régiónak meg vannak a saját értékei, melyeket fejleszteni kell. A helyi szakemberek bevonásával készültek a regionális fejlesztési tervek és a regionális turisztikai tervek is és ezek összhangban vannak az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel. A Nemzeti Turizmus Stratégia Fejlesztés korábban készült ezért eltérések lehet a célok és prioritások között. Nyugat-Dunántúlon például a tájegységi és tematikus turisztikai programok, valamint a klaszter jellegű együttműködésben létrejövő hálózatok fejlesztése a terv. Dél-dunántúli régió a meglévő, természeti adottságait és kulturális értékeit megőrizve és fenntartható módon hasznosítva, magas környezeti minőségű modellrégió kialakítása a cél. Az innovatív környezeti ipar és energetika, a piacorientált kreatív ipar és a kulturális szektor, valamint az élettudományi kutatási bázisra és a régió gyógyhelyeire épülő egészségipar fejlesztése a cél a dél-dunántúli régióban. Közép-dunántúli régióban a szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével a leszakadóban lévő vagy stagnáló, elsősorban agrárhagyományú, aprófalvas településszerkezetű, a regionális szinten kiemelt és jelentős turisztikai vagy nagy gazdasági növekedési potenciállal rendelkező térségek fejlesztése a kiemelt feladat. Közép Magyarországon a közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztésén keresztül a természeti környezet revitalizálása, a régió közlekedési rendszerének fejlesztése a kitűzött feladat. Észak-magyarországi régióban kiemelt célok az ipar és a szolgáltatások területén, regionális tudásközpont, valamint integrált beszállítói és logisztikai hálózati rendszer kialakítása, továbbá a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások és turizmus fejlesztése. Észak-alföldi régió fő törekvése, hogy minőségi egészség- és rekreációs központtá váljon. A régió környezeti erőforrásainak ökológiai szemlélettel történő kezelése, a turizmus, a magas szintű foglalkoztatottság, az esélyteremtés és a határ mentiség adta lehetőségek a régió területi versenyképességét biztosítják. Dél-alföldi régióban a helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés részeként a fő cél a tudásipar, az agrárium és a hozzá kapcsolódó élelmiszer-ipar, a gépipar, az üveg-, a kerámia- és a vegyipar erősítése, valamint ezekre építve a gazdasági szerkezetváltás Dr. Juhász László PhD.

40


elindítása. A turisztikai vonzerő fejlesztésének középpontjában a termál-, egészség- és aktív turizmus áll. Balaton, a Duna, a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése országosan kiemelt, szerves egységet alkotó térségek, tájak, amelyek stratégiai fejlesztését operatív programok közötti koordinációval, komplex programként kell megoldani. A fenntartható környezeti fejlesztést a gazdasági, turisztikai fejlesztésekkel és a kulturális örökség védelmével összehangoltan kell végezni. A regionális programok címszavai a turizmusra jellemzően hat régióban megjelenik a hétből. Egyértelmű a Dél-Alföld ahol „A turisztikai vonzerő fejlesztésének középpontjában a termál-, egészség- és aktív turizmus áll.” Ez így önmagában a komplex turizmust öleli fel. A szálláshely szolgáltatás fejlesztése csak egységes programokkal együtt érvényesíthető, mert önállóan nem szerepel. Kiemelten szerepelnek a tematikus turisztikai programok, a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások, a turizmusfejlesztés és a komplex egészség és rekreációs központok kialakítása. 5.2.3. Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, a 21. század európai szociális piacgazdaságának képét festi elénk. 29 Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt:  Intelligens növekedés, o Tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.  Fenntartható növekedés, o Erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság.  Inkluzív növekedés, o Magas foglalkoztatás, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Ezek a prioritások kölcsönösen erősítik egymást, és jövőképet nyújtanak a 21. század európai szociális piacgazdasága számára. Minden főcél a növekedés, a tudás, versenyképesség és a foglalkoztatás a megjelenik az Európa 2020 stratégiában. Az EU Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére: „Innovatív Unió” a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja.

29

Europe 2020 Brüsszel, 2010.3.3. COM (2010) 2020 végleges


41


„Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások, különösen a kkv-k üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ez által növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerő piaci kínálat és kereslet. „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek. Ez a hét kiemelt kezdeményezés az EU-ra és a tagállamokra nézve egyaránt kötelező lesz. Az uniós eszközöket – az egységes piacot, a pénzügyi eszközöket és a külpolitikai eszközöket – teljes mértékben mobilizálni kell a problémák kezelése és az Európa 2020 céljainak elérése érdekében. 5.2.4. Új Széchenyi Terv 2011 - 2020 A terv célja  Magyarország versenyképességének javítása,  tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése  hét kitörési pont mentén. Ezek a legfőbb céljai a 2011. január 14-én elinduló Új Széchenyi Tervnek. Az Új Széchenyi Terv szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiájának célkitűzéseivel. Az Európa 2020 stratégia céljai és a magyar gazdaságpolitika prioritásainak találkozása világosan tükröződik az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaiban is. Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését. Dr. Juhász László PhD.

42


Hét kitörési pont.  Gyógyító Magyarország – Egészségipari program  Zöldgazdaság-fejlesztési Program  Otthonteremtési Program  Vállalkozásfejlesztési Program  Tudomány – Innováció Program  Foglalkoztatási Program  Közlekedésfejlesztési Program. Gyógyító Magyarország – Egészségipari program Az egészségipar magában foglalja a gyógyító-megelőző és rehabilitációs szolgáltatásokat, a kiszolgáló- és háttérágazatokat, az ezeket megalapozó kutatásokat, az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó termékek gyártását és forgalmazását. Ez az ágazat az egyik legígéretesebb lehetőség a kitörési pontok között.

5.3. Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés a természeti erőforrások felélésének visszafogásának okán alakult ki. A fenntartható növekedés az Európa 2020 egyik főcélja. Annak érdekében, hogy ne éljük fel a hosszú távú fejlődés erőforrásait a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük  a környezeti,  a társadalmi és  a gazdasági fenntarthatóság elvének. A társadalmi és gazdasági erőforrások, egy későbbi kiterjesztés eredménye volt. A társadalmi az örökségek, nyelvek, vallások, szokások megóvására int. A gazdasági fenntarthatóság az élő és holtmunka, az eszközök és emberek harmonikus igénybevétele a termeléshez és szolgáltatások ellátásához. A szálláshely szolgáltatásban ezt jelenti meg a szerző a piaci, az emberi és a gazdasági célok harmóniájában. A teljesség elérte a kibocsátások figyelembe vételét is. Nem elég nem felélni a természeti erőforrásokat, nem elég az élőmunka újratermelődésének figyelembe vétele, a biológiai sokféleséget is védeni kell a káros anyag kibocsátások csökkentésével. „Fenntartható fejlődés elemei és elmélete” Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van - a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve - a természeti értékeket, - a tájakat, - a biológiai sokféleséget és - a humán tőkét is.


43


A fenntartható gazdálkodás alapeszméje, ellentmond a profitmaximalizálásnak. Többet ér az emberiség jövője, mint egy vállalkozás profitja a jelenben. A szállodagazdálkodásban a hármas cél rendszer harmóniája biztosítja a fenntartható gazdálkodást.

5.4. Versenyképesség „Versenyképesség elemei és elmélete” A versenyképesség egy olyan fogalom, ami összehasonlíthatóvá teszi a szállodáknak, vállalkozásoknak, szektoroknak vagy nemzetgazdaságoknak azt a képességét, hogy egy adott piacon termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítsenek. A szállodák nemzetközi versenyképességét a nemzetközi szállodapiaci feltételekhez kell hasonlítani. Kiemelkedő eltérések vannak általános fogyasztási adó, turisztikai adó és az emberi erőforrás adóinak tekintetében. A hazai versenyképesség a szállodák belső (élőmunka, eszköz) erőforrásain alapul. Ezen belül is az emberi tényező kiemelkedik a versenyképesség elemei között. Ugyanakkor a szálloda helyszíne alapvetően meghatározza a versenyképességét. Versenyképesség egy olyan fogalom, ami összehasonlíthatóvá teszi a vállalkozásoknak, szektoroknak vagy nemzetgazdaságoknak azt a képességét, hogy egy adott piacon termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítsenek. A versenyképesség nemzetgazdaságokra történő értelmezését sok közgazdász vitatja. Teljesítőképesség Versenyképesség fogalmát használják teljesítményének, a teljesítőképességek összehasonlítására is. A szervezeteknek az a képessége, hogy a gazdaságban egyre jövedelmezőbb szolgáltatásokkal jelenjenek meg fontos tényező. Jövedelemteremtő képesség A szállodaipar azon képessége, hogy több év távlatában átlagosan milyen eredményszintet képes elérni és rendelkezik-e a tartós növekedés feltételeinek megteremtési lehetőségével. Egyes országok versenyképességét befolyásoló gazdasági tényezőket, és az egyes országok teljesítményét sok módszerrel vetik össze. Az egyik legátfogóbb elemzést a Világgazdasági Fórum végzi el évente, amelynek eredménye a Global Competitiveness Report (Globális versenyképességi jelentés) című kiadványban jelenik meg. Magyarország ezen a listán a világ 41. helyen van.30 Versenyképességi indikátorok a szállodaiparban A szállodaipar és turizmus versenyképességének az indikátorai lehetnek  az elért GOP szint,  a revpar,  a trevpar,  termelékenység növelésének képessége, 30

Globális versenyképességi jelentés 2008. Global Competitiveness Report 2009


44


 a vendégszegmensek és specializáció harmóniája,  a személyi költség szintje, Versenyképesség mutatószámai általában százalékban fejezzük ki. Azért, mert jobb mutatószámok a százalékosak a nemzetközi összevetésben, mert a fizetőeszközök vásárlóereje nem befolyásolja. Például a nemzetközi összehasonlítások szerint a magyar munkaköltség színvonala mintegy harmada lehet az EU átlagának, a termelékenységünk pedig mintegy negyede. A versenyképességet befolyásoló másik fontos tényező a befektetett tőke jövedelmezősége, közismertebb nevén a (ROI) profitráta nagysága. A hazai szállodák jövedelmezőségi szintje elmarad a nemzetközitől a makrogazdasági szabályozás miatt. A hazai szállodák versenyképességének egyik kérdése az ÁFA. Az általános forgalmi adó volt már 12-15-20-25-18% is. A KPMG31 elemzése szerint az ÁFA és a kereslet közötti összefüggés kimutatható. A hazai ÁFA változásainak éveit pontosítva és a szálláshely, a szállodai mutatószámok változásaival vessük össze. A mutatószámok lehetnek vendégéjszaka szám, bevétel, szállásdíj, vendéglátás és egyéb bevétel. Vizsgáljuk meg, hogy az ÁFA változások a keresletre, vendégéjszakára vagy az átlagárakra, bevételekre volt-e hatással. Az ÁFA a jövedelmezőséget befolyásolja, mert az árakban nem tudják feltétlen érvényesíteni az évről évre öt százalékkal magasabb szolgáltatási árakat. Az elmúlt tíz évben hat százalékponttal növekedett az ÁFA kulcs nagysága.

5.5. Régió, megye, üdülőkörzet, gyógyhely A hazai közigazgatási rendszer hét (7) statisztikai és kilenc (9) turisztikai régiót ismer. A két plusz régió Budapest és Balaton. Ezzel párhuzamosan működnek a megyék (19), valamint kistérségek mintegy 370 és települések mintegy 3.500. A korábbi években alakultak ki a turisztikai üdülőkörzetek és gyógyhelyek. Az üdülőkörzetek száma nyolc (8) és a gyógyhelyek száma tizenhárom (13). Az elmúlt 25 évben nem jegyeztek be gyógyhelyet és üdülőhelyet. Ezek a kezdeményezések hasonlóak voltak a világörökségi státusz elnyeréséhez. Előnyökkel is járt, mert támogatásokat és kedvezményeket jelentet. A besorolás egy komoly lépés volt a település turisztikai desztinációvá alakulásához. A helyi önkormányzat, a településfejlesztési tervében határozta el és dolgozta ki ezt a célt. Alulról jövő kezdeményezés volt. A település ráérzett arra, hogy a jövőképe gyógy turisztikai orientáltságú (Hévíz) legyen. A tizenhárom gyógyhelyből, öt a hatvanas és hét az 1970-es években lett gyógyhely. Ezt követően a szokásos pár év elteltével egy település regisztrálta magát. A gyógyhelyek korai tradicionális korszakában (1935 – 1963) alakult öt, Miskolc 1935 Harkány 1938 Eger 1954 Sopron-Balf 1961 Kékestető 1963. A hetvenes évek szakszervezeti szállodáinak fejlődése nyomán alakult ki további hét gyógyhely. 31

KPMG Hungary szálláshely helyzetelemzés kutatást végzet a MSzSz felkérésre.


45


Hévíz 1970 Debrecen Balatonfüred 1971 Parád Hajdúszoboszló 1975 Zalakaros Bükfürdő 1979. A nyolcvanas évek elején már csak egy gyógyhely alakult, Gyula 1984.32

1971 1972 1978

Ezt követően nem tartotta fontosnak egy önkormányzat sem, ahol a feltételek a rendelkezésre álltak, hogy a fejlesztési tervekbe foglalják a meglévő adottságok, vonzerők termékké alakítását.33

7. Dia. “Közigazgatási és turisztikai területi megosztások Magyarországon” Szerző szerkesztése 2009.

A dia szemlélteti a regionális felosztásokat.34 Sem az Regionális Turizmusfejlesztési Stratégiákban, sem a Regionális Operatív Programokban nem szerepel a gyógy és vagy üdülőhely. Kiemelt üdülőkörzetek Nagyobb területeket fedd le, mint az üdülőhely, amely egy település vagy település részre vonatkozik. Az üdülőkörzetek földrajzi alapon kerültek meghatározásra. Az üdülőkörzetek közül Budapest és Balaton szerepel a turisztikai régiók között is. 32

OGYFI honlap 2010. A termál és gyógyvíz-forrásoktól a gyógy-helyig, a gyógy-szállodák érdekességeit a későbbi fejezetben ismertette a szerző. 34 A Zsóry-fürdő kérdőjelesen szerepel a gyógyhelyek keretben, mert a szerző tett kezdeményezést a településrész gyógyhellyé nyilvánítása érdekében, egy mikro-térségi együttműködés elindításával. 33


46


Van négy vízhez kötött üdülőkörzet  Balaton,  Dunakanyar,  Velencei tó–Vértes,  Tisza-tó. Továbbá három hegyvidékhez kötött  Sopron – Kőszeg,  Mecsek – Villány,  Mátra – Bükk. Egy kiemelt üdülőkörzet a főváros  Budapest. Az üdülőkörzetek lehetnek pontosítások után egy fajta turisztikai körzetek, amelyek már akár márkásításra is alkalmasak. A Turisztikai Desztináció Menedzsment egyik szintje lehet ez a terület. Balaton Kiemelt érdekesség a Balaton három megye, három régió, négy turisztikai régió felügyeli és irányítja, a balatoni fejlesztési és marketing bizottság közreműködésével. Holott látható, hogy a Balaton vízügyileg és a szerző véleménye szerint csakis vízgazdálkodási szempontból egy felület, terület. Turisztikai szempontból a Balaton jól elhatárolható négy területet fejez ki  Dél-kelet Balatonkenese Balatonföldvár  Észak-kelet Balatonkenese Tihany  Észak-nyugat Tihany Hévíz  Dél-nyugat Balatonföldvár Hévíz. Balaton turisztikai körzetekre való bontása a helyi települések és vállalkozók érdeke lenne. A turisztikai motivációk ezeken a körzeteken annyira eltérőek, hogy feltehetően például eltérő disztribúciós web oldalakon kell megjelentetni az eltérő körzeteket. Tekintsük át röviden a négy Balatoni turisztikai körzet sajátosságait. Dél-kelet Balaton Siófoki központtal, Budapest közelsége miatt kiemelt körzet. A belföldi üdülő és konferencia turizmus egyik kiemelt desztinációja. Az önkormányzat felvállalta a buli turizmus desztinációt, amely rövidtávon sok külföldi és belföldi vendéget jelenthet, de a körzet elvesztheti egyéb turisztikai vonzerejét. A megközelíthetőség miatt a kiránduló és hétvégi turizmusra jellemző. A fejlesztési stratégiát meghatározzák ezek a tényezők. Észak-kelet Balaton Borvidék és a hegyek nyugalma. A rekreációs turizmus fellegvára. Középkorú hazai és külföldi párok kedvelt nyaralóhelye a körzet.


47


Dél-nyugat Balaton Az elmúlt időkben ez a térség elveszette célközönségét. A stratégiai kitörés a hazai családosok felé való nyitás lehet. Sekélypart, relatíve olcsó szálláshelyekkel kedvező helyszín lehetne a családi üdüléseknek. A fejlesztésnek egy-egy rekreációs park szükséges. A körzet ötven kilométernyi szakaszára olyan egy-két kiemelt parkra van, szükség ahol gyerekes családok tudnak hosszabb rövidebb időt eltölteni. Észak-nyugat Balaton Gyógyvizek és Badacsony körzete. A gyógyvizek vonzerőit tovább erősíti a Kis-Balaton a Zala-térség odacsatolása. Legközelebb van a küldő országok határszakaszaihoz, régiós repülőtérrel. A vendégmotivációt meghatározzák ezek a tényezők. A települések meglévő vonzerejét turisztikai termékké alakítani nem lehet felülről jövő pályázatokkal elérni. A pályázatokra lesznek jelentkezők, és lesznek, vannak szakértők, akik megírják, de nagy valószínűséggel ezek a szervezetek csak rövid ideig maradnak fenn. Ez igaz a hazai turisztika egyik céljára a Turisztikai Desztináció Menedzsment kialakítására. Alulról építkezve nem alakul ki akkor a pályázatok miatt kialakulhat, de nem lesznek életerősek közösen kialakított célok összefogásának hiányában. Régió, megye, üdülőkörzet kereslet és kínálat A hazai turizmus centralizáltsága ismert, bár az elmúlt években ez csökkenő trendet mutat. Budapesten és Balatonon van a magyarországi szállodák 40%-a, a teljes kínálat a szobaszám 60%-a itt található, igaz csökkenő tendenciával. Kereslet, a vendégéjszakák 66%-a és a szálláshely bevételek 75%-a van ebben a két turisztikai régióban. A szállodai kínálat 60% adja a két régió és a szállodai bevételek 70%át realizálja.35 Minden más Magyarországon lévő szálloda rendelkezik a kínálat 40%-ával és ehhez a kereslet egyharmadával, valamint a bevétel 30 százalékával részesedik. Látható, hogy a „Vidék” meglehetősen kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a két kiemelt turisztikai régió. Érdemes elemezések végezni és kimutatni a régiók, megyék, körzetek, gyógyhelyek és városok statikus és dinamikus piaci részesedését. Az elemzések eredményeként mindenki vonja le következtetéseit. Melyik terület fejlődik dinamikusan, melyik stagnál vagy melyiknek csökken a turisztikai piacon elért részaránya és vagy pozíciója. Ezek számítások segítenek a saját szállodánk piaci pozíciójának és részesedésének a megértéséhez illetve a piaci mátrix elhelyezésében.

35

Az adatok 2008. évi KSH jelentés.


48


6. Inspiráció 6.1. Környezet releváns hatásai a szállodavezetésre A szállodavezetés napi rendszeres munkájára a négy környezeti elemből kiemelten a következők hatnak. Lokális piaci környezet Minden eleme a kereslet, kínálat és ár is hatással van a vezetés napi munkájára. A piac elemeinek monitorozása rendszeres tevékenysége a szállodavezetésnek. Legalább havonta egyszer egy részletesebb külön vezetői értekezlet témája a piac és a versenytársak elemzésének eredményeinek ismertetése. A piaci pozíció és részarány elemzés a vezetés információs rendszerének elemei. A szakmaiság megköveteli az intézményrendszer ismertét. A szállodavezetőnek az önkormányzat irodáit és munkatársait, a helyi Tourinform irodát is ismerni kell. Külön figyelmet érdemel és érdemes beépíteni a vezetői információs rendszerbe a közvetlen környezet, a település, a vonzáskörzet szabadidős, sport és kulturális programjait. A programok és rendezvények valamint a rendezvényszervezők ismerete segíti például a szálloda árképzését. Globális turisztikai környezet Turizmus alanyai és intézményei közül a szállodavezetésnek a vendégek igényeinek változásait kell ismernie. Közvélemény Minden egyes szereplőjének az ismerete alapfeltétele a szállodavezetésnek. Makrogazdasági környezet Napi rendszerességgel kell figyelni például az árfolyamokat. Rendszeresen monitorozni kell az ismeretek miatt az adók IFA, ÁFA mértékét és alapját. Hasonlóan a minimálbér is fontos lehet, különösen, ha alkalmazzuk a bérezésben. A helyi és központi adókat, a járulékokat és az inflációt is ismerni kell a vezetésnek, még ha nem is napi monitorozással. Az éves tervkészítésnél ezek fontos és alapvető ismeretek. A többi elem ismeret is fontos, de nem állandó figyeléssel csak a változásokat kell figyelemmel kísérni. Gondoljuk át és vegyük sorra a megismert környezetei elemeket és soroljuk be többet a monitorozási időszak szerinti csoportokba. A környezeti változások ezen elemeit integráljuk a Vezetői Információs Rendszerbe. 6.2. Kapcsolattartás A szállodavezetés napi kapcsolattartási feladatainak érzékelésére álljon itt egy felsorolás a kapcsolattartásra kijelölt közvélemény tényezői közül. Önkormányzat polgármester, adóhivatal, jegyző, turisztikai referens, rendezvény referens Állami Népegészségügyi és Tiszti Szolgálat Mezőgazdasági Szakszolgálat Vám és pénzügyőrség Fogyasztó védelemi felügyelőség Munkaügyi és munkavédelmi felügyelőség Rendőrség Dr. Juhász László PhD.

49


Tűzoltóság Kereskedelmi és iparkamara Magyar szállodaszövetség Szakszövetségek Szaksajtó. Értékeljük a listát és gyakoriság szerinti sorendbe állítva, újabb elemekkel lehet bővíteni. A szállodavezetés tudatosan emeli a kapcsolattartást művészi szintre, mert ez segíti a célok elérésében, a fenntartható fejlődésben.


50


7. Virtuális szálloda küldetése és stratégiai céljai Szállodavezetés döntései A vezetőnek ismernie kell a döntések hatásait. A virtuális szállodánkra alkossunk küldetést és stratégia fő célokat, mindhárom célterületre. A stratégiai célok megfogalmazásában segítséget nyújthat az ismertetett négy stratégia főcéljai. A stratégia célokat akkor tesszük objektívvá, ha nagyságrendileg meghatározott indikátorokkal kötjük össze. Virtuális szállodánk küldetése  ……………………………………………….. Példa erre az egymillió munkahely vagy a hatvanszázalékos európai foglalkoztatási ráta. A szállodánk esetében lehet hasonló öt-hét évre meghatározott célkitűzéseket megfogalmazni, ez mutatja a vezetésnek és tulajdonosoknak az irányvonalat. Piaci célok  ……… 

………



……….

Emberi célok  ……… 

………



………

Gazdasági célok  …………. 

………….



………….

A további ismeretek során a meghatározott stratégiai célokat az éves tervekben pontosíthatók.


51


8. Ellenőrző kérdések 8.1. Környezet ellenőrző kérdései „Környezet” ellenőrző kérdései 1.Ismertesse a külső környezet rendszerét és emelje ki, azokat melyek a rendszeresen monitorozni kell. 2. Ismertessen a szállodai keresletre ható makrogazdasági mutatókat és hatásaikat 3. Ismertesse a globális turizmus belső környezetének elemeit 4. Ismertesse a turizmus állami és civil szervezeteit 5. Ismertesse a Turizmus Szatellit Számla alapján a turizmus rendszerét 6. Ismertesse TSzSz alapján a kiadások nagyságát valamint összetételét 7. Ismertesse a turizmusra jellemző szolgáltatásokat, termékeket és szolgáltatásokat 8. Ismertesse a közvélemény elemeit és lehetséges hatásait a szállodavezetésre, mondjon példát az elmúlt időszak publikált eseteiből

8.2. Környezetfejlesztés ellenőrző kérdései „Környezet fejlesztés” ellenőrző kérdései 1.Ismertesse a Nemzeti Turizmus Fejlesztési Stratégia főcéljait (5), 2.Ismertesse a fenntartható fejlődés elemeit és elméletét a szállodaipar jellemzőivel 3.Ismertesse az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljait (2) 4. Ismertesse a versenyképesség tényezőit kiemelten a szállodaipar területére 5. Ismertesse az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjainak turisztikai elemeit 6. Ismertesse a szállodai piac (kereslet-kínálat) helyzetét megye, régió, turisztika régió, és üdülőkörzetre vonatkozóan 7. Ismertesse a gyógy szállodák, a gyógyhelyek, a gyógyforrások hazai helyzetének jellemzőit 8. Ismertessen fejlesztési stratégiákat


52

Összefoglaló Tegyük próbára érvelési képességünket, lehetőséget kapunk egy bizottsági ülésén, hogy a turisztikai támogatások növelése érdekében érveljünk. Meggyőzésre használjuk a turisztikai trendeket, a turizmus komplex szerepét a nemzetgazdaságban, az európai és a hazai utaztatási és szállodapiac jellemzőit. Minden egyes szálloda egy adott környezetben üzemel, a vezetésnek ismernie kell a szállodai és a turisztikai környezetet. A turizmus alanyainak részletes ismerete szükséges a piaci célszegmensek kialakításához. Az intézményeinek rendszere, állami, civil szervezetek és vállalkozások versenytársaink vagy együttműködő partnereink vagy hatóságok ezért ismertük alapvető követelmény a vezetésnek. Turizmus Szatellit Számla alapján a turizmus rendszere, a turista kiadások nagysága valamint összetétele, a turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások megismerhetők és ebből következtetni tudunk a saját vagy virtuális szállodánk helyzetére. Turizmusvállalkozásra ható külső környezeti feltételek azonosak, ismerjük meg ezeket úgy, mint külső makró környezet, globális turisztikai környezet, lokális piaci környezet és közvélemény környezet. Versenytársaink a turizmusra jellemző termékek és alapszolgáltatást nyújtó vállalkozások. Ezek ismerete, a versenytársak kiválasztásához és elemzéséhez szükségesek. A versenytárselemzés módszertanának ismertetésére a marketingterv fejezetben kerül sor. Szállodavezetés szorosan együttműködik az önkormányzattal, ezért kell ismerni a település turisztikai koncepciójának kialakítási menetét, példaként használva a térség turisztikai menedzserének feladatait és munkáját és az önkormányzat feladatát és szerepét a turizmusban. Megismertetjük milyen mozgatórúgók, motivációk és tevékenységek alapján áll össze a szálloda napi működtetése. Szállodák gazdálkodási környezetének összefogása segíti megismerni azt a területet, amely a gazdálkodás minden területére hatással van. A külső, a globális és a lokális turisztika piaci és a közvélemény környezet elemeit. A környezet elemi közül el tudják különíteni a napi, havi éves és egyedi alkalmanként jelentkező hatásokat. Fejezet átolvasása után átlátjuk a szállodavezetés és üzemeltetés elméleti alapjait. Megismerkedünk, olyan szakmai fogalmakkal, mint - szállodavezetés és környezet, - turizmus környezete, - Turizmus Szatellit Számla, - közvélemény, - Turizmusfejlesztési Stratégiák, - fejlesztési tervek. Az elsajátított ismeretek szállodai tapasztalattal, gyakorlattal együtt a szállodavezetés és üzemeltetés alapjainak megismerését biztosítja. Ajánlás A fejezet kiemelt ajánlásai a szakirodalmi publikációkhoz - Turisztikai fejlesztések és szállodai fejlesztések - Közvélemény és szállodaipar kapcsolatának elemzése - Nemzetgazdasági indikátorok és szállodai teljesítmények kapcsolata Budapest, 1966. szeptember 1 –


53


Szójegyzék A szójegyzék az előfordulások sorrendjében kerülnek ismertetésre. I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezete Idegenforgalmi Adó, az Szálláshely Adó, mert a turizmus egyéb területeit nem érinti és nem csak az idegenek, hanem a belföldiek is megfizetik. Turizmus intézményei, a települések, az állami szervezetek, a civil szervezetek és a gazdálkodási vállalkozások. Turizmusra jellemző alapszolgáltatás nyújtó vállalkozások a szálláshely szolgáltató, a vendéglátók, a sport és egyéb rendezvények szervezői és lebonyolítói, a személyközlekedés, a kulturális szolgáltatások és az utazásszervezés. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetek az élelmiszerek és italok, dohánytermékek, ruházati termékek kereskedelme, a jármű és üzemanyag kereskedelem, a kiskereskedelem, és pénzügyi biztosítási tevékenység vállalkozásai. Turizmus Szatellit Számla, Európai Unió Statisztikai Hivatala az „Európai végrehajtási kézikönyv a turizmus szatellit számlákhoz”. European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA). A turizmus rövid és hosszú távú jövedelmezőségét mutatja be egyértelmű, tömör és összehasonlítható formában más ágazatok hasonló mutatóival. A turizmusra jellemző szolgáltató szervezetek a TSzSz alapján Szálláshely szolgáltatás Második otthon Vendéglátás kereskedelmi, munkahelyi étterem Közlekedés Vasúti személyszállítás, Közúti személyszállítás, Belvízi személyszállítás, Légi személyszállítás, Személyszállítást kisegítő tevékeny Járművek (minden) kölcsönzése Utazásszervezés, Szervező, ügynökség, idegenvezetés, Turistainformáció Kulturális szolgáltatások Sport és szabadidő szervezés. Fenntartható fejlődés elemei és elmélete, annak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket,- a tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tőkét is.


54


Versenyképesség elemei és elmélete, a versenyképesség egy olyan fogalom, ami összehasonlíthatóvá teszi a szállodáknak, vállalkozásoknak, szektoroknak vagy nemzetgazdaságoknak azt a képességét, hogy egy adott piacon termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítsenek. A szállodák nemzetközi versenyképességét a nemzetközi szállodapiaci feltételekhez kell hasonlítani. Kiemelkedő eltérések vannak általános fogyasztási adó, turisztikai adó és az emberi erőforrás adóinak tekintetében. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2006-2013 átfogó céljai, 1. Emberközpontú és hosszú távú fejlődés, 2. Turistafogadás feltételeinek javítása, 3. Attrakciófejlesztés, 4. Emberi erőforrás fejlesztés, 5. Hatékony működési rendszer kialakítása. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 főcéljai 1. Foglalkoztatás bővítése 2. Tartós növekedés feltételeinek megteremtése versenyképesség növelésével. Új Széchenyi Terv 2011 – 2020 főcéljai 1. Magyarország versenyképességének javítása, 2. Tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése Európa stratégia 2011-2020 főcéljai 1.Intelligens növekedés (tudás alapú gazdaság) 2.Fenntartható növekedés (környezetbarát, versenyképes gazdaság) 3 Inkluzív növekedés (magas foglalkoztatás jellemezte gazdaság).


55

Referencia lista Abbey, James R, Hospitality Sales and Marketing B. Schmidt: Customer Experience Management Balaton – Czakó – Dobák, 1988. Korszerű szervezeti formák és rendszerek OKKFT Budapest Bob Cotton: E-Selling Borsenik /Stutts: The Management of Maintenance & Eng. Systems in the Hosp. Chris Guilding, 2009, Accounting Essentials for Hospitality Managers, Department of Tourosm, leisure, Hotel and Sport management, Griffith University Australia, Linacre House, Jordan Hill Oxford. Churcman C.V. 1974. Rendszerszemlélet, Cole, G.A. 1997. Strategic Management Theory and practice, 2nd Edition Letts Educational, London Colella / Hitt/Miller: Organizational Behavior a Strategic Approach Coltman: Cost Control for the Hospitality Ind. Connolly, Daniel J.: An environmental assessment of how technology is reshaping the hospitality industry Croft: Market Segmentation Dana Tesone, 2010. Principle of management of hospitality industry, Cl. University Central Florida Dinya, L. 2005. Szervezetek sikere és válsága, Akadémiai Kiadó, Budapest Dopson / Hayes / Miller: F&B Cost Control Fekete, F. Sándor, I. 1997. Válságkezelés és kríziskommunikáció, Budapesti Közgazdasági Egyetem Marketing tanszék, Marketingkommunikáció Alapítvány, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Tatabánya, Budapest Goleman / Cherniss: The Emotionally Intelligent Workplace Hannagan, T. 2002. Management Concepts & Practices, 3rd Edition Pearson Educational Limited, Harlow Harrison / Enz, Hospitality Strategic Management Horváth Győző, 2003. Válságmenedzselés a gyakorlatban, Glória Press Kiadó, Budapest Horváthh Ákos, 2003. Szállodavezetés jegyzetvázlat, BGF, KVIFK Jan Carlzon, 1988. Lapítsd le a piramist, Zrínyi KV Jones: Professional Management of HK Operations Kappa / Nitschke: Managing Housekeeping Kaszás Krisztina és Tóth Balázs, 2004. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői. KSH, Bp. 2005. Hozzáférés http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/idegenforgalom.pdf Kotler / Makens / Bowen: Marketing for Hospitality and Tourism Laczkó Tamás, Rébék Nagy Ágens, 2008. A wellness régió specifikus jellemzői, 40.oldal Liquori / Gray, Hotel Management & Operations Lundberg: The Hotel and Restaurant Business Medlik Slovay, 1995. Hotel Management, Oxford Medlik Slovay, 1991. Business of Hotel, Oxford Michael. L. Kasavana – Richard. M. Brooks. 2005. 7th edition, Managing Front Office Operation, Educational Institute, American Hotel and Lodging Association Mintzberg H. 1979. The Structuring of Organization, Prentice Hall Niemeyer-Hayes, Hotel Management Paul R. Niven: Balanced Scorecard Diagnostics


56


Pearlson / Saunders: Managing and Using Information Systems Peter Venison, 1991. Managing Hotels, Oxford Peters T. – Waterman R.H. 1989. A siker nyomába, KJK, Budapest Rafael R. Kanavaugh – Jack D. Ninemier, Hospitality Supervision Rushmore: Hotel Investment Rutherford / O’Fallon, Hotel Management & Operations Stutts / Wortman: Hotel & Lodging Management Dr. Szalók Csilla: Kontrolling 2003. BGF – KVIFK, Budapest Tesone D.V.: Hospitality IS and E-Commerce Valen: Front Office Vecsenyi János, 1983. A szervezetfejlesztés megalapozása a „Komplex Vállalat Megismerési , Rendszerrel”, ÉVM, Budapest Vecsenyi János, 1989. Vállalati hatékonyság és szervezettségi színvonal mérése, Budapest, Venison: Hotel Management Zhou: E-Commerce Kormányzati publikációk, Kiadványok, tanulmányok A Magyar Turizmus ZRt. Tájékoztatója: Turisztikai trendek Európában a következő 5-10 éves időszakban. 2006. szeptember 27. Hozzáférés: http://www.itthon.hu/download.php?docID=229. Horwath HTL: Budapesti Szállodapiaci Trendek. A budapesti szállodapiac kínálatának és keresletének elemző bemutatása. 2007. április 12. Hozzáférés: http://www.hah.hu/opendoc.php?fn=Budapesti_szallodapiac.pdf Hozzáférés: http://www.itthon.hu/download.php?docID=198Magyar Turizmus Zrt http://portal.ksh.hu/pls/portal/ksh_web.tdb.view_cath?lang=HU&parent=4362. KSH: 2004. A magyarországi gyógy- és wellness szállodák 2004. évi vendégforgalma. KSH: A kereskedelmi szálláshelyek, 2004-2007. Hozzáférés: Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke: Hogy zárnak az idén és mire várnak jövőre a szállodák? 2006.12.22. Hozzáférés: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=155209. PSESSID=d59c69c057ea4a4c24c09520c5616e0c Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatala: Tizenegy hónap rekordja a turizmusban. 2005. január 10. RFF TNMH. Hozzáférés: http://www.fejlesztes.gov.hu/u/documents/01_11_Turizmus.doc?PH Folyóiratcikk, Újságcikk, Újságok, folyóiratok (BTFPK Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia, Balatoni Régió, 2005. – A turizmus eddig mindig magához tért a válságból, Népszava 2008. november 20. Heti Világgazdaság, Már érezni a válság szelét az idegenforgalomban, Népszava 2008. november 13. HVG. Mennek is, meg nem is HVG 2009. február 21. p.51 Magyar Nemzet, Thurzó, K. (2009) Elüldözzük a devizás turistákat is Magyar Nemzet február 16. p.11 Napi Gazdaság The Hotel Turizmus Bulletin Turizmus Panoráma


57


Elektronikus források, Internet HOTREC (Hotels, Restaurants and Cafés in Europe) http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=178,365344&_dad=portal&_schema=PORTAL http://www.gotohungary.co.uk/in-the-press http://www.hlst.heacademy.ac.uk/getaway http://www.hotelnewsnow.com/Articles.aspx?ArticleId=2922&ArticleType=0 http://www.learnhigher.ac.uk/analysethis http://www.marketresearch.com/product/display.asp?productid=2193366&g=1 http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=949) http://www.online marketing.hu/ http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090401-gazdasagi-pangas-nagy-gazdasagivalsag.htlml http://www.euroastra.info/node/23152,2009.02.15 http://www.strglobal.com/Resources/Resources.aspx http://www.sunflowers-agency.hu/szlovenia/radenci/szalloda-radin-superior.php IATA (International Air Transport Association) IHRA (International Hotel & Restaurant Association) UFTAA (United Federation of Travel Agents' Association) www.gki.hu Turizmus helyzete az Internet gazdaságban, 2004 www.hah.hu www.ioh.com www.ksh.hu www.scholar.google.com www.unwto.org http://vallalkozas.hulladekboltermek.hu/zold_vallalat/okologiai_labnyom/ WWF: Living Planet Riport 2010),

Doktori értekezés, disszertáció Juhász László: Magyarországi idegenforgalom és szállodaipar sikertényezői, Budapest, 1990 Juhász László: Idegenforgalom és Budapest, doktori értekezés, BKE, Budapest 1990

Budapest, 1966.szeptember 1-


58

Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Első kötet. I.3. Szállodavezetés gazdálkodási környezete. Dr. Juhász László PhD

Recommend Documents