SZÁLASTAKARMÁNYOK TERMESZTÉSE Lucerna
SZÁLASTAKARMÁNYOK TERMESZTÉSE
A szálastakarmányok megkülönböztetett helyet foglalnak el termesztett növénye-ink között. A korábbi, legeltetésre alapozott állattenyésztés takarmánybázisa a legelık feltörésével lecsökkent. Egyre inkább a szántóföldön kellett a szükséges tömegtakar-mányokat megtermelni. A szántóföldi takarmánytermesztés ugyan költségesebbé tette az állattenyésztést, de változatosabb és biztonságosabb lett az állatok takarmányozása. Különösen értékesek a fehérjében gazdag szálastakarmányok. Ezek közé tartozik a lucerna, amely az egyik legfontosabb pillangósvirágú takarmánynövényünk. Magas fehérjetartalma, bı termése és termésbiztonsága teszi értékes takarmánnyá. Felhaszná-lása változatos formában lehetséges. (Zöld, széna, szenázs, liszt). Jelentıségét növeli nitrogéngyőjtı képessége, a talajban visszamaradó nagy töme-gő gyökérzete, amely kiváló elıveteménnyé teszi. A szálastakarmányok között kiemelt szerepük van a zöld keveréktakarmányoknak, amelyeknek a kérıdzı állatok takarmányozásában van jelentıségük. A keveréktakarmányok két-három féle növénybıl álló társulások. Rövid te-nyészidejőek, vethetık ısszel és tavasszal. Zöl-den betakarítva gyomirtók és jó állapotban hagyják a talajt maguk után. Kiváló elıvetemé-nyek, utánuk másodnövények is termeszthetık.
A lucerna termesztése Talajelıkészítés Figyelembe kell venni, hogy a lucerna 3-4 évig van egy helyen, mialatt a talaját alig mőveljük, annál többet tapossuk. Erıteljes gyökérzetet csak a mélyen meglazított talajban tud fejleszteni. A magágy aprómorzsás és ülepedett legyen, hogy a sekélyen vetett apró mag gyorsan és biztosan kikelhessen. Lényeges szempont a talaj gyom-mentessége, mert a lucerna a második évtıl kezdve hajlamosa gyomosodásra. A gabona után tavasszal telepített lucernával elsı teendınk a tarlóhántás. A tarlót rendszeresen ápolva irtsuk a gyomokat, hogy kedvezı talajállapotot hozzunk létre az ıszi mélyszántáshoz. A jó kultúrállapotú mezıségi talajokon 30-35 cm mélyen is szánthatunk. Ez a csapadék tárolása mellett a gyomirtás miatt is elınyös. A lucernát korán tavasszal vetjük, így kevés idı marad a tavaszi talajmunkákra. Mihelyt a talaj annyira felszikkadt, hogy gépekkel rá tudunk menni, azonnal kezdjük meg a simítózást, majd kombinátorral készítsünk magágyat. A lucerna apró magját 2-3 cm mélységő magágyba kell vetni.
a) gyökértörzs és karógyökér, b) mag, c) hüvely, d) terméses fürt, e) csíranövény, f) virágzó hajtás
A lucerna termesztése Nyárvégi telepítés esetén a korai elıvetemény után ugyancsak tarlóhántással kezdjük a talajelıkészítése. E célra legalkalmasabba középnehéz tárcsa. A tarlóhántás ápolását követi a keverıszántás, amelyet július végéig célszerő befejezni, hogy az augusztus végi telepítéshez maradjon elegendı idı a talaj ülepedésére. A szántást fogassal és hengerrel munkáljuk el, de kerüljük a talaj elporosítását, mert a vetés utáni cserepesedés késlelteti a kelést. Amennyiben valamilyen okból nem sikerült megfelelı minıségő talajt elıkészíteni a vetésig, akkor inkább hagyjuk a telepítést tavaszra, mintsem kedvezıtlen talajba erıltetni a drága vetımagot.
A lucerna termesztése Tápanyagellátás A lucerna tápanyagszükségletét a nitrogén kivételével mőtrágyázással elégítjük ki. A mőtrágya mennyiségének megállapításakor a talajadottságoktól függıen arra kell törekedni, hogy a foszfor és kálium szükséglete az egész élettartamára biztosítva legyen. Mindkét mőtrágyát mélyszántással munkáljuk a talajba. Csapadékos viszonyok között vagy öntözés esetén a foszfor mőtrágya fejtrágyaként is adható a kaszálások vagy az öntözés megkezdése elıtt. A lucernának fejlıdése kezdetén nitrogénre is szüksége van, mert gyökerein csak késıbb telepednek meg a nitrogéngyőjtı baktériumok. A telepítéskor indító mőtrágyaként adhatunk nitrogént. A többéves lucerna kaszálások utáni sarjadzása nitrogén fejtrágyázással gyorsítható A hektáronkénti hatóanyag szükséglet 135 kg nitrogén, 35kg foszfor és 70 kg kálium. A lucerna a nitrogén felét, kétharmadát a levegıbıl veszi fel.
A lucerna termesztése Telepítés A lucernát tavasszal április elején vagy a nyár végén augusztusban telepítjük. Hazánkban a tavaszi telepítés biztonságosabb. A nyár végén nehezebb olyan magágyat készíteni, amelyben a növények gyorsan fejlıdésnek indulhatnak és a télig kellıképpen megerısödhetnek. Az ıszi telepítés elınye, hogy a lucerna a következı évben teljes termést hoz. A lucernát gabona sortávolságra vetjük folyóméterenként 100 150 db maggal. A vetés mélysége 2-3 cm, a vetımag mennyisége 20-25 kg hektáronként. Az apró mag vetésekor telepítés elıtt és után is hengerezni kell.
Jó minıségő telepítés
A lucerna termesztése Ápolás Az apró mag számára elıké-szített talaj könnyen megcserepesedik, amely hengerezéssel megszüntethetı. A nyár végén telepített és a tél folyamán felfagyott vetést ugyancsak hengerezni kell. A többéves lucernások talaja a betakarítási munkák következtében megtömıdik. Megszüntetésére alkalmas eszköz a fogasborona. Fogast használunk a kaszálások után a talaj levegıztetésének és ısszel a csapadék befogadásának elısegítésére. Fogasolni csak a hajtások sarjadzása elıtt szabad, a fiatal hajtások sérülésének elkerülésére. Nagy veszélyt jelentenek a lucernában jelentkezı gyomnövények. A gyomosodás mértéke összefügg a telepítés idejével, a talajelıkészítéssel és a lucerna életkorával. Az új telepítéső lucernát fejlıdésének elsı szakaszában elnyomhatják olyan nagylevelő gyomok, mint a vadrepce és a repcsényretek. Néha oly tömegben jelentkeznek, hogy az elsı kaszálást kénytelenek vagyunk korán elvégezni, amely káros a fiatal növény fejlıdésére. Amennyiben kénytelenek vagyunk kaszálni, azt csak magas tarlóval végezzük, hogy minél kevesebb kárt okozzunk.
Vadrepce és repcsényretek
A lucerna termesztése
A fent említett gyomok a második kaszálásig veszélyesek. A jól záródó lucernaállomány ezeket a gyomokat elnyomja. Leginkább az árnyékolást és a kaszálást jól tőrı gyermekláncfő és utifő élnek meg.
A harmadik évtıl a ritkuló lucernásban az évelı gyomok jelentkeznek (mezei acat, lósóska stb.). Ellenük ısszel, nyugalmi állapotban vagy tavasszal a rügyfakadás elıtt védekezhetünk.
Mezei acat és lósóska
A lucerna legveszedelmesebb ellensége a kötelezıen irtandó aranka. Az ellene való védekezés az arankamentes vetımaggal kezdıdik. Az állományban jelentkezı arankafoltokat egy méter széles szegéllyel minden növényt pusztító vegyszeres gyom-irtóval kell lepermetezni.
A lucerna termesztése
A lucerna gombabetegségei, mint a rozsda, lisztharmat párás melegben jelentkeznek. Kártételük rontja a takarmány minıségét. Ellenük gombaölı szerekkel védekezhetünk. Állati kártevıik Ide tartoznak a vincellér-bogár, csipkézıbogár, lucernaböde, lucernapoloska. Az idısebb lucernásokban különösen enyhe teleken tömegesen jelentkezhet a mezei pocok, amely a gyökereket elrágva gátolja a tavaszi sarjadzást. Járatai nyomán könnyebben kifagy a lucerna.
Mezei pocok (Microtus arvalis)
Hamvas vincelérbogár (Otiorrhynchus ligustici)
Nagy csipkézık
Lucernacincér
Lucernaböde
Lucernaormányos
Lucernamag-darázs
A lucerna termesztése
Az öntözést a lucerna szárazságtőrése ellenére meghálálja. Kedvezı hatása gyako-ribb kaszálásokban mutatkozik meg. A nyár végén telepített lucerna az öntözés hatá-sára megerısödve kerül a télbe. Az öntözést a kaszálások után 10-12 cm-es magasságnál végezzük. Egy- egy nö-vedéket csak egyszer öntözzünk annyi vízzel, hogy a talaj 20-25 cm mélyen átnedve-sedjék. A gyakori öntözés hátráltatja a betakarítást.
A lucerna termesztése Betakarítás, tartósítás A tavasszal telepített elsı éves lucernát elıször teljes virágzásban, júliusban kaszál-juk, hogy a növény kellıképpen megerısödhessen. A második kaszálásra szeptember-ben kerülhet sor. A második és a harmadik éves lucernát május közepén zöldbimbós állapotban kaszáljuk elıször. Kivétel, ha a túl buján fejlıdı lucerna alsó levelei szá-radni kezdenek vagy a késıtavaszi fagyok károsították az állományt. A lucerna második kaszálását java virágzásban kezdjük. Ekkor a gyökértörzs több tápanyagot tud raktározni, jobb lesz a sarjadzás. Az évi utolsó kaszálást szeptemberben fejezzük be, hogy a növény a tél beálltáig megerısödhessen. A kaszálások száma általában; az elsı évben 2, a másodikban 4, a harmadikban 3 és a negyedikben 2. A kaszálások utáni tarlómagasság 4-6 cm, az utolsó kaszálás után 6-8 cm legyen. A lucernát zölden, szénává szárítva, szenázs és szilázs, valamint lucernaliszt for-májában használhatjuk takarmányozásra. A zölden levágott lucernát csak ritkán használjuk fel etetésre. Kérıdzı állatokkal a felfúvódás veszélye miatt csak fonnyasztva etethetı.
A lucerna termesztése
A szénakészítés a lucerna tartósításának legelterjedtebb módja. Szárításkor a lucerna víztartalmát 18-20%-ra csökkentjük. A szénakészítés történhet renden való szárítással. Hagyományos módon a rendre vágott és száradó lucernát forgatjuk, petrencébe rakjuk, majd kazalban vagy pajtában tároljuk. Gépesített szénakészítéskor a terményt szınyegrendre vágjuk, fonnyadás után rendsodrózzuk és kb. 20% víztartalomnál a rendet felszedjük, bálázzuk és kazalozzuk. Szénakészítésnél a levélpergésbıl és a megázásból adódó veszteségeket a legki-sebbre kell csökkenteni.
Szellıztetéses szárításkor a 40-50% nedvességtartalomra fonnyasztott lucernát a rendrıl felszedjük és hideglevegıs kazalban szárítjuk. A szellıztetı ráccsal és szellıztetı dugókkal ellátott kazlat ventillátor segítségével szárítjuk ki. Szárításkor ügyelni kell az öngyulladás veszélyére.
A lucerna termesztése
A lucernaliszt úgy készül, hogy a frissen
lekaszált és rövidre szecskázott lucernát forró levegın megszárítjuk és lisztté ıröljük. A lucernalisztet takarmánytápokba keverve hasznosítjuk. Szenázs készítésekor a fonnyasztott lucernarendet felszedjük, szecskázzuk, majd silóba rakva tömörítjük. Szilázs készítésekor a zölden betakarított és felszecskázott lucernát a silókukoricához hasonlóan silóba tömörítve erjesztjük. A lucerna szénatermése 5-5,5 t/ha.
