Civil Mozgalom
Szaktudással a tisztességes emberek pártján A választási programok bár közvetlenül nem bírnak közjogi relevanciával, ám közvetve annál inkább: lévén a leendő kormánypárt programjának alapját képezik. Ily módon a választási programok léte (esetleg hiánya) és tartalma a demokrácia fokmérője lehet. Az MPK ezért azt tűzi célul, hogy egy elemzéssorozat keretében bemutassa a 2010-es országgyűlési választásra írott pártprogramokat. Célunk az, hogy pontos eligazodást kínáljunk Olvasóinknak, mindazoknak, akik érdeklődnek a választási programok politológiai elemzését illetően. Már ennek kapcsán érdemes leszögezni, hogy az elemezés „tisztán” politológiai, azonban annak minden eszköztárával. Nem lehet elsődleges célunk tehát a programok gazdasági értékelése, az ígéretek „beárazása”, gazdasági megvalósíthatóságának feltárása – az ilyen típusú vizsgálatokra (üdvözlendő módon) már alakult is önkéntes kezdeményezés. Elemzői kapacitásainak arra terjednek ki, hogy elvégezzük a programok több szempontú politológiai elemzését, a következő tényezőkre vagyunk kíváncsiak:
-1-
I. Pozíció
A www.valasztas.hu szerint a Civil Mozgalom Bács-Kiskunban 2, Békésben 2, Csongrádban 3, Fejérben 2, Győr-Moson-Sopronban 2, Hajdú-Biharban 2, JászNagykun-Szolnokban 1, Pest megyében 4, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4, Vas megyében 2 jelöltet tudott állítani. Mivel ez több mint a szükséges 7 terület, ezért országos listát is állíthatott a CV. A Civil Mozgalom jövőképe a következő
sarokpontokban
ragadható
meg:
idealizált,
korrupciómentes
Magyarországot szeretne, ahol az adóforintok sokkal nagyobb mértékben maradnak a helyi közösségek kezében, s ilyenformán autonómiájuk is nagyobb. A társadalom minden tagjától nagyobb felelősségvállalást remél, nem pusztán a képviselőkre hagyatkozik. Mérnöki optimalizálásról és női megérzésről beszélnek, ami nyilvánvalóan a párt vezetőjének identitását fémjelzi. Jellemzi arculatukat egy politikaellenesség, mely a képviselők visszahívhatóságában, a pártok pénzügyi támogatásának elvonásában testesül meg, valamint a mentelmi jog közvádas ügyekben való megszüntetésében. Az új Alkotmány létrehozását központi lélektani fontosságúnak nevezik, és a mostanit csak az átmenetet segítőnek. A cigánysággal nem szembehelyezkedő a pozíció, hanem tanulásra biztató (közösségszeretetre, gyerekszeretetre utal). A liberális és a szocialista párttal szembeni pozícionálás viszont ellentétes, mert a magyarság identitásának kártékony szétverőiként láttatja őket. A Fideszt is olyan rendszerváltó pártnak tekintik, mint amelyik az előző rendszerrel vagy annak utóéletével annyira összefonódott, hogy már inkább lobbi-érdekeket, mint a társadalmat képviseli. A határainkon kívüli magyarok állampolgárság kérdését pedig úgy oldja meg, hogy a kecske is jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon, vagyis az állampolgárság járjon, de az ezzel együtt járó szolgáltatások csak akkor, ha befizetője is volt az illető a költségeknek.
-2-
II. Szakpolitikakormányzóképesség
A szakpolitikai tartalomjegyzék teljes lefedettséget mutat, a gazdaságban például külön alfejezetet kap a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az ipar, az energetika, a hulladékgazdálkodás, a találmányok, a közterhek, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem és vízgazdálkodás, a fenntartható fejlődés és klímaváltozás, a vidékfejlesztés és várospolitika, a lakásprogram és a közlekedés. Hasonló részletességgel a többi fejezet alfejezeti bontása, de mivel minden részletét a szövegnek érezhető módon csak néhány személy írta, ezért mind a helyzet ismerete,
mind
a
megoldási
módok
ad
hoc
jellegűek,
a
javaslatok
következményével néha nem azért nem foglalkozik, mert nem akar, hanem mert nem tud.
A programfüzet 200 oldalasra rúg, a szakpolitikai javaslatok néha
egészen részletekbe menő. Pl. nagy hangsúlyt kap a tudományos életben a plagizálás felszámolása. A példa talán mutatja, hogy önmagában a részletek megjelenítése kissé abszurd, nem feltétlen érték, amivel nem azt állítjuk, hogy a plagizálás jó dolog, hanem azt, hogy egy politikai programban aránytévesztés ilyesmit akár csak szóvá tenni, hiszen az adott társadalmi alrendszer amúgy is kezeli. A politika feladata más szinten van. A jól átgondolt, következményekkel is számot vető részletesség tehát hiányolható. III. Ígéretorientáltság
Ami az ígéreteket illeti, abban nincs hiány, minden területen megoldások, és helyzetjavulás állna be, ha a párt javaslatai megvalósulnának. A különböző programpontok között nem látni az összhangot, és ezért nehezen követhető illetve kihámozható a lényeges és kevésbé lényeges törekvés. Az adórendszer egykulcsossá tételével például minden igazságtalanság megoldódna, minden
-3-
bonyolultság megszűnne, bár kiderül, hogy míg meg nem szűnik a nagy társadalmi különbség mégiscsak maradna a nagyobb jövedelműek erősebb adóztatása. A médiában szintén rend lenne, mert a közszolgálati médiaelnök megválasztásának feltétele lenne a pártoktól való távolságtartás. Itt nem tudni, hogy amíg ezt nem sikerül morálisan elérni mégis milyen technikával volna megoldható az irányítás, de ez nem is feltétlen lényeges, ha ígéretről van szó, hiszen a cél tisztánlátása gyakran elegendő a programíró számára. Az oktatás, a kultúra mind igazságossá és eredményessé tehető, s még csak az sem mondható, hogy ehhez ne rendelődnének konkrét javaslatok, vagy ne volna felvázolva a jelenlegi gondok néhány eleme, de mindezek mögött a dilettantizmus érződik. A teljességre törekvés meghaladja az írók kapacitását, de alighanem a feltételezett olvasóét is épp úgy, ahogy magának a párt tagjainak is. IV. Reláció
Seres Mária népszavazás kezdeményezéseivel vált híressé, tulajdonképp ebben a legeredményesebb, s az emberek számára tetsző kérdések politikával szembeni kikényszerítése vált egy következetes politikai tevékenységgé a részéről. Kontinuitása tehát politikai tőkévé vált, többek közt ennek is tudható be az országos listaállítási teljesítmény. Más politikai pártok programjára ugyan nem reflektál, de saját magát hozzájuk képest pozícionálni tudja. Politikai értelemben azonban nem ellenségeket gyárt, mint inkább építeni akar. V. A program „élete”
-4-
A videofelvételekből lehet következtetni a párt kampányolására, melyben megjelennek a program elemei, de nem olyan burjánzó módon, mint a programszövegben, hanem csak egyes mozgalmár szempontokat kiemelve. Az, hogy a program többi eleme nem képes a kampányban megjelenni, annak valószínű az az oka, hogy a párt kis médiateret kap, és hogy helyi aktivista tevékenysége sem képes lefedni az ország egészét. Az erőforrások kis volta miatt kb. 40 ezres választói közösségre 2 ezer szórólapot tudtak csak prezentálni. A program és a kampány közti koherenciát sem sikerült felfedezni, ami nem azt jelenti, hogy nincs ilyen, lehet ez pl. a költségvetési pénzek elherdálása a kiváltságosok számára, melyet kampányaikban is valószínűleg felemlegetnek. A program fejlesztésének korrekciójára és javítgatására pedig valószínű nem jut energia, hiszen minden energiát felemésztett, hogy egyáltalán tematikus lefedés megtörténjék. ÖSSZEGZÉS A párt civilként jelentkezett, melynek alapját a politikaellenesség biztosítja, de Magyarország sajátos hagyományinak következtében épp a civilség kultúrája hiányzik. Nem tudjuk tehát, hogy egy civilnek mi a feladata, s alighanem Seres Mária pártja az orvosi ló esete a civilség téves felfogásának. A civilek ugyanis egyrészt meg tudnak akadályozni bizonyos dolgokat – ebben született meg ez a párt is – másfelől viszont csak néhány dolgot tudnak felépíteni, szakosodva, amiképp az ember hobbija sem lehet több néhánynál. Az, hogy civilként mindenhez hozzászól, véleményt alkot, megadja a megoldást a program, a civilség felfogásának paradoxona.
-5-
A programelemzés módszertana Vizsgálandó szempontok
Strukturáló szempontok
Kvalitatív-elemzés
Kvantitatív-elemzés
A
Van-e
párt
által
jövőkép Melyek I. Pozíció
vizionált elemzése;
a
párt
1
a
párt
rövid
és
terveket,
reformjavaslatai? Reálisak-e
pártnak
jövőképe? Kínál-e középtávú
legfontosabb
1. Jövőkép
1
ezek
a
programokat?
javaslatok?
2. Ideológia pozíció
Milyen típusú ideológiai
Van-e
attitűdöt lehet a program
programnak
alapján beazonosítani?
ideológiai töltete?
A
vélt/valós
Koherens
pozíciója
program
párt
ideológiai megfelel-e
3. Koherencia
a
a
a
1
0
ideológiája a párt ideológiájához?
programban kifejtettekkel? 4. Mérsékelt-szélsőséges 1
A
program
mérsékelt
Mérsékelt-e
a
0
Az elemzés során az adott strukturáló szempont „0”-t kap, ha nem jellemző a programra, „1”-t pedig akkor, ha jellemző arra.
-6-
vagy
szélsőséges
program?
attitűdöt tükröz? Összesen
Összegzés A 5. Szakpolitikai faktor
6. Szakpolitikai lefedettség
párt
által
szakpolitikai
kínált javaslat-
2
Van-e a
pártnak
szakpolitikai
csomag bemutatása
javaslatcsomagja?
Milyen
Kínál-e
a
szakpolitikai
javaslatok
területi
1
a
párt
0
a
0
Alkalmas-e a párt
0
komplex
megosztottsága?
szakpolitikai
Vannak-e
tervet?
aránytalanságok?
II. Szakpolitikai-kormányzóképesség
Mennyire
7. Konkretizáltság
kifejtett,
részletes?
8. Kormányzóképesség
Részelesek-e szakpolitikai javaslatok?
a
A szakmai program
kormányzásra
szakpolitikai szempontból
Összegzés
Összesen
9. Ígéret-szerep
1
Milyen típusú ígéretek
Vannak-e ígéretek
jelennek
a programban?
meg
a
1
programban? 10. Konkretizáltság
III. Ígéret-orientáltság
11. Egyensúly-szemlélet
Mennyire
kifejtett,
Konkretizáltak-e az
részletes?
ígéretek?
Meg van-e határozva a
Van-e
vállalások
fedezete
vállalásoknak
(vannak-e
konkrétan
1
a
0
a
0
fedezet?
megnevezett átcsoportosítások, stb.) Az 12. Program-egyensúly
ígéretek
és
program
a
egyéb
program
az
ígéreteket illetően?
részeinek összevetés Összegzés
Összesen Mi
IV. Reláció
Arányos-e
a
13. Kontinuitás
14. Reflexió
a
Van-e koherencia
párt
a pártok korábbi
viszonya
programnak
a
korábbi álláspontjaihoz,
programjaihoz
korábbi programjaihoz?
képest?
Milyen kép rajzolódik ki
Reflektál-e
a
program
programból
a
versenytársakat illetően?
-7-
2
pártokra?
a más
1
0
Sugall-e
15. Ellenségkép
program
ellenségképet? Milyet?
az
adott
pártcsalád
politikájából a párt?
Átvesz-e
a
párt
pártcsaládja politikájából?
Összegzés A program álláspontjai
A
megjelennek-e
megjelenik
párt
2 program
1
a
kampányban?
hivatalos
17. Megjelenés
0
elemeket
Összesen
a
1
ellenségképe?
Milyen elemeket vesz át 16. Pártcsalád
Van-e programnak
kommunikációjában? Eltér-e
a
párt
a
programtól?
18. Megjelenítés
V. A program „élete”
Alkalmasak-e
a
politikusai
program
a
párt
politikusok
propagálni
külön utakon járók?
programot? a
a
és a program között?
program között?
Kimutatható-e az, hogy
Fejlődik-e
párt
program?
a
a
Van-e koherencia
koherencia a kampány
korrigálja
1
igyekeznek-e
képviseletére? Vannak-e
Kimutatható-e 19. Koherencia
A
kampány
0
és
a
0
programját a választási
20. Evolúció
kampány pedig
során
kész
vagy
tényként
kezelik? Összesen
Összegzés
-8-
2
