„Szakmai készségek és kompetenciák a
közszolgálatban"
PM-0439-1304-BS
Intézmény, időpont: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető oktató neve: Kovácsné Patyik Gabriella Korcsoport/ osztály: felnőtt képzés Óra anyaga: önismeret, személyiségfejlesztés Óra típusa: új ismeretet feldolgozó-, és alkalmazó órák Célja: az egész napos tréningen résztvevők önismeretének feltérképezése, a személyiség
fejlesztési
lehetőségeinek
vázolása.
Önismeret,
önértékelés,
önmérséklet, a hallgató saját határainak (gyenge-erős) megismerése, mások pozitív értékelése, elfogadás és minderről nyitott, mások véleményének tiszteletben tartását figyelembevevő kommunikáció. Feladatai: -
Pszichológiai: motiválás, differenciálás és individualizálás, problémafelvetés
és problémaszituáció megteremtésének módszerei Felhasznált módszerek: -
Oktatási/ didaktikai: előadás, megbeszélés, tesztek, kooperatív módszer,
szerepjáték Szervezeti formák: egyéni munka, csoportmunka Eszközök: íróeszközök, tesztek, esetleg projektor Ellenőrzés-értékelés formái, módja: önértékelés tesztek alapján Formatív (fejlesztés-formálás): a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. Nem a minősítés a célja, hanem az önismeret megerősítése, a személyiség fejlesztés lehetőségeinek felfedezése, alkalmazása. Óra előzménye: csoport-alakítás, csapat-építés az előző órákon
Ha gyakran nézel önmagadba, tudod, hogy a sokféle gondolatod és zavaros érzésed közül a legtöbb nem is a tiéd: idegen programok, alattomos eszmék, erőszakos reklámok, kordivatok, újsághírek, önvédelmi reflexek, önáltatások, vakhitek. Valamennyien egy beteg világ hipnózisában élünk. Amikor először van egy saját gondolatod, az olyan, mint a fölébredés. Az önismeret ott kezdődik, amikor fölismerem, hogy szüntelen hazugságban élek, és önáltatásaimat minden nap és minden órában igyekszem leleplezni. Müller Péter Önismeret elmélet röviden Az önismeret alapkérdése: Ki vagyok én? Milyen vagyok én? Vajon kellőképpen megbecsüljük önmagunkat? Ismerjük az értékeinket? Tudjuk, hogy adott helyzetben miért reagálunk így - a másik helyzetben meg úgy? Ismerjük a saját működési módjainkat? Tudjuk kezelni az erősségeinket? Tudjuk hasznosítani a jó tulajdonságainkat, és csökkenteni az előnytelenek hatását? Énkép: az ember elképzelése saját magáról. Az önismeret különböző szinteken valósulhat meg: Az első felszínes szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti. A második szint egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak? A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel Az önismeret a gyerekkor során, a környezet (elsősorban közvetlen környezet) visszajelzéseiből, értékeléseiből alakul ki. Később már a tágabb környezet visszajelzései is formálják. Az énkép mégsem formálódik az egész élet során. Amikor az énkép viszonylag állandóvá válik, ez egyben védetté teszi az egyént az újabb külső hatásokkal szemben. Az énkép megmerevedhet, a személyiségre vonatkozó újabb felismerések ellenállást válthatnak ki, azaz az ellentmondó információkat elrejti, eltitkolja, vagy kirekeszti. Ekkor az énkép törekvései ellentétessé válnak az önismeret törekvéseivel, azaz a személy állandóan „válogat" társas kapcsolataiban, hogy az önmagáról kialakított képet fenntarthassa. Például a kínos információkról egyszerűen nem veszünk tudomást, vagy torzítjuk, átértékeljük. Akinek túlzottan magas az önértékelése bűnbakot keres, áthárítja a felelősséget, stb. Az önértékelés pozitívvá, vagy negatívvá válása alapvetően a szülők nevelésének hatásától függ.
A szeretetteljes családi légkör általában pozitív önértékelést vált ki a gyermekben. Az ilyen személyiségekre általában az „elkerülő viszonyulás" jellemző: -kevésbé veszik észre saját negatív tulajdonságaikat, -nem nagyon érzékenyek a külső visszajelzésekkel szemben, -jó viszonyra törekszenek környezetükkel, -a konfliktusokat hajlamosak elsimítani, -képesek jól beilleszkedni a közösségbe. A feszült légkörű, türelmetlen, követelőző családban, ahol kihangsúlyozzák a hibákat, negatív önértékelés alakul ki. Itt a „kiélező viszonyulás" jellemző: -saját negatív tulajdonság felnagyítása, ingerlékenység, -érzékenység a környezet negatív jelzéseire, -védekezésre-támadásra készek, nehezebben alkalmazkodnak, -ha pozitív visszajelzést kap, akkor véleményt adó személy jelentőségét, hitelességét kétségbe vonja. Az énkép nemcsak pozitív, vagy negatív lehet, hanem merev (ellenálló), befogadó (változó) is. A merev énképű embereknél gyakoriak az elhárító manőverek, nagy az eltérés a társak véleménye és az énkép között, és sok nehézséggel küzdenek a társas kapcsolatban. A befogadó énképű emberek elfogadják, feldolgozzák az énképnek ellentmondó információkat, jól alkalmazkodnak, és képesek a változásra. Munkánk során nagy szükségünk van arra, hogy valóban jól ismerjük önmagunkat. Már a munkaterület kiválasztásakor fontos lenne ez. Pl. ha tudom magamról, hogy nem bírom a vért, ne menjek sebésznek. Vagy ha nem igazán tudom tolerálni az „etnikai kisebbség" életstílusát, viselkedési formáit, akkor ne menjek szociális ügyintézőnek. Az önismeret szerzés módjai: Legfontosabb forrás a többi ember, elsősorban azok, akik közel állnak hozzánk, fontosak nekünk. Nem csak a szavakkal kifejezett vélemény a fontos, hanem a hozzá tartozó metakommunikáció (bólintás, mosoly, tekintet, stb.) is, és az, hogy ezeket a jeleket az ember helyesen értelmezze. Ugyanakkor az önismeretszerzést nehezíti, hogy gyakran az emberek bármilyen oknál fogva (érdek, félelem, tapintat, stb.) is, de túlértékelik a jó tulajdonságokat, és alul értékelik a rosszakat. Ugyanakkor fölérendelt helyzetben gyakran elhamarkodott negatív véleményt közölnek. A gyermekkori kapcsolatokban is igen gyakori a kíméletlen, kegyetlen kritika. A másik gyerektől kapott őszinteség, nem önismereti folyamatot indít el, hanem erős ellenállást, védekezést vált ki, esetleg agresszióba torkollik. Hatékony eszköz az önmegfigyelés is, hiszen szükségünk van a belülről jövő jelzéseinkre is. Az önmegfigyelés lehet esetenkénti, és rendszeres. Az esetenkénti lehet egy-egy helyzet felmérése, a rendszeres lehet feljegyzések készítése, napló írása.
Önismereti teszt A helyes önismeret egyik jellemzője, hogy a külvilág és saját magunk személyiségünkről, tulajdonságainkról alkotott képe nem különbözik túlságosan egymástól: vagyis hasonlóan látjuk magunkat, mint ahogy környezetünk lát minket. Ha a két vélemény között túl nagy a szakadék, az önismereti problémákra utalhat. Ha pl. barátaink, ismerőseink, munkatársaink jóval pozitívabban értékelnek minket, mint mi saját magunkat, az kisebbrendűségi érzésünkre utalhat. Ha a helyzet fordított, vagyis környezetünk véleménye fest negatívabb képet rólunk, annál, mint ami magunkról él bennünk, ismét csak célszerű átgondolni, mennyire reális az énképünk, mennyire ismerjük saját magunkat.
ÖNISMERETI KÉRDŐÍV (A kérdőív forrása: Dr. Boros Mária: Személyiségfejlesztés, 2005)
Húzza alá a megfelelőt! 1. Milyennek látom magamat? 2. Milyennek látnak engem társaim? 3. Milyennek látlak Téged?
Minden szópárnál karikázza be a megfelelő számot!
Aktív
1234567
Passzív
Őszinte
1234567
Őszintétlen
Szeretetre méltó
1234567
Utálatos
Barátságos
1234567
Barátságtalan
Jóindulatú
1234567
Rosszindulatú
Tapasztalt
1234567
Tapasztalatlan
Tájékozott
1234567
Tájékozatlan
Udvarias
1234567
Udvariatlan
Kedves
1234567
Morózus
Magabiztos
1234567
Bizonytalan
Bátor
1234567
Gyáva
Szórakoztató
1234567
Unalmas
Vonzó
1234567
Taszító
Tisztességes
1234567
Tisztességtelen
Jelentős
1234567
Jelentéktelen
Érzékeny
1234567
Érzéketlen
ÉRTÉKELŐLAP
Szópár Aktív-passzív Őszinte-őszintétlen Szeretetre méltó-utálatos Barátságos-barátságtalan Jóindulatú-rosszindulatú Tapasztalt-tapasztalatlan Tájékozott-tájékozatlan Udvarias-udvariatlan Kedves-morózus Magabiztos-bizonytalan Bátor-gyáva Szórakoztató-unalmas Vonzó-taszító Tisztességes-tisztességtelen Jelentős-jelentéktelen Érzékeny-érzéketlen
1. érték
2. érték
3. érték
Amikor azt érezzük, hogy a "többiek" ilyenek és olyanok, akkor ne felejtsük el, ehhez mi is hozzátesszük a magunkét, bármennyire is megnyugtató arra gondolni, hogy csak ártatlan szereplői vagyunk egy kiszámíthatatlan történetnek. /Tari Annamária/ Személyiségfejlesztés elmélet röviden A személyiségfejlesztésre vonatkozó két legismertebb modell a Johari ablak és az önismereti kerék. Johari ablak (Joseph Luft és Harrington Ingham) azt modellezi, amit személyiségünkből mi magunk, vagy mások ismernek. A személyiséget, négy nagy területre osztja aszerint, hogy a személy és/vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri.
Természetesen ennek a négy területnek a határai rugalmasak, ezek folyamatosan változhatnak. Például egy kisbaba esetében az Ismeretlen terület a legnagyobb, hiszen nem ismeri önmagát, és mások sem ismerik még őt. A legideálisabbnak tartott állapot az lenne, ha a Nyitott terület lenne a legnagyobb méretű, valamint a Vak- és a Rejtett terület kisebb méretű lenne. Azonban rájöttek, hogy nem feltétlenül egy ideális állapot van, mivel egy nagy „Arénával” rendelkező személy is lehet nem hatékony, mivel nem ez az egyetlen tényező a hatékonyságban.
A határok rugalmasságának alapja, hogy nyilvánvaló, hogy más tulajdonságokat veszek észre magamban, vagy engedek meg másoknak, hogy észleljenek a társas szituációtól függően. Függnek a határok a személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől is. Függnek a személy korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalataitól is. És nem utolsó sorban függnek magától a személyiségtől is. A személyiségfejlesztés célja, a nyílt terület megnövelése, ami természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár együtt.
1. ARÉNA Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek. A nyitott terület kitágítása az egyén és környezete számára is fontos, mert nagyobb lehetőséget nyújt a kiteljesedéshez. A probléma akkor merül fel, amikor a nyitott terület annyira megnyílik, hogy már az intim szférák is nyilvánossá válnak. Vigyázzunk tehát, mit mutatunk meg magunkból. Összefoglalva Én ismerem, és mások is ismerik ezt a részemet. Nyílt, nyilvános területem. Azon tulajdonságaim, melynek magam is tudatában vagyok. Láthatók, felismerhetők, vagy én magam beszélek róla. Ilyen a beszédstílusom, alaptermészetem. Kapcsolódásaim, érdeklődésem. Ide tartozik a név, a fizikai megjelenés, a családi, vállalati, politikai vagy más jellegű nyílt kötődés. 2. ZÁRT Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért. Annál inkább csökken, minél több barátunk van, és minél jobbak a munkahelyi kapcsolataink az itt található dolgok titkosak. Például egy irodai megbeszélésen a beosztottat zavarhatja, ha a főnöke nem kínálja hellyel, de a véleményét nem fejezi ki (elhallgatja) és elfogadja a helyzetet. A terület jelentős hányadát teszik ki a jó viszony megőrzése érdekében elhallgatott dolgok. A rejtett tulajdonságokat, dolgokat olyan titoknak tekinti mindenki, amit vagy azért rejt el, mert érzi, hogy szégyellnie kell, vagy boldogságot jelent neki, hogy senki nem tud róla. A rejtett terület nagyságát nagyban befolyásolja a gyermekkori nevelés, az a mikroklíma amiben felnőttünk. Amire kondicionáltak bennünket, aszerint nyílunk meg vagy zárkózunk el mások elől. A rejtett terület annál jobban csökken a nyitott terület javára, minél több barátunk van, és minél őszintébb munkahelyi kollektívában dolgozunk. Összefoglalva
Én ismerem, de mások nem ismerik ezt a részemet. Mások számára zárt, megközelíthetetlen terület. Olyan tulajdonságaim, melyeket én tudok magamról, de mások nem. Leggyakrabban önmagamról szerzett rossz tapasztalataimat, előnytelennek tartott tulajdonságaimat rejtem ide. A terület jelentős hányadát teszik ki a „jóviszony” megőrzése érdekében elhallgatott dolgaim. Mások érzékelik, hogy valamit „takargatok”. A terület nagysága attól függ, kivel vagyok aktuálisan kapcsolatban!
Teljesen sosem tűnik el.
3. VAK Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában. Például lehet valaki úgy nagyzoló, nagyképű, vagy éppen modoros, hogy az számára nem tűnik fel, és mikor szembesítik vele (pl: a szemébe mondják), azt meglepetéssel és hitetlenkedve fogadja, mivel ő maga nincs tudatában személyisége ezen aspektusának. (Számára nem tűnik fel). Az ember önmagát csak akkor tudja fejleszteni és esetleg rossz szokásait elhagyni, ha sok mély és bensőséges kapcsolata van, amelyekben őszinte visszajelzéseket kap önmagáról. Összefoglalva Olyan tulajdonságaim és viselkedésmintáim, melyet mások tudnak rólam, de én magam nem ismerem. Ilyenek például a rossz szokásaim, előítéleteim. Amikor szembesítenek vele (pl: a szemembe mondják)... Meglepetten és hitetlenkedve fogadom, mivel nem vagyok tudatában személyiségem ezen aspektusainak. Fontos ennek a területnek a minél nagyobb átdolgozása, melyben az önismereti munka sokat segít!
4. SÖTÉT Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mi, sem mások nincsenek tisztában. Megközelíthetetlen az egyén és a környezete számára is. Egyes pszichológusok szerint ez egy igen nagy terület, mely csak bizonyos egyedi körülmények (baleset, vészhelyzet, egy speciális életszakasz, vagy más nagyon ritka, egyedi esetek) hatására felszínre törő tulajdonság, cselekvés. Előfordulhat, hogy egy speciális eljárás (mint például a pszichoanalízis vagy a pszicho- dinamika) hirtelen tudatosíthatják a személyben énje rejtett aspektusait. A „Sötét” területet nem lehet tudatosan szabályozni vagy megváltoztatni, ennél fogva nem játszik szerepet az egyéni hatékonyság mérésében. Összefoglalva: (Az „árnyék” egyébként nem egy „negatív” terület) Sok pozitív vonatkozása is van. Ezek a nem tudatos mintázatok „felelősek” például a szerelem kezdeti eufórikus vonzásáért, rajongásainkért. Minden szerelem személyiségalakító és gazdagító hatással jelenik meg az életünkben, annak minőségétől függetlenül. Nem tudatos mélységeinkben vannak elrejtve bennünk őseink életének „áldásai” is! Saját nehézségeikkel kimunkált erőik, melyekkel szintén rendelkezünk. Ezek hasznos erőforrásaink, képességeink, melyekért érdemes saját mélységeinkbe alászállni, tudatos önismereti munkát végezni!
alapos
ambiciózus
barátságos
bátor
becsületes
bizalmat sugárzó
céltudatos
együttműködő
elismerő
elkötelezett
empatikus
energikus
érzékeny
fegyelmezett
felelősségteljes
független
gondoskodó
gyakorlatias
gyors észjárású
határozott
hiteles
igényes
innovatív
jó hallgató
jó szervező
kedves
kiegyensúlyozott
kitartó
kommunikatív
következetes
kreatív
lelkes
lendületes
logikus gondolkodású
magabiztos
megbízható
meggyőzhető
nagyvonalú
naprakész
nyitott
optimista
ösztönző
példamutató
pozitív gondolkodású
precíz
proaktív
rugalmas
segítőkész
strukturált gondolkodású
széles látókörű
szervezett
szorgalmas
tapasztalt
természetes
tisztességes
vállalkozó-szellemű
1. Válassz ki 5, általad vélt, rád legjellemzőbbnek vélt tulajdonságot 2. Választass ki partnereddel/kollégáddal, stb. 5, általa vélt, rád legjellemzőbb tulajdonságot! 3. Esetleg még egy valakivel választass 5 tulajdonságot a 2. pont alapján.
Miután megvannak a válaszok, írd be a megfelelő területre, annak megfelelően, hogy az adott tulajdonságot Te, másik személy(ek), vagy mindnyájan ismeritek. Az egyezőségekkülönbségek segítenek az önismeretben! Emlékeztetőül a területek:
Nyílt terület. Ide azok tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek. Rejtett terület. Ide azok tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért. Vak terület. Ide azok tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában. Ismeretlen terület Ide azok tartoznak, amelyekkel sem mi, sem mások nincsenek tisztában. Ez a terület most üresen marad.
Az önismereti kerék Nunally és Wackman nevéhez fűződik, és azokkal a területekkel foglalkozik, amelyek a személyiség fejlődése/fejlesztése szempontjából különösen jelentősnek tűnnek.
Az életkerék olyan önismereti eszköz, mely segít megtalálni az élet azon szegmensét, amelyben változtatásokra, fejlődésre van szükség. A kerék az élet körforgását szimbolizálja. Az érzéseket, az érzetet, az értelmezést, majd az ezekből adódó szándékolt célt és az oda vezető cselekvést a kerék szimbolikus küllői jelképezik. Az életünk is, mint a kerék, akkor halad jól, ha mindig forog, ha kerek.
A nyolc küllő mindegyike jelölje az életed egyik fontos területét - ezek vonatkozhatnak a magánéletre, de lehetnek a munkájával kapcsolatos területek is. (Például a magánéletben: szerelem, gyermek, barátok, egészség, környezet, tanulás stb.; a munkahelyi körülményekre aktualizálva: határidők, delegálás, munkaidő, sikerek, beosztottakhoz való viszony, vezetőhöz való viszony, motiváció, kihívás, tanulás stb.) Nagyon fontos, hogy az egyes területek mindig a saját magad által fontosnak tartott területek kerüljenek fel az életkerékre! Ettől lesz egyedi, és csak a Tiéd. Ha az elnevezéssel elkészültél, képzeld el, hogy a kerék középpontja a nulla, s a keréken kifelé haladva emelkedik a skála 100-ig. A nulla azt szimbolizálja, hogy az adott skálához tartozó terület teljes egészében hiányzik az életedből. A 100, azaz a kerék abroncsán elhelyezkedő pont azt jelenti, hogy az adott élet- vagy munkaterület tökéletesen működik. Az életkerék megrajzolásakor elegendő elképzelni, hogy az egyes területeken milyen volt boldognak, elégedettnek lenni. Ez a viszonyítási pont, azaz 100%. Ez az érzés az etalon, ehhez kell hasonlítani a pillanatnyi élethelyzetre vonatkozó érzetet. A küllők különféle életterületet jelképeznek, amelyeken be kell jelölni a jelenlegi állapotot. A két szélsőérték között most igyekezz bejelölni, beskálázni saját életterületeid működését. Ha megvizsgálod a kitöltött életkereket, akkor Te, mint a kerék "tulajdonosa" megállapíthatod, hogy hány küllőnél jelöltél be alacsony értéket. Tud forogni a kerék? Elakad? Ha őszintén szembenézel érzéseiddel, akkor egyértelműen meghatározhatod azokat az életterületeket, amelyeken változtatni, javítani kell. A 70% feletti életterületek általában rendben levőnek nevezhetők, és a szinten tartásra kell törekedni. A 25-30% alatti területeknél nagy gond van, érdemes szakember (párkapcsolati terapeuta, tanácsadó, pszichológus, vagy coach, illetve más segítő) támogatását kérni. A köztes mezőkben van lehetőség arra, hogy önerőből gyors fejlődés legyen elérhető. Ehhez szakkönyvek, tréningek, tanfolyamok állnak rendelkezésre.
