EmbereK a Kövek; Között

492

30. SZÁM. 11117. 64. ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI ÚJSÁG.

ROZSNYAY PEPSIN BORA.

MOLNÁR FERENCZ Ud

KÖNYVE: Kellemes izO, kiváló jó hatású szer

ISnERÓSÖK FELJEGYZÉSEK

KRÓNIKÁK

Naplószerli feljegyzések ismerősökről: nagynevliekró'l, névtelenekről — kortársakról.

étvágytalanság, ren­ detlen emésztés és g y o m o r g y e n g e s é g ellen. Étkezés közben véve, megóv a gyomorterheléstöl. Egy üveg ára 3 k o r . 2 0 fill. Kapható:

Ára 5

minden

korona.

gyógytárban valamim

A FRANKLIN-TÁRSULAT

Rozsnyay

KIADÁSA.

Bársonyos lesz a keze

Mátyás

Arad, Szabadság-tér 8. KAPHATÓ MIN|0EN KÖNYVKERESKEDÉSBEN.

b a lefekvéskor

Diana-krémet RENDELÉSNÉL

é s felkelés u t á n

IBSEN

Diana-pudert

KLASSZIKUS

DRÁMAI

KÖLTEMÉNYE:

használ.

SZÍVESKEDJÉK LAPUNKRA HIVATKOZNI I

Próbatégely vagy doboz Nagy tégely vagy doboz Mindenütt

iroda:

IV. Vármegye-utcza 11. TV. Egyetem-utcza 4.

Egyes szám ára 50 fillér.

Előfizetési f í* é / z é v r e t ,.; T i feltételek;

{ Félévre _ | Negyedévre

-

_ _

BUDAPEST, AUGUSZTUS 5

PÁL,

3 4 korona. A % Világkrónikát-vai 12 korona, negyedévenként 1 koronával 6 korona. több.

Külföldi előfizetésekhez a póstailag meg­ határozott viteldíj Is csatolandó.

új verseskönyve:

kapható. FORDÍTOTTA

^fwBBMBk^^^ reg) emberre és háziállatokra nem vem szelyes. Reitter Oszkár nagybecskereki ny. f Töm urdué főkapitány és fajbaromfltenyésztőnek _ ,„•„. ™ « . találmánya, 1 doboz 5 kor. Ismertető •w leírást kérésre ingyen küld a Patkánin-gyár egyedüli elárusítója, a Torontáli Agrárbank R.-T., Nagybeoskereken.

vissza

Pénzét

fizetem, ha

SEBESTYÉN

KÁROLY

tyúkszem, szemölcs, bőrkeményedéseit s Ria-balzsam

bárom nap alatt fájdalom nélkül gyökerestől ki nem irtja. Ezrekre menő hála- és kőszdnölratok. Ara jótállási levéllel tégelyenkínt I-75 korona, 3 tégely 4-50 kor., 6 tégely 7'50 korona.

• KEMÉNY. Kassa I. Postafiók 12/79.

F« OGSOROKAT

Versek a nagy világégés idején.

=

(871—874. szám.)

Ára Ára I kor. 44

-ik kiadásban jelent meg

2

korona.

fillér. Kapható: LAMPEL R. k ö n y v k e r e s k e d é s e ( W o d i a n e r F. é s F i a i ) r.-t.-nál, B u d a p e s t , V I . , A n d r á s s y - ú t 2 1 . és m i n d e n könyvkereskedésben.

TORMAY C É C I L E

három nyelvre lefordított nagysikerű regénye

EmbereK a Kövek; Között A Franklin-Társulat kiadása

Használhatatlan

A HOLT KÜSZÖB DALOL

Megjelent a MAGYAE KÖNYVTÁR-ban

KAPHATÓ MINDEN KÖNYVKERESKEDÉSBEN.

**!*?**

1

Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

HOITSY

VIDOR MARCELL

Jótállás a biztos eredményért!

IÁ%>*<%

"

1 . — korona. 2 . 5 0 korona.

SZERKESZTŐ

31. SZ. 1917. (64. ÉVFOLYAM.)

Kapható m i n d e n könyvkereskedésben

Ára 4 korona

film és ezüsttörmelékeket, higanyt, eznstpapirhulladékokat, zálogczédulákat veszek:

Gross Antal, Budapest, VIII., lózsef-körnt 23.

^^li^ilSiISjfciiii^

őrizzük

halt kedveseink

«•«=

LOItR MÁRIA

A főváros első és legrégibb cslpkeíodS." Vin,BarOSS-U.85. tisztító, vegyílsztitó és kelmefestő Fiókok : II, Fó-u. 27, IV, EskB-ut 6, Kecs" kemeti-u. 14, V, Harminoad-n. 4,VI.Teréz- gyári Intézete. krt39, Andrássy-ut 16,VIII, József-krt 2. Telefon : Jozs. 2—37 '

emlékét! *

ellen biztos és gyors na. tásu szer a

A világháború majd minden csa­ ládból kiragad egy-egy kedves hozzátartozót, kinek emlékét szi­ vünkbe zárva, feledni nem tudjuk. Ezeknek a dicső halált halt hő­ seinknek emlékét megörökitendő, igen diszes, szép kivitelű fény­ képtartó keretet, (fekete moiret alapon, ezüst nyomással) melybe hősi halált halt kedveseink arczképét elhelyezhetjük, egy leve­ lezőlapon történő megrendelésre bérmentve küld

Törv. védve. Boróka-kenőcs, Hem piszkít és teljesen szagtalan. Kis tégely 3 korona, nagy té­ gely 5 korona, családi tégely 9 korona, hozzávaló Boróka-szappan á korona használati utasítással. Kapható az egyedüli készítőnél:

M é h n e r Vilmos kiadóhivatala, Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.

*

S

sas

tte

—

—

VISZKETEG, izzadás, napégés, börhamlás, p f i h és s ö m ö r , börbaj, fekély

daganat és sebek

I

meg hősi halált í

G E K Ö S Á H D O R gyógyaierésznél, Nagykorba 9 6 Budapest részére kapható Tótok JJóssef, Király-otcxa 12. Vidéki megrendelési czim : OorS Bámdor gyógyszerész, aTagykőröa.

Ara

2

borona.

+

+

*

+ * + + + +

* * * *

Károly király Bothmer tábornok hadseregparanosnokkal és Hoffmann altábornagy hadtestparancsnokkal egy rohamszázadnál a brzezany-tarnopoli vonal...,.

A KIRÁLY GALICZIAI OFFENZIVÁNK Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.

SZÍNHELYÉN.

3 1 . SZÁM. 1917. 6 4 . ÍVFOLYAM.

494

AZ AMAZONKIRÁLYNŐ. R E G É N Y .

-

I R T A

P E K Á R

GYULA.

(Folytatí

Az ezüstfejsze alig bír megbirkózni a lendületé­ büszkén érzi, ő a győztes, ő az erősebb, daczÚjabb kaczaj. Az athéni felordít: vel. Nagyvégre küzködve billen vissza a ittasan liheg: — Mi? hát hazug volt a csókod?! királynő feje fölé. Theseus nézi és vár. Vállat — íme hát mégis csak, csak azért is a foglyom Csillan az ezüst kentron-sarkantyú, a királynő von : vagy! helyből fordulva óriási szökkenéssel ugrat vissza. — Ej, mért nem sújtasz hát? Lázadó «nem»: — Megállj! Felelj' Antiopé csak úgy liheg a méltatlankodó — É* csak azért se! Semmi válasz. A mennyi fájdalom, a hány­ haragtól: A szőke amazon varkoesok ezüst gömböcskéi féle düh van benne, annyival lázad Theseus ; — G a z s á g . . . védd magadat! tiltakozóan csilingelnek a phrygiai sipka fül- egy elesett amazon baltáját kapja fel s resz­ — Felesleges. Én nem bántalak. lebbenytfíi alól. Theseus magához rántja: ketve ront a királynő u t á n ; megölné, dara­ — Bőszítesz! — Rabom, ha mondom! bokra tépné: — Nem tudnálak bántani . . . Olv szép vagy. — Azt hiszed? Vigyázz... — Felelj. Tudnom kell, tudni akarom! — Elég. Az athéni tombol, még lenyügözőbben öleli Lihegve bámul a tűnő, villanó ezüstös jele­ magához. — Kár lenne érted! nés vitán ; dühében ajkába harap, de csak a — Hetvenkedő, mivel kényszerítselek?! — Hahaha . . . mire vigyázzak? Enyém vagy, hosszú csók édesen zsibbasztó mézes mérgét — Kezedben van, mondom, sújts már rám! látod-e? hisz viszlek az öveddel. érzi. S e méreg ellenállhatatlanul száll, terjeng, A királynő magából kikelve förmed rá : szűrődik le a tagjaiba . . . Antiope már messze — Merjed . . . próbáld csak! — Te, a férfikirály, beállhatsz cselédnek, de Szemharcz és csókcsata, kéjes és daczos : ki vágtat, de hallja még az athéni szenvedélyes nem hóhérnak én, az amazonkirálynő! bírja le a másikat gyengítő gyönyörrel? Az athéni szavát. Csend. Vár. Aztán ismétli, de közben — tán támad, a királynő védekezik... — És ha belehalok is, meg fogom tudni maga se veszi észre — már csuklószíjjra ejti — Nos, ugy-e hogy viszlek? hazug volt-e a csókod! Jaj nektek, hazádba az ezüst bárdját. Antiope megdöbben, ajk az ajkon, de Theseus megyek a válaszért! S az övedért . . . És te — Eajta már?! Mire vársz? ez alatt a szökellő lóval együtt valóban egyre felelni fogsz nekem! — Nézlek . , . távolabbra vonszolja, ragadja őt, hová? merre? — Gyáva!. . . ő foglyul csak nem eshet, inkább haljon — Szívesen veled szemben . . . A véres vihar még tovább örvénylik ott a meg . . . Hol vannak? Testőrök, Melanippe . . . Körülöttük véresen örvénylik a homályban Kiáltson? a harcz vihara már másfelé hango­ növekvő sötétben, de most már csakugyan a csatavihar, itt kettőjük közt szélcsend : az sodik. Ök ketten magukban bomlanak itt az senki se lát, senki se tudja többé, hol az ellen­ ség, hol a barát; e fejvesztett bizonytalanság­ elborult szemek újra tisztulni, látni, ösmerkedni örvénylő porgomoly ban . . . ban a csata szükségképp bomlani kezd, a harcz — Nem, nem! kezdenek. Zsibbasztó zavar, — a királynő heve meg-megakad, lüktetése félbeszakad . . . a türelmetlenebb: — Velem jössz, nincs kegyelem! — Mit akarsz hát? Ajk az ajkon. . . Theseus nem ereszti, ő az Egyszerre aztán minden abba marad. Egy Az athéni rekedten tör ki : erősebb, a száját csókkal fogja, Antiop? érzi, ime rémült amazonszó hangoslik csupán : «Antiope... — Az övedet! Tégedet! már mindenképp az athéni foglya. Szédül: a királynőnk . . . eltűnt. . . elveszett . . . el­ esett !» Melanippe sikolt már régóta : «Antiope, Antiope az övét bitorló hatalmas athéni mit tegyen? Az a görög már parancsol: hol vagy?» ö, a királynő, a Theseus karjaiból — Rab vagy, királynőm, hiába . . . ne ellen­ ökölre csap. szökve, hallja tán végre, de ösztönös óvatosság­ kezz ! — Vakmerő, még se eresztetted el? Most villan az Antiope szeme. A perez vesze­ ból csak némán vágtat az aggódok felé s egyelőre — Enyém már. Szemben újra, de most már csak puszta delmes, az amazonban a nő ébred. Tudja már: még nem felel; a válasz késik, a zavar nő s ez — Megállj csak •. . . Majd mindjárt eleresz­ csak a Theseus népének válhat a hasznára. kézzel, nem fegyverrel. Szilajon örülnek e Ök halk füttyjelekkel egymásra találnak s mire tesz te! lobbanásnak, hisz úgy szeretnének dühösek Antiope az aggódok közé érve életjelt ad Az athéni fölénynyel kaczag: lenni!. . . Nő a porgomoly, a szemek nem lát­ magáról, akkorra az aranysáncz zsákjai már — Azt szeretném l á t n i ! . . . hatnak, az egymásba kapó kezek és karok Rövid tusa, Antiope felveti fejét s egyszerre mind kézre és lábra lelnek s tulajdonosaikkal azonban csak annál mohóbban dulakodnak. SZÍVÓS egy tusa és bizonyos, mindketten győzni átalakul : eddig ő volt a gyönge, mert csak lopva felkerekednek. Nekik ugyan nem kell akarnak ők most is, ám mégse úgy tán, mint gyáván védekezett, most ő lesz az erős, a bátor, világ, a tenger zúgása hallatszik lámpás nélkül az elébb. Nem, nem vérengző dühvel, vala­ a vakmerő, most az ő ajka támad . . . eddig csak is s köztük szájról-szájra jár a Phorbas suttogó hogy másképp, más szenvedelemmel... És tűrte, húzódott, most végre visszaadja a csókot. parancsa: «csak neki egyenest a sós víznek!» vínak, birkóznak, — de hát furcsa mérkőzés az, Vissza forrón, hódítóan ; nemcsak, hanem ő «De hol Theseus, műnk, királyunk?* «Ne tö­ melynél a tapintás hovatovább nem fáj többé, kezdi újra . . . És ime adja és folytatja : csókolja rődj vele, Poseidon nem engedi fiát elveszni. . .» inkább gyönyört ad, — tán nem is viadal az ő Theseust sorvasztó hévvel, vérgyújtó gerjede­ Azzal megy, rohanva hátrál a mozgó sáncz, elől Mygdon a ragyogása miatt köpenynyel már, á hol így ernyeszt a fogás s még édesebben lemmel. Az athéni ámul: letakart arany oroszlánfővel, mennek szép asibbaszt a megfogatás . . . Theseus dühöng és — Királynőm . . . rendet tartva s készen minden perezben arra, ujjong egyszerre, szeretne a kezére ráparancsolni, Kábul Theseus, víjjongó mohón iszsza ez új hogy egy újabb roham esetére ismét hegyfallá hogy szót fogadjon s fájdalmat okozzon, de ajkakról a mámort ; iszsza és már is részeg, hiába, engedetlen az a kéz, nem tud már durva érzi, gyengül, bénul.. . Hangja könyörgő szinte: guggoljanak a parti homokra. De nem kerül erre a sor. Ott távolabb a bolygó amazonok lenni, csak arra van ereje, hogy czirógasson. S ez — Varázslat. . . erőm vész, királynőm. Antiopénak örülnek; az egy Molpadia elégedet­ a szelíd érintés, a mily gyönge, azért minden De a csók csak nem szűnik ; az amazon ajka durva erőnél nagyobb hatalom : erejét veszi nem fárad, nem hagyja abba, hanem könyör­ len csupán, éles hangja tisztán hallatszik, Antiopénak. Pedig lázadva küzd ő e gyöngülés telenül tovább támad. Új roham, új gyönyör . . . szava kihívó, vallató, szemrehányó . . . ellen, ádázul üt, pirulva sújt, de ujjai végre is S tán nem is esik oly igen nehezére.. . Lesi Itt a kincses zsákok alatt görnyedő hellének hanyattcsuklanak a Theseus ujjai közt. S velük Theseust. Ez elernyed: sorai közt annál nagyobb a csend. Most egy á dereka is megtörik az athéni karjában. Posei— Győztél, királynőm . . . sikoly . . . a Zeteszszel futó, kétségbeesett Amasdon fia diadallal kapja át ezt a lóról hanyatló Az athéni valóban nem bírja tovább. Karja tris talál rá végre az ő Theseusára. Sírva ujjong, amazonderekat s már ép mint foglyát akarja mintegy parancsra erőtlenül fejlik le az amazon a kezét csókolja, majd ámul, döbben s durczáleemelinteni a tigrisbőrről, midőn a döntő percz- ezüstös derekáról; keze zsibbadtan ereszti el san simul hozzá. ben nem tudja megállani... a királynő nyíló az eddigelé oly görcsösen tartott ezüst övet. — Te nem is örülsz, rám se nézesz . . . Mi ajkai ott lihegnek az ő vállán, oly közel ez Csak ennyit súg még: bajod? ajkak s forró lehellé' ük úgy hívja az ő ajkait! — Szeretsz, királynőm? — Eh, semmi . . . Odahajlik s egy a tusa mámorától izzó csókkal Érzi, hallja Antiope: ime porban a gőgös — Sejtem... Láttam! Csak aztán hirtelen csap le az Antiope szájára. Harcz e csók is és napfi . . . erőt most! Nem, nem, semmi gyöngéd­ az amazon vadul védekezik, a phrygiai sipká­ ség . . . szinte szándékos fájó durva-ággal sza­ eltűntél a szemem e l ő l . . . De én mindent lát­ tam. ját leszorító diadém arany félholdjait döfi a kítja el ajkait az athéni ajkairól. És felkaczag: — Mit láttál?. . . Eh, ne felelj. Hallgass. Theseus nyakába. Lázad benne az amazon-gőg. — No, ugy-e hogy eleresztettél?! És most — — Jó. Hallgatok. Csak aztán te is szeress — Ereszsz! Nem, n e m ! . . . Theseus a ló nyakához dül, a sörényébe egy kicsit. Csak egy kicsit. Nos? Düh, fájdalom . . . ám hiába, erősebb minden kapaszkodik: Amastris macskaszerűen búvik karja alá s másnál az ő tikkadt-ajkaik önkéntelen vonzó­ — Mi lelt, királynőm? bomlott hajával a vért törülgeti le róla. dása. É? akárcsak nem is lennének idegenek, ez Antiopénak vér szökik az arczába : a veszélv — Nos? ajkak már is mint egymáshoz tartozók illesz­ elmúlt s ő most valami különös szégyennel Az athéni elnéz: kednek s mint elválni nem akarók forrnak egybe. érzi, hogy nem amazoni, hanem asszonyi fegy­ — Menjünk . . . Hol van Herakles? A két száj békül, » á r egymásé, a szemek azon­ verrel győzött . . . Dühvel löki mellbe az athénit: A hű Phorbas fedél: ban, melyek oly csókos közelből villannak — És most nesze, takarodj, pusztulj! — Itt uram, itt visz a hátán tiz ember vál­ egymásra még mindig függetlenek, még min­ Theseus megtántorodik, szava háborodott. lára való kincset . . . S itt előttünk a hajóink dig vínak, versengenek. Az athéni a támadó, — Én b á r g y ú . . . mi e z ? . . . Hát rászedtél?! egész ide a homokig siklanak a forduló dagály-

495

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

3 1 . SZÁM. 1917. 64. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

lyal elénk, hamar azonban, mert fordul a szél ós vele a lángok is majd ide néznek, sőt a fel­ legrongyokból a hold is mindjárt előgurul. Csakugyan áruló derengéssel már is világo­ sodni kezd; a nyelvelő vörös lángok hosszan, éhesen nyúlnak a falak fekete fogai közül a szökevények után s pár pillanat múlva a türelmetlen hold is lerázza magáról a fullasztó felhőczafatokat. Véresen, sárga arczczal tekint elő s bágyadt, beteg fénynyel világítja be az annyit taposott csalóka csatateret. Vádolóan mutat az aranyzsákokkal menekülő napfiakra. Néma vád, de nyomban szóra hangosodik ez a hátul már riadó, gyülekező lyd gyalogok s amazonok ajkain. Molpadia kiált: «ott vannak, ott futnak a rabló gyújtogatok s kis gázolás után mindjárt a hajóikhoz érnek, rajta, királynő, hol vagy? vezess hát, utánuk! még beérhetjük ő k e t . . . » De Antiope csak nem mozdul. Mela­ nippe lováról hozzá hajlik s aggódva néz rá. — Megsebesültél? — N e m . . . De te azért csak maradj velem. Int S Molpadia vágtat előre az amazon­ seregekkel. Eszeveszett vágtatás ez, melynél csak az előre lőtt amazonnyílak «kék zápora» sebe­ sebb, — sivítva villannak e kékércz-hegyek, de javarészt nem tesznek kárt, csak a hátakon czipelt aranyzsákokban állanak meg. Hamar, hamar, űzi ez intő jel a Theseus népét, — rohanva lábolnak be a torkolati deltarész bokáig érő vizébe. Sok száz ölnyire ringva úszó holmitól sűrű itt a sós víz habzó szine : sárga fövegek, szandálok, czifra női öltönyök s a máglya szétszórt hasábfái himbálódznak vegyest a megölt, vagy vizbefult szent leányok, megabyzok, udvariak és holdleányok tetemeinek ezrei­ vel. Jó részt a lyd és káriai gyalogság téves nyilainak az áldozatai... A hold fénye rémül­ ten kíváncsiskodik e ringó vizitemetó'ben ; szép meztelen kedeshotok fehér keble, fényes válla gömbölyödik elő a zizegve omló tajtékból, köztük pohos heréltek kopasz feje lökdösődik csontos papnők fakó pergament a r c z á v a l . . . A menekülők hanyatthomlok botlanak beléjük ; tapossák csakúgy a bűbájos Lammazani-t, mint a Hold Főleányának a kórótetemét, s nem tudják, legfeljebb káromkodva kiáltják : (átkozott álga!» midőn a halott Omphale buja vörös haja a víz alatt a lábuk "közé csava-

gerrel csak Theseus apjának, Poseidonnak, a lovai bírnak . . . Antiope Melanippével ós testőreivel ott hátul áll. Az élve maradtak rohanva bújnak elő s gyűlnek köréje mindenfelől; perczek alatt százak, ezerek karjai könyörögnek már hozzá, mint minden Asszonyországok természetes védő­ jéhez. Rongyolt díszben, sebesülten, jajveszé­ kelve érkeznek a külföldi fejedelmi s főpapi vendégek ; a lyd herczegnők a kengyelére borúi­ nak, a fenséges Ada sírva csókolja térdén a csillagos nadrágot. A királynő alig veszi észre, ő meredten, szinte ágaskodva ül lován s a tengerpartra figyel. Szava szórakozott. (Folytatása következik.)

TAVASZI FAGYOK. Tavaszi fagyok gyászos földje, Szívszomorító nézni rád ; A pusztulás jár itt süvöltve, S bimbóban vész el a virág. Gyümölcs a fákon meg nem érhet, Áldást nem ont a zöld vetés ; Sok itt a biztató igéret, De a beváltás oly kevés. BÁRÓ SZALAY I M R E , a Magyar Nemzeti Muzeum most elhunyt egykori igazgatója,

rodik . . . Tovább, tovább! Amastris iszonyodva kapaszkodik Theseusba : — A férjem . . . Agron tetemét csapja hozzám a hullám! Elém tolakodik, nem ereszt.. . Phorbas félrerúgja az alkalmatlankodót s vállra segíti a Nagy Istennő vizben heverő tört arany házikóját, — odább a zsákok alatt hegygyé dagadó Herakles még mindig nem elégeli a terhet s széles lendülettel kanyarítja a málhája tetejére az Omphale aranykagyló­ kocsiját. Magáról a Nagy Istennőről a hellének letépik ünnepi ruháját s a faszoborbábut a rohamban érkező amazonok elé vetik. Gúnyhahota . . . De aztán hamar be a csolnakokba s el rajtuk a kijebb álló hajók dagaeló vitorlái alá. Újabb kék villanás : nyílzápor, utána a tehetetlen amazonok átkozódása. Hja a ten­

Hajh, nékem is csak csalfa kép volt A dús mezőn rengő arany : A szép remény, mint pára, szétfolyt, S tarlót talált meddő nyaram. A perczczel tűnt a semmiségbe A sok, sok érzés, gondolat, Csupán csak egy kis töredéke, Mi, dalba öntve, megmaradt. Nem festi nap, sem bujdosó hold Az örök semmi tengerét; Testetlen árnyként rajta ott bolyg, Mind az, mi egykor bennem élt. Egész világ volt, s hogyha mégis Köddé enyészve oda van : Merüljön a kis töredék is Az örök éjbe nyomtalan. Vargha Gyula.

GYÖRGY ANGOL KIRÁLY SZEMLÉT TART EGY UJ TENGERALATTJÁRÓN. (A „The Graphic" rajza.)

496

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

3l. SZÁM. 1917. 64.

FOLYAM.

ruháját, mint a hogyan a fejedelmek nem jár­ nak folyton koronával a fejükön. De elérkezik néha a legnagyobb megigazoltat ások köteles-! Nagy egyoldalúság, sőt korlátoltság az, a ségének pillanata : a mindenek versenye minde­ mely a hatalomban csak elnyomó erőt lát, nekkel. A világ leghatalmasabb embere az tehát a hatalmat föltétlenül valami erkölcs­ orosz czár volt. És Romanov Miklós úgy len­ telenségnek és veszedelemnek, a hozzá való dült el a helyéből, mint egy pehely, a melyre ragaszkodást hiúságnak, önzésnek, zsarnoki haj­ ráfújtak. Legális hatalmas volt és igénye a landóságnak itéli. Mert mi a hatalom? Megadott jogában kétségtelen. Senki se mondhatta, hogy módja annak, hogy egy akarat, egy meggyő­ tőle ragadta el és senki se hivatkozhatott rá, ződés, egy fölfogás, egy izlés magát érvé­ hogy törvény szerint nála több jussa lenne nyesítse. Elemi, hogy mindenki, a ki magában hozzá. Hogy visszaélt volna azzal, a mivel az élet valami értékét érzi, vágyik a hatalomra. élnie teljes joga volt, ezzel még nem vádolták, A politikus, hogy elveit megvalósíthassa, a de hogy hatalma síkra szállani a sors ellen, tudós, hogy kikutatott igazságait jogához jut­ a melyet neki szántak, igenis lett volna, ez tassa, a kritikus, hogy annak, a minek a valódi­ kétségtelen. És nem vitázott. Hagyta pehely ságát fölismerte, az elismerést megszerezze. mótljára lefújni magát a trónjáról. Mindenki ki akarja élni a maga életét, be akarja Megnő:t-e vele az alakja, hogy így cseleke­ igazolni a maga rendeltetését és ehhez, a benne tlett? A lemondás hősének éreztük-e, a miért rejlő energia mérete szerint, de okvetetlenül a lemondásban a legnagyobbat és a legtelje­ hatalomra van szüksége. Az egyiknek egy sebbet tudta produkálni? Feje köré, a melyről pódiumra, a mely hallhatóvá teszi a szavát, a a jelentékenység glóriája hiányzott, odafesti-e másiknak egy trónusra vagy diktátori székre, gondolatunk a mártirság koszorúját?... Szó sincs a melyből az egész világ sorsába beavatkozhatik. róla. Saját magával a legharmónikusabbnak Minden becsvágy, minden nyugtalankodó aka­ éreztük, hogy így cselekedett és távozását rat nélkül születni nem bűn ugyan, de még LOVAG WILLERDING REZSŐ ALTÁBORNAGY, készséges elosonásnak onnan, a hol a lehető kevésbbé érdem. A legmerészebb vágyak tüzé­ a budapesti 32. gyaloghadosztály kiváló pararcsnoka, legkényelmetlenebbül érezte magát. Mert nem ben égni, a legnagyobbról ábrándozni és a ki vitéz csapataival Zborow előtt megállította az orosz volt tartalma a hatalom számára, a melynek offenzívát. legmagasabb felé törni viszont nem mindig köntösében a szinre ki kellett állania. hivatottság, de nagyon fölötte van annak, De ha ime nem feltétlenül érdem, dicsőség hogy okvetetlenül károsnak, veszedelmesnek föld alatt olyan helyeken, a hol senkinek eszébe vagy bitornak minősíttessék. se jut, hogy ilyen kincseket kutasson? Hány és lelki kiválóság a hatalomról való lemondás, Bizonyos megismerések ajánlatosnak ismer­ ezer Caruso fogja az eke szarvát vagy dolgozik ha ez a hatalom térje eleimé ben a legnagyobb tették el az emberiséggel, hogy legyenek szüle­ a gyárakban, hányat temettek a tömegsírokba, és jogában a legkétségtelenebb volt is a vilá­ tett hatalmasok a nagy közösségek sorsának a ki, ha fölfedezik, szebben tud dalolni, mint a gon ; -•- lehet-e föltétlenül ez erények ellenkezőjé­ intézésében, mint a hogyan a jogrend örököl­ világ legdrágább énekese? Hány analfabéta ben elitélni azokat, a kik másképpen vagy meg­ het ővé tette a hatalom sok elemen! urnát. van, a kit ha megtanítanak a betűvetésre, fordítva cselekesznek és meggörcsösödött ujjak­ A pénz is hatalom és ez a hatalom is a bölcsőjébe olyan verseket ír, a melyek ezer esztendeig kal markolják az eszközt, a melyek magasba törő tétetik mindazoknak, a kik gazdagnak születtek. élnek. A mi csodaszép népdalaink hány elő- akaratuk szerszámjának tartottak? A kik úgy De a hatalom megszervezése soha se volt melódiája zengő érczből való sírköve egy-egy érzik, mindent, az utolsót és még az utolsón túl olyan merev, hogy teljesen útját vágta volna nagy daltermőnek, a kinek nevét nem őrzi, is meg kell próbálnunk, nem a hatalomért, de azoknak, a kik messziről indultak el feléje és csak annyit mond el róla, hogy : fűit ? Volt. benne a hatalomban, mert a próbát csak vele a fejlődés szelleme az, hogy a hozzávezető És hány remeket tépett össze a küzdelme és csak általa tehetik és ha az eszköz kihullt utakat az alkalmasak számára folyton járha­ meddőségébe beleroskadt alkotója, mert a fó­ a kezükből, az eszményük is a mélységbe zuhant. tóbbakká tegye. A leggenerálisabb szabadság : rumra kijutni nem tudott? a szabad verseny elve itt is egyre teljesebben Bizonyára ezer meg ezer, mert igazolásul a A zsarnokság csak csontváza a hatalomnak, kiérvényesül. A birtokban levőnek a verseny tragikumra az ellenkezőben is van példa. félelmetes, de igazában már halott. Ám egy nyomásában igazolnia kell, hogy méltó az Láttunk sápadtan kitántorogni a színpadról mentséget a történelem a zsarnokok legnagyobb örökségére, különben kihull a kezéből és azé első hőstenort abban a pillanatban, a mikor az részétől se tagadhat meg. Mind azt hitte, hogy lesz, a ki több érvet tudott produkálni. a kötelesség szakadt rá, hogy — énekelnie kell. ő és2csak_ő_az, a ki boldoggá teheti a világot. Mennyi arany, gyémánt vagy szén hever a Az emberiség nem hordja állandóan valamennyi Szőttősi Zsiamond.

3 1 . gZAM. 1917. o 4 . éWOLtAM.

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

497

A L E G Ú J A B B A N M E G D I C S É R T OZMÁN CSAPATOK K E L E T - G A L I C Z I Á B A N : GÉPFEGYVEH-OSZTAG ÁLLÁSÁBAN

A KELETI LEGÚJABB NAGY HARCZOK SZÍNHELYÉRŐL. — Schmidt Nándor felvételei.

1. Megfigyelő. - 2. Vasúti block-ház a jamniczai vonalon állásainkban. - 3. Hőseink nyugvóhelye Jamniczánál. - 4. Egy honvéd sirja állásainkban Jamn.eza mellett.

A HATALOM.

498

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

A NYUGATI NAGY CSATÁK. Az entente 1916. évi nyári hadjáratának kudarcza óta szakadatlanul dolgoztak Anglia, Francziaország, Oroszország és Olaszország azok­ nak a hadműveleteknek előkészítésén, a me­ lyeknek a végleges döntést kellett volna meghoz­ niuk. Az entente nagy haditervének képe ma már tisztán állhat előttünk. Egységes had­ vezetésre törekedett az entente, a melynek az lett volna a hivatása, hogy harmonikussá tegye a hadműveleteket, az 1916. évi hadjárat tanul­ ságai alapján kiküszöbölje a tapasztalt hibákat és a frontok egymásra való kölcsönös hatását biztosítsa. Joffre marsallnak szánták azt a fel­ adatot, hogy az entente egységes nagy vezér­ karának az élére álljon és megvalósítsa az egy­ séges hadvezetést. Joffre missziójának előfu­ tárai voltak az Oroszországba küldött franczia és angol katonai küldöttségek és a Pétervárott februárban és márcziusban megtartott konferenczia. E tanácskozásról hivatalos kommüni­ két is adtak ki, a mely jelentette, hogy gyakor­ lati megoldást találtak a szövetségesek katonai, politikai, ipari, gazdasági és pénzügyi együttnrűködésének még szorosabbra való fűzéséhez. «A konferenczia — jelentette a hivatalos Pé­ tervári Távirati Ügynökség — arra is töreke­ dett, hogy a hadviselés vezetésében tökélete­ sebbé tegye az egységességet, orgánum szerve­ zésével megszilárdítsa ; czélszerű intézkedéseket rendelt el a szövetségesek erejének helyesebb megosztására, összeköttetésük javítására és erőiknek valamennyi segítő forrás igénybe vé­ telével való alapos kihasználására. A pétervári konferenczia hatásosan járult hozzá, hogy az ellenséget valamennyi arczvonalon körülzár­ hassuk és ezzel olyan föltételeket teremtsünk a harczra, a melyek a győzelem óráját közelebb hozzák.» A közös offenzívát márcziusra ter­ vezte az entente. A nagy terv általánosságban véve ez volt: az oroszoknak a kárpáti arczvo­ nalon kellett volna támadniok ; ezt árulták el a február 28-án és 24-én a Tat ár szorosnál inté­ zett rohamaik, a melyeknek czéljáról a német vezérkar egy közleménye úgy nyilatkozott, hogy itt akarták előkészíteni tavaszi és nyárihad­ műveleteiket, a Magyarország területére való ké­ sőbbi betörésére. Még jobban föllebbentette a fátyolt az oroszok terveiről a mesti canestii szakaszon rendezett előretörésük. A rohamok után nyilvánvaló volt az orosz haditerv konczepcziója : kárpáti frontunk felgöngyölítésére, a Máramarossziget—Besztercze-vonal elérésére törekedtek ; e nagy támadás megindítása pedig lehetővé tette volna számukra, hogy a román fronton is offenzívát indítsanak és a román síkságot visszafoglalják. Minthogy a Mára­ marossziget—Besztercze-vonal egyúttal az Er­ dély elleni támadás kulcsa is, a nagy konczepczió egészen világosan állhat előttünk. Természetes, hogy1 a nagyszabású orosz offenzíva jelentéke­ nyen megkönnyítette volna a többi hadszintéren való entente operácziókat; a számítás nyilván az volt, hogy a központi hatalmak stratégiai tartalékait az orosz haderő szívja magához. A Maczedon-fronton Sarrail márcziusban meg­ hiúsult tervei árulták el a czélt. Az entente azt remélte, hogy a nisi kerületben lázadást ren­ dezhet : a szerbek visszavonulásakor elásott fegyvereket, ágyúkat és a hozzájuk való municziót néhány visszaszivárgott komitácsi újra fölásta és az otthon maradt lakosság között osztotta szét. E komitácsi szervezettel remélte az entente elérhetni, hogy elvághatja a nisi vasútvonalat és hogy ezzel egyidejűleg Sarrail nagy offenzívája áttörheti a német-bolgár fron­ tot. Az offenzíva gyorsan összeomlott, a ter­ vezett lázadást hamarosan elnyomták ; a fellengős, szinte ábrándszerü czél, hogy Sarrail a nisi fölkelőkkel egyesüljön, szappanbuborékszerűen szétpattant. Az olaszok kijelölt feladatát a tizedik Isonzó - csata demonstrálta : Cadornának a Trieszt és Laibach felé való áttörésre kellett volna törekednie.

1917 április 9-én kezdődött meg az entente nagy offenzívája a nyugati harcztéreh, a mely­ nek, mint azt Haig tábornagy méga tél folyamán hangoztatta, az volt a kitűzött czélja, hogy több­ szörösen áttörje a német frontot és a német had­ seregeket megsemmisítő vereségben részesítse.

AZ ARRASI CSATÁK DELI SZÁRNYA.

És április végére, nyolcz hatalmas nekirohanás gyors lezajlása után Clemenceauból, Franczia­ ország ragyogó tehetségű publiczisztájából még kitör a keserűség, a mely az egész franczia köz­ vélemény érzését fejezi k i : «Mindenki tudja, hogy az utolsó napokban történt támadások csupán végső jelenetei voltak egy sokkal na­ gyobb offenzívának, a melynek előkészületeit Hindenburg annak idején visszavonulási manő­ vereivel fölborította. Szükséges volt-e, hogy — tekintettel az ellenség üldözésének lehetetlen voltára — fejjel rohanjunk a falnak? Hinden­ burg visszavonulása csaknem teljesen meghiúsí­ totta a franczia terveket.» Szükséges v o l t - e ? . . . — veti föl a kérdést Clemenceau. Az entente-hadvezetőségek szá­ mara a helyzet a lehető legkritikusabb volt. Hindenburg stratégiai visszavonulása, több had­ osztályának szabaddá válása, a német haderő stratégiai tartalékainak a nyugati fronton való jelenléte mind azzal fenyegettek, hogy a németek kezdhetnek offenzívát. A tengeralattjáró háború­ val kapcsolatban egészen logikusnak látszha­ tott az a föltevés, hogy Hindenburg az inicziativa elragadására törekszik és azt a czélt tűzi maga elé, hogy egy nagy nekilendüléssel mozgó­ háborút provokáljon, megszakítsa az angol és franczia haderők egymással való összekötteté­ sét és az angol harczvonal északi szárnyát a tengerparton hátrább szorítsa, hogy a német tengeralattjárók számára új bázisokat teremt­ sen. Az angolok talán nem is ok nélkül riadoz­ hattak Calais fenyegetésének lehetőségétől, a mi egyet jelentett volna azzal, hogy a Manchecsatornán való közlekedés biztossága fölborul és így a tengeralattjáró háború kiszámíthatatlan jelentőségű lökést kap. Bármilyenek is voltak az eshetőségek, — hiszen mindezeknek a problémáknak meg­ vitatására most még nem áll elegendő adat rendelkezésre — bizonyos, hogy az angolok a csaknem teljesen meghiúsult nagy offenzivá-

AZ ARRASI FRONT.

31. SZÁM. 1917. 64. ÉVFOLYAM.

ból meg akarták menteni azt, a mi menthető és egyúttal az inicziativa elragadására törekedtek. Április 9-én kezdték meg nagystílű offenzivájukat az arrasi fronton ; az arrasi csata Vezette be az entente tavaszi offenzíváját. Az eredeti tervek szerint az angolokkal egyidejűleg a francziáknak is meg kellett volna kezdeniük rohamtámadásaikat ; az együttes offenzíva meszszire irányuló végczélja nyilván az volt, hogy a francziá-angol haderők, — a melyek, mint tér­ képünk illusztrálj a — St.- Quentin előtt kapcsoló dtak egybe, Maubeuge vidékén egyesüljenek és folytassák előny omulásukat Namur — Lüttich irányában. A mivel Joffre oly sokszor biztatta Francziaországot, most Haignak és Nivellenek kellett volna végrehajtani : a német hadakat visszaűzni a Bajnáig. Az arrasi offenzívát Hindenburg és Ludendorff fölkészülve várták. A német haderő a Siegfried-állásokban fogadta az ellenséget. A né­ met védelmi taktika gyökerestül megváltozott ; a Siegfried-állások titka : hogy elvetette az egy vonalhoz kötött merev védelmi rendszert, e he­ lyett egy olyan védelmi zónát épített, a mely több kilométeres mélységű terepet fog össze egységes poziczióvá. A védelmi zóna berendezése valósággal várszerű, földalatti alagutak kötik össze az egyes állásrészeket és így lehetővé te­ szik a tartalékoknak, hogy az ellenség tüzétől védetten vonuljanak föl a harczra, ott, a hol jelenlétükre szükség van. Ez a védelmi zóna, a mely minden talpalattnyi területen meg van erősítve, lehetővé teszi az ellenség főlökése elől való kitérést, fölöslegessé teszi egyes területsavók mindvégig való védelmezését, a mi pedig az egy vonal elvére alapított defenzívánál el­ kerülhetetlen volt, mert hiszem ha az ellenség ott, a kritikus ponton be tudott volna törni, urává válhatott volna az egész pozicziónak. Mindez az 1917. évi tavaszi csatákban Hinden­ burg és Ludendorff új defenzív berendezkedése folytán feleslegessé vált ; a Siegfried-állások konstrukcziója azonban lehetővé tette, hogy a csata állandóan félig mozgó jellegűvé valljon, az ellenséget elvonja tüzérségének oltalma alól és a nyílt terepen való ütközetre kényszerítse, Az egy vonalhoz kötött merev védekezési rend­ szer idején egy-egy offenzíva leküzdése hetekig tartott ; az új defenzív berendezkedés folytán napok alatt dőlt el egy-egy áttörési csata sorsa, így vált lehetővé, hogy az ötször megismé­ telt arrasi csatát csodálatosan rövid idő alatt nyerték meg a németek, így vált lehetővé, hogy a francziák háromszoros offenzíváját megállí­ tották. Az első arrasi csata kilencz napig tartó páratlanul nagyarányú tüzérségi előkészítéssel indult meg. A német főbb pozicziók rommá lövé­ sében már résztvettek az új tipusú amerikai ágyúk is ; a 20 kilométeres fő támadási fronton négyezernél több angol ágyú ontotta a vas­ esőt. A gyalogsági támadás 20 kilométeres fron­ ton indult meg. Addigra már minden készen­ létben állott az angol front mögött is. Haig külön üldöző hadsereget szervezett, a melynek a front áttörése után a német haderőket szét kellett volna szórnia, hogy így a front felgön­ gyölítése is megvalósuljon. Az első megrohanás impozáns erejű volt : az angolok helyenként öt kilométer mélyen is benyomták a német frontot. Az első csatanap rettenetes küzdelmét Ludendorff napijelentése néhány plasztikus szó­ ban rögzítette m e g : «az angoloknak kemény harcz után sikerült az Arrastól kiágazó utaknál a német állásokba benyomulniok, de áttömiök nem sikerült. Két német hadosztály, a túlerővel szemben való szívós ellenállásban tetemes vesz­ teségeket szenvedett.» Az első arrasi csatában az angolok nagyon tekintélyes hadizsákmányra tettek szert ; 14,000 német foglyot ejtettek, 194 ágyút, 94 futóárok mozsarat 1250 gépfegy­ vert zsákmányoltak. Ezek a számadatok eléggé illusztrálják, hogy a németek az első csata során tagadhatatlanul nagy veszteségeket szenvedtek ; a csata első napjaiban a helyzet módfölött kritikus volt. Ha az áttörés mégsem sikerült, ez a német csapatok nagy harczi fölényének kö­ szönhető. Hadd illusztrálja néhány számadat, milyen óriási romboló munkát végeztek a német pozicziókban az angol ágyúk. KehWay, az angol munieziós minisztérium parlamentijülamtitkára közölte az angol alsóházban, hogy a brit offenzíva első hetében 15 czentiméteres és ennél nagyobb kaliberű gránátokból kétszer annyit használtak föl, r mint a Somme-offenziva elsŐ

31 szia. 1917. 64. ÉVFOLYAM.

hetében. A Somme-csata volt addig a háború legnagyobb erőfeszítése, — most, 1917-ben, önmagukat is kétszeresen multák fölül az an­ golok! És, — hogy képet lehessen alkotni az arrasi csata óriási arányairól — hadd jegyezzük ide mindjárt Kellawaynek azt a másik adatát, hogy az arrasi offenzíva második hetében az angolok hat és félezer annyi gránátot lőttek el, mint a Somme-csata második hetében. Mégis, minden erőfeszítés hasztalan volt; a végczélt nem tudták elérni az angolok. Négynapos óriási viaskodás után az angolok kénytelenek voltak harczi szünetet tartani; az első nagy offenzíva meghiúsult. A térnyerést, a melyet elértek, térképünk világosan szemlélteti. Két angol had­ sereg küzdött ezen a harczi területen: Sinclair Horné és Allemby tábornokok seregei. Nivellenek, a franczia főparancsnoknak tulaj­ donképen már akkor kellett volna megkezdenie az offenzívát, mikor Haig indult el a német állások ostromára és meghódítására. A franczia offenzíva azonban késett ; utóbb derült ki, hogy miért : rosszul készítették elő az offenzíva szervezetét, úgy, hogy a meghatározott idő­ pontra nem állott minden készenlétben. Ezért azután a tüzérségi előkészítés megkezdését el kellett halasztani. Tíznapos óriási arányú tűz­ előkészítés után azonban április 16-án hajnal­ ban Nivelle kiadta a parancsot. Ennyi volt az egész : (/.Tisztek, altisztek, katonák! ütött az óra /» És április 16-án délben Ludendorff, a német nagyvezérkar első főszállásmestere már jelenti is : «Az Aisne mellett a nagy háborúnak és a világtörténelemnek egyik legnagyob csatája folyik.» Negyven kilométeres fronton indult meg iszonyú erőknek mélyen tagozott gyalogsági támadása. A mint Ludendorff napi jelentésében írta ; a harcz nem egy vonalért folyt, hanem egy egész, mélyen tagozott erődítési zónáért; a harcz czélja pedig: az ellenséget súlyos, véres veszteségei árán gyöngíteni, a saját eleven erőket pedig még hadiszer elvesztése árán is kímélni. Másnap, április 17-ikére — szintén megkésetten — meg­ indult a nagy csata a champagnei arczvonalon is, 20 kilométeres fronton. Ebben a harczban, a melynek Micheler tábornok volt a csoport pa­ rancsnoka, harmincz franczia hadosztály vett részt, a melyeket a Somme-csata befejezése után képeztek ki az áttörési támadásra és a remélt üldözési menetelésekre. A nagy offenzíva hato­ dik napján azonban Ludendorff már j elentheti: «Francziaország reményei nem valósultak meg.» Térképünk — német hivatalos adatok nyomán — világosan szemlélteti, mi volt Nivelle generaliszszimus haditerve. Berry au Bacnál egy franczia hadtestnek kellett volna áttörnie és még ugyan­ aznap Prouvais— Proviseut vonalát elérni, a Courcynál álló hadtest azt a parancsot kapta, hogy Bermericourt — Aumenancourt vonalát el­ érje, ezután pedig kelet felé forduljon. A Brimontnál álló hadosztálynak délre kellett volna csatlakoznia az Aumenancourt-t elért hadtest­ hez, míg a Champagneban a Prunay—Prosnesvonalon kellett volna kierőszakolni az áttörést, végül pedig a német front megingatása után a craonnei szárnyon álló haderők kaptak parancsot a föltevés szerint már amúgy is meglazított né­ met haderők áttörésére. Ilyenformán tehát a franczia haditerv sikere esetén a Brimont és Prosnes között álló német ezredek bekerítése teljessé vált volna és Nivelle üldöző hadserege megkezdhette volna munkáját. A terv nagy­ szabású volt, de — mint a német hadvezetőség kritikája megjegyezte — nagy hibája volt: ha a remények nem teljesednek be mindenütt egy­ formán, összeomlik. A támadási front összesen 60 kilométer volt, a főhadműveletek azonban tulajdonképen csak 80 kilométer szélességben játszódtak le ; ezekre a hadműveletekre össz­ pontosított Nivelle 80 hadosztályt. Térképünk világosan szemlélteti: ott, a hol a francziák­ nak át kellett volna törniök, még minimá­ lis eredményt sem értek el. Az első Aisne— Champagne-csatában csak a craonnei szakaszon és a champagnei arczvonalon szorították hát­ rább a németeket, 80 kilométernyi szélességben és a legnagyobb mélységben öt kilométernyire ; a champagnei támadási front szárnyain és a craonnei szakaszon azonban a franczia térnye­ rés alig tesz ki egy kilométert. A francziák zsákmánya természetesen jelentékeny volt és 20,000 foglyot ejtettek, 175 ágyút, 119 lövész­ árokmozsarat és 412 gépfegyvert vettek el a németektől.

499

VASÁRNAPI ÚJSÁG. Mire Nivelle offenzívája eldőlt, Haigmegkezdte a második arrasi csatát. Az együttműködést újra nem tudták az entente-seregek biztosítani. Áp­ rilis 22-én kezdődött a második arrasi csata ; hatnapos tüzérségi előkészítés előzte meg. A gya­ logsági támadások azonban ezúttal harmincz kilométeres fronton indultak meg. Az angolokra azonban meglepetést v á r t : a németek az első csata után észrevétlenül kiürítették a Lenstől Boeuxig terjedő frontrészietet, a mely nyugat felé türemlett be és így alkalmat adhatott volna az ellenségnek oldalozó támadásra. Ez a máso­ dik csata már csak három napig tartott ; a főlökést ezúttal a Scarpetól délre akarták végre­ hajtani az angolok, Haig tábornagy ide csopor­ tosította át üldüző hadseregét. Hogy milyen messzemenő czéljai voltak az angol hadvezető­ ségnek, bizonyítja a lovasság harczbavetése; újra a német front áttörését és üldözését re­ mélték elérhetni az angolok. A második csatát azonban a németek már teljes készültséggel fo­ gadták ; a csata második napján ellentámadásra mentek át, hamarosan érezhetővé vált a stra­ tégiai tartalékok közbelépése. Az angolok még minimálisnak nevezhető térnyerést sem tudtak produkálni. Haig azonban nem nyugodott belé a döntésbe : április 28-án új rohamra indult. Újra harmincz kilométeres fronton ke dte meg a gyalogsági támadásokat. Egyetlen nap alatt újra eldőlt a csata ; Anglia megint vereséget szenvedett. A német állások előtt az angol holt­ testek dombjai hevertek. Az entente azonban mindenáron döntést akart provokálni: április 80-án Nivelle indult új offenzivára. Végre meg tudták volna teremteni az angol-franczia hadseregek az együttműködést, tragikumuk azonban ezúttal az volt, hogy a hatalmas angol roham egyetlen nap alatt por­ lódott szét és így a hadműveletek megint szét­ tagolódtak. Tizenegy kilométeres fronton indul­ tak rohamra a Champagneban a francziák, Prosnes és Auberive között, támadásuk azon­ ban egyetlen nap alatt megtört. Május 2-án, négy napi szünet után az angolok újra összeszedelőzködtek az arrasi csatatéren. Ez a rohamuk is balul ütött k i : estére a néme­ tek tökéletesen visszavertek minden támadást ; Haignek újra szünetet kellett tartania, annak ellenére, hogy óriási, 300,000 főből álló had­ sereget összpontosított. Hat borzalmas erejű roham zajlott le ezen a csatanapon ; az angolok minduntalan visszavonták meggyöngült had­ osztályaikat és új divíziókat vetettek harczba. A német tüzérség grandiózus módon dolgozott ; tűzhatása olyan páratlan volt, hogy az angol tömegek e tűzhullámokon nem tudtak keresztül­ törni. Ludendorff hadijelentése nüszkén jegyezte föl erről a napról: a német gyalogság tartalékok bevonása nélkül harczolt. Az angolok térnyerése minimális volt: az Orcheville és Oppy közötti keskeny szakaszon és Cherisy szakaszán tudtak előbbrehatolni, a Fresnoynál kidolgozott éket

azonban a németek egy ellentámadása újra visszanyomta. Május 4-én a francziák kezdtek új csatát. Ez a csata csak előfutára volt a másnap megindí­ tott nagy offenzívának. Május 4-én a francziák négy hadosztálylyal újra megkísérelték az Aisne és Brimont között, hogy az április 16-iki csatá­ ban kitűzött czéljukat elérjék ; csak néhány száz méternyi, a térképen föl sem tüntethető mélységben tudtak előrehatolni, Prosnestől északra szintén meghiúsult több franczia had­ osztály áttörési kísérlete ; Craonnenál ellenben sikerült a Mont d'Hivert elfoglalniuk. Ennek a részletsikernek a kimélyítésére törekedtek másnap, a mikor 200,000 főnyi hadsereg indult rohamra a Chemin des Dames ellen. Ez az út, a mely két magaslati szegély között húzódik, azon a vonalon fekszik, Craonnetól kiindulva, a hol a franczia offenzíva szélességét térképünk megjelöli. Május 5-én az Orillette-patak és Craonna között 85 kilométeres fronton támad­ ták meg a német állásokat a francziák. A Chemin des Dames északi szegélyéig előre tudtak ugyan hatolni, itt azonban megállították őket a német tartalékok. Az áttörés újra meghiúsult. A nyugati harcztéren megindított tavaszi entente-offenziva utolsó hullámzása az ötödik arrasi csata volt, a mely május 11-én indult meg és május 12-én fejeződött be. Hivatalos német adatok az entente vesztesé­ gét e csatákban 400,000 főre becsülik ; föl kell azonban jegyezni, hogy egy angol haditudósító szerint egyedül Anglia szenvedett több, mint 400,000 főnyi veszteséget. Az április 16-iki Aisne-csatában a francziák — semleges adatok szerint — 160,000 emberüket vesztették el. Mit értek el: térképeink illusztrálják. Sovány eredmény. Entente-adatok szerint a közös offenzíva során az angolok és francziák 52,000 foglyot ejtettek, 446 ágyút és 1000 gépfegyvert zsákmányoltak. Mindenesetre nagyon tekin­ télyes szám ; kétségtelen, hogy az óriási küz­ delem a német hadsereget is kemény próbára tette. Ugyancsak entente-adatok szerint a néme­ tek 85 hadosztályból álló stratégiai tartalékuk javarészét kénytelenek voltak igénybe venni; ez az adat azonban némileg túlzottnak mond­ ható. A mi pedig a fogolyszámokat s a zsákmányt illeti: figyelembe kell venni, hogy a tavaszi offenzíva során az angolok 44 hadosztályt, ezek közül 12-őt másodízben vetettek harczba, a mi 700,000 embernek felel meg, a francziák pedig 400,000 főnyi haderőt zúdítottak a német állások ellen: 53 hadosztályt. Mire elérkezett a nyár : Francziaország hadügyminisztere kény­ telen volt kijelenteni, hogy Francziaország nem kezd több offenzívát az amerikai segítség meg­ érkezéséig, — az elvérzésnek kell-e frappánsabb dokumentuma? A «vérivó Nivelle» — a hogy a volt generalisszimuszt a franczia katonák el­ nevezték — már nem főparancsnoka többé_a franczia seregeknek. _ Jákó János. *•

A FRANCZIA TÁMADÁSOK TÉRKÉPE.

500

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

AZ UZ MEDENCZE A KELETI KÁRPÁTOK ROMÁNIAI OLDALÁN.

31. SZÍM. 1917. 64. ÉVFOLYAM.

3 1 . 8ZAM. 1917. t>4. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

TÖRÖK SÁTORTÁBOR A GALICZIAI FRONTON.

TÖRÖK KATONA-ZENÉSZEK PRÓBÁJA BARAKKJUKBAN. FUTÓÁRKOK KÉSZÍTÉSE A DNYESZTER MELLETT.

A Z ORBOSZ-BOMÁN H A B C Z T É B E Ő L . — Barán«ki E. Lásíló rajai.

A L E G Ú J A B B OBOSZ HABOZOK S Z I N T B B É B Ő L . — Zédor írtra* raj*.

501

31. 8ZÍJI. 1917. 64. ÉVFOLYAM.

502

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

31. s z í n . 1917.

64. ÉVFOLYAM.

503

VASÁENAPI ÚJSÁG.

elsők egyike, a kinek a deficzit nyilvánosságra hozatalától félnie kell, mert sokkal szorosabb érdekeltsége van a nagy bankokkal, semhogy egy általános pénzügyi tönk ne érné őt is. Talán — és ez a remény megszilárdítja erő­ met az eljövendő harcára, — szabadon bocsát tégedet, mikor már nem lesz szüksége örökösre. Levelezésünk jobban meg lesz nehezítve, mint valaha, A marquis politikai állásfoglalá­ sával szemben való nyílt ellenségeskedésemnek meg lesz a hatása azon a keskeny területen, a mely Montbéliardt Montjoietól elválasztja s ez annál inkább fokozni fogja irántam való ha­ ragját. Át tudod velem együtt érezni, szerelmem, hogy ez. az ellenségeskedés belsőleg felszabadít engem? Jöjjön : a mi jönni akar, mi egyesülve maradunk, még ha elérhetetlennek látszunk is egymásra nézve. Elnémulni tudni a nélkül, hogy elvesztenó'k egymást, ez a szerelem próba­ köve. Gróf Chevreuse Guy Delphinehez. Saint-Cloud, 1786 szeptember 3. Hogy Ön is el tudott minket hagyni, legszebb Delphine! Mert ezúttal ez annyi, hogy elhagyott minket! A királyné, a ki az utolsó audiencziakor valóban királyilag viselte magát, rámosolygott Önre, mikor jött, saját kezével akasztotta nya­ kába a lánczot az arczképével, a mely annak a bizonyítására való volt, hogy a marquis maga­ tartásával nem azonosítják az önét, a távozás­ kor azt suttogta : ((viszontlátásra!» — és fel­ zokogva vetette magát Lamballe karjaiba, mi­ kor az ajtó bezárult Ön mögött. Ön aztán a királyi gyermekekhez ment. Csakhamar kijött a dauphin lassan, elgondol­ kozva felséges anyjához ; sötét szemei kérdőleg pillantottak ki keskeny arczocskájából, hozzá­ emelte kicsiny, sápadt kezét, «Azt hiszem, —

(Középen Pálffy gróf, Musulin

mondotta fejcsóválva, — Montjoie marquisnő sírt.» Szükség volt annyi könnyre, bájos barátnőm? Nem ez volt az alkalmas pillanat, hogy — itt maradjon, mialatt a marquis távozik? Mikor egy évvel ezelőtt gyermeke születésének híre eljutott hozzánk, mikor aztán a marquis apai büszkeséggel eltelve beszélt fiáról és örököséről, előttem mindjárt tökéletesen nyilvánvaló volt, hogy Ön nem tett egyebet, mint a kötelességét. De most már fel van mentve alóla. Jöjjön vissza,

NYARALÓ BUDAPESTI GYEREKEK A SVÁJCZI EINSIEDELNBEN. báróné, az osztrák-magyar követ neje, Einemné, s a zászló mellett Tallián báróné, a magyar gyermekcsapat vezetője.)

A MARQUISNŐ SZERELMES LEVELEL Irta B R A U N

SÜKRI BEY, TÖRÖK KÖZOKTATÁSI MINISZTER BUDAPESTEN. (Ebéd után a Duna-palota szállóban.)

LILY,

(Folytatás.)

Montbéliard Frigyes-Jenő herczeg Delphinehez. Paris, 1786 augusztus 2. Azt kérded, engedj-e a St.-Oloudba való meg­ hívásnak. Szerelmem, a felelet már benne van, ha kérded. Ne hazudjunk egymásnak kiméletességből; ez volna a kezdete a szellemi elvá­ lásnak. Szerelmünkre ránehezedik az örömtelen­ ség, titkos találkozásainkon a bűntudat jegye. Utazzál nyugodtan, szegény kedvesem, talán tőlem távol könnyebben lélekzel. Ma reggel egy verset láttam Paris falaira kiszögezve, a melyben boldognak mondják a birkákat, melyeknek pásztora kerítést csinál köréjük, hogy a rókák és farkasok ne ijeszt­ gethessék őket. De hátha a farkasok maguk csinálták a kerítést, hogy nyugodtabban meg­ ehessék a birkákat s ne kelljen félniök a szem­ füles pásztortól, az őrző kutyáktól? A vers pointeje ez :^Mik vagytok t i ? . . . Szegény párisiak. Nekem úgy tűnik, mintha mi ketten is ezek közé tartoznánk. Guibert gróf Delphinehez. Paris, 1786 augusztus 20. Drága Marquisnő! Csak most tudtam meg, hogy Parist fölcserélte-St.-Clouddal. Eossz ómen! mondanám, ha bárki másról volna szó, nem önről. Mert a ki ma az udvart keresi, holott nem kell neki, az az ő pártjához tartozik. Nyilván más képet fog most kapni a király normandiai utazásáról, mint a milyet én fes­ tettem ö n n e k : fehérruhás leánykák, meg­ hatottságtól síró parasztok, éljenző tömegek, férfiak és nők, a kik boldogok voltak, ha az uralkodó ruhájának szegélyét megcsókolhatták. Így látja minden fejedelem az alattvalóit, még akkor is, ha már mindegyiknek ott volna titok­

ban a tőr a köpenyében, hogy mellébe döfjék. A koronának és az egyháznak, ha minden fényüket kifejtik, egyforma igéző hatalma van. A misztikus varázs, a mely őket körülveszi, még a hitetlenekre is hat. Azoknak az ezredeknek is, a melyeket a király megszemlélt, csak szép egyenruháit látta, H °gy ugyanannak a népnek a tagjai vannak bennük, a mely őt gúnydalokkal üldözi minden korcsmában és mindenen okoskodik, a mi a kormánytól ered, hogy a helyzetükkel és Francziaország helyzetével való elégedetlenség ép úgy elragadta a tiszteket, mint a közlegényeket, és a hadsereg, a melyet kevéssel ezelőtt még attól kellett félteni, hogy nem lesz harczképes az ellenség előtt, mivel a vezetői túlsókat mulatnak, most annak a veszélynek van kitéve, hogy szembeszáll a hadurával, — mindezt nem látja meg egy király sem. Brestben, — a mint olvasom — emlékszobrot akarnak XVI. Lajosnak állítani, — még a nagy király idejében is az utókorra hagyták az ilyet; talán most azért olyan sürgős, mert az utókor esetleg elfelejtheti?! Calonne úr úgy fogja neki beadni, mint alattvalói hűségének jelét, holott pedig csak némely czímekre sóvár polgár szer­ vi litása. Okosságától és királyhűségétől azt remélném, hogy Mária Antoinettenél aláássa a Polignacok befolyását, ha nem volnék arról meggyőződve, hogy az ő népszerűsége a Eohan-pör és SaintCloud megvásárlása óta — egy millió egy új kastélyért, holott Paris népe az általános drá­ gaság miatt nem ehetik húst! — véglet el­ veszett, St, Géneviéve templomában a minap új portált avattak fel, melyet a királyné adomá­ nyozott ; olyan pompás, hogy az Úristent, ha házának legjobb helyét akarnák neki kijelölni, az ajtó elé kellene ültetni. A nép körülállta és a' leggonoszabb élczeket csinálta rá : «Az osztrák t ő k£fut ajárdéloz nekünk, mi majd hálából UQVEiitEín k i v e r j ü k rajta. fftití itsícij, a ki a jtknetrél véletlenül jelen volt és sietett jegyzőkönyvecskéjében

megörökíteni, nagyon sajnálta, hogy oly hamar nélkülöznie kell Önnek a társaságát, Szalonjá­ ban új passzió uralkodik, mindenki egymással vetekedve igyekszik egy történetet kitalálni ugyanazon témáról: a szerelmi tébolyról* ö maga mindenkit felülmúlt «A senarti erdő bolondja)) czímű elbeszélésével. Mivel legközelebb előadást kell tartanom a királynak a hadsereg reformjának a haladásá­ ról, remélem, még látni fogom St. Cloudban. Nincs ott számomra semmi más személyes vonzóerő. Még a becsvágyam sem tudja, med­ dig megy dicsőségszámba a kielégítése. Montbéliard Frigyes-Jenő herczeg Delphinehez. Paris, 1786 augusztus 27. Szerelmem. A meglepő hír a rendek összehí­ vásáról, a melyet közölsz velem, arra kényszerít, hogy vidékre utazzam. Mivel a rendek össze­ gyűlésétől rengeteg sok függ, minden erőmet meg kell feszítenem, hogy az én környékemen befolyással legyek a hangulatra, közlésedet ter­ mészetesen nem használtam fel, de azt hiszem, mégis hamarabb fog nyilvánosságra jutni, sem­ mint Calonne úr kívánná, ö rá nézve a rendek gyűlése a szalmaszál, a melybe a fuldokló ka­ paszkodik, mert az adójavaslatok, melyeket in­ dítványoz s a melyektől te könnyen fellobbanó lelkesedésedben a világ üdvösségét várod, nem egyebek, mint édes ostya, a melyben J1 rancziaországnak, e nagy gyermeknek a deficzit keserű orvosságát beadják. Mindazáltal üdvözlöm a dolgoknak ezt a fejleményét, világosságot fog hozni és ez — még ha borzasztó volna is — jobb, mint az örökös homály állapota. Hogy a marquis minden erejéből ellene sze­ gült és még a királyi kegy elvesztésétől sem riadt vissza, az tökéletesen érthető. Az ő szemé­ ben a hivatkozás valamely testületre, még ha az ő osztályának testülete is, engedmény a közvélemény számára ; az ő szemében a refor­ mok s mindenekelőtt a nemesség adómentessé­ gének a megszüntetése fegyverletétel a harma­ dik rend előtt. Azt is hiszem azonban, hogy ő az

legszebb marquisnő, mielőtt a szakadék közöt­ tünk áthidalhatatlanná válik. Jelszavam marad: (életem a királyé, szívem a hölgyeké*, legyen könyörületes és ne adjon arra okot, hogy a második mondat harczba kerüljön az elsővel. Guibert gróf Delphinehez. Paris, 1786 szeptember 4. Tisztelt Marquisnő Asszonyom. A Montjoiecsalád menekülésszerű sietséggel hagyta el Pa­ rist. Pedig olyan érdekes volna önnel az utóbbi idő jelentőségteljes eseményeiről beszélgetni. Calonne urat a szükség olyan lépésre kény­ szerítette, a mely bizonyos körülmények között az alkotmányos fejlődés kezdete lehet, — persze nem ó' vele, hanem ő ellene. Neckerék körében csak az a súlyos aggodalom uralkodik, hogy ő, a kit csak pillanatnyi gondok hajtanak és pillanatnyi sikerek kápráztatnak, elég botor lehet arra, hogy olyan módon leplezze le a pénzügyi helyzetet, a mely csak arra való, hogy aláássa a kormány tekintélyét. Necker, — ezt bizalmasan közlöm önnel, a kivel szemben annak idején annyira tartózkodás nélkül be­ széltem az akkori miniszter ellen, — négyszem közt közölte velem, hogy teljes tudatában annak, a mit tesz, az 1784-iki számadásban elleplezte a valóságot s most ebben az irány­ ban a legkomolyabb aggodalmai vannak. Tud valami pontosabbat erről? Talán még lehetséges volna, ha idején meg lehetne szerezni a szükséges értesüléseket, kö­ vetkezményeikben veszedelmes eseményeket fel­ tartóztatni, írjon nekem, kérem, legközelebbi terveiről is. Frobergben marad a rendek gyű­ léséig? A szolgálat valószinüleg Elszászba visz és nem mulasztanám el, kezet csókolni Francziaország legszebb asszonyának. Gaillard Lucien Delphinehez.

BRUSZ1L0V TÁBORNOK ( x ) AZ UJ OROSZ FŐPARANCSNOK ÉS GURKOV TÁBORNOK ( X x ) , A DÉLNYUGATI OROSZ SEREG PARANCSNOKA. — A párisi „L'Illuxtration" rajza.

Paris, 1786 október 11. Tisztelt Marquisné Asszonyom, örömmel tel­ jesítem kívánságát s csak azt sajnálom, hogy oly könnyen teljesíthető. Mindig tudni fogja a czímemet, ha még oly gyakran változik is. A tollam, a melyről nem kisebb ember, mint Lenoir rendőrkapitány megállapította, hogy tinta helyett méreggel ír, a rendek gyűlése alatt arra fog kényszeríteni, hogy homályban maradjak. Még elvtársaim közül is kevesen ér­ tik elragadtatásomat a legközelebbi év ese­ ménye által nyújtott kilátások miatt. A rendek, melyek a naiv népet még mindig el tudják kápráztatni föllépésük fényével és magaviseletük ügyes formájával, most az egész világ előtt kénytelenek lesznek a legvakabbaknak is bepillantást engedni belsejükbe. Fel fog­ ják ismerni önzésüket, a mely még jó cselekede­ teiken is uralkodik. Jótéteményeik ópium a népnek ; a királyhfiségük eszköz arra, hogy a leggazdagabb föl­ deket biztosítsa nekik, a büszkeségük belső ürességüknek az álarcza.

504

VASÁENAPI ÚJSÁG.

A GYŐZELMESEN VISSZAFOGLALT TARNOPOL. — Leipziger Presse Büro fölvétele.

31. SZÁM. 1917. 64. ÉVFOLYAM.

télybői a régi, elhagyott várba, akkor világos­ ságot látsz az ablakok mögött nyugtalanul felvillanni és eltűnni. Egy ilyen éjszakán hozzá­ hajtott a részvétteljes szíved és némán a keze­ det nyújtottad neki. Hogy haragudhatnék ezért rád, te egyetle­ nem. Csak ne felejtsd el, hogy egy másik ember még részvétre méltóbb. A rendek gyűlésének tagjai már teljes szám­ ban megérkeztek. A párisiak, a kiknek számára zárt ajtók mögött megy végbe a játék, úgy vi­ selkednek, mint a gyermekek a Paprika Jancsiszinház függönyei előtt. Mintha mindenki rá­ érne, mert mindenki az utczán van. Az emberek tréfálnak és nevetgélnek, de a vidámság, a mely mint könnyű légáramlat fodrozza a víz felszínét, nem felejteti el, hogy egy vihar egé­ szen iszapos mélyéig felkorbácsolhatja sötét hullámait. Mikor Calonne úr betegsége köztudomású lett és azt a hírt terjesztették, hogy vért köp, a lapok viczczelői azt kérdezték : a maga vérét-e, vagy a nemzetét? Mikor először volt szabad a házat elhagynia, a következő falragaszt találta saját ajtaján : «A pénzügyminiszter színészei elő fogják adni «A fölösleges óvatosság)) és «Csalóka remények* czímű darabokat. A súgó szerepét ő maga vállalta*. A versaillesi színház­ ban a királyné jelenlétében előadták Paésiello «Theodor» czímű operáját. Mikor a czímszereplő, egy elhagyott király, panaszolta fájdalmait, a földszintről egy hang azt kiáltotta: «Hívja össze a rendeket!» Harsogó nevetés és végtelen bravo-kiáltozás szakította félbe az előadást. Megpróbálták letartóztatni a zavarcsinálókat, de a királyné tiltakozott ellene ; a közönség azonban csak gyöngeségnek fogta fel a jóságát, mint kegyeiért való esenkedést és hangos fütytyök kisérték elsiető kocsiját.

Csak a nők közt vannak kivételek. Életem tól, a melyet a marquis okoz, mikor a kicsikét legszebb és legkeserűbb tapasztalatából tudom : babusgatja. És én?! És a lehetőség, hogy el­ van egy, a ki egyesíti magában a nemesség min­ mulaszthatjuk a kellő pillanatot, hogy egészen den erényét és jótulajdonságait, ép úgy, a mint egymáséi legyünk? Fontold meg szíveddel, szerelmem, a szíved­ tudok egy másik nőt, a kinek lelke a nyílt csatorna volt, a mely fölvette magába a harma­ del, a mely igazában az asszonyoknak a feje. dik rend minden bűnét. Ez az anyám volt. Meg fogja érteni, Marquisnő asszonyom, hogy Montbéliard Frigyes-Jenő herczeg Delphinehez. létem legforróbb vágya, hogy tőle mennél job­ Paris, 1786 február 16. A ki a lapokban vagy épen az izgatott viták­ ban eltávozzam? Hogy ezért ön az a csillag, Szerelmem, hogy téged nem tudlak itt, az ban megkísérli védeni a reformokat, a melyek­ a mely felé kinyújtom görbe testemet? A jövő gyermekeinek nem szabad tűrni, elég kínszenvedés, hogy egyedül jársz Froberg- nek tartalmáról sok mindenféle jutott köztudo­ hogy olyan anyjuk legyen, mint az enyém. Ez ben, komor gondolatok között, az még jobban másra, az legtöbbnyire a legerősebb ellentéttel megsebzi szívemet. Úgy érzem, mintha leveled találkozik. «Nem alamizsna kell nekünk, hanem a forradalom legfőbb czélja. papirosán rajta volna a kezed, forrón a homlo­ jogok», kiáltotta Gaillard néhány nap előtt a kodtól, a melyre az imént szorítva volt, mintha kormány egy ilyen titkos emisszáriusának. «Az Montbéliard Frigyes-Jenő herczeg Delphinehez. minden szón egy hosszú sóhajtás csüggne. És ember szabadnak született és mindenütt lánMontbéliard, 1786 október 20. mégis egyetlen egy gondolat elég volna, hogy czokban hever. A reformok nem egyebek, mint Egyetlenem. Végre gyöngéd üdvözlet biztos fölegyenesítsen ; hogy sorsunk csupán az aka­ új eszközök, hogy alávessék a hatalmasoknak. úton. Mennyire köszönöm neked, te édes, mind­ ratodtól függ. Ha el akarsz válni a férfitól, a Mi elvetjük a reformokat. Követeljük a nép azokat a szeretetteljes, vágyakozó czédulákat, ki kihasználja a jóságot, kíméletet, előkelősé­ szuverenitásának elismerését, nem pedig éhsé­ a melyeket küldtél nekem. A szívemen hordom get, hogy ez alatt a lepel alatt annál jobban günk csillapítását morzsákkal, a melyek a gaz­ őket ; meg tudnának védeni ellenséges döfések kínozhasson, akkor meg is teheted. Valóban, dagok asztaláról lehullanak. ellen, a hogy szerelmed is érzéketlenné tesz min­ eléggé megháláltad már kegyetlen jótéteményeit. A rendek külsőleg nyugodtak, de annál izVedd gyermekünket a karodba és jer hozzám ; gatottabbak belül. Más nemesség ez, mint a den személyes szenvedés ellen. A mit fiacskánkról írsz, az a legmélyebben a ki e tetted miatt elitéi minket, annak az Íté­ versaillesi, a mely itt kimutatja magát a párisiak boldoggá tesz ; hogy erős, az képessé fogja tenni, lete nem ér fel hozzánk. csudálkozó tekintetei előtt : nagynevű emberek hogy daczoljon a jövő viharaival. A mint téged Azt mondod, úgylátszik,, balsejtelmek za­ foltosán, sok pap munkától kérges kézzel. a gyermek emel túl a jelen kínján, — «ha őt varják a marquis álmát ; órák hosszat hallod Mielőtt ezt a levelet megkapnád, össze fognak látom, téged látlak», mondod, — úgy segít az éjszakában föl-alá járni s mikor, a mint ülni. Egy épen most. megjelent röpirat még rajtam a munka. újabban szokása, időnkint átmegy az új kas­ fokozza az izgalmat. Czíme : «A porosz király A vidéki kisnemesség között érezni az új szellem lehelletét. Épen az a körülmény, hogy elszegényedett, teszi képessé modern eszmék felfogására. Annál könnyebben fogja elejteni az adóprivilégiumokat, ha a másik oldalon azt látja, hogy a pénzemberek, a «papirban gazdagok» új adóknak vettetnek alá. A nagy föld­ birtokosokkal máskép áll a dolog. Montjoie marquisnak köztük van a legnagyobb pártja és ha a karcsú aggastyán sas-profiljával és hosszú, kék eres kezének nyugodt mozdulatával a gyü­ lekezet elé áll, hogy harczba vigye a tradiczió egész tiszteletreméltó fegyverzetét, a mi új, kipróbálatlan, csupasz fegyvereink ellen, akkor már eleve nyert játéka van. Visszautasít minden érdekközösséget a harmadik renddel, a legenergikusabban a parvenükkel valót, — «azért, hogy úri kastélyainkat bitorolják, azt hiszik, egy sorban állunk velük. Gazdaggá lehet az ember, de előkelővé születni kell.» Még az elle­ nem való harczban sem hagyja el külső nyu­ galma ; csak én hallom hangjának élesebb tó­ nusát és csak én látom az engesztelhetetlen gyűlölet felvillanását a szemében. De még csak az előőrsi csatározásoknál tartunk ; a hadjárat Parisban kezdődik. Egyetlenegy hamis hangot hozott be, szerel­ mes asszonyom, utolsó leveled szerelmi szavaid tiszta akkordjába. A rendek gyűlése alatt a gyermek kedvéért, a kinek a párisi levegő nem tesz jót, Frobergben akarsz maradni, sőt még BRZEZANY, MELYET MOST FOGLALTAK VISSZA CSAPATAINK. (Háttérben a Zlota-Lipa.) örülsz, hogy : egyedül maradhatsz vele s megsza­ badulsz a mindennapi, órák hosszat tartó kín­ Leipziger Presse Büro fölvétele.

31. BZlM. 1917. 64. ÉVFOLYAM. utolsó gondolatai* és egyebek közt a következő mondatok vannak benne, a melyek ma reggel nagy betűkkel rikítottak az utczasarkokon: «Nemzetek, a melyek kölcsönvett pénzzel folytatnak háborút, sohasem fognak békében élni; a szomszédokkal való háború után követ­ kezik a háború a pénzkölcsönzőkkel; a nép sohase jut nyugalomra. A végén csak a csőd kivezető útja van és ez elkerülhetetlen. (Folytatása következik.)

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

VASABNAPI Ú J S Á G . és polihisztornak hagyatékából közöl sok igen ér­ dekes adalékot múlt századbeli irodalmunkhoz. Bodrogi Lajos Shakespeare első tetrologiájáiól ér­ tekezik, Dékány István a történelmi kultúra esz­ méiről Nietsehe korában. A szépirodalmi részben három kis észt novellát olvashatunk Bán Aladár fordításában, eredeti verset Hegedűs Istvántól, műfordításokat finnből Sonikulit6\, a Szemle rovat a konstantinápolyi magyar tudományos intézetet ismerteti, az Értesítő rovat több magyar könyvet ismertet. A Budapesti Szemlét Voinovich Géza szerkeszti s a Franklin-Társulat adja ki, előfize­ tési ára egész évre 24 korona, félévre 12 korona. Egyes szám ára 2 korona. A «Jó Pajtás*, Benedek Elek képes gyermeklapja augusztus 5-iki számába Endrődi Sándor írt verset, Cholnoky László elbeszélést, Lakatos László érdekes czikket, Szlrokay Kálmán, ismeretterjesztő közle­ ményt a víz körutazásáról, Fábiánné Biczó Ilona szép képet rajzolt, Zsoldos László kaczagta<ó mesét mond el. Tarka mese, a rejtvények, szer­ kesztői üzenetek, egészítik ki a szám gazdag tar­ talmát. A J6 Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki, előfizetési ára egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, negyedévre 8 korona, egyes szám ára 24 fillér. Mutatványszámot kívánatra küld a kiadóhivatal, IV. ker. Egyetem-utcza 4.

Molnár Ferencz új könyvei. Molnár Ferenczet már jó ideje annyira leköti a szirház 8 némi részben a publiczisztika, hogy elbeszélő művésze­ tét csak igen ritkán élvezhetjük. Sajnálnunk kell ezt első sorban a magunk szempontjából, de az íróéból is, mert olyan eszmében, ötletben, meg­ figyelésben gazdag Írónak, mint Molnár, mégis csak a novella és regény az, a miben egészen, fentartások és megalkuvások nélkül kiadhatja magát. Specziálisan Molnár pedig a novella for­ májának annyira mestere, mint kevesen a mai európai irodalmakban s így hallgatása súlyos «elmaradt haszon»-teherrel jár irodalmunkra nézve. Most rövid időközben megjelent két könyve közül is csak az egyik novellás könyv, Az óriás és A HÁBORÚ NAPJAI. egyéb elbeszélések czímű s ebben is csupa régebben, ezelőtt 8—10 évvel írt novellái vannak : egy hoszJúlius 26. A tengerpart és a Lys között vál­ szabb, a melyet az író kis regénynek nevez és négy rövid tárcza-novella. Egyik sem reprezen­ tozatlan hevességgel folyik tovább a tüzérségi tatív dolga az írónak, de mkdegyik magán viseli harcz, a mely sokszor pergőtüzzé fokozódott és írója kivá'óságát. Molnárt sohasem hagyja cser­ éjszaka is csak kevéssé hagyott alább, virradat­ ben legnagyobb ereje, az előadás brilliáns művé­ kor pedig újból a legnagyobb erőre kapott. Az szete, a mely a legkisebb dolgot is érdekessé, angol földerítő előretörések tovább folytak, de frissé, erőtől duzzadóvá tudja tenni, látszatra a eredményt nem értek el. Kitűnő tüzelőkészítés után legegyszerűbb eszközökkel, épen abban érve el a este vesztfáliai ezredek részei az Aillestől délre legnagyobb hatást, hogy egyáltalán nem venni lévő franezía állásokat 1800 méter szélességben és észre az apparátust, a hatásra törekvő szándékos­ 400 méter mélységben rohammal elfoglalták. Ke­ ságot, szóval mindazt, a mi a mű mögött van. leten hadosztályaink harezok közben elfoglalták A modern irodalomban egyre gyakoribb jelenség, a Tarnopoltól északkeletre, valamint a Gniecznahogy a kész mű körül nem takarják el az állvá­ szakaszon egészen a trembovla—husjatyni ország­ nyokat, a melyek segítségével felépült s ezért az útig fekvő magaslatokat. Tovább délnyugatra el­ egész bizonyos nem-kész benyomást tesz s az áll­ foglaltuk Buczaczot, Tlumaczot, Ottynit és Deványok nehézkes rendszere eltakarja az épületet. latynt. A Dnyesztertől északra gyakorolt nyomás Molnár ebben a tekintetben is példaadó lehetne, következtében az orosz kárpáti arczvonal immár a ő mindent eltakarít az olvasó elől, a mi nem tar­ Tatár-hágótól délre is megingott. Az ellenség itt tozik magára a műre s ez is egyik fontos ténye­ Csernovicz irányában vonul vissza. zője rendkívüli hatásának. A szuggesztió, a mely Július 27. A Chemin des Dameson Aillestől délre minden hatásnak alapja, biztosabban áll elő, ha és Hurtebise majornál, valamint Nyugat-Champagészrevétlen, ha az iró nem árulja el szuggeráló neban a Mont Hauteon a íraneziák veszteségteljes szándékát. Molnár irása tele van belső izgalom­ sikertelen ellentámadásokat intéztek. A foglyok mal, az élet tapasztalatai miatt minduntalan meg­ száma és a zsákmány nagyon megnőtt. Az aillesi újuló belső megrendüléssel, de az írónak ez az szakaszban több mint 1450 ember, azonkívül 16 gép­ izgatott lelki állapota nem közvetlenül nyilvánul, puska és 70 gyorstöltő fegyver került a németek hanem bele van rejtve a történet vonalaiba, az kezére. Keleten elkeseredett tusában, a melynél alakok rajzába, a szituácziókba s nem magyarázás, Vilmos német császár is jelen volt a harezmezőn, hanem akaratlan átáramlás utján közlődik az erőteljes támadással kibővítettük Tarnopolnál a olvasóval. — Molnár másik könyve Ismerősök czím Szeret keleti partján nemrég elfoglalt hídfőt. To­ alatt egy sereg tárcza-czikket ad abból a fajtájából vább délre az oroszok makacs ellentállása daczára, a hírlapi czikkeknek, a melyek pontosan a határon a kik minden tekintet nélkül ezreket és ezreket vannak a publiczisztika és a tulajdonképeni szép­ sűrű tömegben hajszoltak megsemmisítő tüzünkbe, irodalom között. Molnár igen éles szemmel és triss kivívtuk az átkelést a Gniecznán és a Szeréten kritikai szellemmel figyeli a mai társadalom s a Trembovlától egészen Szkomoroszóig. A Dnyeszter­ specziálisan budapesti társadalom dolgait, kicsi­ től mindkét oldalt gyorsan nyomulunk előre. Kolonyeket és nagyobbakat egyaránt, az emberek élet­ meát bajor és osztrák-magyar csapatok elfoglal­ módjának, viselkedésének, ízlésének és erkölcsének ták. Az Erdős-Kárpátok északkeleti részében had­ visszásságait erős szatirikus iióniájának szolgál­ testeink sarkában vannak a Pruth felé hátráló el­ tatja ki, komolyabb dolgokon elgondolkozik s lenségnek. A kézdivásárhelyi medenczétől keletre energikus, erős dialektikával fejti ki álláspontját, a emelkedő hegyekben új harezok támadtak. Az el­ mely rendszerint a józanész álláspontja is. Ezek­ lenségnek átengedtük a Soveja-völgyet egészen a ben a czikkekben, a melyek előadása néha egészen Putna felső folyásáig. • szépirodalmi, Molnár mint kritikus nyilvánul, a Július 28. A tüzérségek harczi tevékenysége a mai városi élet kritikusa, a kiben egyaránt meg­ flandriai harczvonalon rövid megszakítástól elte­ vannak a kritikus főkellékei: a megértés, a szó­ kintve, nem csökkenő erővel folyt tovább. Széles kimondás, a megfigyelés s az argumentáczió ereje. arczvonalon ismét igen heves pergőtűz indult meg. Mint igazi fia Budapestnek, nyomatékkal és sze­ Tarnopoltól keletre és délkeletre további tért nyer­ retettel küzd szülővárosa mellett a rofszicdulat, tünk. A megvert orosz hadseregek a Dnyeszter közöny, a szeretetlenség és értetlenség ellen, a mindkét oldalán az országutak és vasutak pusz­ mik miatt fővárosunk fejlődése annyira hátrama­ tító rombolása közben folytatják visszavonulásu­ radást szenved, a mit helyesen vezet vissza arra kat. Hadtesteink üldözés közben átlépték Jagielaz alap-okra, hogy nálunk a nagyvárosi élet még nieza—Horodenka—Zablatow vonalát. Az éjszaki teljesen új, nyers é3 tradicziótlan, az emberek szárny csapatai Kolomea alatt a Pruth-mólyedéstúlnyomó részének morális és lelki gyökerei vala­ hez közelednek. A Seletin-Fundul Moldovi ország­ hol az elhagyott faluban vannak még s ezért lel­ úttól nyugatra az Erdős-Kárpátokban német és kük még nem forrott össze a fővárossal. Molnár osztrák-magyar csapatok az ott még helytálló el­ világosan látja és energikusan bírálja fővárosi éle­ lenségtől elragadtak néhány magaslati állást. A tünk hibáit, de ragaszkodóan szereti magát a vá­ Putna felső folyásánál a déli szárny erői az ellen­ rost, a melynek hű és megértő fia. — Mind a két ség túlerejének nyomása elől a Bereczki-hegység könyv a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg, keleti lejtőire vonultak vissza. áruk 5—5 korona. Július 29. Flandriában tegnap a tüzérségi csata A «Budapesti Szemle* augusztusi számában első kora reggeltől késő éjjelig szakadatlanul tombolt. helyen Márki Sándor czikk-sorozatának első köz­ A tüzérség erőkifejtése a tömegtűznek ebben a leménye áll. Az 1849iki Oszlrák-orosz szövetségháborúban legmagasabb fokát érte el. A csatatér felbontásáról. A czikk a közelmúltnak egy ránk több helyén a felderítő előretöréseket helyi elke­ nézvo is rendkívül fontos diplomácziai epizódját seredett gyalogsági harezok váltották fel. Kelettej ti ki részlet esi n. Jánosi Béla Brassai Samunak Galicziában Husyatin két oldalán az oroszok a a művészi hatás okairól szóló gondolatait fejtegeti határ mögé vonultak vissza. Hadtesteink elérték kritikailag. Berde Mária Gáspár Jánosnak, az a Zbruczot. Más hadtestek közelednek ahhoz a 1892-ben elhunyt kiváló magyar pedagógusnak helyhez, a hol az északi Szeret a Dnyeszterbe

torkollik. A Dnyeszter és a Pruth között, Horoden kától délkeletre, orosz utó védek szembaszállottak velünk. Erőteljes támadással áttörtük állá­ saikat. Az üldözés a Dnyeszter mindkét partján tovább folyik. A Czeromos-völgyben elfoglaltuk Kutyt. A hegységben hadosztályaink a Schipoth— Moldova—Sulitoza vonalon át harczolva nyomul­ nak az ellenség után. A felső Putna mentén teg­ napelőtt megkezdett mozdulatokat tovább foly­ tattuk. Július 30. A flandriai harczvonalon az ellenség tüzérségének harczi tevékenysége tegnap egészen délig csekély maradt, mert megbénította a néme­ tek tartós elhárító védekezése, a mely az éjszakán keresztül is fokozódott. Csak délben lett a tüz ismét erősebb, a nélkül azonban, hegy az előző í apók Iüzenek erejét és kiterjedtségét elérte volna. Orosz erők tartják a magaslatokat keletre a Zbrucz folyótól, a mely folyót hadosztályaink heves el­ lenállás daczára több ponton átléptek és Skálától délre is elértek. A Dnyeszter északi partján Korolovkán túl tért nyertünk. A Dnyeszter és a Pruth között az ellenség ismét elkeseredett véde­ kezést fejtett ki, azonban Zalesczykitől délnyu­ gatra támadásunkkal tovább szorítottuk visíza. A Czeremos mentén az ellenség a keleti part magaslatain védekezik. Támadásunk Zalucza és Vyznicz között előrehalad. A Szucsava-völgyben csapataink Seletyn irányában nyomulnak előre. A Moldova felső völgyétől keletre is harczolva előre jutottunk. Július 31. Flandriában a tüzérségi harcz ismét a legnagyobb hevességre fokozódott é3 a legerő­ sebb pergőtüzbe ment át. Ezután az Ysertől a Lysig széles arczvonalon erős ellenséges támadások következtek. Ezzel megkezdődött a flandriai gya­ logsági csata. Galicziábanés Bukovinában az előre­ törő támadási kedv újabb sikereket hozott. A Zbrucz határfolyót a Husiatyntól északra fekvő vidéktől egészen a Skálától délre levő vidékig 50 kilométer szélességben, a legelkeseredettebb ellenállás daczára, német és osztrák-magyar had­ osztályok sok helyütt átlépték. A török csapatok is ismét tanúságot tettek régi "vitézségükről. A mint július elején rendíthetetlen kitartással daczoltak az oroszok tömegtámadásaival, aztán pedig gyors győzelmi rohamban az ellenséget a ZlotaLipától az északi Szerethig visszavetették, a hol állást foglalt. Ugyanúgy foglalták ol tegnap a ma­ kacsul védelmezett állásokat a Zbrucz menti Niwránál. A Dnyeszter és a Pruth között a szövet­ séges csapatok Csernovitz irányában harezok kö­ zött elfog'alták a Worinczanka és Sniatyn helysé­ geket. Német vadászok erőteljes rohammal áttör­ ték az orosz ulóvédállásokat Wiznítznél. Az ellen­ ség ennek következtében kénytelen volt a Czere­ mos-vonalat kiüríteni és kelet felé vonult vissza. Az Erdős-Kárpátokban a déli Szereth felső folyá­ sánál is, valamint a Moldava és Szuczava mind­ két partján támadásunkkal kelet felé tért nyer­ tünk. Ezeknek a sikereknek hatása alatt az oroszok a Mesticanesti-szakaszon feladták elülső állásaikat. A Bereczki-hegysógben az ellenség folytatta tá­ madásait. Augusztus 1. A Casinu-völgytől északra heves ellenséges támadások omlottak össze a 82. sz. székely gyalog-ezred bevált ellenállásán. A három ország szögletének vidékén csapataink meglepőleg nyomultak előre s kivetették az oroszokat állásaikból. Déli Bukovinában Kimpolung felé nyomulunk előre. Csernovitztól délnyugatra és északnyugatra megtört az oroszok újabb ellen­ állása, az* oroszok hátrálnak. A Zbrucz tor­ kolatának szögletében további előhaladást tet­ tünk. A nyugati hareztéren Flandriában meg­ kezdődött a nagy csata: egyike a leghatalmasabbaknak a ma sikerrel biztatóan bezáruló harmadik háborús év harczai között. Olyan tömegekkel, a melyekkel eddig a háború egyik pontján sem, még Keleten Brussilov által sem, támadtak tegnap az angolok és velük egye­ temben a francziák 25 kilométernyi széles arcz­ vonalon Nordchoote és Warneton között. Nagy czélt tűztek maguk elé: megsemmisítő csapást akartak mérni a búvárhajó veszedelemre, mely a flandriai tengerpart felől aláássa Anglia tengeri uralmát. Szorosan fölzárkózott hadosztályok tömör támadó hullámai követték egymást. Számos pánczélos motorkocsi és lovaskötelékek avatkoztak a harczba. Rettenetes erővel nyomult az ellenség 40 napos tüzérségi harcz után, a mely július 81-én kora reggel pergőtüzzé fokozódott a németek védő­ zónájába. Néhány szakaszon keresztülrontott a tölcséiállásokban fekvő német vonalakon és egyes pontokon átmenetileg jelentékeny tért nyert. A német tartalékok féktelen ellentámadásokkal ve­ tették magukat az ellenségre és naphosszat tartó elkeseredett közeiharezokban ismét kivetették csatazónáikból vagy pedig a legelői levő aknamezőre szorították vissza. Yperntől északra és északke­ letre mélyebb az a tölcsérmező, a mely az ellen­ ség birtokában maradt. Itt Bixschootét nem bír­ ták a németek soká tartani. Az este széles arcz

506

3 1 . SZÁM. 1917. 6 4 . ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPÍ ÜJSÁG.

vonalon Neumeber felől előretörő támadások nem hoztak a z ellenségre nézve kedvező fordulatot; uj'onnan tagozott harczvonalunk előtt meghiúsul­ tak. A német csapatok a semmiféle áldozattól vissza n e m riadó ellenség nagy és véres vesztesé­ geit jelentik. A Chemin des Dameson a francziák Fillaintól délre ismét teljesen megtartott német állások elleni négyszeri hiábavaló támadásban me­ rítették ki erejüket. Tovább keletre a harczedzett 18. vesztfáliai hadosztály JBmét jelentékeny vereséget okozott az ellenségnek. Rövid pusztító tűzelőkészítés után gyors megrohanással ragadták a németek el a francziáktól a La Bovelle-major­ tól délre emelkedő fensikon bonyolult árokrend­ szerüket. Több mint 1500 fogoly jutott kezére. Csak este kezdődtek a z ellenség ellentámadásai, a melyeket a z elért vonalakban visszavertek. A Maas nyugati partján vitéz bajor zász!óaljak újra el­ foglalták a Malancourt—Esnes közti országút mind­ két oldalán kevéssel ezelőtt elvesztett állást. Több mint 2 kilométer szélességben s 200 méter mély­ ségben vetették vissza ott a francziákat. ötszáz­ nál több foglyot szállítottak b e .

törvényhatóságának tagja, az érszentkiralyi re­ formátus egyházközség főgondnoka, életének oö-iK évében, Érszentkirályon. - Csikcsomortanyi és altorjai MIKB ISTVÁN, járási szolgabíró, Szilagyvárme^ye tőrvényhatósági bizottságának tagja, 64 é v w korában, Szilágysomlyón. - N A G Y Ó S Z I Í ERENCZ dr. székesfővárosi I I . kerületi I. kereske­ delmi iskola tanára, czimzetes igazgató, Budapes­ ten. - Kiss JÁNOS, nyugalmazott uradalmi tiszt­ tartó, 72 éves korában, Budapesten. — Idősb DRESZLER

GELLERT,

Csatatéren. Ez bizony minden irodalmi érték nél. kuli vers. Busongás. Az ilyen novellisztikus lirizálas csak akkor ér valamit,' ha jelentékeny egyéniség nyilvánul benne, vagy Urai erő vagy eszmei mélység. Ebben a kézirat, ban mindebből nir.es stmmi A kard. Sajnálatunkra nem közölhetjük, mert van benne igaz magyar érzés, de mm elég a költői művészet

zelőfőtiszt, 58 éves korában. - DEZSŐ A M U R , székesiővárosi gazdasági fölügyelő, 46 éves korá­ ban, Budapesten. — CsócsÁN JENŐ, rendőrtanacsos, 55 éves korábüh, Budapesten. SERÉNYI OTTÓNÉ, giófué, szül. Hiirrach Lepoldina grófnő, Serényi Ottó morvaországi tarto­ mányi főnök felesége 45 éves korában, Brünnben. Serényi Ottó gróf a család morvaországi ágának tagja s unokabátyja Serényi Béla gróf kereskedelemügyi

A Franklin-Társulat kiadásai: Kultúra é s T u d o m á n y új k ö t e t e

3068. szánra feladvány Feigl Miklóstól, Be'os.

G e r é b József:

SÖTÉT.

A római kultúra legjelentősebb vonásai

miniszternek. — SZÖLGYÉMY FERENOZNÉ, SZ. gazeni

Ellinger Berta, Szölgyény Ferencznek, a Ferencz József-nevelőintézet kormányzójának felesége, életé­ nek 53-ik évében, Budapesten. — ÖZV..VISY IMRENH, szül. Gábos Irma, néhai Visy Imrének, a Józsefváros országgyűlési képviselőjének, a «Nemzet» egykori fele!Ő3 szerkesztőjének és a Hírlapiról nyugdíjin­ Elhunytak a közelebbi napokban : Báró SZALAY tézet egyik megalapítójának özvegye, 65 éves ko­ IMRE, a Nemzeti Múzeumnak több mint két é v ­ rában. Kiterjedt rokonság gyászolja, köztük vejei: tizeden át volt nagyérdemű igazgatója, a Vöslau Magyar Elek újságiró és Lakatos Artúr festőmű­ melletti Gainfarnban, 71 éves korában meghalt. vész. — ö z v . KOVÁTS GUSZTÁVNÉ, Divald Mária, Atyja az 1877-ben elhunyt Szalay Ágoston udvari 69 éves korában, Budapesten. — Özv. F E J É R V I R Y tanácsos, ítélőtáblai tanácselnök, az ismert törté­ IMRÉNÉ, szül. Mészöly Ida, 88 éves korában, Alsónet búvár és régiséggyűjtő volt. Felesége Trefort daboson. — KAMERMAYER MANCZIKA, 14 éves ko­ Mariska, Trefort Ágoston néhai kultuszminiszter réban, Budapesten. leánya volt, a kivel 1891-ben bekövetkezett ha­ láláig a legboldogabb családi életet élte. Egyetlen t. előfizetőinket, hogy tekintettel a Értesítjük fia, Gábor, posta- 63 távirótanácsos a kereske­ papir s egyéb nyomdai anyagok árának és a delemügyi minisztériumban, ennek felesége Bermunkabéreknek rendkívüli emelkedésére, lapunk zeviczy Edit, Berzeviczy Albert leánya; gyerme­ előfizetési árát a most július 1-től kezdődő fél­ keik László és Dénes, a kik közül az első, királyi évre kénytelenek voltunk évi 2 4 koronában álla­ kegy alapján, a Szalay-Berzeviczy bárói egyesí­ pítani meg. tett nevet viseli, leánya Livia, Ugrón Gábor belügyminiszter felesége. Holttestét Budapestre , Előfizetési föltételeink: hozták, s a Nemzeti Muzeúm előcsarnokából he­ lyezték örök nyugalomra. — FARKAS IONÁCZ, A (Vasárnapi Ujság» negyedévre 6 korona, fél­ nyugalmazott kegyesrendi tanár és áldozó pap évre 12 korona. 71 éves korában, szerzetesi életének 50-ik évében, A *Vasárnapi UJság* a «7ílágkróniká»-val negyed­ Szegeden. — D u s LÁSZLÓ, Nagyvárad város nyu­ évre 7 korona, félévre 14 korona. galmazott főügyésze, a Katolikus Kör világi el­ nöke, 77 éves korában, Nagyváradon. — Sághi Az előfizetések a «Vasárnapi Újság) kiadóhiva­ és felpeczi HORVÁTH M I H Í L Y , 78 éves korában, talába, Budapesten, Egyetem-ntcza 4. szám kül­ Budapesten. — KAIZLER LISZLÓ, Szilágymegye dendők.

A kövér nö élete kínlódás!

Uj könyvek

SAKKJÁTÉK.

I I I . kerületi előljárósági ke­

507

VASÁRNAPI UJSÁG.

31. SZAM. 1917. 64. ÉVFOLYAM.

Szerkesztői üzenetek.

Kigúnyolják, kikaczajtják, örökös tréfa tárgya ! Minden ember utánafordul, nem tud öltözködni, vendéglőben, kávéházban két széket kínálnak neki. Egvnzerü élet­ módját nem zavaró kúra segítségével igen Hasznalat előtt. rövid időn belül karcsúvá lesz a legkövé­ rebb nö vagy férfi. Csak 1 doboz Maigrirt használjon és meglepi környezetét. — Egv kúrához való doboz M A I O R I R ára K 6 — . Készíti Palmier G. m. b. H. Berlin. Főraktár: Ttirök József gyógyszertára, Budapest, Király-uteza Iá.

Országos Hansiegykölcsönzó Intézet Budapest, IV. ker., Sütő-ntcza 2. szám, félemelet. (Deák-tér mellett.) Hangjegy kölcsönzőnk felöleli a komoly ós könnyebb zenefajokat, melyek az újdonságokkal folyton kiegészíttetnek.

Á r a k ö t v e 2 k o r o n a 8 0 fillér.

Előfizetés: 3 hóra 1 5 - K, 6 hóra 28 — K, 12 hóra 52— K.

HALÁLOZÁSOK.

Az előfizetés beérkeztével megküldjük kimerítő jegyzékünket. Biztosíték 10 E, mely az előfizetés megszűnésekor visszaadatik.

O l c s ó Könyvtár b

o

d

e

1

g

h

,, Folyton Újdonságok.

Alapította Gyulai Pál, szerkeszti Heinrich Gusztáv 1867—1869.

VLLAGOS.

Világos indul és a negyedik lépésre mattot ad.

Tolsztoj L e ó :

Szergij atya

KÉPTALÁNY.

AZ AERO

Fordította T r ó c s á i i y i Z o l t á n . Ára

A repüléssel és léghajózással foglalkozó egyedüli magyar hivatalos folyóirat,

9 0 fillér.

M i n d e n számában é r d e k e s és eredeti f é n y k é p f e l v é t e l e k e t k ö ­ z ö l . A léghajózás e s e m é n y e i r ő l , fejlődéséről é s czéljairól kitűnő é s k ö n n y e n é r t h e t ő népszerű # czikkeket tartalmaz.

A Magyar Jogászegylet Könyvkiadó Vállalata VHI. évfolyam. (1917.) I. kötet

Almási Antal dr.:

A
A háború hatása a magánjogra

Felelős szerkesztő: Hoitsy Pál Bterhentótlgt iroda: Budapest, I V , Vármegye-utcia 11 Lapkiadó tulajdonos Franklin-Társulat IV., Egyetem-utón 4.

S f i f f t , SsftflBSSÍSJKfeS ,

=@&

i >©

K ü l ö n ö s e n figyelemre méltók a l é g h a j ó z á s é s repülés hadi alkalmazásáról irott k ö z l e m é ­ n y e i , valamint az ifjúság s z á ­ mára külön fenntartott kisrepülő­ * g é p (modell) rovata.

Mutatványszámokat a kiadóhivatal szívesen küld Budapest, I . ker., R e t e k - u t c z s 4 6 . s r .

Ára 7 korona.

Hűvösvölgyi Park-szanatorium Fog-Krém

r

klimatikus, physikalia és diétás g-yógryintézet. Budapest, I., Hldegkutl-ut 78. Villamos megálló. Telefon 145-90. Ajánlatos bel- és Idegbetegeknek, Üdülőknek. Hizókura. Szobák, ugy mint eddig, az egész nyári évadra bérelhetők. Egátz éven át nyitva. Egész éven át nyitva.

Sarg, W i e n .

T a n á c s a d ó r o k k a n t tisztek s z á m á r a

MOLNÁR FERENOZ

írták többen

ALAPÍTVA 1914.

ÚJ KÖNYVE:

Gyászesetben

Haltenberger Vilmos

ruhák soron kivül

kelme f ó és g Smosó^S

Előszóval ellátta J a n k o v i c b B é l a d r .

Ára 3 korona.

festetnek feketére. Nagyvárad. Postafiók.

AZ ÓRIÁS

Postai megbizások gyorsan és pontosan eszközöltetnek.

Fdászsportot üzőK j ••••»•••••••••••••••••••••••

ES EGYÉB

• •

ELBESZÉLÉSEK Apa 5

A FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA.

| ÍOO tojás 2 korona •zab. Siloform használatival évekig is friss állapotban tartható. Megbízhatósága felül­ múl minden mis tojéskonzervilót. Legegy­ szerűbb kezelés. Siloform kapható fflsze'rüzletekben és drogériákban. — Főraktár :

Keleti Kereskedelmi R. T. Budapest, VII 5., Almássy-tér 3. sz.

••••••

Kaphatók:

LAMPEL R. könyvkereskedése (WodianerF.es Fiai) r.-t.-nal B u d a p e s t , V I . , A n d r á s s y - ú t 2 1 . sz. é s m i n d e n

akár itthon, akár a fronton vannak — i figyelmébe ajánljuk a •

(„NIMRÓD"!

korona

KAPHATÓ MINDEN KÖNYV­ KERESKEDÉSBEN.

H 1 1

Polgári életpályák

•

KÉPES VADftSZUJSAG-Otl

l

Állandó melléklete:

könyvkereskedésben.

J L J - ^ - M i .ri.i"i ...ii _i ~ i_ri_nt-0— - r i — r i ~ » - i *

i'n i * W •

Második kiadásban jelent m e g

DRASCHE-LÁZÁR ALFRÉD I

SZERENCSEJÁTÉK \„R vadászeb'1 nilllllNIIIIIIIIIIINIIIIIIINIIIIIMIIIII az. ha utánzatokkal kísérletezik arczán, a valódi páratlan hatású, finom

DlHNft-PUDER helyett. Próbadoboz Nagydobos Mindenütt

.

I#

_ kapható!

3>50

K (,

J

czimtt

t

tenyésztési szaklap. — M i n d k é t

egyedüli

magyar

nyelvű e b - j

•

gyönyörűen illusztrálva.

• j •

Előfizetési ár mindkét l a p r a : e g é s z • évre 1 4 kor., félévre 7 kor., n e g y e d - j évre 4 . — kor., e g y e s szám ára 5 0 fillér. •

lap {

*

REGÉNYE:

TŰZPRÓBA Ára 6 korona. A FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA

| Tessék mutatványszámot kérni. |

Í

Szerkesztőség é s kiadóhivatal:

Buda- •

pest, I V . ker., E g y c t e m - u t c z a 4 . M t . f (Franklin-Társulat.) I »••*••••••••«+••••••••••••••••••••••••••

Kapható minden könyvkereskedésben.

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten (IV., Egyetem-utca 4.)

MEGJELENT

A VILÁGHÁBORÚ

i I i i 1 i 1 1

1 I 1 i

Vezérfonal

iskolai

tanításokhoz

és

tájékoztató a nagyközönség számára. A Magyar Paedagogiai Társaság megbízásából szerkesztette

dr. IMRE SÁNDOR az állami polgáriak, tanitóképzőintézet tanára, egyetemi magántanár.

vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával. Nagy 8 - a d rét, 2 4 8 l a p .

Ára 8 korona. E kötet Angyal Dávid egyetemi tanár, Balanyi György főgimn. tanár, Kemény Ferenc reálisk. igazgató, Littke Aurél pedag. tanár, Márki Sándor egyetemi tanár, Pilch Jené honvédalezredes, Rácz Gyula a főv. Statisz­ tikai Hivatal titkára és a szerkesztő tollából a következő háborús kér­ désekről nyújt összefoglalást: a háború világtörténeti előzményei, a hadi események (számos ábrával), az orf zág belső története a háború alatt, a hadviselő államok földrajza, a háború és a gazdasági élet, a közművelődés, a társadalmi mozgalmak, a közegészségügy és a há­ ború, a közerkölcsiség és a háború, elmélkedések a jövőről; be­ fejezésül : szempontok a háborús kérdések iskolai feldolgozására.

Kapható:

Lampel R. könyvkereskedése < Wodianer F.és Fiai) r.-t.-nal Budapest, VI., Andrássy-ut 21. és minden könyvkereskedésben.

508

31. SZÁM. 1917. 6 4 . ÉVFOLYAM.

VASÁKNAPI ÚJSÁG. Használhatatlan

Vérszegénység, ideges fejfájás, anámia

Költözködéskor nélkülözhetetlen a lakásbérleti szabályok ismerete !

RO G S O R O K A T

ellen a legnagyobb orvosi tekintélyek alánlják

ROZSNYAI VILÁGHÍRŰ VASAS CHINABORÁT

LAKÁSBÉRLETI SZABÁLYOK

film és ezüsttörmelékeket, higanyt, ezüstpapírhulladékokat, zalogozédolákat veszek:

fiross Antal, Bndapest, VIII., lózseí-körnt 23.

melynek kitűnő voltát mindenki elismeri. Ki­ tűnő hatásánál fogva a hasonló készítményeket felülmúlja. Milleniumi nagy éremmel kitün­ tetve I Számos kiállításon diJ8zva. — Kis palaczk 2 korona 60 fill., nagy palaczk 3 korona S0 fill.

ffl9J®= Összegyűjtötte és magyarázta

LOHD MflDIA (KR0NFUSZ) • • V éis l i i Óvár

l l f i n i f l

«££•?: Vm,Baross-u.85. Fiókok : II, Fó-u. 27, IV, Eskii-ut 6, Kecskeméti-u.U.V, Harmincad-u. 4,VI,TererkrtSS, Andrássy-ut I 6,VIII, József- krt 2.

budapesti ügyvéd.

Tartalmazza Budapest-székesfőváros lakás­ bérleti szabályrendeletének hiteles szövegéi és magyarázatát. Illeték szabályokat. A k a p u ­ zárási, viz- és gázszabályokat. Teljes jog­ gyakorlatot stb., stb.

Telefon : Jöz«. 2 37

=®®=

99i

Dr. PONGRÁCZ JENŐ

A főváros csipkeelső és legrégibb tisztitó, vegytisztitó és kelmefestő gyári intézete. ~®®&

ÓRÁK

Készíti:

BOZSNYAI MÁTYÁS ógyszertára, Arad, "zabadság-tér. H

Harmadik teljesen átdolgozott kiadás.

klvilA pontossággal s z a b á l y o m 10 é»i Jótállás mell. tt.

ÉKSZEREK

Mindenütt kapható.

Ára kötve 3 K 20 fillér.

lívstos óa Ízléses kivúalben.

EVŐESZKÖZÖK

Megjelent a Magyar Törvények, FranklinTársulat zsebkiadásának gyűjteményében.

etürt és sJptccaez Üstből.

iTO®(2©®®<M®<2K*>®<M®®®®®^

BUDAPEST, AUGUSZTUS 19.

EZÜSTNEMŰEK Kapható:

DÍSZTÁRGYAK

Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

LAWIPEL R. k ö n y v k e r e s k e d é s e

szigorúan szabott jutányos árakon kész­ pénz és előnyös részletfizetési fel­ tételek mellett beszerezhetik

(Wodianer

F. és Fiai)

R-T.-nál,

iroda : IV. Vármegye-utcza 11. IV. Egyetem-utcza 4.

Egyes szám ára 50 fillér.

Előfizetési í B * £ £ " teltételek: { egyedévre

_

3 4 korona. A • Világkrónikáival 18 korona, negyedévenként 1 koronával 6 korona. több.

B u d a p e s t , V I . ker., A n d r á s s y - ú t 2 1 . szám és minden könyvkereskedésben.

BRAUSWETTER JÁNOS CHROKOMETER és MÜORÁSNAL AUpittatoU C 7 p - f t r n Számos k i ' 18*7-ben. 3 A L U L U . tüntetés. Több ezer elismerő levél. Legújabb díszes nagy képes árjs+íyzék ingyen és bérmentve.

MOLNÁR FERENCZ ÚJ

~ ~ - i ~ i ~ — - — i r i r « n i ' ' " i • i ••»•»—_•• i i. • i •

KÖNYVE:

A cs. és kir. 23. gyalogezred

Megjelent a MAGYAK KONYVTAR-ban

300 autógramm nralko1060 harctéri kép és raji L I A n i 100 érdekes cikk és vers n n l / l dóktól, hadvezérektől és A világháború alti * • D | ||\J| A eaedbeliektai. A szá­ két évében kitüntc- n L D U I V I H mos díszes kiállítású tett és elesett 23-as Szerkesztette csoportképen több hősök IráBban és KUN JÓZSEF JENŐ mint 3000 ezredbeli képben megörökítve. tart. főhadnagy, arckép.' található. Ara H> kor. HcgnndelhetA a Képes Haaiujsájnál, Tábori posta 652.

ISHERŐSÖK

(871—874. szám.)

Ára I kor. 4 4 fillér.

FELJEGYZÉSEK KRÓNIKÁK Naplószerü feljegyzések ismerősökről: nagynevUekró'l, névtelenekről kortársakról.

VISZKETEG, izzadás, napégés, böphámlás, rfih és s ö m ö r , börbaj, fekély daganat és sebek

•lllllllllllllllllllllll

Illllllllllllllllli! Illlll

H

A FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA. * KAPHATÓ MIN.DEN KÖNYVKERESKEDÉSBEN.

védve. B o r ó k a - k e n ő c s . Nem piszkít és teljesen szagtalan. Kis tégely s korona, nagy té­ gely 6 korona, családi tégely 0 korona, hozzávaló Doróka-szappan 4 korona használati utasítással. Kapható ai cgyxluli készítőnél: Budapest részére kapható TOrfik JJóssef, Klrálv-uteza 12. Vidéki megrendelési cxlm : B t t i Sándor gyógyszertár. N a yköroa

* * * * * * * * * * * * * * * * *

Ára 5 korona.

illrii biztos és gyors lmt&au tM( a

O E R Ő S Á N D O R sróEy«e>ri.«nél, NnRyköro» 9 6

KAPHATÓ MINDEN KÖNYVKERESKEDÉSBEN.

i II ;• III:, Ji Illllllllllllllllliiiilitn

iiiiiiiiiiiiin | iiiiiiilillliiiiu

n

irdetések felvétetnek a k i a d ó h i v a t a l b a n , Budapest, IV., E g y e t e m - u t c z a 4 . s z á m .

RENDELÉSNÉL SZÍVESKEDJÉK LAPUNKRA HIVATKOZNI

•

iiiiiiiiiiiiiniii

iiíiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

±

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin

* * * * * * * * * * * * * * * * *

+ + + + + + + + + + + ++ + + + ++++ + +++++++,++ 4,++++++++++++ ++*++ ++++ t Q + r\

Magyar Törvények, a Franklin-Társulat zsebkiadásai-ban M

^ ^

, >

^

megjeleli l — ^ ^ — —

J

AZ ÜJ EGYENES ADÓTÖRVÉNYEK

+ +

J ö v e d e l e m a d ó . Vagyonadó. N y i l v á n o s s z á m a d á s r a kötelezett vállalatok k e r e s e t i adója. H a d i n y e r c s é g u d ó . III. oszt. k e r e s e t i a d ó .

4. +

íl í ^/ ;. I 5

.-•-•£;;

___ _ _

f

a

•

f

.f

: 11

A világháború majd minden csaIádból kiragad egy-egy kedves hozzátartozót, kinek emlékét szivünkbe zárva, feledni nem tudjuk. Ezeknek a dicső halált halt hő­ seinknek emlékét megörökitendő, igen diszes, szép kivitelű fény­ képtartó keretet, (fekete moiret alapon, ezüst nyomással) melybe hősi halált halt kedveseink arczképét elhelyezhetjük, egy leve­ lezőlapon történő megrendelésre bérmentve küld

" *-

Készítették :

RÓTH PÁL dr. bp. m. kir. adófelugytlőségi g.-titkár és

TÉRFY GYULA dr. miniszteri tanácsos.

Á r a k ö t v e 12 k o r o n a . Kapható minden könyvkereskedésben.

«1_

4*

balt kedveseink emlékét! +* v

-

j.*

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

Méhner Vilmos kiadóhivatala, Budapest, I V , Egyetem-utcza 4 . ** *

ErtJeti nagyság ,o*i8 cm. Törvényeién védve Tilszés szerint falra is ftggeiztbett, asztalra is iUilbató

Ára 2 Borona.

+ *

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, I\\ Egyetem-utcza 4. sz.

T É R Z E N E A V I S S Z A F O G L A L T K A L U S Z B A N . — Zádor István rajza.

Külföldi előfizetésekhez a póstailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.