Szakdolgozat. AGE Platform Europe ismertető, oldalak fordítása angol nyelvre

Szakdolgozat Ronald Lee, Andrew Mason: Population Aging and the Generational Ecomony; A Global perspective, MPG Books Group, United Kingdom, 2011, Chapter 10, 241-245. oldalak fordítása magyar nyelvre ÉS AGE Platform Europe ismertető, 2010. 9- 11 oldalak fordítása angol nyelvre

Konzulens neve: Dr. Mokrainé Orosz Angéla egyetemi tanársegéd és Dennis Engel, anyanyelvi lektor Készítette: Szűcs Helga Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító képzés

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név: SZŰCS HELGA

Neptun kód: FUF XRH

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS, LEVELEZŐ TAGOZAT Szak: TÁRSDALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ

Szakirány: -

Illetékes intézet: MODERN FILOLÓGIAI INTÉZET A szakdolgozat címe: Ronald Lee, Andrew Mason: Population Aging and the Generational Economy; A Global perspective, MPG Books Group, United Kingdom, 2011, Chapter 10, 241-245. oldalak fordítása magyar nyelvre

Konzulens neve, beosztása: Dr. Mokrainé Orosz Angéla, egyetemi tanársegéd A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja Miskolc, 2014. október A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása

p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása ……………………………………. Intézetigazgató aláírása 1

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: SZŰCS HELGA


Szakdolgozat címe: Ronald Lee, Andrew Mason: Population Aging and the Generational Economy; A Global perspective, MPG Books Group, United Kingdom, 2011, Chapter 10, 241-245. oldalak fordítása magyar nyelvre Konzulens neve: Dr. Mokrainé Orosz Angéla Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja












Dátum:

A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása

2

EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott SZŰCS HELGA Neptun-kód: FUF XRH a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy Ronald Lee, Andrew Mason: Population Aging and the Generational Ecomony; A Global perspective, MPG Books Group, United Kingdom, 2011, Chapter 10, 241-245. oldalak fordítása Magyar nyelvre című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:   

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és e-mailben a [email protected] címre benyújtott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap

…….……………………………….……….. Hallgató

3

FORDÍTÁS ANGOLRÓL MAGYARRA Ronald Lee, Andrew Mason Population Aging and the Generational Economy; A Global perspective MPG Books Group, United Kingdom, 2011, Chapter 10, 241-245.

Készítette: Szűcs Helga Társadalomtudományi és gazdasági szakfordítói szakirányú továbbképzés Konzulens oktató: Dr. Mokrainé Orosz Angéla Egyetemi tanársegéd Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszék

Miskolc, 2015

4

Tartalom

1

BEVEZETÉS ................................................................................................................. 6 1.1

A forrásnyelvi szöveg szerzői ................................................................................. 6

1.2

A forrásnyelvi szöveg keletkezésének körülményei és a mű célja ......................... 6

1.3

A szöveg és a fordítás várható célcsoportjának jellemzése .................................... 7

1.4

A szöveg nyelvezete ............................................................................................... 7

1.5

A téma ismertetése .................................................................................................. 7

1.6

Kapcsolódó szakirodalom ....................................................................................... 9

1.7

Előzetes szójegyzék a témával kapcsolatban ........................................................ 10

2

AZ EREDETI SZÖVEG ............................................................................................. 11

3

A FORDÍTÁS .............................................................................................................. 16

4

FORDÍTÓI KOMMENTÁR ....................................................................................... 22 4.1

5

A főbb kifejezések értelmezése, fordítói megoldások magyarázata ..................... 22

FORRÁSOK ................................................................................................................ 26 5.1

Felhasznált irodalom ............................................................................................. 26

5.2

Szótárak ................................................................................................................ 27

5.3

Párhuzamos szövegek listája................................................................................. 27

6

ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................................................... 28

7

SUMMARY ................................................................................................................ 29

8

MELLÉKLETEK ........................................................................................................ 30

5

1

BEVEZETÉS

1.1 A forrásnyelvi szöveg szerzői

A szakdolgozat fordításom választott témája Ronald Lee és Andrew Mason Population Aging and the Generational Economy című kiadványban található. Ronald Lee 1941. Szeptember 5-én született New Yorkban, a Berkeley Kaliforniai Egyetemen szerezte diplomáját demográfiai szakterületen, Ph. D fokozatot pedig a Harvard Egyetemen. Doktori fokozatának megszerzése előtt egy évet töltött a Demográfiai Tanulmányok Nemzeti Intézetében Franciaországban (INED) majd 8 évig tanított a Michigani Egyetem közgazdaságtant. 19 éven keresztül volt a Gazdasági és Demográfiai Öregedési Központ igazgatója, melyet a Nemzeti Elöregedési Intézet alapított. Andrew Mason-nal közösen írt Population Aging and the Generational Economy publikációja 2011-ben jelent meg. (Ceda.berkeley.edu) Andrew Mason 1980-ban született amerikai üzletember és vállalkozó. Libanonban nőtt fel, diplomáját zeneművészetből szerezte 2003-ban a Nortwestern Egyetemen. Később a Chicagói Egyetemen tanult, de fél év után abbahagyta tanulmányait. Az ő nevéhez fűződik a Groupon cég megalapítása, mely olyan nagy sikert aratott, hogy 2000-ben még a Google is meg akarta vásárolni, 6 milliárd dollárt ajánlott a cégért. (Ezt persze visszautasította) 2013-ban azonban a vállalat nyeresége jelentős esést mutatott, így elbocsátották a cégtől.(Bitport.hu)

1.2 A forrásnyelvi szöveg keletkezésének körülményei és a mű célja A népesség korösszetételében bekövetkező változások nagymértékben befolyásolni fogja a makrogazdaságot, gazdasági növekedést, a megtakarításokat, beruházásokat, a generációs igazságosságot stb. Az, hogy ez a jövőben hogyan bontakozik ki, a kulcsszereplőktől függ: kormányoktól, családoktól, pénzügyi intézményektől. A könyv célja egy átfogó elemzés készítése a népesség korösszetételében bekövetkező változások makrogazdasági hatásaira vonatkozóan. A kutatások hét évig zajlottak, melyben több mint 50 közgazdász és demográfus vett részt Afrikából, Ázsiából, Európából, Latin-Amerikából és az Egyesült Államokból. A kutatás átfogó becsléseket mutat be a globális változások hatásait a gazdagabb és szegényebb országokban egyaránt. (Idcr.ca) 6

1.3 A szöveg és a fordítás várható célcsoportjának jellemzése

A szöveg célcsoportja mindenki. Idősek és fiatalok egyaránt, valamint a gazdasági élet különböző szereplői: szervezetek, intézmények. Mivel a szöveg a társadalom elöregedésének gazdasági-társadalmi hatáskörével foglalkozik, bárki számára fontos lehet. Fontos adatokkal szolgálhat az egyes országok vezetői, kormánya számára, mivel összegzi azokat a társadalmi és gazdasági hatásokat, problémákat, melyekre oda kell figyelni vagy éppen megoldást kell találni. Ezzel talán egyfajta útmutatást adhat, hosszú távú stratégiai megállapodások, tervezetek, együttműködések kidolgozására.

1.4 A szöveg nyelvezete A szöveg témájából adódóan gazdasági-társadalmi szaknyelvnek minősül, ennek megfelelően a benne használt szavak nagy része is szakszó, mint például: International, transfers, lifecycle deficit, insurance, demographic trends. Ezen kívül a kutatások eredményét alátámasztó számos ábra is látható benne, melyeknek értelmezése, magyarázata a szövegben történik. Ily módon gazdasági adatok sokaságát láthatjuk, viszonylag sok százalékos adattal, országok megjelölésével.

1.5 A téma ismertetése

Ahogy a publikáció keletkezésénél már ismertettem a szövegkutatási folyamatokat, eredményeket mutat be arra vonatkozóan, hogy a társadalomban tapasztalható korösszetételben bekövetkező változások, átcsoportosulások hogyan hatnak a gazdaságra, mennyiben

befolyásolják

a

munkaerő

piaci

helyzetet,

pénzügyi,

adózási

stb.

vonatkozásokat. A fordítás során az alábbi – véleményem szerint – nagyon fontos fogalmakkal találkoztam: 

 

private transfer - magántranszfer: az a megoldás, hogy a kereső családtagok munkajövedelméből a nem keresőcsaládtagok fogyasztását is finanszírozzák (Forrás: http://real.mtak.hu/12628/1/82533_ZJ1.pdf ) Life cycle deficit – életciklus deficit: A fogyasztás és a munkajövedelem különbsége az életciklus-deficit (LCD). National Transfer Accounts – Nemzeti Transzfer Számlák: Míg a Nemzeti Számlák (NA) a GDP-t, a nemzeti jövedelmet, vagy más aggregátumokat intézmények 7



(háztartások, vállalatok és az állam) közötti erőforrás-áramlásként írja le, az NTA egyéneket és nem intézményeket vizsgál, azaz további információt, a résztvevők életkorát (és újabban nemét) is figyelembe veszi. Age profile – korprofil: Azoknak az embereknek az összessége, akik különböző korúak, viszont például ugyanazt a terméket vásárolják vagy ugyanazt a tevékenységet végzik. (Cambridge Dictionaries Online)

8

1.6 Kapcsolódó szakirodalom A téma aktualitásából adódóan viszonylag sok publikáció keletkezett, köztük: -

World Economic Forum: Global Population Ageing: Peril or Promise?,

-

Abío, G., G. Mahieu, and C. Patxot. 2004. On the optimality of PAYG pension systems in an endogenous fertility setting. Journal of Pension Economics and Finance 3(1): 35 -62.

-

Coleman, A.(2012): Intergenerational transfers and public policy

-

Farkas G. et al (2009): Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon

Természetesen ezeknél jóval több cikk, tudományos publikáció is megjelent, ezek csupán példaként szolgáltak szakdolgozatom megírásakor.

9

1.7 Előzetes szójegyzék a témával kapcsolatban

age based policies aged Care Quality Assessors aged care sector aged Care Standards and Accreditation Agency ageing population ageism Biological Systems census Clinical care

Életkor alapú politikák Idősgondozási minőségellenőrzők Idősgondozási szektor

Idősgondozási normatív és akkreditációs hivatal Korosodó népesség Idősekkel szembeni előítélet Biológiai Rendszerek népszámlálás Kórházi ápolás Közösségi Programcsomag Idősek Gondozására Community Aged Care Packages (CACP) (CACP) Demography Demográfia Discrimination Megkülönböztetés disease betegségek economic downtown gazdasági visszaesés Emotional support Érzelmi támogatás fiscal crisis pénzügyi válság fiscal policy költségvetési politika fiscal welfare adóügyi jóléti politika future generations jövőbeli generációk immerse elmerül, belemerít interest group érdekcsoport labor munka labor force munkaerő less developed regions kevésbé fejlett régiók life expectancy várható élettartam magnitude nagyság, terjedelem market economy piacgazdaság official retirement age hivatalos nyugdíjkorhatár Pension Insurance Fund Nyugdíjbiztosítási Alap person with reduced working capacity megváltozott munkaképességű személy repercussions következmények short term volatility rövid távú ingadozás

Forrás: World Economic Forum: Global Population Ageing: Peril or Promise?

10

2

AZ EREDETI SZÖVEG

Az idős Spain has experienced rapid economic development and demographic change in recent decades. In 1986 it joined the European Economic Community (the predecessor of the European Union), and it has belonged to the European Monetary Union since 2002. The country is undergoing one of the fastest aging processes in Europe. (1) In recent years it has also experienced a huge inflow of immigrants. There is growing concern about how all these demographic changes are going to affect Spain‟s welfare system and its policies for supporting the elderly and investing in human capital, particularly children. Our estimates of the national transfers among age groups refer to Spain in the year 2000 and are based on the methodology proposed by Lee and Mason (2004) and Mason et al. (2009). They indicate a lifecycle surplus for ages 27–57, while other ages are dependent. During childhood and youth, private transfers (2) finance two thirds of individual consumption, whereas public transfers (3) finance only a third, through education and health systems. Older people finance their lifecycle deficit mainly through asset- based reallocations (4), followed by public transfers in the form of pensions and health benefits. Surprisingly, the elderly are net payers of private transfers, which implies that they transfer money or housing services to young family members. This result could be explained by the high proportion of co- resident elderly (5). Together with the finding that all individuals over age 16 pay and receive private transfers, it indicates that intergenerational sharing tends to be mutual in Spain. DEMOGRAPHIC CHARACTERISTICS AND TRENDS Compared with its neighbors, (6) Spain has experienced (7) a late demographic transition and with very different characteristics (Perez 2001). As a result, its aging process started later. In 1970 Spain had the second highest fertility rate in Europe (only behind that of Ireland), but the pace of its fertility decline during recent decades has been very rapid and the degree of the decline has been extreme. Currently Spain has one of the world‟s lowest fertility rates (Grant et al. 2004). It fell to 1.16 births per woman in 1996, although by 2006 it had risen again to 1.38. Moreover, Spain has one of the highest life expectancies in the world – for women in 2005 it was 83.5 years – something that reinforces aging trends. The combination of rapid fertility decline and greater longevity has caused one of the fastest aging processes among European countries. In Spain it took only 45 years for the proportion of the population aged 65 and over to rise from 7% to 14%, whereas in 11

France it took 115 years to reach that proportion (Kinsella and Velkoff 2001, p. 13). By 2000 the proportion of people older than 65 was already greater than the proportion of people younger than 15. This was happening in just five other countries – Bulgaria, Germany, Greece, Italy, and Japan (Kinsella and Velkoff 2001, p. 10). This aging process has been slowed by recent migration (8) trends. The stock of immigrants in Spain (9) jumped from fewer than 1 million in 1997 to more than 5 million in 2006 and now represents more than 10% of the total population. Hence, in less than a decade Spain received a share of immigrants in its population close to that held by traditional immigrant receiving European countries such as Germany. Although immigration can help to overcome the effects of the aging process by reducing the share of elderly individuals in a population and by increasing the fertility rate, most of Spain‟s immigrants are close to baby boomers in age. This means that in the near future those individuals of working age will become part of the growing share of elderly in the population, thus accelerating the aging process. ECONOMIC SETTING (10) Spain‟s economic evolution has been quite positive in recent years. Between 1995 and 2006, its Gross Domestic Product grew by about 50% in real terms, while the mean GDP for the EU15 grew by less than 30%. Other economic indicators improved considerably as well: the unemployment rate went from 22% in 1995 to 8% in 2007, and the participation rate rose to 59% from 50% in the same period. The increase in employment was driven mainly by increases in women‟s and foreign workers‟ participation. Nevertheless, female employment rates remain among the lowest of the European Union. Spain‟s GDP per capita is close to the European Union average. By 2007 it was more than 95% of the EU15 average, whereas in 1986 it had been only 75% of the average for those countries. Similarly, it is close to the average for OECD countries. Social Insurance The Spanish welfare state is based on a variety of expenditure programs, which effect a major redistribution of resources among individuals. The public pension system is the largest of these, entailing an annual expenditure of about 10% of GDP. It is organized on pay- as- you- go basis under a defined benefit scheme. It has a contributory part, in which benefits depend on years contributed and past contributions. It also has a noncontributory 12

part, which provides a means- tested minimum income for people without earnings- related pension benefits. The general pension scheme (11) is mandatory for all employees and the self- employed; it covers retirement pensions, disability, survivors, and risks such as maternity leave and temporary disability. There are additional supplementary pension plans, such as occupational schemes and individual pension plans, but their coverage is quite limited. Currently the public contributory system provides a high replacement rate – over 90% – for low and average wages, but not for high wages because there are ceilings on benefits. The living standard of people aged 65 and over is about 78% of that for the population aged 0–64, while their risk of poverty is more than 25%, considerably higher than the 20% for the general population. Health care, the second major component of the Spanish welfare state, is basically publicly financed: only 30% of total health care expenditure is private. The public system is organized as a National Health Service; that is, it provides assistance to the whole population and is financed through general public revenues. Public expenditure on health represents over 6% of GDP, whereas in 1970 it accounted for only 2.4%. This is a common trend in most developed countries, where health care spending has been rising steadily; this growth is expected to continue not only because of demographic trends, but also because of other factors such as technological advances and the demand for better health care.1 The education system can be considered as the third pillar of the Spanish welfare system. It is mainly publicly financed, representing 10% of total public expenditure (5% of GDP). Compulsory education in Spain starts at age 6 and ends at age 16, covering primary and lower- secondary education. Pre- primary education for children of ages 3–5 is also publicly financed, although voluntary, as is upper- secondary education. Tertiary education is only partly publicly financed because students who attend public institutions of higher learning assume some of the cost. Enrollment rates are practically 100% for the compulsory stages, and high also for the voluntary ones. For example, enrollment rates for tertiary education are above 40%, similar to those of France or Germany, but below those of Sweden, Denmark, and Norway, which are above 60%. Other social programs (12), such as unemployment protection, subsidies for families, and long- term care, complete the Spanish welfare state. Long- term care began to

1

See Abío (2006) for an analysis of future perspectives on Spanish health care expenditure.

13

be regulated only in 2007, and no clear financial counterpart has been assigned to it.2 Probably the welfare state is not as generous in Spain as in other European countries, but it certainly will face challenges posed by aging in the near future. Possibly some potential savings in education expenditure and other expenditure programs directed to the young could help to overcome the increase in other expenditures due to aging. But these savings would never be sufficient to compensate for the huge increases expected in pension and health care programs. Furthermore, the low level of expenditure on the young in Spain – the share of GDP devoted to family programs is around 0.5%, compared with the EU average of more than 2% – demands an additional effort, especially if there is an attempt to foster a recovery of Spain‟s extremely low fertility rate.3 The Tax System The Spanish tax and contribution system has not had major changes in recent years. Workers‟ and employees‟ contributions to the Social Security System are the main source of fiscal revenues, representing more than 37% of the total in 2000 (nearly 13% of GDP). The total contribution rate, which has not changed in recent decades, is 28.6% of the gross wage.4 Contributions are assigned to finance contributory pensions and unemployment subsidies. Taxes on production and imports are the second source of public revenues, representing one third of total fiscal revenue. Value- added tax (VAT), introduced in 1986, is the major figure in this category. Finally, taxes on income and wealth contribute nearly 30% of fiscal revenues; personal income tax is the largest, approximately double the corporate income tax rate. NATIONAL TRANSFER ACCOUNTS FOR SPAIN IN 2000 (13) The NTA estimation for Spain starts from the macro- aggregates published by the National Statistical Office (INE 2000a) and the government‟s accounting office (IGAE 2003), reclassified in the standard way to meet the available microprofiles. Several microdata sets are used to construct age profiles (14). For computing age profiles, we started with the 2

The coverage of the public LTC system was very limited in the base year, 2000, while Most dependent elderly relied on informal care. Costa and Patxot (2004) estimate, in a Generational accounting framework, that the effect of extending the public coverage to all dependents almost triples intertemporal debt. 3

See Patxot and Farré (2007) for a generational accounting simulation of the effects of converging to European standards in education, family programs, and long- term care. 4

Contribution rates differ in some special cases.

14

generational accounting age profit les obtained by Abío et al. (2003, 2005). We also needed to obtain profiles for the private economic lifecycle, and therefore some of the tax and transfer profiles were recalculated in accordance with it. We tried to use microdata close to the base year of our computation, 2000. Spain has no single household survey that includes both reliable income and consumption data. Hence we combined information from the two main Spanish household surveys conducted in that year, the Encuesta Continua de Presupuestos Familiares (Continuous Survey of Family Budgets, or ECPF), a household consumption survey, and the EU Household Panel, (15) which focused more on income data.5 We used official data based on the whole population when they were available. Details on the estimation procedure in each case are given in Patxot et al. (2010).

5

The ECPF, conducted by the INE (2000b), started in 1985, was revised in 1997, and ended in 2005. It followed a family for eight quarters. We selected only those families that had participated during the four quarters of 2000, so that our sample comprises 3766 households and 11 842 individuals. Data from the EU Household Panel, conducted by the European Commission‟s Eurostat, are available for the period 1996–2001. Abío et al. (2005) used the 1998 data set from the EU Household Panel, whereas we used the 2000 data set.

15

3

HOGYAN

BEFOLYÁSOLJÁK

A FORDÍTÁS

AZ

INTEGRÁCIÓS

TRANSZFEREK

AZ

ÉLETCIKLUS DEFICIT FINANSZÍROZÁSÁT SPANYOLORSZÁGBAN Koncepció: Patxot, Elisenda Rentería, Miguel Sánchez- Romero, and Guadalupe Souto Spanyolországban az elmúlt évtizedekben gyors gazdasági fejlődés és demográfiai változások következtek be. 1986-ban Spanyolország csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (mely az Európai Unió elődje), és az Európai Monetáris Unió tagja 2002 óta. Az ország a leggyorsabban elöregedő európai országok egyike. Az utóbbi években a bevándorlók hatalmas mértékű beáramlása volt tapasztalható. Az aggodalom egyre növekszik azzal kapcsolatban, hogyan fognak ezek a változások hatni Spanyolország jóléti rendszerére és annak, idősek támogatását szolgáló politikáira, valamint a humán tőkébe való befektetésekre, különös tekintettel a gyermekekre. Becsléseink 2000-ben a Spanyolországra vonatkozó korosztályok közötti átcsoportosulások a Lee, Mason (2004) és Mason et. al által előterjesztett metodikán alapulnak. (2009): A 27-57 éves korosztálynál életciklus többletet jeleznek, míg más korosztályok alárendeltek. Gyermek-, és fiatalkorban a privát transzferek - vagyis az a megoldás, amikor a kereső családtagok munkajövedelméből a nem kereső családtagok fogyasztását is finanszírozzák kétharmadát az egyéni fogyasztás finanszírozza, mivel az közösségi transzferek finanszírozásának csupán egy harmadát biztosítja az oktatási és egészségügyi rendszer. Az idősebb emberek az életciklus deficitjüket - mely a fogyasztás és a munkajövedelem különbsége (LCD) - elsősorban eszközalapú átcsoportosításokkal finanszírozzák, ezt pedig állami nyugdíjak és egészségügyi támogatások követik. Meglepő módon az időskorúak nem tartoznak a magán transzferek fizetői közé, ami az jelenti, hogy nem utalnak pénzt vagy nyújtanak lakhatási szolgáltatást a fiatal családtagoknak. Ez az együtt lakó idősek magas arányával magyarázható. Azzal a megállapítással együtt miszerint a 16 év feletti személyek a magán transzferek fizetői és fogadói is egyaránt, ez azt jelzi, hogy a nemzedékek közötti megosztás Spanyolországban kölcsönös.

16

DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK A szomszédos országokkal összehasonlítva, Spanyolország egy késői és nagyon eltérő jellemzőkkel rendelkező demográfiai átalakuláson ment keresztül. (Perecz, 2001) Ennek eredményeképpen az elöregedési folyamat is később kezdődött el. 1970-ban Európa szerte (Írország után) Spanyolországban volt a legnagyobb a termékenységi ráta, de az elmúlt évtizedekben a termékenység csökkenésének mértéke már nagyon felgyorsult és a visszaesés mértéke már extrém mértékűvé vált. Jelenleg Spanyolország az egyik legkisebb termékenységi aránnyal rendelkező ország (Grant et al. 2004): 1996-ban az egy nőre jutó születések aránya 1,16-ra esett vissza, bár 2006-ra ismét megnövekedett 1,38-ra. Sőt Spanyolország az egyik olyan ország a világon ahol a legmagasabb a várható élettartam - a nők esetében ez 2005-ben 83,5 év volt - ez megerősíti az elöregedési trendeket. A termékenység gyors csökkenésének és a hosszabb élettartam együttese okozta az egyik leggyorsabb elöregedési folyamatot az európai országok között. Spanyolországban 45 évig tartott a 65 éves kor feletti korcsoport részarányának 7%-ról 14%-ra történő növekedése, míg Franciaországban 115 évig tartott ugyanezen arány elérése (Kinsella és Velkoff, 2001 p.13) 2000-re a 65 éves kor felettiek részaránya már valamivel magasabb volt, mint a 15 évnél fiatalabbak aránya. Ez mindössze öt másik országban történt így - Bulgáriában, Németországban, Görögországban, Olaszországban és Japánban (Kinsella és Velkoff 2001, p. 10). Ezt az elöregedési folyamatot a jelenlegi migrációs trendek lelassítják. Spanyolországban a bevándorlók állománya az 1997 évi kevesebb, mint 1 millió főről, 5 millió főre ugrott 2006-ra és jelenleg az össznépességének több mint 10%-át képviseli. Így kevesebb, mint egy évtizede Spanyolország népessége olyan mértékű részesedést kapott bevándorlókból, mely megközelíti a hagyományosan, bevándorlókat befogadó európai országok szintjét, mint például Németországban. Bár a bevándorlás segíthet leküzdeni az elöregedési folyamatot a népességben az idős emberek részarányának csökkentésével, illetve a termékenységi ráta növelésével, a legtöbb bevándorló a "baby boom" (a II. világháborút követő magas születési arány) idejéből való. Ez azt jelenti, hogy a közeli jövőben ezek a személyek a munkaképes korból kilépve a növekvő arányú idős emberek korcsoportjának részévé válnak, mely felgyorsítja az elöregedési folyamatot.

17

GAZDASÁGI KÖRÜLMÉNYEK Spanyolország gazdasági fejlődése meglehetősen pozitív volt az elmúlt években. 1995 és 2006 között a GDP reálértéke (Bruttó Hazai Termék) közel 50%-kal nőtt, míg az EU15-nél (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság) kevesebb, mint 30%-kal nőtt. Egyéb gazdasági mutatók is jelentősen javultak: a munkanélküliségi ráta az 1995. évi 22%-ról 2007-re 8%-ra csökkent, és az aktivitási arány 50%-ról 59%ra nőtt ugyanebben az időben. A foglalkoztatás növekedéséhez elsősorban a nők és külföldi munkavállalók növekvő részvétele vezetett. Ennek ellenére, a nők foglalkoztatási aránya továbbra is itt az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Spanyolországban az egy főre jutó GDP értéke az EU átlaghoz közelít. 2007-re több mint 95%-át tette ki az EU15 országok átlagának, míg 1986-ban csupán ezen országok arányának 75%-a volt. Az OECD országok átlagához is hasonlóan közel van. Társadalombiztosítás A spanyol jóléti állam alapját a különböző költségvetési programok adják, amely jelentős hatással van a források egyének közötti átcsoportosítására. Ezek közül az állami nyugdíjrendszer a legnagyobb, amely a GDP 10%-ának megfelelő kiadással jár. Felosztókirovó alapon történik a szervezése, egy meghatározott juttatási programnak megfelelően. Létezik egy járulékalapú része, melyben a juttatások a ledolgozott évek és múltbeli hozzájárulások mértékétől függ. Ezen kívül van egy hozzájárulás nélküli része, mely a megélhetési források igazolásához kötött minimális jövedelmet biztosít jövedelemarányos nyugdíj hiányában. Az általános nyugdíjrendszer minden alkalmazott és önfoglalkoztatott számára kötelező. Ez magában foglalja az öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíjat, és olyan kockázatokat, mint szülési szabadság és ideiglenes rokkantság. Vannak további kiegészítő nyugdíjrendszerek is, mint például a munkahelyi és az egyéni nyugdíj-tervek, de ezek lefedettsége meglehetősen korlátozott. Jelenleg az állami járulékrendszer magas helyettesítési arányt - 90% feletti - biztosít az alacsony és átlagos bérek esetében, de a magas bérek esetében nem, mivel a juttatásokban is van egy felső határ. A 65 éves és annál idősebb emberek életszínvonala 78%-a a népesség 0-64 éves kor közötti arányának, míg a szegénység kockázata több mint 25%, mely jelentősen magasabb mint az átlagnépesség 20%-os aránya. 18

Az egészségügy, mely a második fő összetevője a spanyol jóléti államnak, alapvetően közfinanszírozású: az egészségügyi kiadások

csupán

30%-a magán

finanszírozású. A közösségi rendszer Nemzeti Egészségügyi Szervezetként működik, mely segítséget nyújt az egész lakosságnak és melyet általános állami bevételekből finanszíroznak. Az egészségügyi közkiadások a GDP 6%-át teszik ki, míg ez az arány 1970-ban csupán 2,4% volt. Ez egy általános tendencia a legtöbb fejlett országban, ahol az egészségügyi kiadások folyamatosan emelkednek. Ez a növekedés várhatóan továbbra is folytatódik nem csak a demográfiai trendek miatt, hanem olyan más tényezők miatt is, mint például technológiai fejlődés és a jobb egészségügyi ellátásra való igény. 6 Az oktatási rendszer tekinthető a spanyol jóléti rendszer harmadik pillérének. Főként államilag finanszírozott, az állami kiadások 10%-át képviselve (mely a GSP 5%-a). A kötelező oktatás Spanyolországban 6 éves korban kezdődik és 16 éves korban ér véget, mely az alsó- és középfokú oktatást fedi le. Az általános oktatás előtti 3-5 éves korú gyerekek előképzését az állam finanszírozza, bár ez ugyanolyan önkéntes alapon történik, mint a felső- középfokú oktatás. A felsőoktatás csak részben államilag finanszírozott, mert a hallgatók, akik részt vesznek az állami felsőoktatási intézmények képzésein vállalják a költségek egy részét. A beiskolázási arány gyakorlatilag 100% a kötelező szakaszokban, és az önkéntes alapon választhatók esetében is magas. Például a felsőoktatásba beiratkozott személyek aránya 40% feletti, hasonlóan Németországhoz. vagy Franciaországhoz, de elmaradnak Svédország, Dánia, Norvégia 60% feletti arányától. Egyéb szociális szolgáltatások, mint a munkanélküli ellátások, családok támogatása és hosszú-távú ellátás, egészítik ki a spanyol jóléti államot. A hosszú távú ellátást csak 2007-ben kezdték el szabályozni és nem egyértelmű pénzügyi ellenérték van hozzárendelve.7 Valószínűleg a spanyol jóléti állam nem olyan nagyvonalú, mint más európai országokban, de minden bizonnyal szembe kell néznie az elöregedés kihívásaival a közeljövőben. Esetleg néhány potenciális megtakarítás az oktatásban és más a fiatalokat megcélzó kiadási programokban segíthet leküzdeni a társadalom elöregedése miatti egyéb kiadások növekedését. De ezek a megtakarítások soha nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a várható a nyugdíj- és egészségügyi juttatások hatalmas mértékű 6

Lásd Abío(2006) a spanyol egészségügyi kiadások jövőbeli perspektíváinak elemzésért A nyilvános hosszú távú gondozási rendszer igen korlátozott volt 2000-ben, a bázis évben, míg a leginkább rászoruló idősek az otthoni gondozásra támaszkodtak. Costa és Patxot (2004) becslése a korosztályi elszámolás keretéről az állami fedezettség kiterjesztése majdnem megháromszorozza az intertemponális (időközi) adósságot. 7

19

növekedését. Továbbá a fiataloknak nyújtott alacsony kifizetések szintje Spanyolországban - a GDP 0,5%-át fordítják családi támogatásokra összehasonlítva az EU több, mit 2%-os arányával - további erőfeszítéseket kíván, különösen akkor, ha megkísérelik helyreállítani Spanyolország rendkívül alacsony termékenységi arányát.8 Az adórendszer A spanyol adó- és járulékrendszerben nem volt jelentős változás az elmúlt években. A munkavállalók és a munkavállalói járulékok a társadalombiztosítási rendszer bevételeinek fő forrásai a népesség több mint 37%-át képviselve 2000-ben (a GDP közel 13%-a). A teljes járulékok mértéke, mely az elmúlt évtizedekben nem változott, a bruttó bér 28,6%-a. 9

A járulékok a járulékalapú nyugdíjak és munkanélküli támogatások finanszírozására

lettek kijelölve. A termelésre és importra kivetett adók az állami bevételek második forrása, mely az összes bevétel egyharmadát teszi ki. 1986-ban vezették be az Áruforgalmi Adót (ÁFA) mely az egyik legnagyobb érték ebben a kategóriában. Végül a jövedelmi és vagyonadók közel 30%-kal járulnak hozzá a bevételekhez, ezek közül a személyi jövedelemadó a legnagyobb, mértéke a társasági adó mintegy kétszerese. NEMZETI TRANSZFER SZÁMLÁK SPANYOLORSZÁGBAN 2000-BEN Az NTA becslés (National Tranfer Accounts- Nemzeti Transzfer Számlák) a makroaggregátumokból indulnak ki a Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE 2000a) hozza nyilvánosságra és a kormány költségvetési hivatala (IGAE 2003) a szokásos módon átsorolja, hogy megfeleljen az elérhető mikro céloknak. Több mikro adatot is felhasználnak, hogy a korprofilt (A fogyasztás és jövedelem különbségéből adódó életciklus deficit ábrázolása) létrehozzák. Ahhoz, hogy felbecsüljük a korprofilt, a korprofilok általános elszámolásával kezdtük el, melyet Abio et al. nyert el. (2003,2005) A saját gazdasági életciklus megszerzéséhez szükségünk van profilokra és így egyes adó és transzfer profilokat ennek alapján át kell számolni. Megpróbáltunk mikro adatokkal számolni a bázisévhez közel, 2000-ben. Spanyolországban nincs egyetlen olyan lakossági felmérés sem, amely magában foglalja mind a megbízható jövedelmet és a fogyasztási adatokat. Ezért vontuk össze az 8

Patxot és Farré (2007) korosztályi elszámolásának és szimulációjának a felzárkózó európai oktatási, normákról, családi programokról és hosszú távú gondozásról szóló hatásait. 9

A hozzájárulási arányok bizonyos esetekben eltérőek lehetnek.

20

információkat az abban az évben publikált két fő Spanyol háztartási felmérésekkel: az Encuesta Continua de Presupuestos Familiares (azaz a Folyamatos Családi Költségvetési Felmérés vagy ECPF) háztartási fogyasztási felmérése és az EU Háztartási Bizottság, mely több bevételi adatra összpontosított.10 Mikor nem álltak rendelkezésünkre megfelelő adatok, a népesség egészére vonatkozó adatokat használtunk. A becslési eljárás részletei minden esetben a Patxot et al. -ben vannak megadva (2010).

10

Az ECPF, melyet az INE irányított 1985-ben indult, 1997-ben meghosszabbították és 2005-ben végződött. Ezt egy család 8 negyedévig követte. Azoknak a családoknak választottuk akika a 2000. év mind a négy negyedévében részt vettek, így a mintánk 3766 háztartást és 11 842 személyt tartalmazott. Az adatok az Európai Háztartási Panelből származnak melyet az Európai Bizottság Eurostat adatbázisa irányít a 1996-2001 közötti rendelkezésre álló időszakra. Abío et al. (2005) az Eu Háztartásai Panel adatbázisából az 1998-as adatsort használta, míg mi a 2000. évi adathalmazt használtuk.

21

4

FORDÍTÓI KOMMENTÁR

Szakdolgozatom e fejezetében az általam választott fordító megoldások leírását és magyarázatát, a fordítás során alkalmazott átváltási műveleteket szeretném bemutatni.

4.1 A főbb kifejezések értelmezése, fordítói megoldások magyarázata

(1) The country is undergoing one of the fastest aging processes in Europe. Az ország a leggyorsabban elöregedő európai országok egyike. Ennél a résznél a szövegből kihagytam a process szó fordítását, tehát grammatikai kihagyást alkalmaztam, mivel véleményem szerint a szöveg értelmének visszaadásához nem feltétlenül volt szükség a szó fordítására. (2) private transfers – magántranszferek - A szó lefordításához először a fogalom értelmezésére volt szükség. A magán transzferekről akkor beszélünk, amikor kereső családtagok munkajövedelméből a nem kereső családtagok fogyasztását is finanszírozzák, ennek megfelelően a fordítás magán transzfer lett. (3) public transfers – közösségi transzferek - Ennek fordításakor első feladatom az angol kifejezés fogalmának megkeresése volt. Ahogy az előzőekben leírtam a magán transzferek esetén arról van szó, amikor kereső családtagok munkajövedelméből a nem keresőcsaládtagok fogyasztását is finanszírozzák, ezzel szemben az időskori fogyasztást szinte teljes egészében a közösségi transzferből fedezik. A fogalomnak megfelelően, melyet egy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok által publikált cikkben olvastam, (Elérhetőség: http://real.mtak.hu/12628/1/82533_ZJ1.pdf)

közösségi

transzfernek

fordítottam. (4) Older people finance their lifecycle deficit mainly through asset- based reallocations - Az idősebb emberek az életciklus deficitjüket - mely a fogyasztás és a munkajövedelem különbsége (LCD) - elsősorban eszközalapú átcsoportosításokkal finanszírozzák. Itt az életciklus deficit fogalom tisztázása miatt volt szükség a lexikai betoldásra, mellyel a fogalmat értelmeztem. 22

(5) High proportion of co- resident elderly – Az együttlakó idősek magas aránya. A szóösszetétel fordítása során a co-operate szó segítségével értettem meg a co- resident kifejezést. A resident jelentése lakó, lakos, a cooperate együttműködést jelent. így ebből azt a következtetést vontam le, hogy a co jelentése együtt. (6) Compared

with

its

neighbors

-

A

szomszédos

országokkal

összehasonlítva – Ebben az esetben azt találtam érdekesnek, hogy a neighbor szó magyar megfelelője a szomszéd, azonban a szövegkörnyezet miatt fontosnak éreztem közölni, hogy a szomszédos országokról van szó. Véleményem szerint magyarul nem állta volna meg a helyét az a kifejezés, hogy szomszédjaival összehasonlítva. (7) Spain has experienced a late demographic transition and with very different characteristics - Spanyolország egy késői és nagyon eltérő jellemzőkkel rendelkező demográfiai átalakuláson ment keresztül. A fogalom fordításakor megnéztem a to experience ige jelentését, mely nem más, mint átérez, tapasztal. Jelen esetben azonban a szövegbe nem nagyon illett bele egyik megoldás sem, így, a tapasztal fogalmát kihagyva inkább a „keresztülment” szót választottam. (Kompenzálás) (8) migration – migráció - A finance-hoz hasonlóan ez a szó is gazdasági szakkifejezés melynek magyar megfelelője: emigrálás, elvándorlás, költözés, migráció. Ezek közül a migrációt választottam, mivel véleményem szerint ez felel meg leginkább az angol szónak, hiszen ez is gazdasági kifejezés. (9) The stock of immigrants in Spain - Spanyolországban a bevándorlók állománya – A mondatba illő megfelelőt szótár segítségével találtam meg. Az érdekesség számomra, hogy a stock szónak rengeteg magyar nyelvű megfelelője van, például: alap, tőke, törzs, viola, eredet, kaloda, raktár, készlet, alapanyag, részvény, megszokott, nyersanyag, szokványos, állomány stb. Jól látható, hogy ezek egymástól nagyrészt teljesen független kifejezések, így nagyon oda kellett figyelni, hogy a megfelelő szót használjam. Ezek közül a szövegbe illőnek az állomány kifejezetést találtam. (10)

Economic setting – Gazdasági körülmények – Számomra ennél a

kifejezésnél a setting szó volt érdekes. 23

Ez is egyike az olyan kifejezéseknek, melyeknek rengeteg jelentése van, íme, néhány közülük: beállítás, tevés, tétel, elintézés, elhelyezés, kijelölés, elszámolás,

megszilárdulás,

összeillesztés,

gyümölcsbeérés,

megkocsonyásodás, helyzet. Ezek közül a szövegkörnyezete a helyzet kifejezés illik. (11)

The general pension scheme - Az általános nyugdíjrendszer – A

kifejezés fordításakor, a scheme kifejezés okozott kisebb meglepetést. Szótárazáskor számos más jelentést is megtaláltam (feladat, képlet, vázlat, rendszer stb) Ezek közül a rendszer kifejezés illik a mondatba. (12)

Social programs – szociális szolgáltatás - A kifejezés fordítását

elsőként szociális programnak gondoltam, azonban a szövegkörnyezet rámutatott, hogy más szó illik ide. Annak ellenére, hogy a program egy létező magyar szó én mégis szociális szolgáltatásnak fordítottam, mivel ebben a szövegrészben olyan szociális támogatási csomagokról van szó, mint például a munkanélküliek támogatása, családi támogatás stb. (13)

National Transfer Accounts – Nemzeti transzfer számlák - A

kifejezés szintén a közgazdasági szakszavakhoz tartozik, a fordításhoz elsőként a jelentés meghatározására volt szükség. „A nemzeti számlák rendszere az ország gazdasági tevékenységét összefoglaló makrogazdasági statisztikai

számlarendszer,

amely

a

forrásokat

veti

össze

a

felhasználásukkal.”11 A forrás alapján a Nemzeti Transzfer Számlák kifejezés a megfelelő. (14)

Age profiles – korprofil - Ez is szintén egy olyan kifejezés, melynek

eddig nem ismertem jelentését, így első feladatom az volt, hogy azt felkutassam. Korprofil: Azoknak az embereknek az összessége, akik különböző korúak, viszont például ugyanazt a terméket vásárolják vagy ugyanazt a tevékenységet végzik. (Cambridge Dictionaries Online) Ennek megfelelően illetve egy tudományos cikk segítségével a korporfil kifejezést választottam. (15)

EU Household Panel – EU Háztartási Bizottság – A panel szó

értelmezésére és fordítására volt szükség. A panel szónak is több magyar megfelelője létezik, melyek közül a szövegbe beleillő a bizottság kifejezés.

11

http://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz31.html

24

Összegezve a fordításról elmondhatom, hogy nem volt olyan könnyű, mint amilyennek első olvasásra tűnt. Sok esetben az összetett mondatok, máskor viszont az egyes szavak többféle, egymástól teljesen független jelentése volt az, amely kihívást, vagy éppen meglepetést okozott számomra.

25

5

FORRÁSOK

5.1 Felhasznált irodalom

[1]

Klaudy Kinga – Simigné Fenyő Sarolta, Angol- magyar fordítástechnika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000

[2]

Klaudy Kinga (1994): A fordítás elmélete és gyakorlata, második kiadás, Scholastica

[3]

Klaudy Kinga (2007): Nyelv és fordítás, Tinta Kiadó

Online források: [1]

Általános Gazdasági mutatók, Központi Statisztikai Hivatal, http://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz31.html (Letöltés Ideje: 2015.04.19.)

[2]

Bodnár Ádám, Nem adta magát a Google-nek a Groupon, 2010.12.06. http://www.hwsw.hu/hirek/45773/google-groupon-online-kozossegi-vasarlas.html (Letöltés ideje: 2015.03.26)

[3]

Coleman Andrew, Integrational transfers and public policy, University of Otago and New Zealand Treasury, 2012 Elérhetőség: http://www.treasury.govt.nz/government/longterm/externalpanel/pdfs/ltfep-s2-06.pdf (Letöltés ideje: 2015.03.20.)

[4]

Glossary of Statistical Terms, OECD Statisztikai Portál, https://stats.oecd.org/glossary/detail.asp?ID=6805 (Letöltés ideje: 2015.04.10.)

26

5.2 Szótárak [1]

Bab la Online Szótár 27 nyelven http://hu.bab.la/

[2]

Cambridge Dictionaries Online, http://dictionary.cambridge.org/

[3]

Csobay-Novák Tamás, Pénzügyi és számviteli angol szótár, http://www.1moment.hu/Penzugyi_es_szamviteli_angol_szotar.pdf

[4]

Illustrated Oxford Dictionary, Dorling Kindersley Limited and Oxford Univerity Press, 2003

[5]

Országh László (1963): Magyar- Angol szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest

[6]

Országh László (1963): Angol- Magyar szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest

5.3 Párhuzamos szövegek listája

[1]

World Economic Forum: Global Population Ageing: Peril or Promise? Elérhetőség:http://www3.weforum.org/docs/WEF_GAC_GlobalPopulationAgeing_ Report_2012.pdf

[2]

Economics help: The Impact of an Ageing Population On the Economy Elérhetőség:

http://www.economicshelp.org/blog/8950/society/impact-ageing-

population-economy/ [3]

Gál Róbert I. – Medgyesi M. (2012): Nemzeti Transzferszámlák és generációk közötti újraelosztás európai intézményrendszerekben, Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok; Kutatási zárójelentés Elérhetőség: http://real.mtak.hu/12628/1/82533_ZJ1.pdf

[4]

Ifj. Fekete Gy. (2008) – Az elöregedés és a népességfogyás gazdasági és társadalmi következményei, Dr. Kováts Zoltán emlékkonferencia, Szeged Elérhetőség: http://nepesedes.hu/drupal/files/Az%20el%C3%B6reged%C3%A9s%20%C3%A9s %20a%20n%C3%A9pess%C3%A9gfogy%C3%A1s%20gazdas%C3%A1gi%20% C3%A9s%20t%C3%A1rsadalmi%20k%C3%B6vetkezm%C3%A9nyei.pdf 27

ÖSSZEFOGLALÁS

6

Szakdolgozatomban egy az elöregedési folyamatok gazdasági-társadalmi hatásait vizsgáló kutatási projekt fordításával foglalkoztam. Az általam választott részben Spanyolországot mutatták be, jellemezték a gazdasági mutatókat, adózási adatokat láthattunk, valamint a társadalommal kapcsolatos változásokat ismertette. A fordítás során a kommentárban összegyűjtött szavak értelmezése, fordítása okozott nehézséget, némely esetben még kutatásokra is szükség volt a témát illetően, mivel nem ismertem az adott szót (public transfer). A célnyelvi szöveg megalkotásakor igyekeztem arra figyelni, hogy ugyanazt a jelentést kapja meg az olvasó, mint az angol szövegben, mindemellett azonban a nyelvtani és stilisztikai helyességet is szem előtt tartottam. Sok esetben nehéz volt olvasmányos kifejezéseket találni a téma jellege és a statisztikai adatok sokasága miatt. A szöveg már akkor érdekesnek tűnt, mikor még a szakdolgozat fordítás szövegeit kerestem. A téma nagyon aktuális, hiszen az elöregedő társadalom hatásait én is, mint aktívan dolgozó, saját magam is megtapasztaltam. A fordítás során nem csökkent az érdeklődésem

a téma

iránt,

mivel

olyan

statisztikai adatokat ismertem

meg

Spanyolországról, melyek gyakran megleptek. Annak ellenére, hogy maga a témában nagyon sok gazdasági szakkifejezést láthattunk, véleményem szerint a fordítása mégsem volt olyan bonyolult, csupán egy-két helyen találkoztam ismeretlen fogalmakkal vagy többszörösen összetett mondatokkal. Összességében kijelenthetem, hogy a szövegnek az olvasó felé történő megfelelő közvetítése nem volt egyszerű feladat. Komoly kutatási feladatot, a témában való elmélyülést igényelt, a fordítási feladat révén ismertem meg olyan új kifejezéseket, melyekre egyébként nem került volna sor. A

témában

való

elmélyülés azért is volt fontos, hogy a célközönség számára érthető legyen a lefordított verzió is. többféle embernek, szervezeteknek, nemzetnek, köztük Magyarországnak is, szól maga a szöveg, ezért fontos, hogy a magyarok számára is érthető legyen. A szöveg aktualitásából adódóan további kutatásoknak, esetleg nemzetközi vagy nemzeti stratégia kidolgozásának adhat alapot. Segítséget nyújthat az elöregedő társadalom okozta problémák megoldásában vagy akár további előrejelzések, kimutatások készíthetőek a szöveg segítségével.

28

7

SUMMARY

In my thesis I had to make a translation of a publication regarding the aging process in Spain and its effects on economy and society. The authors are Ronald Lee and Andrew Mason. „This path-breaking book provides an analysis of the macroeconomic effects of changes in population age structure across the globe. The result of a substantial sevenyear research project involving over 50 economists and demographers from Africa, Asia, Europe, Latin America and the United States, the book draws on a new and comprehensive conceptual framework - National Transfer Accounts - to quantify the economic lifecycle and economic flows across generations.”12 It presents estimates of both public and private economic flows between generations, and emphasizes the global nature of changes in population age structure which are affecting rich and poor countries. During the translation I had difficulties with some expressions and I had to look after them to know what these expressions are exactly means. (For example public transfers). When I made the translation a tried to translate expressions , so that the reader can get the same experience as in the source text. I also listened to linguistic and stylistic features, so I used economic and social expressions where I had the opportunity. I think, the text was not easy to translate, it needed a lot of research and immersion in the topic, but it was not a “dry” economic text. There were some statistics of course, which made it a little difficult to do a readable translation. But as a result of this translation task I have obtained new knowledge concerning this theme, which I would not obtain if I did not have to do this translation.

12

http://www.ntaccounts.org/web/nta/show/Population%20aging%20and%20the%20generational%20economy %3A%20A%20global%20perspective

29

8

MELLÉKLETEK

1. sz melléklet: Forrásnyelvi párhuzamos szövegek, Forrás: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GAC_GlobalPopulationAgeing_Report_2012.pdf

30

in the numbers of people who are making it to their 80s, 90s and beyond is generating a profound mismatch between the cultural norms that guide us through life and the length of our lives.3 Humans are creatures of culture. We look to culture to tell us when to get an education, marry, start families, work and retire.

Chapter 1 The Meaning of Old Age Laura L. Carstensen and Linda P. Fried Even at the beginning of recorded history, a handful of people survived to old age. Many of those who did served important functions in societies. Elders featured in religious texts, mythology and lore have been portrayed as prophets, saints, tribal leaders and healers, providing cultural continuity, wisdom and concern for the common good. Thus, there is a twist of irony in the fear and anxiety that characterizes contemporary national and international discussions about anticipated coming hardships imposed by ageing societies. But a preparatory state aimed solely at bracing for a crisis presents more than irony. It ensures that the crisis will arrive. If we are to realize the potential opportunities older populations offer, we must appreciate how ageing individuals construct meaning in their lives and the social context that surrounds specific cohorts’ collective understanding of ageing. We must also actively begin to build infrastructure, norms and policies that exploit the potential contributions older people can make to societies.1 It is not the case that life has suddenly been extended beyond a point where people can live healthy, productive lives. Indeed, there is no reason to believe that the human life span – the length of time the species can live – has changed much, if at all, throughout evolutionary history. Until the 20th century, on average, lives were short. Fewer than half of those born reached 50 years of age. What has changed is the sheer number and proportion of each birth cohort that now routinely live into their 80s, 90s and 100s. In less developed regions of the world, life expectancies remain far shorter; however, societies there, too, are beginning to live longer and age rapidly. Within a decade they will be on demographic trajectories that will reshape the distribution of age in every country in the world. The profound and global phenomenon driven by ageing will transform all aspects of life. Will these changes be for better or for worse? Will such demographic shifts inevitably burden economies, or offer unparalleled benefits? Will older people consume resources that would otherwise go to children? Or will older people become the resource children and societies in general so badly need? We maintain that if we play our cards right, prolonged lives can allow us to redesign them in ways that improve quality at all ages and across generations. The gift of time we received from our ancestors in the 20th century presents us with unprecedented opportunities. To be sure, these opportunities will be missed if we do not begin to prepare for them. The real challenge, as we see it, is only partly about finding ways to care for dependent elderly. Ageing societies will succeed or fail largely as a function of the new meanings we ascribe to both healthy and unhealthy longer lives. A Cultural Problem Population ageing presents a cultural problem.2 The dramatic increase

Because life expectancy has increased so quickly, we are still immersed in cultures designed for lives half as long as the ones we are living. The life course itself is a cultural construction. Two hundred years ago, human development did not include a distinct stage of life called “adolescence”. There was no more significance afforded to 65 than 55 or 45 years of age. We must ask the question: How can societies and individuals profit from old age? Yet to approach the topic of population ageing with rose-coloured glasses, overlooking the real vulnerabilities associated with advancing age, would be foolhardy. Societies today are enormously ill prepared for populations in which there are more people over 60 than under 15. Not only are cultures youth-oriented in the popular sense of favouring the young, but physical and social environments and institutions are quite literally built by and for young populations. The implicit users of staircases, automobiles, telephones, furniture, parks, highways, train stations, airports and housing are young people. Workplaces and working lives – and even most hospitals – are tailored to those with considerable endurance. Medical science, a key part of culture, has focused on cures for acute diseases far more than prevention of the chronic diseases that unfold over years and decades. Expectations of workers include speed, agility and facility with new learning. Further, many societal roles were designed when life expectancy was 47 and without the knowledge of the unique capabilities that older adults could bring to the workplace and society. Though ageism is often invoked as the reason for the focus on youth, and though it may play a role, we live in a world that only recently included large numbers of older adults. Age-Related Changes in Biological Systems Worlds built for the young are often difficult for the old to navigate. Normal ageing brings with it myriad changes, many of which are unwelcome. Slowing is a key hallmark of ageing. The effects are ubiquitous. People move more slowly, metabolize toxins over longer time courses. Feeling stiff and sore when you wake in the mornings, recovering from injuries and illness more slowly, straining to hear a conversation, reflect “typical” age-related changes. Difficulty retrieving the name of a person you know well, forgetting why you walked downstairs as you find yourself at the bottom of a staircase, drifting off as you read the morning paper all represent real consequences of age-related changes in biological systems. Towards the end of life, disease and disability are typical. Thus, older societies have greater morbidity and more functional limitations than younger populations. There is a diminution of physical reserves, culminating for many, at the end of life, in the onset of frailty, a medical syndrome of decreased reserves and resilience, and – for some – disability and loss of independence.4,5 Even those who escape frailty experience diminished resilience and reserves as they get older.

Global Population Ageing: Peril or Promise?

15

31

I. The Backdrop: What we must contend with and why we must act now

Gains Come with Age The vulnerabilities of ageing must not be overlooked when planning for ageing societies. Importantly, however, just as sure as there is loss, there are gains that come with age. The gains have been largely overlooked. Paul and Margaret Baltes,6 professors of lifespan development, wrote compellingly about the need to recognize the gains and losses inherent in all developmental stages. Young people, for example, may be fast and agile, but they lack experience and knowledge. Their futures demand that they focus on their own personal advancement more than the broader community. The impressive physical resilience in the young is not matched by emotional resilience, which comes much later in life. We do not populate the state and federal courts with 20-year-olds, despite their cognitive agility. In fact, though historically most of the literature on cognitive ageing has focused on deficiencies, there is growing literature pointing to unique strengths of older adults. As noted above, normal ageing is associated with slowed cognitive processing, memory impairment and difficulty concentrating. Barring dementia, however, knowledge continues to grow. Especially in areas of expertise, practice compensates well for declines in processing efficiency.7 Experts – whether musicians, chess players or scientists – often reach peaks in their advanced years.8

Individuals who are educated and affluent have less functional disability and live longer than those who are disadvantaged in society. Not surprisingly, individuals who exercise regularly are more physically fit 1 than those who do not, and they also show less cognitive decline– into the oldest ages. Although age is a powerful predictor of length of life, in adulthood, education is even better.18 Understanding Variability

Even in the general population, vocabularies are larger and knowledge about the world is greater in the old as compared to the young. Recent findings suggest that older people are more likely to change attitudes in light of new information,9 and they appear better able to take the perspective of younger people than younger people are able to adopt perspectives of the old.10 Presented with cultural and economic disputes over resources, older people generate more even-handed and acceptable solutions than younger counterparts.1 1 Indeed, there is intriguing evidence that there may be potential upsides even to deficits, like distractibility. Lynn Hasher and her colleagues recently demonstrated that unsuppressed extraneous information in one situation often becomes relevant and is utilized by older adults when solving problems that later arise. In elegant experiments, she showed that older people gain advantages from access to extraneous information downstream; younger people do not.12 In everyday life, this can be associated with creative problem solving that emerges at older ages. Especially in emotionally charged situations, 1 3 older people tend to generate more effective solutions. In addition, emotional experience and emotional balance improve with age. Older people have lower rates of clinical depression, anxiety and substance abuse.14 They regulate their emotions better, avoiding extreme highs and lows.15 In other words, while ageing is associated with declines in some aspects of cognitive processing, age-related gains also come with age. Greater understanding of the world coupled with emotional balance and improved perspective is, for many, the definition of wisdom.16

16

Importantly, ageing trajectories also vary wildly across individuals. Scientists have documented considerable variability in older people in physical, social, emotional and cognitive capacity. This observation is important for at least two reasons. For one, variability speaks against inevitability. It suggests that ageing per se is not the culprit when negative outcomes arise. Second, variability is far from a random process. It is important to emphasize that, in developed countries such as the United States, only a fraction of adults 65 and older are frail (7% to 10% of those in any given community), disabled (20% or less with difficulty or dependency in managing households and/or basic self care, although half may have some difficulty walking), or in need of long-term care (5% to 10%). 7

From a societal perspective, variability means that age-based policies, programmes, beliefs, and communities are inherently problematic. People in their late 60s who are extremely sick, possibly facing the end of their lives, have more in common with 80-year-olds in the same physical state than with healthy counterparts at either age. Discussions about older workers often draw on literature about cognitive decline in the very old when they should be comparing 55- to 65-year-olds with 65- to 75-year-olds, where differences are far smaller and sometimes non-existent. Frailty is far more frequent among the very old than the young old. Again, social class and its correlations place people on very different ageing trajectories. Thus, forward-thinking societies should plan for older populations that are heterogeneous and develop plans to help those who need it, while tapping the resources of those who can contribute. Without doubt, the category of “old age” will be parsed into multiple stages, just as adolescence was carved out as a special transitional stage into adulthood. Because of the magnitude of the demographic shifts underway, ageing will inevitably have profound implications for entire societies. Societies top heavy with frail, dependent and disengaged people with relatively few younger people to support them will endure many hardships. We maintain, however, that societies top heavy with experienced citizens will have a resource never before available to our ancestors: large numbers of people with considerable knowledge, emotional evenness, practical talents, creative problem-solving ability, commitment to future generations, and the motivation to use their abilities can improve societies in ways never before possible.


32


Understanding the Meaning of Age

Endnotes

The meaning of age will continue to be a fluid concept and will be constructed through complex and iterative processes for decades, if not centuries, to come. As the odds of reaching advanced old age increase around the globe, people will gradually come to extend their individual time horizons and engage in more philosophical thinking about the meaning of lives that last far longer than ever imagined by our ancestors.19

1 MacArthur Network on an Ageing Society (2009) Facts and fictions about an ageing America. Contexts, 8(4), 16–21.

In Europe and the United States, because of their numbers, baby boomers will transform the culture of ageing. Because boomers came of age during an historic era of considerable progress in gender and race equality, they tend to view themselves as rebellious and “youthful” despite their advancing age. The birth cohorts comprising the boomers identify more strongly with younger generations than older ones and blur long-standing lines that mark age.20

6 Baltes, P. B. & Baltes, M. M. (1990) Successful ageing: Perspectives from the behavioral sciences. New York: Cambridge University Press.

2 Carstensen, L. L. (2011) A long bright future: Happiness, health and financial security in an age of increased longevity. New York: Public Affairs. 3 Riley, M. W., Kahn, R. L., Foner, A., & Karin, A. (1994) Age and structural lag: Society’s failure to provide meaningful opportunities in work, family, and leisure. Oxford: John Wiley & Sons. 4 Fried, L.P., et al. (2001) Frailty in older adults: Evidence for a phenotype. J Gerontol A Biol Sci Med Sci, 56(3), 146-56. 5 Bandeen-Roche, K., et al. (2006) Phenotype of frailty: characterization in the Women’s Health and Ageing Studies. J Gerontol A Biol Sci Med Sci, 61(3), 262-6.

7 Salthouse, T. A. (2010) Major issues in cognitive ageing. New York: Oxford University Press. 8 Ericsson, K. A. & Charness, N. (1994) Expert performance: Its structure and acquisition. American Psychologist, 49(8), 725-747. 9 Eaton, A. A., Visser, P. S., Krosnick, J. A., & Anand, S. (2009) Social power and attitude strength over the life course. Personality and Social Psychology Bulletin, 35(12), 1646-1660. 10 Sullivan, S. J., Mikels, J. A., & Carstensen, L. L. (2010) You never lose the ages you’ve been: Affective perspective taking in older adults. Psychology and Ageing, 25(1), 229-234. 11 Grossmann, I., et al. (2010) Reasoning about social conflicts improves into old age. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (PNAS), 107(16), 7246-7250.

Future generations will continue to write and rewrite the meaning and purpose of advanced stages of life. Societies that find ways to collectively advance new meanings of life that utilize all of their citizens will prosper far more than ones in which social structures constrain contributions. To the extent that societies actively build cultural infrastructures that take advantage of new possibilities, they will realize many opportunities and benefits. To fail to do so would represent a tragic squandering of this gift of life.

12 Thomas, R. C., & Hasher, L. (2011) Reflections of distraction in memory: Transfer of previous distraction improves recall in younger and older adults. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition. (Advance online publication August 15) 13 Blanchard-Fields, F. (2007) Everyday problem solving and emotion: An adult developmental perspective. Current Directions in Psychological Science, 16(1), 26-31. 14 Charles, S. T., & Carstensen, L. L. (2010) Social and emotional ageing. Annual Review of Psychology, 61(1), 383-409. 15 Scheibe, S. & Carstensen, L.L. (2010) Emotional ageing: Recent findings and future trends. J Gerontol B Psychol Sci Soc Sci, 65(2), 135-144. 16 Ardelt, M. (2004) Wisdom as expert knowledge system: A critical review of a contemporary operationalization of an ancient concept. Human Development, 47(5), 257-285.

Conclusion

17 Fried, L.P., et al. (2004) Untangling the concepts of disability, frailty, and comorbidity: implications for improved targeting and care. J Gerontol A Biol Sci Med Sci, 59(3), 255-263.

As we stand at the beginning of the 21st century, there is a tension between advocates for the elderly and others with concerns about the inability to provide seemingly limitless support. In the United States now that more than half of the federal budget is allocated to care for older people, it makes sense to worry about other societal needs.

18 Olshansky, J. (2011) Two Americas at the dawn of the ageing society: The impact of race and education on survival. (Manuscript submitted for publication) 19 Laslett, P. (1991) A fresh map of life: The emergence of the third age. Cambridge: Harvard University Press. 20 Biggs, S., Phillipson, C., Leach, R., & Money, A. (2007) Baby boomers and adult ageing: Issues for social and public policy. Quality in Ageing and Older Adults, 8(3), 32-40.

We argue for a three-pronged approach: •

First, it is essential that we think programmatically about investments throughout life in health, education and social integration that pay off at all ages. Just as early investments in health and early education paid off with huge reductions in premature death and early morbidity a century ago, we must now conceive of lifelong investments that will produce healthy and engaged populations at all ages, especially among all future cohorts of older persons.

•

Second, we must improve the care and autonomy of disabled older adults; in part for their own quality of life and in part because only at its extremes does disability render people completely dependent. To the extent that those who have functional disabilities still have access to opportunities to contribute, we believe that there is reason to predict that contributions will continue.

•

Finally, but arguably most importantly, we must build infrastructures that tap the real talents and potential contributions that healthy older people can make to societies. We must get rid of mixed messages about working and replace them with calls for all able citizens to contribute to the welfare of societies.

Population ageing will transform the global community. The question is whether such changes will improve societies or extract net tolls. Either is possible. If we continue to view the life course as our ancestors did and simply tack added years on at the end, we face sure calamity. If instead we begin to modify the life course and build infrastructures that support long life, societies can begin to utilize the strengths of older people and support the real vulnerabilities advanced age brings. lobal Population Ageing: Peril or Promise?

33

17


A Profound Impact on Financial Security

Chapter 2 Ageing and Financial (In) Security Jack Ehnes The impending flood of baby boomers entering retirement, the unsettled landscape for retiree healthcare, and the fears of creating burdens of mounting debt for generations to come have framed the financial landscape in recent years. Although elements of similar dynamics can be recognized in other economies, the policy debate is most apparent in the United States. As an important benchmark in assessing worker confidence, the 2011 Retirement Confidence Survey found that 22% of 1 workers are not at all confident about having a comfortable retirement. This is the highest level of workers’ insecurity in the 21 years the survey has been conducted. Gallup Poll data indicates that 63% of Americans now expect to work part-time after retirement, and they are twice as likely to say, “It’s out of necessity”.2 The concerns for retirement security from an enlarging ageing population are running into the headwinds of pension reform, which has placed an increased burden on personal savings. Throughout the Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) countries, systematic reforms are being contemplated, with changes ranging from lengthening the pension retirement age to lowering pension benefit entitlements. Within the OECD, “30 countries have made at least some changes … and 16 have made major reforms that will significantly affect future benefits”.3 While developed nations struggle with their financial obligations to retirees, Asian countries bear many of the same demographic trends, but lack the institutionalized pension schemes to fill in the gaps from weakened family-based informal support mechanisms.4

The demographic repercussions of a growing ageing population will have a profound impact on financial security. As life expectancy increases, natural strains on the sustainability of financial security increase. This growing economic tension would be difficult to manage on its own, but the economic recession of 2008 has recast this problem severely. The depletion of trillions of dollars of retirement savings globally has caused a significant questioning of our underlying retirement and savings models, and ultimately bears heavily on the quality of life of seniors, labour market stability and intergenerational relationships. The recent economic downtown has sharply decreased retirement savings in workers’ traditional and defined-contributions accounts, and also has damaged the equity in their homes. For many workers with limited savings, home equity has served as an important component of retirement savings.5 A recent Gallup Poll found that among eight major household worries, which included not being able to pay the mortgage and inability to afford medical bills, the most severe worry is “not having enough money for retirement”.6 These demographic shifts anticipated by the retirement of baby boomers have been studied for some time, but their financial implications and their interrelationships to the broader economy have become central issues for policy-makers today. Both sides of the political aisle in the United States have been loath to speak about cuts to entitlement programmes for fear of angering seniors who are reliable voters. But those positions are less sacred, as politicians make little headway in addressing growing sovereign debt. The linkages of ageing to the broader economy are tightly intertwined. In a recent New York Times article on the greying population, political economist and demographer Nicholas Eberstadt of the American Enterprise Institute suggested, “Costs associated with population ageing are estimated to account for about half the public-debt run-up of the OECD economies over the past 20 years”.7 These trends and linkages all underscore that demographics are mainstream issues for economists and politicians. While changes have been implemented in retirement schemes over the past decades, those have often come in reaction to a financial crisis rather than as a product of thoughtful deliberation. Basic questions remain in debate, such as: •

Who should bear the investment risk for saving for retirement?

•

What is an appropriate retirement age, given the changes in longevity?

•

What is the correct savings target to meet retirement expectations?

•

Can employers change the terms of employment (i.e., the benefits or retirement age) for current workers and retirees?

•

Do we have retirement schemes that are responsive to increased longevity and flexible approaches such as partial retirement?

•

How do we encourage workers to begin saving earlier in their careers?

•

What levels of resources do employers and governments require to support retirement plans in the long run?

As fundamental as these questions are to financial security in retirement, largely intractable differences of opinion remain – not theoretical, but on the front burner –- in countries, states and municipalities throughout the world. 18


34

Strong Resistance to Raising the Retirement Age European media heavily covered the 2010 national strikes in France, when over 1 million French workers took to the streets.8 The cause of this sharp discontent was not, as one might expect, concerned with the global economic crisis per se, but rather with President Sarkozy’s proposal to increase the retirement age from 60 to 62. In 2011, more strikes were ignited in countries ranging from India (Kashmir), where workers protested increasing the retirement age from 58 to 60,9 to Greece and Nigeria. Although the official retirement ages for most OECD countries fall within a fairly narrow band of 60 to 65, governmental reform proposals are fairly modest within that range. Even social security in the United States has undergone only two changes to its retirement age structure in its 75-year history. In the late 1950s an early eligibility age was established, and in the early 1980s, normal retirement age was raised from 65 to 67. Thus, regardless of changes in longevity and labour market participation rates, there is strong institutional and societal resistance to raising the official retirement age. High Anxiety about Retirement Prospects In light of the recession, workers have high anxiety about their retirement prospects. In a recent US survey, 84% expressed concerns that current economic conditions are impacting their ability to achieve a secure retirement. 0 Furthermore, Americans have rather low retirement expectations, with 34% defining a secure retirement as simply surviving or living comfortably. 1 Not surprisingly, anger and anxiety from the recessions are 1 influencing older workers’ attitudes towards proposed changes that impact their opportunities for a secure retirement. 1 One of the more aggressive efforts by government leaders to constrain pension costs has been to curtail or limit the benefits of current workers or retirees. It has been readily accepted that such changes, regardless of severity, can be introduced in the workplace to impact future workers. However, their desired immediate budgetary impact in many government or collectively bargained settings is often legally constrained. Those definitions of protections vary considerably by legal jurisdiction and also have come under attack as policy leaders search for reforms that will have a material financial impact.

In the United States, for example, three states – Colorado, Minnesota and South Dakota – recently implemented changes that reduced cost-ofliving benefits for current retirees. Although these rights would be protected in many jurisdictions, the three states successfully argued that without these changes, there would be significant financial repercussions to their pension plans. Clearly, these changes to public employment retirement schemes run counter to efforts to ensure that workers have adequate long-term security. They also have created political tension through renewed labour-management conflicts. Foreshadowing events of the coming months, the Economist featured on its cover at the start of 2011 a headline on the “battle ahead”, arguing that public-sector unions will be at the centre of the debate over benefits and legal privileges. 2 In addition to the actions in Europe over retirement age, state governments in the United States, even in traditionally moderate states like Wisconsin and Ohio, not only attempted restrictions to benefits, but also 1have sought to curtail bargaining rights for public workers. These sharper political directions have shifted debate from some of the substantive issues concerning retirement adequacy to partisan differences on worker rights and political philosophy. The global slide towards defined-contribution plans in lieu of defined-benefit plans has settled well with businesses by limiting their exposure to downside risk, which proved highly beneficial to the bottom line over the past decade. In one survey of CEOs, 71% said that federal, state and local governments should shift to defined-contribution plans, and 7% said that all pensions should be eliminated. 3 However, the other side of the ledger is far darker. Many argued that the real financial crisis is still to come – the retirement of a massive generation of baby boomers with inadequate retirement savings. The median household headed by a worker aged 60 to 62 with a 401(k) is estimated to have less than one-quarter of what is needed to maintain his or her standard of living. 4

1

The Employee Benefits Research Institute (EBRI) found in its research in 2010 that one-half of baby boomers and GenXers were at risk of not having sufficient retirement income to cover even basic expenses and uninsured healthcare costs. 5 While there is a growing body of financial literature on the inadequacies of these savings levels for baby boomers, there is little analytic work on the financial stress to broader social and economic 1 systems. More time has been focused on lowering costs by restricting direct outlays to pensions than on determining the new indirect costs that will result from greater reliance on government-supported social services. Risk of Intergenerational Financial Friction To the extent that long-term obligations for health and retirement have been inadequately funded, those financial pressures have the potential to bring about significant intergenerational financial friction and conceivably expressions of outright hostility. In the recent best-selling book, 2030: The Real Story of What Happens in America, one protagonist is a teen gang member. Unlike the gangs of today, however, these alienated children hated “the whole idea that their lives were going to be tougher than those of their parents – something that had never happened before in America”. 6 While this may well be an exaggerated interpretation of this economic trajectory, it nevertheless captures the difficulties policy-makers face in balancing the economic needs of generations of workers. The evolving support ratios (number of people of working age compared to number of people beyond retirement age) underscore the deepening 1 economic transformation. Ratios for developed nations hovered in the 3-4 range in 2010, down from the 4-5.5 range in 1970. Projections just 40 years out predict most of those ratios will drop under 2.5 and, in a few striking examples like Japan, reach a startling 1.2. 7 Not only will there be a much larger senior population requiring social services, but the 1 underlying tax support structure will decrease as a ratio per senior. 8 A Shift to “Short-Termism”

1

Although funding an adequate retirement plan and maintaining assets throughout a lengthy retirement should be a long-term endeavour, the investment environment has noticeably shifted to one described as “short-termism”. With the high turnover of elected officials, political systems have historically had a short-term orientation. Financial markets have also shifted, in large part due to the influence of money managers, mutual funds and hedge funds that focus on short-term stock price performance. 9 Mutual funds in particular, which have become the lifeblood of defined-contribution

35 1

plans, have moved retiring workers to products with higher fee structures and high portfolio turnover. In contrast, traditional pension plans have been an important source of long-term patient capital, setting asset allocations on long-term capital assumptions. There is considerable debate about whether we have entered a “new normal” period that would have a potentially critical impact on the elderly’s long-term savings. Even the modest lowering of investment assumptions by large institutional investors signifies a conservative shift that will be all the more magnified through defined-contribution plans and individual-savings plans, both of which deal poorly with longevity risk.

Endnotes

Reconciling the short-term volatility of the markets with reliable long-term projections has been difficult. Nevertheless, concerns that nominal GDP growth rates will be 3% to 4%, resulting in a return of assets of half of what they were during the previous 10 to 20 years, will greatly reshape the retirement security of future generations.20

4 ADB, Asian Development Bank (2010) Reforming Asia’s Pension Systems. Social Protection Project Briefs. Available at: http://www.adb.org/Documents/Brochures/Social-ProtectionProject-Briefs/reg-reforming-pension-systems.pdf

1 Helman, R., et al. (2011) The 2011 Retirement Confidence Survey: Confidence Drops to Record Lows, Reflecting the “New Normal”. Employee Benefit Research Institute, March Issue Brief, No. 355. Available at: http://www.ebri.org/pdf/briefspdf/EBRI_03-2011_No355_RCS-2011.pdf 2 Jones, J. (2011) Most Workers Expect to Keep Working after Retirement Age. Gallup Polls, June 1. Available at: http://www.gallup.com/poll/147866/workers-expect-keep-working-retirementage.aspx 3 OECD, Organisation for Economic Co-operation and Development. (2007) Pension Reform: The Unfinished Agenda. September Policy Brief. Available at: http://www.oecd.org/ dataoecd/16/24/39310166.pdf

Workers Anticipate Working Longer How have workers responded to the recession? Given the dominance of market-sensitive retirement plans, one would expect many workers to give serious consideration to working longer, as well as attempting to increase their savings rate. Research indicates that following the 2008 market downturn, 40% anticipate retiring later, expecting delays of four or more years.21 Furthermore, two-thirds of respondents indicated no change in their contributions to their 401(k)s and IRAs, although they were spending less. Similarly, Gallup Poll data shows a significant shift over the past 15 years of those that expect to retire after 65 increasing from 12% in 1995 to 37% in 2010.22

6 Mendes, E. (2011) Lack of Retirement Funds is Americans’ Biggest Financial Worry. Gallup Polls, June 15. Available at: http://www.gallup.com/poll/148058/lack-retirement-funds-americansbiggest-financial-worry.aspx 7 Freeland, C. (2011) The Problems of a Graying Population. The New York Times, July 28. Available at: http://www.nytimes.com/2011/07/29/world/americas/29iht-letter29.html 8 BBC News. (2010) Pension Rallies hit French Cities. September 7. Available at: http://www.bbc. co.uk/news/world-europe-11204528 9 MSN News. (2011) JK Govt employees to go on 2-day long strike tomorrow. May 8. Available at: http://news.in.msn.com/national/article.aspx?cp-documentid=5343115 10 Perlman, B., Kenneally, K., & Boivie, I. (2011) Pensions and Retirement Security 2011: A Roadmap for Policymakers. National Institute for Retirement Security. Available at: http://www.nirsonline. org/index.php?option=content&task=view&id=571 11 Ibid. 12 The Economist. (2011) The Battle Ahead. January 8. Available at: http://www.economist.com/ node/17851305 13 Silicon Valley Leadership Group. (2011) Silicon Valley CEO Survey Business Climate 2011. Available at: http://svlg.org/docs/2011BusinessClimate_digital.pdf 14 Browning, E.S. (2011) Retiring Boomers Find 401(k) plans fall short. Wall Street Journal, February 19. Available at: http://online.wsj.com/article/SB100014240527487039596045761527927487073 56.html

On an international basis, considerable gaps in pension coverage remain. The OECD has suggested that, “introducing mandatory private pension appears to be the only way to have private pensions that cover significantly more than half the working-age population”.23

15 VanDerhei, J. (2011) The Power of Pensions: Building a Strong Middle Class and Strong Economy. Testimony to the Senate Committee on Health, Education, Labor and Pensions, July 12. Available at: http://help.senate.gov/imo/media/doc/Oakley.pdf 16 Brooks, A. (2011) 2030: The Real Story of What Happens in America. New York: St. Martin’s Press.

How accurate are retiring workers in estimating their retirement needs? In 2010, nearly 29% felt they needed less than US$ 250,000 at retirement and another 17% indicated US$ 250,000 to US$ 499,000.24 Either sum would produce a very modest annuity in retirement. Nevertheless, workers nearing retirement have accumulated sums on average that are far below even these thresholds in their 401(k) accounts, with those in their 50s having an average balance of US$ 139,932 and workers in their 60s having an average balance of US$ 144,004.25

17 The Economist. (2011) Falling Short. April 9. Available at: http://www.economist.com/ node/18502013 18 Wong, P. & Shen, I.L. (2010) Addressing California’s Pension Shortfalls: The Role of Demographics in Designing Solutions. The Milken Institute, October Research Report. Available at: http://www.milkeninstitute.org/pdf/cacenter_pensionshortfalls.pdf 19 The Aspen Institute. (2009) Overcoming Short-termism: A Call for a More Responsible Approach to Investment and Business Management. The Aspen Institute, Business and Society Program. Available at: http://www.aspeninstitute.org/sites/default/files/content/docs/pubs/overcome_ short_state0909_0.pdf 20 El-Erian, M. & Gross, B. (2009) PIMCO’s Cyclical Outlook and the New Normal. October Economic Outlook. Available at: http://www.pimco.com/EN/Insights/Pages/New%20 Normal%20QA%20Gross%20El-Erian%20Oct%202009.aspx

Conclusion The financial crisis has collided with the demographic shifts and brought into sharp focus many underlying policy questions that have not been adequately addressed. Facing a generation of retiring baby boomers, many of whom are clearly ill prepared for retirement, governments will be faced with still more financial challenges to their support programmes. We have reached the point where there will need to be a realistic assessment of official retirement ages, modifications to company policies to allow for work after retirement, and recognition that the market’s performance over the past decade has underscored the weaknesses of exposing workers to retirement schemes that have placed too much risk on their shoulders.

5 Paul, M. & Weinberg, M. (2010) Public Affluence, Private Squalor. New America Foundation, July Policy Paper. Available at: http://newamerica.net/publications/policy/public_affluence_private_ squalor

21 Sass, S., Monk,C., & Haverstick, K. (2010) Workers Response to the Market Crash: Save More, Work More? Center for Retirement Research Brief, Boston College. Available at: http://crr.bc.edu/ briefs/workers_response_to_the_market_crash_save_more_work_more.html 22 Newport, F. (2011) In U.S., 53% Worry About Having Enough Money in Retirement. Gallup Polls, April 25. Available at: http://www.gallup.com/poll/147254/worry-having-enough-moneyretirement.aspx 23 OECD, Organisation for Economic Co-operation and Development. (2007) The Pensions Gap: The Role of Private Pensions. September Policy Brief. Available at: http://www.oecd.org/ dataoecd/61/5/39524851.pdf 24 Helman, R., et al. (2011) The 2011 Retirement Confidence Survey: Confidence Drops to Record Lows, Reflecting the “New Normal”. Employee Benefit Research Institute, March Issue Brief, No. 355. Available at: http://www.ebri.org/pdf/briefspdf/EBRI_03-2011_No355_RCS-2011.pdf 25 Ibid.

20

36


2. sz. melléklet: Forrásnyelvi párhuzamos szöveg Forrás: http://www.economicshelp.org/blog/8950/society/impact-ageing-population-economy/

The Impact of an Ageing Population on the Economy By Tejvan Pettinger on September 20, 2013 in labour markets, society One of the great achievements of the twentieth century is a dramatic rise in life expectancy. For examples, life expectancy in the US has increased from 45 in 1902 to 75.7 in 2004 (link). However, increased life expectancy combined with declining birth rates have caused many to worry about the cost of an ageing population. Frequently, we hear about „demographic time bombs‟ and the fear future generations will struggle to meet an ever increasing number of retired workers and pension commitments. But, are we correct to be worrying about an ageing population? Firstly, in the UK, the ratio of people of working age to people over 65 could fall from 3.7 to 1 in 1999 to 2.1 to 1 in 2040. (BBC) This suggests a very big increase in the dependency ratio and is consequently a cause for concern because with current spending pension commitments, it will place a higher burden on the shrinking working population. However, others argue it is a mistake to base calculations solely on a fixed retirement age of 65. If life expectancy increases dramatically, you would expect a sensible policy is to allow some increase in the retirement age, e.g. keeping the same % of your working life for retirement. The UK government has already made tentative steps to raise the retirement age and increase private sector pensions. These policies will make an ageing population more manageable and so it could be something we can celebrate rather than fear. Main Impacts of an Ageing Population 1. Increase in the dependency ratio. If the retirement age remains fixed, and the life expectancy increases, there will be relatively more people claiming pension benefits and less people working and paying income taxes. The fear is that it will require high tax rates on the current, shrinking workforce. 2. Increased government spending on health care and pensions. Also, those in retirement tend to pay lower income taxes because they are not working. This combination of higher spending commitments and lower tax revenue is a source of concern for Western governments – especially those with existing debt issues and unfunded pension schemes. 3. Those in work may have to pay higher taxes. This could create disincentives to work and disincentives for firms to invest, therefore there could be a fall in productivity and growth. 4. Shortage of workers. An ageing population could lead to a shortage of workers and hence push up wages causing wage inflation. Alternatively, firms may have to respond by encouraging more people to enter the workforce, through offering flexible working practices. 5. Changing sectors within the economy. An increase in the numbers of retired people will create a bigger market for goods and services linked to older people (e.g. retirement homes) 37

6. Higher savings for pensions may reduce capital investment. If society is putting a higher % of income into pension funds, it could reduce the amount of savings available for more productive investment, leading to lower rates of economic growth. Evaluation of an Ageing Population  

 

 



A declining birth rate also means a smaller number of young people. This will save the government money because young people require education and pay little, if any, taxes. It depends on health and mobility of an ageing population. If medical science helps people live longer, but with poor mobility, there will be less chance to work. If people live longer and can remain physically active for longer, the adverse impact will be less. Immigration could be a potential way to defuse the impact of an ageing population because immigration is often from younger people. Increasing the retirement age is one solution to an ageing population. But, the effect of a higher retirement age will not be felt equally. Those with private savings may be able to still retire early, those with low income paid jobs are more likely to have to keep working. Also, the impact of longer working life will be felt more by manual workers who will find it harder to keep working. Population demographics have been shifting for the past few centuries. This is not the first time we have had shifts in the age profile of the population. A big issue is whether spending commitments are funded or unfunded. Many western governments fund their pension plans through pay as you go, rather than saving national insurance contributions. Part of the problem is that there is currently a strong incentive for people to retire early. The effective marginal tax rate imposed on earnings resulting from delayed retirement has in many systems been in excess of 60 per cent (link) These incentives have encouraged many to take early retirement. Also, there is often a rule prohibiting people working longer – even if they wanted to. If these incentives can be changed, we could increase the number of people working for longer and reduce the dependency burden.

Forecast for Dependency Ratios in Different Countries

38

3. sz. melléklet: Célnyelvi párhuzamos szöveg Forrás: http://real.mtak.hu/12628/1/82533_ZJ1.pdf A kutatási terv négy területen fogalmazott meg kutatási feladatokat: módszertan (adó- és transzferincidencia; a háztartás-gazdaság bevonása a kalkulációba, kísérleti számítások). összehasonlító NTA-elemzés statisztikai indikátorok kiszámítása, újraelosztási és fenntarthatósági következmények számszerűsítése idősorok készítése és elemzése Az alábbiakban röviden összefoglalom eredményeinket mind a négy területen. Annak érdekében, hogy a leírás könnyebben követhető legyen, megváltoztattam a négy pont sorrendjét. ÖSSZEHASONLÍTÓ NTA-ELEMZÉS. A Nemzeti Transzfer Számlák (angol betűszóval NTA) a Nemzeti Számlák (NA) fejlődésének új fejezete. Míg az utóbbi a GDP-t, a nemzeti jövedelmet, vagy más aggregátumokat intézmények (háztartások, vállalatok és az állam) közötti erőforrás-áramlásként írja le, az NTA egyéneket és nem intézményeket vizsgál, azaz további információt, a résztvevők életkorát (és újabban nemét) is figyelembe veszi. Ezáltal az említett rész-aggregátumok korosztályok és nem intézmények közötti áramlásokká válnak. Az NTA módszertan leírása Gál (2011) tanulmányának 3.3-3.5 szakaszaiban illetve a Gál (megjelenés alatt) tanulmányban található. 1. ábra: A fogyasztás, a munkajövedelem és a kettő különbségeként adódó életciklusdeficit korprofiljai (A panel), illetve az életciklus deficitet finanszírozó erőforrásátcsoportosítási mechanizmusok (B panel) egyes európai országokban 1,20

1,20

A

1,00

1,00

0,80

0,80

0,60

B

0,60

0,40

0,40

0,20

0,20

0,00 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

0,00 0

-0,20

10

20

30

40

50

60

70

80

-0,20 -0,40 -0,40 -0,60 labour income (YL)

consumption (C)

-0,60 private transfers

life-cycle deficit (LCD=C-YL)

39

asset-based reallocations

public transfers

90

Megjegyzések: 7 európai ország (Svédország, Finnország, Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovénia és Spanyolország) átlaga. Egy főre eső értékek. Függőleges tengely: az egyes értékek országonként a 30-49 éves korcsoport átlagos munkajövedelmére normalizálva. Vízszintes tengely: a kohorsz életkora. Forrás: EuroNTA projekt; saját számítás a www.ntaccounts.org adatbázis alapján.

Munkajövedelmei az aktív életkorban lévőknek keletkeznek, a fogyasztás koreloszlása azonban sokkal egyenletesebb (lásd az 1. ábra A paneljét). A fogyasztás és a munkajövedelem különbsége az életciklus-deficit (LCD). Minden társadalomra igaz, hogy a fogyasztás egyes életszakaszokban, jellemzően gyermekkorban és az idősek körében, meghaladja a munkajövedelmet (az életciklus-„deficit” pozitív). Ezzel szemben az aktív korban lévők általában többet termelnek, mint amennyit elfogyasztanak (az LCD negatív). Az egyes szakaszok hossza és a korprofilok alakja azonban társadalmanként más és más, annak függvényében, hogy milyen intézményekre bízzák a jövedelmi és fogyasztási egyenetlenség kisimítását.

Annak érdekében, hogy a „pozitív” deficit szakaszai átvészelhetőek legyenek, az egyes társadalmak igen változatos intézményrendszereket dolgoztak ki. Ezek egyike az állami jóléti rendszer, amely a közfelfogással ellentétben elsősorban nem szegénységet enyhít, hanem életpályát finanszíroz. A generációk közötti erőforrás-átcsoportosítás egyéb formái a privát (elsősorban családon belüli) transzferek és a vagyonalapú jövedelemáramlás. Az állami szerepvállalás különösen fontos Európában (lásd az 1. ábra B paneljét). 2. ábra: Az életpálya finanszírozása: intézményi variációk; USA, Tajvan, Svédország és Magyarország, a 2000-es évek elején 1,5

1,50

US

TW

1,2

1,20

0,9

0,90

0,6

0,60

0,3

0,30

0,0

0,00 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

0

-0,3

-0,30

-0,6

-0,60

-0,9

-0,90

10

20

30

40

50

60

70

80

90

1,5 SE

1,5

HU

1,2 1,2 0,9

0,9

0,6

0,6

0,3

0,3

0,0

0,0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

0

90

10

20

30

40

50

60

70

80

90

-0,3

-0,3 -0,6

-0,6

-0,9

-0,9

Színkód: private transfers

asset-based reallocations

public transfers other than pension

public pension

Megjegyzés: a színkódok annyiban térnek el az 1. ábrán alkalmazottaktól, hogy a közösségi transzfereket ezúttal

40

kettébontottam nyugdíjakra és egyéb közösségi transzferekre. Forrás: EuroNTA projekt; saját számítás a: www.ntaccounts.org adatbázis alapján. Az eredmények közléséhez adott engedélyükért köszönettel tartozom a következőknek: Lee, Donehower, Miller et al (US), Tung and Sin-Lai (TW), és Lindh et al (SE).

A 2. ábra részleteket mutat az erőforrás-átcsoportosítási rendszer intézményrendszerének változatosságából. A magyar rendszer mellett három jellegzetes példát mutatok be. Az angolszász országok reprezentánsaként az Egyesült Államokban az időskor finanszírozásában domináns forma a tőkejövedelem; Tajvanon, egy kelet-ázsiai konfuciánus társadalomban a családon belüli transzferek, Svédországban, egy tipikus kontinentális európai országban pedig az állam közvetítő szerepe kiemelkedő. Az állami intervenció viszonylag újkeletű. STATISZTIKAI INDIKÁTOROK. A nemzetközi NTA kutatói közösség Transfer Account Indicators munkacsoportját magyar kutató koordinálja. A munkacsoport az életpályafinanszírozási rendszer újraelosztási hatásaival és fenntarthatóságával kapcsolatos indikátorok kifejlesztésével, tesztjével és rendszerezésével foglalkozik. A munkacsoport több műhelytanulmányt publikált (Fürnkrantz-Prskawetz és Sambt 2011, Patxot et al 2012). Ezeket azóta folyóirat-megjelenésre is benyújtották. Az összefoglaló tanulmány azonban még csak első kéziratként készült el, közlésére várni kell. Az alábbiakban mindössze egy indikátort mutatok be, amelyhez pillanatnyilag a legnagyobb várakozások fűződnek, abban az értelemben, hogy használata el fog terjedni a napi társadalomstatisztikai gyakorlatban. A szóban forgó eredmény az eltartási hányados (support ratio) továbbfejlesztése. Az eltartási hányados szokásos értelmezése pusztán demográfiai természetű: az aktív korúak létszáma az idősekhez (más esetekben az összes inaktív korúhoz viszonyítva). Az egyes életszakaszok határát azonban a demográfus önkényesen húzza meg. A mai sztenderd 20 éves korra teszi a felnőtté és 65 éves korra az időssé válást, ez azonban eltorzítja az országok közötti összehasonlítást (a 60 vagy 65 éves korban várható élettartamok nem indokolják, hogy Magyarországon és Svédországban vagy Japánban ugyanott húzzuk meg a szóban forgó vonalat), és aláássák az idősoros elemzések megbízhatóságát (az említett életkorokban várható élettartamok változtak a múltban és még inkább várható változásuk a jövőben). Az NTA elemzési keret lehetővé teszi, hogy ezt az önkényességet kizárjuk, mivel az életciklusdeficit görbe segítségével súlyozni tudjuk a dolgozók és a fogyasztók létszámát, és meg tudjuk adni az eltartók és eltartottak effektív létszámait. Ennek jelentőségét először egy svéd-osztrák összehasonlításban mutatom be. A demográfiai eltartási hányados Svédországot idősebbnek mutatja, mint Ausztriát (az előbbiben 1,43 20-64 éves korú jut 1 inaktív korúra, míg az utóbbiban 1,6). Ezzel szemben, ha az életszakaszhatárokat nem önkényesen húzzuk meg, hanem az NTA-ra bízzuk az effektív létszámok meghatározását, az eltartási hányados 0,9 lesz Ausztria és 0,95 Svédország esetében.

41

Az 5. ábra az eltartási hányados egy további alkalmazását illusztrálja. Keresztmetszeti helyett projektált értékeket mutatok be magyar adatokon. A kiinduló évi, koréves átlagértékeket tartalmazó korprofilokat a népesség-előrejelzésben szereplő jövőbeni létszámokkal súlyozva megkapjuk, hogy mekkorák lennének az effektív létszámok (pl. a dolgozók és fogyasztók effektív létszámai), ha a 2005-ös munkajövedelem és fogyasztás korprofilok a jövőben várható demográfiai környezetben is érvényesülnek. A projektált eltartási hányados hasznos, egyszerűen kiszámolható fenntarthatósági mutató, jelzi, hogy fenntarthatóak-e a munkavállalás vagy a fogyasztás jelenlegi mintái. Nem tekinthető azonban előrejelzésnek, hiszen nem azt mutatja, mi fog történni (például, hogy mennyire fog nőni a munkaerőpiac elhagyásának tényleges átlagos életkora a jelenlegi 60 évről), hanem azt, hogy mi történne, ha a jelenlegi korprofilok változatlanok maradnának. A különbség az egyszerű projektált és az előrejelzett mutató között ugyanaz, mint a demográfiában a teljes termékenységi arányszám illetve a várható élettartam különbsége a népesség előrejelzésben szereplő születések és halálozások között. Kifejezetten előrejelzési célú számítások tervét tartalmazza az EuroNTA kutatócsoport (benne a magyar team) által a közelmúltban egy FP7-es kiírásra benyújtott AGENTA kutatási program. 5. ábra: Projektált eltartási hányadosok a nyugdíjrendszerben, a teljes közkiadási rendszerben, a nemzeti jövedelemben és a teljes termelési értékben, magyar adatokon, 2000-2050 1,00

0,90

0,80

0,70

0,60

0,50 2000

2005

2010 public pensions

2015

2020 general government

2025

2030 national income

2035

2040

2045

total economic product

Megjegyzések: Függőleges tengely: rendre az effektív járulékfizetők / adófizetők / dolgozók (nemzeti jövedelem) / dolgozók (nemzeti jövedelem és háztartási szatellita számla) száma az effektív nyugdíjasok / a közkiadások kedvezményezettjei / fogyasztók (nemzeti jövedelem) / fogyasztók (nemzeti jövedelem és háztartási szatellita számla) számához viszonyítva. Teljes termelési érték: (total economic product) a nemzeti jövedelem és a háztartási szatellita számla összege. Forrás:EuroNTA projekt; saját számítás a www.ntaccounts.org adatbázis illetve Gál, Szabó és Vargha (publikációra benyújtva) eredményei alapján.

Az 5. ábrán bemutatott számítás négy eltartási hányadost tartalmaz, a járulékfizetők és nyugdíjasok, az adófizetők és a közkiadások kedvezményezettjei illetve a dolgozók és fogyasztók létszámainak páronkénti arányát úgy, hogy, a fentiek szellemében, a létszámokat a vonatkozó korprofilokkal súlyoztunk. A dolgozók és fogyasztók súlyozott létszámait kétféleképp is kiszámoltuk. Az első esetben csak a nemzeti jövedelem megtermelését és fogyasztását (azaz a Nemzeti Számlákban szereplő tételeket) vettük figyelembe, a második esetben ehhez még hozzáadtuk a nem fizetett háztartási munka előállításának és fogyasztásának értékét és korprofiljait is (az ún. Háztartási Szatellita Számlát). A kettő együtt 6 42

adja ki az ún. teljes termelési értéket (total economic product). Ez utóbbi számításra még visszatérek. Az 5. ábra azt mutatja, hogy minél tágabb körben vizsgáljuk a fenntarthatósági mutatókat annál kedvezőbb képet adnak. Miközben a jelenlegi korprofilok fennmaradása esetén az effektív járulékfizetők és nyugdíjasok aránya drámaian le fog csökkenni (a 2000-es 1-ről 0,54-re), addig az effektív adófizetők és kedvezményezettek esetében a csökkenés csak 0,78-ig menne le a kezdeti 0,92-ről. Ha pedig az effektív dolgozók és fogyasztók arányát vizsgáljuk úgy, hogy a háztartásban végzett munka termelését és fogyasztását (vagyis a háztartási szatellita számla tételeit) is beszámítjuk, akkor csak elenyésző mértékben, 1-ről mindössze 0,97-re fog visszaesni a vizsgált érték. Az idősödő társadalomban nőni fog a háztartásban végzett munka értéke. Az ábrán illusztrált négyrétegű elemzés más országra még nem készült el, csak Magyarországra. Az eredményeket még nem volt időnk publikálni, de a legközelebbi jövőben sort kerítünk rá. IDŐSOROK ELEMZÉSE. E pont összefoglalója Gál, Gergely és Medgyesi (2011a), Gál és Simonovits (2012) illetve Gál, Gáti, Szabó és Törzsök (megjelenés alatt) alapján készült. A nemzetközi NTA projekt egyik fontos kutatási iránya a keresztmetszeti értékekből történő hosszmetszeti következtetések levonása. A fogyasztás és a munkajövedelem fentiekben már bemutatott korprofiljai kiadják a fogyasztók és a dolgozók súlyozott átlagéletkorát. Ha a fogyasztók fiatalabbak, mint a dolgozók (jellemzően egy fiatal, magas termékenységű társadalomban), akkor a különbség negatív, adósság halmozódik fel. Minél nagyobb a különbség, annál több idő telik el a fogyasztás és a munkajövedelem megszerzése között, tehát annál nagyobb az adósság (az egyéb tényezőket állandónak véve). Idősödő társadalomban épp ellenkezőleg, vagyon halmozódik fel, mert a munkavégzés előbb zajlik, mint a fogyasztás. Lee (1994) az NTA kutatásokat megalapozó elméleti írásában bemutatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a keresztmetszeti (kiinduló évi) fogyasztás értéke, megszorozva a fogyasztás, illetve munkavégzés átlagéletkorai közötti különbséggel, kiadja az idők folyamán felhalmozódó adósság illetve vagyon összegét. Ezt az összefüggést később a gyakorlatban is felhasználták: erre épül a nagy figyelmet kiváltott svéd nyugdíjrendszer automatikus kiegyenlítő mechanizmusa, mely garantálja a rendszer hosszú távú stabilitását (Settregren és Mikula 2006). Az adó- és transzferincidenciával foglalkozó tanulmány háttéranyag, célja nem új eredmények kimunkálása volt. Azért került be a munkatervbe, mert szó volt arról, hogy az EuroNTA csoport a nemzetközi sztenderdtől eltérő (vagy azzal párhuzamosan alkalmazott) incidencia-feltevéseket dolgoz ki. Erre végül is nem került sor, és az összes európai országtanulmány egységesen az amerikai feltevés-együttest alkalmazta. A munkatervben jelzett kutatási jelentés azonban elkészült, hozzáférhető a TÁRKI könyvtárában. NTTA: A HÁZTARTÁSGAZDASÁG BEVONÁSA A KALKULÁCIÓBA. Ezt a pontot Gál, Szabó és Vargha (megjelenésre benyújtva) tanulmánya alapján foglalom össze. Az NTA életkorokat vezet be a Nemzeti Számlákba, és ezáltal az intézmények közötti erőforrás-áramlási rendszert a különböző életkorú egyének közötti erőforrásáramlásként írja le. A Nemzeti Számlák sztenderdje azonban csak a háztartáson kívül 43

végzett munkára épülő gazdaságot tartalmazza, a nem fizetett háztartási munkának csak töredékét veszi figyelembe. Márpedig az időmérleg vizsgálatok tanúsága szerint még a kiterjedt munkamegosztásra épülő piacgazdaságokban is átlagosan több időt töltenek az emberek nem fizetett, mint fizetett munkával. A Nemzeti Számlát ezért Háztartási Szatellita Számlával egészítik ki. Az NTA módszertan kiterjesztése a Háztartási Szatellita Számlára a Nemzeti Időtranszfer Számla (angol betűszóval NTTA). Az NTTA elkészítését két aszimmetria motiválja. Az első az erőforrás-áramlási rendszer nemi aspektusa. A jelenleg megfigyelhető munkamegosztási minta szerint a nők még a legmagasabb női munkaerőpiaci részvétellel jellemezhető társadalmakban is több házimunkát, de kevesebb és kisebb értékű piaci munkát végeznek, mint a férfiak. Ebből adódóan a kizárólag a piaci tevékenységeket lefedő NTA torzított képet ad a generációk közötti erőforrás-átcsoportosításban való nemi részvételről. Az NTA tükörben úgy tűnik, hogy a gyermekek és idősek fogyasztását aránytalan mértékben a férfiak munkája fedezi, ami nem reális, ha a háztartási munkát, különösen a gondozási tevékenységet is figyelembe vesszük. A másik aszimmetria, amit a nemzetközi NTA kutatócsoport a magyar kutatók nyomán aszimmetrikus társadalmasításnak nevez, az életpálya inaktív szakaszainak finanszírozásában jelenik meg. Az időskori fogyasztás finanszírozása lényegesen könnyebben vihető ki a háztartásból, mint a gyermekek fogyasztásáé. A gyermekeknek átlagosan hosszabb ideig van szüksége gondozásra és felügyeletre, tehát természetben nyújtott szolgáltatásokra (ugyanakkor kevesebb egészségügyi kiadást igényelnek). Emellett a készpénzért vásárolható áruk és szolgáltatások beszerzését sem lehet rájuk bízni, az idősekre viszont igen. 4. sz. melléklet: Célnyelvi párhuzamos szöveg Forrás: http://nepesedes.hu/drupal/files/Az%20el%C3%B6reged%C3%A9s%20%C3%A9s%20a%20 n%C3%A9pess%C3%A9gfogy%C3%A1s%20gazdas%C3%A1gi%20%C3%A9s%20t%C3% A1rsadalmi%20k%C3%B6vetkezm%C3%A9nyei.pdf Eladósodás külföld felé. A csökkenő népességszám miatti növekvő járulékteher további szükségszerű következménye a külső források iránti igény és emiatt a termelőszféra gyorsuló eladósodása. Jelenleg már átléphette a 100 milliárd dollárt Magyarország adósságállománya, és a vállalatoknak döntő szerepe van az adósságállomány gyorsuló növekményében. Természetesen ez a folyamat is erősíti a már említett ördögi spirált, mert ezeknél a cégeknél már nem csak a magas járulékterhek, hanem a magas kamatterhek is elvonják a beruházásra és fejlesztésre fordítható vállalati jövedelemhányadot. Az elöregedés gyorsulása miatt valószínű a magas járulékterhek tartósodása. Emiatt nem várható, hogy a magyarországi vállalkozásoknál a jövőben is elégséges fejlesztési forrás képződik – azaz a külföldről történő eladósodás kényszere továbbra is fennmarad.

44

Társadalombiztosítási ellátások folyamatos csökkentése. Ma a gazdaságpolitikusok többsége osztja azt a véleményt, hogy csak a járulékterhek jelentős csökkentése révén lehetne kitörni az önerőből történő fejlesztést megakadályozó ördögi spirálból. A javaslattévők szerint a járulékterhek béklyója alól szabaduló gazdaság gyorsuló mértékben növekszik, és ez a bővülés hamarosan pótolja majd a csökkentés révén kieső társadalombiztosítási bevételeket. De mi történik akkor, ha egy válságba jutó világgazdaság csökkenő kereslete miatt nem lesz itthoni termelésbővülés? Honnan lehet akkor majd fedezni a nyugdíjkiadásokat és az idősek egészségügyi ellátását? Meglehetően kockázatos lépés emiatt egy nagyléptékű járulékcsökkentés, a kockázat elkerülése viszont csak a társadalombiztosítási ellátások durva megkurtítása révén képzelhető el. Nem véletlenül ismét szóba került a nyugdíjkorhatár felemelése, holott még az előző korhatár-emelést sem hatották végre. Már az ötvenes korosztálynak is nagyon nehéz munkahelyhez jutni, azaz a korhatár-emelést nem a foglalkoztatottak növelése indukálja, hanem a nyugdíjasok számának a csökkentése. Akik pedig nem kapnak sem munkát, sem nyugdíjat – nos, ezekről a majdani ellátatlanokról nem esik szó a mai javaslatok során, pedig jövőbeni ellátásuk elkerülhetetlenül a központi és a helyi költségvetésre hárul.

5 Az

elmúlt években folyamatosan kurtították a társadalombiztosítási ellátásokat. Lényegesen csökkent az egészségügyi ellátásokhoz történő hozzájutás esélye, megsokszorozódtak a gyógyszerárak a gyógyszer-ártámogatások lefaragása miatt, töredékére csökkent a mentő-ellátás, olyan százezreket minősítettek biztosítói „potyautasoknak”, akik a hagyományos társadalombiztosításban nem kaphattak volna ilyen címkét. Sajátos helyzet alakult ki – míg a jogszabályok alapján az eltartásra kötelezett köteles jövedelmeinek egy részét az eltartásra jogosultaknak átadni, addig ugyanezen jövedelmeknek a járulékait már nem kaphatják meg az eltartásra jogosultak – mint korábban – azaz potyautasokká minősülnek 2007 tavaszától. Az állam pestiesen szólva egyszerűen „lenyúlta” – államosította – a transzferek társadalombiztosítási járulékait.

A versenyképesség romlása. A

csökkenő népességszám miatti növekvő járulékteher szükségszerű következménye az ország versenyképességének a romlása. 2007-ben 7 hellyel, 2006-ban négy hellyel esett vissza Magyarország az európai országok versenyképességi listáján. Teljesen nyilvánvaló, hogy a magyarországi termékek eleve a versenyhátrány tudatában lépnek az uniós piacra, vagy a világpiacra, ha termékeikben a járulékok költsége a hasonló fejlettségű más országokhoz képest kétszer-háromszor akkora. A demográfiai adottságaink miatti versenyhátrány egyik negatív 45

következménye a romló, vagy csak éppen, hogy egyensúlyban tartható külkereskedelmi mérleg. Magyarországon tart leghosszabb idő óta Európában a születések számának a csökkenése és az elöregedés folyamata. Az elmúlt másfél évtizedben több európai ország termékenységi szintje lezuhant – azaz ezekben az országokban a közeljövőben szintén várható a bérekre rakódó járulékterhek megnövekedése. Végső soron az európai szintű népesedési válság távlatban meggátolhatja a magyarországi versenyképesség további romlását. Reálbérek tartós stagnálása. A torz demográfiai korstruktúra miatti tartós versenyhátrányunkat csak úgy tudjuk némileg ellensúlyozni, ha visszafogja a gazdaságpolitika a reálbérek növekedését. Adott világpiaci versenyben a magas járulék-terhek miatt csakis nyomott bérekkel maradhatunk versenyképesek. Nem véletlenül hangzott el napjainkban a legújabb kormányjavaslat, mely szerint 2009-ben valamennyi munkaadó fagyassza be a reálbéreket – azaz legfeljebb csak az inflációval lépést tartó béremelkedést valósítson meg. Ha számításba vesszük azt, hogy 2008-ban a bérek vásárlóértéke az 1979 évivel volt azonos szinten – akkor egyértelműen kitűnik, hogy már harminc éve csak a reálbérek visszafogása révén tudjuk úgy-ahogy biztosítani termékeink nemzetközi versenyképességét. Míg a többi európai országban már réges régen túllépték a keresetek a harminc évvel ezelőtti vásárlóértéküket – mert egyik országban sem alakult ki olyan tartós népességelöregedés, mint minálunk – addig mi még ennek a harminc évvel ezelőtti szintnek a túllépését sem engedhetjük meg magunknak – a legújabb kormányjavaslat, azaz a reálbérek 2009-ben történő befagyasztása értelmében. Az ország elöregedésének a gyorsulása, és az ebből fakadó köztehernövekedés elkerülhetetlensége a távlatban is lerontja a reálbér-növelési lehetőségeket.

46

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név: SZŰCS HELGA


Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS, LEVELEZŐ TAGOZAT Szak: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ

Szakirány: -

Illetékes intézet: MODERN FILOLÓGIAI INTÉZET A szakdolgozat címe: AGE Platform Europe ismertető, 2010. 9- 11 oldalak fordítása angol nyelvre

Konzulens neve, beosztása: Dennis Engel, anyanyelvi lektor A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: Miskolc, 2015.03.25 A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása

p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása

……………………………………. Intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: SZŰCS HELGA


Szakdolgozat címe: AGE Platform Europe ismertető, 2010. 9- 11 oldalak fordítása angol nyelvre

Konzulens neve: Dennis Engel Konzultáció időpontja














Dátum:

A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása

2

EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott SZŰCS HELGA Neptun-kód: FUF XRH a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy AGE Platform Europe ismertető, 2010. 9- 11 oldalak fordítása angol nyelvre című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:   

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és e-mailben a [email protected] címre benyújtott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap

…….……………………………….……….. Hallgató

3

FORDÍTÁS MAGYARRÓL ANGOLRA AGE Platform Europe ismertető, 2010. 9- 11. oldal

Készítette: Szűcs Helga Társadalomtudományi és gazdasági szakfordítói szakirányú továbbképzés Konzulens oktató: Dennis Engel

Anyanyelvi lektor

Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszék

Miskolc, 2015 4

1

BEVEZETÉS

1.1 A forrásnyelvi szöveg szerzői

A dolgozatomban választott szöveget az AGE Platform Europe1 egyik kiadványa. Az Age Platform Europe egy 165, 50 éves kor feletti emberek által alkotott szervezetből álló hálózat, mely tevékenységének középpontjában minden olyan politikai döntés áll, mely az idős társadalom életére, mindennapjaira hatással van. Ez magában foglal minden olyan tevékenységet, mely a diszkrimináció megelőzésére, az időskorúak foglalkoztatására, a nyugdíjasok aktivitásának elősegítésére, nyugdíjreformokra, társadalmi beilleszkedésre, egészségre, időskori kirekesztettségre, a tömegközlekedési eszközökhöz való hozzáférését stb. szolgálja.

1.2 A forrásnyelvi szöveg keletkezésének körülményei és a mű célja

A forrásnyelvi szöveg tulajdonképpen az AGE Platform Europe (továbbiakban AGE) általános tevékenységét ismerteti, ily módon a keletkezésének körülményeit maga az AGE Platform Europe keletkezése foglalja magában. A kiadványt 2010 áprilisában jelentették meg az AGE honlapján. Az AGE 2001 januárjában jött létre, egy olyan megbeszélést követően, melynek alapvető témája

az

Európai

Unió

szintjén

történő

együttműködés

javítása

az

idősek

érdekképviseletére vonatkozóan. Az AGE-be jelentkezhet bármely olyan szervezet, melynek tagjai idős személyekből áll vagy a szervezet célja megegyezik az AGE céljaival. A mű célja az AGE tevékenységének, célkitűzéseinek, szerkezetének bemutatása. Ebből főként a célkitűzések emelkednek ki, melyek témákra bontva (életkor miatti diszkrimináció, idős munkaerő foglalkoztatásának támogatása, megfelelő időskori jövedelem biztosítása stb.) mutatják be azokat az alapelveket, melyek mentén az AGE működik.

1

http://www.age-platform.eu/index.php

5

1.3 A szöveg és a fordítás várható célcsoportjának jellemzése

A szöveg célcsoportja idősek és fiatalok egyaránt. Az időseket nyilván azért érinti a téma mert az ő érdekeiket szem előtt tartva végzik tevékenységüket az AGE tagjai, fiatalokat pedig azért érdekelheti, mert a téma az ő jelenjüket jövőjüket is meghatározza (idősek társadalomba integrálása, adózási, támogatási lehetőségek, nyugdíjrendszer).

1.4 A szöveg nyelvezete

A szöveget gazdasági-társadalmi témájú szakszavak sokasága jellemzi, mint például elöregedő, munkaerőpiac, diszkrimináció,

életminőség,

stratégia,

jövedelem stb.

Nyelvezete ennek megfelelően bonyolultabb egy átlagos szövegnél, gazdasági-társadalmi háttérismereteket, a téma ismeretét feltételezi a szöveg fordítása.

1.5 A téma ismertetése

Ahogy már a fentiekben említettem, a téma egy olyan társaság tevékenységének ismertetője, melynek célja az idősebb korosztály érdekképviselete. Különböző részekre bontja az általa fontosnak ítélt időseket érintő kérdésköröket és javaslatokat tesz azoknak megoldására. Az általam lefordított oldalakon az idősek támogatásáról, idősek jövedelméről és szociális integrációjáról van szó. A legfontosabb fogalmak a témában: 

Gazdasági válság: A Lehman Brothers amerikai nagybank csődje nyomán, 2008 végén kirobbant pénzügyi válság az 1930‑as évek eleji nagy gazdasági világválság óta világszerte a legsúlyosabb gazdasági visszaesést eredményezte. Ezt nevezzük napjainkban gazdasági válságnak, illetve pénzügyi válságnak.2



Időskori aktivitás: Idősek számára munkalehetőség biztosítása, továbbá olyan tevékenységek végzésének lehetősége, melyet meglévő tudásukat fejleszthetik.3



Esélyegyenlőség: Az esélyegyenlőség (vagy azonos lehetőségek) fogalma az emberi jogok általános felfogásán alapszik. Az emberek egyenlőségét hangsúlyozza

2

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IMPRESS+20100414FCS72750+0+DOC+XML+V0//HU 3 http://www.complex.hu/kzldat/o09h0081.htm/o09h0081.htm

6

nemre, fajra, nemzetiségre, korra, egészségi állapotra, társadalmi helyzetre stb. való tekintet nélkül.4

1.6 Kapcsolódó szakirodalom

Számos szöveg keletkezett és mai napig keletkezik ebben a témában, ilyen például a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján megjelent „Öregember nem vénember” című cikk vagy a Nemzeti Stratégiai Jelentés a megfelelő és Fenntartható Nyugdíjakról Magyarország című kiadvány is. A következő részben ezeknek a segítségével készítettem egy előzetes szójegyzéket.

4

http://monda.eu/files/modules/gender/annex2_hu.pdf

7

1.7 Előzetes szójegyzék a témával kapcsolatban

Magyar

Angol

aktív személyek allokáció, elosztás családi pótlék egészségügyi költségek változásai életciklus felbecsülés ellátás elöregedő társadalom erőforrások EU programok felnőttoktatás gazdasági válság házi gondozás képesség költségek kötelező népesség Nyugdíjbiztosítási Alap összevont előrejelzés pénzügy válság struktúra szegénység szolgáltatások támogatás társadalombiztosítás

active people allocation family allowance changes in medical costs life cycle assessment allowance aging population resources EU programs adult education economic crisis home care ability expenses mandatory population Pension Insurance Fund aggregate forecast fiscal crisis structure poverty services support, subsidy social security

Forrás: http://www.1moment.hu/Penzugyi_es_szamviteli_angol_szotar.pdf

8

2

AZ EREDETI SZÖVEG

Az idős Az idős munkaerő (1) foglalkoztatásának támogatása Az EU munkaerőpiacai egyre inkább kénytelenek megküzdeni a globalizáció, gyors technológiai fejlődés és a lakosság elöregedése által okozott kihívásokkal. A válság társadalmi és gazdasági következményei csak súlyosbítják ezeket a kihívásokat, és a jelenlegi munka megállapodások adaptálását sürgetik annak érdekében, hogy az idős munkavállalók is részesei legyenek a munkaerőpiacnak. Az idős korosztály aktivitásának kérdése továbbra is fontos kérdésként kell megmaradjon az EU napirendjében, valamint az Európa 2020 stratégiának foglalkoznia kell az idős munkavállalók, a nyugdíjreformok és nemek közötti egyenlőség kérdéskörével. A társadalomban szükség van új struktúrákra és megközelítésekre az egyre növekvő számú idős munkavállalókhoz való adaptálódás érdekében, valamint azért, hogy ők aktív részesei maradjanak a munkaerőpiacnak. Az idős munkavállalókkal szembeni negatív kulturális attitűdök és az életkor miatti diszkrimináció ellen cselekedni kell. A megfelelő törvények gyakorlatba ültetése fontos, azonban önmagában nem elég. Az idős munkavállalókkal szembeni negatív kulturális attitűdök ügyében cselekedni kell ugyanúgy, mint a munkaerőpiacon és a munkahelyen elterjedt életkor miatti diszkriminációval szemben. Ajánlások: (2) -

Olyan politikai megoldások elfogadása, amelyek biztosítják és támogatják az idős munkavállalók foglalkoztatását, miközben az EU kilábal a gazdasági válságból;

-

Ösztönző programok megalkotása, amelyek az idős munkavállalókat a munka folytatására sarkallják, valamint a munkaadók körében pozitívabb szemléletet alakítanak ki az idősödő munkaerő irányába;

-

A munkakörülmények javítása és a szakértelem fejlesztésének támogatása az életen át tartó tanuláson keresztül;

-

Az idős nők előtt adódó kihívások megoldása annak érdekében, hogy összeegyeztethessék a munkát a családi kötelezettségekkel.

9

Megfelelő időskori jövedelem biztosítása A társadalmi és gazdasági fejlődés következtében Európában észlelhető megnövekedett várható élettartamra és az idősek jobb egészségi állapotára rendkívül büszkék lehetünk. A válságot követően az Európa öregedő lakosságáról szóló vita szinte kizárólagos jelleggel a megnövekedett nyugdíjkiadások és az idősek függőségi arányszámának témáját érinti, nem foglalkozik a gazdasági, szociális és politikai struktúrákban szükséges fontos minőségbeli változások kérdéskörének megvitatásával. Az idős személyek gyakran a társadalom terheként jelennek meg, és az országos társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzájárulásuk, valamint a fiatal generációk segítése az időskorban rendelkezésre álló idejükkel és jövedelmeikkel gyakran feledésbe merülnek. Ebből a generációk közötti nézőpontból tekintve a megfelelő nyugdíjak nem csupán az idős személyek számára fontosak, hanem a társadalom egészére nézve is. Ajánlások -

Egy kiegyensúlyozott és változatos nyugdíjrendszer megteremtése, amely különös hangsúlyt helyez a megfelelő és megbízható, törvényileg szabályozott rendszerekre az úgynevezett első oszlop segítségével;

-

Fokozott

biztonság

elérése

az

egyéni

jogosultságokra

a

tőkefedezetű

nyugdíjrendszereken belül; -

Intézkedések foganatosítása, amelyek az idős munkavállalók munkahelyükön való megtartását segítik, valamint segítséget nyújtanak a munkakeresőknek a megfelelő minőségű munkahely megtalálásában;

-

Különös figyelem fordítása a meglévő nemek közötti egyenlőtlenségeknek az időskori jövedelmek terén, valamint új az egyenlőtlenségek kialakulásának megelőzése;

-

Támogatás nyújtása rövid vagy tipikustól eltérő karrierrel rendelkező egyének számára az elégséges nyugdíjalap megteremtéséhez;

-

Az oktatás támogatása, valamint a nyugdíjra való jogosultságról szóló rendszeres és elérhető információ biztosítása.

10

Szociális beilleszkedés Az olyan tényezők kombinációja, mint az alacsony jövedelem, a gyenge egészség és/ vagy nemek közötti diszkrimináció, a csökkent fizikai vagy szellemi állapot, a munkanélküliség, az elszigeteltség, a visszaélés és a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés mind szerepet játszhatnak a szegénység és a szociális kirekesztés esélyének a növelésében, ahogy az emberek idősödnek. Figyelembe véve, hogy a 65 éves vagy ennél idősebb személyek képezik az európai populáció legdinamikusabban növekvő szegmensét, az összes tagállamnak foglalkoznia kell ezekkel a bizonyos veszélyekkel egy megfelelően strukturált és hatékony szegénység elleni stratégia segítségével. Az AGE célja az idősek helyzetére és szociális körülményeire való figyelemfelhívás, különösképpen az EU szociális beilleszkedési folyamatában. Továbbra is a nyílt koordinációs módszer jelenti a legfontosabb politikai keretrendszert, amelyben egy átfogó, szociális beilleszkedést segítő politika körvonalazható, valamint amelybe belevonható az összes jelentős veszélyeztetett személy, például a szegénységben és szociális kirekesztésben élők. Ajánlások -

Harc a szegénység (3) és szociális kirekesztés minden formája ellen az idős személyek érdekében;

-

Egy megfelelő minimális jövedelem garantálása időskorban a szegénység elleni harc és a szociális kirekesztés megelőzése érdekében;

-

Egy minimális jövedelemszint meghatározása a nyugdíjasoknak, amely tisztességes életet és méltóságot garantál;

-

Idős személyek megcélzása a szociális beilleszkedést segítő országos cselekvési tervekkel, valamint a szegénységben élők bevonása a politikai döntéshozás folyamatába;

-

Országos célokban való megegyezés a szegénység csökkentését illetően nemre és korcsoportokra bontva;

-

A nemek közötti egyenlőség kötelezővé tétele a nőknek folyósított megfelelő nyugdíjak biztosítása érdekében (4);

-

Segítő jobbot nyújtani (5), tájékoztatni és segíteni a leginkább sebezhető idős személyeket, akik nem folyamodhatnak nyugdíjukhoz;

11

-

Védelem biztosítása a nem megfelelő megélhetést biztosító munkát végző idős munkavállalók számára(6); és

-

Az egyéni jólét és életminőség támogatása kortól függetlenül az alapvető szolgáltatásokhoz való átfogó hozzáférés biztosításával

12

3

A FORDÍTÁS

Subsidies for the Employment of Elderly Elderly Employees The labor markets of the European Union (EU) are increasingly forced to cope with the challenges caused by globalization, rapid technological development and an aging population. The social and economic results of the economic crisis only make these challenges more severe and urge the adaptation of present work agreements in order that elderly employees could also become labor market players. The issue of elderly people‟s involvement has to remain an important question of the EU agenda and the Europe 2020 strategy has to deal with the concerns of elderly labor force, pension reforms and gender equality. Society needs new structures and approaches in order to be able to adapt to elderly employees increasing in number and in order that these people remain active players of the labor market. Measures must be taken against negative cultural attitudes and age discrimination related to elderly workforce. The execution of adequate laws is important, but it is not sufficient in itself. Actions need to be taken with respect to the issue of negative cultural attitudes regarding elderly employees just like against old age-based discrimination that can be experiences at workplaces. Suggestions: 

Acceptance of political solutions ensuring and subsidizing/supporting elderly people‟s employment whilst EU in the process of recovering from the economic crisis



Preparation incentive programs, which motivate elderly people to continue working and develop a more positive attitude among employers towards elderly employees.



Improving wok conditions and supporting the improvement of proficiency and skill levels through lifelong learning.



Addressing challenges regarding elderly women in order that they could reconcile their work duties with family obligations.

13

Ensure adequate retirement income As a result of social and economic development, the increased life expectancy and better health status of the elderly people can be observed throughout Europe, which we can all be very proud of. In the aftermath of the crisis in Europe, debates regarding the aging population almost exclusively concern the themes of increased pension expenditures and elderly dependency ratio, and it does not deal with discussing the issue of the need for making quality changes inside economic, social and political structures. Elderly people are often regarded as burdens for the society and their contribution to social security systems, and their assistance to help younger generations with their time and incomes available in elderly often seem to be forgotten. From this multi-generation point of view, adequate pensions are not only important for elderly people, but also in concern of the whole society. Suggestions: 

Establishment of a balanced and diverse pension system placing a special emphasis on adequate and reliable, properly regulated systems with the help of so called first column;



Achieving increased security of individual entitlements within funded pension schemes;



Adopting measures that help to retain elderly employees in their workplaces, and also provide assistance to job seekers in finding workplaces of sufficient quality



Paying special attention to existing gender inequalities regarding the salaries of the elderly, and preventing the emergence of new inequalities;



Providing subsidies to individuals with short or uncommon careers to establish a sufficient pension fund;



Supporting education, and ensuring regular and available information about entitlement to receive pension.

14

Social integration The combination of such factors as low income, poor health and/or gender discrimination as well as reduced physical or mental condition, unemployment, isolation, abuse and limited access to services, can all play roles in increasing the chances of poverty and social exclusion as people get older. Taking into account that persons aged 65 or older are the fastest-growing segment of the population in Europe, all member states must deal with these clear threats with the help of an adequately structured and effective strategy against poverty. The objective of AGE is to raise the awareness to the situation and social conditions of the elderly, especially in the social integration process of the EU. Furthermore, the most important political framework is still the open coordination method, in which a comprehensive policy supporting social integration can be outlined, and in which all significant endangered people can be included, for example, those living in poverty and social exclusion. Suggestions:



Fight against poverty and all forms of social exclusion of elderly persons;



Guaranteeing sufficient minimal income in elder age in the interest of the fight against poverty and the prevention of social exclusion;



Specifying a minimal income sum for pensioners, which guarantees leading decent lifestyle and dignity .



Aiming elderly with national action plans which help social integration, and involving people, living in poverty, in the political decision-making process;



Agreement in national objectives concerning the decrease of poverty, broken down by gender and age groups;



Making the gender equality mandatory in order to ensure adequate pensions disbursed to women;



Giving a helping hand, information and assistance to the most vulnerable elderly persons, who do not have recourse to the pension;

15



Ensure the protection to elderly employees, they working in a position which doesn‟t ensure the livelihood; and



Supporting individual well-being and life-standards, regardless of age with the support of broad access to basic services

16

4

FORDÍTÓI KOMMENTÁR

Szakdolgozatom e fejezetében az általam választott fordító megoldások leírását és magyarázatát, a fordítás során alkalmazott átváltási műveleteket szeretném bemutatni.

4.1 A főbb kifejezések értelmezése, fordítói megoldások magyarázata

(1) Idős munkaerő – elderly employees - A kifejezésre többféle lehetséges megfelelőt is találtam, azonban az „elderly employee”-t tartottam a legmegfelelőbbnek. Ez azért volt nehézség számomra mivel az „idős „kifejezést automatikusan „old”-nak fordítanám, azonban némi kutatás, keresés során megtudtam, hogy az „old” kifejezés ugyan visszaadja a szöveg tartalmi lényegét, azonban sokkal durvább kifejezés, mint az „elderly”. Angol fórumokon olvastam, hogy érzékenyebb emberek akár sértésnek is veszik az „old” kifejezést. (2) Ajánlások – suggestions – Ennél a kifejezésnél is többször át kellett gondolnom mit is jelent pontosan a szövegre vonatkozóan. Elsőként az „offer” jutott eszembe, de ez elsősorban ajánlatot jelent (konkrét üzleti ajánlat esetén mondjuk), míg a végezetül általam választott „Suggestions” tulajdonképpen olyan ajánlást jelent, melyet ugyan nem kötelező, de célszerű megfogadni.

(3) Harc a szegénység…..ellen - fight against poverty - Ennél a kifejezésnél a contest volt az első választás, azonban az Oxford szinonimaszótárban ellenőrizve vettem észre, hogy a contest inkább a versengés kifejezése, mintsem a küzdelemé. Így lett végül „fight against poverty” Ez talán sokkal mélyebb kifejezés, hiszen a szegénység ellen harcolunk, küzdünk vagy betegségek esetén is mondjuk, hogy betegségek ellen harcolunk. (4) Nőknek folyósított megfelelő nyugdíjak biztosítása érdekében - in order to ensure adequate pensions disbursed to women. Itt alapvetően három lehetőség jött szóba: “in order to”, “ in favour of” és az “in behalf of”, utóbbit azért is vetettem el mert, általában levelekben használjuk amikor valaki képviseletében 17

írunk. A favour jelentése kedvezés, jóindulat, de jelen szövegben nem szívességből teszünk meg valamit, így választottam az in order to – annak érdekében, hogy, abból a célból, hogy jelentésű szóösszetételt.

(5) Segítő jobbot nyújt - to give a helping hand to somebody – A kifejezés fordításakor nem volt sok teendőm, ugyanis egy ehhez nagyon hasonló kifejezés létezik az angolban: „to give a helping hand to somebody”. Nem teljesen szó szerinti fordítás, de lényeget tökéletesen átadja. (6) Védelem biztosítása a nem megfelelő megélhetést biztosító munkát végző idős munkavállalók számára - Ensure the protection to elderly employees, they working in a position which doesn’t ensure the livelihood – A kifejezés fordításakor az egymás után álló folyamatos melléknévi igenevek sokasága okozott kisebb gondot. Mivel az angol nyelv alapvetően jobbról, míg a magyar nyelv balról bővíti a kifejezéseket, így ügyelnem kellett arra, hogy megkeressem azt a kifejezést, amelyre a szóösszetétel vonatkozik, majd ezt kövesse a többi kifejezés. Ez volt az idős munkavállaló, erre vonatkozik a többi mondatrész.

18

5

FORRÁSOK

5.1 Felhasznált irodalom

1]

Klaudy Kinga – Simigné Fenyő Sarolta, Angol- magyar fordítástechnika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000

[2]

Klaudy Kinga (1994): A fordítás elmélete és gyakorlata, második kiadás, Scholastica

[3]

Klaudy Kinga (2007): Nyelv és fordítás, Tinta Kiadó

[4]

Journal of Population Ageing, http://link.springer.com/journal/12062

Online források: [1]

A fogalmak tisztázása, Monda.EU, http://monda.eu/files/modules/gender/annex2_hu.pdf (letöltés ideje: 2015.03.20.)

[2]

AGE

Platform

Europe,

International

Federation

http://www.ifa-fiv.org/partner-profiles/age-platform-europe/

On (Letöltés

2015.04.10) [3]

Age Platform Europe Honlapja

http://www.age-platform.eu/index.php (Letöltés ideje: 2015.03.12) [4]

Európai Parlament Honlapja http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IMPRESS+20100414FCS72750+0+DOC+XML+V0//HU (Letöltés ideje: 2015.04.18)

[5]

Országgyűlési Határozat melléklete, http://www.complex.hu/kzldat/o09h0081.htm/o09h0081.htm (Letöltés ideje: 2015.03.29)

5.2 Szótárak [1] [2]

Cambridge Dictionaries Online, http://dictionary.cambridge.org/ Csabay T. Pénzügyi és számviteli angol szótár

19

Ageing ideje

[3]

Dorling Kindersley Limited and Oxford Univerity Press(2003): Illustrated Oxford Dictionary

[4]

Pénzügyi és számviteli angol szótár,

http://www.1moment.hu/Penzugyi_es_szamviteli_angol_szotar.pdf [5]

Országh L. (1963): Magyar- Angol szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest

[6]

Országh L. (1963): Angol- Magyar szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest

[7]

http://hu.bab.la/

20

5.3 Párhuzamos szövegek listája

[1]

AGE Trienniel Strategic Plan 2008-2010 http://www.age-platform.eu/images/stories/EN/AGE_triennial_strategic_plan.pdf

[2]

Annual Reports 2014 http://www.age-platform.eu/images/stories/Publications/AGE_AR_2014_EN.pdf

[3]

Annual General Assembly Declaration 2013 http://www.ageplatform.eu/images/stories/EN/AGE_2013_GA_Declaration_FINA L.pdf

[4]

Mohács Györgyi, Kulcskérdés az idősek foglalkoztatása, HR Portal http://www.hrportal.hu/hr/kulcskerdes-az-idosek-foglalkoztatasa-20080317.html

[5]

Idősek akadémiája 2010: Esélyegyenlőség, fellépés az ageizmus ellen http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCs QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.seniorcenter.hu%2Fletolthetoanyagok%2Fdoc_download%2F26-eselyegyenlseg-fellepes-az-ageizmusellen.html&ei=swo2VbvHJ8iTsgHojYGoBA&usg=AFQjCNFoB76rURqMvlQyVlKEMa8_TKi8w&sig2=mOz4dJPiEOT8ItrmLHjCIQ&bvm=bv.91 071109,d.bGg

21

6

Szakdolgozatomban

egy

ÖSSZEFOGLALÁS

az

elöregedő

társadalommal

foglalkozó

szervezet

tevékenységét bemutató szöveget fordítottam le magyar nyelvről angol nyelvre. Véleményem szerint a téma napjainkban is nagyon aktuális, hiszen a társadalomban a növekvő idős emberek és a csökkenő aktív életkorúak arányának problémáit mi magunk is észrevehetjük. A szöveg szerzői tehát az AGE Population Europe tagjai, mely 50 éves kor feletti emberekből áll, valamint az ezzel a témával foglalkozó vagy éppen ezt támogató szervezetekből. A fordítás nagyon tetszett, mivel, hogy ez egy tájékoztató jellegű kiadvány, stílusára a jóval könnyedebb, olvashatóbb kifejezések, szóösszetételek jellemzők, hiszen a szövegnek olyannak kell lennie, hogy ezt egy hétköznapi ember is könnyen megérthesse, gazdasági-társadalmi háttérismeretek nélkül. Éppen ezért a fordításban sem kellett túl gyakran bonyolult gazdasági szakkifejezéseket használni. A fordítási kommentárban összegeztem azokat a fogalmakat, szavakat, melynek lefordítása nehézséget, vagy éppen valamilyen utána járást igényelt. Párhuzamos szövegek segítségével igyekeztem megfelelő szókészlettel felkészülni a téma fordítására, valamint magyar és angol nyelvű kapcsolódó szakirodalmi kutatás segítségével értelmeztem a témát. Összességében elmondhatom, hogy a célnyelvi szöveg megalkotásakor, annak érdekében, hogy bármely olvasó megérthesse, szükséges volt a témában való jártasság, illetve a témában való elmélyülés. Azonban ezeknek a kutatásoknak köszönhetően ismereteim tovább bővültek, mely talán nem történt volna meg, ha nincs ez a fordítási feladat.

22

7

Summary

In my thesis I have to make a translation of a publication of AGE Platform Europe regarding to aging process and its effects on economy and society. “AGE Platform Europe is a European network of around 165 organizations of and for people aged over 50 representing directly over 30 million older people in Europe. This organization work focuses on a wide range of policy areas that impact on older and retired people. These includes dealing with things like anti-discrimination, employment of older workers and active ageing, social protection, pension reforms, social inclusion, health, elder abuse.” 5 During the translation I had to get some knowledge in this theme so I had to make some researches regarding aging. A prepared to translation with parallel texts and I made a vocabulary to ease translating task. The text wasn‟t the so called typical economic text; because it was made with the goal of ordinary people (without any serious knowledge about economic terms) can read and understand. Nevertheless there were some expressions which made difficulties to translate, some of which I mentioned in the commentary section. I think this was a really interesting theme and I liked translating it. I can make the statement that it was necessary to make some extra research and deepening familiarity in the topic to translate this text. So I obtained further knowledge in the topic of economy and society during this translation.

5

http://www.ifa-fiv.org/partner-profiles/age-platform-europe/

23

24

8

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet Forrás:

http://www.age-

platform.eu/images/stories/EN/AGE_triennial_strategic_plan.pdf

External strategic issue identification •

Responding to demographic change

Older people are a large and rapidly growing section of the European Union’s population. The scale of this demographic transition is ensuring that the issue of societal ageing will remain at the centre stage in European political debates for several decades at least. Ageing is changing our societies in important and fundamental ways and it demands a comprehensive assessment and a reworking of our economic and social policy framework.

AGE will need to ensure that older people are empowered to voice their concerns in the EU, national and local debates through their representative organisations. In close consultation with its member organisations, AGE will seek to influence the EU bi-annual cycle on demographic change by suggesting issues to be tackled such as intergenerational solidarity, the challenges faced by urban versus rural areas, the complementary role of civil society and local authorities in meeting the needs and expectations of our ageing population, the positive contribution and limits of new technologies in helping older people remain at work, participate actively in their community and live independently in very old age.

•

Promoting the European equality framework

In 2000 the European Union adopted two Directives based on Article 13 of the Amsterdam Treaty: the Racial Equality Directive 2000/43/EC and the Employment Equality Directive 2000/78/EC. The EU has also developed over the last 30 years a wide range of instruments to combat gender discrimination and promote gender equality in accordance with Articles 2 and 3 of the EC Treaty (gender mainstreaming), Article 141 (equality between women and men in matters of employment and occupation) and Article 13 TEC (sex discrimination within and outside the workplace). In spring 2007, the European Fundamental Rights Agency was launched and its role will be threefold: to collect information and data; provide advice to the European Union and its Member States and promote dialogue with civil society to raise public awareness of fundamental rights.

25

TR I E N N I AL

S T R AT EG I C

P L A N

26

2 0 0 8 - 2 0 1 0

AGE will need to improve awareness of the EU legal equality framework among its member organisations and the public at large in order to facilitate access to rights for individuals facing discrimination and to promote a more inclusive society. AGE will also need to monitor closely how the EU equality legislation is implemented at national level in order to draw recommendations for the European Commission and Member States on how the legal framework can be improved if need be. AGE will seek to establish strong relations with the European Union Agency for Fundamental Rights (FRA) to ensure that the “age” ground is properly covered and older people’s views and experiences are reflected in the Agency’s work.

• Placing a high focus on the employment rate of older workers in the Lisbon Strategy One major solution proposed to meet the demographic challenge is to extend working lives, i.e. enable young workers to enter the labour market earlier and help older workers remain at work for longer. The employment rate of older workers in many EU Member States is far too low.

Even in countries which have a national employment average

above the Lisbon Strategy target of 50%, there are huge disparities between regions and between men and women. In particular, older workers with disabilities and those from ethnic minority groups often fall well below this target. This is due to the discrimination faced by older people in the labour market; a phenomenon which is aggravated for women, disabled people and people from ethnic minorities. The Employment Equality Directive combating discrimination in access to employment is now transposed in all Member States.

However its

implementation with regard to the “age” ground varies considerably from country to country and its impact is not yet very clear. The legal framework is indispensable but it is not enough in itself to change the misconceptions about younger and older workers. The labour market culture must change and must become more age friendly i.e. more inclusive of both the younger and older workers. Working conditions and career opportunities must be improved for both groups to extend the average working life. AGE welcomes the strong focus put on “good

27

work” by the German and Portuguese Presidencies. Civil society organisations representing both age groups can play a useful role and should develop constructive contacts with their national policy makers and social partners. Too often, labour market policies targeting one of these two age groups are still perceived as detrimental to the other one, i.e. measures in favour of older workers are considered to result in greater unemployment among the youth. AGE seeks to redress this perception.

10

AGE will need to help its members to reinforce their capacity to support potential victims of age discrimination in their access to employment. AGE and its members will seek to improve the impact of EU legislation combating age discrimination by monitoring its implementation at national level, feeding this information to the European Commission and influencing a change of attitude among employers, trade unions, individual employees and the public at large. AGE will need to build on the constructive contacts it has developed over the previous years with the European Youth Forum, social partners and some companies to help develop innovative approaches to enable labour market policies targeting both age groups to become mutually reinforcing. AGE will need to help its member organisations establish the same kind of partnership at national, regional and local levels.

• Ensuring a long term impact to the 2007 European Year of Equal Opportunities for All To ensure that the 2007 European Year of Equal Opportunities for All delivers sustainable outcomes, civil society organisations active in the field of non discrimination will need to closely monitor new developments in the field of equality, in particular the outcome of the Commission’s impact assessment. Age discrimination in access to goods, facilities and services: AGE and its members have invested a lot of effort during the 2007 European Year of Equal Opportunities for All to raise awareness of the pervasive discrimination which older people face not only in access to employment but also in access to some essential goods, facilities and services such as insurance products, healthcare and education.

AGE will need to continue to build understanding of this complex issue and seek adequate and sustainable solutions to enable older people to enjoy equal rights in all areas of life and to enjoy

28

freedom of movement and full citizenship as any other EU citizens. Multiple discrimination Older people are very diverse and many of them face discrimination on more than one ground: older women, older people with disabilities, older migrants, older gays and lesbians, etc.

TR I E N N I AL

S T R AT EG I C

P L A N

29

2 0 0 8 - 2 0 1 0

11

AGE will pursue its work with the other EU anti discrimination networks on the issue of multiple

discrimination and will build on the outcome of the study undertaken by the Danish Human Rights Institute during the European Year to raise awareness of and seek possible answers to this phenomenon affecting millions of citizens across the EU.

•

Influencing the Social Agenda

In the context of demographic ageing, the Social Agenda should play a crucial role in bringing about the necessary changes to our social systems and labour markets. New opportunities will open up for social NGOs to influence EU policy making by providing expertise and concrete grass root feedback in the debates organised as part of the Social Agenda Fora that the Commission plans to arrange in 2008 and 2010.

Building on our response to the Social Reality Stocktaking consultation, AGE will seek to influence the future priorities of the Social Agenda to ensure that older people’s needs and concerns are mainstreamed in the Social Agenda’s

objectives.

AGE

will

need

to

develop

citizen friendly

communication tools to disseminate information about EU social policies and retrieve feedback from its wide membership. AGE will also seek to build the capacity of its members to use the Social Agenda as a lobbying tool to influence policy change at national regional and local levels.

• Promoting civil society participation in the streamlining process in social protection, social inclusion and health/long term care (LTC) Since 2005 the work done at EU level in the areas of social protection, social inclusion, health and long term care is “streamlined”, i.e. it is coordinated to make pensions systems sustainable in the long term, to promote social inclusion and eradicate poverty, and to ensure high quality and sustainable health and long term care, including rehabilitation. The Open Method of Coordination (OMC) is applied in these fields and is based on the active involvement of civil society organisations in the process both at EU and national level. The Streamlining Process and the Lisbon Strategy are supposed to be mutually reinforcing.

30

AGE will seek to support the active involvement of its member organisations in the OMC on pensions, social inclusion and health/LTC and to reinforce the social dimension of the Lisbon Strategy. AGE will seek to influence the post-Lisbon strategy and to ensure a vibrant European Year on Tackling Poverty and Social Exclusion 2010.

2. sz. melléklet Forrás:

http://www.age-

platform.eu/images/stories/Publications/AGE_AR_2014_EN.pdf European Parliament elections - Political and public awareness raising

European Parliament elections In the framework of the 2014 EU elections, AGE ran a year-long campaign to raise awareness of AGE members‟ concerns and recommendations to EU institutions among candidate Members of the European Parliament (MEPs). To support its campaign, AGE drafted a „Manifesto for the European elections 2014‟ proposing a series of actions in seven key domains: human rights and non-discrimination, social protection, health, accessibility, employment, research and fight against elder abuse with a view to create an Age-Friendly European Union. The Manifesto, available in 14 languages, was signed by 62 candidates MEPs, of whom half have been elected. In parallel, AGE launched the blog

„Towards

an

Age-friendly

European

Parliament‟

(towardsanagefriendlyep.com) to support the campaign. This blog served as an interactive hub presenting in greater details AGE Manifesto, gathering commitments from candidate MEPs, testimonies from older Europeans, training material on EU citizenship and news from all over Europe about on-going election campaigns. The blog continues to be used as an information hub on European Parliament‟s activities of interest to older citizens.

In March 2014, AGE organised with Claude Moraes MEP (S&D, UK) and with the support of several European civil society organisations (COFACE, ILGA Europe,

31

the European Women‟s Lobby, the European Network against Racism, the European Disability Forum and the European Anti-Poverty Network) an event on „European Elections 2014: Mobilising EU citizens‟.

This event aimed at presenting different campaigns run by civil society organisations, showing how they mobilised their members in the light of the elections, and discussing with candidates MEP their plans to get in touch with citizens.

AGE also took the opportunity of the EU Day of Solidarity between Generations on 29 April to raise awareness of the need to promote and ensure intergenerational exchanges. Eight MEPs coming from 4 political groups: Claude Moraes (S&D, UK), Olle Ludvigsson (S&D, Sweden) Heinz K. Becker (EPP, Austria), Sirpa Pietikäinen (EPP, Finland), Jean Lambert (Greens, UK), Keith Taylor (Greens, UK), Marian Harkin (ALDE, Ireland) and Ivo Vaigl (ALDE, Slovenia) signed a joint call and committed to promoting greater solidarity and cooperation between generations during the next European Parliament‟s mandate.

Renewal of European Commission President and Commissioners

After the European Parliament elections, AGE launched the second part of its 2014 campaign prior to the nomination of the future European Commission. AGE developed a series of questions to be addressed to candidate Commissioners, including the President-elect of the Commission. Our questions were supported by several civil society organisations, including the European Disability Forum, the European Anti-Poverty Network, the European Women‟s Lobby and the European Public Health Alliance.

On the occasion, AGE called on the future European leaders to adopt an EU Strategy on Demographic Change to help coordinate and build synergies between EU policies on which demographic change has an impact. Following the hearing of

32

President-elect Jean-Claude Juncker in July 2014, AGE welcomed his commitment to performing social assessments of economic and structural reforms in the EU as well as the appointment of first Vice-President Timmermans to be in charge of the application of the European Charter of Fundamental Rights.

Ahead of the hearings of the candidate Commissioner in September, AGE prepared a series of questions, addressing issues relevant for 11 European Parliament‟s Committees, where the hearings were held. Key commitments were made by Commissioners on these occasions.

33

3. sz. melléklet Forrás: http://www.ageplatform.eu/images/stories/EN/AGE_2013_GA_Declaration_FINAL.pdf . I.

AGE General Assembly 2013 calls on EU and national leaders to:

Create age-friendly solutions in practice in the fields of:  Labour markets and work places o Provide conditions for healthy ageing as a prerequisite for longer working careers; o

Increase the effective retirement age by taking more active measures

to fight

long-term

unemployment

among

older

workers, rather than just postponing mandatory retirement ages; and also combat youth unemployment as part of an integral solution to support employment. o

Strengthen market

the

policy

coordination

between

government

labour

and measures by social partners to stimulate

employment o

Maintain skills by stimulating professional mobility and life-longlearning, training for new skills, recognition of informal and nonformal skills, anticipate and manage career-paths;

o

Facilitate flexibility and transition periods (for example between studies and work, between work and retirement, for workers with caring duties) based on individual or collective formal agreements;

o

Empower employees and strengthen their capacity to adapt to the changing work environment, recognise their competencies and

experiences

to

benefit

companies;

34

individual workers and their

1

http://www.age-

platform.eu/images/stories/AGE_2012_General_Assembly_Declaratiion_FINAL.pdf

35

o

Combat age discrimination in employment and stereotypes through the promotion of a positive image of older people in the media;

o

Enforce gender equality and address the needs of informal carers (mainly women) in access to social protection rights both at national level, as well as at EU level through a proposal for legal provisions on carers’ leave.

 Products and services, buildings, transport, ICT, social participation… o

Mainstream ‘the design-for-all’ concept – based on a coherent model of social and functional inclusion – into the fabric of our social, technical, political and economic processes that underpin policy-making;

o

Move

beyond

the

provision

of

minimum

accessibility

requirements to embrace standards of space, quality, flexibility and adaptability that can accommodate our varied

life-styles

over

varying life-courses. Daylight and brightness, balconies, outdoor spaces and the natural environment, adaptability and ‘care ready’ designed housing are pre-requisites; o

Make neighbourhoods adapted and tailor-made for all ages to achieve living, life-enhancing, vibrant, diverse, safe, inclusive and trust-based environments that are sustainable environmentally, economically, socially and emotionally for individuals, families and communities, across all ages;

o

Adapt housing in a way to be suited for implementing modern technologies so that older people and people with disabilities are able to profit from their potential for sustaining an autonomous life according to their individual needs;

o

Create accessible and inclusive public transport infrastructure that can be experienced as ‘seamless’ within and across varied modes of transport within and between cities, regions and crossborder; 36

Put older people’s experience at the heart of inclusive systems designed to achieve accessible environments, goods and services.  Social protection systems, social inclusion and services provision o

Guarantee an adequate minimum income in old age to fight

poverty and prevent social exclusion – considered as a fundamental right to ensure everyone’s dignity

37

and independence in line with the Article 1 of the European Union Charter of Fundamental Rights; o

Preserve the adequacy of pensions at national level and put in place an efficient European supervision and regulatory system for financial markets

and

institutions

to

provide

adequate

protection

of

investments, supplementary pensions systems and individual savings; o

Preserve

universal

and

non-discriminatory

access

to

healthcare, including compassionate palliative care, and ensure that services are offered according to people’s needs rather than their capacity to pay and according to the specific needs of diverse population groups, including older migrants. o

Better coordinate actions between the various health and social services that older people need to age in good health and remain autonomous. A holistic approach to wellbeing and active ageing is necessary and this is not only a matter of financial resources;

o

Guarantee individual and adequate pension rights for all to ensure a dignified life in old age including those with justified career breaks, mainly women;

o

Improve gender equality for all age groups and empower women to take a more active role in the labour market through age and genderfriendly labour markets and social protection systems through an adequate offer of child and eldercare facilities;

o

Develop a common EU methodology to assess poverty and dignity in old age and define criteria for an adequate income in old age based on people’s individual needs i.e. a European benchmark such as reference budget is most needed for that purpose;

o

Support concrete initiatives at grass-root level to combat social isolation and loneliness, such as cultural and leisure activities;

o

Take action to combat elder abuse and promote a dignified end-of-life for all. Raise awareness of individual and collective responsibility in accompanying each one of us in the final stages of our lives.

38

1. sz. melléklet Forrás:http://www.hrportal.hu/hr/kulcskerdes-az-idosek-foglalkoztatasa20080317.html

Kulcskérdés az idősek foglalkoztatása Az Európai Unió országainak egyre nagyobb kihívást jelent a társadalom elöregedése. A probléma hatékony kezelése csakis az uniós intézmények, az egyes tagországok és a gazdasági szervezetek együttműködésén alapulva lehetséges, hiszen az inaktív, nyugdíjas társadalmi réteg arányának gyorsuló ütemben való növekedése, ezzel párhuzamosan az aktív és keresőképes lakosság csökkenő aránya a jelenleg fennálló gazdasági szint fenntarthatóságát teszi kérdésessé. Az EU közös célja és egyben megoldási alternatívája az öregedő populáció okozta nehézségek megoldására az idősebb munkavállalókkal szembeni negatív beidegződés feloldása. Az 1990-es években készültek elsőként tanulmányok arra vonatkozóan, hogy a várható aktív munkaerőhiányt milyen kiválasztási technikák segítségével, tréningekkel, egészségügyi, ergonómiai és nem utolsó sorban munkaidő-átalakításokkal lehetne kiküszöbölni. Szociális és gazdasági szempontból négy területen van kiemelt szerepe az öregedő társadalom kezelésének és a folyamat társadalmi szintű menedzserelésének. 1. Az idősebb munkavállalók motiválása A nemzetgazdasági és szociális szinten túlmenően az öregedő munkaerő támogatásának és felkarolásának kiemelt szereplője a munkahely. Uniós viszonylatban az 50 év feletti lakosság az aktív munkaállomány 20 százalékát teszi ki, ez az arány az elkövetkezendő években várhatóan tovább fog emelkedni. Ennek ellenére egyes államok a mai napig is arra ösztönzik a dolgozókat, hogy mielőbb menjenek nyugdíjba és hagyják el munkahelyüket. Ez ugyan azokban az uniós országokban, ahol az aktív munkaerőállomány növekszik - a bevándorló fiatal külföldi munkavállalók miatt -, nem okoz majd nagy gondot, továbbra is változatlan marad az előbb említett tendencia (ilyen nemzetgazdaságnak tekinthető az Egyesült Királyság, Írország, Svájc, Franciaország). Ott azonban, ahol csökken vagy legalábbis nehezen fenntartható az újonnan munkaerőpiacra lépő fiatal munkavállalók állománya - jó példa erre Németország, Ausztria, Magyarország és szomszédai -, nagy kihívásnak bizonyul majd az öregedő lakosság munkaerejének és munkakedvének fenntartása. 2. Küzdelem az idősebb munkavállalókat érő negatív diszkriminációval szemben Az EU foglalkoztatási direktívái kiemelten foglalkoznak a munkahelyi diszkriminációval, különösen az életkor miatt adódó negatív megkülönböztetés kezelésével. Szociális partnerségre, együttműködésre van szükség a különböző társadalmi csoportok között. Az életkorból adódó ellentéteket, illetve gátakat lebontó és megakadályozó elemeket szervezeti szinten a kiválasztási folyamatba, az előléptetési rendszerbe, valamint a tréningek közé egyaránt be kell építeni. 39

3. Pozitív hatások az életkor diverzitásából Annak ellenére, hogy jelenleg nincsenek olyan hivatalos tanulmányok, amelyek a munkahelyi diverzitás és a szervezeti hatékonyság közötti konkrét kapcsolatot bizonyítanánk, a szervezeti sokszínűség a globalizáció által megkövetelt gyors reakcióképességet erősíti. Azáltal, hogy némely szervezetek kimondatlanul is preferálják a fiatalabb munkavállalók felvételét, az idősebb dolgozók szakmai hozzáértésének és élettapasztalatának kizárása miatt megakadályozzák a szervezet teljes potenciáljának maximális kihasználását. 4. A közérdek és az öregedő társadalom menedzserelése Az öregedő társadalom problémájának kezelése különösen az EU-s tagállamok nyugdíjrendszerének fenntartása miatt vált sürgősen kezelendő területté, és ezzel párhuzamosan lett az aktív munkával eltöltött életidő meghosszabbítása is kiemelten fontos feladat. (OECD, 2006; Reday-Mulvey, 2005). Az Unió kulcsszerepet játszik az öregedő munkavállalóknak kedvező szabályok megalkotásában, és a tagállamok arra érdemes tapasztalatainak terjesztésében. Míg 2000-ben az 55 és 64 év közötti uniós állampolgárok 26 százaléka végzett aktívan munkát, 2010-re ugyanennek a rátának az 50 százalékra való emelését célozta meg az Európai Unió. Másként értelmezve a fenti tervezetet: 2010-re a nyugdíjkorhatár 5 évvel történő emelése lesz az Unió célja. (European Council, 2002) Az EU az előbb említett korhatáremelésnek az elérésére ösztönzi a régi tagállamokat, az újonnan belépő államokkal egyelőre elfogadtatni próbálja a témával kapcsolatos akcióterveket. A komplex és egymással összhangban álló nemzetgazdasági tervek és szabályok kidolgozása a társadalom elöregedésének kezelésében elengedhetetlen, hasonló jelentőséggel bír az elméletben már megalkotott tervezetek mielőbbi gyakorlatba ültetése is. Technikák az öregedés szervezeti szintű kezelésére Milyen a jó menedzsmenttechnika az öregedő társadalom szervezeti szintű kezelésére? Jó recept ugyan nincsen, és nem létezik olyan egyértelmű ajánlás sem, ami minden esetben megoldást adna a problémára nézve, vannak viszont olyan sarokpontok, amelyeket minden egyes szervezet szintjén meg kell vizsgálni, és attól függően kell a konkrét implementációt véghezvinni. A téma összetettségét mutatja, hogy nem elég a szervezet "share holder"-einek szintjére tekinteni, meg kell nézni azt is, hogy össztársadalmi szinten ki és milyen módon részesül a megvalósításból eredő pozitív és negatív következményekből: ezek a változtatások meddig, illetve milyen formában tarthatók fenn, és milyen egyéb nem várt hatásai vannak a szervezetre, valamint az összgazdaságra nézve. Komplex szemléletmód, társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás, azaz érett gazdasági szereplők nélkül a társadalom elöregedésének kezelése megvalósíthatatlan. Driverek - ösztönzés a munkahelyen Elsőként azt a munkahelyi hiedelmet érdemes eloszlatni, hogy az idősebb munkavállalók drágábbak és kevésbé produktívabbak fiatal kollégáiknál. A 2006-os OECD riport 40

kiemelte, hogy a munkaerő-felvételi folyamat során az idősebb pályázók elsősorban azért voltak hátrányos helyzetben, mert magasabb bért és addicionális költséget jelentettek volna a cég számára. A negatív megkülönböztetés napjainkban is tapasztalható, annak ellenére, hogy a következő előnyei vannak a munkahelyen lévő életkori diverzitásnak:  az idősebb munkavállalók felvételével plusz tapasztalathoz és készségekhez jutnak a cégek,  hosszú távon költséghatékony az idősebb munkavállalók egészségének megőrzése és képességeinek bővítése,  az idősebb dolgozók megtartásával elkerülhető, hogy a szakmai hozzáértés és speciális tapasztalat eltűnjön a szervezetből. A szervezetek szakmai hozzáértésének fenntartása a piaci szerepük és részesedésük megtartása, valamint növelése miatt nélkülözhetetlen. Ezt a követelményt az idősebb dolgozók speciális és lemásolhatatlan tapasztalata támogatja, jelentős szerepük van az újonnan felvett, de élettapasztalattal és szakmai-szervezeti háttértudással nem rendelkező fiatalok betanításában és mentorálásában. A fiatalok az idősebb kollégák támogatása nélkül csak nagy többletköltséget jelentő extra tréningekkel (szakmai -és on the job tréningek, továbbképzések, személyiségfejlesztő tréningek segítségével) érhetnek el hasonló tudásszintet. Ez a megszerzett szakmai tapasztalat azonban közel sem egyenértékű azzal a tudással, amit az évek során az idősebb kollégák szereztek meg. A fiatalabb munkavállalók továbbá kevésbé rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, mint a pontosság, a türelem, a megbízhatóság, a lojalitás és az élettapasztalatból adódó kommunikációs képesség. A szervezeteknek meg kell értetniük, és el kell fogadtatniuk a munkatársakkal, hogy az idősebbekre ugyanolyan nagy szükség van az üzleti siker elérésében, mint a fiatalokra. A munkavállalók ugyan kényszernek érezhetik az együttműködést az idősebbekkel, ezt azonban a szervezet átalakításával, a produktivitás növelésével, átszervezéssel és ezek szabályzatokban való lefektetésével lehet a kezdeti szakaszban kezelni. Másrészről pedig az idősebb kollégákat is fel kell készíteni megváltozott szerepükre, a vállalatnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a korosabb kollégák képesek lesznek a szervezeti változásokban való részvételre. Mohácsi Györgyi, HR Portal

41

2. sz. melléklet

Esélyegyenlőség, fellépés az ageizmus ellen társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése  érdekérvényesítés  társadalmi szemlélet-formálás  törekvések a hátrányos megkülönböztetés ellen 

„Az

egyenlőség az igazságossá ggal kezdődik.” Victor Hugo

Társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, érdekérvényesítés Esély, egyenlőség – esélyegyenlőség. Gyakran hal-lott szavak, melyekről kevésbé szoktunk az időskor vonatkozásában beszélni. A közbeszédben leginkább a fogyatékossággal élőkkel, a kisebbségekkel, a ne-mekkel és a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban használjuk (pl.: az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve alapján). Az esélyegyenlőségi szempontok fejlesztését az európai közösségi politikában elsődlegesen gazdasá-gi és foglalkoztatáspolitikai szempontok vezérelték, ám fokozatosan teret nyert az a felismerés, hogy az esélyegyenlőség elvének etéren történő biztosítása

önmagában nem képes a már meglevő egyéb tár-sadalmi egyenlőtlenségeket felszámolni. Azok vi-szont negatívan befolyásolják az országok gazdasági teljesítményét és versenyképességét. Az emberi jogi kérdések térnyerésével párhuzamosan az esély-egyenlőségi szempontok fokozatosan középpontba kerültek, velük együtt az életkor alapú diszkriminá-ció is. Az Európai Unió a tagországok számára fon-tos esélyegyenlőségi ajánlásokat fogalmaz meg a szakpolitikai stratégiák fejlesztésének érdekében. Az

42

európai jogalkotásban az idősebb személyek csak 1987-ben, illetve 1989ben szerepeltek először úgy, mint a közösségi cselekvés kedvezményezettjei.

Diszkrimináció

hátrányos helyzet-be hoz. Mindez az egyenlő bánásmód elvével ellen-tétes eljárás. A diszkrimináció lehet ösztönös vagy tudatos, nyílt vagy burkolt, pozitív vagy negatív.

Az életkor megkülönböztetés a előfordulásai

Az esélyegyenlőséget tárgyalva diszkrimináció fogalmával is meg kell ismerkedni. A diszkrimináció szó megkülönböztetést, különbségtételt jelent. A negatív diszkrimináció olyan bánásmód (csele-kedet tevékenység, kijelentés, mulasztás vagy visel-kedés), amely az egyéneket valamely csoporthoz tar-tozásuk miatt különbözően kezel,

alapú

Az életkorhoz kapcsolódó negatív megkülönbözte-tés tipikus esete, amikor a bankok nem kötnek hitel-szerződést nyugdíjas kérelmezővel. A biztosítók a biztosítási szerződés megkötésekor (pl.: gépjármű biztosítás, utasbiztosítás vagy életbiztosítás esetén) 1

43

kérik a szerződő fél életkorára vonatkozó adatokat, a díjszámítás megállapításánál pedig figyelembe ve-szik azt. A magasabb életkor gyakran eredményez magasabb díjkötelezettséget, adott esetben előfor-dul, hogy bizonyos biztosítók nem kötnek életbiz-tosítást időskorú ügyfelekkel (a magasabb kockázat miatt). Meg kell említeni a hazánkban működő Egyenlő Bánásmód Hatóság életkor szerinti diszkriminációs ügyeit, ezek alapján megállapítható, hogy a kor szerinti hátrányos megkülönböztetés a munkaerő-pia-con, idehaza nemcsak az 50 év feletti korosztályt érinti, gyakran a

diszkriminációt, jelöli. E fogalmat Európában és a világban is főként az idősekkel szembeni diszkrimi-nációval összefüggésben használjuk. Az ageizmus, akárcsak a más típusú megkülönböztetések, meg-valósulhat direkt vagy indirekt módon, és követ-kezményei is hasonlóak az egyéb típusú diszkri-minációnál tapasztaltakhoz. Az idevágó tudományos elméletek szerint, a korszerinti diszkriminációt

2

már 40. évüket betöltött munkake-resőket is, különösen a nőket – végzettségre való te-kintet nélkül. Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon. Legjelentősebb a fiatal idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár, különösen a nők esetében. Ezen kívül gyakori még az egészség-ügyben és a szociális ellátások, szolgáltatások bizto-sítása területén elszenvedett diszkrimináció. Habár a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) és a munka törvénykönyve is tiltja az életkor alapú disz-kriminációt, a magyarországi idősebb korosztály már 45–50 éves kortól nagyobb mértékben kitett a foglalkoztatásbeli diszkriminációnak, mint a hason-ló korú Uniós állampolgárok. A kor alapú megkülön-böztetés az új állások betöltésénél, a létszámleépítés-nél és az elbocsátásoknál is gyakori.

Ageizmus A kor szerinti hátrányos megkülönböztetést tárgyal-va ki kell térni az ageizmus fogalmára. Az ageizmus (ejtése: éjdzsizmus) a rasszizmus fogalmának analó-giájára jött létre, és kifejezetten az életkor alapú 44

elkövetők az idősödésről alkotott negatív nézeteket teszik magukévá, és ennek a negatív képnek megfe-lelően kezdenek el viselkedni.

o Coelho Az idősügy társadalmi szinten történő képviselete azért nagyon fontos, hogy elősegítse a szemlélet-

Érdekes jelenség, hogy a középkorúak nem szeret-nek saját korosztályukkal azonosulni, és igyekeznek az ilyenfajta azonosítást elkerülni. A 70 év fölöttiek gyakran – kényszerűen – elfogadják, vagy nem vesznek tudomást az őket körülvevő ageizmusról. Habár a társadalom egy jelentős csoportját érinti ez a fajta diszkrimináció, mégis alig van jelen a köztu-datban.

Jogi védelem A hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódóan hazánkban is több jogszabály rendelkezik az esélyegyenlőség védelméről. Az esélyegyenlőség – az Alkotmány 70/A. §-a, valamint az egyenlő bánás-módról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerint – az életkor, a nem és az egészségi állapot, a lakóhely, valamint az egyéb védett tulajdonságok szerinti egyenlőtlen-ségek állami és társadalmi eszközökkel történő mérséklése, a diszkrimináció megakadályozása. Minden személy számára az emberi, állampolgári jogok biztosítása bármely megkülönböztetés, neve-zetesen faj (származás), bőrszín, nem, életkor, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemi identitás, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti kü-lönbségtétel tilos.

Társadalmi szemléletformálás

„A társadalom kialakít egyfajta kollek-tív magatartásnormát – és senki nem kérdezi, miért pont így kell viselkedni. Az emberek elfogadják, és kész.” Paul 45

46

Szakdolgozat. AGE Platform Europe ismertető, oldalak fordítása angol nyelvre

Recommend Documents