SZAKMAI PROGRAM CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT
Kunszentmiklós
Készítette:
Vizi Istvánné
TARTALOMJEGYZÉK
1. A szolgáltató adatai .................................................................................................. 1.1. Illetékességi, működési terület 2.1. Személyi feltételek 2. A térség bemutatása ................................................................................................. 2.1. A járás földrajzi elhelyezkedése 2.2. A járás gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete 2.3. Demográfiai tendenciák a térségbe 3. Család- és Gyermekjóléti Központ ......................................................................... 3.1. Kunszentmiklós Járás területén a következő speciális szolgáltatásokat nyújtjuk 3.2. Jelzőrendszerben való működés 3.3. Család- és Gyermekjóléti Központok, szakmai egységek közti együttműködés 3.4. Partnerintézményekkel történő együttműködés 3.5. A feladatellátás módja, ideje, helyszíne és megjelenése 4. Általános elvárások a központ munkatársaival szemben ...................................... 4.1. A családgondozást, a kliensek fogadását végző kollega legfontosabb személyiségjegyei 4.2. Egyéb szakmai követelmények 4.3. Etikai kérdések 4.4. Titoktartási kötelezettség 5. Szakmai kapcsolatok ................................................................................................ 5.1. A szakmai kapcsolatok előfeltételei 5.2. Az együttműködés alaptevékenységei 6. Az intézmény tárgyi feltételei .................................................................................. 7. Intézmény dokumentumai
2
1.
A SZOLGÁLTATÓ ADATAI
Az intézmény neve: Család és Gyermekjóléti Központ Székhelye, címe: 6090 Kunszentmiklós,. Damjanich 17./d Fenntartó neve: Kunszentmiklós Város Önkormányzata Székhelye, címe: 6090 Kunszentmiklós, Kálvin tér 12. Az intézmény felügyeleti szerve: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Illetékességi, működési terület: A Kunszentmiklósi Járás közigazgatási területéhez tartozó 9 település: Kunszentmiklós, Kunadacs,
Kunpeszér,
Tass,
Dunavecse,
Dunaegyháza,
Apostag,
Szabadszállás,
Szalkszentmárton.
1.2 Személyi feltételek: Család- és Gyermekjóléti Központ Státusz: 5, 6 fő
Szakmai létszám (fő) 1 fő intézményvezető
Szakmai létszám (fő) 3 fő esetmenedzser
Szakképzettség gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógus, szociális szakvizsga
tanácsadó,
Szakképzettség 3 fő általános szociális munkás, 0,5 fő jogász, 0,5 fő pszichológus, 0,6 fő szabadidő szervező
3 fő tanácsadó
2.
A JÁRÁS BEMUTATÁSA
3
2.1.
A JÁRÁS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE
Kunszentmiklósi járás Bács-Kiskun megyében található, a Duna-Tisza közén helyezkedik el. Északon Pest megye, keleten a Kecskeméti járás (Bács-Kiskun megye), délen a Kalocsai járás (Bács-Kiskun megye), nyugaton a Dunaújvárosi járás (Tolna megye) határolja. A Járás összterülete: 769,81 km2, lakónépessége 2015. január 1-én: 30.704 fő. A
térség
települései:
Apostag,
Dunaegyháza,
Dunavecse,
Kunadacs,
Kunpeszér,
Kunszentmiklós, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass.
2.2.
A
JÁRÁS
GAZDASÁGI,
INFRASTRUKTURÁLIS
ÉS
TÁRSADALMI
HELYZETE Az agrárgazdaság a térségben tradicionálisan nagy szerepet tölt be, azonban a térség regionális súlya a mezőgazdasági ágazatban egyre gyengül. A térség mezőgazdasága számos strukturális problémával küzd. A vizes és száraz legelők hasznosítása visszaszorult, drasztikusan csökken a szőlő- és a gyümölcstermelés szerepe és erőteljes a szántóföldi kultúrák térnyerése. A térség versenyképességének kialakításában a turizmusnak, mint a világon leggyorsabban fejlődő iparágnak a szerepe igen fontos. A remélhetőleg kedvezően változó közlekedési helyzet intenzív fejlesztést indukálhat, amely a térség lakói számára kedvező feltételeket 4
teremt mind a térség megtartó szerepének erősödésében, mind a jövedelemszerzésben, a vállalkozások számának növekedésében és az itt élők életfeltételeinek javulásában. Jelentős ipari tevékenység csak a dunamelléki településeken található, ahol főleg a gépipari tevékenység jellemező, de a Felső-Kiskunság településein hiányzik az erős ipari szektor. A közlekedés szempontjából a kistérségen belül gond egyes, az 51. sz. főúttól távolabb eső kistelepülések megközelíthetősége. A kistérség közlekedési adottságait a dunavecsei Pentelehíd átadása javította. Jó kapcsolatot biztosít a Dunántúl felé és a gazdasági súlypontot képező Dunaújváros felé. Az M8-as út tervezett építése további perspektívát jelent. A kistérség vezetékes ivóvízellátása a nagyobb településeken gyakorlatilag megoldott, a kisebbeken még a hálózat kiépítettsége sem teljes. A terület természeti értéke a tassi Duna ágban elhelyezkedő Gudmon-foki kistérségi vízbázis. Itt épült meg 11 parti szűrésű kút. A vízbázisra alapozva történik a Dunai Kistérségi Vízellátó Rendszer (DKVR) fejlesztése, mely a kistérség településein kívül, más környékbeli településeket is képes egészséges ivóvízzel ellátni. A vízbázisról jelenleg Kunszentmiklós, Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse és Apostag települések vízellátása biztosított, de tervezett Dunaegyháza és Szabadszállás csatlakozása is. A térségben jelentős a környezetvédelmi szempontból érzékeny és védett természetvédelmi területek aránya (15%). Ezek részben a Kiskunsági Nemzeti Park területei (Felső-Kiskunsági puszta, Felső-Kiskunsági tavak és Peszéradacsi rétek); részben országos és helyi védettségű természetvédelmi területek (kunpeszéri Nyíres-nyáras, Nagy-tölgyfai erdő, kunadacsi Büdöskúti-tölgyes, Hodályi-fenyves, szabadszállási Strázsa-hegy). A Felső-Kiskunság és Dunamellék energiaellátása homogén. A települések áram ellátottsága gyakorlatilag 100%-os, mindössze 35-40 tanyán nem adott a rákötés lehetősége. A
Kunszentmiklósi
járás
egyik
legfontosabb
kitörési
pontja
lehet
a
térség
humánpotenciáljának növelése. A kistérségben gondot okoz, hogy a kvalifikált munkaerő kiáramlik a térségből, míg magas az olcsóbb megélhetési körülmények miatti, ún. szociális bevándorlók száma. Az oktatási-képzési szektort szintén modernizálni kell. Különösen nagy szerepet kell szánni a képzési szerkezet piaci igényekhez alkalmazkodó átalakításának, a legrosszabb képzettségű, gyakran halmozottan hátrányos helyzetű réteg képzettségi szintjének növelésének. A kistérség egészségügyi ellátási rendszere több problematikus vonást mutat. Az egészségügyi
alapellátás
megoldott,
azonban
a
szakellátási
rendszer
hiányos
és
5
szétforgácsolódott. A Dunavecsén átadott szakorvosi rendelő nagy segítség a járás lakosságának Mivel a térség jövedelmi viszonyai az országos átlagnál lényegesen rosszabbak, a szociális védőháló szerepe különösen fontos. Ez napjainkban több helyen is lyukas, így különösen fontos a szociális szolgálatok és intézményrendszer mind mennyiségi, mind minőségi bővítése. A hátrányos helyzetű csoportok szociális helyzete a kistérségben nem jobb, mint országosan. A térség több településén élnek nagy számban romák, akik a társadalom peremén élve, segítség nélkül nem képesek élni a többség számára kínálta lehetőségekkel. A Kunszentmiklósi kistérség települései gazdaságilag ugyan hátrányos helyzetűek, azonban jelentős kulturális hagyományokkal rendelkeznek. A hagyományok ápolása viszonylag aktív, de számos területen, erősíteni kell a kulturális szektort.
2.3.
DEMOGRÁFIAI TENDENCIÁK A KISTÉRSÉGBEN
A Kunszentmiklósi járás lakónépessége 30.704 fő volt 2015 január 1-én. A népesedési tendenciát az országos népesedési tendenciának megfelelően a fogyatkozás jellemzi. Az évenkénti születések számát vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt 15 évben csökkent a születések száma. A legkevesebb gyermek 1998 és 2002 között született. Ezt követően emelkedés tapasztalható, majd egy viszonylagos stagnálás mutatkozik.
2.4.
CSALÁD ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT ELLÁTOTTI
LÉTSZÁMA:
(2016.NOVEMBER )
KunszentmiklósSzalkszentmárton Szabadszállás –Tass-
I. körzet II. körzet
Kunadacs-Kunpeszér Dunavecse-ApostagDunaegyháza
III. körzet
Védelembe vétel
Szakellátás
15 család
9 család
11 család
20 család
9 család
17 család
6
2.5 A Család- és Gyermekjóléti Központ ügyfélfogadási rendje : 6090 Kunszentmiklós, Damjanich u. 17./d Hétfő
Ügyfélmentes nap
Kedd
800-1600
Szerda
800-1600
Csütörtök
8001730
Péntek
800-1200
3.
CSALÁD ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT
Család- és Gyermekjóléti Központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti központ) az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik. A gyermekjóléti központ a Gyvt.39. §, a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít -
utcai és – ha a helyi viszonyok azt indokolják – lakótelepi szociális munkát,
-
kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást,
-
kórházi szociális munkát,
-
gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot,
-
jogi tájékoztatásnyújtást és
-
pszichológiai tanácsadást,
-
családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát;
-
a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,
7
-
javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint
a
gyermek
megelőző
pártfogásának
mellőzésére,
elrendelésére,
fenntartására és megszüntetésére, -
együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását,
-
a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunkát koordinál és végez – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
-
utógondozást végez a gyámhivatal határozata alapján. Ennek keretében segíti a gyermek
családjába
beilleszkedését,
történő
tanulmányai
visszailleszkedését, folytatását
vagy
lakókörnyezetébe az
iskolai
történő
végzettségének,
szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatását. Az utógondozás során az esetmenedzser szükség szerint együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel.” -
védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, szociális segítőmunkát koordinál és végez, illetve figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a gyámhivatalnál a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát.
-
az esetmenedzser a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett tevékenységéről, az eset előrehaladásáról, a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról és szakmai érvekkel alátámasztott javaslatot tesz a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, a gyámhivatal általi más, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések megtételére.
-
Egyéni gondozási-nevelési tervet készít a következők alapján. A gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési terv tartalmazza a veszélyeztető körülmények 8
megjelölését, a védelembe vétel megszüntetéséhez, családból kiemelt gyermek esetében a visszahelyezéséhez szükséges változásokat. Mindezek elérése érdekében az esetmenedzser, a szülő és a gyermek feladatait, határidők megállapításával, az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósításába bevont család- és gyermekjóléti szolgálat, más szakember, tanácsadó és megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, valamint egyéb intézmények, szolgáltatók, személyek megjelölését, feladataik és a felelősségük meghatározásával együtt. -
szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára.
3.1.
Kunszentmiklós Járás területén a következő speciális szolgáltatásokat nyújtjuk: -
jogi tanácsadás,
-
pszichológus és családterápiás tanácsadás,
-
fejlesztő pedagógusi tanácsadás,
-
kapcsolattartási ügyelet,
-
készenléti szolgálat.
Jogi tanácsadás: heti 10 óra Helyszíne: minden héten pénteken - Kunszentmiklós, Damjanich u. 17./d Tárgya: -
a kliensek jogi problémáiban tanácsadás,
-
beadványok, keresetek megírása,
-
végzések, határozatok értelmezése,
-
rendszeres konzultálás a kliens családgondozójával,
-
az intézmény vezetésével, működésével kapcsolatos jogi kérdések megbeszélése.
Pszichológiai és családterápiás tanácsadás: heti 10 óra szükség szerinti időbeosztásban. Helyszíne: Kunszentmiklós, Damjanich u. 17./d Tárgya: -
a pszichológia módszereivel tárja fel és korrigálja a kliensek problémáit, annak okait,
-
kérésre pszichológiai véleményt készít,
-
problémától, célcsoporttól függően csoportos terápiákat tart,
9
-
pszichológiai tanácsot nyújt,
-
előzetes időpont egyeztetést követően együttműködik és rendszeresen konzultál az ügyfél esetmenedzserével,
-
havi 1 alkalommal közös teamen vesz részt a Gyermekjóléti Központ kollégáival.
Fejlesztő pedagógiai segítségnyújtás: heti 10 óra szükség szerinti időbeosztásban. Helyszíne: Kunszentmiklós, Damjanich u. 17./d Tárgya: -
védelembe vételi eljárásban érintett gyermeknél a gondozási és nevelési tervben megfogalmazottak alapján felméri, fejleszti és korrepetálja a gyermeket,
-
problémától, célcsoporttól függően csoportos korrepetálásokat tart,
-
előzetes időpont egyeztetést követően együttműködik és rendszeresen konzultál az ügyfél esetmenedzserével.
Kapcsolattartási ügyelet: szükség szerint. Helyszíne: Kunszentmiklós, Damjanich u. 17./d A kapcsolattartási ügyelet biztosítja: -
a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt,
-
a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét,
-
az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció), melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása.
A kapcsolattartási ügyeletre intézményünkben kerül sor munkatársi felügyelet mellett. A kapcsolattartás időpontjait a szülők és a gyermekek időbeosztásaihoz igyekszünk igazítani.
A Család- és Gyermekjóléti Központ a felügyelt kapcsolattartás elmaradása esetén annak elmaradásáról öt napon belül, a megvalósulásáról, az ott történtekről, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre tájékoztatja a Gyámhivatalt. 10
A Család- és Gyermekjóléti Központ a nevelőszülői hálózat működtetőjével, a gyermekotthonnal kötött külön megállapodás alapján biztosítja a szolgáltatást.
Készenléti Szolgálat: délután 16 órától másnap reggel 8 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 024 óráig. A készenléti szolgálat célja: -
a Család- és Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején kívül
felmerülő
krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása.
A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával kell megszervezni, olyan módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. A
Család-
és
Gyermekjóléti
Központ
gondoskodik
a
lelkisegély-telefonvonalnak
működtetéséről.
3.2.
Jelzőrendszerben való működés:
A jelzőrendszer járási szintű koordinálását a Család- és Gyermekjóléti Központ jelzőrendszeri tanácsadója végzi. Jelzőrendszeri koordináció feladatai: -
koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját,
-
szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához,
-
összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket,
-
a család- és gyermekjóléti szolgálat 9. § (7) bekezdése szerinti megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik,
-
kivizsgálja a jelzőrendszeri tagoknak a család- és gyermekjóléti szolgálat működésére vonatkozó jelzéseit, panaszait, segítséget nyújt a konfliktusok megoldásában,
-
megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban,
-
a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos
kapcsolatot
tart
az
Országos
Kríziskezelő
és
Információs
Telefonszolgálattal.
11
A Család- és Gyermekjóléti Központ az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására járási jelzőrendszeri tanácsadót jelöl ki.
3.3.
Család- és Gyermekjóléti Központok, szakmai egységek közti együttműködés
módja: A Család- és Gyermekjóléti Központ a járás területén működő Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladatainak szakmai támogatása érdekében -
havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart a szolgálatok számára és szükség szerint konzultációt biztosít,
-
tájékoztatja a szolgálatokat az általa nyújtott szolgáltatásokról, az azt érintő változásokról, illetve a járás területén elérhető, más személy, illetve szervezet által nyújtott, közvetíthető szolgáltatásokról, ellátásokról.
-
ha a Család- és Gyermekjóléti Központ a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladatkörébe tartozó szolgáltatás szükségességét észleli, bevonja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtásába.
3.4.
Partnerintézményekkel történő együttműködés módja:
A Központ számára az ágazati szabályozások értelmében alapvető feladat a szolgáltatások szervezése, koordinálása, a védelembe vett gyermekek családjának érdekében végzett esetmenedzsment a veszélyeztető élethelyzetek megelőzése érdekében. Az észlelő- és jelzőrendszer tagjait, az együttműködés módját és a jelzési kötelezettség elmulasztásának következményeit a Szt. és a Gyvt. szabályozza. A megállapodás megkötését megelőzi a személyes találkozás, kölcsönös látogatás, az együttműködés alapjának, módjának tisztázása, a szükséges adminisztrációs rend kidolgozása, az esetleges nyomtatványok (pl. jelzőlap) elkészítése. A partnerektől, az észlelő- és jelzőrendszeri tagoktól érkezett írásos jelzésre írásban, a szóbeli jelzésre szóban tesz visszajelzést az esetért felelős munkatárs. Együttműködő intézmények és szervezetek: - Védőnői Szolgálat, - Városi Roma Kisebbségi Önkormányzat, - Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kunszentmiklósi Járási Hivatal (Okmányiroda, Munkaügyi Központ, Hatósági Osztály), - KLIK Kunszentmiklósi Tankerület Igazgatósága, - Nevelési Tanácsadó, 12
- Polgármesteri hivatalok (9 település), - Pártfogó felügyelők. Munkánk során a civil szektorba (egyházi és társadalmi, érdekvédelmi szervezetek) tartozó szereplőkkel együttműködünk.
3.5.
A feladatellátás módja, ideje, helyszíne és megjelenése:
Nyitva tartás ideje: -
reggel 8-tól délután 16-ig a központ irodájában, a Kunszentmiklós, Damjanich u. 17./d szám alatt folyik a munkavégzés, mely idő alatt a telefonon történő elérés, ügyintézés, üzenet fogadása biztosított,
-
készenléti ügyeletben működő krízis telefonszolgáltatás minden nap 16-8 óráig vehető igénybe, telefonszám: 06-20-3644540
-
az intézmény e-mail címe:
[email protected]@gmail.com
Az intézmény által készített tájékoztatók, szóróanyagok segítségével, valamint a helyi sajtóban (Bakér Mente) és az elektronikus felületen megjelenő cikkek, tájékoztatók útján rendszeresen tájékoztatást adunk az egyes szolgáltatásokról, a szolgáltatás helyéről, idejéről, gyakoriságáról.
4.1.
A Család- és Gyermekjóléti Központ igénybevételének menete
A Központ igénybevételére kötelezettek a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében a Család- és Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján kell biztosítani. A Központ szolgáltatásait igénybevevők az első kapcsolatfelvétel alkalmával tájékoztatást kapnak a biztosított szolgáltatás tartalmáról, az ügyfél jogairól és az együttműködés lehetőségeiről. A Központ keretében nyújtott tájékoztatás (a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével) kiterjed az alábbiakra, melyet követően az igénylő annak megtörténtéről nyilatkozatot ír alá: -
a gyermeki jogokról és kötelezettségekről,
-
a szülői jogokról és kötelezettségekről,
-
a védelembe vételi eljárás folyamatáról, tartalmáról, idejéről, együttműködési tervéről
-
együttműködési és a gondozási, nevelési tervről,
-
a kötelező igénybevételről, a nem megfelelő együttműködés jogkövetkezményeiről,
-
az igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint azok tartalmáról, helyszínéről, idejéről,
13
-
az intézmény házirendjéről,
-
az irat betekintési jog gyakorlásáról,
-
a panaszjog gyakorlásának módjáról,
-
az intézmény által vezetett rá vonatkozó nyilvántartásokról, adatokról, így a „Gyermekeink Védelmében” elnevezésű adatlap rendszerről,
-
és a Központi Elektronikus Nyilvántartási Rendszerről.
4.2Nyilvántartások – dokumentáció: - forgalmi napló
4.3.
-
készenléti ügyelet naplója
-
„Gyermekeink védelmében” című adatlapok
-
a törvényben meghatározott iratanyagok.
Központi Elektronikus Nyilvántartási Rendszer -
A Család- és Gyermekjóléti Központ esetmenedzserei az igénybe vett ellátás megkezdésekor tájékoztatják az igénybe vevőt (gyermeknek és szülőjének-törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttet) a KENYSZI rendszerben való nyilvántartásba vételről, és adatszolgáltatási kötelezettségről.
-
A gyermek szülője (törvényes képviselője), illetve a fiatal felnőtt írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről.
-
A munkavégzés és a gondozott gyermekek adatai a hatályos jogszabályok alapján kerülnek regisztrálásra. A TEVADMIN-KENYSZI rendszer koordinációját a teamből az ezzel a külön feladattal megbízott kolléga kezeli, akinek munkaköri leírásában rögzítve van ez a feladat.
-
A
Család-
és
Gyermekjóléti
Központ
KENYSZI
rendszerben
történő
adatszolgáltatását végző kijelölt adatszolgáltató munkatársa: Vizi Istvánné. Kijelölt helyettes adatszolgáltató munkatársak: Kabai Csilla és Kecskés Jánosné. -
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján
elektronikus
igénybevevői
nyilvántartásban
szereplő
adatokat
az
adatszolgáltatók a titoktartási szabályok betartásával kezelik.
4.4.
Esetelosztás
14
Az esetelosztás rendje: -
új eset jelentkezése esetén krízishelyzetben a készenléti munkatárs haladéktalanul intézkedik.
-
minden további esetben az esetek elosztásáról az intézményvezető intézkedik a területi elv alapján, figyelembe véve az esetmenedzserek aktuális leterheltségét, valamint speciális szakmai tudásukat. Az esetek elosztására, lezárására a szakmai team-en kerül sor.
-
az esetlezárás a TEVADMIN KENYSZI rendszerben és az intézmény nyilvántartási rendszerében is rögzítésre kerül. Az ellenőrzésről az azt végző részletes dokumentációt készít, mely az esetdosszié része.
Az esetmenedzserek Kunszentmiklós Járásának területi elve alapján, a következőképpen dolgoznak.
I.
körzet: Kunszentmiklós , Szalkszentmárton
II.
körzet . Tass, Kunadacs-Kunpeszér, Szabadszállás
III.
körzet . Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza
4.5.
Ügyeleti, helyettesítési rend:
A munkatársak távolléte esetén a helyettesítésről az intézményvezető gondoskodik. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes munkatársakat érintő konkrét feladatok a munkaköri leírásokban kerülnek rögzítésre. Esetmenedzseri munkakört esetmenedzser helyettesíthet. A Család- és Gyermekjóléti Központ szakemberei előre egyeztetett szabadságolási terv alapján vehetik igénybe kötelező szabadságukat.
4.6.
Munkatársak folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása:
Az egyenletes munkavégzés és a szakmai felkészültség biztosítása érdekében a kollégák részt vesznek: -
egyéni szupervízión havi egy alkalommal,
-
esetmegbeszéléseken, 15
-
4.7.
szakmai továbbképzéseken a képzési tervben megfogalmazottak szerint.
Intézményi-szakmai teamek
A Család és Gyermekjóléti Központ szükség szerinti rendszerességgel, hétfői napokon team megbeszéléseket tart, amit az intézményvezető szervez és irányít. Az esetmenedzserek, a család- és gyermekjóléti alapellátás kollégái - családsegítői, és a tanácsadó munkatársak, valamint esetenként a team-be meghívott egyéb szakemberekből álló munkacsoport team üléseit havi egy alkalommal tartjuk. Az esetmegbeszélésekről, team megbeszélésekről minden esetben írásos feljegyzés készül.
5.
ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK AZ ALAPSZOLGÁLTATÁS, ÉS A KÖZPONT MUNKATÁRSAIVAL SZEMBEN
5.1.
A
családgondozást,
a
kliensek
fogadását
végző
kollega
legfontosabb
személyiségjegyei: -
jó megfigyelőképesség, szakismereten alapuló logikus gondolkodás,
-
pontosság, a feladatok megfelelő módon és időben történő teljesítése,
-
megbízhatóság,
-
együttműködési készség,
-
felelősség,
-
udvariasság,
-
tapintatosság,
-
pártatlanság,
-
empátiás készség,
-
önfegyelem,
-
pozitív hozzáállás.
A családsegítő, esetmenedzser eredményes munkájának feltétele a saját egészsége. Kötelező az időszakos foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatokon való részvétel. Fertőző betegségben szenvedő munkatárs az intézményben nem tartózkodhat, munkát nem végezhet.
16
5.2.
Egyéb szakmai követelmények: -
a családsegítő és az esetmenedzser munkáját a munkaköri leírásban foglaltak alapján, az intézmény munkarendje, szabályzatai és a szakma általános elvei szerint köteles elvégezni.
-
alapkövetelmény, hogy a családsegítő, esetmenedzser az általa gondozott klienseket név szerint ismerje, kívánságuk szerint szólítsa.
5.3.
Etikai kérdések
A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Központ munkatársai elfogadják és magukra nézve kötelezőnek tartják a Szociális Szakmai Szövetség által elfogadott,
a
Szociális Munka Etikai Kódexében megfogalmazott szakmai etikai normákat.
-
a családsegítő, illetve esetmenedzser tevékenységét csak a kliensek személyhez fűződő jogainak és vagyoni érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezheti.
-
a családsegítő, illetve esetmenedzser munkahelyi és munkaidőn kívüli viselkedésével sem a gondozottak emberi méltóságát, sem az intézmény jó hírét nem sértheti.
-
a családsegítő, illetve esetmenedzser az általa végzett tevékenységért, okozott kárért, mulasztásért felelősséggel tartozik.
-
a családsegítő, illetve esetmenedzser, valamint a közös háztartásban élő közeli hozzátartozója az intézmény kliensével tartási, életjáradéki és örökösödési szerződést a gondozás időtartama alatt, illetve annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet.
-
a családsegítő, illetve esetmenedzser munkájáért a kliensektől pénzt, egyéb ellenszolgáltatást nem követelhet, nem fogadhat el.
5.4.
Titoktartási kötelezettség -
a családsegítőt, illetve esetmenedzsert a kliens és hozzátartozói egészségi állapotával, családi, vagyoni és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény 17
vonatkozásában időbeli korlátozás nélküli titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy az információkat milyen módon ismerte meg.
-
a titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól az érintett cselekvőképes kliens felmentést adott, vagy ha a jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.
6.
SZAKMAI KAPCSOLATOK
A központ és a szolgálat saját szolgáltatásai minőségének javítása, az ellátás, a gondozás, a prevenció hatékonyabbá tétele érdekében szakmai kapcsolatokat alakít ki, fejleszt, ápol.
6.1.
A szakmai kapcsolatok előfeltételei: -
közös érdekek,
-
hasonló, vagy összeegyeztethető szemlélet a célcsoport(ok) helyzetének és szükségleteinek, valamint a szolgáltatásokkal szemben támasztott, vagy támasztható igényeknek megítélésében,
-
közös igény a kapcsolatra, együttműködésre,
-
előzetes felmérése, elemzése annak, hogy a résztvevők miben és hogyan számíthatnak egymásra.
Ellátottjogi képviselő neve: Ladányi Mónika Tel.: 06-20-4899-605, e-mail:
[email protected] Gyermekjogi képviselő neve: dr. Babenyecz Mónika Tel.: 06-20-4899-623, e-mail:
[email protected]
Az együttműködésre kiválasztott tevékenységeknek a közös környezet és a folyamat erősítését kell szolgálniuk.
6.2.
Az együttműködés alaptevékenységei közé tartozik: -
tájékoztatás,
-
megbeszélések, szakmai konzultációk,
18
-
képzések,
-
tapasztalatcserék,
-
közös döntéshozás,
-
együttműködés,
-
programok kidolgozása és megvalósítása,
-
a nyilvánosság tájékoztatása és alapnövelési tevékenységek.
7.
6090 Kunszentmiklós,
AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEI
Épület/ helyiségek: önálló épület - központi iroda, várakozó helyiség, tárgyaló és interjúszoba.
2
Damjanich u. 17./d Az épület akadálymentes. Berendezés/felszereltség: 1 Suzuki Ignis gépkocsi 2 fénymásoló, telefon, 10 db számítógép, 3 db laptop, 2 db mobiltelefon.
Kunszentmiklós, 2016. november 28.
Vizi Istvánné intézményvezető
19
