Szakács Tamás
29.A szocializmuselméletek- és ideológiák közös vonásai és főbb képviselői
a. a nagy ideológiai családok között a szocializmus ideológiai családja foglalja magában a legtöbb fajta nézet- és eszmerendszert b. a szocializmusideológiák családja a legheterogénebb, a szocializmusirányzatok a legkritikusabbak, és egyes irányzatai a legádázabb harcot folytatták egymással szemben a történelem során c. a szocializmus ideológiai családjához tartoznak: i. az utópista szocialista elméletek (XVII-XIX. század – Robert Owen, Charles Fourier, Claude de Saint-Simon) ii. tudományos szocializmus (XIX-XX. század – Karl Marx, Friedrich Engels) iii. klasszikus szociáldemokrácia (XIX-XX. század első fele – Karl Kautsky, Eduard Bernstein) iv. a kommunizmus (bolsevista) ideológiája (Lenin, Trockij, Kamanyev, Zinovjev, Sztálin, Gramsci, Lukács György) v. nemzeti szocializmusok és fasizmusok (XX. század – Benito Mussolini, Francisco Franco, Adolf Hitler) vi. harmadikutas (népi) szocializmusok (XX. század első fele – Németh László) vii. keresztényszocializmus (XX. század elejétől kezdve – Giesswein Sándor, Prohászka Ottokár) viii. megújult szociáldemokrácia (XX. század második felétől) ix. harmadik út elnevezésű szocializmusideológiák (Anthony Giddens, Tony Blair, Gerhard Schröder) x. anarcho-szindikalista szocializmuseszmék (XX.század – Mihail Bakunyin)
1
Szakács Tamás A szocializmuselméletek- és ideológiák közös vonásai a. a kapitalizmus totális kritikája b. rendkívül éles ideológiai kritika a liberalizmus, a konzervativizmus és a nacionalizmus felé c. a tőkés magántulajdon és az ezen alapuló kizsákmányolás elvetése d. a magántulajdon „kisajátítása” és kollektív tulajdonná való átalakítása e. a piacgazdaság éles kritikája f. a gazdasági tőke és a „szimbolikus tőkék” monopolizálásának és uralmának éles kritikája g. a forradalmi osztályharc elfogadása (klasszikus szociáldemokrácia) más irányzatok a forradalmat elutasítják, helyette a radikális reformokat fogadják el mint a társadalmi viszonyokat átalakító folyamatot h. a párt és a szervezett mozgalom szerepének hangsúlyozása i. a kollektivizmus j. a
tudományosság
igénye,
azaz
az
ideológiai
tételek
közgazdasági,
társadalomtudományi, történettudományi alátámasztása k. a társadalmi egyenlőtlenségek korlátozására, bizonyos területeken a megszüntetésükre való törekvés l.
erős a szociális érzékenység és a szolidaritásérzés ápolása
m. az univerzalizmus, vagyis annak a hite, hogy a szocializmus, de legalábbis legfőbb társadalmi értékei az egész emberiség és minden nemzet, ország számára kívánatosak, megvalósíthatóak
2
Szakács Tamás 30.Marx és Engels tudományos szocializmusa és a revideált tudományos szocializmus
Marx és Engels tudományos szocializmusa a. Marx és Engels kommunizmus-szocializmus elmélete két fő alappilléren nyugszik: i. egyfelől a XIX. századi kapitalizmus totális kritikáján és e kritika alapján kialakított, előrevetített kommunista társadalom képén ii. másfelől Marx filozófiai antropológiáján b. a kommunista kiáltvány bevezető részének híres indító mondata: Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete c. a kiáltványt a Kommunisták Szövetségének kérésére Marx írta meg és 1848 februárjában jelent meg először Londonban, németül d. az első fejezet első mondata: Minden eddigi társadalom története osztályharcok története. e. a hűbéri társadalom pusztulásából keletkezett modern polgári társadalom nem szüntette meg az osztályellentéteket, csak új osztályokkal, az elnyomás új feltételeivel cserélte fel a régieket a burzsoázia korszakát azonban az jellemzi, hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket (az egész társadalom két nagy, egymással homlokegyenest szemben álló osztályra szakad: burzsoázia és proletariátus) f. a burzsoáziának a történelemben felettébb forradalmi része volt, mert szétrombolta a hűbéri, patriarchális, idillikus feudális viszonyokat Napjainkban azonban – írják a kiáltványban- csak a proletariátus az egyetlen forradalmi osztály g. „a munkásoknak nincs hazájuk”, mivel minden országban elnyomásban élnek a program lényege és célja az osztálykülönbségek megszüntetése, a föld- és a termelési tulajdon megszüntetése, h. a kiáltvány tehát osztályharcos ideológiai program, nyílt felhívás a burzsoázia hatalmának erőszakos megdöntésére i. a kiáltvány befejező része egyértelműen fogalmaz: „A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek. Világ proletárjai, egyesüljetek!” 3
Szakács Tamás j. Marx és Engels A német ideológia című, közös társadalom- és történelemfilozófiai alaptételeket összegző művükben már egyértelműbbé tették, hogy „a kommunista számára arról van szó, hogy a fennálló világot forradalmasítsa, a készen talált dolgokat gyakorlatilag megtámadja és megváltoztassa” k. A kommunizmus filozófiai meghatározása is A német ideológiában található: „A kommunizmus szemünkben nem állapot, amelyet létre kell hozni, hanem eszmény, amelyhez a valóságnak igazodnia kell. Mi a kommunizmusnak a valóságos mozgalmat nevezzük, amely a mai állapotot megszünteti.” A revideált „tudományos szocializmus” – a szociáldemokrácia ideológiája a.
a szociáldemokrácia klasszikus elmélete, ideológiája és programja a XX. század elején alakult ki, elsősorban Nyugat-Európa országaiban
b.
ez a szociáldemokrácia marxista tételeken nevelkedett, sőt azt mondhatjuk, hogy a revíziók és a belső viták ellenére a szociáldemokrata pártok az 1950-es évekig megmaradtak marxista pártoknak
c.
a tudományos szocializmus első elméleti és gyakorlati revíziója Eduard Bernstein német szociáldemokrata politikus és gondolkodó nevéhez fűződik
d.
Bernstein a középrétegek kiszélesedésének és erősödésének tendenciájára helyezte a fő hangsúlyt
e.
Bernstein elutasította az osztályharcos szemléletet, helyette a parlamenti demokrácia útján megvalósuló békés átmenetet hirdette a szocializmusba, amelynek lényegi eleme a demokrácia a liberalizmust a szociáldemokrácia ideológiájának szellemi előzményeként határozta meg
f.
az alkotmányos törvényhozás erősebb a forradalomnál a törvényhozásban „az ész uralja az érzelmeket”, a forradalomban „az érzelem kerekedik az ész fölé”hangsúlyozza Bernstein
g.
a szociáldemokrácia történelmét végigkísérték az éles ideológiai és a gyakorlati politikai viták a legélesebb vita, majd szétválás a szociáldemokraták és a belőlük kiváló (elsősorban „oroszországi” bolsevik) kommunisták között alakult ki
4
Szakács Tamás 31.A kommunista (bolsevista) ideológia és kommunista totalitárius ideológia összefoglaló jellemzése a kommunista pártok hatalomra kerülése után (1917-1989)
A kommunizmus (bolsevista) ideológiája a. a tudományos szocializmus szociáldemokrata revíziójával majdnem egyidőben alakult ki a kommunizmus bolsevista-leninista ideológiája b. a kommunizmus bolsevik ideológiája mérhetetlenül felerősítette a kapitalizmus mindenáron való megdöntésének célkitűzését, a kapitalista társadalom minden összetevőjének tagadását, az osztályharc élezését és a forradalom szükségszerűségébe és kíméletlenségébe vetett hitet c. Lenin szerint a munkásosztályt mint a „történelem igazi alanyát” a forradalmi élcsapat kell hogy vezesse d. a kommunisták „messianisztikus küldetése” a hatalom bármi áron való megragadása, a forradalom ellenségeinek kíméletlen eltiprása, a szocialista társadalom megteremtése e. a bolsevista kommunisták dogmatikusan ragaszkodtak a tudományos szocializmus eredeti tételeihez, így a magántulajdon, az áruviszonyok és a pénz azonnali megszüntetéséhez, a forradalmi terror kiépítéséhez, a társadalom tagjainak kommunista átneveléséhez, a kommunista forradalom permanens továbbviteléhez, a világkommunizmus viszonylag egy időben történő megteremtéséhez f. Lenin 1920-ban írta, hogy a bolsevizmus mint politikai eszmeáramlat és mint politikai párt 1903-ban jött létre és azóta áll fenn (Lenin: A „baloldaliság” – a kommunizmus gyermekbetegsége) g. a sikeres forradalom feltételeit Lenin a Mi a teendő? című írásában vázolja első feltétel a marxi forradalmi elmélet megtisztítása az E. Bernsteinnek a „kritika szabadságára” hivatkozó elferdítéseitől, a második a „politikai osztálytudat” bevitele a munkásosztályba,
a
harmadik
az
„élcsapatként
működő
forradalmi
párt”
megszervezése h. a bolsevik párt a „proletárok osztályegyesülésének legmagasabb formája” i. a lenini politika, a bolsevista kommunizmus mintegy hetven évig fennmaradt, egészen a bolsevik típusú szocialista rendszerek és pártok összeomlásának időszakáig (19891992) 5
Szakács Tamás A kommunista totalitárius ideológia összefoglaló jellemzése 1917-1989 között a. a totalitárius ideológiák univerzális magyarázatigénnyel és szándékkal lépnek fel, amelynek alapján az ideológia az emberi társadalom törvényszerűségeinek és a történelmi fejlődésnek minden kérdésére tudományosan alátámasztott választ tud adni b. a tudományos előrelátás mítosza alapján a marxizmus-leninizmus tudományát alapul véve a múlt és jelen minden lényeges összefüggése megérthető, megismerhető, és a jövő pedig tudományosan kiszámítható, előre látható, sőt megtervezhető c. a tudományos kizárólagosság hite és meggyőződése minden tudomány alapja d. a totalitárius ideológia egyeduralma a politikai tudatosság és voluntarizmus minden ellenállást elsöprő érvényesüléséhez vezetett e. a párt és a pártvezér tévedhetetlenségi mítosza alapján megkérdőjelezhetetlenné válnak az ideológiai tételek f. a totalitárius kommunista ideológia globális jellegű, univerzális érvényessége van, mivel hirdetőit az a meggyőződés vezette, hogy előbb-utóbb a kommunista ideológia győzni fog az egész világon g. a totalitárius ideológia egyeduralmának nélkülözhetetlen kelléke és eszköze a totalitárius propaganda és a mozgalmi aktivizmus h. az ideológiai átnevelés az egész társadalomra, minden korosztályra, minden társadalmi rétegre kiterjed i. a társadalom és az egész világ két részre oszlik: barátra és ellenségre i. barát: a párt, a kommunisták, a párttagok, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, a szocialista értelmiség, a Szovjetunió, a szocialista országok, a felszabadító mozgalmak, a káderek, a forradalmárok ii. ellenség: a volt kizsákmányolók, a kispolgárok, a kulákok, a papság, a trockisták, az ellenforradalmárok, a szabotőrök, a huligánok, a nemzetközi imperializmus, Tito és bandája, a Rajk-banda tagjai, a revizionisták, a munkásárulók j. a totalitárius ideológia jellemzője, hogy nincsen tulajdonképpen legitimációs igénye, vagy legfeljebb egy csökevényes, korlátozott önlegitimációs igénye van
6
Szakács Tamás 32.Harmadikutas szocializmusok és „harmadik út” (a szociáldemokrácia újabb megújulása)
Harmadikutas szocializmusok a. a két világháború között alakult ki a harmadikutas (népi) szocializmusok ideológiája, amely egyaránt elvetette a bolsevik kommunizmust és a nemzetiszocializmust, a klasszikus kizsákmányoló kapitalizmust és a diktatórikus államszocializmust b. Magyarországon az egyik legismertebb harmadikutas szocializmuselmélet Németh László „minőségszocializmusa” volt c. Németh László szerint a feladat egy új politika kidolgozása, amelynek hordozója csak „egy új nemesség” lehet d. az új politikai program lényege: tervgazdaság, de „nem oroszos”, a magántulajdon helyébe a „munkásbizomány” kell hogy lépjen, amelyben a birtokos felelős, de „megőrzi egyéni függetlenségét” a „nagy kollektív kereteken belül” e. az új politikának meg kell fékeznie a bürokráciát f. a „magyarság új életre lobbanását” egy „sorsához méltó magatartású újnemesség” hozhatja el, az „értékes emberek” közössége A harmadik út – a szociáldemokrácia újabb megújulása a. a harmadik út ideológiájának és programjának a megfogalmazója Anthony Giddens angol politológus, szociológus, filozófusprofesszor b. a harmadik út az 1970-es években domináló szociáldemokrácia és az 1980-as éveket átható (thatcheri-reageni) neoliberalizmus alternatívája c. az újonnan felvetődő kérdések, amelyekre a szociáldemokrácia választ kell, hogy adjon és programot kell hogy kidolgozzon: i. Milyen következményekkel jár a globalizáció? ii. Miféle individualizmus jellemző a modern társadalmakra? iii. Van-e még jelentése számunkra a jobboldaliság és a baloldaliság szavaknak? iv. Milyen politikai szerepvállalás várható el az egyéntől, az államtól, a civil mozgalmaktól?
7
Szakács Tamás v. Hogyan lehet az ökológiai problémákat szociáldemokrata politika alapján kezelni? d. a kérdésekre adandó válaszokat A. Giddens politikai programpontokba sorolta e. az „öt dilemmára” adott válaszokat egységes rendszerbe foglalják a „harmadikutas értékek: az egyenlőség, az elesettek védelme, a szabadság mint autonómia, a „felelősség nélkül nincs jog” elve, a „demokrácia nélkül nincs hatalom” elve, a kozmopolita pluralizmus, a filozófiai konzervativizmus f. ezek a programba foglalt értékek segítik át a polgárokat a globalizáció, a magánélet és a természethez való viszonyunk megváltoztatásán, forradalmi jelentőségű átalakulásán
33.Fasizmusok, fasiszta és nemzetiszocialista ideológiák
a. a fasiszta és a nemzetiszocialista ideológiák a XX. század első évtizedeiben jelennek meg és válnak koherens ideológiai világ- és történelemmagyarázattá, politikai programmá b. a fasizmus szót az olasz Benito Mussolini használta 1920-ban c. az olasz, a spanyol és a portugál fasizmusok ideológiájában nem játszott komoly szerepet a rasszizmus, a faji ideológia d. a német, a magyar és a kelet-európai nemzetiszocializmusokat erősen áthatotta a faji ideológia, a rasszizmus e. a nemzetiszocializmusok mindegyike erős szocialista alapról, a tőkés társadalmat kritizáló elméleti bázisról indult ki f. Thomas Mann a nemzetiszocializmust és a fasizmust „olyan korbetegségként” jellemezte, „amely mindenütt otthon van, amelytől egyetlen ország sem mentes”. g. Lukács György marxista filozófus szerint a nemzetiszocializmus „a kor nagy problémáira adott reakciós válasz”, amelynek előfeltétele, szellemi megalapozója a filozófiai irracionalizmus
8
Szakács Tamás A fasiszta ideológia közös jellemzői a. képviselőik egy merőben új rend, új civilizáció teremtését hirdették meg, amelynek fel kell váltania a liberális államot b. a liberalizmus individualizmusával szemben a fasiszta állam által kifejezett nemzeti, illetve faji kollektívumot tették meg végső létezőnek c. mindegyik fasiszta elmélet szocialistának vallja magát kisebb-nagyobb mértékben programjába vesz antikapitalista és szociális intézkedéseket d. a fasizmus legfőbb ideológiai jegye : nemzet és állam egységes és totális szubsztanciája Hitler történelmi-politikai világképe a. „A történelem a népek élet-halál harcának története”, melyhez az állam csak keretet ad a nép számára, mivel a történelmi események hordozói nem az államok, hanem a népek és a fajok b. Az állam politikájának célja a háború, a háborús felkészülés c.
„Minden egyes lény terjeszkedni akar, minden egyes nép világuralomra törekszik.”
d. A harcra tehát állandóan készen kell állni (katonailag, ideológiailag, biológiailag), mivel a háborúban az erős legyőzi a gyengébbet a természeti törvény alapján „Aki élni akar, az harcoljon, aki pedig nem vesz részt az örök küzdelemben, az nem érdemli meg az életet.” A fasiszta és a nemzetiszocialista ideológiák közös vonásai a. mindegyik totalitárius b. mindegyik nacionalista c. mindegyik szocialista d. a legtöbbje rasszista A magyar nemzetiszocializmus a. a magyarországi nemzetiszocialista ideológiát és programot legrészletesebben az 1938 tavaszán megjelent „A hungarizmus irányeszméi” című, Hubay Kálmán által írott terjedelmes brosúra tartalmazta, amely a Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom hivatalos ideológiája volt
9
Szakács Tamás b. a párt 1939. február 24-i betiltása után Nyilaskeresztes Párt néven alakult újjá, és 1939. március 15-én tette közzé részben megújított programját c. a magyar nemzetiszocializmus megvalósítja az ősi magyar népi és nemzetvezéri elvet d. a kartelleket feloszlatják, a kamatrabszolgaságot eltörlik e. a „haladó kisipart” állami hitellel felélesztik, a vagyon- és jövedelemadókat csökkentik f. a föld a magyar népközösségé g. az élet csak munkával tartható fenn, ezért a Nyilaskeresztes Párt programja követeli és tervezi a munkanélküliség teljes megszüntetését h. a zsidók nem lehetnek teljes jogú magyar állampolgárok, magyarnak zsidóval házasságot kötni tilos i. az 1939-es program kimondja: „Zsidómentes magyar államot akarunk.” j. a fajelméleti alapokon nyugvó és szociális demagógiával átitatott magyarországi fasiszta szocializmus ideológiája terrorhoz, öldökléshez és tömegmészárláshoz vezetett
34.Keresztényszocializmusok és a megújult szociáldemokrácia a második világháború után
Keresztényszocializmusok a. a két világháború között jelentek meg Európában, majd Dél-Amerikában váltak népszerűvé a keresztény világnézetre alapozott szocializmuselméletek és ideológiák b. a keresztényszocializmus a Rerum Novarum kezdetű pápai enciklika nyomán bontakozott ki, nagyon sokszínű, heterogén formákban c. a konzervatív alapozású szociális katolicizmus elvetette a liberalizmus szélsőséges individualizmusát, az egyének összességeként fogta fel a társadalmat d. a keresztény világnézet az egyén közösségi mivoltát hangsúlyozta, a társadalom fő összetartó ereje a közjó szolgálata e. a magyarországi keresztényszocialista mozgalom vezetője és fő ideológusa Giesswein Sándor győri kanonok, pápai prelátus volt
10
Szakács Tamás f. Giesswein mellett a magyarországi keresztényszocializmus legismertebb ideológusa Prohászka Ottokár volt g. az Országos Keresztényszocialista Párt 1923. május 20-21-én tartott újjáalakuló kongresszusán határozta meg Prohászka a párt legfőbb törekvéseit és a keresztényszocializmus általános elveit: i. a keresztényszocialista program követeli, hogy az ember legyen a szociális és gazdasági élet középpontja ii. a párt az egyéni tulajdonjogot tartja a szellemi és gazdasági kultúra létfeltételének, a tulajdon felhasználását azonban erkölcsi és szociális kötelezettségek irányítsák a nemzet és az emberiség javára iii. a gazdasági élet egészséges fejlődése az összes egyének, osztályok és népek erejének együttműködését követeli iv. a tőke maga is a munkának lévén eredménye, semmi előjoggal nem bír a munka felett h. a keresztényszocialista pártok és ideológusok szocialista elnevezésük ellenére gyakran a konzervatív ideológiák és pártok csoportjába sorolták be magukat A megújult szociáldemokrácia a második világháború után a. a második világháború után került sor a szociáldemokrácia második nagy megújulására, még jobban eltávolodva a klasszikus tudományos szocializmus elméleti alapjaitól b. a Szocialista Internacionálé frankfurti Alapító Nyilatkozata 1951-ben leszögezte, hogy a szocializmus Európában született mint a tőkés társadalom ellen tiltakozó mozgalom c. az Alapító Nyilatkozat leszögezi, hogy „A kommunizmus jogtalanul hivatkozik a szocialista hagyományokra; valójában a felismerhetetlenségig eltorzította ezt a hagyományt. Olyan merev teológiát állított fel, amely összeegyezhetetlen a marxizmus kritikai szellemével.” d. a nyilatkozat leszögezi: szabadság nélkül nem lehet szocializmus, a szocializmust csak demokrácia által lehet megteremteni e. a szociáldemokrácia ideológiájának továbbfejlesztésében jelentős szerepet játszott a Német Szociáldemokrata Párt 1959-ben elfogadott Bad Godesberg-i programja a program hangsúlyozza, hogy a „demokratikus szocializmus” a keresztény etikában, a humanizmusban és a klasszikus filozófiában gyökerezik
11
Szakács Tamás f. a Szocialista Internacionálé 1989 júniusában, Stockholmban fogadta el azt az Elvi Nyilatkozatot, amely talán a legrészletesebben foglalkozik a demokratikus szocializmus alapértékeivel g. a demokratikus szocializmus a stockholmi Elvi Nyilatkozat szerint olyan nemzetközi mozgalom, amelyet közösen elfogadott értékek jellemeznek: i. a szabadság ii. az igazságosság és az egyenlőség iii. szolidaritás
35.A nacionalizmus mint politikai eszme közös vonásai és alapelvei
a. a nacionalizmus mint nemzetelvű politikai eszme és gondolkodás Európában a XVIII. században keletkezett, a XIX. és XX. század történelmét alapvetően meghatározta b. a nacionalizmus alapelvei Anthony D. Smith szerint: i. a világot nemzetek alkotják, s minden egyes nemzet sajátos jellemvonásokkal rendelkezik ii. minden politikai hatalom forrása a nemzet iii. a nemzet iránti lojalitás minden egyéb lojalitás felett áll iv. valódi szabadság csak egy nemzettel való azonosuláson át valósítható meg v. a világ békéje és szabadsága a nemzetek összességének szabadságán és biztonságán alapszik vi. a nemzetek csak saját szuverén államaikban lehetnek „szabadok” c. a nacionalizmus mindig egy meghatározott nemzethez kötődő érzésben, politikában, közösséghez tartozásban mutatkozik meg, történetileg rendkívül változó formákban és érzelmekkel telítetten
12
Szakács Tamás 36.A „nemzetiség” és a „nemzet” a magyar történelemben (A gentilis nemzettudat; a rendi nemzet és nemzettudat; a háromféle nemzetfogalom, a modern nemzet és nemzeteszme)
A gentilis nemzettudat a. Szűcs Jenő történész szerint a honfoglalás előtti magyarság hétmagyar neve és nemzetség megjelölése két tényezőre utal: az egyik a politikai integráció, a törzsek szilárd uralmi szervezetbe fűzése, a másik az etnikai hagyomány integrációja, a domináns magyar törzs eredettudatának az általános elfogadása b. a gentilis nemzettudat szerint a magyar nemzetség a közös hagyomány és szokásvilág alapján önmagát egységes társadalomnak, népnek fogadta el A rendi nemzet és nemzettudat a. a XI-XIII. században a gentilis szemléletmód és tudati struktúra átalakul, lebomlik, elhomályosul és egy új nemzettudatnak adja át a helyét kialakul a „rendi nemzet”, a „nemesi nacionalizmus” b. a rendi, nemesi nemzettudat és felfogás lényege Szűcs Jenő szerint: i. a társadalom szuverén közösségekből, universitásokból és rendekből épül fel, a nemzet tagjai között jogegyenlőség van ii. a nemzet tagjai egymás iránt és a feljebbvalók iránt hűséggel tartoznak iii. az állam szuverenitása a nemzet szuverenitásán alapul A háromféle nemzetfogalom a. a XVIII. század előtti Magyarországon Szűcs Jenő szerint háromféle nemzetfogalom és ténylegesen létező magyar nemzet mint közösség létezett. i. legtágabb értelemben „magyarnak” számított és a gens Hungarica tagja volt, aki a regnum Hungariae alattvalója volt (területi – alattvalói nemzet) ii. a Hungarus szemlélet elismerte és elfogadta mindazok saját, külön identitását, akik nemzetük alapján csoportonként elkülönültek a magyarságtól (nyelvi – kulturális nemzet)
13
Szakács Tamás iii. egy harmadikfajta nemzetet alkottak azok, akik a rendi-korporatív értelemben szerveződő Natio Hungarica kereteibe tartoztak, az ország privilegizált testületeinek a tagjai (politikai nemzet) A modern nemzet és nemzeteszme a. a modern nemzet és nacionalizmus történelmi alapja a nemzetiség, vagyis egy meghatározott területen élő nagyobb embercsoport, amelynek egységét a közös nyelv és a közös kultúra, a közös szokások, a közös erkölcsök, tradíciók biztosítják b. a nemzeti keretekben élő politikai közösség a szabad polgárok közössége c. a modern nacionalizmus genetikusan és tipológiailag két ágra oszlik Szűcs Jenő szerint: az államnemzetre és a kultúrnemzetre d. az államnemzet jellemzői: i. a nyelvi, kulturális és állampolitikai keretek a kései feudalizmus idején egységessé formálódtak ii. erős polgársággal rendelkezik iii. a politikai társulás új képlete radikális fordulathoz kötődik e. a kultúrnemzet esetében az etnikai-nyelvi és állami-politikai keretek nem esnek egybe f. a XIX. század magyar nemesség a Habsburgok ellen a magyarságot kultúrnemzetként, a magyarországi nemzetiségekkel szemben államnemzetként definiálta
37.Nacionalizmusok a történelemben
a. a modern nemzetek kialakulása az 1789-es francia forradalomhoz és az azt követő évtizedekhez, évszázadokhoz köthető Európában b. minden modern nemzet sajátos történelmi, társadalmi folyamatok eredményeként és hatására jött létre c. a francia nemzet és a nemzeti gondolat megteremtésében és tudatosításában jelentős szerepe volt Mirabeau és Emmanuel Joseh Sieyés vitájának arról, hogy a francia nemzet része-e az egész nép. A nemzet a törvény előtt egyenlő egyének szövetsége, akik egységes és oszthatatlan szuverenitással rendelkeznek
14
Szakács Tamás d. a német Herder szerint Németország egysége szellemében, nyelvében és irodalmában van. A nyelv és a nemzet között szétszakíthatatlan kapcsolat van. A nyelv mindig egy népnek a nyelve: „az országnak, a népének és történetének lenyomata”. A modern német nemzet megteremtésének eszköze a közös nyelv és a közös kultúra, összekapcsolva a német nemzeti géniusszal. e. Rogers Brubaker a nemzetépítésre törekvő nacionalizmusok két alapvető változatát különbözteti meg: i. a nemzetállam megalkotását célzó nacionalizmus ii. nemzet-előmozdító vagy nemzetiesítő nacionalizmus (célja a politikai intézményrendszer etnicizálása, etnikai-vallási kultúrával való átitatása) g. a nemzetiesítő államnemzetek és nacionalizmusok három jelentős alternatív modellje vethető fel R. Brubaker szerint: i. a polgári állam modellje, amelyben minden állampolgár birtokában van az állam és az állam minden polgár céljait szolgálja ii. két-vagy soknemzetiségű államok modellje, amelyekben két vagy több államalkotó nemzet birtokában van az állam, és szolgálja azokat iii. kisebbségi jogi modell, amelyben az állam nemzeti állam, de nem nemzetiesítő, és a kisebbségi csoportok tagjai nemcsak állampolgári minőségükben egyenlők, de bizonyos specifikus kisebbségi jogokkal is rendelkeznek h. R. Brubaker az új nacionalizmusok között megkülönböztet: i. anyaországi nacionalizmusokat (politikája túlnyúlik a nemzetállam területén kívül élő, más államokban kisebbségi etnikumként létező anyanemzet tagjai felé) ii. kisebbségi nacionalizmusokat (politikája kapcsolódik az adott nemzetállam többségi nacionalizmusához)
15
Szakács Tamás 38.Nemzetfogalmak – megközelítési módok, felfogások
A tudományos irodalom szerzői között nincs egyetértés a nemzet tudományos fogalmát illetően: a. a nemzet létező, valóságos, de meghatározhatatlan Tudjuk, hogy mi a nemzet, de nem tudjuk gyorsan, röviden megmagyarázni (Walter Bagehot) b. a nemzet alkalmatlan és reménytelenül zavaros kifejezés ahhoz, hogy valós entitást és kollektivitást írjunk le vele a nemzet a politikai szótár legrejtélyesebb és legtendenciózusabb kifejezése (Charles Tilly és munkatársai) c. a nemzet nem valós, hanem egy korlátok közé szorított, elképzelt közösség, amelyre jellemző a tagok egymás számára való anonimitása (Benedict Anderson) d. Ernest Renan a nemzetről: i. a nemzet a múltban gyökerezik, de a jelenben hat cselekvéseinek révén ii. a nemzet nem örök, változik, és a nemzeteknek van kezdetük, és lehet végük is a történelemben iii. a nemzet valóságos, szubsztanciális létező, tartós társadalmi képződmény, szociológiai értelemben vett társadalmi csoport, amelynek kontinuitása van, a társadalmi élet gyakorlati folyamataiban létező és ható sajátos entitás iv. a nemzet egy adott területhez kapcsolódó és ott élő állampolgárok összessége v. a nemzet múltbeli emlékek gazdag örökségének közös birtoklása, a közös tettek emléke a múltból és közös akarat a jelenben, hogy a jövőben is nagy cselekedeteket hajtsunk végre e. Nemzet a marxista-leninista irodalomban: i. „a nemzet az emberek történelmileg kialakult tartós közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségeiben megnyilvánuló lelki alkatnak alapján keletkezett.” (Sztálin) ii. a nemzetek létező társadalmi és történelmi közösségek, amelyeket a nyelv és a nemzeti együttérzés, valamint a közös kultúra kapcsol össze (Marx és Engels) iii. a nemzet sorsközösség, amely saját karakterrel és kultúrával rendelkezik (Karl Renner és Otto Bauer)
16
