SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ELLENŐRZÉSI IRODA NYÍREGYHÁZA SZÁMVEVŐI JELENTÉS

SZABOLCS-SZAT M ÁR-BEREG M EGYEI ELLENŐRZÉSI IRODA – NYÍREGYHÁZA

SZÁMVEVŐI JELENTÉS Tiszalök Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről

2009. október

BEVEZET ÉS

SZÁM VEVŐI JELENTÉS Tiszalök Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről

BEVEZETÉS Az Ötv. 92. § (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a 2007. évtől megújította, azt kiegészítette további – teljesítmény-ellenőrzési – elemekkel. Az e lle nőrz é s cé lja annak é rté ke lé se volt, hogy az Ö nkormányz at: • milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; • eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; • kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1 , ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; • megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi2 és célszerűségi javaslatait. Az e lle nőrz é s típusa: átfogó ellenőrzés, amely – egy ellenőrzés keretében – meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az e lle nőrz ött idősz ak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a 2006-2008. évek és 2009. I. félév, a 3. ellenőrzési programpontnál a 2008. év és 2009. I. félév.

1

A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét.

2

A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között.

BEVEZET ÉS T iszalök város lakosainak száma 2009. január 1-jén 5897 fő volt. A 2006. évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 13 tagú Képviselő-testületének munkáját öt állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a 2006. évi önkormányzati választásokat követően egy 3 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester a 2007. évi időközi polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye a 2007. óta változatlan. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a 2008. évben négy költségvetési intézményt működtetett, amelyekből egy önállóan gazdálkodott. Az Önkormányzat a 2008. évi költségvetési beszámolója szerint 1044 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 1117 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. A könyvviteli mérleg szerint 2008. december 31-én 3149 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a 2006. év végi állományhoz viszonyítva 14,1%-kal emelkedett, ezen belül másfélszeresére nőtt a befektetett pénzügyi eszközök állománya, valamint négyszeresére emelkedett az Önkormányzat forgóeszközeinek állománya. A befektetett pénzügyi eszközök 310 millió Ft-ra, valamint a pénzeszközök tizenkilencszeres, 287 millió Ft-ra való növekedését a kötvénykibocsátásból származó bevétel betétként történő elhelyezése eredményezte. A kötvénykibocsátással összefüggésben a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya is harminckétszeresére növekedett. Az összes költségvetési bevétel 22,9%-át a saját bevétel, illetve 7,6%-át a helyi adó bevétel biztosította a 2008. évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a 2008. évben 12,9% volt. A 2009. évi költségvetési rendeletben 1055 millió Ft költségvetési bevételt és 1110 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma 2008. december 31-én 31 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 144 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1–3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, az eredményesség minősítésére irányulva értékeltük, a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az

3

Cigány kisebbségi önkormányzat.

BEVEZET ÉS utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 kifizetésekre folytattuk le5 : • a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, • a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá • a működési és a felhalmozási célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület 2008. évi és a 2009. I negyedévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 6 . A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8 .

4

Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési és a felhalmozási célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok – végrehajtásuk esetén – megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok – kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt – nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése – esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve – megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok – kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt – nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott.

BEVEZET ÉS Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött – az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt – elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk.

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a 2006-2009. évek közötti időszakban a tervezett költségvetési bevételek és kiadások az előző évhez viszonyítva változóan alakultak. A tervezett költségvetési bevételek és kiadások a 2007. évre csökkentek, majd a 2008. évben növekedtek, a 2009. évben pedig csökkentek az előző évhez képest. Az Önkormányzat költsé gve té sé ne k e gye nsúlya a 2006. és a 2008-2009. években nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek nem fedezték a tervezett költségvetési kiadásokat. A 2007. évben a tervezett költségvetési bevételek meghaladták a tervezett költségvetési kiadásokat. A tervezett működési célú kiadások a 2006-2009. években meghaladták a tervezett működési célú költségvetési bevételeket, valamint a 2006. és a 2008-2009. években a tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások is meghaladták a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételeket. Az Önkormányzatnál a 2006-2009. években a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a költségvetési rendeletekben működési célú rövid lejáratú, a 2006. és a 2008. években felhalmozási célú hitel felvételét, valamint a 2007. évben hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítését tervezték. A 2006-2009. években az Ámr-ben előírtak ellenére, a likviditási terv készítése elmaradt. Az Önkormányzatnál a 20062009. évek költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és kiadások főösszegeit – az Áht. előírása ellenére – a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit és kiadásait is figyelembe véve határozták meg. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetének alakulását a 2006-2008. évek között a következő ábra szemlélteti: AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK 2006 -200 8. ÉVI ALAKULÁSA

Adato k: m illió Ft- ban

2 000 127 1 600 1 200

786

1 02

82 8

5 72

2 99 27 0

2 15

82

10 8

44 6

73 1 14

45 7

1 44

950

971

9 85

tény

terv

tény

ter v

tény

9 73

870

terv

9 11

995

tény

93 0

93 9

terv

82 0

9 66

400

85 4

800

ter v

tény

ter v

tény

0 bev étel

k iadás 2006. év

Terv ez ett, teljes ített működés i c élú költs égv etési bevételkiadás

bevétel

kiadás

bev étel

2007. év Terv ez ett, teljes ített f elhalmoz ási c élú költs égv etési bevétel- kiadás

kiadás

2008. év Terv ez ett hiány

Teljes ített hiány

Az Önkormányzatnál a teljesített költségvetési bevétel főösszege 2006-2008 között csökkenő tendenciát mutatott, a teljesített költségvetési kiadás főösszege az előző évhez képest 2007. évre csökkent, majd a 2008. évre emelkedett. A pé nz ügyi e gye nsúly a 2006. és a 2007. évben fennállt. A 2008. évben a teljesített működési célú költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a teljesített működési célú költségvetési kiadásokra, valamint a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások meghaladták a felhalmozási célú költségvetési bevételeket. A költségvetési kiadási főösszegre vonatkozó tervezett és teljesített fedezettségi mutató mértéke a 2006-2008. években eltért egymástól. A teljesített költségvetési kiadások költségvetési bevételekből történt fedezettsége folyamatosan romlott. A teljesített költségvetési kiadási főösszegre vonatkozó fedezettségi mutató a 2006-2008 között a tervezetthez képest kedvezően alakult, 26,0-3,6-1,0 százalékponttal nőtt.

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A jegyző nem gondoskodott a kötvénykibocsátással kapcsolatos gazdasági események könyveléséről a Számv. tv-ben előírtak ellenére. A költségvetési rendelet az Áht. előírása ellenére az előző évi kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány összegét a 2006-2007. években nem tartalmazta eredeti előirányzatként a bevételek között. A 2007. évben a kerékpárút építésére tervezett előirányzat nem lett teljes mértékben felhasználva, azonban a várható kifizetést a 2008. évben eredeti előirányzatként nem tervezték meg, így ebben az esetben a beruházási előirányzat tervezése nem volt megalapozott. A 20062008. években az Önkormányzatnál a pénzügyi egyensúly biztosításához a tervezett finanszírozási célú pénzügyi műveleteken túlmenően kiadási me gtakarítást hoztak. A Képviselő-testület intézményi létszám-racionalizálás végrehajtásáról határozott, valamint az idősek gondozó Otthona és a Szociális Szolgáltató Központ 2007. augusztus 1-jével a T ársulás részére átadásra került. A pénzügyi egyensúly biztosításához – a folyószámla- és munkabérhitelen kívül – a 2005. év decemberében 10 millió Ft, a 2007. év áprilisában 16 millió Ft rövid lejáratú hite lt vettek fel. Az Önkormányzat a költségvetés végrehajtása során a 2007. és a 2008. években a fejlesztési feladatok finanszírozásához hosszú lejáratú hiteleket – 12,3-1,4-60,0 millió Ft – vett fel. Az Önkormányzat a pályázati eljárás keretében kiválasztott bank ajánlata, valamint a Képviselő-testület határozata alapján 2008. július 15-én 2,755 millió svájci frank (400 millió Ft) értékben kötvé nyt bocsátott ki 20 éves törlesztési idővel, három éves tőkefizetési halasztással, változó összegű (6 havi svájci frank Libor+ 1,35%) kamatfizetési kötelezettséggel. A forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára a kötvénykibocsátás kockázatot jelent. Az Önkormányzat a 2006-2009. I-II. negyedévi gazdálkodás során a fizetőképesség folyamatos biztosítása érdekében 2006. áprilisától folyamatosan folyósz ámlahite lt vett igénybe. A ténylegesen felvett folyószámlahitel átlagos állománya 2006. évhez viszonyítva mérséklődött a 2009. évre. A folyószámla hitelen kívül a 2006-2009. I-II. negyedévben folyamatosan szükség volt munkabérhitelre a munkabérek kifizetéséhez. Az e ladósodási mutató 2006-2008. közötti növekedése az Önkormányzat eladósodásának fokozódását jelezte, mert a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya nagyobb arányban növekedett, mint az Önkormányzat összes forrásának állománya. Az eladósodási mutató 2006-2008. közötti emelkedése jelezte, hogy az Önkormányzat pénzügyi helyzete eladósodási szempontból kedvezőtlenül alakult. A likviditási mutatók 2006-2008. közötti növekedése jelezte, hogy az Önkormányzat pénzügyi helyzete fizetőképességi szempontból kedvezően alakult. Összességében az Önkormányzat pénzügyi helyzete az eladósodásának növekedése miatt kedvezőtlenül alakult. Az Önkormányzat fe jle sz té si cé lkitűz é se it a gazdasági program 1,2 -ben határozta meg, amelyek összhangban voltak az NFT -ben, valamint az ÚMFT -ben foglalt pályázati lehetőségekkel. A Képviselőtestület a 2006-2009. I. félév között európai uniós támogatásra összesen 11 pályázatot nyújtott be, amelyekből öt eredményes volt, hat pályázatot elutasítottak. A 2004-2005 között benyújtott, nyertes pályázatok közül kettő fejlesztési feladat a 2006-2008. években valósult meg. Az Önkormányzat 20062008. évi költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós támogatással megvalósuló működési és felhalmozási célú költségvetési kiadás és bevétel előirányzatait, a 2006-2009. évi költségvetési rendeletek a felhalmozási kiadásokat feladatonként, azonban a 2009. évi költségvetési rendelet az Áht. előírása ellenére nem tartalmazta kettő európai uniós támogatással megvalósuló projekt működési és felhalmozási célú költségvetési kiadási és bevételi előirányzatait, továbbá a 2006-2009. évi költségvetési rendeletekben az európai uniós forrásból megvalósuló projektek esetében az Ámr. előírása ellenére nem bemutatták be elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok bevételi és kiadási előirányzatait valamint a többéves kihatással járó európai uniós támogatás igénybevételével megvalósuló kettő projekt előirányzatait éves bontásban. Az Önkormányzatnál a 2006-2008. években az európai uniós forrásokkal megvalósított, befejezett fejlesztési feladatok teljesített kiadásai a tervezetthez képest 99,8%-ban teljesültek.

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A 2006-2008. években és a 2009. év I. félévében az Önkormányzatnál nem szabályozták az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó pályáz ati te vé ke nysé gge l kapcsolatos feladatokat, így nem határozták meg az önkormányzati szintű pályázat-koordinálás ellátásáért és pályázat-nyilvántartás vezetéséért felelős személyt, a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget. Nem alakították ki az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés és pályázatkészítés eljárási rendjét, az európai uniós forrással támogatott fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet, továbbá nem terjedt ki a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. Az Önkormányzat által kialakított általános szabályozás biztosította az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztések lebonyolítása során elvégzendő folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátásának szabályszerű végrehajtását. Az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés személyi, szervezeti feltételeit a Polgármesteri hivatalnál alakították ki, a pályázatok figyelését az Építésügyi iroda köztisztviselői végezték, azonban a feladat ellátását belső szabályzatban, munkaköri leírásban nem határozták meg. Az Építésügyi iroda köztisztviselői által ellátott pályázatkészítési és lebonyolítási feladatok mellett a polgármester öt alkalommal kötött külső szervezettel megbízási szerződést pályázatkészítési feladatra, valamint egy alkalommal lebonyolítási feladatok elvégzésére. A pályázatkészítési feladatokra kötött szerződésekben nem írták elő az információk átadásának formáját, tartalmát, módját, valamint a szerződések 20%-ában a megbízott külső szervezetek és a Polgármesteri hivatal képviselője közötti kapcsolattartást. A lebonyolítási feladatokra kötött szerződésben nem írták elő a lebonyolítási feladatok ellenőrzésének rendjét és a személyre szóló felelősségi szabályokat. Az Önkormányzat a 2007-2008. években a „Tiszalök Város közterületeinek megújítása, fejlesztése” című projektet valósította meg, amelynek a hatályos támogatási szerződésben rögzített időbeli megvalósulásáról a fe jle sz té si fe ladat lebonyolítója gondoskodott. A kifizetési kérelmek benyújtása és a támogatás folyósítása között 104, illetve 151 nap telt el, az igénylést alátámasztó dokumentumok alaki és tartalmi hiányosságai miatt. A fejlesztés lebonyolításához a tervezett pénzügyi források rendelkezésre álltak, az Önkormányzat a költségvetésében tervezett saját forrást biztosította, az elnyert európai uniós támogatást teljes egészében felhasználták, a támogatási szerződésben meghatározott célok és indikátorok teljesültek. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok végrehajtása során a kötelezettségvállalás ellenjegyzését, valamint a kiadások szakmai teljesítés igazolását, a kiadás teljesítésének elrendelése előtt az érvényesítési feladatok ellátását és az utalványozás ellenjegyzését a gazdálkodási jogkörök szabályzatában foglaltak alapján az arra jogosultak végezték el. A projekt bevételei esetében a szakmai teljesítés igazolását, az érvényesítést, az utalványok ellenjegyzését az arra kijelölt személyek az Ámr. előírása ellenére nem végezték el. A belső ellenőrzés a projekt megvalósításának folyamatát nem ellenőrizte. Külső ellenőrzést a közreműködő szervezet kettő esetben végzett, szabálytalanságot nem állapított meg. Az Önkormányzat a szabályozottság és a szervezettség tekintetében a 2006-2008. évek között ne m ké sz ült fe l e re dmé nye se n az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására annak ellenére, hogy az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatai a gazdasági programjaiban megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak, meghatározta a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat, a Polgármesteri hivatalon belül és külső szervezet igénybevételével biztosította a pályázatfigyelés, pályázatkészítés és a fejlesztési feladat lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit, valamint a külső személlyel, szervezettel kötött szerződésekben meghatározták a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan a pályázatkészítést végző felelősségét. Azonban nem szabályozták a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatás kötelezettségét, a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra, valamint a lebonyolítási feladatokra kötött szerződésben nem írták elő a fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségeit. Az Önkormányzat az informatikai stratégiában határozta meg a rövid és középtávú céljait, az elektronikus ügyintézés 2., illetve 3. szintjének bevezetését. Az Önkormányzat az e -köz igaz gatási feladatok ellátása érdekében honlapot üzemeltetett, ennek személyi feltételeit a Polgármesteri hivatalon belül biztosították.

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az állampolgárok és a vállalkozások részére az ügyintézést az 1., illetve 2. elektronikus szolgáltatási szinten valósították meg. Az Önkormányzat honlapján a közérdekű adatok elektronikus közzétételi rendszere megfelelt a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendeletben foglalt előírásoknak. A jegyző az Áht. előírásainak megfelelően tette közzé az Önkormányzat honlapján az Önkormányzat által nyújtott céljellegű működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatások célját, összegét és a támogatási program megvalósítási helyét, valamint a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartamát, valamint a közzéteendő adatokban történt változásokat. A jegyző a 2006-2008. évi költségvetési beszámolók szöveges indoklását az Ámr-ben előírtak ellenére az Önkormányzat honlapján nem tette közzé. A költsé gve té s te rve z é si é s a z ársz ámadás ké sz íté si folyamatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző nem szabályozta a költségvetési tervezés és a zárszámadás elkészítés rendjét, nem írta elő annak ellenőrzését, hogy az intézmények, hivatali szervezeti egységek által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőek-e, a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosított-e, valamint nem jelölte ki a zárszámadási feladatok koordinálásáért felelős személyt, azonban a kialakított belső kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mert az előírások ellenére, illetve a hiányos szabályozás miatt nem ellenőrizték dokumentált módon az intézmények, és a Polgármesteri hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségét, a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangját, az intézmények által az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatainak megbízhatóságát, az intézmények pénzmaradványának megállapítása szabályszerűségét, az intézményi eredeti, módosított előirányzatok és a teljesítések eltéréseinek indokoltságát, továbbá az intézményi számszaki beszámoló belső, valamint a Képviselőtestület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját. A gaz dálkodási, a pé nz ügyi-sz ámvite li é s a folyamatba é píte tt e lle nőrz é si fe ladatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel az SzMSz nem tartalmazta a Polgármesteri hivatal alapító okiratának számát, valamint a Polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének meghatározását; a jegyző nem szabályozta a gazdasági szervezet ügyrendjében a beosztottak hatás- és jogkörét, a helyettesítés rendjét, a belső (szervezeten belüli) és külső kapcsolattartás módját; a saját részre történő kötelezettségvállalás, utalványozás és annak ellenjegyzése, illetve érvényesítés esetére az összeférhetetlenségi követelmények érvényesülését a közeli hozzátartozóknál nem biztosították; a Polgármesteri hivatalnál éltek az Ámr. által biztosított lehetőséggel és nem volt szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az egyedileg 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetében, azonban ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban nem rögzítették, a jegyző nem jelölte ki az értékelési eljárás szabályszerű végrehajtásának folyamatba épített ellenőrzéséért felelős személyt; a számlarend nem tartalmazta az 5. és 9. főkönyvi számlaosztály alkalmazott főkönyvi számláinak számát és megnevezését; nem határozták meg a főkönyv és az analitikus nyilvántartások egyeztetése dokumentálásának módját; az érintett dolgozók munkaköri leírásában a szabályzatban meghatározott feladatok nem szerepeltek; az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során nem azonosították a folyamatokat és folyamatgazdákat, nem határozták meg a tevékenységcsoportokat, az elvégzendő tevékenységeket, feladatokat, utalást a tevékenység belső szabályozásban való fellelhetőségére, az adott tevékenység ellátásáért felelős személy megnevezését, egyértelmű megfeleltetését, az ellenőrzési pontokat, egyes tevékenységek elvégzését igazoló dokumentum megnevezését, illetve fellelhetési helyét a rendszerben; a kockázatkezelési eljárási rend nem tartalmazta a kockázatok értékelését, és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a kockázatokra adható válaszintézkedések megvalósíthatóságának mérlegelését, kockázat nyilvántartást, a válaszintézkedés beépítését a folyamatba

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok és a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát, azonban a kialakított belső kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A jegyző a szakmai teljesítés igazolására irányuló utasításban az Ámr-ben foglaltak ellenére nem írta elő a folyamatosan igénybe vett és havi rendszerességgel számlázott szolgáltatások esetében a szakmai teljesítésigazolás kötelezettségét. A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése, továbbá az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások kifizetések során – ezen tevékenységek költségvetési súlyának figyelembevételével összefoglalóan értékelve – a belső kontrollok működé sé ne k me gbíz hatósága jó volt, mivel az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások és a gépek, berendezések és felszerelések vásárlásával, létesítésével kapcsolatos gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a megrendelésekben, szerződésekben, megállapodásokban, kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott feladatok teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a belső szabályzatban előírt módon elvégezték, az utalvány ellenjegyzője meggyőződött a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörténtéről, továbbá a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, azonban a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek ellenőrzési kötelezettségüknek nem tettek eleget, mert nem ellenőrizték dokumentumok alapján a kifizetés jogosultságát, összegszerűségét és a megbízás, megrendelés teljesítését, továbbá az utalványok ellenjegyzője nem látta el munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségét, mivel nem kifogásolta, hogy nem foglalták írásba a kötelezettségvállalásokat és így a szakmai teljesítés igazolója részére nem állt rendelkezésre dokumentum feladatainak szabályszerű végrehajtása érdekében. A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai re ndsz e r működésére vonatkozó szabályok hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatalban a katasztrófa elhárítási tervet a 2007-2008. években nem aktualizálták, a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok megállapítása során alkalmazandó eljárásrend esetében nem határozták meg a hozzáférési jogosultságok módosítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, a pénzügyi-számviteli rendszerből ellenőrzési lista nem kérhető le, így nem állapítható meg, hogy a pénzügyi számviteli rendszerben mely azonosítóval mikor végeztek műveletet, illetve mi volt a művelet pontos tartalma, továbbá nem voltak szabályozottak a pénzügyi-számviteli szoftver-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárások. A hiányosságok ellenére a kialakított belső kontrollok − megfelelő végrehajtásuk esetén − a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A Polgármesteri hivatalnál a pénzügyiszámviteli feladatok ellátásánál alkalmazott informatikai rendszer belső kontrolljainak megbízhatósága gyenge volt, mivel nem tesztelték az elmúlt két évben a katasztrófa elhárítási tervet, nem biztosították a főkönyvi könyvelési rendszerben tárolt hozzáférési jogosultságok ellenőrizhetőségét, nem követelték meg a pénzügyi-számviteli szoftverekben a jelszavakra előírt szabályok teljes körű betartását, a változáskezelési eljárások ellenőrzését, tesztelését az ellenőrzési feladat szabályozásának hiánya miatt nem végezték el, a pénzügyi-számviteli szoftver nem biztosította ellenőrzési lista készítését minden adathozzáférésről, adatmódosításról és adattörlésről, nem történt meg az elmúlt egy évben annak ellenőrzése, hogy az elmentett állományokból a pénzügyi számviteli adatok teljes körűen helyreállíthatóak-e. A be lső e lle nőrz é si fe ladatokat az Önkormányzat T ársulás útján látta el. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában közepes kockázatot jelentettek, mivel a belső ellenőrzési feladatok ellátására irányuló megállapodásban nem határozták meg a belső ellenőrzési vezető személyét, valamint nem rendelkeztek a belső ellenőrzési vezetői feladatatok ellátásának módjáról. A stratégiai tervet nem támasztották alá kockázatelemzéssel. Nem írták elő a jegyző bevonásának kötelezettségét a stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába, nem elemezték az európai uniós forrásból megvalósított

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok feladatok végrehajtásának, a közbeszerzési eljárások lefolytatásának és a kedvezményezett szervezeteknél az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználásának a kockázatát, valamint a 2009. évi belső ellenőrzési tervben nem határoztak meg kapacitást a soron kívüli ellenőrzési feladatokra, azonban a kialakított szervezet – szabályszerű működése esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtott. A 2008. évben kilenc, a 2009. évben hat ellenőrzést tervezett az Önkormányzat, ebből a 2008. évben hat ellenőrzést a Polgármesteri hivatalban, három ellenőrzést az intézményeknél, a 2009. évben öt ellenőrzést a Polgármesteri hivatalban, egy ellenőrzést az intézményeknél. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok me gbíz hatósága gyenge volt, mivel a 2008. évben a Polgármesteri hivatalban tervezett hat ellenőrzésből négy, az intézményekben tervezett három ellenőrzésből kettő nem valósult meg. A belső ellenőrök nem végezték el a belső ellenőrzési kézikönyvben előírt a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat. Az ellenőrzött szervezetek intézkedési tervet nem készítettek, a feltárt hiányosságok megszüntetéséről nem győződtek meg. A belső ellenőrzési feladatokat ellátó T ársulás munkaszervezetének vezetője a belső ellenőri javaslatok hasznosulásáról, a végrehajtott és végre nem hajtott intézkedésekről a Ber. előírásai ellenére nyilvántartást nem vezetett. A jegyző a Polgármesteri hivatalra vonatkozóan teljesítette az Ámr. 23. mellékletében rögzített nyilatkozattételi kötelezettségét. A polgármester a költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített 2007. évi és 2008. évi összefoglaló jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé terjesztette. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását a 2006. é vbe n e lle nőriz te átfogó je lleggel, melynek során 36 szabályszerűségi és kilenc célszerűségi javaslatot tett, melyek realizálása érdekében intézkedési terv készült. A szabályszerűségi javaslatok 47%-a re aliz álódott. A költségvetési koncepció előterjesztésekor a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alkotott vélemény a költségvetési koncepció kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről csatolásra került. Az Önkormányzat a 2006. évi zárszámadási rendeletében a pénzmaradványt költségvetési szervenként határozta meg és hagyta jóvá. A polgármester a központi költségvetési kapcsolatokban biztosított pótelőirányzatokról a költségvetési rendelet módosítására irányuló javaslatot a Képviselő-testület elé terjesztette, a kisebbségi önkormányzatot érintő költségvetési rendelet módosítására a kisebbségi önkormányzat határozata alapján került sor. A kötelezettségvállalás nyilvántartás vezetésével megbízott munkavállaló a feladatát a belső szabályozásban foglaltaknak megfelelően ellátta, a főkönyvi és analitikus nyilvántartások dokumentált ellenőrzése negyedévente megtörtént. A közbeszerzési szabályzat kiegészítésre került a közbeszerzési eljárások belső ellenőrzésének felelősségi rendjével. A közbeszerzési eljárások során az Önkormányzat nevében eljárók nyilatkoztak az összeférhetetlenségről, az Önkormányzat a Kbt. alanyi hatálya alá bejelentkezett és éves közbeszerzési tervét elkészítette. A becsült érték meghatározására és az egybeszámítás követelményeire vonatkozó előírásokat a Polgármesteri hivatal betartotta, a közbeszerzési eljárások a belső ellenőrzés keretében vizsgálatra kerültek. A leltározási tevékenységet és az év végi értékelési feladatokat elvégezték. A vagyongazdálkodási rendelet kiegészítésre került az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési, döntési határkörök gyakorlására jogosultak megnevezésével, a vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatási módjának, valamint a követelés elengedés és ingyenes vagyonátruházás módjának meghatározásával. A jegyző intézkedett, hogy a támogatott szervezeteknek folyósított támogatások feltételei írásba foglalásra kerüljenek, a támogatásokkal való elszámolás szabályszerűségét a belső ellenőrzés keretein belül vizsgálták. A kisebbségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatra került, melyben meghatározták a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjét. A szabályszerűségi javaslatok 13%-a ré sz be n hasz nosult. A költségvetési rendelettervezetekben a tervezett hiányt bemutatták, de a költségvetési bevételek és kiadások továbbra is tartalmaztak finanszírozási célú pénzügyi műveleteket. Az SzMSz-t kiegészítették a Polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek megnevezésével, de továbbra sem tartalmazta a Polgármesteri hivatal alapító okiratának számát, Polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének megnevezését. A jegyző kiegészítette az ügyrendet a vezetők feladat-, hatás- és jogkörével, azonban az ügyrend továbbra sem tartalmazta a dolgozók feladat- és hatásköreit. A szabályszerűségi javaslatok 38%-a ne m te lje sült. A polgármester nem terjesztette a Képviselő-testület elé az Áht. szerinti mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelettervezetet. A költségvetési rendelet tervezet nem tartalmazta a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését tartalmazó kimutatás szöveges indoklását, a közvetett támogatások kimutatásáról készített mérleget és azok szöveges indoklását, az év várható bevételi és kiadási előirányzatai teljesüléséről az előirányzatfelhasználási ütemtervet, továbbá a zárszámadási rendelettervezet a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegeit és az éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó szervenként. A jegyző az intézkedési tervben foglalt határidőn túl egészítette ki meglévő szabályzatát a szakmai teljesítés igazolásának módjára vonatkozó előírásokkal, az intézményi számviteli politika szabályozásához azokat az érvényesítendő követelményeket, melyek önkormányzati szinten biztosítják az egységes számviteli rend kialakítását. Nem módosította a számviteli politikában a mérlegkészítés időpontját, hogy az Önkormányzat a Vhr-ben meghatározott határidőre beszámolási kötelezettségének eleget tudjon tenni, nem gondoskodott az eszközök és források értékelési szabályzatának kiegészítéséről, hogy az tartalmazza a jogszabályi előírásokon alapuló jogerős követelések értékelésének elveit, az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések vevő általi elismerés igazolásának és a követelés értéke meghatározásának módját, az adós minősítési szempontjait követelés típusonként, a kisösszegű követelések év végi meghatározásának elveit, és dokumentálásának szabályait. Nem gondoskodott arról, hogy a számlarend valamennyi alkalmazásra kijelölt számlát tartalmazzon, nem határozta meg az analitikus nyilvántartások és főkönyvi könyvelés egyeztetésének módját, és a dokumentálás szabályait, továbbá az egyéb gazdasági események összesítő bizonylatainak elkészítési határidejét, tartalmi követelményeit, dokumentálásuk formáját és nem rögzítette a helyi kisebbségi önkormányzati gazdálkodással összefüggő sajátos feladatokat a Polgármesteri hivatal számviteli politikájában és számlarendjében. A pénztárellenőr a munkafolyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési feladatainak nem tett eleget. A Számv. tv. előírása ellenére bizonylat nélkül rögzítettek gazdasági eseményeket a főkönyvi számlákon. A jegyző nem kezdeményezte az önkormányzati részesedésű kht-k esetében a közhasznúsági szerződések felülvizsgálatát és módosítását, hogy azok tartalmazzák a támogatás elszámolásának feltételeit, módját. Az Ámr. ellenére a jegyző nem határozta meg az intézmények elemi beszámoló felülvizsgálatának rendjét, nem gondoskodott az intézmények éves beszámolója felülvizsgálatáról és működésük elbírálásáról, írásban történő értesítésükről a beszámolójuk jóváhagyása és a megállapított módosított pénzmaradványuk összegéről. A célszerűségi javaslatok 56%-a hasznosult. A jegyző kiegészítette a leltározási szabályzatot a leltárak értékelésére vonatkozó ellenőrzési feladatok meghatározásával, a leltárkülönbözetek rendezésének módjával és az üzemeltetésre átadott eszközök leltározási módjának szabályaival, a pénzkezelési szabályzatot a megnyitható bankszámlák rendeltetésével, kijelölték a készpénz felvételére szolgáló bankszámlát, a készpénz felvételére jogosult munkavállalót, a pénztáros és helyettesének személyét, meghatározta a pénztáros helyettesítésére vonatkozó szabályokat, a pénztár átadás-átvétel dokumentálásának módját, rendelkezett az ügyfélterminál biztonságos kezelésének szabályairól, a kezelése során ellátandó feladatokról, az arra jogosult személyekről, meghatározta a pénztárellenőr munkafolyamatba épített előzetes ellenőrzési feladatait, a felesleges vagyontárgyak hasznosítása, selejtezése esetére a jegyző kijelölte a vagyontárgyak minősítéséért felelős munkavállalót, meghatározta az eladási ár megállapítására vonatkozó szabályokat és az értékesített vagyontárgyak nyilvántartásokból való kivezetésének módját, gondoskodott arról, hogy az önkormányzati vagyon hasznosítása során megkötött szerződésekben az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemek beépítésre kerüljenek, a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségének megteremtése érdekében az Önkormányzat a Polgármesteri hivatalnál biztosította az akadálymentesítést, valamint saját forrásai kiegészítése érdekében nyújtott be pályázatot. A célszerűségi javaslatok 11%-a részben teljesült, mivel a jegyző a biztonságos üzemeltetés és munkavégzés feltételeit biztosító katasztrófa elhárítási tervet elkészítette, azonban nem készült el a

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Polgármesteri hivatal informatikai stratégiája, nem került kidolgozásra és dokumentálásra az informatikai rendszer programrészletezésű hozzáférési jogosultsági rendszere. A cé lsz e rűsé gi javaslatok 33%-a ne m te lje sült, mive l a céljelleggel nyújtott támogatások jóváhagyásának és folyósításának egységes szabályozása nem készült el, nem történt meg a szabályzatok és dolgozók munkaköri leírásai összhangjának biztosítása, a polgármester és a jegyző nem számoltatta be helyettesítés esetén a felhatalmazottakat és megbízottakat a kötelezettségvállalási, utalványozási, azok ellenjegyzési feladatok ellátásáról. Az Önkormányzatnál az ÁSZ a 2006-2008. évek között kettő, a z árszámadáshoz kapcsolódó vizsgálatot végzett. A kötött felhasználású támogatások 2007. évi felhasználásának ellenőrzésekor egy szabályszerűségi javaslat ellenére nem intézkedtek annak érdekében, hogy az egyes jövedelempótló támogatások igénylése megfeleljen a költségvetési törvényben foglaltaknak. A célszerűségi javaslatok közül nem intézkedtek annak érdekében, hogy a szakmai és informatikai fejlesztési feladatokhoz támogatásban részesülő intézmények az elszámolás érdekében részletes kimutatást készítsenek a beszerzésekről és dokumentálják a felhasználást, továbbá a jegyző nem vizsgálta felül a Szoc.tv. alapján folyósított ellátásokkal kapcsolatos igazgatási, pénzügyi feladatok ellátását biztosító egymásra épülő, integrált informatikai rendszer bevezetésének és alkalmazásának lehetőségét. A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2006. évi felhalmozási célú támogatások felhasználásának ellenőrzésekor az ÁSZ egy szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslatot tett, melyek hasznosultak. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgárme ste rne k a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1.

kezdeményezze a Képviselő-testületnél a Polgármesteri hivatal SzMSz-ének kiegészítést az Ámr. 10. § (5) bekezdés a) pontjának megfelelően a Polgármesteri hivatal alapító okiratának számával és keltével, az Ámr. 10. § (5) bekezdés h) pontjának megfelelően a Polgármesteri hivatalnál és a hozzá rendelt önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének meghatározásával;

2.

gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának 2006. évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által részére tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében

3.

kezdeményezze, hogy a számvevői jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével. Az intézkedési tervet, az elfogadását követő 30 napon belül küldje meg az ÁSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ellenőrzési Irodája részére; a je gyz őne k a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében

4.

készítse el az Ámr. 139. § (1) bekezdésben foglalt előírásnak megfelelően az éves likviditási tervet és gondoskodjon annak szükség szerinti aktualizálásáról;

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 5.

biztosítsa az Áht. 8/A. § (7) bekezdésében előírtak alapján, hogy a költségvetési rendelettervezetek költségvetési bevételi és kiadási főösszegei ne tartalmazzanak finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos bevételeket, illetve kiadásokat;

6.

gondoskodjon az Áht. 7. § (2) bekezdésében előírtak alapján a költségvetési rendelet-tervezet előkészítése során a beruházási kiadások és az előző évről áthúzódó feladatok (kötelezettségek) előirányzatainak fedezeteként az előző évi pénzmaradvány igénybevétel megalapozott tervezéséről;

7.

gondoskodjon arról, hogy a költségvetési rendelettervezet tartalmazza az Áht. 69. § (1) bekezdés előírásának megfelelően az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek működési és felhalmozási célú költségvetési kiadási és bevételei előirányzatait, valamint az Ámr. 29. § (1) bekezdés g) és k) pontjában foglaltaknak megfelelően a többéves kihatással járó európai uniós támogatással megvalósuló feladatok előirányzatait éves bontásban, illetve elkülönítetten a bevételi és kiadási előirányzatait;

8.

tegyen eleget az Ámr. 137. §-aiban foglalt utalványokat érintő ellenjegyzési kötelezettségének, amelynek során gondoskodjon – az Ámr. 135. § (1) bekezdésben előírtak betartása érdekében – a bevételek beszedésének elrendelése előtt arról, hogy az okmányok alapján ellenőrizzék, szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, a megrendelés, a megállapodás teljesítését, illetve győződjön meg – az Ámr. 135. § (3) bekezdésben előírtak betartása érdekében – az érvényesítés ellátásáról;

9.

biztosítsa az Ámr. 157/D. § (1) bekezdésében hivatkozott 22. számú melléklet 1.2.5. pontjában foglaltak alapján az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának közzétételét;

10. egészítse ki a meglévő szabályzatokat, hogy azok az Áht. 121. § (1) és (3), az Ámr. 145/A. § (1)-(2) bekezdés és a 145/B. § (1) bekezdésben foglaltak alapján biztosítsák a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamat során végrehajtandó belső kontrolltevékenységek szabályszerű végrehajtását, így: írja elő az intézmények, hivatali szervezeti egységek által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségének vizsgálatát; határozza meg a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosítottságának ellenőrzési kötelezettségét; jelölje ki a zárszámadási feladatok koordinálásáért felelős személyt, vagy személyeket; 11. a belső szabályzatokban, valamint az Áht. 121. § (1) és (3), az Ámr. 145/A. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 145/B. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ellenőriztesse a feladat ellátásával megbízott munkavállalókkal: a) az intézmények, Polgármesteri hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségét; a saját bevételek és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangjának biztosítottságát; a zárszámadás készítés folyamatában az intézmények által az államit támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatai megbízhatóságát; az intézmények pénzmaradvány megállapításának szabályszerűségét;

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok az Ámr. 149. § (3) bekezdés c) pontja alapján az intézményi eredeti, a módosított előirányzatok és a teljesítések eltérésének indokoltságát, az Ámr. 149. § (3) bekezdés d) pontja alapján az intézményi számszaki beszámoló belső, valamint annak a Képviselőtestület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját; 12. a pénzügyi-számviteli feladatok szabályozottsága érdekében:

során

elvégzendő

belső

kontrolltevékenységek

b) egészítse ki a gazdasági szervezet ügyrendjét az Ámr. 17. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a munkavállalók hatás és jogkörével, valamint gondoskodjon az ügyrendben meghatározott feladatok munkakörökhöz való sorolásáról, határozza meg a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját; egészítse ki meglévő szabályzatát az Ámr. 134. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az egyedileg 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetében a kötelezettségvállalás rendjének és nyilvántartási formájának szabályozásával; valamint biztosítsa, hogy a szakmai teljesítés igazolásának szabályozásáról szóló utasítás az Ámr. 135. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően valamennyi kifizetésre kiterjedjen; egészítse ki meglévő szabályozását az Ámr. 138. § (3) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi követelmények biztosítása érdekében a közeli hozzátartozók és a saját részre történő kötelezettségvállalás, utalványozás és annak ellenjegyzése, illetve érvényesítésre vonatkozó helyettesítési előírásokkal; jelölje ki az eszközök és források értékelési szabályzatában az értékelések ellenőrzéséért felelős munkaköröket; egészítse ki a Vhr. 37. § (5) bekezdése alapján készített eszközök hasznosítási, selejtezési szabályzatát az eljárás szabályszerű végrehajtásának folyamatba épített ellenőrzéséért felelős személy meghatározásával az Ámr. 145/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; egészítse ki a számlarendet a Számv. tv. 161. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, hogy az valamennyi alkalmazott főkönyvi számla számlaszámát és megnevezését tartalmazza, a Vhr. 49. § (2) bekezdésében foglaltak alapján szabályozza az analitikus nyilvántartások kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetését és annak dokumentálását; egészítse ki az ellenőrzési nyomvonalat az Ámr. 145/B. § és a Pénzügyminisztérium „Útmutató az ellenőrzési nyomvonal kialakításához” módszertani útmutatója alapján, hogy az tartalmazza az elvégzendő tevékenységeket, feladatokat, utalást arra hogy a tevékenységeket, feladatokat részletesen mely belső szabályzatok tartalmazzák, az adott tevékenység, feladat és a végrehajtásért felelős szervezeti egység vagy személy megnevezését, egyértelmű megfeleltetését, az ellenőrzési pontokat, az egyes tevékenység, feladat elvégzését igazoló dokumentum megnevezését, valamint az egyes tevékenység, feladat elvégzését igazoló dokumentum fellelhetési helyét a rendszerben; egészítse ki a kockázatkezelési szabályzatát az Ámr. 145/C. § és a Pénzügyminisztérium „Útmutató a kockázatkezelés kialakításához” módszertani útmutatója alapján, hogy az tartalmazza a kockázatok értékelését, kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelését, kockázat nyilvántartást, a válaszintézkedés beépítését a folyamatba, a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát;

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 13. a pénzügyi-gazdasági tevékenység során elvégzett kontrolltevékenységek belső szabályzatokban, az Ámr. 135. § (1) bekezdésében és az Ámr. 137. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő végrehajtása érdekében követelje meg a szakmai teljesítés igazolójától, hogy feladata elvégzése során ellenőrizze a kifizetés jogosultságát, összegszerűségét, a megrendelésben, szerződésben foglaltak teljesítését, valamint követelje meg az utalványozás ellenjegyzőjétől, hogy munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatát a belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően lássa el; 14. a belső ellenőrzéssel kapcsolatban c) kezdeményezze a T ársulással kötött megállapodás módosítását, ennek során jelöljék ki a belső ellenőrzési vezetői feladatokat ellátó személyt, továbbá határozzák meg, hogy a Ber. 12. §-ban a belső ellenőrzési vezető számára meghatározott tevékenységeket milyen módon látják el; kezdeményezze a Ber. 18. §-ában foglaltak teljesítése érdekében, hogy a belső ellenőrzési vezető a stratégiai tervet kockázatelemzés alapján készítse el; kezdeményezze, hogy az éves ellenőrzési terv a Ber. 21. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartalmazzon kapacitást a soron kívüli ellenőrzési feladatokra; kezdeményezze, hogy a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat az ellenőrzési kézikönyvben előírtaknak megfelelően elvégezzék; kezdeményezze, hogy a belső ellenőrzési vezető a Ber. 8. § f) pontja és a Ber. 12. § n) pontja alapján vezessen nyilvántartást az ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról, a végrehajtott és végre nem hajtott intézkedésekről; 15. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának 2006. évi átfogó ellenőrzése, valamint a kötött felhasználású támogatások 2007. évi felhasználásának ellenőrzése során az ÁSZ által részére tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 16. gondoskodjon az önkormányzati európai uniós forrásokhoz kapcsolódó pályázati tevékenységgel kapcsolatos feladatok szabályozásáról, valamint a dolgozók munkaköri leírásaiban történő rögzítéséről, hogy az meghatározza az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás ellátásáért és pályázat-nyilvántartás vezetéséért felelős személyt, a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés és pályázatkészítés eljárási rendjét, az európai uniós forrással támogatott fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet; 17. tegye meg a szükséges intézkedések annak érdekében, hogy a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés terjedjen ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra; 18. biztosítsa, hogy a külső szervezettel pályázatkészítési feladatra kötött szerződések tartalmazzák a Polgármesteri hivatal képviselőjével való kapcsolattartást, valamint az információ átadás formáját, tartalmát, módját, továbbá a külső szervezettel a lebonyolítási feladatra kötött szerződések tartalmazzák a lebonyolítási feladatok ellenőrzésének rendjét és a személyre szóló felelősségi szabályokat;

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 19. gondoskodjon az informatikai rendszer szabályozottságának biztosítása, a belső kontrolljainak működtetése érdekében: d) a katasztrófa elhárítási terv aktualizálásáról; a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok megállapítása során alkalmazandó eljárásrend esetében a hozzáférési jogosultságok módosítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályok megállapításáról; olyan pénzügyi-számviteli szoftver beszerzési lehetőségének vizsgálatáról, mely biztosítja, hogy a felhasználók egyedi felhasználónévvel és jelszóval rendelkezzenek; a pénzügyi-számviteli rendszerből ellenőrzési lista legyen lekérhető, mely alapján megállapítható, hogy a pénzügyi számviteli rendszerben mely azonosítóval mikor végeztek műveletet, illetve mi volt a művelet pontos tartalma; továbbá biztosítja, hogy minden adathozzáférés, adatmódosítás és adattörlés ellenőrizhető legyen; a pénzügyi-számviteli szoftver-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárás szabályozásáról, és annak szabályozás szerinti dokumentált elvégzéséről; a katasztrófa elhárítási terv teszteléséről; annak ellenőrzéséről, hogy az elmentett állományokból a pénzügyi számviteli adatok teljes körűen helyreállíthatóak-e; 20. kezdeményezze, hogy a T ársulással kötött megállapodásban írják elő a belső ellenőrzési stratégiai tervet megalapozó kockázatelemzés folyamatába a jegyző bevonásának kötelezettségét; 21. intézkedjen, hogy a T ársulás gondoskodjon az éves ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések maradéktalan végrehajtásáról.

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete

1.1.

A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja ésa költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége

Az Önkormányzatnál a 2006-2009. évek közötti időszakban a te rve z e tt költsé gve té si be vé telek és kiadások az e lőz ő é vhe z visz onyítva változ óan alakultak. A tervezett költségvetési bevételek a 2006. évi 1640 millió Ft-ról a 2007. évben 1140 millió Ft-ra csökkentek, majd a 2008. évben 1266 millió Ft-ra növekedtek, a 2009. évben pedig 1055 millió Ft-ra csökkentek. A tervezett költségvetési kiadások a tervezett költségvetési bevételekhez hasonló irányban változtak. A 2006. évi 1767 millió Ft-ról a 2007. évben 1079 millió Ft-ra csökkentek, majd a 2008. évben 1368 millió Ft-ra nőttek, a 2009. évben 1110 millió Ft-ra csökkentek az előző évhez képest. Az Önkormányzat költsé gve té sé ne k e gye nsúlya a 2006. és a 2008-2009. években nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek nem fedezték a tervezett költségvetési kiadásokat. A 2007. évben a tervezett költségvetési bevételek meghaladták a tervezett költségvetési kiadásokat. A tervezett működési célú kiadások a 2006-2009. években meghaladták a tervezett működési célú költségvetési bevételeket, valamint a 2006. és a 2008-2009. években a tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások is meghaladták a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételeket. A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alakulását szemlélteti a következő grafikus ábra:

898

Költségveté si bevétel

157

951

2 008 .év

Költségveté si bevétel Költségve tési kiadá s

820 911

2 007. év

Költségve tési kiadá s


870

200 6. év

2 009 .év

AZ ÖNKORMÁNYZAT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA



446

102 457

270 108 61

971

786

854


55

159

0

400

T erveze tt működési cé lú költsé gvetési bevételek/kia dások T erveze tt felhalmozási célú költségvetési bevételek/kia dások Hiá ny T öbblet

127 828

939 800

1 200

1 600

2 000

A datok:millió Ft-ban

A költségvetés tervezett hiányát a 2006. évben a működési célú költségvetési bevételek 85 millió Ft-os hiánya és a felhalmozási célú bevételeket 42 millió forinttal meghaladó felhalmozási célú kiadások okozták. A 2007. évben a költsé gve té s többle té t a felhalmozási célú költségvetési kiadásokat 162 millió Ft-tal meghaladó fe lhalmoz ási cé lú költsé gve té si be vé te le k e re dmé nyezték, amelyet a működési célú költségvetési bevételek hiánya 101 millió Ft-tal csökkentett. A költségvetés tervezett hiányát a 20082009. években a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó mértékben tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások (11, illetve 2 millió Ft), és a működési célú költségvetési bevételeket meghaladó mértékben tervezett működési célú költségvetési kiadások (91, illetve 53 millió Ft) együttesen okozták.

18

Az Önkormányzatnál a 2006-2009. években a költsé gve té si e gye nsúly biz tosítása é rde ké be n a költségvetési rendeletekben 95-110-135-40 millió Ft működési célú rövid lejáratú, a 2006. és a 2008. években 52 és 22 millió Ft felhalmozási célú hite l fe lvé te lé t, valamint a 2007. évben 14 millió Ft meglévő, hitelviszonyt megtestesítő (részesedés) értékpapír értékesítését 9 te rve z té k. A 2006-2009. évi a költségvetési rendeletekben nem terveztek kötvénykibocsátást. A 2006-2009. é vi költsé gve té si re nde le te kbe n a költségvetési egyensúly megteremtése és megőrzése érdekében évközi többletbevétel hiányt csökkentő felhasználásának előírásával, valamint kiadási megtakarítást eredményező intézkedésekről ne m döntötte k. A je gyz ő a 2006-2009. évi költségvetések tervezése során a folyamatos fiz e tőké pe ssé g biztosítása é rde ké be n folyószámla-hitelkeret, valamint rövid lejáratú hitelfelvétel tervezésével gondoskodott. A 2006-2009. években az Ámr. 139. § (1) bekezdésében előírtak ellenére, a pénzállomány alakulásáról szóló likviditási te rve t a je gyz ő ne m ké sz íte tt. Az Önkormányzatnál 2006-2009. évek költségvetési rendeleteiben megsértették az Áht. 8/A. § (7) bekezdésében előírtakat, mivel a költségvetésben finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési bevételként és költségvetési kiadásként. A 2006-2009. évi költségvetési rendeletekben a tervezett költségvetési kiadások főösszegében 20-171-54-31 millió Ft tervezett finanszírozási kiadást, valamint a tervezett költségvetési bevételek főösszegében 147-110-156-86 millió Ft finanszírozási célú bevételt vettek figyelembe.

9

Az Önkormányzat a börtön építését végző gazdasági társaságban meglévő részesedésének eladását tervezte be.

19

1.2.

A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzet alakulására az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából

Az Önkormányzatnál a te lje síte tt költsé gve té si be vé te le k főössz e ge 2006-2008 között csökkenő te nde nciát mutatott. A teljesített költségvetési bevétel a 2006. évi 1538 millió Ft-ról a 2007. évben 1165 millió Ft-ra, a 2008. évre pedig 1044 millió Ft-ra – mindkét évben 10,4%-kal – csökkent. A teljesített költségvetési kiadás főösszege a 2006. évi 1294 millió Ft-ról a 2007. évre 1067 millió Ft-ra (17,5%-kal) csökkent, majd 2008. évre 1117 millió Ft-ra (4,7%-kal) emelkedett. Az Önkormányzat teljesített költségvetési bevételeit és kiadásait a következő ábra mutatja:

Költségveté si be vétel

930 973

950

2007. év


Költségveté si be vétel Költségve tési kiadá s

985

2006. év

2008.év

AZ ÖNKORMÁNYZAT TELJ ESÍTETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Költségveté si be vétel

966


995

0 400 800 T eljesített m űködési célú költségveté si bevétele k/kiadások T eljesített fe lhalm oz ási c élú költségveté si be vé tele k/kiadá sok Hiány T öbble t

114 73 144

215 82

98

572 299 1 200

244 1 600

2 000

Adatok: millió Ft-ban

A pé nz ügyi e gye nsúly a 2008. évi teljesítés során nem állt fenn, mivel a teljesített költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a teljesített költségvetési kiadásokra. A 2006. és a 2007. években a teljesített költségvetési bevételek fedezetet nyújtottak a teljesített költségvetési kiadásokra. A teljesített működési célú költségvetési bevételek a 2006-2008. években nem nyújtottak fedezetet a teljesített működési célú költségvetési kiadásokra, az évek sorrendjében 29-35-43 millió Ft volt a hiányzó forrás. A teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások 2008-ban meghaladták a felhalmozási célú költségvetési bevételeket (30 millió Ft volt a hiányzó forrás), míg a felhalmozási célú költségvetési bevételek a 2006. és a 2007. években 273-133 millió Ft-tal meghaladták a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadásokat.

20

Az Önkormányzatnál a 2006-2009. években tervezett és a 2006-2008. években teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a következő arányban biztosítottak fedezetet a költségvetési bevételek: Adatok: %-ban Megnevezés Működési célú költségvetési kiadások fedezettsége működési célú költségvetési bevételekből Felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége felhalmozási célú költségvetési bevételekből Költségvetési kiadások fedezettsége költségvetési bevételekből

2006. év Terv Tény

91,0

97,1

94,9

92,8



2009. év Terv

89,6

96,4

90,0

95,6

94,4

191,0

249,5

262,7

97,6

79,4

99,0

118,8

105,6

109,2

92,5

93,5

95,0

A költségvetési kiadási főösszegre vonatkozó tervezett és teljesített fedezettségi mutató mértéke a 20062008. években eltért egymástól. A teljesített költségvetési kiadások költségvetési bevételekből történt fedezettsége folyamatosan romlott, az előző évhez képest a 2007. évben 9,6 százalékponttal a működési bevételek kiadásoktól elmaradó teljesítése, a 2008. évben 15,7 százalékponttal a működési és felhalmozási célú bevételek azonos célú kiadásoktól elmaradó teljesítése következtében. A teljesített költségvetési kiadási főösszegre vonatkozó fedezettségi mutató a 2006-2008 között a tervezetthez képest kedvezően alakult, 26,0-3,6-1,0 százalékponttal nőtt, amihez a 2006. és 2007. évben a működési és felhalmozási célú költségvetési bevételek azonos célú kiadásokat meghaladó túlteljesítése, a 2008. évben a működési célú költségvetési kiadásokat meghaladó működési bevételek túlteljesítése járult hozzá. A felhalmozási célú bevételeknek a felhalmozási célú kiadásoktól történt elmaradása következtében a 2008. évben a teljesített költségvetési kiadásra vonatkozó fedezettségi mutató a tervhez képest minimálisan emelkedett. Az Önkormányzat a helyi adók működési célú költségvetési bevételének előirányzatát a 2006-2008. években 29,8-50,3-71,0%-kal túlteljesítette (13,8-22,4-32,7 millió Ft), amit a vállalkozások által magasabb összegben realizált árbevétel miatti többlet befizetésből származó iparűzési adó bevételi többlet, továbbá a T iszalöki Vízlépcső turbina felújításával, illetve a börtönépítéssel és üzemeltetéssel kapcsolatban teljesített iparűzési adó befizetés indokolt. A he lyi adó be vé te le k előirányzatainak te rve z é se me galapoz ott volt. A vízlépcső és a börtön építésénél a kivitelezést végző vállalkozások több telephelyen (településen) működtek, így az iparűzési adó fizetési kötelezettségét az érintett települések között megosztás alapján teljesítették. Az áramszolgáltató a 2006. évben 2,8 millió Ft, a börtön kivitelezését végző gazdasági társaság a 2007. évben 15 millió Ft, a 2008. évben 25 millió Ft, a vízlépcső felújítását végző kivitelező a 2008. évben 8 millió Ft iparűzési adó befizetést teljesített. Nyolc vállalkozás – a börtön építésével kapcsolatosan – az év végén magasabb összegben realizált árbevétel miatt a 2006-2008. évek között 9 millió Ft, 6 millió Ft, 4 millió Ft többletbefizetést teljesített.

A jegyző nem gondoskodott a kötvé nykibocsátással kapcsolatos gaz dasági e se mé nye k le könyve lé sé ve l, így a Számv. tv. 15. § (2) bekezdésében előírt teljesség elvét megsértette. Ennek következtében a 2008. évi könyvviteli mérlegben nem került bemutatásra 371 millió Ft a hosszú lejáratú

21

kötelezettségek, a költségvetési tartalékok és a pénzügyi eszközök között 10 . Az Önkormányzatnál a 20052006. években keletkezett pénzmaradvány 11 teljes mértékben kötelezettséggel terhelt volt. A költségvetési rendelet az előző évi köte le z e ttsé gge l te rhe lt pé nz maradvány össz e gé t a 2006-2007. években nem tartalmaz ta e re de ti e lőirányz atké nt a bevételek között, megsértve az Áht. 7. § (2) bekezdésében foglaltakat. A költségvetési előirányzatokat a pénzmaradvány jóváhagyását követően módosították. Ennek következtében az előző évi pénzmaradvány igénybevétel előirányzatnál a tervezetthez viszonyított teljesítés eltérése te rve z é si hiányosságra ve z e the tő vissz a. A felhalmozási célú költségvetési kiadások előirányzatán belül a be ruház ási kiadások eredeti előirányzatainak teljesítése a 2006-2008. években elmaradt az eredeti előirányzattól, az évek sorrendjében 73,6%-56,0%-24,7%-ra teljesültek. A 2006. évben nem történt meg a hulladékgyűjtő sziget kialakítására előirányzott 2,6 millió Ft összegből tervezett kiadás teljesítése. A kerékpárút építéséből a tervezett 99,8 millió Ft-ból 4,5 millió Ft kiadás teljesült, mivel a beruházás megvalósítása eltolódott a következő évre. A 2007. évben elmaradtak a településkép rendezésére, kerékpárút építés II. ütemtervére, autóbuszmegálló építésére 16,3 millió Ft összegben tervezett kiadások teljesítései, valamint a kerékpárút kivitelezésére tervezett kiadás 33,9 millió Ft-tal alacsonyabb összegben teljesült, mivel a pénzügyi teljesítés a következő évre húzódott át. A 2008. évben a pályázat elutasítása miatt elmaradt a 6+1 csoportos óvoda bővítésére és az intézmények eszközbeszerzésére előirányzott 304,5-44,3 millió Ft összegből tervezett kiadás teljesítése.

A 2007. évben a kerékpárút építésére tervezett előirányzat nem lett teljes mértékben felhasználva. A 2008. évben várható kifizetés – 50,5 millió Ft – helyett az eredeti előirányzatként 28,5 millió Ft-ot terveztek meg, így ebben az esetben a be ruház ási e lőirányz at te rve z é se ne m volt me galapozott. A fe lújítási kiadások az eredeti előirányzathoz viszonyítva a 2006. és 2008. évben 29,1%-35,3%-ra alul-, a 2007. évben 453%-ra túlteljesültek. A 2006. évben a pályázatok elutasítása miatt elmaradt a kollégium épületének felújítása 42,4 millió Ft, az Újtelepi óvoda bővítése, felújítása 87,8 millió Ft, a belvízelvezető rendszer felújítása 10,0 millió Ft, és az Idősek Gondozó Központja épület bővítése, felújítása 86,1 millió Ft összegből tervezett kiadás teljesítése. A 2007. évben az Önkormányzat út- és járda felújítására 1,6 millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, de év közben a saját tulajdonú ingatlanok (intézmények, lakások, járda) elengedhetetlen felújításait végezték el. A 2008. évben a pályázat elutasítása miatt elmaradt az útfelújításra előirányzott 54,6 millió Ft összegből tervezett kiadás teljesítése.

A felújítási kiadási előirányzatok tervezése megalapozott volt, – az eredeti előirányzathoz képest – az alul-, vagy túlteljesítés tervezési hiányosságokra nem vezethető vissza. A 2006-2008. években az Önkormányzatnál a pé nz ügyi e gye nsúly biz tosításához a tervezett finanszírozási célú pénzügyi műveleteken túlmenően kiadási megtakarítást, illetve bevételnövelést eredményező egyéb intézkedéseket hoztak.

10

A könyvvizsgáló javaslatára a kötvénykibocsátással kapcsolatos kötelezettségek a könyvviteli mérlegbe beépítésre kerültek. 11 Az előző évi felhalmozási pénzmaradvány összege a 2006. évben 3,0 millió Ft, a 2007. évben 0,4 millió Ft volt.

22

A Képviselő-testület a 24/2007. (II. 15.) számú határozatában az Önkormányzat oktatási intézményeinek átvilágításáról döntött. A 82/2007. (V. 31.) és a 109/2007. (VI. 28.) számú határozatokban a Képviselőtestület inté z mé nyi lé tsz ám racionaliz álás vé gre hajtásáról határoz ott. A döntés következtében az intézményeknél 5 fő határozatlan idejű jogviszonyban foglalkoztatott közalkalmazotti létszámot építettek le. A létszámcsökkentéssel járó többlet kiadások finanszírozásához az Önkormányzat igényelte a 2007. évi költségvetési törvényben foglaltak alapján a támogatást. A létszámcsökkentés, valamint a belső jogforráson alapuló juttatások, megbízási díjak megvonása következtében az éves szinten számított megtakarítás – a Pénzügyi Bizottság 2007. május 14-én készült észrevételezésében – önkormányzati szinten 22,7 millió Ft volt. Az Idősek Gondozó Otthona és a Szociális Szolgáltató Központ 2007. augusztus 1-jével a Társulás ré sz é re átadásra ke rült. A Pénzügyi Irodavezető számítása szerint ez a 2008. évben 11,5 millió Ft megtakarítást eredményezett. A költségvetési hiány mérséklése, illetve megszüntetése érdekében a 2006-2008. években elkészítették és be nyújtották az Ö NHIKI iránti igé nyüke t, aminek eredményeképpen az évek sorrendjében 74-51-24 millió Ft működési célú többlet bevétele keletkezett az Önkormányzatnak. A költségvetési törvényben előírt módon évente be nyújtották ké re lmüke t a működé ské pte le n önkormányz atok e gyé b támogatására, mely jogcímen a 9-4-8 millió Ft támogatást kaptak a központi költségvetésből. A pénzügyi egyensúly biztosításához – a folyószámla- és munkabérhitelen kívül – a 2005. év decemberében 10 millió Ft, a 2007. év áprilisában 16 millió Ft rövid le járatú hite lt vettek fel. A pénzügyi egyensúly megtartása miatt az Önkormányzat a sorozatos hitelszerződés-módosítások következtében a 2005. évben felvett hitelt az eredeti hat hónap helyett 16 hónap múlva, valamint a 2007. évben felvett hitelt – összege 2007-2008-ban 5-5 millió Ft-tal emelkedett – az eredeti nyolc hónap helyett 14 hónap alatt fizette vissza. A hitelszerződések és módosításai a Képviselő-testület döntésein alapultak. Az Önkormányzat a költségvetés végrehajtása során a 2007. és a 2008. években a fejlesztési feladatok finanszírozásához hossz ú le járatú hite le ke t ve tt fe l, a hitelekkel kapcsolatos jellemzőket mutatja be a következő táblázat: Szerződéskötés ideje és célja

Hitel összege millió Ft

Futamidő év, hó

Kamat Türelmi idő (fix, vagy év, hó változó)

2007. június: Műfüves labdarugó pálya építése Műfüves labdarugó pálya építéséhez saját erő biztosítása

12,3

15 év - hó

12 hó

Változó

1,4

10 év - hó

12 hó

Változó

60,0

11 év 10 hó

2 év 4 hó

Változó

2008. május: A 2008. évi beruházási feladatok saját erejének biztosítása, valamint más banki hitelkiváltás

A felvett hosszú lejáratú hitelek visszafizetése a folyósítást követően a türelmi idő lejárta után egyenlő részletekben vált esedékessé. A hosszú lejáratú hiteleket a felvétel céljával azonosan használták fel. A 2008. évben felvett hosszú lejáratú hitelből 26 millió Ft-ot a rövid lejáratú hitel visszafizetésére fordítottak, 34 millió Ft a 2008. évben a felhalmozási kiadások saját erejét biztosította. Az Önkormányzatnak a vizsgált időszakot megelőzően felvett fejlesztési célú, hosszú lejáratú kötelezettségei12 , valamint a 2007. és a 2008. években felvett fejlesztési célú, hosszú lejáratú hitelei tőketörlesztésére a 2009. évben 20,0 millió Ft-ot, a 2010. évben 13,0 millió Ft-ot, 2011. évben 8,0 millió Ft-ot kell fordítania.

12

A hosszú lejáratú fejlesztési célú kötelezettségek állománya 2005. év végén 70,0 millió Ft volt.

23

A Képviselő-testület a 21/2008. (II. 14.) számú határozatában az adósságszolgálati kötelezettség átütemezésére, a 2008. évben felmerülő működési kiadásainak szükség szerinti részleges finanszírozására13 , valamint a jelenlegi és jövőbeni fejlesztései saját erejének biztosítására kötvény kibocsátásának lehetőségét határozta el. Az Ö nkormányz at a pályázati eljárás keretében kiválasztott bank 14 ajánlata, valamint a Képviselő-testület 91/2008. (VI. 13.) számú határozata alapján 2008. július 15-é n 2,755 millió svájci frank (400 millió Ft) értékben kötvé nyt bocsátott ki 20 éves törlesztési idővel, három éves tőkefizetési halasztással, változó összegű (6 havi svájci frank Libor+ 1.35%) kamatfizetési kötelezettséggel. A kötvénykibocsátás egyszeri díja hétmillió forint volt. A kamatfizetés, illetve a tőketörlesztés félévente április1-jén és október 1-jén válik esedékessé. Az Önkormányzatnál a kötvényforrást a 2008. évben és a 2009. I-II. negyedévben – eltérő időtartamokra – bankbetétekbe helyezték. Az Önkormányzat nyilvántartása szerint a kötvényforrás kezeléséből a 2008. évben 4,5 millió Ft kamatbevétel és 10,5 millió Ft kamatkiadás, a 2009. I-II. negyedévben 17,5 millió Ft kamatbevétel, 14,6 millió Ft kamatkiadás keletkezett.

A forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltoz ása, valamint a változ ó kamatmérték miatt az Ö nkormányz at sz ámára a kötvé nykibocsátás kockáz atot je le nt. A kötvénykibocsátásból származó bevételből a 2008. évben felhasználásra került fejlesztési célra15 18 millió Ft, működésre 12 millió Ft, valamint a 2009. I-II. negyedévben felhalmozási kiadásokra 16,7 millió Ft-ot fordítottak. A felhalmozási kiadások biztosítása érdekében üzletrész értékesítésére került sor 2006-ban 10 millió Ft, 2007-ben 15,5 millió Ft értékben. Az Önkormányzat a 2006-2009. I-II. negyedévi gazdálkodás során a fizetőképesség biztosítása érdekében 2006. áprilisától folyamatosan folyósz ámlahite lt ve tt igé nybe . Az Önkormányzat részére a folyószámla hitelkeret összegét a 2007. évben kétszer, a 2008. évben egyszer, módosították. A Képviselő-testület a folyószámlahitel-keret összegét a 2006. évben a 63/2006. (IV. 6.) számú határozatával 140 millió Ft-ban állapította meg, a 2007. évben a 69/2007. (IV. 26.) számú határozatával 20 millió Ft-ra, a 122/2007. (VIII. 10.) számú határozatával 30 millió Ft-ra, a 2008. évben a 40/2008. (III. 07.) számú határozatával 50 millió Ft-ra módosította.

13

A jegyző elmondása szerint a kötvényből 30 millió Ft-ot szándékoznak működési célra fordítani.

14

Az Önkormányzat a kötvényre vonatkozó ajánlatkérését négy pénzintézetnek küldte meg, amelyből három készítette el ajánlatát. Az ajánlatokat a kötvénykibocsátás lebonyolításával megbízott pénzügyi vállalkozás értékelte, amelyet a Pénzügyi bizottság megtárgyalt. A Képviselő-testület a Pénzügyi bizottság javaslatát – 39/2008. (VI. 11.) számú határozat – elfogadva a kötvénykibocsátást végző pénzintézetet kiválasztotta.

15

Az ipari park tervezési munkáira, valamint földterület vásárlására.

24

A 2006-2009. I-II. negyedévben a folyószámlahitellel kapcsolatos jellemzőket mutatja be a következő táblázat: Megnevezés A folyószámlahitel keretösszege (millió Ft-ban) Év végén fennálló folyószámlahitel (millió Ft-ban) Folyószámlahitellel zárt napok száma A ténylegesen felvett folyószámlahitel átlagos állománya (millió Ft-ban) A felvett folyószámlahitel minimum összege (millió Ft-ban) A felvett folyószámlahitel maximum összege (millió Ft-ban)

2006. év

2007. év

2008. év

140

30

50

2009. I-II. Negyedév 50

140

30

50

–

250 123,2

365 9,5

365 40,6

180 24,2

113

6,5

35,6

19,2

140,0

30

50

50

A ténylegesen felvett folyószámlahitel átlagos állománya a 2006. évhez viszonyítva 80,4%-kal mérséklődött a 2009. évre. A Képviselő-testület az 51/2006. (III. 30.) számú határozatában a szennyvíz beruházás finanszírozására 140 millió Ft folyószámlahitel felvételéről döntött. Az állami támogatás megérkezésekor a folyószámlahitel visszafizetésre került. A folyószámla hitelen kívül a 2006-2009. I-II. negyedévben szükség volt munkabérhitelre a munkabérek kifizetéséhez. A 2006-2009. I-II negyedévben az Önkormányzat folyamatosan rendelkezett munkabérhitellel. A ténylegesen felvett munkabérhitel összege 15-25 millió Ft között alakult, az átlagos állománya az évek sorrendjében 15-25-20-25 millió Ft volt.

Az Önkormányzat eladósodásának arányát mutatja az eladósodási mutató 16 és az esedékességi aránymutató 17 : • az e ladósodási mutató 2006-2008. között az előző évhez képest változóan (8,5%-4,6%19,1%) alakult. Az eladósodottság a 2006. évről a 2007. évre csökkent, majd a 2008. évre nőtt. A 2007. évben az eladósodási mutató csökkenésének az oka, – az állami támogatás 2007. májusi megérkezésekor – a 140 millió Ft-os folyószámlahitel visszafizetése volt. A 2008. évben az eladósodási mutató növekedésének oka, hogy az összes forrás növekedése kisebb arányú volt, mint a hosszú lejáratú kötelezettségeké. Az Önkormányzat hosszú lejáratú kötelezettségei a 2008. évben történt kötvénykibocsátás és hitelfelvétel hatására megemelkedtek; • az e se dé ke ssé gi aránymutató 2006-2008 között az előző évhez képest folyamatosan csökke nt (93,5%-80,9%-20,0%), a rövid lejáratú kötelezettségek állományának csökkenése, valamint a fizetési kötelezettségekből a hosszú lejáratú kötelezettségek arányának növekedése miatt. Ezáltal a 2006-2008. évben a rövidtávon teljesítendő fizetési kötelezettségek eladósodásra gyakorolt hatása gyengült. Az e ladósodási mutató 2006-2008 köz ötti növe ke dé se je le z te , hogy az Önkormányzat pénzügyi he lyz e te a kötvénykibocsátás miatt eladósodási szempontból ke dve z őtle nül alakult.

16

Az eladósodási mutató a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettségek önkormányzati összes forráson belüli arányát mutatja. 17 Az esedékességi aránymutató a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek arányát fejezi ki az összes – rövid és hosszú lejáratú – fizetési kötelezettségen belül.

25

Az Önkormányzat fizetőképességének, likviditásának 2006-2008 közötti alakulását mutatja a készpénz likviditási mutató 18 és a likviditási gyorsráta19 . A ké sz pé nz likviditási mutató az előző évhez viszonyítva a 2007. év végére nullára csökkent, majd a 2008. év végére növekedett. A pénzeszközök a 2006-2007. években nem nyújtottak fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségek kiegyenlítésére, azonban a 2008. évben a kötvényforrás bankbetétbe helyezésének hatására a pénzeszközökből a rövid lejáratú kötelezettségek kiegyenlíthetőek voltak. A likviditási gyorsráta az előző évekhez viszonyítva folyamatosan emelkedett, a 2006. és a 2007. években a pénzeszközök és a követelések együtt sem nyújtottak fedezetet a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek teljesítésére. A mutató az előző évhez viszonyítva a 2008. évben 0,5-ről 2,5-ra nőtt és a pénzeszközök, valamint a követelések együtt fedezetet nyújtottak a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek teljesítésére. LIKVIDITÁSI MUTATÓK ALAKULÁSA

2,5 2,4

3 2,5 2 1,5 1

0,5

0,5

0,2 0,1

0

2006. év

0,0 2007. év

Készpénz likvidi tási mutató

2008. év Likvi ditási gyorsráta

A likviditási mutatók 2006-2008 közötti változása jelezte, hogy az Önkormányzat pénzügyi helyzete – a 2006-2008. évek között – fiz e tőké pe ssé gi sz e mpontból javult. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a 2006-2008. évek között fizetőképességének kedvező változása ellenére eladósodásának kedvezőtlen változása miatt össz e ssé gé be n ke dve z őtle nül alakult.

2.

Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége

2.1.1.

Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel

Az Önkormányzat a 2006-2010. évekre vonatkozó fejlesztési célkitűzéseit a gazdasági program 1,2 -ben határozta meg. A gazdasági program1 fejlesztési feladatként tartalmazta az óvoda épületek bővítését, korszerűsítését, az általános iskola felújítását, kerékpárút építését, a belterületi utak felújítását, szennyvízcsatorna hálózat kiépítését, a csapadékvíz elvezető rendszer felújítását, a

18

A készpénz likviditási mutató kifejezi, hogy a pénzeszközök év végi állománya milyen arányban nyújt fedezetet a rövid lejáratú fizetési kötelezettségekre. 19

A likviditási gyorsráta mutatja, hogy a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek kiegyenlítéséhez a pénzeszközökön túl bevonható követelések, forgatási célú értékpapírok milyen arányban nyújtanak fedezetet. (Az Önkormányzat 2006-2008 között nem rendelkezett forgatási célú értékpapírral.)

26

városközpont fejlesztését, közterületek, parkok, buszmegállók felújítását, játszótér építését, a művelődési intézmények felújítását, önkormányzati bérlakások építését. A gazdasági program2 célkitűzései két fő területre, az oktatási intézmények felújítására és az infrastruktúra fejlesztésére koncentrálódtak. Az Önkormányzat folytatni kívánta a kerékpárút építését, az úthálózat fejlesztését. Célkitűzésként határozta meg a Képviselő-testület egy új óvoda építését, parkolóhelyek bővítését, a Polgármesteri hivatal és a középfokú oktatási intézmények felújítását, a mentőállomás és az idősek otthonának bővítését, piac, vásártér, sportcsarnok, tanuszoda építését, a Tisza holtágának rehabilitációját.

A gazdasági program 2 -ben rögzítették a fejlesztési célkitűzések megvalósításának kiadási szükségletét és lehetséges forrásait. A gazdasági program 1 -ben a fejlesztési célkitűzések lehetséges forrásai nem szerepeltek. A gazdasági program 1,2 -ben megfogalmazott fejlesztési célok összhangban voltak az NFT , illetve az ÚMFT kiemelt fejlesztési célkitűzéseivel, módosításukra nem került sor. Az Ö nkormányz at 2006-2009. I. féléve között e urópai uniós támogatásokra 11 pályázatot nyújtott be , amelyek 45,5%-a támogatásban részesült, 54,5%-át elutasították. Ezen túlmenően a 2004-2005. években benyújtott pályázatok közül ke ttő fe jle sz té si fe ladat me gvalósítása áthúzódott a 2006-2008. é ve kre . A pályázatok az Önkormányzat gazdasági programjaiban foglalt célkitűzésekkel összhangban voltak. Az e urópai uniós forrásokra be nyújtott pályáz atok a Képviselő-testület döntése alapján az alábbiak voltak: • a ROP-1.1.5. T urisztikai vonzerők fejlesztése intézkedés keretében „TiszavasváriSzorgalmatos-Tiszalök kerékpárút kiépítése” címen közösen nyújtott be pályázatot az Önkormányzat T iszavasvári és Szorgalmatos települések önkormányzataival a 2004. évben. A projekt Önkormányzatra jutó tervezett összköltsége 99,4 millió Ft volt, a támogatási szerződésben rögzített európai uniós támogatás 73,0 millió Ft, a hazai társfinanszírozás 24,3 millió Ft, míg a szükséges saját forrás összege 2,1 millió Ft volt. A projekt lebonyolítása során felmerült tényleges kiadások összege 99,4 millió Ft volt, melyből 70,7 millió Ft-ot európai uniós támogatásból, 23,6 millió Ft-ot hazai támogatásból, 3,0 millió Ft-ot az EU Önerő Alap támogatásból, 2,1 millió Ft-ot saját forrásból finanszíroztak. A projekt megvalósítása a 2007. évben befejeződött; • a ROP-2.2.1. Városi területek rehabilitációja program keretében „Városi területek rehabilitációja Tiszalökön” címen nyújtott be pályázatot az Önkormányzat a 2004. évben. A projekt megvalósítása 2005. január 18-tól 2006. április 28-ig tartott. A projekt tervezett és teljesített összköltsége 162,5 millió Ft volt, a támogatási szerződésben rögzített európai uniós támogatás 121,9 millió Ft, a hazai társfinanszírozás 24,4 millió Ft, az EU Önerő Alap támogatása 9,7 millió Ft, míg a szükséges saját forrás összege 6,5 millió Ft volt. A projekt megvalósítása a 2006. évben befejeződött; • az AVOP-3.5.2. T elepülések megújítása, fejlesztése intézkedés keretében „Tiszalök Szabadstrandhoz buszmegálló telepítése tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése a környezeti terhelések csökkentése érdekében (buszmegálló és buszállomás)” címen nyújtott be pályázatot az Önkormányzat a 2006. évben. A projekt megvalósítása 2007. július 12-től 2007. december 14-ig tartott, tervezett összköltsége 3,4 millió Ft volt, a támogatási szerződésben rögzített európai uniós támogatás 2,0 millió Ft, a hazai társfinanszírozás 0,7 millió Ft, a szükséges saját forrás 0,7 millió Ft volt. A projekt lebonyolítása során felmerült tényleges kiadások összege 2,9 millió Ft volt, melyből 1,7 millió Ft-ot európai uniós támogatásból, 0,6-0,6 millió Ft-ot hazai támogatásból, valamint saját forrásból finanszíroztak;

27

• az AVOP-3.5.2. T elepülések megújítása, fejlesztése intézkedés keretében a 2006. évben „Tiszalök Város köztereinek megújítása, fejlesztése” címen benyújtott pályázaton az Önkormányzat 5,8 millió Ft európai uniós és 1,9 millió Ft hazai társfinanszírozásban részesült, 1,9 millió Ft saját forrás biztosítása mellett. A 9,6 millió Ft összköltségű fejlesztési feladat a 2008. évben befejeződött; • az AVOP-3.5.2. T elepülések megújítása, fejlesztése intézkedés keretében a 2006. évben „Tiszalök bel-és külterületi kerékpárút engedélyes tervének elkészítése” címen nyújtott be pályázatot az Önkormányzat. A projekt tervezett összköltsége 3,3 millió Ft volt, amelyből az európai uniós támogatás 2,2 millió Ft, a hazai társfinanszírozás 0,8 millió Ft, a saját forrás 0,3 millió Ft volt. A bíráló bizottság a pályázatot forráshiány miatt elutasította; • az ÉAOP-5.1.1. Helyi településfejlesztési akciók intézkedés keretében a város közterületeinek parkosítása, játszótér, sportpálya kialakítása érdekében „Helyi településfejlesztési akció végrehajtása Tiszalökön” címen nyújtott be pályázatot az Önkormányzat a 2007. évben. A projekt tervezett összköltsége 26,7 millió Ft volt, amelyből az európai uniós támogatás 22,7 millió Ft, a hazai társfinanszírozás 1,3 millió Ft, a saját forrás 2,7 millió Ft volt. A projekt megvalósítására a 2009. március 23-án megkötött támogatási szerződés szerint 2009. február 1-je és 2009. december 31-e között kerül sor; • az ÉAOP-3.1.2. Önkormányzati utak fejlesztése intézkedés keretében „Tiszalök önkormányzati utak felújítása” címen nyújtott be pályázatot az Önkormányzat a 2007. évben. A projekt tervezett összköltsége 54,6 millió Ft volt, amelyhez 43,8 millió Ft európai uniós támogatás és 2,6 millió Ft hazai társfinanszírozás igénybevételét tervezték 8,2 millió Ft saját forrás mellett. A bíráló bizottság a pályázatot szakmai kidolgozottság hiánya20 miatt elutasította; • informatikai eszközök beszerzése érdekében a T IOP 1.1.1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében „Okos iskola okos gyerekeknek Tiszalökön” címen nyújtott be pályázatot az Önkormányzat a 2008. évben. A projekttel kapcsolatban az Önkormányzat pénzbeli támogatásban nem részesül, központi beszerzés alapján számítástechnikai eszközök kiválasztására és igénylésére nyílik lehetősége. A támogatási szerződés megkötése a helyszíni vizsgálat időpontjában – 2009. augusztus 23-tól 2009. szeptember 30-ig – folyamatban volt; • kompetencia alapú oktatás megteremtése érdekében a T ÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben intézkedés keretében „Oktatási innováció fejlesztése Tiszalökön teljes pedagógiai vertikumra” címen nyújtott be pályázatot az Önkormányzat a 2008. évben. A projekt tervezett megvalósítása 2009. március 12-től 2010. augusztus 31-ig tart, összköltsége 57,0 millió Ft, amelyből az európai uniós támogatás 48,5 millió Ft, a hazai társfinanszírozás 8,5 millió Ft. A projekt megvalósítása folyamatban van; • az ÉAOP-4.1.1/2F Oktatási-nevelési intézmények fejlesztésének támogatása intézkedés keretében „Komplex óvodafejlesztés Tiszalökön” címen nyújtott be pályázatot az Önkormányzat a 2008. január 29-én. A projekt tervezett összköltsége 299,9 millió Ft volt, amelyhez 254,9 millió Ft európai uniós támogatást, 30,0 millió Ft hazai társfinanszírozást és 15,0 millió Ft saját forrás igénybevételét tervezték. A bíráló bizottság a pályázatot forráshiány miatt elutasította. Az Önkormányzat a pályázatot 2009. november 4-én változatlan tartalommal ismételten benyújtotta az ÉAOP-4.1.1./2F intézkedésre. A bíráló bizottság a pályázatot tartalmi hiányosság miatt elutasította, mivel nem csatolták a pályázathoz a területileg illetékes regionális fejlesztési tanács támogató nyilatkozatát.

20

28

„A pályázat nem érte el a szakmai megfelelősséghez szükséges minimális pontértéket.”

• az ÉAOP-5.1.2.D T elepülési bel- és külterületi vízrendezés intézkedés keretében „Belterületi vízrendezés Tiszalök és Szorgalmatos településeken” címen nyújtott be pályázatot az Önkormányzat. A 203,7 millió Ft tervezett összköltségű projekthez 173,1 millió Ft európai uniós támogatást, 10,2 millió Ft hazai társfinanszírozást és 20,4 millió Ft saját forrás igénybevételét tervezték. A bíráló bizottság a pályázatot tartalmi hiányosság miatt elutasította, mivel a fejlesztés helyéül szolgáló egyes ingatlanok nem az Önkormányzat tulajdonában voltak és a hiánypótlás során ezen ingatlanok tekintetében nem csatoltak tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot, vagy vételi szándék esetén adásvételi előszerződést; • a KEOP-7.3.1. Élőhely védelem-, helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése intézkedés keretében a „Tiszalök Kenyérgyári holtágának rehabilitációja” címen a 2008. évben 8,7 millió Ft európai uniós forrásra, valamint 1,5 millió Ft hazai társfinanszírozásra pályázott az Önkormányzat, a saját forrás szükséglete 1,8 millió Ft volt. A bíráló bizottság a pályázatot a pályázati feltételek nem teljesítése miatt elutasította, mivel a pályázatban megfogalmazott négy cél közül kettő nem felelt meg a pályázati kiírásban megfogalmazott céloknak. A ml. 8. sorában 13 pályázatot szerepeltetsz, itt 12 van leírva. Az Önkormányzat 2006-2008. évi költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós támogatással megvalósuló működési és felhalmozási célú költségvetési kiadás és bevétel előirányzatait, a 2006-2009. évi költségvetési rendeletek a felhalmozási kiadásokat feladatonként. A 2009. évi költségvetési rendelet nem tartalmazta az Áht. 69. § (1) bekezdés előírása ellenére az európai uniós támogatással megvalósuló – „Helyi településfejlesztési akció végrehajtása Tiszalökön”, valamint az „Oktatási innováció fejlesztése Tiszalökön teljes pedagógiai vertikumra” című – projektek működési és felhalmozási célú költségvetési kiadási és bevételi előirányzatait. A 2006-2009. évi költségvetési rendeletekben az európai uniós forrásból megvalósuló projektek esetében az Ámr. 29. § (1) bekezdés g) és k) pontjai előírása ellenére nem bemutatták be a többéves kihatással járó európai uniós támogatás igénybevételével megvalósuló feladatok 21 előirányzatait éves bontásban, valamint elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok bevételi és kiadási előirányzatait. Az Önkormányzatnál 2009. augusztus 31-ig európai uniós forrással megvalósult, valamint folyamatban lévő fejlesztési feladatok tervezett és teljesített kiadásait, annak forrásait a jelentés 4. számú melléklete tartalmazza. Az Önkormányzatnál a 2006-2009. év I. féléve között európai uniós forrásokkal megvalósított, befejezett fejlesztési feladatok teljesített költségvetési kiadása 274,4 millió Ft volt, amely pénzügyi forrása 200,1 millió Ft európai uniós, 50,5 millió Ft hazai, 12,7 millió Ft EU Önerő Alap támogatás, továbbá önkormányzati szinten 1,9 millió Ft saját forrás volt.

21

A „Tiszalök Város köztereinek megújítása, fejlesztése” és az „Oktatási innováció fejlesztése Tiszalökön teljes pedagógiai vertikumra” című pályázatok.

29

Az Önkormányzat 2006-2009. év I. féléve között európai uniós forrásokkal támogatott, befejezett fejlesztési feladatainál a finanszírozási források tervezett és tényleges megoszlását a következő ábra mutatja: A FINANSZÍROZÁSI FORRÁS MEGOSZLÁSA TERVEZETT európai uniós támogatás 73%

TELJESÍTETT EU Önerő Alap 4%

saját f orrás 4% hazai támogatás 19%

európai uniós támogat ás 73%

EU Önerő A lap 5% s aját forrás 4% haz ai t ámogatás 18%

A befejezett fejlesztési feladatok teljesített kiadásai és a fedezetüket biztosító források a tervezetthez képest 99,8%-ban nyertek felhasználást. Egy projekt tervezett költségvetési kiadása 85,3%-ban teljesült22 , mely előre nem látható kivitelezési probléma miatt – a közreműködő szervezet hozzájárulásával – csökkentett műszaki tartalommal került megvalósításra. A „Tiszavasvári-Szorgalmatos-Tiszalök kerékpárút kiépítése” című projekt finanszírozás részaránya megváltozott, mivel az Önkormányzat a projekt lebonyolítása során az EU Önerő Alapból támogatást nyert el, melynek igénybevételét nem tervezte. Ezek következtében a teljesített hazai társfinanszírozás részaránya egy százalékponttal elmaradt a tervezettől, míg az EU Önerő Alap támogatása azonos mértékkel magasabb volt. 2.1.2.

Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása

A 2006-2009. év I. félévében az Ö nkormányz atnál ne m sz abályoz ták az önkormányzati európai uniós forrásokhoz kapcsolódó pályáz ati te vé ke nysé gge l kapcsolatos feladatokat, így nem jelölték ki az önkormányzati szintű pályázat-koordinálás ellátásáért és pályázat-nyilvántartás vezetéséért felelős személyt, nem határozták meg a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget. Nem szabályozták az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés és pályázatkészítés, a támogatott fejlesztések lebonyolításának eljárási rendjét, továbbá a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra. Az Önkormányzat által kialakított szabályozás biztosította az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztések lebonyolítása során elvégzendő folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátásának szabályszerű végrehajtását. A pályázatfigyeléssel kapcsolatos feladatok ellátását belső szabályzatban, munkaköri leírásban nem határozták meg. A pályázatkészítés és a lebonyolítás feladatát az Építésügyi iroda vezetőjének és kettő köztisztviselőnek munkaköri leírásában rögzítették, melyek a feladat ellátására vonatkozó előírásokat nem tartalmaztak.

22

Az AVOP-3.5.2. ”Tiszalök szabadstrandhoz infrastruktúra fejlesztése a környezeti terhelések buszállomás)”.

30

buszmegálló telepítése tömegközlekedési csökkentése érdekében (buszmegálló és

Az európai uniós forrásokra irányuló pályáz atfigye lé s sz e mé lyi, szervezeti feltételeit a Polgármesteri hivatalban alakították ki, a pályázatok figyelését az Építésügyi iroda köztisztviselői végezték. Külső személyt, vagy szervezetet pályázatfigyelési feladatok ellátásával az Önkormányzat nem bízott meg. Az európai uniós forrásokkal összefüggő pályáz atok ké sz íté sé ne k sz e mé lyi, sz ervezeti feltételeit a Polgárme ste ri hivatal sz e rve z e té n be lül é s e setenként külső szervezet megbízásával is biztosították. Az Építésügyi iroda vezetője és kettő munkatársa a munkaköri leírásaikban foglaltak szerint vettek részt a pályázatok készítésében. A 2006-2008. években öt 23 projekthez kapcsolódóan pályázatkészítési feladatokra a polgármester megbízási szerződéseket kötött. A megbízási szerződésekben meghatározták a feladatellátás kötelezettségét, továbbá a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan a pályázatkészítést végző felelősségét, azonban a szerződésekben nem írták elő az információk átadásának formáját, tartalmát, módját, valamint a szerződések 20%-ában 24 a megbízott külső szervezetek és a Polgármesteri hivatal képviselője közötti kapcsolattartást. Az európai uniós forrásokkal összefüggő fejlesztések le bonyolítási fe ladatainak személyi, szervezeti fe lté te le it a Polgárme ste ri hivatalban alakították ki, e gy proje kt le bonyolítási fe ladataira a polgárme ste r me gbíz ási sz e rz ődé s kötött. A pályázatok lebonyolítási feladatait az Építésügyi iroda vezetője és kettő köztisztviselője látta el a polgármester és a jegyző esetenkénti szóbeli megbízása alapján. Az egyes projektek lebonyolításáért való felelősséget a projekt lebonyolításáért felelős köztisztviselő munkaköri leírásában, egyéb írásbeli dokumentumban nem rögzítették. A „Helyi településfejlesztési akció végrehajtása Tiszalökön” című projekt lebonyolítási feladatainak elvégzésére kötött szerződésben részletesen meghatározták a feladatellátás kötelezettségét, a kapcsolattartás rendjét, azonban lebonyolítási feladatok ellenőrzésének rendjét és a személyre szóló felelősségi szabályokat nem írták elő. A 2008. április 21-én kötött szerződés alapján a projektmenedzsment látja el a támogatási szerződés megkötésének előkészítését, a közbeszerzés, a projekttel kapcsolatos vállalkozói-, megbízási-, illetve szállítói szerződések megkötésének, valamint a könyvvizsgálói tevékenység koordinálását, a dokumentációk, jelentések, pénzügyi elszámolások készítését, a helyszíni ellenőrzéseken való megfelelés biztosítását, a projekt monitoring tevékenységet és a támogatóés közreműködő szervezetekkel való kapcsolattartást. A szerződő felek a feladat elvégzése során együttműködnek, melynek érdekében a rendszeres kapcsolattartásra munkatársakat jelöltek ki.

2.1.3.

A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása

Az Ö nkormányz at az AVOP-3.5.2. intézkedés keretében „Tiszalök Város közterületeinek megújítása, fejlesztése” című proje kt me gvalósítása é rde ké be n nyújtott be pályáz atot a 2006. évben, melynek adatait a jelentés 5. számú melléklete tartalmazza. A projekt lebonyolítási feladatait – a polgármester és a jegyző írásbeli megbízás nélkül – a Polgármesteri hivatal köztisztviselője látta el, aki gondoskodott a projekt támogatási szerződésben rögzített időbeli – kezdési és befejezési határidők közötti – megvalósulásáról. A 2007. július 12-én kötött támogatási szerződésnek megfelelően a projekt megvalósítása 2007. július 13-tól 2008. március 31-ig tartott, az összköltsége 9,6 millió Ft volt, melyből a támogatási szerződésben rögzített európai uniós támogatás 5,8 millió Ft, a hazai társfinanszírozás 1,9 millió Ft, míg a szükséges saját forrás összege 1,9 millió Ft volt. A

23

A „Helyi településfejlesztési akció végrehajtása Tiszalökön”, az „Okos iskola okos gyerekeknek Tiszalökön”, a „Komplex óvodafejlesztés Tiszalökön”, a „Belterületi vízrendezés Tiszalök és Szorgalmatos településeken”, valamint a „Tiszalök Kenyérgyári holtágának rehabilitációja” című pályázatok. 24

Az „Okos iskola okos gyerekeknek Tiszalökön” című pályázat készítésére kötött szerződésben.

31

projekt lebonyolítását végző köztisztviselő a támogatásigénylési határidőt megelőzően a támogatásigénybevételi ütemét befolyásoló tényezőről25 folyamatosan tájékoztatta a polgármestert. Ennek következtében a támogatási szerződést a felek kettő alkalommal – a kivitelezési munkák elhúzódása miatt a mérföldkő elszámolási határidejének meghosszabbítása érdekében – módosították. A fejlesztés le bonyolításához az Önkormányzat 2007. július 12-én 1,9 millió Ft előleget vett igénybe, a tervezett pé nz ügyi források az Ö nkormányz at re nde lke z é sé re álltak, az elnyert európai uniós támogatást teljes összegben felhasználták. A támogatás igénybevétele folyamatosan megtörtént, a PEJ, valamint a támogatás kifizetés igénylését alátámasztó számlák, bizonylatok ellenőrzése során megállapított és szükséges hiánypótlások – a nem megfelelően kitöltött PEJ, valamint a hiányos dokumentálás – következtében a támogatás igénybevétele nem a tervezett ütemezésnek megfelelően történt. A támogatás igénylések benyújtása és a támogatás kifizetések közötti eltérések – a kettő PEJ esetében 104, illetve 151 nap volt – az Önkormányzat pénzügyi helyzetét hátrányosan nem befolyásolta, mivel a benyújtás és kifizetés közötti időszakban a finanszírozási feladatok ellátását a folyósított előleg terhére biztosították. Az Ö nkormányz at a projekt megvalósításához tervezett összesen 1,9 millió Ft saját forrást a 2007-2008. évek költségvetési rendeleteiben biz tosította. A fejlesztési feladat a támogatási szerződésben meghatározott időpontig befejeződött. A támogatási sz e rz ődé sbe n rögz íte tt cé lok és a vállalt feladatok a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően me gvalósultak. A támogatási szerződésben foglalt feladatokat az Önkormányzat végrehajtotta, megtörtént a városképet és közérzetet javító utcabútorok (kandeláberek, esőbeállók, ülőpadok, szemétgyűjtők, virágdézsák, utcai terelők, árbocok, filagóriák) beszerzése, illetve a közterületeken történő beépítése.

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok végrehajtása során a kötelezettségvállalás ellenjegyzését, valamint a kiadások szakmai teljesítés igazolását, a kiadás teljesítésének elrendelése előtt az érvényesítési feladatok ellátását és az utalványok ellenjegyzését a gazdálkodási jogkörök szabályzatában foglaltak alapján az arra jogosultak végezték el. A projekt be vé te le i e se té be n a sz akmai te lje síté s igaz olását, az é rvé nye síté st az Ámr. 135. § (1) és (3) bekezdések előírása ellenére, az utalványok e lle nje gyz é sé t az Ámr. 137. §-ában előírtak ellenére az arra kijelölt személyek ne m vé ge z té k e l, ezzel nem tettek eleget folyamatba épített ellenőrzési kötelezettségeiknek. Az Önkormányzatnál a be lső e lle nőrz é s a projekt megvalósításának folyamatát és az ezzel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését ne m e lle nőriz te . Külső e lle nőrz é st a köz re működő sz e rve z e t – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – kettő alkalommal vé gz e tt a helyszínen, 2008. március 28-án és 2008. június 6-án. Az ellenőrzés során a támogatási szerződés, a benyújtott PEJ-ek, az azokat alátámasztó bizonylatok, a könyvelés dokumentumai kerültek ellenőrzésre. A helyszíni ellenőrzés szabálytalanságot nem állapított meg. Az Ö nkormányz at a sz abályoz ottság é s a sz e rve z e ttsé g tekintetében a 2006-2008. évek között nem ké sz ült fe l e re dmé nye se n az e urópai uniós források igé nybe vé te lé re és a várható támogatások fe lhasz nálására annak ellenére, hogy az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatai a gazdasági programjaiban megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak, meghatározta a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat, a Polgármesteri hivatalon belül és külső szervezet igénybevételével biztosította a pályázatfigyelés, pályázatkészítés és a fejlesztési feladat lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit, valamint a külső személlyel, szervezettel kötött szerződésekben meghatározták a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan

25

Az alapanyagok késedelmes beszerzésének következtében a kivitelező nem tudta határidőben legyártani és beépíteni a kerti bútorokat.

32

a pályázatkészítést végző felelősségét. Azonban nem szabályozták a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatás kötelezettségét, a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés nem terjedt ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra, valamint a lebonyolítási feladatokra kötött szerződésben nem írták elő a fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségeit.

33

2.2.

Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele

Az Ö nkormányz at a 2008-2009. évekre szóló – a jegyző által 2008. január 1-jével kiadott – informatikai straté giája tartalmazta a helyzetelemzést, me ghatároz ta a közép és hosszú távú cé lkitűz é se ke t. Köz é ptávú cé lkitűz é ské nt az elektronikus ügyintézés 2. szintjének, hosszútávon a 3. sz intjé ne k elérését fogalmazták meg, célként tűzték ki számítógéppark bővítését, cseréjét, a számítógépes hálózat, valamint az Internetes sávszélesség bővítését. Az Önkormányzat az NFT GVOP által, valamint az ÚMFT ÁROP és EKOP által az e-közigazgatás fejlesztésére kiírt pályázatokon a 2006-2009. években nem vett részt. Az Önkormányzat az e-közigazgatási feladatok ellátása érdekében honlapot 26 üzemeltetett, az eközigazgatási feladatok ellátásának személyi feltételeit a Polgármesteri hivatalon belül biztosították. A honlap üzemeltetése, karbantartása saját számítógépes információs rendszeren keresztül, vásárolt szoftverrel történt. A Ket. 160. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályozásról szóló 20/2005. (XI. 01.) számú rendeletében rögzítette, hogy az elektronikus ügyintézés lehetőségét az informatikai háttér hiánya miatt kizárta. Az Önkormányzatnál működtettek e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert. Az állampolgárok részére az ügyintézést 1. e le ktronikus sz inte n biz tosították a hatósági igazolások és a helyi adózás vonatkozásában, a 2. e le ktronikus sz olgáltatási sz inte n biz tosították a gépjármű regisztráció, súlyadófizetés, az építési engedélyezés, valamint a szociális juttatások ügyintézésében. A vállalkozások részére az iparűzési adó és a gépjármű súlyadó ügyintézését 2. elektronikus szolgáltatási szinten biztosították. Az Önkormányzat a teljes közvetlen, kétoldalú ügyintézés feltételeinek megteremtését a pénzügyi feltételek hiányában nem biztosította. Az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételi figyelési rendszerét kialakították, azonban az igénybevételt nem kísérték figyelemmel, a tapasztalatokat nem értékelték. A közérdekű adatok elektronikus közzétételére vonatkozóan az Önkormányzat a 200 ezer Ft alatti támogatások közzétételének mellőzését lehetővé tevő, valamint a nettó öt millió Ft-nál alacsonyabb összegű szerződések kötelező közzétételét előíró rendeletet nem alkotott. Az Önkormányzat az Eisztv. 21. § (3) bekezdése alapján 2008. július 1-étől kötelezett a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, melynek lehetőségét a honlapon biztosították. Az Önkormányzat honlapján a köz é rde kű gazdálkodási adatok e le ktronikus köz z é té te le me gfe le lt a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt e lőírásoknak, a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó hivatkozás a honlap megnyitásakor megjelenő oldalon került elhelyezésre. A jegyző az Áht. 15/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Önkormányzat honlapján tette köz z é az Ö nkormányz at által nyújtott cé lje lle gű működé si é s fe jle sz té si támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatások célját, összegét és a támogatási program megvalósítási helyét. Az Áht. 15/B. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Önkormányzat honlapján közzétette a pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a ne ttó 5 millió Ft-ot e lé rő vagy az t me ghaladó é rté kű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó adatokat, a szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartamát, valamint a közzéteendő adatokban történt változásokat.

26

34

http://www.tiszalok.hu

A jegyző a 2006-2008. évi költsé gve té si be sz ámolók sz öve ge s indoklását az Ámr. 157/D. § (1) bekezdésében és annak 22. számú melléklete 5. sorában előírtak ellenére az Önkormányzat honlapján ne m te tte köz z é .

3.

A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai

3.1.

A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál

A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző •

nem szabályozta a költségvetési tervezés és a zárszámadás elkészítés rendjét;

•

nem írta elő annak ellenőrzését, hogy az intézmények, hivatali szervezeti egységek által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőek-e, és a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosított-e;

•

valamint nem jelölte ki a zárszámadási feladatok koordinálásáért felelős személyt,

azonban a kialakított belső kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A gaz dálkodási, a pé nz ügyi-sz ámvite li é s a folyamatba é píte tt e lle nőrz é si fe ladatok sz abályoz ottságának hiányosságai köz e pe s kockáz atot je le nte tte k a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel •

az SzMSz nem tartalmazta a Polgármesteri hivatal alapító okiratának számát, valamint a Polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének meghatározását;

•

a jegyző nem szabályozta a gazdasági szervezet ügyrendjében a beosztottak hatás- és jogkörét, a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját 27 ;

•

a Polgármesteri hivatalnál éltek az Ámr. által biztosított lehetőséggel, így nem volt szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az egyedileg 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetében, azonban ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban nem rögzítették;

•

a jegyző és a polgármester nem biztosította a saját részre történő kötelezettségvállalás, utalványozás és annak ellenjegyzése, illetve érvényesítés esetére az összeférhetetlenségi követelmények érvényesülését a közeli hozzátartozóknál;

27

Az Ámr. 117. § (5) bekezdése határozza meg a gazdasági szervezet ügyrendjével szemben támasztott követelményeket, melyek 2009. január 1-től kiegészítésre kerültek. Ennek megfelelően a gazdasági szervezet ügyrendjének tartalmaznia kell a gazdasági szervezet által ellátandó feladatokat, a vezetők és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- és hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját.

35

•

a jegyző a pénzkezelési szabályzatban nem határozta meg a folyamatba épített és az előzetes pénztárellenőri feladatok ellátásáért felelős személyt 28 – az utólagos pénztár ellenőrzési feladatokat a jegyző a T ársulás belső ellenőrének hatáskörébe utalta –;

•

a jegyző nem készítette el az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot29 ;

•

a jegyző az eszközök és források értékelési szabályzatában nem határozta meg az értékelések ellenőrzéséért felelős munkaköröket;

•

a számlarend nem tartalmazta az 5. és 9. számlaosztályok alkalmazott főkönyvi számláinak számát és megnevezését, nem határozta meg a főkönyv és az analitikus nyilvántartások egyeztetésének dokumentálási módját, valamint az érintett dolgozók munkaköri leírásában a szabályzatban meghatározott feladatok nem szerepeltek;

•

az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során nem történt meg a folyamatok és folyamatgazdák azonosítása, nem határozták meg a tevékenységcsoportokat, az elvégzendő tevékenységeket, feladatokat, utalást a tevékenység belső szabályozásban való fellelhetőségére, az adott tevékenység ellátásáért felelős személy megnevezését, egyértelmű megfeleltetését, az ellenőrzési pontokat, egyes tevékenységek elvégzését igazoló dokumentum megnevezését, illetve fellelhetési helyét a rendszerben;

•

a kockázatkezelési eljárási rend nem tartalmazta a kockázatok értékelését, és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a kockázatokra adható válaszintézkedések megvalósíthatóságának mérlegelését, kockázat nyilvántartást, a válaszintézkedés beépítését a folyamatba és a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát,

azonban a kialakított belső kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A 2008. január 1-től hatályos sz akmai te lje síté se k igaz olásának szabályozását tartalmazó jegyzői utasításban foglaltak szerint „a folyamatosan igénybe vett és havi rendszerességgel számlázott szolgáltatások esetében, mivel azok megkötött szerződéseken és teljesítmény elszámolásokon alapulnak, nem kell szakmai teljesítést igazolni” e lle nté te s az Ámr. 135. § (1) be ke z dé sé ben foglaltakkal, mely szerint a kiadás teljesítésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését, illetve végrehajthatóságát. A 2006. évi átfogó ÁSZ ellenőrzés javaslataira tett intézkedések eredményeként – a fennálló hiányosságok ellenére is – a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok sz abályoz ottsága javult, mivel a jegyző kiegészítette az SzMSz-t a Polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek megnevezésével, elkészítette a FEUVE szabályozás keretében az ellenőrzési nyomvonalat és a kockázatok kezelésének eljárásrendjét, kiegészítette az ügyrendet a vezetők feladat-, hatás és jogkörével. A Polgármesteri hivatal rendelkezett a jegyző által kiadott informatikai stratégiával, valamint informatikai biztonsági szabályzattal, amelynek megismertetéséről gondoskodtak. A Polgármesteri hivatalban a pénzügy-számvitel által használt programok adatai informatikai hálózaton keresztül elérhetőek, integrált pénzügyi-számviteli informatikai rendszert nem vezettek be. A Polgármesteri hivatalban a pénzügyiszámviteli feladatoknál alkalmazott informatikai re ndsz e r működé sé re vonatkoz ó sz abályok

28

A jegyző a pénztár folyamatba épített előzetes- és utólagos ellenőrzésére az aljegyző részére adott megbízást 2009. július 1-jei hatállyal. 29 Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot a jegyző 2009. július 1-jei hatállyal léptette életbe.

36

hiányosságai köz e pe s kockáz atot je le nte tte k a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatalban: • a katasztrófa elhárítási tervet a 2007-2008. években nem aktualizálták; • a pénzügyi-számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok megállapítása során alkalmazandó eljárásrend esetében nem határozták meg a hozzáférési jogosultságok módosítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat; • a pénzügyi-számviteli rendszerből ellenőrzési lista nem kérhető le, így nem állapítható meg hogy a pénzügyi számviteli rendszerben mely azonosítóval mikor végeztek műveletet, illetve mi volt a művelet pontos tartalma; • nem voltak szabályozottak a pénzügyi-számviteli szoftver-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárások. A hiányosságok ellenére a kialakított belső kontrollok − megfelelő végrehajtásuk esetén − a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. 3.2.

A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban

A költsé gve té s te rve z é si é s z ársz ámadás ké sz íté si folyamatban a kontrollok működé sé nek me gbíz hatósága gye nge volt, mert az előírások ellenére és a hiányos szabályozás miatt nem ellenőrizték dokumentált módon •

az intézmények, Polgármesteri hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségét;

•

a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangját;

•

az intézmények által az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatainak megbízhatóságát;

•

az intézmények pénzmaradványának megállapítása szabályszerűségét;

•

az intézményi eredeti, módosított előirányzatok és a teljesítések eltéréseinek indokoltságát;

•

az intézményi számszaki beszámoló belső, valamint a Képviselő-testület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját.

A Polgármesteri hivatal a külső sz olgáltatók által vé gz e tt karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások fedezetére a 2008. évi költségvetésében 5,1 millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, amely év közbeni módosítások következtében 3,5 millió Ft-ra változott, a teljesítés 1,7 millió Ft volt. A tervezett és teljesített dologi kiadásokból az eredeti előirányzat 5,0%-ot, a módosított 3,2%-ot, a teljesítés 1,6%-ot képviselt. A 2009. évi költségvetésben tervezett előirányzat 6,1 millió Ft, melynek módosítására az I. félévben nem került sor. A külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások a dologi előirányzat 5,8%-a. A megrendelésekben, szerződésekben meghatározott karbantartási, kisjavítási munkák a Polgármesteri hivatal által ellátott feladatokhoz kapcsolódtak 30 .

30

A megfelelőségi teszt elvégzése során tételesen ellenőrzött külső szolgáltatók által végzett karbantartások, kisjavítások a Polgármesteri hivatalban a számítás- és ügyvitel-technikai eszközök

37

A Polgármesteri hivatalnál a külső sz olgáltatók által vé gz e tt karbantartási, kisjavítási szolgáltatások gazdasági eseményei köz ött e lsz ámolt kiadások te lje síté se során a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány e lle nje gyz é s működé sé ne k me gbíz hatósága gye nge volt, mert •

a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek ellenőrzési feladataikat a gépek, járművek és ingatlanok karbantartási munkálatai számláinak kifizetését megelőzően nem végezték el. Az Önkormányzat szabályzatában döntött arról, hogy az 50 ezer Ft alatti kötelezettségvállalások esetében előzetes kötelezettségvállalás nem szükséges, azonban ennek rendjét, nyilvántartási formáját nem szabályozták. A szabályozás hiányában a szakmai teljesítés igazolója az 50 ezer Ft-ot meg nem haladó kifizetések esetében nem tudta ellenőrizni dokumentumok alapján a kifizetés jogosultságát, összegszerűségét és a megbízás, megrendelés teljesítését; továbbá 50 ezer Ft-ot meghaladó fénymásoló javítás esetében nem történt meg az előzetes kötelezettségvállalás írásba foglalása, így a szakmai teljesítés igazolója nem tudta ellenőrizni a kifizetés jogosultságát, összegszerűségét és a megbízás, megrendelés teljesítését;

•

az utalványok ellenjegyzője a gépek, járművek és ingatlanok karbantartási munkálatai számláinak kifizetését megelőzően nem ellenőrizte a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását, mivel az 50 ezer Ft-ot meghaladó fénymásoló javítás kifizetése esetében nem történt meg a kötelezettségvállalás írásba foglalása, illetve az egyedileg 50 ezer Ft-ot meg nem haladó kifizetések esetében a belső szabályozás hiányában nem állt rendelkezésre dokumentum, mely alapján a szakmai teljesítés igazolója feladatát az Ámr-ben foglaltaknak megfelelően el tudta volna látni.

A Polgármesteri hivatal a gé pe k, be re nde z é se k és felszerelések vásárlásával, létesítésével kapcsolatos kiadások fedezetére a 2008. évi költségvetésében eredeti előirányzatot nem tervezett, az előirányzat az év közbeni módosítások következtében 0,5 millió Ft-ra emelkedett, a teljesítés 0,5 millió Ft volt. A tervezett és teljesített felhalmozási kiadásokból a 2008. évben a módosított 0,3%-ot, a teljesítés 3,4%-ot képviselt. A 2009. évi költségvetésben tervezett előirányzat 5,0 millió Ft, amely a felhalmozási kiadások 3,0%-a. Az előirányzat felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalások a Polgármesteri hivatal által ellátott feladatok megvalósítását szolgálták 31 . A Polgármesteri hivatalnál a gépek, berendezések és felszerelések vásárlásával, létesítésével kapcsolatos gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a sz akmai te lje síté s igaz olás és az utalvány e lle nje gyz é s működé sé ne k me gbíz hatósága kiváló volt, mivel a szerződésekben, megrendelésekben, meghatározott célok, feladatok teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a belső szabályzatban előírt módon elvégezték. Az utalvány ellenjegyzője meggyőződött a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről. A Polgármesteri hivatal az államház tartáson kívülre te lje síte tt működé si é s fe lhalmozási célú pé nz e sz köz átadások fedezetére a 2008. évi költségvetésében 24,7 millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, az előirányzat az év közbeni módosítások következtében 29 millió Ft-ra emelkedett, a teljesítés 19,4 millió Ft volt. Az államháztartáson kívüli működési célú pénzeszközátadások kifizetéseire tervezett költségvetési előirányzat a 2008. évben 39,3%-os, a módosított előirányzat 39,0%-os, a teljesítés 55,2%os arányt képviselt az államháztartáson kívüli pénzeszközátadások kiadási előirányzatából. A 2009. évi költségvetésben tervezett előirányzat 29,3 millió Ft, módosítására az I. félévben nem került sor. Az államháztartáson kívüli pénzeszközátadások kifizetéseire tervezett költségvetési előirányzat 38,6%-a szervizelésére, javítására, továbbá az önkormányzati tulajdonú gépjárműnek, ingatlanoknak és berendezéseiknek karbantartására irányultak. 31

A megfelelőségi teszt elvégzése során tételesen ellenőrzött gép, berendezés és felszerelés vásárlása a Polgármesteri hivatal részére tárgyi eszközök beszerzésére, valamint az intézmények részére átadott számítástechnikai eszközök beszerzésére irányult.

38

működési célú pénzeszköz átadás volt. A költségvetési előirányzatok felhasználása során a támogatási szerződések tárgya összhangban volt az önkormányzati feladatokkal32 . A Polgármesteri hivatalnál az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások kifizetései során a sz akmai te lje síté s igaz olás é s az utalvány e lle nje gyz é s működé sé ne k me gbíz hatósága kiváló volt, mivel a kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott kiadás jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személy a belső szabályzatban előírt módon elvégezte, a utalványok ellenjegyzője meggyőződött a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörténtéről, továbbá a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről. A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése, továbbá az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások kifizetései értékelése és további súlyozása alapján a működé sbe li hibák me ge lőz é sé re , fe ltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének me gbíz hatósága jó volt, mivel az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások és a gépek, berendezések és felszerelések vásárlásával, létesítésével kapcsolatos gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a megrendelésekben, szerződésekben, megállapodásokban, kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott feladatok teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a belső szabályzatban előírt módon elvégezték. Az utalvány ellenjegyzője meggyőződött a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörténtéről, továbbá a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, azonban a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek munkafolyamatba épített ellenőrzési feladataikat nem végezték el, így nem ellenőrizték dokumentumok alapján az 50 ezer Ft-ot meg nem haladó kifizetések esetében a kifizetés jogosultságát, összegszerűségét és a megbízás, megrendelés teljesítését, továbbá az utalványok ellenjegyzője nem ellenőrizte a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását, mivel a kifizetésekhez nem álltak rendelkezésre a kötelezettségvállalási bizonylatok. A Polgármesteri hivatalnál a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásánál alkalmazott informatikai re ndsz e r be lső kontrolljainak me gbíz hatósága gye nge volt, mivel • nem tesztelték az elmúlt két évben a katasztrófa elhárítási tervet; • nem biztosították a főkönyvi könyvelési rendszerben tárolt hozzáférési jogosultságok ellenőrizhetőségét, valamint nem követelték meg a pénzügyi-számviteli szoftverekben a jelszavakra előírt szabályok teljes körű betartását; • a változáskezelési eljárások ellenőrzését, tesztelését szabályozásának hiánya miatt nem végezték el;

az

ellenőrzési feladat

• a pénzügyi-számviteli szoftver nem biztosította ellenőrzési lista készítését, hogy minden adathozzáférés, adatmódosítás és adattörlés ellenőrizhető legyen; • nem történt meg az elmúlt egy évben annak ellenőrzése, hogy az elmentett állományokból a pénzügyi számviteli adatok teljes körűen helyreállíthatóak-e. Az Önkormányzatnál a főkönyvi könyvelést a MÁK által forgalmazott TATIGAZD főkönyvi könyvelési programmal biztosították. A TATIGAZD főkönyvi könyvelési program egy 1992ben készült, DOS operációs rendszer alatt működő szoftver, melyet a MÁK minden évben

32

A megfelelőségi teszt elvégzése során a tételesen ellenőrzött pénzeszközátadások között a sportegyesületek, lakossági víz és szennyvíz alapdíj átvállalása, Közművelődési Kht., Nagycsaládosok Egyesülete, Polgárőrség kifizetései szerepeltek.

39

frissít. A TATIGAZD főkönyvi könyvelési program nem biztosít lehetőséget a programszintű jelszavas hozzáférés megvalósításához, valamint az adathozzáférések, adatmódosítások és adattörlések ellenőrzési lehetőségének biztosítása érdekében ellenőrzési lista készítésére.

3.3.

A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása

Az Önkormányzat az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek belső ellenőrzését – eleget téve az Ötv. 92. § (8) bekezdésében foglalt előírásoknak – a Képviselő-testület döntése33 és az Önkormányzati SzMSz 83. §-a alapján helyi önkormányzati társulás útján biztosította. A be lső e lle nőrz é s sz e rve z e ti ke re te ine k kialakítása é s sz abályoz ásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában köz e pe s kockáz atot je le nte ttek, mivel • a belső ellenőrzési feladatok ellátására irányuló megállapodásban nem határozták meg a belső ellenőrzési vezető személyét, valamint nem rendelkeztek a belső ellenőrzési vezetői feladatatok ellátásának módjáról; • a stratégiai tervet nem támasztották alá kockázatelemzéssel, így a 2008. és a 2009. évi ellenőrzési tervekben szereplő feladatok meghatározása sem alapult kockázatelemzésen, nem határoztak meg magas kockázatú területeket; • nem írták elő a stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába a jegyző bevonásának kötelezettségét; • nem elemezték az európai uniós forrásból megvalósított feladatok végrehajtásának, a közbeszerzési eljárások lefolytatásának és a kedvezményezett szervezeteknél az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználásának a kockázatát sem a stratégiai, sem az éves ellenőrzési tervek összeállításánál; • a 2009. évi belső ellenőrzési tervben nem határoztak meg kapacitást a soron kívüli ellenőrzési feladatokra, azonban a kialakított szervezet – szabályszerű működése esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtott. A Polgármesteri hivatal és az intézmények ellenőrzésére 2008-ra kilenc, 2009-re pedig hat ellenőrzést tervezett az Önkormányzat, ebből a 2008. évben hat ellenőrzést a Polgármesteri hivatalban, három ellenőrzést az intézményeknél, 2009. évre pedig öt ellenőrzést a Polgármesteri hivatalban, egy ellenőrzést az intézményeknél. A 2008. é vi e lle nőrz é si te rvbe n a Polgárme ste ri hivatalban pénzügyi ellenőrzés keretében tervezték az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés szerinti felhasználásának ellenőrzését, valamint szabályszerűségi ellenőrzés keretében a házipénztár kezelésével és helyi adók adókötelezettségének betartásával, nyilvántartásával, behajtásával kapcsolatos ellenőrzést. Az Polgármesteri hivatalban és az inté z mé nye kbe n pénzügyi ellenőrzés keretében tervezték a költségvetési előirányzatok tervezésének, a jóváhagyott előirányzatok betartásának, célnak megfelelő felhasználásának ellenőrzését, valamint szabályszerűségi ellenőrzés keretében a közbeszerzési eljárásokkal és a számviteli szabályzatokkal kapcsolatos ellenőrzést. A 2008. éves ellenőrzési tervben tévesen került betervezésre – a 2007. augusztus 1-jén a T ársulásnak átadott, T iszavasvári Város gesztorságával működő – Idősek Gondozó Központja.

33

A Képviselő-testület a 36/2005. (II. 28.) számú határozatával elfogadta a 2005. áprilisában kelt a Társulással megkötött megállapodást.

40

A 2009. é vi e lle nőrz é si te rvbe n a Polgárme ste ri hivatalban pénzügyi ellenőrzés keretében tervezték az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés szerinti felhasználásával és az Önkormányzati adók hátralékbehajtásával kapcsolatos ellenőrzést, valamint szabályszerűségi ellenőrzés keretében a házipénztár kezelésével és a hivatali gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzést. A Polgármesteri hivatalban és az inté z mé nye kbe n pénzügyi ellenőrzés keretében tervezték a 2009. évi költségvetési előirányzatok tervezésének, az előirányzatokat megalapozó számítások pontosságának ellenőrzését. A be lső e lle nőrz é s működé sé né l a kialakított kontrollok me gbíz hatósága gye nge volt, mivel: • a 2008. évben a Polgármesteri hivatalban tervezett hat ellenőrzésből négy, az intézményekben tervezett három ellenőrzésből kettő valósult meg. A T ársulás munkaszervezetének nyilatkozata szerint az ellenőrzések elmaradásának oka kapacitáshiány volt. A belső ellenőrök létszáma 2008. április 1-jétől három főről kettő főre csökkent; • a belső ellenőrök nem végezték el a belső ellenőrzési kézikönyvben előírt (felülvizsgálat, belső értékelés és a minőség folyamatos nyomon követése, külső értékelés) a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat; • az ellenőrzött szervezetek intézkedési tervet nem készítettek; • a feltárt hiányosságok megszüntetéséről nem győződtek meg; • a belső ellenőrzési feladatokat ellátó T ársulás munkaszervezetének vezetője a belső ellenőri javaslatok hasznosulásáról, a végrehajtott és végre nem hajtott intézkedésekről a Ber. előírásai ellenére nyilvántartást nem vezetett. A 2008. évben a be lső e lle nőrz é s viz sgálta a Polgármesteri hivatalban az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés szerinti felhasználását, valamint a Polgármesteri hivatalban és az Önkormányzat intézményeiben 34 a közbeszerzési eljárások végrehajtását. A 2009. évben – az éves ellenőrzési tervnek megfelelően – a Polgármesteri hivatalban és az intézményekben a 2009. évi költségvetési előirányzatok tervezésének, az előirányzatokat megalapozó számítások pontosságának ellenőrzését elvégezték. Az éves ellenőrzési tervtől eltérően a házipénztár kezeléséről készített ellenőrzési jelentés a 2009. III. negyedév helyett korábban 2009. június 2-án elkészült. Az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetés szerinti felhasználásával és az Önkormányzati adók hátralékbehajtásával kapcsolatos ellenőrzések sem az éves ellenőrzési tervben előírt 2009. II. negyedévre, sem a számvevői helyszíni vizsgálat idejére nem készültek el. Az ellenőrzés megszakítására, felfüggesztésére nem került sor. A tervezett ellenőrzéseken túl soron kívüli ellenőrzést nem végeztek, az elkészült ellenőrzési jelentések megfeleltek az előírásoknak. A belső ellenőrzés a 2008. évben és a 2009. I-II. negyedévben hibákat és hiányosságokat tárt fel, következtetéseket és a hibák megszüntetésére vonatkozó javaslatokat tett. A jelentésekre az ellenőrzöttek nem tettek észrevételt, utóellenőrzésre, az ellenőrzött szerv részéről intézkedési terv készítésére nem került sor. A jegyző az Ámr. 149. §. (2) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően a Polgármesteri hivatalra vonatkozóan teljesítette az Ámr. 23. mellékletében rögzített nyilatkozattételi kötelezettségét. A polgármester a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg az Ötv. 92. §. (10) bekezdésének

34

Közbeszerzési szabályzat, valamint a szennyvízcsatorna bővítése és a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium büfé helység kialakítása és üzemeltetése kapcsán lefolytatott közbeszerzési eljárások ellenőrzésére került sor.

41

megfelelően a Képviselő testület elé terjesztette a költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített 2007. és 2008. évi összefoglaló jelentést.

4.

Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége

4.1.

Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása

Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását a 2006. é vbe n e lle nőriz te átfogó je lleggel, melynek során 36 szabályszerűségi és kilenc célszerűségi javaslatot tett. A javaslatok realizálása érdekében a jegyző – a felelősöket és határidőket tartalmazó – intézkedési tervet készített. Az intézkedési tervet – és az Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről készült tájékoztatót – a Képviselő-testület megtárgyalta és a 72/2006. (VI. 1.) számú határozatával elfogadta. Az ÁSZ ellenőrzés által tett javaslatok 49%-a re aliz álódott, 13%-a ré sz be n hasz nosult, és 38%-a ne m te lje sült. A szabályszerűségi javaslatok 47% realizálódott, 14%-a részben hasznosult, és 39%-a nem teljesült. A célszerűségi javaslatok 56%-a realizálódott, 11%-a részben hasznosult és 33%-a nem teljesült. A következő sz abálysz e rűsé gi javaslatok valósultak me g: •

a polgármester a 2007. évi költségvetési koncepció előterjesztésekor csatolta a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alkotott véleményt a költségvetési koncepció kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről;

•

a költségvetési rendelet módosítására irányuló két javaslatot az Önkormányzat megvalósította, a központi költségvetési kapcsolatokban biztosított pótelőirányzatokról a költségvetési rendelet módosítására irányuló javaslatot az Ámr-ben meghatározott határidőn belül a Képviselő-testület elé terjesztette, valamint a kisebbségi önkormányzatot érintő költségvetési rendelet módosítására a kisebbségi önkormányzat határozata35 alapján került sor;

•

a költségvetési gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök szabályszerű gyakorlása érdekében tett javaslatok közül kettő hasznosult, mivel az azzal megbízott munkavállaló a kötelezettségvállalás nyilvántartást folyamatosan vezette, melyből megállapítható volt az évenkénti kötelezettségvállalás és biztosította, hogy kötelezettségvállalásra a jóváhagyott előirányzatokon belül kerülhessen sor, valamint negyedévente a főkönyvi és analitikus nyilvántartások dokumentált ellenőrzését megvalósították;

•

a közbeszerzési eljárások rendjének szabályozására, a becsült érték kiszámítására és a közbeszerzési eljárások lefolytatására irányuló öt javaslatot az Önkormányzat az intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően megvalósította. A Képviselő-testület az önkormányzati közbeszerzési szabályzatot a 108/2006. (VIII. 24.) számú határozatával elfogadta, mely tartalmazta a közbeszerzési eljárások belső ellenőrzésének felelősségi rendjét. Az önkormányzat a lefolytatott közbeszerzési eljárások során biztosította, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően a nevében eljáró szervezetek írásban nyilatkozzanak, hogy velük szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. Az Önkormányzat a Kbt. alanyi hatálya alá való tartozásáról a Közbeszerzések T anácsát értesítette, mely az Önkormányzatot AK09049 azonosító számon nyilvántartásba vette, illetve az éves közbeszerzési tervét elkészítette36 . Az Önkormányzat az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetében a

35

A kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete a kisebbségi önkormányzat 2006. évi költségvetését az 5/2007. (II. 6.) számú határozatával módosította. 36 A Képviselő-testület az Önkormányzat 2008. évi közbeszerzési tervét a 47/2008. (IV. 17.), a 2009. évi közbeszerzési tervét a 24/2009. (III. 26.) számú határozataival fogadta el.

42

becsült érték meghatározására és az egybeszámítás követelményére vonatkozó előírásokat betartotta, a közbeszerzési eljárásokat – hosszú lejáratú hitel felvétele, szennyvízberuházás, útfelújítás, belvízelvezető rendszer rekonstrukciója – lefolytatta. A belső ellenőrzési rendszer keretében a lefolytatott közbeszerzési eljárások szabályszerűségét a belső ellenőrzés a 2006-2007. évre vonatkozóan a 2008. évben vizsgálta; •

az Önkormányzat a 2006. évi zárszámadási rendeletében a pénzmaradványt költségvetési szervenként határozta meg és hagyta jóvá

•

a bizonylatokon valamennyi esetben feltüntetésre került a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi száma;

•

a 2006. évi leltározási feladatokat a jegyző utasítására a leltározási bizottság tagjai elvégezték, a felvett leltárakat kiértékelték, valamint az azzal megbízott munkavállaló az év végi értékelési feladatokat a belső szabályozásnak megfelelően elvégezte;

•

a polgármester a vagyongazdálkodási rendelet 37 módosítására irányuló javaslatot az intézkedési tervben foglalt határidőn belül a Képviselő-testület elé terjesztette, mely a javaslatnak megfelelően tartalmazta az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módját, a vagyon feletti rendelkezési, döntési hatáskörök gyakorlására jogosultakat, valamint meghatározta a követelés elengedés és ingyenes vagyonátruházás módját, értékpapírok vételének és eladásának feltételeit és az azok felett való rendelkezési és döntési hatásköröket;

•

a jegyző intézkedett, hogy a támogatott szervezeteknek folyósított támogatások feltételei írásba foglalásra kerüljenek, melyekben meghatározta a támogatással való elszámolás feltételeit, módját, így biztosította az Önkormányzat felülvizsgálati kötelezettségének lehetőségét, a támogatásokkal való elszámolás szabályszerűségét a belső ellenőrzés vizsgálta. A Képviselő-testület a 64/2009. (V. 28.) számmal hozott határozatot az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott pénzeszköz átadások, támogatások ellenőrzéséről, melyben meghatározta, hogy a támogatott szervezetek a folyósítástól számított 60 napon belül kötelesek a nevükre kiállított számlával elszámolni, melyet a pénzügyi irodavezető köteles ellenőrizni, az ellenőrzés megtörténtét aláírásával igazolni, továbbá az ellenőrzött számlákról a pénzügyi irodán a másolatoknak rendelkezésre kell állnia. A határozatról az érintetteket értesítették.

•

a kisebbségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás 2007. december 10én felülvizsgálatra került melyben meghatározásra került a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendje.

A következő sz abálysz e rűsé gi javaslatok ré sz be n hasz nosultak: •

a 2007., 2008. és a 2009. évi költségvetési rendelettervezetben a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a tervezett hiány bemutatásra került, azonban annak megállapítása helytelenül történt, mivel az Áht. 8. § (7) bekezdésében foglaltakat megsértve a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között továbbra is mutattak ki finanszírozási célú pénzügyi műveleteket;

•

a gazdálkodás és a pénzügyi-számviteli feladatellátás szabályozottságának biztosítása érdekében tett javaslatok közül kettő részben teljesült, mivel a polgármester a Képviselőtestület elé terjesztette 2006. december 14-én az SzMSz-t, mely kiegészítésre került a Polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek megnevezésével, azonban továbbra sem tartalmazta az Ámr. 10. § (5) bekezdés

37

A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló rendelet módosítását, a 16/2006. (VIII. 24.) számú rendeletével fogadta el.

43

a) pontjában foglaltak ellenére a Polgármesteri hivatal alapító okiratának számát, az Ámr. 10. § (5) bekezdés h) pontja ellenére a Polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének megnevezését. A jegyző a FEUVE szabályozás keretében elkészítette az ellenőrzési nyomvonalat és a kockázatok kezelésének eljárásrendjét, azonban a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjének hatályba léptetésére az intézkedési tervben foglalt határidőn túl, 2008. január 1-ével került sor. A jegyző kiegészítette az ügyrendet a vezetők feladat-, hatás- és jogkörével, azonban az Ámr. 17. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően az ügyrend továbbra sem tartalmazta a dolgozók feladat- és hatásköreit; •

a költségvetési gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának szabályszerűsége érdekében tett javaslatok közül kettő részben hasznosult, mivel a kisebbségi önkormányzat elnöke részére az utalványozási jogkört biztosították, azonban a Polgármesteri hivatalhoz tartozó részben önállóan gazdálkodó intézmények esetében az Ámr. 136. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően utalványozásra nem a részben önállóan gazdálkodó intézmény vezetője, hanem a polgármester volt a jogosult. A jegyző a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakította a FEUVE rendszert, azonban annak működtetése nem felelt meg a belső szabályzatokban és jogszabályi előírásokban foglaltaknak, mivel nem szabályozta az 50 ezer Ft alatti kötelezettségvállalások nyilvántartási rendjét, a szakmai teljesítés igazolója emiatt nem tudta feladatait dokumentumok alapján ellátni;

A következő sz abálysz e rűsé gi javaslatok ne m te lje sülte k: •

a költségvetési koncepció és a költségvetési, zárszámadási rendelet összeállítására, tartalmára tett javaslatok közül négy nem realizálódott. A polgármester az Áht. 118. §ában foglaltakat megsértve nem terjesztette a Képviselő-testület elé az Áht. 118. § (1) bekezdés 2. pontjában és az Áht. 118. § (2) bekezdés 2. pontjában előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról38 szóló rendelettervezetet. A költségvetési rendelettervezet megsértve az Áht. 118. § (1) bekezdés 2.b. pontjában 39 foglaltakat nem tartalmazta a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését tartalmazó kimutatás szöveges indoklását, valamint az Áht. 118. § (1) bekezdés 2.c. pontja40 szerinti közvetett támogatások kimutatásáról készített mérleget és azok szöveges indoklását, továbbá a zárszámadási rendelettervezet az Áht. 118. § (2) bekezdés 2.a. pontjában 41 foglaltaktól eltérően a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegeit 42 . A költségvetési rendelettervezet az Ámr. 29. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltaktól eltérően nem tartalmazta az év várható bevételi és kiadási előirányzatai teljesüléséről az előirányzat-felhasználási ütemtervet 43 . A zárszámadási rendelettervezet az Ámr. 29. § (1) bekezdés f) pontjának előírása ellenére nem tartalmazta az éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó szervenként;

38

A költségvetési és zárszámadási rendelettervezet Képviselő-testület elé való terjesztésekor kötelezően bemutatandó mérlegeket, kimutatásokat 2007. január 1-ig az Áht. 116. § 6., 9. és 10 pontja írta elő, melyek tartalmi előírásait a helyi önkormányzatok rendeletben voltak kötelesek meghatározni. 39 2007. január 1-ig az Áht. 116. § 9. pontja. 40 41

2007. január 1-ig az Áht. 116. § 10. pontja. 2007. január 1-ig az Áht. 116. § (6) bekezdése.

42

A 2008. évi zárszámadási rendelettervezet az Áht. 116. § 6. pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmazta a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegeit. 43

A 2009. évi költségvetési rendelettervezet az Ámr. 29. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmazta az év várható bevételi és kiadási előirányzatai teljesüléséről az előirányzatfelhasználási ütemtervet.

44

•

a gazdálkodás és a pénzügyi-számviteli feladatellátás szabályozottságának biztosítása érdekében tett javaslatok közül hat nem valósult meg. A jegyző nem egészítette ki meglévő szabályzatát az Ámr. 134. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szakmai teljesítés igazolásának módjára vonatkozó előírásokkal és az Ámr. 134. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem határozta meg az 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetésekre vonatkozó kötelezettségvállalás rendjét és nyilvántartási formáját, a Htv. 140. § (1) bekezdése előírásai ellenére nem határozta meg az intézményi számviteli politika szabályozásához azokat az érvényesítendő követelményeket, melyek önkormányzati szinten biztosítják az egységes számviteli rend kialakítását, nem módosította számviteli politikájában a mérlegkészítés időpontját oly módon, hogy az Önkormányzat a Vhr. 10. § (1) bekezdésében meghatározott határidőre – tárgyévet követő év február 28. – beszámolási kötelezettségének eleget tudjon tenni, nem gondoskodott az eszközök és források értékelési szabályzatának kiegészítéséről, hogy az a Vhr. 8. § (17) bekezdésének megfelelően tartalmazza a jogszabályi előírásokon alapuló jogerős követelések értékelésének elveit, az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések vevő általi elismerés igazolásának és a követelés értéke meghatározásának módját, az adós minősítési szempontjait követelés típusonként a kisösszegű követelések év végi meghatározásának elveit, és dokumentálásának szabályait. A Számv. tv. 161. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértve nem gondoskodott arról, hogy a számlarend tartalmazza az 5. és 9. főkönyvi számlaosztály alkalmazásra kijelölt főkönyvi számláit, nem határozta meg az analitikus nyilvántartások és főkönyvi könyvelés egyeztetésének módját, és a dokumentálás szabályait, továbbá a Vhr. 49. § (2) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérően nem határozta meg az egyéb gazdasági események összesítő bizonylatainak elkészítési határidejét, tartalmi követelményeit, dokumentálásuk formáját és nem rögzítette a helyi kisebbségi önkormányzati gazdálkodással a Vhr. 8. §, 37. §, 49. §, az Ámr. 134. § (12)-(13) bekezdése valamint a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 15. § vonatkozásában összefüggő sajátos feladatokat a Polgármesteri hivatal számviteli politikájában és számlarendjében 44 ;

•

a költségvetési gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának szabályszerűsége érdekében tett javaslatok közül kettő nem teljesült, mivel a jegyző nem egészítette ki a kötelezettségvállalási szabályzatot az Ámr. 134. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szakmai teljesítés igazolásának módjára vonatkozó előírásokkal és az Ámr. 134. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem határozta meg az 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetésekre vonatkozó kötelezettségvállalás rendjét és nyilvántartási formáját 45 , a pénztárellenőr a munkafolyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési feladatainak nem tett eleget

44

A jegyző 2007. április 1-i hatállyal módosította a Polgármesteri hivatal belső szabályzatait, így meghatározta a szakmai teljesítés igazolásának módjára vonatkozó előírásokat, a számviteli politikában rögzítésre kerültek azok az érvényesítendő követelmények, melyek önkormányzati szinten biztosítják az egységes számviteli rend kialakítását, valamint a mérlegkészítés időpontjának meghatározása biztosítja, hogy az Önkormányzat beszámolási kötelezettségének a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tudjon tenni. Kiegészítésre került az eszközök és források értékelési szabályzata, hogy az tartalmazza a jogszabályi előírásokon alapuló jogerős követelések értékelésének elveit, az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések vevő általi elismerés igazolásának s a követelés értéke meghatározásának módját, az adós minősítési szempontjait követelés típusonként, valamint a kisösszegű követelések év végi meghatározásának elveit, valamint számviteli politikájában és számlarendjében rögzítette a helyi kisebbségi önkormányzati gazdálkodással összefüggő sajátos feladatokat. 45 A jegyző a 2007. április 1-től érvényes utasításában meghatározta a szakmai teljesítés igazolásának módját és kijelölte a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket.

45

•

a könyvekben elszámolt gazdasági eseményekről – egyéb gazdasági események, bankszámlák közötti átvezetések, állományváltozások, értékcsökkenési leírás elszámolása – a Számv. tv. 165. § (1)-(2) bekezdéseit megsértve nem kerültek kiállításra számviteli bizonylatok, valamint a pénztárellenőr munkafolyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési tevékenységének igazolása hiányában a számviteli bizonylatok a Számv. tv. 167. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértve, nem feleltek meg a bizonylatokkal szemben támasztott alaki és tartalmi követelményeknek;

•

a jegyző nem kezdeményezte az önkormányzati részesedésű T iszalöki Városgazdálkodási Kht. és a T iszalöki Ifjúsági Ház Ifjúsági Oktatási és Szociális Kht. esetében a közhasznúsági szerződések felülvizsgálatát és módosítását, annak érdekében, hogy azok a Ksztv. 14. § (2) bekezdése előírásainak megfelelően tartalmazzák a támogatással való elszámolás feltételeit, módját. A szerződések hiányosságai ellenére a két Kht. a támogatással elszámolt.

•

az Ámr. 149. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben foglaltak ellenére a jegyző nem határozta meg az intézmények elemi beszámolója felülvizsgálatának rendjét, nem gondoskodott az intézmények éves beszámolója felülvizsgálatáról és működésük elbírálásáról, írásban történő értesítésükről a beszámolójuk jóváhagyása és a megállapított módosított pénzmaradványuk összegéről.

A következő cé lsz e rűsé gi javaslatok hasz nosultak: •

a jegyző kiegészítette a leltározási szabályzatot a leltárak értékelésére vonatkozó ellenőrzési feladatok meghatározásával, a leltárkülönbözetek rendezésének módjával és az üzemeltetésre átadott eszközök leltározási módjának szabályaival;

•

a pénzkezelési szabályzat kiegészítésre került a megnyitható bankszámlák rendeltetésével, kijelölték a készpénz felvételére szolgáló bankszámlát, a készpénz felvételére jogosult munkavállalót, a pénztáros és helyettesének személyét, meghatározta a pénztáros helyettesítésére vonatkozó szabályokat, a pénztár átadás-átvétel dokumentálásának módját, rendelkezett az ügyfélterminál biztonságos kezelésének szabályairól, a kezelése során ellátandó feladatokról, az arra jogosult személyekről, meghatározta a pénztárellenőr munkafolyamatba épített előzetes ellenőrzési feladatait;

•

a felesleges vagyontárgyak hasznosítása, selejtezése esetére a jegyző kijelölte a vagyontárgyak minősítéséért felelős munkavállalót, meghatározta az eladási ár megállapítására vonatkozó szabályokat és az értékesített vagyontárgyak nyilvántartásokból való kivezetésének módját;

•

a jegyző gondoskodott arról, hogy az önkormányzati vagyon hasznosítása során – telekés ingatlan értékesítés – megkötött szerződésekben az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemek – a tulajdonjog bejegyzésére a vételár megfizetésével együtt, az Önkormányzat által adott hozzájárulás után kerülhet sor, a vevő az ingatlan felett a teljes vételár átvételét igazoló külön elismervény aláírásának napjától rendelkezik – beépítésre kerüljenek;

•

a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségének megteremtése érdekében az Önkormányzat a Polgármesteri hivatalnál végzett akadálymentesítést, valamint „Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az önkormányzati ügyfélszolgálat területén Tiszalökön” címen nyújtott be pályázatot az EAOP 2009/4.1.5-09 egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása intézkedés keretében 2009. július 16-án, mely pályázat elutasításra került. Az Önkormányzat a pályázat újbóli benyújtását tervezte.

A következő cé lsz e rűsé gi javaslatok ré sz be n te lje sülte k: •

46

a jegyző a biztonságos üzemeltetés és munkavégzés feltételeit biztosító katasztrófa elhárítási tervet elkészítette, azonban nem készült el az intézkedési tervben foglalt

határidőre a Polgármesteri hivatal informatikai stratégiája, nem került kidolgozásra és dokumentálásra az informatikai rendszer programrészletezésű hozzáférési jogosultsági rendszere. A következő cé lsz e rűsé gi javaslatok ne m te lje sülte k: •

a céljelleggel nyújtott támogatások folyósításának önkormányzati szinten egységes szabályozása nem készült el;

•

a munkavállalók munkaköri leírásai továbbra sem tartalmazzák a dolgozók által ellátandó feladatokat, ellenőrzési, egyeztetési, jelzési és dokumentálási kötelezettséget – a munkaköri leírásokban nem került rögzítésre az analitikus nyilvántartások vezetésének és főkönyvi adatokkal való egyeztetésének feladata, valamint a feladat elvégzésének dokumentálási módja, eltérés esetén a jelzési kötelezettség;

•

a polgármester és a jegyző nem számoltatta be helyettesítés esetén a felhatalmazottakat a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési tevékenységükről.

A javaslatok részbeni hasznosulásához, illetve a hasznosulás elmaradásához hozzájárult, hogy a jegyző személyében változás következett be, valamint az intézkedési tervben foglaltak alapján a végrehajtás dokumentált ellenőrzésére nem került sor. A gazdálkodás 2006. évi átfogó ellenőrzés eredményeként javult a költségvetés és a zárszámadás készítési folyamatok, valamint a gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának, valamint a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök szabályozottsága. 4.2.

A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések

Az Önkormányzatnál az ÁSZ a 2006-2008. évek között kettő, a zárszámadáshoz kapcsolódó vizsgálatot végzett. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése keretében az Ö nkormányz atnál a kötött fe lhasz nálású támogatások 2007. évi felhasználásának ellenőrzésekor az ÁSZ egy szabályszerűségi és nyolc célszerűségi javaslatot tett. Az ellenőrzés megállapításairól a polgármester a Képviselő-testületet 2008. június 26-án tájékoztatta. A hiányosságok felszámolására intézkedési terv készült, melyet a Képviselő-testület 107/2008. (VI. 26.) számú határozatával elfogadott. Az intézkedési terv alapján a szabályszerűségi javaslat megvalósulását nem biztosították, mivel az nem intézkedett annak érdekében, hogy az egyes jövedelempótló támogatások igénylése megfeleljen az adott évi Költségvetési törvény 8. számú melléklet II./1 pontjában foglaltaknak. A célszerűségi javaslatok közül hat esetben történt intézkedés, így a Képviselő-testület az ÁSZ vizsgálat megállapításait és javaslatait megtárgyalta, az ellenőrzés során feltárt, jogtalanul igénybe vett kötött felhasználású támogatások visszafizetéséről intézkedtek, az ÁSZ által megállapított pótlólag járó támogatásokat megigényelték. Gondoskodtak a számviteli nyilvántartásokban elszámolt és a szociális ellátások havi igénylőlapjain feltüntetett kifizetési adatok rendszeres egyeztetéséről, szabályozták a közcélú foglalkoztatás feltételeit, helyi sajátosságoknak megfelelően meghatározták a szervezés irányításának, dokumentálásának és elszámolásának rendjét, kezdeményezték a T ársulásnál a kötött felhasználású támogatások ellenőrzését, azonban nem intézkedtek, hogy a szakmai és informatikai fejlesztési feladatokhoz támogatásban részesülő intézmények az elszámolás érdekében részletes kimutatást készítsenek a beszerzésekről és dokumentálják a felhasználást, továbbá a jegyző nem vizsgálta felül a Szoc.tv. alapján folyósított ellátásokkal kapcsolatos igazgatási, pénzügyi feladatok ellátását biztosító egymásra épülő, integrált informatikai rendszer bevezetésének és alkalmazásának lehetőségét. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése keretében az Ö nkormányz atnál a he lyi önkormányz atok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2006. évi fe lhalmoz ási cé lú támogatások fe lhasz nálásának e lle nőrz é se kor az ÁSZ egy szabályszerűségi és egy 47

célszerűségi javaslatot tett. Az ellenőrzés megállapításairól a polgármester a Képviselő-testületet 2007. május 31-én tájékoztatta. A szabályszerűségi javaslat a közbeszerzési eljárásokban az Önkormányzat nevében eljáró személyek és szervezetek Kbt. 10. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő írásban történő nyilatkoztatására irányult, mely szerint velük szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. A javaslat megegyezett az önkormányzatok gazdálkodásának 2006. évi ellenőrzés keretében tett javaslattal, melyre vonatkozóan intézkedés történt. A javaslatok hasznosulásának szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok szerinti csoportosításban való megoszlását a következő ábra mutatja be:

SZABÁLYSZERŰSÉGI JAVASLATOK Részben teljes ült 13%

CÉLSZERŰSÉGI JAVASLATOK Rés zben teljesült 5%

Nem t eljes ült 40%

Tel jesült 67% Teljes ült 47%

Nyíregyháza, 2009. október 29.

48

Nem teljesült 28%

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ELLENŐRZÉSI IRODA NYÍREGYHÁZA SZÁMVEVŐI JELENTÉS

Recommend Documents