Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Gyomaendrőd 2009
TARTALOMJEGYZÉK
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma, szabályozási köre 1. 1. Az intézmény adatai 1. 2. Szabályzat célja, feladata 1. 3. Szabályzat hatálya 2. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése 2. 1. Alapító okirat kelte, határozati száma 2. 2. Alaptevékenység 2.2.1. Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása – Alapfokú oktatás 8 évfolyammal tagozat nélkül 2.2.2. Máshová nem sorolható egyéb oktatás 2.2.3. Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 2.2.3.1. Iskola előkészítő oktatás 2.2.3.2. Egyéb vendéglátás 2.2.3.3. Költségvetési pénzellátás technikai szakfeladata 2. 3. Kiegészítő tevékenység 2.3.1. Egyéb vendéglátás 2. 4. Kisegítő és vállalkozási tevékenység 2. 5. A költségvetési szerv működési köre 2. 6. Feladatmutatók, vonatkozó törvényi rendelkezések, tevékenységek ellátásának forrása 2. 7. Az intézmény székhelye 2. 8. Telephelyei 2. 9. A költségvetési szerv alapító 2. 9.1. Alapító szerv neve 2.10. A költségvetési szerv fenntartójának neve és címe 2.11. Az intézmény típusa 2.12. Az intézmény maximális gyermek- és tanulólétszáma, tagozat megnevezése 2.13. A költségvetési intézmény alapítói jogokkal felruházott - , irányítói, felügyeleti szervének neve, székhelye 2.14. A költségvetési szerv típus szerinti besorolása 2.15. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje 2.16. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése 2.17. A feladatellátást szolgáló vagyon és az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga 2.18. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok 2.19. A költségvetési szerv általános forgalmi adó alanyisága 2.20. A költségvetési szervhez rendelt részben önálló gazdálkodó szerv 2.21. A költségvetéssel kapcsolatos feltételek 2.22. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata 2.23. Szakmai önállóság 3. Az intézmény szervezeti-, működési rendszere, irányítása 3. 1. Intézményvezető 3. 2. Igazgatóság (vezetőség) 3. 3. Igazgatótanács 2
3. 4. Vezetőhelyettesek 3. 5. Az intézmény kibővített vezetősége 3. 6. Szakmai munkaközösségek 3. 7. Nevelőtestület 3. 8. Pedagógusok 3. 9. Nem pedagógus alkalmazottak 3.10.Alkalmazotti értekezlet 3.11.Munkacsoportok működése 3.12.A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 3.13.Az intézmény szervezeti felépítése (szervezeti ábra) 4. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben tartózkodása 4. 1. Intézményi közalkalmazottak munkarendje 4.1.1.Vezetők munkarendje 4.1.2.Pedagógusok munkarendje 4. 2. Helyettesítési rend 4.2.1. Vezetők helyettesítése 4.2.2. Pedagógusok távolmaradása, helyettesítése 4. 3. Óvodás gyermekek, tanulók munkarendje 4. 4. A nevelési- és oktatási év helyi rendje 4. 5. Az intézmény működésének rendje 4.5.1. Az intézmény működésének a rendje az iskolában 4.5.2. Az intézmény működésének a rendje az óvodában 4. 6. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek, eszközeinek használati rendje 4. 7. Belépés és benntartózkodás rendje 4. 8. Pedagógiai felügyelet az óvodában és iskolában 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 6. Kapcsolattartás rendje 6. 1. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás 6. 2. Az óvodai telephelyekkel való kapcsolattartás rendje, formája 6.3. Az iskolai intézményegységgel (telephellyel)való kapcsolattartás rendje 6. 4.Az intézményvezetés és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 6. 5 A diákönkormányzat és az intézmény vezetői közötti kapcsolattartás rendje 6. 6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 7.1. Iskolai megemlékezések, ünnepségek, hagyományos rendezvények 7.2. Óvodai ünnepségek, rendezvények, hagyományok 8. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 9. Intézményi védő, óvó előírások
3
10. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 11. A csoportfoglalkozásokon és tanórákon kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje 11.1. A csoportfoglalkozáson és tanórán kívüli foglalkozások rendje, általános szabályai 11.2. Az iskolában szervezhető tanórán kívüli foglalkozások formái 11.3.Az óvodában szervezhető csoportfoglalkozáson túli foglalkozások 12. A mindennapos testnevelés, testedzés formái 13. Az intézményi könyvtár működésének rendje 14. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok 15. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 16. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 17. Az intézményben folytatható reklámtevékenység 18. A teljesítménypótlék meghatározásának elvei 19. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje 20. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás rendje 21. Záró rendelkezések Záradékok Mellékletek 1. számú melléklet: Feladatellátási rend, ellenőrzési nyomvonal 2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 3. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 4. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat
4
A közoktatási törvény 39. § (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda nevelőtestülete a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadja el: 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALMA, SZABÁLYOZÁSI KÖRE 1.1. Az intézmény adatai Név: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA OM-azonosító: 028297 Székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Fő út 181. sz. Telephelyei: Iskolai feladatellátás: Gyomaendrőd, Hősök útja 45. Gyomaendrőd, Jókai u. 6. Óvodai feladatellátás: Százszorszép Óvoda Gyomaendrőd, Kossuth u. 7. Csárdaszállás, Kossuth u. 23. Napközi konyha: Gyomaendrőd, Kossuth u. 3. A költségvetési szerv alapító: Gyoma Község Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. sz. A költségvetési szerv alapításának ideje: 1952. A költségvetési szerv fenntartójának neve és címe: Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. sz. Az intézmény típusa: Többcélú, közoktatási intézmény
Az intézmény tagintézménye: -
5
1.2. Szabályzat célja, feladata A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza: - mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban R.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá - a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. 1.3. Szabályzat hatálya E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az intézmény dolgozóira, a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekekre, tanulókra és szüleikre illetve mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. A szervezeti és működési szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg a 2008. augusztus 28. napján jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat a hatályát veszti.
2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATÁBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE 2.1. Alapító okirat kelte, határozati száma Az intézmény hatályos alapító okiratát Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 288/1999. (X. 28.) KT. számú, 1999. október 28-án kelt határozatával fogadta el – többszöri módosítást követően – jelenleg érvényben lévő utolsó módosítást a 2009. május 28-án kelt, a 225/2009. (V. 28.) Gye. KT. számú határozattal módosított egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat tartalmazza. 2.2. Alaptevékenység Az intézmény alaptevékenység szakágazati száma: 852000. 2.2.1. Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása – Alapfokú oktatás 8 évfolyammal tagozat nélkül A Közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. Tv.37. -§-a (5) bekezdése alapján Közoktatási feladatait a Közoktatási törvényben kötelezően biztosított órakerettel láthatja el. Szakágazat száma: 852000 TEÁOR szám: 8520 Szakfeladatszám: 2009. évben 801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 801225 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása 6
Szakfeladatszám: 2010. évtől 85201- Alapfokú iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 45. sz.
852011 – Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása Hátrányos helyzetű tanulók, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató felkészítése, integrációs nevelése, oktatása. Felzárkóztató oktatás: fejlesztő felzárkóztatásban résztvevő tanulók ellátása. Általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása.
852012 – Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Különleges gondozás keretében, gyógypedagógiai ellátás- sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása eltérő tanterv alapján önálló csoportban vagy integráltan: - enyhe fokú testi-, érzékszervi-, beszéd, és értelmi fogyatékos tanulók, - A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 852013- Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Hagyományos nyelvoktató, kisebbségi oktatás német nyelven. Szakfeladat szám: 2010. évtől 85202-Alapfokú iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton 5500 Gyomaendrőd Fő út 181. szám, Gyomaendrőd, Jókai út 1. sz. 852021-Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Különleges gondozás keretében, gyógypedagógiai ellátás - sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása: - Enyhe fokú testi-, érzékszervi-, beszéd és értelmi fogyatékos tanulók - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége
852023 - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) - Hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás német nyelven.
2.2.2.Máshová nem sorolható egyéb oktatás Szakágazat szám: 855900 TEÁOR szám: 8559 Szakágazat szám: 2009. évben 751779 Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 805113 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Szakfeladat szám: 2010. évtől 85591- Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés 855911-Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912-Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelés 855913-Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthonos nevelése
7
2.2.3.Óvodai nevelés Intézményeinek, programjainak komplex támogatása 2.2.3.1.Iskola előkészítő oktatás Szakágazat szám: 851000 TEÁOR szám: 8510 Szakfeladat szám: 2009. évben 801115 Óvodai nevelés 801126 Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése Szakfeladat szám: 2010. évtől 85101- Óvodai nevelés Százszorszép óvoda – Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Óvoda – Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz. 851011 – Óvodai nevelés ellátása - Iskolás kor előtti oktatás, az óvodai nevelés és iskola-előkészítés - Hátrányos helyzetű tanulók valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése - Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók neveléseoktatása. 851012 – Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - Különleges gondozás keretében, gyógypedagógiai ellátás – a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása: - Enyhe fokú testi-, érzékszervi-, beszéd, és értelmi fogyatékos tanulók; - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége; 2.2.3.2.Egyéb vendéglátás Szakágazat szám: 562900 TEÁOR szám: 5629 Szakfeladat szám: 2009. évben 552312 Óvodai intézményi közétkeztetés 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 552411 Munkahelyi vendéglátás Szakfeladat szám: 2010. évtől 56291 – Oktatásban részt vevők, dolgozók étkeztetése Gyomaendrőd Kossuth út 7. sz. 5500 Gyomaendrőd Kossuth út 3. sz. 562913 – Iskolai intézményi étkeztetés 562912 – Óvodai intézményi étkeztetés 562917 – Munkahelyi étkeztetés 2.2.3.3. Költségvetési pénzellátás technikai szakfeladata Szakfeladat szám: 2009. évben 751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Szakfeladat szám: 2010. évtől 84101 – Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 2.3. Kiegészítő tevékenység 2.3.1. Egyéb vendéglátás Szakágazat szám: 562900 TEÁOR szám: 5629 Szakfeladat szám: 2010. évtől 56292 – Egyéb vendéglátás 5500 Gyomaendrőd Kossuth út 3. sz. 562920 – Egyéb vendéglátás
8
2.4. Kisegítő és vállalkozási tevékenység A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2.5. A költségvetési szerv működési köre Közszolgáltató közintézmény, mely alaptevékenysége szerint közoktatási feladatokat ellátó költségvetési szerv. Alapfokú oktatás 1-8. osztályokban: Gyomaendrőd Város közigazgatási területén kötelező felvételre kijelölt körzete az Alapító okiratban rögzítetteknek megfelelően. Óvodai nevelés: A Százszorszép Óvoda kötelező felvételre vonatkozó körzete az Alapító okiratban rögzítetteknek megfelelően. A Százszorszép Óvoda csárdaszállási telephelyén kötelező felvételre vonatkozó körzete Csárdaszállás Község közigazgatási területe. 2.6. Feladatmutatók, vonatkozó törvényi rendelkezések, tevékenységek ellátásának forrása Az intézmény alapító okiratában maghatározott alap-, kiegészítő-, kisegítő tevékenység feladatmutatói – vonatkozó jogszabályok: - A nappali rendszerű óvodai nevelés – Ötv., Ktv. – (gyermekek létszáma) az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő Helyi óvodai nevelési program alapján folyik. Az óvodai nevelés szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg e törvény preambulumában a 4.§-ának (1) bekezdésében, a 10.§ának (1)-(2) bekezdésében és 13.§-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban biztosítani kell a HHH-gyermekek kötelező óvodai felvételét. - Az óvodából az iskolába való átmenet segítése: a 4 éves korban elvégzett DIFER-mérés alapján. a HHH gyerekek beazonosítása, s számukra tudatos pedagógiai munkával a sikeresebb iskolakezdés előkészítése - Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás – Ötv., Ktv. – (tanulók létszáma) - Sajátos nevelési igényű tanulók és óvodás gyermekek nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó integrált óvodai nevelése, iskolai oktatása – Ötv., Ktv. – (óvodás gyermekek, tanulók létszáma) - Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és óvodás korú gyermekek számára az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása – Ktv., R. – (jogosult, ellátott tanulók és óvodás korú gyermekek létszáma) - Napközi-otthoni és tanulószobai ellátás – Ötv., Ktv. – (foglalkozásokon résztvevők létszáma). A HHH –gyermekek kötelező napközi otthonos felvételének biztosítása - Felzárkóztató oktatás – fejlesztő felzárkóztatás – Ktv. - Hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás német nyelven – Ötv., Ktv.(résztvevő tanulók létszáma) - Általános iskolába bejáró tanulók és óvodás korú gyermekek ellátása – Ktv. - Tanuló- és óvodás korú gyermekfelügyelet – Ötv., Ktv. - Iskolai és óvodai intézményi étkeztetés – Ötv., Ktv. – (intézményi étkeztetést igénybe vevők átlaglétszáma) 9
- Intézményi vagyonműködtetés – Ktv., Ámr. – (tanügyi-, pénzügyi tevékenység, takarítás, karbantartás) - Munkahelyi vendéglátás – (üzemeltetéssel kapcsolatos bevételek) - Ingatlan hasznosítása – (bérleti díj) 2.7. Az intézmény székhelye Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda 5500 Gyomaendrőd, Fő u. 181. 2.8. Telephelyei Iskolai feladatellátás: Gyomaendrőd, Hősök útja 45. Gyomaendrőd, Jókai u. 6. Óvodai feladatellátás: Százszorszép Óvoda Gyomaendrőd, Kossuth u. 7. Csárdaszállás, Kossuth u. 23. Napközi konyha: Gyomaendrőd, Kossuth u. 3. 2.9. A költségvetési szerv alapító: Gyoma Község Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. sz. A költségvetési szerv alapításának ideje: 1952. 2.10. A költségvetési szerv fenntartójának neve és címe: Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. sz. 2.11. Az intézmény típusa: Többcélú, közoktatási intézmény 2.12. Az intézmény maximális gyermek-, és tanuló létszáma, tagozat megnevezése Gyomaendrőd - általános iskola: 650 fő - óvoda: 114 fő Csárdaszállás Község közigazgatási területe – óvoda: 25 fő Az intézményben nappali oktatás folyik. Évfolyamok száma Gyomaendrőd - általános iskola 1-8. évfolyam - óvoda: 3-7 éves kor
10
2.13. A költségvetési intézmény alapítói jogokkal felruházott-, irányítói-, felügyeleti szervének neve, székhelye: Gyomaendrőd város Önkormányzatának Képviselő-testülete 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. 2.14. A költségvetési szerv típus szerinti besorolása A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: Önálló jogi személy. Önállóan működő és gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az önállóan működő és gazdálkodó intézmény vezetője, teljes munkáltatói és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az intézmény vezetője az intézményvezető, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogkört gyakorolja. 2.15. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény élén álló intézményvezető vonatkozásában a kiemelt munkáltatói jogokat (kinevezés, fegyelmi eljárás, felmentés) Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselőtestülete gyakorolja a Kjt. 1992. évi XXXIII. tv 23.§ alapján. 2.16. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 1992. évi XXXIII. tv. alapján. 2.17. A feladatellátást szolgáló vagyon, s az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga Az intézmény ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A működéshez szükséges alábbi ingatlanokat a fenntartó használatba adja az intézménynek: - Gyomaendrőd, Fő u. 181. sz. Hrsz.: 72/2 - Gyomaendrős, Hősök u. 45. sz. Hrsz.:1591 - Gyomaendrőd, Kossuth u. 7. sz .Hrsz.: 113 - Gyomaendrős, Jókai u. 6. sz. Hrsz.: 68 - Gyomaendrőd, Kossuth u. 3. sz. Hrsz.: 6 - Csárdaszállás, Kossuth u. 23. sz.Hrsz: A feladatellátáshoz az ingatlanon kívül rendelkezésre állnak még az intézményben a leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak, melyeket szabadon használhat. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltak szerint köteles kezelni és biztosítékként nem adhatja. 2.18. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok - számlavezető pénzintézet neve, címe: Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet Gyomaendrőd, Kossuth u. - bankszámla száma: 53200125-11063977
11
2.19. A költségvetési szerv általános forgalmi adó alanyisága - oktatási tevékenység: tárgyi adómentes, - alapellátást kisegítő szolgáltatás (étkeztetés): általános szabályok szerinti áfa-alany. 2.20. Költségvetési szervhez rendelt részben önálló gazdálkodó szerv A költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv nem tartozik. 2.21. A költségvetéssel kapcsolatos feltételek Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendeletben határozza meg. A feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát, valamint az intézmény, mint költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát az SZMSZ. 1. sz. melléklete: Feladatellátási rend, ellenőrzési nyomvonal tartalmazza. Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait a belső ellenőrzést végzők látják el, feladataikat a Belsőellenőrzési szabályzat tartalmazza. A Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében az SZMSZ 2. sz. melléklete határozza meg. 2.22. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző 1. (adószám nélküli): Felirata: Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Gyomaendrőd, Fő út 181. Pf. 15 OM: 028297
Lenyomata:
Hosszú bélyegző 2. (adószámmal ellátott): Felirata: Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Gyomaendrőd, Fő út 181. Adószám: 15346638-2-04 Szla.sz.: 53200125-11063977 OM: 028297
Lenyomata:
Körbélyegző: - felirata: Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda 5500 Gyomaendrőd, Fő út 181.
Lenyomata:
12
Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak köre: Körbélyegző: - intézményvezető - intézményvezető-helyettesek, - gazdasági intézményvezető-helyettes, - óvoda és iskolatitkár Hosszú bélyegző (adó- és számlaszám nélküli): - intézményvezető, - intézményvezető-helyettesek, - gazdasági intézményvezető-helyettes, - óvoda és iskolatitkár Hosszú bélyegző (adó- és számlaszámmal ellátott): - intézményvezető, - gazdasági intézményvezető-helyettes, - élelmezésvezető A kiadmányozás joga az intézményvezetőt illeti meg. 2.23. Szakmai önállóság Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Az intézmény vezetője az intézményvezető, aki képviseli az intézményt.
3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI, MŰKÖDÉSI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Intézményvezető Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető, felel az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. 3.2. Igazgatóság (vezetőség) Az intézmény igazgatóságát (vezetőségét) az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai, az igazgatóhelyettesek (vezetők) alkotják: - 1-4. évfolyam szakmai intézményvezető-helyettes, - 5-8. évfolyam szakmai intézményvezető-helyettes, - gazdasági intézményvezető-helyettes, 13
- óvodai intézményegység-vezető. Az intézmény igazgatósága (vezetősége) hetente tart igazgatósági értekezletet, az aktuális feladatokról, valamint az elvégzett feladatok értékeléséről. Az igazgatósági (vezetőségi) értekezleteket az intézményvezető vezeti. 3.3. Igazgatótanács A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását – az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti. 3.4. Vezetőhelyettesek Az intézményvezető munkáját a következő intézményvezető-helyettesek és az óvodai intézményegység-vezető segítik: - 1-4. évfolyam intézményvezető-helyettese, - 5-8. évfolyam intézményvezető-helyettese, - gazdasági intézményvezető-helyettes, - óvodai intézményegység-vezető Az intézményvezető-helyettesek, és az óvodai intézményegység-vezető megbízását a tantestület véleményének kikérésével az intézményvezető adja a Kjt. és a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet vonatkozó jogszabályi rendelkezései alapján. Az intézményvezető-helyettesek és óvodai intézményegység-vezető csak az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa lehet. Az intézményvezető-helyettesek és az óvodai intézményegység-vezető a munkájukat a munkaköri leírásuk szerint, az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. 3.5. Az intézmény kibővített vezetősége Az intézmény vezetőségének (kibővített intézményvezetés) tagjai: - intézményvezető, - intézményvezető-helyettesek, - gazdasági intézményvezető-helyettes - óvodai intézményegység-vezető - minőségügyi vezető, - mérési, értékelési koordinátor, - szakmai munkaközösségek vezetői, - ifjúságvédelmi felelős, - DÖK-segítő tanárok, - IPR-koordinátor, - SNI-koordinátor, - KT-tagok, - PSZ-képviselő, - munkavédelmi képviselő.
14
A kibővített intézményvezetés havonként tart vezetőségi értekezletet az aktuális feladatokról, valamint az elvégzett feladatok értékeléséről. A vezetőségi értekezletet az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az értekezletről írásbeli emlékeztető készül. 3.6. Szakmai munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: Óvodában: - óvodai munkaközösség 1-4. évfolyamon (kompetenciaterületenként): - olvasás-szövegértés, szövegalkotás, anyanyelvi kompetenciaterület - matematikai - logikai, szociális és életviteli, környezeti kompetenciaterületek 5-8. évfolyamon (tantárgycsoportosan): - osztályfőnöki munkaközösség, - társadalomtudományi munkaközösség, - természettudományi munkaközösség, - idegen nyelvi munkaközösség, - testnevelési munkaközösség. 1-8. évfolyamon átfogóan: - napközis munkaközösség. A munkaközösségek vezetőjét a munkaközösséget alkotó pedagógusok javaslata alapján az intézményvezető bízza meg egy nevelési- és oktatási évre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált ellátása, a HHH gyermekek ellátására alkalmazott Integrációs Pedagógiai Rendszer, a kompetencia-alapú oktatás alkalmazása, és az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése megkívánja a pedagógusok szaktárgyi munkaközösségein kívüli, szervezett együttműködését is. A szakmai munkaközösségek részvétele együttműködésük, kapcsolattartásuk rendje
a
pedagógusok
munkájának
A pedagógusok munkájának segítése: - az egységes tankönyvrendelésben - az éves munka megtervezésében - bemutató órák tartásával, azok kiértékelésével - a továbbképzéseken, szakmai napokon hallottak, látottak átadásával - aktuális kérdések, problémák spontán megbeszélésével 15
segítésében,
Az együttműködés formái: - problémamegoldó fórumok - hospitáláson alapuló együttműködés - értékelő esetmegbeszélés - bemutató órákon való részvétel - szervezett megbeszélések A kapcsolattartás módja: - vezetőségi gyűlések utáni információátadás - munkaközösségi értekezletek - napi munkakapcsolatban spontán megbeszélések A kapcsolattartás gyakorisága: - havi vezetőségi megbeszélések - napi gyakorlatban folyamatosan - aktuális feladatoknak megfelelően Ellenőrzés, értékelés: - ellenőrzést végzők: intézményvezető intézményvezető-helyettesek óvodai intézményegység-vezető munkaközösség-vezetők - értékelés szóban, írásban az IMIP alapján
A dokumentálás módja: - feljegyzés - jelenléti ív - a nevelők által használt dokumentumok (tanmenetek, foglalkozási tervek…) 3.7. Nevelőtestület Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: - pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, szaktanárok, napközis nevelők, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, könyvtáros, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak, - gazdasági intézményvezető-helyettes. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik ( rendszeres és rendkívüli értekezleteken). A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező.
16
A nevelőtestület – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 3.8. Pedagógusok Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény Pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. 3.9. Nem pedagógus alkalmazottak A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak: - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - pedagógiai asszisztens, - dajka. Ügyviteli – gazdasági – pénzügyi alkalmazottak (ügyviteli, gazdasági): - élelmezésvezető, - óvoda és iskolatitkár, - könyvelő – gazdasági ügyintéző, - munkaügyi ügyintéző – pénztáros, - rendszergazda. A gazdasági alkalmazottak kiemelt feladatait a munkaköri leírásuk részletezi. Kisegítő alkalmazottak: - konyhai dolgozók, - fűtő-karbantartók, - takarítók. 3.10. Alkalmazotti értekezlet Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3.11. Munkacsoportok működése Az intézmény arculatformálása és működése hatékonyságának fokozása érdekében munkacsoportokat működtet. A munkacsoportok vezetőit és tagjait az intézményvezető kéri fel egy tanévre, valamint határozza meg a feladataikat. A munkacsoportok megnevezését, vezetőjét és tagjait az Éves munkaterv tartalmazza.
17
3.12. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek (döntési, véleménynyilvánítási, javaslattételi) gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, kivételt képez a döntési jogkörök közül a pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, amely nem ruházható át. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az intézményvezető vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntéseknél a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az intézményvezető gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről.
3.13. Az intézmény szervezeti felépítése (szervezeti ábra)
Az intézményen belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az intézményen belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, ill. - vezetőkhöz tartozó beosztottak.
18
4. A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE
TARTÁS,
VEZETŐK
INTÉZMÉNYBEN
4.1. Intézményi közalkalmazottak munkarendje Az intézményben alkalmazottak munkarendjét a vonatkozó törvényi szabályozásoknak megfelelően, az intézményvezető határozza meg, az intézmény zavartalan működése érdekében, melyet a munkaköri leírás, valamint időszakosan utasítás tartalmaz. Az alkalmazottak éves szabadságának kiadását az Éves szabadságolási ütemterv tartalmazza, a vonatkozó törvényi rendelkezések, a nevelési- és oktatási év rendje, valamint a feladatellátás figyelembe vételével. 4.1.1. Vezetők munkarendje Az intézményvezető, a szakmai és gazdasági intézményvezető-helyettesek, valamint az óvodai intézményegység-vezető a napi munkaideje egészét az intézményen belüli feladatellátással tölti. 4.1.2. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok napi munkaideje kötelező órákból és a nevelő-oktató munkával összefüggő – Ktv. 1.sz Melléklet Harmadik részének II. 9. – feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órákon felül a pedagógusnak az intézményben további feladatellátással annyi időt szükséges töltenie, amennyit a fent említett mellékletben meghatározott feladatok , ill. további megállapodások, utasítások megkívánnak, illetve amit a féléves Feladatellátási terv tartalmaz. A Feladatellátási-terv részletesen tartalmazza a Tanítási órákkal foglalkozásokkal lefedett heti munkaidőt; az Intézményben töltött egyéb heti munkaidőt (részletesen: IPR-működtetés, Felügyelet, Ebédeltetés, Ügyviteli tevékenység, Értekezletek, DÖK-kulturális-szabadidős tevékenység, Ifjúságvédelmi- környezet egészségnevelés tevékenység, Dokumentumkészítés, Egyéni foglalkozás, Programfejlesztés-programműködtetés; Intézményen kívül töltött heti munkaidőt. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a intézményvezetőhelyettesek állapítják meg az intézmény tanóra rendjének, foglalkozási rendjének, ill. egyéb ellátott feladatok függvényében. A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási óra, foglalkozás, ügyelet, valamint a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, annak helyén megjelenni. Az első tanítási órát, óvodai foglalkozást kezdő pedagógus köteles a munkahelyén 30 perccel korábban megjelenni, s 15 perccel az órakezdést megelőzően az osztályterembe bemenni, az adott időt felügyelettel tölteni.
19
4.2. Helyettesítési rend 4.2.1. Vezetők helyettesítése Az intézményvezetőt tartós akadályoztatása esetén – annak utasítására – az intézményvezetőhelyettesek helyettesítik. Az intézményvezető-helyettesek egyikének akadályoztatása esetén a másik helyettes látja el a vezető-helyettesi feladatokat. Tartós akadályoztatás, ill., mindkét szakmai intézményvezetőhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén, a távollét időtartamára, az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el a helyettesi feladatokat. Egyidejű akadályoztatásuk esetén az intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el. Az óvodai intézményegység-vezető akadályoztatása esetén az óvodai munkaközösség vezetője helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén feladataikat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, az óvodás gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezetők akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. A szakmai igazgatóhelyettesek akadályoztatása esetén az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el a vezető-helyettesi feladatokat. Tartós, ill. mindkét személy egyidejű akadályoztatása esetén, a távollét időtartamára, az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el a helyettesi feladatokat. A gazdasági intézményvezető-helyettest tartós akadályoztatása esetén, az intézményvezető által kijelölt gazdasági-pénzügyi közalkalmazott helyettesíti. 4.2.2. Pedagógusok távolmaradása, helyettesítése A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását (betegség, gyermekápolás, hirtelen bekövetkezett rendkívüli családi esemény), annak okát, várható időtartamát lehetőleg előző napon, ill. az adott munkanapon 730-ig köteles az intézményvezető-helyettesnek, annak akadályoztatása esetén az intézményvezetőnek bejelenteni, hogy intézkedhessen a helyettesítésről. A hiányzó pedagógus a távolmaradását megelőző napon, de legkésőbb az adott napon reggel 730ig köteles leadni a helyettesítendő tananyagot, foglalkozási anyagot órákra, foglalkozásokra bontva. Intézményi ügyben történő távolmaradásra is a rendkívüli távolmaradás szabályai érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy két munkanappal megelőzően kell bejelenteni. A pedagógus kérésére a gyermeke után járó pótszabadság kiadását a intézményvezető-helyettesek biztosítják, melyre az intézményi ügyben való távolmaradás szabályai érvényesek. A nevelési-tanítási szüneteket megelőző két héten belül csak rendkívül indokolt esetben adható ki a pótszabadság, melynek elbírálása az intézményvezető joga. A pedagógus-továbbképzésben részt vevő pedagógus: - akkreditált továbbképzés esetén a foglalkozások időpontjáról és időtartamáról kiadott tájékoztatót, 20
- továbbtanuló esetében a főiskola által, szemeszterenként kiadott konzultációs foglalkozási időtervet, valamint a vizsgákat, ill. azok időpontját tartalmazó tájékoztatót köteles az igazgatónak leadni, a képzés megkezdése előtt. Az adott képzési-, konzultációs- vagy vizsganap miatti távolmaradásra az intézményi ügyben történő távolmaradás szabályai érvényesek. Rendkívüli ügyintézés (a csak foglalkozási, tanítási órák ideje alatt megoldható), vagy egyéb indokolt ok miatt a pedagógus egy nevelési- és oktatási évben legfeljebb 12 délelőtti tanítási óráról, óvodai foglalkozásról maradhat távol, egyénileg megoldott baráti helyettesítés révén, melyet előzetesen köteles bejelenteni a szakmai igazgatóhelyettesének. Fizetés nélküli szabadság igénybevételére szorgalmi időben csak rendkívül indokolt esetben van lehetőség, arra engedélyt az intézményvezető adhat. Valamennyi távolmaradást írásban, az erre a célra rendszeresített Távolmaradás bejelentése intézményi formanyomtatványon kell bejelenteni előzetesen az intézményvezető-helyetteseknek. Tanítási órák, óvodai foglalkozások (esetenként 1-1) elhagyására csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor, melyre a intézményvezető-helyettesek adhatnak engedélyt. A foglalkozási tervtől, tanmenettől eltérő tartalmú tanóra, foglalkozás megtartására, ill.ezek elcserélésére szintén az intézményvezető-helyettesek adhatnak engedélyt. A helyettesítés rendje az adott napot, ill. csoportfoglalkozást, órát megelőző nap délelőttjén kerül kifüggesztésre a nevelői szobában. A helyettesítési rendet minden pedagógusnak kötelessége megnézni az intézmény elhagyása előtt. Az aznapi helyettesítés esetén a helyettesítő pedagógus személyes vagy telefonon történt megkeresésre helyettesít. A csoportfoglalkozásra, tanítási órák helyettesítésére kijelölt pedagógus csak rendkívül indokolt esetben utasíthatja vissza a feladatellátást, erre az intézményvezető adhat felmentést. A helyettesítést ellátó pedagógus köteles az ügyeleti rendet is figyelemmel kísérni, s ellátni azt. A helyettesítés ideje alatt történt jelentősebb eseményekről, intézkedésekről a helyettesítést ellátó pedagógus tájékoztatja az adott pedagógust, illetve szükség szerint a vezetőt. 4.3. Óvodás gyermekek, tanulók munkarendje Az óvodás gyermekek, tanulók részletes munkarendjét, jogait és kötelességeit az intézmény Házirendje szabályozza. A házirendben foglaltak valamennyi, az intézménnyel óvodai, tanulói jogviszonyban álló óvodás gyermekre, tanulóra kötelező érvényűek. 4.4. A nevelési- és oktatási év helyi rendje A nevelési- és oktatási év helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg, az oktatási miniszter által kiadott, a nevelési- és oktatási év rendjére vonatkozó rendelete alapján a nevelési- és tanévnyitó értekezleten, amit az Éves munkaterv rögzít. A nevelési- és tanév helyi rendjének meghatározásánál a nevelőtestület dönt: 21
o a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi elemeiről, o a nevelési, tanítási szünetek idejéről, o a nevelés, tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és felhasználásáról, o az éves diákközgyűlés időpontjáról, o az előre tervezhető értekezletek időpontjáról, o a nemzeti ünnepek megemlékezési rendjéről, időpontjáról, o az iskolai és óvodai ünnepségek, rendezvények időpontjáról. A nevelési- és oktatási év helyi rendjét, az intézmény házirendjét, a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök és csoportvezető óvónők az első tanítási illetve nevelési napon megismertetik a tanulókkal és az óvodás korú gyermekekkel, az első szülői értekezleten a szülőkkel. A házirendet, a tűzvédelmi utasítást, a menekülési útvonalat, valamint a heti-, a napi- és az órarendet valamennyi osztályteremben és csoportszobában ki kell függeszteni. 4.5. Az intézmény működésének rendje 4.5.1. Az intézmény működésének a rendje az iskolában Az intézmény iskolaépületei szorgalmi időben hétfőtől-péntekig 700 - 1630 óráig tartanak nyitva. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is elrendelhet. Pedagógus felügyelet az épületegységekben 730 – 1600 óra között biztosított, ettől eltérően a szülő írásbeli kérelmére az intézmény biztosítja 700 - 730, valamint 1600 -1630 között is a felügyeletet. A tanítási órák 800 – 1345 között kerülnek megtartásra órarend szerint. A tanítási órák 45 percesek, az óraközi szünetek 15 percesek. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő, rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanórán kívüli foglalkozások a tanulók órarendjéhez igazodva – az utolsó tanórát követően biztosítva az ebédeléshez szükséges időt – kerülhetnek megtartásra, melyeket legkésőbb 1630-ig be kell fejezni. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 1600 óráig tartanak, szülői igény esetén napközis felügyelet 1630-ig biztosított. Tanítási szünetek ideje alatt a nyitva tartás szünetel. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis felügyelet működik, ha azt legalább 10 fő olyan tanuló szülője igényli, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése naponta, a titkárságon történik, illetve kijelölt napokon a gazdasági irodában. Tanítási szünetek ideje alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon, heti egy alkalommal működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg. Részletesen a Házirend tartalmazza. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és helyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket e szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó közalkalmazott a székhelyintézményben tartózkodik.
22
4.5.2. Az intézmény működésének a rendje az óvodában Az óvoda épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 630 és 1730 között tart nyitva. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is elrendelhet. A szorgalmi idő a nevelési- és oktatási szeptember 1-jén kezdődik és május 31-ig tart. Június 1. és augusztus 31. között szervezett nyári élet folyik, óvodánk ekkor is fogadja a gyermekeket összevont csoportokban, a fenti nyitva tartási renddel. A nyári időszakban 3-5 hetes nyári leállásra kerül sor. A nyári leállás ideje alatt, ill. alkalmanként – az óvodai ellátás igényétől függően – tanítási szünetekben ügyeletet a város másik óvodájában biztosítunk a gyermekek számára. Óvodapedagógusi felügyelet az épületegységben 630 – 1730 óra között biztosított. Szorgalmi időben a nevelési és oktatási feladatok ellátására 730 és 1530 között kerül sor csoportbeosztás szerint, a heti- és napirendben meghatározottaknak megfelelően. 630 és 730 valamint 1530 és1730 között felügyeletet tartunk összevont csoportban. Szorgalmi időben az óvodás gyermekek hivatalos ügyeinek intézése naponta a székhelyintézményben a titkárságon történik, illetve kijelölt napokon a gazdasági irodában. Szorgalmi időn túl az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon, heti egy alkalommal működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg. Részletesen a Házirend tartalmazza. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A nyitva tartás ideje alatt az óvodai intézményegység-vezető, a munkaközösség vezető vagy az e szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint meghatározott közalkalmazott az óvodában tartózkodik. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és helyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket e szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó közalkalmazott a székhelyintézményben tartózkodik. A csoportfoglalkozások mindig egész órát követő fél órakor kezdődnek, mely meghatározza a pedagógusok munkarendjét is. Az óvodapedagógus is köteles munkahelyén munkakezdés előtt 15 perccel megjelenni. Óvodapedagógusoknál a kéthavi tanítási időkeret elszámolása esetében az 1. foglalkozás, illetve óra 630 - kor kezdődik. 4.6. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek, eszközeinek használati rendje Az intézmény iskolai és óvodai épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók és a gyermekek az iskola és óvoda létesítményeit, helyiségeit és eszközeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az intézmény vezetője sem adhat felmentést. A délelőtti tanítási órák befejeztével, ill. a szervezett étkeztetést követően csak szervezett napközis foglalkozás vagy tanórán kívüli foglalkozás keretében tartózkodhat a tanuló az iskola épületében vagy udvarán. Az óvodás gyermek csak óvodapedagógus felügyelete mellett tartózkodhat az intézményben. 23
Az óvodába járó gyermekeknek, és az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: − az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezéseinek és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, − az iskola és az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzése, − a tűz- és balesetvédelmi előírások betartása, − az energiafelhasználással való takarékoskodás, − a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény területéről kivinni csak az intézményvezető írásbeli engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény helyiségeit a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőnek külön megállapodás alapján lehet átengedni, ha az nem zavarja a nevelési és tanítási rendet. A helyiségek, berendezések bérbeadásáról a gazdasági intézményvezető-helyettes javaslatára az intézményvezető dönt minden esetben. 4.7. Belépés és benntartózkodás rendje Az intézmény területén csak az intézmény dolgozói és a jogviszonnyal rendelkező gyermekek, tanulók tartózkodhatnak. A szülő (gondviselő) csak a gyermekével kapcsolatos ügyintézés céljából, és időtartama alatt tartózkodhat az intézmény területén. Külső munkavállalók csak a megbízás erejéig, a feladatellátás céljából tartózkodhatnak az intézményben. Más nevelési és oktatási intézmények dolgozói, főiskolai hallgatók, valamint társintézmények képviselői csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével tartózkodhatnak az óvoda és iskola területén, ill. léphetnek be vagy vehetnek részt a tanítási órákon, csoportfoglalkozásokon (óralátogatás, hospitálás, nevelési- és tanítási gyakorlat). Hirdetéssel, „toborzással” senki nem zavarhatja a tanítási órák és óvodai foglalkozások rendjét, ennek betarttatásáért a mindenkor órát, foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 4.8. Pedagógiai felügyelet az óvodában és iskolában Az intézményben szorgalmi időben, tanítási napokon 730 – 1600 óra között ügyelet működik. A szülő írásbeli kérelmére az iskola biztosítja 700 - 730, valamint 1600 - 1630 között is az ügyeletet. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészen a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének és tisztaságának megőrzését, a tűz- és balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket a tanévre épületegységenként meghatározott számban, időben és beosztás szerint végzik. Az ügyelet vállalása és ellátása minden pedagógus kötelessége. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja: − a tanulók felügyelete a folyosókon, aulában, és az udvaron az óraközi szünetek alatt – beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is – az ügyeletes nevelők kötelessége, 24
−
ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket.
− Ha a tanuló nem jelenik meg a tanóra kezdetekor, hiányzóként kell beírni. Amennyiben óraközben megérkezik, elkésőnek minősül, ebben az esetben a késés időtartamát be kell írni. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, illetve tanuló nem küldhető ki tanóráról (foglalkozásról). A késések idejét össze kell adni, amikor ez az idő eléri a 45 percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az iskolán kívül szervezett tanórák (foglalkozások) esetén a pedagógiai felügyeletet a tanítási órát (foglalkozást) vezető pedagógus köteles biztosítani szervezett kísérettel. Az órarendi órák befejezése után a szervezett étkezést (menzát) igénybe vevő tanulók számára az intézmény biztosít pedagógiai felügyeletet, tanévenként beosztás szerint. A menzás tanulók ebédeltetésére beosztott nevelő köteles a tanulókat szervezett rendben az iskolából az ebédlőbe és onnan visszakísérni, illetve az ebédeltetés rendjére ügyelni. Az ebédeltetési ügyeletet ellátja mindaddig, amíg a „hazajárós” tanuló elhagyja az iskola épületét. Tanuló az ebédlőbe nem mehet nevelői kíséret és felügyelet nélkül. Erre külön engedély nem adható. Amennyiben iskolai ügy (verseny, színház, egyéb) miatt nem tud a csoportjával étkezni a tanuló, abban az esetben a programot szervező, illetve a programra kísérő pedagógusnak kell az étkező tanuló felügyeletét ellátni. Társintézmény, egyesület alkalomszerű programja miatt az iskola nem tud eltérő idejű felügyeletet biztosítani, abban az esetben a szülő írásbeli kérelme szükséges, amelyet előzetesen kell leadni a szakmai intézményvezető-helyetteseknek. A napközis ellátást igénylő tanulók pedagógiai felügyeletét a napközis nevelő köteles ellátni a csoportjába tartozó tanulók órarend szerinti utolsó órájának befejezésétől kezdődően a napközis foglalkozás befejeztéig, illetve igény szerint az azt követő felügyeleti idő végéig. A napközis ellátást igénylő tanulók étkeztetését a napközis nevelő, illetve a beosztott nevelő felügyeli. Ha a tanuló nem jelenik meg a napközis foglalkozáson vagy elkésik, továbbá engedély nélkül távozik, a napközis nevelő megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. A tanórán kívüli foglalkozásokon a foglalkozást vezető pedagógus köteles ellátni az azon résztvevő tanulók felügyeletét a gyülekezés időszakában, mely a foglalkozást megelőző 15 perc, a foglalkozás ideje alatt, illetve a tanulók iskola területéről való távozásáig. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az osztályfőnökök, továbbá a mindenkori beosztás szerinti pedagógusok kötelesek ellátni. A gyermek óvodában történő tartózkodása alatt óvodapedagógusi felügyelet biztosított, gyülekezés és távozás ügyelete és a foglalkozás (csoportfoglalkozás, szabadon választott foglalkozás) ideje alatt.
25
Az óvodai ügyelet reggel 630 órától 730 óráig, délután 1530órától 1730 óráig tart. Ezekben az időszakokban az óvodában tartózkodó gyermekekre a beosztott óvodapedagógus felügyel, összevont csoportban.
5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja az intézményben folyó nevelő-oktató feladatellátás jogszerű, hatékony működtetése, az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény Éves munkatervében meghatározott Ellenőrzési terv szerint az intézményvezető, a szakmai intézményvezető-helyettesek, az óvodai intézményegység-vezető és a szakmai munkaközösségek vezetői, illetve a munkacsoportok vezetői, valamint a koordinátorok végzik. Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetekben jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - Pedagógusok munkafegyelme. - Tanórák, csoportfoglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, napközis foglalkozások pontos, tanmenet szerinti megtartása. - Gyermek – pedagógus kapcsolattartása, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása. - Nevelő-oktató munka színvonala (előzetes felkészülés, tervezés; csoportfoglalkozás, óra felépítése, szervezése, egyénre szabott módszerek alkalmazása; a tanulók, a gyermekek, a pedagógus munkafegyelme; az óra, csoportfoglalkozás, egyéb foglalkozás eredményessége – kiemelt figyelemmel a HH-s, HHH-s és SNI-s gyermekekre, tanulókra). - A tanórán és csoportfoglalkozáson kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki és csoportvezetői tevékenység eredményessége: a személyiségfejlesztés, közösségformálás hatékonysága – kiemelt figyelemmel a HH-s, HHH-s és SNI gyermekekre, tanulókra. - Tanulói- és gyermekfelügyelet ellátása, szabadidős programok szervezése. - A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztrációs tevékenység ellátása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - csoportfoglalkozás- és óralátogatás, - értekezlet, - foglalkozáslátogatás, - speciális mérések, felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az éves ellenőrzési terv alapján az ellenőrzést végzők Éves ellenőrzési ütemtervet készítenek, az ellenőrzések tapasztalatairól Feljegyzési naplót vezetnek. Az ellenőrzés tapasztalatairól havi rendszerességgel beszámolnak az intézményvezetőnek.
26
A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.
megszüntetésére az
intézményvezető
6. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 6.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás A nevelőtestületet az intézményvezető vezeti, a szakmai intézményvezető-helyettesek, az óvodai intézményegység-vezető közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A döntés-előkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségügyi szervezet az Intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint segíti. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az intézményvezető a szakmai és a gazdasági intézményvezető-helyettesekkel, valamint esetenként az óvodai intézményegység-vezető tagintézmény-vezetővel megosztva irányítja és ellenőrzi. Az intézményvezető és helyettesei, ill. az óvodai intézményegység-vezető közötti feladatmegosztást, a szakmai intézményvezető-helyettesek, az óvodai intézményegység-vezető feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, továbbá a napi feladatellátás zavartalanságának biztosítása érdekében az intézményvezető utasítás formájában határozza meg. 6.2. Az óvodai telephelyekkel való kapcsolattartás rendje, formája Az intézmény óvodai telephelyekkel rendelkezik. Az óvodai intézményegységben az óvodai intézményegység-vezető a napi kapcsolattartó az intézményvezetővel, ill. a szakmai intézményvezető-helyettesekkel. A kapcsolattartás fórumai: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, írásos tájékoztatás (körözvény), értekezlet (heti vezetői értekezlet, havonkénti kibővített iskolavezetőségi értekezlet), igazgatótanácsi értekezlet, tagintézményben tett látogatás, ellenőrzés. Ezen fórumok időpontját az intézményi munkaterv határozza meg. 6.3. Az iskolai intézményegységgel (telephellyel) való kapcsolattartás rendje Az intézmény telephelyekkel rendelkezik. A telephelyeken a munkaközösség vezetők a napi kapcsolattartók az intézményvezetővel, ill. a szakmai intézményvezető-helyettesekkel.
27
A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, írásos tájékoztatás (körözvény), értekezlet (heti vezetői értekezlet, havonkénti kibővített iskolavezetőségi értekezlet), igazgatótanácsi értekezlet, telephelyen tett látogatás, ellenőrzés. A munkaközösség-vezetők kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. 6.4. Az intézményvezetés és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményi szülői szervezetet az osztályok és az óvodai csoportok szülői közösségei alkotják. A szülői szervezet döntéshozó testülete a szülői munkaközösség (SZMK), amelybe az osztályok ill. óvodai csoportok szülői közösségei osztályonként ill. óvodai csoportonként 3-3 fő szülőt delegálnak. Az intézményi szülői munkaközösség delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. A szülői munkaközösség dönt az intézmény működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az intézményben – mint többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményben – minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel rendelkező egy egységes szülői szervezet működik. Az intézményi szülői munkaközösség feladata, hogy: - éljen a jogszabály és az iskola és óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával, - kísérje figyelemmel a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, - segítse az intézmény hatékony működését, - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Az intézményi szülői munkaközösség - véleményt nyilváníthat: - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - javaslatot tehet: - az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - egyetértési jogot gyakorol: - a jogszabályban maghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, - a házirend elfogadásakor, - az éves munkaterv elfogadásakor, - a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor.
28
A szülői szervezet az óvodás gyermekek és tanulók nagyobb csoportját (az óvodás gyermekek, az egy évfolyamra járó tanulók) érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője (SZMK elnök) tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az intézményvezető szülői munkaközösségi értekezleten rendszeresen (évente legalább két alkalommal) tájékoztatja az intézményi szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői munkaközösség elnökét az intézményi szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. Az intézményi szülői munkaközösségi értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több, mint 50%-ka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményünk az Integrációs Pedagógiai Rendszer programjában résztvevő halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek és tanulók szüleinek nevelési, ill. tanévente 3 alkalommal értékelő megbeszélést szervez. 6.5. A diákönkormányzat és az intézmény vezetői közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a diáktanács, melynek tagjait 3. évfolyamtól osztályonként 3-3 fő diákképviselő alkotja, illetve a diáktanács vezetősége, a 17 tagú intézményi diákbizottság. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. A diáktanács elnököt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A diáktanácsot a diákbizottság elnöke képviseli. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a diáktanács ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. A diáktanács ülésein és az évi rendes diákközgyűlésen az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a diákokat az őket érintő kérdésekről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, további kérdésekben, valamint a házirend elfogadásakor (módosításakor) véleményezési jog illeti meg. 6.6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Intézményünk a feladatok teljeskörű elvégzése; a gyermekek egészségügyi-, gyermekvédelmi- és szociális ellátása, beóvodázás, beiskolázás, valamint továbbtanulás és pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A kapcsolattartás módja: - hivatalos ügyintézés levelezéssel, - személyes megbeszélés, - megbeszélés telefonon (telefonon történő tájékoztatás nem adható gazdasági, pénzügyi adatközlés, tanulói adatközlés, levélbeni megkeresésre történő válasz céljából), 29
- vezetői interjú (partneri elégedettség- és igényfelmérés céljából), - értekezlet, - szakmai előadás, - látogatás, - rendezvény. Rendszeres kapcsolattartás működik az alábbi körben: fenntartóval, szakmai szervezetekkel, intézményekkel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, iskolai és óvodai egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal (gyermekorvos, védőnő), szakértői rehabilitációs és bizottsággal, kistérségi iskolaszövetséggel, helyi óvodákkal helyi és vidéki általános iskolákkal, továbbá testvériskolai kapcsolat Nagyenyed általános iskolájával, helyi és továbbtanulás szempontjából érintett vidéki középfokú oktatási intézményekkel, helyi művészeti iskolákkal, egyéb helyi intézményekkel (Városi Könyvtár, Művelődési Központ, Városi Sportcsarnok, Rendőrség) országos, regionális és kistérségi szakmai szervezetekkel A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza a kapcsolat formáját és módját. Az intézmény támogatására létrejött alapítvány, ill. egyesület esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítvány, ill. egyesület alapító okirata határozza meg. A kapcsolattartás az intézményvezető feladata. A kapcsolattartásban megállapodás szerint közreműködnek az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető továbbá az ügyek meghatározott körében az óvoda- és iskolatitkár, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve az intézményvezető által megbízott alkalmazottak. Az intézmény életével, feladatellátásával kapcsolatos bármely ügyben, az intézményben történt eseményekről, programokról csak az intézményvezető utasítására, ill. előzetes beleegyezésével adható felvilágosítás, tájékoztatás újságoknak, egyéb hírközlő szerveknek. Az intézményben párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Valamennyi kapcsolattartási színtéren és formában kiemelt szereppel bír a BTM-s, SNI, HH és HHH gyermekek, tanulók integrált ellátásának érdekében hozott kezdeményezés.
7. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a hagyományokat ápolva, illetve új hagyományokat teremtve kerül meghatározásra.
30
Az ünnepélyek, megemlékezések időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az Éves munkatervében határozza meg. Az intézményi szintű ünnepségek, rendezvények, programok az intézmény egészére kiterjedően szervezettek, melyen az óvodás korú gyermekek az életkori sajátosságuknak megfelelően vesznek részt. 7.1. Iskolai megemlékezések, ünnepségek, hagyományos rendezvények: Iskolai megemlékezések: - Aradi vértanúk emléknapja (október 6.), - Október 23. – nemzeti ünnep, - Március 15. – nemzeti ünnep. Iskolai ünnepségek: - tanévnyitó ünnepség, - ballagási ünnepség, - tanévzáró ünnepség. Hagyományos rendezvények: - Bálint-Valentin napi kavalkád – diáknap, - Kis Bálint Napok. Az iskolai megemlékezéseken, ünnepségeken, rendezvényeken az iskola tanulóinak és a nevelőtestület tagjainak a megjelenése kötelező. Az intézményi szintű ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni a tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt. Az ünnepi öltözet sötét alj (fekete vagy sötétkék nadrág, ill. szoknya), fehér felső (ing, ill. blúz) és egyen-nyakkendő. Hagyományápolással kapcsolatos feladatok: A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának és tanulójának feladata, melynek célja az intézmény hírnevének megőrzése, ill. növelése. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek: Kis Bálint Napok rendezvénysorozat, rendezvények, programok: Bálint-Valentin Napi Kavalkád - diáknap, idegen-nyelvi hét, egészség- és környezetnevelési projekthét, papírgyűjtés, Kis Bálint Próba, kézműves-délutánok, Suli-kóstoló, Ovi-Mikulás, jeles napokhoz kötődő diákönkormányzati programok, Suli-bulik, Kis Bálint Díj, tanulmányi-, kulturális- és sportversenyek, vetélkedők, Varga Lajos Torna Emlékverseny, Wesselényi Sportnap, emlékterem – emléknap: Darvas Tibor, Beranek Ottóné Emlékterem, Emléknap, Darvas Tibor emlékére hirdetett versenyek (versillusztráció, versmondó, fotó), „Az Év Diákja; Az Év Pedagógusa; Az Év Szülője; Az Év Nagyszülője Díj”, LEG-díj (legjobb közösség),
31
Intézményi újság: SULI - TÜKÖR, iskolarádió: SULI - rádió, iskolazászló, intézményi embléma, intézményi póló, egyéb eszközök, kiadványok, intézményi honlap
Az intézményi hagyományápolással kapcsolatos események, rendezvények megnevezését, időpontját, a szervezési feladatokat és a felelősöket az Éves munkaterv tartalmazza. Az iskolazászló leírása: Az iskolazászló fehér alapú, szélén arany rojttal, benne kék betűkkel az iskola neve, közepén körvonallal határoltan a nyitott könyv, a város címere, valamint toboz és virág motívumok. Az intézmény emblémájának leírása: Két iskolaépület (volt 1. és 2. Sz. Ált. Isk. központi épületei) egyberajzolt képe közös tető alatt, előtérben a város címerével. Intézményi póló leírása: Fehér, rövid ujjú pólón hátoldalon az intézmény és városunk megnevezése, elől baloldalon az intézmény emblémája. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 7.2. Óvodai ünnepségek, rendezvények, hagyományok Az óvoda bekapcsolódik valamennyi, az intézmény egészét érintő megemlékezésbe, rendezvénybe, programba az életkori sajátosságokat figyelembe véve. Az intézmény emblémája, pólója, újságja, névadóhoz kötődő rendezvényei teljes mértékben kiterjednek az óvodás gyermekekre is. Az óvodapedagógusokra kiterjed valamennyi, a tantestületet érintő rendezvény, program, ünnepség és egyéb, mint pl.: az intézményi egyen-nyakkendő használata. Az óvodás korú gyermekek környezet-és természetvédelemhez kapcsolódó jeles napjai: Állatok Világnapja Víz Világnapja A Föld Napja Madarak és Fák Napja Óvodai rendezvényeink között jelentős helyet foglalnak el az alábbi ünnepek: Szüreti mulatság Mikulás-várás Adventi készülődés Karácsonyi ünnepély Farsang 32
Március 15. megünneplése Húsvéti játszóház Anyák Napja Családi gyermeknap Ovi-Kóstoló
Hagyományaink : A gyermekek név-és születésnapjának megünneplése Az iskolába lépő gyermekek búcsúztatása
8. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az óvoda- és iskolaorvosi felügyeletet és ellátást (kötelező orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások), a megelőző orvosi intézkedéseket, az óvoda- és iskolaorvos és a védőnő végzi. Az óvoda- és iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens is. Az óvoda-, és iskola-egészségügyi ellátás éves rendjét az intézményvezető az óvoda- és iskolaorvossal, a védőnővel és a fogászatot ellátó fogorvossal egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása a szakmai intézményvezető-helyettesek feladata, mely az óvoda- és iskolatitkár közreműködésével történik. A kötelező orvosi vizsgálatokat, szűrővizsgálatok, védőoltások időpontját lehetőség szerint úgy kell csoportonként, osztályonként megszervezni, hogy az a délelőtti csoportfoglalkozásokat, tanítási órákat a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha a rendelési idő lehetővé teszi, a vizsgálatok délután történjenek. A tanulók lehetőség szerint a pedagógiai asszisztens kíséretével és felügyeletével vesznek részt az iskola-egészségügyi ellátásban, amennyiben ez nem megoldható, abban az esetben az osztályfőnök köteles a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni. Az óvodában minden esetben a csoportvezető óvónő gondoskodik a gyermekek felügyeletéről az egészségügyi vizsgálatok ideje alatt.
9. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzése érdekében a nevelési- és oktatási év első nevelési, ill. tanítási napján általános balesetvédelmi-, baleset-megelőzési-, tűzvédelmi oktatásban (óvó, védő rendszabályok ismertetése, tűz- és baleset esetén szükséges teendők ismertetése) kell részesíteni az óvodás gyermekeket, a tanulókat, mely oktatás tényét a csoport-, ill. osztálynaplóban dokumentálni kell. Ezen megelőző oktatás a csoportvezető óvónő, ill. az osztályfőnök feladata a szorgalmi év kezdetének első nevelési-, ill. tanítási napján csoportfoglalkozás, ill. osztályfőnöki óra keretében. Továbbá valamennyi baleseti, egészségkárosító vagy egyéb veszélyforrást rejtő tantárgy – így: fizika, kémia, technika, számítástechnika, testnevelés – esetében a tanév első tanítási óráján tantárgy-specifikus balesetvédelmi-, baleset-megelőzési-, ill. egészségvédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat.
33
Ezen megelőző oktatás a szaktanár feladata a szorgalmi év kezdetének első szaktárgyi tanítási óráján, amelynek tényét az osztálynaplóban dokumentálni kell (az oktatás tervezetét, anyagát szerepeltetni kell - előre tervezetten - a tanmenetben). Az oktatás során szükséges ismertetni: - lehetséges baleseti- és egészségkárosító veszélyforrásokat, - tanúsítandó és tiltott magatartásformákat ezek elkerülése érdekében, - egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, - a gyermekek, tanulók felelősségét önmaguk és társaik iránt, - az intézmény óvó, védő rendszabályait, - megelőző magatartásformákat, - teendőket baleset, egyéb rendkívüli esemény fennállása veszélyének esetén, illetve megtörténtekor, - a csoportszoba, a tanterem, ill. épület elhagyásának rendjét és követelményeit (menekülési útvonal). Az óvoda, iskola területén kívül szervezett programok (kirándulás, túra, táborozás, üzemlátogatás és egyéb eltérő foglalkozás) megkezdése előtt a programot vezető pedagógus feladata a gyermekek, tanulók figyelmét felhívni az egészség- és balesetvédelemre, a tanúsítandó és tiltott magatartásformákra. Az intézmény területén tapasztalt valamennyi baleseti vagy egészségkárosító forrást az intézmény valamennyi dolgozója haladéktalanul köteles jelenteni a tűz- és munkavédelmi megbízottjának vagy az intézmény vezetőjének, ill. helyettesének, a szükséges intézkedés megtétele érdekében. Az intézmény tűz- és balesetvédelmi megbízottja: - a nevelési- és tanév megkezdése előtt köteles: - tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesíteni az intézmény dolgozóit, - ellenőrizni az épületek, helyiségek, berendezések, valamint az udvaron elhelyezett eszközök állapotát, melyről jegyzőkönyvet, ill. szükség szerint intézkedési tervet készít - a nevelési- és tanév közben köteles: - az új dolgozókat tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesíteni, azt jegyzőkönyvezni, - épületenként a gyermekek, tanulók menekülési útvonalát gyakoroltatni, azt jegyzőkönyvezni, - az újonnan beszerzett gépeket, eszközöket szabványossági szempontból ellenőrizni. A tanulók az iskolában a számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközöket, berendezéseket csak a szaktanár felügyelete mellett használhatnak. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Az óvodások az óvodában szúró, vágó, vagy arra alkalmas eszközöket csak az óvónő felügyelete mellett használhatnak.
34
Az óvodába, iskolába – ha van rá szabvány – csak annak megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az óvodai, iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A csoportfoglalkozáson, a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon a csoportfoglalkozást, az órát (foglalkozást) tartó pedagógus, óraközi (foglalkozás) szünetekben és az óvodai, iskolai rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. Az óvodában a vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében nem jelölhető ki dohányzóhely, így az óvoda épületében és annak udvarán tilos a dohányzás. Teendők gyermek- és tanulóbaleset esetén: A felügyeletet ellátó pedagógus a gyermeket, tanulót ért baleset esetén köteles: a balesetet szenvedett gyermek, tanuló szükség szerinti orvosi ellátásban részesítéséről gondoskodni, értesíteni a balesetet szenvedett óvodás gyermek, tanuló szüleit, tájékoztatni a tűz- és munkavédelmi megbízottat a baleseti jegyzőkönyv felvétele, az eset kivizsgálása, az esetleges szükséges intézkedések megtétele érdekében, tájékoztatni az intézményvezetőt a baleset tényéről, a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A baleseti jegyzőkönyvet a tűz- és munkavédelmi megbízott veszi fel. Szükség szerint kivizsgálja a baleset okát, megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben további intézkedésekre van szükség (baleset súlyosságától függően), azt megteszi a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. A gyermek- és tanulóbalesetek nyilvántartását, a jelentési kötelezettséget az óvoda-és iskolatitkár végzi a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
10. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt vagy helyetteseit, valamint a tűz- és munkavédelmi megbízottat. Az intézményvezető vagy helyettesei a rendkívüli esemény jellegének megfelelően: - haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, a fenntartót, - a szülőket; - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók és alkalmazottak védelmét és biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés,
35
- bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő-oktató munkát más módon akadályozó körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény miatt ki kell üríteni az épületet, az intézmény Tűzvédelmi szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli esemény bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Teendők rendkívüli esemény esetén: A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető (intézményvezető-helyettes, tűz- és munkavédelmi megbízott) utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel, illetve „gonggal” riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak és felnőtteknek a Tűzvédelmi szabályzat mellékletében található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A gyermekeknek a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért az óvodapedagógusok, ill. a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: az épületből mindenkinek távoznia kell, ezért a csoportfoglalkozást, az órát, foglalkozást tartó, vagy ügyeletet ellátó pedagógusnak a tantermen, csoportszobán esetlegesen kívül (pl.: mosdó) tartózkodó gyermekről is gondoskodnia kell, a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, a csoportfoglalkozás, tanóra, tanórán kívüli foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt benn veszélyeztetett személy. Az intézményvezetőnek, ill. az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – a felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbiakról: - kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - közművezetékek elzárásáról, - víznyerési helyek szabaddá tételéről, - elsősegélynyújtás megszervezéséről, - rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szervek fogadásáról.
11. A CSOPORTFOGLALKOZÁSOKON ÉS FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA, RENDJE
TANÓRÁKON
KÍVÜLI
11.1. A csoportfoglalkozáson- és tanórán kívüli foglalkozások rendje, általános szabályai Az intézmény – a csoport, ill. a tanórai foglalkozások mellett – a gyermekek, tanulók érdeklődése, igényei szerint csoportfoglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A csoportfoglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozások tartását a gyermekek, tanulók közössége, a szülői szervezet, valamint a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézményvezetőnél.
36
Az előzetes igényfelmérés, a jelentkezés és részvétel a Házirendben szabályozottak szerint történik. Az adott nevelési- és oktatási évben szervezett csoportfoglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozások az igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével történik, azt az Éves munkaterv tartalmazza. A foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, melyet a tantárgyfelosztásban, illetve foglalkozás-beosztásban rögzít. A foglakozásokról előzetes éves tematikát kell készíteni, és foglalkozási naplót kell vezetni, rögzítve a foglalkozás anyagát, valamint a gyermek, tanuló esetleges távolmaradását. A csoportfoglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozások helyét és időpontját a szakmai intézményvezető-helyettesek rögzítik az intézmény heti csoportfoglalkozások, ill. tanórán kívüli foglalkozásainak órarendjében, terembeosztással együtt, az éves tantárgyfelosztásban rögzítetteknek megfelelően. 11.2. Az iskolában szervezhető tanórán kívüli foglalkozások formái -
napközis és tanulószobai foglalkozás, diákkör (szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) sportkör, tömegsport foglalkozás, differenciált képességfejlesztő foglalkozás (tehetséggondozás, felzárkóztatás), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztési terv alapján történő tehetséggondozása ill. felzárkóztatása, fejlesztő foglalkozás (tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók ellátása) habilitációs, rehabilitációs foglalkozás (sajátos nevelési igényű tanulók ellátása), a Pedagógiai programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési-, egészségnevelési-, kulturális- és sportrendezvények, versenyek)
11.3. Az óvodában szervezhető csoportfoglalkozáson túli foglalkozások -
a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztési terv alapján történő tehetséggondozása ill. felzárkóztatása, fejlesztő foglalkozás (magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek ellátása) habilitációs, rehabilitációs foglalkozás (sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása), a nevelési programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési-, egészségnevelési-, kulturális- és sportrendezvények, versenyek) játékos idegen nyelvi előkészítő vízhez szoktatás zeneovi foglalkozások táncfoglalkozás gyermektorna kézműves foglalkozás
37
Az intézményben a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson a gyermekek, tanulók részvétele önkéntes. Az intézmény a foglalkozáshoz csoportszobát, tantermet biztosít a napi- és órarendhez igazodva. A hitoktatást és a hitoktatás ideje alatti felügyeletet az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
12. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést az alábbiakban biztosítja: - a kötelező heti testnevelési órákkal, - szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokkal (tömegsport foglalkozások, iskolai sportköri foglalkozások), - 1 – 4. évfolyamokon (amely napokon nincs órarendi testnevelés óra) a 30 perces testmozgással, - napközis foglalkozásokon a 45 perces szabadtéri testmozgással. A délutáni sportfoglalkozások a tanulók igényei és a testnevelési munkaközösség javaslata alapján szerveződnek, melyek rendje, szabályai megegyeznek a tanórán kívüli foglalkozásokéval. Az óvodás korú gyermekek részére mindennap 15 perces tartásjavító testmozgási gyakorlatot tart az óvodapedagógus. Az 1 – 4. évfolyamokon a délelőtti tanítási órák közé iktatott, kidolgozott program szerint is történik a mindennapos testedzés megvalósítása, mely megtartása a mindenkori osztálytanító feladata. Az óvodás gyermeket, tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az óvoda- és iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített- vagy gyógytestnevelésben kell részesíteni. A könnyített testnevelés során az érintett gyermek, tanuló részt vesz ugyan a heti- ill. órarendi testnevelési foglalkozásokon, órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelésre irányított óvodás gyermekek, tanulók gyógytestnevelő pedagógus által vezetett foglalkozásokon vesznek részt, ahol a számukra szükséges, speciális gyakorlatokat végzik. A gyógytestnevelési ellátás kötelező alapellátás a rászoruló gyermekek, tanulók részére, ezért időpontját az órarend rögzíti. Az egészséges gyermekeket, tanulókat a testnevelés foglalkozásról, óráról átmeneti időre csak az orvos mentheti fel. A felmentést az óvodás gyermek szülője az óvónőnek, a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az intézményben iskolai diáksportkör működik. A diáksportkört az elnök képviseli, aki egyben a testnevelés munkaközösség vezetője. Az intézmény részéről az iskolai diáksportkör vezetésével a szakmai intézményvezető-helyettesek tartják fenn a kapcsolatot.
38
13. AZ INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE Az intézményi könyvtár működtetése az intézmény megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógus alkalmazottjának e feladatellátásra történő megbízásával történik. Az intézményi könyvtárat a következő személyek használhatják: Az intézménnyel jogviszonyban álló: - óvodás gyermekek, - tanulók, - pedagógusok (beleértve az óraadókat is). A könyvtárhasználatra való jogosultság a beiratkozást követően lép életbe. A könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyitva tartási ideje alatt bármikor lehet, a diákigazolvány, ill. a pedagógusigazolvány száma, a név, tanulóknál osztály, és a lakcím megadásával. Óvodás gyermekek esetében nem szükséges a beiratkozás látogatás esetére, csak kölcsönzéshez. A beiratkozás, a könyvtári alapszolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár nyitva tartása: Szorgalmi időben az iskolai könyvtár nyitva tartása: - hétfő: de.: ----------- du.: 1400 - 1600 - kedd: de.: 900 - 1200 du.: ----------- szerda: de.: 900 - 1200 du.: 1330 - 1600 - csütörtök: de.: 900 - 1200 du.: 1300 - 1600 - péntek: de.: 900 - 1200 du.: 1300 - 1500 Az iskolai könyvtár alapszolgáltatásai: - kölcsönzés, - helyben olvasás, - témafigyelés, - szakirodalom-kutatás, - tanórák (foglalkozások) megtartása, - letéti állomány kihelyezése, - könyvtárhasználatot segítő rendezvények szervezése. A könyvtári szolgáltatások igénybe vételének feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezéseit a használó rendeltetésének megfelelően használja. A könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni (beleírni) szigorúan tilos. A dokumentumok kölcsönzése a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítéssel történik. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. Egy tanuló egyidejűleg legfeljebb 5 könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési idő – az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket kivéve – 3 hét, ez indokolt esetben meghosszabbítható. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek egy-egy tanévre, a tanulói jogviszony megszűnéséig kölcsönözhetők.
39
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére ingyenes tankönyvellátást biztosítunk könyvtári kölcsönzés útján A könyvtári szolgáltatások biztosítása, a könyvtári állomány nyilvántartása, rendezése, ellenőrzése, gyarapítása, selejtezése a könyvtáros feladata. A könyvtáron kívül elhelyezett letéti állományt a könyvtáros évente egy alkalommal ellenőrzi. Az intézményi könyvtár Gyűjtőköri szabályzatát az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. 14. INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTOMOK ÉS BELSŐ SZABÁLYZATOK Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által is jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: - Pedagógiai Program, - Intézményi Minőségirányítási Program, - Szervezeti és Működési Szabályzat, - Házirend. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, és az intézményvezető-helyettesi irodában található, továbbá az intézmény internetes honlapján olvasható. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás után a szülőnek, gyermeknek, tanulónak át kell adni. Az intézmény alapdokumentumairól a gyermekek, tanulók és a szülők az intézményvezetőtől vagy a szakmai intézményvezető-helyettesektől kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az intézményvezető adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa és a szakszervezeti képviselő véleményezi. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal, vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis.
15. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT DOLOG VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő - tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve - tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, de az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az intézmény a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. 40
A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.
16. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés célját szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kiemelt munkavégzésért járó kiegészítés évente két alkalommal kerül felosztásra. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a következő esetekben állapítható meg (adható): tartós többletfeladat ellátásáért - munkacsoportban való tevékenységért - egy nevelési és oktatási év szorgalmi időszakára kiterjedően, az intézményvezető és a közalkalmazott előzetes megállapodása szerint, az intézményi minőségfejlesztési szervezet munkájában való részvételért a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet szerint, az intézményi minőségirányítási programjában meghatározott teljesítményértékelés alapján a minősítési kategóriák közül a „Kiemelkedően jó”, illetve a „Jó” minősítést kapta, tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével, átmeneti többletfeladat ellátásáért az intézményvezető és az alkalmazott között előzetes megállapodás szerint. Az intézményi munkacsoportok működtetésére – a munkacsoportokban rendszeres többletfeladatot ellátók havi rendszerességgel történő elismerésére, a nevelési- és oktatási év 9 hónapjára kiterjedően. (Ide tartozik a rendeletben meghatározott minőségügyi szervezet /team/ is.) Így felhasználható a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott összeg és az intézményi pedagógus alkalmazottak létszáma alapján lehívható éves összeg 50 %-a. Az intézményben működtetett teljesítményértékelés alapján értékelés alá vont vezető(k) és pedagógusok, akik az IMIP-ben meghatározott minősítési kategóriák közül a „Kiemelkedően jó” és a „Jó” minősítést kapták. A kereset-kiegészítés mindaddig évente egy alkalommal megilleti őket, amíg az újabb értékelés más kategóriába nem sorolja, illetve nem követ el szabálytalanságot.
41
Így felhasználható a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott összeg és az intézményi pedagógus alkalmazottak létszáma alapján lehívható éves összeg 20 %-a. A tartósan magas színvonalú munkavégzésért, valamint az átmeneti többletfeladatok ellátásáért évente egy alkalommal részesíthető a pedagógus kiemelt munkavégzésért járó kiegészítésben. Így felhasználható a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott összeg és az intézményi pedagógus alkalmazottak létszáma alapján lehívható éves összeg 20 %-a. Az így megállapítható kereset-kiegészítés összegének meghatározása többlet- feladattípusonként – nem ismerhető el automatikusan, csak abban az esetben, ha azt magas színvonalon is végezte – a következő (a mindenkor érvényes éves költségvetési törvényben meghatározott 1 főre jutó havi összeg százalékában kerül meghatározásra): Első osztály osztályfőnökét a tanév végén: 300% Nyolcadik osztály osztályfőnökét a tanév végén: 300% Heterogén összetételű napközis csoport vezetőjét a tanév végén: 300% Iskolai ünnepségekért felelős nevelőket: 100% Iskolai rendezvények felelőseit, szervezőit a feladat nagyságától függően: 200 –300% Tanulmányi-, kulturális-, sportversenyen, bemutatón, pályázaton a tanulókkal elért 1-3.; megyei és országos szintű 1-6. helyezésért a felkészítő nevelőket: o városi szintű versenyen: 50% o körzeti szintű versenyen: 100% o megyei és területi szintű versenyen: 150% o országos szintű versenyen: 300% Bemutató tanításért, foglalkozásért o Intézményen belül: 100% o Intézményen kívül: 150% Az osztályfőnöki munkatervben meghatározott, tanítási időn kívül szervezett kirándulásért, színház, múzeum, stb. látogatásáért: 50 – 150 % Intézményi szintű rendezvény megszervezéséért: 100% A mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott összeg és az intézményi pedagógus alkalmazottak létszáma alapján lehívható éves összeg fennmaradó 10 %-ának felosztásáról az intézményvezető saját hatáskörben dönt. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés alkalmazottaknak történő odaítéléséről az intézményvezetőség javaslata alapján az intézmény vezetője dönt, a fentiekben leírtak alapján.
17. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézményben a következők kivételével tilos bárminemű reklám- és ügynöki tevékenység: Kizárólag abban az esetben megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem,
42
Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: - házi mozi, - iskolarádió, - újságok terjesztése, - szórólapok, - plakátok, - szóbeli tájékoztatás. A reklámtevékenység engedélyeztetése: A fentiekben meghatározott reklámtevékenység folytatásának minden formája és módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: - a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; - a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetén a nevelőtestület, a szülő vagy tanulói közösség bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető ez engedély visszavonására bármikor jogosult. Ügynöki tevékenység (árusítás, termékbemutatás) az intézményben egyáltalán nem folytatható.
18. A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI A munkáltató és a beosztott pedagógus – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén – a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a teljes munkaidő keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelező órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy tanítási évnél. A beosztott pedagógus részére – a végzett munkával arányos – teljesítménypótlék jár. A teljesítménypótlékot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg (számítási alap) alapján, a közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletének negyedik részében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell megállapítani. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén a további tanítás elrendelésére csak kormányrendeletben meghatározott, különösen indokolt esetben kerülhet sor. A fentieken túl teljesítménypótlék a közalkalmazotti kinevezés közös megegyezéssel történő módosításával megállapítható a közoktatási törvény 1. számú mellékletének negyedik részében meghatározott pótlék és órakedvezmény helyett. 43
A teljesítménypótlék mindenkori alkalmazásáról vagy nem alkalmazásáról, annak mértékéről, a fenntartó irányelveinek, utasításainak megfelelően az intézményvezető jogosult dönteni.
19. AZ ADATKEZELÉS ÉS –TOVÁBBÍTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE Az adatkezelés és – továbbítás intézményi rendjét az SZMSZ 4. számú mellékleteként kiadott Adatkezelési szabályzat határozza meg.
20. TANKÖNYVKÖLCSÖNZÉS, TANKÖNYVTÁMOGATÁS, ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvrendelésért és tankönyvterjesztésért felelős személyeket minden év augusztusában az alakuló nevelőtestületi értekezleten bízza meg az igazgató, megnevezésüket az Éves munkaterv tartalmazza. A megbízást az igazgató írásban adja, melyben rögzítésre kerülnek a feladatok és a díjazás mértéke, valamint egyéb teendők. A NAT és a Kerettantervek alapján elkészített Helyi tantervek követelményrendszerének megfelelő tanévenkénti tankönyvek intézményi szintű összeállítását a szakmai munkaközösségek végzik a szakmai intézményvezető-helyettesek irányításával. A szakmai munkaközösségek a szakmai intézményvezető-helyettesek irányításával a tanévre vonatkozóan összeállítják az iskolai tankönyvlista alapján a tartós (kölcsönözhető) tankönyvek listáját, majd ezt követően iskolai formanyomtatványon (Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz) felmérik a tanulók körében a normatív kedvezményre jogosultak és a tartós tankönyvet kölcsönzők számát, igényét. A felmérés eredményéről az igazgató tájékoztatja a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. A tankönyvek az OM hivatalos tankönyvjegyzékében közzétett kiadványokból rendelhetők. A hivatalos tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvekre feltételesen tehető javaslat, azokat a „tankönyvjegyzékben nem szerepel” külön jelzéssel kell ellátni. A munkaközösség vezetők által összeállított javasolt listát a szakmai intézményvezetőhelyettesek ellenőrzik az alábbi szempontok figyelembe vételével: - megfelelés a helyi tanterveknek, - tankönyvjegyzékben szerepel-e, - átfedések elkerülése az évfolyamok közötti tananyagban, - évfolyamok közötti egymásra épültség, - hasznosíthatóság mértéke, - ártényezők figyelembe vétele. Az ellenőrzött tankönyvlistát az intézményvezető véleményezteti a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal. A hivatalos tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek tekintetében külön kikéri ezen szervezetek véleményét, ill. a szülői szervezetek egyetértési jogot gyakorolnak. Az évfolyamonkénti tankönyvárak maximalizált mértékét illetően is egyetértési jogot gyakorol a szülői szervezet.
44
Az ellenőrzött és véleményezett intézményi tankönyvlista alapján a szakmai intézményvezetőhelyettesek felügyelete mellett a tankönyvfelelős elkészíti az osztályonkénti tankönyvlistát árakkal ellátva. Az osztályfőnökök megismertetik minden tanulóval (szülővel) a tankönyvlistát, s írásos nyilatkozatot kérnek a szülőtől, hogy gyermeke részére igényli-e az összes, a listán szereplő tankönyvet, vagy egyes tankönyveket más módon, pl.: használt tankönyvvel kíván biztosítani. A tankönyvfelelős a szakmai igazgatóhelyettessel együtt összegzi a megrendelendő tankönyveket, elkészíti a hivatalos megrendelőket, jóváhagyásra és aláírásra átadja az intézményvezetőnek, majd postázza a megrendeléseket.
A tankönyvfelelős – az intézményvezetővel történt egyeztetést követően – szükség szerint a megadott határidőn belül módosítja a tankönyvrendelést. A tankönyvek fogadásáról, értékesítéséről, a visszaáruzásáról a tankönyvfelelős gondoskodik, s felel a vonatkozó jogszabályok betartásáért. A tankönyvek értékesítésének, ill. átadásának úgy kell megtörténnie, hogy a szorgalmi év első tanítási napját megelőzően megfelelő idő álljon a szülő rendelkezésére a tankönyvek borítására. A tankönyvárusítás (átadás) időpontjáról a helyben szokásos módon kell a szülőt tájékoztatni. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében az előzetes igényfelmérést követően, a szorgalmi év, a tankönyvátadás kezdete előtt (augusztus hónapban) a szülőknek igazolni szükséges az igényjogosultság tényét a megfelelő dokumentumok bemutatásával. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére ingyenes tankönyvellátást biztosítunk könyvtári kölcsönzés útján. Az állami tankönyvtámogatás összegének legalább 25 %-át tartós tankönyv, illetve az intézményben alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az intézmény tulajdonába, az intézményi könyvtár állományába kerül. A tankönyvellátás ezen rendjében szabályozottak alapján a szakmai intézményvezető-helyettesek minden tanév elején elkészítik az Ütemterv a tankönyvellátás lebonyolítására ütemtervet, melyben meghatározásra kerülnek a feladatok mellett a határidők és a felelősök az adott tanévre vonatkozóan.
21. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek módosítása – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – csak a nevelőtestület elfogadásával, az érintett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával történhet. Jelen SZMSZ mellékleteit képezi: 1. számú melléklet: Feladatellátási rend, ellenőrzési nyomvonal 2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 3. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 4. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat
45
Gyomaendrőd, 2009. augusztus 11. ………………………….. Magyar Béláné intézményvezető-helyettes
Záradékok: Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatot és mellékleteit az intézmény nevelőtestülete 2009. augusztus 11-én megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyv vezetője, valamint két választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja. Gyomaendrőd, 2009. …………………. hó …… nap ……...……………………………. jegyzőkönyv vezető …………………………………. 1. jegyzőkönyv hitelesítő
……………………………………. 2. jegyzőkönyv hitelesítő
Nyilatkozat: A Közalkalmazotti Tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Gyomaendrőd, 2009. ………………….. hó ……. nap ………………………………….. KT elnök
………………………………….. KT tag
Nyilatkozat: A reprezentatív szakszervezet képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Gyomaendrőd, 2009. ………………... hó …….. nap ………………………………... szakszervezeti vezető
46
Nyilatkozat: Az Intézményi Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei elkészítése során az egyetértési jogunkat gyakoroltuk. Gyomaendrőd, 2009. ………………… hó ……… nap ……………………………….. elnök
Nyilatkozat: A Diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei elkészítése során az egyetértési jogunkat gyakoroltuk. Gyomaendrőd, 2009. ………………….. hó ……… nap ……………………………….. DÖK vezető
A Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda jelen Szervezeti és Működési Szabályzatát és mellékleteit Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint fenntartó, a ………………… számú határozatával, 2009. ........................... hó …… napján jóváhagyta.
Gyomaendrőd, 2009. …………….. hó …….nap ………………………………. aláírás
47
