Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar UNIGIS Nemzetközi térinformatikai posztgraduális képzés
Szakdolgozat védés 2006. November 3. Székesfehérvár
Dr. Nagyváradi László A távérzékelési adatok térinformatikai feldolgozásának módszertani vizsgálata a bolognai rendszer képzési szintjeire adaptálva
A szakdolgozat célkitűzései
oktatási segédanyag tematikájának összeállítása a tananyag legfontosabb fejezeteinek bemutatása a fejezetek különböző képzési szintekre történő adaptációja fogalomtár elkészítése
A Bologna-folyamat célkitűzései A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2005. október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a magyar felsőoktatás a 2006. évben teljes körűen átálljon az Európai Felsőoktatási Térségben általánossá váló többciklusú, lineáris képzésre
Az új rendszerben az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. Az alapszakok rendszeréhez mester szakon folytatási lehetőségek kapcsolódnak. Az alapdiploma megszerzését követően többféle mester diploma szerezhető. A mesterképzés szakstruktúrája nem fogja leképezni az alapképzést, itt jóval több szak lesz.
A távérzékelés és a térinformatika beillesztése a Bolognai-rendszerbe A távérzékelési eljárás összetett folyamat, mely szakképzett felhasználókat igényel. A képzés célja, hogy a távérzékelés és a térinformatika sokrétű problémáinak kezelésére, megoldására alkalmas személyt képezzen.
Képzési szintek
FSZ BSc MSc PhD
Felsőfokú szakképesítés
a képzési szint megkívánja a matematikai, számítástechnikai, csillagászati-űrkutatási, térképészeti, alapvető térinformatikai ismeretek elsajátítását a távérzékelési szakasszisztens képes legyen felsőfokú feladatok ellátására képes legyen a távérzékeléssel kapcsolatos egyszerű feladatok terepen, vagy munkahelyen történő elvégzésére
BSc
a felsőfokú képzettségű szakember tevékeny részese kell legyen a távérzékelési elméleti és gyakorlati feladatok műveleteinek a képzés célja a légi és műholdfelvételek készség szinten történő elemzése és feldolgozása elméleti ismeretei alkalmassá kell tegyék a távérzékelés során gyűjtött adatok önálló elemzésére és értékelésére döntés-előkészítést segítő elemzések elkészítése
MSc
a mesterképzés célja, hogy a szakember képes legyen önálló jelentések projektek távérzékelési adatainak információinak elkészítésére a képzés a szakembert önálló munkavégzése mellett csoportok munkájának irányítására is felkészíti képes legyen a távérzékeléssel kapott adatok tartalmi tematizálására és sokoldalú alkalmazására
PhD
a doktori képzés célja a specializáció a távérzékelés nyújtotta lehetőségek alkalmazott tudományi felhasználása a település szintű, kistérségi, lokális vizsgálatok mellett a regionális kutatások adatok, elemzések, projektek elkészítését és bemutatását is képes legyen elvégezni legyen képes döntéshozatalra
Az oktatási segédanyag fejezetei
A távérzékelés fogalma és fejlődése Térképezés és fotogrammetria A távérzékeléses felvételek értékelése Globális helymeghatározási rendszer-GPS Mellékletek
A távérzékelés fogalma és fejlődése
távérzékelési eljárások az optikai távérzékelés fizikai alapjai a távérzékelés típusai
Térképezés és fotogrammetria
térképezés légi és űrfelvételekkel fotogrammetria távérzékelési műholdak és jellemzőik
A távérzékeléses felvételek értékelése
előfeldolgozás vizuális kiértékelés digitális képfeldolgozás műholdfelvételek alkalmazása
Globális helymeghatározási rendszer GPS
navigáció helymeghatározás alkalmazások a rendszer előnyei, hátrányai
Mellékletek
Űrkutatási alapfogalmak Térinformatikai alapfogalmak A Bolognai-rendszer többciklusú lineáris képzésének alapelvei
Összegzés
folytonos tudásépítés többoldalúan harmonikusan fejlett egyén nemzeti és nemzetközi szinten is hasznosítható piacképes tudás a GIS fontos területe és kiváló eszköze a fenti célok elérésének
Kérdések 1. Alkalmazza a dolgozatára a kognitív célok Bloom-féle taxonómiáját, ismertesse az ebből származtatható elvárt hallgatói készségeket a bolognai rendszer különböző szintjein!
A Bloom-féle taxonómia Értelmi folyamatok, gondolkodási műveletek hierarchikus rendszere Kognitív tanulási célokat fogalmaz meg: ismeret - megértés 1. alkalmazás –analízis 2. szintézis - értékelés 3.
Ismeret szintjén tudja:
a csillagászati földrajz és az űrkutatás alapjait a távérzékelés, fotogrammetria történeti áttekintését a térkép fogalmát, a térképek csoportosítását és a méretarányt a térképkészítés történeti áttekintését a geodéziát, mint tudományt, szerepét és kapcsolatát más tudományokkal a számítástechnika történeti áttekintését
FSZ ismeret-megismerés
Alkalmazás szintjén tudja:
a fotogrammetria geometriai alapismereteit, optikai és fényképészeti alapismereteket, a fényképek torzulását a térlátást, a térhatású kép készítését, a térlátás fokozásának eszközeit a sík- és sztereo-fotogrammetria műszereit, a fotogrammetria csoportosítását, a földi és légi fotogrammetriát a sík- és sztereo-fotogrammetria alapjait, a tájékozás belső és külső adatait, relatív és abszolút tájékozást
orthofotogrammetriát a fotogrammetria egyéb alkalmazási területeit a távérzékelés és a műholdfelvételek készítésének elvi alapjait a számítógépes ingatlan-nyilvántartást a geodéziai számítóprogramokat és felhasználásukat a térképszerkesztő programok felépítését, felhasználását a nagyméretarányú térképek szerkesztésében és a sztereofotogrammetriai kiértékelésben
BSc alkalmazás-analízis
Értékelés szintjén tudja:
a mérőkamerát, földi és légi kamerákat, a mérőképet, belső és külső adatokat, a nevezetes pontokat, vonalait, az illesztőpontokat a földi fotogrammetria eszközeit, módszereit, matematikai összefüggéseket, az egyképes eljárást, a képátalakítást a sztereo-fotogrammetriai eljárásokat, analóg, analitikus és digitális kiértékelést
a fotogrammetria alkalmazását a nagyméretarányú, a topográfiai és a sajátos célú térképkészítésben, a mérnökgeodéziában a műholdfelvételek felhasználását, az interpretációt az operációs és segédoperációs (DOS, NORTON, WINDOWS) parancsait és használatát térinformatika alkalmazási területeit (MAPINFO, IDRISI, ARCVIEW ARC GIS) a felhasználói programokat, szövegszerkesztők, táblázatok- és adatbázis- kezelő programok használatát
MSc szintézis-értékelés
Kérdések 2.Tartalomjegyzék szinten adja meg a BSc/MSc/PhD tananyag fejezeteit, alfejezeteit!
BSc tananyag fejezetei
távérzékelés alapelvei és fogalmai, adatnyerő rendszerek, geodézia, a fotogrammetria és a távérzékelés kapcsolata, általános munkafolyamatai, módszerek alkalmazása
távérzékelők hordozói, felvevői és a feldolgozás műszerei, eszközei, csillagászati földrajz és az űrkutatás alapjai , műholdak és jellemzőik
a távérzékelt adatok és a terep (jelenség) kapcsolata, topográfia és kartográfia elméleti és gyakorlati ismeretanyaga, térképkészítési, térkép helyesbítési és interpretációs célú feladatok
a távérzékelés felvételei, távérzékelt adatok rendszerei, Adatbázis kezelés, frissítés adatok értékelése
globális helymeghatározási rendszer műholdas navigáció, a GPS helymeghatározás elve
MSc tananyag fejezetei
távérzékelt képanyag feldolgozása távérzékelés alkalmazási köre és lehetőségei távérzékelés technológiai folyamatai terület- és településfejlesztés és a távérzékelés kapcsolata környezetvédelem és a távérzékelés kapcsolata
a távérzékelés és a számítógépes feldolgozási rendszerek térinformatikai alkalmazások, adatmegjelenítés
globális helymeghatározás Fázismérés, kódmérés, DGPS, mérések GPS készülékkel
a GPS alkalmazási területei
PhD tananyag fejezetei
térinformatikai szoftverek programozási műveletek távérzékelés alkalmazása a területés településfejlesztésben távérzékelés alkalmazása a környezetvédelemben egyéb alkalmazások megjelenítés
Köszönetnyilvánítás Dr. Jancsó Tamás témavezető Dr. Szepes András opponens
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
