Szakdolgozat. Női bűnözés ahogyan a társadalom látja

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék

Szakdolgozat Női bűnözés – ahogyan a társadalom látja

Konzulens:

Készítette:

Csemáné Dr. Váradi Erika

Szigeti Dóra

egyetemi docens

Jogi felsőoktatási szakképzés szakos hallgató

Miskolc 2015

University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology

Thesis Female criminality – as the society sees it

Consultant:

Created by:

Csemáné Dr. Váradi Erika

Szigeti Dóra

Associate professor

Legal academic training student

Miskolc 2015

1

„Az emberi agy hozzá van szokva, hogy bizonyos mennyiségű feszültséget elviseljen. A krízisek, amikor például egy alapvetően tisztességes emberből bűnöző lesz, mindig valami kis semmiség miatt szoktak kirobbanni. Ezért van az, hogy a legtöbb bűntett érthetetlen. Mert az okuk tíz esetből kilencben az a bizonyos kis semmiség, az a kicsi többletteher: az utolsó csepp a pohárban.”1 Agatha Christie

1

http://www.citatum.hu/kategoria/Emberismeret/Bun

2

Tartalomjegyzék

1.

Bevezetés ..........................................................................................................

2.

Női bűnözés 2.1

Sajátosságai .................................................................................................

2.2

Biológiai szemléletek ..................................................................................

2.3 Női és férfi bűnözés különbségei ................................................................. 3.

4.

Nők és az emberi élet ellen irányuló bűncselekmények 3.1

Magzatelhajtás .............................................................................................

3.2

Gyermekölés és csecsemőgyilkosság ..........................................................

3.3

Emberölés ....................................................................................................

Nők és a prostitúció 4.1

Előzményei ..................................................................................................

4.2

Prostitúció számokban .................................................................................

4.3

Típusai .........................................................................................................

5.

Kérdőív .............................................................................................................

6.

Összegzés .........................................................................................................

7.

Hivatkozási jegyzék .........................................................................................

8.

Irodalomjegyzék ...............................................................................................

9.

1. sz. Melléklet .................................................................................................

3

Bevezetés Szakdolgozatom - témáját tekintve - a női bűnözés mozzanatait mutatja be, illetve a női bűnözés sajátosságait. E körben az emberi élet elleni támadásokat helyeztem a középpontba. Ezen túl a mai Magyarországon széles körben elterjedt jelenséget, a prostitúció kialakulásának, jellegzetességeinek kérdéseit is vizsgáltam, mely ugyan büntetőjogi szempontból nem tilalmazott, azonban kriminológiai értelemben számos kutatás középpontjában áll. Meggyőződésem, hogy manapság ez egy igen fontos tárgykör, hiába gondolják sokan azt, hogy elenyésző a nők által elkövetett bűncselekmények száma. Ez igaz annak ellenére is, hogy mind a média, mind a szaktanulmányok alapján kevésbé középpontban állónak tűnhet a probléma. Ezért áttekintettem, mely körülmények vezethetnek bizonyos bűncselekmények elkövetéséhez, és hogy milyen megoldás adható ezekre a rendellenességekre. Kutatásaim alapján kijelenthető, hogy az élet elleni bűncselekmények esetén a külső körülmények nagy szerepet játszanak az elkövetésben, míg a belső, biológiai, pszichológiai tulajdonságok kevésbé érhetőek tetten az okok között. Így például az élet elleni bűncselekmények hátterében, számos esetben a nőknek a szerepváltozásokkal, a család modelljének átstrukturálódásával, az ambiciózus élet kialakulásával kell megbirkóznia. E mellett a tökéletes háziasszony, anya és munkavállalói szerepnek egyaránt meg kell felelnie. Pszichológiai szempontból nem megkérdőjelezhetően e körülmények hatására olyan beszűkült pszichés állapot jöhet létre, ahol a nő nem lát más lehetőséget, mint, hogy kisbabája, vagy egy másik családtag életének kioltásával elviselhetőbbé akarja tenni a helyzetet. Megdöbbentett, hogy a nők néha agresszívabbak, néhány esetben pedig kifejezetten kegyetlenebb elkövetőként jelennek meg, mint a férfiak. A másik kivetnivaló manapság a prostitúció, amely egészen fiatal kortól megjelenik és tipikus, hogy nehéz szabadulni ebből a világból. Mindezek vizsgálatával és kutatásával megismertem magát a női bűnözést, mind büntető, mind kriminológiai szempontból. Többek között kérdőíves kutatással kerestem erre a válaszokat a környezetemben élők segítségével. Ezért fontosnak tartottam, hogy különös figyelmet kapjon a témakör.

4

Női bűnözés: 2

2.

Ez a jelenség a mai napig érdeklődéssel tölti el az ezt kutatókat. Mivel egy létező történésről beszélhetünk, ezért megfigyelhetjük, hogy az összbűnözésen belül, maga a női bűnözés kisebb arányú, mint a férfiaké. Ez abból derülhet ki, hogy a nyilvánosságra került kriminálstatisztikai adatok szerint kevesebb a számuk. Azonban ezt nem jelenthetjük ki biztosan, hiszen a látencia miatt vannak olyan bűncselekmények, amelyek nem derülnek ki. Ezért magával a női bűnözéssel foglalkozhatunk, mint különálló rendellenes jelenséggel. A következőekben ennek a sajátosságait, biológiai szemléleteket és a női és férfi bűnelkövetés különbségeit vizsgáltam meg. 2.1

Sajátosságai: Elítélt férfiak

Elítélt nők

százezer

cso-

száma

korú férfi-

száma

ra jutó

port

százezer

százezer

megfelelő

Korcso

Összes elítélt

megfelelő korú nőre

megfelelő száma

kosra jutó

jutó száma

száma

korú laszáma

aránya 14–17

4481

2009

615

291

5096

1173

18–19

4603

3705

595

503

5198

2143

20–24

10179

3156

1332

437

11511

1834

25–29

9251

2961

1320

440

10571

1725

30–39

17716

2226

2856

368

20572

1309

40–49

11313

1694

1863

279

13176

987

50–59

5888

881

964

130

6852

485

60–x

1976

215

339

24

2315

99

65407

1621

9884

217

75291

877

Összesen

Jogerősen elítéltek korcsoportok szerint, 2012*3 *Forrás: Országos Bírósági Hivatal. – Source: National Office for the Judiciary

2

FEHÉR Lenke: A női bűnözés. In: Gönczöl-Korinek-Lévay: Kriminológiai ismeretek. Bűnözés, bűnözéskontroll. Corvina, Bp. 1996. 272.o. 3 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2012.pdf

5

Mivel sok nő által elkövetett bűncselekmény rejtve marad, nem is tulajdonítanak nagy jelentőséget a problémának, ami valójában létező probléma. „A bűncselekmény látenciájának, az elkövetés indítéka, helyszíne, módja, áldozata „megválasztása” következtében rejtve maradt esetek számának, arányának is – okkal – tulajdonítanak nőies jelleget. O. Pollak szerint a nők nem követnek el kevesebb bűncselekményt a férfiaknál, de ezek túlnyomó hányadát nem fedezik fel, látenciában marad. Ennek egyik magyarázataként a „maszkírozott kriminalitás” tételét említi, hiszen szerinte a női karakter csalásra és eltitkolásra hangolt, biológiailag lehetséges – adottságainál fogva képes csalni szexuális magatartásában, képes megjátszani az orgazmust – különleges képessége folytán alapozza meg morális és így kriminális viselkedését.”4 Egyet értek O. Pollak feltevésével, mi szerint nem követnek el a nők kevesebb bűncselekményt, de megfigyelhető az is, hogy századunkig a nőkkel szemben tanúsított hozzáállás enyhébb a büntetőeljárás bármelyik szakaszában, ami miatt a férfiak által elkövetett bűncselekmények kerülnek a középpontba, ezért elterelődik a figyelem a női bűnelkövetésről. Amit fontos megjegyezni, néhány esetben a női bűnelkövetők többségben vannak, még ha ezt a különféle statisztikák nem is mutatják pontosan. Nagy a számuk könnyű vagy súlyos testi sértésen belül, de többször előfordulnak lopás illetve más vagyon elleni bűncselekmények elkövetésben. Általában ezen esetek rejtve maradása miatt a megelőzésre sem fordítanak nagy figyelmet, ezért az utóbbi időben magas maradt a nők által elkövetett bűncselekmények száma is. (pl.: 2012-ben 8 988 nőt ítéltek el jogerősen, ebből súlyos testi sértés miatt 186 főt, könnyű testi sértés miatt 28 főt, míg a vagyon elleni bűncselekményeknél kiemelkedett a lopás, amely miatt 2151 főt ítéltek el, de megjelenik nagy számban e mellett csalás (966) és a sikkasztás (301) is.5) „Egy társadalom női bűnözésének aránya a következő változóktól függ: - a nő emancipációs foka az adott társadalmi rendszerben; - a nő faji hovatartozása; - a közösség mindenkori nagysága (város-ország arányok); - a nő életkora; - a történelmi időpont és sajátos társadalmi viszonyai; - a család dezorganizációjának mértéke. Az elméletek, de még inkább az azok alapjául szolgáló esetek arra utalnak, hogy a női bűnözés struktúrája az urbanizáció és az emancipáció általános fejlődési tendenciájának 4 5

CSERES Judit: Női bűnök, női áldozatok. In: Belügyi szemle, 1998/3. sz. 26. o. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2012.pdf 189.o.

6

arányában változik. Egyre több, addig jellemzően férfiasnak tartott bűncselekményt követnek el nők, ahol az elkövetés módjában – legalábbis kezdetben – érvényesítik a nőies tulajdonságaikat.”6 2.2

Biológiai szemléletek: 7

A biológiai szemléletek is nagy szerepük van, hiszen sokan foglalkoztak a női kriminalitással biológiai megközelítésből. Különféle vélemények születtek ezzel kapcsolatban, mivel egyesek egy nő életében fellépő fiziológiai folyamatok nagyban közrejátszanak a nők által elkövetett bűncselekmények összefüggésében. Mások viszont úgy gondolják, hogy ezek alig gyakorolnak hatást a bűnelkövetésre. Tehát a vélemények megoszlanak és nem egységesek, nem kifejezetten megállapítható a folyamatok tényleges kihatása a női bűnözésre. Megvizsgálva ezeket a tényeket nem feltétlenül bizonyosodhatunk meg arról, hogy akár az élettani fázisok, akár gének szerepet játszanak a női bűnözésben. Igaz, hogy valamilyen rizikófaktort jelenthet a hajlamosság kialakulásában, de igazán meggyőző eredmény nem született ezzel kapcsolatban. Mindazok által, úgy gondolom, hogy ezek a bizonyos fázisok megváltoztathatják a nő általános viselkedését, ingerültebbé, kiszámíthatatlanabbá válhatnak, de nem feltétlenül vezetnek bizonyos bűncselekmények elkövetéséhez. Tehát csak a biológiai hajlam, vagy faktorok nem nevezhetőek felelősnek. Ha ezekhez más körülmények kapcsolódnak, akár családi nehézségek, vagy esetleg rákényszerítés, megfigyelhetjük, hogy sokkal könnyebb a kialakulása, mintha csak a biológiai fázisokat tennénk felelőssé. Maga a biológiai hajlamosság kis számban előforduló tényező, nem feltétlenül kell ahhoz hajlam, hogy egy nő valamilyen bűncselekményt elkövessen. Elég egy elhatározás, egy bizonyos élethelyzet, amiből nem lát más kiutat és e miatt akár bűncselekmény elkövetésére kerülhet sor. Tehát a biológiai tényezőkkel szemben a női társadalom bizonyos helyzetét meghatározóbbnak tekinthetjük, mint magát a biológiai hajalmot. „Nem bizonyítható, hogy a női bűnözés oka a „természettől adott” jellemzőiben keresendő. A nemi specifikumokkal rendelkező pszichikai és szociális viselkedés sokkal inkább társadalmi vezérlésen és hatásokon alapul, mintsem biológiai tényezőkön.” 8

6

CSERES Judit: i.m.. 26. o. FEHÉR Lenke: i.m. 274. o. 8 FEHÉR Lenke: i.m. 277. o. 7

7

2.3

Női és férfi bűnözés különbségei: 9

Fontos elhatárolnunk a nők és férfiak szerepét, ezzel szemléltetve, hogy a női bűnözés miként tér el a férfiakétól. Ez egy nagyon fontos rész, hiszen kiderül, mely bűncselekmények vannak többségben mind a nők, mind a férfiak részéről. Mivel a férfiak a nők „felett” próbálnak valamilyen uralkodói helyzetbe kerülni, az a szerep jut nekik, hogy családfenntartóak legyenek, a munkában jól teljesítsenek, míg a nőknél főleg az anya szerep a meghatározó. A nemi szerepek tehát így oszlanak meg. Ezen körülményeket megvizsgálva kiderül, miért vannak bizonyos különbségek a két nem bűnelkövetési mintájában. Mivel mindkét nem bizonyos szerepekre orientálódik, így a elkövetésben is meglátszik ez a fajta irányultság. Kiindulva ezekből a tényekből, a férfiak körében nagy a versengés, inkább vagyon elleni, politikai vagy személyes indíttatású bűncselekményeket követnek el. Megállapíthatjuk, hogy a visszaesés, mint magatartásforma a férfiak szempontjából meghatározó, hiszen nagy számuk egész életében folytatja ezt a viselkedésmódot, különös, vagy többszörös visszaesővé válva. Általában véve nagy a számuk a bűncselekmények áldozatait tekintve, de jellemző, hogy női vagy férfi ismerősei általa ismerkednek meg a bűnelkövetési módokkal. Nőknél megfigyelhetjük, hogy számos bűncselekmény esetében nem, mint elkövető, hanem mint részes, vagy szerepet töltenek be. Áldozatként főleg szexuális bűncselekményeknél jelennek meg, elkövetőként pedig főleg a családtagok, gyermekek, partnerük ellen követnek el ilyen cselekményt, mint a férfiak. A női bűnözés tehát inkább emocionális indíttatású, és más jellegű bűncselekmények jellemzik, mint a férfiakét. Ezért mondhatjuk azt, hogy a férfiak sokkal inkább bűnelkövető típusúnak minősülnek, mint a nők. Mindegyikükre más és más bűncselekmények a jellemzőek, így például a férfiakhoz közelebb állnak az erőszakos bűncselekmények, így kifejezetten a családon belüli erőszak, a könnyű vagy súlyos testi sértés, illetve a különböző vagyon elleni bűncselekmények. Nőknél, ami a legmeghatározóbb, az a csecsemőgyilkosság, illetve a súlyos és könnyű testi sértés. Ezeket elősegítik a női és férfi szerepek megváltozása is, ami ezekben a cselekményekben nyilvánul meg. Minden esetre ezeket a jelentős különbségeket kell figyelembe vennünk, mikor egy-egy bűnözési formát vizsgálunk.

9

TAMÁSI Erzsébet: Bp.2006. 555-556. o.

Nemek és bűnözés. In: Kriminológia, Szakkriminológia. CompLex Kiadó,

8

2.

Nők és az emberi élet ellen irányuló bűncselekmények

Az előzőekben már utalva, a nőknél az emberi élet, vagy maga a személy elleni bűncselekmények legfőképp családon belül jelennek meg, fokozottan a magzat, csecsemő, gyermek illetve partner ellen irányulnak. Ebben a témakörben ezekre fektetve a hangsúlyt megvizsgáltam ezen jelenségeket. A számomra legfontosabb kérdésköröket vizsgáltam meg, melyek nemcsak büntetőjogilag, de társadalmilag is elítélendőnek számítanak.

2.1

Magzatelhajtás:

A magzat elleni bűncselekményeknek nagy szerepe van a női bűnözésben, ezért fontos, hogy a téma ebben az esetben figyelmet kapjon. Lényeges megemlíteni, hogy mind büntetőjogilag, mind etikai értelemben elítélendő, ezért elengedhetetlen, hogy ne elemezzem a jelenséget. Btk. 163.§. „ Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást a) üzletszerűen, b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az állapotos nő halálát okozza. (4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”10 A szándékosság követelményeinek fennállta mellett, magzatelhajtásnak minősül minden olyan cselekmény az anya részéről, amely születendő gyermeke életének kioltására irányul. Pedig adott a lehetőség a magzat elvetetésére, törvényben megszabott kritériumok mellett, orvosi beavatkozás által, de csak a terhesség 12. hetéig, és abban az esetben, ha valamilyen szociális ok áll a háttérben. „E törvény lehetőséget ad a terhesség megszakítására, jogszabály engedélye pedig kizárja a jogellenességet. A törvény rendelkezése szerint a terhesség csak - veszélyeztetettség, - ha a terhesség bűncselekmény következménye,

10

2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről – továbbiakban Btk.

9

- illetve az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, - a jogszabályban meghatározott feltételek mellett szakítható meg.”11 Felmerül a kérdés: azzal, hogy törvény teszi lehetővé a magzat életének „engedélyezett” kioltását, a magzatot nem illetik meg az alapvető jogai? A téma nehéz, akár erkölcsileg akár tudományosan tekintjük azt. Véleményem szerint maga az élet kezdete a fogantatástól kezdődik, hiszen már akkor egy új emberi lény van kifejlődőben, ezért embernek kell tekinteni, és meg kell adni a jogot neki, hogy élhessen. Attól függetlenül, hogy döntésképtelen illetve, hogy nem tudja közölni akaratát, még elő személynek kell tekinteni. „A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg.”12 Ha ezt a jogot elvesszük tőle, olyan, mintha egy másik embertől vennénk el, amivel már gyilkosságot követünk el, így ez ugyan úgy büntetendő cselekménynek számít. Álláspontom szerint az abortusz helyett sok alternatíva adódik, amivel nem kell kioltanunk saját részünk, gyermekünk életét. Ilyen lehetőségnek kell tekinteni az örökbeadást, amivel például gyermektelen pároknak adhatunk esélyt saját család kialakítására. „Egészen századunkig hivatalosan nem volt lehetőség arra, hogy a tilosban járó nők megelőzzék a tiltott kapcsolatból származó nem kívánt terhességet. Ez a lehetőség még ma sem adott, megengedett – vagy ismert – mindenki számára. Erre utal az, hogy a szülőképes korú nők kevesebb, mint 50%-a védekezik, és a gyermekek több mint fele nem tervezett terhességből születik.”13 Napjainkban a magzatelhajtás, azaz az abortusz gyakorisága mögött az áll, hogy a nők a nem kívánt terhesség következtében gyakran döntenek úgy, hogy valamilyen módon a magzat életének véget vetnek. Akár törvényes, akár törvénytelen, szándékos módon vetünk véget a magzat életének elítélendő cselekedetet követünk el. A nőknek jobban kellene figyelniük arra, hogy ha már nem szeretnének belátható időn belül gyermeket, gondoskodjanak arról, hogy megelőzzék a nem kívánt terhességet. Ha a magzat bűncselekmény eredménye képen fogant meg, megfogalmazódhat bennünk erkölcsileg az, hogy a terhesség megszakítható –e, hisz a terhesség nem kívánt volt. Ma már törvény engedi meg ez esetben az abortuszt. „5. §9 (1) A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg. 11

http://www.obdk.hu/UserFiles/dr__santha_ferenc_-_altalanos_jogi_ismeretek_ii___buntetojog_.pdf 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről 1. § 13 GILÁNYI Eszter: Női bűnök: A magzatelhajtás, a gyermekölés és a gyermekkitétel szabályozásának áttekintése. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica, Tomus XXIV., Miskolc University Press, 2006., 79. o. 12

10

(2) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.”14 „1945-ben (…) a katonák által tömegesen megerőszakolt nők helyzete indokolta az abortusz tilalmának átmeneti felfüggesztését. A beavatkozást kizárólag szülészeti és anyavédelmi intézetekben, szakorvos közreműködésével lehetett elvégezni.” Ez a rendelkezés nagyban hasonlít a mai törvényben meghatározott esetekhez, ám később ismét szigorodott a rendelet, amely szigor manapság már nem jellemző.15 A nők egészsége és akarata fontos szerepet játszik a mai napig az abortusz és a magzatelhajtás esetében. Inkább a nő életét tartják szem előtt, mint magát a magzatét, ha az veszélyezteti az anya egészségét és életét. Ez valamilyen szinten érthető is, bár ez is kioltott élettel jár. Ha ezek a rendelkezések illetve törvények nem szabályoznák a terhesség megszakítását, valószínűsíthetően, még több törvényellenes magzatelhajtást követnének el. Bár mindenkinek más az álláspontja ebben a kérdésben, de állást kell foglalni, hogy a magzat „megölése” helyes-e akár törvényben azt bizonyos feltételek megengedik akár nem. 3.1

Gyermekölés és csecsemőgyilkosság

Btk. 160.§. (1) Aki mást megöl, bűntett: 5-15 év. (2) 10-20 év/életfogytig: i) 14. életévét be nem töltött személy sérelmére. „A Büntető Törvénykönyvbe az 1998. évi LXXXVII. törvény iktatta be minősített esetként a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövettet emberölést. A törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint ennek oka az a törekvés, hogy a büntetőjog fokozottabban üldözze a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket.”16 „ Ez az – emberhalállal végződő – bűncselekményfajta klasszikusan és tradicionálisan női bűnelkövetőt feltételez, amelynek nemcsak magától értetődő biológiai, hanem egyszersmind kétségtelen társadalmi okai is vannak.”17 „Ide tartozik egyfelől a tizenéves, viszonylag elzártan (esetleg tanyán vagy egyéb zárt, homogén kisközösségben) élő, avagy nagyvárosi, de tapasztalatlan, a szüleivel érzelmi és kommunikációs távolságot tartó, egyedülálló, baráti vagy egyéb, meghitt kapcsolattal

14

1992. évi LXXIX. törvény 5.§. GILÁNYI Eszter: i.m. 82. o. 16 http://jesz.ajk.elte.hu/meszaros12.html 17 KRÁNITZ Mariann: Az emberölést elkövető nők tipológiája. Ügyészek Lapja 2005/2. 18. o. 15

11

nem rendelkező fiatal lányok ölési cselekménye, amely a szüléssel együtt járó. valóban beszűkült tudatállapot eredménye, és amely az újszülött elláthatatlansága miatt vezet az élet kioltására.”18 Míg a családok többségénél egy kisgyermek érkezése a legnagyobb boldogság, addig vannak olyan nők, akikből az ellenkező érzelmet hozza ki ez a folyamat. Ennek különböző okai lehetnek, általában félelem és szorongás párosul az új családtag érkezésének tudatával. Ez lehet a miatt, hogy az anya első gyermekét készül világra hozni, és nem tudja, hogy pontosan mi a teendő, vagy éppen hogy jó anya lesz-e. Gondot okozhatnak az anyagi nehézségek, mivel egy gyermek érkezése bizony anyagi kiadásokkal jár együtt. Felléphet depresszió a terhesség alatt, ami megváltoztatja az anya látásmódját. „Ide tartozik másfelől azon több-, sőt sokgyerekes asszonyok ölési tevékenysége is, akik már több gyereket nevelnek, de a hatodik-nyolcadik gyermeküket megölik. Ezek az elkövetők, sajátos módon, a tárgyalás folyamán olyan – kevéssé életszerű - körülményekre hivatkoztak, hogy a terhességüket nem vették észre, szülési fájdalmaik nem voltak, a szülésre egyáltalán nem emlékeznek stb. Az ölési cselekmény megvalósításának a módja azonban többnyire eleve cáfolja ezen vádlottak védekezését, és arra utal, hogy a tettet nagyon is célirányosan, előre jól átgondoltan, előkészítetten, (a fürdőszobában „véletlenül” ott a madzag és a nylonzacskó), sőt, olykor kifejezetten kegyetlenül hajtották végre. (nem ritka, hogy a babát ütlegelték, testét megcsonkították stb.)”19 A csecsemőgyilkosságoknál ezért megkülönböztethetünk szándékosan eltervezett illetve spontán emberölést, melyeket tudatosan, illetve felfokozott pszichikai állapotban követnek el általában a nők. Akár tudatos, akár nem minden szempontból súlyos bűncselekmény, mivel képtelen bármilyen módon védekezni, vagy ellenállni, nem tehet a körülmények ilyen irányba való fordulásáról. Semmilyen érv nem hozható fel annak a nőnek a védelmére, aki ilyet tesz saját gyermekével, hiszen a boldogságot kell, hogy jelentse egy gyermek nem az ellenkezőjét. Bár sok minden befolyásolja, mit fejez ki egyes nők számára egy gyermek. Valakinek magát boldogságot, valakinek csak felesleges problémát. Bár az utóbbira léteznek megfelelő lehetőségek egészen az örökbeadástól egy másik gyám kijelöléséig. „Magyarországon minden két hétben történik csecsemőgyilkosság. Érthetetlen módon évente 7-20 újszülött gyilkosságot derítenek fel, de a szakemberek szerint a magas szintű látencia miatt az ilyen bűncselekmények tényleges száma ennek tízszerese is lehet. 18 19

KRÁNITZ Mariann: i.m. 18. o. KRÁNITZ Mariann: i.m. 18. o.

12

Míg Németországban, Angliában, az USA-ba n rendelkezésre állnak adatok a csecsemőkorúakkal és a kisgyerekkorúakkal szemben elkövetett életellenes cselekedetekről, csecsemőgyilkosságokról, addig ezt a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) adatbázisában hiába keressük. Ennek oka, hogy az újszülött megölése az emberölés keretébe tartozik. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy ez a kérdéskör annak ellenére nem kap figyelmet, hogy a gyerekeket fokozott védelemben kellene részesíteni.”20 A gyermekek védelmének kiemelt jelentőséget kellene kapnia, hiszen fontos, hogy megelőzzük az ellenük elkövetett bűncselekményeket. Kiszolgáltatottabbak, mint az idősebbek, mivel csecsemőkorban még tehetetlenek, kicsivel idősebb korban pedig nem érzékelik a körülöttük zaljó történéseket úgy, mint egy felnőtt. Véleményem szerint mivel súlyosabban büntetik az újszülöttek és kisgyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket, a megelőzésre is nagyobb figyelmet kellene fordítani, hiszen egyes tanulmányok szerint nem minden bűncselekményre derül fény, nagy részük rejtve marad, nem derül ki. 3.2

Emberölés

Mivel nem csak újszülöttek és magzatok sérelmére követhetnek el a nők emberölést, azért jelentőségteljes, hogy a partner ellen irányuló cselekedetek is helyet kapjanak az elemzésben. Mivel ez is egy fontos mozzanat, ezért fontosnak tartom, hogy a probléma megjelenjen a másik két jelenség mellett. Az elemzést mind erkölcsi, mind emberi jogi szempontból vizsgáltam. „A nő mint erőszakos bűncselekmény elkövetője elsősorban az emberölés befejezett vagy kísérleti alakzatát valósítja meg, s általában hozzátartozója (férj, élettárs stb.) sérelmére. Jellemző, hogy a cselekményt hosszú ideig tartó válságállapot vagy kölcsönös konfliktus előzi meg. A későbbi áldozat rendszeres provokatív magatartására vagy kifejezett brutalitására hirtelen erőszakos, impulzív cselekedettel reagál a hosszú időn keresztül tűrő, indulatait visszafogó nő. Ezekben az esetekben tehát hosszan tartó áldozati szituáció szenvedő alanya válik bűnelkövetővé.”21 Minden nő képes egy bizonyos ideig tűrni, akár a fizikai akár a mentális bántalmazást. Ám ez is csak egy bizonyos szintig elképzelhető. Ha ez elég sokáig tart, és a szintet túllépi, a bántalmazóval szembefordulva ő válik elkövetővé. Sok éven át tartó terrorizálás, bántalmazás kivívhat olyan viselkedést és cselekvést, amely a bántalmazó ellen irányul. 20 21

http://epa.oszk.hu/02200/02234/00008/pdf/EPA02234_Diskurzus_2014_1_003-014.pdf FEHÉR Lenke: i.m. 277. o.

13

„Amikor az agresszió agresszióval, az erőszak erőszakkal találkozik, a szerepek egyszerűen megfordulnak. A korábbi agresszor áldozattá válik, és a áldozat elkövetővé.”22 Tehát ez a fajta cselekménytípus fontos tett, hisz sokan vannak úgy, hogy tűrnek, akár családon belül, akár más környezetben, majd megelégelve ezt olyan tudatállapotba jutnak, vagy olyan elhatározást hoznak, hogy a sérelmükre cselekvő ellen fordulnak. Ez elég sok esetben jár a bántalmazó életének kioltásával, hisz nem látnak más utat a helyzetből való kijutásra. Mindenkiben felmerül a kérdés: Miért fajulhat eddig egy ilyen helyzet? Valószínű, azért mert a nő talán reménykedhet, hogy idővel ez változik vagy, hogy még bírja egy ideig a megaláztatásokat. A túlzott optimizmus nem vezet sehova. De okozhatja a bántalmazóval szembeni félelem is. Valójában eddig sem szabadna eljutni, hogy valaki olyan helyzetbe kerüljön, hogy folyamatosan csak ”túlélje”. Tudatosabban kellene figyelni saját egészségükre, vágyaikra, hisz hosszú távon ilyen szituációban élni vagy dolgozni káros lehet mind egészségileg, mind mentálisan egyaránt, és nagyobb az esélye annak, hogy a bántalmazott, vagy meglázott nő agresszívan lépjen fel megelégelve a helyzet folyamatos fennállását. Veszélyes ilyen helyzetben maradni, hisz az a nő aki ilyen helyzetben van mindenképpen tönkremegy. Ezen azt is érthetjük, hogy fokozottan kell mindenkinek magára figyelnie, időben lépni és nem hagyni, hogy idáig fajuljanak ezek a szituációk. Illetve időben segítséget nyújtani, ha valaki a környezetében tapasztal efféle cselekményeket. Vannak olyan emberölések, amelyekben a főszerep nem a nőké, de azokban részt vesznek, vagy megjelennek valamilyen formában. „A nyereségvágyas emberölések megvalósításában a nők (a lányok) szerepe általában az előzetes terepszemle, a sértettel való kapcsolatteremtés, valamint a tett elkövetésének idején a helyszín biztosítása.”23 Manapság már megállapítható, hogy nem csak ezekben a szerepekben jelennek meg, hanem maga az emberölés megvalósítójaként. A vagyonra való igény, a nyereségvágy kiváltó ok lehet, illetve a befolyásoltság sem kikerülendő ok.

22 23

FEHÉR Lenke: i.m. 277. o. KRÁNITZ Mariann: i.m. 20. o.

14

3.

Nők és a prostitúció:

A prostitúció nem bűncselekmény, de fontos figyelmet kell kapnia, hiszen ezzel a tevékenységgel együtt más cselekmények is járnak, mint például az emberkereskedelem, gyermekprostitúció vagy a drogkereskedelem is. Szorosan hozzá kapcsolódnak, hiába nem büntetendő tevékenység. Ez az ősidők óta űzött tevékenység napjainkig fellelhető mind Magyarországon, mind a világon máshol, ahol már büntetik ezt a tevékenységet. Fontosnak tartom, hogy számos bűncselekmény mellett a prostitúció, mint nem büntetendő cselekmény figyelmet kapjon, hiszen sok más negatív vonzata van. „Az emberi társadalmak többsége a mai napig poligám (83% többnejűség, 1% többférjűség), a maradék 16% monogám társadalom tagjai pedig előszeretettel vesznek igénybe házasságon kívüli szexuális szolgáltatásokat, csak titokban. A családalapítás és a házasság gyökerei a neolitikus forradalom idejére nyúlnak vissza. Elkezdett kialakulni a magántulajdon, s a házasság a párkapcsolat intézményesítése, a család pedig önálló gazdasági egységnek számított. A házasságon belüli szexualitás egyfajta szerződésként funkcionált a két család között, amely nem feltétlenül társult szerelemmel és elégítette ki a szexuális vágyakat. Mi szerencsések vagyunk, hiszen a 20. századtól már a legtöbb házasságban megvan a lehetőség mindhárom igény kielégítésére.”24 3.1

Előzményei

„A családi élet egyértelműen meghatározza a gyermek további sorsát. A leány családon belüli szexuális zaklatása gyakran elindítója a prostituált pályának. Bizonyos felmérések szerint a prostituáltak 75-80%-ban gyermekkorukban erőszak vagy szexuális erőszak áldozatai voltak. Sokszor nevelőintézetből szöknek meg, s kerülnek az utcára, ahol erőszakos férfitársakra találtak. Az erőszakot sokan úgy dolgozzák fel magukban, hogy megerőszakolt, „megbecstelenített” testüket úgy tekintik, mintha nem is hozzájuk tartozna. Már nincs „erkölcsi” értéke számukra, hiszen az újra és újra erőszak áldozatává válhat. Ami a sajátjuk és más számára hozzáférhetetlen, az a lélek. Ez életben maradásuk egyik filozófiája. A prostituált nem adja bele a lelkét a munkába, hisz csak a testét vették meg, s csak úgy tudja naponta többször nyújtani a kívánt szolgáltatást, ha érzelmileg nem követi az eseményeket.”25

24

http://pszichologia.com/cikkek/villamcikekk/a-prostitucio-toertenete/ FORRAI Judit: Szegénység és bűnözés különös formája a budapesti utcákon: a férfi- és női prostitúció. In: Belügyi Szemle 1999/2. 93. o. 25

15

Ezen okok mellett sok lány illetve fiatal nő nem lát más kiutat, s ezért rákényszerül, hogy prostituáltnak álljon. Meglehet, hogy az iskolázottság miatt nem találnak munkát, és a család többi tagja sem keres jól, ami a megélhetést nehezebbé teszi. Másik ok lehet, hogy a pénz reményében egyszerűbbnek látják ezt a „munkát”, mivel nem kell annyit dolgozni, mégis jól keresnek. És ha már egyszer belekerülnek, nehéz kikerülni ebből a környezetből, hiszen ez mindig egy biztos forrás számukra, míg egy rendesen dolgozónak szembe kell néznie az elbocsátás lehetőségével is. Sokan, akik ki akartak jutni ebből a környezetből, nem tudtak, hiszen ha más lehetőség nincs, ez mindig adott nekik, ezért nem is fáradnak más munka és lehetőség után nézni. Amit még megfigyelhetünk, hogy hazánkban egyre több a prostituált, és a külföldön tevékenykedők száma is a többszörösére nőtt. 3.2

Prostitúció számokban:

A való élet tapasztalatai szerint a prostituáltak bármely életkorban tevékenykedhetnek egészen a tizenéves kortól a változó korig. Az okok változhatnak, előfordulásuk nagyvárosoktól kezdve kisebb településekig bárhol, de nagyvárosokban több lehetőség adódik számukra, mint vidéken így megfigyelhető az is, hogy sok nő vagy lány nagyvárosokba költözik ebből a célból, hiszen könnyebb a megélhetés. Városokon, településeken belül is megoszlik az üzlet helye. Ez lehet kint az utcán bárhol, szabadban, lakásban vagy bármilyen erre általuk alkalmatosnak gondolt helyen. Már az ezredfordulón is igaz volt, hogy a nehéz körülmények, családi háttér nagyban szerepet játszik abban, hogy egy lány a későbbiekben prostituáltnak áll. Az még jobban elősegíti ezt, ha a családban már előfordult ez a tevékenység, vagy a társaságban, baráti körben, ami miatt a nők többsége belekerül ebbe a szituációba. Budapestet említve, azért a fővárosra helyeztem a hangsúlyt, mert a legnagyobb városként itt nagyobb a számuk, turisztikailag leglátogatottabb és emiatt van igény rá, illetve történeti szempontból igazoltan mindig is központi szerepet játszott a prostitúcióban. Azért az utcai rétegekre tettem nyomatékot, mert ez a leggyakoribb és az egyik legkiszolgáltatottabb réteg és itt jelenik meg legtöbbször. Azért tekintettem jelentősnek ezt a tanulmányt, mert a rendszerváltozás hatásai ekkor már megjelentek, s alapjaiban ma is hasonló a helyzet. „Családi állapotuk szerint 70 százalékuk hajadon, 30 százalékuk házas, illetve élettárssal él. Családi hátterüket tekintve nagycsaládosok, zömmel 5-10 testvérrel, vagy alkoholista szülőkkel, esetleg félárván, 40 százalékuk állami gondozott, de volt, akit nagyszü-

16

lei neveltek. Gyermekeik száma változó, akik általában az első néhány szexuális aktusból származnak. Rendezett családban, nagyobb gyermekekkel 20 százalékuk él.”26 A szülők erőszakos viselkedése vagy alkoholista, drogfüggő életvitele szintén komoly rizikófaktor lehet a lányok prostituálódása tekintetében. Ha a nagycsaládosokat nézzük, sokan ilyen környezetből jönnek, hisz a család segítése, vagy fenntartása miatt szükség van pénzre, és más munkalehetőség nem adódik alacsony iskolázottságuk miatt. Ebből a tevékenységből, viszont könnyen jött pénz szerezhető, és semmilyen iskolai végzettség nem szükséges hozzá nekik, ezért ez imponálhat nekik. „Legmagasabb iskolai végzettségük egészségügyi vagy vegyipari szakközépiskola (5%), a többiek (95%) jó esetben befejezték a nyolc általánost. Utolsó munkahelyet 11 százalékuk jelölt meg (konzervgyár, varroda, kórház), de legtöbben sosem dolgoztak.”27 Mivel ilyen alacsony az iskolázottságuk, ez a „munka” a legjobban fizető ezeknek a nőknek. Minden egyéb tevékenységhez nincs meg a megfelelő képzettségük, ezért nem is kapnak állást, vagy ha kapnak, az nem fizet úgy, mint ez a tevékenység. Bár nem mindig mondhatjuk, hogy jó fizető tevékenységről beszélünk. „A bevétel attól függ, hogy önállókról, tehát helypénzt fizetőkről, vagy a strici felügyelete alatt állókról van –e szó. Az utcai prostituáltak 70-80 százaléka azonban stricihez tartozik.”28 „A futtatóval vagy baráttal rendelkezők keresetük 80-90 százalékát leadják. A stricinek ugyanis el kell tartania – ha van – a saját gyermekét, vagy haza kell küldenie a pénzből a családnak, akiknek ez az egyedüli bevételi forrásuk.”29 Ha ezt az oldalát vizsgáljuk a prostitúciónak, megállapíthatom, hogy nem is olyan könynyű a lányok helyzete a szituációt vizsgálva.. Ha saját maguk keresik meg a pénzt, és nem kell beszolgáltatniuk a futtatójuknak a nagy részét, az önfenntartásra, vagy éppen a „család” fenntartására megy el a keresett összeg nagy része. Tehát az előrelépés vagy a nehéz körülményekből való kiszakadás máris lehetetlenné válik. A lányok többsége ebbe a hibába esik. Ha azt nézzük, hogy szinte az egész összeget a futtatónak szolgáltatják, ott tartanak ahonnan elindultak. A kiszakadásra sosem lesz elég az-az összeg, ami nekik marad. Ezért folytatni fogják ezt a tevékenységet, mivel csak ez biztosít számukra valamit is. „Egészségi állapotukra jellemző, hogy szinte majdnem mindnyájan kemény dohányosok, alkoholt fogyasztanak, s nem ritka a drogozás sem. Hiszen a prostitúció örök sza26

FORRAI Judit: i.m. 94. o. FORRAI Judit: i.m. 95. o. 28 FORRAI Judit: i.m. 95. o. 29 FORRAI Judit: i.m. 95. o. 27

17

bálya, hogy a fiatal, új lány a lelendő, akinek sokat fizetnek hamvasságáért, tapasztalatlanságáért, amit azonban a továbbiakban mindennap nyújtania kell. Az idő múlásával egyre többet kell állni, és várni az üzletet, a hogy jobban bírják, szükségük van ajzószerekre. Vannak, akiket beetetnek drogokkal, s amikor már függővé váltak, a drog napi árának legegyszerűbb megszerzési módja, ha kimennek az utcára. (Az angolszász irodalomban buttery- vagy elem-babyknek nevezik azokat a lányokat, akiknél az elem a drog.) Ez a típusú prostitúció ma még kis számban fordul elő. Főleg izgató, pörgető, feldobó drogokat használnak, illetve használtatnak. ”30 Magyarországon ma csak magát a prostituáltak futtatását, az arra való rábírást az ehhez tartozó emberkereskedelmet büntetik, magát a prostitúciót egyénileg nem vették be a büntetendő tevékenységek körébe. Éppen ezért ez hazánkban melegágyat jelent magának a prostitúció elterjedésének és e mellett az emberkereskedelem és gyermekprostitúciónak is. Amíg ez legális keretek között mozog, addig ne is várjuk a tevékenység csökkenését, hiszen törekedhetünk arra, hogy visszaszoruljon a ma prostituáltként tevékenykedők száma. Amíg Európában többféle irányzatot követnek (pl.: prohibicionista (tiltó), reglementált (bizonyos keretek között engedélyező és szabályozó) vagy az abolicionista (a szabályozás ellen fellépő) modellt, illetve ezek új vagy kombinált formái31), addig Magyarországon megjelennek a külföldről érkező prostituáltak, hiszen ma vannak olyan országok32, ahol ez a tevékenység tiltott és súlyosan büntetendő.

3.3

Típusai:

Kulcsfontosságú, hogy magának a prostitúciónak a különböző formáira kitérjek, hiszen megismerhetjük különböző formájuk összetételét, kialakulását és további információkat kaphatunk a mai napig létező formákról. Mivel lényeges erről beszélni, a leginkább elterjedt és legnagyobb számban előforduló jelenségeket soroltam fel és vizsgáltam meg alaposabban, amit a következőekben olvashatunk. a.) Előkelő prostituáltak: A kitartott nőknek is nevezett prostituáltak tartoznak ide, akik az ókori hetérák és középkori kurtizánok leszármazottja. Azért nevezik őket így, mivel a pénz érdekében lépnek kapcsolatba az adott, jelen esetben igen gazdag férfival a gazdagság és biztosított

30

FORRAI Judit: i.m. 95-96. o. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-888/publikaciok/tpubl_a_888.pdf 32 Horvátország, Románia, Litvánia 31

18

élet reményében. Jól öltözött, jómódú hölgyeknek tűnnek, de valójában keresetük igen alacsony, csak a férfi partner miatt tűnhetnek tehetősnek. 33 Ide sorolhatjuk a call girl lányokat, akik telefonhívásra, házhoz mennek közvetítőn keresztül, kis létszámú a kliensekkel rendelkezik és válogathat, hogy melyik „munkát” vállalja el. Az escort lányok szexuális szolgáltatás mellett partnereit rendezvényekre is elkíséri, ezzel egy társalgási többletszolgáltatást nyújt a megrendelőnek.34 b.) Luxusprostik („dubajozás”): Az efféle prostituáltak kedvelt célpontja az Egyesült Arab Emirátusok, azon belül Dubai városa. Hatalmas pénzek miatt nem csak magyar, de a világ összes országából érkeznek ide fiatal lányok, akik általában szépségkirálynők, vagy valamilyen modellként dolgoznak. Általában közvetítőn keresztül kerülnek a megrendelőhöz és valamilyen „modell” munka vagy fotózás címén juttatják őket külföldre. Hiába gondoljuk azt, hogy az ő helyzetük a legjobb a prostituáltakat nézve, ez közel sincs így. A megrendelők általában igen agresszívak, a brutális bánásmód a jellemző és többségében több férfinak is nyújtani kell szolgáltatást, amely nem csak testi, de lelki sérüléseket is okoz.35 c.) Utcai prostituáltak: 36 Ez a legtágabb kör, általában a nyílt utcán kínálják fel a testüket, ezért a stricik zaklatásával, az időjárással, egymással, az autósok aberrált viselkedésével és a különféle betegségekkel egyaránt meg kell birkózniuk. Sokszor erős alkohol és drogfogyasztók, mert máshogy nem bírják elviselni a körülményeket, ezekbe a szenvedélyekbe menekülnek támaszt remélve. Alacsony a tarifájuk, naponta ezért többször is áruba kell bocsátaniuk a testüket, olyan klienseknek, akik általában valamilyen fertőzés vagy betegség hordozói, így nem mondhatjuk azt, hogy a társadalom olyan tagjai veszik igénybe a szolgáltatást, akik jómódú és egészséges emberek. d.) Masszázsszalonok és bordélyházak prostituáltjai:37 A masszázsszalonokban burjánzó prostitúció korunkban a bordélyházakhoz és házi prostitúcióhoz hasonló, ám sokkal inkább titkosan működő üzletről van szó. Maga a „masszázsszalon” mögé bújtatott szolgáltatásokra kell gondolnunk itt. A lányok helyzete sokkal könnyebb, némi szabadságot kapnak, valamilyen szinten válogathatnak és 33

http://index.hu/gazdasag/vilag/2009/02/16/es_mi_lesz_a_kitartott_nokkel_/ http://www.szexualpszichologia.hu/trendek.htm 35 http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/a_dubajozas_nyomaban/2233418/ 36 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_prostitucio_es_a_szervezett_bunozes_a_magyarorszagi_prosti tucio_tabloja_a_20_szazad_vegen/ 37 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_prostitucio_es_a_szervezett_bunozes_a_magyarorszagi_prosti tucio_tabloja_a_20_szazad_vegen/ 34

19

igen magas a tarifájuk, klienseik pedig olyan rétegbe tartoznak, ahol nem nehéz akár a többletszolgáltatásokkal járó együttlét kifizetése sem. A bordélyházak viszonyt maga az üzletszerű kéjelgés melegágya. Itt a működés már nem bizonyos szolgáltatások mögé van bújtatva, hanem maga a szolgáltatás a prostituáltakkal való együttlét. e.) A menekültek prostitúciója: „Az utóbbi évtizedben a tőlünk délre dúló háború pokla elől sok ezer ember keresett és talált hazánkban menedéket. Munkalehetőség hiányában azonban főként a szakképzetlen lányok és asszonyok prostitúcióra kényszerültek, hogy a maguk és a családjuk létfenntartását valahogyan biztosítani tudják. Gyakran előfordult, hogy a tisztes családanyát maga a férj vitte az országút mellé vagy egy-egy parkolóba. A menekültek többsége valójában kényszerprostituált volt, de a kényszert nem a prostitútorok gyakorolták, hanem az anyagi helyzet, a megélhetés alapvető feltételeinek megteremtése.”38 f.) A kamionparkolókra szakosodott lányok: „Klienseik az átutazó, egy-egy éjszakára megálló, jobbára külföldi kamionvezetők, különösen a török állampolgárságúak. Az üzletkötés színtere a parkoló, a realizálás helyszíne pedig maga a jármű. Személyes adottságaikat és körülményeiket, az általuk nyújtott szolgáltatást, valamint az ezért kapott ellenszolgáltatást tekintve még az átlagos strichelők színvonalát sem érik el.”39 g.) Telefon szex és internetes prostitúció:40 A telefon szex a megbízható szférába tartozik, hisz itt semmilyen testi kapcsolat nincs a két fél között, minden kontaktus nélkül dolgozhatnak a lányok akár otthon, akár több lánnyal együtt. Maga szolgáltatás abból tevődik össze, hogy a férfi valamilyen izgató hangot, mondatokat hallva kielégüljön. Ez nem jár a lány részéről sem érzelmi sem testi érintkezéssel. Az internetes prostitúcióba bele tartozik az interaktív és nem interaktív web kamerák adása, illetve bizonyos szexuális tartalmú képek és videók, amelyekért a megrendelő fizet. Web kamerák esetében vannak olyan szolgáltatások, ahol, mint nem interaktív részvétellel megtekinthetnek egy bizonyos „műsort” minden beleszólás nélkül. Az interaktív részvételnél a megrendelő meg mondhatja, hogy az a bizonyos műsor hogy alakuljon, mit csináljon pontosan a lány, amit ő élvez.

38

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_prostitucio_es_a_szervezett_bunozes_a_magyarorszagi_prosti tucio_tabloja_a_20_szazad_vegen/ 39 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_prostitucio_es_a_szervezett_bunozes_a_magyarorszagi_prosti tucio_tabloja_a_20_szazad_vegen/ 40 http://www.sexarchive.info/ECU6/html/telephone_sex.html

20

4.

Kérdőív

Kérdőívemmel a környezetemben elő fiatalokat és idősebbeket egyaránt megcéloztam, mégpedig azzal a szándékkal, hogy kiderítsem, ők személyesen mit gondolnak a témával, egyes tényekkel kapcsolatban. Ezzel próbáltam felmérni, hogy áll a társadalom a női bűnözéshez, mint rendellenes jelenséghez. Kijelenthetem, hogy sokféle válasz érkezett, amiből azt a következtetést vontam le, hogy a mai társadalom nem konkretizálja azt, hogy létezik e női bűnözés vagy sem. Bizonyos bűncselekményeknél kifejezetten a nőket jelölték meg míg máshol a férfiakat többségben, ami azt jelzi számomra, hogy a válaszadók valamilyen szinten tisztában vannak azzal, hogy nők is követnek el bűncselekményeket, de hogy egy kifejezetten létező probléma lenne maga a női bűnözés, konkrét választ nem kaptam rá. A következőekben a statisztikai adatok találhatóak, a válaszadók véleménye, annak megoszlása az egyes kérdéseknél. Az adott témakörben készített kérdőívemre 32 válasz érkezett, férfi (14 fő) és női (18 fő) válaszadóktól egyaránt, akiknek átlagéletkora 23,3 év volt. Első kérdésem a dolgozatban említett kérdéskör egyik témáját dolgozza fel. Arra voltam kíváncsi, hogy a környezetemben élők mely női bűnözéshez kapcsolódó bűncselekményt tartanak a leginkább elítélendőnek. A válaszadók 78,1 %-a a csecsemőgyilkosságot jelölte meg, míg a válaszadók másik része 21,9 % a nemi erőszakot. Így láthatjuk, hogy a dolgozatom témája szerint is az emberek e két bűncselekményt tartják a leginkább elítélendőnek napjainkban, ami főként nőkhöz kapcsolódik. További kérdésemben a válaszadók elég vegyes válaszokat adtak, szinte megjelölve minden lehetőséget. Bűncselekmények kialakulásához vezető okokra voltam kíváncsi. A válaszadók 4%-a az anyagi nehézségeket, 14%-a a rossz társaságba kerülést, 7%-a nehéz családi körülményeket, 5%-a a biológiai hajlamosságot, 2%-a a kényszert jelölte meg válaszul. A két kiemelkedő válasz a rossz társaságba való kerülés, illetve a nehéz családi körülmények azt mutatják, hogy ezen a területen ezek bizonyulnak a legmeghatározóbbnak. Soron lévő kérdésem arra irányult, hogy a családon belüli erőszakot inkább férfiak, vagy inkább nők követik el többségében. A válaszadók 100%-a a férfiakat jelölte meg, tehát ezen bűncselekmény elkövetését szerintük csak férfiak kísérlik meg. Mivel szinte a legtöbb nyilvánosságra került adat szerint a férfiak a bűnelkövetők ez esetben, így a nők áldozati státuszuk a közvéleményben adott.

21

Következő kérdésem ugyan ezen témakörre irányult, csak könnyű és súlyos testi sértés esetében. A válaszadók 6,3%-a a nőket, míg 93,8 %-a a férfiakat tartják bűnelkövetőnek. Ez esetben a tapasztalatok szerint testi sértés esetében a nők számának növekvése is megjelenik, ami azt mutatja, hogy ezen kérdéskörön belül már megjelenik a női bűnelkövetés. Másik kérdésem a nemi erőszakra tér ki. Itt a válaszadók 100%-a a férfiakat jelölte meg. Mindazon által, hogy hallani nőkről is, a média és élettapasztalat szerint a férfiak a fő bűnelkövetők nemi erőszak esetében. Soron következő kérdés esetében arra voltam kíváncsi, hogy mit gondolnak arról, ha egy férfi megüti a partnerét. Megoszlottak a vélemények. A válaszadók 3,1%-a büntetőjogilag elítélendőnek tartja, 43,8%-a erkölcsileg tartja elítélendőnek, 37,5%-a büntetőjogilag és erkölcsileg is elítélendőnek tartja, 12,5%-a egyiket sem választotta és 3,1% nem válaszolt. Véleményem szerint egy szituáció erkölcsileg mindenféleképpen elítélendő és az eset súlyosságától függően büntetőjogilag is elítélendő, de mérlegelés szükséges. A további kérdés esetében arra keresetem a választ, hogy mit gondolnak arról, ha egy nő üti meg a partnerét. 3,1%-uk büntetőjogilag elítélendőnek tartja, 50%-uk erkölcsileg tartja elítélendőnek, 15,6%-uk erkölcsileg és büntetőjogilag is elítélendőnek tartja, 28,1%-uk nem jelölte meg egyiket sem, 3,1% pedig nem válaszolt. Akár nőről akár férfi bántalmazóról van szó, mindenféleképpen erkölcsileg elítélendő, és ezen estben is mérlegelést igényel, és büntetőjogilag súlyosabb esetben mindenféleképpen büntetendő. Következő kérdés a prostitúcióval kapcsolatos. 3,1%-uk büntetőjogilag elítélendőnek tartja, 50%-uk erkölcsileg elítélendőnek tartja, 15,6%-uk erkölcsileg és büntetőjogilag is elítélendőnek tartja, 28,1%-uk szerint egyik sem és 3,1%-uk nem válaszolt. Mivel ma kifejezetten a prostitúció nem minősül büntetendő tevékenységnek, így ez a számokban is megnyilvánul. Erkölcsileg mindenféleképpen elítélendőnek tartják és elég nagy százalékuk büntetőjogilag is annak tartja. Utolsó előtti kérdésem az abortusszal kapcsolatos. A kérdés szerint egy nő elveteti a gyermekét, mert nincsenek meg a körülmények a felneveléshez. A válaszadók 3,1%-a büntetőjogilag elítélendőnek tartja, 18,8%-a erkölcsileg tartja elítélendőnek, 9,4%-a erkölcsileg és büntetőjogilag is elítélendőnek tartja, 65,6%-a szerint egyik sem, 3,1% nem válaszolt. Ebben a kérdésben megnyilvánul az, hogy a legtöbben nem sorolják be, valószínű, hogy egy nő saját döntéseként kezeik, nem ítélkeznek, nem sorolják be egyik kategóriába sem. 22

Utolsó kérdésem szerint, a nők aránya alacsonyabb, mint a férfiaké az összbűnözésen belül. 71,9% szerint alacsonyabb, 38,1% szerint nem alacsonyabb. Mivel a többség szerint alacsonyabb, felmerül az, hogy bizonyos helyzetekben illetve körülmények miatt több férfi által elkövetett bűncselekményről hallani, mit nők által elkövetettekről.

23

Összegzés A hazai szakirodalmi források feldolgozásának eredményeként kijelenthető, hogy a női bűnözés fontos szerepet játszik a hazai bűnelkövetésen belül. Statisztikai adatok szerint ma Magyarországon a női bűnelkövetés száma az előzőévekhez képest csökken, bár nem mondható az, hogy teljesen eltűnőben van, hiszen mai napig létező jelenség. A nők által ma legtöbbet elkövetett bűncselekmény a különböző emberi élet elleni bűncselekmények és a vagyon elleni bűncselekmények. Mindenképpen megfigyelhető az, hogy az emberi élet elleni bűncselekmények tekintetében a csecsemő vagy gyerekgyilkosság száma az elmúlt években növekedett, van olyan is, amely látenciában maradt, ezért pontos adatok nem gyűjthetőek be. Kétségkívül nagy figyelmet kellene fordítani a megelőzésre, a segítségnyújtásra, illetve a különféle felvilágosításokra. Emberölés bizonyos esetekben pedig a családtagok ellen irányulhat, mégpedig általában a magukban tartott feszültéség, a bántalmazások, veszekedések tűrése miatt, egyszer csak elviselhetetlenné téve az életét nem lát más kiutat. Segítséget kell nyújtani az ilyen életből való kiszakadásra, felépülésre és már a számokban látszana a változás. Sajnos sokan nem is akarnak kilépni, így maguknak is ártva, maradnak a kapcsolatban. Hazánkban a másik legtöbbet előforduló tevékenység a prostitúció. Ma még ez nem büntetendő, csak maga a prostitúció való rábírás, a futtatás. Maga a tevékenység a Btk. szerint nem bűncselekmény, de az arra való rábírás a Btk. 201.§-a szerint büntetendő. Mindenképpen kellene hozni valamilyen rendeletet, vagy törvényt, amely tiltja ezt a tevékenységet, hiszen ez szoros összefüggésben van az emberkereskedelemmel, a tiltott gyermekprostitúcióval vagy akár a drogkereskedelemmel is. Mivel mind a társadalom, jogalkotó úgy gondolja, hogy általában szabad akaratból térnek át erre a tevékenységre, a visszaszorításra szinte semmilyen rendelet nem született, a rábírást büntetve, nem fogják tudni visszaszorítani az ezzel összefüggő bűncselekményeket sem. Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb bűncselekmény történjen, ez a mi érdekünk is. Visszaszorítással, megfelelő körülmények létrehozásával, például munkahelyek létrehozásával, alapítványok segítségével mindenképpen látható lenne az eredmény. Ezen szituációk kivédésével, és a bűnelkövetés csökkenésével egy kedvezőbb élet megvalósítása lehetővé válna. Sok nő válhatna tisztességes munkavállalóvá, hasznos tevékenységet folytatva, egy ideális család létrehozásával boldog életet élhetnének, mindenféle bűncselekmény elkövetése nélkül is.

24

Hivatkozási jegyzék

1.

http://www.citatum.hu/kategoria/Emberismeret/Bun

2.

FEHÉR Lenke: A női bűnözés. In: Gönczöl-Korinek-Lévay: Kriminológiai ismeretek. Bűnözés, bűnözéskontroll. Corvina, Bp. 1996. 272.o.

3.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2012.pdf

4.

CSERES Judit: Női bűnök, női áldozatok. In: Belügyi szemle, 1998/3. sz. 26. o.

5.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2012.pdf 189.o.

6.

CSERES Judit: i.m.. 26. o.

7.

FEHÉR Lenke: i.m. 274. o.

8.


9.

TAMÁSI Erzsébet:

Nemek és bűnözés. In: Kriminológia, Szakkriminológia.

CompLex Kiadó, Bp.2006. 555-556. o. 10.

2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről – továbbiakban Btk.

11.

http://www.obdk.hu/UserFiles/dr__santha_ferenc__altalanos_jogi_ismeretek_ii__ _buntetojog_.pdf

12.

1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről 1. §

13.

GILÁNYI Eszter: Női bűnök: A magzatelhajtás, a gyermekölés és a gyermekkitétel szabályozásának áttekintése. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica, Tomus XXIV., Miskolc University Press, 2006., 79. o.

14.

1992. évi LXXIX. törvény 5.§.

15.

GILÁNYI Eszter: i.m. 82. o.

16.

http://jesz.ajk.elte.hu/meszaros12.html

17.

KRÁNITZ Mariann: Az emberölést elkövető nők tipológiája. Ügyészek Lapja 2005/2. 18. o.

18.

KRÁNITZ Mariann: i.m. 18. o.

19.


20.

http://epa.oszk.hu/02200/02234/00008/pdf/EPA02234_Diskurzus_2014_1_003014.pdf

21.


22.


23.


24.

http://pszichologia.com/cikkek/villamcikekk/a-prostitucio-toertenete/ 25

25.

FORRAI Judit: Szegénység és bűnözés különös formája a budapesti utcákon: a férfi- és női prostitúció. In: Belügyi Szemle 1999/2. 93. o.

26.

FORRAI Judit: i.m. 94. o.

27.


28.


29.


30.

FORRAI Judit: i.m. 95-96. o.

31.

http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A888/publikaciok/tpubl_a_888.pdf

32.

Horvátország, Románia, Litvánia

33.

http://index.hu/gazdasag/vilag/2009/02/16/es_mi_lesz_a_kitartott_nokkel_/

34.

http://www.szexualpszichologia.hu/trendek.htm

35.

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/a_dubajozas_nyomaban/2233418/

36.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_prostitucio_es_a_szervezett_bunozes_a _magyarorszagi_prostitucio_tabloja_a_20_szazad_vegen/

37.


38.


39.


40.

http://www.sexarchive.info/ECU6/html/telephone_sex.html

26

Irodalomjegyzék

1.

1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről

2.

CSERES Judit: Női bűnök, női áldozatok. In: Belügyi szemle, 1998/3. sz. 26. o.

3.

FEHÉR Lenke: A női bűnözés. In: Gönczöl-Korinek-Lévay: Kriminológiai ismeretek. Bűnözés, bűnözéskontroll. Corvina, Bp. 1996. 272-277. o.

4.

FORRAI Judit: Szegénység és bűnözés különös formája a budapesti utcákon: a férfi- és női prostitúció. In: Belügyi Szemle 1999/2. 93-96. o.

5.

GILÁNYI Eszter: Női bűnök: A magzatelhajtás, a gyermekölés és a gyermekkitétel szabályozásának áttekintése. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica, Tomus XXIV., Miskolc University Press, 2006. 79-82. o.

6.

KRÁNITZ Mariann: Az emberölést elkövető nők tipológiája. Ügyészek Lapja 2005/2. 18-20. o.

7.

TAMÁSI Erzsébet

Nemek és bűnözés. In: Kriminológia, Szakkriminológia.

CompLex Kiadó, Bp.2006. 555-556. o.

27

1.sz. Melléklet Kérdőív

1.

Melyik cselekmény a leginkább elítélendő?  Magzatelhajtás  Csecsemőgyilkosság  Családon belüli erőszak (női, férfi bántalmazó)  Nemi erőszak  Prostitúció

2.

Milyen körülmények vezethetnek bűncselekmény elkövetéséhez?  Anyagi nehézségek  Rossz társaságba való kerülés  Nehéz családi körülmények  Biológiai hajlamosság  Kényszer

3.

Az alábbi bűncselekményt nők vagy férfiak követik el többségében? : Családon belüli erőszak.  Nők  Férfiak

4.

Az alábbi bűncselekményt nők vagy férfiak követik el többségében? : Súlyos vagy könnyű testi sértés.  Nők  Férfiak

5.

Az alábbi bűncselekményt nők vagy férfiak követik el többségében? : Nemi erőszak.  Nők  Férfiak

6.

Mit gondolsz arról, ha a férfi megüti partnerét?  Büntetőjogilag elítélendő  Erkölcsileg elítélendő  Büntetőjogilag és erkölcsileg is elítélendő  Egyik sem

28

 Nem válaszolok 7.

Mit gondolsz arról, ha egy nő megüti partnerét?  Büntetőjogilag elítélendő  Erkölcsileg elítélendő  Büntetőjogilag és erkölcsileg is elítélendő  Egyik sem  Nem válaszolok

8.

Mit gondolsz arról, ha egy nő prostitúcióval keresi a jövedelmét?  Büntetőjogilag elítélendő  Erkölcsileg elítélendő  Büntetőjogilag és erkölcsileg is elítélendő  Egyik sem  Nem válaszolok

9.

Mit gondolsz arról, ha egy nő elveteti a gyermekét, mert nincsenek meg a megfelelő feltételek a felneveléséhez?  Büntetőjogilag elítélendő  Erkölcsileg elítélendő  Büntetőjogilag és erkölcsileg is elítélendő  Egyik sem  Nem válaszolok

10.

Szerinted a női bűnözés aránya alacsonyabb, mint a férfiaké az összbűnözésen belül?  Igen  Nem

29

Szakdolgozat. Női bűnözés ahogyan a társadalom látja

Recommend Documents