SZAKLAPOZÓ. Iskola, erkölcs, tudás

SZAKLAPOZÓ

2010. november

G AZDASÁGI– SZOLGÁLTATÁSI SZAKMACSOPORTOK TANÁRAINAK LAPJA KEDVES OLVASÓNK!

Novemberi gazdasági Szaklapozónk központi témáját az új tanév és az új elképzelések jelentik. Címoldalon található cikkünk az oktatásért felelős államtitkár, dr. Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatási programból mutatja be a szakképzésre vonatkozóakat. Ott voltunk az Országos Szakképzési Tanévnyitón is, és bemutatjuk, milyen irányokat vázoltak fel az előadók a szakképzésben. Szintén a jövőbe mutatnak az Ipartestületek Országos Szövetségének szakképzésre vonatkozó javaslatai. Újdonságokkal jelentkezik 2011ben is a Műszaki Kiadó, valamint bemutatjuk a 2010-es új megjelenésű tankönyveket. Az öt tagiskolával rendelkező monumentális Gundel Károly TISZK továbbfejlesztéséről olvashatnak még érdekes cikket. Reméljük, most is sok hasznos olvasnivalót találnak a gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok szaktanárainak lapjában. Üdvözlettel, Asztalos Ágnes felelős szerkesztő

A

TARTALOMBÓL :

 Az IPOSZ javaslatai a szakképzés korszerűsítésére  Országos Szakképzési Tanévnyitó  A Gundel Károly TISZK pályázati beszámolója  Újdonságok 2010-ben  Előkészületben lévő kiadványok 2011-re

www.muszakikiado.hu

Iskola, erkölcs, tudás A Kereszténydemokrata Néppárt szakpolitikusa, dr. Hoffmann Rózsa az oktatási ügyekért felelõs államtitkár. Cikkünkben a KDNP oktatási programjából a szakképzést érintõ fontos részeket emeljük ki.

A magyar iskola 996-os Szent Márton-hegyi megnyitása óta az embernevelést tűzte maga elé célul. A nevelést a teljes személyiség és általa a közösség (család, nemzet, egyház, emberiség) fejlődésének szolgálatába állította. Pedagógiai kultúrájának köszönhetően volt sikeres és vívta ki magának Európa és a világ elismerését.

Az oktatási rendszer alapelvei  kiemelt értékei az erkölcs, a rend, a tudás, az igazságosság, a szabadság, a szektorsemlegesség, minden hátrányos megkülönböztetés elvetése, a „mindenkinek igényei, képességei és törekvései szerint” elv és az ellenőrzött minőség teljes körű érvényesülése;  megőrzendő értéke az intézményei szakmai autonómiája ésszerű szabályozottság és korszerű ellenőrzés mellett;

 értékteremtő, kiemelt ágazat, a társadalom megújító- és hajtóereje, nemzeti és egyetemes kultúránk alkotó eleme, amely sok más terület előtt elsőbbséget élvez;  a közjót és az egyéni célokat egyaránt szolgálja, tiszteletben tartva mások jogait;  egyensúlyt teremt a hagyományok és a folytonos megújulás között;  igénybevétele ingyenes és a gyermekek részére legalább 16 éves korig kötelesség;  fenntartása az állam elsődleges kötelezettsége és felelőssége, amelyből jogok is következnek  az ember áll a középpontjában: a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő, akiknek kötelességeik és jogaik egységet alkotnak;  a köz-, a szak- és a felsőoktatás, valamint a felnőttképzés az oktatási rendszer egymásra épülő szerves része.

Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

Célok Az intézményekben valósuljon meg az ismeretek, a kompetenciák és az erkölcsi rend harmóniája, ezen értékek elsődlegessége. Az oktatási rendszer sikeres működésének eredményeképpen a végzettek legyenek képesek és készek személyiségük és közösségeik gazdagítására, tudásuk megújítására egész életükön át. Ismerjék meg önmagukat, és legyenek képesek megóvni-megerősíteni személyiségük harmóniáját. Minél több tehetség bontakozzék ki, minél több területen, hogy alkotómunkával javakat tudjanak teremteni. Senki ne kallódhasson el. Minden egyes fiatal végezhesse el a képességeinek megfelelő sikerességgel az iskoláit. A korosztályok egyre növekvő hányada fejezze be eredményesen a középiskolát. Minden korosztály közel felének legyen lehetősége felsőfokú tanulmányokat folytatni államilag finanszírozott formában. A felső-, a köz- és a szakoktatás mérhető teljesítménye emelkedjék a világranglista élvonalába. A felső- és a közoktatás, különösen a szakképzés társadalmi presztízse emelkedjék ismét a leginkább megbecsült kategóriák közé. Minden intézmény rendelkezzék rendeletben szabályozott infrastruktúrával, eszközökkel, sportlétesítményekkel. Az oktatási rendszer finanszírozásának GDP-arányos százaléka haladja meg az EU legfejlettebb országaiét. A pedagógus pálya váljék vonzóvá és keresetté, mert a célokat csak így érhetjük el.

Prioritások

A pedagógusok, oktatók megbecsülésének és tekintélyének helyreállítása. A szakképzés az oktatási rendszer szerves része, amelyben érvényesül valamennyi alapelv. Kitüntetett feladata a munka becsületének helyreállítása, az újítások serkentése, a társadalom szakmai munkaerőigényének biztosítása. A szakiskolában és a szakközépiskolában folyó szakképzés a közoktatás kiemelt feladata.

Szakközépiskola Funkciója az alapműveltség megszerzésének elősegítése, a munkavállalásra és elsősorban szakirányú felsőfokú továbbtanulásra történő előkészítés. Felkészít az érettségi vizsgára. Biztosítja az általános műveltség alapjainak megszerzését és felkészít a szakmai specializáció megkezdésére. Az általános iskolát eredményesen elvégzett tanulók felvételi vizsga nélkül, esetenként sikeres alkalmassági vizsga után kezdhetik meg tanulmányaikat a szakközépiskolában. Osztálylétszámok 18 és 36 között. A szakközépiskola és a gimnázium megfelelő évfolyamain az átjárás szabad. Az esetleges lemaradást a tanulónak külön munkával kell pótolnia, amiben a fogadó iskola tanárai egyéni foglalkozások keretében és türelmi idővel segítik.

Szakiskola Funkciója a középfokú szakképesítés megszerzésének elősegítése az alapműveltség szélesítése mellett. Az általános iskolát eredményesen elvégzett tanulók felvételi vizsga nélkül, esetenként sikeres alkalmassági vizsga után, szükség szerint felzárkóztató év után kezdhetik meg szakiskolai tanulmányaikat. A szakiskolának leg-

feljebb öt, kivételesen minimum 2,5 évfolyama van, belső szerkezete változó. Osztálylétszámok általában 18 és 32 között. A szakmai gyakorlatot a tanulók az alapozás időszakában általában iskolai tanműhelyben, a specializáció szakaszában döntően cégeknél, vállalkozóknál végzik. A vállalkozásokat jelentős adó- és egyéb kedvezményekkel kell ösztönözni a gyakorlatok befogadására és a pályakezdők alkalmazására. A térségi integrált szakképző központok helyét és feladatait szervesen be kell illeszteni a közoktatás, a szakképzés és a munkaerő-piaci képzés rendszerébe. A szakképzésben részt vevő valamennyi diák tanulmányi eredményétől függő mértékben ösztöndíjat kap. A hiányszakmákban az ösztöndíj mértéke jelentősen meghaladja az átlagot. Az ösztöndíjakat és az egyéb támogatási formákat az ösztöndíjrendszer és a munkaerő-piaci alap aktív eszközeiből integrált új rendszerben kell biztosítani. A szakiskola és a középiskolák megfelelő évfolyamain az átjárás szabad. Az esetleges lemaradást a tanulónak külön munkával kell pótolnia, amiben a fogadó iskola tanárai egyéni foglalkozások keretében és türelmi idővel segítik.

Tankönyvek és taneszközök Megmarad, de egyszerűsödik a tankönyvjóváhagyás rendszere. Az engedély általában öt évre szólhat. Egy tantárgyhoz egy-egy évfolyamon alapesetben legfeljebb három tankönyvet lehet engedélyezni. Támogatás a szerzőnek jár, nem a kiadónak. A szakképzési tankönyvek zömének helyét fokozatosan a digitális tananyag veszi át. A nemzetiségi és a gyógypedagógiai tankönyvek ingyenessé válnak 2011-től. Minden jóváhagyott tankönyv ingyenes lesz.

Teljes ember nevelése erkölcsre, tudásra, egészségre. A szakképzés eredményes és funkcionális működésének lehetővé tétele. Tehetségek felkutatása és fejlesztése. Leszakadás megakadályozása. 2

2010. NOVEMBER


A Mûszaki Kiadó újdonságai 2010-ben a gazdasági–szolgáltatási szakterületen Peresztegi Éva: Ügyviteli alapismeretek 11. osztály – Feladatgyűjtemény MK‒6022-7 A4, spirálkötés, 64 oldal

Az ügyviteli alapismeretek feladatgyűjtemény célja, hogy a levelezés elméleti ismereteit a gyakorlatban is elsajátítsák és alkalmazzák a tanulók. A kiadványban az ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi vizsgára történő felkészüléshez találhatók feladatok, amelyek jól használhatóak az OKJ szerinti képzés keretében a 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában moduljához is. A feladatok az egyoldalas levéltől a többoldalasig, az egyszerűbb szövegszerkesztési feladatoktól egészen a körlevélig terjednek, mindig szem előtt tartva a fokozatosság elvét. A feladatokhoz a nyers, formázatlan fájlokat, valamint a diktátumokat a Műszaki Kiadó honlapjáról tölthetik le a felhasználók. A forrásfájlok a feladathoz tartozó mappákban találhatók. Sári Lászlóné: Pályaorientáció szakiskolásoknak MK‒6075-3 B5, 168 oldal

A pályaorientáció célja, hogy az igények, képességek figyelembevételével a lehető legtöbb információval segítsen a pályaválasztásban. A mai világban a pályaválasztás nem egyszeri döntés: nem foglalkozást választunk, hanem életpályát építünk. A szakiskolásoknak szóló tankönyv célja, hogy segítséget nyújtson a szakmaválasztáshoz a tizenéveseknek. A könyv feldolgozásával a tanuló képes lesz felmérni a személyiségét, kiválasztani a tulajdonságainak megfelelő szakmát. A kiadvány az önismereten kívül a pályaválasztás másik fontos oldalával, a pályaismerettel is foglalkozik. Teljeskörűen bemutatja a választható OKJ-s képzéseket, információkat nyújt az elhelyezkedési lehetőségekről, segítséget ad a munkahely megtalálásához.

2010. NOVEMBER

Bognár Zsoltné: Vállalkozások 2. – Vállalkozások gazdálkodása MK‒6071-5 B5, 284 oldal

A könyv a kereskedő szakképesítés 0001-06-os moduljának második tananyagegységét, a vállalkozások gazdálkodását dolgozza fel. Segítségével a leendő kereskedők megismerhetik a vállalkozások tevékenységének elemzési technikáit, a bevételek, a költségek, az eredmény megállapítását, az eredményre ható tényezőket, a vagyon elemzését és a hatékonysági vizsgálatokat. A tananyag elsajátításával átlátják majd a finanszírozás alapvető elveit, folyamatát, és képesek lesznek részt venni egy vállalkozás üzleti tervezésében. A kötet minden témakörét konkrét példák szövik át, amelyek az elméletet könnyebben érthetővé teszik. A témakörök végén a modulvizsgán megjelenő típusfeladatokban adhatnak számot a diákok a tudásukról, a problémamegoldó és elemző képességeikről. Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan 12. osztály – Makroökonómia MK‒6065-4 B5, 248 oldal

Az elméleti gazdaságtan tantárgy makroökonómia témaköréhez készült a könyv, amely folytatása a 11. osztályos kötetnek. Mind a közgazdaságtan szakmacsoportban elméleti gazdaságtant, mind a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban közgazdaságtant tanuló diákokat eredményesen készíti fel a kétszintű érettségire. A tananyag elsajátításával a tanulók megismerik a makroökonómia alapösszefüggéseit és a makroökonómia részpiacainak (árupiac, munkaerőpiac, pénzpiac) működését, egyensúlyi feltételeit. A könyv részletesen foglalkozik az állam szerepével, az infláció és a munkanélküliség alakulásával, végül kitekintést nyújt a nyitott makrogazdaság tágabb piacaira. A tananyagban az emelt szintű ismeretanyagot színes háttér jelzi, hogy elkülönüljön a törzsanyagtól. 3


Az IPOSZ javaslatai a szakképzés korszerûsítésére Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) javaslatokat fogalmazott meg a foglalkoztatási képesség növelésére, amely nagyban érinti a szakképzés rendszerét is. Az IPOSZ támogatja az előrehozott szakképzést, amely a 8. osztály után megkezdi a hároméves szakmai képzést. A foglalkoztatási potenciált erősítő szakmai képzettség javítása érdekében javasolja a szakmai képzés és a közismereti oktatás külön választását, a 9. osztály után csak szakmai elmélet és gyakorlat oktatását. A 9. osztályban iskolai tanműhelyi körülmények között történhetne a szakmára előzetes felkészítés. Az előrehozott szakképzés lehetővé tenné, hogy a 10–11. osztályban lehessen tanulószerződést kötni. Így már 17 éves korban szakmunkásvizsga bizonyítványt szerezhet a tanuló és ezzel a tankötelezettségét is teljesíti. Jelenleg az iskolafenntartókon és az iskolákon múlik, hogy indítanak-e szeptember 1-jétől ilyen képzési formát. Nagyon fontos, hogy erről a képzési formáról minél szélesebb körben tájékozódjanak az iskolafenntartók, az iskolák, a családok és a helyi ipartestületek. Az IPOSZ felmérte, hogy egyre kevesebb mikrovállalkozás vesz részt a gyakorlati képzésben, amin változtatni szeretnének. Javasolják a gyakorlati képzés duális formájának megerősítését: a gyakorlati képzés nagy része ne iskolai tanműhelyekben, hanem a vállalkozásoknál történjen, tanulószerződés alapján. Ebbe a folyamatban be lehet vonni a mikrovállalkozásokat. A gyakorlati képzés költségeinek elszámolását negyedévente szeretnék a valós költségeket fedező átalány alapján. Szívesen látnák, ha a hároméves szakképzés után következne egy negyedik, gyakornoki év, amikor a tanulók annál a vállalkozásnál dolgoznának, amelynél a gyakorlatukat töltötték, és ehhez a vállalkozás olyan támogatást kapna, mintha munkanélkülit vett volna fel. Az ipartestületek nem csak a szakképzést, hanem a későbbi szakmai továbbképzést is igen fontosnak tartják a foglalkoztatás szempontjából. Javasolták az igények és a lehetőségek felmérését. A mikrovállalkozások képzéséhez könnyebben elérhető támogatásokat várnak, és az akkreditációs rendszer átgondolását, hogy az jobban alkalmazkodjon a legkisebb vállalkozások igényeihez. Tisztázni kellene a Térségi Integrált Szakképző Közpon4

tok (TISZK-ek) szerepét, és biztosítani, hogy vezetésükben az ipartestületek útján képviselve legyenek a mikrovállalkozások is. Kis óraszámú egynapos kötelező vállalkozói továbbképzéseket írnának elő minden kezdő vállalkozás számára. A mesterképzésben az IPOSZ azt tartaná szerencsésnek, ha külön válna a képzés és a vizsgáztatás. Vállalnák, hogy kiépítik a vállalkozói mesterképzési rendszert, amitől a versenyképesség növekedését remélik.

Az IPOSZ kézműves szakmai kamaraként kész gondozni azokat a kézműves szakmákat, amelyekre kevesen jelentkeznek, vagy szinte kihalófélben vannak. Az ipartestületek részt vennének a pályaorientációban úgy, hogy az általános iskolák felsőbb osztályaiban népszerűsítenék a kézművességet. Felmérnék, regisztrálnák ezeket a szakmákat, a lehetséges képzőhelyeket, valamint a szakmai igényeket, hogy egymásra találjanak a pályaválasztás előtt állók és lehetséges tanítóik. A kézműipari mestervizsga elismertségének növelése, a kézműves szakmai életpálya népszerűségének növelése és a szakmai minőség erősítése érdekében javasolják a kézműipari mestervizsga felkészítő tanfolyamok és vizsgák világos különválasztását, a vállalkozói mester fogalmának kialakítását. Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft., 1033 Budapest, Szentendrei út 91–93. Telefon: (06-1)-437-2400, Fax: (06-1) 437-2404 Felelős szerkesztő: Asztalos Ágnes Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató

2010. NOVEMBER


Országos Szakképzési Tanévnyitó A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusának dísztermében zajlott le 2010. augusztus 27-én az Országos Szakképzési Tanévnyitó a „Megõrizve megújítani – változások a szakképzésben” gondolatok jegyében. A rendezvényen közel 500 résztvevő ismerhette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet tájékoztatóit a kezdődő tanév feladatairól, a fejlesztésekről, a várható változásokról. A regisztrációt követően Dr. Zachár László, az NSZFI főigazgató-helyettese köszöntötte a vendégeket a tanévnyitó levezető elnökeként. Bevezetőjében megemlítette a társadalom és az iskola közös feladatait a diákok sikeres munkahelyi beilleszkedésében, és beszélt az alternatív modellként induló előrehozott szakképzésről. Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára elmondta, hogy fontosnak tartják a szakmai közvélemény bevonását az átalakítás előtt álló szakképzésről hozott döntésekbe. Kiemelte: egy befektetés telepítésének helyszíne az infrastruktúra és az adórendszer mellett attól is függ, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő minőségű és mennyiségű szakképzett munkaerő. A magyarországi helyzetet vázolva megemlítette, hogy Magyarországon jelenleg mindössze 500 000 ember vesz részt a termelésben, ráadásul az inaktívak és a munkanélküliek között 900 000 olyan ember van, akinek semmilyen szakképesítése nincs. Ennek megváltoztatásáért a kormány a szakképzést a foglalkoztatáspolitika szerves részévé kívánja tenni. Terveik szerint rövidíteni fogják és gyakorlatorientáltabbá teszik a képzést, elsősorban a manuális képességeket igénylő szakmáknál. Támogatni fogják azokat a munkáltatókat, akik részt kívánnak venni a gyakorlati képzésben, a képzés megszervezését és a kontrollt viszont állami kézben kívánják tartani. Kiemelte, hogy a szakképzésbe kerülés előtt egy pályorientációs rendszer keretén belül fogják a diákokat a hiányszakmák felé irányítani, a képzésből való kikerülés után pedig pályakövetési rendszer tájékoztat a munkahelyi beilleszkedésről. Elsőrendű feladatnak nevezte a munkahelyteremtést és annak elérését, hogy a bizonyítványok mögött valós tudás legyen. Dr. Garai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa a szakképzés aktuális kérdéseiről tartott előadást. Vázolta a jelenlegi helyzetet, ami szerint egyre kevesebb a tanuló a szakok2010. NOVEMBER

tatásban, a végzett diákoknak csupán 20–30%-a helyezkedik el 1 éven belül a szakmájában. Véleménye szerint azért szükséges a szakképzési rendszer mielőbbi átalakítása, mert a jelenlegi tendenciák mellett 12–16 év múlva megbénulhat a gazdaság az egyre kínzóbb munkaerőhiány következtében. A célkitűzésekről elmondta: a kamarával közösen tervezett feladatok között szerepel a gépészeti, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően, valamint a szintvizsgák rendszerének kibővítése. A hiány-, illetve preferált szakképesítések körének meghatározását a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok végzik majd. Ismertette: megfontolják azt is, hogy a hároméves képzés végén letett szakmai vizsga után egyfajta gyakornoki rendszerben történő egyéves továbbfoglalkoztatási rendszert vezessenek be. Ez a pályakezdő szakmunkás munkabérének támogatását jelenti maximum egy évre. Megszervezik a képzés felügyeleti rendszerét is, amely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik. Emellett tervezik a szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését, mivel a tapasztalatok szerint ezek nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működnek, valamint szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be. Az előadásokról készült prezentációk megtekinthetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján (https://www.nive.hu/index_sec.php).

5


A Gundel Károly TISZK pályázati beszámolója, záró konferenciája A Gundel Károly TISZK 2008. július 1-jén alakult, a következõ tagiskolákkal: Giorgo Perlasca VSzKI, Dobos C. József VSzKI, Gundel Károly SzKI, Csepeli VSzKI, Szabómester SzKI. Közös munkával szinte azonnal pályázatot nyújtottak be a „Társadalmi Megújulás Operatív Program” keretén belül meghirdetett konstrukcióra „A TISZK rendszer továbbfejlesztése” címen. 2009 februárjában a társulás 244 372 000 forintot nyert szervezetfejlesztésre és a képzési struktúra kialakítására. Az európai uniós támogatási program minden tevékenysége a szakképzés tartalmi megújítását célozta. A sokrétű tennivalók között kiemelt feladat lett a tanulók korszerű gyakorlati ismeretekkel való ellátása, a módszertani munka fejlesztése, a korszerű oktatási technikák alkalmazása, valamint az ezzel szorosan öszszefüggő két további téma: a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és az esélyegyenlőség javítása. A társiskolák igazgatóiból megalakult a feladatokat koordináló testület, a KORTES. A meghatározott ügyrend és munkaterv alapján ülésező tanács mind az öt társiskolára érvényes és kötelező határozatok meghozatalával és számonkérésével irányította az együttműködést. Ezek mindegyike a közös szakmai, pályázati cél megvalósulását segítette:  a szakmai alapozó tantervek és a szakmai képzés helyi tanterveinek egységesítését, ezzel az egységes szakképzés megvalósítását;  közös minőségirányítási rendszer létrehozását és folyamatos működtetését;  az előrehozott szakképzés programjának egységes kidolgozását;  a képzési és a pályázati együttműködést;  a tanulók és ezzel párhuzamosan a tanárok továbbképzését, csapatépítő tréningek, közös sportprogramok megrendezését;  letisztult, átlátható adminisztráció létrehozását minden tagiskolában; 6

 a szakmai rendezvényeken az egymáshoz tartozást megjelenítő, egységes arculat kialakítását. 2010. augusztus 30-án került sor a Gundel Károly TISZK projektzáró konferenciájára. A részt vevő társiskolák igazgatói, a projekt menedzsmentje beszámolt a másfél év alatt elkészült anyagokról, programokról, tevékenységekről. Nagyszámú szakmai közönség érdeklődött a rendezvény iránt, a hallgatóság betöltötte a teljes nézőteret. A menedzsment összefoglaló, főleg számadatokat felsorakoztató beszámolója őszintén szólt a nehézségekről: a döntés csúszása miatt lerövidült időről, a szerződésmódosításokról, határidőcsúszásokról, arról, hogy a társiskolák tanárai, diákjai a munka kezdetekor csak lassan fogadták el egymást stb. Jó volt hallani az elért eredményekről (új tárgyi eszközök kerültek minden társiskolába, egységesen kidolgozott képzési programok, óratervek, alapozó tan-

anyagok születtek stb.) és arról is, hogyan oldódott meg folyamatosan sok probléma, ahogy a felnőttek és a diákok egyre jobban megismerték egymást. Horti Andrásné, Kozák György, Sasvári Ákos, Szabados Attila – a társiskolák igazgatói – egybehangzóan jónak értékelték a feszített tempóban végzett, de szép eredményeket hozó munkát, a létrejött iskolai, szakmai és sportkapcsolatokat. Szünet után Gerendás Péter szórakoztató, a nézőközönséget is megénekeltető koncertje alatt lazítottak a résztvevők, majd Kóbor Zoltán, a Gundel Károly SzKI igazgatója mondta el röviden tapasztalatait. Kiemelte: a TISZK hosszú távú szövetség az iskolák között, ami a projekt anyagi támogatásának megszűnése után is tovább működik. Ezután a nyugdíjba vonuló igazgatók – Kozák György és Sasvári Ákos – köszöntése következett. A rendezvény helyszínén minden érdeklődő digitális hordozókkal

2010. NOVEMBER


megrakott asztalok mellett tájékozódhatott a projekt keretében létrejött anyagokról, és a szünetekben személyes ismertetőket is hallhattak. A projekt időszaka alatt a sokrétű tevékenység szervezése megkívánta a legmagasabb fokú szervezettséget. Ez azon a felismerésen alapult, hogy a széles körű szakmai célok csak a pályázat részleteiben kifejtett, jól elhatárolt feladatok konkrét tanári közösségekre való leosztásával, beosztott határidőkkel, azok számonkérésével lesznek megvalósíthatók. Így alakult meg hét munkacsoport, amelyek tagjai, munkatársai – 47 fő – az öt társiskola pedagógusai, gyakorlati oktatói, tanárai lettek. A 2010. június 17-én tartott konferencián nagyszámú érdeklődőnek mutatták be tevékenységüket, elért eredményeiket. Esélyegyenlőség munkacsoport:  táborokat szervezett (660 tanulónak háromnapos turnusokban két alkalommal, itt az önértékelés fejlesztése, az állásinterjúkra való felkészülés, az önéletrajzírás voltak a fő tevékenységek);  konferenciákon vett részt (pályakövetés kialakítása, karrierközpont létrehozása témákban);  tizennégy-féle programot valósított meg (gyakorlóhely- és állásbörze, ösztöndíj-pályázat stb.);  nyolc különböző témában fejlesztett anyagokat (önismereti és személyiségfejlesztő tréningek, módszertani anyagok hátrányos helyzetű tanulók számára stb.). Fenntarthatóság munkacsoport:  továbbképzéseket szervezett nyolc szakterületen szaktanároknak, gyakorlati képzők munkatársainak; 2010. NOVEMBER

 programokat dolgozott ki a korszerű oktatási technológiák tagiskolákban való alkalmazására, pályázatíró tanfolyamokra, a TISZK keretein belül nyílt étterem és cukrászda működtetésére;  fejlesztéseket hajtott végre eszközbeszerzésekkel, az egységesített alapozó képzés bevezetésére készített tervvel;  konferenciákon prezentációt tartott két témában;  programokat valósított meg öt területen (fenntarthatósági tanulmány, szakmai műveltségi versenyek stb.). Környezettudatosság munkacsoport:  táborokat szervezett (2009-ben a Fertő tó, 2010-ben a Gébárti tó környékére;  óraterveket készített azokhoz a modulokhoz, ahol jól megalapozható a tanulók környezettudatos gondolkodása, elmélyítése;  a 2009. novemberi konferencián bemutatta az addig megvalósult tevékenységeket;  programokat dolgoztak ki „zöld büfé” létesítésére, környezetvédelmi versenyre a Föld napja alkalmából stb.;  fejlesztések valósultak meg 4 témában: szelektív hulladékgyűjtés az iskolákban, használt tankönyvek árusítása stb.;  továbbképzéseket szerveztek tanároknak a környezettudatosság erősítésére, oktatására. Minőségirányítás munkacsoport:  előkészítették az ISO minősítéshez szükséges anyagokat;  a megbízott céggel együttműködve lefolytatták a minőségbiztosítási eljárást minden társiskolában;  ennek eredményeképpen az intézmények mind megszerezték az ISO 9001 minősítést. Nyilvánosság munkacsoport:  fejlesztéseket hajtott végre az iskolai és a TISZK anyagok archiválására, mozgatható hirdetési felületek kialakítására;

 reklámtárgyakat készíttetett a társulás népszerűsítésére (esernyő, sapka, szakmai egyenruhák, válltáska, kitűző, mappa stb.);  programokat készített az arculattervezéshez, a honlaphoz, az elégedettség méréséhez, a tehetségfelméréshez;  az egységes megjelenéshez logót készíttettek, amelyen a nemzeti színű kanál a szakmákra, az öt csillag az öt társiskolára és a magas szakmai minőségre utal.

Szabályzatok munkacsoport:  kidolgozta a TISZK működését minden részletre kiterjedően koordináló, szabályozó dokumentumokat (negyvenárom szabályzatot készítettek a munkatársak),  etikai kódexet hozott létre három célcsoport részére: – egységesen mindenkire érvényes követelmények összeállításával, – csak a tanároknak, – külön a diákok számára. Tananyagfejlesztés munkacsoport:  óraterveket fejlesztett;  tanári prezentációkat állított össze;  tanmeneteket készített a vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport legtöbb szakmájához;  tananyagokat fejlesztettek az új modulokhoz (a szakács, a diétás szakács, a cukrász, a pincér, az idegenvezető szakmák számára). Emelkedett hangulatban ért véget a rendezvény hivatalos része: Őze Áron olvasta fel Vörösmarty Mihály „Gondolatok a könyvtárban” című versét. Az állófogadással kínált ebéd alatt és után mód nyílt beszélgetésre, tapasztalatcserére, gratulációra is. 7


A Mûszaki Kiadó elõkészületben lévõ könyvei 2011-re a gazdasági–szolgáltatási szakterületen Pető Gyula: Ételkészítési ismeretek 1. – A konyhai munka személyi és tárgyi feltételei MK‒6072-2

Peresztegi Éva: Ügyvitel a gyakorlatban – Feladatgyűjtemény a gyakorlati modulvizsgákhoz MK‒6514-7

A könyv a 1428-06 Biztonságvédelmi és minőségbiztosítási feladatok végzése modul ételkészítési ismeretek tananyagegységéhez készült. Jól használható a munkavégzés személyi feltételeinek megismertetése és a konyha kialakítása, berendezéseinek használata, rendeltetése tananyagelemek elméleti, elméletigényes gyakorlati és gyakorlati óráihoz. Mind a szakács-, mind a vendéglősképzéshez ajánljuk, mert a szakmai és vizsgakövetelmények, a központi program és a kiadott tételsor alapján készült, és felkészít a modul szóbeli vizsgájára.

A feladatok jól használhatóak az irodai asszisztens és az ügyviteli titkár képzés keretében a 1612-06 Elektronikus szövegfeldolgozás gyakorlati vizsga, a 1614-06 Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll gyakorlati vizsgarész, a 1619-06 Titkári ügyintézés 1. és 2. gyakorlati vizsgarészek, a 1620-06 Rendezvényszervezés és PR a hivatali gyakorlatban gyakorlati vizsga, a 1622-06 Iskolatitkári ügyintézés, szervezés gyakorlati vizsgarész, a 1623-06 Személyi titkári és irodai ügyintézés gyakorlati vizsgarész moduljaihoz.

Végné Faddi Andrea: Marketingés reklámtevékenység szervezése 1. – Marketingkommunikáció a gyakorlatban és ATL-eszközök MK‒6501-7/I.

Végné Faddi Andrea: Marketingés reklámtevékenység szervezése 2. – BTL-eszközök MK‒6501-7/II.

A marketing- és reklámügyintéző szakképesítés 0066-06-os moduljához íródott a kétkötetes tankönyv. Célja, hogy a tanulókat megismertesse a jövendő foglalkozásukhoz elengedhetetlenül szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A tankönyvek megvalósítják a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményekben előírt kompetenciák, szakmai ismeretalkalmazások, szakmai készségek fejlesztését. Az első kötet a modul 1–3. tananyagegységét tartalmazza. Peresztegi Éva: Ügyviteli alapismeretek 12. osztály – Feladatgyűjtemény MK‒6502-4 A kiadványban az ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi vizsgára történő felkészüléshez találhatók feladatok, amelyek jól használhatóak az OKJ szerinti képzés keretében a 161206 Elektronikus szövegfeldolgozás, a 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában, valamint a 1619-06 Titkári ügyintézés modulok gyakorlati vizsgáihoz is. A feladatok az egyoldalas levéltől a többoldalasig, az egyszerűbb szövegszerkesztési feladatoktól egészen a körlevélig terjednek, mindig szem előtt tartva a fokozatosság elvét.

A második kötet a modul 4–7. tananyagegységét tartalmazza. A tankönyv felépítésében az eredményes vizsgára – és egyben a jövendő munkavégzésre – való felkészülés játszik központi szerepet. Az egyes témakörök alfejezetei után kérdések és feladatok segítik a tanultak alkalmazását, a fejezetek után pedig színes esettanulmány-gyűjtemény mutatja be az elméleti anyag gyakorlati megvalósulását. A kötetek rendkívül gazdag képanyaga és humoros ábrái ösztönzik a tanulást, segítik a megjegyzést. Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan 12. osztály – Feladatgyűjtemény MK‒6066-1 A feladatgyűjtemény az Elméleti gazdaságtan 12. osztály – Makroökonómia könyvhöz készült. A feladatgyűjtemény a könyv felépítését követi és majdnem minden feladattípus megtalálható benne, ami a kétszintű érettségin előfordul. Feleletválasztós példák, eldöntendő kérdések, kiegészítő és elemző-értékelő feladatok, összehasonlítások ellenőrizik a tanulók tudását. A számítási és geometrikus feladatok a mélyebb megértést, az összefüggések átlátását és a tanultak alkalmazását segítik.

SZAKLAPOZÓ. Iskola, erkölcs, tudás

Recommend Documents