Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program 2008.
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL 2008. július Készítette: Ipszilon Pedagógiai Intézet Békéscsaba, Békési út 46-48. I.
Előzmények
A Kis Bálint Általános Iskola 2007. augusztus 01-től került átszervezésre. Az átszervezés az intézmény alapfeladat-ellátását érintette. Ettől az időponttól óvodai feladatot is ellát, új tagintézménye a Százszorszép Óvoda, mely két telephelyen működik. A szervezeti egység elkészítette az óvodai nevelési programot, melyet Dancsóné Kasznár Mária szakértő véleményezett. Szakértői vélemény két területen hiánypótlásra hívta fel az intézményt: a nevelési programban a szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke, illetve a többcélú intézmény egységes pedagógiai programjának kidolgozása. Fenti elvárások alapján az iskolavezetés elkészítette az egységes pedagógiai programot és jóváhagyásra benyújtotta a Képviselő-testületnek. Jelen szakértői vélemény célja:
hogy a gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai programját a törvényi szabályozással összevesse, megállapítsa, hogy tartalmában megfelel-e a törvényi előírásoknak, a hiánypótlás megtörtént-e, összevesse az Alapító Okiratban, a városi Intézkedési tervben meghatározott feladatellátást a Pedagógiai program által deklarált feladatellátással.
II. E l e m z é s: 1. Az önkormányzat által fenntartott többcélú intézmény bonyolult szervezeti forma szakmai, jogi és gazdasági szempontból egyaránt. Az összetett szervezeti forma mellett a több telephelyen való működés tovább nehezíti az egységes szervezeti és tartalmi rendszer kialakítását. Az összetett feladatok irányítási, szervezési alapköve az intézmény SZMSZ-e, mely a működési szabályokat hivatott rendezni - jóváhagyása szintén most van a Képviselő-testület előtt. A működés tartalmi egységesítését végezték el a pedagógiai program és az óvoda helyi nevelési programjának egységes szerkezetű megalkotásával. Az önkormányzat által fenntartott iskola-óvoda pedagógiai programja megőrizte mindhárom korábbi intézmény ( Kis Bálint Ált. Iskola, Csárdaszállási óvoda, magán óvoda) erényeit, megkeresve a közös eredőt és kialakítva a közös arculatot. Mindez egy szerves folyamat – pedagógiai műhelymunka - eredményeként jöhetett létre.
Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program 2008 2. A pedagógiai program átdolgozása, egybeszerkesztése kiváló szakmai színvonalon valósult meg. A közös fejezetekben I., V., VI. (erőforrások, pedagógiai törekvések, legitimáció) egységben kezelik az óvodai és iskolai pedagógiai munkát, a II. fejezet az óvoda helyi nevelési programját, a III-IV. fejezet az iskola pedagógiai programját tartalmazza. 3. Az Országos Közoktatási Intézet által jegyzett „Komplex Prevenciós Óvodai Program”adaptációja a helyi sajátosságokkal: - a nemzetiségi-etnikai , - a sajátos nevelési igényű gyermekek - az óvodai integrációs
program szakértése -
fent hivatkozottan - megtörtént. A Százszorszép óvoda nevelési programjában 6.2 pont alatt megfogalmazásra került a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés feladata is a rájuk vonatkozó nevelési terv alkalmazásával. Az alapító okirat azonban ilyen feladatellátást nem határozott meg az intézménynek. Vezetői interjúban egyeztetésre került, hogy jogszabályszerinti kisebbségi nevelés nem folyik, differenciált figyelem a kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében jelenik meg. Ez helyes, de az egyértelműség miatt a PP-ban egzakt distingciót javaslok: - a 6.2. pontból törölni az alábbi mondatot: „A kisebbségi nevelést óvodánkban kizárólag magyar nyelven folytatjuk.” A második mondatban egzakttá téve a feladat minőségét, alábbi korrekciót javaslom: „A cigány kisebbségi kisebbséghez tartozó gyermekeket az óvodai nevelés oly módon készíti fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan építünk a cigány kultúrára, ebben hangsúlyos szerepet kapnak a cigány gyermekjátékok, versek, mesék, dalok.” A korábbi szakértői véleményben hiányolt hiányzó taneszközök jegyzékét ebben a dokumentumban II. fejezet 2.5. pont 5.7 alpontjában pótolták. 4. Pedagógiai program elemzése Az iskolai Pedagógia programot 2004-ben alkotta meg az iskola, melyet 2007-ben a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével összefüggésben módosítottak. Az egységes szerkezetű program hat fő fejezete tartalmazza mindazokat a területeket, melyeket a Közoktatási törvény 48. §-a kötelezően előír a többcélú intézményi programok vonatkozásában. A pedagógiai program jól szerkesztett, feszes szövegezésű, logikusan tagolt, az intézmény összetettségéből eredően terjedelmes, de jól szerkesztettségéből következően kezelhető program. 4.1. Nevelési terv Az iskolai nevelőmunka céltételezése:
A 3-14 éves korosztályú gyermekek személyiségének kibontakoztatása, harmonikus fejlődése az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel kialakítani a sikeres iskolakezdéshez, a pályaválasztáshoz szükséges testi-, szociális- és értelmi fejlettséget. Komplex személyiség- és képességfejlesztő pedagógia. A nevelő-oktató munkával a dinamikusan változó jövőre, egészséges küzdelemre kívánják felkészíteni a gyermekeket, tanulókat az intézményben szerzett tudásra alapozva. Ipszilon Pedagógiai Intézet Békéscsaba, Békési út 46-48.
2
Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program 2008 Az egységes program tartalma megfelel a Közoktatási törvényben foglaltaknak (l.s. külön táblázat). Mindkét település (Gyomaendrőd, Csárdaszállás) szociálisan hátrányos helyzetű, ezért külön dicséretes törekvés az iskolavezetés részéről a hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozás a társadalmi integráció érdekében (l.s. III. fejezet 4, 7, 8, pont). A képességfejlesztés útja és módja különböző, ezért a helyi program készítése során arra törekedtek, hogy a fejlesztendő képességek és kulcskompetenciák komplex rendszerré szerveződjenek. A szociális hátrányok enyhítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára bevezették az IPR –t, alkalmazzák óvodától az iskola befejezéséig (ls. III. 8.). Széles palettájú az iskola feladat meghatározása a beilleszkedési magatartási nehézséggel küzdő és a tehetséges tanulókkal való foglalkozásra egyaránt ( l.s.III. 4. pont és III.5. pont). Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési programja a cél, megvalósítás és teljesítési kritérium hármas kontextusában kidolgozott pedagógiai mátrix. Az egészségnevelési program iskola egészségügyi véleményezése folyamatban van (Képviselő-testületi ülésig csatolása szükséges). A tanulók tudásának értékelése, a továbbhaladás követelményrendszere közérthetően fogalmazott, világos eligazítást ad a szülőnek, tanulónak (l.s.IV.6.,7.) egyaránt. 4.2. Helyi tantervben fontos pedagógiai szempont, az integratív és a tantárgyközi moduláris tantervi szemlélet, a modulokat önálló tantárgyként oktatják. Meghatározzák a választható tantárgyakat, mely információt ad a tanulónak, szülőnek a specializációs irányokról (magyar, matematika, angol nyelv, testnevelés) mely tárgyakban nyílik lehetőség a többlet tudás megszerzésére. A pedagógiai programban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. További cél, hogy felkészüljenek a gyakorlati alkalmazásra. A helyi tanterv biztosítja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, a XXI. századnak megfelelő természettudományos ismereteket. Az iskola oktatásszervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet a közoktatásról szóló törvény a) 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett kötelező tanórai foglalkozás, b) 52. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás, c) 52. §-ának (11) c) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett egyéni foglalkozás.
2006/2007-es tanévtől még két tantervvel dolgozik az iskola, (2003-as NAT és a Csökkentett) tanterv. Kimenő rendszerben azonban a csökkentett óraszámú tanterv megszűnik és a 2011/2012-es tanévtől az OM által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv alapján folyik az oktatás 1—8. osztályig. A tantervi hatályokat és óraszámokat pontosan bemutatták a fenntartónak 2004/2005-es tanévtől a 2011/2012-as tanévig. Ez képezi az iskola munkaerő szükségletét (l.s.106-111.old), ez a fenntartónak is lényeges információ a költségvetés biztosításának alapját képezi. Egyetlen óraszám változik még a következő években. A 2007/2008-as tanévben az egyéni fejlesztésre felszámítható órakeret 9%-nál tart és évente 1%-kal növekszik a 12 % eléréséig, a 2010/2011-es tanévben válik állandóvá.
Ipszilon Pedagógiai Intézet Békéscsaba, Békési út 46-48.
3
Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program 2008 A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra. A helyi tanterv meghatározta, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve a szabadon választott óraszámot. A helyi tanterv jól szolgálja a tanulást, a pszichikum fejlődését, mely magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. 4.3. A közoktatási törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény írta elő, hogy az ötödik, hatodik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. E rendelkezésnek a bevezetése 2004. szeptember 1-jén indult az első évfolyamon indult. Így 2008. szeptember 1-jére „ér el” az ötödik évfolyamra. A nem szakrendszerű oktatás megtartásához szükséges pedagógus szakképzettségeket a 2003. évi törvénymódosítás szintén szabályozta. Az intézmény pedagógiai programja helyesen határozta meg az óraszámokat és a szükséges képesítéseket. Az 5-6. osztályban a nem szakrendszerű oktatás százalékát a törvény általi 25-40% közötti intervallumban 25%-on határozták meg. A nem szakrendszerű oktatásra a kötelező és nem kötelező, valamint a tanórán kívüli órák 25 %-t (7 óra/hét) használják fel. Emellett alkalmazzák a kompetencia-alapú oktatást a matematikai logika, a szövegértés és szövegalkotás, valamint szociális életvitel területeken. A nem szakrendszerű oktatás alapozó funkciója a kompetencia-alapú oktatás, a tanórán kívüli foglalkozások mellett elsősorban matematika, magyar nyelv és irodalom, természetismeret, valamint idegen nyelv tantárgyak óráinak keretében nyilvánul meg. A nem szakrendszerű oktatás időkerete az 5-6. évfolyamon: - kötelező és választható órakeretből: 5,5 óra - magyar nyelv és irodalom: 1+1 óra - matematika: 1+1 óra - idegen nyelv: 1 óra - természetismeret: 0,5 óra - tanórán kívüli órakeretből: 1,5 óra mindösszesen: 7 óra/hét 5. A törvényességnek való megfelelés: Közokt.tv.: a pedagógiai Igen programja tartalmazza: 48. § (1) a) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait
Részben
X
a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat
X
a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat
X
- a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
Nem
X
Ipszilon Pedagógiai Intézet Békéscsaba, Békési út 46-48.
4
Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program 2008 a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, 48. § (1) b) az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, egészségnevelési és környezeti nevelési programját. iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait
X X X X X
X X
X
X X
X
X X X folyamatban X
X
33. § (7) A többcélú X intézményben egy pedagógiai programot kell készíteni
Ipszilon Pedagógiai Intézet Békéscsaba, Békési út 46-48.
5
Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program 2008 III.
Összegzés
A gyomaendrősi Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda intézmény egységeiben a gyermekek, a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges differenciált fejlesztési feladatok meghatározásával elősegítik a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást. A program jó alapot ad az óvodai és iskolai nevelőtestületnek az egységes pedagógiai gondolkodáshoz és praxishoz. Ez előrevetíti az eredményes óvodai nevelést és iskolai oktatást, mert az egységes pedagógiai program (ezen belül helyi tanterv) nevelési, tanításitanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, az óvodai nevelési program pedig a játéknak - mozgásnak - kommunikációnak. Az egységes pedagógiai program olyan óvodai és iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a gyermekek, a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda egységes pedagógiai program: - szerkezete, tagoltsága világos, logikus, tartalomhoz igazodó. A tartalomjegyzék alapján könnyen kezelhető az iskolát használók számára is, nemcsak a belőle dolgozó pedagógusok számára. - szakmai szempontból igényes, alapos, a többcélú intézmény működését egzaktan szabályozó dokumentum. Tartalmát tekintve összhangban van az óvodai és iskolai nevelést szabályozó központi dokumentumokkal, az intézményi alapító okirattal és a város Intézkedési tervével. - törvényességi szempontból kifogástalan, - az eljárási szabályok betartásával előterjesztett dokumentum.( iskola egészségügyi szolgálat írásbeli véleményezést csatolják az elfogadó ülésig) - helyi tanterv a közoktatási törvény 46. § -ában foglaltak szerint biztosítja az iskolaváltást, a tanulók átvételét. Mindezek alapján a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai programját j ó v á h a g y á s r a j a v a s l o m a Képviselő-testületnek.
Mucsi Tiborné közoktatási szakértő ( Ig.sz: 004859-02) az Ipszilon Pedagógiai Intézet megbízásából
Ipszilon Pedagógiai Intézet Békéscsaba, Békési út 46-48.
6
