Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Gyermekotthonok Igazgatósága
Szakszolgálat
6726 Szeged, Bal fasor 6. Telefon: +36 (62) 432 032 Telefax: +36 (62) 543 252 E-mail:
[email protected] Web: http://www.csmtegyesz.hu
SZAKSZOLGÁLAT SZAKMAI PROGRAM
2008.
és
A Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (röviden: Szakszolgálat) Szakmai Programját alapvetően meghatározza: Az Alapító Okiratban rögzített feladat- és feltételrendszer, valamint az ott megfogalmazott
szakmai és a költségvetési önállóság mértéke A jogszabályok előírásai és az azokhoz kapcsolódó szakmai feladatok
A fenntartó távlati és középtávú szakmai koncepciója, a lehetőségek biztosítása az Európai Unió normáinak átvételére, a kiegészítő források pályázására, a civil segítőkészség felhasználására Az Igazgatóság előző években végzett munkássága, eredményei, lehetőségei Az érvényes vezetői és szakmai program fő elemei Az új szolgáltatások működési engedélyeztetésének előfeltételeként készült és készülő –az adott szolgáltatásra vonatkozó- szakmai programok és működési előírások, melyek az átfogó Szakmai Program részei Az egyes munkacsoportok és az azokat alkotó munkatársak szakértelme, véleménye és közreműködése A Szakmai Program tartalmazza a Szakszolgálat küldetését, bemutatja szolgáltatásait, rögzíti a tevékenységek alapelveit, a működési területek szerinti fő célokat, azok megvalósításának irányait, eszközeit. Küldetésünk: Alkotó módon, minden érdekelt féllel együttműködésben szervezni és eredményesen működtetni mindazon intézményes gyermekvédelmi szolgáltatást, amelyeket Csongrád megye lakossága és mindenkori választott képviselői a rászoruló gyermekek és családjaik védelmére, segítésére az elmúlt évszázad tapasztalatai, szellemi és anyagi erőforrásai révén létrehoztak. Tevékenységeinkkel, szolgáltatásainkkal szolgáljuk a gyámhivatalok jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását. Alapelveink: A SZAKSZOLGÁLAT működésének középpontjában azok a gyermekek, fiatalok és fiatal felnőttek állnak, akik esetében intézményes segítés szükséges a veszélyeztetettségük megelőzésére és megszüntetésére, a hiányzó szülői gondoskodás pótlására, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésének segítésére. A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését kell szolgálni a jogszabályi kötelezettségek betartásával, és az intézményi lehetőségek keretében. Minden tevékenységünkben és megnyilvánulásunkban figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét, törvényben elismert jogait. Fontos, hogy az időlegesen gondjainkra bízott gyermeket (fiatalt) segítsük abban, hogy meggyőződve saját értékeiről megtanulja elfogadni és becsülni önmagát és másokat. A sorrend: befogadni, elfogadni, együttműködést elérni, lehetőségeket biztosítani. Céltudatosan, körültekintően, módszeresen kell közelítenünk a gyermeket attól ami, ahhoz, ami lehetne, figyelemmel körülményeinek jobbá tételére, lehetőségeinek jobb kihasználására is. A tudatos állampolgárrá nevelés viszont nem csak ismeretek és technikák átadásának folyamatáról szól, hanem legelőbb arról, hogy emberi tulajdonságainkban, jellemünkben és szemléletünkben is alkalmasak legyünk megfelelni e kor kihívásainak nevelői-gondozói minőségben és példaként szolgáló felnőttként egyaránt.
2
Az intézmény fegyelme, dolgozóinak együttműködése, közös eredményei, az intézmény szervezettsége és egységes arculatának kialakítása segíti a dolgozók, az együttműködő partnerek és a kliensek azonosulási képességét, a tevékenységünk társadalmi elismertségét, önbecsülésünk fenntartását. A minőségi munka biztosításának első lépcsőfoka a lelkiismeretes mindennapi tevékenység. További követelmény, hogy a működés átlátható, leírható, elemezhető és visszaellenőrizhető legyen. Az intézmény igazgatója, mint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője feladatait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. E feladatok közül a szakszolgálati működtetéssel kapcsolatos feladatokat a szakszolgálati igazgatóhelyettes, az ellátásokhoz kapcsolódó különféle feladatokat a szakellátási igazgatóhelyettes, a teljes intézményi gazdálkodással kapcsolatos szervezőmunkát és irányítást a gazdasági igazgatóhelyettes e tevékenységeikkel kapcsolatban teljes felelősséggel segítik. A SZAKSZOLGÁLAT PR és kommunikációs stratégiája biztosítja a közérdekű információk teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét, egyben ügyel a személyiségi jogok, az adatvédelmi előírások, a hivatali titoktartás betartására és betartatására is. A SZAKSZOLGÁLAT egészének szakmai programja intézményi szintű, átfogó SZAKMAI PROGRAM, amely tartalmazza az egyes szakmai szolgáltatásokra készített és elfogadott szolgáltatás-specifikus Szakmai Programokat is. 1. A SZAKSZOLGÁLAT MŰKÖDTETÉSE Tájékoztatási kötelezettségek teljesítése Szakszolgálati tájékoztatás: ügyeleti szolgálatot működtet, gyermekvédelmi nyilvántartásokat vezet, adatokat kezel jogszabályi előírások alapján. A férőhelyek, a nyilvántartásba került gyermekek (és családjaik, kapcsolataik), a szakértői munka, a gyermekelhelyezések adatai, az ellátások számadatai, a szakmai statisztikai mérőszámok, a fontosabb események adatai tekintetében adatforgalmazásban és szakmai információk tekintetében megfelelni az országos adatszolgáltatási követelményeknek, a fenntartói elvárásoknak, a gyámhatóság felkéréseinek és igényeinek, a jogszabályokban rögzített, valamint a SZAKSZOLGÁLAT szervezetén belüli és a szakmai együttműködő partnerszervezetekkel fennálló egyéb kötelezettségeknek. Ennek érdekében NYILVÁNTARTÁSI és ELHELYEZÉSI CSOPORT működik a szakszolgálat keretein belül, amelynek feladata az irat-és adatforgalom kezelése, nyilvántartása, archiválása, a szakszolgálati működéssel kapcsolatos naprakész információk forgalmazása, az ezzel kapcsolatos szakmai munkák végzése, a felelős adatkezelők segítése. Általános tájékoztatási kötelezettség: a szakszolgálat felelős a SZAKSZOLGÁLAT működtetése során létrejövő adatforgalom szabályszerűségéért, a levelezés, az elektronikus postaforgalom, a szakmai információáramlás területein. Az irattárazás és adatkezelés a Nyilvántartási és ügyeleti csoport munkatársainak feladata. Az általuk feldolgozott adatok alapján az általános tájékoztatást a szakszolgálati igazgatóhelyettes, valamint a szakszolgálat egyes munkaterületeiért felelős munkatársak végzik az IGAZGATÓSÁG Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) foglaltak alapján. Tájékoztatási szolgáltatás: a szolgáltató tevékenységgel kapcsolatba került gyermekek, fiatalok, szülők, rokonok illetékességi szint szerinti tájékoztatása, az ellátásokból kikerült fiatal felnőttek részére nyújtott tanácsadás, továbbá a szociális, gyermekvédelmi, pedagógiai és más szakirányú közép-és felsőfokú képző intézmények hallgatóinak ellátása a szüksége szakmai információkkal, adatokkal, tapasztalatokkal.
3
Feladat az örökbefogadási tanácsadás korrekt megszervezése és biztosítása. A szolgáltatási feladatok közé tartozik a külső és belső kapcsolatokban megjelenő jogi, jogvédelmi, gyermekvédelmi szakmai és módszertani tanácsadás, a gyermeki érdekvédelemmel kapcsolatos általános tevékenység is. Ide tartoznak még azok a máshová nem sorolható külső kapcsolatok, amelyet az intézmény egésze, vagy egyes meghatározó egységei alakítanak és tartanak fenn az intézményhez valamilyen formában kapcsolódó lakóterületi, gazdasági, társadalmi és civil szervezetekkel, képviselőikkel. Az igazgatóság rendszeres tájékoztató kiadványokat jelentet meg és szakmai rendezvényeket is szervez. Az e pont alatt felsorolt feladatoknak megfelelő felelős vezetői tevékenységeket és a félfogadás rendjét az SZMSZ szabályozza. Érdekvédelmi fórum működtetése A Csongrád Megyei Gyermekvédelmi Érdekképviseleti Fórum Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik. Az érdekképviseleti főrum létrehozása a fenntartó, működtetése a SZAKSZOLGÁLAT feladata, felelőssége, kompetenciája. A megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működtetése A Csongrád Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság Szakmai Program, valamint Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik. A Csongrád Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működtetése a SZAKSZOLGÁLAT feladata, felelőssége, kompetenciája, az igazgató közvetlen munkáltatói feladatellátása mellett. Az ellátásba érkező gyermekekről gondoskodás A Szakszolgálat feladata az e pontban foglalt feladatok elvégeztetése, koordinálása. Az ellátásba érkező gyermekek és fiatalok fogadása (Befogadó Otthon és más ellátási helyek) Ennek keretében: A rendelkezésre álló férőhelyek folyamatos aktualizálása és alakítása érdekében szakmai észrevételek, javaslatok megtétele, a szükséges változások kezdeményezése Az ideiglenes férőhelyek és az egyéb engedélyezett férőhelyek nyilvántartása, a speciális és a különleges ellátási lehetőségek feltárása és nyilvántartása A gyermekek és fiatalok fogadásának előkészítése, erre vonatkozó szakmai eljárások kidolgozása és végrehajtása, együttműködésben a befogadásra alkalmas helyszínekkel. A gyermekek személyiségvizsgálata, a szakmai vizsgálatokra alapozott szakvélemény kiadása a Csongrád Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság feladata, felelőssége és kompetenciája . A gyermekek egyéni gondozási-nevelési tervének, elhelyezési-tervezési javaslatának elkészítése a Nyilvántartási és Elhelyezési Csoport feladata a Szakértői Bizottság szakvéleményeinek figyelembe vételével, amelyhez beszerzik a további szakvéleményeket, a gyermek elhelyezésére vonatkozó alapellátási, nevelési intézményi, egyéb környezeti véleményeket és javaslatokat is. Az elhelyezéssel kapcsolatban elhelyezési értekezletet tartanak, amelyen biztosítják mindazok részvételét, akiket a jogszabályok előírnak, ajánlanak, illetve akik meghallgatása az adott értekezleten fontos lehet.
4
Az értekezlet lebonyolítása során figyelemmel kell lenniük a személyiségi és adatvédelmi jogszabályi előírásokra, az egyéni érzékenységre is. Az értekezletek főbb eljárási szabályait az intézményi SZMSZ-ben kell meghatározni. A fenntartó felkérésére az ellátó nevelőszülők és működtetése)
ideiglenes elhelyezési feladatot is gyermekotthonok kijelölése (és
Az ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelőszülők közül a hagyományos nevelőszülők önkéntes vállalással, a hivatásos nevelőszülők munkaköri feladat ellátásaként vállalhatják rövid távú, befogadásra és ellátásra azokat a beutalt gyermekeket és fiatalokat, akik náluk általában csak az elhelyezési értekezletet követő gyámhatósági határozat végrehajtásáig tartózkodnak. Különleges és speciális ellátást igénylő gyermekek és fiatalok befogadására alkalmas nevelőszülők képzésére és munkába állítására sor került, így a nevelőszülői hálózat alkalmas ezen feladat ellátására. A feladat végrehajtását a szakszolgálati igazgatóhelyettesnek felügyeletével a nevelőszülői csoport vezető irányítja a SZAKSZOLGÁLAT SZMSZ-ében meghatározottak alapján, amelynek során figyelembe kell venni a fenntartói véleményeket és felkéréseket. Az ideiglenes befogadást elsődleges feladatként ellátó intézmény a SZAKSZOLGÁLAT Befogadó Otthona, amelynek Szakmai Programja ezen átfogó Szakmai Program részét képezi. Az átmeneti otthon felügyelete és irányítása a szakszolgálati igazgatóhelyettes szakmai kompetenciája, felelőssége. A gyermekotthoni ellátásokat biztosító lakásotthonok közül azok jelölhetők ki az ideiglenesen befogadó otthoni feladatok ellátására, amelyek rendelkeznek a 15/1998.NM.rendeletben előírt feltételekkel. Ezek működtetése, irányítása nem a szakszolgálati, hanem a szakellátási igazgatóhelyettes kompetenciája és felelőssége az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak alapján. Az elhelyezésre kijelölés alkalmával előzetesen figyelembe kell venni a fenntartói véleményeket és felkéréseket. Az örökbe fogadás szakmai előkészítése és lebonyolítása A gyermek örökbe fogadásának, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése érdekében a szakszolgálat örökbefogadási tanácsadó és pszichológus munkatársat alkalmaz, akiknek munkáját a Nyilvántartási és ügyeleti csoport munkatársai, szükség esetén más alkalmazottak, külső foglalkoztatottak is segíthetik. Az örökbefogadni szándékozó szülők fogadását, a vállalt feladataikra történő előkészítését, alkalmasságuk vizsgálatát ill. vizsgáltatását az örökbefogadási tanácsadó szervezi. Az örökbefogadni kész szülők képzésének szervezése is az ő kompetenciája és felelőssége, a szakszolgálati igazgató helyettes kontrollja mellett. Az örökbefogadási eljárások lebonyolítása érdekében a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően jár el. Nyilvántartást vezet az örökbefogadásra alkalmas gyermekekről, rendszeresen figyelemmel kíséri sorsukat, ismétlődően megpróbálkozik végleges elhelyezésük megtalálásával. Igyekszik feltárni mindazon gyermekeket, akik az ellátási hálózatban élnek, és alkalmasak lehetnek örökbeadásra. Az örökbefogadásokkal és a szakmai-módszertani kérdésekkel kapcsolatosan jogszabály szerint kell megoldani a felettes nyilvántartó szervezetek tájékoztatását.
5
A nevelőszülői hálózattal kapcsolatos feladatok A nevelőszülői alkalmasság vizsgálata, a nevelőszülő kiválasztása tudatos előkészítő és szervezőmunkát, jó emberismeretet és ehhez kapcsolódó szakmai vizsgálati eljárásokat követel meg. A nevelőszülők felkészítése a kiválasztással kezdődik, de szakmai képzéssel válnak igazán alkalmassá a feladataik ellátására. A képzések és a továbbképzések meghatározott szakmai terv alapján történnek. A nevelőszülői munka szervezése és ellenőrzése a szakellátási területen belül a szakellátási igazgató helyettes felügyelete alatt működő nevelőszülői hálózat feladata, amelyet szakmai vezető irányít. A nevelőszülők folyamatos segítése szakmai tanácsadással a nevelőszülői tanácsadóhálózatban dolgozó nevelőszülői tanácsadók feladata. A nevelőszülői hálózat részletes feladatait, a képzési formákat és eljárásokat, a nevelőszülői hálózat működtetésének elemeit, követelményeit és módszereit, a hagyományos és a hivatásos nevelőszülők képzését és működését részleteiben a NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT SZAKMAI PROGRAMJA tartalmazza. Az irányítás, a szabályozás és a végrehajtás szabályairól az intézmény SZMSZ-e rendelkezik. Családgondozás, utógondozás A szakszolgálat családgondozója a Befogadó Otthonba érkező gyermekek és fiatalok családi és egyéb mikroközösségi kapcsolatait tárja fel, és segíti a klienseit a kapcsolattartásban, igyekszik a visszagondozás megvalósítására. Az Elhelyezési csoport tagjaként a csoport döntéseit előkészítő szakmai munkát is végez; a gyermekvédelmi szakellátásba bekerülő gyermekek és fiatalok esetében a szülői-rokoni körrel és az addigi környezettel tart kapcsolatot a beilleszkedés ill. a visszagondozás megkönnyítése érdekében; Kapcsolatot tart fenn az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, és segíti azok munkatársainak tevékenységét a SZAKSZOLGÁLAT illetékességi területén; figyelemmel kíséri és ismeri a SZAKSZOLGÁLAT családgondozással megbízott munkatársainak tevékenységét, segíti a Szakértői Bizottság szociális munkát végző családgondozási szakemberét. Munkáját az intézmény SZMSZ-e alapján végzi, az Otthon vezető szakmai irányítása és ellenőrzése mellett. Utógondozást a szakszolgálat utógondozói, egyes esetekben jogfolytonosan a nevelőszülői hálózat családsegítői végeznek. Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után - kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták - a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri. Ez utógondozói szociális munkát jelent: az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében történő segítségnyújtást. Az utógondozói ellátást azok a nagykorúvá váló, volt átmeneti vagy tartós nevelésben részesültek kapnak, akik ezt hivatalosan a gyámhivataltól igénylik, és a jogszabályi feltételeknek megfelelnek. A SZAKSZOLGÁLAT utógondozói csoportja ellátásra csak olyan fiataloknak ad lehetőséget (befogadó nyilatkozatot), akik a jogszabályi feltételek meglétén túl az ellátásukkal kapcsolatos előírásokat vállalják és tiszteletben tartják. Utógondozói ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi
6
gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külső férőhely) biztosítja. A külső férőhelyes ellátásra külön Szakmai Program készült.
Gyámi gondozói tanácsadás A gyermekotthon vezető és a gyermeket vállaló nevelőszülő a gyámhivatal kirendelése alapján gyámi feladatokat lát el. A szakszolgálat gyámi gondozói tanácsadói a gyermeki jogok érvényesülése érdekében szakmailag folyamatosan segítik és ellenőrzik a gondozott gyermek gyámjának, gondozójának nevelői, gondozói, illetve gyámi tevékenységét, az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak végrehajtását, az egyéni elhelyezési terv megvalósulását. A gyámi gondozói tanácsadók a szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 2 havonta egyszer a kijelölt gondozási helyen találkoznak a gondozott gyermekkel, a gondozóval és a gyámmal. A SZAKSZOLGÁLAT gyámi gondozói tanácsadók csoportjának tagjai a feladataikat területi beosztásban, a személyes kapcsolatok viszonylagos állandósága mellett, a jogszabályi előírások szerint végzik. A tevékenység felöleli a nevelőszülői hálózatban, a gyermekotthoni ellátásban élő gyermekek és fiatalok gondozásán túl mindazokét, akik vonatkozásában a SZAKSZOLGÁLAT ilyen feladat ellátási kötelezettségekkel rendelkezik. A gyámi gondozói tanácsadás szakmai munkájáért a szakszolgálat igazgatóhelyettese irányításával a gyámi gondozói csoport vezetője felelős. A csoport tevékenységének részleteit az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) tartalmazza. A gyámi és vagyonkezelési tevékenységek A gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, ill. átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket. Gyámi feladatokat lát el a nevelőszülő - feltéve, ha a gyámságot vállalja - továbbá a gyermekotthon vezetője. A gyámhivatal a gyermek számára – jogszabályban meghatározott esetekben - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat részéről erre kijelölt hivatásos gyámot rendel ki. A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha - különleges szakértelmet igénylő ügyben - a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni, eseti gondnoki jogkörben ellátja a vagyonkezelői gondnoki feladatokat, ha a gyámhivatal nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésére, a Csjt. 98. §-ának (4) bekezdése alapján hivatásos gyámi jogkörben ellátja az egyes gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat. A SZAKSZOLGÁLAT hivatásos gyámjai szakképzett dolgozók, aki a hivatásos gyámi, vagyonkezelő gondnoki és eseti gondnoki feladataikat a jogszabályokban előírtak szerint látják el, a szakszolgálat igazgatóhelyettese irányításával, szakmai együttműködésben a gyámi gondozói csoport vezetőjével. 7
Szakszolgáltatás Feladatai: a.) a törvényes szabályozás szerinti intézkedések megtétele - a Gyvt. 60-65. §-ai szerint az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helye meghatározása és nevelésének-gondozásának szabályozása érdekében, - az ideiglenes ellátást biztosító szakellátási helyekre történő javaslattétel, kijelölés érdekében, - a nevelőszülői kiválasztás, képzés, tanácsadás szervezése, továbbá a szakellátás keretein belül működő nevelőszülői hálózat tevékenységének segítése érdekében, - a gyermek örökbefogadásának, ill. az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának és örökbeadásának szakmai előkészítése, az örökbefogadási eljárások lebonyolítása érdekében, - az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyámja, gondozója, egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységének segítése és szakmai ellenőrzése érdekében, - az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében, - a szervezési és szaktanácsadási kötelezettségei végrehajtása érdekében. b.) A Gyvt. 60-65. §-okban foglaltakon túl eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot működtet, a megyei önkormányzat döntése alapján a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont működtet, működteti –intézményen belül a szakellátás keretében- az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyeket, a megyei önkormányzat vagy más fenntartó felkérésére javaslatot tesz az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőre, gyermekotthonra, ügyeleti szolgálatot működtet, működteti a gyermekvédelmi szakértői bizottságot. Szervezeti felépítése: - Nyilvántartási és Elhelyezési csoport - Gyámi-gondozói csoport, - Örökbefogadási és gyámi csoport - Befogadó Otthon: ideiglenes hatályú elhelyezését biztosít. - Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság. Az alábbi munkakörökben foglalkoztatottak közvetlen irányítását és ellenőrzését a szakszolgálatot irányító igazgatóhelyettes látja el - gyámi-gondnoki munkatársak köre (közvetlen ellenőrzés céljából gyámi gondozói tanácsadó felkérésével) - a jogi, tanácsadói és képzési feladatokat ellátók köre (örökbefogadási tanácsadó, jogász, egyéb alkalmazott) - az igazgató tartós távolléte esetén az igazgató munkáltatói jogkörében tevékenykedő szakértői bizottság vezető (megbízott, vagy álláshelyre kinevezett feladatellátással)
8
Nyilvántartási és elhelyezési csoport A csoport tagjai: a gyermekvédelmi ügyintézők és az elhelyezési csoport vezetője. Feladatait a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv és a végrehajtásáról szóló 149/1997. (IX.10) Korm.rend., a 261/2002. (XII.18) Korm. rendelet a (A nevelőszülői , a hivatásos nevelőszülői és a a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről) 235/1997. (XII.17.) Korm. rend. a gyámhatóságok, területi gyermekvédelmi szakszolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról, és a 15/ 1998. ( IV.30) NM.rend. határozza meg . Nyilvántartás a beutalt gyermekek nyilvántartásba vétele, státuszának naprakész kimutatása,
irattározása a beérkezett iratok iktatása és kezelése elvégzi a gyermekvédelmi szakellátásba utaltak fogadásával/ távozásával , utógondozói illetve utógondozói ellátásban részesülő gyermekek/ fiatal felnőttekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, gondoskodik a személyes anyagok naprakész állapotáról nyilvántartást vezet a Csongrád megyében gyermekvédelmi szakellátásba kerülő illetve szakellátásban élők elhelyezési ügyeiről a szakellátás területén lévő férőhelyekről / üres férőhelyekről, rendszeres jelentést szolgáltat a megyei szociális és gyámhivatal illetve a szakminisztérium részére a változásokról tájékoztatja az érintett csoportok vezetőit illetve a vezetők havonta jelentik a saját területükön történt változásokat /intézkedéseik eredményeit az iratkezelési szabályzatban előírtak alapján az irattárat naprakészen kezeli nyilvántartást vezet az örökbe adható gyermekekről és az örökbefogadásra jelentkező/ váró szülőkről a gondozási napok nyilvántartását naprakészen végzi, szükség esetén az érintetteknek hiteles adatokat szolgáltat diszpécser/ ügyeleti tevékenységet biztosít, melynek során ügyfélforgalmat segítő információs szolgáltatások biztosításában vesz részt illetve az ellátási feladatokban szükség esetén közreműködik 24 órás készenléti / diszpécser szolgálatot biztosít a készenléti munkatárs, aki a felmerül krízis helyzetekben szakszerű segítséget/ tanácsadást nyújt, illetve az ideiglenes hatállyal beutalásra váró / kerülő gyermekek számára üres férőhelyekről, ideiglenes elhelyezési feladatokat ellátó intézményekről / nevelőszülőkről tájékoztatást nyújt Elhelyezés Alapvető feladata a jogszabályban előírtaknak megfelelően elhelyezési illetve tervezési értekezletek tartása. Feladatait a gyámhivatal megkeresésére/ felkérésére végzi. Elhelyezési illetve tervezési értekezlet szervezése / összehívása / tartása, amelyen a gyermek egyéni elhelyezési javaslatának és tervének elkészítése, rögzítése történik a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslatának és komplex szakértői véleményének, illetve az érintettek javaslatának / véleményének figyelembe vételével.
9
Körültekintő szakmai előkészítő munka előzi meg az elhelyezési/tervezési értekezletet, amely az előbbieken túl adat / információgyűjtésből, egyeztetésből, elhelyezési lehetőségek feltérképezéséből áll és a meghívók elkészítésével illetve az érintettek megkeresésével zárul. Az elhelyezési / tervezési értekezlet a gyermek egyik legfontosabb sorsrendezési fóruma a védelembe vételi eljárás után. Az értekezlet összehívásának alap esetei: – – – – –
védelembe vett (átmeneti nevelésbe vétel javaslatára váró) ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek ügyének felülvizsgálata átmeneti nevelésbe vett gyermek felülvizsgálata/ gondozási helyének megváltozása tartós nevelésbe vételre váró / vett gyermek ügyei rendezetlen kapcsolattartási ügyek esetei
Az elhelyezési javaslatot és tervet, a gyermek ügyében érintettek bevonásával készíti el az elhelyezési értekezleten, melynek meghívott résztvevői a következők: – – – – – –
– –
gyermek szülők a gyermek gyámja /hivatásos gyámja a gyermek illetve a szülők lakóhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozója a leendő gondozási hely szakmai vezetője, illetve tanácsadói/ családgondozója a jelenlegi gondozási hely szakmai vezetője illetve tanácsadói / családgondozója nevelőszülőnél történő elhelyezés esetén a nevelőszül a gyermekjogi képviselő / speciális esetben kötelező! alap esetben ajánlott a gyermekek érdekében/ a gyermek pártfogója.
A korrekt, az aktuális adott helyzettel releváns, körülményeket / lehetőségeket figyelembe vevő eljárás érdekében egyéb, a gyermekek előző/további életében, illetve sorsában érintettek meghívása előtérbe kerülhet: - gyermekorvos - védőnő - pszichiáter - pszichológus - tanár - óvodapedagógus - iskolai/óvodai gyermek és ifjúságvédelmi felelős - egyéb eseti szakember - mindazon személyek, akik az elhelyezési javaslat és terv elkészítésében a gyermek mindenkori érdekeit elsődlegesen figyelembe vevő, fontos információkkal/véleménnyel rendelkeznek a gyermek elhelyezési /tervezési ügyében. Meghívásuk minden esetben egyéni elbírálás tárgyát képezi, melynek felelőse a mindenkori elhelyezési csoport vezetője.
10
A szakszerűség érdekében elengedhetetlenül fontos tényező: –
az első kézből történő tájékoztatás
– –
illetve az információk korrekt áramlása az értekezleten
Az egyéb meghívottak számára lehetőségként áll minden esetben, hogy személyes jelenlétüktől eltekintve, írásbelibeli nyilatkozatot tehessenek az adott ügyben. Az írásbeli jellemzés/ vélemény/ szakvélemény szóban ismertetésre kerül az értekezleten, illetve mellékelten csatoljuk az elhelyezési javaslathoz és elhelyezési tervhez a gyámhivatal részére . Gyámi-gondozói csoport I. Jogszabályi háttér, a gyámi tanácsadás életre hívása: A gyámi, gondozói tanácsadói feladatokat az 1997.évi XXXI. törvény /Gyvt. / hívta életre és tette a szakszolgálat kötelező feladatává. A gyámi tanácsadás a szakszolgálat által működtetetett kötelező szakmai szolgáltatás; a gyámi tanácsadó beépül a gyámhivatalok és gyámok közé, és mint a gyámhivatal meghosszabbított karja szakmai segítséget nyújt a gyámoknak és ellenőrzi munkájukat. A gyermekvédő intézetek- és ennek következtében az intézeti gyámság - megszüntetésével keletkezett vákuumot a jogalkotó a szakszolgáltatás feladatainak meghatározásával kívánta betölteni. Az átmeneti és tartós nevelés felülvizsgálatával kapcsolatban fontos feladatokat telepít a gyermekvédelmi szakszolgálathoz a 149/1997.(IX.10) Korm. rendelet. A felülvizsgálatokat a szakszolgálatnál foglalkoztatott szakember végzi el. A gyámi tanácsadásra vonatkozó szabályokat a jogalkotó a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30 )NM rendeletben részletezte. Ezt a szabályozást- a jogintézmény vonatkozásában lényegesen módosította a 46/2003. (VIII.8)ESZCSM rendelet. Az 1997 és 1998-ban életbe lépő jogszabályok nagyon általánosan fogalmaznak. A 46/2003. (VIII.8)ESZCSM rendelet módosította a 15/1998as Nm rendeletet, amely a szakszolgálati feladatok között már gyámi, gondozói tanácsadásról szól. II. A gyámi, gondozói tanácsadás, mint szakmai szolgáltatás elindítása Csongrád Megyében: Megyénkben a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága 2000. október 1. napon indította el a gyámi, gondozói tanácsadást, mint kötelezően biztosítandó szolgáltatást. A gyámi tanácsadás folyamatos kiterjesztése következtében 2005-re minden Csongrád Megyében gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermeket látogat gyámi tanácsadó és segíti, és egyben ellenőrzi is a gyermekek gyámjának szakmai munkáját. A tevékenység felöleli a nevelőszülői hálózatban, a lakásotthoni, gyermekotthoni ellátásban élő gyermekek és fiatalok gondozásán túl mindazokét, akik vonatkozásában a Szakszolgálat ilyen feladat ellátási kötelezettséggel bír.
11
III. A gyámi, gondozói tanácsadói csoport szervezeti felépítése: Csongrád Megyében, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatóságának munkatársaként 6 fő gyámi, gondozói tanácsadó dolgozik. A csoport irányításával megbízott szakember a szakszolgálati igazgatóhelyettes közvetlen irányítása és felügyelete mellett felelős vezetője a gyámi, gondozói tanácsadói szakmai csoportnak. IV. A gyámi, gondozói tanácsadó csoport működése: A csoport tagjai havi rendszerességgel tartanak csoportértekezleteket, valamint szükség szerinti gyakorisággal esetmegbeszéléseket, szupervíziókat. Fontosnak tartjuk a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat egyéb szakmai egységeivel / nevelőszülői tanácsadás, elhelyezési csoport – az elhelyezési értekezleten való részvétel /, továbbá a gyermekek mindenek felett álló érdekében, a gyermekvédelmi rendszer további szereplőivel való jó együttműködést /gyermekjóléti szolgálatok, gyámhivatalok/. A jó kapcsolat szakmai látogatások, szupervíziók erősítik. A gyámhivatalokkal valamint Csongrád Megye hivatásos gyámjaival közösen megtartott értekezletek szintén segítik a szakmai együttműködést. V. A gyámi, tanácsadói munka módszerei: A családlátogatásoknak, a gyámokkal és a gyermekekkel történő négyszemközti beszélgetéseknek a bizalom, a segítőszándék és az őszinteség jegyében kell megtörténnie. Mind a gyermekeket, mind a gyámokat fel kell világosítani jogaikról, kötelességeikről, lehetőségeikről. Családlátogatások alkalmával minimális kötelezettség a legfontosabb gyámi teendők végrehajtásáról való tájékozódás / zsebpénzpapír vezetése, hivatalos iratok megléte- TAJ kártya, közgyógy-igazolvány, személyi igazolvány vagy lakcím bejelentő sőt indokolt esetben az utazást biztosító bérletszelvény /. A gyámi tanácsadónak legalább a heti fogadóóráján elérhetőnek kell lenni a gyermekek és a gyámok számára. Törekedni kell az objektív, befolyásoltságtól mentes információgyűjtésre. VI. A gyámi, gondozói tanácsadók feladatai 1. A gyámi, gondozói tanácsadó látogatáshoz, ellenőrző és szakmai segítő és tájékoztató tevékenységéhez kapcsolódó feladatai. A gyámi, gondozói tanácsadó feladatának ellátását- látogatásait- a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét követően kezdheti meg. Előfeltétele a kiskorú részére történő gyámrendelés. A gyámi, gondozói tanácsadó hivatalból, vagy a gyámhivatal felkérésére készít- ellenőrzése alapján- jelentést és abban megfogalmazza esetleges javaslatait. A gyámhivatal döntésbe hozása, segítése a célja az ellenőrző tevékenységnek. A gyámi tanácsadónak legalább kéthavonta illetve szükség szerint találkoznia kell a gyermekkel, a gondozóval és a gyámmal a kijelölt gondozási helyen és tájékoztatnia kell a gyámhivatalt a feltárt problémákról. A valós információk megszerzése érdekében törekedni kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermekkel történő négyszemközti találkozásokra. A látogatások alkalmával szerzett tapasztalatokat dokumentálni kell. A gyámi tanácsadó a gyám felkérésére segítséget nyújt a szükséges jognyilatkozatok megtételében.
12
A gondozóval, illetve a gyámmal folytatott konzultáció során tájékozódik - a gyermeki jogok érvényesítésének biztosításáról - a gyámhivatali határozatban foglaltak betartásáról - az egyéni elhelyezési valamint --az egyéni gondozási-nevelési tervben megfogalmazott feladatok megvalósulásáról - tájékozódni kell a gyermekkel kapcsolatos gondozási-nevelési feladatok ellátásáról, valamint a gyermek családi kapcsolatainak alakulásáról. 2.
A gyámi, gondozói tanácsadó feladatai az átmeneti és a tartós nevelés felülvizsgálatával összefüggésben a 149/1997.(IX.10) Korm. rendelet 109§-113§ és a 15/1998.(IV.30.)NM. rendelet 150.§ alapján.
A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel és a tartós nevelésbe vétel éves – 3 éven aluli gyermekek esetében féléves- felülvizsgálata során a gyermekvédelmi szakszolgálattól tájékoztatást kér / 149/1997.(IX.10) Korm rendelet/. A szakszolgálat részéről a gyámi, gondozói tanácsadó készíti el a felülvizsgálati javaslatot. A 15/1998(IV.30)NM rendelet megerősíti, hogy a szakszolgálatnak a gyámhivatal megkeresésére ennek hiányában félévente írásban tájékoztatnia kell a gyámhivatalt a)a gyám tevékenységéről b) a gyermek és szülő kapcsolatának alakulásáról c) a szülőnek a gondozó intézménnyel vagy személlyel történő együttműködéséről d) a nevelésbe vételkor fennálló körülmények megváltozásáról e) javaslat a nevelésbe vétel megszüntetésére vagy fenntartására f) az elhelyezési terv fenntartására vagy módosítására g) a gondozási hely megváltoztatására, új gyám kirendelésére, amennyiben ez szükséges. A gyámi, gondozó tanácsadó a felülvizsgálati javaslatait köteles a „ TESZ-3” adatlapon vezetni a 251/2006(XII.06) korm.rendelet alapján. 3.
A gyámi, gondozói tanácsadónak a kapcsolattartással összefüggő feladatai:
A kapcsolattartás biztosítása a gyám kiemelt feladata. Történhet különböző helyszíneken: szakszolgálat hivatalos helyiségében, gondozási helyen vagy a szülő lakóhelyén. Az egyéni elhelyezési tervek és a gyámhivatali határozatok pontosan meghatározzák a kapcsolattartás formáit, helyszínét és időtartamát. Erősíteni kell a szülő- gyermek kapcsolatát, érzelmi kötődését a hazagondozás elősegítése érdekében. A gyámi tanácsadó figyelemmel kíséri a szülő és a gyermek valamint a gyermek más hozzátartozójával való kapcsolat alakulását és azt értékeli, továbbá szükség szerint segítséget nyújt a kapcsolattartásoknak a határozatban foglaltak szerinti lebonyolításához a gyermek hazagondozása reményében. 4.
A gyámi, gondozói tanácsadónak az örökbefogadással kapcsolatos feladatai:
15/1998. (IV.30)NM. rendelet alapján: 151. § (2 )bekezdés szerint a szakszolgálat, a gyámi tanácsadó, a gyermek gyámja, valamint a gondozó intézmény vagy személy jelzésére, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952 évi IV. törvény 486/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetekben a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítását javasolhatja a gyámhivatalnak.
13
VIII. A gyámi, gondozói tanácsadói munka kiemelt szempontrendszere, alapelvei 1. A gyámi tanácsadó segít és ellenőriz, másrészt együttműködik a gyermekvédelem más résztvevőivel, hiszen feladatait csak úgy tudja ellátni, ha megfelelő együttműködést épít ki mindazokkal, akiket segít, ellenőriz. 2. A gyámi, gondozói tanácsadás a gyermeki jogok védelmének fontos jogintézménye. Ezt a munkavégzés során szem előtt kell tartani és a gyermeki jogok védelme érdekében szükség szerint más jogintézményekkel is össze kell hangolni a munkavégzést pl. gyermekjogi képviselő. Hazánk az 1991.évi LXIV. Törvénnyel hirdette ki a gyermekek jogairól szóló New- Yorkban elfogadott nemzetközi Egyezményt, amely a gyermekek jogaival és érdekeivel foglalkozik. 3. A gyermeknek joga van saját vér szerint családjában felnőni vagy megfelelő helyettesítő családot pótló gondozásban, családias helyettesítő védelemben részesülni / örökbe fogadás, nevelőszülő, intézményi elhelyezés /. A családban nevelkedés kiemelt fontosságát a Magyar Köztársaság Alkotmánya is rögzíti / 1949.évi XX. törvény /, amennyiben kimondja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmány védi a család intézményét. Magyarországon a külföldi tapasztalatok hatására a Gyvt. 1997- es elfogadása hozott gyökeres szemléletváltást a gyermekvédelem terén és a gyermeki jogok valamint a szülői jogok és kötelezettségek érvényre juttatását az Alkotmánnyal, a New- Yorki Egyezménnyel valamint a Csjt-ben foglalt előírásokkal összhangban fogalmazta meg. A gyámi tanácsadónak elő kell segítenie a gyermekeknek a vér szerint családba történő hazagondozását vagy azt, hogy a fiatal lehetőleg családban és ne intézményi keretek között nevelkedjen. 4. Alapelvünk a gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása. Örökbefogadási és gyámi csoport - örökbefogadási tanácsadók - pszichológus (örökbefogadásra jelentkező szülők vizsgálata) - hivatásos gyámok - vagyonkezelő eseti gondnok
A csoport szakembereinek feladata a gyermek örökbe fogadásának, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése Az örökbefogadni szándékozó szülők fogadását, a vállalt feladataikra történő előkészítését, alkalmasságuk vizsgálatát ill. vizsgáltatását az örökbefogadási tanácsadók szervezik. Az örökbefogadni kész szülők képzésének szervezése is az ő kompetenciája és felelőssége, a szakszolgálati igazgató helyettes kontrollja mellett. Az örökbefogadási eljárások lebonyolítása érdekében a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően jár el. Nyilvántartást vezet az örökbefogadásra alkalmas gyermekekről, rendszeresen figyelemmel kíséri sorsukat, ismétlődően megpróbálkozik végleges elhelyezésük megtalálásával. Igyekszik feltárni mindazon gyermekeket, akik az ellátási hálózatban élnek, és alkalmasak lehetnek örökbeadásra. Az örökbefogadásokkal és a szakmai-módszertani kérdésekkel kapcsolatosan jogszabály szerint kell megoldani a felettes nyilvántartó szervezetek tájékoztatását.
14
Mindemellett a törvényben nevesített hivatásos gyámi- és vagyonkezelői, eseti gondnoki feladatot látnak el a csoport szakemberei. Azon nevelőszülők helyett, akik nem vállalják az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gyámságát, látnak el teljes körű szülői jogokat és törvényes képviseletet, szükség esetén vagyonkezelést. A hivatásos gyámok- és vagyonkezelők, eseti gondnokok a szakszolgálati igazgató helyettes közvetlen irányítása alatt állnak. Gyámi vagyon kezelői feladataikat a gyámi- gondozói tanácsadók segítik, ellenőrzik, valamint a szakszolgálati igazgató helyettes szakmai ellenőrzést, a gazdasági igazgató helyettes pénzügyi számviteli ellenőrzést tart negyedévente a szakmai és a FEUVE szabályoknak megfelelően, melyek az SZMSZ-ben vannak nevesítve. Teljes körű otthont nyújtó ellátás szakszolgálati feladata: Ideiglenes hatályú elhelyezést biztosító otthon = BEFOGADÓ OTTHON Szervezeti felépítése: Élén az intézményvezető nevelő (otthonvezető) áll, akinek közvetlen felettese a szakszolgálati igazgatóhelyettes. Az otthonvezető közvetlen irányítása alá tartoznak az alábbi munkakörben foglalkoztatottak: - nevelő, - gyermekvédelmi asszisztens - gyermekfelügyelő, továbbá a Befogadó Otthon létszámában teljes vagy osztott munkaidőben dolgozók közül az alábbiak (a munkaidőhányaduk tekintetében): - növendékügyi (gyermekvédelmi) ügyintéző - családgondozó (utógondozó) - pszichológus, - fejlesztő pedagógus v. gyógypedagógus Feladata: Az illetékes hatóságok által beutalt gyermekek fogadása és részükre –jogszabályban meghatározott ideig- teljes körű otthont nyújtó ellátás biztosítása. Ennek keretében: - az engedélyezett férőhelyszámú férőhelyen fogadja a beutalt kiskorúakat, - számukra megfelelő elhelyezést, gondozást, egészségügyi ellátást biztosít., - mindennapos korrepetáló munkával hozzájárul felzárkóztatásukhoz, - változatos szabadidő foglalkozások szervezésével is elősegíti mielőbbi beilleszkedésüket új környezetükbe, - segíti a beutaltak családi kapcsolatainak ápolását, a velük kapcsolatos történésekről feljegyzéseket készít, - javaslatával hozzájárul a beutaltak minél pontosabb személyiség vizsgálatához, a legmegfelelőbb elhelyezési hely megállapításához.
15
A befogadás rendje
-
Az ideiglenes elhelyezést biztosító otthonnak bármilyen időpontban kötelessége fogadni: - a megyében működő városi gyámhivatalok által beutaló határozattal érkező 6-17 éves gyermekeket, - a jegyzők által azonnali intézkedést követelő esetekben történő beutalóval érkező kiskorúakat. - a rendőrség (rendvédelmi szervezet, bíróság) által beutalt és beszállított fiatalokat, átmeneti időre, üres férőhelyre, igazgatói engedéllyel befogadhatja az intézmény azt a nagykorú anyát és gyermekét, aki azonnali intézkedést igénylő élethelyzetbe került. A Befogadó Otthon saját szakmai programmal rendelkezik! A Szakszolgálat együttműködik a Szakellátás megfelelő szervezeteivel, vezetőivel, csoportjaival és szakembereivel. A szakszolgálat feladata a teljes körű otthont nyújtó ellátás biztosítása: A Szakellátás vezetője a szakellátási igazgatóhelyettese, akihez az otthont nyújtó ellátások tartoznak: 1./ 2./
a teljes körű ellátások nevelőszülői hálózatban. a teljes körű ellátások lakásotthonokban (gyermekotthoni rendszerben a mindenkori Alapító Okirat szerint)
A Gyermekotthonok és a nevelőszülői hálózat saját szakmai programmal rendelkezik! 3./
Utógondozói ellátások különböző (gyermekotthon, nevelőszülői hálózat és külső férőhely ) férőhelyeken.
A törvényi előírásoknak megfelelően a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a 18. életévüket betöltött fiatal felnőttek részére utógondozói ellátást nyújt többféle formában: • lakásotthonban, • nevelőszülőnél, • külső férőhelyen. Az utógondozói ellátás célja, hogy fiataljaink megtalálják helyüket a társadalomban, lehetőségük legyen tanulni, dolgozni, családot alapítani. Komoly kihívás számukra, az önálló életre való felkészülés, hiszen nekik nincs lehetőségük sok esetben visszafordulni a családhoz, önmagukra vannak utalva. Utógondozóink feladata ezt az utat egyengetni, rávezetni őket ügyeik intézési módjára, természetesen nem helyettük megoldva. A lakásotthonban és nevelőszülőknél élő fiatalok „helyzeti előnyben” vannak a külső férőhelyen élőkkel szemben, hiszen ők teljes ellátást kapnak és több segítséget. Viszont az is igaz, hogy később tudnak a saját lábukra állni, még 24 éves korukban is gondot okozhat az elszakadás, sajnos sok esetben ilyenkor „csúsznak meg”. Ebben az esetben fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy ügyeiket minél több alkalommal egyedül intézzék, megfelelő irányítás mellett, és tudatosítani bennük, hogy el kell engednünk a kezeiket.
16
A külső férőhelyen élő fiatal felnőttek – bár egyre többen választják – korábban kezdik sok esetben komoly küzdelemmel teli életüket. Az utógondozó feladata ebben az esetben, hogy ne hagyja a talajt elveszni a lábuk alól, odafigyelni rájuk. Sokat segíthet a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés, hiszen számtalan fiatal nevel egyedül egy vagy akár több saját gyermeket is. A gyermekeiket nevelő anyukákat, családokat meghívjuk ünnepek alkalmával, hagyományt teremtve ezzel (anyák napja, gyermeknap, karácsony, stb). Tudniuk kell fiataljainknak, hogy az utógondozói ellátásnak feltételei vannak, nem jár alanyi jogon, ezért a megállapodásban foglaltaknak megfelelően – saját érdekükben – be kell tartaniuk a szabályokat. Kiemelten támogatni kell a tanulókat, szerencsére lehetőség van pályázatok útján tanulmányi ösztöndíjat kapni. Nagy segítséget jelent, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés 15/2000 (XI. 30.) határozatával, amelyet a 2/2007. (II. 20.) módosítva, eltörölte a tanulók és fogyatékkal élők térítési díját, de dolgozóinknak is lehetőségük van a fellebbezésre. A 1997. évi LXXX. törvény alapján egészségügyi ellátás jár az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok számára. Ennek érdekében bejelentjük őket a Megyei Egészségügyi Pénztár felé. Bonyolítja a helyzetet, hogy – mint minden más ellátási forma – működési engedélyhez kötött. Utógondozóink további feladata az utógondozásban, illetve az otthonteremtési támogatásban részesülő fiatal felnőttek segítése.
17
