Szakács Tamás 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról
Ostrogorski -
szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el kell felejteni, s teljesen új módon kell szemlélni a politikát
-
-
az állandóan működő „szervezett pártok” betiltását javasolta az alábbi okok miatt:
a szervezett pártokat a pártoligarchia uralja
a szervezett pártok a választókat manipulálják
a párgépezet bürokratizálódik
a döntéshozatal egy szűk csoport kezébe kerül
a pártba való belépéssel az egyén elveszíti individualitását
Ostrogorski szerint ezek a negatív hatások veszélyeztetik a demokráciát, és korlátozzák az egyén szabadságát javasolta, hogy ad hoc jellegű „választási pártok” vagy egy-egy meghatározott célra szerveződött pártok működhessenek, amelyek a választások, illetve céljuk elérése után feloszlanának
Michels -
sokat támaszkodik Ostrogorski nézeteire
-
szerinte az elitpárttal szemben a tömegpárt a jellemző
képviseletet biztosít az addig képviselettel nem rendelkezőknek
a beemelt tömeg érdekeit jeleníti meg a párt
a mindennapi élet része lett a politika a sztrájkok, tüntetések révén
a tömegpártok funkciója megsokszorozódik: gazdasági érdekvédelem, egyesületek kialakítása (baloldali pártok), kulturális nevelő funkció
koherens ideológia jellemzi
-
a demokrácia modern pártok nélkül elképzelhetetlen, de aki pártot mond, az
-
oligarchiát mond
-
a párt oligarchizálódása elkerülhetetlen ez az „oligarchizálódás vastörvénye” az oligarchia megszünteti a demokráciát a párton belül
1
Szakács Tamás Weber -
pártoknak az olyan szabad csatlakozáson alapuló társulásokat nevezte, amelyekben a társulásnak az a célja, hogy a vezetőket egy szervezeten belül hatalomhoz juttassa, és ezáltal az aktív tagoknak kedvező lehetőségeket biztosítson
-
azt állította még mindig a honoráciorpártok (befolyásos vezetők, képviselők szövetsége) uralják a német politikát
-
az igény kielégítés tartja össze a képviselőpártokat
-
a pártokat militánsok, entellektüelek támogatják
-
a modern korban a politika professzionális képesség, a modern párt tömegpárt, szerveződési elvét tekintve nem a patronage, nem a parlamentben szerveződnek, hanem az utcán, világnézeti azonosság van a tagok között
-
két alcsoport van:
vezérrel rendelkező pártgépezet (karizmatikus vezető)
hivatásos politikusok uralma
2
Szakács Tamás 2. A pártok bevételi forrásai általánosságban és azok történeti változásai
1.Bevételek:
1. Tagdíjak 2. Állami költségvetésből származó támogatás 3. Képviselői csoportnak nyújtott állami támogatás 4. Egyéb hozzájárulások, adományok 5. A párt által alapított vállalat és korlátolt felelősségű társaság nyereségéből származó bevétel 6. Egyéb bevételek
2.A pártok pénzügyeinek és gazdálkodásának történeti változása
19. századtól az 1940-50-es évekig: -
a pártok magánszervezetek, nem állami szervezetek, a civil szféra szervezeti, különleges céllal semmiféle állami támogatás nincs a pártok mint civil szervezetek tartsák el magukat
-
az állami támogatás tilalma mellett bármilyen legális gazdasági tevékenységet folytathatnak
A második világháború utáni időszak, az 50-es évektől a 70-es évekig: -
megjelenik a költségvetésből való támogatása a pártoknak elismerték, hogy a pártok nélkül nincs demokrácia, a versengő pártrendszer fenntartása demokratikus alapfeltétel, el kell szakítani az adományoktól a pártokat, hogy függetlenül működhessenek az adományozó szervezetektől, és a választói akaratnak kell alárendelni ez csak úgy lehetséges ha megnyitják az állami támogatást
A pártok legfőbb bevételi forrásává fokozatosan a költségvetési forrás lett, legfőbb támogatás.
3
Szakács Tamás 3. A párt vagyona és forrásai Magyarországon és a tiltott források és bevételek
1.A párt vagyona
A párt vagyona: -
a tagok által fizetett díjakból,
-
az állami költségvetésből juttatott támogatásból,
-
az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból,
-
jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból,
-
végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából,
-
a pártnak törvényben meghatározott gazdálkodó tevékenységéből,
-
illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.
2.Tiltott források és bevételek
-
a párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el
-
a párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el
-
a párt névtelen adományt nem fogadhat el
4
Szakács Tamás 4. A pártok költségvetési támogatásának elvei és szabályai Magyarországon
-
ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni
-
ha a párt tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg
-
az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani a fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg
-
a költségvetési támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét első ízben a képviselői megbízatás érvényességének megállapítását követő hónap első napjától kell figyelembe venni
-
a pártok támogatására fordítandó összeget az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg
-
a költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján
5
Szakács Tamás 5.A pártok törvényességi, alkotmányossági, valamint pénzügyi ellenőrzése
Alkotmányossági felügyelet: -
az alkotmányszerűség vizsgálata tartalmilag nem alkotmányellenes-e a pártok programja
-
tartalmi és nem formai ellenőrzésről van szó
-
Magyarországon senki nem látja el ezt a felügyeletet a magyar AB-nek nincs
-
ilyen jogköre nincs megnevezve a szervezet, akihez lehetne fordulni
Törvényességi felügyelet: -
a törvényeknek megfelelés vizsgálata (egyesülési tv. ill. a pártgazdálkodási tv. )
-
a bíróságok vizsgálják
-
a párt tagjai fordulhatnak ezért bírósághoz, az ügyész is bírósághoz fordulhat ez ügyben, ha tudomására jut, hogy törvényellenesen működik a párt
A pártok gazdálkodása és pénzügyei feletti ellenőrzés: -
a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult
-
államigazgatási szerv a párt gazdasági-pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult
-
az
Állami
Számvevőszék
kétévenként
ellenőrzi
azoknak
a
pártoknak
a
gazdálkodását, amelyek rendszeres állami költségvetési támogatásban részesültek -
ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke indítványozza a bíróság eljárását
Antal A. előadásai: www.ajk.elte.hu (hallgatóinknak, tanszékek hírei, politikatudományi intézet, Antal Attila előadásai és csoportjai, a politikatudomány alapjai, kormányformák és az államfői itnézmény.ppt)
6
