Szakterülete: településszociológia, a várostervezés mechanizmusainak. elemzése, valamint

K szeghy Lea

A cig‡ny Žs nem cig‡ny lakoss‡g lakhat‡si egyenl tlensŽgeinek tŽnyez i

A

z utóbbi id ben folyamatosan nšvekszik az Žrdekl dŽs a t‡rsadalmi esŽlyegyenl tlensŽg, diszkrimin‡ció kŽrdŽskšre ir‡nt, nem kis mŽrtŽkben azzal šsszefüggŽsben, ahogy az Európai Unió (illetve el dszervezeteinek) politikai testületei, egyfajta „európai ŽrtŽkrend” deÞni‡l‡s‡ra ir‡nyuló tšrekvŽsük keretŽben, alapvet , az európai kultœr‡hoz szervesen hozz‡ tartozó ŽrtŽkkŽnt hat‡rozt‡k meg az esŽlyegyenl sŽget, toleranci‡t, kultur‡lis soksz’n!sŽget. Ezzel šsszefüggŽsben, f kŽppen Magyarorsz‡g európai uniós csatlakoz‡sa (illetve a csatlakoz‡s el kŽsz’tŽsŽnek megkezdŽse) óta folyamatosan nšvekszik az igŽny külšnfŽle inform‡ciógy!jtŽsek elvŽgzŽsŽre, jelentŽsek šssze‡ll’t‡s‡ra e tŽm‡kban. Ezek a jelentŽsek ugyanakkor sokszor nem tudom‡nyos igŽnnyel kŽszülnek, hanem a mindenkori megrendel (‡ltal‡ban az Európai Unió külšnfŽle intŽzmŽnyei, ügynšksŽgei) aktu‡lis k’v‡nalmainak megfelel en. Ezek a k’v‡nalmak jellemz en az šsszes tag‡llamra standardiz‡lt, egysŽges jelentŽsform‡tumban tšrtŽn (teh‡t a helyi kšrülmŽnyek bemutat‡s‡ra kevŽs teret enged ), kiz‡rólag a felkŽrŽsben szerepl inform‡ciók kšrŽre vonatkozó inform‡ciószolg‡ltat‡st kšvetelnek meg, amely, b‡r fontos elv‡r‡skŽnt tartalmazza a megado" inform‡ciók pontos hivatkoz‡s‡t, kevesebb Þgyelmet ford’t ezek lŽtrejš"Žnek kšrülmŽnyeire, a t‡rgyalt fogalmak pontos deÞn’ciój‡ra, a tŽnyez k kšzš"i šsszefüggŽsek felt‡r‡s‡ra.1 Mindez kih’v‡st jelent azon tudom‡nyos kutatóhelyek sz‡m‡ra, amelyek ilyen inform‡ciógy!jtŽsek elvŽgzŽsŽben, jelentŽsek šssze‡ll’t‡s‡ban szerepet v‡llalnak, m‡rpedig, mivel a jelentŽsek jellem-

K s!"#$% L"& 2002-ben szerezte meg diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, szociológia szakon, jelenleg az egyetem szociológia doktori iskolájának hallgatója. Munkahelye: az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, tudományos segédmunkatárs. Emelle' óraadóként kutatásmódszertant és településszociológiát tanít az ELTE Társadalomtudományi Karán. Szakterülete: településszociológia, ezen belül a várostervezés mechanizmusainak szociológiai elemzése, valamint a lakhatási egyenl(tlenségek kérdésköre.

11

K#SZEGHY LEA

z en tudom‡nyos Žrtelemben is relev‡ns tŽm‡kra vonatkoznak, valamint a kutatóhelyek küls Þnansz’roz‡si form‡kra való egyre er sebb r‡utalts‡ga kšvetkeztŽben egyre tšbb az ilyen intŽzmŽny. KŽrdŽs ugyanakkor, hogy hogyan teremthet egyfajta egyensœly a tudom‡nyos igŽnyessŽg Žs a megrendel i igŽnyek kšzš", hogyan hozható lŽtre tudom‡nyos ŽrtŽk ilyen keretfeltŽtelekkel. Erre a kŽrdŽsre a jelen tanulm‡ny nem tud v‡laszt adni, de arra k’sŽrletet tesz, hogy egy lehat‡rolt tŽm‡ban, a lakhat‡si egyenl tlensŽgek, ezen belül is a hazai cig‡ny2 Žs nem cig‡ny lakoss‡g lakhat‡si egyenl tlensŽgeinek kŽrdŽskšrŽben bemutasson nŽh‡ny dilemm‡t, illetve hogy egy-egy konkrŽt jelentŽs pragmatikus szempontjain tœlmen en megprób‡ljon megfogalmazni nŽh‡ny, a lakhat‡si egyenl tlensŽgekkel kapcsolatos šsszefüggŽst. A tanulm‡ny alapj‡ul az a jelentŽssorozat szolg‡l, amely az MTA KisebbsŽgkutató IntŽzete vezetŽsŽvel3 2003 szeptembere óta kŽszül, a Rasszizmus Žs IdegenellenessŽg Európai MegÞgyel kšzpontja (European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia, EUMC) rŽszŽre, Žs amelynek egyik kiemelt tŽm‡ja a lakhat‡s. A megrendel i elv‡r‡s mindenekel " a lakhat‡si diszkrimin‡cióra vonatkozó aktu‡lis – korm‡nyzati szervezetekt l, civil szervezetekt l, kutatóhelyekt l sz‡rmazó – inform‡ciók „sz‡ll’t‡sa”. Ugyanakkor tudom‡nyos szempontból a lakhat‡si diszkrimin‡ció fogalma nem Žrtelmezhet a lakhat‡si egyenl tlensŽgek4 Žs az ezek mšgš" ‡lló faktorok felt‡r‡sa nŽlkül.5 A megkülšnbšztetŽs, a keletkeze" h‡tr‡nyos helyzet csak az aktu‡lis lakhat‡si egyenl tlensŽgek keretŽben Žrtelmezhet , ha l‡tható, „mihez kŽpest” h‡tr‡nyos egyegy t‡rsadalmi csoport helyzete. Emelle" egyes ŽrtelmezŽsek szerint a diszkrimin‡ció fogalma maga is sokrŽt!.6 Beletartozik egyrŽszt azon, a kšzkelet! ŽrtelmezŽsben is elterjedt, kšzvetlen diszkrimin‡ciónak tekinte" magatart‡si forma, amikor egy bizonyos, az egyenl b‡n‡smód kšvetelmŽnye szempontj‡ból vŽde" tulajdons‡ggal rendelkez (pŽld‡ul bizonyos etnikai csoporthoz tartozó) szemŽly e tulajdons‡ga mia" rŽszesül m‡s, e tulajdons‡ggal nem rendelkez szemŽlyhez vagy csoporthoz kŽpest kedvez tlenebb b‡n‡smódban (ak‡r mag‡nszemŽlyek, ak‡r jogi szemŽlyek, ’gy intŽzmŽnyek, ‡llami szervek rŽszŽr l). Ez (a relev‡ns szerepl k azonos’t‡sa, az „eltŽr b‡n‡smód” ŽrtelmezŽse) m‡r šnmag‡ban is mag‡val vonja a lak‡spiac m!kšdŽsŽnek bizonyos fokœ – mœltra is vonatkozó – ismeretŽt. Ezen tœlmen en a le’rt ŽrtelmezŽsek szerint a diszkrimin‡ció fogalma al‡ sorolható – meg’tŽlŽsem szerint pedig a kšzvetlen diszkrimin‡ció egyfajta „tšrtŽneti vetületekŽnt” is felfogható – az œgyneveze" „tšrtŽneti diszkrimin‡ció” is, amely kor‡bbi, diszkriminat’v – b‡r az ado" korszakban ak‡r jogszer! – jogszab‡lyokra, intŽzkedŽsekre, illetve az ezek eredmŽnyekŽppen kialakult h‡tr‡nyos helyzetre utal. A meghat‡roz‡s a diszkrimin‡ció kšrŽbe, az œgyneveze" kšzvete" diszkrimin‡ció al‡ sorolja azon eseteket is, amikor egy l‡tszólag az egyenl b‡n‡smód kšvetelmŽnyŽnek megfelel rendelkezŽs bizonyos, az el z ekben le’rt tulajdons‡ggal rendelkez

12

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

szemŽlyeket az ezzel nem rendelkez khšz kŽpest lŽnyegesen nagyobb ar‡nyban h‡tr‡nyosabb helyzetbe hoz. Meg’tŽlŽsem szerint ennek saj‡tos esete a forr‡sban szintŽn a diszkrimin‡ció fogalomkšrŽbe sorolt œgyneveze" „ar‡nytalan hat‡s”, amikor egy-egy l‡tszólag semleges jogszab‡ly a tšrtŽnelmileg felhalmozódo" h‡tr‡nyos helyzet mia" kedvez tlenül Žrint bizonyos csoportokat. A diszkrimin‡ció ŽrtelmezŽsŽnek utóbbi form‡i pedig egyŽrtelm!en feltŽtelezik a lakhat‡si egyenl tlensŽgeket alak’tó tŽnyez k – kor‡bbi id szakokra is visszamen – ismeretŽt, ideŽrtve a relev‡ns jogszab‡lyokat, intŽzkedŽseket, illetve egyŽb (szociodemogr‡Þai, gazdas‡gi stb.) h‡"Žrinform‡ciókat is, mivel e rendelkezŽsek, jogszab‡lyok hat‡sa ezek nŽlkül nem Žrtelmezhet . A diszkrimin‡ció e t‡g ŽrtelmezŽse – amelle" hogy fontos hozz‡j‡rul‡st jelent a tekintetben, hogy r‡vil‡g’t az egyenl tlensŽgek kialakul‡s‡ban szerepet j‡tszó tŽnyez k, folyamatok sokfŽlesŽgŽre – ugyanakkor, vŽlemŽnyem szerint, felveti annak a kŽrdŽsŽt, hogy hol hœzható meg a fogalom hat‡ra, honnan kezd dnek az egyenl tlensŽgekhez vezet , ‡mde a diszkrimin‡ció kšrŽbe nem sorolt magatart‡sform‡k, t‡rsadalmi cselekvŽsek. Ez egyfajta elemz i-kutatói dšntŽst igŽnyl (egyŽni habitustól sem független) ŽrtelmezŽsi kŽrdŽs, jómagam elemzŽsi szempontból kedvez bbnek tal‡lom a diszkrimin‡ció fogalm‡nak sz!kebb, az egyenl tlen, ado" tulajdons‡gon alapuló kedvez tlenebb b‡n‡smódot mag‡ban foglaló meghat‡roz‡s‡t, Žs a tšbbi tŽnyez nek egy nem a diszkrimin‡ció meglehet sen Žrzelmi Žs ŽrtŽktel’te" fogalm‡ból kiinduló, hanem az egyenl tlensŽgek alakul‡s‡t feltŽrkŽpezni cŽlzó vizsg‡lat‡t.

Lakhat‡si egyenl tlensŽgek Magyarorsz‡gon cig‡nyok Žs nem cig‡nyok kšzš" B‡r a cig‡nyok Žs nem cig‡nyok kšzš"i lakhat‡si egyenl tlensŽgek meglŽte kšzismert szakmai tŽny, err l nehŽz pontos adatokat bemutatni, jelent s rŽszben az alapsokas‡g deÞni‡l‡s‡ra vonatkozó Žs mintavŽteli problŽm‡k mia". Jelen tanulm‡nynak nem t‡rgya e problŽm‡k rŽszletes bemutat‡sa, Žs a lakhat‡si egyenl tlensŽgek rŽszletes t‡rgyal‡sa sem, mindšssze jelezni k’v‡nja e módszertani problŽm‡k meglŽtŽt, illetve ršviden felv‡zolni nŽh‡ny kšzelmœltbeli kutat‡si eredmŽnyt.

A lakhatás min(ségi mutatói A 2001-es nŽpsz‡ml‡l‡s adatai7 egyŽrtelm!en mutatj‡k a roma h‡ztart‡sf vel rendelkez h‡ztart‡sok kedvez tlen lak‡skšrülmŽnyeit a nem roma h‡ztart‡sf vel rendelkez h‡ztart‡sokhoz kŽpest, tšbbfŽle min sŽgi szempont alapj‡n is (WC-vel, csatorn‡val, fürd szob‡val való ell‡to"s‡g, falazat), külšnšsen a kisebb települŽseken: egy komplex mutató alapj‡n az štezer f ala"i települŽseken a roma h‡ztart‡sok csaknem 40 sz‡-

13

K#SZEGHY LEA

1. táblázat A cigány háztartások néhány min(ségi mutatója a teljes lakásállományhoz képest, százalék Fürd szoba

WC

VezetŽkes v’z

Összes roma h‡ztart‡s*

H‡ztart‡st’pus

60,9

54,1

72,6

Roma h‡ztart‡sok, nem szegreg‡lt kšrnyezetben*

76,0

69,0

86,3

Roma h‡ztart‡sok, szegreg‡lt kšrnyezetben*

48,1

40,7

63,4

Roma h‡ztart‡sok, kiz‡rólag roma kšrnyezetben („ge"ó”)*

37,0

30,6

50,3

90

91

90

57,6

51

72

Teljes magyar lak‡s‡llom‡ny** Roma h‡ztart‡sok a harmadik orsz‡gos cig‡nykutat‡s adatai szerint***

Forrás: *Babusik: i. m. **Központi Statisztikai Hivatal ***Kemény István–Janky Béla: Települési és lakásviszonyok. Beszél(, 2004. 4. Az adatgy)jtések közö'i módszertani eltérések mia' az összehasonlíthatóság lehet(sége korlátozo'.

zalŽka egyŽrtelm!en rossz lak‡skšrülmŽnyek kšzš" lakik, ez az ar‡ny tšbb mint 10 sz‡zalŽkkal magasabb, mint az ugyanezen települŽscsoport települŽsein Žl nem roma h‡ztart‡sok hasonló adata (ami egyŽbkŽnt, szintŽn kedvez tlen helyzetet mutat).8 A harmadik orsz‡gos romakutat‡s a lak‡smŽret, zsœfolts‡g Žs kšzszolg‡ltat‡sokhoz való hozz‡fŽrŽs tekintetŽben szolg‡ltat az egyenl tlensŽgekre utaló adatokat, m’g pŽld‡ul a nem roma h‡ztart‡sokban az egy helyisŽgre jutó szemŽlyek sz‡ma nem Žri el az egyet, a roma h‡ztart‡sok esetŽben ‡tlagosan 2,4 f jut egy szob‡ra. Tšbb min sŽgi mutató tekintetŽben (fürd szoba, WC, vezetŽkes v’zzel való ell‡to"s‡g) hasonló kŽpet mutat a hivatkozo" felmŽrŽs, Žs a Delphoi Consulting egy kšzelmœltbeli vizsg‡lata.9 A kutat‡sok arra is felh’vj‡k a Þgyelmet, hogy a roma h‡ztart‡sok kšzš" is jelent s eltŽrŽsek tal‡lhatók, a szegreg‡lt lakókšrnyezetben tal‡lható lak‡sok min sŽge lŽnyegesen kedvez tlenebb (l‡sd 1. táblázat).10 Egy kšzelmœltbeli, TÁRKI ‡ltal vŽgze" kutat‡s egy ado" szomszŽds‡gban Žl roma Žs nem roma h‡ztart‡sokat hasonl’to" šssze, ezzel megk’sŽrelve kisz!rni a rom‡k Žs nem rom‡k települŽst’pus szerinti Žs region‡lisan eltŽr elhelyezkedŽsŽnek hat‡s‡t. Eszerint az egyazon szomszŽds‡gban Žl roma Žs nem roma lakoss‡g lakhat‡si kšrülmŽnyei kšzš" is lŽnyeges eltŽrŽsek tal‡lhatók, m’g pŽld‡ul a roma h‡ztart‡sokban kevesebb mint egy fŽl (0,49), a nem roma lakoss‡g esetŽn csaknem egy (0,95) szoba jut egy lakosra. A jelentŽs ugyanakkor felh’vja a Þgyelmet arra, hogy a roma Žs nem roma h‡ztart‡sok lak‡skšrülmŽnyei kšzš"i eltŽrŽsek Magyarorsz‡gon a rŽgió m‡s orsz‡gaihoz hasonl’tva kevŽsbŽ jelent sek, ami arra utal, hogy a lakhat‡si egyenl tlensŽgeket a vizsg‡lt dimenziók tekintetŽben ink‡bb a region‡lis egyenl tlensŽgek hat‡rozz‡k meg, mint az etnikai hovatartoz‡s.11

14

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

Településtípus szerinti eltérések A roma nŽpessŽgen belül sz‡mo"ev en magasabb az ŽletesŽlyek tekintetŽben kedvez tlenebb helyzet! falusi lakoss‡g ar‡nya, mint a nem rom‡k kšrŽben, 60 sz‡zalŽk a nem roma lakoss‡g 35 sz‡zalŽk‡val szemben. A kisebb falvak, aprófalvak esetŽben ez a külšnbsŽg mŽg l‡tv‡nyosabb: a m‡sodik orsz‡gos cig‡nykutat‡s adatai szerint12 2000 f ala"i települŽseken Žl a teljes nŽpessŽg 17 sz‡zalŽka, m’g a rom‡k 40 sz‡zalŽka, 1000 f ala"i aprófalvakban a nŽpessŽg 8 sz‡zalŽka, a rom‡k 20 sz‡zalŽka. A roma lakoss‡g koncentr‡ciója a legszŽls sŽgesebb form‡ban az orsz‡g egyes területeinek kis falvaiban jelenik meg, az aprófalvas tŽrsŽgekkel is rendelkez rŽgiókban a roma lakoss‡g szisztematikusan ezeken a területeken koncentr‡lódik, a DŽl-Dun‡ntœlon pŽld‡ul a lakoss‡g 21 sz‡zalŽka, a rom‡k 53 sz‡zalŽka, Észak-Magyarorsz‡gon a teljes lakoss‡g 12, a rom‡k 23 sz‡zalŽka lakik aprófalvakban.13 Ezeket a települŽseket egyes kutatók a tŽrbeli-t‡rsadalmi egyenl tlensŽgek alakul‡s‡nak œj min sŽget jelent elemeikŽnt, „ge"ósodó falvakkŽnt”, illetve „ge"ófalvakkŽnt” ’rj‡k le, amelyekre a homogŽn etnikai šsszetŽtel, az etnicit‡ssal šsszefonódó szegŽnysŽg, a munkamegoszt‡sban való rŽszvŽtel hi‡nya, tot‡lis immobilit‡s jellemz .14

Regionális eltérések A roma lakoss‡g felülreprezent‡lt az orsz‡g h‡tr‡nyos helyzet! (gazdas‡gi depresszió ‡ltal sœjto", infrastruktur‡lisan fejletlen) területein, f kŽnt az orsz‡g Žszakkeleti rŽszŽn Žs a dŽl-dun‡ntœli tŽrsŽgben. A 2002-es orsz‡gos romakutat‡s adatai szerint az ado" megye teljes nŽpessŽgŽhez viszony’tva a roma lakoss‡g ar‡nya Heves, Nógr‡d Žs Borsod megyŽben a legmagasabb (16, 14,2, illetve 13,1 sz‡zalŽk).

Szegregáció Az el z ekben implicit módon m‡r megjelent, elemzŽsi szempontból azonban külšn szeretnŽm t‡rgyalni a lakóhelyi szegreg‡ció (azaz az egyes t‡rsadalmi csoportok, ez esetben rom‡k Žs nem rom‡k tŽrbeli elkülšnülŽsŽnek) kŽrdŽskšrŽt.15 A 2003. Žvi orsz‡gos romafelmŽrŽs adatai szerint kiz‡rólag vagy tœlnyomórŽszt roma kšrnyezetben a roma lakoss‡g tšbb mint fele (55,2 sz‡zalŽk) lakik, m’g a megkŽrdeze"ek št sz‡zalŽka nyilatkozo" œgy, hogy a szomszŽds‡gban nincsen roma csal‡d. Ez az ar‡ny kisebb Budapesten, mint a falvakban, illetve kisebb v‡rosokban. Azon tŽrsŽgekben, ahol magasabb a rom‡k ar‡nya (az orsz‡g keleti, Žszakkeleti területein), a szegreg‡ció mŽrtŽke is magasabb. A Delphoi adatai szerint a rom‡k valamivel kevesebb mint fele (44,7 sz‡zalŽka) lakik szegreg‡ltan – ez kiz‡rólag roma lakosokból ‡lló, de nem telepi szomszŽds‡got

15

K#SZEGHY LEA

vagy cig‡nytelepet, v‡rosi „ge"ót” jelent –, m’g nem roma kšrnyezetben 4,1 sz‡zalŽkuk. A tal‡lt szegreg‡ció mŽrtŽke ugyanakkor nagyon nagy mŽrtŽkben függ a mŽrŽs módszerŽt l. A szegreg‡ció mŽrŽsŽre a t‡rsadalomtudom‡nyban sz‡mos módszer alakult ki az elmœlt Žvtizedekben, ezek jellemz en egy-egy terület, illetve területegysŽg lakoss‡g‡nak a relev‡ns v‡ltozók szempontj‡ból tšrtŽn rŽszletes feltŽrkŽpezŽsŽb l indulnak ki, majd a kapo" adatokból külšnfŽle indexeket sz‡molva ’rj‡k le a szegreg‡ció mŽrtŽkŽt Žs mint‡zat‡t.16 A hivatkozo" kutat‡sok e" l eltŽr módszert kšvetnek, a szomszŽds‡gra vonatkozó percepciókból indulnak ki, de i" is jelent s eltŽrŽsek tal‡lhatók az adatfelvŽtel (kŽrdŽsfeltevŽs) jellegŽben, emia" a kŽt kutat‡s adatait nem tartom šsszehasonl’thatónak.17 A kšvetkez kben h‡rom speciÞkus terüle"’pusról lesz szó, amelyek hazai kšrülmŽnyek kšzš" a szegreg‡ció Žs az ehhez kapcsolódó t‡rsadalmi esŽlyegyenl tlensŽgek legjellemz bb form‡inak tekinthet k: a cig‡nytelepekr l, „ge"ósodó kistŽrsŽgekr l”, illetve a v‡rosi slumterületekr l.

1. Cigánytelepek Az elmœlt Žvekben tšbb vizsg‡lat is kŽszült, amely a cig‡nytelepek sz‡m‡t, region‡lis elhelyezkedŽsüket, a telepeken lakók ŽletkšrülmŽnyeit cŽlozta felmŽrni, azonban a cig‡nytelep fogalm‡nak egysŽges meghat‡roz‡sa nincs, ennek – Žs a vizsg‡latok módszertani eltŽrŽseinek – megfelel en a telepek Žs az o" lakók sz‡m‡ra vonatkozó becslŽsek sz‡ma is eltŽr . A KšrnyezetvŽdelmi MinisztŽrium felkŽrŽsŽre kŽszült vizsg‡latok romatelepnek azokat a legal‡bb nŽgy lak‡sból ‡lló települŽsrŽszeket tekinte"Žk, amelyek elhelyezkedŽsük Žs kšzm!ell‡to"s‡guk szempontj‡ból az Žrinte" települŽsnŽl kedvez tlenebb helyzet!ek, Žs amelyeken a települŽs tšbbi lak‡sain‡l lŽnyegesen alacsonyabb komfortfokozatœ, rosszabb min sŽg!, magasabb laks!r!sŽg!, egŽszsŽgtelen lak‡sok tal‡lhatók. Az ÁNTSZ ugyanakkor a telepek egy „higiŽnŽs deÞn’ciój‡t” haszn‡lta, olyan mutatókból indult ki, amelyek alapj‡n a lakóhely egŽszsŽgügyi veszŽlyt jelenthet az o" lakók Žs t‡gabb kšrnyezetük sz‡m‡ra. Ezek alapj‡n születe" 538 telepr l Žs 96 ezer lakosról, 758 telepr l Žs 116 ezer lakosról,18 valamint 767 telepr l Žs 138 ezer lakosról19 szóló becslŽs is. A 2002-es orsz‡gos cig‡nykutat‡s 36 ezerre teszi a romatelepeken Žl k sz‡m‡t.

2. „Ge'ósodó térségek” A m‡r t‡rgyalt települŽst’pus szerinti Žs region‡lis h‡tr‡nyok sokszor šsszekapcsolódnak, egyes kutatók szerint a „ge"ósodó falvak” m‡ra m‡r šsszefügg területeket alkotnak, f kŽnt az orsz‡g Žszakkeleti Žs dŽlnyugati tŽrsŽgŽben.

16

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

A Csereh‡ton a lakoss‡g 15 sz‡zalŽka deÞni‡lta mag‡t romakŽnt a 2001-es nŽpsz‡ml‡l‡sban, m’g kutatók szerint ez az ar‡ny tŽrsŽgi szinten 20 sz‡zalŽk, a 6–14 Žves koroszt‡lyban mŽg magasabb, 35 sz‡zalŽk kšrüli. A falvak kšzš" jelent s külšnbsŽgek tal‡lhatóak ebb l a szempontból, bizonyos falvakban a roma lakoss‡g a teljes nŽpessŽg h‡romnegyedŽt vagy ak‡r ennŽl nagyobb rŽszŽt teszi ki. Az Orm‡ns‡gban a helyi šnkorm‡nyzatok a roma lakoss‡g ar‡ny‡t 25–30 sz‡zalŽkra becsülik, de egyes települŽseken ez az ar‡ny a 100 sz‡zalŽkot is elŽri.20 Ezeken a területeken („ge"ósodó tŽrsŽgekben”21) a lakoss‡g alacsony iskol‡zo"s‡ga szakkŽpze"sŽge okozta t‡rsadalmi, illetve szociokultur‡lis h‡tr‡nyok Žs a települŽsi, területi h‡tr‡nyok – munkalehet sŽgek Žs szolg‡ltat‡sok hi‡nya, ideŽrtve a sz’nvonalas oktat‡st, egŽszsŽgügyi ell‡t‡st, kšzlekedŽsi nehŽzsŽgeket, egyŽb infrastruktur‡lis hi‡nyokat stb. – šsszekapcsolódva, egym‡st er s’tve hatnak.22 Egyes ŽrtŽkelŽsek szerint ezek a területek saj‡tos „z‡rv‡nykŽnt” Žkel dnek be az orsz‡g területŽbe, amelyeknek a tŽrbeli-t‡rsadalmi szerkezet tšbbi elemŽvel szinte minden kapcsolata megsz!nik.

3. Városi slum-területek A f v‡rosban Žs az orsz‡g tšbb nagyv‡ros‡ban is tal‡lhatóak olyan, jellemz en belv‡roskšzeli területek, ahol jellemz a roma lakoss‡g koncentr‡ciója. Budapesten a 2001. Žvi nŽpsz‡ml‡l‡s alapj‡n egy vizsg‡lat 63 ezerre teszi a rom‡k sz‡m‡t, kiemelve, hogy nagy rŽszük a bels pesti területeken, ezen belül is f kŽnt a Józsefv‡rosban koncentr‡lódik.23 Ezzel šsszefüggŽsben az Žrinte" területeken slumosod‡si folyamatok l‡thatóak, teh‡t (leegyszer!s’te", de jelen tanulm‡ny cŽljainak megfelel meghat‡roz‡s szerint) a magasabb st‡tusœak elkšltšzŽse, a terület Þzikai leroml‡sa, a szolg‡ltat‡sok, az infrastruktœra leŽpülŽse, alacsonyabb st‡tusœ nŽpessŽg be‡raml‡sa egym‡st er s’t spir‡lja Þgyelhet meg.

A lakhat‡si egyenl tlensŽgek tŽnyez i A kšvetkez oldalakon ‡"ekinte" folyamatok a települŽstudom‡ny, illetve a hazai cig‡nykutat‡s sz‡m‡ra nem ismeretlenek. Jelen tanulm‡ny az ismert tŽnyez k szŽles kšrŽt prób‡lja ‡"ekinteni, illetve nŽh‡ny, kor‡bban ilyen megkšzel’tŽsb l nem elemze" folyamatot mutat be abból a szempontból, hogy ezek hogyan j‡tszo"ak szerepet a roma Žs nem roma lakoss‡g mai lakhat‡si egyenl tlensŽgeinek kialakul‡s‡ban.

17

K#SZEGHY LEA

Államszocialista lakáspolitika 1949 ut‡n az ‡llam a t‡rsadalmi egyenl tlensŽgek csškkentŽse, s t megszüntetŽse jegyŽben saj‡t feladatakŽnt hat‡rozta meg a lakhat‡s biztos’t‡s‡t (hasonlóan az oktat‡shoz, egŽszsŽgügyhšz). Ezzel šsszefüggŽsben került sor a (Budapesten Žs a nagyobb v‡rosokban a lak‡s‡llom‡ny meghat‡rozó rŽszŽt kitev ) mag‡nbŽrlak‡sok ‡llamos’t‡s‡ra, a tan‡csi bŽrlak‡srendszer lŽtrehoz‡s‡ra, a lak‡seloszt‡s er sen kontroll‡lt tan‡csi adminisztr‡ciója, a mestersŽgesen alacsony mŽrtŽk! lakbŽrrendszer bevezetŽsŽre. Mindennek hat‡sai ellentmond‡sosak voltak. Egyfel l, eleinte csškkent a szegreg‡ció mŽrtŽke, m‡sfel l a nyomo" lakbŽrek, amelyek mŽg a lak‡s‡llom‡ny ‡llapot‡nak fenntart‡s‡ra sem voltak elegend ek (a felœj’t‡sról nem is beszŽlve), a lak‡s‡llom‡ny Þzikai leroml‡s‡t ind’to"‡k el, illetve gyors’to"‡k fel, külšnšsen a belv‡rosi területeken. Ez a területek t‡rsadalmi st‡tus‡nak csškkenŽsŽhez, egyebek melle" roma lakoss‡g be‡raml‡s‡hoz Žs e területeken tšrtŽnt koncentr‡lód‡s‡hoz, slumosod‡si folyamatok elindul‡s‡hoz vezete". Emelle", az 1949-et kšvet els Žvekben, az extenz’v iparfejlesztŽs id szak‡ban a „nem termel infrastruktœra” (pŽld‡ul lak‡sŽp’tŽs) h‡trŽbb sorol‡sa a „termel infrastruktœr‡hoz” (pŽld‡ul iparfejlesztŽs) kŽpest a v‡rosok „alulurbaniz‡lts‡g‡hoz”,23, 24 egyebek melle" nagymŽrtŽk! (napi, illetve heti) ing‡z‡shoz, a v‡roskšrnyŽki, infrastruktur‡lisan alulfejle", rossz lak‡skšrülmŽnyeket nyœjtó települŽseken tšrtŽnt nŽpessŽgkoncentr‡lód‡shoz vezete" (a f v‡ros esetŽben ehhez hozz‡j‡rult az 1960-as Žvek elejŽn bevezete" adminisztrat’v letelepedŽsi korl‡toz‡s). Mindez külšnšsen a kollektiviz‡l‡st kšvet en mez gazdas‡gi munkahelyüket elhagyó, az ipari munkahelyek sz‡m‡nak nšvekedŽse nyom‡n a v‡rosokba vonzo" h‡tr‡nyos helyzet! t‡rsadalmi csoportokat, kšzš" ük a rom‡kat Žrinte"e kedvez tlenül. Az 1960-as Žvek elejŽt l, az 1956 ut‡ni konszolid‡ciós politika egyik kulcselemekŽnt, a lak‡sŽp’tŽs kiemelt politikai felada"‡ v‡lt. Az ‡llam ekkortól kezdve meghat‡rozó (b‡r az Žvtizedek folyam‡n folyamatosan csškken ) szerepet j‡tszo" a lak‡sŽp’tŽsben Žs -eloszt‡sban, ami mindenekel " lakótelepek Žp’tŽsŽt, lakótelepi lak‡sok eloszt‡s‡t jelente"e. Ezek kezdetben vonzó lak‡sform‡t jelente"ek, ugyanakkor – ahogy azt SzelŽnyi Iv‡n Žs Konr‡d Gyšrgy 1960-as Žvekbeli kutat‡si eredmŽnyei muta"‡k25 – az elveit tekintve szoci‡lis szempontokat hangsœlyozó lak‡seloszt‡si rendszer a gyakorlatban ebben az id szakban szisztematikusan a magasabb st‡tusœaknak kedveze" a lakótelepi lak‡sok kiutal‡s‡ban. Az 1970-es Žvek elejŽn a lak‡seloszt‡si rendszer megv‡ltozo": a szoci‡lis szempontok er teljesebben ŽrvŽnyesültek, ugyanakkor az eloszto" lak‡sok st‡tusa csškkent, šsszefüggŽsben a lakótelep-Žp’tŽs megv‡ltozo" jellegŽvel (a h‡zgy‡rak lŽtrehoz‡s‡t kšvet en egyre nagyobb, egyre sematikusabb, a v‡roskšzpon"ól egyre t‡volabb kerül lakótelepek Žpültek), illetve a mag‡nlak‡s-Žp’tŽs el tŽrbe kerülŽsŽvel, amely a magasabb st‡tusœak sz‡m‡ra vonzóbb lak‡slehet sŽget jelente" (pŽld‡ul t‡rsash‡zŽp’tŽsek). Mindezek eredmŽnyekŽpp kialakult nŽh‡ny ki-

18

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

fejeze"en alacsony st‡tusœ lakótelep (pŽld‡ul Budapesten: Havanna, BŽk‡smegyer26), a betelep’tŽskor lŽtrejš" t‡rsadalmi struktœra pedig a mai napig meghat‡rozó tŽnyez je egy-egy lakótelep t‡rsadalmi st‡tus‡nak.27 A lakóingatlanok egy jelent s rŽsze 1949 ut‡n tov‡bbra is mag‡ntulajdonœ maradt, ellentŽtben pŽld‡ul a Szovjetunióval, a kisebb h‡zakat, csal‡di h‡zakat nem ‡llamos’to"‡k. Ez azt is jelente"e, hogy lakóik nem juto"ak hozz‡ az ‡llami lak‡sell‡t‡shoz kšthet t‡mogat‡sokhoz (ingyenes lak‡sju"at‡s, alacsony lakbŽr, a t‡vf!tŽs magas ‡llami dot‡ciója stb.), saj‡t forr‡saikra voltak utalva a (magasabb šsszeg!) lak‡sfenntart‡st-felœj’t‡st, illetve lak‡sŽp’tŽst illet en is, mikšzben a munkabŽrekbe egysŽgesen „belekalkul‡lt‡k” az ‡llami ju"at‡sok rendszerŽt, ideŽrtve a lak‡shoz kapcsolódó ju"at‡sokat is. Mindez kedvez tlenül Žrinte"e a f kŽnt vidŽki, falusi lakoss‡g lak‡skšrülmŽnyeit, hozz‡j‡rult ahhoz, hogy ma nagy min sŽgi eltŽrŽs tal‡lható az ‡llami lak‡sŽp’tŽs ‡ltal prefer‡lt, jellemz en v‡rosi Žs a rendszerv‡ltoz‡st megel z Žvekben alapvet en a mag‡nlak‡s-Žp’tŽsre t‡maszkodni kŽnytelen, jellemz en falusi lak‡s‡llom‡ny kšzš" (pŽld‡ul a KSH ‡ltal szubstandardnak tekinte" lak‡sok ar‡nya 2003-ban Budapesten 10,4, a megyei jogœ v‡rosokban 7,4 sz‡zalŽk, a kšzsŽgekben 20,8 sz‡zalŽk28).

Államszocialista területfejlesztési politika A tŽrbeli-t‡rsadalmi szerkezet alakul‡s‡t ezekben az Žvtizedekben mindenekel " az ‡llami fejlesztŽsi forr‡sok allok‡ciója hat‡rozta meg, kezdetben f kŽnt ‡gazati logik‡jœ gazdas‡gfejlesztŽsi dšntŽsek, az 1970-es Žvek elejŽt l kezdve pedig az 1971-es Orsz‡gos TelepülŽsh‡lózat-fejlesztŽsi Koncepció (OTK) alapj‡n,29 amelynek kšzponti eleme a települŽsek szerepkšr szerinti oszt‡lyokba sorol‡sa, Žs az ‡llami fejlesztŽsi forr‡sok ennek megfelel allok‡l‡sa volt. Ez legink‡bb a v‡rosoknak (ezen belül is a forr‡seloszt‡sban is meghat‡rozó megyei jogœ v‡rosoknak) kedveze", a legkedvez tlenebb helyzetbe pedig a kšzsŽgeket, külšnšsen a „kšzponti szerepkšr nŽlküli” települŽskŽnt nyilv‡ntarto" falvakat hozta. Az aprófalvak gyakorlatilag kivŽtel nŽlkül ez utóbbi kategóri‡ba kerültek, ekkor kezd dš" meg a tehet sebb, kšzŽposzt‡lybeli h‡ztart‡sok nagy ütem! elv‡ndorl‡sa, a szolg‡ltat‡sok leŽpülŽse, alacsony st‡tusœ, jelent s rŽszben roma lakoss‡g ar‡ny‡nak nšvekedŽse az orsz‡g Žszakkeleti Žs dŽl-dun‡ntœli aprófalvas tŽrsŽgeiben.

Az 1965-ös „telepfelszámolási program” Ekšzben, 1965-ben korm‡nyzati rendelet születe" a „szoci‡lis kšvetelmŽnyeknek nem megfelel ” telepek felsz‡mol‡s‡ról, amely a telepeken lakók rŽszŽre 150 ezer forintos, 25 Žv lej‡ratœ kamatmentes hitelt biztos’to" csškkente" komfortfokozatœ („CS”) h‡zak Žp’tŽsŽre, illetve alacsony ingatlanpiaci ŽrtŽk! belterületi h‡zak megv‡s‡rl‡s‡ra, jel-

19

K#SZEGHY LEA

lemz en „nem fejlesztend kŽnt” nyilv‡ntarto" kis falvakban. Ennek hat‡sakŽnt, hivatalos adatok szerint az 1964-es 222 ezres szintr l 1984-re 42 ezerre csškkent a telepeken lakók sz‡ma. Ugyanakkor a telepek felsz‡mol‡sa œj szegreg‡ciós form‡k megjelenŽsŽhez vezete", az alacsony st‡tusœ, zšmmel roma lakoss‡g koncentr‡lód‡s‡t az orsz‡g bizonyos tŽrsŽgeinek aprófalvaiban (bizonyos esetekben œj telepek is lŽtrejš"ek).30

A rendszerváltozás utáni gazdasági válság Az 1989–1990-et kšvet , egyebek melle" tšmeges munkanŽlkülisŽget okozó gazdas‡gi v‡ls‡g külšnšsen sœlyosan Žrinte"e az Žszakkelet–dŽlnyugati „ipari tengely” v‡rosait Žs ezek ing‡zókšrzetŽt, valamint sz‡mos, kor‡bban is kedvez tlen helyzet! mez gazdas‡gi területet, tšbb olyan tŽrsŽget, ahol a roma lakoss‡g ar‡nya hagyom‡nyosan jelent s volt.31 Az Žrinte" v‡rosokban (pŽld‡ul Ózd, Oroszl‡ny, V‡rpalota, Komló) ak‡r felŽre-harmad‡ra csškkent a munkahelyek sz‡ma, a kšrnyŽkbeli falvakban pedig sokszor szinte sz‡zsz‡zalŽkos munkanŽlkülisŽg alakult ki (az šnkorm‡nyzat maradt az egyetlen foglalkoztató). Az Žrinte" v‡rosok az elmœlt Žvtizedekben külšnbšz fejlesztŽsi stratŽgi‡kat alkalmaztak, eltŽr – a v‡roskšrnyŽk helyzetŽt is meghat‡rozó – eredmŽnyekkel (a sikeresnek l‡tszó kitšrŽsi k’sŽrletekt l kezdve, mint pŽld‡ul Sz‡zhalomba"a, a tartósnak l‡tszó leszakad‡sig, pŽld‡ul Ózd). A region‡lisan eltŽr hat‡ssal j‡ró gazdas‡gi v‡ls‡g melle" a piacgazdas‡g kialakul‡sa, a kor‡bbi, területi kiegyenl’tŽst cŽlzó ‡llami politik‡k megsz!nŽse a region‡lis egyenl tlensŽgek nšvekedŽsŽhez vezete", a rom‡k felülreprezent‡lts‡g‡val jellemezhet tŽrsŽgek helyzete folyamatosan romlo" (ezen a ponton Žrdemes visszautalni a TÁRKI kšzelmœltbeli kutat‡si eredmŽnyeire, amelyek szerint a lakhat‡si egyenl tlensŽgeket mindenekel " a region‡lis elhelyezkedŽs l‡tszik meghat‡rozni, a rom‡k Žs nem rom‡k lakhat‡si kšrülmŽnyei kšzš"i eltŽrŽsek egy-egy rŽgión belül kevŽsbŽ jelent sek a kšrnyez orsz‡gokhoz kŽpest). A munkahely-leŽp’tŽsek eredmŽnyekŽppen igen sok, ezek kšzš" sz‡mos roma munkav‡llaló vesz’te"e el v‡rosi ‡ll‡s‡t, Žs kŽnyszerült visszatŽrni kor‡bbi vidŽki lakóhelyŽre. Ez sok esetben az orsz‡g „ge"ósodó kistŽrsŽgeit” jelente"e. 1993 Žs 2003 kšzš" (a harmadik orsz‡gos romakutat‡s adatai szerint) a roma lakoss‡g sz‡ma nagymŽrtŽkben n " az orsz‡g Žszaki tŽrsŽgeiben, a teljes roma lakoss‡gnak 1993-ban 24,3, m’g 2003-ban 30,8 sz‡zalŽka Žlt Észak-Magyarorsz‡gon.32

A szociális bérlakásrendszer hiányosságai (hiánya) A rendszerv‡ltoz‡s ut‡n a kor‡bbi tan‡csi bŽrlak‡sszektor szinte teljes egŽszŽt privatiz‡lt‡k, a KSH adatai szerint jelenleg az šnkorm‡nyzati bŽrlak‡sok ar‡nya az orsz‡gos lak‡s‡llom‡ny mintegy 5 sz‡zalŽka, ez európai szinten a legalacsonyabbak kšzš"

20

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

van. Emelle" a kšzšssŽgi tulajdonban maradt lak‡sok a lak‡s‡llom‡ny legalsó szegmensŽbe tartoznak: a lak‡s piaci ŽrtŽkŽnek tšredŽkŽt kitev vŽtel‡ron gyakorlatilag csak azok nem ve"Žk meg bŽrlemŽnyüket, akik mŽg ezt az šsszeget sem tudt‡k el teremteni, a lak‡s‡llom‡ny kšzšssŽgi tulajdonban maradt m‡sik rŽszŽt pedig azok a – jellemz en vŽgs kig leromlo" Þzikai ‡llapotœ h‡zakban tal‡lható – lak‡sok adj‡k, amelyek a privatiz‡ció pillanat‡ban rehabilit‡ciós list‡n voltak. A kšzšssŽgi tulajdonœ lak‡s‡llom‡ny elhanyagolható mŽrtŽke Žs a rendelkezŽsre ‡lló lak‡s‡llom‡ny ‡llapota gyakorlatilag lehetetlennŽ teszi egy m!kšd szoci‡lis bŽrlak‡srendszer kialak’t‡s‡t, ez a h‡tr‡nyos helyzet! t‡rsadalmi csoportok, ’gy sz‡mos roma h‡ztart‡s sz‡m‡ra megoldhatatlan lak‡sproblŽm‡khoz vezet. Az šnkorm‡nyzatok helyi lak‡srendeleteikben sok esetben olyan rendelkezŽseket alkalmaznak – ilyen pŽld‡ul az šnkŽnyes lak‡sfoglalók kiz‡r‡sa a szoci‡lis bŽrlak‡sokra jelentkezni jogosultak kšrŽb l –, amelyek sz‡mos h‡tr‡nyos helyzet!, kšzš" ük cig‡ny h‡ztart‡st gyakorlatilag elz‡rnak a bŽrlak‡s megszerzŽsŽnek lehet sŽgŽt l. 2005-ben az Alkotm‡nyb’rós‡g semmis’te"e meg h‡rom kerületi šnkorm‡nyzat vonatkozó rendelkezŽseit, azzal az indokkal, hogy az šnkorm‡nyzatok, amikor nem szoci‡lis, jšvedelmi, vagyoni helyze"el szorosan šsszetartozó kritŽriumokat jelšltek meg a szoci‡lis bŽrlak‡s megszerzŽsŽnek feltŽtelekŽnt, tœllŽptek a lak‡stšrvŽny ‡ltal meghat‡rozo" lehet sŽgeiken.33 Mivel azonban az Alkotm‡nyb’rós‡g ‡ltal megsemmis’te" rendelkezŽsek konkrŽtan csak nŽh‡ny šnkorm‡nyzatot Žrinte"ek, a fenti gyakorlat ma is elterjedt. A nemzeti Žs etnikai jogok orsz‡ggy!lŽsi biztosa Žs az ‡llampolg‡ri jogok orsz‡ggy!lŽsi biztosa egy ‡ll‡sfoglal‡sa szerint,34 b‡r e rendelkezŽseknek nem kšzvetlen cŽlja a „nemk’v‡natos” csal‡dok kiz‡r‡sa a bŽrlak‡shoz jut‡s lehet sŽgŽb l, tov‡bb rontj‡k a h‡tr‡nyos helyzet! h‡ztart‡sok lak‡shoz jut‡si lehet sŽgeit. Ez – a bevezet ben eml’te", egyes deÞn’ciók alapj‡n – a diszkrimin‡ció fogalomkšrŽbe sorolt „ar‡nytalan hat‡skŽnt” Žrtelmezhet , illetve az ombudsmani ‡ll‡sfoglal‡s e rendelkezŽsek lehet sŽget adnak a „nemk’v‡natos” h‡ztart‡sokat kedvez tlenül Žrint eltŽr b‡n‡smódra, ilyen Žrtelemben diszkriminat’v jogalkalmaz‡si gyakorlatra is. Az „ar‡nytalan hat‡s” kšrŽbe sorolható az is, hogy az œjonnan Žp’te" – elenyŽsz sz‡mœ, Žvente alig nŽh‡ny sz‡z – bŽrlak‡s bŽrleti jog‡nak megszerzŽsŽt az šnkorm‡nyzatok jellemz en valamilyen el takarŽkoss‡gi form‡hoz kštik, ez az ilyen takarŽkoss‡gi form‡kat felv‡llalni kŽptelen, hitelkŽptelen (munkanŽlküli, segŽlyeken Žl ) h‡ztart‡sokat gyakorlatilag kiz‡rja e lak‡sok lehetsŽges bŽrl i kšzül.35

A lakásfenntartás és -felújítás terhei Azok a h‡ztart‡sok, amelyek a lak‡sprivatiz‡ció sor‡n megv‡s‡rolt‡k lak‡sukat, egyœ"al annak fenntart‡si, felœj’t‡si kšltsŽgeit is „megšrškšltŽk”, ami sok alacsony st‡tusœ h‡ztart‡s sz‡m‡ra kiÞzethetetlen šsszegeket jelent (r‡ad‡sul e h‡ztart‡sok jellemz en

21

K#SZEGHY LEA

eleve rosszabb ‡llapotœ lak‡sokat v‡s‡roltak meg). Ehhez hozz‡j‡rul a lak‡sfenntart‡si kšltsŽgeknek a rendszerv‡ltoz‡s óta bekšvetkeze", az alacsony jšvedelm! h‡ztart‡sokat – egyŽbkŽnt a bŽrlak‡sban Žl nem tœl nagysz‡mœ h‡ztart‡st is – fokozo"an terhel emelkedŽse. (M’g az 1980-as Žvekben a h‡ztart‡sok ‡tlagosan jšvedelmük 10 sz‡zalŽk‡t kšltš"Žk lak‡sfenntart‡sra, az ezredfordulóra ez 20 sz‡zalŽkra emelkede",36 egy kšzelmœltbeli KSH-adatfelvŽtel szerint a legfels jšvedelmi tized esetŽben a h‡ztart‡sjšvedelem 16 sz‡zalŽk‡t, m’g a legalsó jšvedelmi tizednŽl mintegy 30 sz‡zalŽk‡t teszik ki a lak‡sfenntart‡si kiad‡sok.37) A d’jh‡tralŽkok felhalmozód‡sa pedig a szolg‡ltat‡sok kikapcsol‡sa mia" az ŽletfeltŽtelek roml‡s‡hoz, vŽgs esetben ak‡r kilakoltat‡shoz vezet. Sok h‡ztart‡s megprób‡l „el re menekülni”, Žs lak‡s‡t eladva olcsóbb lakhat‡si form‡t keres, ez azonban sokszor vidŽkre (ak‡r a kor‡bbi kibocs‡tó települŽsre) kšltšzŽst jelent, a munkahely elvesztŽsŽt, a szoci‡lis ell‡tórendszert l való függ sŽg kialakul‡s‡t.38, 39

OTP-hiteltartozások Az 1989 el " felve" œgyneveze" rŽgi feltŽtel! OTP-hitelek, illetve az 1989–1993 kšzš" felve" œgyneveze" tšrlesztŽses hitelek egyoldalœ, visszamen leges kamatemelŽse szintŽn egyenl tlenül Žrinte"e a külšnfŽle t‡rsadalmi csoportokat. Az alacsony st‡tusœak h‡ztart‡sai jellemz en sem a tartoz‡s azonnali kiegyenl’tŽsŽnek lehet sŽgŽvel nem tudtak Žlni, sem a megemelt kamatokat nem tudt‡k Þzetni, ami a tartoz‡sok halmozód‡s‡hoz, szŽls sŽges esetben a lak‡s el‡rverezŽsŽhez vezet. B‡r 1998-ban egy korm‡nyrendelet40 megteremte"e az šnkorm‡nyzati adóss‡gkezelŽsi programok kereteit, illetve 2001-ben egy œjabb, kšzponti program indult a hiteltartoz‡sok kezelŽsŽre,41 e programok a legr‡szorultabb h‡ztart‡sokat nem Žrik el (a megcŽlzo" kšr mintegy harmad‡t sikerült az utóbbi programba „bekapcsolni”), egyebek melle" azŽrt, mert azok a t‡mogat‡s ut‡n fennmaradó tartoz‡s havi tšrleszt rŽszleteit sem tudj‡k kiÞzetni (b‡r sok esetben a t‡mogat‡sigŽnylŽs m‡r a kapcsolatfelvŽtelnŽl „megbukik”). A szoci‡lis tšrvŽny 2001-es módos’t‡sa alapj‡n 2003 óta šnkorm‡nyzati adóss‡gkezelŽsi szolg‡ltat‡sok m!kšdnek, de ezek sem Žrik el a r‡szorulók egy jelent s kšrŽt, tšbbek kšzš" a szüksŽges šner hi‡nya, a megszerezhet pŽnzügyi t‡mogat‡s korl‡tozo"s‡ga, a program korl‡tozo" id t‡vja mia".42, 43

A szoci‡lis bŽrlak‡sokban lakók problŽm‡i A szoci‡lis bŽrlak‡sokban lakók esetŽben a lakbŽrÞzetŽs esetleges elmarad‡sa a bŽrleti jog elvesztŽsŽhez, kilakoltat‡shoz vezet. Az šnkorm‡nyzatok az 1990-es Žvek kšzepe óta egyre gyakrabban Žltek ezzel a lehet sŽggel,44 a lak‡stšrvŽny 2000-ben tšrtŽnt (sok-

22

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

szor „Lex JuharoskŽnt” hivatkozo") módos’t‡sa45 pedig leegyszer!s’te"e a kilakoltat‡si elj‡r‡st. Az šnkŽnyes lak‡sfoglalók esetŽben, ha kevesebb mint 60 napja laknak az ado" lak‡sban, a helyi jegyz jogosult kilakoltat‡si hat‡rozatot hozni, nincs szüksŽg b’rós‡gi dšntŽsre, ami kevesebb jogorvoslati lehet sŽget nyœjt az Žrinte"eknek, mivel a helyi jegyz hat‡rozata 8 napon belül fellebbezŽsre tekintet nŽlkül vŽgrehajtható. Emelle" az Alkotm‡nyb’rós‡g egy 2000-ben meghozo" hat‡rozata az alkotm‡ny 70/E paragrafus (1) bekezdŽsŽnek ŽrtelmezŽse kapcs‡n azt ‡llap’to"a meg, hogy a szoci‡lis biztons‡ghoz való jogból nem vezethet le a lakhat‡shoz való jog.46 A nemzeti Žs etnikai kisebbsŽgi jogok orsz‡ggy!lŽsi biztos‡nak ŽrtelmezŽse szerint ugyanakkor az ‡llam kšteles lakhat‡st nyœjtani kšzvetlen ŽletveszŽlyt jelent helyzetekben, amely – ezen ŽrtelmezŽs szerint – el ‡llhat szŽls sŽgesen leromlo" Þzikai ‡llapotœ h‡zak, lak‡sok lakói, illetve šnkŽnyes lak‡sfoglalók, jogc’m nŽlküli lak‡shaszn‡lók esetŽben. Mivel a lak‡stšrvŽny módos’t‡sa nyom‡n a kilakoltat‡sok sz‡m‡nak nšvekedŽse volt v‡rható, a nemzeti Žs etnikai kisebbsŽgi jogok orsz‡ggy!lŽsi biztosa tematikus vizsg‡latot ind’to" e t‡rgyban,47 ennek eredmŽnyei szerint a kilakoltat‡sok sz‡ma nem emelkede" sz‡mo"ev en. A vizsg‡lat meg‡llap’t‡sa szerint a kilakoltat‡sok gyakorlat‡ban az etnikai alapœ diszkrimin‡ció mint mšgš"es tŽnyez nem igazolható egyŽrtelm!en, az elj‡r‡sok alapvet en az Žrinte" h‡ztart‡sok szoci‡lis helyzetŽre vezethet k vissza, de a legtšbb kilakoltat‡s roma h‡ztart‡sokat Žrint. Civil szervezetek, pŽld‡ul a Roma Polg‡rjogi Alap’tv‡ny ugyanakkor egyŽrtelm!en felvetik az œgyneveze" intŽzmŽnyi diszkrimin‡ció (teh‡t egy-egy intŽzmŽny elj‡r‡smódj‡ban meglev eltŽr , kedvez tlen b‡n‡smód) szerepŽt abban, hogy a kilakoltato" h‡ztart‡sok kšzš" felülreprezent‡ltak a rom‡k. A rehabilit‡ciós list‡n szerepl h‡zakban tal‡lható lak‡sok bŽrl i esetŽben a v‡rosmegœj’t‡si programok meghat‡rozóak a lak‡skarrier szempontj‡ból. Ezek a programok a belv‡rosi területek legnagyobb rŽszŽn nemcsak a lak‡s‡llom‡ny Þzikai megœj’t‡s‡ra ir‡nyulnak, hanem lakoss‡gcserŽre, magasabb st‡tusœ t‡rsadalmi csoportok területre vonz‡s‡ra is, ezzel együ" a kor‡bbi, alacsonyabb st‡tusœ nŽpessŽgnek a területr l tšrtŽn elkšltšztetŽsŽre, mely utóbbiak lak‡shelyzetŽnek alakul‡sa ilyenkor nagymŽrtŽkben mœlik a befektet n (az šnkorm‡nyzatok telkeiket sokszor œgy adj‡k el, hogy az o" Žl k elkšltšztetŽse a befektet k feladata). B‡r e folyamatokat az elmœlt Žvekben csak korl‡tozo"an vizsg‡lta a kutat‡s, vannak arra utaló inform‡ciók, hogy a h‡tr‡nyos helyzet!, külšnšsen a roma lakoss‡g egy ilyen helyzetben nem kŽpes Žrdekei ŽrvŽnyes’tŽsŽre.48 Mindez a lak‡s sok tekintetŽben (is) h‡tr‡nyos helyzet! h‡ztart‡sok œjabb területi koncentr‡cióinak lŽtrejš"Žt eredmŽnyezheti (ilyen form‡lódik pŽld‡ul egyes kutatók szerint a IX. kerületi Vaskapu utca kšrnyŽkŽn49).

23

K#SZEGHY LEA

A helyi önkormányzati rendszer Az 1990-es šnkorm‡nyzati tšrvŽny50 ‡ltal lŽtrehozo", szŽles kšr! helyi autonómi‡ra Žpül šnkorm‡nyzati rendszer, olyan pozit’vumai melle", mint a helyi demokr‡cia kialak’t‡sa, er teljesebb helyi be‡gyazo"s‡gœ fejlesztŽspolitik‡k lŽtrehoz‡s‡nak lehet sŽge stb., bizonyos elemeiben a lakhat‡si egyenl tlensŽgek nšvekedŽse ir‡ny‡ba hat. Ilyenek pŽld‡ul a Þnansz’roz‡si rendszer egyes elemei (helyben maradó szja, helyi adók, b‡r igaz, hogy nem ezek adj‡k a kšltsŽgvetŽs legnagyobb rŽszŽt), a feladatell‡t‡s mŽretgazdas‡goss‡gi szempontjait Þgyelmen k’vül hagyó feladatkšr-meghat‡roz‡s, illetve a szoci‡lis ell‡tórendszer er s decentraliz‡lts‡ga (egyebek melle", a szoci‡lis alapell‡t‡s a helyi šnkorm‡nyzatok hat‡skšrŽbe került). Az egyes települŽsek szoci‡lis ell‡tórendszerei kšzš" jelent s eltŽrŽsek tal‡lhatóak, amit els sorban az ado" šnkorm‡nyzat anyagi lehet sŽgei hat‡roznak meg. A legh‡tr‡nyosabb helyzet!, roma lakoss‡g magas ar‡ny‡val jellemezhet települŽsek ‡ltal‡ban az orsz‡g gazdas‡gi depresszió ‡ltal sœjto" területein koncentr‡lódnak, ahol a helyi šnkorm‡nyzatok szoci‡lis ell‡t‡sra ford’tható anyagi eszkšzei korl‡tozo"abbak, mint m‡s tŽrsŽgekben. A megalakult šnkorm‡nyzatokban a diszkrimin‡ció œj form‡i jelentek meg, sz‡mos olyan, az intŽzmŽnyi diszkrimin‡ció fogalomkšrŽbe sorolható technika alakult ki, amely – explicit vagy implicit módon – a „problŽm‡s” t‡rsadalmi csoportok kerületb l/ települŽsr l való kiszor’t‡s‡t seg’ti el . Egyes kutatók szerint emšgš" az šnkorm‡nyzati rendszer struktur‡lis problŽm‡i hœzódnak meg, az elaprózo" šnkorm‡nyzati rendszer keretei kšzš" m!kšd , nšvekv sz‡mœ, a kšltsŽgvetŽsi normat’v‡k ‡ltal csak rŽszben Þnansz’rozo" feladatot ell‡tó, sok tekintetben piaci szerepl kŽnt való m!kšdŽsre kŽnyszer’te" šnkorm‡nyzatoknak œgymond „racion‡lis dšntŽse” a szegŽnyek, problŽm‡s h‡ztart‡sok kiszor’t‡sa területükr l.51

Intézményi diszkrimináció az önkormányzatok részér(l Rendszereze" adatgy!jtŽst az e kšrbe sorolható akciókról az elmœlt Žvekben nem publik‡ltak,52 az ilyen elj‡r‡sok el fordul‡si gyakoris‡g‡ra nem adható becslŽs, egyes mechanizmusairól azonban olyan – jellegüket tekintve nem szisztematikus, Žs nem is tudom‡nyos cŽllal, metodik‡val dolgozó – adatgy!jtŽsek, mint a nemzeti Žs etnikai jogok orsz‡ggy!lŽsi biztos‡nak Žves jelentŽse, civilszervezetek jelentŽsei, pŽld‡ul a NEKI Žvente kiado" „FehŽr Kšnyve”, adnak valamifajta kŽpet. Az intŽzmŽnyi diszkrimin‡ció „legdurv‡bb” eseteit azok a pŽld‡k jelentik, amikor az ado" „problŽm‡s” csoportokat a települŽs/kerület šnkorm‡nyzata megprób‡lja kiszor’tani az ado" területr l, illetve igyekszik megakad‡lyozni ilyen „problŽm‡snak tekinte"” csoportok bekšltšzŽsŽt. Ombudsmani jelentŽsek tšbb, a „lakóhely szabad megv‡laszt‡s‡hoz f!z d alkotm‡nyos alapjog diszkriminat’v korl‡toz‡sa”53 kšrŽbe

24

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

sorolt konßiktust is elemeztek az elmœlt Žvekben (pŽld‡ul a kšzsŽg polg‡rmestere ‡ltal megfogalmazo", az Žrinte" csal‡dot a kšzsŽg elhagy‡s‡ra felszól’tó levŽl, a települŽst l harminc kilomŽterre tal‡lható faluban tšrtŽn h‡zv‡s‡rl‡s a „problŽm‡s” csal‡d sz‡m‡ra, majd az utóbbi települŽs kŽpvisel -testületŽnek dšntŽse, mely szerint az „nem j‡rul hozz‡ a csal‡d letelepedŽsŽhez”). KevŽsbŽ „l‡tv‡nyos”, ‡mde lŽnyegŽt tekintve szintŽn az eltŽr , bizonyos csoportokat kedvez tlenül Žrint b‡n‡smód fogalm‡hoz sorolható az ŽrzŽketlen, bürokratikus jogalkalmaz‡s, œgyneveze" „maladministration”.54 I" nincs szó kšzvetlen, ny’lt diszkrimin‡cióról, a fogalom olyan esetekre vonatkozik, ahol a jogalkalmaz‡s, ügyintŽzŽs – valój‡ban az etnikai hovatartoz‡shoz kšthet kedvez tlen megkülšnbšztetŽs sz‡ndŽk‡ra visszavezethet – bürokratikus, ŽrzŽketlen (egyes esetekben az ügyintŽzŽs szab‡lyainak nem megfelel ) jellege eredmŽnyezi az ado" t‡rsadalmi csoport kedvez tlen helyzetŽt. Olyan elj‡r‡sok sorolhatók ide, mint œj Žp’tŽsi területek k$elšlŽsŽnek korl‡toz‡sa, ez‡ltal a „problŽm‡s csoportok” települŽsen tšrtŽn lak‡sŽp’tŽsŽnek megakad‡lyoz‡sa, œj Žp’tŽsi területeknek a települŽs tšbbi rŽszŽt l szegreg‡ltan tšrtŽn k$elšlŽse, a „problŽm‡s” csoportok ‡llandó lakosokkŽnt tšrtŽn bejegyzŽsŽnek elmulaszt‡sa, e csoportok ‡ltal lako" települŽsek infrastruktur‡lis fejlesztŽsŽnek elhanyagol‡sa, tiszt‡zatlan jogi megfogalmaz‡sok, amelyek megteremtik a diszkriminat’v jogalkalmaz‡s lehet sŽgŽt, pŽld‡ul a lehetsŽges kilakoltat‡si indokkŽnt szerepl „viselkedŽsi problŽm‡k” egyŽrtelm! meghat‡roz‡s‡nak hi‡nya,55 adóss‡gkezelŽsi szolg‡lat lŽtrehoz‡s‡nak elmulaszt‡sa, az šnkorm‡nyzat lakhat‡ssal kapcsolatos feladatainak elhanyagol‡sa (pŽld‡ul szoci‡lis bŽrlak‡sok fenntart‡s‡nak elhanyagol‡sa, termŽszeti csap‡sok – ‡rv’z, vihar – ‡ltal sœjto" h‡ztart‡sok sz‡m‡ra megfelel lak‡skšrülmŽnyek biztos’t‡s‡nak elmulaszt‡sa).

Lakosság részér(l tapasztalható diszkrimináció A diszkrimin‡ció e fajt‡j‡ról pontos kŽpet adni jelenleg nem lehetsŽges, mivel az els rendszeres kutat‡sok, amelyek a diszkrimin‡ciótesztelŽs külšnfŽle form‡it alkalmazz‡k, ezekben az Žvekben indulnak, eredmŽnyeik egyel re nem publik‡ltak. Ugyanakkor hivatalos szervezetek Žs civil szervezetek jelentŽseiben – amelyekre ez esetben is ŽrvŽnyes, hogy nem szisztematikus tudom‡nyos adatgy!jtŽsekr l van szó – Žvek óta szerepelnek ilyen esetek. Az inform‡ciók egyik rŽsze a jellemz en lak‡sbŽrbead‡ssal, illetve ennek megtagad‡s‡val kapcsolatos akciókat dokument‡l, ahol a potenci‡lis bŽrbeadók – pŽld‡ul a"ól való fŽlelmükben, hogy kŽs bb nem tudnak t lük „megszabadulni” – nem hajlandóak roma csal‡doknak lak‡sukat kiadni.56 M‡srŽszt, a lakoss‡g rŽszŽr l is tapasztalhatók a „problŽm‡s” t‡rsadalmi csoportok kiszor’t‡s‡ra, illetve betelepülŽsük megakad‡lyoz‡s‡ra ir‡nyuló akciók, egyes esetekben ezek a helyi lakoss‡g Žs a települŽsi šnkorm‡nyzat „šsszefog‡s‡ban” valósulnak

25

K#SZEGHY LEA

meg, ilyen a hivatkozo" ombudsmani jelentŽs ‡ltal eml’te" egyik eset, ahol a kŽpvisel -testület a csal‡d letelepedŽsŽt „elutas’tó” dšntŽsŽt rŽszben a „kšzsŽgben tapasztalható kšzfelh‡borod‡ssal” indokolta. Arra maga a hivatkozo" ombudsmani jelentŽs is utal, hogy b‡r az ilyen esetek egyel re elszigetelteknek t!nnek, a nagyfokœ latencia mia" feltehet en sokkal elterjedtebbek. Arra vonatkozóan, hogy h‡ny magyarorsz‡gi települŽsen tapasztalhatóak ilyen konßiktusok, nincs adat, de elterjedtsŽgük mŽrtŽkŽnek megbecslŽse melle" legal‡bb annyira fontos lenne e konßiktusok tŽnyez inek felt‡r‡sa – ez azonban m‡r egy tov‡bbi kutat‡si terület, b‡r a jelen ’r‡s tal‡n egy ilyen vizsg‡lód‡shoz is nyœjthat hasznos h‡"Žrinform‡ciókat.

ÖsszegzŽs Az el z ekben a rom‡k Žs nem rom‡k kšzš"i lakhat‡si egyenl tlensŽgeket alak’tó nŽh‡ny tŽnyez bemutat‡sa volt a cŽlom, illetve annak ŽrzŽkeltetŽse, hogy ezek a tŽnyez k együ"esen hat‡rozz‡k meg a jelenleg tapasztalható egyenl tlensŽgeket, az intŽzmŽnyek, illetve mag‡nszemŽlyek rŽszŽr l tapasztalható diszkrimin‡ció ezen egyenl tlensŽgek kialakul‡s‡nak fontos (de nem egyetlen) tŽnyez je.57 Utóbbi relat’v sœly‡nak becslŽsŽt nehez’ti, hogy egyel re nincsenek rendszereze", tudom‡nyos módszerekkel lŽtrehozo" adatok a diszkrimin‡ció mŽrtŽkŽre. Erre most kŽszülnek az els vizsg‡latok – tšbbek kšzš" az MTA KisebbsŽgkutató IntŽzetŽnek kšzrem!kšdŽsŽvel –, teh‡t a kšzeljšv ben v‡rhatóan err l is pontosabb kŽpet kaphatunk. A felsorolt tŽnyez k, folyamatok nem ismeretlenek a települŽstudom‡ny Žs a romakutat‡s sz‡m‡ra, azonban a rom‡k Žs nem rom‡k lakhat‡si egyenl tlensŽgeinek alakul‡s‡ban j‡tszo" szerepük szempontj‡ból nŽh‡ny, i" bemutato" folyamat nincs rŽszletesen felt‡rva, ez indokolja a le’rt elemzŽs nŽh‡ny, a szerz ‡ltal is bevallo"an bizonytalan (adatokkal, inform‡ciókkal kevŽsbŽ al‡t‡maszto") pontj‡t, egyœ"al pedig lehetsŽges tov‡bbi kutat‡si ir‡nyokat is mutat.

Irodalom Az ‡llampolg‡ri jogok orsz‡ggy!lŽsi biztos‡nak Žs a nemzeti Žs etnikai kisebbsŽgi jogok orsz‡ggy!lŽsi biztos‡nak kšzšs jelentŽse az šnkŽnyes lak‡sfoglalókat a bŽrlak‡shoz jut‡s lehet sŽgŽt l megfosztó šnkorm‡nyzati lak‡srendeletek vizsg‡lat‡ra indult OBH 2558/2005. Žs NEK 6053/2004. sz‡mœ ügyekben. 2005. m‡jus 2. Babusik Ferenc: Az esélyegyenl(ség korlátai Magyarországon. L’Harma"an, Budapest, 2005. Baranyi BŽla–G. Fekete Éva–Koncz G‡bor: A roma szegreg‡ció kutat‡s‡nak területi szempontjai a halmozottan h‡tr‡nyos helyzet! encsi Žs sellyei–siklósi kistŽrsŽgekben. In: Roma szegregációs folyamatok a csereháti és a dél-baranyai kistérségekben. Gondolat Kiadó–MTA Etnikai-nemzeti KisebbsŽgkutató IntŽzet, Budapest,

26

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

2005. 13–28. h" p://www.mtaki.hu/docs/roma_szegregacios_folyamatok/roma_szegregacios_folyamatok_ baranyi_g_fekete_koncz_teruleti_szempontok_k.pdf. Bern‡t Anikó: A magyarorsz‡gi cig‡nys‡g helyzete kšzŽp-kelet-európai šsszehasonl’t‡sban. In: Kolosi Tam‡s– Tóth Istv‡n Gyšrgy–Vukovich Gyšrgy (szerk.): Társadalmi Riport 2005. TÁRKI, Budapest, 2006. 118–137. Bšlšni Kata: Szegények beköltözése a Józsefvárosba. (KŽzirat a PolitikatšrtŽneti Alap’tv‡ny rŽszŽre). 2004. Csan‡di G‡bor–Csizmady Adrienne–K szeghy Lea–Tomay Kyra: Bels -erzsŽbetv‡rosi rehabilit‡ció. Tér és Társadalom, 2006. 1. 73–93. Csan‡di G‡bor–Csizmady Adrienne: Szuburbaniz‡ció Žs t‡rsadalom. Tér és Társadalom, 2002. 3. 27–55. Csizmady Adrienne: A lakótelep. Gondolat, Budapest, 2003. Debreceni Egyetem NŽpegŽszsŽgügyi Iskola: Telepek, illetve telepszer) lakókörnyezetek felmérése. A KKF-1281/2002 számú pályázat kutatási beszámolója a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi F(osztály számára. 2004. Duncan, O.–Duncan, B.: Lakóhelyi szegreg‡ció Žs foglalkoz‡si rŽtegz dŽs. In: SzelŽnyi Iv‡n (szerk.): Városszociológia. KJK, Budapest, 1973. 182–202. Edgar, B.: Policy measures to ensure access to decent housing for migrants and ethnic minorities. Joint Centre for Scottish Housing Research, Dundee, 2004. h" p://ec.europa.eu/employment_social/social_inclusion/docs/decenthousing_en.pdf. FaluvŽgi Albert: KistŽrsŽgeink helyzete az EU küszšbŽn. Területi Statisztika 2004. 5. Farkas J‡nos et al.: Lakásviszonyok az ezredfordulón. KSH, Budapest, 2005. h" p://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/ x% p/idoszaki/pdf/lakviszezr.pdf. Girasek Edmond: Az esŽlyegyenl sŽg ŽrvŽnyes’tŽse az šnkorm‡nyzat mint munkaadó szempontj‡ból. In: Az esélyegyenl(ség érvényesülése az önkormányzatoknál, kutatási jelentés. TÁRKI, Budapest, 2006. Hablicsek L‡szló: A roma nŽpessŽg demogr‡Þai jellemz i, k’sŽrleti el resz‡m’t‡s 2050-ig. KSH NŽpessŽgtudom‡nyi IntŽzet, Budapest, 1999. Havas G‡bor: A kistelepülŽsek Žs a rom‡k. In: Glatz Ferenc (szerk.): A cigányok Magyarországon. Magyar Tudom‡nyos AkadŽmia, Budapest, 1999. 163–203. Iv‡nyi Kl‡ra (szerk.): Fehér Füzet 2005. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvéd( Iroda beszámolója. M‡ss‡g Alap’tv‡ny, Budapest, 2005. h" p://www.neki.hu/pdf/&2005.pdf. Kaltenbach Jen : Besz‡moló a nemzeti Žs etnikai kisebbsŽgi jogok orsz‡ggy!lŽsi biztos‡nak tevŽkenysŽgŽr l, 1999. janu‡r 1–1999. december 31. Orsz‡ggy!lŽsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2000. h" p://www.obh. hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm. Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2000. évi tevékenységér(l. Orsz‡ggy!lŽsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2001. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm. Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2002. évi tevékenységér(l. Orsz‡ggy!lŽsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2003 h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm. Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2003. évi tevékenységér(l. Orsz‡ggy!lŽsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2004. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm. Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2004. évi tevékenységér(l. Orsz‡ggy!lŽsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2005. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm. KemŽny Istv‡n–Janky BŽla: A 2003. Žvi cig‡ny felmŽrŽsr l. NŽpesedŽsi, nyelvhaszn‡lati Žs nemzetisŽgi adatok. Beszél(, 2003. 7. h" p://beszelo.c3.hu/03/10/07kemeny.htm. KemŽny Istv‡n–Janky BŽla: TelepülŽsi Žs lak‡sviszonyok. Beszél(, 2004. 4. h" p://beszelo.c3.hu/04/04/13kemeny. htm. KemŽny Istv‡n–Janky BŽla–Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971–2003. Gondolat Kiadó–MTA Etnikai-nemzeti KisebbsŽgkutató IntŽzet, Budapest, 2003. Kerezsi Kl‡ra: KšzšssŽg Žs b!nmegel zŽs. KšzšssŽgi b!nmegel zŽs. Magyar Tudomány, 2001./8, h" p://www. matud.iif.hu/01aug/kerezsi.html. Kertesi G‡bor–KŽzdi G‡bor: A cigány népesség Magyarországon, Socio-typo, Budapest, 1998. Konr‡d Gyšrgy–SzelŽnyi Iv‡n: A kŽsleltete" v‡rosfejl dŽs t‡rsadalmi konßiktusai. In: Csizmady Adrienne– Husz Ildikó (szerk.): Település- és városszociológia szöveggy)jtemény. Gondolat, Budapest, 2004. 11–25.

27

K#SZEGHY LEA

Kov‡cs Zolt‡n: Population and housing dynamics in Budapest metropolitan region a%er 1990 – dra% paper for the ENHR conference, Iceland, 2005. h" p://www.borg.hi.is /enhr2005iceland/ppr/Kovacs.pdf. K nig Éva: Adóss‡gkezelŽs: sikerek Žs kudarcok. Esély, 2006. 1. 3–28. h" p://www.szochalo.hu/uploads/media/ esely200601konig.pdf. Lad‡nyi J‡nos: A buldózeres v‡rosrekonstrukciótól a szoci‡lis ge"óig. Mozgó Világ, 2005. 12. h" p://www.mozgovilag.hu/2005/12/07ladanyi.htm. Lad‡nyi J‡nos: T‡rsadalmi Žs etnikai csoportok kšzš" i lakóhelyi szegreg‡ció Budapesten a posztkommunista ‡tmenet id szak‡ban. In: WEB, 2004. 2. 9–15. h" p://www.bbteszociologia.ro/UserFiles/File/web_pdf/ web4_2k4_12.pdf. Lad‡nyi J‡nos–SzelŽnyi Iv‡n: Szuburbaniz‡ció Žs ge"ósod‡s. Kritika, 1997. 7. 4–12. Lad‡nyi J‡nos–SzelŽnyi Iv‡n: Van-e Žrtelme az underclass kategória haszn‡lat‡nak? Beszél(, 2001. 11. 94–98. h" p://beszelo.c3.hu/01/11/09ladanyi.html. SzelŽnyi Iv‡n–Konr‡d Gyšrgy: Az új lakótelepek szociológiai problémái. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1969. Tomay Kyra: Slumosod‡s Žs v‡rosrehabilit‡ció Budapesten. Tér és Társadalom, 2006. 1. 93–109. Ungv‡ry Gyšrgy et al.: Romatelepek Magyarorsz‡gon: gyermekek egŽszsŽgügyi ell‡t‡sa, higiŽnŽs viszonyok. Orvosi Hetilap, 2005. 15. V‡roskutat‡s K%.: Pilot program a teljes 4. sz. út és a két szolnoki vasútvonal tengelye által érinte' f(városi és megyei hatásterületekre. 2002. Vir‡g Tünde: Ge"ósodó tŽrsŽg, ge"ósodó iskolarendszer. Kisebbségkutatás, 2003. 2. 363–373. h" p://epa.oszk. hu/00400/00462/00018/pdf/08.pdf.

Jegyzetek 1

2 3

4

5

6 7

28

Nem beszŽlve most a külšnfŽle hazai szervezetek rŽszŽr l külšnfŽle európai uniós szervezeteknek küldš" jelentŽsek kšzš" i p‡rhuzamoss‡gokról, illetve a jelentŽsek kšzš" lŽtrejšv „kšrbehivatkoz‡sokról”, amelyeket ado" esetben maguk a megrendel szervezetek is t‡mogatnak (az ado" jelentŽs legitim‡ciój‡t nšvel saj‡tos módszerkŽnt), de amelyek egy id ut‡n az ado" terephez kšt d inform‡cióforr‡soktól tšrtŽn teljes „elszakad‡shoz” vezetnek. Jelen tanulm‡nyban – vitatható, mindenesetre a hazai szociológiai szakirodalmi forr‡sok tšbbsŽgŽhez hasonló módon – a cig‡ny Žs roma kifejezŽseket felv‡ltva, szinonimakŽnt haszn‡lom. Az EUMC-vel tšrtŽn együ" m!kšdŽsben az intŽzet partnerszervezetei a Szoci‡lis Žs Munkaügyi MinisztŽrium Žs a Magyar Helsinki Bizo"s‡g. A projekt vezet je a 2003–2006-os id szakban Sik Endre volt. A jelentŽsek šssze‡ll’t‡s‡ban jelen tanulm‡ny szerz je melle" Simonovits Bori, Fleck G‡bor, Pap Andr‡s L‡szló Žs Messing Vera ve"ek rŽszt. Valamennyiüknek kšszšne"el tartozom. A lakóhely ŽletesŽlyeket meghat‡rozó szerepe szempontj‡ból egyar‡nt fontos a lakhat‡s min sŽge (h‡z, lak‡s jellege, mŽrete, zsœfolts‡g, komfortoss‡g, Þzikai Žs pszichŽs hat‡sokat eredmŽnyez esetleges problŽm‡i, lakókšrnyezet jellege, min sŽge stb.) Žs a lakóhely elhelyezkedŽse (milyen települŽsen, mely települŽsrŽszen, az orsz‡g mely területŽn tal‡lható), ezŽrt mindezeket beleŽrtem a lakhat‡si egyenl tlensŽgek fogalm‡ba. A hivatkozo" jelentŽssorozat olyan Žrtelemben is meghat‡rozza a jelen tanulm‡nyt, hogy meglev inform‡ciók, kutat‡si jelentŽsek m‡sodelemzŽsŽre Žpül, mivel els dleges adatfelvŽtelre a rendelkezŽsre ‡lló keret nem ad módot. Iv‡nyi Kl‡ra (szerk.): Fehér Füzet 2005. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvéd( Iroda beszámolója. M‡ss‡g Alap’tv‡ny, Budapest, 2005. h" p://www.neki.hu/pdf/&2005.pdf. A nŽpsz‡ml‡l‡si adatok ŽrvŽnyessŽgŽt nagymŽrtŽkben rontja, hogy az etnikai hovatartoz‡s meg‡llap’t‡sa šnbevall‡sos alapon tšrtŽnt, ezŽrt a nŽpsz‡ml‡l‡s nagymŽrtŽkben al‡becsli a rom‡k sz‡m‡t: i" mintegy 191 ezren vallo"‡k magukat cig‡nynak, egy 2003-as orsz‡gos cig‡nykutat‡s a cig‡nyok sz‡m‡t 520–650

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

8

9 10

11

12 13 14

15

16 17

18

19 20

21

ezerre teszi. KemŽny Istv‡n–Janky BŽla–Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971–2003. Gondolat Kiadó–MTA Etnikai-nemzeti KisebbsŽgkutató IntŽzet, Budapest, 2003. Edgar, B.: Policy measures to ensure access to decent housing for migrants and ethnic minorities. Joint Centre for Sco" ish Housing Research, Dundee, 2004. h" p://ec.europa.eu/employment_social/social_inclusion/docs /decenthousing_en.pdf. Babusik Ferenc: Az esélyegyenl(ség korlátai Magyarországon. L’Harma"an, Budapest, 2005. B‡r az adatok valóban hasonlóak, a kŽt kutat‡s kšzš" jelent s módszertani eltŽrŽsek vannak. A KemŽnyfŽle vizsg‡lat a 2001-es nŽpsz‡ml‡l‡s nemzetisŽgi adataiból kiindulva gy!jto" adatokat, a Delphoi Consulting vizsg‡lata Kertesi G‡bor–KŽzdi G‡bor: A cig‡ny nŽpessŽg Magyarorsz‡gon c’m! ’r‡s‡ra (Socio-typo, Budapest, 1998), illetve Hablicsek L‡szló nŽpessŽg-el resz‡m’t‡s‡ra alapult (Hablicsek L‡szló: A roma népesség demográÞai jellemz(i, kísérleti el(reszámítás 2050-ig. KSH NŽpessŽgtudom‡nyi IntŽzet, Budapest, 1999), cŽlja szerint nem, koršsszetŽtel, települŽsi elhelyezkedŽs Žs a települŽsek roma sz‡zalŽkar‡nya szerint reprezent‡lja az orsz‡g 19 Žves kor fele" i roma nŽpessŽgŽt. A kŽt kutat‡s módszertani h‡"erŽr l b vebb inform‡ció tal‡lható az eredeti forr‡sokban. Bern‡t Anikó: A magyarorsz‡gi cig‡nys‡g helyzete kšzŽp-kelet-európai šsszehasonl’t‡sban. In: Kolosi Tam‡s–Tóth Istv‡n Gyšrgy–Vukovich Gyšrgy (szerk.): Társadalmi Riport 2005. TÁRKI, Budapest, 2006. 118–137. Ezek az adatok 1993-ból sz‡rmaznak, teh‡t nem frissek, az ar‡nyok azóta v‡ltozha"ak valamelyest, de feltehet en alapvet en nem rendez dtek ‡t. Havas G‡bor: A kistelepülŽsek Žs a rom‡k. In: Glatz Ferenc (szerk.): A cigányok Magyarországon. Magyar Tudom‡nyos AkadŽmia, Budapest, 1999. 163–203. Havas: i. m.; Lad‡nyi J‡nos: T‡rsadalmi Žs etnikai csoportok kšzš" i lakóhelyi szegreg‡ció Budapesten a posztkommunista ‡tmenet id szak‡ban. WEB, 2004. 2. 9.–15. h" p://www.bbteszociologia.ro/UserFiles /File/web_pdf/web4_2k4_12.pdf. Jelen tanulm‡ny keretei kšzš" nincs mód a szegreg‡ció szakirodalm‡nak mŽg ršvid bemutat‡s‡ra sem, az al‡bbiakban – az elterjedt szociológiai megkšzel’tŽs szerint –, mint a potenci‡lisan a t‡rsadalmi integr‡ció zavaraihoz vezet , illetve az egyenl tlensŽgek nšvekedŽsŽhez, œjratermelŽsŽhez hozz‡j‡ruló jelensŽgr l lesz szó róla. L‡sd pŽld‡ul Duncan, O.–Duncan, B.: Lakóhelyi szegreg‡ció Žs foglalkoz‡si rŽtegz dŽs. In: SzelŽnyi Iv‡n (szerk.): Városszociológia. KJK, Budapest, 1973. 182–202. Jelen tanulm‡nynak nem cŽlja a rom‡k lak‡skšrülmŽnyeiben az utóbbi Žvekben tapasztalható trendek feltŽrkŽpezŽse, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy a módszertani eltŽrŽsek – ideŽrtve a mintavŽtelt, a konceptualiz‡l‡si külšnbsŽgeket, az alkalmazo" mŽr eszkšzšket – gyakorlatilag lehetetlennŽ teszik az šsszehasonl’t‡st. A h‡rom orsz‡gos romakutat‡s adatai valamelyest šsszehasonl’thatók, ezt a települŽsi Žs lak‡sviszonyok tekintetŽben a kutatók meg is te"Žk (KemŽny–Janky: i. m. 2004), de a külšnfŽle kutat‡sok, illetve statisztikai adatok „illesztŽse” szinte lehetetlen. A vŽgs kutat‡si jelentŽs nem elŽrhet , az inform‡ciók forr‡sa egy kor‡bbi f‡zis kutat‡si jelentŽse (Debreceni Egyetem NŽpegŽszsŽgügyi Iskola: Telepek, illetve telepszer) lakókörnyezetek felmérése. A KKF-1281/2002 számú pályázat kutatási beszámolója a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi F(osztály számára. 2004), illetve a befejeze" kutat‡sról szóló h’rad‡sok, pŽld‡ul h" p://www.romnet. hu/hirek/hir0603233.html. Ungv‡ry Gyšrgy et al.: Romatelepek Magyarorsz‡gon: gyermekek egŽszsŽgügyi ell‡t‡sa, higiŽnŽs viszonyok. Orvosi Hetilap, 2005. 15. Baranyi BŽla–G. Fekete Éva–Koncz G‡bor: A roma szegreg‡ció kutat‡s‡nak területi szempontjai a halmozo"an h‡tr‡nyos helyzet! encsi Žs sellyei–siklósi kistŽrsŽgekben. In: Roma szegregációs folyamatok a csereháti és a dél-baranyai kistérségekben. Gondolat Kiadó–MTA Etnikai-nemzeti KisebbsŽgkutató IntŽzet, Budapest, 2005. 13–28. h" p://www.mtaki.hu/docs/roma_szegregacios_folyamatok/roma_szegregacios_folyamatok _baranyi_g_fekete_koncz_teruleti_szempontok_k.pdf. L‡sd pŽld‡ul Vir‡g Tünde: Ge"ósodó tŽrsŽg, ge"ósodó iskolarendszer. Kisebbségkutatás, 2003. 2. 363–373. h" p://epa.oszk.hu/00400/00462/00018/pdf/08.pdf.

29

K#SZEGHY LEA

22 23

Havas: i. m. Kov‡cs Zolt‡n: Population and housing dynamics in Budapest metropolitan region a%er 1990 – dra% paper for the ENHR conference, Iceland, 2005. h" p://www.borg.hi.is/enhr2005iceland/ppr/Kovacs.pdf. 24 Konr‡d Gyšrgy–SzelŽnyi Iv‡n: A kŽsleltete" v‡rosfejl dŽs t‡rsadalmi konßiktusai. In: Csizmady Adrienne–Husz Ildikó (szerk.): Település- és városszociológia szöveggy)jtemény. Gondolat, Budapest, 2004. 11–25. 25 SzelŽnyi Iv‡n–Konr‡d Gyšrgy: Az új lakótelepek szociológiai problémái. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1969. 26 A lakótelepek st‡tusv‡ltoz‡s‡t f kŽnt a budapesti lakótelepek esetŽben kšve"Žk nyomon vizsg‡latok (Csizmady Adrienne: A lakótelep. Gondolat, Budapest, 2003), ezŽrt budapestiek a pŽld‡k. 27 Csizmady: i. m., illetve saj‡t kutat‡sok. 28 Farkas J‡nos et al.: Lakásviszonyok az ezredfordulón. KSH, Budapest, 2005. h" p://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/ hun/x% p/idoszaki/pdf/lakviszezr.pdf. 29 I" most nem cŽl a területi logik‡jœ fejlesztŽspolitik‡k tšrtŽnetŽnek rŽszletes bemutat‡sa; amit fontos kiemelni: az 1971-es OTK 1949 ut‡n az els olyan, területi logik‡jœ fejlesztŽspolitikai koncepció volt, amely valóban hat‡lyba is lŽpe". 30 KemŽny Istv‡n–Janky BŽla: TelepülŽsi Žs lak‡sviszonyok. Beszél(, 2004. 4. h" p://beszelo.c3.hu/04/04/13kemeny.htm. 31 A legh‡tr‡nyosabb helyzet!, sokszor roma munkav‡llalók ‡ll‡svesztŽse kor‡bban kezd dš", Ózdon pŽld‡ul m‡r 1980–1990 kšzš" 6500 ‡ll‡s sz!nt meg. 32 KemŽny Istv‡n–Janky BŽla: A 2003. Žvi cig‡ny felmŽrŽsr l. NŽpesedŽsi, nyelvhaszn‡lati Žs nemzetisŽgi adatok. Beszél(, 2003. 7. h" p://beszelo.c3.hu/03/10/07kemeny.htm. 33 Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2003. évi tevékenységér(l. Orsz‡ggy!lŽsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2004. h"p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm. Az ‡llampolg‡ri jogok orsz‡ggy!lŽsi biztos‡nak Žs a nemzeti Žs etnikai kisebbsŽgi jogok orsz‡ggy!lŽsi biztos‡nak kšzšs jelentŽse az šnkŽnyes lak‡sfoglalókat a bŽrlak‡shoz jut‡s lehet sŽgŽt l megfosztó šnkorm‡nyzati lak‡srendeletek vizsg‡lat‡ra indult OBH 2558/2005. Žs NEK 6053/2004. sz‡mœ ügyekben. 2005. m‡jus 2. 34 Uo. 35 Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2002. évi tevékenységér(l. Orsz‡ggy!lŽsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2003. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm. 36 K nig Éva: Adóss‡gkezelŽs: sikerek Žs kudarcok. Esély, 2006. 1. 3–28. h" p://www.szochalo.hu/uploads/media/esely200601konig.pdf. 37 Farkas et al.: i. m. 38 Csan‡di G‡bor–Csizmady Adrienne: Szuburbaniz‡ció Žs t‡rsadalom. Tér és Társadalom, 2002. 3. 27–55. 39 V‡roskutat‡s K%.: Pilot program a teljes 4. sz út és a két szolnoki vasútvonal tengelye által érinte' f(városi és megyei hatásterületekre. 2002. 40 96/1998. (V. 13.) korm‡nyrendelet. 41 66/2001. (IV. 20.) korm‡nyrendelet. 42 Az adóss‡gkezelŽsi programok rŽszletes bemutat‡s‡t Žs ŽrtŽkelŽsŽt l‡sd K nig: i. m. 43 Kaltenbach: i. m. (2003). 44 Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgy)lési biztosának tevékenységér(l, 1999. január 1.–1999. december 31. Orsz‡ggy!lŽsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2000. h" p://www.obh.hu/nekh/ hu/beszam/beszamol.htm. 45 1993. Žvi LXXVIII. tšrvŽny. 46 42/2000. sz. alkotm‡nyb’rós‡gi hat‡rozat. 47 Kaltenbach: i. m. (2000). 48 A v‡rosmegœj’t‡s kšrüli t‡rsadalmi konßiktusokról, illetve a v‡rosmegœj’t‡s h‡tr‡nyos helyzet! lakoss‡got Žrint intŽzmŽnyi folyamatairól az elmœlt Žvekben tšbb tanulm‡ny is megjelent, pŽld‡ul Csan‡di G‡bor–Csizmady Adrienne–K szeghy Lea–Tomay Kyra: Bels -erzsŽbetv‡rosi rehabilit‡ció. Tér és Társadalom, 2006. 1. 73–93.; Tomay Kyra: Slumosod‡s Žs v‡rosrehabilit‡ció Budapesten. Tér és Társadalom, 2006. 1. 93–109.

30

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

49 50 51 52

53 54 55 56 57

Kerezsi Kl‡ra: KšzšssŽg Žs b!nmegel zŽs. KšzšssŽgi b!nmegel zŽs. Magyar Tudomány, 2001. 8. h" p:// www.matud.iif.hu/01aug/kerezsi.html. 1990. Žvi LXV. tšrvŽny a helyi šnkorm‡nyzatokról. Lad‡nyi J‡nos: A buldózeres v‡rosrekonstrukciótól a szoci‡lis ge"óig. Mozgó Világ, 2005. 12. h" p://www. mozgovilag.hu/2005/12/07ladanyi.htm. Az šnkorm‡nyzatok rŽszŽr l felmerült diszkrimin‡cióra vonatkozóan az elmœlt hónapokban kŽszült el egy (egyel re nem publik‡lt) elemzŽs, amely egyebek melle" az šnkorm‡nyzatok mint munkaadók esetleges diszkriminat’v viselkedŽsŽt mŽrte fel. Az eredmŽnyek azt mutatj‡k, hogy fotók alapj‡n a megkŽrdeze" šnkorm‡nyzati munkat‡rsak szisztematikusan diszprefer‡lt‡k a roma „jelentkez ket” (a vizsg‡lat titk‡rn , illetve port‡s munkakšrškre vonatkozo"), ld. Girasek Edmond: Az esŽlyegyenl sŽg ŽrvŽnyes’tŽse az šnkorm‡nyzat mint munkaadó szempontj‡ból. In: Az esélyegyenl(ség érvényesülése az önkormányzatoknál, kutatási jelentés. TÁRKI, Budapest, 2006. Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2000. évi tevékenységér(l. Orsz‡ggy!lŽsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2001. h"p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm. Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2004. évi tevékenységér(l. Orsz‡ggy!lŽsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2005. h"p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm. Bšlšni Kata: Szegények beköltözése a Józsefvárosba. (KŽzirat a PolitikatšrtŽneti Alap’tv‡ny rŽszŽre). 2004. Bšlšni: i. m. Nyilv‡nvaló az is, hogy sz‡mos tŽnyez kimaradt az elemzŽsb l, amelyek fontosak le"ek volna egy teljesebb kŽp megrajzol‡s‡hoz, ilyen pŽld‡ul az 1990 ut‡ni lak‡spolitika ‡"ekintŽse a lakhat‡si egyenl tlensŽgek alakul‡sa szempontj‡ból, ezek t‡rgyal‡sa er forr‡s- Žs terjedelmi korl‡tok mia" jelen tanulm‡nyban nem le" volna lehetsŽges.

Summary L"& K s!"#$% Factors of housing ine'ualities of the Roma and non-Roma in Hungary Since the beginning of Hungary’s accession procedure to the EU, there is a growing interest on the issue of inequalities and discrimination, since equal opportunities, tolerance and diversity are deÞned as basic European values. A series of reports are made each year for di&erent agencies (including EU institutions) on such issues, however, in these reports, the approach is usually highly pragmatic, and request for information refers to the delivery of up-to-date information, with less regard to the methodology of data collection, deÞnition of concepts, analysis of connections between phenomena. This leads to speciÞc problems and opportunities for academic institutions participating in the compilation of such reports, in terms of collating pragmatic needs of mandators with the mission of producing scientiÞc value. Since 2003 under co-ordination of the Institute of Ethnic and National Minority Studies (with the Ministry of Social A&airs and Labour and the Hungarian Helsinki Comi"ee as partners) a series of reports were compiled for the European Monitoring Center on Racism and Xenophobia (EUMC), presenting, upon request, information on discrimination

31

K#SZEGHY LEA

in speciÞc areas of social life, including housing. Project managment in the 2003–2006 period was provided by dr Endre Sik. Experts involved (besides the author) included Bori Simonovits, G‡bor Fleck, dr. Andr‡s L. Pap and Vera Messing. I wish to express my acknowledgements to all members of the project team. However, in the view of the author of the present report, discrimination as such cannot be analysed without a broader perspective, including the context of housing inequalities, and a wide set of factors shaping them, including discrimination as one of these factors. In the Þrst part of the study, some evidences of housing inequalities are presented, based on data and statistics emerged in the previous years. The disadvantaged situation of Roma households is prevailing according to all data sources. Quality of housing in terms of amenities is poorer (approx. 50% of Roma household lacks WC compared to only 10% of the total housing stock), and congestion (persons per room in Roma households show an average of 2.4 compared to less then 1 in non-Roma households). The situation of Roma households in segregated environment is worse than in non-segregated environment. However, a current research comparing Roma and non-Roma households in the same area suggests that the di&erences between Roma and non-Roma within the same area are less signiÞcant than in neighbouring countries, it seems that regional differences have a strong e&ect on the quality of housing. In addition, the ratio of Roma living in villages – o&ering poorer living conditions and life chances – is higher than of non-Roma, 60% of Roma lives in villages, compared to 35% of non-Roma. Meanwhile Roma are over-represented in economically disadvantaged regions of Hungary, in the north-Eastern and the South-Western part of the country. A recent survey estimates the ratio of Roma in the country to approx. 6%, while in some North-Eastern counties the estimated ratio of Roma is more than double of the country average. Roma households tend to live residentially segregated, according to the third Roma survey in 2003 approx. 55% of Roma lives in fully or mostly Roma environment, another survey estimates the ratio of Roma living segregated to 45%, while both surveys found only a few (4-5) per cent of Roma households living in totally non-Roma environment. The most extreme forms of segregation and related social inequalities are Roma colonies (totally segregated Roma neighbourhoods built from inadequate material, with lack of amenities and services, offering extremely poor living conditions), micro-regions subject to „ghe"oisation” (areas with strong over-representation of Roma population, especially in the north-eastern and south-western part of the country, where social and spatially deÞned disadvantages interlink) and urban slums. In the second part of the study, factors shaping present inequalities are discussed. The study takes e&orts to analyse the e&ects of the housing policy of the communist and socialist era to the situation of the Roma, shows how the low rents applied in the strongly state-controlled rental housing system led to the emergence of slum areas; how the distribution of newly built rental ßats, mostly in housing estates, a&ected dis-

32

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

advantaged social groups in di&erent periods of time; how certain parts of population lacked state subsidies (e.g. residents of family houses not nationalised in the end of the ‘40s); how the policies aiming to eliminate colonies led to the emergence of new forms of segregation, and how spatial development policies led to systematic disadvantages accumulating in rural areas. Among factors shaping inequalities a%er 1989/1990, the writing presents some e&ects of the economic crisis leading to mass unemployment, with regionally di&erent e&ects, hi"ing areas where Roma are over-represented more seriously; the lack of a well-operating social housing system due to the privatisation of the housing stock which makes access to decent housing impossible for many lower strata households; results of growing housing costs including evictions; and some features of the operation of local governments from the point of view of housing inequalities, including the increase of inequalities as a result of the highly decentralised system of social care. In the last part of the study, institutional discrimination by local governments, and discrimination by citizens are discussed. Both forms of discrimination are prevailing, however, it is hard to provide reliable information on the scope of the phenomena, since no systematic data collections have been published yet (Þrst researches has just been launched, in part, with the involvement of the Institute). However, mechanisms of discrimination, including direct discrimination by local governments and citizens, as well as the more hidden forms of discrimination as „maladministration” can be traced. In sum, the study presents a way to perceive discrimination in the framework of a wide set of factors inßuencing housing inequalities between the Roma and non-Roma, with presenting analysis of the mechanisms and results of the referred set of factors, including processes reaching back to previous decades, as well as current ones.

33