Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék
Szálasi Ferenc pere
Szerző: Tóth Veronika Igazgatásszervező alapszak Nappali tagozat Konzulens: Dr. Lehotay Veronika Egyetemi tanársegéd
Miskolc 2014
University of Miskolc Faculty of Law Department of Legal History
The suit against of Ferenc Szálasi
Author: Veronika Tóth BA in public administration management Full-time course Consultant: Dr. Veronika Lehotay Instructor
Miskolc 2014
Tartalomjegyzék Bevezető .......................................................................................................................5 I.
Szálasi Ferenc ........................................................................................................7 1.)
Szálasi életútja és a börtönhöz vezető ideológia ...............................................7
a) A család története ..............................................................................................7 b) Katonai pályafutása ............................................................................................8 c) Hungarizmus és pártalapítás ...............................................................................8 3.) A párt ................................................................................................................ 10 a) A fogházban ..................................................................................................... 10 2.)
A megszállás és a Szálasi-kormány zsidópolitikája ........................................ 12
a) Megszállás ....................................................................................................... 13 b) Antiszemitizmus .............................................................................................. 14 c) A Szálasi-rendszer ............................................................................................ 17 d) Zsidópolitika .................................................................................................... 23 II. Per és kivégzés ..................................................................................................... 27 1)
A népbíráskodásról ........................................................................................... 27 a) A népbíróságok létrejötte, hatáskörei ................................................................ 27 b) Szálasi a népíróság előtt ................................................................................... 30
2)
A per lefolyása .................................................................................................. 31 b) Tárgyalási napok .............................................................................................. 35 b) Az utolsó szó jogán .......................................................................................... 38 c) Ítélethozatal...................................................................................................... 40 d) A „nemzetvezető” kivégzése ............................................................................ 41
III.
Horthy Miklós Nürnbergben ............................................................................. 43
1.)
A kormányzó ................................................................................................. 43
a) Nürnberg, vádlott vagy tanú?........................................................................... 43 b) Vád és kihallgatások ........................................................................................ 44
2) Sztálin megkegyelmez ......................................................................................... 46 IV. Horthy Miklós felelőssége ..................................................................................... 48 1.)
Revízió .......................................................................................................... 48
a)Trianon ............................................................................................................. 48 b) Hitler ............................................................................................................... 49 c) Jugoszlávia ....................................................................................................... 49 2.) a)
A II. világháború és zsidópolitika .................................................................. 51 Belépés a háborúba........................................................................................ 51
b) Zsidópolitika és a végső megoldás ................................................................... 51 c) Megszállástól a lemondásig .............................................................................. 53 d) Lemondás ........................................................................................................ 55 Összegzés .................................................................................................................... 56 Utóélet ........................................................................................................................ 56 Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 59 Internetes források ................................................................................................... 61 Mellékletek ................................................................................................................. 62 Jogszabálytár ........................................................................................................... 68
Bevezető „A haza végzet, nem pedig trükk és mutatványszám. S a hazafiasság a legszemérmesebb magatartás, olyasféle kötés és parancs, melynek mutogatásával nem szabad tapsokat aratni. De hányan és milyen lehetetlen alkalmak ürügyén élnek ebből a trükkösített, fröccsös hazafiasságból - élnek és éltek, mert ez a legbiztosabb mutatványszám mindenféle pódiumon.” Márai Sándor1
Szabadon választható tárgyként vettem fel a „Jogegyenlőség-jogkorlátozásjogfosztás 1938-44-ig” címtű tantárgyat, ahol közelebbről is megismerkedhettem ezzel a korszakkal. Úgy vélem, sajnos a középiskolai történelem órákon nem volt elég idő, hogy kellően beleássuk magunkat a témába és a tankönyvben leírt részt is kevésnek tartottam. Akár Horthy Miklós, akár Szálasi Ferenc, akár a zsidótörvények, vagy a revíziós politika bemutatása több anyagot érdemelne. Mint azt a szakdolgozat címe is mutatja, Szálasi Ferenc pere a fő témája. A dolgozat írása során sok mindent szem előtt tartottam. Bár elsősorban történelmi témáról van szó, a törvényi szabályozás, ezek felrúgása, a puccsal történő hatalomszerzés, az igazságszolgáltatás működése – vagy, az azzal való törvénytelen visszaélés – a koncepciós perek és a Népbíróság működése, úgy gondolom megfelelő témát nyújt egy a jog és a történelem összefonódását ábrázoló szakdolgozathoz. Bár a felhasználható anyag rengeteg, munkámat megnehezítették a különböző, eltérő nézőpontok, hiszen volt idő, mikor egyenesen „tabu témának” számított ez a korszak, és vannak, akik tagadják akár a holokauszt létezését is. Mind a mai napig ellentétes véleményeket fogalmaznak meg történelmünk ezen korszakáról, még mindig sok a kérdőjel. Míg egyes történészek „dilettáns kalandornak, vallási hóbortban szenvedőnek vagy egyszerűen tébolyodottnak nevezték, addig hívei szerint ő volt a magyar politikai élet félelem és gáncs nélküli lovagja.
1
Márai Sándor: Vasárnapi krónika, Hírlapi cikkek, Helikon Kiadó Kft., Budapest, 2005. 286.old.
Az
1945–1990
ellenfeleinek
közötti
álláspontját
monográfiájának
a
magyarországi
visszhangozta,
nyilasokkal
míg
foglalkozó
szakirodalom C. részeit
A.
általában
Macartney
már-már
Szálasi
professzor
Szálasi
teljes
rehabilitálására tett kísérletnek is tekinthetjük.”2 L. Nagy Zsuzsa szerint: „Szálasi kétségtelenül abnormális, beteges lelkületű, hatalomvágytól fűtött egyéniség volt; 1944 őszén tökéletes eszköz Hitler kezében.”3 Kutatómunkám során több évre visszamenőleg gyűjtöttem adatokat, olvastam könyveket, cikkeket, jegyzőkönyveket, úgy vélem a politikai beállítottság, mindig jelentősen befolyásolta ezek megszületését. Megpróbáltam a szakdolgozatomban ezeket az adatokat összeegyeztetni és amennyire lehet pontos képet felvázolni, több oldalról bemutatni Szálasi Ferencet mint embert, mint a nyilas keresztes mozgalom vezetőjét, mint magát hazafinak valló mindig az igazságot szolgáló nemzetvezetőt, mint háborús bűnöst, a pert. Kitérek majd a zsidópolitikára és igyekszem bemutatni mind azt a politikai és háborús helyzetet, ami az ország vesztét okozta.
2
Karsai László: Reflektor a sötétbe, Befejezetlen múlt Beszélő, 13. évfolyam 13, 3. szám 3. 2008. március, 1. old. 3 L. Nagy Zsuzsa: Magyarország története 1918-1945. Történelmi Figyelő Könyvek 3, Multiplex Média Debrecen, 1995. 250. old. ( A továbbiakban L. Nagy, 1995.)
I.
Szálasi Ferenc
1.) Szálasi életútja és a börtönhöz vezető ideológia
Szálasi Ferenc életéről eddig még nem készült átfogó életrajz. Az adatokat, dátumokat, helyszíneket több helyről is be tudtam szerezni, de volt, hogy ezek sem mutattak teljes egyezést. Nagyon nehéz állást foglalni egy olyan emberrel kapcsolatban, aki a saját korában néhol ünnepelt hazafi volt, „akiért a ’30-as ’40-es években százezrek fanatikusan lelkesedtek”4 néhol csak egy németek által használt báb, egy vallási fanatikus, illetve akit a II. világháború elvesztése után, tabu volt emlegetni.
a) A család története
Szálasi apai nagyapja még részt vett a magyar szabadságharcban, majd hadifogságba esett, s innen került Ausztriába. Itt találkozott majdani feleségével, egy Julia Helmreich nevű nővel, akitől 1866. február 18-án megszületett fia, Szálasi Ferenc, a majdani Nemzetvezető édesapja.5Itt meg kell említenem Sulyok Dezsőt, a Horthy-korszak ellenzéki politikusát, aki Szálasi lejáratása céljából – Bethlen István ösztönzésére a tőle kapott hamis, örmény ősökről tanúskodó iratokkal – Szálasi magyar származását vonta kétségbe. A budapesti törvényszék Lengyel-tanácsa megállapította, hogy a Szalosján név, csupán a Szálasi név örményre fordításából származik, így ezen kísérlet megbukott. Szálasi Ferenc 1897. január 6-án született Kassán. Sokgyermekes családban nőtt fel. Édesanyja, Szakmár Erzsébet, mélyen vallásos ember lévén, így nevelte gyermekeit is. Mint Szálasi mondotta: „Az istenhit erejét és meggyőződését az anyatejjel szívtam magamba. Anyám keresztül-kasul itatott engem a hittel.”6 Rossz anyagi helyzetükre tekintettel a család Szálasi Ferencet katonai pályára szánta. Így került először Kőszegre, a katonai reáliskolába, majd innen a bécsújhelyi katonai akadémiára, amit 1915-ben végzett el.7 4
Gede testvérek: Szálasi Ferenc Hungarizmus. 1. A cél, Gede Testvérek Bt., Budapest 2004. 9. old. (A továbbiakban: Gede, 2004.) 5 Sipos Péter: Egy politikai eszmerendszer kialakulása, Csiffáry Tamás (szerk.): Szálasi Ferenc börtönnaplója 1938-1940. Bp., 1997. 12.old. 6 Gede, 2004. 13. old. 7 Gede, 2004. 13. old.
b) Katonai pályafutása
Szintén ebben az évben, 1915-ben került ki a frontra hadnagyként, ahol 36 hónapot szolgált.1918-től a tiroli császárvadászok második ezredének főhadnagya, ez év szeptemberében megjárta a franciaországi frontot. 1919 januárjában Budapestre utazott, itt a hadügyminisztériumnál kapott beosztást. A forradalmakban nem vett részt. 19231925 között elvégzi a Hadiakadémiát. 1925-ben a vezérkarhoz kerül, majd 1926-1929ben a Vezérkari Főnökségnek Tábornoki és Vezérkari Továbbképzés, ill. Vezérkari Személyi Ügyek osztályán szolgál.8 1930-ban visszahelyezik a fővárosba, ahol az I. honvéd parancsnokság vezérkari osztályának vezetőjévé nevezik ki. 1933. május 1-jén vezérkari őrnaggyá léptetik elő, azonban 1935. március 1-jén nyugállományba vonul, s megalapítja a Nemzet Akaratának Pártját (a NAP-ot). Itt kezdődik politikai pályafutása, Magyarország első hungarista pártjának megalapításával.
c) Hungarizmus és pártalapítás
1933-ban jelent meg A magyar állam felépítésének terve, 1935-ben a Cél és követelések, 1938-ban az Út és Cél Szálasi Ferenc művei közül. Ezekben összefüggő ideológiát kívánt létrehozni, megfogalmazni annak magyarázatát, felépítését. 1938-ra tisztult le a hungarizmus fogalma, bár a kifejezés nem tőle származik, csupán átvette Prohászka Ottokártól. Műveiben feltűnnek jellegzetesen zavaros nyelvi fordulatok és az agresszív hangvétel.9 Az ideológia: „A magyar nemzetiszocializmus lelke, tartalma, szerkezete és valósága: a Hungarizmus. A Hungarizmus a nemzetiszocialista világnézet és korszellem magyar gyakorlata. A Hungarizmus ideológiai rendszer. Nem Hitlerizmus, nem Fasizmus, nem antiszemitizmus, hanem Hungarizmus. A Hungarizmus: szabadság szabadosság nélkül; igazság farizeuskodás nélkül, segítség és megsegítés; kölcsönös megbecsülésen alapuló tekintély és totalitás; törvény és rend. A Hungarizmus istenhívő és krisztushívő; nem tűri az istentagadást, krisztusgúnyolást,
8 9
Gede, 2004. 13. old. Rozsnyói Ágnes - Szita Szabolcs: Nyilas uralom Magyarországon, História 1994. október 14. 1. old.
vallástagadást. Egy az erkölcse és gyakorlata.[…] A Pax Hungarica: erkölcsi, szellemi, anyagi rend a nacionalista szocializmusban és a szocialista nacionalizmusban.[…] A Hungarizmus erkölcsi, szellemi, anyagi, politikai, társadalmi, gazdasági tekintélyrendszer az egyén felelősségével. A Hungarizmus szocialista nemzetet, nacionalista szocializmust jelent.”10
A hungarizmus, a magyar nemzetiszocializmus, tehát mint láthatjuk, egy eszme, méghozzá egy keresztény alapokon nyugvó ideológiai rendszer, legalábbis a nemzetvezető szerint. Nincs köze a fasisztákhoz, sem a hitleri eszmékhez. Isten és krisztushívő, ezek tagadását, gúnyolását nem tűri. A hungarizmus tagadja Trianont, az 1920-ban kialakított határokat nem ismeri el, revíziós gondolatokat fogalmaz meg (a revíziós politika nagy szerepet játszott a II. világháborúba sodródásunkba). Az eszme egy olyan országot képzel el, melynek határai jóval túlmutatnak a Csonkaország határain, a nemzetet pedig a magyar nép irányítja, vezeti, s így teremti meg az egységet.
„A Hungarizmus nem a Csonkaország, nem is csupán a magyar nép testére van szabva, hanem a Kárpátok ölelte Duna-medence területén fekvő ezeréves Nagy-Hazára és az abban élő összes honképes és talajgyökeres népcsaládokra, melyek a magyar nép vezetése és irányítása alatt, azzal együtt jelentik a magyar Nemzet erkölcsi, szellemi, anyagi és politikai, társadalmi, gazdasági egységét. De ezenkívül a Hungarizmus védője a világ minden táján elszórt és kenyérgondok miatt kikényszerített népcsalád tagjainak. Joga és kötelessége visszatelepítésük a Nagy-Hazába.” 11 Hungarizmus = Pax Hungarica A hungarizmus teremti meg a békét, mely szabad akaratnyilvánításon alapuló népszavazást ígér a Kárpát-Duna medencében élő népcsoportoknak, de természetesen a magyar nemzet fennhatósága alatt. A Pax Hungarica gazdasági, társadalmi és politika tekintetben is általános békét ígér.
10 11
Gede, 2004. 104-105. old. Gede, 2004. 107.old.
3.) A párt 12
1935-ben Szálasi létrehozta a Nemzet Akaratának Pártját (a NAP-ot), s ennek
eszméit, jövőbeli terveit a fent említett Cél és követelések című műve tartalmazza. Mozgalmi pártot kívánt létrehozni. A felvételhez tagdíjat kellett fizetni, esküt kellett tenni. Volt pártszervezetük, s pártértekezleteket tartottak.13 A párt élén működött a tízek tanácsa, amelyet a zászlósúr irányított. Megbeszéléseket tartottak, ahol beszámoltak az eddigi munkáról és további feladatokat jelöltek meg. Szálasi minden nyílt pártja mellett létrehozott egy titkosan működőt is. A pártot nagyon sok oldalról támadták, Szálasit többször is figyelmeztették, hogy hagyjon fel a politizálással. 1 A NAP pecsétje
1937 tavaszán megjelenik a NAP első lapja, Új Magyar Munkás címmel, aminek következményeként
feloszlatják Szálasi pártját, majd 1937. április 15-én bebörtönzik Szálasit.
a) A fogházban A párt működését nem akadályozta a bírósági eljárás, azonban sürgősnek tartották, egy olyan fedőpárt létrehozását, amely mögött folyhatott a politikai küzdelem, a Hungarista Mozgalom kiépítése. Ezen tervükhöz kapóra jött a Magyar Fajvédő Szocialista Párt, amelyet 1937 júniusában hoztak létre, vezetői pedig vitéz Endre László gödöllői, és gróf Széchenyi Lajos voltak. Ezek után jött csak létre a Magyar Nemzeti Szocialista Párt. „A szélsőjobbos körökben tekintélynek örvendő Szálasi dolgát megkönnyítette, hogy a többi nyilaspárt időközben megfelelő vezetés híján felaprózódott, és ezeket Szálasi saját pártjába tudta olvasztani.”14 Új pártot alapítottak Endre Lászlóval, ez lesz a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, amely a Budai Vigadóban tartotta alakuló nagygyűlését. A párt ”1938 a mienk, Szálasi jön” jelszóval indult.15 Az új párt több frakció egyesüléséből jött létre, de részt vett benne a NAP, az Egyesült Magyar Szocialista Párt, a Fajvédő Szocialista Párt és többek 12
http://nemzetakarata.blogspot.hu/2013/01/116-evvel-ezelott-szuletett-legnagyobb.html (2014.03.10.) Gede, 2004. 14. old. 14 Sipos Péter: Nyilasmozgalmak, 1931-44. História, 1979. 4. sz. 18-19. old. 15 Gede, 2004. 15. old. 13
között az Irredenta Tábor nevű csoport. 1938 tavaszán betiltják a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. Időközi választások során azonban az újjáalakult párt, Nemzeti Szocialista Magyar Párt néven bekerült a parlamentbe. Az NSZMP elnöke Hubay Kálmán lett, az országos pártvezetői tisztséget Szálasi töltötte be. A pártalakulást 1938. ápr. 4-én jelentették be a belügyminisztériumban.16 Darányi Kálmán (kormánya 1936. október 12. és 1938. május 14. között működött) be kívánta venni a nyilasokat a politikába, így akarta megakadályozni az illegális szervezkedést. Utódja Imrédy Béla már próbálta kordában tartani a nyilasokat, s az új kormány belügyminisztere Keresztes-Fischer Ferenc már a legszigorúbb törvényeket ígérte ellenük. A nyilasok ellen rendtörvények bevezetésével léptek fel. Ezek a rendtörvények korlátozzák az egyesülési jogok, megszigorítják a sajtórendészetet, felszámolják a különítményeket, internálótáborokat alakítanak ki, majd az ítélőtáblák székhelyén öttagú különbíróságokat állítanak fel a politikai perek felgyorsításának céljából. Szálasit 1938. július 6-án háromévi fegyházbüntetésre ítélik. Az ítéletet a Kúria is helyben hagyja, így Szálasit a Csillagbörtönbe szállítják.17Szálasit a büntetőtörvényszék „erőszakos felforgatásra való” és „hitfelekezet elleni” izgatás miatt többek között 3 évi hivatalvesztésre, 3 hónapi fogházra és politikai jogainak 3 évre való felfüggesztésére ítélte. November 28-án a szabadságvesztést 2 hónapra mérsékelte, a mellékbüntetéseket eltörölte. A Kúria 1938. január 26-án jogerős ítéletet hirdetett. A szabadságvesztések letöltését nem kellett külön-külön megkezdenie Szálasinak, mire azok jogerőre emelkedtek, már megkezdte a fegyházbüntetés letöltését. A börtönben töltött idő alatt megszületett a mártír Szálasi portréja, ami később nagyszerű propagandafegyverként szolgált. 1939. febr. 24-én feloszlatták az NSZMP-t, amely szintén Hubay Kálmán vezetésével újra megalakult március 15-én Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom néven. Az 1939-es országgyűlésen a nyilasok a képviselői helyek közel 20%-át megszerezték, 1 millió szavazat érkezett a nyilasokra, ebből Szálasiék 750 ezret kaptak.18. Ez a mai
16
Gede, 2004. 15. old. Gede, 2004. 16. old. 18 Gede, 2004. 16. old. 17
napig okot ad a Szálasi kultuszt ápoló történészeknek, vagy másoknak arra, hogy Szálasi politikai sikereire hivatkozzanak.
2.) A megszállás és a Szálasi-kormány zsidópolitikája A Kállay- kormány egyensúlyozó, kivárásra berendezkedő, ún. hintapolitikát folytat, tehát nem tett jelentős lépéseket a kiválásra, vagy annak előkészítésére, többek között azért, mert a németek bizalmatlanságát nem kívánta növelni. A náci vezetők ellenszenvvel figyelték a magyar kormány kiugrási szándékait, 1943. árpilis óta Hitler bizalma is végleg megingott Horthyban. Mivel Németország határában nem lehettek megbízhatatlan szövetségesek, ezért 1943 szeptemberében elindult a Margarethe I., II. néven a megszállás kidolgozása. Magyarországgal szemben nem csupán katonai, hanem politikai eszközöket is fel kívántak használni. Márciusban Horthy elfogadta Hitler meghívását. (A Klessheimben történt
tárgyalásokról
a
későbbiekben
kívánok
részletesebben
írni.)
Klessheimben, 1944. március 18-án, Hitler arra kérte a kormányzót, hogy egyezzen bele a német
megszállásba és nevezzen ki egy új, németekhez hű kormányt.
a) Megszállás
Március 19-én a németek rendkívüli gyorsasággal szállták meg az országot. Kállay tehetetlen volt, a honvédség nem kapott parancsot ellenállásra, de lássuk be, nem is lett volna sok értelme, hiszen ekkor még a német haderő túl erős volt, szovjetektől, angolszászoktól nem számíthattunk segítségre, nem voltak a határok közelében és persze Magyarország megszállása jelentős német erőket kötött le. A lakosságot egy nyilatkozatban értesítették arról, hogy a német csapatok közös megegyezés alapján tartózkodnak az ország területén. Tovább rontotta a helyzetünket, hogy a nyugati hatalmak Magyarországra nem megszállt, hanem csatlós országként tekintettek, miközben a németek az ország erőforrásait teljesen kihasználták. Ahogyan Veesenmayer 1943 végén megfogalmazta: „Minden magyar… aki tevékenységével csökkenti megterhelésünket, a Führer tartalékát erősíti… minden magyar, aki értünk vérzik, csökkenti véráldozatunkat.19” A megszállás következményeként az angolszász légierő bombázta az országot, a német csapatok jelenléte pedig súlyosan megterhelte a gazdaságot. „A búza- és rozsfelesleg 50%-a, a kukorica 80%-a, az olajos magvak 100%-a már 1941-ben Németországba került, s e mellett hús, zsír, egyéb élelmiszerek szintén, ezekhez csatlakoztak, növekvő mennyiségben a stratégiai fontosságú nyersanyagok, így a bauxit csaknem teljes egésze, az alig meginduló kőolaj termelés 50-60%-a.[…] A hadikiadások – ide számítva a németek tartozását is- 1941-ben a nemzeti jövedelem 20%-át, 1944-ben 44%-át tették ki. […] A bankjegyforgalom 1944-ben már a tizennégyszeresére emelkedett.”20 A német elégedetlenségre Horthy mindig ugyanazzal a válasszal szolgált Hitlernek, Magyarországon 200ezerrel több zsidó él, mint Németországban, így őket nagyon nehéz kikapcsolni a gazdasági életből. Jelentős lépéseket tettek befolyásuk visszaszorítására, de „elpusztítani aligha lehet őket”.21 Ribbentrop mondta ki nyíltan: „ A zsidókat vagy meg kell semmisíteni, vagy koncentrációs táborokba szállítani. Más lehetőség nincs.”22 Horthy kinevezte az új kormány élére Sztójay Dömét, és bár a kormánytagok szélsőjobboldali politikusok voltak, 19
de a
nyilasokat
és Szálasit
kihagyták.
http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/34.html (2013.12.15.) L. Nagy, 1995. 228-229.old. 21 Karsai László: Holokauszt 2001, Bp. Pannonica Kiadó 236.old. (A továbbiakban: Karsai, 2001.) 22 Karsai, 2001. 236.old. 20
A német külügyi-államtitkár helyettes Martin Luther befolyásolván a Sztójay-kormányt, radikálisabb zsidó politikát kívánt bevezettetni. Európát meg kell tisztítani a zsidóktól, őket gettókba és munkatáborokba kell zárni. Mint láthatjuk, a német nyomás egyre erősödött, a zsidóellenesség pedig egyre fokozódott. A következőkben felvázolom az antiszemitizmus alakulását. Bemutatom azt, hogy hogyan jut el egy ország a kényszerítő, jogfosztó rendelkezések bevezetésétől, a faji alapon történő megkülönböztetésen át, egészen a derpotálásokig, emberek százezreinek kiirtásáig. b) Antiszemitizmus „Antiszemitizmus: gör a zsidókkal szemben mesterségesen szított vallási és „faji” gyűlölet.”23
A megszállás után kiadott rendeletek az 1941. évi XV. tc. (A házassági jogról szóló 1894: XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről) 9. és 16.§-át, illetve az 1939. IV. tc (A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról) 9. §-át vették figyelembe, annak megállapítására, hogy ki minősül zsidónak. A harmadik zsidótörvény elfogadásával egy időben 1941 nyarán mintegy 18.000 embert deportáltak KamenyecPodloszkij-ba.24 „Eddigi ismereteink szerint a zsidók kitelepítésével kapcsolatos első rendeletet 1941. július 12-én Siménfalvy Sándor, a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) új vezetője adta ki. […] A KEOKH vezetőinek és munkatársainak zöme antiszemita beállítottságú volt. A KEOKH működését meghatározó alaprendelet, a 100 000/1930. BM széles hatáskört biztosított e szervezet vezetőjének a beutazási, tartózkodási és lakhatási engedélyek kiadása, visszavonása és a kiutasítások terén is.”25 Egyes források szerint Horthy és környezete úgy vélték, ha kiadják a zsidókat, talán visszanyerhetik az ország függetlenségét, ez azonban csak találgatás. Arra azonban, hogy a közvélemény a kormány zsidóellenes politikáját miért fogadta pozitívan, nehéz mai szemmel nézve ésszerű választ találni. Úgy vélem, a sok éve tartó háború, a területi
23
Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak szótára, Terra Budapest 1970. 42.old. Karsai, 2001. 228.old. 25 Karsai, 2001. 229. old. 24
revízió reménye, a német nyomás, a zsidóellenesség, a magyar antiszemitizmus, a propaganda megtévesztette az embereket. Ahogy Márai Sándor írta: „Az emberekkel nincs mit beszélni, Mint ahogy részeggel vagy őrültekkel nem lehet vitatkozni: a magyar középosztály megőrült és berúgott a zsidókérdéstől.26” Március 31-én rendeletek sokaságát adta ki a kormány.27 Megszüntették a zsidók közmegbízatásait,
megtiltották,
hogy ügyvédi
gyakorlatot folytassanak, megtiltották jelenlétüket és részvételüket a sajtóban, eltiltották őket a művészeti színművészeti tevékenységektől. Megtiltották továbbá, hogy háztartási cselédként dolgozhassanak, és még sok más - a zsidók életkörülményeit ellehetetlenítő rendeletet hagytak jóvá, minek köszönhetően több ezren veszítették el állásukat. Szintén 31- én jelent meg az a rendelet, ami talán a közvélemény számára a legismertebb, amely a
zsidók
megkülönböztető
jelzéséről
intézkedett. E szerint minden „hatodik életévét betöltött zsidó személy” számára kötelező
árpilis
ruhadarabjának
5-től,
bal
„felső
mellrészén,
jól
láthatóan, 10 x 10 cm átmérőjű szövet-, selyem-vagy
bársonyanyagból
kanárisárga
színű
hatágú
készült csillagot”
viselnie. Ezek a rendeletek törvénytelenek voltak, ugyanis még a többségében antiszemita képviselőház
sem
fogadott
el
ilyen
mértékű jogfosztást. Mivel a rendeletek törvényeket módosítottak, így alapjogokat sértettek. 26
Karsai László: A nemzeti hitvallástól a Páva utcáig, Élet és irodalom, LV. évfolyam, 15. szám, 2011. árp. 15. 2.old. 27 - 1140/1944 M. E. sz. rendelet a zsidó távbeszélő előfizetők adatszolgáltatási kötelezettsége tárgyában -1200/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók háztartásában nemzsidók alkalmazásának tilalma tárgyában -1210/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók közszolgálatának és közmegbízatásainak, továbbá ügyvédi működésének megszüntetése tárgyában -1220/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók sajtókamarai, valamint filmművészeti és színművészeti kamarai tagságának megszüntetése tárgyában -1230/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók tulajdonában lévő közúti gépjárművek bejelentése tárgyában -1240/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók megkülönböztető jelzése tárgyában -1450/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók megkülönböztető jelzéséről szóló 1240/1944 M. E. sz. rendelet 3. §-ának kiegészítése tárgyában
A végső cél az Endlösung volt, amit a Judenkommando hajtotta végre, Adolf Eichmann irányítása és felügyelete alatt. Szintén rendelkezésre állt még „az ország 3 közigazgatási kirendeltségének tisztviselői kara, a 10 csendőrkerület 20.000 csendőre és a városok több ezer rendőre, vasutasok, orvosok sokasága, összesen körülbelül 200.000 ember.”28 Kimondhatjuk tehát, az ország lakosságának nagy része, a befolyásos állampolgároktól az orvosokon, polgármestereken, rendőrfőkapitányokon át, az átlagemberig, nemcsak, hogy nem tiltakozott a deportálás, gettósítás ellen, de elősegítette, tevékenyen támogatta azt. Ferenczy László alezredes megállapítása szerint: „A zsidók és értékeiknek összegyűjtésével kapcsolatos teendőket a hatóságok általában a legnagyobb készséggel, öntevékenyen és rugalmasan végzik.”29 A vagyonuktól megfosztott, emberi mivoltukban megalázott zsidókat gettókba zárták, majd embertelen körülmények között, vagonokban németországi táborokba deportálták.
A holokauszt áldozatainak száma – becslések (csak egyes országok viszonylatában)
Ország
A zsidó lakosság Halottak száma a holokauszt (minimum)
száma Halottak
száma
(maximum)
előtt Ausztria
185.000
50.000
50.000
Itália
44.500
7.680
7.680
Lengyelország
3.300.000
2.900.000
3.000.000
Magyarország
825.000
550.000
569.000
Németország
566.000
134.000
141.500
Románia
609.000
271.000
287.000
30
1944. július 6-án Horthy leállította a további deportálásokat, pontosan nem tudni miért. Egyes források szerint csak ekkortájt tudta meg, hogy a zsidókat Auschwitzba viszik, majd ott megölik őket, míg mások szerint a normandiai partraszállás előtt (1944. június 6.) nem volt lehetősége erre. 28
Karsai, 2001 240.old. Karsai, 2001. 244. old. 30 Karsai, 2001. 15. old. 29
c) A Szálasi-rendszer
Ugyan a német megszállást követően hónapok teltek el anélkül, hogy a német kormány komolyabban figyelembe vette volna a nyilasokat, 1944 októberében (a balul sikerült kiugrási kísérlet idején) a német vezetés mégis úgy dönt, uralomra segíti Szálasit. Mellette szólt a szélsőjobboldali szemlélet, fegyveresei, híveinek nagy száma. „A magyar kiugrási kísérlet 1944. október 15-én abban különbözött a hitleri Németország csatlós államainak hasonló céllal Magyarországon
még
hatalomra
éhesen,
végrehajtott
ugrásra
készen
akcióitól, állt
a
hogy
fasizmus
legszélsőségesebb szárnyának tartalék serege: a Szálasi-féle Nyilaskeresztes Párt.”31 A kiválást megakadályozandó a németek már 1944 szeptemberétől készültek Szálasi hatalomra juttatására. Hitler ragaszkodott az országhoz, a repülőgépgyártáshoz ugyanis nélkülözhetetlen volt a zalai kőolajvidék, a magyar bauxit, persze a mezőgazdasági termelés sem volt elhanyagolható. A Horthyhoz hű tiszteket lefegyverezték, a kormányzót fia elrablásával zsarolták, a nyilasok átvették a hadseregben a vezetést. Október 15-én tehát megindult az új hatalmi rendszer kiépítése. Katonai raktárakból származó fegyvereket osztottak szét, a nyilasok röpcédulákkal árasztották el a várost. Elfoglalták többek között a rádiót, az elektromos műveket. Még 15-én este elhangzott a rádióban Szálasi hadparancsa.
Horthy Miklós proklamációja így hangzott:
„Amióta a nemzet akarata az ország élére állított, a magyar külpolitika legfontosabb célkitűzése volt a trianoni békeszerződés igazságtalanságainak legalább részbeni megszüntetése a békés úton elérni kívánt revízió által. A Népszövetség működéséhez fűzött remények ezen a téren nem valósultak meg. Az újabb világkrízis beálltakor sem idegen területek megszerzésének vágya vezette Magyarországot. A Csehszlovák Köztársasággal szemben sem voltak támadó szándékai, és nem háború útján kívánta a tőle előzőleg elvett területek egy részét visszaszerezni. A bácskai területre is csak az akkori jugoszláv kormányzat bekövetkezett összeomlása után vonultunk be saját véreink védelmére. A Románia részéről tőlünk 1918-ban elvett területekre nézve is az általa a tengelyhatalmaktól kért békés döntést fogadtuk el. 31
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, Magvető Könyvkiadó, Budapest 1984. 364.old.
Magyarország a szövetséges államok elleni háborúban a geográfiai helyzetünk következtében reánk nehezedő német nyomás folytán sodródott bele, de ennek kertében sem voltak hatalmi céljaink, és senkitől sem akartunk elvenni egy négyzetméternyi területet sem. Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette. A hazájuk sorsáért felelős kormányzatok le kell, hogy vonják ennek következményeit, mert amint azt a nagy német államférfi, Bismarck mondotta: egy nép sem áldozhatja fel magát a szövetségi hűség oltárán. Történelmi felelősségem tudatában meg kell, hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük. Olyan nép, amely egy már elveszett háborúban szolgalelkűséggel idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedi tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsülését. Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Német Birodalom a szövetségi hűséget a maga részéről velünk szemben már régen megszegte. Már hosszabb idő óta a magyar haderőnek egyre újabb és újabb részeit kívánságom és akaratom ellenére az ország határain túl vetette harcba. Ez év március havában pedig a Német Birodalom vezére, éppen a magyar haderő vissza hozatalára irányuló sürgetéseim folytán, tárgyalásra hívott meg Klessheimbe, és ott közölte velem, hogy Magyarországot német csapatok szállják meg, és tiltakozásom dacára ezt foganatosította azalatt, míg engem odakint visszatartottak. Egyidejűleg az országba benyomult a német politikai rendőrség is, és letartóztatott számos magyar állampolgárt, közöttük a törvényhozó testület több tagját, valamint akkori kormányom belügyminiszterét,és a miniszterelnök is csupán úgy tudta a letartóztatást elkerülni, hogy egy semleges követségre menekült. A Német Birodalom vezérétől kapott arra a határozott ígéretre, hogy ha olyan kormányt nevezek ki, amely a németek bizalmát bírja, megszünteti a magyar szuverenitást ért sérelmeket és korlátozásokat, kineveztem a Sztójay-kormányt. A németek azonban nem tartották meg ígéretüket. A német megszállás védelme alatt a Gestapo az általa e téren másutt is követett módszerek alkalmazásával kezébe vette a zsidókérdésnek az emberiesség követelményeivel ellenkező, ismert módon való intézését. Amidőn a háború az ország határához közeledett, sőt azt át is lépte, ismételten megfelelő segítséget ígértek a németek, de ezt az ígéretüket sem tartották meg az ígért módon és mértékben. Az ország területét visszavonulásaik alkalmával fosztogatások és rombolások színterévé tették.
A szövetségi hűséggel ellenkező mindezen cselekményeiket azzal a nyílt kihívással tetézték, hogy a budapesti hadtestparancsnokot, Bakay Szilárd altábornagyot a belső rend fenntartása érdekében tett intézkedései közben a német Gestapo ügynökei egy ködös októberi reggelen, a rossz látási viszonyok felhasználásával, lakása előtt autójából kiszállásakor orvul megtámadva, elhurcolták. Ezt követően német repülőgépekről a mai kormányzat ellen lázító röpcédulákat dobáltak. Megbízható értesüléseket kaptam arra nézve, hogy német politikai színezetű csapatok erőszakos felfordulás útján az általam időközben kinevezett törvényes magyar kormány megbuktatásával saját emberüket szándékoztak uralomra segíteni, miközben az ország területét a Német Birodalom utóvédharcainak színterévé kívánták tenni. Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel
előzetes
fegyverszünetet
kötünk,
s
velük
szemben
minden
ellenségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg
kibocsátott hadparancsom értelmében
az
általam
kinevezett
parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.”32 Szálasi visszavonta a proklamációt és a harc folytatását rendelte el hadparancsában: „Választanom kellett nemzetünk és az alkotmány, az igazság és a jog, az élet és a törvény között. Nemzetünket, az igazságot és az életet választottam! Csak ezzel a döntésemmel nyert élő alkotmányt a nemzet, élő törvényt az élet és élő jogot az igazság. Nemzetem hű és felelős szolgálata parancsolja ezt számomra. Lépésemet a történelem igazolni és nemzetünk akarata szentesíteni fogja. Ez hitem. Nemzetünk élni akarása, hivatástudata és becsülete parancsolóan megkövetelte, hogy szabad akaratának és cselekedetének útjából eltávolítsa a létét veszélyeztető akadályokat… Hitem és meggyőződésem, hogy nemzetünk történelmi kötelességét teljesíteni fogja, és hogy
32
Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság Könyvek 2008., Bp., 358 – 359. old (A továbbiakban: Kanyó, 2008)
Németország, Itália, Japán, valamint szövetségeseink oldalán a biztos győzelem felé halad…”33 Márai Sándor a következőket írta a naplójában a történtekről: „Horthy proklamációját délben fél kettőkor olvassa fel a rádió. Fél öt felé az első gyanús jel: a vezérkari főnök bejelentése, mely további verekedésre buzdítja a csapatokat. Este kilenckor Szálasi „hadparancsa”. Ez a történelem leghosszabb „hadparancsa”. Dagályos, bombasztikus, értelmetlen, üres szócséplés, svádáján érzik, hogy elmebajos, aki sokáig hallgatott, örül, mert végre beszélhet. Aztán nyilas versikét szavalnak a „talajgyökérről”. Mindez inkább kínosan mulatságos, mint komoly, ugyanakkor végzetes; elkerülhetetlen; a magyarság megeszi e keserű főzet minden fogását.”34
33
Csonka Emil: Szálasi küzdelmeiből. Hogyan történt a hatalomátvétel. Hungarista Kiadó, Budapest, 1944., 162. old. 34 Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság Könyvek 2008., 367.old.
A közvélemény szerint Szálasi hatalomátvétele puccsként terjedt el, tehát a hatalmat erőszakkal, törvénytelenül ragadta magához. Azonban tény, hogy az országgyűlés november 4-én szavazta meg számára a kormányzói és hadúri jogosítványokat, s vannak, akik erre a tényre hivatkozva állítják, Szálasi törvényesen került hatalomra, tehát nem puccs által. Azonban ennek megcáfolására figyelembe kell vennünk, Szálasit a németek juttatták hatalomra. (Nem mellékes megemlíteni, hogy mivel egy kézben tartotta az államfői és kormányfői hatáskört, így diktátori teljhatalommal rendelkezett.) Hitler és megbízottai ragaszkodtak a törvényességi forma –látszatának – fenntartásához. Otto Rahn és Lakatos fogalmazta meg a lemondási nyilatkozatot, melyet a kormányzó aláírt. Ebben megbízta Szálasit a „nemzeti koncentrációs kormány” megalakításával.
„1944.október 16.: A magyar törvényhozás két háza nagyméltóságú elnökéhez! A magyar történelem súlyos és nehéz órájában ezennel kinyilatkoztatom azt az elhatározásomat, hogy a hadvezetés eredményes folytatása és a nemzet belső egysége és összefogása érdekében kormányzói tisztemről, és a kormányzói hatalmammal kapcsolatos minden törvényes jogomról lemondok. Egyidejűleg Szálasi Ferencet a nemzeti összefogás kormányának megalakításával megbízom. Horthy Miklós s.k.”35
Horthy később előadta, a tőle származó ”minden nyilatkozat és aláírás kikényszerített” volt.36 „Kijelentettem előtte, hogy én sem le nem mondok, sem Szálasit miniszterelnökké ki nem nevezem, és hogy aláírásommal csakis a fiam életét akarom megmenteni. Géppisztolyok fenyegetése közben kizsarolt aláírásnak nem lehet és nincs is alkotmányjogi érvénye.”37 A
hatalomátvétel
tehát
csak
látszólag
volt
alkotmányos.
A köztisztviselőknek, az állami tisztviselőknek és a hadsereg tagjainak Szálasira kellett esküt tenni.
35
Kanyó, 2008. 382.old. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/94-0910/ch24.html (2014.01.12.) 37 Kanyó, 2008. 381.old. 36
Az eskü szövege: „Ünnepélyesen esküszünk a mindenható Istenre, hogy Magyarország kormányzói jogkörének ideiglenes gyakorlatával megbízott m.kir. miniszterelnöke Szálasi Ferenc iránt hűséggel és engedelmességgel viseltetünk. Magyarországhoz és a Hungarista eszmerendszerhez hűek leszünk. Az ország törvényeinek engedelmeskedünk. Esküszünk, hogy minden elöljárónknak és feljebbvalónknak engedelmeskedünk, őket tiszteletben tartjuk
és
védelmezzük.
gondoskodunk.
Alárendeltjeinkről
Példaadásunkkal
és
minden
mindig
legjobb
erőnkkel
tudásunk
becsületesen
szerint
teljesítjük.
Esküszünk, hogy minden nemű kötelességünket nemzetünk iránti hittel és hűséggel teljesítjük, hogy szent hazánkért minden belső és külső ellenség ellen, bárki legyen is az, mindenkor mindenütt életünk és vérünk feláldozásával és vitézül harcolunk. Sem a külső sem a belső ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe nem bocsátkozunk. Haza és nemzetellenes vagy olyan irányzat szolgálatába amely a Hungarista szellem fegyelmét aláásni igyekszik nem lépünk. Az ilyen irányzatról tudomást szerezve az elöljáróinknak haladéktalanul jelentjük. Semmiféle titkos társulatnak tagjai nem vagyunk és a jövőben sem leszünk. Minden szolgálati titkot híven megőrzünk. A törvényeket, rendeleteket, parancsokat és a Hungarista Munkaállam érdekeit szem előtt tartva viselkedünk és így becsülettel élünk és halunk. Isten minket úgy segéljen! Ámen.”38
A Szálasi-kormány tagjai: Nyilaskeresztes Párt: Szálasi Ferenc miniszterelnök, Szőllősi Jenő miniszterelnök helyettes,Vajna Gábor belügyminiszter, Kemény Gábor külügyminiszter, ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter, Budinszky László igazságügy- miniszter, Beregfy Károly honvédelmi miniszter, Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszter, Pálffy Fidél földművelésügyi miniszter, Szász Lajos kereskedelem-és közlekedésügyi miniszter, Szakváry Emil iparügyi miniszter, Jurcsek Béla közellátásügyi miniszter, Kovarc Emil tárna nélküli miniszter, Kassai-Schallmayer Ferenc tárca nélküli miniszter, Hellebronth Vilmos tárca nélküli miniszter és Henney Árpád a nemzetvezető munkatörzsének országos munkarendvezetője és a személye körüli tárca nélküli miniszter.
38
Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992. 217.old. (Továbbiakban Gosztonyi, 1992.)
d) Zsidópolitika
Szálasi, mint már említettem, elrendelte a harc folytatását, a németek oldalán. Rendületlenül bízott a győzelemben és a csodafegyverben. Miközben a nyilasok rendeleteket adtak ki, hitel ellátással kapcsolatos ígéreteket tettek, üzemi tanácsokat hoztak létre, míg az ország erőforrásait az eddigieknél is jobban kihasználták a németek. A nyilas hatalmi rendszer tehát nem képviselt mást Magyarországon, mint a német érdekek védelmét. Ahogyan Hitlernél és Mussolininél, úgy Szálasinál is megfigyelhető a jelképrendszer: nyilaskereszt, nyilaskeresztes zászló, nyilaskeresztes karszalag, a nyilaskeresztet az állampecsétbe is belefoglalták, illetve a kitüntetésekbe, rendjelekbe. Előírták köszöntésként, a karlendítést, a „Kitartás!” illetve „Éljen Szálasi!” felkiáltással együtt. Szálasi indulóként terjedt el, az Ébredj Magyar! című induló. 39
„A
nemzetvezető
személyes
rendelkezése szerint a 10 éven felüli gyermekeket a légoltalomban, a 16-18 éves ifjakat az egészségügyben és a belső
karhatalomban,
18-45
éves
férfiakat a hadseregben, az idősebbeket pedig
a
közmunkában
és
a
rendfenntartásban kell alkalmazni.”40
2. Nyilaskereszt
Kezdetét vette a nyilasterror. A kormány programja kiszolgálta a németeket, a szovjetek elleni végsőkig tartó harcot hirdetett, továbbá az ország hungaristanemzetiszocialista
átszervezését
határozta
meg
célként.
A nyilasokhoz ezrével csatlakoztak a frontszolgálat elől bujkálók, a kispolgárok, segédmunkások, lecsúszott elemek és sok fiatal, akiket megtévesztett és magával ragadott a párt szellemisége. Ezek könnyen juthattak fegyverhez, megkapták a nyilas karszalagot, szabadon garázdálkodhattak a háború terhe alatt roskadozó országban. Nem sokkal később az egész országot hadműveleti területté nyilvánították, létrehozták többek között a Szent László hadosztályt, a Hunyadi SS gránátos hadosztályt. A Honi 39
A kép forrása: http://www.roncskutatas.hu/image/tid/89?page=1 (2014.03.10.) Benkes Mihály-Borsányi György-Kende János (szerk.): Történelem IV 1914-1990; Cégér Kiadó, Budapest 1993. 119.old. 40
Hadsereg Parancsnoksága alá rendelték az összes intézményt ide értve az iskolákat is. Több ezer embert tartóztattak le, tartottak őrizetben, fosztottak meg vagyonától, jogaitól. Eichmann parancsára több tízezer fővárosi zsidót indítottak Ausztriába, emberek százait lőtték le a Duna-parton. A polgári lakosság teljesen ki volt szolgáltatva a nyilas rémuralomnak. Szálasinak figyelembe kellett vennie német támogatóinak az érdekeit, vagyis haladéktalanul újra kellett indítani a deportálásokat. Szálasiról meg kell említeni, hogy nem antiszemita volt „csupán” aszemita, tehát nem kívánta elpusztítani a zsidó népet, „csak zsidó mentessé” akarta tenni Magyarországot, illetve, mint azt már fentebb említettem, hívő keresztény volt. Mint azt egy 1944-ben tartott értekezleten előadta: „Nem vagyok antiszemita, csak ellenfeleim állították ezt rólam. Aszemita vagyok, amint ezt már több ízben leszögeztem. A zsidó éppen olyan ember, mint mi vagyunk és brutális erőszakkal nem lehet a zsidókérdést megoldani. Az egyetlen helyes megoldást a cionizmus képviseli. Önálló zsidó államot kell alakítani a világon szétszórt zsidóság összes tagjának a bevonásával, mert a népek tulajdonságai különbözőek és vannak fajták, amelyek egymás mellett élve örök súrlódást okoznak. Egyébként is ez a kérdés jelenleg nem aktuális, de a háború után mindenesetre meg kell oldanunk, mégpedig Európához méltó eszközökkel. Legutóbb illetékes német körök a Budapesten élő zsidók kiszállítását kívánták. Ezt határozottan megtagadtam azért, mert tudom milyen sors vár a mai körülmények között a deportáltakra. Tekintve azonban, hogy a magyarországi zsidóság ezt a háborút nem tekinti az ő háborújának - mi pedig a mienknek tekintjük kénytelenek vagyunk addig őket biztonságos elkülönítésben tartani. Hallottam, hogy különböző helyeken sajnálatos atrocitások történtek. Én a magam részéről mindent elkövetek, hogy ezek a jövőben megszűnjenek és ezért nyomatékosan figyelmeztetem a jelenlevő főszerkesztőket, hogy a zsidókérdéssel a jövőben ne foglalkozzanak."41 Csupán becsült adataink vannak a budapesti zsidóság nyilas hatalom korabeli számáról, 200 000-től egészen 300.000-ig. 1944. november 3-án megjelent egy rendelet a „zsidók vagyona tárgyában”. E szerint a zsidók vagyona az államra száll. Csupán 300 pengő készpénzt és kétheti élelmiszert hagytak náluk. „Szálasi november 17-én rendeletet adott ki, melyben hat különféle 41
zsidókategóriát
állapított
meg:
1.
külföldi
menlevelesek
2.
Marschalkó Lajos – Fiala Ferenc: Vádló Bitófák, A magyar nemzet igazi sírásói, Gede testvérek Bt., 1999. 32.old. (A továbbiakban : Marschalkó- Fiala, 1999.)
Németországnak”kölcsön” adott zsidók 3. gettózsidók 4. mentesített zsidók 5. zsidó egyházi személyek 6. zsidó
fajú
külföldi 42
állampolgárok.”
1944
szeptemberétől
a
szovjetek már a trianoni ország területén harcoltak, október 19-én Debrecen „felszabadult”
majd
a
hónap végén megindult a Budapestért
indított
hadművelet, ami február 13-án ért véget. A hathétig tartó
harcok
főváros veszteségeket
3. Kép forrása: A szerző sajátja
során
a
súlyos szenvedett
el. A polgári lakosságból mintegy 28.000 fő vesztette életét, a lakóépületek 84% a megsérült vagy elpusztult. Az országból kiszoruló németek és nyilasok végigpusztították az országot, minden mozdítható
értéket
magukkal
vittek.
1945. április 13-ára a szovjetek az utolsó német egységet is kiűzték az országból. Az országból 1945 márciusáig kb. 55 ezer vagonnyi árut vittek Németországba, a visszavonuló németek pedig nemcsak a vasútvonalak 40%-át rombolták szét, de 1700 hidat robbantottak fel hazánk területén.43 A háború, mint láthatjuk, rajtahagyta nyomát az országon. Ismét vesztes oldalon álltunk, kiugrani nem sikerült időben, sőt Szálasi politikája csak rontott a helyzetünkön.
42 43
Karsai, 2001. 252.old. L. Nagy, 1995. 254.old.
Magyarország kilátásai igen rosszak voltak, hiszen az elért területgyarapodásokat nem ismerték el a nagyhatalmak, mivel Hitler csatlósai közé tartoztunk. Sem a német -, sem a náci szimpatizáns, sem a nyilas vezetők, sem azok, akiknek szerepük volt az ország háborúba sodródásában nem kerülhették el a felelősségre vonást. A következőkben, kifejezetten Szálasi Ferenc - mint a Nyilaskeresztes
Párt
vezetője
-
ellen
lefolytatott
eljárást
mutatom
be.
II.
Per és kivégzés
1) A népbíráskodásról Mi is a népbíráskodás? Ezt a kérdést a debreceni rendeletalkotók igyekeztek a legmegfelelőbben megválaszolni, hiszen tőlük várta az ország demokratikus közvéleménye, hogy a szegedi antifasiszta programpontok megvalósítását elősegítő rendeletet készítsenek.”44 A célja nem más, minthogy a nép elégtételt nyerjen a vele szemben elkövetett bűnökért. a) A népbíróságok létrejötte, hatáskörei 1945. szeptember 2-án véget ért a második világháború. 1944. december 22-én megalakult Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Tagjai többek között Erdei Ferenc belügyminiszter, Nagy Imre földművelésügyi miniszter, Takács Ferenc és Bán Antal iparügyi miniszterek voltak jelen, a miniszterelnök Dálnoki Miklós Béla volt. A háború elveszítése, a háborús bűnösök felkutatása, felelősségre vonása vonta maga után a népbíráskodás létrehozását. Ez a kormány kötött fegyverszünetet 1945. január 20-án a Szovjetunióval, továbbá 1945. január 25-én bocsátotta ki a népbíráskodásról szóló 81/1945. M.E. rendeletét, aminek alapján eljárást indítottak a háborús és népellenes bűntettek elkövetői ellen. Ez után megszületett az 1945. évi VII. tv. a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről mely a következőket foglalja magában: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ezennel törvényerőre emeli az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a népbíráskodás tárgyában kibocsátott következő rendeleteit: 81/1945. ME rendelet a népbíráskodásról; kibocsáttatott Debrecenben, az 1945. évi január hó 25. napján, hatályba lépett az 1945. évi február hó 5. napján; 1440/1945. ME rendelet a népbíráskodásról szóló 81/1945. ME rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi április hó 27. napján, hatályba lépett az 1945. évi május hó 1. napján;
44
Zinner Tibor-Róna Péter: A Hűség Házától az Andrássy út 60-ig, Lapkiadó Vállalat Budapest 1986, 48.old.
5900/1945. ME rendelet a népbíráskodás körében a távollevő terhelt ellen folyó eljárásra, úgyszintén a közvád képviseletére vonatkozó szabályok kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 1. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 5. napján; 6750/1945. ME rendelet a közhivatalnokok munkafegyelmének fokozottabb biztosítása tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 16. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 19. napján. Tehát mint láthatjuk, törvényerőre emelkedett a népbíráskodásról hozott rendelet. A népbíróság hatásköre igencsak széles volt, kiterjedt a polgárokra, fegyveres testületek tagjaira, de állampolgárságtól függetlenül a Magyarországon elfogottakra és a magyar államnak kiadott személyekre úgyszintén. 1945. február 28-án kezdte mega működését a Budapesti Népbíróság. Itt meg kell említenem a népbíróság rendszere is megosztó, különböző megítélést mutat az általam talált források szerint. Bár elsődleges feladata a háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felkutatása, mégis vannak, akik bolsevista „találmánynak” tartják, tagjait képzetlen, iskolázatlan embereknek írják le. Sok kritika érte a halálra ítéltek tömkelege miatt, vádolják kínzással kikényszerített kivizsgálások lefolytatásával. Állításuk szerint egyes ügyekben személyesen érdekelt bírók, ügyészek jártak el, a tanúk idézését megtiltották. Egyik legsúlyosabb pontként említeném miszerint előre megírt forgatókönyveket taníttattak be a vádlottakkal, esetenként kínozták őket, előre meghatározott ítéleteket alkalmaztak. Szintén említették ezek a források a koncepciós más néven kirakatpereket, vagyis, hogy előre megtervezett koncepció alapján folytak a perek. Tevékenységük jogi és eljárási háttere valóban megkérdőjelezhető volt, a szovjetek által megszállt országokban később a kommunista párt eszközeivé váltak a politikai ellenfelek leszámolásának szempontjából. A népbíróság rendkívüli különbíróság volt, tehát sok olyan új elem került beépítésre, amely addig példanélküli volt. „Hatásköre […] kiterjedt polgári egyénekre és a fegyveres testületek tagjaira, a miniszterekre, valamint a magyar állam területén elfogott vagy a magyar államnak kiadott
45
Budapesti (2014.02.25.)
személyekre,
Fővárosi
állampolgárságukra
Levéltár
való
tekintet
nélkül.”45
http://bfl.archivportal.hu/index.php?action=print&news_id=1160
A nyilas terrorra tekintettel, mivel ebben sok fiatal vett részt, korlátozták a fiatalkorúak javára fennálló speciális rendelkezéseket. Ez azt jelentette, hogy akik a bűncselekmény elkövetésekor már betöltötték a 16. életévüket, azokkal szemben halálbüntetést lehetett alkalmazni. „Az alaprendelet minden korábbi joggyakorlattól eltérően szabályozta a tanácsvezető bíró, a védő és a vádlott jogait, valamint a fellebbezési rendszert és a vádképviseletet. A népbíróság az alábbi büntetéseket alkalmazhatta: - halál - fegyház - börtön; - fogház - internálás - vagyonelkobzásig terjedő pénzbüntetés - állásvesztés vagy foglalkozástól való eltiltás; - a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése”46 Az 1946. évi VII. tc. a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről, lehetőséget adott a koncepciós perek lefolytatására. A Budapesti Népbíróság tárgyalta a háborús főbűnösök pereit, 1945-1946-ban itt ítélték el Bárdossy Lászlót, Sztójay Dömét, Imrédy Bélát és Szálasi Ferencet is. A legtöbb népbíróság 1948 januárjára befejezte működését, a Budapesti Népbíróság 1949. október 31-ig működött, majd végül 1950. április 1-jén a legutolsó, a szegedi népbíróság is befejezte működését.
46
Budapesti (2014.02.25.)
Fővárosi
Levéltár
http://bfl.archivportal.hu/index.php?action=print&news_id=1160
b) Szálasi a népíróság előtt
„Szálasi Ferencet volt magyar miniszterelnököt és tíz társát ma átadtuk a magyar kormánynak, hogy mint háborús bűnösöket bíróság elé állítsák őket…. További 456 magyar háborús bűnöst, akiknek kiadatását a magyar kormány kérte, mihelyt a szállítási lehetőségek ezt megengedik, ki fogunk szolgáltatni”-William S. Key altábornagy, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai tagjának jelentése. A háborús főbűnösöket az Andrássy út 60. szám alá vitték, ahol a pincékben zárkákat alakítottak ki számukra. Szálasi kétfajta naplót is vezetett a pincesor 39. zárkájában, az egyik az „Esemény Napló”, a másik a „Gondolatok jegyzete” címet viselte. Szálasi feljegyzései alapján tartózkodási helyei: Március elejétől 27-ig Szabóhegyen, március 27-től április 1-ig Semmeringen, május 7-én Ausburgban, július 31-ig, július 31-én Salzburgban, szeptember 18-tól október 3-ig Marcus Campben. Október 3-án szállítják Budapestre, társaságában többek között Imrédy, Bárdossy, Gömbös Ernő, Szőllősi. Szálasi egészen pontos leírást készített mind a szálláshelyekről, táborokról, az ellátásról, ezek felszereltségéről. Mivel a perről készült anyag hatalmas mennyiségű, nem áll szándékomban pontról pontra visszaadni azt, csupán az általam fontosnak megítélt vagy híresebb mozzanatokra térek ki.
2) A per lefolyása Az első tárgyalási nap 1946. február 5-én volt. A tárgyalás nagy tömegeket vonzott a Zeneakadémiára. Képviseltette magát mind a magyar, mind a külföldi sajtó, a tárgyalóterem teljesen megtelt. Hűtlenség bűntettével és háborús bűntettekkel vádolt Szálasi Ferenc és társai ügyét tárgyalja a Budapesti népbíróság ezen a napon.
„Jelen voltak: dr. Jankó Péter törvényszéki tanácselnök, a főtárgyalás vezetője; dr. Lészay Béla a Független Kisgazda Párttól; Korbasits Pál a Magyar Kommunista Párttól; Mérő József a Szociáldemokrata Párttól; Horváth István a Nemzeti Paraszt Párttól; László Adolf a Polgári Demokrata Párttól; Sipos Ignác az Országos Szakszervezeti Tanácstól; Bolgár Menyhért a Független Kisgazda Párttól; Aranyos István a Magyar Kommunista Párttól; Garamvölgyi Sándor a Szociáldemokrata Párttól; Sótonyi László a Nemzeti Paraszt Párttól; Illosvay Hollóssy István a Polgári Demokrata Párttól; Peresztegi Dezső az Országos Szakszervezeti Tanácstól; dr. Jachner-Bakos Mihály törvényszéki aljegyző, jegyzőkönyvvezető, dr. Frank László népügyész, dr. Nagy Vince politikai ügyész; valamint: Szálasi Ferenc I. rendű vádlott, Vajna Gábor II. –Szőllősi Jenő III. – dr. Csia Sándor IV.- dr. Gera József V. – dr. Kemény
Gábor
VI.
–
Beregfy
Károly
VII.
rendű
vádlottak.
Az I. rendű vádlott védelmében dr. Latkóczy Imre és dr. Zboray Sándor; a II. rendű vádlott védelmében dr. Holló Géza; a III. rendű vádlott védelmében dr. Greguss Andor; a IV. rendű vádlott védelmében dr. Krámer Emil és dr. Korányi Károly; az V. rendű vádlott védelmében dr. Kiss Aladár; a VI. rendű vádlott védelmében dr. Lukács Vilmos és dr. Geiringer Zsigmond; a VII. rendű vádlott védelmében dr. Gonda József István voltak a Budapesti Ügyvédi Kamara által kirendelt védők.”47 Idézni szeretnék a perből, hiszen úgy gondolom, aki ezzel valaha is foglalkozott, akár még az erről készült felvétel hanganyagát is megtalálhatta. „… arra a kérdésre, hogy mi a foglalkozása így felel: Magyarország nemzetvezetője. (Derültség a hallgatóság soraiban.) Elnök: Csendet kérek! Önnek tehát ez a mániája, ez még mindig tart. De talán nem is
47
Karsai Elek-Karsai László: Szálasi per, (A továbbiakban: Karsai-Karsai: 1988.) Reform Kiadó, Debrecen, 1988, 43-44.old.
mánia, hanem rossz tréfa a nemzettel, vagy arcátlanság. Majd rá fogunk jönni, hogy ezek közül melyik esettel állunk szemben. Büntetve volt? Szálasi: Kérem én itt védekezési jogomnak… Elnök: (Félbeszakítja.) Ez nem védekezés ez arcátlanság. Szálasi: Nem, hanem engem törvényesen választottak meg nemzetvezetőnek. (Élénk derültség a hallgatóság soraiban.) Elnök: Csend legyen! Szálasi: Bírói elfogultságot jelentek be Elnök: Ezt megteheti. Arra feleljen volt-e büntetve. Szálasi: Az 1921. III. t.c. (Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és vétségek) alapján megbüntettek 3 évi fegyházra 1938-tól 1941-ig.48 Ez után az elnök a többi vádlott adatait is felvette. a) A vád „Vádirat: „Vádolom Szálasi Ferenc vádlottat 1, Az 1930. III. t.c. 60.§-ának 3. pontjába ütköző és az 1934. XVIII. t.c. 3.§-a szerint minősülő hűtlenség bűntette miatt. Az 1930. III. t.c. 58. §-a 1. bekezdésébe ütköző és ugyanezen §. 2. bekezdése szerint minősülő hűtlenség bűntette, továbbá 2, az 1945. VII. t.c. 1. §-a által törvényerőre emelt Nbr. 11. §. 1. pont 1. bekezdésébe, a 3,4,5. és 6. pontjába ütköző háborús bűntettek.”49 Az 1930. évi III. tc. A katonai büntetőtörvénykönyv életbelépéséről és a közönséges büntetőtörvények
egyes
rendelkezéseinek
ezzel kapcsolatos
módosításáról és
kiegészítéséről címet viselte, a 60. §. pedig a hűtlenség tekintetében tartalmazott szabályozást. E szerint, hűtlenség bűntettét követi el és öt évig terjedő börtönnel büntethető az aki akár katonai titkot, akár a magyar állam egyéb fontos érdekeit, nemzetközi vagy gazdasági helyzetét érintő más titkot kikémlel vagy jogosulatlanul megszerez, aki például hivatalos megbízatásánál fogva ilyen titkot nyilvánosságra hoz vagy illetéktelen személlyel közöl, vagy számára hozzáférhetővé tesz, illetve aki nem az előbb felsoroltak szerint birtokába, tudomására jutott oly titkot nyilvánosságra hoz vagy 48 49
Karsai-Karsai, 1988. 44.old. Karsai-Karsai, 1988. 47.old.
illetéktelen személlyel közöl, vagy számára hozzáférhetővé tesz, ha a cselekmény az ország érdekét veszélyezteti. Szálasi tekintetében a 3.pont volt jelentős, tehát „aki nem az 1.( kikémlel, jogosulatlanul megszerez). vagy a 2. pontban (közhivatalnoki állásánál, hivatalos megbízatásánál vagy a hatósággal szemben fennálló szolgálati vagy szerződéses viszonyánál fogva) meghatározott módon birtokába vagy tudomására jutott oly titkot nyilvánosságra hoz vagy illetéktelen személlyel közöl, avagy illetéktelen személynek más módon hozzáférhetővé tesz, ha a cselekmény az állam érdekét veszélyezteti” hűtlenség bűntettét követte el a vádirat szerint. Az 1934. XVIII. tc. amely a hűtlenség szigorúbb büntetéséről szólt. A 3. §. által - ami mint láthatjuk, visszautal a 60.§-ra - vádolták mi szerint: A 60. §-ban meghatározott hűtlenség büntetése halál, ha a cselekményt háború idején követték el abból a célból, hogy a titok idegen állam, más külföldi szervezet, ezek megbízottjának
vagy
ezek
érdekében
működő
személy
tudomására
jut.
Itt tehát már a halálos ítélet lehetősége is felbukkan, bár mint Szálasi naplójegyzeteiből kiderült, erre számított: „ A zsidók gyűlölete és bosszúja személyem és az Eszme, a Hungarizmus ellen oly nagy, olyan olthatatlan, hogy nem kétséges, hogy igazságom átmenetileg alulmarad és holttestemet fogja befedni, mint halotti lepedő.” Írta ezt jóval az első tárgyalási nap előtt, de már fogságban, 1945. október 19-én. Következő vádpont az 1930. III. t.c. 58. §-a 1. illetve 2. bekezdése, szintén a hűtlenség tekintetében, mi szerint hűtlenség bűntettét követi el és tíztől tizenöt évig terjedő fegyházzal büntetendő aki külhatalom kormányával vagy külföldi szervezettel szövetkezik, vagy érintkezik azért, hogy a magyar állam ellen ellenséges cselekményre bírja, szintén aki külhatalmat a magyar állam ellen háborúra vagy kényszerintézkedésre indítani törekszik. A büntetés akkor életfogytig tartó fogház, ha a hadüzenet megtörtént, vagy a háború kiütött. Az
1945.
évi
kormányrendeletek
VII.
törvény
törvényerőre
a
népbíráskodás
tárgyában
emeléséről
kibocsátott
címet
viselte.
11.§ 1. pont első bekezdés szerint „háborús bűnös az: 1.
aki
az
1939.
évi
háborúnak
Magyarországra
való
kiterjedését,
vagy
Magyarországnak a háborúba mind fokozottabb mértékben történt belesodródását vezető állásban kifejtett tevékenységével vagy magatartásával elősegítette,
vagy azt megakadályozni nem törekedett, bár erre vezető közhivatali állásánál, politikai, közgazdasági, közéleti szerepénél fogva módja lett volna, 2. aki, mint a kormány, országgyűlés tagja, vagy mint vezető állást betöltő közalkalmazott, kezdeményezője, vagy, bár a következményeket előre láthatta, részese volt olyan határozat hozatalának, amely a magyar népet az 1939. évben kitört világháborúba sodorta, 3. aki a fegyverszünet megkötését erőszakkal vagy befolyásának kihasználásával megakadályozni igyekezett, 4. aki vezető jellegű cselekményével a nyilas mozgalomnak segítséget nyujtott a hatalom megszerzésére irányuló lázadáshoz, a hatalom megtartásához, vagy aki e hatalom megszerzése után kapott kinevezés alapján a nyilas kormányzatban, közigazgatásban vagy honvédelem keretében életét fenyegető kényszerű szükség nélkül vezető állást vállalt (vezető állás alatt miniszteri, államtitkári, főispáni, főpolgármesteri, hadsereg parancsnoki, hadtestparancsnoki vagy hasonló fontosságú állást kell érteni). 5. aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette, vagy a visszacsatolt területek lakosságával a reábízott hatalommal visszaélve, kegyetlenkedett, vagy aki általában felhajtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának.” Ha végigtekintjük a Szálasi Ferenc ellen felhozott vádpontokat, megtalálhatjuk az ország érdekét veszélyeztető hűtlenséget, amely ötévi fegyházzal büntet, majd ennek szigorítását, ami már halállal fenyegetett, feltéve, ha teljesülnek a megszabott feltételek. A népbíráskodás tárgyában született rendeleteket törvényerőre kellett emelni, ezt az 1945. évi VII. törvény tette meg, amiben meghatározásra került a háborús bűnös fogalma. A háborús bűnösök felelősségre vonásáról szóló rendeletet, 1945. január 25-én az Ideiglenes Kormány adta ki, az utólag említett 1945. VII. törvény pedig ezt vette alapul. Megfigyelhetőek továbbá a Németországgal folytatott tárgyalásokra és egyezségekre, az ország háborúba sodródását elősegítő magatartásra utaló bekezdések, a nyilas mozgalmakban való részvételre, a nyilas kormányzatban betöltött szerepre kitérő részek.
Hazaáruló tevékenységek közé sorolták még a háborúban való totális részvételt, az ország kifosztását, a zsidók diszkriminációját, a gettósítást, a fegyverszünet megakadályozását, a tömeggyilkosságokat is. Szálasit többek között azzal is vádolta a népbíróság, hogy részese volt a törvénytelen kivégzéseknek. Ezen kívül a vádlottak által írt cikkeket, felszólalásokat, beszédek jegyzékét is felhozták. b) Tárgyalási napok Az első nap és a kihallgatása után Szálasi minősíthetetlennek nevezte a tanácselnök magatartását. 1944. március 19. napjától kezdték. A kihallgatás során előkerült a naplója, melyből részleteket olvastak fel, Veesenmayerrel történt beszélgetésre akartak kitérni. 09: 30-tól délután 14:00-ig tartott a főtárgyalás. Az elkövetkezendő néhány tárgyalás anyagát Szálasi naplójegyzete alapján mutatom be, elsősorban a per hossza miatt. A másik indokom az, hogy megkísérlem az egykori „nemzetvezető”, hős és mártír szemszögéből láttatni a tárgyalást. Megmutatni, bizonyítani azt a magatartást, amibe a mai napig képesek kapaszkodni azok, akik fent tartják mítoszát. (Minderről azonban később szeretnék szót ejteni – utóélet). Szálasi szónoki képességével kiemelkedett,
de
fanatizmusával,
elvakultságával
önmagát
hősként
beállító,
hatalomvágyó ember képét mutatja.
Második tárgyalási nap 1946. február 6. A tárgyalás 09:45-től 14:00-ig tartott, s ezen a napon csak Szálasit hallgatták ki, s ő még mindig
minősíthetetlennek
találja
a
kihallgatók
magatartását.
Még ezek után is nemzete szolgálatát említi, magát mártírként beállítván. Részlet:
„ Elnök: Szóval Ön október 15-én úgy hajtotta fejét nyugovóra, hogy még akkor sem tudott arról, hogy a rádióban beolvasott hadparancs szerint Ön már hatalomra került? Szálasi: Nem. Ha jól tudom, én a hadparancsot talán a második vagy harmadik olvasásában hallgattam meg a rádióból a német követségen. Elnök: Szóval erről is meglepetéssel értesült, éppen úgy, mint a kormányzói proklamációról?
Szálasi: Igen. Miért mondjak mást, mint ami tényként bekövetkezett? Én tulajdonképpen 16-án reggel jöttem ki megint az utcára.”50 Szálasi még ekkor is állítja, mindenfajta német segítség nélkül készült átvenni a hatalmat, saját erejéből. A kihallgatás során október 15-ig jutottak el,tisztázták a Werbőczi utcai palotában Veesenmayerrel és a német követséggel folytatott megbeszélést. Harmadik tárgyalási nap 1946.február 7. Az előzőleg félbehagyott tárgyalás folytatása következik. Részlet: „Szálasi: Hát ha a nemzet ellen követ el a Kormányzó puccsot, akkor természetesen feloldva érzem magam az alól, hogy benne államfői jogokat gyakorló személyt lássak Elnök: Ön még mindig így fogja fel, hogy a Kormányzó a nemzet ellen követte el azt, amit ekkor tett? A Kormányzó követett el a nemzet ellen előzőleg sok minden, ez volt azon nagyon kevés tettei közül az egyik, amikor a nemzet érdekében kívánt volna cselekedni. (Taps.) Szálasi: Nekem más volt a felfogásom. Elnök: Önnek a felfogása az volt, hogy pusztuljon akár egymillió ember, csak Szálasi Ferenc és zagyva hungarizmusa uralomra kerüljön. (Nagy taps.)” 51
Szálasi állítása szerint a Kormányzó puccsal való eltávolítására, nem voltak terveik, állította, hogy a parlament és a felsőház mellettük állt. A hadparancsból részleteket ismertet az elnök, majd a nyilas fajelméletre is rátér, és a hitleri Németországnak felajánlott szolgálatokra. Ezek után tér rá a tárgyalás a katonaszökevények ügyére, azok kivégzésének miértjére és mikéntjére. Feltették kérdéseiket a népbírók, a vád és a védelem, majd a szünet után az ország totális hadba állításának ügyében következtek a kérdések. „Szálasi: A pártprogramba teljesen be van építve a zsidókérdés megoldása. Elnök: De ez volt a kiinduló álláspontja, hogy a zsidóságot mint a magyarságra káros fajt- így állította Ön, ugye- ki kell először kapcsolni a nemzet életéből, utána pedig mi történjék vele?
50 51
Karsai-Karsai, 1988. 124.old. Karsai-Karsai, 1988. 133.old.
Szálasi: Egy új országot kap, ahol az ő politikai, gazdasági és személyiségének, adottságainak megfelelően megszervezi saját életét.”52 A nemzetvezető a zsidókat 6 –hat –csoportba osztja: 1, Külföldi menleveles zsidók: 2, A kölcsönzsidók 3, A Magyarországon egyelőre visszamaradó zsidók gettóban 4, A mentesített zsidók 5, Egyházi személyek 6, Zsidófajú külföldi állampolgárok
A zsidókkal kapcsolatban Szálasi kijelentette, hogy ő nem kapott jelentéseket az említett kilengésekről. A nyilasok által létrehozott Biztonsági Szolgálat Szálasi elmondása alapján a katonai érdekeknek, a háború érdekeinek megfelelően adott ki rendelkezéseket. Ilyen volt például a felkoncolásról szóló rendelkezés, ahol azonban a nyilasok hadbírósági tárgyalás nélkül hajtották ezt végre a szökevényeken. Szálasi azzal védekezik, hogy az egész ország harctér volt, hadműveleti területnek nyilvánították. Ezek után még szó esik Bajcsy-Zsilinszkynek és társainak az ügye. A tárgyalás 09:45-től 14:30-ig tartott. Február 8.: A negyedik tárgyalási napon "az egyik népügyész indítványt tesz Horthy Miklós és Vajna Gábor jegyzőkönyveinek beszerzésére az amerikai hatóságoktól 53, hogy azokból a Szálasi kihallgatására nézve adatokat kaphassanak. Február 11-től február 18-ig áttértek a további rendű vádlottak kihallgatására, majd 19-től 21-ig a tanúkihallgatások következtek. Tanúkként megjelentek: Lakatos Géza, Ambrózy Gyula, Lázár Károly, Csontos Balázs, Edmund Veesenmayer, Otto Winkelmann, Vörös János, Pogány Imre, Klár Zoltán, Ferenczy László, Hajnácskőy László, Domonkos Miksa, Valló Dezső, Baky László. Szálasi kifejtette ezzel kapcsolatban is a véleményét: szerinte ezen emberek nagy részének nem a tanúk, sokkal inkább a vádlottak padján lenne a helye. A tizenötödik tárgyalási naptól, az-az február 22-től vádbeszédek, majd védőbeszédek következtek. Zboray-t, Latkóczy helyettesítette. Szálasi szerint „roppantul gyenge beszéd volt”, csupán négy gépelt oldal terjedelmű. Latkóczy az első vádpont tekintetében- mi 52 53
Karsai-Karsai, 1988. 166.old. Karsai-Karsai, 1988. 212. old.
szerint Szálasi idegen államoknak kémkedett- rámutatott, hogy a németeknek temérdek kémük nyüzsgött az országban. 3) Az utolsó nap: 1946. február 25. Az utolsó tárgyalási nap Bár Szálasi leírja naplójában, hogy nem maradt elég ideje felkészülni az utolsó szó jogán tartandó beszédére, bár ehhez képest a 25-én tartott igen hosszúra nyúlt. Nagyrészt idéztem Szálasitól, de kiemelve az általam fontosabbnak megítélt pontokra, mint a németekbe vetett hite, a háború folytatásának miértje, a zsidókérdés, Horthy és a puccs. A hungarista ideológiára itt már nem tértem ki, ez a dolgozat elején megtalálható.
b) Az utolsó szó jogán
„Szálasi: Tisztelt Népbíróság! A száraz tényeket fogom előadni egészen ridegen. Kérem a népbíróság urait, hogy számomra ugyanazokat a lehetőségeket nyújtsák, amelyeket a vád képviselő urai kaptak. Hangsúlyozni akarnám és szeretném, hogy engem nem tud befolyásolni tetszés vagy nem tetszés, engem egyetlenegy dolog befolyásolt mindig életemben, és ez az igazság, (Mozgás és derültség a hallgatóság soraiban.) én mindig az igazságot szolgáltam, ezt az igazságot mindig halálosan szeretett nemzetem szolgálatába akartam állítani és meg voltam mindenkor győződve arról, hogy ennek az igazságnak megvalósításán keresztül tudom legjobban, a legszebben, a legigazabban szolgálni nemzetem dicsőségét, nagyságát és boldogságát.” 54 Megemlíti sérelmét azzal kapcsolatban, hogy a vád bizonyítás helyett becsmérelte, sértegette őt, majd kitért a hungarista ideológiára. Időrendben ez után „Európa szociológiai megépítésének” történetét is említi egészen a Római Birodalom kialakulásától a II. világháború végéig. Szálasi határozottan kijelentette:”… mi Németországgal nem azért mentünk, mert a német néppel akartunk menni, hanem azért, mert a német népben olyan világnézetet láttunk, és véltünk felismerni, amely a legközelebb feküdt, a mi felfogásunkhoz.”55„Nemzetem és volt ellenségei vegyék tudomásul, hogy én mindig bíztam és hittem a németek győzelmében, ebben nem kételkedtem. Ha egyetlen pillanatra a legcsekélyebb mértékben is kételkedtem volna benne, úgy halálosan szeretett magyar nemzetem és népem minden felém áramló hitét, bizalmát és szeretetét 54 55
Karsai-Karsai, 1988. 675.old. Karsai-Karsai, 1988. 662.old.
minden erőmmel és tehetségemmel félreérthetetlenül egyértelműen és ingadozás nélkül az azonnali béke megkötésének becsületes szolgálatában állítottam volna.”56 Hite
megrendíthetetlen volt
a biztos győzelemben,
a német
fegyverekben.
A hatalomátvétel kapcsán pedig leszögezte, azért vette át a hatalmat október 15-én, mert időt akart nyerni, hisz abban a hitben volt, aki időt nyer, megnyeri a háborút. Úgyszintén kiderül beszédéből, szentül hitte, hogy a nép ünnepli a hungarizmust. „Országjárást végeztem 1944 nyarán is és akkor meggyőződtem arról, hogy a magyar nemzet legszélesebb rétegeiben milyen nagy hittel, buzgalommal és szeretettel veszi körül mindazt, ami hungarizmus, (Derültség a hallgatóság körében.) és mindazt, amit mi ennek
a
világnézetnek
keretében
cselekszünk.
Ez
letagadhatatlan.”
57
Horthyról azt állította, azért helyezte magát német védelem alá, mert inkább tartott a szovjetektől, mint az angolszászoktól. A szünet után, a zsidókérdés volt a fő téma. „A zsidó nép számára feltétlenül és okvetlenül meg kell adni egy olyan területet, ahol erkölcsi, szellemi és anyagi adottságainak megfelelően be tudja állítani saját állami, nemzeti és népi országát és önmaga ebben az önállóságában, függetlenségében és szabadságában be tudja szervezni önmagát az emberiség közösségébe.”
58
„A Nyilaskeresztes Párt egyetlen egy tagja nem vezet részt abban a zsidótlanítási módszerben, ahogyan az Magyarországon folyik.”59 Végezetül: „Tudom, hogy magyar nemzetem az élet nagy kérdései elől kitérni soha nem fog és döntéseit mindig úgy fogja hozni, ahogyan becsülete és érdekei megkívánják. Ehhez a lelkébe akarom égetni minden parasztjának, munkásának, értelmiségének, nőjének, gyermekének, ifjának és katonájának, hogy nemzetünk szolgálatában meg lehet halni, de elfáradni soha.”60
56
Karsai-Karsai, 1988. 667.old. Karsai-Karsai, 1988. 663.old. 58 Karsai-Karsai, 1988. 665.old. 59 Karsai-Karsai, 1988. 666.old. 60 Karsai-Karsai, 1988. 667.old. 57
c) Ítélethozatal A népbíróság 1946. március 1-jén pénteken, 10 órakor kihirdette az ítéletet Szálasi és társai perében. E szerint a Népbíróság valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki, ezért Szálasi Ferencet, Csia Sándort, Vajna Gábort, Beregffy Károlyt, Gera Józsefet, Kemény
Gábort,és
Szőllősi
Jenőt
jogerősen
kötél
általi
halálra
ítélte.
„A vádlottakat a 81/1945. sz., illetve 1440/1945. M.E. sz., az 1945. VII.tc. által törvényerőre
emelt rendeletekben meghatározott következő háborús bűntettekben:
Szálasi Ferencet a Nbr. 11. § 1., 3. és 4. pontjaiban, úgyszintén a Novella 6.§-ának 5. pontjában meghatározott háborús bűntettekben.” 61 Zeneakadémiáról visszakísérték az elítélteket a Markó utcai fogházba, ahol mindannyian új cellákat és még szigorúbb felügyeletet kaptak. Az ítélet indoklása a következő pontokból állt: - Szálasi a németeknek rendszeresen szolgáltatott ki információkat a Kormányzó fegyverszünet kötési szándékaival kapcsolatban - A hatalom akár erőszakkal történő magához ragadásának szándéka, melyre a Hungarista Naplóban találtak utalásokat - Szálasi a németek segítségével került hatalomra - 1944. október 15-e után még jobban belesodorta – többedmagával- az országot a háborúba. - Súlyos vád a zsidók elleni fellépés.
61
Karsai-Karsai, 1988. 699.old.
d) A „nemzetvezető” kivégzése
Bár Zboray kérte, hogy változtassák Szálasi ítéletét elzárásra, vagy kötél általi halálról, golyó általi halálra, kérelme süket fülekre talált. A tizenhármas Zárkában volt elhelyezve Szálasi Ferenc. Majd sorban Beregffy Károly, Gera József. Szőllősi Jenőt, Csia Sándort és Kemény Gábort a harmadik emeleten helyezték el. Szőllősi Jenőt két másik társával március 19-én végezték ki. A cellák felszereltsége mindössze egy szalmazsák és egy asztal volt. Állandó ellenőrzés alatt álltak, az öngyilkossági kísérlet elkerülése végett. Már korán reggel megtelt a fogház, a folyosókon hatalmas tömeg tolongott. A kivégzést reggel 9 órakor Rajniss Ferenccel kezdték. Az egyik korabeli lap ekként számolt be az eseményről: "Kedden reggel már a korai órákban nagyobb tömeg hullámzott a Markó-utcai fogház mindkét kapuja előtt. Százak és százak vártak, hogy tanúi lehessenek Rajniss Ferenc, a hírhedt háborús uszító kivégzésének. Háromnegyed kilenckor két fogházőr bevezette az elítéltet, akit lelkész kísért. A bíró kihirdette előtte a jogerős halálos ítéletet és a kegyelmi kérvény elutasítását azzal, hogy kötél helyett golyóval hajtják végre az ítéletet. A fogházőrök a homokzsák előtt álló cölöphöz kötözték Rajniss Ferenc hátrabilincselt kezét. Az egyik fogházőr zsebkendőt vett elő és bekötötte az elítélt szemét. Sortűz dördült el és a volt nyilas miniszter, a Magyar Futár egykor habzó szájjal háborúra uszító főszerkesztője, homokzsákként omlott össze a cölöp mellett. A kivégző osztag parancsnoka jelentette, hogy az ítéletet végrehajtotta. egy perccel később az orvosok megállapították a beállott halált."62 A tömeg nem oszlott, hiszen tudták, délután kettő órakor kerül sor Szálasi Ferenc, Vajna Gábor, Gera József és Beregffy Károly kivégzésére. A jelenlévők letelepedtek az udvaron, nem hagyták el a helyszínt. Délben már nemcsak az udvar, de a folyosók és bírósági termek ablakaiból is nézők sokasága várta a folytatást. Jellegzetessége volt még az „eseménynek” hogy nem csupán a magyar, hanem a külföldi sajtó is jelentős számban képviseltette magát. Újságírók, operatőrök fényképészek serege érkezett meg délután egy órára. A kivégzések sora Gera Józseffel kezdődött, ő volt az első, akit a bitófához vezettek. A bitófákkal szemben volt a bíróság 62
Marschalkó-Fiala, 1999. 38-39.old.
asztala, ahol a népbírók, ügyészek foglaltak helyet, Jankó Péter tanácselnökkel, aki felolvasta a kegyelem elutasítását. Ezek után megérkezett Szálasi. Magától sétált a bírói asztalhoz, majd a bitófához. A jelen lévő fiatal pap felnyújtotta a feszületet, amit Szálasi megcsókolt, majd a hóhér kivégezte. „Isten előtt állok! Kész vagyok a felelősségrevonásra! Az ő ítéletét nyugodtan fogadom, legyen az ő szent akarata szerint! A földi ítéletet nem félem!”63 Fernand Gigon francia újságíró beszámolója: "... végre itt van Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztesek vezére. Az üvöltő tömeg halált követel a bűnösre s a bűnök súlya jobban nehezedik vállamra, mint maga az ég. Egész testemben reszketek, de Szálasi még csak nem is remeg. Alig két méterről nézem lezárt-vonású arcát: Semmi reszketés. Semmi izomrándulás. Semmi sápadtság. Ezek a szájak nem tudom hány esetben mondták ki a halálos ítéletet és nem tudom hány ezer zsidót küldtek az égetőkemencékbe. (?) Szeretném tudni, hogy mik az utolsó gondolatai ennek az embernek néhány másodperccel halála előtt. egy röpke pillanatra találkozom szempillantásával - utolsó szempillantásával. Ügy érzem, hogy semmire sem gondol és semmit sem érez. Gránit. Maga az emberré lett gránit. Gránit marad akkor is, amikor elhalad három kivégzett minisztere holtteste előtt. Egyenletes, biztos léptekkel megy a halál felé. Azután csak egyetlen gesztus, egyetlen mozdulat: odahajol a feszülethez, amit a fiatal pap nyújt fel ajkaihoz, hogy megcsókolja. És meghal anélkül, hogy egyetlen izma is megrezzenne vagy a szemében ott ülne a félelem vagy hogy nyelvével megérintené ajkait. A hóhér feltépi mellén a zöld inget és egy érem reszket a mellén néhány pillanatig. Tizenöt óra harminc perc..." 64 Szálasi a 180-as azonosító számot kapta a tömegsírban.
63 64
Uo. 1988. 707.old. Marschalkó-Fiala, 1999. 41.old.
III.
Horthy Miklós Nürnbergben
Úgy éreztem, Horthy Miklóst mint Magyarország Kormányzóját - akinek a neve egy egész korszakot fémjelzett-
nem hagyhatom ki a dolgozatomból, hiszen, jelentős
szerepe volt a történelem ezen részében. Ahogyan a cím is mutatja, nem az életútját szándékozom végigkövetni, csupán a háború után történt felelősségre vonások tekintetében végeztem kutatómunkát.
1.) A kormányzó „Horthy Miklós megítéléséréről máig sem alakult ki konszenzus. Sokan vannak, akik továbbra is egy retrogárd, antidemokratikus rendszer képviselőjét látják benne, aki terrorral jutott hatalomra, diktatórikus eszközökkel tartotta azt meg, kiszolgáltatta Magyarországot a fasizmusnak, és akinek a lelkén sokszázezer elhurcolt zsidó, frontkatona és civil áldozat élete szárad.” 65 a) Nürnberg, vádlott vagy tanú? A nürnbergi per nagy mérföldköve volt az igazságszolgáltatásnak. Olyan vádpontok szerepeltek ott, amelyek addig még sosem voltak jelen a nemzetközi jogban. A Nemzetközi Ítélőszék - mely természetesen a győztesek által lett felállítva három fő csoportba osztotta a bűncselekményeket. Az első csoportban voltak a béke ellen elkövetett bűncselekmények így tehát az „erőszak tervezése, gyakorlati előkészítése, megkezdése és lebonyolítása, érvényben lévő nemzetközi egyezmények megszegésével.”66 A második csoportba tartoztak a háborús bűncselekmények, vagyis „a hadviselés és szokásjog alapszabályainak megsértése gyilkosságokkal, embertelen deportációkkal,
rabszolgasággal,
túszok
kivégzésével,
meghurcolásával és kiirtásával, és más brutális eljárásokkal.”
polgári
lakosság
67
A harmadik csoport elemei pedig a „kiirtás, szolgaság, deportálás, kínzás, politikai, ideológiai vagy fali alapon.”68
65
Bencsik Gábor: Horthy Miklós, A kormányzó és kora, Magyar Mercurius Kiadó, Budapest ,2001. 283. old. 66 Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság Könyvek Budapest, 2008. 421.old. (A továbbiakban Kanyó, 2008.) 67 Kanyó, 2008. 421.old. 68 Kanyó, 2008. 421.old.
Horthy tekintetében a második és harmadik pont volt lényeges, vagyis államfői tevékenységének gyakorlása során elkövetett tetteiért háborús bűnösséggel vádolható, legalább is azok szerint, akik bíróság elé kívánták állíttatni. b) Vád és kihallgatások A Nürnbergi Statútum kimondja, hogy olyan főbűnösök ügyében ítélkezik, akiknek a tevékenysége számos országra kiterjedt, illetve cselekedeteik általános befolyással voltak a háborúra. Ez tehát az az alapelv, amelynek alapján Horthy Miklós nem tartozott a nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság hatáskörébe. Egyes források szerint ellene szóltak azonban a következőek: -1941. június 27-én, mindmáig tisztázatlan, kassai bombatámadást ürügyként kihasználva - a Szovjetunió elleni támadás elrendelése. -1941. december 12-én hadüzenetet küldött az Egyesült Államoknak. - 1941-ben a téli hadviselésre alkalmatlan hadsereget nem rendelte haza, így az pusztulásra lett ítélve. - Törvényesítette Sztójay összes intézkedését, úgy a vidéki zsidóság deportálását; - Illetve az ország anyagi forrásainak totális háborús igénybevételét.
Tito, aki az újvidéki vérengzésre alapozva vádolta Horthy Miklóst, s május közepe óta kérte kiadatását az amerikaiaktól, sikertelenül. Május 2. és december 17. között Horthy több amerikai hadifogolytáborban is tartózkodott, például Augsburg, Lesbois, Mondorf, Wiesbaden, Oberursel és Nürnberg. Többször is kihallgatták eleinte a náci vezetőkről kérdezték, majd a szélsőjobboldali mozgalmakról, külpolitikai eseményekről. Sziklay Andor szerint Horthy: „A
háborúba
sodródás
katasztrofális
folyamatáról
beszélve,
fatalista
mentegetőzéssel hangoztatta: „Akármit is tettem volna a dolgok kimenetelén nem változtathattam volna. Nem történhetett másként, nekünk más utunk nem volt…”69 „A volt kormányzó önáltató hajlama ilyen kijelentéseket is diktált: „Mi semmiféle előnyt a háborútól nem vártunk… Minket senki sem kényszerített pártállásra, senki fel nem szólított rá…”70 Sziklay megrökönyödve adja elő, elképedve bámult az államfőre, hiszen látszott rajta, hogy nem hazudott. Horthy még ekkor is hitt minden szavának valóságában. 69 70
Kanyó, 2008. 424. old. Kanyó, 2008. 425. old.
Mindezeken felül sokszor hajtogatta a beszélgetésük során, hogy „nekünk más választásunk nem volt”. A kormányzó 1945. szeptember 24-től december közepéig volt Nürnbergben, de az Ítélőszék úgy határozott, hogy Horthy csak tanúként jelenjen meg a tárgyaláson, de a hazai népbíróság sem ítélte el. Ennek egyik oka Sztálin kijelentése (aki egyes történészek szerint félt Tito túlzott megerősödésétől a balkánon, illetve nem kívánt „mártír faragni a több mint két évtizeden keresztül nemzeti szimbólumnak számító kormányzóból”71 Az 1945-ös kihallgatások során készült jegyzőkönyvek alapján sokan állítják, Horthy emlékezete már nem volt a régi, a dátumokkal nem mindig volt tisztában. „Legtöbbször az 1938. augusztusi Hitler–Horthy-találkozó időpontját nem tudta megmondani, előfordult, hogy 1937-et mondott, vagy a hónapokat keverte. Problémája akadt az első (1936) találkozójuk dátumával is, amit ő 1935-re tett, igaz, jelezte, hogy ebben nem teljesen biztos. A második világháború kezdetét 1938-ra tette.”72 A kormányzó emlékezete többek szerint is időnként kihagyott, bár látszott rajta, hogy nem hazudott, nem érezte, hogy saját magát vádolnia kéne. 1948. március 4-én tette tanúvallomását Nürnbergben, ahol az Edmund Veesenmayer –Magyarország korábbi
teljhatalmú
Veesenmayer
a
náci
megbízottja-
következőket
mondta
elleni
perben
Horthyról
az
tanúként utolsó
jelent
meg.
szó
jogán:
„Olyan, egyébként bátor emberek jöttek el ide tanúskodni ellenem, akik a hazugság szolgálatába állva önmagukat is megcsalták. Horthyt […] még megvetni sem vagyok képes, egyszerűen csak mélységesen szánom.”73 „Horthy Miklós felelősségre vonása ugyan elmaradt, de szimbolikus értelemben az új hatalom tollforgatói mindent megtettek a
71
korszak
és
a
kormányzó
teljes
hiteltelenítésére.”74
Gellért Ádám – Turbucz Dávid: Egy elmaradt felelősségre vonás margójára, Horthy Miklós Nürnbergben, Betekintő 2012/ 4. 11. old. ( A továbbiakban Gellért-Turbucz, 2012.) 72 Gellért-Turbucz 2012. 2. old. 73 The Ministries Case: 14. kötet. 274. 1948. november 18. 74 Gellért-Turbucz 2012. 12. old.
2) Sztálin megkegyelmez „Kérem, ne ítéljék el Horthyt, mondotta Sztálin, a társaság általános elképedése közben. Először is, Horthy öregember már, azután pedig nem szabad elfelejteni neki, hogy mégiscsak fegyverszüneti ajánlatot tett 1944 őszén….” Horthy levele Sztálinhoz. „Tábornagy! Végső veszélyben forgó népem nevében és érdekében fordulok Önhöz. A magyar nép nevében, amelyet ennek a háborúnak a kitöréséért semmi féle felelősség nem terhel. Ezer éven át, de különösen az utóbbi évtizedben népünk sorsát a szomszédos német kolosszus befolyásolta. Ennek a hatása alatt sodródtunk bele ebbe, a Szovjetunióval folytatott szerencsétlen háborúba is. Nyomatékosan kell hangsúlyoznom azt a körülményt, hogy szegény hazámat valósággal elárasztotta a németek ötödik hadoszlopa. Ez a nagyszabású behatolás ugyanakkor kezdődött, amikor német csapatok vonultak be Romániába és Bulgáriába is, melynek eredményeként a német ügynökök minden Magyarországi megmozdulást, minden lépést közvetlen közelről figyeltek, s a legfontosabb hírek és jelentések soha nem jutottak el hozzám. Most szereztem tudomást arról, hogy a Kassát és Munkácsot ért légi támadás után Molotov külügyminiszter – a magyar követtel folytatott megbeszélés során – kifejezésre juttatta a Szovjetuniónak Magyarország iránt táplált békés törekvéseit. Ha ez megfelel a valóságnak, tragikus, mert nem ért el hozzám idejében. Az igazság kedvéért tájékoztatni szeretném Önt arról, hogy mi soha senkitől nem akartunk még egy talpalatnyi földet sem elvenni, ha ez jog szerint nem illetett meg bennünket. Éppen ellenkezőleg, a románok foglalták el orosz szövetségesüktől Besszarábiát, az első világháború után, a második világháború alatt pedig német segítséggel Oroszország déli részének jelentős részét igyekeztek megszerezni. Ezen kívül, amikor 1940-ben véget kívántunk vetni az erdélyi magyarság kegyetlen bánásmódjának, ismét a románok voltak azok, akik Németország segítségéért folyamodtak, kérve Hitler, hogy tegye lehetővé számukra a Bécsi döntéssel e terület legalább egy részének megtartását. Amikor delegátusaimat teljhatalommal felruházva elküldöm a fegyverszüneti tárgyalásokra, kérem Önt, hogy kímélje meg ezt a szerencsétlen országot, amelynek megvannak a maga történelmi érdemei, s amelynek népe az orosz néppel oly sok közös vonást mutat fel.
Szíveskedjék hatalmas befolyását érvényesíteni szövetségeseinél, hogy népünk érdekeivel és becsületével összeegyeztethető feltételeket szabjanak, mert ez a nép valóban békés életet és biztonságot jövőt érdemel. Megragadom az alkalmat, hogy Ön iránt, Sztálin tábornagy legmagasabb nagyrabecsülésemet fejezzem ki. Őszinte híve Horthy s.k. P.S. Minthogy csapataink még mindig a határokon tartózkodnak, s erős német egységek tartanak bennünket megszállva, arra kérem, hogy levelemet bizalmasan kezelje mindaddig, amíg a helyzeten felül tudunk kerekedni. „ 75
75
Kanyó, 2008. 290-291. old.
IV. Horthy Miklós felelőssége „Végig azon gondolkodtam, hogy miért is vagyok itt hadifogolyként. Mivel az amerikai odaadó nép és semmi helytelen dolgot nem csinálna, az egyetlen lehetséges magyarázat szerintem az, hogy amíg az amerikaiaknál vagyok, addig sem kerülök a bolsevikok kezére” – elmélkedett sorsáról Horthy Miklós tört angolsággal amerikai kihallgatói előtt 1945. október 22-én.2 A volt kormányzó ekkor már egy hete tudta, hogy az amerikai főügyész, Robert Jackson nem vádlottként, hanem csak tanúként számol vele a nürnbergi háborús főbűnösök perében.”76
1.) Revízió Ahogyan már a dolgozat elején említettem, a revíziós politika nagyban szerepet játszott a háborúba való sodródásunkban, majd a németekhez való kötődésünkben is. Az 1920ban hozott külpolitikai döntéseket mind a kormányzó, mind az akkori katonai és politikai elit igazságtalannak tartotta, s élt bennük a területek visszaszerzésének vágya. Horthy kitartóan hitt abban, hogy 1945. után visszaállíthatóak lesznek a történelmi határaink.
a)Trianon
A felelősség kérdése mégis csupán az önmérséklet hiányának fényében vethető fel. „Horthy Miklós kormányzóként, ha területgyarapodásról volt szó, az első bécsi döntést követően nem törekedett önmérsékletre, sőt, a külpolitikai kockázatvállalást is összeegyeztethetőnek tartotta a nemzet érdekeivel.”77 Azonban tény, hogy több esemény együttes, kedvezőtlen hatása volt az, amiért a németek irányába ilyen szoros függés alakult ki.
76 77
Gellért-Turbucz, 2012. 1. old. Gellért-Turbucz, 2012. 3. old.
b) Hitler
Horthy később többször is hangoztatta, mindig próbált ellenállást kifejteni Hitlerrel és Hitler kéréseivel szemben. 1938 augusztusában, Hitler azt kérte a kormányzótól, hogy támadja meg Csehszlovákiát, ezért cserébe természetesen egész Szlovákiát ígérte. Erre az ajánlatra azonban minden esetben nemleges válasz érkezett a magyar oldalról. Horthy oka arra, hogy a Harmadik Birodalommal együttműködjön, a területi revízió volt, s bár 1938-1939-ben még volt lehetőségünk nemet mondani, ez a függetlenség
-a
területszerzés
reményének
növekedésével-
egyre
csökkent.
Természetesen a német függést eredményező lépések nem csak Horthynak tulajdoníthatóak, hiszen a katonai és politikai elit nem kis része folytatott németbarát politikát. c) Jugoszlávia Horthy elmondása szerint az 1940. december 12-én kötött barátsági szerződés már érvényét veszítette akkor, mikor a Magyar Királyi Honvédség részt vett az 1941. március-áprilisi hadműveletekben. Teleki Pál miniszterelnök végsőkig ellenezte ezt a lépést. Ez kiderül a kormányzónak címzett, bíráló utolsó levelében, minek megírása után - április 3-án - öngyilkos lett. „Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál 1941. ápr. 3.”78 A beavatkozás oka a vajdasági magyarok helyzete volt. Teleki mint tudjuk, igyekezett az angolszászokkal való kapcsolatot fenntartani, a németekkel szemben viszont fenntartásokat támasztott.
78
Kanyó, 2008. 66. old.
Mint azt már fent említettem, a jugoszláv kiadatási kérelem ebből az incidensből ered. Ennek kapcsán Horthy kijelentette: „… most azt mondják, hogy háborús bűnös vagyok, mert kétezer ember meghalt. Egy német városban háromezren haltak meg, s mégsem gondolja úgy senki, hogy felelősségre kéne vonni az Egyesült Államok elnökét a bombázásokért.”
2.) A II. világháború és zsidópolitika .„Mindent elkövettem, ami hatalmamban állt, hogy népemet megmentsem a háború szörnyűségeitől” – nyilatkozta Horthy.79 a) Belépés a háborúba
A Kristóffy Józseftől érkezett távirat ügyében nem jutottak megegyezésre, ugyanis Horthy Bárdossy Lászlót tette felelőssé. Állítása szerint, az akkori miniszterelnök eltitkolta előle a táviratot. Bárdossy később a népbíróság előtt éppen ennek ellenkezőjét állította. „A június 26-i események ismertetésekor a volt kormányzó a saját szerepéről semmit sem írt vagy mondott. A Bevinnek írt memorandumban csak annyit tudunk meg, hogy
„a
kormány
bejelentette
a
hadiállapotot
Oroszországgal”80
A kassai incidensről nem fejtette ki álláspontját, de a Szovjetuniónak nem fűződött érdeke
a
város
bombázásához,
mégis
ez
volt
az
ürügy,
a
hadüzenetre.
„Úgy tette mindezt, hogy a magyar államnak akkor nem kellett német elvárásoknak megfelelnie, az ország megszállásától tartania.” 81
b) Zsidópolitika és a végső megoldás „A mi derűs, csinos, hollywoodi képzettségű öregifjú volt elnökünk, Reagan népszerűsítette azt a formulát, amelyet egy politikai kritikusa „az öt N-betű”-vel jelzett: „Nem tudta. Nem emlékszik. Nem volt felelős. Nem informálták. Nem úgy történt.” Horthy kormányzó ezt, beszélgetésünkben tett több megjegyzéséből ítélve, már sokkal régebben alkalmazta.”82 Horthy a Veesenmayer elleni perben, többszöri kérdezésre sem emlékezett arra, hogy milyen jogfosztó rendelkezéseket alkalmaztak a zsidósággal szemben. Mikor a deportálásokról és a munkaszolgálatról kérdezték így felelt: „Kérem, ha továbbra is
79
Gellért-Turbucz, 2012. 4. old. Gellért-Turbucz, 2012. 5. old. 81 Gellért-Turbucz, 2012.. 5. old. 82 Kanyó, 2008. 423. old. 80
hasonló kérdéseket tesz fel, előre mondom, hogy nem emlékszem és semmit sem tudok róla.”83 A jogfosztó rendeletekkel kapcsolatban is csak így felelt: „Nem tudom, hogy milyen törvényekről beszél.”84 Joggal tehetjük fel tehát a kérdést, mivel is foglalkozott ezen időkben a kormányzó? „Szabad volt direkt vagy indirekt módon félrevezetni az ország kormányzóját büntetlenül?” 85 Endlösung, avagy a végső megoldás. A magyar kormány zsidópolitikáját, Hitler soha nem találta megfelelőnek. Kifogásolta, szerinte túl enyhe és toleráns volt. 1943. április 16-án, Klessheimben tartott találkozón, ahol jelen volt Ribbentrop külügyminiszter is, Hitler szintén bírálta a kormányzót. 16-án, mint erre már utaltam, Horthy azzal védekezett, hogy „elpusztítani aligha lehet őket (zsidóságot)”. Hitler válaszában szlovákiai példát hozott, koncentrációs táborokban való elhelyezésüket sürgette. Másnap, 17-én Horthy még mindig tartotta magát ahhoz, hogy „mégsem ütheti őket agyon”. 86 Hitler bejelentette: „Ha a zsidók ott nem akarnak dolgozni, agyonlövik őket. Ha nem képesek dolgozni, veszniük kell. Úgy kell bánni velük, mint a bacilushordozókkal, nehogy az egészséges testet megfertőzzék. Ez nem kegyetlenség, ha az ember meggondolja, hogy a természet törvénye szerint nyulak, őzek szabadon megölendők és más
állatokat
meg
kell
ölni,
hogy
ne
legyenek
többé
ártalmasak.”87
Ribbentrop ekkor már a végső megoldásról beszélt. Mindez már egyértelműen jelezte – jeleznie kellett volna - a kormányzó számára, hogy a náci fajelmélet alapján, a zsidóság kiirtandó. „Horthy emlékirataiban is találunk utalást arra, hogy a kormányzó tudhatta, hogy mi fog történni a zsidókkal akkor, ha szabad kezet ad a „német kurzusnak”. Egy 1944 februárjában a miniszterelnökhöz intézett emlékirattal kapcsolatban ezt vetette papírra: „[…] [a német kurzus] hozzájárulásunkat követelte 800 000 zsidó kiirtásához, én magam szóval és írásban is igyekeztem Hitlert meggyőzni, és elébe tártam, hogy az erőszakos »megoldás« nemcsak a rendet és jogbiztonságot ássa alá, nemcsak az
83
Gellért-Turbucz, 2012. 5. old. Gellért-Turbucz, 2012. 5. old. 85 Kanyó, 2008. 424.old. 86 Gellért-Turbucz, 2012. 6. old 87 Kanyó, 2008. 427. old. 84
erkölccsel és az emberiességgel összeegyezhetetlen, hanem a termelésben is zavart idézne elő.”88 Itt meg kell jegyeznem, egyet értek Kanyó Andrással, aki szerint „ez a megfogalmazás nem valami szerencsés. Olybá tűnik, mintha azt mondanánk, hogy a magyar állampolgárok százezreinek kiirtása olyan betegséggel egyértelmű, amely nemcsak tüdőrákot és agyvérzést okoz, hanem erős náthával is jár.”89 Konklúzióként pedig, láthatjuk, a kormányzónak ekkor már tudnia kellett, hogy a
deportálás
és
munkaszolgálatra
való
elhurcolás,
egyenértékű
a
zsidóság
megsemmisítésével, tehát az a bizonyos „öt N betű”, ez esetben nem állhatott fent. Nem mellékes az sem, hogy mindezek ismeretében hozta meg a megszállás után is döntéseit, gondolok itt elsősorban a deportálások engedélyezésére. c) Megszállástól a lemondásig
1944. március 19-én az országot megszállták a német erők. Horthy később azt állította, hogy a megszállás pillanatától kezdve ellenségnek tekintette a németeket.”90 Ellentétbe ütközik azonban a kormányzó azon állítása, hogy fogoly volt, a korabeli nyilvános szerepléseivel. Deportálások: Horthy ismét Hitler ígéretére támaszkodott, mikor a Harmadik Birodalomhoz hű kormányt nevezett ki, hiszen a náci vezető ígérete szerint ekkor megszünteti majd a megszállást. „…Németországgal, amely mindig életre-halálra megbízható és szótartó szövetséges volt a történelem tanúsága szerint;”„Megbízható” és „szótartó”? A történelemből, amelyre Horthy hivatkozott, a magyar nép inkább arra volt kénytelen emlékezni, hogy „ne higgy, magyar a németnek/ akármivel hitegetnek…” 91 De Hitler most sem tartotta be, amit ígért. Horthy azonban nem mondott le, ekkor sem. Mint tudjuk, a vidéki zsidóság nagy részét – számszerűsített adatok szerint 437 402 főt deportálták, a kormányzó már csak a fővárosi zsidók ügyében lépett közbe, később pedig kijelentette, tehetetlenek voltak a vidéki zsidóság elhurcolásának ügyében. A csendőrség szerepéről így nyilatkozott: „Először is ki szeretném emelni, hogy a csendőrségünk rendkívül kiváló testület volt. […] Magától értetődő, hogy arra voltak
88
Gellért-Turbucz, 2012. 6-7. old. Kanyó, 2008. 428. old. 90 Gellért-Turbucz, 2012. 7. old. 91 Kanyó, 2008. 426. old. 89
kiképezve, hogy minden parancsot végrehajtsanak. A csendőrség a belügyminisztérium mint felettes szerv által kiadott parancsokat követte akkor is, amikor segédkezett a zsidók falvakból történő előállításában.”
92
A kormányzó hibáztatta a Gestapo-t, a
csendőrség náci elemeit, felhozta tehetetlenségüket a megszállás miatt, még azt is, hogy úgy tudták, csupán munkára fogják őket Németországban, de saját felelősségét –ami passzivitásából eredt és amivel lényegében legitimálta a történteket - nem ismerte el.„Horthy, miután nem tudott azonosulni a zsidóság fizikai megsemmisítésével, nem kívánt az ezzel kapcsolatos döntésekben aktív szerepet vállalni.”93 A deportálások leállításával kapcsolatban így nyilatkozott az egykori kormányzó: „Az a szó, hogy» leállítottam«, talán annyiban nem helyes kifejezés, hogy nem állt hatalmamban
megakadályozni
a
vidéki
deportálásokat,
mert
nem
álltak
94
rendelkezésemre megfelelő erők. De követelni azt követeltem.”
Az 1944augusztusában tervezett újraindított deportálásokat a román kiugrás és a hadi helyzet változása akadályozta meg.
92
Gellért-Turbucz, 2012. 8. old. Gellért-Turbucz, 2012. 8. old. 94 Gellért-Turbucz, 2012. 9. old. 93
d) Lemondás
1944. október 16-án történt lemondását, Horthy – mint már említettem - érvénytelennek tekintette. Kényszerítették, így nem ismerte el. „… az egész országom száz százalékig mögöttem állt, kivéve azokat a csirkefogókat, Szálasit és nagyapját. Szálasi nagyapjának zsidó származására célozva hozzátette, hogy nem is érti,» miként jöhetett be az a Goldman az országba«”95 Végszó: Sokan vitatkoznak Horthy felelősségre vonásáról, illetve ennek elmaradásáról, mégis azt kellett megállapítanom - mint ahogyan azt a dolgozat elején is kifejtettemmég most sem lehet politikamentesen írni, beszélni ezeknek a vonatkozásában, úgy hogy egyes személyeket
politikai
beállítottságuk vezérel,
és személyeskedő
hangnemben írnak történelmi tényekről. Pártok neveivel dobálózva Horthy-kultuszról beszélnek, s ők maguk élesztik újra, „rehabilitálják” ezt. Személyes véleményem csupán, de véleményem szerint nem szabadna ezt a korszakot - ami az ország romba döntésével végződött - a jelen politikai helyzetre kivetíteni semmiféle szempontból, s főleg nem „történelmi vitákat” generálni.
95
Gellért-Turbucz, 2012. 11. old.
Összegzés
Dolgozatomban végigtekintettem a háború borzalmainak előterében Szálasi Ferenc élettörténetét, a nyilasok hatalomra törését, a háborúból való kiugrás sikertelenségét, a veszteségeket. A fő vonal a felelősségre vonások és a perek kérdése maradt. Igyekeztem bemutatni a népbíróságok működését, középpontban a Szálasi Ferenc ellen folytatott eljárással. Idéztem a jegyzőkönyvekből, ezzel is személyesebbé téve a dolgozatot. Nem mások által megformált véleményt írtam le róla, sokkal inkább mozzanatokat, fő kérdésköröket emeltem ki az egyes tárgyalási napokból. Az olvasó tehát saját maga formálhat véleményt ezekről. Kitértem arra, Horthy Miklós, az egykori kormányzónk kapcsán, hogy mégis hogyan lehet ez elől a szigorú igazságszolgáltatás elől kitérni. Ezzel már ízelítőt is kaphatunk a háború utáni nagyhatalmi rendszer alakulásából. Az ország ismét vesztesként került ki a háborúból. A békeszerződések értelmében, a szerzett területeit elvesztette, azokat nem ismerték el. Az amiért –szigorú idézőjelben véve- volt „értelme” belépni ebbe a háborúba, a területcsonkítás elleni fellépés, a revíziós politika tehát értelmét vesztette. A téma további vizsgálata kapcsán kitérek még egyes pártokra és mozgalmakra, akik a mai napig gyakorolják a nyilasok eszméit, Szálasi Ferencben pedig a hőst, a hazafit a nemzetvezetőt és mártírt látják.
Utóélet: A Szálasi kultusz jelene Karsai Lászlót idézve: „Szálasi Ferencet, miután 1935-ben nyugállományba helyeztette magát, politikai ellenfelei többször is dilettáns kalandornak, vallási hóbortban szenvedőnek vagy egyszerűen tébolyodottnak nevezték. Hívei szerint ő volt a magyar politikai élet félelem és gáncs nélküli lovagja. Az 1945–1990 közötti magyarországi szakirodalom általában Szálasi ellenfeleinek álláspontját visszhangozta, míg C. A. Macartney professzor monográfiájának
a
nyilasokkal
foglalkozó
rehabilitálására tett kísérletnek is tekinthetjük”
96
részeit
már-már
Szálasi
teljes
96
Karsai László: Reflektor a sötétbe, 2008. március, Évfolyam 13, Szám 3» Befejezetlen múlt.
Mint azt a dolgozat elején is leírtam, különböző megítélés alá esett Szálasi, mind kortól, mind politikai
nézettől függően,
persze a
korszak
is
függ a politikától.
A továbbiakban a teljesség igénye nélkül, csupán a jelenkor szélsőségeit feltárva mutatom be, hogyan tisztelegnek sokan még mindig az egykori nemzetvezető emléke előtt.
Pax Hungarica – a hungarista mozgalom „Szálasi ideológiájának, vagyis a hungarista eszmerendszernek kétségtelenül bölcseleti alapjai vannak” Talán ez a mozgalom a leginkább említésre méltó az összes közül. Honlapjukon egészen komoly összefoglalót találhatunk, történelmi visszavezetést Prohászka Ottokárig. 2008. január 28-án alakult meg a mozgalom Pax Hungarica néven. Ahogyan le is írják, mozgalmuk tekintélyelvűség és hierarchia alapján épül fel, se címeket se rangokat nem használnak. A weblapon megtalálható még a hungarizmus meghatározása, illetve céljaikat is körülírják, mint például: „ az alkotmányosság, a nemzeti szuverenitás és a (valódi) jogállamiság helyreállítása; erkölcsi és szellemi megújulás; az ország védelmi képességeinek helyreállítása;
átlátható, minden állampolgárra kiterjedő nyugdíj- és
egészségbiztosítási rendszer; az oktatási rendszer;
újjászervezése; pártok nélküli,
szerves nemzeti társadalom; a pénzügyi rendszer gyökeres átalakítása; a nemzeti ipar és munkaerő védelme; a tulajdonviszonyok rendezése” stb. oldal)) Olvasható még ezen kívül a mozgalom szabályzata is, melyben találhatunk szabályozást a tagságra, a tagok jogaira és kötelezettségeire, a szervezeti rendre, a tagozatokra, a tisztségviselőkre, a jelképekre, a mozgalom zászlajára és indulójára vonatkozóan. Felvetődik bennem a kérdés, a tagok jogainál olvasottakkal kapcsolatban, mi szerint: „A Mozgalom valamennyi tagja jogosult a Mozgalom jogi védelmét kérni, ha meggyőződése, mozgalmi tagsága vagy Mozgalmon belüli tevékenysége miatt bármilyen hátrány vagy jogsérelem érné.” 97 Miféle jogi védelemről beszélhetünk, olyan meggyőződés vagy tevékenység kapcsán, amelynek eszméi Szálasit és a nyilasokat éltetik, mind a zászlajuk, mint a 97
Pax Hungarica Mozgalom Szervezeti és Működési Szabályzata http://paxhungarica.org/?content=3 (2014.03.16.)
jelképük – gondolom nem véletlenül – hasonlóságot mutat az egykori nyilasokéval és nem utolsó sorban, az indulójuk az a Szálasi induló, melynek szövegében is benne van: „győzelemre visz majd a nyilaskereszt, Szálasi Ferenc.” Hasonló mozgalmakhoz sorolható még a Magyar Hajnal Mozgalom, amely szélsőségesebb az előzőnél, s elsődleges célja a területi revízió (lenne), címerük árpád sávos. Szintén megemlíteném egy szó erejéig a Nemzeti Forradalmi Pártot, mely hasonlóan az előzőekhez, szélsőséges nézeteket képvisel, s ugyanúgy harsogja az egykori jelszavakat. Nem mellesleg a Becsület Napja rendezvényeinek egyik támogatója.
Ezeken kívül
természetesen számos ilyen mozgalom létezik, létezhet még, de nem is kívánom mindet megemlíteni.
A Szálasi szobor kapcsán Mi sem bizonyítja jobban, hogy igenis létezik mind a mai napig a hungarizmus eszmerendszere, mint hogy hívei szobrot állítottak az ideológia megalkotójának. Szálasi Ferenc halálának 65.évfordulóján a Pax Hungarica Mozgalom feketébe öltözött tagjai mezőkövesdi emlékmű előtt tartottak megemlékezést. Az emlékművet saját udvarán állította fel Kárpáti Sándor. Az emlékművön szintén látható egy idézet Szálasitól:
„Nemzetünk
szolgálatában
meghalni
lehet,
de
elfáradni
soha!”
A szobor védelmezői szerint nem lehet számon kérni a készítőt, ugyanis a dombormű műalkotás.
„2013. évi XLVIII. törvény az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról 2. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 335. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.”
Irodalomjegyzék
1.) Bakos Ferenc-Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak szótára, Terra Budapest 1970. 2.) Bencsik Gábor: Horthy Miklós, A kormányzó és kora, Magyar Mercurius Kiadó, Budapest 2001. 3.) Benkes Mihály-Borsányi György-Kende János: 1914-1990, Történelem IV., Cégér Kiadó Budapest 1993. 4.) Csonka Emil: Szálasi küzdelmeiből. Hogyan történt a hatalomátvétel. Hungarista Kiadó, Budapest, 1944. 5.) Gede testvérek: Szálasi Ferenc Hungarizmus. 1. A cél, Gede Testvérek Bt., Budapest 2004. 6.) Gellért Ádám–Turbucz Dávid: Egy elmaradt felelősségre vonás margójára, Horthy Miklós Nürnbergben, Betekintő 2012/ 4. 7.) Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság Könyvek 2008., Bp. 8.) Karsai Elek: Szálasi Ferenc: >>Szálasi naplója<<; A nyilasmozgalom a
II.
világháború idején;Kossuth könyvkiadó (1978) 9.) Karsai Elek-Karsai László: A Szálasi per; Reform Lap – és Könyvkiadó Rt. Debrecen (1988) 10.) Karsai László: Holokauszt, Pannonica Kiadó, Budapest, 2001. 11.) Karsai László: Reflektor a sötétbe, Befejezetlen múlt. Beszélő, 13. évfolyam 13, 3. szám 3. 2008. március 12.) Karsai László: A nemzeti hitvallástól a Páva utcáig, Élet és irodalom, LV. évfolyam, 15. szám, 2011. árpilis 13.) L. Nagy Zsuzsa: Magyarország története 1918-1945, Történelmi Figyelő Könyvek 3., Debrecen 1995. 14.) Marschalkó Lajos-Fiala Ferenc: Vádló Bitófák, A magyar nemzet igazi sírásói, Gede testvérek Bt., 1999. 15.) Rozsnyói Ágnes: A Szálasi- puccs; Népszerű Történelem sorozat; Kossuth könyvkiadó (1977) 16.) Rozsnyói Ágnes- Szita Szabolcs: Nyilas uralom Magyarországon, 1994. október 14.
17.) Sipos Péter: Egy politikai eszmerendszer kialakulása, Csiffáry Tamás (szerk.): Szálasi Ferenc börtönnaplója 1938-1940. Bp., 1997. 18.) Sipos Péter: Nyilasmozgalmak, 1931-44. História, 1979. 4. sz. 19.) Szálasi Ferenc- Hungarizmus I. A cél; A nemzetvezető művei sorozat; Gede testvérek Bt. (2004) 20.) The Ministries Case, 14. kötet. 274. 1948. november 18. 21.) Vigh Károly: Ugrás a sötétbe; 1944. október 15. ; Sorsdöntő történelmi napok sorozat; Akadémiai Kiadó (1979) 22.) Zinner Tibor-Róna Péter: Szálasiék Bilincsben I., A Hűség Házától az Andrássy út 60-ig.Lapkiadó Vállalat Budapest1986 23.) Zinner Tibor-Róna Péter: Szálasiék Bilincsben II., A magyar nép nevében, Lapkiadó Vállalat Budapest, 1986. 24.) Zinner Tibor-Róna Péter: A Hűség Házától az Andrássy út 60-ig, Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1986.
Internetes források 1.) http://beszelo.c3.hu/cikkek/szalasi-ferenc-a-tokeletes-bunbak (Karsai László- Szálasi Ferenc, a tökéletes bűnbak, 2012. október, Évfolyam 17, Szám 10» Befejezetlen múlt 2.) http://beszelo.c3.hu/cikkek/reflektor-a-sotetbe-0 (Karsai László- Reflektor a sötétbe, Szálasi Ferenc naplója, 1943. szeptember 15. – 1944. július 18. – II. rész, 2008. árpilis, Évfolyam 13, Szám 4» Befejezetlen múlt) 3.) http://beszelo.c3.hu/cikkek/reflektor-a-sotetbe-0 (Karsai László- Reflektor a sötétbe, Szálasi Ferenc naplója, 1943. szeptember 15. – 1944. július 18. – I. rész, 2008. március, Évfolyam 13, Szám 3» Befejezetlen múlt 4.) www.1000ev.hu 5.) www.matarka.hu 6.) http://www.betekinto.hu/2012_4_gellert_turbucz 7.) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/79-04/ch10.html 2014.03.23. 8.) http://nemzetakarata.blogspot.hu/2013/01/116-evvel-ezelott-szuletettlegnagyobb.html (2014.03.23.)
Mellékletek Emlékezet Már lassan 70 éve, hogy véget ért a második világháború, vannak, még akik mesélni tudnak róla, hiszen személyesen élték át mindazt, amit én, vagy a korombéliek már jórészt csak mozifilmekből ismerhettünk meg. Az én korosztályomból már csak keveseknek adódik meg, hogy személyes élményeket hallgathassanak meg a történtekről. . Az én nagymamám, még 1926-ban született, s kérésemre szívesen mesélt, személyes tapasztalatairól, emlékeiről. A nagymamámat édesapjáról kérdeztem először. - A második világháború idején már öreg volt, már akkor puskát nem adtak a kezébe, hanem a betegeket a sérülteket, akinek eltört a keze vagy meglőtték - akkor ilyen szanitésznek mondták, - azokat vitték kórházba. Nem valódi kórházba, hanem megcsináltak egy házat, mondjuk kórháznak. Ott a többi öreggel, aki már nem fogott puskát, aki már nem volt arra jó, azok voltak a szanitészek és azok segítettek az orvosnak. -
Gondolom,
sok
sérült
volt,
azért
is
kellett
házakat
átalakítani.
- Sok sérült volt igen… ott volt vagy három évig. Utána hazajött, már mi akkor olyan 20 évesek voltunk. Nekünk volt még csak a legrosszabb, mert közben a házunk leégett, egy nádfedeles ház, anyámmal ott maradt a három gyerek. Nem volt egy fillérünk se. Só nem volt a boltba. Semmi. Úgy ment egy ember, Csengerre valahova sóért egy lovas szekérrel, nem volt pénz, hanem búza, meg ami volt falun, azt vitte és cserélték. Ő se pénzért adta, mert nem volt pénz, cseréltek. Gyümölcs, akármilyen ennivaló, ruházat, azért cserébe. Szegénység volt. Jöttek a városiak a ruhákkal, hogy adjunk ennivalót nekik. Hozták a ruhát, cipőt hogy, nincs élelem, meghalnak éhen. Krumpli, bab minden kellett. Ilyen gyerekkorunk volt. -A nők, akik otthon maradtak, ők végeztek minden munkát? - Mindent, a ház körül, befogták a teheneket, szántottak, vetettek. Mindent csináltak. Keserves élet volt.
- Katonákat láttak, átvonulni esetleg? - Oroszokat. - Németeket esetleg? - Német is volt meg talán román. Feljöttek a rét aljáról, hízót, aprómarhát, azokat elvitték. - A katonák? - A katonák. Vagy meg kellett nekik főzni, vagy elvitték. Volt tábor, ahol főztek nekik. Amit lehetett elvittek. - Nagyapa is volt katona. Ő miket mondott? - Nem beszélt sokáig semmiről, ami ott történt. Orosz fogságban volt, jöttek a szekérúton gyalog, ha megtaláltak egy búzaszemet, kimorzsolták és megették. Meg a csalánt, megfőzték, ha volt valami kis edényük. Megették azt is. 3 vagy 4 évig volt oda. 25 éves volt mikor hazajött. ’49ben házasodtunk meg. ’48ban jött haza. -’45ben véget érte a háború és még három évig nem jött haza? - Még táborba voltak, úgy engedték el őket, lassanként. Aki elszökött, azt meg agyonlőtték. - Orosz tábor volt ugye? - Orosz. Debrecenbe hozták őket haza, mert onnan is vitték el őket. Debrecenben megvolt minden ruhájuk, amit itt levetettek, mikor hazajött ugyanazt a ruhát adták vissza. - Fegyvereket, tankokat láttak a faluban? - A tankok ott mászkáltak az úton. Meg lövöldöztek. Még a templomot is összelőtték Igriciben. Azt hitték, hogy a nép oda bújt be. Mert mindenki elbújt, pincébe, meg akárhova, ugye az úton meg a házakban nem volt senki. Így azt hitték, hogy a templomban vagyunk. Voltak nők, akiket elkaptak. Volt, akinek még gyerek is lett. - Ezek az oroszok voltak nem? - Oroszok. -A kapcsolatot lehetett tartani a katonákkal? - Nem. - Levélben sem? Sehogy? - Papa küldött levelet a fogságból, az anyjáéknak, azt megtartották. Az még nekem most is megvan. Szóval nehéz volt. Na meg a pénzváltás. Kérték volna az adót, apám nem volt otthon, a bátyám volt meg anyám, felpakoltak nem tudom hány zsák termést, Igriciből Miskolcig a Búza térre ott eladták, mire hazaértek, egy doboz gyufát nem
lehetett az árán venni. Szegény anyám olyan mérges volt megmarkolta a sok papírpénzt, behajította a kemencébe. ha semmit nem adnak érte, akkor minek. Pedig egy szekér termést eladtak érte és nem tudtuk az adót kifizetni, mert mire hazaértünk már elromlott a pénz. A kisbíró ütötte a dobot, hogy nem ez a pénz jó most már. Odaveszett nem is tudom hány zsák búza meg árpa így. Csak nekünk az volt a jó, hogy ugye nekünk, falusiaknak egy kis krumpli egy kis bab ilyesmi került. Mert mi ugye attól dolgoztunk. Azért jöttek városról, mert akkor a munka is leállt ugye, nem volt pénz, hát mit csináljanak, eladták a ruhát, meg az ágyneműt, meg akármit, hogy adjanak érte valami ennivalót, mert meghalnak.
Ez után kitértem Horthy-ra:
- Hát, Horthy-t ugye annak idején dicsérte mindenki. Mikor még nem volt háború. A fiúk előbb nem katonának mentek, hanem leventének. Kimentek a legelőre falun és ott gyakorlatoztak, mint a katonák, azt tanulták. Azt danolták végig az úton mikor jöttek meg mentek, hogy Horthy Miklós katonája leszek, legszebb katonája… ha láttak lányokat, akkor meg még jobban mondták. A hamvait talán hazahozták eltemetni Kenderesre vagy hova.
-A zsidókról mit lehetett tudni?
Betették a táborba őket, hogy elégessék, meg ilyenek. Volt, aki odaveszett a táborba, volt, aki meg el tudott szökni, voltak, akiket bújtattak. - Volt, aki katonaszökevényeket bújtatott? - Hát azokat mindet megbüntették meg agyonlőtték. Legjobb volt, ha nem szólt senki semmit. Kutyavilág volt a háború, nem kívánom senkinek. -Szálasi Ferencről, esetleg a pártjáról lehetett valami tudni?
- Szálasinak a neve is persze ismerős. Ott van köztük. Valami vezető. - A népbíróságokról mit lehetett hallani? - Én nem politizáltam csak a mit így hallottam az emberektől. Nagyapa ő sokat tudna mondani róla. Annak se volt semmi értelme. Ha most azt mondaná valaki, hogy kommunista vagyok most még agyon is ütnék, abban a helyzetben meg kommunistának
kellett lenni. Mert akkor nem adtak munkát. Nem lehet igazságot tenni, hogy melyik volt a jó. Kitértem egy mondat erejéig Sztálinra, Rákosira is.
-Róluk is vagy jót, vagy semmit. Míg bent voltak, hogy ők fenntartsák a rendet, addig nem volt jó senkinek se. Már akkorára ők is kihurcolták a mit lehetett. Az értékeket. - Köszönöm szépen az interjút. - Nagyon szívesen. A továbbiakban mellékelem a nagypapám katonai igazolványát és egy levelét, amit a szüleinek írt, 1944. július 28-án.
4 Katonai Igazolvány: Forrás: a szerző sajátja.
5.Katonai Igazolvány. Forrás: a szerző sajátja.
6. Levél. Forrás: a szerző sajátja.
7. Levél. Forrás: a szerző sajátja.
Jogszabálytár Felhasznált jogszabályok 1.) 1941. évi XV. tc. - A házassági jogról szóló 1894: XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről) 9. és 16.§ 2.) 1939. IV. tc - A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról 9. § 3.) KEOKH működését meghatározó alaprendelet, a 100 000/1930. BM s 4.) 1140/1944 M. E. sz. rendelet a zsidó távbeszélő előfizetők adatszolgáltatási kötelezettsége
tárgyában
5.) 1200/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók háztartásában nemzsidók alkalmazásának tilalma tárgyában 6.) 1210/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók közszolgálatának és közmegbízatásainak, továbbá ügyvédi működésének megszüntetése tárgyában 7.) 1220/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók sajtókamarai, valamint filmművészeti és színművészeti kamarai tagságának megszüntetése tárgyában 8.) 1230/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók tulajdonában lévő közúti gépjárművek bejelentése tárgyában 9.) 1240/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók megkülönböztető jelzése tárgyában 10.) 1450/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók megkülönböztető jelzéséről szóló 1240/1944 11.) M. E. sz. rendelet 3. §-ának kiegészítése tárgyában 12.) A népbíráskodásról szóló 81/1945. M.E. rendelet 13.) 1945. évi VII. tv. a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről 14.) 1440/1945. ME rendelet 15.) A népbíráskodásról szóló 81/1945. ME rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi április hó 27. napján, hatályba lépett az 1945. évi május hó 1. napján 16.) 5900/1945. ME rendelet a népbíráskodás körében a távollevő terhelt ellen folyó eljárásra, úgyszintén a közvád képviseletére vonatkozó szabályok kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 1. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 5. napján;
17.) 6750/1945. ME rendelet a közhivatalnokok munkafegyelmének fokozottabb biztosítása tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 16. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 19. napján. 18.) 1946. évi VII. tc. a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről, 19.) Az 1921. III. t.c. (Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és vétségek) 20.) Az 1930. III. t.c. 60.§-ának 3. pontjába ütköző és az 1934. XVIII. t.c. 3.§- III. t.c. 58. §-a 1. 21.) 1945. VII. t.c. 1. §-a által törvényerőre emelt Nbr. 11. §. 1. pont 1. bekezdésébe 22.) Az 1930. évi III. tc. A katonai büntetőtörvénykönyv életbelépéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről címet viselte, a 60. §. pedig a hűtlenségről 23.) Az 1934. XVIII. tc. amely a hűtlenség szigorúbb büntetéséről szólt. 24.) A 3. §. által - ami visszautal a 60.§-ra - vádolták mi szerint: 25.) Az 1930. III. t.c. 58. §-a 1. illetve 2. bekezdése, szintén a hűtlenség tekintetében, 26.) Az 1945. évi VII. törvény a népbíráskodás tárgyában 27.) 81/1945. sz., illetve 1440/1945. M.E. sz., az 1945. VII.tc. által törvényerőre emelt rendeletekben
meghatározott
következő
háborús
bűntettekben:
Szálasi Ferencet a Nbr. 11. § 1., 3. és 4. pontjaiban, úgyszintén a Novella 6.§-ának 5. pontjában meghatározott háborús bűntettekben.”
