Szakdolgozat
Hegedűs Adél
Miskolc 2013
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Polgári jogi Tanszék
A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre
Konzulens: Kovácsné dr. Kaiser Klára Egyetemi tanársegéd
Készítette: Hegedűs Adél Tagozat: Jogász-nappali J-507
Miskolc 2013
1
University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civilian Sciences
The delimination of marriage and domestic partnership particularly on question of property
Consultant: Kovácsné Dr. Kaiser Klára Teaching Assistant
Author: Adél Hegedűs Lawyer full-time Course J-507
Miskolc 2013
2
Tartalomjegyzék
1.
BEVEZETŐ GONDOLATOK, TÉMAVÁLASZTÁS ............................................ 4
2.
ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT A TÁRSADALOMBAN ........................................... 5 2.1.
ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT KIALAKULÁSÁNAK FŐBB ELMÉLETEI ............................ 6
3. A HÁZASSÁG ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT MAGYAR SZABÁLYOZÁSA6 4.
A HÁZASSÁG ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ALAPVONÁSAI................. 9 4.1. A HÁZASSÁG INTÉZMÉNYE ..................................................................................... 9 4.2. ÉLETTÁRSI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE ................................................................... 11
5.
A HÁZASSÁGI ÉLETKÖZÖSSÉG ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT
VAGYONJOGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA ..................................................................... 12 5.1.
A HÁZASSÁGI VAGYONJOG FOGALMA, VAGYONJOGI RENDSZEREK .................. 12
5.2.
HÁZASTÁRSI ÉLETKÖZÖSSÉG, HÁZASSÁGI VAGYONKÖZÖSSÉG ........................ 13
5.3. A HÁZASTÁRSAK VAGYONKÖZÖSSÉGE ÉS AZ ÉLETTÁRSAK KÖZÖS TULAJDONSZERZÉSE ..................................................................................................... 14
5.4.
HÁZASTÁRSAK ÉS AZ ÉLETTÁRSAK KÖZÖS VAGYONÁNAK KÖRE ..................... 18
5.5.HÁZASTÁRSAK ÉS AZ ÉLETTÁRSAK KÜLÖNVAGYONÁNAK KÖRE ............................ 22 5.6.
A HÁZASTÁRS ÉS AZ ÉLETTÁRS TARTOZÁSAIÉRT VALÓ FELELŐSSÉG ............... 27
5.7.
A VAGYONKÖZÖSSÉGTŐL VALÓ ELTÉRÉS LEHETŐSÉGE SZERZŐDÉS ÚTJÁN
ÉLETTÁRSAK ÉS A HÁZASTÁRSAK ESETÉN .................................................................... 30
5.8. 6.
VAGYONKÖZÖSSÉG MEGOSZTÁSA HÁZASTÁRSAK ÉS ÉLETTÁRSAK ESETÉN ..... 32
HÁZASSÁG ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT EGYÉB VAGYONI
JOGHATÁSAI................................................................................................................ 36
7.
6.1.
ÉLETTÁRSI TARTÁSI SZERZŐDÉS, HÁZASTÁRSI TARTÁS.................................... 36
6.2.
LAKÁSHASZNÁLAT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ÉS A HÁZASSÁG ESETÉBEN........... 38
6.3.
ÖRÖKLÉS ÉLETTÁRSAK ÉS HÁZASTÁRSAK ESETÉBEN ....................................... 40
AZ ÚJ PTK. KONCEPCIÓ VÁLTOZTATÁSAI A VAGYONI JOGOT
ILLETŐEN A HÁZASSÁG ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ESETÉBEN ........... 41 8.
ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................... 45
9. FELHASZNÁLT IRODALOM.................................................................................. 47 3
1.
Bevezető gondolatok, témaválasztás
A témaválasztásomat nagyban meghatározta, hogy a jogi tanulmányaim során több ismerősöm is azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy vagyonjogilag mi a különbség a házasság és az élettársi kapcsolat között. A szakdolgozat megírása előtt több cikket, irodalmat, korábbi szakdolgozatotokat tanulmányoztam és nagyon kevés foglalkozott konkrétan a két életviszony összehasonlításával. Maga az élettársi kapcsolat, mint társadalmi jelenség nem új keletű. A házasság mellett szinte minden időben megfigyelhető volt az, hogy a társadalom bizonyos rétegeiből származó partnerek házasságon kívül folytatták együttélésüket. A különböző történelmi korokban és időszakokban ez különféleképpen és különfél módon történt.”1 Napjainkra tömegessé válása és társadalmi elfogadottsága a jellemző. Szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy a házasságon alapuló családmodellt, amelyre a családjogi rendszer épül egyre kevesebben választják. Az élettársi kapcsolat növekedése egy olyan tendencia melyet a jogalkotás nem hagyhat figyelmen kívül. Míg az élettársi viszonyban élők meg vannak győződve arról, hogy kapcsolatuk sokkal egyszerűbben megszűntethető, mint egy házassági kapcsolat, emellett egyre többen azt a nézetet vallják, hogy vagyonjogi hatásaik is megegyezők. A laikusok többsége tévedésben van a jogintézményt illetően még maguk a benne élők is. Hiába a számos hasonlóságnak, de a jogi szabályozottságuk jelentősen eltér. A dolgozatomban arra vállalkozok, hogy bemutassam a két életforma közötti jelentősebb vagyonjogi eltéréseket, kitérve a jelenlegi szabályozásra, a bírói gyakorlatán át a közeljövőben tervezett módosításokig. Célom, hogy rávilágosítsak arra a téves felfogásra ami szerint csak a ,, papír” a különbség. Mivel írásom meghatározott keretek közé van szorítva először az élettársi kapcsolat fogalmának jelentését elemzem, ezt követően ismertetem a házasság létrejöttének mozzanatait. A hangsúlyt a közös vagyonszerzés kérdéskörére, a külön- és közös vagyon eltéréseire, valamint a közös vagyon megosztására helyezem, mert úgy gondolom, ezek a témák foglalkoztatják leginkább az embereket. Megemlítésre kerülnek egyéb vagyonjogi hatások is, melyről, ha nem is 1
Dr. Szeibert Orsolya Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 29.oldal
4
részletesen, de nagyvonalakban említést teszek. Ezek olyan részletek melyekről szintén tévesen gondolkodnak a felek és automatikusan a házasságra vonatkozó szabályozást tekintik irányadónak.
2.
Élettársi kapcsolat a társadalomban
A házasságon kívüli együttélés az utóbbi évtizedben vált elterjedtté. Az élettársi kapcsolat előre törésének következménye a házasságkötések számának visszaszorulása, mely egyre inkább kiszorítja a házasságkötést. Az 1960-as év volt a meghatározó a párkapcsolati formák átalakulásában. Az ipari forradalom előtt az egyéni érzelmeket háttérbe szorították, a házasságkötéskor az anyagi szempontokat helyezték előnybe, ettől tették függővé a család anyagi jólétét. Ezen érdekházasságok teljesen elnyomták az egyén szabadságát. A férfi dolga volt, hogy a családjáról gondoskodjon, a nőnek pedig mindenben támogatni kellett a férjét, a háztartás és a gyereknevelés kötötte le az idejét. A társadalmi értékek megváltozásával előtérbe került az együttműködés, az egyéni érdeket tartották szem előtt, melyet korábban háttérbe szorítottak, és ennek köszöntően alakult ki az élettársi kapcsolat. Magyarországon egészen az 1970-es évekig deviáns jelenségnek számított az élettársi kapcsolat. Az ekkor készült népszámlálás mutatja, hogy akkor 62.000 élettársi kapcsolatot regisztráltak, melynek száma folyamatosan növekszik, ezzel szemben a házasságkötések száma csökken és egyre több a válások száma is.2 A házasságon kívüli együttélést elsősorban a fiatal korosztály választja vagy azon idősebbek köre, akiknek a házasságuk nem sikerült, túl vannak már egy váláson, nem sikerült megházasodniuk, vagy pedig özvegyek. Annak ellenére, hogy a párkapcsolati forma egy elfogadott jelenség a mai korban, mai napig az emberek a család alapkövének a házasságot tartják. 3
2
Dr. Tóth Gabriella: Élettársak, együttélés-papírok nélkül, jogok- kötelezettségek- lehetőségek az élettársi kapcsolatban, a mindennapokban INFOEXPRESSZ Kiadó Kft. 2006 9-10.oldal
3
Demográfia, 2005. 48. évf. 3–4. sz. 191-192.oldal
5
2.1.
Élettársi kapcsolat kialakulásának főbb elméletei
Az idők során több nézet alakult ki arról, hogy mi vezetett az élettársi kapcsolat elterjedéséhez valamint miért választják egyre inkább ezt az életformát. Egyes szakemberek azt a nézetet vallják, hogy az élettársi kapcsolat azonos a házassággal. Mások szerint az élettársi kapcsolat a párok függetlenségét tükrözi, melynek következtében nem áll szándékukban továbblépni, házasságot kötni. A felek saját életüket helyezik előtérbe a függetlenségüket az odaadás és a valakihez való tartozás ellenében. Egy másik megközelítés az élettársi kapcsolatot próbaházasságnak tekinti, ahol a felek rájönnek, hogy képesek-e az együttélésre, a közös élet kialakítására. Nagyon közel áll az előbb említett nézethez a következő felfogás, mely szelekciós folyamatként fogja fel az együttélést. A partnereknek több idő áll a rendelkezésükre egymás megismeréséhez, terveik, elképzeléseik összeegyeztetésére. Ha úgy gondolják, hogy teljesen eltérőek vágyaik, céljaik és nem tudnak egymáshoz alkalmazkodni, egyszerűen csak kilépnek a kapcsolatból. Ebből adódik, hogy a pároknak azon köre marad fenn, akik később házasságot kötnek. Tulajdonképpen nem másról, mint egy összecsiszolódási folyamatról beszélünk.4
3. A házasság és az élettársi kapcsolat magyar szabályozása
A házasságot Magyarországon a Családjogi törvény (1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról) szabályozza. Részletezi magát a házasságkötést, annak alaki kellékeit, házasság érvénytelenségét, megszűnését, a házastársak jogait, kötelezettségeit, a névhasználatot, szabályozza a házassági vagyonjogot, a házastársak lakáshasználatát, tartását stb..
4
Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged, 2010 29-30.oldal
6
A házasság fogalmára jogszabályi definíció nem áll rendelkezésre, így az a tartalmi elemekből, illetve a létrejövetel feltételeiből határozható meg: „Egy férfi és egy nő között, az arra kijelölt állami hatóság előtt személyesen tett, és kölcsönös, kifejezett nyilatkozattal létrejövő kötelék, amely a törvényben meghatározott személyi és vagyoni hatásokkal jár.”5 Az élettársi kapcsolat, mint együttélési forma kevésbé szabályozott jelenleg a magyar jogban, mint a házasság. Az élettársi kapcsolat szabályozásáról az 1970-es évekig nem beszélhetünk, a bírói gyakorlat alakította ki a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályozás analóg alkalmazásával. Az alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) tartalmazza, de folyamatosan nő azon jogszabályok száma mely rendezi az élettársak jogait és kötelezettségeit. A Ptk. pontosan meghatározza az élettársi kapcsolat fogalmát;
,, élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.”6
A jogviszony szempontjából lényegtelen, hogy azonos vagy különnemű személyekről van-e szó. Kiemelendő, hogy minden feltételnek meg kell felelni a felek együttélésének ahhoz, hogy a jog élettársaknak ismerje el őket. Élettársi viszony csak akkor áll fenn, ha a felek közös háztartásban élnek, vagyis ha a felek egy fedél alatt, közös életvitelt folytatnak, és a létfenntartást együtt biztosítják. Ebbe a körbe beletartozik a költségek közös viselése illetve az azokhoz való hozzájárulás. Mind ennek a külvilág felé is meg kell nyilvánulnia. A bírói gyakorlatban a gazdasági együttműködés alatt azt értjük, hogy a felek közös cél érdekében működnek együtt, közös életvitelt folytatnak, a jövedelmüket közösen használják fel a kitűzött cél érdekében. Ezt támasztja a következetes bírói gyakorlat is abban a határozatában, amelyben kimondta, hogy,,az élettársi kapcsolat keletkezése 5 6
Heinerné Dr. Barzó Tímea: Családi Jog Novotni Alapítvány Miskolc, 2004 38. oldal Ptk. 685/A §
7
csak akkor állapítható meg, és akkor jár közös tulajdon keletkezésével, ha a felek közössége vagyoni viszonyaikra is kiterjed.”7 De ,, az élettársi kapcsolat fennállását nem zárja ki az, hogy a feleknek külön néven álló folyószámlája van, és arról önállóan, egymástól függetlenül rendelkeznek. Önmagában a pénzkezelés módja sem dönti el az élettársi viszony létezését.”8 Az élettársi jogviszony megállapítását önmagában az a tény sem zárja ki, hogy a hosszú távra tervezett érzelmi és gazdasági kapcsolat létesítésekor az egyik fél önhibáján kívül még nem képes jelentős jövedelem megszerzésére és a közös életvitel anyagi terheit kizárólag a másik fél viseli, nem zárja ki a gazdasági kapcsolat keletkezését.9 Ugyanakkor nem eredményezheti a gazdasági közösség és az élettársi jogviszony létrejöttét, és ebből következően a felek közös tulajdonszerzését , a közös lakásban és közös háztartásban, érzelmi közösségben történő együttélés akkor, ha a felek gazdasági együttműködése kizárólag a közös életvitel költségeinek a fedezésére terjed ki, egyéb vonatkozásban viszont a vagyoni függetlenségüket fenntartják. Közös gazdálkodásnak számít a jövedelem megosztása is, mely esetben az egyik fél jövedelmét
a
megélhetési
költségekre,
a
másik
fél
jövedelmét
pedig
a
vagyonszaporulatra fordítják. A gazdasági kapcsolat hiányában nem állapítható meg vagyonközösség pusztán érzelmi kötődésre alapozva. Az ítélkezési gyakorlat élettársi kapcsolat esetén nem ismer el részbeni közös gazdálkodás vagy korlátozott élettársi viszonyt. A peres felek házasságuk felbontását követően 11 évig éltek élettársi kapcsolatban. A felperes munkaviszonyban állt, az alperes főállású munkaviszonyán túl másodállású kereső tevékenységet is folytatott. A felek mindkettőjük számára hozzáférhető helyen kezelték a jövedelmüket, a felhasználásról elsősorban az alperes döntött. A másodfokú bíróság a korlátozott élettársi vagyonközösség fennállását azzal indokolta, hogy a felek közös gazdálkodása kizárólag a mindennapi közös életvitel költségeinek a közös viselésére terjedt ki, nem valósítottak meg tényleges gazdasági együttműködést.10
A Legfelsőbb bíróság rögzítette, hogy a Ptk. nem ismeri el a korlátozott vagyonközösség fogalmát. Határozottan állást foglal amellett, hogy amennyiben
7
Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged, 2010 47.oldal 8 Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged, 2010 47.oldal 9 BDT.2006.1386 10 BH1994/5.242.
8
nincsenek meg az élettársi kapcsolat elemei, nem lehet az élettársi minőségre, sem a vagyonközösségre hivatkozni.11 Az élettársi viszonyt tényviszonynak tekintjük. Ez azt jelenti, hogy az érzelmi és gazdasági közösség tényleges megkezdésével minden további hatósági aktus vagy regisztráció nélkül létrejön és fűződnek hozzá a törvényben meghatározott jogkövetkezmények.
A
jogirodalom
szerint
az
élettársi
viszony
tényleges
megkezdésével egy speciális ún. ráutaló magatartással történő szerződéskötésről beszélhetünk. Az esetleges írásbeli szerződés készítésének a későbbi, vagyonmegosztási viták rendezésének megkönnyítése céljából van jelentősége. A bírósági gyakorlat az élettársi kapcsolat fennállását a lényeges jellemzők együttes vizsgálatával valamint összességükben értékeli. A konkrét eset körülményeitől függ, hogy egy-egy elem meg nem léte milyen jogkövetkezményt von maga után.
4.
A házasság és az élettársi kapcsolat alapvonásai
4.1. A házasság intézménye
A házasság a hagyomány és a hatályos magyar jog szerint egy férfi és egy nő jogilag elismert és szabályozott életközössége, a társadalom első pillére, tehát alapvető társadalmi intézmény. A házasságkötést hagyományosan az eljegyzés előzi meg. Ezzel a felek egyfajta ígéretet tesznek egymásnak, arra nézve, hogy házasságot fognak kötni. Maga a házasság megkötése szigorú formai követelményeket von maga után. A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy a házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, igazolniuk
kell,
hogy
házasságkötésük
törvényes
feltételei
fennállnak.
Az
anyakönyvezető a házasulandó felek szándékának bejelentésétől számított 30 nap 11
BH1994.252. A Polgári jog a ,, korlátozott élettársi vagyonközösséget” nem ismeri, a feleknek a közös gazdálkodásban folytatott, eltérő tevékenységnek következményeit a szerzésben való közreműködés szerint a tulajdonszerzés arányának megállapításakor kell kifejezésre juttatni. Felhasznál irodalom: Dr. Szeiber Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest , 2010 234-249.oldal alapján Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged, 2010 43-49.oldal alapján
9
elteltével tűzi ki a házasságkötés időpontját, amely alól kivételes esetben a jegyző felmentést adhat. A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Házasságot csak nagykorú férfi és nő köthet. A nyilatkozat megtétele után, ha az anyakönyvvezető megállapította a házasság tényét, bejegyzi azt a házassági anyakönyvi kivonatba. A házasságkötés nyilvános, két tanú jelenlétében történik.12 A házasságkötésnek fennállhatnak bizonyos akadályai, melyeket előzőleg meg kell szüntetni, különben a házasság nem köthető meg illetve érvénytelenné válik. Érvénytelennek számít a házasság, ha valamelyik félnek korábbi házassága még fennáll. Nem házasodhatnak egyenes ági rokonok, testvérek. Az érvénytelenségi okok között szerepel továbbá, ha valaki a testvérnek testvér szerinti leszármazójával, illetve a volt házastárs egyenes ági rokonával köt házasságot. Ez utóbbi két eset alól a jegyző felmentést adhat. Örökbefogadó szintén nem házasodhat az örökbefogadottal. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személyek házasságkötése érvénytelen illetve abban az esetben sem köthető meg a házasság, ha a házasságkötés időpontjában volt teljes cselekvőképtelenség állapotában a házasulandó fél. Az érvényes házasság megkötésének feltétele a nagykorúság is, ám bizonyos esetekben a körülményeket figyelembe véve kiskorú is köthet házasságot a gyámhatóság engedélyével, ha már betöltötte a 16. életévét. Az anyakönyvvezetőnek házasságkötéskor minden esetben hivatalos minőségben kell eljárnia és a házasulandó feleknek kijelentésük megtételekor együttesen jelen kell lenniük. A házasság érvénytelen lesz, ha a Csjt.-ben felsorolt valamely érvénytelenségi ok fennáll. A házasságot érvénytelenítési perben hozott bírósági határozat nyilvánítja érvénytelennek. Ez az ítélet mindenkire nézve hatályosnak tekintendő. A házasság megszűnik, ha az egyik házastárs meghal, vagy ha a bíróság felbontja a házasságot. Sajnos napjainkban egyre többször kerül sor a házasság felbontására. Ez a bíróság csak a teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasélet esetében alkalmazza. Ha a családban kiskorú gyermek is van, abban az esetben az ő érdekét mindenképen figyelembe kell venni. A felbontást a feleknek személyesen kell megindítaniuk. Mind ehhez 12
végleges
elhatározáson
alapuló,
Csjt. 2§(1)-(3)
10
befolyásmentes,
illetve
megegyező
akaratnyilvánítás van szükség. A bíróság által felbontott házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján megszűnik.
4.2. Élettársi jogviszony létrejötte
Élettársi kapcsolat a hatályos szabályozás alapján az együttélés tényével jön létre. A 2009. évi XXIX. törvény módosította az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008.évi XLV. törvény-t és vezette be az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását. A nyilvántartás vezetését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, és a közjegyzők feladatává teszi. A nyilvántartás létrejöttéhez, két nem cselekvőképtelen nagykorú személy kérheti a közjegyző előtt tett nyilatkozatukkal, hogy egymással élettársi kapcsolatban élnek, és ezt a tényt vegyék nyilvántartásba. A nyilatkozat felvételére irányuló kérelmet csak közösen és személyesen terjeszthetik elő. A nyilatkozat megtétele előtt a közjegyző tájékoztatja a feleket az élettársi kapcsolat jogkövetkezményeiről. Mindaddig nem vehető fel nyilatkozat, míg a korábbi élettársi nyilatkozat a nyilvántartás szerint fent áll. Ha a nyilvántartás megtörtént, az élettársi nyilatkozat igazolja, hogy az élettársi kapcsolat hivatalosan is elismert azoknak, akiknek a közösen megtett nyilatkozat az élettársi nyilvántartásban szerepel. A fenn nem állásról szóló nyilatkozat megtételét nem kell közösen megtenni. Bármelyikük kérheti a nyilatkozatának nyilvántartásba vételét, ami szerint nem áll már fenn az élettársi kapcsolat a vele együtt korábban élettársként nyilvántartásba vett személlyel.
13
Az élettársi kapcsolat megszűnik valamelyik fél
halálával, ha bármelyik fél később házasságot köt, illetve ha valamelyik fél a kapcsolat fenn nem állásról nyilatkozatott tett. 2010 januárjától az élettársi kapcsolatok igazolására kiadott hatósági igazolás kiállítását szintén a közjegyzők hatáskörébe utalták. Keletkezése és megszűnése a házassággal ellentétben nem kötődik hatósági aktushoz. Ennek következtében a kapcsolat fennállásának bizonyítása a különböző jogviszonyokban az érdekeltet terheli.
13
Közjegyzők Közlönye 2010 14. évfolyam 6. szám 1-35.oldal alapján
11
5.
A házassági életközösség és az élettársi kapcsolat vagyonjogi összehasonlítása
5.1.
A házassági vagyonjog fogalma, vagyonjogi rendszerek
A házassági vagyonjog fogalmát megközelíthetjük szűkebb és tágabb értelemben. Ha szűkebb értelemben vizsgáljuk, akkor azon azonos jogszabályok összességéről beszélünk, amely a házastársak egymás közötti (belső) valamint a házastársak harmadik személyekkel szemben (külső) fennálló jogviszonyát szabályozzák a házasság időtartamára, mind pedig a házasság megszűnésére. Két alapvető elméletre épül ez a felfogás. Beszélhetünk egyrészről vagyonelkülönítő rendszerről melynek lényege, hogy a házastársaknak, ami a házasságkötésükkor megvolt, és amit a házasság alatt szereztek az egymástól független tulajdonuk marad, mindkettejüket megilleti a saját vagyona feletti kezelés és rendelkezés joga, egymás tartozásaiért pedig nem tartoznak felelősséggel. A másik felfogás a vagyonösszesítő rendszer, ahol a házastársak minden vagyona egy vagyontömeggé válik, a férj rendelkezése alá kerül. Tehát az összes vagyon közös tulajdonná válik. Tágabb
értelemben
magába
foglalja
a
házastársi
vagyonközösséget,
annak
megosztásával, a házastársi közös lakás használatával és a házastársi tartás érvényesítésével kapcsolatos igényeket.14
14
Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, 2006 19.oldal
12
5.2.
Házastársi életközösség, házassági vagyonközösség
Mit is értünk házastársi életközösség alatt? Az ítélkezési gyakorlat szerint vélelmezni kell, hogy a házasság megkötésével az életközösség is létrejön, és az folyamatosan fennáll, de egységes fogalom nem áll rendelkezésünkre. Maga a kifejezés csupán arra utal, hogy a házastársak közösségben élnek. Vita esetén az a házastárs köteles bizonyítani, amelyik az életközösség hiányát, megszakadását állítja. ,,A jogirodalom és az ítélkezési gyakorlat álláspontja megegyezik abba, hogy a házassági életközösség lélektani, erkölcsi és vagyoni összetevőkből áll, annak rendszerint tartalmi elmei: a közös háztartás (együttlakás), a közös gazdálkodás és a bensőséges személyes viszony (érzelmi, lelki közösség, szellemi, kulturális kapcsolat, rendszeres nemi élet) a házastársak között.”15 Az életközösség tartalmi elemeit csak együttesen lehet vizsgálni. A házassági életközösséget a különélés nem feltétlenül szünteti meg, hisz ezt előidézheti ideiglenes vagy kényszerű körülmény is. Az életközösség csak akkor szűnik meg, ha a különéléshez az egyik házastárs részéről a házastársi összetartozás és kapcsolat megszakításának elhatározott szándéka is hozzájárul, annak kifejezésére juttatása, hogy a másik házastárssal nem kíván együtt élni. Ezt támasztja alá az a jogeset is melyben a bíróság kimondta, hogy ,,a házasfelek között az életközösség megszűnését nem lehet megállapítani pusztán azon az alapon, hogy az egyik házasfél bármilyen hosszú ideig tartó klinikai kezelés vagy szociális betegotthoni ápolás alá kerül, ha közöttük az egymáshoz tarozás érzése, az érzelmi és a gazdasági kapcsolat fennmaradt.”16 Továbbá nem szűnik meg a házassági életközösség, amíg a felek között érzelmi-és a gazdasági kapcsolat-egyikük házasságon kívüli viszonya- ellenére fennmarad.17 A házastársi vagyonközösség pontos fogalmát a Csjt. sem határozza meg. Létrejöttének és fennállásának feltétele egyrészt a házasságkötés ténye, másrészt a házassági életközösség létrejötte és fennállása. Vagyonközösségről csak is az életközösség ideje alatt beszélhetünk. A vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára bármelyik házastárs, a kezelésére azonban mindkét házastárs közösen 15
Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, 2006 37.oldal 16 FPK.1996/57. 17 BH2009.181
13
jogosult. Mindegyik házastárs kívánhatja a másiknak a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükséges intézkedésekhez való hozzájárulását.18 Fontos elhatárolni a vagyonközösséget és a közös vagyont, hisz valójában nem ugyan arról beszélünk. A vagyonközösség sokkal tágabb fogalom, mint a közös vagyon. A közös vagyon nem más, mint a különvagyonnak az a haszna is, mely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva a vagyonkezelés és a fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, szerzőt valamint más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.19
5.3. A házastársak vagyonközössége és az élettársak közös tulajdonszerzése
A Csjt. 27§- ának (1) bekezdése rendelkezik a vagyonközösség létrejöttéről, mely osztatlan közös tulajdonná minősíti mindazt, amit a házastársak az életközösség alatt együttesen vagy külön szereztek. Az élettársak esetén a Ptk. 578§- a az irányadó ami az élettársak szerzésben való közreműködés arányában történő közös tulajdonszerzésről rendelkezik. Az eltérés a házassággal szemben, hogy nem létesít vagyonközösséget. Az élettársi közös szerzést illetően a bírói gyakorlatban két féle nézőpont alakult ki. Az egyik szerint az élettársak vagyoni viszonyaik vagyonközösséget alkotnak, melyre a házasság vagyonközösségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, de a különbség az, hogy a szerzésben való közreműködés határozza meg a vagyoni részesedés arányát. A másik irányzat alapján, a közreműködés arányában a közös tulajdon létrejöttét az élettársi kapcsolat alatt létrejött vagyonszaporulatra vonatkozóan ismeri el. Ezen két felfogás közül inkább az utóbbi erősödött meg a bírói gyakorlatban.20 Az élettársi kapcsolatban élők között speciális vagyonjogi szabályok érvényesülnek, melyek szerint az élettársak olyan arányban lesznek tulajdonosai a közös vagyonnak, amilyen arányban annak megszerzésében közreműködtek. 18
CSjt.29§(1)-(2) Csjt.27§(1) 20 Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 254.oldal 19
14
A bírósági gyakorlat szerint a közreműködés arányának vizsgálatakor a szerzésben való közreműködést, és ennek megfelelő arányú közös tulajdonszerzés mértékét az együttélés
teljes
időtartamára
és
a
vagyonközösséghez
tartozó
valamennyi
vagyontárgyra vonatkozóan egységesen kell meghatározni, egy- egy vagyontárgy megszerzésében való közreműködés mértéke külön nem vizsgálható.
A felperes az I. rendű alperessel 1996. április 1-jétől 2002. január 7-éig fennálló élettársi jogviszonyra alapítva kérte az élettársi közös vagyon megosztását. A szerzésben való közreműködés arányát azonos mértékben jelölte meg. Az I. rendű alperes nem vitatta az érzelmi kapcsolat, a közös háztartásban való együttélés tényét, de tagadta a gazdasági kapcsolat fennállását. Állította, hogy a mindennapi megélhetéshez szükséges jövedelmet kizárólag ő biztosította. Jövedelmét külön kezelte, kizárólag saját vagyona növelésére fordította. Befektetéseiről egyedül döntött, abba a felperest nem avatta be, ezért még hallgatólagos egyetértés sem volt arra, hogy az I. rendű alperes jövedelme, a befektetésekből származó jövedelme közös vagyon legyen. A felperes is külön, saját bankszámláján kezelte saját jövedelmét, a kapcsolatból született gyermek után folyósított gyermekgondozási díj, illetőleg segély teljes összegét. Az érzelmi kapcsolat megszakadásának időpontját 2001. október végében határozta meg. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes élettársi kapcsolatának meglétét. A megállapított tényállás alapján 1995 decemberi megismerkedést követően, a felperes és az I. rendű alperes közös elhatározása alapján a felperes 1996 márciusában az I. rendű alperes által bérelt lakásba költözött. Megállapodtak abban, hogy a felperes befejezi egyetemi tanulmányait, leteszi a nyelvvizsgát, eltartásáról az I. rendű alperes gondoskodik. 1996 őszén a felperes egyetemi tanulmányait befejezte. Ekkor a felek megállapodtak abban, hogy házasságkötés nélkül együtt élnek és nagycsaládot alapítanak. A megállapodás nem terjedt ki a gazdálkodás módjára. Az I. rendű alperes határozott életvezetési elképzeléseket alakított ki, folyamatosan ambicionálta a felperest a továbbképzésre. A felperes ezért hivatalosan munkaviszonyt nem létesített, az I. rendű alperes tulajdonában álló kft.-ben szívességi alapon végzett munkát. A felperes és az I. rendű alperes önálló folyószámlával rendelkeztek. A közös gazdálkodásuk keretében a háztartási munkák egy részét a felperes végezte, ebbe az I. rendű alperes besegített. A mindennapi életvitelhez szükséges ügyintézést a felperes látta el. A megélhetéshez szükséges költségeket a felperes fizette az I. rendű alperes. A hétköznapi gazdálkodás körében a felek között szigorú elszámolási szabályok érvényesültek. Az I. rendű alperes pénzügyi tanácsadói és befektetési tevékenységet folytatott, jövedelmével maga rendelkezett, befektetéseiről a felperest nem tájékoztatta. 1997. év december 12-én kötött szerződéssel az I. rendű alperes hosszú távú befektetési céllal vásárolt egy szántó művelési ágba sorolt ingatlant. A felek között felmerült, hogy az ingatlan átminősítése esetén a telken közös családi házat építenek. A felperes az 1998 decemberében született közös gyermek gondozására a törvény által biztosított teljes időtartamra igénybe vette a gyermekgondozási díjat, majd a gyermekgondozási segélyt. A felperes nevén álló bankszámlára utalt háromévi díj teljes összege a folyószámlán maradt. Közel egy évet az I. rendű alperes külföldi munkavégzésére figyelemmel a felek Hollandiában éltek. A felperes ellátta a háztartást, gondozta és
15
nevelte a kiskorú gyermeket. Az I. rendű alperes a 2000. december 5-én kötött adásvételi szerződéssel vásárolta a B., A. u. 89. szám alatti ingatlan 2/4 részét. A felek az ingatlanvételt jó befektetésnek tekintették, és azt tervezték, hogy Hollandiából hazatérve az ingatlanon álló szerkezetkész állapotban lévő felépítménybe a még hiányzó munkálatok elvégzését követően beköltöznek. A munkálatokban, a belső tervezésben a felperes tevékenyen részt vett. Erre az időre a felek kapcsolata megromlott, az I. rendű alperes sürgette a felperes munkába állását, határozottan közölte, hogy a család fenntartásának anyagi terheit kizárólag egyedül már nem kívánja viselni. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése eredményeként megállapította, hogy a felek összeköltözése közös döntésük volt, ettől kezdődően közös célokat tűztek ki maguk elé, és jövőjüket együtt, közösen képzelték el nagycsalád alapításával, illetőleg ennek az anyagi feltételeinek biztosításával. Ezt szolgálta mindkét ingatlan megvásárlása és az a tény, hogy a vételt hosszú távú befektetésnek tekintették. Nem minősül külön gazdálkodásnak, hogy a felperes jövedelmét saját bankszámláján helyezte el, és abból kivétet nem eszközölt. Bizonyított, hogy a felek közös célja a közös nagycsalád alapítása és az ehhez szükséges anyagi feltételek, az önálló családi otthon megteremtése volt. A közös cél tartalma egyértelműen arra utal, hogy a felek hosszú távú, tartós kapcsolatot terveztek, a közös célok érdekében együttműködtek, hallgatólagosan egyetértettek abban, hogy az ily módon létrejövő vagyonuk közös legyen. (BDT2008.1805)
A bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogy gazdasági közösség léte csak akkor állapítható meg, ha a felek nem csupán esetileg egy-egy vagyontárgy megszerzésében, vagy csupán az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működnek együtt, hanem a gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik az életközösség egész időtartama alatt közösek, ennek eléréséhez pedig teljes körű együttműködést tanúsítanak, jövedelmeiket közös céljaik érdekében a pénzkezelés módjától függetlenül együttesen használják fel.21 A közös szerzés mértékének meghatározásánál nem csak az élettársi együttélés teljes időszaka alatt elért jövedelmeket kell feltárni és egybevetni, de értékelni kell az élettársak által kifejtett egyéb tevékenységeket, elsősorban a háztartásban és a gyermek nevelésében, gondozásában végzett munkát.22 Ami az együttélésük alatt keletkezett az közös vagyonba kerül, az élettársak önálló jogszerzési címe alapján. A közös gazdálkodás során megszerzett vagyontárgyakra vonatkozóan az élettársakat nem kötelmi jellegű elszámolási igény, hanem hallgatólagos akarat megegyezésen alapuló dologi igény illeti meg. Ez az jelenti, hogy a 21
Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 257.oldal 22 Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat vagyonjogi vonatkozásai Családi jog 2008. március VI. évfolyam 1. szám 12.oldal
16
kapcsolatuk felszámolása után követelhetik egymástól az együtt szerzett vagyontárgyak tulajdonjogának megfelelő részének átengedését, és ennek megfelelően a tulajdonjog bejegyzését. Számos olyat esetet láthatunk, mikor a felek nem együttesen járnak el valamely vagyontárgy megszerzésének érdekében, csak az egyik élettárs szerepel szerződő félként. A tulajdonjog megszerzésére vonatkozóan elkülönítünk mind a házastársak mind az élettársak esetén külső és belső jogviszonyt. Az élettársi kapcsolat esetében harmadik személlyel a szerződést akár csak az élettársak egyike is megkötheti, partnere annak ellenére lesz tulajdonos, hogy nem vett részt a szerződéskötésnél a köztünk levő belső jogviszony miatt.
Az élettársak és a harmadik személyek közötti külső
jogviszonyban ugyanis az élettársak akár együttesen, akár külön-külön szerzőként is szerepelhetnek, de az egymás közötti jogviszonyukban akarategységüknél fogva együttes szerzőknek minősülnek, vagyis a harmadik személlyel kötött szerződés tartalmától és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül közös tulajdonosai annak, amit együttélésük alatt közös gazdálkodás eredményeként szereztek. Például az együttélés alatt a közös vagyoni megtakarításból vásárolt ingatlan közös tulajdont képez, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban egyikük neve van feltüntetve. A másik élettárs bármikor kérheti nevének bejegyzését, mivel a tulajdoni igény nem évül el. A házastársi vagyonközösségre vonatkozó részletes szabályozást a Családjogi törvény biztosítja. A törvényi rendelkezés alapján a házastársak között a házasság megkötésével házastársi vagyonközösség keletkezik a házassági életközösség idejére. A törvény vélelmet állít fel az életközösség fennállta alatt szerzett megszerzett, illetve annak megszűnésekor meglévő vagyontárgyakra, vagyis a közös vagyon mellett. ,, A házastársi közös vagyon címén történő tulajdonszerzés nem a bíróság ítéletével vagy az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzéssel jön létre, hanem a törvényi rendelkezés alapján.”23 A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat bármelyik házastárs használhatja, de közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek. A fenntartással és a kezeléssel járó költségeket a közös vagyonból kell fedezni, ha erre nem elegendő, akkor a
23
BH 1983.282
17
házastársak a költségekhez a különvagyonukból arányosan járulnak hozzá.24A házastársak esetén a reálszerzés elvére épülő házastársi közös szerzés, mint önálló tulajdonszerzési jogcím csak a házastársak belső jogviszonyában érvényesül.25 Ennek értelmében a házastársnak az egymás közötti belső jogviszonyában egyrészt dologi igénye keletkezik a házastársak által tulajdonul megszerzett vagyontárgy közös vagyonból reá eső fele részére, másrészt kötelmi jellegű elszámolási igénye lesz a közös vagyonba tartozó vagyoni értékű jogok illetve követelések érétkének a fele részére. A házasfelek és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyban nem a Csjt., hanem a polgári jog, társasági jog, értékpapírjog, munkajog vagy egyéb jogágak rendelkezései érvényesülnek. Mint látjuk a gyakorlat szerint a házastársak közös szerzése egyenlő arányú szerzést jelent, az élettársak azonban a szerzésben való közreműködés arányában szereznek közös tulajdont. Az élettársak közös vagyonára vonatkozó szabály bár eltér a házastársakra irányadó rendelkezésektől, a hasonlóság viszont, hogy tulajdonjogot keletkeztet.
5.4.
Házastársak és az élettársak közös vagyonának köre
Az élettársak vagyoni viszonyainak rendezése során a jogalkotó szándékosan tett különbséget a házastársak és az élettársak vagyoni helyzetének szabályozása között. A különbség az, hogy a házastársak között az életközösség idejére házassági vagyonközösség keletkezik, a felek szerzése a közös tulajdont gyarapítja, míg az élettársak a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek tulajdont. A szabályozás más tárgyakat utal a közös vagyonba a két esetben. Házasság esetén azon vagyontárgyakról beszélünk, mely az élettársi közösség fennállása alatt szereztek, és nem tartozik a különvagyonba. A törvény konkrétan nem sorolja fel, a bíróság alakította a ki a közös vagyon körét. Ide soroljuk az alábbiakat: - a házastárs munkabére, - jövedelme; 24
Csjt. 29 Csűri Éva Katalin: Házassági vagyonjog Complex kiadó Kft. Budapest, 2009 16.oldal Felhasznált irodalom: Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 250-259.oldal alapján Izsóné Ács Alexandra: Házastárs vagy élettárs? : a két kapcsolati forma magánjogi jogkövetkezményeinek összehasonlítása Családi Jog 2005.december II. évf. 4.szám 22-25.oldal alapján 25
18
- különvagyon haszna, hozama; - közös vagyon helyébe lépő érték; - jogügylettel szerzett vagyontárgy, vagyoni érték; - közös vagyonba ,,utalt” vagyontárgy; - szellemi alkotást létrehozó személy díja.
Az ítélkezési gyakorlat megdönthető vélelmet állított fel amellett, hogy az életközösség megszűnésekor meglévő vagyontárgyak szerzése az életközösség fennállása alatt történt, a vagyonközösség tartalma alatt szerzett vagyontárgyak és teljesített kötelezettségek a közös vagyonhoz tartoznak, mert a szerzésük nem olyan jogcímen, nem olyan vagyonból történt, amelyre tekintettel az a különvagyonba került volna. Végül pedig a közös vagyonhoz tartozó tárgy a házastársak egyenlő arányú osztatlan közös tulajdona. A vélelem felállításából az a következtetés vonható le, hogy a Csjt. a közös vagyon elismerésének elsőbbségét, védelmét követeli meg. A fentebb résztelezett vélelem megdönthető, ha valamelyik házastárs igazolja a vagyontárgy különvagyoni jellegét. A bizonyításnak arra kell kiterjedni például, hogy a szerzésre nem a házassági életközösség ideje alatt került sor, olyan jogcímen vagy olyan vagyon felhasználásával szerezték meg a vagyontárgyat, mely a különvagyonhoz tartozik vagy a szerzésre részben közös, részben különvagyon felhasználásával került sor, így a közös szerzés nem egyenlő arányú. A közös vagyon vélelme nem alkalmazható a házastársak egymás közötti belső jogviszonyában, sem az ettől eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződés esetén, a vagyonközösségnek a bíróság által az életközösség fennállása alatt történő megszüntetését követően, nem utolsó sorban pedig a házastársak és harmadik személyek közötti, külső jogviszonyban a harmadik személyekkel szemben, azok hátrányára.26 Élettársak esetén a közös vagyon körének meghatározása nem egyszerű. Több kérdés is felmerülhet. Egyrészt jogilag elhatárolható –e a közös vagyon és a külön vagyon köre, másrészt pedig az, hogy a közös vagyon köre ugyanolyan könnyen meghatározható mint a házasság esetén. Láthattuk, hogy házasság esetén az együttélés puszta ténye főszabály szerint elegendő ahhoz, hogy közös tulajdonról beszéljünk, addig az élettársaknál az ítélkezési gyakorlat megosztott ebből a szempontból. Az
26
Csűri Éva Katalin: Házassági Vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, 2006 7679.oldal Csűri Éva Katalin házassági vagyonjog Complex Kiadó Budapest, 2009 17.oldal
19
élettársakra vonatkozó vagyonjogi szabályozás a fentebb említett két irányvonal mentén halad. 27
2 Az I. r. alperes 2002. június 7-én megvásárolta a V. város 4508/A/71. hrsz. alatt bejegyzett, 43 m alapterületű lakóingatlant. A 6 000 000 forint vételárat olyan módon fizette ki, hogy 2 700 000 forint összegű OTP kölcsönt vett fel és megszüntette az ifjúsági takarékbetétjét, valamint a lakás előtakarékossági betétjét, amelynek kapcsán 2 392 211 forinthoz illetve 504 996 forinthoz jutott. A még hiányzó összeget magánszemélytől kapott kölcsönből, illetőleg a folyószámláján lévő megtakarításából fedezte. A felperes az I. r. alperes ingatlan vásárlásáról csak annak megtörténte után szerzett tudomást, sem a vásárlásban, sem a hitel felvételben semmilyen módon nem vett részt. A lakás rendbehozatala után az élettársak oda együtt költöztek be és a lakás berendezése érdekében különféle ingóságokat vásároltak. 2004. március végén azonban a felperes és az I. r. alperes életközössége megszűnt és a lakásból a volt élettársak megállapodásának megfelelően 2004. augusztus 8-án a felperes elköltözött. A felperes elköltözésére vonatkozó megállapodást a volt élettársak 2004. év június-július havában szóban kötötték meg, amely megállapodásban az I. r. alperes a felperes javára havi 20 000 forintos részletekben 680 000 forint, továbbá a felperes nevére megkötött Aranyfonal életbiztosítás még hátralévő 10 havi díjának a megfizetését vállalta. Az ingóságaikat a felek természetben osztották meg. Az I. r. alperes a fizetési kötelezettségeinek eleget tett. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy élettársi vagyonközösség címén megszerezte a v.-i 4508/A/71. hrsz.-ú ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségének a tulajdonjogát és kérte a közös tulajdon megszüntetését. Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a lakóingatlant nem a közös szerzés szándékával vásárolta meg; annak megvásárlásához a felperes nem járult hozzá. Vitatta az életközösségük fennállása alatti 50-50%-os szerzési arányt is és arra hivatkozott, hogy a közös ingóságok megosztásában megegyeztek. Az elsőfokú bíróság az ítéleti rendelkezését azzal indokolta, hogy a felperes állításával szemben az I. r. alperes tagadta, hogy a jövedelmükkel közösen gazdálkodtak volna. Az I. r. alperes állítása szerint a mindennapi megélhetés költségeit ugyan közösen viselték és közösen vásároltak különféle ingóságokat, valamint a felperes szüleinél való együttlakás ideje alatt a lakásfenntartás költségeihez közösen járultak hozzá, ezt meghaladóan azonban jövedelmeikkel külön gazdálkodtak. Erre utaló körülményként hivatkozott a felperes által kötött Aranyfonal életbiztosításra, valamint a saját maga által egyedül kötött lakás előtakarékossági szerződésre és ifjúsági takarékbetétkönyv nyitására, továbbá a lakáskölcsön egyedüli felvételére. Ilyen I. r. alperesi előadás mellett az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes tartozott azt bizonyítani, hogy a lakásvásárlás mint közös cél érdekében együttműködtek és ennek során az ingatlan vásárlására közös jövedelmükből került sor. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a bírói gyakorlat szerint a közös szerzés csak akkor állapítható meg, ha a hozzátartozók a közös cél érdekében együtt járnak el és egyetértenek abban, hogy a közös gazdálkodási tevékenységük eredményeként szerzett vagyon közös legyen. Ebben a körben elsősorban a felek közös cél érdekében való együttműködésnek, vagyis a közös életvitelnek és a jövedelmek közös célra történő felhasználásának van döntő jelentősége.
27
Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 253.oldal
20
A lakásvásárlást illetően viszont a bíróság nem találta megállapíthatónak, hogy a felperes a lakásvásárlásra hajlandóságot mutatott volna. A lakás megvásárlása körében sem a közös cél, sem az ebben történő egyetértés, sem a közös gazdasági tevékenység megállapítására az elsőfokú bíróság lehetőséget nem látott. A felek élettársi közössége a közös életvitelre és az ingóságok vásárlására korlátozódott. Az élettársi kapcsolat megszűnését követően kötött megállapodást az elsőfokú bíróság az élettársi közös vagyon egészére vonatkozó megállapodásként értékelte. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a felek gazdasági közössége az együttélés alatt csak a közös életvitelre és az ehhez szükséges ingóságok megvételére terjedt ki. A perbeli ingatlan megszerzése kapcsán az a közös célzat, együttműködés, tehervállalás, amelyre figyelemmel az élettársi kapcsolat alatt szerzett ingatlant közös vagyonnak lehetne minősíteni, nem volt megállapítható. (BH2012.66)
Fentebb említett jogesetből kitűnik, hogy az élettársi kapcsolat nem egyszerű vagyonegyesítés, ahhoz, hogy az élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyontárgy közös vagyonnak minősüljön, több szükséges, mint a házastársi vagyonközösség esetén. Az élettársak közös tulajdonának keletkezéséhez az is feltétel, hogy az élettársak legalább hallgatólagosan egyetértsenek abban, hogy az illető vagyontárgy közös tulajdon legyen, és legalább hallgatólagosan annak terheit is vállalják. A házastársi közös vagyontól eltérően az élettársi közös vagyon része az lesz, amit a felek az élettársi viszony tartalma alatt együtt vagy külön, de a közös tulajdonszerzés célzatával szereztek meg. Az élettársi közös vagyon keletkezéséhez az erre irányuló szándékra is szükség van, szemben a házastársak közös vagyonszerzésével. Az élettársi kapcsolat esetében is érvényesül a közös szerzés vélelme. A különvagyoni jelleget annak az élettársnak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik. A Legfőbb Bíróság is több ítéletében leszögezte ennek a vélelem érvényesülését: ,, Közös szerzés törvényes vélelmével szemben bármelyik élettárs bizonyíthatja, hogy az élettársi kapcsolat tartalma alatt megszerzett valamely vagyontárgy vagy vagyonszaporulat azért nem képezi az élettársak közös tulajdonát, mert az valamelyik élettárs különvagyona.”28 Összefoglalva a házastársaknál ex lege jön létre a közös vagyon, míg az élettársaknál elengedhetetlen, hogy a felek között meglegyen a közös tulajdonszerzési szándék.
28
BH2002/6. 229
21
5.5.Házastársak és az élettársak különvagyonának köre
A reálszerzés elvén alapuló házassági vagyonjogi rendszer lényege, hogy a házastársak vagyona elkülönített alvagyonra oszlik, vagyis a férj és feleség különvagyonára, valamint a közös vagyonra. 29 A házassági különvagyon törvényileg elismert, dologi jogilag elkülönült alvagyon. A Csjt. ahogy a közös vagyont, a különvagyont is elismeri és védelemben részesíti. A törvény taxatíve felsorolja, azon vagyontárgyakat melyek a különvagyon körébe tartoznak. A házastárs különvagyonához tartozik: - a házasságmegkötéskor megvolt vagyontárgy - a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, - a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, - a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.30
A különvagyon meghatározásnál a házassági életközösség megkezdésének ideje az irányadó. Ebben az esetben a különvagyont állító felet terheli annak a bizonyítása, hogy az életközösség megszűnésekor meglévő vagyontárgy megszerzésére az életközösség megkezdése előtt került sor valamint az életközösség fennállása alatt megszerzett vagyontárgy különvagyonnak minősül. Ahogy
korábban
említettem
a
vagyontípus
elhatárolásánál,
az
életközösség
megkezdésének időpontja az irányadó, ezen belül is nem a tulajdon megszerzésének időpontja, hanem az annak alapjául szolgáló jogcím keletkezésének ideje a meghatározó. Például a házastárs különvagyonához tartozónak minősül a házasságkötés előtt megkötött, adásvételi szerződés alapján megszerzett ingatlan akkor is, ha a tulajdonjognak az ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzésre csak a házassági életközösség tartalma alatt került, feltéve, ha a vételár részbeni teljesítése még a házasságkötés előtt megtörtént. 29
Csjt. Kommentár II. 1.kötet 289.oldal Csjt.28§(1) Felhasznált irodalom: Csűri Éva Katalin: Házassági Vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, 2006 325-328.oldal alapján
30
22
Ebbe a körbe fog tartozni a házasságkötés előtt megrendelt vagy kifizetett, de csak az életközösség alatt elkészített vagy szállított dolog. A következő jogeset is az elhangzottakat igazolja.
Az I. rendű alperes a felperes édesanyjával (a továbbiakban: a felperes jogelődje) 1975 júniusában kötött házasságot. A házasságkötést megelőzően az I. rendű alperes megvásárolta a B.-i, Sz. út 8. szám alatti kétszobás ingatlant 50 000 forint vételárért. Tulajdonjogát a földhivatal 1/1 arányban vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy jogelődje az 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 27. §-a alapján házastársi vagyonközösség címén az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogot szerzett az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségére. Az I. rendű alperes az ingatlan a különvagyonát képezi, mert a házasságkötés előtt vásárolt ingatlan teljes vételárát egyedül fizette ki, oly módon, hogy 1975 áprilisában 10 000 forintot, majd 1975. december 10-én további 40 000 forintot teljesített. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a per tárgyát képező ingatlant az I. rendű alperes a különvagyonából vásárolta meg. Álláspontja szerint az ingatlan különvagyoni jellegét erősíti az a tény is, hogy a tulajdonjog bejegyzése 1/1 arányban a házasságban élő I. rendű alperes javára történt. A másodfokú bíróság szerint az a tény, mely szerint a házasság megkötése után történt a vételár egy részének a kifizetése, valóban megalapozná a házastársi közös vagyon vélelmének alkalmazását, azonban az elsőfokú bíróság a tanúvallomások és egyéb körülmények okszerű mérlegelésével hozta meg a döntését, és megalapozottan következtetett arra, hogy az ingatlan megvásárlása az I. rendű alperes különvagyonából történt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes fellebbezésével kapcsolatban utalt arra, hogy az a tény, mely szerint a házasság megkötése után történt a vételár egy részének a kifizetése, valóban megalapozná a házastársi közös vagyon vélelmének alkalmazását, azonban az elsőfokú bíróság a tanúvallomások és egyéb körülmények okszerű mérlegelésével hozta meg a döntését, és megalapozottan következtetett arra, hogy az ingatlan megvásárlása az I. rendű alperes különvagyonából történt. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy az a körülmény, miszerint a vételárhátralék kiegyenlítésére a házassági életközösség fennállása alatt került sor, nem változtat a tulajdonszerzésen és azon a tényen, hogy a tartozás az I. rendű alperes ingatlanát terhelő külön adósság volt. (BH2012.222)
A vagyontárgy különvagyoni jellegének megállapításához azt kell bizonyítani, hogy az a szerzés időpontja, jogcíme és szerzésének forrása alapján a különvagyonba tartozik. A bíróság adott esetben is mérlegelési jogkörében eljárva a bizonyítékok okszerű mérlegelésével és a bizonyítandó körülmények helytálló értékelésével állapítja meg akár a közös akár a különvagyoni jelleget.
23
Bizonyos vagyontárgyak tekintetében vitát vált ki, hogy azt közös vagy különvagyonba tartozónak kell-e tekinteni. A házastársnak adott ajándék megítélése a legproblematikusabb. A vita eldöntéséhez a Legfelsőbb Bíróság Pk. 281. számú állásfoglalása nyújt segítséget, mely szerint:,, a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék - beleértve a menyasszonypénzt is - általában a közös vagyonba fog tartozni A szülő vagy más rokon által adott nagyobb értékű ajándék viszont rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére történő juttatásnak kell tekinteni.” Az ún. alkalmi ajándék az alkalom jellegétől (névnap, születésnap, házassági évforduló stb.) függően minősül közös illetve különvagyonnak. A házastársak által egymásnak juttatott alkalmi ajándékok a megajándékozott különvagyonába tartozik akkor is, ha az azt ajándékozó házastárs a közös vagyon felhasználásával vásárolta. A személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű illetve mennyiségű vagyontárgyak, azon vagyontárgyak melyek a háztartásban rendeltetésük szerint, csak a házastársak valamelyikének a kizárólagos használatára szolgálnak. Ilyen a fehérnemű, egészségügyi cikkek stb.. Ezen különvagyoni körbe tartozó vagyontárgyak csak akkor fognak a különvagyonhoz tartozni, ha a férj és feleség által használt dolgok értéke és mennyisége közel azonos. A különvagyoni jellegtől eltérést eredményez, és a közös vagyonba fog tartozni az a személyes használatra rendelt vagyontárgy, ha a házastársak vagyontárgyainak a köre, értéke nagyban eltérnek egymástól és a különvagyonná minősítésük valamelyik házastársra nézve méltatlan anyagi hátrányt jelentene. A Csjt. úgy rendelkezik, hogy a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, ami a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, 15 évi házassági együttélés után közös vagyontárggyá válik.31 A 15 évi házassági együttélést, a házasság megkötésétől kell számítani és folyamatosnak kell lennie. Folyamatosnak minősül akkor is, ha az életközösség többször is megszakadt, de a közös vagyon megosztására nem került sor vagy megosztották ugyan a közös vagyont, de az életközösség helyreállításakor a felek a megosztott vagyontárgyakat a közös vagyonba visszautalták. A különvagyontárgy közös vagyonná válása kizárólag a mindennapi életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak esetén lehetséges. Az itt létrejövő cserélődés esetében a másik vagyontárgy az eredeti 31
Csjt.28§(2) Felhasznált irodalom: Csűri Éva Katalin Házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex kiadó Budapest, 2006 268-277.oldal alapján
24
vagyontárgy helyébe lépést feltételezzük. Mely tárgyak minősülnek szokásos mértékű berendezési, felszerelési tárgyaknak azt az adott társadalmi- és gazdasági viszony valamint a házasfelek jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján határozhatjuk meg. Vannak olyan vagyontárgyak, amelyek 15 évi házassági együttélés után is megtartják a különvagyoni jellegüket. Ide soroljuk azokat a mindennapi életvitelt nem szolgáló vagy szokásos mértékű berendezési, felszerelési tárgynak nem tekinthető nagy értékű külön vagyontárgyakat valamint a cserélődés nélkül, folyamatosan meglévő eredeti külön vagyontárgyat. A szerzéshez felhasznált vagyoni eszközök eredetére tekintettel minősülnek különvagyonnak a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak. Például az eredeti vagyontárgyat felváltó új vagyontárgy, a különvagyon értékesítéséből szerzett új vagyontárgy. Az újonnan megszerzett vagyontárgy megőrzi különvagyoni jellegét, ha a megszerzése különvagyoni készpénz felhasználásával történt kivéve, ha a közös vagyonba nem utalja a vele rendelkező fél. Lehetséges olyan eset, amikor a közös vagyonban levő vagyontárgyat a különvagyonba utalják vagy fordítva. A megtérítési igényről történő lemondás szándékával a közös vagyonból a külön vagyon javára szolgáló juttatás az ítélkezési gyakorlat szerint a különvagyonba
,,utalt” közös
vagyonnak minősül. Nincs akadálya annak sem, hogy a házastárs a különvagyonából illetve a közös vagyonából reá eső rész erejéig egyes vagyontárgyakat, vagyoni értékeket a másik házastárs különvagyonába utalja.
Élettársak esetén sem a Ptk., sem a jogirodalom nem használja azt a kifejezést, hogy különvagyon helyette inkább a kizárólagos tulajdon fogalmát alkalmazzák. A Legfelsőbb Bíróság ítéleteiben kifejezésre juttatta, hogy a közös vagyon és a különvagyon fogalma nem feltétlenül esik egybe az élettársak és a házastársak esetében. A különvagyon definiálása során az kap hangsúlyt, hogy akár az élettársi kapcsolat előtt, akár annak fennállása alatt olyan tulajdonszerzésre kerül sor, amely nemcsak az egyik vagy másik élettárs részéről történik, hanem kifejezetten, kizárólagos tulajdonszerzés célzatával. Ez alatt minden olyan vagyontárgyat értünk, melynek megszerzése
nem
közös
cél
érdekében,
közös
tulajdonszerzés
szándékával
rendelkezésre bocsátott pénzeszközök, hanem teljes mértékben elkülönítetten kezelt, olyan jövedelmek vagy egyéb pénzeszközök felhasználásával történt, amelyek vonatkozásában a felek szándéka felismerhetően nem terjedt ki arra, hogy azt a közös vagyon részéve tegyék. 25
Tehát a különvagyon meghatározásánál az kap hangsúlyt, hogy akár az élettársi kapcsolat kezdete előtt vagy fennállása alatt olyan tulajdonszerzésre kerül sor, ami kifejezetten a kizárólagos tulajdonszerzés céljával történik. Különvagyonba tartozik az a vagyontárgy, amely - az élettársi viszony létesítésekor megvolt - az élettársi viszony alatt öröklés vagy ajándék útján került az élettárs tulajdonába - személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, mennyiségű vagyontárgy - különvagyon helyébe lépő vagy értékén vásárolt vagyontárgy - amit a felek vagyonjogi szerződéssel a különvagyonba utaltak - különvagyon haszna - felek keresménye, jövedelme, ha az a közös gazdálkodás körében illetve közös szerzéshez ténylegesen felhasználást nem nyert.
A házassági vagyonjog szabályaival ellentétben a különvagyon haszna nem fog beleszámítani a felek közös vagyonába. Ha azonban a haszon keletkezésében a másik élettárs hozzájárulása megállapítható, a haszon a közreműködés arányában az élettársi közös vagyon részévé válik.32 Az élettársak foglalkozásából, kereső tevékenységéből származó jövedelem és mindezel felhasználásával szerzett vagyontárgy különvagyon lesz, viszont közös vagyonná válik, ha azt a közös gazdálkodás körében, a közös szerzéshez ténylegesen felhasználták. A bizonyítási teher különvagyon esetében az arra hivatkozó félre hárul, akinek érdeke, hogy az általa állított tényt a bíróság valósnak fogadja el. Maga az élettársi kapcsolat fennállása alatt harmadik személyek elsősorban hozzátartozók, szülőktől kapott ajándékokat illetően a házastársak részére adott ajándékok közös vagyoni illetve különvagyoni helyzetére a Pk . 281. számú állásfoglalást kell megfelelően alkalmazni, mint ahogy azt a házastársak esetén is. Az élettársak által külön-külön szerzett vagyontárgyakkal, mint kizárólagos tulajdonukkal maguk rendelkeznek, a vagyonukat érintő rendelkezéseikért és kötelezettség vállalásukért önállóan felelnek. 32
BH1980.245 Felhasznált irodalom: Dr. Szeibert Orsolya: az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 250-259.oldal alapján Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Kft. Budapest, 2006 259289.oldal alapján
26
Amennyiben a közös vagyon és a különvagyon összemosódott az együttélés alatt, kérdésként merül fel, hogy beszélhetünk-e az egyik alvagyonból a másik alvagyonba utalt vagyonról. Ez a lehetőség a vagyonmegosztás során lesz jelentőség teljes, hiszen a felek egymással szemben akár a házastársak követelhetik a különvagyonból a közös vagyonba illetve a közös vagyonból a különvagyon javára fordított beruházási, fenntartási és kezelési költségek megtérítését. Azonban az egyik alvagyonból a másik alvagyonba utalt vagyontárgy esetében nem érvényesíthető megtérítési igény.33
5.6.
A házastárs és az élettárs tartozásaiért való felelősség
A vagyon nem csak pozitív vagyont tartalmaz, hanem magába foglalja a negatív vagyont is. ,,A közös vagyon negatív elemei azok a terhek, amelyeket a közös vagyonnak kell viselnie, továbbá a házastársak közösen vállalt kötelezettségei és azok a tartozások, amelyekért együttes kötelezettségvállalás hiányában is mindkét házastársnak az egész közös vagyonnal helyt kell állnia.”34 A
házastársak
esetében
megkülönböztetünk
külön-,
közös-
és
,,közös
különadósságokat”. ,,Különadósság a házastársi vagyonközösségben élő házastársnak az a tartozása, amelyért nemcsak a különvagyonával, hanem a közös vagyonból reá eső illetőséggel is helyt állni tartozik és a másik házastárs nem felel még a közös vagyon reá eső illetőség erejéig sem.”35 Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőségű kérdésként fogalmazódott meg az, hogy közös vagy külön adósságnak minősül-e a házastársak közös tulajdonaként megszerzett ingatlan előtörlesztésének a kifizetéséhez az egyik házastárs által a saját rokonaitól
33
Dr. Tóth Gabriella Élettársak Együttélés-papírok nélkül, jogok- kötelezettségek- lehetőségek az élettársi kapcsolatban, a mindennapokban INFOEXPRESSZ Kiadó Kft. 2006 39.oldal Felhasznált irodalom: Dr. Szeibert Orsolya Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 253-263.oldal alapján Dr. Tóth Gabriella Élettársak Együttélés-papírok nélkül, jogok- kötelezettségek- lehetőségek az élettársi kapcsolatban, a mindennapokban INFOEXPRESSZ Kiadó Kft. 2006 alapján Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged. 2010 105-107.oldal alapján 34 Dr. Szigligeti Viktor: Házassági vagyonjog Budapest 1959 131.oldal 35 Csűri Éva Katalin Házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Kft, Budapest 2006 301.oldal
27
felvett és a saját különvagyonából visszafizetett kölcsön, továbbá, hogy közös vagy különvagyoni jellegű-e az ilyen hitel felhasználásával megszerzett ingatlanhányad.
M. helyrajzi szám alatt bejegyzett lakásingatlan az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel szemben, az alperes 5/8-3/8 arányú közös tulajdonának megállapítását kérte a bíróságtól. Keresetét azzal indokolta, hogy a lakást a felperessel közösen vásárolta ugyan meg, annak a szerződés szerinti 65 000 forintos előtörlesztését azonban a saját rokonaitól kapott kölcsönökből egyenlítette ki, amelyeket később a saját különvagyonából fizetett vissza a rokonainak. A felperes Nem vitatta, hogy az első vételár-részlet kifizetésére az alperes rokonai által nyújtott kölcsönök felhasználásával került sor, arra hivatkozott azonban, hogy az említett kölcsönök a felek olyan közös adósságát képezték, amelyek mindkét volt házasfelet egyaránt terhelték, a közös kölcsönökből szerzett ingatlan pedig közös vagyonnak minősül. Vitatta, hogy az alperes a kölcsönöket a különvagyonából törlesztette volna. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ingatlant a felek a házassági életközösség alatt megkötött adásvételi szerződéssel közösen vásárolták meg, amelynek tulajdonjoga egyenlő - 1/2-1/2 - arányban került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A közös tulajdonú ingatlan megvételére kétségkívül a vagyonközösség létrejötte után került sor, az alperes által felvett rokoni kölcsönöket pedig a felek a felperes által sem vitatottan a közös lakás megvásárlásához használták fel. Nem fogadta el az elsőfokú bíróság az alperes azon érvelését, mely szerint az általa felvett rokoni kölcsönök a különadósságának minősülnének. A kihallgatott tanúknak ugyanis a kölcsön felvételének céljáról, valamint a felek házassági életközössége és vagyonközössége fennállásának tényéről tudomása volt, önmagában az a tény pedig, hogy a kölcsönöket az alperes rokonai nyújtották, a tartozás alperesi különadósság-jellegét nem alapozza meg. A másodfokú bíróság módosította a felek tulajdoni hányadát. A tényállás felderítésénél kiderült, hogy a lakásingatlan 65 000 forintos első vételár-részletének a kifizetésekor a rokoni kölcsönök alperes általi felvételére azért került sor, mert az alperes a különvagyonát képező személygépkocsit megfelelő vevő hiányában még nem adta el, az öröklakás megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződés megkötése pedig sürgető volt, ezért az alperes a rokonaival úgy állapodott meg, hogy a kölcsönöket a gépkocsijának az értékesítését követően visszafizeti. A felek az ingatlant az alperes által felvett kölcsönök felhasználásával közösen vásárolták meg, az alperes azonban a különvagyoni gépkocsijának az értékesítését követően az általa felvett kölcsönöket a rokonainak hiánytalanul visszafizette. A rokonoktól felvett kölcsön csupán technikai jellegű volt, mivel az alperes a gépkocsijának megvásárlására megfelelő vevőt időben nem talált, ezért az alperes - a különvagyoni részesedésére tekintettel - alappal igényelhette az ingatlan-nyilvántartástól eltérő tulajdoni hányadok megállapítását.(BH.2006.361)
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is rámutatott: nem befolyásolja a közös szerzés tényét az, hogy a szerzés közös vagyoni aktívumok vagy közös vagyoni passzívumok (kölcsönök) felhasználásával történt (BH1992. 177., BH1992. 641.)
28
A közös, illetve különadósságkénti minősítés körében a bírói gyakorlat több tényezőnek tulajdonít döntő jelentőséget, egyrészt a kötelezettség keletkezése időpontjának, annak, hogy az adott tartozás a házassági életközösség vagy az azt közvetlenül megelőző élettársi kapcsolat tartama alatt, azt megelőzően vagy az életközösség megszűnése után keletkezett-e. Vizsgálandó továbbá, hogy az kizárólag a közös vagy a külön-vagyontárgyat terheli-e, a közös vagy a különvagyon körébe tartozó tevékenységgel kapcsolatban jött-e létre, kizárólag a közös vagy a különvagyonra vonatkozó rendelkezésekből adódik-e, továbbá annak is, hogy a házastársak valamelyikének a különvagyonára vonatkozó rendelkezése a különvagyonát, vagy a közös vagyont gyarapította, illetve csökkentette-e. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy az életközösség fennállása alatt megkötött visszterhes ügyletek alapján szerzett, illetve keletkezett aktív vagyontárgyak, illetve vagyoni tárgyú kötelezettségek a vagyonközösséghez tartoznak. Kivételt képez ez alól a házastárs a szerzés alapjául szolgáló ügyletet a különvagyonára vonatkozóan kötötte és a szerzett vagyontárgyért járó ellenértéket is a különvagyonából teljesítette, vagy ha a másik házastárs a hozzájárulása nélkül kötött ügyletért az ügyletkötő harmadik személlyel szemben közös vagyoni illetősége erejéig sem felel, és az ügyletet kötő házastárs az ellenértéket ténylegesen a különvagyonából teljesítette.36 A bíróság 24. számú Elvi határozatában kifejtette, hogy az egyik házastárs által a házasság megkötése előtt megszerzett ingatlant terhelő különadósság közös törlesztése nem keletkeztet a másik házastárs javára tulajdonjogot, a közös törlesztésből eredő megtérítési igény elbírálása során azonban a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy egyik fél se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz. (Pfv. II. 23.537/1996. sz., LB 24. sz. Elvi Határozat, Hiv. Gyűjt. 1999/1. szám)
Előfordul olyan tartozás, kötelezettség, amelyek külön adósságnak minősülnek, de mindkettő házastársat terheli. Ilyen adósság például mikor végintézkedés alapján mindkét házastárs örököl, az örökhagyó tartozásaiért egyetemlegesen felelnek. A házassági vagyonközösséghez tartozó szabályok szerint a házastársak egymásközti viszonyukban a mindkettőjüket terhelő közös adósságok terhét egyenlő arányban viselik, addig a közös külön adósságok terhét nem feltétlenül egyenlő arányban, mert az egymásközti belső tehermegosztásra a polgári jog szabályai az irányadók. Amennyiben 36
Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest 2006 304.oldal
29
a házastársak által közösen vagy a házastársak valamelyike által a másik házastárs hozzájárulásával megkötött ügylet a közös vagyont érintőrendelkezést tartalmaz, úgy az ügyletkötő harmadik személlyel szemben az ügyletkötő házastársa teljes vagyonára kiterjedő korlátlan, a másik házastárs pedig a közös vagyonból reá eső részre korlátozott járulékos jellegű felelősséggel tartozik. A Ptk. az élettársakra vonatkozó rendelkezése nem szól arról, hogy az élettárs a másik fél által megkötött szerződés teljesítéséért tartozik e felelősséggel. Az ítélkezési gyakorlat határozott abban, hogy a Csjt. 30§- a az élettársak esetében nem alkalmazható. Tulajdonképpen a gyakorlat nagyobb önállóságot ad az élettársaknak, és azon az állásponton van, hogy az élettársak együttéléséből és közös gazdasági tevékenységéből eredő tartozásokért való közös helytállás szűkebb körben érvényesülő felelősséget jelent, mint a házastársi felelősség. Az élettárs a különvagyonába tartozó vagyontárgyakkal maga rendelkezik, a másik fél ügyletéért pedig az ügyletkötő harmadik személyekkel szemben felelősséggel nem tartozik. Vagyis az élettársak erre irányuló külön kötelezettségvállalás nélkül nem tartoznak helytállni az élettárs olyan ügyleteiért, amelyek megkötésében maguk nem vettek részt. Ebből az következik, hogy az egyik fél adóssága különadósságnak fog minősülni, nem pedig az élettársak közös adósságának. 37
5.7.
A vagyonközösségtől való eltérés lehetősége szerződés útján élettársak és a házastársak esetén
A mai világban egyre inkább elterjedt főleg a fiatal házasok körében, hogy a házassági vagyonjogi kérdéseket egymás között szerződéssel rendezik. A Családjogi Törvényünk elismeri ezt a jogintézményt, és módot ad rá, hogy a házastársak a szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozzák meg a házassági életközösségük tartalmára, hogy mely vagyon kerül a közös illetőleg a különvagyonba. A házassági vagyonjogi szerződés lényege tehát, hogy a szerződést megkötő felek 37
BH2005/12.432 Felhasznált irodalom: Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 250-259.oldal alapján Csűri Éva Katalin: Házassági vagyonjog Complex Kiadó Kft. Budapest, 2009 299-303.oldal alapján
30
valamilyen irányban, vagy valamilyen módon eltérnek azoktól a törvényben rögzített szabályoktól, amelyek különben a szerződés hiányában rendeznék az egymás közötti gazdasági, vagyoni kapcsolataikat. A házastársak között vagyonjogi szerződéssel akár a teljes vagyon elkülönítés is megvalósítható akár a házasságkötés előtt, akár a házasságkötés után kötött szerződésükben. A vagyonjogi szerződés tágabb értelembe magába foglalja a házastársak egymás közötti,
egyszeri
szolgáltatásra
irányuló
adásvételi,
csere,
ajándékozási
és
kölcsönszerződéseit, valamint az olyan megállapodásokat is, amelyek a házastársak vagyoni viszonyait a Csjt. vagyonjogi rendszerével összhangban szabályozzák. Szűkebb értelemben csak azt a szerződést tekintjük házassági vagyonjogi szerződésnek, amelynek alanyai házasulók vagy házastársak, időbeli hatálya a jövőre vonatkozóan, a házassági életközösség idejére terjed ki, tartalma pedig a házastársak vagyoni viszonyainak a törvénytől legalább részben eltérő rendezésére terjed ki.38 Érvényességét a Csjt. közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalásához köti.
A felek a házasságkötésüket megelőzően, 2004. augusztus 18. napján - ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt - olyan tartalmú házassági vagyonjogi szerződést kötöttek egymással, amelyben egyrészt megállapították, hogy a házasság megkezdésekor a felek milyen külön vagyonnal rendelkeztek, másrészt megállapodtak abban, hogy „a házasság fennállása alatt szerzett vagyontárgyak annak a házastársnak a különvagyonát képezik, akinek a nevére kerül a tulajdonjog bejegyzése, aki a tulajdonjog szerzésére vonatkozó szerződést aláírta, vagy akinek a nevére a számla szól.” A felperes a házassági életközösség ideje alatt, 2005. október hó 27-én vásárolta meg a Seat Leon típusú személygépkocsit, amelynek forgalmi engedélye is az ő nevére került kiállításra. A bírói ítélet indokolása szerint a peres felek az egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házasságkötés előtt olyan - valamennyi vagyoni joghatás kiváltására alkalmas szerződéssel rendezték, amely a házasságkötéskori vagyoni állapot rögzítésén túlmenően magában foglalta a vagyoni viszonyaiknak a jövőbeni házassági életközösség tartamára vonatkozóan a családjogi törvény rendelkezéseitől eltérő, átfogó rendezését is. E szerződést a felek a későbbiekben nem módosították, annak érvényességét pedig a perben egyik fél sem vitatta, ezért a felek vagyoni viszonyainak az elbírálására elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződés rendelkezései az irányadók. (BH2009.13) 38
Csűri Éva Katalin Házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Kft, Budapest 2006 231.oldal Felhasznált irodalom: Csűri Éva katalin: Házassági vagyonjog Complex Kiadó Kft. Budapest, 2009 1923.oldal alapján Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik 266-267.oldal alapján Csűri Éva Katalin: Házassági vagyonjog gyakorlati kérdesei Complex Kiadó Kft.Budapest, 2006 371399.oldal alapján
31
Ez a lehetőség, hogy a felek szerződéssel rendezzék vagyoni viszonyaikat az élettársak esetében is fennáll. A bírósági gyakorlat elismeri, hogy az élettársak szerződésükben eltérően rendezzék vagyoni viszonyaikat, vagyis nem a Ptk. szabályainak megfelelően alakul a vagyonjogi helyzetük. A felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg, a törvény nem tiltja, hogy az élettársak eltérő megállapodást kössenek az élettársi vagyonközösség szabályaitól. A különbség az alakszerűségi követelményekben van. Míg a Csjt. alakszerűségi követelményeket támaszt, addig az élettársak megállapodása formához nem kötött. Írásban, szóban vagy akár ráutaló magatartással is megköthetik a megállapodást. Különös jelentősége a ráutaló magatartásnak lehet, mivel ráutaló magatartásnak minősül az is, ha az élettársak jövedelmeik meghatározott forrásokból eredő részét vagy bizonyos hányadát közösen, más részét, hányadát hosszabb időn át egymástól elkülönítve kezelik.39
5.8.
Vagyonközösség megosztása házastársak és élettársak esetén
A házassági életközösségnek és ebből adódóan a házassági vagyonközösség megszűnésének is vannak vagyonjogi hatásaik. Az utóbb említett esetben például megszűnik a közös aktív és passzív vagyon, bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Az életközösség megszűnése és a házastársi közös vagyon megosztása közötti időszakban a házastársak között függő vagyonjogi helyzet alakul ki, mely a közös vagyon, szerződéssel vagy bírósági ítélettel való megosztásával szűnik meg.40 A házastársaknak a közös vagyon megosztására irányuló igénye tulajdoni igénynek minősül, mely a Ptk.115§(1) bekezdése szerint nem évül el.
39
Dr. Szeibert Orsolya Az élettársak és vagyoni viszonyaik HGV.ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 265.oldal 40 Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, 2006 417.oldal Felhasznált irodalom: Csűri Éva Katalin: Házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó 2006417-429.oldal alapján
32
Mint ahogy a vagyonközösségtől való eltérés fentebb említett részében láthattuk, lehetősége van arra a házasulóknak vagy házastársaknak, hogy házassági vagyonjogi szerződésben a házassági életközösség időtartamára teljes vagyonelkülönítésben állapodjanak, aminek a következménye az lesz, hogy a házasfelek között vagyonközösség nem jön létre és közös vagyon szerzésére sem kerülhet sor. A házastársi közös vagyon megosztása feltételezi, hogy az egyes vagyontárgyak közösés különvagyonok szerinti elkülönítését, a különvagyonhoz tartozó vagyontárgyak kiadását, a közös vagyontárgyak körének és értékének a megállapítását, az egyes alvagyonok közötti megtérítési igények elszámolását, a közös vagyontárgyak szétosztását, a még fennálló követelések érvényesítésének, illetve kötelezettségek teljesítésének módjáról való rendelkezést. A közös vagyon megosztása a közösen szerzett vagyontömeghez tartozó valamennyi aktív és passzív vagyontárgynak a házastársak közötti szétosztását tehát ingó és ingatlan dolgoknak az egyik vagy másik házastárs kizárólagos vagy mindkét házastárs polgári jogi közös tulajdonába adását, valamint annak a megállapítását jelenti, hogy a közös követelések és jogosultságok érvényesítésére, illetőleg a közös adósságok és kötelezettségek teljesítésére a házasfelek egymás közötti jogviszonyukban meghatározott arányban közösen vagy kizárólag valamelyikük egyedül jogosult illetve köteles. Eredménye, hogy a házastársak vagyonközössége megszűnik és minden egyes vagyontárgyra vonatkozóan valamelyiküknek a polgári jog kizárólagos vagy mindkettejüknek a polgári jogi közös tulajdona illetve egyedüli vagy együttes jogosultsága illetve kötelezettsége jön létre.41 A szétosztásnak az aktív, passzív vagyontárgyakra kell kiterjednie, kivéve azon vagyontárgyakra, amelyeket a felek már érvényes megállapodással megosztottak egymás között vagy közösen kérték a megosztás mellőzését. A vagyontárgyak szétosztása természetben történik. A megosztás során a felek megegyezése, egyező akarat az irányadó. A természetbeni megosztást mellőzni lehet, ha azt a vagyontárgyak fizikai természete lehetővé tenné, de a házastársak valamelyikének a méltányolható érdekei, az okszerű gazdálkodás vagy az ésszerűség követelményei nem indokolják. Az arányosság követelményét nemcsak a vagyontárgyak összértéke, hanem összetétele szempontjából is érvényre kell juttatni. 41
Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, 2006 426.oldal Felhasznált irodalom: Csűri Éva Katalin: Házassági vagyonjog Comlpex Kiadó Budapest, 2009 2429.oldal alapján
33
Az élettársi közös vagyon megosztása a közreműködés arányának megfelelően történik. A megosztás során feltételezzük az élettársi kapcsolatból eredő vagyoni igények egységes és végleges rendezését. A teljeskörű rendezéshez a bíróságnak a lehetőségekhez képest fel kell derítenie az élettársak vagyoni helyzetét az életközösség létrejöttekor és annak megszűnésekor.(BH1997.24) Élettársak esetén is lehetőséget biztosít a törvény, hogy a felek szerződésben rendezzék a vagyoni viszonyaikat. Amennyiben megállapítható az élettársi kapcsolat fennállása és a felek nem állapodtak meg a Ptk.-ban szereplő élettársi vagyonközösségi rendszertől való eltérésben, a bíróságnak a vagyon megosztása során a Ptk. 578/G§ (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A házastársi vagyonközösség megosztásához hasonló eljárásról van szó. Az élettársi közös vagyon megosztása iránti kereset elbírálása során a kapcsolatból eredő vagyoni igényeket egységesen és véglegesen kell rendezni. Ehhez fel kell deríteni az élettársak vagyoni helyzetét az életközösség létrejöttekor és annak megszűnésekor, vizsgálni kell, hogy mi az a vagyonszaporulat, amely együttélésük alatt keletkezett és annak megszerzésében milyen arányban működtek közre. Ugyan úgy, mint a házastársi vagyonmegosztás esetében itt is elsősorban természetben kell kiadni a vagyontárgyakat.42 A különbség, hogy a házastársak vonatkozásában egyenlő arányban kell megosztani a vagyont, ezzel szemben az élettársak esetén a szerzésben való közreműködés arányában.
A peres felek 1995 januárjában létesítettek élettársi kapcsolatot, amikor az alperes beköltözött a felperes bérleményét képező lakásba, ahol közös háztartásban éltek a felek a felperes gyermekével. 1996. december 21-én az alperes adásvételi szerződéssel megvásárolta a B.-i ingatlant. A szerződés megkötését követően az ingatlanon felújítási és bővítési munkálatok kezdődtek, amelyek 1997 szeptemberében fejeződtek be. Ezt követően a peres felek, valamint a felperes kiskorú gyermeke ezen ingatlanba költöztek. A peres felek életközössége véglegesen és mindenre kiterjedően 2001. március 3. napján szűnt meg. (A peres felek személyi jövedelemadó bevallásai szerint 1995-2000. években a felperesnek 3 657 042 Ft, míg az alperesnek 2 187 180 Ft igazolható jövedelme volt.) A felperes keresetében kérte, annak megállapítását, hogy az alperessel élettársi kapcsolatban éltek 1995 januárjától 2001. március hó 3. napjáig, továbbá, hogy a szerzésben való közreműködésük egyenlő arányú volt, és ennek megfelelően kérte az élettársi közös vagyon megosztását. Az alperes nem vitatta, az élettársi kapcsolat létét, a szerzésben való közreműködés egyenlő arányát azonban vitatta, ennek mértékére vonatkozóan konkrét nyilatkozatot nem tett, azt nem határozta meg. 42
Dr. Szeibert Orsolya: az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 267.oldal
34
Az elsőfokú bíróság részítéletével megállapította, hogy a peres felek 1995 januárja és 2001. március hó 3. napja között fennálló élettársi kapcsolata alatt a felek szerzésben való közreműködési aránya azonos mértékű. A peres felek között sem az élettársi kapcsolat ténye, sem annak időtartama nem volt vitás, erre nézve az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást nem folytatott le. A Ptk. 578/G. § (1) bekezdése szerint az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont, ha pedig a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. Ennek megfelelően a szerzésben való közreműködés körében a bizonyítás mindkét peres felet terhelte. A bizonyítási eljárás során a peres felek okiratokkal igazolták élettársi kapcsolatuk alatt szerzett jövedelmüket. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek összes közös jövedelme élettársi kapcsolatuk alatt 5 844 222 Ft volt, ebből a felperesre 62%, míg az alperesre 38% esett. Ennek alapján megállapítható, hogy a peres felek szerzésben való közreműködésük aránya eltért egymástól. Mivel azonban a felperes ezt egyenlőnek kérte meghatározni, ezért az elsőfokú bíróság ennek megfelelően rendelkezett. A részítélet megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság nem tárta fel teljes körűen a tényállást, különös tekintettel arra, hogy a peres felek között az élettársi kapcsolatuk során létrejött-e vagyonközösség. Tény, hogy a felek egybehangzóan állították, miszerint közöttük élettársi kapcsolat állt fenn az adott időszakban, de nem voltak közös kasszán. Kapcsolatuk úgy működött, hogy valamennyi költséget az alperes viselte, a felperestől sohasem kért és nem kapott a közös életvitel fedezésére hozzájárulást. Az ítélőtábla kimondta, hogy a bíróságnak a kereseti kérelem tárgyában a per eldöntéséhez szükséges tények feltárása alapján kell döntenie és az anyagi jogszabály határozza meg elsősorban azokat a tényeket, amelyeket a félnek a sikeres igényérvényesítéshez bizonyítania kell.(BDT2006.1368)
Fentebb látható jogesetből is kitűnik, hogy elengedhetetlen annak felderítése, hogy az élettársak között létrejött –e az együttélésük alatt vagyonközösség. A bíróságnak a per eldöntéséhez szükséges tények feltárása alapján kell döntenie. Az élettársi közös vagyon megosztására irányuló perekben fel kell deríteni az élettársi együttélés időszakára vonatkozóan a felek jövedelmi és személyi viszonyait. A felek szerzési arányának meghatározása az élettársi vagyonközösségi perben nem mellőzhető. (FPK 1996/57.) A szerzésben való közreműködés arányának megállapításánál a bíróság nem az egyes vagyontárgyakra nézve külön-külön és nem egyes időszakokra bontva állapítja meg a vagyonszerzés mértékét, hanem az együttélés teljes időtartamára vonatkozóan
35
egységesen. A szerzési arány meghatározását követően állítja fel a vagyonmérleget, amelyben meghatározza a közös vagyon, saját különvagyon körét.43
6.
Házasság és az élettársi kapcsolat egyéb vagyoni joghatásai
6.1.
Élettársi tartási szerződés, házastársi tartás
A Ptk. csak az élettársi vagyonközösség főszabályát rögzíti, így az élettársi kapcsolatban álló felek egymás iránti kötelezettségeiről nem rendelkezik külön, ezzel szemben a Csjt. tartalmazza, hogy a házastársak kötelesek egymást támogatni. A tartás tekintetében az élettársaknak különleges helyzete van, hiszen egyik élettársnak sincs törvényen alapuló tartási igénye a másikkal szemben, semmiféle kötelezettség nem terheli őket. Az élettársak között fennálló érzelmi és gazdasági közösségből adódik viszont, hogy együttélésük alatt gondoskodjanak egymásról. Ezt a bírói gyakorlat is megerősítette, miszerint a kapcsolat tartama alatta felek támogatni, adott esetben tartani kötelesek egymást olyan mértékben, amely a közfelfogás, a társadalmi megítélés szerint az élettársaktól elvárható. A tartási szerződés szerint az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Az élettársak közötti tartási szerződés megítélése során abban kell állást foglalni a bírói gyakorlatnak, hogy köthetnek- e az élettársak tartási szerződést. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az élettársi kapcsolat mellett fennállhat a felek közötti szerződéses tartási jogviszony. Tehát lehetőség van arra, hogy valamelyik fél saját elhatározása alapján vállalja rászoruló élettársa tartását, erre a Ptk. tartási és életjáradéki szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A tartási szerződés célja, hogy ellenszolgáltatás fejében és ingyenesen biztosítsa az eltartott élete végéig annak megélhetését, létfenntartását. A szerződés alaki feltétele az írásban foglalás. A jogosult halálával a tartási szerződés megszűnik, a kötelezett halála csak az ingyenes tartási szerződés megszűnését vonja maga után.
43
BDT2006.1386 Felhasznált irodalom: Dr. Szeibert Orsolya Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 267-275.oldal alapján
36
A házastársi tartásról a Csjt. rendelkezik. A házastársak tartás igénye és tartási kötelezettsége kölcsönös: mindkét felet a (volt) férjet és a (volt) feleséget megilleti és terheli. A tartás alapja a megkötött házasság. A törvény a tartás feltételeként a rászorultságot, érdemtelenséget és a teljesítőképességet határozza meg. Rászorult a tartásra az, aki magát eltartani, a saját megélhetését biztosítani nem tudja. A rászorultság lehet részleges, ha a tartást igénylő a megélhetését csak részben tudja biztosítani, szüksége van azonban ehhez kiegészítésre. Ebben az esetben kiegészítő tartásról beszélünk.44 A tartást igénylőtől nem várható el, hogy ingóságait vagy akár az ingatlanát értékesítse az életvitele fenntartása érdekében. A rászorultságnak a tartást igénylő önhibáján kívül kell fennállnia. Az érdemtelenség oka megvalósulhat a házas együttélés alatt is, bekövetkezhet a tartásra jogosultnak az életközösség amegszűnése, ill. a házasság felbontása után tanúsított magatartása folytán. Az erre vonatkozó tényeket annak a félnek kell bizonyítani, akivel szemben az igényt érvényesítik. A házasság felbontása esetén a tartást érdemtelenség címén attól a házastárstól kell megtagadni, aki a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyosan sértette, hogy tartása házastársára a társadalmi felfogás szerint méltánytalan lenne. A házasság megszűnését követően a volt házastárstól a tartás érdemtelenség címén akkor vonható meg, ha szándékosan a másik volt házastárs érdekeit durván sértő magatartást tanúsított, vagy a társadalmi együttélés szabályait egyébként olyan módon és mértékben sértette meg, hogy a tartási kötelezettség teljesítése már nem várható el. A tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak a megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel köteles.45 A házastárs elsősorban házastárstól követelhet tartást. A tartást határozott időre is meg lehet állapítani, ha indokolt. Lehetőség van, hogy a (volt) házastársak megállapodással rendezzék a tartás kérdését. A tartási jog megszűnésére vezető okok, a jogosult újabb házasságkötése, a jogosult utólagos érdemtelenné válása, a tartásra való rászorultság hiánya, a kötelezett teljesítőképességének hiánya, a jogosult vagy kötelezett halála és végül a lemondás.46 44
Izsóné Ács Alexandra: Házastárs vagy élettárs? : A két kapcsolati forma magánjogi jogkövetkezményeinek összehasonlítása Családi jog 2005.december II.évf. 4.szám 26.oldal 45 Csjt. 21§ Felhasznált irodalom: Dr. Szeibert Orsolya Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 267-275.oldal alapján Heinerné Barzó Tímea Családi jog Novotni Alapítvány Miskolc, 2004 107-117.odal alapján
37
A Csjt. rendelkezik a különélő házastárs tartásáról is, amikor a házasság felbontása nélkül szűnt meg a házastársak között az életközösség.
6.2.
Lakáshasználat élettársi kapcsolat és a házasság esetében
A Ptk. nem tartalmaz rendelkezést az élettársi kapcsolat fennállása alatti, és a kapcsolat megszűnése utáni lakáshasználatról. Az élettársi kapcsolat esetében amint látni fogjuk, a lakás kérdésében az a meghatározó, hogy milyen jogcímen laknak az élettársak a lakásban. ,,A bejegyzett élettársak lakáshasználatának rendezésére – a házastársakhoz hasonlóan – elsődlegesen a közöttük létrejött szerződés tartalma, ennek hiányában pedig a Csjt. – házastársi közös lakás használatának rendezésére vonatkozó – 31/A-31/E. §-ai az irányadók. E szabályok szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése esetén a lakáshasználata tárgyában a bíróság akkor dönt, ha a lakásban a bejegyzett élettársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak.”47 Ha a lakás közös tulajdonban áll, a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni a felek belső viszonyaira, valamint a kívülálló harmadik személyekkel kötött ügyleteire vonatkozóan. A felek szerződése határozza meg, hogy ki milyen arányban tulajdonosa az ingatlannak. A tulajdoni hányad alapulhat törvényen is, bár amennyiben a hányadok nem állapíthatóak meg azokat egyenlőnek kell tekinteni. A felek közötti viszony megromlása esetére mindkettő félnek lehetősége van a közös tulajdon megszüntetésére, a Ptk. rendelkezései alapján. Lehetőség van a közös tulajdonban álló lakás használatának bírósági rendezésére is. Ebben az esetben családi érdekekre tekintettel kell lenni, mely azt jelenti, hogy vizsgálni kell a megosztott használat lehetőségét, illetve azt, hogy van-e lehetőség a lakás kisebb átalakítására. Előfordulhat, hogy az ingatlan mindkét élettárs nevén van, ilyenkor azt az egyik vagy másik nem jogosult önállóan értékesíteni. A másik félnek személyesen jelen kell lennie az ügyletkötéskor, vagy minősített okiratba foglalt meghatalmazással járhat el helyette a
46
Csjt.22§(2) Közjegyzők közlönye 2010 14.évfoyam 6.szám 16.oldal Felhasznált irodalom: Dr. Szeibert Orsolya Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG- ORAC Lap- és könyvkiadó Kft. Budapest, 2010 279-281.oldal alapján 47
38
másik fél. Ha csak az egyik élettárs rendelkezik jogcímmel a lakás használatára, a másik fél az élettársi kapcsolat időtartamára szívességi lakáshasználónak minősül. Más a helyzet, ha az ingatlan valamelyik fél különvagyonába tartozik, akkor az ő döntésétől függ, hogy azt választják-e közül otthonul és, hogy a kapcsolatuk megszűnése után közösen maradnak-e a lakásban vagy a kizárólagos tulajdonos a másik felet távozásra kötelezi. Az élettárs tulajdonos társ vagy bérlőtárs, e jogcímnek megfelelő jogosultságok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.
Az élettársi kapcsolattal szemben a házasság esetében a házastársak vagyoni viszonyait illetően, a Csjt. ismeri a házastársi közös lakás, a lakáshasználat kérdésében való megállapodás fogalmát. Az élettársak vonatkozásában láthattuk, hogy ilyen nincsen. A lakáshasználat kérdését a felek szerződéssel, bíróság által jóváhagyott egyezséggel rendezhetik, vagy megegyezésük hiányában a bíróság döntése szükséges. A házastársak lakáshasználata szerződéssel előzetesen is rendezhető a házasság felbontása esetére. A megkötött szerződés hatályosulásához az kell, hogy a felek egymással érvényes házasságot kössenek, és az életközösséget megkezdjék. Tárgya csak a közös lakás további használata lehet. Házassági vagyonjogi szempontból itt is többféle lehet: házastársak közös tulajdona, egyik házastárs különvagyona, lehetnek a felek bérlőtársak, vagy akár az egyik házastárs önálló bérlőnek is minősülhet. A bíróság akkor dönthet, ha a lakás egyikük vagy mindkettőjük tulajdonában vagy bérletében van, és a döntés iránt a házastársak valamelyike kérelmet terjesztett elő.48 A Csjt. úgy rendelkezik, hogy ha a közös használatú lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen csak akkor jogosítja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve.49 A közös lakás használatának rendezésekor a bíróság a lakás használatát megosztja, ha a lakás tulajdonságai erre lehetőséget adnak. Ha a lakás objektív vagy szubjektív okból
48 49
Csjt.31/B§(1) Csjt.31/B§(3)
39
nem osztható meg, a bíróság az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel.50
6.3.
Öröklés élettársak és házastársak esetében
Az élettárs a Ptk. rendelkezései alapján nem törvényes örökös, élettársi minőségében sem tulajdonjogot, sem haszonélvezeti jogot nem örökölhet törvényes öröklés jogcímén és özvegyi jog sem illeti meg. A Ptk. az élettársakat hozzátartozóknak minősíti. Örökölni csak akkor örökölhet ha az egyik élettárs a másikat végintézkedéssel örökösévé teszi. Az élettárs nemcsak végrendeletben rendelkezhet vagyonáról az élettársa javára, hanem öröklési szerződést is köthetnek. Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az élettársak által kötött öröklési szerződésnek többre kell irányulnia, mint magának az élettársi viszonynak.
A házastársak öröklésére a Ptk. szabályai az irányadóak. A házastársak esetén beszélhetünk törvényes öröklésről, ahol a sorrendiség adott, vagyis elsősorban a lemenők, ennek hiányában a túlélő házastárs, annak hiányában a felmenők, és az oldalági rokonok lesznek az örökösök. Ezen kívül a túlélő házastársat özvegyi jog illeti meg, vagyis az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl.51 A legfelsőbb bíróság Pk. 83.számú állásfoglalása szerint: ,,a túlélő házastársat (özvegyi) haszonélvezeti joga nem szűnik meg azáltal, hogy házasságon kívüli élettársi viszonyt folytat.’’ A törvényes öröklés jogát az örökhagyóval fennálló házasság teremti meg. A másik mód mely által a házastárs is örökösnek minősül a végrendelkezés.
50 51
Csjt.31/B§(5) Ptk. 615§
40
7.
Az új Ptk. koncepció változtatásai a vagyoni jogot illetően a házasság és az élettársi kapcsolat esetében
Társadalmi, gazdasági és szociológiai változások megkövetelik a fennálló életviszonyokat figyelembe véve az új Ptk. megvalósulását. A házassági vagyonjog kapcsán a megváltozott vagyonjog viszonyokra hivatkozással olyan módosításokat javasol az új tervezet, amelyek mind a házasfelek egymás közötti viszonyában, mind a házasfelek és harmadik személyek, különösen a gazdasági életviszonyokban részt vevő személyek viszonyában sokkal rugalmasabb, kidolgozottabb. A vagyonközösségi rendszer mellett az ún. választható házassági vagyonjogi rendszer szabályainak részletesebb kidolgozására törekednek. A vagyonjog kapcsán a közös vagyonba sorolnák, a közös vagyon terheit valamint a szokásos mértékű illetve mennyiségű berendezési tárgy helyébe lépő külön vagyontárgy a korábbi 15 év helyett 5 év elteltével kerülne közös vagyonba. A közös vagyonnal való rendelkezés csak együttesen, egymás hozzájárulásával lehet. Kiemeli az új koncepció, hogy a különvagyon hasznára vonatkozó szabály pontosításra szorul, abból a szempontból, hogy a mai megfogalmazás helyett a különvagyon tiszta hasznát kellene közös vagyonnak tekinteni. Az új tervezet azzal sem ért egyet, hogy a személyiségi jog sérelme fejében megítélt nem vagyoni kártérítést minden esetben a különvagyonba sorolja. Álláspontja szerint a személyiségi jogi sérelem a másik házastársat, a házassági közösséget is sértheti. Ezenkívül említést tesz arra nézve, hogy rendezést igényelne, az akár a házasságkötést megelőző jogcímen keletkező, akár a házassági életközösség fennállása alatt keletkező, csak az egyik házasfelet terhelő tartási kötelezettség - ezek általában nem lehetnének a különadósság körébe sorolandók. Viszont ésszerűen a különadósság körébe sorolandók volnának az akár a házastársi életközösség alatt az egyik házasfél által bűncselekménnyel, vagy nem bűncselekménnyel ugyan, de szándékosan vagy esetleg súlyos gondatlansággal harmadik személynek okozott károk, más károkozás viszont nem. A különvagyon fenntartásával kapcsolatos költségek tekintetében attól függő rendezés volna indokolt, hogy a különvagyon tárgya egyúttal a házasfelek közös életvitelét is szolgálja-e vagy nem. Az előbbi esetben nyilván indokolatlan a különadósság körébe sorolásuk, az utóbbiban indokolt.
41
A különvagyon és a közös vagyon keveredéséből, egybeolvadásából származó, valamint az egyikféle vagyonból a másikféle vagyonba történő beruházásból, vagy az ezekre történő más ráfordításokból eredő igények rendezése felülvizsgálandó. A házastársak belső jogviszonyában a hozzájárulás nélküli rendelkezésre kártérítési szabályt állít fel. Az ilyen rendelkezéssel okozott kár megtérítése alól a házastársnak azt kell bizonyítani, hogy a szerződés megkötése megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, főleg ha az a közös vagyont, károsodásától óvta meg. A házassági vagyonközösség megszűnése történhet úgy, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a házastársak kizárják, lehetséges a bíróság általi megszűntetés, vagy ha a felek életközössége megszűnik. A bíróság általi megszűntetés eseteit a Javaslat taxatíve felsorolja. Sor kerülhet rá például házastárs mértéktelen eladósodása esetén, a vállalkozással szembeni végrehajtás megindításakor, a felszámolási eljárás megindulása, ha az a másik házastárs részesedését veszélyezteti. Ha azaz ok megszűnik, ami alapján a bírósági megszüntetés történt, akkor a házastárs közös kérelmére helyre lehet állítani a vagyonközösséget.52 A házassági vagyonjogi szerződés szabályozása a hatályos Családjogi törvényben nagyon hiányos. Az új Koncepció továbbra is fenntartja a házastársaknak és a házasulandóknak, hogy vagyoni viszonyaikat házassági vagyonjog szerződésben rendezzék. A felek maguk határozhatják meg az életközösségük alatt irányadó vagyonjogi rendszert. A szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges kikötést a megállapodásban, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét, a harmadik személy terhére változtatja meg. A házastársaknak két féle alternatív vagyonjogi rendszert ajánl a törvény. Az egyik a közszerzeményi rendszer ahol a házastársak önálló szerzők. A közszerzemény az a tiszta vagyoni érték lesz, amely a házastársaknak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. A másik vagyonjogi rendszer a vagyon elkülönítési rendszer, melyben a házastársak a jövőre nézve kizárhatják vagy egyes Forrás: : http://www.jogalkotas.hu/node/32 Az új Polgári törvénykönyv koncepciója és tematikája http://www.kormany.hu/download/0/d7/70000/%C3%9Aj%20Polg%C3%A1ri%20T%C3%B6rv%C3%A 9nyk%C3%B6nyv%20%20a%20Kodifik%C3%A1ci%C3%B3s%20F%C5%91bizotts%C3%A1g%20Javaslata%20%20k%C3%B6zz%C3%A9t%C3%A9telre.pdf Az új Polgári törvénykönyv alapján 52 Szerkesztőbizottsági javaslat-az élettársi viszony- Polgári Jogi Kodifikáció HVG-ORAC Kap- és könyvkiadó Kft. Budapest, 2006 8.évfolyam 1.szám 17-19.oldal
42
konkrét vagyonszerzések tekintetében a vagyonközösséget. A házasság alatt a házastársak vagyonaikat önállóan kezelik és rendelkeznek róla, valamint tartozásaikért is önállóan felelnek.53 A házassági vagyonjogi szerződésre a törvény a jövőben a közokirati formát írja elő, amely
a
későbbiekben
megteremtheti
a
vagyonjogi
szerződések
országos
nyilvántartását.
Az élettársak vagyoni viszonyaik Az élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásait a hatályos Ptk. a Kötelmi jogban, a társaságról szóló XLVI. Fejezetében szabályozza. Ez a megoldás ma már nem felel meg sem az élettársi kapcsolatok jellegének, sem azok társadalmi megítélésének. Az élettársi kapcsolatban ugyanis az együttélés érzelmi, de gazdasági elemei is sokkal közelebb állnak a házasságéhoz, mint a polgári jogi társaságéihoz, és az élettársi kapcsolat nem tekinthető pusztán közös tulajdoni viszonynak. Egyre inkább szaporodik azoknak a jogszabályoknak a száma, amelyek az élettársakat hasonló jogokkal ruházzák fel, mint a házastársakat. Az élettársi kapcsolat családjogi szempontok szerinti szabályozást kíván, anélkül, hogy ez a házastársi kapcsolattal azonos szabályozás lenne. Az élettársi kapcsolat megszűnik házasságkötéssel, vagy ha az életközösség véget ér. Továbbra is ténykérdésről beszélünk. A Javaslat nem köti nyilvántartásba vételhez az érvényességét, ez a lehetőség mindenki előtt nyitva áll.54 Az új koncepció az élettársi kapcsolat magánjogi szabályait az új Ptk.-ban kivonná a kötelmi vagy a dologi jog köréből, és ezen szabályok a Családjogi Könyvben kerülnének elhelyezésre. A jelenlegi, kizárólag a közös vagyonszerzésre korlátozott rendelkezéseket kibővítenék - hosszabb élettársi kapcsolat esetén - tartási és lakáshasználati jogokkal. Ami az élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásait illeti, azoknak a jövőben sem kell a házassági vagyonjogi hatásokkal azonosnak lenniük, a vagyonjogi hatások között az a 53
Szerkesztőbizottsági javaslat-az élettársi viszony- Polgári Jogi Kodifikáció HVG-ORAC Kap- és könyvkiadó Kft. Budapest, 2006 8.évfolyam 1.szám 20.oldal 54 Szerkesztőbizottsági javaslat-az élettársi viszony- Polgári Jogi Kodifikáció HVG-ORAC Kap- és könyvkiadó Kft. Budapest, 2006 8.évfolyam 2.szám 3-5.oldal Forrás: http://www.jogalkotas.hu/node/32 Az új Polgári törvénykönyv koncepciója és tematikája http://www.kormany.hu/download/0/d7/70000/%C3%9Aj%20Polg%C3%A1ri%20T%C3%B6rv%C3%A 9nyk%C3%B6nyv%20%20a%20Kodifik%C3%A1ci%C3%B3s%20F%C5%91bizotts%C3%A1g%20Javaslata%20%20k%C3%B6zz%C3%A9t%C3%A9telre.pdf Az új Polgári törvénykönyv alapján
43
megkülönböztetés, amit a Ptk. ma - a szerzés arányát illetően - megtesz, főszabályként a jövőben is fenntartanák. Élettársi tartás pedig csak - a bírói gyakorlat által később meghatározandó - hosszabb élettársi viszony esetében jár. A Jogalkotók hangsúlyt fektetnek arra, hogy az élettársak kötelesek egymást támogatni, együttműködni egymással. A kölcsönös támogatás magába foglalja a másik élettárs gondozását, ápolását. Részletesebb szabályozást kíván teremteni az élettársi tartásra vonatkozóan. Az élettársi tartás kapcsán az élettársak kapcsolatai körében a hosszabb élettársi viszony megszakadása (és további feltételek fennállása) esetén az élettársat megillető tartási jogot szabályozni kívánja. Az életközösségnek legalább 10 évig kell fenn állnia a felek között, vagy legalább egy évig fent állt és közös gyermek született. Az érdemtelenség esetei is felsorolásra kerülnek, így érdemtelenné válik a tartásra, akinek a kifogásolható életvitele, illetve magatartása hozzájárult az élettársi kapcsolat megszűnéséhez, vagy aki az
életközösség
megszűnését
követően
volt
élettársának
vagy
együtt
élő
hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. Figyelembe kell venni az erre hivatkozó élettárs magatartását is.55 A házastársakhoz hasonlóan az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, melynek tartalmát az élettársak szabadon állapíthatják meg, szintén bármilyen vagyonjogi rendszert kiköthetnek, amely a házastársak között érvényesül. A szerződés harmadik személlyel szemben annyiban lesz hatályos, amennyiben a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott. Egyébként a felek önálló vagyonszerzők. Törvényes öröklési jogot - az öröklési jogi Könyvre vonatkozó javaslatokkal összhangban - az élettársaknak nem kíván a Koncepció biztosítani.
55
Kőrös András:,, Fontolva Haladás”-Az új Ptk Családjogi könyve 1.rész Az élettársi jogviszony szabályozásának szakértői javaslata Családi jog 2005. Június 3-6.oldal Forrás: http://www.jogalkotas.hu/node/32 Az új Polgári törvénykönyv koncepciója és tematikája alapján http://www.kormany.hu/download/0/d7/70000/%C3%9Aj%20Polg%C3%A1ri%20T%C3%B6rv%C3%A 9nyk%C3%B6nyv%20%20a%20Kodifik%C3%A1ci%C3%B3s%20F%C5%91bizotts%C3%A1g%20Javaslata%20%20k%C3%B6zz%C3%A9t%C3%A9telre.pdf az új Polgári Törvénykönyv alapján
44
8.
Összegzés
A családjogi törvény egyik célja a házastársak egymás közötti jogviszonyainak a rendezése, és nem utolsósorban a házasság intézményének védelme. A házasságkötést a jog kizárólag férfi és nő között engedi meg. Elismeri ugyanakkor, hogy nemre tekintet nélkül létrejöhet, két ember között létrejöhet egy szoros együttélési kapcsolat. Amennyiben a kapcsolat férfi és nő között áll fenn, tartalmilag nem tér el a házasságtól. Mivel az élettársi kapcsolatot a jog emeli a házasság rangjára. A családjogi törvény sem alkalmazható rá, hiszen személyi köre jóval tágabb. Míg házasságot csak különneműek köthetnek, addig az élettársi kapcsolatot két azonos nemű között is létrejöhet, erre irányadó rendelkezéseket a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény rögzíti. Bár a jog elismeri az élettársi viszonyt, mint jogokat és kötelezettségeket keletkeztető kapcsolatot mégis alacsonyabb rendűnek tekinti a házasság intézményével szemben. Az élettársi kapcsolat kapcsán nehéz dolgom volt, mert kevés forrás állt rendelkezésre, ebből is látható, hogy a mai szabályozás még elég szűkös a témával kapcsolatban, miközben százezren élnek ilyen társas kapcsolatban. Hosszú évek óta egyre komolyabban felmerülő szükség az élettársak vagyoni viszonyainak törvényi újragondolása. Véleményem szerint a jelenlegi tendencia még szabályozásra szorul, de erre megoldás az új Ptk. javaslat mely megfelel a jelen kor elvárásainak, a legfontosabb pedig, hogy részletesebb szabályozást nyújt. Az élettársi kapcsolat szabályozásának nem kell a jövőben sem a házassági vagyonjogi hatásokkal azonosnak lennie, hisz két önálló élettársi formáról van szó, de mindenképpen módosítást igényelnek. Például az élettársak jogai és kötelezettségei a jelenleginél nagyobb részletezést igényelnének, de mindezt úgy, hogy továbbra is a házasságnak megmaradjon a prioritása. Egy elfogadott társadalmi jelenségről beszélünk szerte a világban, mégis úgy érzem, hogy nagyon sokan mégis e kapcsolati forma ellen vannak. A jognak arra kellene, törekednie, hogy ha létrejött egy családi kötöttség, kapcsolat az legyen tartós. A házasság megkötésére senkit nem lehet kötelezni, támogatni kell az egymáshoz tartozás kifejeződésének más módozatait. Az élettársi kapcsolatot, sem mint szerződéses jogviszonyt kellene felfogni, ahogy sokak teszik, hanem egy valós kapcsolati formaként. Attól, hogy nem egyenlő a házassággal és nincsenek családjogi következményei, mégis egy életformáról beszélünk. Két személy viszonyáról, akiknek közös lakásuk van, gazdasági közösségben élnek, ami feltételezi az együttműködést a 45
közös célok érdekében. Ez ember egy társas lény, szeretünk valakihez tartozni, a világ már csak ilyen, s ezt az összetartozást akár házasság nélkül is vállalhatjuk. Éppen ezért, én azon az állásponton vagyok, hogy az élettársi kapcsolatot szükséges védelembe részesíteni, szabályozni úgy mintha egy házassághoz hasonló életforma lenne. Az élettársi kapcsolat fogalmából is kitűnik, hogy a felek között szoros a kötelék, érzelemi és gazdasági téren. Bár nem kötöttek házasságot, de úgy érzik mintha megtették volna. Ezért szükséges a szabályozni mint egy családot, mivel az ilyen kapcsolatokból egyre több gyermek születik. Ezen gyermeke védelmében is fontos a jogi szabályozottság megléte.
.
46
9. Felhasznált irodalom
Hivatkozott irodalom:
1) Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, 2006
2) Csűri Éva Katalin: Házassági vagyonjog Complex kiadó Budapest, 2009
3) Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Budapest, 2010
4) Demográfia, 2005. 48. évf. 3–4. sz.
5) Dr. Tóth Gabriella: Élettársak, együttélés-papírok nélkül, jogok-kötelezettségeklehetőségek , az élettársi kapcsolatban, a mindennapokban Infoexpressz Kiadó Kft. 2006
6) Közjegyzők Közlönye 2010 14. évfolyam 6. szám
7) Csjt. Kommentár II. 1.kötet
8) Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged, 2010
9) Dr. Szigligeti Viktor: Házassági vagyonjog Budapest 1959
10) Közjegyzők közlönye 2010 14.évfoyam 6.szám
11) Kőrös András: "Fontolva haladás" : az új Ptk. Családjogi Könyve : 1. rész : az élettársi
jogviszony
szabályozásának
szakértői
In: Családi jog, ISSN 1589-7516, 2005. (3. évf.) 2. sz. 1-10. old.
47
javaslata
12) Szerkesztőbizottsági javaslat-az élettársi viszony- Polgári Jogi Kodifikáció HVGORAC Kap- és könyvkiadó Kft. Budapest, 2006 8.évfolyam 1-2.szám
13) Izsóné Ács Alexandra: Házastárs vagy élettárs? A két kapcsolati forma magánjogi jogkövetkezményeinek
összehasonlítása
In: Családi jog, ISSN 1589-7516, 2005. (3. évf.) 4. szám
14) Közjegyzők Közlönye 2010 14. évfolyam 6. szám
Szakirodalom:
15) Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései Complex Kiadó Budapest, 2006
16) Csűri Éva Katalin: Házassági vagyonjog Complex kiadó Budapest, 2009
17) Dr. Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Budapest, 2010
18) Dr. Tóth Gabriella: Élettársak, együttélés-papírok nélkül, jogok-kötelezettségeklehetőségek , az élettársi kapcsolatban, a mindennapokban Infoexpressz Kiadó Kft. 2006
19) Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében Pólay Elemér Alapítvány Szeged, 2010
20) Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog Novotni Alapítvány Miskolc 2004
Folyóiratok:
1) Harmadik
rész:
Az
élettársi
jogviszony
In: Polgári jogi kodifikáció, ISSN 1585-1168, 2006. (8. évf.) 2. sz. 3-10. old.
48
2
)
III.
Könyv:
Családjog
:
VI.
Cím
:
Házassági
vagyonjog
In: Polgári jogi kodifikáció, ISSN 1585-1168, 2006. (8. évf.) 1. sz. 3-20. old.
3 ) Kőrös András: "Fontolva haladás" : az új Ptk. Családjogi Könyve : 1. rész : az élettársi
jogviszony
szabályozásának
szakértői
javaslata
In: Családi jog, ISSN 1589-7516, 2005. (3. évf.) 2. sz. 1-10. old.
4 ) Barzó Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője: 1. Rész: A házassági jog és
a
házassági
vagyonjog
fejlődésének
rövid
történeti
bemutatása
In: Családi jog, ISSN 1589-7516, 2006. (4. évf.) 1. sz. 1-10. old.
5
)
Hegedűs
Andrea:
Az
élettársi
kapcsolat
vagyonjogi
vonatkozásai
In: Családi jog, ISSN 1589-7516, 2008. (6. évf.) 1. sz. 11-19. old.
6 ) Izsóné Ács Alexandra: Házastárs vagy élettárs? A két kapcsolati forma magánjogi jogkövetkezményeinek In:
Családi
jog,
ISSN
összehasonlítása 1589-7516,
2005.
(3.
évf.)
4.
sz.
22-29.
old.
7 ) Szeibert Orsolya: A házassági vagyonjog és házassági vagyonközösség eredete, célja és In:
jövője Családi
jog,
-
egyenlőség,
ISSN
1589-7516,
autonómia 2010.
(8.
évf.)
és 2.
Hivatkozott jogszabályok, internetes források:
1 ) 1652. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
2 ) 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről
3 ) http://mokk.hu/linkgyujto/KK/kozjegyzok_kozlonye_2010-6.pdf
4 ) http://mokk.hu/linkgyujto/KK/kozjegyzok_kozlonye_2010-2.pdf
5 ) http://www.jogalkotas.hu/files/ptk.csaladjog.pdf
49
szolidaritás sz.
1-11.
old.
6
)
http://www.kormany.hu/download/0/d7/70000/%C3%9Aj%20Polg%C3%A1ri%20T% C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyv%20%20a%20Kodifik%C3%A1ci%C3%B3s%20F%C5%91bizotts%C3%A1g%20Javaslata %20-%20k%C3%B6zz%C3%A9t%C3%A9telre.pdf Az új Polgári Törvénykönyv
7
)
http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/koros-andras-a-hazassagi-vagyonjog-
korszerusitesenek-elvi-kerdesei-pjk-20012-3-18-o/845
50
