Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele január 1 - március 18. (A gyűjtési időszak március 3-ig tart.) Védett őshonos állatok tenyésztése

Az EURO-ECO Csoport szaktanácsadói hírlevele

Tartalom:

2013/2. szám (február)

Aktuális kérelmek benyújtási időszakai

Aktuális kérelmek benyújtási időszakai Aktuális kifizetési kérelmek

1. oldal

A február 1-től május 31-ig beadható kifizetési kérelmek jogcímei a következők: Az EU-s támogatások várható alakulása a következő hét évben 2. oldal Az őszi búza fejtrágyázása

Kertészeti gép; Erdészeti gép; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Mg-i termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz és -olaj üzemek; Öntözés; Kertészet korszerűsítése; Szárító; Mg-i utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki örökség megőrzése; Falumegújítás és fejlesztés; LEADER; Baromfitelepek korszerűsítése; Gazdanet További kifizetési kérelmek:

4. oldal Önök kérdezték, mi válaszolunk 7. oldal A borszőlőültetvények engedélyezési eljárásai 8. oldal Bővülő termékkínálat az Euro-Öko Farm Projekt Kft-nél! FLIEGL AKCIÓ! 12. oldal EURO-ECO – Agrárfinanszírozás másképp 14. oldal Díjtámogatott növénybiztosítás előfinanszírozása 15. oldal Személyes hírszolgáltatásaink napi témái 16. oldal

További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat! "Hírlevél" menüpontunkban letölthetik korábbi havi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat ezentúl megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüben.

Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele 2013. január 1 - március 18. (A gyűjtési időszak március 3-ig tart.)

Halászati Operatív Program 2011. 2013. február 1 - 28.

Védett őshonos állatok tenyésztése 2013. február 1 - 28.

Fiatal gazda 2009 (10%) 2013. március 1 - 31.

Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások (A támogatott tevékenység megvalósítását követően, legkésőbb 20 napon belül.) Fiatal gazda 2012. (90 %) (A támogatási kérelemnek helyt adó határozat kézhezvételét követő 90 napon belül.) Aktuális támogatási kérelmek A szőlőfeldolgozás és borkészítés melléktermékeinek lepárlása 2012. október 5 - 2013. augusztus 30. Méhészeti támogatások • Varroa atka elleni gyógyszeres védekezés (2012. október 16 - 2013. április 6.) • Méhcsaládok számának szinten tartása (2012. október 16 - 2013. augusztus 3.) • Kaptárak jelölése; Rendezvények és elméleti ismeretterjesztés; Mézkinyeréshez és vándoroltatáshoz eszközbeszerzés; Varroa atka elleni alternatív védekezés (2012. október 16 - 2013. szeptember 5.) LEADER nemzetközi együttműködés 2012. október 30 - 2013. augusztus 31. Juhok és kecskék jelölése 2013. február 1 - 28. Fiatal erdők állománynevelése 2013. február 1 - 28. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás támogatása 2013. február 15 - július 2. ÚMVP-s képzések támogatása 2013. március 1 - április 30. (2. célterületnél április 29-ig.) Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és -átállítása (Egyéni terv benyújtása) 2013. március 1 - 31. Ahol az időszak utolsó napja hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, ott a legvégső benyújtási nap a határidő leteltét követő első munkanap, de ajánlott az eredeti dátum szerinti határidő betartása!

Folyamatos támogatási kérelmek

www.euroeco.hu

A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása; Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása; Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások; Baromfi és sertés állatjóléti támogatások További határidőkről, honlapunk "Határidők" menüpontjában tájékozódhatnak!

-1-

Az EU-s támogatások várható alakulása a következő hét évben Több hónapos egyeztetés és sok kompromisszum után 2013 februárjában megállapodtak az Európai Unió pénzügyminiszterei és kormányfői az új hét éves költségvetésről. Az Európai Unióban, eltérve a hazai egy éves ciklustól, hét évre előre határozzák meg a tervezett bevételeket és kiadásokat. A következő időszak 2014. január 1-jén kezdődik és 2020. december 31-ig tart majd. Ezen időszak alatt a 28 Európai Uniós tagállam (Horvátország idén csatlakozik) összesen 960 milliárd €-nyi forrást használhat fel a közös kasszából. Néhány mindennapos kérdés megválaszolásával szeretnénk Önöknek bemutatni leegyszerűsítve, hogyan is működik az Európai Unió támogatási folyamata. Honnan kerül ez a pénz a kasszába? A 960 milliárd €-t a tagállamok a megtermelt éves GDP-jük bizonyos százalékának befizetésével „adják össze”. A GDP pedig nem más, mint egy adott ország éves termelésének mérőszáma, azaz az egy év alatt megtermelt javak összessége. Mennyit fizetünk be mi magyarok a közös kasszába? A 2014-2020 közötti ciklusban összesen Magyarország 10,496 milliárd €-nyi összeget fizet be a fenti összegből. Amit befizetünk azt kapjuk vissza? Akkor mi értelme az egésznek? A tagállami közös befizetéseket az EU olyan stratégiai célok támogatására használja fel mint a mezőgazdaság, vidékfejlesztés és a felzárkóztatás. Ezen prioritások támogatás nélkül csak nagyon nehezen működnének: az élelmiszer árak megfizethetetlenek lennének és a szegényebb tagállamok sem kapnának esélyt a felzárkózásra. A pénzek elosztása azon az elven működik, hogy a szegényebb tagállamok többet kaphatnak vissza annál, mint amit befizetnek. Hazánk is ebbe a kategóriába tartozik, tehát alapvetően jól járunk ezzel a rendszerrel. De mennyi pénz is jut akkor nekünk? Magyarország a következő hét évben 35,5 milliárd €-nyi forrást költhet el a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, felzárkóztatás hármas támogatására. „Lecsupaszítva” ezt az összeget a fent már említett 10,496 milliárd €-s befizetéssel, tisztán 25,004 milliárd € a „haszon”. Ezt az összeget nevezik szaknyelven nettó pozíciónak. Mire használhatjuk fel ezt a pénzt? Ahogy azt említettük, a pénzek felhasználási területeit az EU szigorúan meghatározza. A 35,5 milliárd € felosztása a következőképp alakul Magyarországon: • Agrártámogatások: 8,9 milliárd €. • Vidékfejlesztési támogatások: 3,4 milliárd €. • Felzárkóztatási támogatások: 23,2 milliárd €. Hogyan jutunk mi, gazdálkodók a forrásokhoz? Az agrár támogatások rendszere várhatóan hasonló lesz a már megszokottakhoz. Ezután is lesznek normatív támogatások (területalapú támogatás, állatok utáni támogatások, stb.) melyeket hasonlóan a mostanihoz majd évente kell megigényelni. Emellett lesznek a jövőben is olyan, elsősorban beruházási támogatások, melyekre pályázni kell majd. -2-

Lesz-e újra géptámogatás, állattartó telepi pályázat? Az, hogy milyen jellegű pályázatokat fog kiírni a Vidékfejlesztési Minisztérium, pontosan még nem lehet tudni, de várhatóan továbbra is kiemelt feladat lesz az állattenyésztés támogatása, valamint a technológiai korszerűsítés segítése. A tagállamokban jelenleg is zajlik azon programok kidolgozása, melyekkel a pénzek eljuttathatóak lesznek a gazdálkodók számára. Ezek várhatóan idén ősszel készülnek el, így jó esély van arra, hogy akár jövő tavasszal már be lehessen adni az első pályázatokat az új pénzek lehívására. Mi a helyzet az egységes területalapú támogatással? Az egységes területalapú támogatás esetében a magyar termelők a jelenlegi költségvetési ciklus utolsó évében - vagyis az idén - érték el a 100 %-os támogatás-kifizetési szintet. Ezt követően már minden évben számíthatunk a 100 százalékos szintre, azonban nem mindegy, hogy a 7 éves támogatási ciklusokban mennyi is a "meghatározott" 100 %-nyi összeg! A területalapú támogatásnál a keretösszegekről szóló számok, sajtóközlemények kicsit csalókák lehetnek. A területalapú támogatás 7 éves összege 2014-2020 között ugyan ténylegesen több lesz, mint 2007-2013 között volt, de az valójában a 100 %-os szint elérése miatt magasabb. Ha a 2007-2013 közötti években végig 100 %-os támogatási szintet kaphatott volna hazánk, és ezt a támogatási összértéket vennénk alapul, akkor bizony az új, 2014-2020 közötti ciklus támogatási kerete már kevesebb lenne a réginél. Így következhet be az is, hogy ha a 2013. évi területalapú támogatáshoz (jelenlegi ciklus 100 %-os évi támogatási összege) hasonlítjuk a következő ciklus éveit, például a 2015. évi területalapú támogatás összegét, akkor a 2015-ös várhatóan kevesebb lesz a 2013-asnál, és a többi év is: 2016, 2017, stb. Az alábbi táblázatban példával is szeretnénk bemutatni a számolási folyamatot (a számértékek csak példák!): Költségvetési ciklus Év

2007-2013-as ciklus (100% = 100 €/ha)

2014-2020-as ciklus (100% = 80 €/ha)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Támogatási mérték (%)

40

50

60

70

80

90

100

100

100

100

100

100

100

100

Tényleges éves támogatás (€/ha)

40

50

60

70

80

90

100

80

80

80

80

80

80

80

Támogatás a ciklusban Támogatás a ciklusban, ha végig 100 %-os lenne a szint

összesen: 490 €/ha

összesen: 560 €/ha

összesen: 700 €/ha (7x100)

összesen: 560 €/ha (7x80)

A számok nem valós adatok, csak az egyszerűbb szemléltetés miatt alkalmaztuk őket, de az összehasonlítási nagyságrendek hasonlóak a valódi támogatásokhoz. A 2013. évi tényleges területalapú támogatás 235 €/ha, az új ciklus éveiben pedig 200 €/ha (várhatóan 125 € alaptámogatás, 75 € zöld komponens) körül alakulhat, a végleges, pontos értékek a későbbeikben várhatók. (A 2014. év még bizonytalan, várhatóan átmeneti év lesz.) Hogyan készülhetünk fel előre az új időszakra? A leghasznosabb tanács, amit jelenleg adhatunk Önöknek az, hogy időben tervezzék meg középtávú céljaikat. Már most elgondolkozhatnak azon, hogy gazdaságuk mely ágazatát kívánják fejleszteni. Neki lehet kezdeni építési beruházások esetén a helyzetfelmérésnek, az építési tervek kidolgozásának. Ne Önök várjanak a pályázatra, a pályázat várjon Önökre! A fentiekkel segítséget szeretnénk nyújtani Önöknek az EU-s támogatások felhasználásának megértésében. Nem feladatunk, hogy véleményt formáljunk arról, hogy hazánk jól járt-e a kialkudott pénzek mennyiségével. Amit biztosan tudunk viszont az az, hogy megfelelő felkészültséggel és energiával a következő időszakban is jelentős támogatásokhoz lehet jutni, melyek ügyes felhasználásával erősödhet gazdálkodási pozíciójuk és versenyképességük. Amennyiben a témával kapcsolatban [email protected] email címünkre!

kérdésük,

észrevételük

merülne

fel,

kérjük,

írjanak

a

Nagy Balázs, Holzinger István -3-

Az őszi búza fejtrágyázása A búza, mint gabonanövény, az egyik legáltalánosabb kultúra a mezőgazdaságilag művelt területeken. Hazánk természeti adottságai a gabona termelését gazdaságosan és kifizetődően teszik lehetővé, ebből adódóan a vetésterülete az elmúlt száz évben szinte sohasem volt kevesebb 1 millió hektárnál. Hektáronkénti termésmennyisége a 1990-es évekig folyamatosan nőtt, azonban Magyarországon, a rendszerváltást követően végbement mezőgazdasági szerkezetváltozás, a források áthelyeződése, strukturális változások, de legfőképpen a műtrágyázás gyakorlatának és mennyiségének változása a terméseredményeket is jelentősen megviselte. Mai viszonyaink között sajnos nem csak a búza terméseredménye mutat (több okból is) csökkenő tendenciát, de a termés minősége is, amely alapvetően meghatározza a kereskedelemben elérhető felvásárlói árszínvonalat. Az említett tényezők azonban szakszerű és okszerű tápanyagutánpótlással, szaktanácsadással jelentősen javíthatóak lennének. A szakszerű tápanyagellátás mindenképpen speciális kérdéseket vet fel, hiszen a növény vegetációs ideje gyakorlatilag két részre válik. 1 t búza szemtermés és a hozzá tartozó szár és gyökértömeg kb. 25-29 kg N, 12-15 kg P2O5 és 18-22 kg K2O hatóanyagot igényel. Bármilyen szaktanácsadási rendszertől és módszertől eltekintve kijelenthetjük, hogy megfelelő talajvizsgálati eredmények nélkül nem lehet megalapozott szaktanácsot adni, így a talajvizsgálat minimálisan 3-5 évente szükséges. Alapvetően a szervestrágya rendkívül fontos szerepet töltene be a tápanyag gazdálkodásban, azonban az állatlétszám drasztikus csökkenésével a szervestrágya mennyisége is jelentősen csökkent (jelenleg az elérhető mennyisége az összes termőterület figyelembevételével kb. 4 t/ha/év). A kalászos gabonák a nitrogén mennyiségére rendkívül kényesek, az őszi búza mind közül a legérzékenyebbnek mondható. Az őszi búzának a vetéstől a tél kezdetéig minimális zöldtömeget kell előállítania. Az ehhez szükséges N mennyiségét, egy jó állapotban lévő, megfelelő termőképességű talaj, saját erejéből műtrágya nélkül is szolgáltatni tudja a termesztett növénynek. Gyengébb talajokon legfeljebb akkor érdemes 30-35 kg/ha nitrogén beszántását javasolni, ha a területen jelentős mennyiségű szármaradvány maradt vissza. Már csak azért sem ajánlott ősszel gyengébb, laza szerkezetű talajokon nitrogén hatóanyag kijuttatása, mert fennáll a veszélye a tápanyag hasznosulás nélküli megkötődésének, erózió általi távozásának. Származási hely

Amennyiben nem áll rendelkezésünkre megfelelő adat a talaj aktuális nitrogén ellátottságáról, vagy azért mert a talajvizsgálat során csak humusztartalom mérésen keresztül határozták meg (becsülték, akkreditált laboratóriumban rendes mérések készülnek) a nitrogén tartalmat, vagy mert régi a vizsgálati eredmény. Ennek ellensúlyozására dolgozták ki az úgynevezett N-minimum módszert. Ezt elsősorban az őszi vetésű (ezen belül is a gabonafélék) növények fejtrágya adagjának meghatározására alkalmazzák, és azoknál a kultúráknál eredményes elsősorban, ahol a vegetáció megindulásakor a növényekben intenzív nitrogénfelvétel indul meg. -4-

Fő termőterületek

A búza nemzetség egyedei a legrégibb termesztett növények közé tartoznak. A termesztés első ismert előfordulási helye a civilizáció bölcsőjének tekinthető termékeny félhold területére esik. A régészeti kutatások Egyiptom legrégibb emlékei között említik a búzát. A genetikai kapcsolat a természetes vad alakor (Triticum boeoticum) és a domesztikálódott alakor (Triticum monococcum, egyszemű búza) és a tönke búza (Triticum dicoccum) egyedei között azt mutatja, hogy ie. 6000-5000ben Törökország mai területén lévő Diyarbakir város környékéről terjedhetett el. A hagyományosan legnagyobb búzatermelő Kínában ie. 2700-ban már termesztették és az ókori világ szinte minden vidékéről találhatunk említést termeléséről vagy használatáról. Forrás: Pallas, Jorge Dubcovsky, Jan Dvorak

Az ásványi-nitrogén mérésén alapuló trágyázási szaktanácsadás lényege az a felismerés, hogy kapcsolat van a kora tavasszal (tél végén) a talajban (az alkalmazott módszer esetében a talaj 0-60 cm-es rétegében) található ásványi-nitrogén mennyisége és az optimális termés eléréséhez szükséges nitrogén mennyisége között. A szaktanácsadási módszer a talaj kora tavaszi nitrát-N tartalmának mérésére lett kalibrálva, így alkalmazásakor elég e paramétert mérni, a nehezebben mérhető és kalibrálható, kicserélhető ammónium-N tartalommal a gyakorlati szaktanácsadás során nem kell számolni. A szaktanácsadási módszer a korábban említett őszi vetésű növényeken túl még a tavaszi árpa (sörárpa) és a cukorrépa tavaszi nitrogén trágyázásához is alkalmas, mely növényeknél a minőségi szempontok miatt nagyon lényeges, hogy semmiképpen ne történjen túlnitrogénezés. A kora tavaszi nitrát-N érték talajainkban elsősorban termőhely függő, de adott termőhelyen belül is az egyes évek között jelentős ingadozást mutathat. Az ingadozás adódhat: • az elővetemény trágyázása, termése, nitrogénfelvétele közötti különbségből, • az őszi mineralizáció mértékétől, mely függ: − az előveteménytől, − a betakarítás időpontjától, − a növényi maradványok alászántásától, − az időjárási tényezőktől, − az ősszel képződött (felhalmozódott) Kevésbé ismert, hogy a Föld légkörének túlnyomó része elemi nitrát-nitrogén téli elmozdulásától, nitrogénből áll. A levegő, amit mi magunk is belélegzünk, több mint 78 %-ban nitrogént tartalmaz. vagyis kimosódásától. A légkör 4 fő alkotóeleme a következő: Meg kell említenünk, hogy mindenképpen kerülendő a kapott adatok túl széleskörű interpolálása, azaz nagy méretű területi kiterjesztése! Minden esetben érdemes az adott táblára elvégezni a szükséges vizsgálatokat, mivel már tábla szinten is jelentős eltérések lehetnek a növények számára felvehető tápanyagok mennyiségében.

Nitrogén: 78,084 % Oxigén: 20,946 % Argon: 0,934 % Szén-dioxid: 0,039 % (100 éve még csak kb. 0,028 % volt!) A légköri nitrogént azonban a növények nem tudják közvetlenül hasznosítani, kizárólag a természetes vagy mesterséges úton létrejött, előállított formáit (nitrát- és ammóniumion felvétele talajon keresztül).

Vizsgálatok során bizonyítottá vált, hogy az ősszel kiadott, de a növények által fel nem használt tápanyagok mennyisége jelentős veszteséget szenved tavaszra, a növények által az nem lesz hasznosítható a kimosódás, erózió és egyéb módokon fellépő veszteségek miatt. Ez azt is jelenti, hogy a környezet terhelésén túl a befektetett pénz hatékonysága sem lehet megfelelő. Az "áttelelő", tavasszal kimutatható nitrogén mennyisége teljesen függetlenül alakul az ősszel kiadott nitrogén mennyiségétől. A javasolt fejtrágyadózisok között is jelentős a különbség az egyes évek viszonylatában, általánosságban 60-100 kg közötti mennyiség a meghatározó. Elővetemény tekintetében a pillangós növények a legmegfelelőbbek, évente kb. 20 kg nitrogén hatóanyag többlet mutatható ki ezen táblákon. Statisztikailag igazolható különbség az egyéb elővetemények között nincs. A fentiekből egyértelműen látszik, hogy az évjárathatás jelentős szerepet játszik a termelés során. Ahhoz, hogy minőségi és gazdaságos termelést folytathassunk elengedhetetlen a megfelelő tápanyag gazdálkodás, amely megköveteli, hogy minden évben vizsgálva legyen kora tavasszal az ásványi nitrogén tartalom. -5-

Tehát a fenti módszerrel hatékony és eredményes fejtrágyázás végezhető, s ezért a korábban megszokott adagoknál akár nagyobb, vagy akár kisebb javaslatot is el lehet, és el is kell fogadni. Nincs szükség túlbiztosításra, mert nem lesz hatékony, viszont nem is lehet kihasználni az évjáratban rejlő terméslehetőségeket a javasoltnál kisebb dózisú nitrogénnel. Fontos kérdés a tavaszi fejtrágyázás időpontja és mikéntje, mivel termésmeghatározó tényező is lehet, hogy az adott időpontban rendelkezésre áll-e a meginduláshoz szükséges N mennyiség. A teljes zöldtömeg eléréséig biztosítanunk kell a folyamatos tápanyagellátást, a növény fenológiai igényeinek megfelelően. Javasolt a fejtrágyázást két részletben elvégezni oly módon, hogy a korai első N adag kijuttatása után a második adagot a szárbaszökés időpontjában adjuk ki, és lehetőleg semmiképpen sem később. Kötöttebb talajokon a későn kiadott második adag helyett alkalmasabb lehet egy menetben kijuttatni a tápanyagot, erről minden esetben a gazdálkodónak és szaktanácsadónak kell dönteni lehetőségeik ismeretében.

A növény számára szükséges makroelemek közül legnagyobb jelentősége a nitrogénnek van. Tapasztalatok és kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a termések mennyiségi és minőségi mutatói a nitrogénnel alakíthatók a legközvetlenebbül. Egyetlen elem hiánya sem okoz olyan határozott növekedésgátlást, olyan elmaradást az állományban mint a nitrogénhiány. A nitrogén fehérjealkotó. Leginkább a vegetatív szervek növekedését és fejlődését segíti, de alapvető befolyással van a generatív szervek fejlődésére is. A megfelelő mennyiségben adagolt nitrogén növeli a hajtástömeget, valamint kedvezően befolyásolja a termést. A nitrogén hiányát a növény satnya növekedése, fakó-világoszöld színe jelzi. Többlete az állomány megdőlésében, a betegségek iránti fogékonyság növekedésében, a rosszabb tárolhatóságban, valamint a cukor- és keményítőtartalom csökkenésében jelentkezik. A túlzott mennyiségben adagolt nitrogén a közvetlen gazdasági károkon túl környezetszennyező is! Forrás: UIS Ungarn Kft.

A tápanyaggazdálkodás is fontos szerepet játszik a jó minőség elérésében. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a minőség alakulása alapvetően évjárat és fajtafüggő, vagyis utóbbi elemek hatása jóval nagyobb a minőségre. Rossz nitrogén és foszfor ellátás mellett azonban a kedvező évjárat lehetőségét sem tudjuk kihasználni sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. Tehát az a feladat, hogy a korábban felvázolt módszerek együttes alkalmazásával a betervezett termésszinthez (termés mennyiséghez) biztosítsuk a megfelelő N-hatóanyagot.

A tapasztalatok alapján állítható, hogy a búza jobb minőségét a virágzáskori jobb N-ellátás okozhatja. Ha ebben az időszakban sikerül a talajoldat magasabb N-koncentrációját biztosítani, az minden bizonnyal jobb sikértartalmat eredményez. Ennek elérését az eredeti termésszint biztosításához szükséges Nhatóanyagon felül 30-35 kg/ha N-el érhetjük el a virágzás kezdetén (semmiképpen sem egy adagban kijuttatva ősszel), kedvező időjárási körülmények között. Ha ebben a vegetációs időszakban nincs elegendő víz a talajban, akkor a minőségjavító N-trágyázás nagy valószínűséggel nem érheti el a célját, mivel az nem tud a talajoldaton a keresztül a növény számára felvehető formában megjelenni. Gyakorlati tapasztalat alapján viszont az is kimondható, hogy a tél végén a tervezett termés mennyiség eléréséhez szükséges N hatóanyag-mennyiséget semmiképpen sem érdemes „megfejelni” a jobb minőség eléréséhez szükséges 30-35 kg N-hatóanyaggal, mert az a „plusz hatás nem tart ki” a virágzásig, feleslegesen terheltük meg ilyen esetben a pénztárcánkat. Tehát erről a kérdésről a virágzás előtt kell dönteni az időjárási körülmények mérlegelésével! A termesztéstechnológia során érdemes észben tartani azt is, hogy a bokrosodáskor végzett levélanalízis jelentősen megkönnyítheti döntéseinket, illetve hozzájárulhat a minőség növeléséhez. A kálium és foszfor megfelelő adagolása szintén kardinális kérdés lehet. -6-

Az őszi búza P és K adagjának megállapítása egyébként lényegesen egyszerűbb a N-hez képest, mivel: • a talajok foszfor és kálium tartalma pontosan megállapítható, • a foszforból és a káliumból gyakorlatilag nincs kimosódási veszteség, • a foszfornak és a káliumnak az optimumtól eltérő adagja nem okoz olyan mértékű károsodást, vagy közvetlen terméscsökkenést, esetleg hatékonyságromlást, mint ami a N-nél tapasztalható. Bár az őszi búza foszfor és kálium igénye is közepesnek mondható, a tápanyagreakciókban már lényeges különbségek vannak, főleg amennyiben figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a minimumban lévő tápanyag mennyisége határozza meg a termés mennyiségét és minőségét. Amíg közepes tápanyagellátásnál a búza jól reagál a friss foszfor műtrágyázásra, addig hasonló ellátottság esetén nem számíthatunk káliumtrágyázás esetén mérhető trágya reakcióra. Ezek az információk azért fontosak, mert a hazai mezőgazdasági gyakorlatunkban közel 15 éve nem beszélhetünk optimális szintű foszfor és kálium tápanyag utánpótlásról (nitrogén esetében pedig végképp nem beszélhetünk ilyenről), tehát közel sem lehet közömbös számunkra, hogy a rendelkezésre álló korlátozott pénzügyi forrásokat milyen hatékonyan tudjuk felhasználni. A jelenlegi körülmények között is meg kell fogalmazni azonban a minimum szinten történő P és K trágyázás feltételeit. Ez azt jelenti, hogy az adott tábla talajában a foszfor és kálium ellátottság nem csökkenhet a mindenképpen fenntartható minimum szint közelébe (terméseredmény-meghatározó tényezővé válik), illetve azt semmiképpen sem érheti el. A fenti elvek vonalán haladva gazdálkodásunkat termékenyebbé tehetjük, a környezetvédelmi szabályoknak könnyebben megfelelhetünk. Ne felejtsük el, hogy csak abban az esetben remélhetünk megfelelő minőséget és mennyiséget, ha gondos gazdaként ügyelünk állományunk gondozására! Tatárvári Károly

Önök kérdezték, mi válaszolunk Mekkora a mértéke a 2012. évi (melyet 2013-ban kapnak meg a jogosultak) kiegészítő nemzeti tejtámogatásnak? Ezen jogcímen a 2012. évre vonatkozóan (2013-as kifizetés) történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb 3,Ft támogatás vehető igénybe. Ha egy AKG-s ültetvényt kivágnak, de újratelepítik azt, úgy be kell-e jelenteni a kivágás megtörténtét? Igen, a kivágás tényét a kivágás befejezésétől számított 10 napon belül be kell jelentenie az MVH-nak. Ha a kivágás anélkül történt, hogy a támogatásra jogosult a kivágott, támogatási jogosultsággal érintett ültetvényét újra kívánná telepíteni, akkor a fenti bejelentéssel egyidejűleg a kivágott terület nagyságához igazodó visszavonási kérelmet kell benyújtania az MVH-nak. Ezen visszavonási kérelem benyújtásának elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a kivágás az újratelepítés szándékával történt, és a támogatásra jogosult az újratelepítést a kivágás befejezésétől számított 12 hónapon belül elvégzi. (Tehát nem kell külön az újratelepítésről szándéknyilatkozatot benyújtani az MVH felé.) A támogatásra jogosultnak az újratelepítés befejezését a megvalósulást követő 10 napon belül be kell jelentenie az MVH-nak. Kik mentesülhetnek a visszavetett vetőmag (vagy utántermesztett vetőgumó) utáni fajtaoltalmi díjfizetési kötelezettség alól? A visszavetett vetőmag (vagy utántermesztett vetőgumó) utáni díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a mezőgazdasági termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál, illetve burgonya esetében 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik. [email protected] - 76 -

A borszőlőültetvények engedélyezési eljárásai Borszőlő ültetvényt kivágni, illetve újratelepíteni (fajtát váltani, pótlást végezni) kizárólag engedéllyel lehet. Az engedélyezési eljárás célja az Európai Uniós tagságból eredő kötelezettségek betartása. Engedélyköteles tevékenységek: • árutermő borszőlőültetvény, • törzsültetvény, • kísérleti ültetvény kivágása, fajtaváltása, pótlása.

telepítése,

A 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról alapján: árutermő szőlő: az 1000 négyzetméternél nagyobb területű borszőlővel beültetett szőlőültetvény. törzsszőlő: a szaporítóanyag-termelés céljából létesített, termőre fordulás után prebázis állomány, központi és üzemi törzsültetvény kategóriában a növénytermesztési hatóság által - a szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok szerint - elismert borszőlő. kísérleti szőlő: az osztályba sorolást megalapozó vizsgálat vagy a szőlőtermesztés fejlesztése céljából telepített borszőlőültetvény. Aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol, köteles a borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési, felhasználási tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek. A hegybíró az adatszolgáltatóról gazdasági aktát vezet. A gazdasági akta tartalmazza az adatszolgáltató nevét, lakcímét, illetve székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, hegyközségi nyilvántartási számát, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számát. A gazdasági akta adattartalmához hatósági ellenőrzés és hatósági eljárás céljából a borászati hatóságnak és a vámhatóságnak, támogatás elbírálása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek (MVH) hozzáférést kell biztosítani. A hegybíró a gazdasági aktából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára a VINGIS-ben (szőlőültetvény regiszter) való rögzítés céljából a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat továbbítja. A művelésre vonatkozó előírások • • •

•

A borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. Ha az ültetvény használója az ültetvényét kettő éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény használóját, hogy hatvan napon belül gondoskodjon az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról. Az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról készült megállapodást a hegybírónak be kell mutatni. Amennyiben az ültetvény használója hatvan napon belül nem gondoskodik az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról, a hegybíró az ültetvényt művelésre meghirdeti. Az ültetvény műveléssel történő hasznosítási szándékot a hegybírónak kell bejelenteni, aki erről a használót öt napon belül értesíti. Az ültetvény használójának az értesítéstől számított harminc napon belül meg kell kötnie a megállapodást. A műveléssel történő hasznosításról készült megállapodást a hegybírónak be kell mutatni. -8-

• •

• •

A műveléssel történő hasznosításról a megállapodást legalább öt borpiaci év időtartamra kell megkötni. Amennyiben az ültetvény használója az ültetvényét három éven keresztül nem műveli a hegybíró elrendelheti az ültetvény kivágását az alábbi esetekben: − az ültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre; − a műveletlen ültetvény más ültetvény megközelítését akadályozza. Amennyiben az ültetvény használója kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, a hegybíró az ültetvény használójának a költségére az ültetvényt kivágattatja. A kivágás után keletkezett újratelepítési jogot telepítési jogtartalékba kell helyezni.

A kivágási engedély A területileg illetékes hegybíróhoz kell benyújtani a kérelmet a kivágás megkezdése előtt legalább 2 hónappal. Egy kivágási engedély-kérelem kizárólag egy helyrajzi számon megvalósítandó kivágásra vonatkozhat minden kivágandó fajtára külön betétlappal. A kérelemhez csatolni kell: • 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot; • minden ingatlantulajdonos, haszonélvező és özvegyi jogosult hozzájárulását a kivágáshoz eredeti példányban; • nem saját tulajdonú ingatlan esetén a használatot igazoló dokumentum másolatát; • a kivágandó szőlőfajtákra vonatkozó kateszteri kivonatokat. Az engedélyt a beérkezést követő 3 hónapon belül kiállítják és a kiállítástól számított 3 évig érvényes, de nem kötelezi a termelőt az ültetvény kivágására, és a kérelmezett területnél kisebb területen is történhet a kivágás. A kivágás megtörténtét viszont köteles a termelő bejelenteni a hegybírónak, aki továbbítja a bejelentést az illetékes kormányhivatal felé, amely az MVH részére is megküldi a jegyzőkönyvet. Az MVH nyilvántartásba veszi az újratelepítési jogot, majd erről értesíti a termelőt, aki ezt felhasználhatja új ültetvény telepítésére.

Újratelepítési jog Az engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen legalább a betelepíteni kívánt területtel megegyező nagyságú újratelepítési joggal. -9-

A kérelmező a szükséges újratelepítési joghoz saját borszőlő ültetvénye engedélyezett kivágásával, más jogosult tulajdonában lévő újratelepítési jog megvásárlásával vagy a telepítési jogtartalékból történő vásárlás útján juthat. A szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009 (VII.17.) FVM rendelet alapján a telepítési jogtartalékból vásárolt újratelepítési jog nem forgalomképes, legfeljebb két borpiaci évig érvényes és felhasználás hiányában térítésmentesen visszakerül a telepítési jogtartalékba. Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelem benyújtása az idei évben 2013. január 14 - április 30. napja közötti időszakban lehetséges. A borszőlő származása, elterjedése A bortermő szőlő az ókorban kinemesített növényfajok egyike. Távolabbi őse a ligeti szőlő (Vitis silvertis, Vitis sylvertis, Vitis sylvestris, Vitis vinifera ssp. sylvestris), amiből mintegy 8000 éve fejlődött ki a kerti szőlő (Vitis sativa, Vitis vinifera ssp. sativa), amit időszámításunk előtt 4000–5000 évvel vontak termelésbe a Kaukázuson túl, a mai Irán, Örményország, Azerbajdzsán vidékén (az erdei szőlő, ligeti szőlő, kerti szőlő, európai szőlő, bortermő szőlő fogalmakat a különböző szerzők rendszeresen egymást átfedő értelemben használják). A nagyobb fürtű és nagyobb bogyójú bortermő szőlő mintegy 2000–3000 éves termesztés és szelekció eredménye. Az új faj elődénél nagyobb, jellegzetes alakú magvait a régészek az i. e. 2. évezred elejének - közepének kultúrrétegeiben, Azerbajdzsánban tárták fel.

Az újratelepítési jogért fizetendő maximális összeg hektáronként 150.000,- Ft, amelyet különböző tényezőkkel lehet csökkenteni (pl.: kivágott szőlőültetvény helyén telepít újra). Fiatal gazdáknak az MVH térítésmentesen nyújtja a telepítési jogot. A szőlőültetvény újratelepítési jog mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősül.

A szőlőt i. e. 600 körül a föníciaiak és karthágóiak hozták át Európába. Útjaikon már külön üvegedényeket rendszeresítettek a borok szállítására, ivóedényeket annak fogyasztásához. A bor a görögöknél, főleg Itáliában tett szert komolyabb kulturális szerepre: a szőlő- és bortermelés fejlődését Dionüszosz kultusza segítette elő.

A fajtaváltás és a pótlás ugyancsak engedély-köteles tevékenység, de mivel már egy létező ültetvényen valósulnak meg, az engedélyezési eljárásban nincs szükség újratelepítési jogra és talajvédelmi tervre, illetve a szakhatóság sem vesz részt az eljárásban. Az engedély a kiállításától számított 3 évig érvényes, de nem kötelezi a termelőt annak elvégzésére, és a művelet a kérelmezettnél kisebb területen is megtörténhet.

A szőlőkultúra a római birodalomban látványosan továbbfejlődött, a hatalmas területeket meghódító római katonák sokfelé elterjesztették Forrás: Wikipedia a szőlőt.

A fajtaváltás megkezdésekor, az ültetvény felszámolásával újratelepítési jog nem keletkezik!

Bort már Ázsiában erjesztettek a szőlő levéből, és Mezopotámiában fejlett borkereskedelem alakult ki. I. e. 2100-ban Hammurapi már törvénnyel büntette a borhamisítókat. A borkészítés technikáját az egyiptomiak fejlesztették tovább.

Az engedély-kérelemhez csatolni kell: • • • • • • • • •

30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot; minden ingatlantulajdonos, haszonélvező és özvegyi jogosult hozzájárulását a kivágáshoz eredeti példányban; nem saját tulajdonú ingatlan esetén a használatot igazoló dokumentum másolatát (bérleti szerződés másolatát); újratelepítési jog adatait tatalmazó eredeti nyilatkozatot; pótlás vagy fajtaváltás esetén a szőlőültetvény kateszteri kivonatát; pótlási vagy fajtaváltási engedély-kérelemhez gyökérnemes (saját gyökerű) szaporítóanyag felhasználása esetén a talaj immunitásáról szóló laboratóriumi jegyzőkönyv másolatát; telepítési engedély-kérelemhez az 5 évnél nem régebbi talajvédelmi terv másolatát; törzsültetvény telepítése esetén a NÉBIH által kiadott előzetes engedély másolatát; kísérleti ültetvény telepítése esetén a telepítési szándék bejelentéséről a NÉBIH által kiállított hatósági bizonyítványt.

A 86/2009 FVM rendelet (szőlőtermelési potenciál) alapján a telepítési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban előírt – öt évnél nem régebbi – ültetvénytelepítést megalapozó talajvédelmi terv jóváhagyásáról - 10 -

szóló határozat másolatát kell csatolni, amely gyökérnemes (saját gyökerű) szaporítóanyag felhasználása esetén tartalmazza a talaj filoxéra ellenállóságának igazolását. A 90/2008 (VII.18.) FVM rendelet előírásai alapján talajvédelmi terv készítése szükséges szőlő, gyümölcs, bogyós gyümölcs, illetve – ha jogszabály úgy rendelkezik – egyéb ültetvények telepítéséhez. 1500 m2-nél kisebb területű szőlőtelepítés esetén egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni, ha a telepítés engedélyezéshez kötött. Telepítés megvalósítása esetén a tervezett telepítés (talaj-előkészítés, tápanyagutánpótlás vagy ültetés) megkezdését megelőzően legalább öt munkanappal írásban kötelező értesíteni a talajvédelmi hatóságot. 1500 m2-nél kisebb gyümölcs, 1000 m2-nél kisebb borszőlő valamint 500 m2-nél kisebb bogyós gyümölcsű ültetvény telepítése esetén talajvédelmi terv készítése nem szükséges. A helyszíni talajmintavétel szabályai • •

Talajfoltonként, de legalább 5 hektáros területegységenként 1 db 150 cm-es ásott talajszelvény feltárása, genetikai szintenként vagy rétegenként mintavétel, talajvíz viszonyok megállapítása. A talaj tápanyag-ellátottságának megállapításához 5 hektáronként, de parcellánként legalább 1 db átlagmintát kell venni szőlő- és gyümölcs-ültetvényeknél a 0–30 és 30–60 cm-es rétegből, bogyósoknál a 0–20 és 20–40 cm-es talajrétegből.

A tervnek tartalmaznia kell • • • • • • •

a lejtőviszonyok és lejtőkategóriák megállapítását, a javasolt erózióvédelmi beavatkozásokat, a környezetkímélő alaptrágyázás mértékére, lehetőségeire vonatkozó javaslatot, a mélyforgatás maximális mélységét, 30 magyar mészfok felett a mésztűrő alanyhasználat előírását, gyökérnemes szőlő esetében a filoxérával szembeni immunitás megállapítását, az adott kultúra telepítési kockázatának mértékét a talajadottságok alapján.

Mellékletként csatolni kell az alkalmas méretarányú térképvázlatot a telepítésre alkalmas területek lehatárolásával. Az engedély nélküli telepítés jogkövetkezményei Szőlőültetvényt telepíteni kizárólag érvényes engedéllyel lehet. A telepítési tilalom megszegésével (azaz újratelepítési jog felhasználása, illetve engedély nélkül) 2004. április 30. után telepített szőlőültetvényt a használó költségére ki kell vágni, illetve az ültetvényen keletkezett termést lepárlás céljára le kell adni. Amennyiben a felszólítás ellenére a kivágás nem történik meg, az bírság kiróvását vonja maga után, amelynek mértéke 12.000 euró/ha lehet. Kérdés esetén kérjük, forduljanak cégcsoportunkhoz bizalommal a [email protected] email címen, vagy keressék a területileg illetékes kollégáinkat! Havasi Nóra - 11 -

Bővülő termékkínálat az Euro-Öko Farm Projekt Kft-nél! Örömmel tájékoztatjuk partnereinket, hogy cégünk megkezdte az együttműködést Európa legnagyobb mezőgazdasági pótkocsi gyártójával, a Fliegl GmbH-val. A Fliegl termékek jól ismertek és nagy számban vannak jelen a magyar piacon, kiváló ár-érték arányt képviselnek. Cégünk közvetlen gyártói kapcsolattal és terméktámogatással rendelkezik, a Fliegl termékei jól kiegészítik az Euro-Öko Farm Projekt Kft. kínálatát. Előnyös lehet ügyfeleink számára, hogy a Fliegl magyarországi gyártóüzeme cégünk központjától mintegy 30 km-re helyezkedik el, ami a rugalmas alkatrész-ellátás szempontjából kedvező. Talán nem haszontalan röviden áttekinteni a rendelkezésre álló ugyancsak kiterjedt termékpalettát. A Fliegl által gyártott gépek az anyagmozgatás teljes spektrumát felölelik. Legyen szó akár hagyományos mezőgazdasági pótkocsikról, teknős pótkocsikról, letolókocsikról, átrakókocsikról, hígtrágyaszállító- és kijuttató gépekről, szippantókról, bálaszállítókról, vagy letoló rendszerű szervestrágya-szórókról, a Fliegl megfelelő megoldást kínál ezekre a területekre. Lássuk tehát címszavakban a kínálatot.

Egytengelyes, három oldalra billentő pótkocsik 2,6-8 t-s össztömeggel.

Kéttengelyes, három oldalra billentő pótkocsik 6-18 t-s össztömeggel.

Háromtengelyes, három oldalra billentő pótkocsik 24 t-s össztömeggel.

Tandem, három oldalra billentő pótkocsik 8-20 t-s össztömeggel.

Teknős pótkocsik 8-29 t-s össztömeggel.

Átrakókocsik 16-40 t-s össztömeggel.

- 12 -

Letolókocsik 11-40 t-s össztömeggel.

Bálaszállító pótkocsik 8-24 t-s össztömeggel.

Trágyatechnika, szippantó tartálykocsik: 3.000 - 30.000 l-es tartály kapacitással.

Letoló rendszerű szervestrágya-szórók 8-12 t-s össztömeggel.

Még tart a Fliegl kikelet akció! 2013. március 1. napjáig az alábbi termékek rendkívül kedvező, akciós áron rendelhetőek: •

Kéttengelyes, három oldalra billentő pótkocsik 11 t-s, 13 t-s, 18 t-s össztömeggel.

•

Tandem, három oldalra billentő pótkocsik 13 t-s és 16 t-s össztömeggel.

•

Tandem teknős pótkocsik 16 t-s össztömeggel.

•

Szippantó tartálykocsik 5000, 6200, 8600, 10600, 12000, 14000 l-es tartály térfogattal.

Bővebb információ: Lőkös Gábor (Kelet-Magyarország): 30/438-57-61; [email protected] Csáki Miklós (Közép-Magyarország): 30/693-18-49; [email protected] Kóbor Szabolcs (Észak-Nyugat-Magyarország): 30/482-84-46; [email protected] Krenner Zoltán (Dél-Nyugat-Magyarország): 30/438-05-63; [email protected] Dr. Szabados Tamás (Üzletág-igazgató): 30/916-78-17; [email protected]

- 13 -

EURO-ECO – Agrár-finanszírozás másképp Emlékszik? A vidékfejlesztésben több mint 20 éve sikeresen tevékenykedő EURO-ECO Csoport, összefogva a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezettel 2011. év elején azzal a céllal hozta létre az EURO-ECO Pénzügyi Szolgáltató Zrt-t, hogy egy olyan pénzügyi vállalkozást alapítson, mely kifejezetten a mezőgazdasági termelők hiteligényeit hivatott kielégíteni. Ellentétben az általános kereskedelmi banki gyakorlattal, mi maximális mértékben figyelembe vesszük az agrárium specialitásait, legyen szó akár a szélsőséges szezonalitásról, akár az átlagtól gyakran eltérő fedezeti lehetőségekről. Az EURO-ECO Zrt. nem bank, nem foglalkozunk folyószámla vezetéssel, átutalásokkal és egyéb pénzforgalmi tranzakciókkal. Pénzt adunk kölcsön, oly módon, hogy az ügyfél más banknál vezetett már meglévő folyószámlájára utaljuk át a megítélt összeget, vagy akár egy engedményezési szerződéssel, közvetlenül ügyfelünk partnerének fizetünk (mondjuk egy gép vásárlása esetén). A pénzkölcsönöket az általános banki gyakorlat szerint, minden vonatkozó jogszabály betartásával egyedi ügyfél- és ügylet minősítés alapján, részletes kockázatelemzést követően adjuk oda. Üzletszabályzatunk, általános szerződési feltételeink, hirdetményeink és hitelkérelmi nyomtatványaink bárki számára elérhetőek és letölthetőek honlapunkon a PSZÁF előírásainak megfelelően. Az EURO-ECO Csoport és a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, mint tulajdonosi háttér garancia a megbízhatóságra és a szakértelemre. Miért érdemes minket választani? •

Nem kell bankot váltania, maradhat számlavezető bankjánál, nincs felesleges adminisztráció.

•

Speciális eszközöket, például használt mezőgazdasági gépet is elfogadunk fedezetként.

•

A visszafizetés ütemezését az Ön lehetőségeihez igazítjuk.

•

Akár pár munkanap alatt pénzhez juthat, nincs hosszadalmas hitelbírálati eljárás.

Legyen Ön akár őstermelő, családi gazdálkodó, egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság biztos lehet benne, hogy a finanszírozás területén is a legmagasabb szintű szakértelmet és figyelmet kapja tőlünk. Hiteleink az egész ország területén elérhetőek, munkatársaink, területi képviselőink állnak ügyfeleink rendelkezésére. Az általános hiteltípusokon túl, olyan speciális megoldásokat kínálunk, mint a növénytermesztési biztosítás támogatásának előfinanszírozása, vagy helyi integrátorok termelés-finanszírozási konstrukciója. Elnyert pályázatoknál akár az önerő, akár a támogatás előfinanszírozására kész megoldásaink vannak. További részletekért tekintse meg az EURO-ECO Zrt. honlapját!

www.agrárbank.hu (Ékezettel!) Keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken! Dr. Kriller Norbert hitelezési vezető +36-30-245-3926 [email protected]

Cseh Jenő hitelezési munkatárs +36-30-602-5877 [email protected] - 14 -

Díjtámogatott növénybiztosítás előfinanszírozása 2013-ban a díjtámogatott növénybiztosításokra megközelítőleg 3 milliárd Ft támogatás áll rendelkezésre. 2012-ben kevesen kötöttek díjtámogatott növénybiztosítási szerződést az információ és a tőke hiánya miatt. Ügyfélkörünkben azok a partnerek, akik az elmúlt évben hallgattak kollégáinkra és a támogatott konstrukciót választották, éppen a napokban kapták meg a biztosítási költségeiket csökkentő támogatásokat. A számok tükrében úgy gondoljuk jól döntöttek! Annak érdekében, hogy 2013-ban minél több partnerünk láthasson tisztán ezzel az új támogatási formával kapcsolatban, az EURO-ECO Cégcsoport Biztosítási Divíziója részletes információkkal, biztosítási szaktanácsadással kíván segíteni ügyfeleinek. A tanácsadás keretében munkatársaink felkeresik az érdeklődő gazdaságokat, és tájékoztatják őket a díjtámogatott növénybiztosítási konstrukció feltételrendszeréről.

Jégeső okozta károk egy kukoricaföldön.

A díjtámogatott termékek az "A" típusú biztosítási szerződések esetén, a megemelt szolgáltatástartam miatt magasabb díjúak, mint a hagyományos üzleti alapú növénybiztosítások.

A biztosítási típusokról bővebben honlapunkon tájékozódhatnak, a következő linken: A, B, C típusú mezőgazdasági biztosítási szerződéstípusok. Ügyfeleinknél azt láttuk, hogy a nagy összegű biztosítási díj befizetése esetenként időszakosan problémát okoz. Az EURO-ECO Cégcsoport Pénzügyi Divíziója éppen ezért egy speciális támogatás-előfinanszírozási konstrukciót dolgozott ki a díjtámogatott növénybiztosításokhoz. Célunk az volt, hogy egy egyszerű eljárásrendű, gyors ügyintézést lehetővé tevő termékkel segítsük Önöket a díjtámogatott növénybiztosítás támogatási összegének előfinanszírozásán keresztül. Az előfinanszírozás paraméterei: Finanszírozási hányad

A biztosítási díj 50-65%-a.

Hitelösszeg:

1.000.000 – 5.000.000,- Ft

Futamidő:

1 év

Fedezet:

• • •

Támogatás engedményezése. Azonnali beszedési megbízás. Biztosítási összeg engedményezése.

Kamat:

1,075 % / hó

Amennyiben felkeltette érdeklődésüket a 65 %-os növénybiztosítási támogatás kihasználásának lehetősége, kérjük, forduljanak bizalommal munkatársainkhoz, vegyék igénybe segítségüket, hogy alaposan el tudják Önöknek magyarázni a konstrukció lényegét, és ki tudják számolni a gazdaságuk számára a legoptimálisabb díjtámogatott növénybiztosítást! Munkatársaink: Hitelezési munkatárs: Cseh Jenő +36-30-602-5877 [email protected]

Biztosítási szakmai irányító: Petrusné Nagy Orsolya 30/5649-309 [email protected]

Észak-KeletMagyarország Petrus Csaba 30/5522-249 [email protected]

- 15 -

Dél-KeletMagyarország Krupinszki László 30/7398-378 [email protected]

Nyugat-Magyarország Papp Kinga 30/6202-554 [email protected]

Személyes hírszolgáltatásaink napi témái (2013. február) Tisztelt Partnereink! Jelen rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Célunk, hogy ismételten felhívjuk figyelmüket az Önöket érintő témakörökre. A levelek teljes tartalmát honlapunk (www.euroeco.hu) "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüpontjában is elolvashatják. Személyes napi hírszolgáltatás (SZHSZ) témája

Kiküldés dátuma

Megkezdődött a díjtámogatott növénybiztosítások támogatásának kifizetése

2013. február 25.

2013. 8. hetében megjelent jogszabályok, közlemények

2013. február 22.

Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. február 22.

2013. február 22.

Felszámolások, csődeljárások - 8. hét

2013. február 21.

Van már készenléti hitelkerete?

2013. február 20.

Pályázati arculati elemek kihelyezése

2013. február 20.

Változások a Kérődző szerkezetátalakítási program szabályaiban

2013. február 19.

Tejkvóta igénylés - 2012/2013

2013. február 19.

Februári kérelmek

2013. február 18.

Termeltetési szerződéshez kötött növénybiztosítás

2013. február 18.

2013. 7. hetében megjelent jogszabályok, közlemények

2013. február 15.

Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. február 15.

2013. február 15.

Trágyakijuttatás nitrátérzékeny területeken

2013. február 14.

Felszámolások, csődeljárások - 7. hét

2013. február 14.

EU 2014-2020: Mennyi pénz jut a magyar vidéknek?

2013. február 14.

Monitoring 2013. - megnyílt a felület

2013. február 13.

Legyen előrelátó!

2013. február 13.

Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítási program - lejáró határidő!

2013. február 12.

Kérődző szerkezetátalakítási program - információk a nyilatkozati kötelezettségről

2013. február 12.

Ismertető a Bonus - Malus rendszerről

2013. február 11.

Újabb változás a tejkvóta kérelmek és jelentések beküldési címében!

2013. február 11.

2013. 6. hetében megjelent jogszabályok, közlemények

2013. február 8.

Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. február 8.

2013. február 8.

A NAV 2013. évi főbb ellenőrzési irányairól a mezőgazdaságban

2013. február 8.

Állatjóléti felelős képzések: lejáró előjelentkezési határidő!

2013. február 8.

Év eleji Farmet alkatrész akció!

2013. február 7.

Felszámolások, csődeljárások - 6. hét

2013. február 7.

Módosulás a támogatásokhoz kapcsoló kötelező képzések szabályaiban

2013. február 6.

Kérődző szerkezetátalakítási program: a jogosult személyében bekövetkezett változás

2013. február 6.

Határidő változások a Gazdanet és a Gazdaságátadás támogatási jogcímeknél

2013. február 5.

A NAV által árverésre meghirdetett mezőgazdasági területek - 2013. 6. hét

2013. február 5.

Februári kérelmek

2013. február 4.

Államilag díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosítás 2013-ban

2013. február 4.

2013. 5. hetében megjelent jogszabályok, közlemények

2013. február 1.

Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. február 1.

2013. február 1.

Felszámolások, csődeljárások - 5. hét

2013. január 31.

Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a [email protected] címünkre! - 15 -

Megoldásokat szállítunk

Divízióink az Ön szolgálatában:

EURO-ECO Csoport UNIVER-PENTA Kft. EURO-ÖKO FARM Projekt Kft. EURO-ECO Pénzügyi Zrt. AGRORENT 2000 Kft.

Támogatások - Vállalkozásfejlesztés - Biztosítás - Bank www.euroeco.hu

www.jan.euroeco.hu

www.agrárbank.hu