1. sz. melléklet
Szakmai beszámoló a gyermekjóléti módszertani feladatok ellátásáról 2011-ben I. Az intézmény alapadatai Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ 3530 Miskolc Arany J. u. 37. Adóazonosító szám: 15473574-2-05 II. Rövid általános értékelés A Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ 2000. szeptember 1-től folyamatosan látja el Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében a gyermekjóléti módszertani feladatokat a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalának kijelölő határozata alapján. Intézményünket a Megyei Gyámhivatal 50.468-4/2005 számú határozatával 2005-ben benyújtott pályázatunkat követően – 2010. augusztus 31-ig újra kijelölte Borsod – Abaúj – Zemplén megyében a módszertani gyermekjóléti feladatok ellátására. 2010 augusztusában intézményünk ismét felhatalmazást kapott a gyermekjóléti szakmai módszertani és továbbképzési feladatok ellátására az Észak-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala B-GYA/2756-7/2010. számú kijelölő határozata alapján. A Miskolci Családsegítő Központ integrált, gyermekjóléti alapellátást, szociális alapellátást és szakellátást biztosító intézmény, melynek működési területe szakfeladatonként eltérő, elsősorban Miskolc városának területén, egy-egy tevékenység tekintetében viszont kistérségi viszonylatban történik az ellátás: Az intézmény működési területe: • Családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás/központ tekintetében Miskolc város meghatározott területén • Regionális szociális módszertani feladatok tekintetében – Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye (Észak-Magyarországi Régió) • Megyei gyermekjóléti módszertani feladatok tekintetében –Borsod-Abaúj-Zemplén megye • Miskolci Többcélú Kistérségi Társulásától átvállalt családsegítés vonatkozásában az intézményfenntartói társulási szerződésben meghatározottak szerint: Bükkszentkereszt, Répáshuta, Harsány, Kistokaj, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Sajósenye, Sajóvámos, Szirmabesenyő • Miskolci Többcélú Kistérségi Társulásától átvállalt gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában: Bükkszentkereszt, Répáshuta, Harsány, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Sajósenye, Sajóvámos, Szirmabesenyő, Kistokaj, Sajóbábony • A fogyatékos személyek gondozóháza Borsod-Abaúj Zemplén megye területe, az értelmi fogyatékosok napközi otthona és a bentlakásos, átmeneti elhelyezést nyújtó idősek gondozóházai vonatkozásában Miskolc város közigazgatási területe • A szociális étkeztetést az Arany János út 37. sz. alatt található 700 adagos főzőkonyha (Belvárosi Konyha) biztosítja az illetékességi területén (Miskolc város meghatározott területe). Az egyes Szolgáltatási Központok tálalókonyhával rendelkeznek. • A házi segítségnyújtás és az idősek klubja/nappali ellátási formákban Miskolc város meghatározott területén.
•
•
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szakmai központja az Őszi Fények Szolgáltatási Központjában van. A diszpécser központ feladatait az együttműködési megállapodás alapján az Iránytű Szociális Szolgálat Kabar úton működő Diszpécser Központja biztosítja. Az ellátási terület megegyezik az egyes Szolgáltatási Központok illetékességi körzetével. A Miskolci Többcélú Kistérségi Társulástól átvállalt támogató szolgáltatás vonatkozásában a külön közgyűlési határozattal jóváhagyott mindenkor intézményi társulási szerződésben foglalt kistérséghez tartozó települések közigazgatási területe (Miskolc, Bükkszentkereszt, Répáshuta). A Miskolci Családsegítő Központ tevékenységi köre a kezdetektől fogva igyekszik válaszokat adni a városban és az illetékességi területén megjelenő problémákra, új ellátásokat kialakítani a megjelenő szükségletek tekintetében. Gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseinek megfelelően biztosítja az alapszolgáltatási feladatokat és a speciális ellátásokat egyaránt. A szociális alapellátások biztosítása szempontjából az intézmény szolgáltatásai széles spektrumon kínálnak ellátást az igénybe vevő személyeknek, az idős emberek életvezetésének támogatásában, az egyének /családok/, közösségeknek nyújtott professzionális segítő tevékenységgel, a fogyatékos személyek nappali tartózkodásáról, társas kapcsolataik kialakításáról való gondoskodással, közlekedésük megoldásával, önállóságuk segítésével és a szociálisan rászorultak étkezési lehetőségének biztosításával. A szociális szakellátások körében a Miskolci Családsegítő Központ olyan fogyatékkal élő személyek teljes körű ellátását biztosítja gondozóházában, akiknek a családjukban nem biztosított az ellátásuk és időskorúak számára biztosít átmeneti elhelyezést legfeljebb egy év időtartamra az időskorúak átmeneti gondozóházában. A Miskolci Családsegítő Központ gyermekjóléti szolgáltatás módszertana tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végzi tevékenységét. Személyi feltételek A Gyermekjóléti Módszertani tevékenységet jelenleg 1 fő módszertani munkatárs látja el főállásban. A gyermekjóléti módszertani munkában, részmunkaidőben részt vesz az intézmény általános igazgató helyettese, gyermekjóléti szolgáltatás szakmai vezetője. A módszertani tevékenység egy-egy feladat tekintetében közös szakmai team munkában történik a szakmai egység munkatársaival, mely 10 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársból áll. A szakmai team tagjai szakirányú felsőfokú végzettséggel (szociális munkás, szociálpedagógus, szociálpolitikus, mentálhigiénés szakember, szociológus) és több éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A gyermekjóléti módszertani feladatok ellátásába, annak adminisztrációs, illetve gazdasági feladataiba eseti szinten bekapcsolódnak az intézmény illetékes szakemberei. Ellátási terület Az Észak-Magyarországi Régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb területű, és egyik legsűrűbben lakott megyéje, melynek területe 7247 km2. Megyénket az aprófalvas településszerkezet jellemzi, így 358 település gyermekjóléti szolgáltatásának megfelelő ellátását kell támogatnunk módszertani munkánk során. Közel tíz évvel ezelőtt, mikor módszertani munkánkat megkezdtük a megyében, a gyermekjóléti szolgáltatásban az egyszemélyes családgondozóval történő ellátás biztosítása volt túlsúlyban és számtalan település volt ellátatlan gyermekjóléti alapellátás tekintetében. Módszertani tevékenységünk egy évtizede alatt a gyermekjóléti szolgáltatás strukturális átalakulása volt megfigyelhető, így jelenleg az önálló családgondozók által biztosított ellátást felváltotta a kistérségek által biztosított feladatellátás. Ez azt jelenti, hogy a
módszertani munka tartalma szakmai átgondolást igényelt és a változások figyelembevételével új alapelvek mentén szükséges a gyermekjóléti szolgáltatók munkájának támogatása. Ellátás típusa
Gyermekjóléti szolgálatok száma 2011
Társulásos
33 gyermekjóléti szolgálat (331 települést lát el)
Ellátási szerződés szolgáltatás
útján
biztosított
Egy (saját településen) biztosítja szolgáltatást -Intézménybe -Családsegítő Szolgálattal integráltan
(3 település gyermekjóléti szolgáltatását biztosítja 2 társulás, illetve 1 önálló családgondozó)
a 10 gyermekjóléti szolgálat
Egy (saját településen) biztosítja a 14 gyermekjóléti szolgálat szolgáltatást Önálló családgondozó foglalkoztatásával Összesen:
57 gyermekjóléti szolgáltató (ebből 3 gyermekjóléti központ)
Korábban a település lakosságához közel dolgozó, de szakmai team nélkül működő gyermekjóléti szolgáltatók segítése, támogatása volt a módszertani munka elsődleges feladata, jelenleg azonban a szolgáltatók nagy része intézményi keretek között, illetve szakmai team tagjaként végzi tevékenységét a területen. Módszertani intézményként az egyenlőség elvének figyelembevételével szükséges szem előtt tartani azoknak a gyermekeknek a szükségleteit, akik kis településen élnek és a gyermekjóléti szolgáltató tevékenység nem közvetlenül elérhető számukra, bár a szolgáltatás a településen „megoldott”. A módszertani munka jelenlegi célkitűzése a családgondozók mindennapi szakmai támogatása és ellenőrzése mellett, hogy a kistérségi team-ek szolgáltató tevékenységét abba az irányba terelje, hogy a gyermekek és családok számára a szolgáltatás minősége közel egyenértékű legyen mind a nagyobb, mind a legkisebb településeken egyaránt. A kistérségi társulások feladatellátásával a települések gyermekjóléti szolgáltatás által való lefedettsége közel 100%-os, ami hatalmas fejlődés a szolgáltatás hozzáférésének szempontjából, azonban a szolgáltatás tartalma (szabadidős programok, pszichológus, esetleg ügyfélfogadási idő hiánya stb.) az elzárt kistelepüléseken nem közelíti meg a gesztortelepüléseken, nagyobb településeken biztosított szolgáltatásokat. A gyermekjóléti szolgáltatás lefedettsége B-A-Z megyében Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja B-A-Z megyében
III.
Konkrét feladatok
III/1.a. Tervezett feladatok - teljesülés Módszertani intézményünk minden év elején szakmai team megbeszélés keretében sorba rendezi azokat a feladatokat, melyeket az év folyamán meg kíván valósítani és munkatervében az előre tervezhető programokat rögzíti. A szakmai team a konkrét programok mellett a módszertani munka alapját képező szakmai segítő tevékenység kereteit meghatározza és esetlegesen az év folyamán felmerülő újabb igényeket ebbe a keretbe illeszti bele. A tervezett feladatok közé sorolhatók a szakmai továbbképzések, melyeket a korábbi év októberében nyújt be akkreditációra intézményünk a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez (jelenleg már a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézethez). Intézményünk 7 szakmai továbbképzés tekintetében kapott minősítést 2011-re, melyből 4 továbbképzés került megvalósításra. A továbbképzési minősítést 1szakmai tanácskozás, 1 szakmai tanfolyam, 1 személyiségfejlesztő tréning és 4 szakmai műhely tekintetében kaptuk meg. A továbbképzések megvalósulása megtörtént a szakmai tanfolyam, a szakmai tanácskozás és 2 szakmai műhely esetében. A személyiségfejlesztő tréninget nem sikerült megvalósítani, mert a továbbképzés díjának mértéke miatt nem volt megfelelő számú jelentkező a képzésre. Korábbi évben sikerült a képzést nagyon alacsony áron kínálni a kollégáknak és módszertani finanszírozással pótolni a képzés költségét, 2011-ben azonban a módszertani tevékenység finanszírozásának kiszámíthatatlansága lehetetlenné tette a képzés megvalósítását. Az egyik szakmai műhely megszervezését korábbi évben az egyik kistérségi alapszolgáltatási intézmény rendelte meg intézményünktől, miszerint európai uniós pályázat keretében szeretné az akkreditált programot a projekt tartalmába beépíteni. A kistérségi szolgáltató intézmény sajnos nem nyerte el a pályázati támogatást, ezért a tervezett képzés elmaradt a kistérségben. Olyan képzést is benyújtott intézményünk akkreditációra, melyet a korábbi években többször sikeresen szervezett meg és igény mutatkozott annak témája iránt az ellátási területünkön. A továbbképzést késő tavasszal és kora nyáron terveztünk indítani, de a jelentkezők száma minimális volt a területről. Ennek egyik oka lehet, hogy a képzés díjának megfizetését az intézmények a továbbképzési normatívából nem tudják biztosítani a dolgozóik számára, annak ellenére, hogy a képzés díját minimális szintre csökkentette intézményünk. Másik oka lehet a képzés iránti igény csökkenésének, hogy a képzés tartalma nem volt annyira vonzó a szakemberek számára, mint az intézmény által hasonló időszakban szervezett másik képzésünk, melyet maximális létszámmal indítottunk. A továbbképzési terveinket ennek ismeretében gondoljuk át a jövő évre vonatkozólag és újabb igényfelmérést követően az egyértelmű, a szakemberek többsége által megjelölt témákra fókuszálunk. Szakmai tevékenységünk során használt jogszabályok változásait nyomon követtük, melyről a megyében dolgozó szakembereket rendszeresen tájékoztattuk. Folyamatosan gyűjtöttük a szabadidős programokra, valamint táborozási lehetőségekre vonatkozó információkat, melyek intézményünknél hozzáférhetőek voltak, a friss információk beszerzése érdekében folyamatosan kapcsolatban álltunk civil szervezetekkel, információs irodákkal. 2011-ben a tervezettnek megfelelően rendszeresen tartottuk a kapcsolatot a területünkön működő gyermekjóléti szolgálatokkal, módszertani látogatásainkat megvalósítottuk a megye számos kistérségében. A látogatások során elsősorban az előre meghatározott tematika mentén tartottuk meg szakmai napjainkat, így: • A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény változásainak hatása a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységben (iskoláztatási támogatás felfüggesztése az 50 órát igazolatlanul mulasztott tanulók esetében)
•
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2011. január 1-től hatályos változásainak gyakorlata a mindennapi munka során.(az iskoláztatási támogatás felfüggesztése kapcsán megjelenő gyermekjóléti szolgáltató feladatok)
A területünkön működő gyermekjóléti szolgálatok felkérésére segítséget nyújtottunk szakmaközi megbeszélések, szakmai tanácskozások megszervezésében, lebonyolításában. Az eddigiekhez hasonlóan folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítottunk a területen dolgozó gyermekjóléti szolgálatok munkatársai részére. Telefonos elérhetőséget biztosítottunk az azonnal megbeszélésre szoruló problémák, és dilemmás esetek kapcsán. 2011 év elején egyeztettük munkatervünket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával, mind az ellenőrzések időpontjának, mind a szakmai ellenőrzések tartalmi kritériumainak tekintetében. Több szakmai rendezvényen vettünk részt közösen a szociális és gyámhivatal vezetőjével és a gyermekjóléti alapellátás referensével, bűnmegelőzési koordinátorával. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyében működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai számára több éve elérhető a módszertani munkacsoport szervezésében működő esetmegbeszélő műhely. 2011 első felében havonta 2 helyszínen folytattuk az esetmegbeszélő csoportok vezetését, Miskolcon és Mezőcsáton, majd az év második felétől 3. helyszínem is beindítottuk esetmegbeszélő csoportunkat, az edelényi kistérségben. Korábban az ózdi kistérségben terveztük a 3. esetmegbeszélő csoport beindítását, de nagyobb igény jelentkezett az edelényi kistérségben dolgozó szakemberek részéről, így Edelény városban rendszeresítettük 3. esetmegbeszélő csoportunkat. Módszertani hírlevelünk kiadását 2011- ben negyedévente terveztük, de a módszertani finanszírozás kiszámíthatatlansága miatt első félévben 1 dupla számot adtunk ki, második félévben viszont 1 hírlevelet szerkesztettünk és az intézmény honlapján biztosítottuk a hozzáférés lehetőségét. Intézményünk tagja a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének, amely munkacsoportként, módszertani ajánlásokat készít a területen megjelenő aktuális problémák kapcsán. Az egyesület rendszeresen találkozókat szervez, ahol a munkacsoportok beszámolnak az aktuális tevékenységeikről, azokkal kapcsolatos dilemmákról, és egyeztetnek az ágazati minisztérium megjelenő munkatársaival az aktuális gyermekvédelmet érintő problémák kapcsán. A munkacsoportok által elkészített szakmai anyagokat miden év májusában Konszenzus Konferencián vitatja meg a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete. Munkatársaink több munkacsoportban részt vettek 2011-ben, egyik munkacsoportban munkatársunk vezetőként dolgozott. A szakmai munkacsoportok részletes, tartalmilag terjedelmes munkaanyagokat adnak ki a Konszenzus Konferencia Füzetében, melyet a területen dolgozó kollégák megismerhetnek. A munkacsoportok az év folyamán is rendszeresen találkoztak, így a munkaanyagok a Konszenzus Konferencia időpontjára elkészültek. 2011-ben akkreditált szakmai tanácskozást rendezett a MOGYESZ „Ezerarcú család” címmel Budapesten a József Attila Művelődési Központban. Intézményünk munkatársai mind szervezőként, mind résztvevőként a konferencia részesei voltak. 2009 májusában szakmai együttműködés indult a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete és Budapest Főváros Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata, mint módszertani intézmény között. A közös szakmai tevékenység alapját olyan munkacsoportok együttes munkája adta, ahol a gyermekvédelmi szakellátás szakemberei a gyermekjóléti szolgálatok módszertani kollégáival közösen dolgoztak. A munkacsoportok
működése 2011 első felében volt rendszeres, a második félévben a szakmai munka a gyermekvédelemben előrevetített változások tükrében szünetelt. 2011 - ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának felkérése alapján részt vettünk a kijelölt városi gyámhivatali körzetekhez tartozó gyermekjóléti szolgálatok szakmai munkájának vizsgálatában. A tervezettnek megfelelően a szociális és gyámhivatal által megjelölt két gyámhivatali körzetben elvégeztük ellenőrzéseinket, majd az év második felében újabb 2 megadott gyámhivatali körzet vizsgálatát végeztük el a határidők betartásával. Intézményünkben csaknem 1150 kötetes szakkönyvtárát 2011-ben folyamatosan működtettük. Ennek hozzáférhetőségét a megyéhez tartozó szolgálatok munkatársainak biztosítottuk. Módszertani csoportunkban külön szakmai mikrokönyvtár biztosította a kollégák szakmai fejlődését, elérhetővé tettük a szakemberek számára a szociális szakvizsga gyermekjóléti alapellátás tekintetében kötelező szakirodalmi anyagát. Intézményünk web oldalt / www.emszocreg.hu /működtet, melyen külön felületet biztosítunk a gyermekjóléti szolgáltatásnak. 2011-ben is elérhetőek voltak a gyermekjóléti és a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai anyagok, aktuális információk, továbbképzéseink részletes adatai. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő gyermekjóléti szolgálatok adatbázisát módszertani intézményünk minden évben frissíti a szolgáltatók által megadott információk alapján. Igyekszünk az adatbázist a legrészletesebben elkészíteni, így a településeken dolgozók nevével, ügyfélfogadási rendjével, elérhetőségével ellátni, és az aktuális adatbázist a megye minden szakemberének elküldeni. Az esetátadások, a több településen párhuzamosan végzett családgondozás könnyebb a területen dolgozók számára, ha pontosan tudják, hogy egy-egy gyermek esetében ki az illetékes családgondozó a területen. III/1.b. Év közben felmerült/vállalt feladatok - teljesülés A munkatervben módszertani csoportunk nem tudja tervezni a szakmai tanácskozások, jelzőrendszeri találkozók pontos számát, mert ezek a felkérések a területen dolgozó kollégák részéről mindig év közben érkeznek intézményünkhöz. Minden esetben igyekszünk megjelenni ezeken a rendezvényeken, különös tekintettel azokra a programokra, amikor meghívott előadóként hívják kollégánkat a B-A-Z megyei szakemberek. A szakmai tanácskozások időszaka minden év március 31-ig terjed, mivel a jogszabály ebben az időpontban jelöli meg ezt a tevékenységet a megvalósítandó feladatok között. Ez azt jelenti, hogy a módszertani munkatársak ebben az időszakban egy héten többször is részt vesznek a megye különböző pontjain megvalósuló szakmai napokon. Intézményünk minden ilyen felkérésnek eleget tett az elmúlt esztendőben, kivétel egy-egy alkalom, ahol torlódtak a szakmai tanácskozások a megyében, ilyen esetben mindig a korábban érkezett felkérést tudtuk elfogadni. A családsegítő szolgálatok szakmai tevékenységével kapcsolatos kérdőívezésben vett részt módszertani munkatársunk, mivel a kérdőív fókuszált a társszakmákkal, így a gyermekjóléti szolgálatokkal való együttműködésre is. A kérdőívezés lehetőséget kínált a két szakmaterület közötti együttműködés megismerésére a megye számos intézményében. A konzultációs lehetőség biztosítása, szakmai nap megszervezése a módszertan székhelyén adott a kollégák számára, de nem tervezhető előre annak igénybevétele. 2011-ben is több esetben kerestek meg a kollégák, szakmai team-ek a személyes egyeztetés igényével, melynek az időpontok egyeztetését követően mindig eleget tettünk. Módszertani intézményünk három programmal indult az NCSSZI szervezésében meghirdetett „Jó gyakorlatok a gyermekvédelemben” című pályázati programon, melyből 2 pályamunka díjazásban
részesült. Egyik pályamunkát a módszertani munkához kapcsolódóan nyújtottuk be, mely interprofesszionális együttműködésre épülő továbbképzési programot mutatott be. Az NCSSZI honlapján megjelenő pályamunka kapcsán más megyéből érkezett intézményünkhöz ifjúságvédelmi felelősökből és gyermekvédelmi szakemberekből álló csoport, akiknek szakmai nap keretében mutattuk be a megyénkben működő továbbképzés jó gyakorlatát. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának kirendelése alapján a kötelező szakmai ellenőrzések mellett módszertani intézményünk gyermekjóléti szolgálatot érintő célvizsgálatban is részt vett az elmúlt évben, melyet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kezdeményezett a megyei szociális és gyámhivatalnál. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény változásainak (iskoláztatási támogatás felfüggesztése) hatásáról készít kutatást és tanulmányt a TÁRKI (Társadalomkutatási Intézet), a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt., a TÁRKI csoport tagja. Az intézet kutató asszisztense felkereste intézményünk módszertani csoportját és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozóan kért információt, szakmai véleményt, gyűjtött tapasztalatokat az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével összefüggésben. Intézményünk minden tekintetben igyekezett segíteni az intézet kutatását. Módszertani munkatársunk a MOGYESZ munkacsoportjában végzett vezetői feladataival kapcsolatban felkérést kapott más megye szakmai napján történő részvételre előadóként, melynek eleget téve ismertette a munkacsoport éves tevékenységét és a Konszenzus Konferencia füzetben megjelenő szakmai anyag tartalmi részét. Felkérés érkezett Módszertani Családok Átmeneti Otthona részéről módszertani intézményünkhöz, hogy az elhelyezésekkel kapcsolatos szakmai dokumentációt egyeztessük és a megyében egyöntetű eljárást dolgozzunk ki az átmeneti gondozásba történő be- illetve kikerüléssel kapcsolatban. Egyeztetésünk három alkalommal megszervezett szakmai megbeszélésen zajlott, ahol egységesítésre került a gyermekjóléti szolgálatok részére az átmeneti otthonba történő be, illetve kikerüléshez kapcsolódó dokumentumok szakmai tartalma. Intézményünk fenntartója részéről érkezett felkérés értelmében módszertani munkacsoportunk szükségletfelmérést végzett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, melynek aktualitása, hogy területünkön (B.-A.-Z. megye) egy átmeneti gondozó intézmény (válsághelyzetben lévő várandós anyák részére) létrehozása volt tervben. A felmérést minden szükséges adat tekintetében sikerült elvégezni, a területen dolgozó kollégák módszertani intézményünk számára mindig segítőkészen szolgáltatják az aktuálisan kért adatokat. Intézményünk segítségét kérte több egyetemi hallgató szakdolgozatának elkészítésénél, szakértői vélemény tekintetében egy-egy téma kapcsán. Módszertani munkatársunk igyekezett teljes szakmai képet adni a megyei tapasztalatokat tekintve a szakdolgozat témájával összefüggésben. III/2. Az egyes feladatok részletező leírása Rendezvények Szakmai napok, jelzőrendszeri találkozók, szakmaközi tanácskozások A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő gyermekjóléti szolgálatokkal folyamatos a szakmai kapcsolat, így sok esetben számítanak a módszertani csoport részvételére egy –egy szakmai rendezvény levezetésénél, szakmai témákban előadásra, és szakmai konzultációra. Az elmúlt időszakban részvételünkre leginkább előadói minőségben számítottak a kollégák, melynek minden esetben eleget tettünk. • • • • • • •
2011.01.17.Edelény (Módszertanban – szakmai nap) 2011.02.09.Megyaszó (Módszertanban – szakmai nap) 2011.02.10.Mezőkövesd (Helyszínen – szakmai nap) 2011.02.28.Rudabánya (Helyszínen – szakmai tanácskozás) 2011.03.09.Alsózsolca (Helyszínen – szakmai nap) 2011.03.16.Bőcs (Helyszínen – szakmai tanácskozás) 2011.03.21. Sajókaza (Módszertanban – szakmai megbeszélés)
• • • • • • • • • •
2011.03.28.Tokaj (Helyszínen – szakmai tanácskozás) 2011.05.10.Mucsony (Helyszínen – szakmai tanácskozás) 2011.05.18. Szerencs (Helyszínen – szakmai nap) 2011.06.01.Edelény (Módszertanban- szakmai megbeszélés) 2011.06.09. Csenyéte (Módszertanban- szakmai nap) 2011.07.19.Edelény (Módszertanban – szakmai megbeszélés) 2011.08.22.Edelény (Helyszínen – szakmai nap) 2011.09.28. Szentes (Helyszínen-szakmai nap) 2011.10.20.Sajókaza (Helyszínen-jelzőrendszeri találkozó) 2011.10.24. Szolnok (Módszertanban-szakmai nap-jó gyakorlat)
Esetmegbeszélő műhelymunka A Borsod- Abaúj-Zemplén működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai számára több éve elérhető a módszertani munkacsoport szervezésében működő esetmegbeszélő műhely. A szakmai beszámolót érintő időszakban havonta 3 helyszínen biztosítottuk az esetmegbeszélés lehetőségét: a Mezőcsáti Kistérségben (2011.január 21.,február 18., március 18., április 15.. május 20., szeptember 16., október 21., november 18.,), a miskolci módszertani csoport telephelyén(2011.január 10, február 14.,március 21.,április 11 május 9.., szeptember 12., október 11., október 10., november 14., december 12.), és az Edelényi Kistérségben (2011.szeptember 22., november 15). Az esetmegbeszélő csoport nagy segítséget nyújt a kollégáknak a családgondozás során. Különösen igénylik azok a munkatársak, akik tevékenységüket önállóan végzik a településen, így nem számíthatnak egy háttérintézmény segítségére, támogatására a mindennapi munka során. Az esetmegbeszélő csoport lehetőséget biztosít a kollégáknak a folyamatos tapasztalatcserére, hogy visszajelzést kapjanak családgondozói munkájukról, illetve alternatívákat kínál számukra más szakemberek véleményének megismerése által. Együttműködés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Szociális és Gyámhivatalával • 2011.03.07 Szakmai egyeztetés • 2011.06.28. Gyámhivatali koordinátori értekezlet Ellenőrzések 1. negyedév Arló Gyermekjóléti Szolgálat ellenőrzése –működési engedélyt kiadó jegyző felkérésére 2011.01.05. Sárospatak gyámhivatali körzet illetékességi területe: 2011.02.22. Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod 2.-3. negyedév Felsőzsolca gyámhivatali körzet illetékességi területe: 2011.04.01.,04.06.,04.07.,04.12., 05.04, 05.05. Alsózsolca, Arnót, Berzék, Bőcs, Felsőzsolca, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti, Onga, Ónod, Sajólád, Sajópálfala, Sajópetri Encs gyámhivatali körzet illetékességi területe:2011.04.21. Abaújalpár, Abaújkér, Alsógagy, Arka, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsőgagy, Forró, Fulókércs, Gagyapáti, Garadna, Gibárt, Hernádbűd, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádvécse, Ináncs, Kány, Keresztéte, Krasznokvajda, Litka, Méra, Novajidrány, Pamlény, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Szalaszend, Szászfa, Szemere Gönc gyámhivatali körzet illetékességi területe:2011.05.12. Abaújszántó, Abaújvár, Baskó, Fony, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádcéce, Hernádszurdok,
Hidasnémeti, Kéked, Korlát, Mogyoróska, Pányok, Regéc, Sima, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta 4. negyedév Edelényi gyámhivatali körzet illetékességi területe: 2011.10.03.,10.05.,10.07.,10.10., Abod, Aggtelek, Balajt, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Damak, Edelény, Égerszög, Hangács, Hegymeg, Hidvégardó, Irota, Jósvafő, Komjáti, Ládbesenyő, Lak, Nyomár, Perkupa, Szakácsi, Szendrőlád, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szőlősardó, Teresztenye, Tomor, Tornabarakony, Tornakápolna, Tornanádaska, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Varbóc, Ziliz Szikszó kistérség –célvizsgálat, teljes szakmai ellenőrzés: 2011.12.05. Abaújlak, Abaújszolnok, Alsóvadász, Aszaló, Felsődobsza, Felsővadász, Gadna, Gagybátor, Gagyvendégi, Halmaj, Hernádkércs, Homrogd, Kázsmárk, Kiskinizs, Kupa, Léh, Monaj, Nagykinizs, Nyésta, Rásonysápberencs, Selyeb, Szentistvánbaksa, Szikszó Oktatás, továbbképzés Intézményünk 2011-ben 4 továbbképzési programot valósított meg a területen dolgozó szakembereknek, melyek mindegyike továbbképzési pontot adott a gyermekjóléti szolgáltatásból érkezett kollégáknak. A továbbképzési terveket minden esetben külön kritériumok alapján nyújtjuk be, ahol minden képzés kapcsán pontos tematikát kell leadnunk. A program tartalmát és a képzés célját részletesen rögzíteni kell, az előadók és műhelyvezetők felkészültségét igazoló dokumentumokat és nyilatkozatukat a képzésben való szándékukról minden esetben csatolni szükséges. A továbbképzési program akkreditációját minden esetben kizárólag ezt követően kapjuk meg. A beszámolási időszakban az alábbi képzések kerültek megrendezésre a módszertani csoport által: „Határ-esetek” - Pszichiátriai problémák a gyermekvédelem oldaláról A szakmai műhelysorozatot 2011 tavaszán valósítottuk meg, melynek célja volt a szakemberek kompetenciájának tisztázása, szakmai eszköztáruk bővítése a pszichiátriai beteg kliensekkel való munkában. .A képzés szakmai programját annak megfelelően állítottuk össze, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek mindennapi munkájának gyakorlatát hatékonyabbá tegye a pszichiátriai beteg gyermekekkel, illetve szülőkkel történő munkában. A képzésben 2 előadást gyermekvédelmi szakember, 2 előadást gyermekpszichiáter, 2 előadást pszichiáter tartott meg. Az elméleti és gyakorlati ismeretek segítették a gyermekvédelemben dolgozókat a megalapozott és megalapozatlan félelmek kezelésében, a megfelelő gyermekvédelmi intézkedések megtalálásában. A szakmai műhely továbbképzési értéke: 16 pont A szakmai műhelysorozaton 24 szakember vett részt, mely 6 alkalommal 4-4 órában zajlott. A szakemberek közül 19 fő családgondozó és 1fő pszichológus a gyermekjóléti szolgáltatásból, 2 fő családgondozó és 2 fő módszertani munkatárs a családsegítő szolgáltatásból vett részt a műhelysorozaton. A műhelysorozat végén a részt vevők igazolást kaptak a továbbképzésen való részvételről és az előadók által összeállított szakmai anyagokat kézhez kapták. A műhelysorozat tematikája: 1.2011.03.22. A gyermekvédelemben megjelenő pszichiátriai problémák. Az alapellátás rendszere a pszichiátriai problémák kezelésében. Az egészségügyi szolgáltatók, a szociális és gyermekvédelmi ellátások és az oktatásügy együttműködésének lehetséges területei a pszichiátriai betegek ellátásában. Előadó: Gúr Péter Attila általános igazgató helyettes- szakmai vezető gyjsz. Miskolci Családsegítő Központ 2. 2011.03.29. A gyermek kórós viselkedése, betegsége miatti gyermekvédelmi intézkedés. A családgondozás
kompetencia kérdései A gyermekkori depresszió, szorongásos betegségek, a viselkedés zavarai, korai étkezési zavarok és korai deviancia. Előadó: Dr. Varga Tamás gyermekpszichiáter 3. 2011.04.05. A kritikus serdülés. A szorongásos depressziós betegségek megjelenése a serdülőkorban. A deviancia, kriminalitás és a pszichiátriai betegségek lehetséges kapcsolata a serdülőkorban. A családgondozó lehetséges eszközei a pszichiátriai beteg serdülő és családjának gondozásában. Előadó: Dr. Varga Tamás gyermekpszichiáter 4. 2011.04.13. Pszichiátriai beteg felnőtt a gyermekes családban. A várandósság időszakában fellépő szorongások. Az anyai depresszió, a pszichózis kialakulása. A családgondozó segítő szerepe, a beavatkozás lehetséges eszközei. Előadó: Dr. László Zsuzsanna pszichiáter kiképző családterapeuta 5. 2011.04.20. A skizofrénia és a szülői szerep. A betegség hatása a gyermek életére. A szenvedélybeteg felnőtt gyermekeinek veszélyeztetettségi kockázatai. A családgondozás „határai” a beteg családban. Előadó: Dr. László Zsuzsanna pszichiáter kiképző családterapeuta 6. 2011. 04.26. Az önmaga vagy más személy által veszélyeztetett pszichiátriai beteg gyermek helye a gyermekvédelmi ellátórendszerben. A gyermekvédelmi ellátórendszer válasza a pszichiátriai problémák megjelenésére a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás szintjén. Előadó: Lasztócziné Szomoru Mónika módszertani munkatárs Miskolci Családsegítő Központ „Tapasztalatcsere és hálózatépítés” – szakmai műhely családgondozók számára A „Tapasztalatcsere és hálózatépítés” című szakmai műhelyünket családgondozó kollégák számára szerveztük meg. Módszertani munkánk tapasztalataira hagyatkoztunk a tematika összeállításánál, a különböző szakmai napokon, konzultációkon a kollégák által elmondott téma, probléma és kérdésfeltevéseket összegyűjtöttük, továbbá a szakmai ellenőrzéseink eredményei, tapasztalatai is nagyban inspirálták az egyes témafeltevéseket. A műhelyfoglalkozás tematikáját kiemelten úgy állítottuk össze, hogy a családgondozó kollégák aktuális problémáit, felmerülő kérdéseit is érintsük, megvitassuk, továbbá a területen dolgozó kollégák kiemelt igénye egymás intézményeinek a megismerése, a kollégákkal való aktívabb kapcsolat kiépítése, a hasonló működési, szervezési problémák megvitatása, mely igényt szintén megjelenítettük programunkban. A továbbképzés értéke: 10 pont A szakmai műhelysorozaton 26 fő vett részt, annak a 6 kistérségnek a képviselői, melyek a műhelysorozat alkalmával bemutatásra kerültek. Így Miskolc, Mezőkövesd, Sárospatak, Kazincbarcika, Ózd és Encs térségének családgondozói, intézményvezetői és szakmai vezetői találkoztak egymással a műhelyek alkalmával, minden alkalommal más kistérségi helyszínen. A továbbképzés tematikája: 1. 2011.04.12. Miskolci Családsegítő Központ bemutatkozása Témafeldolgozás: „Miért nem hallatja jobban a hangját a szociális szféra?” A műhelymegbeszélésen arról kívánunk értekezni, hogy hogyan tudnák a szociális területen
dolgozók az érdekeiket hatékonyabban érvényesíteni, továbbá szeretnénk kitérni a különböző érdekérvényesítő önszerveződések jelentőségének kiemelésére, valamint annak az okoknak a vizsgálatára, hogy miért érzik alacsonyabb presztízsűnek szakmájukat a szociális szférában dolgozók más humán szférához képest. Előadók: Földessy Judit-Igazgató, gyógypedagógus, szociálpolitikus, általános szociális munkás Deákné Benke Judit –Családsegítő szolgálat szakmai vezető, szociálpolitikus, szociális munkás Szolnoki Beáta -Családterapeuta, szociális munkás Karácsonyi Csilla -Családterapeuta, szociális munkás és mentálhigiénés szakember Vajdáné Homovics Dóra -Szociológus, közgazdász, adósságkezelési tanácsadó 2. 2011.04.20. A Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat bemutatkozása Témafeldolgozás: „Kiégés helyett” A műhelybeszélgetésen arról szeretnénk beszélgetni, hogy mennyire fontos a családgondozók munkájában a rendszeres esetmegbeszélő csoportokon, szupervízión való részvétel, milyen kiemelt jelentősége van a kiégésveszély elhárításában a folyamatos önfejlesztésnek, mindez egy szakmai szemléletváltást eredményezhet, mely mind a kliensek, mind a családgondozók számára pozitív eredményekkel jár. Előadók: Zsák Terézia -Intézményvezető, szociálpedagógus, szociális igazgatásszervező Szolnoki Beáta -Családterapeuta, szociális munkás Karácsonyi Csilla -Családterapeuta, szociális munkás és mentálhigiénés szakember Vajdáné Homovics Dóra -Szociológus, közgazdász, adósságkezelési tanácsadó 3. 2011.04.28. Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának /Sárospatak/ bemutatkozása Témafeldolgozás: „Hogyan adminisztráljunk tartalmasan?” A műhelymegbeszélésen szeretnénk megvitatni, hogy a családsegítés kötelező adminisztrációjának megfelelő vezetése hogyan segíthetné jobban a szakmai munkát, valamint hogy ne egy önmagát szolgáló rendszerként funkcionáljon, hanem az esetet ténylegesen bemutató szakmai dokumentum szerepét töltse be. Előadók: Molnár Marianna –Intézményvezető, tanár, pszichológus Szolnoki Beáta -Családterapeuta, szociális munkás Karácsonyi Csilla -Családterapeuta, szociális munkás és mentálhigiénés szakember Vajdáné Homovics Dóra -Szociológus, közgazdász, adósságkezelési tanácsadó 4. 2011.05.04. Szociális Szolgáltató Központ, Kazincbarcika bemutatkozása Témafeldolgozás: „Nyitva tartás, ügyeleti-fogadóidő a családsegítésben” A műhelymegbeszélés alkalmával azzal kívánunk foglalkozni, hogy a családsegítő szolgálatok jellemzően milyen nyitvatartási rendszert alakítottak ki, azon belül elkülönül-e, és ha igen hogyan választódik el az ügyeleti és fogadórend. Mindennek azért van jelentősége, mert ennek a rendszernek a családgondozókat támogató rendszernek kellene lennie, míg a gyakorlatban sok esetben összemosódnak a határok, nem átlátható a kliensek többségének, valamint a munkatársak szakmai munkájának hatékonyságát is csökkenti. Előadók: Seri Tamás –Szakmai vezető, vezető családgondozó, szociális munkás Szolnoki Beáta -Családterapeuta, szociális munkás Karácsonyi Csilla -Családterapeuta, szociális munkás és mentálhigiénés szakember Vajdáné Homovics Dóra -Szociológus, közgazdász, adósságkezelési tanácsadó 5. 2011.05.11. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Tokaj bemutatkozása Témafeldolgozás: „Ügyintézés vagy családgondozás” A műhelybeszélgetésen arra keressük a választ, hogy miért lett több esetben ügyintézés a családgondozás, hogyan lehet minőségi szakmai tartalommal még inkább megtölteni az egyes
családgondozói feladatokat, kiemelten a rendszeres szociális segélyezettekkel, valamint az adósságkezelési tanácsadásban részesülőkkel folytatott munkát. Előadók: Posta Andrea – intézményvezető Szolnoki Beáta -Családterapeuta, szociális munkás Karácsonyi Csilla -Családterapeuta, szociális munkás és mentálhigiénés szakember Vajdáné Homovics Dóra -Szociológus, közgazdász, adósságkezelési tanácsadó 6. 2011.05.18. Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Encs intézményének bemutatkozása Témafeldolgozás: „Miért nem alkalmazzuk a rendszerszemléletet a családgondozói munkában?” A műhelyfoglalkozás alkalmával szeretnénk felhívni a családgondozók figyelmét annak a szemléletnek a fontosságára, mely azt hangsúlyozza, hogy a családgondozásban a családot mint egységet szükséges kezelni, a problémák megoldásához valamennyi családtag bevonása szükséges a segítői folyamatba, hisz minden család egy kölcsönhatáson alapuló interaktív rendszer, valamennyi tag részvétele szükséges Előadók: Rivnyák Istvánné –Intézményvezető, szociális munkás Szolnoki Beáta -Családterapeuta, szociális munkás Karácsonyi Csilla -Családterapeuta, szociális munkás és mentálhigiénés szakember Vajdáné Homovics Dóra -Szociológus, közgazdász, adósságkezelési tanácsadó „Családi Album” Rendszerszemléletű megközelítés eszközei a komplex családgondozói folyamatban –szakmai tanfolyam A továbbképzést 2011 őszén rendezte meg módszertani intézményünk. A szakmai tanfolyam célja a rendszerszemlélet átültetése volt a segítői gyakorlatba, mely hatékonyabbá teheti a komplex családgondozói munkát. Az elméleti oktatás végig bemutatta – mint egy családi albumot – azokat a probléma típusokat, amelyekkel egy családnak természetesen vagy váratlanul meg kell küzdenie. Minden tanfolyami nap második felében intenzív gyakorlati élménnyel mélyítettük el a résztvevők szemlélet váltását. Olyan családokkal, családtagokkal történt a beszélgetés családterápiás módszerrel vezetett interjú keretében az adott probléma összefüggéseiről, akik előzetesen írásban beleegyeztek ebbe a helyzetbe és maguk is érintettek voltak. Minden tanfolyami nap tartalmazott egy szakmai készségfejlesztő elemet is az adott napi témához illeszkedve. A képzés előadói, kivétel nélkül gyakorlatban dolgozó szakmailag elismert segítők voltak, akik a résztvevőket egységes multidiszciplináris rendszerszemléletben vezették végig a család segítésének stációit. A tanfolyam résztvevői nagyon elégedettek voltak a szakmai tartalommal, különösen a gyakorlatban megtapasztalt családterápiás módszerrel vezetett beszélgetéseket érezték hatékonynak a szakmai fejlődésük szempontjából. 1. 2011. szeptember 28. 9:00-15:00 · A mai felgyorsult világ jelentette problémák és a válság hatása a család rendszerére. · A családterápia alapszemléletének létjogosultsága a családgondozói munkában. Előadó: Dr. László Zsuzsa · Saját élményű problématérkép megalkotása a családgondozók elakadásaiból. Gyakorlatvezető: Karácsonyi Csilla · Helyzetgyakorlat—első interjú a családgondozói munka céljainak meghatározása rendszerszemléletű beszélgetés segítségével. Gyakorlatvezető: Szolnoki Beáta 2. 2011. október 5. 9:00-15:00 A rendszerszemlélet szerepe és többlet eszköztára a gyermekjólétis családgondozó munkájában.
Előadó: Lasztócziné Szomoru Mónika · A gyermeknevelés gyakori csapdahelyzetei a család különböző életciklusaiban. Előadó: Gúr Péter Attila · Családterapeuták által vezetett interjú egy, az adott problémával érintett családtaggal. Gyakorlatvezető: Karácsonyi Csilla · A motiválatlan család—családtag bevonásának módszerei a segítői munkába. Gyakorlatvezető: Szolnoki Beáta 3.2011. október 12. 9:00-15:00 · A munkanélküliség hatása a család rendszerére, a probléma kezelésének új technikái a rendszerszemléletű szociális munka eszközeivel. Előadó: Tollas Erzsébet · A családi szerepek alakulása a mai háztartásokban, a családi összefogás szerepe az eladósodás megfékezésében. Előadó: Vajdáné Homovics Dóra · Családterapeuták által vezetett interjú egy, az adott problémában érintett családtaggal. Gyakorlatvezető: Karácsonyi Csilla · Komplex szemléletű segítő beszélgetés—anamnézis készítése—egy reintegrációs cselekvési terv elkészítéséhez. Gyakorlatvezető: Szolnoki Beáta 4.2011. október 19. 9:00-15:00 · Az időskor jellemzőiről. Az „Üres fészek” szindróma” Előadó: Győrffy Judit · Idősek háztartásgazdálkodási jellegzetességei—”szemérmes szegények”. Előadó: Vajdáné Homovics Dóra · Családterapeuták által vezetett interjú egy, az adott problémában érintett családtaggal Gyakorlatvezető: Karácsonyi Csilla Tapasztalatcsere—az ellátórendszer sajátosságairól a felmerülő problémák lehetséges kezeléséről. Gyakorlatvezető: Szolnoki Beáta 5. 2011.október 26. 9:00-15:00 · A család „nyereségei és veszteségei” a speciális szükségletű, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy családban maradása esetén. Előadó: Karlaki Orsolya · A szakember lehetőségei eszközei—a család és az ellátórendszer kapcsolata. · Családterapeuták által vezetett interjú egy, az adott problémában érintett családtaggal. Gyakorlatvezető: Karácsonyi Csilla · Félelmek és előítéletek tisztázása. Gyakorlatvezető: Szolnoki Beáta 6.2011. november 2. 9:00-15:00 · Családi játszmák a szenvedélybeteg személlyel élő családokban. · Az alapellátási formák szakembereinek lehetőségei és korlátai az adott szakterületen, új kihívások a szenvedélybeteg ellátás területén. Előadó: Czirják Ildikó · Családterapeuták által vezetett interjú egy, az adott problémában érintett családtaggal. Gyakorlatvezető: Karácsonyi Csilla · Én üzenet—Te üzenet—Játszma megelőző kommunikációs technikák.
Gyakorlatvezető: Szolnoki Beáta 7. 2011. november 9. 9:00-15:00 · „Szegénykultúra vagy romakultúra” Családi rendszerszemlélet a különféle roma és nem roma, szegénységben élő családok családgondozása esetén. Előadók: Viszolay Zoltánné, Szegedi Edit · Válás—Vegyes családok újrastrukturálódása miatt keletkező problémái. · Levállás—Segítő folyamat lezárása rendszerszemlélettel. · Családterapeuták által vezetett interjú egy, az adott problémában érintett családtaggal. Gyakorlatvezető: Karácsonyi Csilla · Egy konkrét eset feldolgozása az esetmegbeszélés speciális módszerével. Gyakorlatvezető: Szolnoki Beáta 8. 2010. november 16. 9:00-15:00 · A tanfolyami élmények, érzések összegzése, lezárása. · Vizsga: Az előre leadott esettanulmányok megvédése. Továbbképzési pontérték: 44 pont Továbbképzés típusa: továbbképzés céljából szervezett tanfolyam „Szociális Mozaik” - 2011 - A családsegítő szolgálatok társintézményeivel való együttműködésének lehetőségei- szakmai tanácskozás
A szakmai tanácskozás célja az volt, hogy értékelje a családsegítő szolgálatok és a különböző társszakmáinak egymásra hatását, kölcsönhatását. A konferencia öt előadás mentén mutatta meg az együttműködés, egymásra hatás lényegét. 1. előadás”- Földessy Judit – igazgató, szociális munkás, szociálpolitikus „Válság és válaszok a családsegítésben Az előadás bemutatta a gazdasági válság hatására kialakuló szociálpolitikai folyamatokat, azok hatását a családsegítő szolgálatok klienseinek életére, és a lehetséges kezelési módokat a szociális munka eszközeivel. Bemutatásra került továbbá a válság hatása az adósságkezelési szolgáltatás rendszerében, valamint a munkanélküliekkel való munkában. 2. előadás- Telek Ervin – szakmai vezető, regionális módszertani szakértő, addiktológiai konzultáns „Szenvedélybeteg vagy pszichiátriai beteg a kliensem?” Az előadás bemutatta azokat a lehetséges segítői módokat, formákat, technikákat, melyeket egy családgondozó valamilyen szenvedélybetegséggel, avagy pszichiátriai betegséggel küzdő kliens esetében alkalmazhat. Az előadás során bemutatásra került továbbá a kliens
továbbirányításának lehetséges módjai, a két szakterület kompetenciahatárainak tisztázása. 3. előadás - Jónyer Lajosné – Igazgató, szociális szervező, szociális menedzser „Idős a családban” Az előadás során bemutatásra került, hogy a családsegítés szolgáltatása és az idős személyek ellátásának alapszolgáltatásai hogyan tudnak hatékonyan együttműködni, valamint az előadás bemutatta az idős személyek szakellátásba kerülésének régiós tapasztalatait, formáit, lehetőségeit.
4. előadás – Pordán Ákos- Kézenfogva Alapítvány Ügyvezetője „Segíteni egy fogyatékkal élő klienst” Az előadás bemutatta a két szakterület egymásra hatását, kompetenciahatárainak tisztázását. Részletezte továbbá a különböző típusú fogyatékossággal élő személyek problémáira adott lehetséges intézményi válaszokat is kiemelten az Észak-Magyarországi régió vonatkozásában. 5. előadás- Rigóné Kiss Éva – Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakembere „Hajléktalanság és családsegítés” Az előadás bemutatta, hogy a hajléktalanná váló kliensek esetében milyen lehetőségeket biztosít az ellátórendszer a kliensek segítésére, és milyen együttműködést kíván a családgondozók és a hajléktalan személyek ellátásában tevékenykedőktől. 1. szekció –műhely- Lasztócziné Szomoru Mónika – módszertani munkatárs, szociális munkás Gúr Péter Attila – ált. igazgatóhelyettes, szociálpedagógus, szociálpolitikus
„Drog és a mindennapok”- avagy a szenvedélybetegekkel folytatott családgondozás A szekcióülésen két műhelyvezető irányításával Pesti László „Egy nap” című, - néhány kábítószerfüggő fiatal mindennapjait drámai hitelességgel bemutató- dokumentumfilmjét dolgoztuk fel szakmai beszélgetés keretében. A szekcióülés keretében lehetőség nyílt a családsegítő és gyermekjóléti munka során megjelenő szenvedélybetegséggel kapcsolatos problémák megvitatására, kezelési lehetőségeinek számbavételére. 2. szekció – műhely - Karácsonyi Csilla – módszertani munkatárs, családterapeuta Szolnoki Beáta – módszertani munkatárs, szociális munkás, családterapeuta „Hogyan ne legyünk kiégett családgondozók?” A családgondozói munka során különböző okok vezethetnek a szakemberek kiégésveszélyéhez, mely nagyban hátráltatja a különböző szociális problémákkal küzdő kliensek hatékony segítését. Szekcióülés keretében két gyakorló családterapeuta segítségével a kiégést megelőző és feldolgozó ismereteket és technikákat kívántuk megbeszélni és feldolgozni esetmegbeszélés keretében.
3.
szekció –műhely - Délceg Péterné – terápiás munkatárs, Intézményvezető helyettes Kovács-Balogh Ildikó – mentálhigiénés munkatárs, tánckarvezető „Táncolj... avagy a táncterápia jelentősége a fogyatékkal élő személyeknél” A szekcióülésen két gyakorlatban /fogyatékos személyek ellátása/ tevékenykedő táncterápiát végző szakember segítségével kívántuk bemutatni a fogyatékkal élő személyek esetében a táncterápia alapjait, elemeit, lehetséges hatásait, megvalósítását gyakorlati elemek segítségével. A szekcióülés lehetőséget biztosított ennek az alternatív munkamódszernek a megismertetésére a családgondozókkal, a cél az érzékenyítés volt az adott témában, valamint egyes gyakorlati elemek átvétele a családgondozói munkába. A továbbképzés értéke: 5 pont A továbbképzés formája: szakmai tanácskozás Tanulmány, szakmai ajánlás Módszertani intézményünk és módszertani munkatársaink is tagjai a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének, amely szervezet országos tekintetben egységes szakmai ajánlásokat készít a gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó szakemberek számára a mindennapi gyakorlati munka hatékonyabbá és egyértelműbbé tétele érdekében. Az egyesület tagjai munkacsoportokban dolgoznak az aktuálisan felvetett problémacsoportokon, melyek a gyermekjóléti szolgáltatásban megjelennek. A munkacsoportok által elkészített szakmai anyagokat az egyesület minden év májusában megtárgyalja és Konszenzus Konferencia keretében véglegesíti a szakmai ajánlásokat. Munkatársaink a 2011. évben munkacsoport vezetését végezték és a 2011-es Konszenzus Konferencián a szakmai ajánlás (Teendők titkolt terhesség esetén) véglegesítésre került és a többi Konszenzus Füzetben lévő szakmai anyaggal együtt a gyermekjóléti szolgáltatók birtokába került. Szakmai program szakértői véleménye Intézményünk a 15/1998. NM rendelet 33.§-a - „(2) A módszertani feladatot is ellátó gyermekjóléti szolgálat a megyei gyámhivatal, a fenntartó, illetve a működést engedélyező jegyző felkérésre szakvéleményt ad arról, hogy az ellenőrzött gyermekjóléti szolgálat működése megfelel-e a jogszabályban előírt szakmai követelményeknek.” Működési engedélyeztetési eljárásban több alkalommal részt vettünk az intézmények szakmai programjának szakértői véleményezésében 2011-ben (Arló, Encs, Szikszó, Girincs, Hejőbába)
IV.
Összegző, rendszerező rész IV/1. Tevékenység típusok, fajták összesítése Az alábbi táblázat mutatja a megyei gyermekjóléti módszertani munkát szakmai tevékenységekre lebontva, számszerűsített eredményekkel. Az akkreditált szakmai továbbképzések tekintetében a számok a módszertani munkacsoport közös tevékenységét mutatják, mivel ennek bonyolítása, illetve szervezése team munkában történik. Jelzőrendsze ri találkozó, szakmai tanácskozás
Szakmai konzultáci ó /alkalom/
Akkreditált szakmai továbbképzés
Esetmegbeszélő /havonta/
műhely
Minősítésre beadott szakmai tovább-
Elvég-zett szakmai ellenőrzés
Szakmai Program Szakértő
52 3
személyes
17
telefon
/előadás, koordinálás/
14
Szakmai műhely
szakmai tanácskozás
szakmai tanfolyam
képzés /2012-re/
település tekinteté-
/alk./
ben 2
1
1
3
Résztvevő szakember
Résztvevő szakember
Résztvevő szakember
Résztvevő szakember /havi/
összesen
összesen
összesen
50
191
25
Összesen kiadott pontérték
Összesen kiadott pontérték
Összesen kiadott pontérték
644
955
1100
7
147
5
62
IV/2. Összefoglaló a főbb problémákról, szakmai kérdésekről, a tapasztalt tendenciákról Ellátási terület 2011-ben A módszertani gyermekjóléti tevékenységet Borsod – Abaúj - Zemplén megyében jelenleg 57 gyermekjóléti szolgálat tekintetében végezzük. Évről évre csökken a gyermekjóléti szolgálatok száma, ez azt jelenti, hogy az ellátás majdnem 100%-osan biztosítva van a megyében, de egy-egy szolgáltató egyre nagyobb területeket lát el, mind településszám, mind területi nagyságot tekintve. Az önálló családgondozó alkalmazásával biztosított szolgáltatások száma minimális az ellátási területen, összesen 14. Az önálló családgondozó által nyújtott szolgáltatások szakmai színvonala minden esetben összefügg a fenntartó képviselőinek értékrendjével, miszerint fontosnak tartja-e a gyermekvédelmi munka jelenlétét a településén vagy nem. Az önálló családgondozó alkalmazásával biztosított szolgáltatások esetében közel 50 % az, ahol a fenntartó pár órában biztosítja a településen a gyermekjóléti szolgáltatást, általában csatolva a munkakört egy főállásban más szakterületen (pedagógus, óvodapedagógus, idősek nappali ellátását biztosító szakember stb.) alkalmazott munkavállaló munkájához. Az elmúlt év során egy település (Szakáld) nem oldotta meg a gyermekjóléti szolgáltatást a településén, de információink szerin a közeljövőben társulás jön létre a környező kistelepülések között, melynek keretében a feladatellátást is megoldják majd. Korábban az önálló családgondozóval biztosított ellátások között volt olyan pozitív példa, ahol a fenntartó heti 40 órában biztosította a szolgáltatást szakirányú végzettséggel rendelkező kollégát alkalmazva a településen. 2011 év végén ez a szolgáltató is bejelentette, hogy a jövő évtő a település ellátási szerződést köt a közeli kistérségi szolgáltatóval és az ellátást a továbbiakban ők szolgáltatják a településen. Ez azt jelenti, hogy az ellátás biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelően történik majd, de a szolgáltatás kevesebb óraszámban valósul meg a településen. Egyre inkább jellemző az óriás társulásokkal működtetett ellátások többsége a területen. Ez több szempontból pozitívum a szolgáltatásban, hiszen az ellátás finanszírozása így könnyebb a településeknek, a családgondozók mögött szakmai team áll a mindennapokban, másrészt viszont a szakmai jelenlét sok esetben nem elegendő a kisebb településeken. Van olyan társulás (Sajószentpéteri Kistérség, Mezőkövesdi Kistérség, Sárospataki kistérség, Encsi Kistérség, Bódvaszilasi Kistérség stb.), ahol a családgondozók a kistelepüléseken töltik a munkaidejüket, az ügyélfogadási rendjük is többször elérhető a település gyermekei, családjai számára, a gesztorintézményben kizárólag a szakmai team megbeszélések alkalmával jelennek meg a hét egy napján. Van olyan társulás (Putnoki Kistérség, Rudabánya Kistérség, Edelényi Kistérség stb.) is ahol a családgondozók a gesztorintézményből járnak ki a településekre, de van a kisebb településeken ügyfélfogadási helyszín és időpont megadva, amikor a szolgáltatást közvetlenül igénybe vehetik. Az a kedvezőtlen tapasztalat, hogy olyan kistérségi társulási forma (Ózd Kistérség) is megjelenik az ellátásban, ahol a családgondozók a gesztortelepülésről járnak ki az ellátott
kistelepülésre, amennyiben jelzést kapnak, de ügyfélfogadási rend a kistelepüléseken egyáltalán nem kialakított, így a gyermekek és családok számára a szolgáltatás önkéntes igénybevétele a gyakorlatban nincs biztosítva. Lehetetlen tökéletes rálátással rendelkezni a helyi szintű gyermekvédelmi problémákra úgy, ha a családgondozó heti vagy esetleg kétheti egy alkalommal van jelen a településen pár órában. A szabadidős programok az ilyen típusú szolgáltatási struktúrában leginkább a gesztortelepülés gyermeklakosságára számára elérhetők, hiszen a családgondozók minimális létszáma és az ellátott települések magas száma miatt nem kivitelezhető a Gyvt.-ben meghatározott sokrétű tevékenység. A szolgáltatók kisebb részét az jellemzi, hogy pár település tekintetében végzik a szolgáltatást vagy kisebb társulás (Sajókaza mikrotérség, Mucsonyi kistérség, Pálháza kistérség stb.)formájában (intézményfenntartó: gyermekjóléti szolgálat, alapszolgáltatási központ, stb,.) vagy ellátási szerződéssel egy-két település ellátásával. Ezek a szolgáltatók az ellátott területre nagy rálátással rendelkeznek, szakmai munkájukra általában jellemző az igényesség. Legtöbb esetben több szolgáltatással egy intézményben végzik a munkájukat, így rendszerszemléletben tudják végezni a tevékenységüket, szakmai és szakmaközi kommunikációjuk rendszeres. Az ilyen típusú ellátási formában nem érvényesül egyértelműen a gesztorintézmény jelentősége, mert az ellátott települések számára is biztosított minden típusú gyermekjóléti tevékenység (szabadidős programok, ügyfélfogadási idő, a jelzőrendszeri munka rendszeressége, stb.). A gyermekjóléti szolgáltatóknál nagy hiányosság a családgondozók helyettesítésének kérdése, ami a szakmai program szerint biztosítva van, de a valóságban a helyzet a helyettesítés területén nem egyértelmű. Az egyszemélyes szolgáltatóknál legtöbb esetben a településen dolgozó valamely közalkalmazott (pedagógus, védőnő) kerül megjelölésre, aki esetleg krízis kapcsán megteszi a szükséges lépéseket a krízis elhárítására, de a szolgáltatás biztosítása a helyettesített településeken nem a szakmai program szerint történik. Társulás keretében biztosított szolgáltatásnál a családgondozók egymást helyettesítik, de egyértelműen megmutatkozik az a tény, hogy az a családgondozó, aki 5 települést már ellát a heti munkaidejében, az a családgondozó képtelen másik 5 településen is szolgáltatni egy időben, kizárólag a saját ellátási területének a rovására.
Ellenőrzési tapasztalatok 2011-ben 2011- ben egy-egy szolgáltató kivételével az ellenőrzéseinket társulásos formában működtetett intézménynél végeztük. Egyértelműen megfogalmazható, hogy a társulás által biztosított szolgáltatásoknál a fenntartó törekszik a minimális szakmai létszámmal történő feladatellátásra a területen, így a családgondozók nagy leterheltséggel, magas esetszámokkal dolgoznak, a közlekedés nehézsége és a települések hátrányos helyzete sem teszi könnyebbé a helyzetüket. Elmondható az ellenőrzések tükrében, hogy a szakirányú végzettséggel rendelkező családgondozók aránya évről évre jobb. A gyermekjóléti szolgáltatók használják a kötelező nyilvántartási rendszer adatlapjait az esetek dokumentálására. A családgondozók a védelembe vétel eredménytelensége esetén és a gyermekek fokozott veszélyeztetése esetén javaslatot tesznek a jegyző/jegyzői gyámhatóság irányában ideiglenes hatályú elhelyezés irányában. A gyermekek ellátása a gyermekjóléti szolgálatok részéről megfelelő módon történik. Veszélyeztető tényezőként jelenik meg azonban sok esetben a jegyzői hatáskör intézkedéseinek hiánya a kisebb településeken. Az ellenőrzés szempontjából egyértelmű tapasztalatként megfogalmazható, hogy sok esetben folyamatos elhanyagolás és rendszeres veszélyeztetés esetén, gyermekjóléti szolgálat javaslatával alátámasztva sem történik intézkedés. A hatósági intézkedések felülvizsgálatában,
intézkedések megvalósításában mulasztások történnek a gyermekjóléti szolgálat iratanyaga szerint. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megjelenő legjellemzőbb gyermekvédelmi problémák Iskolai hiányzás, elhanyagolás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a korábbi évekhez hasonlóan a gyermekek és fiatalok iskolai hiányzása jelenti az egyik legnagyobb problémát, illetve a megye nagy részének halmozottan hátrányos helyzetéből adódóan az elszegényedésből és kilátástalanságból fakadó értékválság és elhanyagolás. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény (Gyvt.) és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) jogszabályi változásai, melyek az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről rendelkeztek az 50 óra igazolatlan hiányzás tekintetében, azzal a céllal kerültek hatályba, hogy a gyermekek, fiatalok oktatásból való kimaradását megakadályozzák. A törvény célja szerint a korábban tartósan hiányzó gyermekeket és családjaikat a jogszabályban rögzített szankciók –miszerint az 50 óra igazolatlan hiányzást az iskoláztatási támogatás felfüggesztése követi- a tankötelezettség betartására és betartatására kívánták ösztönözni. A törvény célja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csak minimális mértékben érte el a célját. A befektetett szakmai munka mértéke nagyon nagy mértékben meghaladta az eredményeket ebben a tekintetben. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az iskoláztatási támogatás felfüggesztése 50 órán túli igazolatlan mulasztás miatt kiemelkedően magas az országos átlaghoz képest. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése jellemzően a hátrányos helyzetben élő családok gyermekei esetében jelenik meg, ahol az elmúlt években is magas volt az iskolai hiányzások száma és az intenzív családgondozói munka hatására sem szűntek meg ezek a problémák. A Gyvt. változása kapcsán bevezetett intézkedések a hátrányos helyzetű családokban nem nagy változásokat hoztak e tekintetben az aktuális tapasztalatok szerint. A családtámogatás összege a szankció bevezetésével is a család felhasználásában marad, melyet egy közvetítő eseti gondnok természetbeni juttatás formájában biztosít az érintetteknek. Minimális azoknak az eseteknek a száma, ahol a család problémaként éli meg az önrendelkezés megcsorbítását, legtöbb esetben szívesen veszik a kijelölt eseti gondnok „bevásárlását”. Különösen igaz ez azokban az esetekben, ahol a „kamatos pénz” miatt az uzsorások szorításából felszabadul a család, legalább a gyermek iskoláztatási támogatásának erejéig. A gyermeki jogok biztosításának szempontjából ezt sikeres intézkedésnek lehet megítélni, az iskolába járás szempontjából viszont ellenhatást válthat ki a törvény változásának céljaival szemben. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének felhasználásával a jogszabályban meghatározott szakemberek vannak megbízva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de egyértelmű a kép, hogy a jogszabályban meghatározott személyek közül elsősorban a segítő szakmában dolgozó családgondozók kerülnek kijelölésre. A hatályos jogszabályok lakosságszám alapján határozzák meg a szakemberek létszámát és nem veszik figyelembe az adott terület társadalmi és szociális problémáit, azok mértékét és súlyosságát. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gyermekvédelmi és szociális ellátórendszer alapvetően túlterhelt, hiszen az esetek száma és a problémák mélysége halmozottan jelenik meg a térségben. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével összefüggő feladatok az amúgy is túlterhelt családgondozók esetszámát növelték, mind a védelembe vételek, mind az eseti gondnoki tevékenység tekintetében. A gyermekjóléti szolgálat családgondozójának javaslattételi joga van az eseti gondnok személyével kapcsolatban, de az eseti gondnoki kijelölést a jogszabályban meghatározott egyéb szakemberek (ifjúságvédelmi felelős, védőnő) és hivatali alkalmazottak az esetek javarészében visszautasítják. Egyértelmű, különösen a kistérségekben, kistelepüléseken, hogy a családgondozónak kötelessége a család számára történő bevásárlás. Egyenlőtlenek a viszonyok e tekintetben, hiszen egy kis településen a polgármesteri hivatal alkalmazásában lévő családgondozó „nem tudja” visszautasítani az eseti gondnoki kijelölést. Vannak helyzetek, amikor több, mint 10 gyermek esetében viszi a
családgondozó az eseti gondnoki szerepet (ebből természetesen csak 10 esetben szerepel a határozatban a családgondozó neve). Vannak olyan települések, ahol nem dolgozik a településen olyan szakember, akit eseti gondnoki feladattal meg lehetne bízni, mivel a település méretei miatt közoktatási intézmény nem működik, családgondozó és védőnő is kizárólag heti pár órában van jelen a településen. Az eseti gondnoki szerepet tekintve a vonatkozó jogszabályok nem egyértelműek, munkajogi és egyéb jogi kérdéseket vetnek fel. Előfordulhat olyan eset, hogy az eseti gondnoki szerepet egyik jogszabályban megjelölt szakember sem vállalja. Ilyen esetben a jegyző/jegyzői gyámhatóság a polgármesteri hivatal munkatársát jelölheti ki, aki felett munkáltatói jogkörrel rendelkezik. Amennyiben a polgármesteri hivatal alkalmazottja már 10 kiskorú iskoláztatási támogatásának felhasználásában végez eseti gondnoki teendőket és nincs más lehetséges személy, aki kötelezhető munkáltatói jogon a feladat elvégzésére, úgy a jogszabály betartása problémás lehet, különösen kistelepüléseken, ahol a polgármesteri hivatalban korlátozott számú a dolgozói létszám. A jogszabályban megnevezett szakemberek és hivatali alkalmazottak munkaköri leírása nem tartalmazza az eseti gondnoki teendők végzési kötelezettségét, így annak elutasítása mindenki részéről jogosan megtörténhet. Az eseti gondnok feladatai és lehetőségei nem azonosak a különböző települési szinteken, mivel a kistelepüléseken a lehetőségek korlátozottak mind bevásárlás, mind utazás tekintetében. Amíg a városokban lehetőség nyílik a jogszabály által meghatározott pénzfelhasználás bármely módjára, addig egy kis településen kizárólag az élelmiszer vásárlás lehetősége adott, az is korlátozott keretek között. Ez esélyegyenlőtlenséget jelent az érintett gyermek szempontjából is, hiszen a felhasználható összeget, nem az érdekeinek megfelelően, hanem a helyi lehetőségek szerint költi el a kirendelt eseti gondnok. A vonatkozó jogszabály szerint az eseti gondnok költségeinek megtérítéséről az önkormányzat, saját terhére gondoskodik a családi pótlék összegének 10%-áig, ami a mai helyzetben irreális, hiszen az önkormányzatok ezt a költséget nem tudják vállalni és nem is fizetik meg az eseti gondnok számára. Ilyen helyzetben a pénzfelhasználási terv is annak megfelelően készül el, ami a körülmények figyelembe vételével reálisan teljesíthető és nem minden esetben jelenik meg benne a kiskorú mindenek felett álló érdeke (pl.: várostól messze fekvő településekről a városi bérlet megvásárlása nem lehetséges, pedig a középiskolás kiskorú iskoláztatásának feltétele, hogy rendelkezzen érvényes bérletigazolvánnyal). Az 50 órán túl igazolatlanul mulasztott tanuló iskoláztatási támogatását a jegyző/jegyzői gyámhatóság felfüggeszti és védelembe vételt kezdeményez az érintett kiskorú esetében. Az intézkedés a magántanulói jogviszony szerint tanuló kiskorúakat nem érinti, hiszen számukra nem kötelező a tanórák látogatása. Sajnálatos tendencia Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hogy a jogszabályváltozás kapcsán megnövekedett a magántanulói kérelmek száma. A visszatérő iskolai hiányzást produkáló tanulók magántanulóvá nyilvánítása szülői kérelemre mentesíti a kiskorút és családját a szankció alól és egyértelműen ütközik a gyermekvédelmi törvény változtatásának céljaival és alapelveivel. Az a jogszabályi kitétel, hogy az iskoláztatási támogatás megszüntetése nem érinti a magántanulói jogviszonyban tanuló diákokat káros folyamatokat indít el. Azok a kiskorúak, akik tartós hiányzást „produkálnak” leggyakrabban hátrányos helyzetben élnek, szociális hátrányaik mellett a nevelés-oktatás terén is súlyos lemaradásban vannak. A magántanulóság esetükben a további kirekesztés eszköze, mellyel a hátrányaik sokszorozódnak. A magántanulóság a kiskorú helyzetét nem oldja meg. A magántanulóvá válással a kiskorú szabadidejének időtartama megnövekszik, a neki szóló figyelem csökken, így legtöbb esetben a figyelmet rendbontással provokálja, a sok szabadidőt csavargással tölti. A magántanulóság adta helyzetben a kiskorú könnyebben keveredhet rossz baráti társaságba és a tapasztalat azt mutatja, hogy ebben a helyzetben a bűncselekmény elkövetése is gyakori jelenség. A magántanuló kirekesztődik az iskolai gyermektársadalomból és a későbbiekben nem tud beilleszkedni a felnőtt
társadalomba, mert megfelelő végzettség nélkül automatikusan munkanélkülivé válik. A jogszabály azzal a lehetőséggel, hogy a magántanulókat kiveszi a szankcionálhatók köréből, az egyébként is zömében hátrányos helyzetben lévő fiatalok társadalmi integrációját még inkább ellehetetleníti. A jogszabály az iskoláztatási támogatás felhasználásánál rendelkezik az eseti gondnok által történő kötelező elszámolás időpontjáról (tárgyhót követő 5-ig), de nem rendelkezik arról az időpontról, amikor az eseti gondnok számára a felhasználható összeget ki kell fizetni. Előfordul olyan eset, hogy a polgármesteri hivatal illetékesétől az eseti gondnokhoz az iskoláztatási támogatás tárgyhó közepén, vagy azt követően kerül kifizetésre. Az iskoláztatási támogatás felvételének lehetőségéről az eseti gondnoknak kell érdeklődni. Ez kiszámíthatatlan helyzet mind az eseti gondnok és az érintett kliens számára, mely többnyire konfliktusokhoz vezet. Módszertani intézményünk a tendenciákat folyamatosan nyomon követi mind a gyermekvédelmi problémák, mind az ellátórendszer alakulása tekintetében. Az összegyűjtött szakmai tapasztalatokat és a területünkről érkező, a helyi szintű problémákon túlmutató felvetéseket, dilemmákat továbbítjuk az illetékes szakmai szervezetek irányában. A kompetenciánkba tartozó problémákat igyekszünk megszüntetni és az ellátórendszer szakembereit folyamatosan támogatni a szakmai munkavégzésben. Miskolc, 2012-02-08 Földessy Judit igazgató Miskolci Családsegítő Központ
