SZABOLCS SZA TM Á R I

SZABOLCS SZATMÁRI

SZABOLCS-SZATMÁRI SZEMLE

SZ ER K E SZ T Ő B IZ O T T SÁ G :

G ulyás Em ilné dr. (a szerkesztő bizottság elnöke), H orváth G abriella, H orváth Mik­ lós, dr. K lenczner Im re, K oncz Károly, K opka János, Lábass M enyhért, dr. M argócsy József. Szilágyi Im re.

FELELŐS SZERKESZTŐ: H á r s f a l v i

P é t e r

SZABOLCS-SZATMÁRI

szem le

Gazdasági, társad alm i és k u ltu rá lis folyóirat A S zabolcs-Szatm ár M egyei T anács lap ja M egjelenik negyedévenként K ia d ja a S z a b o lc s M e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t. F e le lő s k ia d ó : F a r k a s P á l ig a z g a tó . S z e r k e s z tő s é g : N y ír e g y h á z a , V a sv á r i P á l u tc a 16. T e le f o n : 32— 16, 32—17 K ia d ó h iv a ta l: S z a b o lc s M eg y e i L a p k ia d ó V á lla la t, N y ír e g y h á z a , Z r ín y i Ilo n a u . 3-5. T e le f o n : 30-00 K é z ira to t n e m ő r z ü n k m e g é s n em a d u n k v is sz a . T e r je s z ti: a M a g y a r P o s ta E lő fiz e th e tő a P o s ta K ö z p o n ti H ir la p ir o d á n á l (B p ., V „ J ó z s e f n á d o r t é r i . ) é s b á r m e ly k é z b e sítő p o s ta h iv a ta ln á l. É v i e lő fiz e té s i d íj : 40,— F t. C se k k sz á m la s z á m : e g y é n i 61 280, k ö z ü le ti 61 066, v a g y u ta lá s az M N B 47. s z á m ú fo ly ó s z á m lá r a . — B e fiz e té s k o r m in d e n e s e tb e n k é r jü k fe ltü n te tn i a fo ly ó ir a t n e v é t: SZ A B O L C S -SZ A T M A R I s z e m l e K é s z ü lt a S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e i N y o m d a ip a r i V á lla la tn á l F e le lő s v e z e tő : H o lé c z i Istv á n . 1968. V . 1579.

I n d e x : 25 793.

s z a b o l c s -s z a t m a r i

G azdasági, társad alm i és k u ltu rá lis folyóirat III. É V FO L Y A M , 3. SZ Á M 19B8. M Á JU S

T á r t al om: TANULMÁNYOK.

CIKKEK

KONCZ K Á R O LY : K özéletünk dem okratizm usa és a n ép ­ frontm ozgalom ----------------------------------------------------------1 TATAI ZOLTÁN: Szabolcs m egye ipari fejlesztésének t á v l a t a i ------------------------------------------------------------------- 6 BELUSZKY P Á L : A nyíregyházi b okortanyák néhán y p r o b l é m á j a ------------------------------------------------------------- Iá ORDAS NÁNDOR: K özéleti f o r g á c s o k ---------------------BARTHA ISTVÁN—TAKÁCS LA JO S; A II. Tiszai Víz­ lépcső S zabolcs-Szatm ár megyei v o n a tk o z á s a i-------31

26

H A G Y O M Á N Y EKLER GYÖRGY: Az éló M a r x --------------------------------------39 NÉMETH PÉTERN É; A közigazgatás újjászervezése Sza­ bolcs m e g y éb e n -------------------------------------------------------- 43 KOROKNAY G YULA: A nagvkállói m e g y e h á z a --------------- 50 KOVÁCS SÁNDOR IVÁN—KU LCSÁ R P É T E R : Ú jabb a d a ­ tok az 1632-es felső-m agyarországi népi m ozgalm ak t ö r t é n e t é h e z -------------------------------------MARGÓCSY JÓ Z SE F: Száz éve szü letett V ietórisz József 75 I R O D A L O M , M Ű V É S Z E T KATONA BÉLA : S zabolcs-Szatm ár gondjai és a m ai m a ­ g yar ir o d a l o m -------------------------------------------------------- 73 BAROTA M IH ÁLY ; P árbeszéd az e m b e r s é g r ő l--------------- 84 HAULISCII LEN K E: Csíky T i b o r : --------------------------------- 93 BODOR SÁNDOR: K elen L á s z ló --------------------------------------96 KELEN LÁSZLÓ: P lein a i r ------------------------------------------ 99 KELEN LÁ SZLÓ ; K a s z in ó ------- --------------------------BALÁZS Á RPÁ D : M álécipó és h arm in ck ét m ázsa jo n atán 101 S Z E ML E ,

G5

100

K R Ó N I K A

PALLAI JÁ N O S: A M agyar Rádió irodalm i estje Ib rán y b a n ------------104 KUKNYÓ JÁ N O S: Idegenforgalm i H iv atalu n k p ro p ag an ­ d a-tevékenységéről ----------------------------------------------106 GYÖRKE ZO LTÁ N : H om okszem ek. (M. Oberlánder E r­ zsébet.) ---------------------------------------------------------------- 110 Egy m egyei m atem atikai kiadványról. (Lakatos István.) 111 M egalakult a Vay Á dám M úzeum B a rá ti Köre. (Molnár M á t y á s . ) ---------------------------------------------------------------- 112 III.

KÉPEK HORVÁTH ANNA: A s s z o n y o k --------------------------------------25 HORVÁTH A N NA: P arasz tfej — --------38 HORVÁTH ANNA: M e t s z e t ------------------------------------------ 42 CSIKY TIB O R: H u l l á m o k ----------------------------------------------- 92 CSIKY TIB O R: G r a f i k a ----------------------------------------------------94

K SZAM UNK M UNKATÁRSAI

Balazs Árpád újságíró, B udapest; Barota Mihály ta n ár, N yíregyháza; Bartha István tudom ányos kutató, N yíregyháza; dr. B eluszky Pál tudom ányos k u tató , D ebrecen; B o­ dor Sándor ta n ár, N agykálló; Csíky Tibor szobrász, B udapest, Ekler György, az Esti Egyetem igazgatója, N yíregyháza,Haulisch L enke m űvészettörténész, B udapest; Mor­ vái h A n n a képzőm űvész, B eregszász; dr. Katona Béla főiskolai ad ju n k tu s, N yíregy­ háza; Koncz Károly, a H azafias N épfront S zabolcs-Szatm ár m egyei bizottságának tit­ k ára, N yiregyháza;K orofcnay Gyula ta n á r, N yíregyháza; Kovács Sándor Iván tö rté ­ nész, Szeged; K u k n yó János ta n ár, N yíregyháza; Kulcsár Péter történész, Szeged; L a ­ katos István intézeti ta n á r, N yíregyháza; dr. Margócsy József főiskolai docens, N y ír­ egyháza; Molnár M átyás m úzeum igazgató, V aja; N é m eth P e te m é m úzeológus, N y ír­ egyháza; M. Oberlánder Erzsébet ta n a r, N yíregyháza: Ordas N ándor főszerkesztő. N y ír­ egyhaza; Pallai János újságíró, N yíregyháza; Takács Lajos tudom ányos k u tató , N y ír­ egyháza; Tatai Zoltán, az O rszágos T erv h iv a tal főelőadója. B udapest. T echnikai szer­ kesztő: Pristyák József.

I V.

KONCZ KÁROLY:

Közéletünk demokratizmusa és a népfront-mozgalom G o n d olataim at p a p írra vetve, szerény k ísé rlete t teszek a rra, hogy társad alm i, po­ litikai életü n k b ő l leszű rt ta p asz talata im alap já n közéletünk, d em o k ratizm u sán ak n é ­ hány fontos tényezőjét, s azok gyak o rlati érvényesülését csokorba fűzzem . T alán ez a n éh án y gondolatsor is je len th et egy apró té g lát abban a nagy célkitűzésben, hogy m e­ gyénk tá rsa d a lm a m inden jószándékú polg árán ak cselekvő részvételét szocialista ép í­ tő m u n k án k m ind en n ap i fela d ata ib a n egyesítsük. A M agyar Szocialista M u n k ásp árt IX. K ongresszusa a szocialista d em o k rácia erő ­ södését, a közelet m egélénkülését fejlődő életü n k pozitív von ásak én t nyugtázza. De a r ­ ra is felh ív ja figyelm ünket, hogy „A dolgozók részvétele az állami, a társadalmi, a helyi ügyek intézésében m égsem fejlődött kielégítően.” A fela d ato k a t illetően pedig többek kozott azt jelöli meg, hogy „A szocialista demokrácia kiterjesztésében alapvető a dol­ gozó tö m egek politikai tudatának fejlesztése, a rendszeres, sokoldalú tájékoztatás és olyan politikai légkor megteremtése, am elyben kötelességüknek érzik, hogy m int az ország gazdái részt vegyenek m in d en fontos kérdés eldöntésében”. K etsegtelen, hogy a IX. kongresszus h atá ro z a ta a közéletre az eltelt m ásfél év a la tt is jó h a ta st gyakorolt. Az életből vett szám talan példával leh etn e ezt bizonyítani. Itt csupán egy-két általán o sa n érzékelhető dologra utalok. A tav aly i általán o s v álasz­ tások, n em rég a n ép fro n t testületéinek ú jjá v álasz tása a po litik ai ak tiv itás, a közügyek ■ránti érdeklődés közepette zajlo tt le. O lyan em berek is szép szám m al léptek a köz­ életi szereplés forgatagába, akiket k orábban csak m unkahelyük, szűkebb környezetük érdekéit. A gazdasági refo rm előkészítése, m ajd bevezetése szinten nem m a ra d t h atástala n m egyénk közéletére. A zt lehet tapasztalni, hogy a term elő k o llek tív ák fokozódó a k ti­ vitása m ellett a nem gazdasági te rü lete n dolgozó em berek érdeklődése is növekszik a gazdasági feladatok irán t. M ásrészt pedig ennek h atása k én t egyre nagyobb törekvés, nem egy helyen k o n k rét kezdem ényezés bontakozik ki, hogy a k u ltu rá lis élet k ö rü l­ m ényeit jo bban a gazdasági célkitűzések követelm ényeihez, a szükségletekhez igazítsák. A közélet d em okratizm usa a szocialista nem zeti egység k o vácsolásának fontos k ö ­ vetelm énye. Az egység sohasem lezárt dolog. M inden új felad at az egység újbóli m eg­ terem tését követeli. A tá rsa d alm i osztályok és rétegek alapvető érd ek ei a szocializm us építésében, a béke védelm ében m egegyeznek. A m egvalósulás ú tjá n azonban az egyes k o nkrét kérdésekben a társad alo m különböző csoportjain ak közvetlen érdekei eltérők lehetnek. Az érdekek egyeztetése, következésképpen az egység m egterem tése az ad o tt feladat m egoldására, talán nem könnyű, de legcélravezetőbb m ódja a d em o k ratik u s eszközök lehető legteljesebb ét vényesiiése.

1

Vegyük péld áu l a term előszövetkezeti törvény g yakorlati m egvalósítását, mely leginkább a term előszövetkezetek alapszabályában ju t kifejezésre. A tö rvény v ég re­ h ajtása fo rrad a lm i változást je len t a falu életében. A tsz és tagság viszonyában m in ő ­ ségi változás következik be. Új követelm ényeket á llít m ind a tsz, m ind az egyes t a ­ gokkal szem ben. A nagyüzem i gazdálkodás fejlesztésén ek haték o n y ösztönzői léptek életbe, m elyek a tagság érdekeltségével találkoznak . Az ösztönzők érvényesülése és az érdekek találkozása azonban csorbát szenved, ha a tagsággal szem ben tám aszth ató kö­ vetelm ényeket túlm éretezik, de ak k o r is, ha a jogok h an g o ztatása h á tté rb e szo rítja a követelm ényeket. A m egoldás m in d k ét esetben az em b erek k el való szótértés, a véle­ m ények m eghallgatása, a törvényből fakadó helyes elvek tisztázása. Csak ezu tán k e­ rü lh et sor a jogok és kötelességek alapszabályban való rögzítésére. A H azafias N ép fro n t nem rég lezajlo tt IV. kongresszusán a szocialista dem okrácia fejlesztésének lehetőségei és szükségessége sokoldalúan fogalm azódott meg. A dem ok­ rác ia érvényesülése szocialista ren d ü n k kereteib en nem szű k íth ető le a tá rsa d alm i élet egyik vagy m ásik te rü leté re . Fontos, alapvető követelm ény a v álasztási ren d szer d e­ m okratizm usa, az állam h atalo m nép á lta l választo tt szerveinek a töm egek vélem é­ nyére tám aszkodó m űködése. Ez azonban m ég nem a d ja a szocialista d em o k rácia sok­ oldalú érvényesülését. A m ikor a közélet d em okratizm u sáró l beszélek, a szocialista d e­ m o k ráciának a tá rsa d alm i érintkezés m inden te rü leté n való érvén y esü lését értem a la t­ ta. L egáltalánosabban azt a politikai légkört, am elyben az em b erek vélem énye, ja v a s­ lata, kezdem ényezése helyi és országos dolgokban, kis és nagy k érd ések b en szabadon érvényesül. A m ikor a szocializm us építésének ta la já n a felad ato k v é g re h ajtá sá n ak m ó­ dozatairól, a lehetséges a lte rn a tív á k ró l a döntések m eghozatala elő tt vélem én y cserék ­ ben kristályosodik ki a helyes álláspont. Az állam i élet dem okratizm usa, az üzem i és szövetkezeti dem okrácia, az in té z­ m ények, hivatalo k m űködésének körülm ényei, v alam in t a tá rsa d alm i szervezetek t e ­ vékenysége a töm egek k ö zh a n g u la tára külön-külön, de egym ással összefüggésben is h atást gyakorolnak. E zért a szocialista d em okrácia fejlesztése az összes állam i, tá rs a ­ dalm i, gazdasági és egyéb szervekben fontos követelm ény, term észetesen a m aguk sa­ játos szerepének, felép ítettség ü k n ek m egfelelően. Egy-egy kisebb vagy nagyobb közösség dem o k ráciája nem csak sa já t közösségük szem pontjából lényeges. Az ott k ialakuló politikai m o rál szerves része, építőköve a nagy egésznek, erősítheti, vagy gyengítheti azt. U gyanúgy nem lényegtelen a tá rs a d a ­ lom egyes ta g ja in a k kapcsolata a különböző szervekkel. N em közöm bös, hogy az üzem i m unkás ügyes-bajos dolgai intézése közben m it ta p asz tal a h iv atali szervekben, hogy a beteg m ilyen bánásm ódban részesül a gyógyintézetben, hogy a v ásárló t m ilyen m ó­ don szolgálják ki. A m in d en n ap i életben ta p a sz ta lt jelenségek rögződnek az em berek tu d atában. Elviszik azt a környezetükbe, m unkahely ü k re, s e sokféle h atás ered m é­ nyeképpen alak u l az em berek köztudata, gondolkodásm ódja. A közélet dem o k ratizm u sán ak alak u lá sáb a n döntő szerepe van an n ak , hogy leg­ felsőbb p á rt- és állam i szerveink részéről következetesen kifejeződik az igény a d e­ m okrácia fejlesztésére és intézkedéseikkel ösztönzik azt. Az élet m inden te rü le té n tö r­ ténő érvényesülésében éppen a dem o k ratik u s eszközök fokozottabb igénybevételével, a töm egek körében a dem okrácia fogalm ának és szerepének m egism ertetésével ju th a ­ tu n k előre. A közéleti dem okrácia terjedelm e, m élysége, h atékonysága ab b an m érhető, hogy általa a tá rsa d alm i ak tiv itás m ilyen m é re tek e t ölt, a társad alo m ta g ja in a k m ilyen h án y ad át ösztönzi tudatos, ak tív cselekvésre a közjó érdekében. K özism ert, hogy a m egyében csakúgy, m in t országosan, a p o litik ai közh an g u lat jó, a közügyek irá n ti érdeklődés és cselekvés a lakosság jelen tő s részénél nap, m in t nap m egnyilvánul. A helyi tanácsok kapcsolata a lakossággal m ind jo b b an erősödik, s a

2

tan ácstagok részvétele a döntések előkészítésében és m eg h o zataláb an h aték o n y an é r ­ vényesül. A p ártszerv ek irán y ításá v al a tá rsa d alm i szervek és m ozgalm ak m ind e re d ­ m ényesebben tö ltik be felad atu k at. A d em okratikus m ódszerek alk alm azása a gazda­ sági szervekben is egyre nagyobb te re t kap. Ez azonban nem je len ti azt, hogy a közéleti dem o k rácia fejlesztéséb en nincs te n n i­ való. A nnak ellenére, hogy a közéletben résztvevők szám a növekszik, e vonatkozásban még jelentős ta rta lé k o k vannak. A d em okratikus eszközök h aték o n y ab b felh a szn á lá­ sává) egész sor községünkben növelni lehetne az ak tív közéleti em b erek szám át. N agy­ halász községben a falu értelm isége egy beszélgetés alk alm áv al azt sérelm ezte, hogy a községi vezetők nem h aszn á lják fel az ott élő értelm iség erejét, szellem i k ap a ci­ tását, a község fejlődése érdekében nem igénylik közrem űködésüket. Az utóbbi években jelentősen ja v u lt a töm egek tá jék o z ta tása nem zetközi k é rd é ­ sekben, országos belpolitikai, gazdasági kérdésekben, és h o zzátehetjük, m egyei jellegű felad ato k b an is. Szám os helyen azonban hiányzik a helyi tájék o ztatás. E nnek h ián y a nem segíti elő az ak tiv itá s növekedését. E lvétve előfordul a d em o k ratik u s k ö v etelm é­ nyek d u rv a m egsértése is. N em régen T uzsér községben a tsz közgyűlésén, ahol a je le n t­ kező tagok felvételéről döntöttek, a vezetőség az egyik jelen tk ező felv ételi k érelm ét elő sem te rjesz tette. A n y ílt v itá tó l való tartózkodás ehhez hasonló m egnyilvánulásai m ás helyeken is tapasztalh ató k . N éhány községben a n ép fro n tb izo ttság o k ú jjá v álasz lása során a helyi vezetők elhanyagolható, felesleges fo rm alizm u sn ak ítélték a v álasz­ tás d em okratikus fo rm á in a k b etartását. Pedig a szükséges fo rm ák m ögött p o litik ai t a r ­ talom rejlik. E n éhány példa, m elyek felsorolását lehetne folytatni, érzék elteti, hogy v an te n n i­ való bőven. A feladatok, m elyek a gazdasági életben, a k u ltú ra te rü le té n m egoldásra várnak, szintén m egkövetelik a közélet dem o k ratizm u sán ak h aték o n y ab b érv én y esü ­ lését. Az eddig e lé rt fejlődés, az általán o s közhan g u lat jó alap a to v áb b i elő re h ala d ás­ hoz. M ozgalm unk IV. kongresszusa pedig jó ösztönzést, b á to rítá st n y ú jt ehhez. A szo­ cialista dem okrácia fejlesztésében — m in t ahogy a kongresszuson elh an g zo tt beszám o­ lóban m egfogalm azást n y e rt — „alapvető szerepe van a Magyar Szocialista M u n k á s­ pártnak és fontos hivatása a társadalmi szervezeteknek, s m eg különböztetett feladatai a n em ze ti összefogás legszélesebb keretének, a n é p fro n t-m o z g a lo m n a k”. M iként jelen tk ezn ek a gyakorlati m un k áb an m ozgalm unk szám ára a felad ato k ? Először is, úgy vélem , fontos dolog, hogy a szocialista d em o k rácia célját, lényegét, követelm ényeit, a dem o k ratik u s szabályokat b izo ttság ain k kereteib en , és azon kívül terv szerű politikai m unkával jobban m eg kell ism ertetn i. E rre m indig jó alkalom az általán o s és időközi választások, a különböző tá rsa d a lm i és töm egszervek ú jjá v álasztá sá t m egelőző választási kam pány, a szövetkezeti vezetőségek ú jjáv álasztása. A K ISZ -szel együttm űködve a fiatalo k körében külön is fela d atk é n t k ínálkozik tá rsad alm i re n d ü n k felépítésének, alk o tm án y u n k lényegének, az állam p o lg áro k jo g ai­ nak és kötelességeinek m egism ertetése. Ez a h azaszeretetre való nevelés szem p o n tjá­ ból sem közömbös. (Ezzel k ap csolatban iskoláink is tö b b et a d h a tn á n a k az ifjúság szá­ m ára). A m egkezdett u ta t tovább szélesítve, rendszeressé kell te n n ü n k azokat a fó ru m o ­ kat, ahol nem csak az előadó m o n d ja el vélem ényét, ahol érdem i v ita b o n tak o zh at ki tá rsa d alm i életü n k különböző kérdéseiben. A n ép fro n t testü leti ülései közötti időben a különböző céllal és ta rtalo m m al a tá rsad alo m egyes rétegeinek, cso p o rtjain ak k ö ré­ ben fo ly tato tt rendszeres eszm ecsere fontos akciók elin d ító ja, állásfoglalások k ia la k ító ­ ja lehet, m ely egyben a tá rsa d alm i ak tiv itás növelését eredm ényezi. Az elm ú lt h ó n a­ pok során m e g tarto tt rétegtalálkozók, falusi értelm iség i an k éto k ta p a sz ta la ta ezt iga-

3

zol.ja. S zinte m in d e n ü tt születtek olyan elhatározások, m elyek összefogást ered m én y ez­ tek v alam ely tá rsa d alm i, gazdasági, avagy k u ltu rá lis p ro b lém a m egoldására. A n ép fro n t szervei fontos szerepet tö lth etn e k be abban, hogy a lakosság m inden réteg e tá jék o z ta tást k ap jo n az országos és helyi po litik ai k érdésekről, a nem zetközi helyzet összefüggéseiről. Községi bizottság ain k n ak különösen erősíteni kell azon te v é­ kenységüket, hogy a helyi gazdasági, k u ltu rá lis életről, községpolitikai felad ato k ró l a lakosságot tá jék o z ta tv a erősítsék és szélesítsék az összefogást a legfontosabb helyi cél­ kitűzések m egvalósításában. K is községekben például m egoldható, hogy év en k én t egy­ szer az egész falu lakosságával falugyűlésen is m egbeszéljék a ten n iv aló k at. Ennek m ó d ját nagyobb községekben is m eg leh et találn i u tcán k én t, íalu k ö rzeten k én t. A szocialista d em okratizm us fejlesztésének a népfront-m ozgalom szám ára legkézen­ fekvőbb te rü le t az állam i élet d em okratizm usának, a tan ácso k töm egpolitikai b ázisá­ n ak erősítése. A n ép fro n t alkotm ányjogi funkciói tö rv én y b en m eghatározottak. E rre épülve m ind a választási m unkában, m ind a választók és v álaszto ttak közötti k apcso­ lato k alak ításá b an , v a la m in t a tanácsok felé te tt jav aslato k b a n eredm ényes n ép fro n t­ tevékenység bontakozott ki, m elyet községi bizottságain k is nagy po litik ai felelősséggel végeznek. V annak m ég ki nem ak n ázo tt lehetőségek is. Ezek a helyi tan ácso k ö n álló ­ ságának, h atásk ö rén e k növekedésével tovább bővülnek. K ülönösen érdekes ebből a szem pontból községpolitikai tevékenységünk, s a telep ü lésh áló zat fejlesztése te ré n vég ­ zendő m unka. Az egyes falv ak érdekei és igényei nem m indig találk o zn ak a já rá s, a m egye elképzeléseivel és lehetőségeivel a felsőbb szin trő l finanszírozott létesítm én y ek m egvalósításában. K ülön is pro b lém át je le n t a kapcsolt tan ácsú községek és a ta n y a ­ világgal rendelkező községek helyzete. A községpolitikai célkitűzések elh atáro zása előtt széleskörű vélem énycsere elengedhetetlen a célszerű és felelősségteljes tanácsi d ö n té ­ sek m eghozatalához. A fejlesztési alapok növelésében tak arék o s gazdálkodásra, a helyi erő fo rráso k jobb fe ltá rá sá ra , a tá rsa d alm i m unka haték o n y ab b m egszervezésére van szükség. E bben a n ép fro n t szervei jelentős részt v állalh atn a k . A n ép frontbizottságok ezirányú tevékenysége a lakosság egészének vélem én y ére tám aszkodó te stü le ti á llá s­ foglalás és ja v a sla tté te l ú tjá n lehet a legeredm ényesebb. A k ö zhangulat alak u lásáb an , s ennélfogva a dem okratizm us érv ényesülésében is fontos elem az állam polgárok ügyének intézése a k ö zh ivatalokban. C élszerűnek ta r ­ lom, h a m ozgalm unk a tanácstagok közrem űködésével a lk a lm a k a t te re m t arra , hogy az állam igazgatási szervek dolgozói a lakosság érd e k elt réteg eiv el a h iv atalo n kívül is találkozzanak. Ez erő síth eti az igazgatási szervek dolgozóit az ügyek h atáro zo tt in ­ tézésében és n övelheti a dolgozók bizalm át a közhivatalok irán t. N em á rta n a többek között péld áu l a la k ásh iv ata l ügyintézői és a lak ást igénylők közötti vélem énycsere, a főbérlők és az Ingatlankezelő V állalat képviselőinek találkozása. M egyénkben a feln ő tt lakosság jelentős többségét a lk o tja a szövetkezetekbe tö ­ m ö rü lt p arasztság és a k isip ari szövetkezetek tagjai. E nnélfogva a három nagy szövet­ kezeti m ozgalom nak (m ezőgazdasági tsz-ek és term előszövetkezeti csoportok, fogyasz­ tási és értékesítési szövetkezetek, k isip ari term előszövetkezetek) döntő szerepe van a m e­ gye életében. A népfront-m ozgalom az állam i élet d em o k ratizm u sán ak fejlesztésében m eg h atározott közfunkció alap já n vesz részt. A szövetkezetek te k in te téb e n ilyen nincs. A ta p asz talato k sz erin t m ozgalm unk m égis jelentősen h o zz ájáru lh at a szövetkezeti d e ­ m okrácia fejlesztéséhez. A term előszövetkezetekkel való m ozgalm i, p o litik ai k apcso­ la tu n k az eddigiek során is jó eredm ényekkel g azdag íto tta a szövetkezeti dem okráciát. A zár,számadó, te rv tá rg y a ló közgyűlések előtti k ö tetlen beszélgetések a tsz tagjaival, a ja v aslato k to v á b b ítá sa a tsz vezetőségéhez, a term előszövetkezet ta g ja in a k o k ta tá ­ sában való részvételünk, a h áz tá ji bizottságok a la k ítá sá ra es m űködésére tö rté n t kezde-

4

rnényezések erő sítették a szocialista dem okrácia érvényesülését. Ez a tevékenységünk a szövetkezeti vezetők többségénél m egértésre ta lált, m ivel m u n k á ju k segítő szándékú k o n tro lljá t fedezték fel bennük. H a nem is ilyen széles körben, de a fogyasztási és érték esítő szövetkezetek, v a la ­ m int kisipari term előszövetkezetek tek in te téb e n fejlesz th etjü k ezirán y b an is k ap cso la­ tain k at. E gyáltalán nem a rró l v an szó, hogy beavatk o zzu n k a szövetkezetek önálló sá­ ga na, belső életébe. C supán arról, hogy a n ép fro n t v álasz to tt testü letéib en is résztvevő szövetkezeti tagok ú tjá n tolm ácsoljuk a szövetkezetek tag ság án ak a n ép fro n t-m o zg a­ lom ban szóvá te tt észrevételeit, ja v aslata it. A tsz-ek irán y á b an pedig a tsz-szövetségekkel kiépítendő jó kapcsolat és együttm űködés révén új lehetőségek n y íln ak a g az­ d álkodás feltételein ek ja v ítá sá t szolgáló dem o k ratik u s fó ru m o k szervezéséhez. K orántsem a teljesség igényével érin tette m azokat a te rü le te k e t és tényezőket, m e­ lyekben te ste t ölt a közélet dem okratizm usa. E hhez ta lá n m ég an n y it, hogy m egyénk lakossága a m ú lt ren d szerb en az országon belül is a legelnyom ottabb, legm egalázottab b volt. A grófi szérűk á rn y é k áb an sínylődő zsellérek, napszám osok h ad a n in cstele­ n ebb volt a nincstelennél. A bban a könyörtelen világban az em beri m éltóságtól m eg­ fosztott, é h b é ré rt dolgozó tízezrek még a polgári dem o k ratik u s jogok ism eretév el sem ren d elkezhettek. Az út, am it e vonatkozásban is m e g tettü n k a felszab ad u lástó l n a p ja ­ inkig, csodálatos. De ez nem ta k a rh a tja el szem ünk elől, hogy nem egy esetb en k ísért a m ú lt árn y ék a. A közhivatalok irá n ti bizalm atlan ság és félelem , a vezetői posztokon itt-o tt a p arancsolgatás, kiskirályoskodás és m ás nem k ív án ato s jelenségek. Ügy v é­ lem, m inden em bernek, aki bárm ilyen vezető poszton van, h a k isebb-nagyobb hatalom van a kezében, sa já t m ag ata rtásá v al, környezetének fo rm álásáv al az egész nép irán ti kötelessége küzdeni, hogy a közélet dem ok ratizm u sán ak ú tjá b ó l véglegesen e ltű n je ­ nek ezek az árnyékok. A szocialista dem okratizm us fejlesztése, erősítése elő re h alad ásu n k éltető eleme. B efejezésül h ad d idézzek ezzel k apcsolatban K ád á r e lv tá rsn a k a N ép fro n t IV. K ong­ resszusán elhangzott beszédéből: „A párt belpolitikájának lényege a szocialista d e ­ mokrácia fejlesztésére törekvés, a szocializmus megvalósítását célzó szövetségi politika, a n e m ze t m in d e n alkotó erejének összefogása és egységének m egterem tése.” R a jta le­ szünk, hogy m ozgalm unk a m aga eszközeivel e nagy és a nép üd v ét szolgáló tev ék en y ­ ségből d ere k asa n vegye ki a részét.

5

TATAI ZOLTÁN:

Szabolcs megye ipari fejlesztésének távlatai 1. Az iparfejlesztés főbb területi elvei és m egvalósításuk eszközei a gazdaságirányítás új rendszerében Az új gazdasági m echanizm us bevezetése az ip arfejlesztés te rü leti célkitűzéseit nem v á lto z ta tja meg. T ovábbra is érvényesek az ip a r arán y o s te rü le ti fejlesztésére v o ­ natkozó irányelvek, am elyek a fővárosban és környék én az ip arfejlesztés korlátozását, az ip arilag elm arad t terü letek en pedig az iparo sítás g y o rsítását célozzák. Az ip a rte le ­ pítés központilag elh a tá ro lt célja it elsősorban az új m echanizm us gazdasági ösztönzői tá m a sz tjá k m ajd alá, de fen n kell ta rta n i egyes hatósági rendszabályokat is. Az egyedi nagy b eruházások telepítéséről — a beru h ázás jóváh ag y ásáv al eg y ü tt — a k o rm án y dönt. E zeknél külön a te lep ítést befolyásoló ösztönzőkre nincs szükség, m ert a b eru házás engedélyezésekor a telepítéspolitikai elvek érvényesíthetők. A kiem elt nagy beru h ázáso k kis szám a, a m egvalósítás hosszú id ő tartam a, bizo­ nyos telepítési kötöttségek m iatt, az ip ar te rü le ti a rá n y a it csak lassan tu d já k befolyá­ solni. A célcsoportos b eruházások nagy m é rtékben m ár k ia lak u lt te rü le ti arányokhoz alkalm azkodva k e rü ln e k te rü letileg elosztásra. A jövőben a beruházások jelentős része — a beruh ázási ala p n a k m integy 50% -a — v állalati döntés alap já n , v állalati fejlesztési alapból és h itelből valósul meg. A v á lla ­ lati döntés körébe tarto zó beruházási eszközök a m eglévő üzem ekben képződnek. E zért az ip arilag fejletlen te rü lete k en nem jelentős m érték ű a beruházási források képződésé. A s a já t eszközön alapuló beru h ázás lényegében a m eglévő te rü le ti ará n y o ­ k a t term eli ú jjá , vagy külső beavatkozás nélk ü l a v állalati fo rrásb ó l eszközlendő b e ­ ruházások m ég in k áb b a jelenlegi arán y talan ság o k fokozásának irán y á b a h atn án ak . Ahhoz, hogy a v állalato k a rendelkezésükre álló b eru h ázási eszközöket ip a ri­ lag e lm a ra d t te rü lete k en h aszn á lják fel, az szükséges, hogy o tt nagyobb h atásfo k ­ k al legyenek felhasználhatók, m int a keletkezésük helyén. Az ip arfejlesztés te rü leti o rien tálá sán a k bevezetésre k erülő rendszere ezt k ív á n ja biztosítani. Az ip arilag e lm a ra d t te rü lete k ip aro sításán ak elősegítésére ip arfejlesztési alap létesül. E bből az ip a ri beruházások állam i do tálása Z ala, Szolnok, Békés, Bács és m in ­ d en ek elő tt Szabolcs, H ajdú, Somogy, T olna m egyékben az ip a rfejlesz té sre k ijelö lt v áio so k b an lehetséges. Az állam i dotáció egyrészt b izto síth atja az e te rü lete k en je le n t­ kező b eru h ázási többletköltségeket, em ellett azonban elősegítheti, hogy azonos n ag y ­ ságú r á lla la ti beru h ázási eszközből nagyobb kapacitás valósuljon meg, illetve a te r ­ v ezett k ap acitás a v á lla la t részére alacsonyabb költséggel legyen v ég reh ajth ató , m in t u fővárosban, vagy m ás ip a rilag fe jle tt területen.

6

Az ip arilag fejletle n te rü le te k ip a ro sítását a beruházási dotáció m ellett — a d o tá­ ciónál szélesebb k örben — segítheti a kedvező h ite lfeltéte le k n y ú jtá sa is. am ely a viszszafizetési h atárid ő b en és a h itelek sorolásában jelentkezik. A vidék, különösen az iparilag elm arad t te rü le te k fejlesztését és egyben a fővá­ rosban az iparfejlesztés korlátozását szolgálja az is, hogy a felszám o lásra k ötelezett üzem ek B udapesten b eru h ázást nem eszközölhetnek. F ejlesztési a la p ju k a t általáb a n csak a v id ék re település céljából lehet felhasználni. Az üzem ek vidékre településének költségei fedezésére költségvetési ju tta tá s t is kap h atn ak . Az ip a r fejlesztését n ag ym értékben elősegítheti, ha a tan ácso k az üzem ek ép ítésé­ re szükséges közm űvesített te rü lete t, a szakem berek részére la k á st tu d n a k biztosítani. A gazdasági ösztönzők m ellett — b á r a koráb b in ál szűkebb k ö rb en — a hatósági jellegű szabályozás is fennm arad. A fővárosban és környékén új üzem et to v á b b ra is csak központi döntés a la p já n le h et építeni. F en n m arad egyes üzem ekre vonatkozóan a k itelep ítési kötelezettség is. Szabolcs m egye az elm ú lt években is k ap o tt te rv e n k ív ü li b eru h ázási lehetőséget, az ip arfejlesztés elősegítésére. V árh ató an a jövőben is a ren d elk ezésre álló ip a rfe j­ lesztési alapból m indenekelőtt az ip arilag leg elm arad o ttab b Szabolcs m egye részesedik. Az iparfejlesztési alap N yíregyházán, M átészalkán, K isv árd án és N y írb áto rb an h asz­ n álható fel. A települések szűk körének kijelölésével az a cél, hogy a viszonylag je le n ­ tős, de az iparo sítási igényekhez m é rten mégis szűkös összegek felh aszn álása k o n ­ ce n tráltan tö rtén jék . Ez a települési kijelölés 1970-ig ta rt. Az 1970 u tá n k iem elten f e j­ lesztendő települések köre később k erü l kijelölésre. A b eru h ázási hitelkedvezm ény a fenti településeken k ív ü l az alábbi településekre te rje d k i: N agykálló, F eh érg y a r­ m at, V ásárosnam ény. A helyi fo rráso k a t elsősorban a közvetlenül lakossági célokat szolgáló ellátási lé ­ tesítm ények építésére, fejlesztésére kell felhasználni. Ahol azonban nyom asztóak a fog­ lalkoztatási gondok, még a nagyon indokolt ellátási intézm ények fejlesztése h ely ett is célszerű a helyi foglalkoztatási lehetőségeket elősegítő — fajlag o san alacsony b e ru h á ­ zásigényes — ip a ri m unkahelyek létesítését tám ogatni. A m ennyiben a lakosság fog­ lalk o ztatása m egoldódik, az egyéb fela d ato k a t is egym ás u tá n meg le h et oldani. A foglalkoztatási nehézségek azonban előbb a m unkaerő, később a lakosság elv án d o rlá­ sát eredm ényezik. T ehát a foglalkoztatási feladatok m egoldásának célszerű elsőbbséget biztosítani. 2. Szabolcs m egye iparának jelenlegi helyzete Szabolcs m egye az ország ip arilag leg elm arad o ttab b terü lete. A m egye te rü le te az ország te rü leté n ek 6,4%-a, itt él az ország lakosságának 5,4°/0-a, u g y an ak k o r a szocia­ lista ip arb an foglalk o ztato ttak n ak csak 1,3° o-a dolgozik a megye ip a ráb an . Az ip ari o lm aiadottságot m u ta tja az ipari foglalkoztatottak alacsony arán y a. A 10 ezer lakosra Jutó ip a ri fo g lalkoztatott 415, ez a m egyék közül a legalacsonyabb, az országos á tla g ­ nak m integy a negyede. Az ip ar fejletlenségét m u ta tja , hogy az ip a rb a n felh aszn ált villam osenergia 0,4% -át h aszn álja fel a m egyében telep ü lt ip ar, az ország ip a ri álló ­ eszközeinek csak 1,2% -a v a n Szabolcs m egyében. Az ipar alacsony szín v o n alát tü k rö zi iovábbá, hogy az egyébként is fejletle n iparon belül a m inisztérium i ip a r ará n y a (amely az ip a rn a k a legfejletteb b szektora) a legalacsonyabb az o rszágban: 45,4%, az országos 76,5% -kal szem ben. A m egyében csupán egyetlen 1000 főnél tö b b et foglalkoz­ tató ip a ri üzem van, — a II. ötéves tervidőszakban ép ített nyíregyházi K onzervgyár.

7

Szabolcs m egye azonban nem csak ipari, hanem egészségügyi, o ktatási, k o m m u n á­ lis és egyéb vonatkozásokban is a legrosszabb, vagy a legrosszabbak között van a m e­ gyék közötti sorrendben. Ez döntően a felszabadulás előtti örökségből adódik. Jelen tő s erőfeszítéseket te ttü n k és eredm ényeket é rtü n k el, különösen az utóbbi időben az e l­ m arad o ttság felszám olása terén. A II. ötéves tervidőszak folyam án a m egye ipari' fejlődése gyorsütem ű volt. N em ­ csak az országos átlag o t h alad ta meg, hanem a leggyorsabban fejlődő m egye volt. A szocialista ip a rb a n foglalkoztatottak szám a 1960—1965 között m integy 6600 fővel, 50%kal növekedett. U gyanezen idő a la tt az országos létszám növekedés 17,9%, az ip arilag elm arad o tt te rü le te k e n : az A lföldön és D él-D unántúlon 35% volt. A II. ötéves tervidőszakban N yíregyházán országos jelentőségű új üzem ; k o n zerv ­ g yár épült. A m egyében több kisebb üzem is létesü lt és a m eglévők jelen tő sen b ő v ü l­ lek. E bben az időszakban létesü lt N yíregyházán a gum igyár, cipőgyár, M átészalkán, T uzséron a fafeldolgozó, V ásórosnam ényban a ládagyár. B ővült a dem ecseri k em én y í­ tőgyár, T iszavasváriban a gyógyszeralapanyag gyár, stb. M indez azonban a lakosság foglalkoztatási igényeihez, v alam in t az iparosodottság te ré n m utatkozó elm arad o ttsá g ­ hoz képest kevés volt. Ezt m u ta tja az is, hogy az elm ú lt ötéves tervidőszak folyam án tovább folytatódott Szabolcs m egye lakosságának töm eges elvándorlása. Öt év a latt több m int 50 ezer fővel csökkeni a m egye lakossága, az ideiglenes és végleges lakóhelyváltozas m iatt. A m egye lakossága a tervidőszak folyam án — an n ak ellenére, hogy a term észetes szaporodás itt a legm agasabb — 16 ezer fővel csökkent. A n ag y arán y ú elköltözés m e lle tt to v á b b ra is több tízezer szabolcsi lakos dolgozik az ország k ü lö n ­ böző te rü lete in és a fővárosban. A m un k ah ely és lakóhely közötti több száz k m -es t á ­ volság m ia tt a család m eglátogatása csak h eten k én t, vagy m ég ritk á b b időszakonként lehetséges. Az eljáró szabolcsiak jelen tő s része segédm unkás, ezért a k ereset is v i ­ szonylag alacsony. A családtól való különélés az életszín v o n alat még in k áb b csökken­ ti. A lakosság töm eges m u n k av állalása az ország m ás te rü lete in tá rsad alm i, gazdasági es egyéni szem pontból kedvezőtlen. A tén y ek szükségessé teszik, hogy Szabolcs m egye ip ari fejlesztésén ek m eggyorsí­ tásáv al to v á b b ra is kiem elten foglalkozzunk. Ez következik az M SZM P P o litik ai B i­ zo ttság án ak Szabolcs m egye fejlesztésére vonatkozó h atáro zatáb ó l is, am ely elő írta a m egye ip aro sításán ak m eggyorsítását. 3. Szabolcs m egye ipari fejlődése a III. ötéves tervidőszak folyamán A tervidőszak folyam án a m egye hagyom ányosan legfontosabb ip a ra az élelm iszer­ ipar, főként a m eglévő üzem ek bővítésével fejlődik tovább. A zonban az élelm iszerip ar Súlya és szerepe a m egye egész ip a rá b an v árh a tó an csökken. A következő években a m egye ip a rá b a n a legnagyobb b eruházások a vegyipari üzem eknél valósulnak meg. F o lyam atban van az A lkaloida G yógyszeralapanyaggyár, több száz m illió F t-os bővítése, és a N yíregyházi G u m ig y árb an is m integy 230 m illió F t-os bővítés. A m egye veg y ip arán ak szerepe tovább növekedik. C élszerűnek ta r t a ­ nám , hogy a szám ításba v ett új gum iabroncs gyár Szeged h ely ett N yíregyházán v aló ­ suljon meg. Szabolcs m egye ip a rá b a n a könnyűipar, am elynek legtöbb ág azata m u n k aerő re te ­ lepíthető, az országosnál kisebb ará n y b an v an képviselve. V árh ató an a következő év ek ­ ben e te k in te tb en is nagyobb előrelépés lesz. N yíregyházán új papírfeldolgozó ép íté­ sével szám olhatunk. A feldolgozásra k erülő p a p ír a S zovjetunióból érk ezik és a te r ­ m ékek egy részét S zovjetunióba tö rtén ő szállítm ányok csom agolásához h aszn á lják feL

8

V ásárosnam ényban forgácslem ez ládagyár épül. E nn ek n y ersan y ag a a m egyei fa fe l­ dolgozó üzem ek h u lla d ék a és a te rm e lt lád ák nagyobb részét a szabolcsi alm a csom a­ go lására h aszn á lják fel. N yíregyházán bővül a cipőgyár és a ru h ag y ár. V árh ató an a m egye több fatöm egcikk- és bútorüzem e is szám ottevően bővül, illetv e új üzem lé ­ tesül. A S zovjetunióból érkező fa elsődleges feldolgozása tovább bővül. E zt szükségessé teszi egyrészt a szállítási költségek csökkentése, m ásrészt az is, hogy a Szegeden és a főváro sban is városfejlesztési okok m iatt fűrészüzem eket k ell m egszüntetni. In d o k o lt­ n ak látszik, hogy a fővárosban és az ország egyéb te rü le te in m űködő b ú to rip a ri és cp ü letasztalo sip ari üzem ek részére a típusszerkezetek gyártásáh o z az alk atrésze k et a Szabolcs m egyei fűrésztelepeken g y ártsák le. E záltal a g y ak ra n b elterü le tek e n m ű ­ ködő üzem ek rak tá rig én y c jelentősen csökkenthető, a fah u llad ék k o n ce n tráltan je le n t­ kezik és ezért felhasználása is gazdaságosabban oldható meg. Egy te rü let, m egye ip a ri fejlettség ét a gép ip ar színvonala, az egész ip aro n belüli a rá n y a nagy m é rték b en jellem zi. Szabolcs m egyében a g ép ip ar szerepe nem jelentős, korszerű gépgyártó nagyüzem nincs. A g ép ip art főkén t n éh án y jav ító ü zem és a v a s­ szerkezeti jellegű g y ártm án y o k at előállító üzem képviseli. S tag n álásró l azonban ebben az ip a rá g b an sem beszélhetünk. Az elm últ évek során jelentősen bővült a k isv á rd a i vasöntöde. C élszerűnek látszik, hegy az üzem ben alum ínium öntöde létesüljön. Ezt in d o k o lja a S zovjetunióból vissza­ szállíto tt alu m ín iu m célszerű felhasználása a hazai igények és e x p o rt kielégítésére. A m eglévő öntödei bázis a m u n k aerő feltételek et is biztosítja. N yíregyházán a V as- és G épipari V állala tn á l évek ó ta szinte állan d ó an kisebbnagyobb beruházások folynak. A v á lla la tn á l a következő években a belső üzem i szál­ lító ren dszerek g y á rtá sá ra rendezkednek be és m integy 100 m illiós b eru h ázás valósul meg n éhány éven belül. A jelenlegi 500 fős, n agyrészt elav u lt te ch n ik á v al dolgozó üzem korszerű, m integy 1500 főt foglalkoztató gép g y árrá fejlődik. Az üzem n y ersan y ag a a borsodi ip a rv id ék rő l szárm azik és a te rm ék ek egy része szovjet e x p o rtra kerül. A n y írb áto ri V astöm egcikk V állala tn á l is jelen tő s bővítés v an folyam atban. Az o r­ szágos au tó p ro g ram k eretéb en a Csepel A utógyár részére a lk atrészg y á rtá sra ren d e zk e­ dik be. V árh ató an 1970-ig m integy 1000 főt foglalkoztató k o rszerű középüzem m é válik. M átészalkán az állam i gazdaságok gépjavító üzem ét a k ö zelm ú ltb an a fővárosban m űködő Ip ari Szerelvénygyárhoz csatolták. A telep k a p a citásá n ak jobb felh a szn á lá sá­ val és kisebb bővítéssel m áris jelenősen em elkedett a létszám . A h azai ip a r általán o s fejlődése aa, ip a ri szerelvénygyártási igényt növeli. Indokolt, hogy a k ap acitás bővítése elsősorban M átészalkán tö rté n jé k és ne a fővárosban, a v á lla la t központi telepén. A v állalathoz tartozó egyik fővárosi telepet fel kell szám olni. E nnek k ap a citásá t is cél­ szerű M átészalk ára telepíteni. M eggyőződésem, hogy Szabolcs m egye ipari fejlesztésén ek k ulcskérdése a gépipar szám ításba v e tt és azon belüli n agyarányú fejlesztése. A m egye kedvező fö ld rajzi h ely ­ zete, a térségben rendelkezésre álló földgáz és villam osenergia, a borsodi kohászati b á ­ zis közelsége, a nagyszám ú szabad m unkaerő, v alam in t a n éhány v asip ari üzem — a nagyobb gépgyártási tradíció hián y a ellen ére is — kedvező feltéte lek e t terem ten ek a g ép ip ar jelentős és gyorsütem ű fejlesztéséhez. A m egye ip a ro sítását m ind en ek elő tt a g ép ip ar fejlesztésével lehet és célszerű m egoldani. F eh érg y arm ato n az ország egyik legkorszerűbb tég lag y ára épül, am ely jelentősen csökkenti a m egyei falazóanyaghiányt. Ö rvendetes és előrem utató, hogy a térségben jelen tk ező m unkaerőfelesleg ellenére is a téglagyár m agas m űszaki színvonalon v aló ­ sul m eg és nem az em ber fizikai e re jé re tám aszkodv a hozzák azt létre.

9

N yíregyháza legújabb és jövő előtt álló üzem e az Ü vegtechnikai G yár. E lődje id e ­ iglenes helyiségben n éhány em berrel kezdte m eg m űködését. Az OT — 19G5-ben fe l­ ism erve az üvegtechnikai cikkek g y ártásán ak lehetőségeit és előnyeit — terv en felüli beruházási k ere tet biztosított egy kism éretű, de a jövő szám ára jelen tő s üzem m eg­ valósításához. Az új üzem te rv e it a további bővítés feltételein ek b izto sításáv al készí­ tették . Az I. ü tem még el sem készült, s m áris m egkezdték a II. ü tem építését. V árh a­ tóan a közeli években ú ja b b bővítésre k erü lh e t sor. I tt nagy szám ban leh et foglalkoz­ ta tn i középiskolát végzett nőket is, kedvező üzem i feltételek között, m egfelelő fizetés­ sel. A gyártáshoz szükséges gazt a R om ániából B orsodba vezető földgázvezetékről le­ h et biztosítani. Az üvegtechnikai cikkeknek szinte k im e ríth etetlen a hazai és n em zet­ közi piaca. Több hasonló profilú üzem is lé tesü lt az országban, az üzem ek közötti v e r­ seny d ö nti el a tényleges fejlődés lehetőségét.

I

A vázolt iparfejlesztés m egvalósítása az iparosítás eddigi ü tem ét m eggyorsítja, az ip a r szerkezete előnyösen változik meg — nő a gépipar, v eg yipar szerepe — az id én y ­ ip arág ak ará n y a csökken. E m ellett azonban lá tn i kell azt is, hogy a m egye foglalkoz­ tatási p roblém ái nem oldódnak m eg teljesen. A dolgozók m ás m egyében való m u n k a ­ v állalása, a lakosság elvándorlása, ha csökkenő ütem b en is, v árh a tó an tovább ta rt. 4. A m egye további iparfejlesztésének alapjai a) A m egye gazdaságföldrajzi helyzetének m egváltoztatása A felszabadulás u tán hazán k gazdaságföldrajzi helyzete alapvetően m egváltozott. A gazdasági kapcso lato k n ak a S zovjetunióval való szorosabbá v álása az ip a ri te rm e ­ lés te rü le ti elhelyezkedésében csak lassan érvényesült. A II. ötéves te rv kezdetéig a záhonyi átra k ó körzeten kív ü l — am ely kifejezetten közlekedési jellegű — Szabolcs m egyében ez alig jelentkezett. S zám ottevő lépést je le n te tt a m átészalk ai és tuzséri fa ­ leldolgozó és osztályozó üzem ek létesítése. Az ország külső gazdasági kapcsolatai, ha lassan is, de m in d in k áb b kell hogy éreztessék h a tá su k a t az ország keleti részének gazdasági fellendítésében, az ip a r fej­ lesztésében is. E nnek objektív a la p ja m in d en ek elő tt az, hogy a hazai ip ar fő n y ers­ anyagbázisa a Szovjetunió. Az o nnan szárm azó n y ersan y ag Szabolcs m egyén k eresztü l érk ezik hazánkba. K ézenfekvő, hogy a lehetőséghez képest ezeket m inél nagyobb m é r­ tekben ebben az országrészben dolgozzák fel. Ez különösen ak k o r indokolt, h a olyan te rm ék ek e t gyártunk, am elyek szovjet e x p o rtra kerüln ek . Az utóbbi időben a n y ers­ anyag m ellett a v illam o sen erg ia -e llá tásu n k b an is a S zovjetunió szerepe m in d in k áb b növekedik. A hazai ip a r legnagyobb felvevő piaca ugyancsak a Szovjetunió. Ebben a térségben — m int közism ert — a m un k aerő bőségesen ren d elk ezésre áll. A S zovjet­ unió, m in t nyersanyagbázis és felvevőpiac v árh a tó an a gazdasági irán y ítás új re n d ­ szerében jobban érezteti h atásá t, m iu tán a szállítási költségek csökkentésében az egyes v állalato k sokkal inkább érd ek eltek k é váln ak . Éppen ezért m indazok az iparágak, am elyek szorosan kapcsolódnak a S zovjetunióból szárm azó nyersanyaghoz, illetv e p ia ­ cokhoz, a jelenlegi nehézségek ellen ére is m in d in k áb b e térség b en fejlő d n ek m ajd. H azan k jelentős volum enű gépipari szállítást bonyolít le a S zovjetunióval. A gépek elő állítása az ország különböző g y ára ib an tö rtén ik . C élszerűnek látszik, hogy a k om p­ le tt k ü lk ereskedelm i szállítm ányok összeállítása, egyes szerelések, a csom agolás, a te r­ m ékek kiszállítás előtti rak táro zása, v a la m in t a csom agolóanyagok g y ártása is m in d ­ in k áb b ebben a térségben történik. M integy 10—15 éves tá v la tb a n új k ö n n yűfém -heng erm ű építése válik időszerűvé. Ebben az időben a n yers alu m ín iu m zöme a Szovjetunióból és Lengyelországból kerül

10

beszállításra, a feldolgozáshoz szükséges villam osenerg iát is a S zovjetuniótól im p o r­ tálju k , E zért célszerűnek látszik, ha az új alu m ín iu m k ö zép term ék ek et előállító üzem telepítésénél az ország északkeleti részét az elhelyezés szem pontjából elsősorban v e­ szik figyelem be. A fa ip a r további fejlesztésének is term észetes bázisai a m ár itt lé tesített telepek. A S zovjetunióval való kapcsolat alap já n e térségben az ip ar fejlesztésére még számos, de nem kellően fe ltá rt és k im u n k á lt lehetőség kínálkozik. b) A piaci kapcsolatok — a helyi piac szerepének növekedése A m egye ipari fejlesztésének lehetőségét nagy m érték b en m eghatározza, hogy az itt m űködő v állalato k hogyan tu d n a k term ék eik sz ám ára p iacot b iztosítani, illetve in en n y ire képesek a fizetőképes kereslethez igazodni, m en n y ire tu d já k a to v áb b i b e­ ruházásokhoz a fejlesztési alapot létrehozni, illetve m en n y ire v áln ak hitelképessé új beruházási hitelek felvételéhez. K étségtelen, hogy a megye ip a ra a piaci versenyben bizonyos h á trá n n y a l indul. Az ipar viszonylagos elm aradottsága kedvezőtlen in d u lási h elyzetet terem t. U gyanakkor szám os ciőnnyel is rendelkezik. Ilyenek a helyi piac, a S zovjetunióhoz való közelség, a kedvező m unkaerőhelyzet stb. A potenciális előnyök tényleges előnyökké válásához az ip ari beruházásokhoz n y ú jth a tó költségvetési dotáció és a kedvező h itelfeltételek m egterem tik az alapot, ellen sú ly o zh atják a h átrá n y o s tényezőket. A külső segítség azonban nem p ó to lh a tja — nem is célja — a vállalato k eredm ényes m űködését. Csak ak k o r és olyan ip a rá g ak b a n , illetve term ék ek g y ártá sáb a n lesz nagyobb elő reh alad ás, am elyek a népgazdaság szám ára eredm ényesen állíth a tó k elő. Azaz Szabolcs m egye iparosítása, b á r nagyon fontos gazdaságpolitikai feladat, csak országos érd ek en belül, az új g azdaságirányítási rendszernek m egfelelően csak gazdaságossági követelm ények b etartásáv al lehetséges és célszerű. Szabolcs m egye ip aro sításán ak egyik legfontosabb a la p já t a m eglévő üzem ek k é ­ pezik. E zekbe az üzem ekbe kell a további iparosításhoz a fejlesztési alap o t nagy m é r­ tékben létrehozni, a további új üzem ekhez a szakem berek egy részét k iképezni és új üzemek, telepek létreh o zását m egszervezni. A helyi ip a ri szakem berek so k at teh etn ek az ip aro sítási lehetőségek fe ltá rá sá ra és m egism ertetésére. A m egye iparo sításán ak , a m egyében lévő üzem ek fejlesztésének jelen tő s bázisa lehet a helybeni és a szomszédos m egyékben lévő ip a ri és egyéb üzem ekkel való kooperációs kapcsolatok szélesebb körű kifejlesztése. M a m ég általán o s jelenség az egész országban, hogy az egy városban, vagy egym áshoz közel fekvő üzem ek is sokkal inkább a fő városban telep ü lt üzem ekkel építenek ki kooperációs k apcsolatokat, m int Egymással. Az egyes üzem ek közötti fokozottabb együttm űködés jelen tő s előnyöket, k ap acitáskihasználást stb. te h e t lehetővé. cl A mezőgazdaság és az iparfejlesztés kapcsolata A m egye gazdaságát alapvetően a m ezőgazdaság k a ra k teriz álja . Az ip a r fejlesz­ tésénél is ez az egyik legfontosabb kiindulópont. Az ip a ro sításn ál meg kell találn i azokat az érintkezési felületeket, am elyek a m ezőgazdaság és az ip a r között v an n ak , illetve lehetnek. P éld áu l: a m ezőgazdasági term ék ek feldolgozása, csom agolása és fo­ gyasztásra való előkészítése m inél nagyobb m értékben a term elő h ely ek közelében tö r ­ ténjék. E lképzelhető például, hogy az alm át fogyasztásra alk alm as csom agolásban szál­ lítsák el a megyéből. U gyanez lehetséges a burgonyánál is. A m egyében a csomagolóan y ag g y artás csak a közelm últban k ezdett fejlődni. E téren is még nagyok a lehető-

11

ségek. A m ezőgazdasági piac eddig országosan is, de helyileg is nagyrészt k ie seit az ip a ríejle sz lés látóköréből. Ez egyben azt is jelenti, hogy a m ezőgazdaság ip a rc ik k ek ­ kel való ellátása te ré n is v an hiányosság. Ez vonatko zik m in d en ek elő tt a speciális m e­ zőgazdasági gépek g y ártá sára, az alk atrészek g y ártá sára, a m ezőgazdasági gépek j a ­ v ítá sá ra stb. Eléggé elhanyagolt v olt eddig a k isterm elő k gépellátása, illetv e kis té te ­ lekben való vegyianyagellátása stb. A m ezőgazdaság ip a riv á v álásáv al m in d in k áb b új szükségletek k e rü ln e k előtérbe, péld áu l a m u n k a ru h a ellátá s, stb. am ely ugyancsak speciális igényeket vet fel. Az ilyen és ehhez hasonló cikkek m egjelenésével k ere sle­ tet leh et tá m aszta n i és piacot te re m te n i a m egyei v állalato k bővítéséhez. A m egyében az új m u nkahelyek létesítésénél, a foglalkoztatási színvonal növelé­ sénél figyelem be kell venni a m ezőgazdaság m unkaerőigényét, illetv e a m ezőgazdaság­ b an jelentkező ingadozó m u n k aerő felh aszn álást is. A m ezőgazdasági term elésb en az egyenetlen foglalk o ztatást h a leh et is csökkenteni, m eg szü n tetn i b eláth ató időn belül nem . A m ikor az országban m u n k aerő h ián y van, nem le h et a r r a szám ítani, hogy a m egyében a m unkacsúcsok id ején szükséges m u n k aerő nagy része az év egyéb idősza­ k aib an ezt tétle n ü l v á rja . E nnek á th id a lá sá ra többféle m egoldás kínálkozik. A te rm e ­ lőszövetkezetek, állam i gazdaságok kiegészítő ip a ri üzem eket h o zh atn ak létre, am elyek azon b an a m ezőgazdasági m unkacsúcsok idejében nem , vagy erősen csö k k en tett k a ­ pacitással dolgoznak. L ehetséges az is, hogy az ip a rv á lla lato k h oznak lé tre olyan üze­ m eket, m unkahelyeket, illetve ott, ahol az első m űszak állan d ó foglalk o ztatása m ellett a m ásodik és esetleg a h a rm a d ik m űszakot a m ezőgazdaság m u n k aerő ig én y én ek függ­ vényében szerveznek meg. E rre azonban az olyan ip a rá g ak b a n van lehetőség, am ely ek ­ ben a m u n k a nem feltétle n ü l igényli a folyam atosságot, viszonylag alacsony állóesz­ közök v an n a k lekötve és a kapacitás kihasználatlan ság b ó l eredő önköltséget ro n tó té ­ nyezőket a m ezőgazdaságban jelentkező term elési biztonság ellensúlyozza. A felm erülő p ro b lém ák at rugalm as pénzügyi po litik áv al, az ip a ri és m ezőgazda­ sági üzem ek kölcsönös jó in d u latáv al, az eredm ényekben illetve a terh ek en való m eg­ felelő osztozkodással rendezni leh et és szükséges. d) A lakosság, mint fogyasztópiac Szabolcs m egyében nem csak á ltaláb a n az ip ar fejletlen , de a lakosság közvetlen ip a ri szolgáltatásokkal való kielégítésének színvonala is elm arad az országos átlagtól és a helyi igényektől. Jelen leg a m egyében a korszerű h á z ta rtá si gépek, h íra d á ste c h ­ n ik ai eszközök a rá n y a lényegesen az országos átlag a la tt van. E b erendezések szám a az életszínvonal em elkedésével, valószínűleg az országos átlag n á l is gyorsabban nö­ vekedik. C élszerű, ha e rre az ip a r m egfelelően felkészül szak em b erek képzésével, h á ­ lózatfejlesztéssel stb. A szolgáltatások m agas m unkaerőigényessége jelen tő s m érték b en n ö velheti a foglalkoztatottságot. A szolgáltatások fejlesztése azonban nem csak a fog­ la lk o ztatás növelésével já ru l hozzá a m egye felem eléséhez, h an em az igények k ielé­ gítésével az itt lakók életét m egkönnyíti és ez is egyik tényezője leh et az elm a ra d o tt­ ság felszám olásának, az elvándorlási törekvések csökkentésének. A m egye ip a ri vezetői figyelm ének fokozottan ki kell te rje d n ie a helyi lakosság speciális igényeire is, am elyek különleges á ru k elő állításáb an jelen tk ezh etn ek . T o­ váb b á az ip a ri v állalato k n a k a n agykereskedelm i és kiskereskedelm i v állalato k k a l való szoros kapcsolata lehetővé teheti, hogy azokban a cikkekben, am elyekben a S za­ bolcs m egyei gyárak, üzem ek a lakosság igényeit ki tu d já k elégíteni, elsősorban a be­ szerzéseknél a helyi lehetőségeket vegyék figyelem be.

12

e) A m unkaerő, m in t iparosítási igény és lehetőség A m egye ip a ro sítása eddig elsősorban a foglalkoztatási igény o ld aláró l m e rü lt fel. Ez azonban m in d in k áb b úgy is felvethető, hogy a m egyében ren d elk ezésre áll a m u n ­ kaerő, az ip a ri term elés egyik legfontosabb feltétele, am ely a főváro sb an és több ip a ri­ lag fe jle tt te rü le te n nem , vagy csak korláto zo ttan találh ató . F elvetődik a kérdés, mi a népgazdaság szám ára előnyösebb, gazdaságosabb: az új m u n k ah elyeket ip a rilag fejletlen, de m un k aerő v el rend elk ező településeken létrehozni, vagy a m eglévő ip a ri bázisokon fejleszteni tovább az ip a rt és a szükséges m u n k aerő t o dalelepíteni. E rre a k érd é sre egyértelm űen sem igennel, sem nem m el nem leh et v á­ laszolni. V an n ak iparágak, üzem ek, am elyekben az egy m u n k ah ely létesítésén ek b e ru ­ házási költségei több m illió fo rin to t is elérik és a költségek n agyságát a m u n k aerő n kívüli adottságok, telepítési tényezők nagy m érték b en befolyásolják. Az üzem lé tesíté­ sének és m űködésének költségeit a m u n k a erő letelep ítésén ek költségei csak kis m é r­ ték b en befolyásolják. E zekben az iparág ak b an , illetv e üzem eknél a m u n k a erő re való telep ítés m ég ak k o r sem célszerű, ha a m u n k aerő te lje s letelep ítésérő l gondoskodni kell, pl. erőm ű, p ap írg y á r stb. A zokban az ip a rá g ak b a n azonban, ah o l a létszám hoz viszonyított beruházási költségek alacsonyak, a telep ítés egyéb tényezői nem k ö tö t­ tek, pl. a m űszeripar, h írad á ste ch n ik a i ipar, ru h á z a ti ip ar, stb. am elyekben az egy m u n k ah ely létesítésének beruházási költségei alacsonyabbak, m in t a m u n k aerő letele­ p ítésének költségei, feltétle n a m u n k a erő re való te lep ítést k ell elő térb e helyezni. A m u n k aerő re való telepítés azonban g y ak ra n éppen a m agas ip a ri k u ltú rá t, szakm ai bázist k ív á n ja meg. E zért ip arilag fejletle n te rü lete n az ip aro sításn ál a fokozatosság is indokolt. E lsősorban a viszonylag e g y s z e rű b b g y ártm án y o k at előállító alacsonyabb m űszaki színvonalat képviselő üzem eket le h et létrehozni. U g yanakkor azt is lá tn i kell, hogy az ip a ri k u ltú ra , a speciális szaktudású dolgozók csak a felép ü lt g y árak b an fe j­ lő d h etn ek ki. A m íg nincs ipar, nem is leh etn ek k ép z ett ip a ri dolgozók. A m ikor azo n ­ ban az ip arilag fejletle n te rü lete k en a m u n k a erő re való telep ítés lehetősége fennáll, ez még ak k o r is gazdaságosabb, népgazdasági szinten, h a az üzem eknél a beruházási költségek m agasabbak, m in th a a m eglévő ipari bázisokon hoznák lé tre az új k a p a c i­ tásokat. U gyanis a m u n kaerőben szegény te rü lete k en a m u n k a erő letelep ítési költsége népgazdasági szinten m agasabb, m in t am ilyen m e g tak a rítás üzem i szin ten a b e ru h á ­ zásoknál elérhető. Az országban jelentkező m u n k aerő h ián y és a Szabolcs m egyében m eglévő m un k aerő az ip a ro sításn ak m in d in k áb b fontos em elty ű je lehet. E zeket a k é r­ déseket m inden üzem nél egyedileg leh et csak egyértelm ű en tisztázni. U gyanakkor a m u n k a erő re való telepítés a m egyében számos p ro b lém át is felvet. A vezető m űszaki és gazdasági szakem bereket és a speciális szakm unkások egy ré ­ szét m ás településekről kell áthelyezni. E zért ezeknek a letelepítéséhez lak ásró l kell gondoskodni. A h ázastárs m u n k áb a állítása, a gyerm ekek isk o láztatása nem kevés gondot okoz. f) Az iparosítás és az életszínvonal kapcsolata A z ip a ri fejlődés és az életszínvonal között szoros k apcsolat figyelhető meg. M eg­ győződésem, hogy Szabolcs m egyében is az életszínvonal és szinte m in d en egyéb, a lakosság életkörülm ényeivel összefüggően m egnyilvánuló elm arad á s lényeges csök­ kentését, felszám olását az iparosítás m eggyorsításával lehet elérni. A gyorsabb ip a ro ­ sítás növeli a lakosságon belül a keresők a rá n y á t, ez ö nm agában is em eli a jövedel­ met. Á lta láb a n m agasabb az ip a ri dolgozók jövedelm e, m in t a m ezőgazdasági dolgo­ zóké. Ez a különbség ugyan fokozatosan csökken, de te lje s kiküszöbölése még hosszú

13

időt igényel. Az iparo sítás gyorsítása term észetesen csak ak k o r lehet eredm ényes, ha nem m ás népgazdasági ágak, m indenekelőtt a m ezőgazdaság ro v ására valósul meg. (E k érdéskom plexum elem zése azonban e cikk k ere teit m eghaladja). 5. Üj ipari központok kialakításának szükségessége Szabolcs m egyében eddig lényegében egy ip a ri és vonzásközpont — N yíregyháza — a la k u lt ki. Itt a további n ag y arán y ú ip a ri és egyéb fejlődés feltételei biztosítottak. V árh ató an m in d in k áb b a lakosság gyors b eáram lása, illetv e en n ek k o rláto zo tt le h e­ tőségei m ia tt a m u n k aerő h ián y okoz gondot. A város m elletti — az elm ú lt években is növekvő lakosságú — k ü lte rü le ti településeken — v árh a tó an a jövőben is tovább em el­ ked ik a lakosság szám a. A fejlesztésre alk alm as k ü lte rü le ti települések növekedését az eddigi k o rlátozásokkal szem ben célszerűnek ta rto m elősegíteni. Ezek a helységek leh etn ek N yíregyháza u. n. alvó települései. E hhez m egfelelő k u ltu rá lis, kereskedelm i stb. ellátásu k ró l kell gondoskodni. N yíregyházán a folyam atban lévő és a te rv e ze tt bővítések, új üzem ek m egvalósí­ tá sán felül további áru te rm elő ip a ri üzem ek építése a közeljövőben nem indokolt. A m egyében az ip arfejlesztési lehetőségeket az ip a ro sításra k ije lö lt m ás településeken, elsősorban M átészalkán, K isvárdán, N yírb áto rb an , tov áb b á V ásáro sn am én y b an , F e h é r­ gyarm aton és női m un k aerő v o n atkozásában Z áhonyban szükséges szorgalm azni. E te ­ lepüléseken is az iparo sítás bázisát célszerűen leh etn e m eg terem ten i n éh án y kisebb, de a további fejlesztésre alkalm as, okosan m egválaszto tt p ro filú üzem létesítésével. Ezzel elérhető a szabolcsi iparo sítás egyik legnagyobb ak ad ály án ak , a szak m u n k a-rő h iá n y án ak fokozatos kiküszöbölése, a későbbi folyam atos fejlesztések feltételein ek m egterem tése. Az ip a r fejlesztésének kedvezőbb ú tja ugyan az ú j korszerű nagyüzem ek építése, m in t a kisebb üzem ek létesítése. A k orszerű nagyüzem ek ép ítését azonban a b e ru h á ­ zási lehetőségek korlátozzák. A kisebb üzem ek is bizonyos ip a rá g ak b a n v ersen y k ép e­ sek leh etn ek a nagyüzem ekkel; pl.: a divathoz, piachoz való ru g alm as alkalm azkodás m ia tt a konfekció ip arb an ; a g ép ip arb an egyes alk atrészek a legkorszerűbb színvonalon is előállíthatok viszonylag kis üzem ekben m egfelelő nagyüzem ekkel való kooperációs együttm űködés esetén. Az iparilag elm arad t, m unkaerőfelesleggel rendelkező településeken az iparosítás b ázisának m ielőbbi m egterem tése az ért is szükséges, m e rt ezzel a m u n k aerő t, — ha viszonylag alacsony színvonalon is — alkalm azn i lehet, helyhez leh et k ö tn i és így egyrészt kiképezni, m ásrészt ta rta lé k o ln i a későbbi nagyobb és korszerű b b ip aro sítás szám ára. Ez term észetesen nem je le n th e ti azt, hogy az ip arilag fejletlen terü letek en az ip aro sításn ál a gazdaságosság vagy a term elékenység elh anyagolható lenne. A m egye iparfejlesztési a la p já t te h á t célszerű elsősorban a m ég je len ték te len ip a r­ ra l rendelkező településeken: M átészalkán, K isvárd án és N y írb áto rb an felhasználni, a m eglévő üzem ek bővítésére, illetve új üzem ek létesítésére. E települések fokozott ip arro sítása le h et várossá fejlesztésüknek a la p ja és előfeltétele. Ahhoz, hogy e települések a jelenleginél jo b b a n be tu d já k tölteni — k u ltu rá lis, k eresk ed elm i és egyéb téren is — a funkcionális szerepüket, az iparo sítás feltétle n ü l szükséges. Indokolt, hogy a m ező­ gazdaságban felszabaduló, illetve az ú jo n n a n m u n k á b a lépő dolgozók, am ennyiben sa­ já t lakóhelyükön nem ta lá ln a k elhelyezkedési lehetőséget, elsősorban a te rü le t v onzás­ k ö zpontjában tu d ja n a k m u n k á t vállalni. A felsoro lt telep ü lések n ek te h á t m ind in k áb b N yíregyháza m ellett szám ottevő vonzásközpontokká kell k ialak u ln iu k .

14

Jelen leg nagyobb szám ú település ip a ro sításán ak központi tám o g atásá ra nem lá t­ szik lehetőség. Indokolt azonban, hogy helyi forráso k b ó l a lehetőségekhez képest to ­ vábbi településeken, já rá si székhelyeken, 8—10 000 lakosú nagy községekben az ip a ­ rosítás helyi bázisai lé trejö jjen ek . Ilyen települések V ásárosnam ény, F eh érg y arm at, Záhony, N agykálló, R akam az, stb. C. Az iparfejlesztés m eggyorsításának főbb feltételei Az iparosítás legfontosabb feltétele, hogy a M egyei T anács m egfelelő összegű ip a r­ fejlesztési alap fele tt rendelkezzen, am elyből a beruházásokhoz a d otációt biztosítani tudja. A további ip a ro sításn ak egyik legfontosabb feltétele a szak m u n k aerő biztosítása. A m egye ip arfejlesztési terv eiv el összhangban az ip a ri tan u ló képzést m in d a szak is­ k olákban, m ind az üzem ekben a növekvő igények figyelem be v ételév el kell m egszer­ vezni. Az iparosítás szükségessé teszi, hogy a szakem b erek letelep ítéséh ez szükséges la ­ k áso k at az épülő lakásokból biztosítsák. B iztosítani szükséges az elő irán y zo tt, illetve szám ításba vehető ip arfejlesztéshez a m egye építő ip ari és tervezői k a p a citásá n ak fe j­ lesztését. A b eruházások te rv ein ek elkészítéséhez célszerű a hely b en i tervezőintézeti k ap acitás jelentős bővítése — ez egyben viszonylag alacsony b eru h ázási eszközökkel való m u nkahelyek lé treh o zá sá t jelenti. Szükséges, hogy a városi és községfejlesztési beru h ázáso k at az ip arfejlesztés ig é­ nyeivel összehangoltan tervezzék. A közm űvesítés, az ú tép ítés és hasonló b eru h ázáso ­ k at úgy ütem ezzék, illetve te rü letileg úgy irán y ítsák , hogy azok az ip arfejlesztési igé­ ny ek et is kielégítsék. A beruházások előkészítése során a tú lzo tt k ikötések et vissza k ell szo rítan i és olyan terü lete k et kell ip a ri cé lra kijelölni, ahol a fejlesztés fajlag o san a legalacsonyabb r á ­ fo rd ítással m egvalósítható. Az ip a ri üzem ek építésével kapcsolatos té rb e li és időbeli koordinációs felad ato k at gyorsan szükséges elvégezni. K i kell dolgozni a fejlesztés olyan feltételeit, hogy a koordináció tegye lehetővé az anyagi eszközök gyors ü tem ű , gazdaságos felh aszn áló sát A központi erő fo rráso k nagyobb m é rték ű b iztosítása m ellett is szükséges, hogy a tanácsok a sa já t eszközökkel to v á b b ra is segítsék az ip a ri fejlesztéseket. K ívánatos, hogy a v állalato k az új gazdasági m echanizm us szellem ében felelősség­ gel, de b á tra n éljen ek a beruházási h itelek igénybevételének lehetőségével. ☆ Szabolcs m egye ip aro sítása jó úton halad. Jelen tő sek az eredm ények, d e a to ­ vábbi elő re h ala d ásért m indenkinek, ak i e nagyszerű fe la d a t m egvalósításában h iv a­ talból, vagy h ivatásból részt vállal, m ég hosszú időn k eresztü l kem ényen kell küzdeni.

15

BELUSZKY PÁL:

A nyíregyházi bokortanyák néhány problémája A „tan y a k érd és” a századfordulón m e rü lt fel, csak h am ar h atalm as iro d alm a k elet­ kezett, ám a felszabadulásig alig tö rté n t több a ta n y ai lakosság sérelm ein ek „le ltá ro ­ zásánál.” A tan y ai lakosság életkörülm ényeinek ja v ítá sá ra csak szórványos^ elszigetelt k ísé rlete k tö rté n te k néhány, a tan y ái irá n t felelősséget érző alföldi v áro s kezdem énye­ zésére. Átfogó, az állam á lta l anyagilag is m esszem enően tá m o g ato tt intézkedésekre csak a népi dem o k ratik u s állam re n d kiépülése u tá n k e rü lt sor. A negyvenes évek végén a „tan y a k érd és” m egoldása k ét szem pontból látszo tt id ő ­ szerűnek : — Á ltalánossá v ált a nézet, hogy a term előszövetkezetek szervezését, azok m űk ö d é s é tlf ta n y ák akadályozzák, m ásrészt a m ezőgazdaság szocialista átszervezése nyo­ m án létrejö n n e k a ta n y ák gyors felszám olásának feltételei. — U gyanakkor n y ilvánvalóvá vált, hogy a ta n y ai lakosság ellátása, életk ö rü lm é­ nyein ek gyors m egjav ítása a népi dem o k ratik u s állam sz ám á ra is szinte m egoldhata lla n fela d ato k a t jelent. A „tan y ak érd és” gyors m egoldását a tanyaközpontok kiépítésében lá tta a szak­ em b erek többsége s a korm ányzat. Több száz ta ny ak ö zp o n to t jelö lte k ki, ezek közül m integy 150 közigazgatásilag is önállóvá vált, jónéh án y tan y ak ö zp o n tb an m eg in d u lt a íalusi, z á rt településm ag k ia lak u lása is. N yíregyháza te rü le te az 50-es évek elejéig a m ain ál k erek en 18 ezer hold d al volt nagyobb; a n ag y h atárú és nagyszám ú k ü lte rü le ti lakossal rendelkező város k ü lte rü le ­ tének rendezési tervei is a fen t vázolt elképzelések jegyében születtek. Öt zárt, falusi jellegű település létrehozását lá ttá k célszerűnek a tervezők, N agycserkeszen, Vajda"1" cs M anda I. bokorban, Sóstóhegyen és Felső-Sim án. E településekben a te rv e k sze­ r in t 1800—2300-an éltek volna; a beköltözők a környező tan y abokrokból, tanyákból, szőlőskertekből k erü ltek volna ki. A tanyaközponto k kiépülésével egyidőben a ta n y a ­ bokrok — és m ás jellegű k ü lte rü le ti la k o tt helyek — elnéptelenedésével, m egszűnésé­ vel szám oltak a tervezők. 1952-ben N agycserkesz közigazgatásilag önállósult. Az(1955-} ben m e g ú jíto tt te rv e k célkitűzése nem változott az előzőekhez képest. K özben m eg­ in d u lt a kijelö lt központok k ö zintézm ény-hálózatán ak k iép ítése is (k u ltú rh ázak , ta n á ­ csi k irendeltségek, posta, boltok, stb.). T u lajdonkép p en c te rv e k jelenleg is érvényben vannak, de az áttelep ü lé st m ár kevésbé szorgalm azzák; n ap jain k b a n a k ü lte rü le ti te ­ lepülésrészek form álódása jó rész t spontán fo lyam at; h iv atalo san építési tilalm ak k a l k ív á n ják szabályozni a k ü lte rü le te k form álódását, kevés sik errel. A ta n y ák jövőjéről k ik ristályosodott nézet nem a la k u lt ki, épp ezért a k ü lte rü le te k fo rm áló d ásáv al, fe j­ lődésével kapcsolatos intézkedések tétovák, bizonytalanok s jo b b ára h iányoznak is.

16

Ma ugyanis m ár nyilvánvaló, hogy a tanyaközpontokhoz fűzött rem én y ek — m in ­ d en ek elő tt a b o kortanyás te rü lete n — nem v áltak valóra. A felép ü lt középületek je ­ lenleg is m agukban árválk o d n ak , k ö rü lö ttü k új településn ek n y o m ait sem találju k , még az ö n álló sult N agycserkeszen sem. M egtorpant a közintézm ény-hálózat, a középületek k iépülése is (a M anda I. bokorban épülő k u ltú rh á z n a k csak az első „ü tem e” k é s z ü lte i; á terem tan y ai viszonyok közt im pozáns, ám alig használható, u g y an ak k o r kisebb szo­ bák, klubhelyiségek stb. az eredeti terv ek k el ellen tétb en n em ép ü ltek meg.) A k ü lte ­ rü leti népesség szám a viszont 1960 és 1967 között 16 860 főről 17 890 fő re — 6,1% -kal — növekedett. (Közben ugyan a város összlakosságához képest a rá n y u k 30,3%-ról 28,3% -ra csökkent.) Jelenleg K e csk em é t után Nyíregyházának van az országban a leg­ több külterületi lakosa. A tanyaközpontok létesítésének ku d arca, a tanyabo k ro k életképessége, a k ü lte rü ­ leti lakosság szám ának növekedése nyom án két k érdés vető d ik fel: — m ilyen speciális tényezők óvták m eg a felbom lástól — vagy an n a k m eg in d u lá­ sától — N yíregyháza ta n y av ilág át; — hogyan a la k u lh a t e te rü le t településeinek jövője. A város k ü lte rü le té n e k 18 ezer lakosa fu nkcionális és településm orfológiai szem ­ pontból eltérő jellegű településegységekben él: a) K özel 4 ezren élnek a z á rt jellegű szőlőkben (B orbánya, Ó- és Ü jk istelek i sző­ lők, Rozsrétszőlő), a város z á rt m a g ján a k p erem étől 2—5 km -re. Az Ö kisteleki szőlő kivételével lakosságuk gyors ütem ben növekszik (1960—1967 közt 18,5% -kal); az itt élők többsége a város b elterü le tén dolgozik, csak 12% -uk m ezőgazdasági foglalkozású. A szőlőskertek a város lakótelepeinek, „alvó telep ü lésein ek ” tek in th e tő k ; ered etü k re .... kezdetben ag rá rp ro letáro k , napszám osok telep ed lek le itt — a kis telkek, szegé­ nyes h ázak még m a is u taln ak . b) U gyancsak növekszik a k ertv áro si és n yaralójelieg ű településrészek lakossága (1900 óta 13,3%-kal, S óstófürdőé 62% -kal.) Ez az övezet a város z á rt m a g játó l a köz­ utak m entén 6—7 k m -re is előrenyulakodik. A beépítés igen laza, m in d en ek elő tt azért, m ert jó részt nem házh ely ek n ek k im é rt te rü letek re, han em gyüm ölcsösökbe, szőlőkbe telepedlek a lakóházak. A k ertv áro si övezet a város m orfológiai értelem b en v ett agg­ lom erációjának a része, am elyet a sta tisztik ai-ig azg atási h atárm eg v o n ás vágott el a belterülettől. L akosságuk túlnyom ó többsége szintén a város ip a ri üzem eiben s egyéb m unkahelyein dolgozik; e települési öv lakóhelyfunkció t tölt be, n oha a lakóházakhoz csatlakozó nagy és intenzíven m űvelt telek jelentős gazdasági funkcióhoz ju tta tja e településrészeket is. c) Sóstóhegy körzete m orfológiailag több csoportos településrészből s az ezeket közrefogó ritk a szórványból áll. E körzet településelem ei eltérő ered etű ek és funkció3ú ak : tan y ák , volt n agybirtokok m ajorjai, a kertv áro si övezet m essze előrenyom ult r é ­ szei, ú jo n n a n ép ü lt m ezőgazdasági lakótelepek, term előszövetkezeti m ajo ro k stb. v ál­ togatják egym ást. A lakosság e te rü lete n is növekszik; a m ezőgazdasági lakosság még e terü leten sem ju t tú lsú ly ra (arán y u k 36%). d) F elsősim a eredetileg csak b ére lt p u sztája volt a varosnak, ahol később a nagynirtok fészkelte be m agát; u rad alm i lakótelepek — a legnagyobb közülük H osszúhát —, szórványosan m agános tan y ák ép ü ltek a h a tá r ezen részén. A ta n y á k szám a itt gyorsan csökken, a volt u rad a lm ak term előszövetkezeti lakótelepekké épü ln ek át; a takosság szám a csökken (Id. az I. táblázatot).

17

a yi * w

.■* H o o-o C:

m.. w 2■ » £■ yj R ' i5 2 Q o -. S ffí 2 J - C Q3, 05 O* + G\

£f

5- =

$t 1tn k2' ^i•

O 4

VJ r_ ,*

^.3 33, P P

VJ

O (t ? r ?«r

?r 5 p' ;«r

3

*C

c

Ül lO H tO tO C*3 C tflM O M W o: ^ (fi cc Oi to -3 Cfi CJ1 -3 -3 05

§

U

vj h

M

CŰ m

to

N3 ú :

o ►- tó

M 03 rfk

7r

2

+

1

I + I + + + t-1 tó H W U I

> ő- a

05 t>0 co ►- ► £»Cű 3 3 N 3 i—‘ 3J1 OS 0 Í

. í

is (O —

I + 1 + +l-4+► -*

+ A

0 <

“ I1 3ü *“ •<

3jJ «J A - C*i 03 w Ol W W 03 ü t

S s f f

wW W W — JO IS C l ü l t£ H OS i—05 C OS 031 m

ro 3 n «J G* N

** .

o >

N

P - !3-

« Ül W <1 ^ O kJ U M Q

o: co cji i-* oj 03

t-j o : £5 c/j 52 w oj

s*

y i 05 <S ro

w ^ a

o M K] tű £*J fl: Cl W 05 w o «2

ara 3

03 a>

a k J # to q j o

s

n

Cl 05

«o

ft a ST 1-5 fD’ itt 5? vj te O j

M Ü 3H K 3W U

jyi tó “c o

?r *■

WJ-*jO

IO ü í "k J A

S! > S pr

OS

w

itt- ?r

51

03 P'

cc co 4* p _—eo a

18

U1 H

k]

A O

a*

Nyíregyháza különböző típusú külterületi lakott helyeinek dem ográfiai adatai 1. táblázat

j .

a

Oű ►-to co os oá

e) A m últ század m ásodik felétől fokozatosan felosztották a város belső legelőit (Felső- és A lsó-Pázsit, C ugosrész); c te rü lete n m agános ta n y ák épültek. A terjeszkedő varos m á r elérte ezt a területet. f) A tanyabokrok a v áro sh a tár déli és nyugati felében összefüggő, jól e lh a tá ro l­ ható te rü le te t alkotnak. A bokortanyák övezete átn y ú lik N agycserkesz terü letére, ahol 17 bokor alk o tja a községet, s N yírtelek N yíregyházával h atáro s részére (további öt bokor). N yíregyháza h a tá rá n belül 34 bokorban 4870-en élnek, vagyis k erek en 15ü-en la k n ak cgy-egy bokorban. H árom száznál többen la k já k a Szélső bokrot (346 lakos), v a­ lam in t az Ú jtelek és a M anda I. bokrot. Bedő és Szeles bokorban 48-an, illetve 57-en eltek 1967-ben. N éhány m agános tan y a ugyan utólag beékelődött a ta n y ab o k ro k közé, ezek szám a azonban elenyésző; a bokortanyás te rü let igen egységes, m ás telep ü lés­ eiéin nem za v arja egyöntetűséget. A bevezetőben felv e tett két pro b lém át m indenekelő tt a bok o rtan y ás településű te ­ rü lettel k ap csolatban vizsgáltuk. A bokorianyás településrendszer sajátosságai 1. A ta n y ák csoportosan ép ü ltek ; a ta n y ák n a k k e ríte tt belsőségük — u d v aru k — van, egy-egy bokor tanyái ugyancsak zá rt belsőséget alk otnak. A k e ríte tt ta n y aé p ü le­ tek utcákat, te re k e t alk o tn ak (a tanyabokrok a la p ra jz a igen válto zato s; egyesek kör aiakú te re t vesznek közre — R óka-, S úlyán bokor —, m ások tö b b u tcásak — V arga-, Fclsőbadur bokor, a K azár-, V ajda-, S zabadság-, S alam on bokor egyutcás, m ások la ­ zább, szabálytalan házcsoportokból állan a k — K ordován-, R ozsrét stb. b o k o r); a n é ­ pesebb bokrok a rc u la ta határo zo ttan falusias, legfeljebb a közintézm ények — iskola, boltok, tanácsház, tem plom , stb. — hiánya feltűnő. Az u tc a és telek h áló zat igen szi­ lárd, a telekkönyvi térk ép ek tan ú ság a szerin t egy évszázada alig változott. H asonló tan y aren d szer az ország m ás te rü leté n nem a la k u lt ki. A sajátos ta n y aren d szer k ia lak u lásá n ak részletei Sinkó Gy. 0), Erdei F. (2), és m in denekelőtt M árkus M. (*) m u n k ásság a nyom án ism ertek, no­ ha ezen egyedülálló fo rm ájú tanyásodás m ozgató rugói v ita to ttak . A v áro st a X V II.—X V III. század fo rd u ló ján a k tö rtén elm i v ih arai szinte teljesen e l­ pusztították. A X V III. század közepén tö rté n t ú jratele p íté se (m integy 300 szlovák szárm azású család költözött be Békés megyéből) u tá n az alföldi ag rárv áro so k sajátos ú tjá t já rta N yíregyháza. A X IX . század első negye­ dében kiépül tanyavilága is; a ta n y ák bokorszerű, csoportos letelep ed ésé­ nek lehetőségét és szükségszerűségét a h a tá rh a sz n á la t speciális form ái szabták meg vélem ényünk szerint. A v áro sh a tár nagy k ite rjed é se szüksé­ gessé te lte a tan y aren d sz er k ia lak ítását, de a b etelepült, szerződéses, fö ld ­ höz nem k ö tö tt jobbággyá váló lakosság földközösségben m űvelte a h a tá rt, így eleve lehetetlen volt a birtokközépen m agánosán álló ta n y ák építése. A zá rt csoporttá töm ö rü lt tanyabelsőségek k örüli földek földközösségi a la ­ pon — és hosszú időn á l nyom ásos rendszerb en való — m űvelése azonban nem ütközött akadályba. A bokortan.yás telep ü lésfo rm a te h á t összeegyez­ te tte a tanyaelv és a földközösségi m űvelési fo rm a — ill. nyom ásos gaz­ dálkodás — követelm ényeit. E tnikai hatások (a b etelepülő szlovák sz ár­ m azású lakosság előtt az alföldi gazdálkodási ren d és ta n y ás települési form a ism eretlen s idegenkedik attól) csak tá m o g ath atták a sajáto s le te­ lepedési form át, de m agukban nem h ív h a ttá k azt életre.

19

Az elm ondottakból k itű n ik , hogy a b o k o rtan y ák esetében a lakóhely­ m un k ah ely szoros térbeli egysége m ár a k ia lak u lásu k id ején sem valósult meg m a ra d é k ta la n u l; a nyom ásos gazdálkodás k övetkeztében egy-egy gaz­ d a fö ld je 2—3 dűlőben, a tanyabelsőségtől elk ü lö n ü lten h ely ezk ed ett el. M iután a bok o rtan y ák sem a m agános település, sem a m u n k a h ely -la k ó ­ hely té rb eli egységének k rité riu m á t nem elégítik ki, joggal m erü l fel a kérdés, hogy egy általán ta n y á k n a k te k in th e tő k -e a b o k ortanyák. A tan y a fogalm ának m eghatározása körül k ia la k u lt v itá k to v á b b fo ly tatá sá n ak szán ­ déka n élk ü l hangsúlyozni kell, hogy a ta n y ai telep ü lések lényegi jegyei közé nem csak az ősterm elői term elési központ és állan d ó letelepedési hely fu n k ció ját betöltő m agános települési fo rm a tarto zik , hanem a tan y a k i­ alak u lási fo ly am atáb an gyökerező sajáto s kap cso lat a ta n y ák és az a n y a ­ település közt (kettős lakóhely). A b o k o rtan y ák a ta n y ák lényeges jeg y ei­ nek egy részével rendelkeznek, problém áik sok szem pontból azonosak a „szokványos” ta n y ai településekével, noha speciális v o n ásaik szám o ttev ő ­ ek. (Találó E rdei F. fogalm azása: ....egy-egy bokor, összes falu si keretei ellenére... egy faluszerűen összetöm örült tan y ai egység.” (2). A csoportos ta n y ák előnye kettős: — a b o kortanyás te rü le te n a nagyüzem i gazdálkodás szervezési követelm ényei k e­ vésbé szenvednek csorbát, m in t a m agános ta n y ák esetében (a csoportos ta n y ák u g y an ­ is nem állan a k a tá b lás m űvelés ú tjá b a n ); — a nem egyszer falunagyságú csoportos ta n y ák lak o sság án ak ellátása k ö n n y eb ­ ben m egoldható, m in t a szórt tanyáké. E zt az előnyt eddig m in d en ek elő tt a ta n y ák v illam osítása haszn o síto tta: a 34 bokor közül 1967 végén 18 villam osított. A lakosság fele a helyi iskolába já ra th a tja gyerm ekét. A szom szédsági k ap cso lato k n ak — m elyek a szórt, m agános ta n y ák esetében szinte teljesen hiányoznak — is g y ak ran lá tja h asz­ n á t a tan y ai lakosság. Egy-egy bokor „ társad a lm a su lá sa” elő re h ala d t — erre m u tat a bokrok lakóinak „lo k ál-p atrio tizm u sa” is — ; a tan y ai lakosság nem érzi „szám k i­ v etettn ek ” m agát. 2. A ta n y ák funkciójában a m ezőgazdaság szocialista átszervezése gyökeres v tozást idézett elő. A ta n y ák funkciója k ia lak u lásu k u tá n k ettő s v o lt: m ezőgazdasági term elési központ és a lakóhely szerepét tö ltö tté k be. M iután a gazdasági központ fu n k cióit a m ezőgazdasági nagyüzem ek létesítm ény ei v ették át, m egszűnt — vagy le ­ galább is szünőben v an — a ta n y ák lé tén e k gazd aság i-társad alm i alap ja. Az e re d e ti­ leg szervesen összetartozó funkciópár felbom lása in d íto tta meg a tan y av ilág gyorsabb felszám olódását. A város külterületének szektorális megoszlása, 1965. 2. táblázat S z e k t o r ÁG. tangazdaság E rdőgazdaság T erm előszövetkezet T erm előszövetkezeti csoport Egyéni és kisegítő gazdaság H áztáji* Egyéb x =

20

Részesedés % -b an 6,65 2,60 25,03 36,36 9,60 9,35 10,41

zöm m el tszcs-tagok „visszam arad t” — a „közös” m ű v e­ lés alól kivont gyümölcsös, szőlő, rét, stb. — terü lete.

Az országos ten d en ciák k al ellen tétb en N yíregyházán a m ezőgazdaság szocialista átszervezése a tany ab o k ro k fu n k ció jára elenyésző h a tá st gyakorolt. A város h a tá rá n a k jelen ték en y részét ugyanis term előszövetkezeti csoportok m űvelik (2. táblázat.) A bo­ k o rtan y ás településű te rü le t és a term előszövetkezeti csoportok á ltal m ű v elt fö ld te rü ­ let m ajd n em pontosan egybeesik; az ÁG. á lta l közrezárt tan y ab o k ro k m ezőgazdasági lakói is zöm m el tszcs-tagok. A m ezőgazdasági keresővel rendelkező h áz tartáso k m eg­ oszlása a m un k ah ely szektora szerint a következő: tszcs-tag tsz-tag ÁG. dolgozó egyéni

80,9% 1 1 n<\. * - /u 4,6% 3,3%

A term előszövetkezeti csoportokban a term előeszközök egyéni tu la jd o n b a n m a­ ra d ta k ; az egyénileg gazdálkodók és a term előszövetkezeti cso p o rt-tag üzem szerve­ zése közt alig m utatkozik különbség. A term előszövetkezeti csoportok tevékenysége m in d en ekelőtt bizonyos b érm u n k ák n y ú jtá sá ra , term elés-szerv ezésre, érték esítésre korlátozódik. A tagok a b ev itt fö ld te rü le tte l azonos k ite rjed é sű te rü le te t m ű v eln ek : a h áz tá ji fö ld te rü le t így nem v álik el a „közös” fö ldtulajd o n tó l. A tszcs-tagok h á z ta rtá ­ saib an to v á b b ra is fe n n m a ra d t a család term elési funkciója. A m unkaerőgazdálkodás ru g alm as: a nem m ezőgazdaságban dolgozók is részt vesznek a m ezőgazdasági m u n ­ kákban, viszont a tszcs-tagok egy része időről-időre m u n k á t v állal gazdaságán k ív ü l is. (A tagoknak kb. 15—18% -a él ezzel a lehetőséggel.) M indez azt eredm ényezi, hogy a tan y abokrok ta n y ái m e g ta rto ttá k gazdasági közpon tk én t b etö ltö tt szerep ü k et is, sőt az egyre intenzívebbé váló gazdálkodás rév én ezen fu n k ció ju k bővül is (a gyüm ölcs­ zöldségfélék táro lása, az állatten y észtés fejlesztése stb.). A ta n y ai gazdaságok á lta l m űvelt fö ld terü let nagyságát, a tan y a gazdasági bázisát a fö ld h aszn álat jogcím ének bonyolultsága — a term előszövetkezeti csoportba b evitt „közös” föld terü let, „v isszam arad t” te rü let, tanyabelsőség, esetleg bérlet, form ális ta g ­ sági viszonnyal rendelkezők földjének m űvelése stb. — következtében nehéz p o n to ­ san m egállapítani. Az átlagok ta n y ab o k ro n k én t is erősen eltérh etn ek . Pl. a közös szán ­ tó átlagos te rü le te a Szeles bokorban K azár bokorban R óka bokorban Bedő bokorban

4,7 5,0 7,2 8,3

kh kh kh kh

A ta n y ab o k ro k te rü le té n m űködő term előszövetkezeti csoportok ta g ja ira átlag 5— Ü kh „közös” te rü le t ju t, ehhez gazdaságonként 1,3 kh „viszam aradó” te rü le t já ru l, v a ­ lam int a kb. 1 k h -as tanyabelsőség. H ozzávetőleg te h á t egy-egy tan y ai h áz ta rtá s á t­ lagosan 8 kh fö ld terü leten gazdálkodik. 3. Jelen leg m á r nem kizárólagos a nyíregyházi tan y ák m ezőgazdasági funkciója. A foglalkozási átrétegződés elérte a tany av ilág o t is, de a foglalkozás-változtatás az esetek többségében nem já r t együtt lakóhelyváltoztatással. Ezen fo ly am at ered m én y e­ ként 1967-ben a b o k o rtan y á k keresőinek alig k éth arm ad a — 60,6%-a — dolgozott a m ezőgazdaságban (1960-ban még 79,5%!). 1960-ban a bokrok többsége — 20 bokor — m ajdnem teljesen m ezőgazdasági jellegű volt (m ezőgazdasági k eresők a rá n y a 80% lelett), m a m á r csak négy bokorban ilyen m agas a m ezőgazdaságiak arán y a. A Szélső-, Szabadság-, A ntal-, Já n o s-, F első-B adur-, Istv án - és R ozsrét I. b okorban m ár a nem

21

m ezőgazdaságiak k e rü lte k túlsúlyra. A nem m ezőgazdaságiak túlnyom ó többsége napi ingázó. A lakóhelyváltozlatás nélküli foglalkozási átrctegződést — a városi m u n k a al­ k alm ak gyors bővülése m ellett — a tanyabokrok közlekedési adottságai te tté k leh ető ­ vé. M indössze hét bokor esik 10 km -n él m esszebb a varos központjától, s a homokos talajo k fö ld ú tja i az időjárástól függetlenül az év legnagyobb részében já rh a tó k . Az in ­ gázók zöme k eré k p áro n vagy m o torkerékpáron já r m u n k ah ely ére (a h áz ta rtá so k 77%-a rendelkezik k e ré k p á rra l, 22% -a m o to rk erék p árral). Az autóbuszközlekcdés figyelem be vételével készült iz o k ró n -térk ép sz erin t 9 bokor lakossága fél, további 17 lakossága 1 ó ra a la tt érh e t a város központjába. A város b elterü le tén e k „időlávolsága” és a fog­ lalkozási szerkezet közti összefüggést a 3. tá b láz at tartalm azza. 3. táb lázat

Idő — távolság a város központjától*

„ , , . , A m ezogazdasagiak aránya**

' ■> óráig 1'2—1 óra 1—1 1o óra 1 ' 2 óra fele tt

53,1% 63,6",o 70,5% 84.9%

* = a töm egközlekedési eszközük figyelem bevételével, a m eg­ állóhelyek gyalogos felkeresésével szám olva ** = súlyozatlan átlag

A tan yabokrok foglalkozási szerkezete és lakosságszám úk alak u lása közti összefüggés 4. táb lázat

M ezőgazdasági népesség ará n y a 40% a la tt 40—60% 60—80% 80% felett

A népességszám növekedése ( + ) ill csökenése (—) 1960—1967

Á tlagos változás ",,-ban 1960—1967

+ 36 — 51' —135 — 20

9,1 —2,2 - 7 ,4 —6,6

A tanyabokrok népességszám ának alak u lása s a foglalkozási szerkezetük közti öszszefüggést vizsgálva feltű n ik , hogy ahol a n e m mezőgazdaságiak aránya magas, ott a népességszám e m e lk e d ik (4. táblázat). Ez a r r a m utat, hogy a tan y ai lakosság nem csak ideiglenesen vállalkozik az ingázásra (amíg a b elterü le ten lakáshoz jut), h an em ezt az állap o tot ta rtó san fen n k ív á n ja ta rta n i. Az 1 k h -a t is elérő vagy m egközelítő ta n y a ­ belsőség ugyanis igen jelen tő s m ellékjövedelem hez ju tta tja lak ó ját. Ezzel m ag y aráz­ ható, hogy a költözési szándék alig gyakoribb az ipari foglalkozásúak á lta l la k o tt bok-

22

i-okban, m int a m ezőgazdasági jellegűekben. Az 1966 decem beri p róbanépszám lálás ad atai szerin t azokban a bokrokban, ahol a m ezőgazdasági lakosság a rá n y a 60—80%, a h áz tartáso k 6,1% -a kíván elköltözni, ahol csak 40—60%, o n n ét 6,5%. Az eltérés te ­ h át elenyésző, s a költözési szándék a rá n y a m essze elm arad a nem m ezőgazdasági fog­ lalkozásúak ará n y a mögött. A nem m ezőgazdaságiak által is lak o tt ta n y ák fu n k ció ján ak m egítélése attó l függ. hogy a foglalkozási átrétegződés m ilyen form ában é rin te tte az egyes tan y ai h á z ta rtá ­ sokat. A h áz tartástíp u so k ró l készített, a p róbanépszám lálás ad a ta in alapuló rep rez en ­ tatív felm éréseink szerint a foglalkozási átrétegződés a h áz tartáso k jelen tő s részét h o ­ mogén, nem m ezőgazdasági családokká alak íto tta (5. táb lázat). G yakori jelenség, hogy a családfő ipari foglalkozású, s felesége term előszövetkezeti csoporttag. A heterogén családok esetében a család egyes ta g jain ak kiszakadása a m ezőgazdaságból nem já r a tanya funkcióinak jelentős változásával. A nem m ezőgazdaságiak á lta l la k o tt tan y a viszont funkciójában egyre h asonlatosabbá válik a város fu nkcionális értelem b en v ett agglom erációjának k ü lte rü le te n fekvő családi házaihoz. N éhány bok o rb an ez a fo ly a­ m at oly előrehaladott, hogy a ta n y ab o k ro t — összességében — egyre inkább a város „aivó településének” kell ta rtan u n k .

5. táblázat

C saládtípus

Százalékos részesedés a m intából

H omogén m ezőgazdasági H omogén ipari, egyéb H eterogén (m ezőgazdasági és nem m ezőgazdasági) Egyéb, nyugdíjas

53,2 27,8 17,4 1,6

4. A tany ab o k ro k és a város b elterü le te közti kapcsolatok ren d k ív ü l szorosak: becs­ léseink szerin t egy-egy h á z ta rtá sra eső heti kapcsolatterem tések szám a 4 (nem szám ít­ va, hogy egy h áz tartásb ó l többen is ingázhatnak). A szoros kap cso lat k ia lak ításá b an a napi ingázásnak és a hetipiacok felkeresésének van a legnagyobb szerepe (a tan y ai gazdaságok term elése jórészt városellátó jellegű). A hagyom ányos ta n y a-an y atelep ü lés közti kapcsolatok — a ta n y a tulajd o n o sa a b elterü leten is ren d elk ezik lakással, s éle­ tének jelen ték en y részét a városban tölti — m a m ár lazábbak. T ulajdonosi jogon a tanyai h áz ta rtá so k n a k m indössze 3% -a rendelkezik a város b elterü le tén is lakással, lakóházzal. A tanyabokrok speciális helyzetének következm ényei 1. A bok o rtan y ák lakossága csak lassú ütem ben csökken. 1960 és 1967 közt a csök­ kenés 3,3%, U gyanezen idő a la tt pl. M élykúton 39,4%-kal, N agyszénáson 30,8%-kal, U arkakötünyben 29,4% -kal fogyott meg a tanyai lakosság.

2. A tan y ab o k ro k b an az elköltözés! szándék alacsony; a h áz tartáso k 6—7% -aból k ív á n n ak elköltözni, 90% -uk N yíregyháza belterü letére. Figyelem rem éltó jelenség, hogy az elköltözni szándékozó családok alig fele (48n o) k ív á n ja eladni tan y ájá t. 3. A tany ab o k ro k lakóinak korm egoszlása kedvező; 42% -uk 20 éven aluli, a 60 éven felüliek a rá n y a csupán 12%, te h á t nem ta p asz talh ató az a n agym érvű elöregedés, am ely a tanyav ilág b an á lta lá b a n jellem ző. 4. A legtöbb ta n y ab o k o r külseje m eglepi a látogató t; lépten-nyom on ú jo n n an épült, m odern családi h áz at lá th at, de a régi ta n y aép ü letek is szem b etű n n ek gondozottságukk al; elhagyott, düledező ta n y aé p ü letek re csak n a g y ritk án b u k k an u n k . G yakori lá t­ vány, hogy a m odern lakóház m e lle tt (am elyben nem ritk á n ta lá lu n k tv -készüléket, gáztűzhelyet, h áz ta rtá si gépeket stb.) ott áll a régi tan y aép ü let, m elyet m a gazdasági célokra használnak. Az első benyom ásokat a statisztik ai ad a to k is alátá m a sztják . A ta n y aép ü letek 57,5%-a nem szorul ta taro zá sra, további 17—18% -nál csak részleges ta la ro z ásra len n e szükség. 1967—68-ban a családok 12% -a k ív á n t építkezni. Az 1960 előtt ép ített ta n y ák n a k k ereken felét 1960 óta tataro zták . A fen ti n éhány a d a t a ta n y ab o k ro k stabilizálódását bizonyítja. Ezt a stab ilizáló d ást tá m a sz tja alá a term előszövetkezeti csoportok m egszilárdulása. Bebizonyosodott, hogy az egyszerűbb típusú szövetkezetek is részei szocialista m ezőgazdaságunknak; „ á t­ szervezésükre” nincs szükség, m egindul ben n ü k is a közös gazdálkodás fejlődése: u g y an akkor m ég hosszú időn keresztü l az egyéni gazdálkodás elem ei is m eg m arad n ak , am i a ta n y ák szerepét növeli — a ta n y a gazdasági-központ szerepe is fen n m arad . A bevezetőben felv e tett m ásodik k érd é sü n k re — hogyan alak u lh a t a bok o rtan y ák jövője — az nehezíti m eg a válaszadást, hogy m ás elképzelések lá tsz an ak m egvalósíth ató ak n a k a közeljövőben, s m egint m ás a m ezőgazdasági települések nagy tá v la to k ­ ban m egvalósítható eszm ényi form ája. M indenesetre nyilvánvaló, hogy a tan y ak é rd é s m egoldása nem tö rté n h et azonos elvek szerin t az egész Alföldön. A nyíregyházi boko rtan y ák vizsgálata is azt bizonyítja, hogy a „tan y a k érd és” nem csak a ta n y ák gyors felszám olásával oldható meg. Ügy tű ­ r ik , hogy N yíregyháza esetében nincs szükség — és egyenlőre a lehetőség is kevés — a tan y abokrok felszám olására. A kijelö lt tanyaközp o n to k kiép ítésén ek terv éh ez nem lehet to v áb b ra is ragaszkodni (Sóstóhegy és Felsősim a helyzete más!). A tan y ak ö zp o n ­ tok elem i szolgáltató központokként ta rth a tó k fenn, sőt tovább építhetők. A ta n y a ­ bokrok fe n n ta rtá sá t nem le h et lakosságszám uktól függővé ten n i (egyes elképzelések szerin t az 500 lakoson felüli k ü lte rü le ti la k o tt hely ek et önálló községekké kell fe j­ leszteni, a 2—500 lakosúak átm en etileg fejleszthetők, viszont a 200 lakoson alu lia k at fel kell szám olni). A ta n y ab o k ro k lak osságának ellátásá t a jelenlegi telep ü lési k e re ­ te k közt is tovább le h et ja v íta n i, s félre kell te n n i azokat az elképzeléseket, hogy a ta n y ák közeli felszám olása m ia tt k á r egyetlen fillé rt is a ta n y ai telep ü lések fejleszté­ sére fordítani. N oha a hom okos ta la jo k fö ld ú tjai sohasem v áln ak á th a to lh a ta tla n sá r­ ten g erré, m égis szükségesnek látszik az útviszonyok jav ítása, különösen a k ié p íte tt u ta k tó l távoli vagy a m élyebb fekvésű, k ölöttebb ta lajú részeken. (A lsó-B adur-, B álint-, K ordován-, M anda III. bokrok a kövesúttól 6—10 k m -re, vizenyős te rü le te n fek sze­ nek.) Az ú th á ló za t sű rítését, korszerű sítését a településh áló zat jelen leg i és v á rh a tó sa­ játo sságaitól függetlenül is meg kell v aló síta n i; m eg k ív án ja ezt a m ezőgazdaság nö­ vekvő anyagforgalm a, a szállítás gyors és fenn ak ad ásm en tes leb o n y o lításán ak igénye. A k ié p íte tt ú th á ló za t lehetővé te n n é a város még gyorsabb és biztonságosabb fe lk e re ­ sését, s a szolgáltatásoknak rendszeres e lju tta tá sá t a ta n y ab o k ro k b a; „v án d o rin tézm é­ n yek” (mozgó boltok, a javítószolgálat mozgó felvevőhelyei stb.) szervezését.

24

A távolabbi jövőben — ez esetben évtizedes távlato k ró l van szó — a települések k o n cen tráló d ása m ellett, azzal egyidőben a közlekedés „fo rra d alm a” nyom án a te le ­ pülések fellazulásával is szám olnunk kell: a gépkocsi töm eges elterjed ése m egszünteti a m u n k ahelytől és a szolgáltató intézm ényektől való eltávolodás h átrá n y ait, H a v á r­ h ató is a ta n y ák lassú té rb e li átrendeződése — a sűrűsödés gócai a város és a m ező­ gazdasági üzem ek term elő központjai lesznek —, egyes tan y ab o k ro k m inden bizonnyal beilleszkednek N yíregyháza agglom erációjába, a város „bolygótelepüléseivé” v á lh a t­ nak.

IRODALOM 1. Sirtk ó G y .: N y ír e g y h á z a é s ta n y á in a k te le p ü lé s e . F ö ld r a jz i K ö z le m é n y e k , 1910. 2. E r d e i F . : A m a g y a r ta n y a . B u d a p e s t, 1942. .1. M á rk u s M .: A b o k o r ta n y á k n é p e . B u d a p e s t, 1S43. 4. E rd ei F . : T ö r té n e lm i le c k e a ta n y á k r ó l. K o r tá r s,

1965.

Horváth Anna: Asszonyok.

25

ORDAS NÁNDOR:

Közéleti forgácsok Magánügyek? A közelm últ m agyar sajtó jáb ó l két m orális k érd ést tárg y aló cikk v álto tt ki á lta lá ­ nos feltűnést. Az egyiket Szabó László írta a N épszabadságban: „ In te rjú a b ö rtö n b en ”, a m ásik K opka Ján o s írása a K elet-M agvarországban : „Ne a kényelm esebb m egol­ d ást!” A két írás különböző te rü le te k re viszi az olvasót, m égis v alahol találk o zn ak . Ez a találkozási pont, azaz a tan u lság : sokan még nem ism erjük, vagy úgy teszünk, m in t­ h a nem ism ern én k — m e rt ez a kényelm esebb — a m agánügy szó valódi ta rta lm á t. Szabó László egyik b ö rtö n ü n k b e lá to g ato tt el, ahová sikkasztás m ia tt k e rü lt egy tehetséges, sok éven át a becsület és a szakm ai tu d á s p ró b á já t k iá llt já rá si te rm én y ­ ről galm i v állalati vezető. Vele beszélgetett az ú jságíró és o tt izzott feh éren d rám aiv á a találkozás, am ikor az elítélt keserűen m egjegyezte: „ha még egyszer s tisztán ú jra kezdhetem , m indenkinek azt m ondanám , a becsületesek éberségén sokkal több m úlik, m in t m aguk gondolják.” A szabadságvesztésre ítélt — a sorok között érződik — m árm ár szinte vádlóan m ondta ezt. V olna erre oka? Igen is, meg nem is. A nnyiból nem , hogy felnőtt, ta p a sz ta lt em ber, aki tu d ta, hogy a sikkasztás bűn és mi lehet a n n a k a következm énye. A tételes törvények is csak ezt v eh ették lényegében figyelem be. A v ád lo ttak p ad jan m egrovást, sőt még csak figyelm eztetést sem k ap tak azok, akik e l­ m u lasztották az ellenőrzést és az elíté lt m egszédülhetett, a rossz k örnyezet feléb resz­ te tte benne a kapzsiságot. M ert ebben az esetben csupán a kapzsiság v itte a börtönbe a rip o rt alanyát, hiszen a sikkasztásból szerzett 30 ezer fo rin t túlnyom ó többsége ta ­ k arék b etétk ö n y v b e került. K opka egy, az alkohol ú tjá n lezüllött, egykor fontos beosztásban dolgozó értelm es, m unkás szárm azású jogi d oktorról írt. Itt az alkohol lenne a fő bűnös? A ligha. A cikkíró felteszi a kérdést, hogy m egszédülhetett voln a a sikerektől, e lju th a to tt volna idáig, ha közben beszélgetnek vele, jó ta n ác so k at ad n ak neki, vagy éppen erélyesen figyelmezLetik? A válasz: nem! De felettesei és a k örnyezet a kényelm esebb m egol­ d ást választo tták : nem szóltak neki, m e rt nem a k a rta k beavatkozni m ások m a g án ­ ügyeibe. M ilyen furcsa értelm ezése ez a m agánügynek. M agánügy nyilvánvalóan, hogy v a ­ laki m ilyen ru h á t visel (ha nem sérti a közízlést), vagy m ikor m egy színházba, m ikor olvas, hogyan rendezi be lakását, de vajon m agánügy-e, ha v alak irő l köztudom ású, hogy m érték telen ü l iszik? Iszik, iszik, nyilvánosan züllik. M agánügv-e, hogy nem végzi cl rendesen a m u n k áját, hogy elszakadt m u n k a társa itó l, hogy „m egváltozott” ? Nem. Ezek m ind nem m agánügyek, ezek közügyek. A kispolgári nézeteknek, k a ­ p ita lista farkaserk ü lcsn ek nem csak p o litik ai m egnyilvánulási form ái van n ak . Sokkal veszedelm esebbek — s éppen ezek ellen harco lu n k kevésbé! —, am elyek korrupció-

26

bán, in trik á b an , pénzéhscgben, önzésben, a kötelességek irá n ti felelőtlenségben n y il­ v án u ln ak meg. H ány helyen h allani, hogy X b á r nagy „piás”, de az ért rendes gyerek. I lá t iste­ nem, hogyan szóljunk neki? Vagy Y törtető, mohó, szereti előtérbe helyezni m agát, d ciiat az ért dolgozik is. K ülönösebb baj nincs vele, m iért vegyük elő, m iért szégyenílsük m eg? Igen, m iért? Hiszen ez kényelm etlen, meg aztán ráleheléssel csoda ú g y sem tö rtén ik , attó l az illető nem változik meg, csak esetleg elhidegül a b íráló v al a viszony... K inek kell ez, m ire jó ez. P edig a kényszer, a társad alm i éberség olyan, m int a sebészi beavatkozás. Nem kellem es, g yakran fájdalm as, de életet ment. K ényszeríteni is kell az em b erek et a n o r­ m ális életre, becsületes m u n k ára. Védeni kell az em b erek n ek nem csak az egészségét, de a lelkét is. A jellem beli fogyatékosságok, ha azokat nem nyesegetjük, nem b írá l­ juk, idővel d u d v ak é n t ellephetik azt az em bert. I-Ia a „kedves” k o rh ely t nem hozzuk cgyszer-kétszer, ha kell, százszor kínos helyzetbe ta n ácsain k k al és fig y elm eztetésein k ­ kel, könnyen elzüllhet, Egyszer bizonyosan lesz olyan tö rvénycikk is, am ely nem csak az áld o zatát cserbenhagyó m otorost, de a m u n k a társá t, b eo szto ttját elsüllyedni h a ­ gyó em bereket is p ellengérre állítja. A S árg a Sátán, (ahogy Ja c k London nevezte az italt) nem ism er k ö n yörületet. B e­ hatol a szervezetnek abba a részébe is, am it tu d a tn ak , sőt ö n tu d a tn ak nevezünk. F el­ hígít világnézetet, becsületet. A börtönben ülő szakem ber és a söntésbe zu h an t jo ­ gasz nem csak a p o sztját veszítette el —, b ará tai, elv társai, felettesei szigorúságának h ián y áb an — hanem a legértékesebbet, a becsületét is. Ki v á lla lja hát, hogy ezek m agánügyek? A legnehezebb harc b arik á d ja Látszólag nem központi p roblém át é rin t a K elet-M agvarország egyik cikke, m ely­ ben az ú jságíró idézi v alak in ek a m egjegyzéséi: „Szívesebben h arco ln ék fegyverrel a kezem ben a szocializm us győzelm éért, m inthogy elvégezzem a tech n ik u m o t.” A cikkíró m e g állap ítja: az illető becsületességéhez, a m u n k áb an való átlagon fe­ löli szorgalm ához, osztályhűségéhez nem fér kétség. S zerin tü n k is lehetséges, hogy a .lószándékhoz nem fé r kétség, de ahhoz m ár igen, hogy az illető teljes m é rték b en é rti-e m ilyen bonyolult, sok áldozatot kívánó fo rrad a lm i h arc folyik n ap jain k b a n a szocia­ lizmus győzelm éért. H a pedig ezt érti, akkor viszont felb u k k an a gyanú, hogy b a rá tu n ­ kat a küzdelem nek ez a fo rm á ja tu d ja -e lelkesíteni? V ajon ebben a döntő szakasz­ ban is igazi harcos tu d -e m a rad n i? A m arxizm us nagyjai ta n ítjá k , hogy a p ro le ta riá tu sn a k a h a ta lm a t m egszerezni Viszonylag könnyebb, m int azt m egtartani. A hatalom kivívása u tán következik a gi­ gászi küzdelem — a kapitalizm us heves ellen állásai és ellen tám ad ásai közepette — a szocializmus, a kom m unizm us győzelm éért. M agyarországon a barik ád o k o n győztünk, es p ro k lam altu k cé lu n k a t: többet n y ú jta n i a népnek, soha nem rem élt m agasra em el­ ni a dolgozók életszínvonalát. T eh át még előttünk áll ez a nehéz, de sziv et-lelk et m e­ legítő küzdelem , am elyet tízm illió m agyar szocialista, te stv é ri egységéért, felem elk e­ déséért folytatunk, s m ely h arcban szavakkal m ár nem igen, egyedül m u n k áv al, a tu ­ dás még m agasabb teljesítm ényével v eh etü n k csak részt. A nép irá n ti szeretet, a szocialista lelkesedés és érzelem , m ostanság m ind in k áb b m érlegre kerül. S valódi érték ét nem a szavak, hanem a végzett m unka m ennyisége és m inősége dönti el. V isszatérve az idézett cikkre, a szerző írja, hogy a k irag a d o tt péld a nem általános jelenség, Persze, hogy nem az. De a m ögötte m eghúzódó nézet, illetv e a dolgok teljes

27

m egértése, m a még ta lá n nem eléggé általános. Sokan az igazán fo rrad a lm i h arc a latt fegyveres összecsapást, vagy legalábbis valam i k o n k rét küzdelm et értenek. Ez pedig téves. Ma a legnehezebb harc b a rik á d já n küzdünk. Az az eszm ei offenzíva, am it p á rtu n k m eg h ird etett, s am ely a nem zetközi m unkásm ozgalom ban m inden lenini zászló a la tt m enetelő egységnél folyik, ezt a bonyolult, a m u n k ásh atalo m viszonyai között folyó fo rrad a lm i harco t rendszerezi. E gyszerűsítsük le a k érd é st: eszm éink k ülönbek a k a ­ pitalizm us eszm éinél, de ez kevés! N ekünk m a g u n k n ak is és nevelő, szervező, lelkesítő m u n k á n k során egész n ép ü n k n ek k ülönbbé kell váln ia, tö b b et kell tudnia, m agasabb technikával, és fegyelm ezettebben kell dolgoznia, hogy a győzelm es eszm e tá rsa d alm i ren d sz erü n k végleges győzelm évé szilárduljon. A ki ezt nem érti, vagy ezt a gondolatot lebecsüli, akarva, nem a k a rv a lábhoz teszi, sőt eldobja a fegyvert. É ppen azt a fegy­ v ert, am iről cselekvés h elyett sokszor szívesebben csak beszél, s k ap itu lá l az ellenség előtt. Ez a dolog logikája. S ezért bizony a szájtépők k o n ju n k tú rá ja lassan lassan véget ér. F orm álni nem es öntu datot „A gazdasági vezetés a pártszerv ezet nélkül nem tu d ja m egoldani fela d atá t! A p ártszerv ezetn ek m inden eszközt meg kell ragad n ia a po litik ai n evelésért." M egyei első titk á ru n k tó l h allo ttu k ezt egy értekezleten. K érd ezh etn é valaki, hogy értendő, hogy a gazdasági vezetés a p ártszerv ezet n é l­ kül nem oldja meg fe la d a tá t? H iszen a kap italizm u sb an is ép ü ln ek házak, hidak, utak — k o m m unista p ártsz erv ez et nélkül. Igen, ez szent igaz, de a kap italizm u sb an csak házak, h id a k és u ta k épülnek, n á ­ lu n k viszont ezekkel együtt párhu zam o san új tá rsad alo m épül és enn ek az építésnek előfeltétele, hogy ez az új tá rsad alo m épüljön az em beri gondolkodásban is! Ezt úgy szoktuk m ondani: a szocialista tu d atfo rm álás. Ez az, am it a gazdasági vezetés nem tud, legjobb szándéka ellen ére sem tu d h a t m egoldani a p ártszerv ezet nélkül. Szocialista tudat... M it é rtü n k a la tta ? A zt, hogy egész n é p ü n k vegye á t gondolko­ zásába a szocialista elveket, tegye m agáévá a m unkásosztály v ilágnézetét, erkölcsét. A zt a világnézetet, m elynek a célja az egész népet m egszabadítani és felszab ad ítan i a kap italizm us világnézetétől, kispolgári erkölcsétől. Mi is a m unkásosztály világnézete? E m lékezzünk, m ié rt küzdöttek, v állaltak ü l­ döztetést, h a lta k m á rtírh a lá lt az em beriség legjobbjai, legnagyobb gondolkodói? E gy­ szerű m egfogalm azásban: azért, hogy legyen végre igazság a földön! Hogy em b er em ­ b e rt ne alázhasson meg, ne szipolyozhasson ki, hogy ne a születési jog, a vagyon, h a ­ nem egyes egyedül a tá rsa d a lo m é rt végzett m unka szab ja meg az em b er helyét, b e ­ csü letét és értékét. E zt az erkölcsöt a történ elem b en először képviseli egy egész osztály, a m unkások osztálya és csak ez az osztály képviselheti, m e rt ez m entes a m a g án tu lajd o n önzésé­ től, m e rt következetesen fo rrad alm i, m e rt világnézete a tudom ányos szocializm us, M arx, Engels, L enin ta n ítá sa. T é rjü n k vissza az ere d eti g o n d o latra: építeni a szocializm ust az em beri fejekben. A p ártszerv ezet az ösztönzője és őre ann ak , hogy h atásk ö re te rü le té n igazságos le­ gyen a bérezés, hogy a h a la d á st segítő b íráló t ne érhesse sérelem , hogy erősödjék a d em o k ratizm us és a fegyelem , hogy m inden dolgozó vegyen részt az üzem, te rm elő ­ szövetkezet, vagy v á lla la t közügyeiben. Ez a k ét dolog: az igazságos bérezés, az erk ö l­ csi elism erés a jól dolgozóknak és hogy a m u n k a közügyei irá n t m in d en k ib en feléb-

28

fed jen az érdeklődés, vegyen abban részt m indenki — ez h a t term ék en y en az em be­ rek ö n tu d a tára, ez tá p lá lja a lelkesedést, a ta n u ln i vágyást, az o d aad ást a végzett m u n k a irán t. És ez p u sz títja a m últból örökölt bacilu so k at a gondolkodásban: a h a­ szonlesést, az ügyeskedést, a köz k á rá ra való spekulálgatást. E zért nem tu d ja fe la d a tá t m egoldani a gazdasági vezetés a p ártszerv ezet nélkül. N agyszerű fe la d a tá t: építeni házat, és a szép házzal párh u zam o san nem es em beri ö n ­ tudatot. A stílus — az em ber! Egy v ita során k e rü lt szóba a vezetők m a g a ta rtá sá n a k fontossága, hogy a vezetők legyenek szerény m a g ata rtású a k , udvariasak , figyelm esek m unkásaikhoz, beosztot­ taikhoz. A felvetés nem m in d en k in él ta lá lt teljes érté k ű m egértésre. K i nem m ondva, de gondolva, ak a d tak , ak ik m ellékesnek, p erifériá lisn a k v élték a vezetők m ozgásában ezt a részt, am in ek nagy jelentősége nincs a legfontosabb k ö v etelm ények m ellett. S m elyek ezek a legfontosabbak? A határozott, hozzáértő m unka, irán y ítás, szervezés, s a fegyelem m egkövetelése, ellenőrzése. No igen. Ez látszik a legfontosabbnak, de vajon lehetséges-e azt jó l csinálni az em líte tt m a g atartásb eli erények nélkül, vajon m ellékk érd és-e a szerénység, m in t v e­ zetői m ag atartás. Ügy gondoljuk, a k ettő — a fegyelm et követelő, hozzáértő irá n y ítá s és a szerény em beri m a g ata rtás — nem csak feltételezi egym ást, han em egym ás n élk ü l úgy iste n ­ igazában elképzelhetetlen! L eh etnek kivételek, am elyek ara n y szab ály o k at erősítenek, de v ajo n ta k arh at-u igazi tu dást, szocialista gondolkodást,- lelkesedést a dőlyf, a gőg, a ridegség. G ondoljuk, a válasz egy értelm ű en : nem . H eltai Jen ő hetilapszerkesztő k o ráb b an b eszélgetett egy gyengén író m u n k a társá v al. M ondta neki, hogy nagyon rosszul ír, m ire az h allatlan szerénységgel elism erte, hogy valóban ő nem tud jól írni. E ttől H eltai m érges le tt és rá rip a k o d o tt: „M ondja fiatalem b er, m aga m ire olyan szerén y ?” így van ez. C sak a tudásra, a jó és önzetlenül végzett m u n k á ra tu d v alak ai sze­ rény lenni. A hangoskodás, a nagyképűség, a gőg csaknem biztos jele az igazi hozzá­ értés, a nagyobb tudás h iányának! T eh át így is összefüggés van a k ét igény között, s ezért fontos, hogy e lv á rju k a vezetőinktől a szerény m ag ata rtást. G ondoljuk csak meg, hogyan dolgozik a tá rsad alo m ért, aki a környezetével nem tö rő d ik ? Az önm ag á­ tól m eg ittasu lt em ber körü li k lím ában csak a ta lp n y alás virágzik. O tt elh al a segítő b írálat, ott csigaházukba b ú jn a k a dolgozók. O tt nem is m eh etn ek ren d b e n a dolgok. A stílu sn ak m indig m egfelel a jellem . A stílus — az em ber! De egy m ásik oldalról is jelentős ez a dolog, csak nem olyan fontos, vagy m ég lontosabb, m égpedig a dolgozók igazságérzete szem pontjából. A m i dolgozóink e lv á r­ ják a m i vezetőinktől, hogy abban is különbözzenek a régi tá rsa d alm i ren d tisztség ­ viselőitől, hogy szerényen viselkedjenek, legyenek u d v aria sak hozzájuk. Ezt igénylik, elv árják , és ha nem k a p já k meg, csalódást éreznek. A hol a dölyfös vezetők a la k ítjá k ki a légkört, ott a szocializm us ügye — az em beri fejek b en — igencsak m eglassulva halad. N em a fo rm á t k é rjü k te h á t szám on, han em a ta rta lm a t. A szerény m a g ata rtás a latt nem felszínes, mosolygós „u d v ariask o d ást” értü n k , hanem tö rő d ést az em b erek ­ kel, á té rz e tt felelősséget, tudást. A nép szolgálata — a mi h azán k b an pedig m ásféle szolgálat nincs — aligha képzelhető el m ás form ában.

29

Szellemi lim-lom

Ism erősünk kedvenc kifejezése, am ikor vezetők és b eosztottak viszonyáról k erü l szó, hogy m inden em b er egyenlő, hiszen egyform án eszik, és egyform án em észt. Ezzel in d ítja m ondókáját. am iben (kim ondva) egyenlőséget hiányol az érintkezésben, k ü lö ­ nösképpen pedig (ki nem m ondva) a ja v ak cs elism erések elosztásában. A hasonlat eredete nyilvánvaló. V isszanyúlik rokonok, szülők, jóbarátok egy­ koron g y ak ra n haszn ált kifejezéseihez. Vagyis visszanyúlik a kap italizm u sb a, ahol b i­ zony fájó ellentm ondás volt az, hogy egészséges és dolgozni vágyó, dolgozni tudó em ­ b ereknek éhezni is kellett, m ások viszont m u n k á tla n u l m in d en n ap jó llak h a tta k . Szent igaz, a here rétegnek — am elynek m a r a pénz csin álta a pénzt — pontosan úgy m ű ­ ködött a gyom ra, m int a dolgozó, de jó llak n i m égsem tudó em berekének. A hasonlat akko rib an is sá n tik á lt, s b á r han g u latilag k ifejezte a kizsákm ányolt em b erek jogos elégedetlenségét, mégis idegen volt az ö n tu d ato s m unkások, parasztok m en talitásától, m ert ők nem az egyenlősdiért, hanem osztályuk felszab ad ításáért, az em b er egyenlő jogain ak m egszerzéséért harcoltak. Ma végképpen m élységesen ham is és gyanús tendenciájú. A gondolatanyag szülőanyja a dem agógia, az ap a pedig a poli­ tikai képzetlenség, vagy elm aradottság. S okunk fejében v an n a k ilyen m ásoktól öröklött, vagy egyénileg szerzett, s az idők során elav u lt szellem i lomok. T ak a rítsu k el ezeket, m e rt nem csak helyet foglalnak el, han em k áro sak is, sőt veszélyesek. U gyanis a szellem i lomok, a zav aio s koncepciók nagyszerű tá p ta la ju l kínálk o zn ak a kispolgári nézeteknek. A fentieken, az idealista, sőt an a rch ista „egyenlőségen” spekulálgató em ber nem lá tja világosan a tegnap és a m a közötti döntő változást. Azt, hogy régen a m a g án tu lajd o n szabta meg az egyes em b erek lehetőségeit, m a pedig a becsületes m unka és a tehetség. A szocializm us m in ­ den dolgozó szám ára biztosítja az egyenlő lehetőségeket, am i azonban nem azonos az egyenlősdivel. A ki ezt nem lá tja világosan, ak arv a, nem ak arv a, (ism erősünk esetében például nem akarva) az em beriség tö rtén etéb en először m egvalósult és egyedül igaz­ ságos elosztási elv ellen agitál. M ert m ilyen alapon lehetne egyenlőség, (ezen esetben fizetés, beosztás, társad alm i m egbecsülés értendő) a söntések törzsvendégei és felelősségteljes posztokon dolgozók, szabad id ejüket ta n u lá sra áldozó em berek között? Hogy a szakm ákból v együnk h a­ so n latot: egyik kollégánk jó évtizede szinte m inden nap éjszak áb a nyúlóan dolgozik, iíegényeket, novellákat, szín d arab o k at ír. A kegyetlen erőfeszítés gyüm ölcse m ost kezd b eérni, nem csak erkölcsiekben, hanem anyagiakban is. U gyan m ilyen alapon ó h a jta ­ n án ak vele egyenlőséget mások, akik ezt az évtizedet m o n d ju k szórakozással tö ltötték és hozzá viszonyítva le m a ra d ta k ? De példa lehetn e az ú jító m unkás, a szak tu d ását örökké fejlesztő m érnök, orvos, ta n ár, az ú ja t kereső m ezőgazdasági dolgozó stb. Ho­ gyan lennének ezek egyenlők a közöm bösökkel, kényelm cskedőkkel. Nem. Ily en fajta egyenlőség nincs. V iszont egyenlőck a lehetőségek m indenki szá­ m ára, hogy tanuljon , dolgozzon, m agasabb tudással feljeb b törek ed jen . Ism erősünk „filozófiája” pedig a n n a k is tanulsága, hogy m in d n y á ju n k fejéb en cl m ég v alam i a kapitalizm usból, sok m ég a lom. elején vagyunk még a nevelő m unk án ak .

30

BARTHA ISTVÁN— TAKÁCS LAJOS:

A II. Tiszai Vízlépcső Szabolcs-Szatmár megyei vonatkozásai A vízlépcső népgazdasági jelentősége N épgazdaságunk egyre nagyobb igényeket tám aszt a m ezőgazdasággal szem ben. A term elés állandó növelése, az ország élelm iszerrel való e llátásá n ak kielégítése szü k ­ ségessé teszi a m ezőgazdaság jobb anyagi-m űszaki m egalapozását. Ahhoz, hogy a m e­ zőgazdasági term elést m agasabb színvonalra fejlesszük, korszerű talaj m űvelésre, a je ­ lenleginél produ k tív ab b növény- és álla tfa jtá k ra , helyes ag ro tech n ik ára, korszerű nö­ vényvédelem re, ta la jja v ítá sra , és nem utolsósorban az öntözés és vízgazdálkodás n agy­ arán y ú fejlesztésére van szükség. M agyarország te rü lete, ég h ajlati viszonyai alap ján , a feltételes öntözés zónájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy ad o tt időszakban a ta laj és a szántóföldi növények csak az esetenként hiányzó, term észetes csapadék pótlását igénylik. E lsősorban az Alföld az a te rü let, ahol a csapadék által lim itá lt term ésered m én y ek öntözéssel jelentősen növelhetők. Szükségszerű tehát, hogy a Tisza folyó — am ely az A lföld felszíni víz­ készletének alak u lá sáb a n döntő jelentőségű —, a jelenleginél ak tív ab b szerep et tö lt­ sön be a K özép-T iszavidék vízgazdálkodásában, és m ezőgazdasági term elésében. Ez indokolta, hogy 1967. évben m egkezdődjön az elkövetkező 20 év egyik legynagyobb népgazdasági b eruházásának, a II. Tiszai (Kiskörei) Vízlépcső és ö n tö ző ren d szerein ek kivitelezése, am ely úgy m éreteiben, m in t népgazdasági jelentőségében felü lm ú lja az I. T iszai (Tiszalüki) Ö ntözőrendszert. Az összesen m integy 20 m illiárd fo rin t b efek tetést igénylő b eru h ázás alapvető v á l­ tozást fog eredm ényezni az A lföld m ezőgazdasági term elésében. K isköre térségében m ár folyik az a jelentős m éretű m unka, am elynek eredm énye a 127 k m 2 felületű víz­ tároló lesz. A m esterséges víztükör m éretét érzékelteti, hogy felü lete a B alaton v íz­ felületének egyötödét, a V elencei tó nagyságának pedig négyszeresét teszi ki. A II. T i­ szai Vízlépcső és Ö ntözőrendszerei m integy 514 000 kh te rü le t öntözését fogja bizto­ sítani. A fejlesztés nagyságát érzékelteti, hogy hazán k b an 1960 évben az összes öntöz­ hető te rü le t 657 268 kh volt. É pítése elő reláth ató lag 1980-ra fejeződik be, de az elkészült szakaszokból m ár 1973ban m egkezdődik az öntözés. A Vízlépcső rendeltetése több irán y ú lesz: elsődleges cél •• Alföld csapadékszegény vidékein az öntözés bevezetése, ezáltal a m ezőgazdasági te r ­ melés fellendítése. A szám ítások szerint a 20 m illiárd forintos beruházás m eg térü lését elsősorban a m ezőgazdasági term elés öntözésből szárm azó töb b leth o zam a biztosítja. M ásodlagos — de hasonlóan nagyjelentőségű célkitűzés — a K iskörénél k ia lak ítan d ó d uz­ zasztó és vizierőm ű elektrom osenergia-term elése. T ovábbi cél a duzzasztóm ű m egvalósí­ tása révén m egfelelő m ed erállap o t fen n tartása, a vízfolyás eg y ensúlyának biztosításához

31

szükséges vizszint ta rtása . A duzzasztóm ű m egépítésével jelen tő sen ja v u ln i fog a T i­ szán a hajózási lehetőség is. A víztároló az A lföldön új lehetőségeket te re m t az ü d ü ­ lés, a sport és az idegenforgalom fejlesztésére. A K iskörei Vízlépcső a T iszalöki ö n ­ tözőberendezéssel összefüggő vízellátó ren d sz ert fog alkotni, am elynek h ely szín rajzát az 1. sz. á b ra m u tatja.

1. szám ú ábra. A m ezőgazdasági, m űszaki és gazdaságossági tényezők alap ján a m egvalósítási terv et építési ütem ek re bontották. Az I. ütem építése 1973—1975 között fejeződik be, s így lehetővé válik közel 150 000 kh te rü le t öntözése. A II. ü tem kiépítése 1975 u tán fog m egtörténni, am elynek eredm ényeképpen m integy 350 000—400 000 kh lesz öntöz­ hető az A lföldön. Az új öntözőrendszer, m elynek h ató terü le te többszörösét teszi ki a T iszalöki V íz­ lépcső hatóterü letén ek , közvetlenül cs közvetve az ország h a t m egyéjét érinti. SzabolcsS zatm ar m egye a Vízlépcső közvetett h ató te rü le té re esik, s az előzetes terv ek alap já n m integy 21 000 k h öntözése lesz biztosítva m egyénkben. Az egész öntözőrendszer gazdaságosságát az fogja eldönteni, hogyan fo g ják h asz­ nosítani m ezőgazdasági üzem eink a T isza vízkészletét. Az öntözés jelen tő sen befolyá­ so lja a term elés eredm ényességet, azonban önm agában nem biztosít nagyobb term est. Ö ntözéses gazdálkodás esetén az üzem ekben a term elés tényezőinek új ö sszhangját kell k ia lak ítan i, h a a koráb b i te rm ésered m én y ek et növelni szándékozunk. E nnek é rd e­ kében m á r a II. Tiszai V ízlépcső építésének m egindulásakor n ag y m éretű elem ző m u n ­ ka kezdődött, am elynek célja, hogy oda ju tta ssu k el az öntözővizet, ahol — a m egyei átlag n á l m agasabb a term elési, gazdálkodási színvonal; — az öntözővíz felh a szn á lá sára legalkalm asabb term észeti és közgazdasági a d o tt­ ságokkal rendelkező gazdaságok v an n a k ; — az öntözendő term előszövetkezetben a vízhiány, m in t a term elő erő k további fejlődését korlátozó tényező jelentkezik.

32

Az űj öntözőrendszer h atásterü letén lévő term előszövetkezetek agrárökonóm iái elem zését a felsőoktatási és kutató intézetek végzik, s ezek v an n a k h iv atv a an n a k vizsgalatára, hogy m ely üzem ek és m ikor té rh e tn ek a t az öntözéses gazdálkodásra. Ez az é rté k h a tá r feletti népgazdasági beruházás a m ezőgazdaság fejlesztése m e l­ lett az ipar, a közlekedés, a településfejlesztés te ré n is jelen tő s v álto zást fog ere d m é­ nyezni. A S zabolcs-S zatm ár m egyét is érin tő létesítm én y ren d szer nagy jelentősége in ­ dokolja, hogy m egyénk lakossága tájék o ztatást kapjo n a II. Tiszai Vízlépcső és Ö n­ tözőrendszerei m egyei vonatkozásairól, gazdasági jelentőségéről, az ö n tö ző ren d szer á l­ tal é rin te tt te rü le te k lakosságának életében bekövetkező változásokról. Öntözésfejlesztés megyénkben A II. Tiszai Vízlépcső és Ö ntözőrendszereinek m egépítése több öntözőfürt k ia lak í­ tá sát teszi lehetővé S zabolcs-Szatm ár m egyében. Az eddig k ia lak u lt tá v la ti öntözéslejlesztési tervek a la p já n a nyíregyházi és csengőn já rá s term előszövetkezeteit fogja érin ten i az öntözés, de lehetőség nyílik további te rü letek öntözésbe való b ek apcsolásá­ ra (kisvárdai, vásárosnam ényi, tiszalöki járások). A Vízlépcső m egyénket érintő, eddig terv b e vett öntözésfejlesztését m u ta tja az alábbi diagram .

ÖSSZES MŰVELT TERÜLET/KH./

406B-I&

ÖNT-RE BEREND.

VARHAT 0 ÖNTÖZÉS

FBJL.

1 ÖNTÖI2E TL EN

J TERÜLET 33

A három öntözőfürt m egépítése m egyénk te rü letén m integy 20 752 kh öntözetlen m ezőgazdasági terü leten teszi lehetővé az öntözés bevezetését. A fejlesztés nagyság­ re n d jé t érzékelteti, hogy 1960-ban csak 2781 kh, 1966-ban pedig 38 000 k h te rü let volt öntözésre berendezve. Az új öntözőrendszer m egépítésével az eddig öntözhető terü let 34,0%-kal fog em elkedni. A népgazdaság szám ára nem közömbös, hogy ez a 20 m illiárd forintos beruházás hogyan lesz kihasználva, m ennyi idő a la tt té rü l meg. A lapvető teh át, hogy m egyénk­ ben is csak azok a fe jle tt gazdaságok h aszn álják fel az öntözővizet, am elyek a k o r­ szerű term eléstechnikát m agas szinten v aló sítják meg, és az öntözéssel já ró jelentős többletberuházás anyagi fedezetével rendelkeznek. M indezek a kérdések kom plex vizs­ gálatot igényelnek, s az é rin te tt üzem ek részletes tanu lm án y o zását teszik szükségessé. Szabolcs-Szatm ár megyében az új öntözőrendszer á ltal é rin te tt 22 m ezőgazdasági nagy­ üzem elem zését a N yírségi M ezőgazdasági K ísérleti Intézet végezte. Az intézet term e­ lésfejlesztési osztálya és k utatói te tte k jav aslato t arra , hogy m ely term előszövetkezetek vonhatók be az öntözésfejlesztés I., illetve II. ütem ébe. E nnek érdekében helyzetfel­ m érő tanulm ányok készültek 21 Szabolcs-Szatm ár megyei term előszövetkezetről és egy állam i gazdaságról, az 1966. évi gazdasági és pénzügyi adatok alap ján . A terv ezett f ü rt­ koncepciók a következők: I. R akam az—vénesellői

öntözőfürt:

Az öntözőfürt által é rin te tt összes te rü le t 38 611 kh, am elyből az öntözőfürt k ia la­ k ítása u tá n 11 000—14 000 kh öntözése válik lehetővé. Az öntözőfürtbe tartozó üzem ek jellem ző a d a ta it az alábbi tá b láz at m utatja.

Tsz neve, helye összes te rü lete

ö n t- re 1966-ig berend.

ö n t. feji.

ö n t. tér. ossz.

Fejlesztés elfogadott ütem e

kh Petőfi Balsa

2 671

467

354

821

I.

Űj B arázda Beszterec Oj É let Búj

1 989

120

275

395

3 931

480

2 377

2 854

II. II.

Üj Erő G áva

3 626

370

2 011

2 381

II.

Oj Erő K ótaj

3 086

197

690

887

Jó k ai Nyírszőlős

1 204

77

—

77

— II.

Dózsa N yírtelek

2 408

—

845

845

Győzelem Rakam az

5 666

640

1 840

II. I.

Szabadság Szabolcs Béke T ím ár

849

120

1 200 411

3148

360

1465

531 1 825

I.

Szabadság Vencsellő

5 692

900

2 100

3 000

II.

K ísérleti Gazd. G yulatanya

4 341

—

1 302

1 302

II.

38 611

3731

13 027

16 758

ö s s z e s e n

34

:

I.

M int a táblázatból k itűnik, az öntözőfürt h ató terü le tén lévő term előszövetkezetek­ ben m ár v an n a k hagyom ányai az öntözésnek, s várható , hogy a racio n ális öntözéshez szükséges feltételek az üzem ek zöm ében n éhány éven belül biztosítva lesznek. A terü letileg legnagyobb R akam az—vencsellői öntö ző fü rtb e tarto zó nagyüzem ek term elése jelenleg eltérő színvonalon valósul meg, am in ek eredm énye, hogy a 12 m e­ zőgazdasági nagyüzem közül az I. építési ütem ben (1973—1975) csak a tá b láz atb an fe l­ tü n te te tt 4 term előszövetkezet k ap ta meg az öntözésfejlesztés lehetőségét. A fejlesz­ tésre I. ü tem ben nem jav asolt üzem ekben a term elés szerkezete és színvonala nem a l­ kalm as az öntözés bevezetésére, m ivel a legtöbb üzem extenzív viszonyok között te r ­ mel. A te rv ezett öntözésfejlesztés m egvalósítása u tá n az öntözőfürt m ezőgazdaságilag m űvelt te rü leté n ek 43,4%-a lesz öntözve. 11. Tiszateleki ö ntözőfürt: A közel 5000 kh öntözését biztosító öntözőfürt a ny íregyházi já rá s 3 term előszö­ vetkezetét foglalja m agába.

Tsz neve, helye összes te rü lete

ö n t- re 1966-ig berend.

ö n t. feji.

ö n t. tér. ossz.

Fejlesztés elfogadott ü tem e

kh Béke T iszatelek

3 093

480

1 000

1480

Rákóczi Ib rá n y

6 095

360

960

1 320

II.

Petőfi N agyhalász

5 731

471

1 240

1 711

II.

14 923

1311

3 200

4 511

Ö s s z e s e n

:

II.

A tiszateleki öntözőfürtbe tartozó közös gazdaságok jelenlegi term elési színvonala, szakem ber-, m unkaerő- és gépellátottsága, vagyoni helyzete n em b izto sítja azokat a teltételeket, am elyek az öntözés I. ütem ben történő bevezetését lehetővé tennék. Ez azt jelenti, hogy ezek az üzem ek csak 1976—1980 között fejleszth ető k fel a terv ezett m értékű öntözésre, m ely n ek m egvalósulása esetén a te rü le t 30,2%-a lesz öntözve. 111. K om lódtótfalu i ön tözőfü rt: A csengeri já rá s 7 term előszövetkezete szám ára fogja b iztosítani az öntözővizet, m integy 5000 kh te rü lete n . Az öntözőfürt által é rin te tt üzem ek zöm ében n éh án y éven belül m eg terem thető az öntözővíz fogadásához szükséges term elési-, gazdálkodási szín­ vonal. Ezt bizonyítja, hogy az agrárökonóm iai elem zés alap já n 5 term előszövetkezet az 1. fejlesztési ütem ben k a p ta meg az öntözővíz fogadásán ak lehetőségét.

35

Tsz neve, helye összes te rü lete

ö n t. feji.

ö n t- re 1966-ig berend.

ö n t. tér, ossz.

F ejlesztés elfogadott ütem e

kh Béke H erm ánszeg Dózsa Szam osbecs Ady S zam ostatárfalva Bajcsy-Zs. Csegöld Petőfi Császló K ossuth Nagygéc K ét V adas T estvér K om lódtótfalu ö s s z e s e n

:

R40 859 1 275 2 434 1 500 1 261 2 102 10 271

120 100 — 70 —

400 344 300 1 100 527 454

400 464 400 1 100 597 454

I. 1. I. I. I. II.

—

1 400

1 400

II.

290

4 525

4 815

—

A fenti term előszövetkezetek zöme nem csak megyei, hanem országos szinten is a legjobbak közé sorolható (szam osbecsi Dózsa, szam o statárfalv i Ady, herm anszegi Béke mg. tsz). V ita th atatlan , hogy a jelenlegi sajáto s term elési szerkezet — teli a lm a te r­ m esztés — h á tté rb e szoríto tta az öntözésfejlesztést, am it bizonyít, hogy 19t>i.-ig a 1 term előszövetkezet 10 271 k h összes m üveit területéb ő l csak 290 kh volt öntözésre beí ende/.ve. A fejlesztés m egvalósítása u tán a térség öntözött te rü lete 4815 kh lesz, am ely az összes m ezőgazdasági m űvelt te rü le tn e k 46,8" 0-a. Felkészülés az öntözésre Az öntözendő térségben az öntözéses gazdálkodás fejlesztése a mezőgazdasag to­ vábbi fellendítésének legfontosabb tényezője, olyan tényező, amely a gazdálkodás íraryat hosszú időre meghatározza. Nemcsak az üzem. hanem az egész létesitm enyrendszer gazdaságossága múlik azon. hogy az üzemek minden lehetőséget megterem tsenek az öntözővíz optim ális fogadásához. A lapvető követelm ény lehat, hogy a II. Tiszai V íz­ lépcső halasterületehez tartozó term előszövetkezetek fejlődésük során — a felkészülési időszakban a szárazgazdálkodas; — a távlati időszakban pedig az öntözéses gazdálkodás m agas szín v o n alat é r­ jé k el. , Az öntözés bevezetése a te rm elő alap o k és term elő tev ék en y ség n ag y arán y ú fe j­ lesztését követeli, am elyek csak koplex agronóm iái és vízgazdálkodási te rv e k alap ja n v aló su lh atn ak meg. Nem kisebb fela d at áll te h á t elő ttü n k , m in t az, hogy olyan legyen a 20 m illiá rd forintos b eru h ázás kihasználása, hogy nagyobb gazdasági eredm ényi pro­ d u k á ló n , m in th a azt a m ezőgazdaság m ás te rü lete b e fe k te tn é n k be. A b eru h ázás m eg­ térü lésén ek ideje elsősorban az öntözővizet hasznosító n agyüzem ek ered m én y es gaz­ dálk odásától függ. A hhoz, hogy a term előszövetkezetek az öntözéssel já ró nagyobb fe­ la d ato k a t m egoldhassák, a következő alapvető k ö v etelm én y ek et kell k ie lé g íte m . — M indegyik öntözőfürt célcsoportos állam i b eru h á z á sk é n t fog m egépülni, am i azt jelenti, hogy a beru h ázás anyagi fed ezetét a h id rán so k ig az állam biztosítja, fcnnek ellen ére m egnövekvő felad ato k h á ru ln a k a te rm elő ü zem ek re B iztosítaniuk kell az öntözés bevezetésével m egnövekvő b eru h ázási igények s a já t erőből tö r­ ténő kielégítését. Az állam i b eru h ázáso k k al nag y részt a. c. nvom ócsüves félstabll

36

öntözőberendezések épülnek meg. M űszaki és gazdaságossági érv ek alap já n ugyanis a jövőben a felszín a la tti félstabil öntözőberendezések m egépítése lá t­ szik célszerűnek. A jelenlegi á ra k alap já n a felszín a la tti nyom ócsöves b e re n ­ dezés 2—2,5-szer többe kerül, m int a hordozható berendezés, egységnyi te rü le tre vetítve. E nnek ellenére gazdaságosságát biztosítja, hogy é le tta rta m a m integy h á ­ rom szorosa a hordozható berendezéseknek. — Szám olni lehet az öntözéses gazdálkodás forgóeszköz-szükségletének em elk ed é­ sével is, am it az új beruházások, a term elésszerkezet változása, a term elés v olu­ m enének növekedése idézhet elő. A forgóeszköz szükséglet-növekedést a szövet­ kezeteknek elsősorban a jövedelm ükből képzett felhalm ozási alapból kell b iz to ­ sítani. A m ennyiben ez nem, vagy csak részben fedezhető, k ö zép lejáratú forgóalap h ilel n y ú jtá sá ra van lehetőség. — Az öntözendő n ö v én y k u ltú rák tó l függően növekszik az élő m unkaigény. Ebből a szem pontból kedvező az a jelenség, hogy az utóbbi időben a m u n k aerő fokoza­ tos v isszavándorlásának le h etü n k tanúi term előszövetkezeteinkbe. E lsősorban a fiatal m unkaerők m unkába állítá sa a feladat, m ivel az idősebb dolgozók o b je k ­ tív okoknál fogva kevés öntözéses gazdálkodási ta p a sz ta la tta l rendelkeznek. Az eredm ényes öntözéshez képzett öntözési szakem berek biztosítása is alap v ető fe ­ ladat. — Az öntözött te rü lete k en ki kell elégíteni az agro tech n ik áv al szem ben tá m asz­ to tt m agasabb követelm ényeket. G ondoskodni kell a m egnövekedett tá p an y a g ­ igény kielégítéséről, nagyobb szerves- és m űtrágyaadagok területegységenkénti felhasználásával. Ö ntözött viszonyok esetén ugyanis fokozott korrelációs k apcso­ lat van a felh aszn ált m űtrágyam ennyiségek és a te rm ésá tla g között. — Az útviszonyok, úthálózat ja v ítá sa és bővítése is fontos felad at, ^m it m egköve­ tel a nagyobb term ésátlag o k következtében előállo tt szállítási igény-bővülés, és az értékesítés kedvezőbb feltételek között történ ő lebonyolítása. Ezen feladatok eredm ényes m egoldása érdekében szü letett meg az a határo zat, hogy az öntözendő térségekben m intaüzem eket kell létrehozni. E zekben az üzem ekben néhány évvel az I. ütem (1973—1975) m egvalósítása elő tt ráté rn é n ek a n ag y arán y ú ö n ­ tözéses gazdálkodásra. A m intaüzem ek a tá j jellem ző ad o ttság ain ak m egítélésére lé­ tesülő olyan m odellgazdaságok, am elyeknek elem zése ta p asz talato k a t fog n y ú jta n i a többi fejlesztendő üzem beruházási igényére, fejlesztési irán y á ra , és egyéb általános irányelvekre. S zabolcs-Szatm ár m egyében m intaüzem kén t a rak am azi Győzelem T e r­ m előszövetkezet van kijelölve. ☆ A II. Tiszai Vízlépcső főm űveinek kivitelezése 1967. évb en a m egvalósulás s tá ­ dium ába lépett. Az év végére K isköre térségében elkészül a m integy 150 000 m 3 fö ld ­ ből k ia lak íto tt körtöltés, am elyen belül m egkezdik a Vízlépcső duzzasztóm űvének, zsi­ lip- és erő m űrendszerének építését. A főcsatornák építése elő reláth ató lag 1969-ben k ez­ dődik meg. 1967 novem berében az érd ek elt term előszövetkezetek vezetői, a M egyei T a ­ nács, a F első-T iszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a T iszavidék M ezőgazdaságfejlesztési Iroda szakem berei, v alam in t a N yírségi M ezőgazdasági K ísérleti In tézet tervező m u n ­ k atársai te rv tárg y aláso n rögzítették az elkövetkező időszak S zabolcs-Szatm ár megyei feladatait, am elyek u tá n m egkezdődhet a m űszaki és ag rárh aszn o sítási te rv e k m eg­ valósítása. A több éves tudom ányos és elemző m unka m egterem th eti az a la p já t annak, hogy a II. Tiszai Vízlépcső és öntözőren d szerei m egvalósítása fellendítse az A lföld — és ezen belül S zabolcs-Szatm ár megye — m ezőgazdasági term elését, s jelentősen növelje nem zeti jövedelm ünket.

37

H orváth A n n a: P arasztfej

HAGYOMÁNY EKLER GYÖRGY:

Az élő Marx „Sem m i sem akadályoz m eg te h á t benn ü n k et abban , hogy k ritik á n k a t a p o litik a k ritik á jáh o z , a p olitikában való p á rto t foglaláshoz, te h á t a v a ­ lóságos harcokhoz kapcsoljuk és velük azonosítsuk. A kkor nem d o k trin é r m ódon lépünk a világ elébe egy új elvvel: itt az igazság, itt té rd e lj le!” A fenti filozófiai-politikai p rogram ot a N ém et—F ra n cia É vkönyvek előkészítése so­ rán , 1843-ban fogalm azza m eg a fiatal, 25 éves M arx K ároly. S egy év m úlva, am ik o r a rö v id életű „É vkönyvek” napvilágot látn ak , M arx szám ára m á r nem csak az tisz tá ­ zott, hogy a filozófiának a sp e k u latív absztrakcióktó l m egszabadulva részt k ell v ál­ la ln ia a tá rsa d alm i viszonyok fo rrad a lm a sítá sáb a n , h an em az is, hogy e fela d ato t a polgári társad alo m egyetlen osztályának, a m odern p ro le ta riá tu sn a k az állásp o n tjáró l lehet m egoldani és végig vinni. „M iként a filozófia a p ro le ta riá tu sb a n ta lá lja m eg az anyagi, úgy a p ro le ta riá tu s a filozófiában ta lá lja m eg a szellem i fegyvereit...” felism e­ réssel a polgári rad ik á lis értelm iségi visszav o n h atatlan u l a fo rra d a lm á r ú tjá ra lép, hogy a tudom ányos szocializm us elm életének m egalkotójává, a nem zetközi p ro le ta riá ­ tus h a rc á n a k szervezőjévé és vezetőjévé, azaz M arxszá váljék. A k im e n th e te tle n ü l gazdag m arx i életm ű in d u lá sá t n em a z é rt szükséges idézni, hogy az ifjú k o ri cikkek és m űvek m egállapításaiban fedezzük fel a m arx izm u s „igazi érték eit.” A G azdasági-Filozófiai K éziratok, vagy M arx és Engels közös m u n k á ja A Szent család, term észetesen részei a m arxizm us eszm ei h ag y aték án ak . S zerep ü k je ­ lentős az ért is, m e rt m in t egységes folyam at első állom ásai, b izo n y ítják , hogy a m u n ­ kásosztály tudom ányos elm életének m egalkotása e lv ála szth ata tla n v o lt a gyakorlati, p o litik ai h arc szükségleteitől, an n a k m ozgásától. A hogyan a X IX . század negyvenes éveitől az osztályharc k ö zép p o n tjáb a a b u r­ zsoázia és p ro le ta riá tu s élesedő osztályösszeütközése k erü lt, úgy fokozódott az igény az osztályharc, a tá rsa d alm i mozgás okainak, rugóinak feltárásá ra , tudom ányos á lta ­ lánosítására. A polgári tá rsa d alo m ellen m egalapozott fro n tális tám ad á st csak olyan elm élet in ­ d íth a to tt, am ely keletkezésében és m ozgásában a ko r valóságos küzdelm eihez, m in ­ d en ek előtt a m unkásm ozgalom harcához szervesen kapcsolódott. M arx és harco stársa, Engels, szem ben a k o ráb b i ideológiai rendszerekkel, a politikai, tá rsa d alm i és tu d o m á­ nyos élet esem ényeit nem csupán „a gondolkodás elvont tevékenységével” k ísérték. N em elégedtek m eg azzal, hogy k o ru k elm életi, filozófiai k o rtá rsa i legyenek, szerep ü ­ k et a tö rté n elm i k o rtá rs fe la d a tá b a n jelö lté k meg. Az elm élet és gyakorlat kölcsönhatásának e korai m arx i felism erése és k ö v etk e­ zetes alkalm azása je len tő s szerepet játszo tt a m a rx i elm élet fejlődésében. Csak ezen a talajo n o lv a szth atta m agába a m arxi életm ű m indazt a pozitív term észet- és tá rs a d a ­ lom tudom ányi érték et, am it a k o ráb b i korok gondolkodói és a X IX . század felszínre hozott. Az a sokoldalúság, am ellyel a m a rx i elm élet a tá rsa d alm i valóság felé fo rd u lt, 39

jelen tk ezik „a készen ta lá lt gondolati anyaghoz” való viszonyban is. De b árm ilyen je ­ lentős h atása is volt egyik, vagy m ásik ideológiai rend szern ek , gondolkodónak M arx tevékenységére, a m arxi elm életet „az ideológiai előzm ényekből” közvetlenül levezetni nem lehet. A felad at ugyanis nem az volt, hogy szaporítsák a társad alo m ró l szóló általán o s elm élkedések szám át, hogy ú jab b spek u latív konstru k ció t n y ú jtsan a k a h aladásról, „az örök igazság b iro d alm áró l”. Nem a tökéletes társad alo m kidolgozására volt szükség, hanem a p ro letariátu s harcán ak , akcióinak, p ersp e k tív á in ak reális szám bavételére, tu ­ dom ányos elem zésére. M arx és a m arxizm us klasszikusainak érdem e, hogy a m unkásm ozgalom ta laján , a társadalom tudom ányokba betört az eleven tá rsa d alm i valóság, hogy e tu d o m án y o k ­ ban tu d ato san tükröződhet, am it a m unkások nagy töm egeinek ak a rn iu k és cseleked­ n iü k kell. A szocializm us tudo m án n y á válása, az elm élet fejlődése, a kezdeti álláspontok m eghaladása, korrig álása lehetetlen le tt volna, ha M arx és Engels felism eréseiket k i­ v o n ják a politikai küzdelm ek és tudom ányok m egterm ékenyítő h atása alól. H elytálló R. G arau d y m egállapítása: „A m arxizm us az ért lett tudom ány, m ert lem ondott arró l a sp ek u latív és dogm atikus igényről, hogy „tudom ányok fele tt lebegő" és v iszo n tag ­ ságai elől m enekülő filozófia legyen”. A forradalm i m ozgalom ta la p z a tá ra ép ített elm életnek, hogy h iv a tását betöltve egyesülhessen a m ozgalom m al, hogy anyagi erővé váljon, m ag án ak is fo rrad alm iv á k elleti fejlődnie. M arx érdem e a társadalom tudom án y o k , a gondolat fo rrad alm asítása. A „kopernikuszi” fo rd u la t a m a teria lista történelem felfogás kidolgozásán és a tőkés term elés és társad alo m szerkezetének feltárásán nyugodott. Engels értékelése sz erin t: „E két nagy felfedezést; a m a te ria lista tö rtén etfelfo g ást és a tőkés term elés titk á n a k az érté k tö b b let réven való fe ltá rá sá t M arx n ak köszönjük. V elük a szocializm us tudom ánnyá lett, am elyet m árm ost errő l van szó, m in d en ek elő tt v alam ennyi részletében és összefüggésében ki kell dolgozni”. A m arx i g o n d o latren d ­ szerben részletes k im u n k á lá sra azok a te rü lete k kerü ltek , am elyek a tőkés társad alo m szerkezetének, törvényszerűségeinek feltárásáh o z elsődlegesen szükségesek voltak. így lesz M arx életének fő m űve „A tő k e”, am elyben b izo n y ítást n yer a „k isajátító k k i­ sa já títá s á n a k ” szükségszerűsége, a tőkés term elési mód p u sztu lásán ak e lk e rü lh e te t­ lensége. A k om m unista és szocialista tá rsad alo m berendezkedésének részletes leírása h e­ lvett M arx m egelégszik „csupán an n a k bizonyításával, hogy az osztály h arc szükség­ szerűen elvezet a p ro letariátu s d ik ta tú rájá h o z, am ely átm en e t az osztály n élküli tá r ­ sadalom hoz. A m a teria lista társadalom felfogás alapelveinek m egfogalm azásakor M a rx n a k és E ngelsnek nem v olt lehetősége a rra , hogy a tá rsad alo m életéb en jelenlévő összes — anyagi, gazdasági, politikai, szociális, szellem i, erkölcsi, pszichológiai — szféra kölcsön­ h a tá sá n a k m indengyikét ugyanolyan részletességgel fejtsék ki, m in t az anyagi, gazda­ sági, te h á t a m eghatározó oldal szerepét. A társad alm i, tö rtén elm i esem ények és folya­ m ato k k o n k rét elem zésekor viszont a teljesség szem pontjai m indig érvényesültek. E zért elm életi kiindulópontot, alapot, vagy vázlatot k o ru n k m a rx ista társad alo m tu d o m án y ai a m arx i m u n k ák b an joggal keresnek. A m a rx i m unkam ódszer lényege a tö rté n elm i és logikai egységén, a tá rsa d alm i je ­ lenségek sokoldalúságának szigorú szám bavételén, m ozgásuknak, ten d en ciáik n ak tu ­ dom ányos fe ltá rá sá n alapult. M arx „A tőké”-n k ét évtizedig dolgozott, de ugyanez az alaposság jelentkezik a X IX . század fo rrad alm i esem ényeinek, o sztály h arcain ak é rté ­ kelésében is.

40

G ondoljunk M arx ragyogó tö rtén elm i ta n u lm á n y aira, am elyekben „tö rtén elm i tá v ­ lat ' nélkül, tudom ányos elem zését a d ja a 48-as fo rrad alm ak , o sztályharcok és a P á ­ rizsi K om m ün esem ényeinek. M arx a m unkásm ozgalom elm életét fo rrad alm i tu d o ­ m án y k ént m űvelte. A tudom ányos társadalom felfogást, a m a teria lista m ódszert ú tm u ­ tatónak, vezérfonalnak szánta a kutatáshoz, a tö rtén elm i esem ények elem zéséhez. M ég­ is a m arxizm us klasszikusainak nem egyszer k ellett tiltak o zn io k az elm életi és gy a­ k o rlati „ökonom izm us ’, a kényelm esség sem atizáló fogásai ellen, am ely általán o s tö r ­ vényszerűségekhez a k a rta „igazítani” a tö rténelem m enetét. E m ódszer — szám unkra sem ism eretlen — végső fo rm á ja szerint, a tö rtén elm i esem ényeknek egyetlen felad ata van; igazolni és bizonyítani a „gondolkodó” elképzeléseit. A m arxizm us egy évszázada in d u lt el, töm egeket m egragadó, világot form áló ú t­ jára. S zázadunkban a leninizm ussal m egújulva és gazdagodva M arx eszm éi élőbbek m int v alaha. A m arx izm u s m a k o ru n k legvonzóbb, s legjelentősebb szellem i mozgalm a, am ely a kom m unista és m u n k ásp árto k , a S zovjetunió és a szocialista világ ren d szer révén v ilág tö rtén elm et m eghatározó politikai és anyagi erővé vált. A m arx i elm élet térh ó d ítása nem csak a szocialista országok töm egeinek ak tiv itásán , gondolkodásán m érhető le, hanem benne van a nyugati országok m un k ásain ak h arc aib a n , a kivívott szociális reform okban. A m arxi elm élet fejlődése m égsem ábrázolható kitérőktől, ellentm ondásoktól m en­ tes ú tn ak . A történelem esem ényei, a m unkásm ozgalom és a tudom ányok új kérdései Ism ételten felszínre hozzák a szűk látókörű d o k trin e r és a polgári ideológiának kezet nyújtó „újító” típ u sát. K o ru n k nagy k érdéseinek m egoldásába, m in t pl. a k ét v ilág ­ rendszer harca, a háború és a béke kérdése, a technik a és tu d o m án y eredm ényeinek értékelésébe, a m aguk m ódján ezek az irányzatok igyekeznek bekapcsolódni. A szocialista társad alo m építésének jelenlegi szakasza is szám talan, a tö rté n ele m ­ ben először jelentkező k érdést és p roblém át vet fel, am ely re kész receptet, m egoldást M arxnál és a m arxizm u s klasszikusainál nem ta lálh atu n k . A gazdálkodás új re n d jé ­ nek kidolgozása, következetes gyakorlati alkalm azása, a szocialista d em okrácia k ib o n ­ takoztatása, m ind olyan feladatok, am elyeket csak élő es eleven, pro b lém aérzék en y el­ m élet alap já n lehet m egoldani. M ivel a m arxizm us nem csak keletkezésében, hanem fejlődésében is elv ála szth ata tla n a m unkásm ozgalom g y ak o rlatátó l, h arcaitó l, ezért a különböző kérdések k o n k rét válaszai egységes világnézeti és m ódszertani alappá általán o síthatók. A m a rx i elm élet jelentősége k o ru n k b an éppen ebben van, hogy az eg\ séges világnézeti és m ódszertani alap révén, a k om m u n ista és m u n k ásp árto k k ép e­ sek helyzetük reális szám bavételére, k o ru n k pro b lém áin ak m egoldására. A válaszokat nem a m arxizm us k lasszikusainak m űveiből kell kiolvasnunk, h a ­ nem a m arxizm us világnézeti és m ódszertani alap já n a valóságot kell v allató ra fogni. H azánkban, a szocialista országokban, a m a rx ista elm élet m űvelői k örében m a az alkotó elm életi tevékenységnek, a v itá k sokaságának vag y u n k tanúi. Polgárjogot nyert, hogy a m a rx ista elm életen belül egy-egy igazság feltárásáh o z többféle m egközelítéssel ju th a tu n k . A m arxizm us h atása m a K eleten és N yugaton a forradalm i m unkástöm egeken kívül, különböző m értékben, de k ite rjed i a néptöm egek, a kispolgárság, az értelm iség rétegeire. Az elm életi viták , irán y zato k lehetőséget a d ­ nak a rra is, hogy a m arxizm us igazságaiban e rétegek ráé b re d jen e k sa já t helyzetük "s a m unkásosztály érdekazonosságára, sorsküzösségére. T erm észetes, hogy a m arx ista elm életen belüli irán y zato k sokasága nem csak az alkoto tevékenység szabadságát jelen th eti, hanem k ock ázattal is jár. Az elm élet nem légüres té rb e n fejlődik, han em a két világrendszer h arc án ak sokoldalú viszonyai kö-

41

zÖU. A polgári k ritik a m egkísérli, hogy s a já t állásp o n tját ju tta ssa érv én y re, hogy né­ zeteit belopja a m a rx istá k elm életi vitáiba. E v itá k a t mégis v á lla ln u n k kell, m e rt n él­ k ü lü k nem leszünk képesek a szocialista társad alo m fejlődésében felm erü lő g azd asá­ gi, politikai kérd ések et sem m egoldani. Az elm élet fejlődése — a m arxizm us egész tö rté n ete ezt b izo n y ítja csak úgy tö rténhet, ha frissen és sokoldalúan reagál a tá rsad alo m k érdéseire, h a nem szigeteli el m a g á t’„a nép szükségleteitől”, a gyakorlat, a köznapi gondolkodás, a tudom ányok még ism eretlen problém áitól. A m a rx izm u st nem leh et a felvilágosítok m ódján m ű ­ velni és propagálni. A m arxi életm ű tanulsága, hogy nem b árm ik o r előszedhető kész v álaszokra v an szükség, han em a m arxizm us m unkam ódszerének, szellem ének elsa­ já títá sá ra , a kor folyam atain ak filozófiai-politikai elem zésére. E felad at nag y szerű sé­ gét, felelősségteljes vo ltát tu d a to sítja b en n ü n k M arx K ároly születésének 150. év fo r­ dulója.

Horváth Anna metszete.

42

NÉMETH PÉTERNÉ:

A közigazgatás újjászervezése Szabolcs megyében (1944 novem ber — 1945 január)

A volt Szabolcs és U ng várm egye te rü le té n folyó felszab ad ítási h ad m ű v eletek 1944 o któber 18-tól novem ber 13-ig ta rto tta k .i Ez idő a la tt teljesen m eg b én u lt a m egye köz­ igazgatása, am iben nem kis szerepet játszo tt a közhivatalo k szem élyi és anyagi felsze­ relésén ek szervezett „m enekítése” a szovjet csapatok elől. A k iü ríté sre vonatkozó ren o eletek m á r 1944 n y ará n m egjelentek. T erm észetesen n em csak az em beran y ag m en e­ kítése v olt a cél, h an e m az élelm iszer, term ény, iparcik k -k észletek m egsem m isítése, h aszn á lh ata tla n n á tétele, k u ltu rá lis érté k ek n y u g atra szállítása. A k ato n ai hatóságok m indezt együtt bonyolíto tták le a közigazgatási ap p arátu ssal. N yíregyházát o któber 20-án h ag y ták el az utolsó m enekültek. O k tó b er 21-én h a j­ nalb an jö tte k be az első szovjet csapatok, am elyek azonban k ato n ailag nem v o lta k elég erősek, hogy m eg is ta rts á k a várost. A végleges felszabadulás így o k tó b er 31-én k ö ­ vetk ezett be. Ebben a helyzetben a m egyeszékhelynek, N y íregyházának a felszab ad í­ tása k ulcskérdés volt a m egye közigazgatásának helyreállításáb an . A felszabadítási h adm űveletek befejezése u tá n a m egye és a községek „életén ek m eg­ indu lásához” a legnagyobb segítséget a helyi szovjet k ato n ai p arancsnokságok ad ták azzal, hogy a m egye és a .já rá so k , több helyen a községek vezetőit is ideiglenesen k i­ nevezték. A N yíregyházán állom ásozó katonai parancsnokság m ár október 31-én létreh o zta az Ideiglenes V árosi T anácsot,3 és u g yanakkor m egpróbálta a város vezető tisztv ise­ lője szem élyét kijelölni. A visszaem lékezések szerint a város első „g u b e rn áto ra” dr. Erőss Ján o s nyíreg y ­ házi ügyvéd, B ajcsy-Z silinszky E ndre jó b a rá tja és h arc o stársa volt.3 M iután a szovjet k ato n ai p arancsnokság tájékozódott a m i közigazgatási ren d sz erü n k felől, k e tté v á lt a főispáni, illetve a polgárm esteri funkció. A főispán dr. Erőss János, a p o lg árm ester p e­ dig a szociáldem okrata F azekas János lett. N ovem ber 2-án a főispáni h iv a tal m ár m űködött. Szem élyzete a főispánon kívül a következő tisztviselőkből á llt: Szesztay A ndrás, volt tiszti főügyész (hivatalból a fő­ ispán helyettese), a k é t főispáni titk ár, K elem en László és K ovács G ábor v o lt ü gyvé­ dek, ak ik et dr. E rőss Já n o s v itt be a főispáni h iv a talb a.4 A törv én y h ató ság központi tisztviselői közül 1945 ja n u á r végéig h árm a n je len tk ez tek szo lg álattételre.5 Novem ber 6-tól vannak a főispáni hivatal iratanyagában iktatott aktáink, am e­ lyek dokumentálják a közigazgatási hálózat m egszervezésében tett első lépéseket. Ezen a napon kezdték meg a futárszolgálat kiépítését is.e 43

E redetiben sajnos nem m a ra d ta k rá n k azok a falragaszok, hirdetm ények, am e­ lyekben a m unka m egkezdésére, a hivatalok m egin d ítására szólították fel a lakosságot, még novem ber első napjaib an , A későbbi keltezésű irato k többször hiv atk o zn ak ezek­ re az intézkedésekre. 1944 novem ber—decem ber hónapban a főispáni h iv atal végezte az alisp án i te e n ­ dőket is. Az alispáni h iv atal csak 1945 ja n u á rjá b a n kezdte m eg m űködését. E leinte a já rá si közigazgatás m egszervezése még a főispáni h iv ataltó l függetlenül, a szovjet já rá si katonai parancsnokságok kezdem ényezésére tö rté n t. A főispán ugyan novem ber 5-én felhívta a já rá si főszolgabírókat, hogy já rá sa ik te rü leté n a rendes h i­ v atali m u n k át indítsák m eg,' azonban a szolgabírói h iv atalo k ü resen álltak. 1944 novem ber 7-én a n y írb ak tai já rá s te rü le té re k ik ü ld ö tt orosz főhadnagy, ak i a já rá s közigazgatásának újjászervezésével volt m egbízva, összehívta a községben m a ­ ra d t já rá s i és községi tisztviselőket, lelkészeket és tan ító k at, hogy m egválasszák a já rá s és B a k ta ló rá n th á za vezetőit. E zután a szovjet főhadnagy a já rá s ideiglenes vezetőjével v ég ig járta a n y írb ak tai járásh o z tartozó 17 községet, hogy ott is létreh o zzák a közsé­ gek irán y ító szerveit.8 H asonló körülm ények között k e rü lt H azay Z oltán a nvírbogdányi, T im ár Á ron a n y írb áto ri já rá s élére.9 A szovjet katonai parancsnokságok novem ber m ásodik felében m ár nem szóltak bele a közigazgatási vezetők kinevezésébe, illetve cserélésébe. A k ato n ai p ara n csn o k ­ ságok jóváhagyása csak form ális jelentőségű volt. A já rá so k közül a nagykállói k erü lt legh am arab b kapcsolatba a főispáni h iv a ta l­ lal. N ovem ber 8-án a v olt kiskállói körjegyző, N ánássy Istv án jelen tette, hogy átv ette a szolgabíróság vezetését, m ivel a szolgabírói h iv atal egész szem élyzete elm en ek ü lt.18 A főispán szem élyes kapcsolatai a já rá so k főszolgabíráival novem ber m ásodik fe­ lében m ár jav u ltak . A főispán nagy erőfeszítéseket tett, hogy szakképzettebb, a fe la ­ d a tra alkalm asabb egyénekkel cserélje fel a kato n ai p arancsnokságok á ltal k inevezett szem élyeket. N ovem ber közepén jóváhagyta a nagykállói, n y írb ak tai, nyírbogdányi j á ­ ráso k ideiglenesen m egbízott főszolgabíróinak kinevezését, novem b er m ásodik felében a n y írbátori, novem ber végén a ligetaljai, tiszai já ráso k b a k ü ld te el a m egbízásokat. D ecem ber folyam án a dadai alsó és a d adai felső járáso k szo lg ab íráján ak a szem élye is ism eretessé vált. A föszolgabírák főispáni kinevezése sok esetben m ár csak a k ia lak u lt helyzetet rögzítette. A zonban tudom ásunk van a rró l is, hogy közvetlenül a főispán k ü ld ö tt ki vezetőt a já rá s élére, hogy a szakképzetlen irodaliszteket, stb. felv áltsák alk alm asab b egyénekkel. P éldául novem ber 23-án F ischer Já n o st k ü ld te ki a k isv árd ai já rá sb a .11 U gyancsak a főispánnak tu la jd o n íth ató a m ándoki, tiszalüki és n y íb áto ri főszolgabíró szem élyének k iválasztása is. A közigazgatási tisztviselők kinevezése, illetve bizonyos fu n k ció k ra k ap o tt m eg­ bízatás csak ideiglenes jellegű volt, am it a főispán külön is hangsúlyozott. A já rá so k helyzetjelentései — am elyeket a főispán h eten te kétszer k é rt — novem ­ b er első felében a nagykállói kivételével nem érkeztek be. N ovem ber végén és főleg utolsó n ap jaib a n folyam atosan szaporodtak, m u ta tv a az egyre konszolidálódó állap o to ­ kat. D ecem ber elején m ár főszolgabírói értek ezletet is ta rto tta k . A járásokon belül a föszolgabírák b o nyolították le a főispán á lta l ad o tt irányelvek szerin t az elöljáróságok újjászervezését, a képviselőtestületek ú jjá a la k ítá sá t, a re n d ­ őrség felállítását, de elsősorban a já rá so k jegyzői ellátásá n ak m egszervezését. Az ideiglenesen kinevezett föszolgabírák jelentései a já rá si közigazgatási á lla p o ­ to k ró l és az újjászervezés problém áiról azt m u ta tjá k , hogy főleg a volt főszolgabiiák és vezető jegyzők m enekültek el m egyénkből.

44

A nagykállói járásból novem ber 13-án érk ezett a m ásodik jelen tés a já rá s jegyzői elláto ttsá g áró l/* N .inássy István m egbízott főszolgabíró közülte, hogy a főjegyzők közül ra jta kívül csak a bokonyi vezetőjegyző m a ra d t a helyén. így jelen leg a községekben lévő m ásodjegyzőkre, segédjegyzőkre, v alam in t iro d atisztek re tiz ta a községek vezetését. H írt adott arró l is, hogyan osztotta szét az egyes községekben m eg m arad t hivatali szem élyzetet.

Kimutatás a nagykállói járás jegyzői ellátottságáról a november Í3-1 je­ lentés szcrint/3 O tthon m a ra d t hivatalnokok

v j-n e k

B alkány

1 jegyző

vj.

Boköny

1 vjegyző

K állóscm jén

1 jegyző

N apkor Szakoly

sj-n ek kinevezve

nagykállói sj. k állósem jéni j. nagykállói j.

1 jegyző

Ú jfehértó

nagykállói it.

nagykállói it.

vj. bököny vj.

K iskálló

1 vjegyző

N agykálló

1 jegyző + 1 sj.*

K iskállói vj.*

2 irod atiszt É rp atak

1 irodatiszt

vj.

*A kiskállói vezetőjegyző lá tta el N agykállóban is a jegyzői teendőkét, ezenkívül ő volt az ideiglenesen kinev ezett főszolgabíró is. Az erdélyi m enekültek és a visszatért várm egyei alk alm azo ttak szol­ g álatba állítá sáv a l novem ber végén m ár m egoldódott a nagykállói já rá s jegyzői ellátottsága. A n y írb ak tai járásból novem ber 24-én érk ezett az első részletes je le n ­ tés. A szovjet katonai já rá si paran csn o k által összehívott gyűlésen a fő­ szolgabírói h iv a talb an m a ra d t irodatisztet, K eresztury Já n o st v álaszto tták meg ideiglenes főszolgabírónak. G yakorlatb an viszont m ár az első naptól kezdve Ugróczy S ándor refo rm átu s lelkész végezte az ezzel já ró te en d ő ­ ket. A főispán is ideiglenesen öt bízta meg a já rá s vezetésével. E zért je l­ lemző e rre a já rá s ra az a sajátosság, hogy a jegyző n élk ü li községekben a helyi lelkész végezte a jegyzői teendőket (pl. Ó fehértó, Rohod, Ram ocsaháza). 1944 novem ber 24-i helyzetjelentés szerin t a n y írb ak tai já rá s jegyzői elláto ttság a a következő képet m u ta tta /4

45

O tthon m a ra d t h ivatalnok o k A pagy B a k ta ló rá n th á za N yirm ada O fehértó V aja L evelek k rj. P etneházi krj. R am ocsaháza krj. Rohod

1 1 1 1 1 1 1 1

írnok sj. + 1 jegyző vj. + 2 j. ” 1 sj. kisegítő körjegyző, + 1 irodatiszt írnok irodatiszt kisegítő + 1 n y u g alm azo tt kj.

N ovem ber 27-én a főispán közvetlenül intézkedett, hogy a leveleki körjegyzőségre, P etn e h áz ára, A pagyra és R ohodra okleveles jegyző k e­ rü ljö n .15 N ovem ber 23-án ad ta a főispán F isch er Já n o sn ak a m egbízást, hogy szervezze m eg a kisv árd ai já rá s közigazgatását. A főszolgabíró decem ber 8-án u ta zo tt a szovjet kato n ai p ara n csn o k k al N y íreg y h ázára a problém ák m egbeszélésére. D ecem ber 11-én a d ta az első, decem ber 22-én pedig a m á­ sodik, egyben részletes jelen tését.16 D ecem ber 22-én je le n te tte : A jak, R étközberencs, T iszak an y ár közsé­ gekben irodaiszt, G yulaházán, N yírkárászon, Dögén, Szabolcsbákán segéd­ jegyzők, a többi helyeken pedig okleveles jegyzők lá tjá k el a szolgalatot. D ecem ber 21-én katonai szolgálatból v isszatért D om brád adóügyi, d ecem ­ b er 30-án N y írtu ra elm en ek ü lt vezetőjegyzője és a n y írk arászi segéd­ jegyző.1? A n y írb áto ri já rá sb a novem ber 30-án k ü ld te el a főispán a k inevezé­ seket. A főszolgabírói h iv a ta l élére H arsán y i P é te r gazdasági iskolai ta n á r k erü lt.16 N yírbogáton és K islétán a segédjegyző, N y írb áto rb an a m ásod­ jegyző, P ó cspetriben és N y írg y u lajb an n y u g alm azo tt jegyzők le ttek m eg­ bízva a jegyzői teendők ellátásáv al.19 Nem m a ra d t senki sem a nyírbogdányi já rá s szolgabírói h iv ataláb an . N ovem ber végén az orosz k ato n ai p aran csn o k ság á lta l m egbízott H azay Z oltán m ellé segéderőnek egy okleveles jegyzőt m ár novem ber utolsó n a p ­ ja ib a n k ü ld ö tt a főispán. A lig etaljai já rá sb ó l novem ber 24-án érk ezett az első jelentés, am ely ­ ben az ú jjá sz erv ez ett főszolgabírói h iv a ta l tisztviselőinek n év so rát közöl­ ték.26 A d adai felső já rá sb ó l decem ber 20-án k elt az első h iv atalo s levél, R akam az, T iszanagyfalu, T ím ár, Balsa, G áva, B új községekbe ideiglene­ sen okleveles jegyzőt k érte k az elm enekü ltek visszatéréséig.21 A tiszai já rá s főszolgabírója, F ern b ac h F eren c novem ber 30-án lép kapcsolatba a főispánnal.22 A szolgabírói h iv a ta l a főszolgabíró k iv ételé­ vel teljes egészében helyén m arad t. A já rá s te rü le té n 5 okleveles jegyző m űködött, de m egkezdték a többi jegyzőség m űködésének szervezését is. L áth attu k , hogy a törvén y h ató ság központi h iv a ta lá n a k te lje s szem élyzete, a fő ­ szolgabírók és a községek vezető jegyzőinek túlnyom ó többsége elm enekült. így sok h e ­ lyen a v isszam arad t mósodjegyzők, segédjegyzők k erü ltek a községek élére. Id eig len e­ sen irodatisztek, vagy nem közigazgatási em berek is e llá ttá k ezeket a felad ato k at. A főlspáni h iv a talb an igen sok ügyvéd tö ltö tt be közigazgatási funkciót. V iszont am ik o r

46

novem ber végétől m egkezdődött az elm en ek ü lt jegyzők visszatérése és h iv a talb a állí­ tása, fokozatosan m egoldódott a szakképzetlenek leváltása. A községek jegyzői e llátásá n ak m egszervezése u tá n a főszolgabírók a főispán u ta sí­ tá sán a k m egfelelően hozzákezdtek a községi önkorm án y zati te stü letek újjászerv ezé­ séhez, rendőrségek felállításához. A községi elöljáróságok ú jjá a la k ítá sá n á l a főispán á lta lá b a n ragaszk o d o tt a szovie t csapatok bevonulása elő tt szolgálatot te lje sítő főbírók, községi esk ü d tek le v á ltá ­ sához. A k épviselőtestületek újjászervezése a nyíregyházi v árosi tan ács m in tá já ra tö r ­ tént. Az elm enekült tagok h elyett „a m indenkor köztiszteletben álló, becsületes, m in ­ den szélsőségtől m en tes” em bereket h ív ta k be. A k épv iselő testü letek ú jjászerv ezésé­ nek h a tá rid e je 1944. decem ber 29-e volt. Az önkorm ányzati te stü le tek jogkörét illetően a főispán rag aszk o d o tt a k o n zu lta­ tív szerephez, s a h atározó jo gkört egyedül a főszolgabíró g y ak o ro lh atta. A n n ak e lle­ nére, hogy felvetődött enn ek a k érd ésn ek a ru g alm asab b kezelése is. A nagykállói já íús főszolgabírója novem ber 13-án éppen a z é rt k é rt felh a talm az ást a hiányos k ép v i­ selőtestület kiegészítésére, hogy a községi ta n ác s csökkentse a jegyzőkön nyugvó fe­ lelősséget.^ A főispán m ereven elzárkózott a közigazgatás p o litik u ssá tételétől, pedig az ö n ­ k o rm ányzati te stü le tek b e n m á r ennek a fo ly am atn ak le h etü n k tan ú i, n o v em b er—d e­ cem berben is. A nyírad o n y i jegyző a következőket ír ta je len tésé b en : „a nyírad o n y i nép tan ács m egszervezése m eg tö rtén t 1944. decem ber 1-én, ab b an a p ro li osztály é r ­ vényesül.’^ H asonló volt a helyzet N yíregyházán is a v áro si k ép v iselő testü letb en , il­ letve új nevén az Ideiglenes V árosi T anácsban. K özponti irán y ító szerv hián y a m iatt a m ar felszab ad u lt te rü lete k vezetői kap cso latb a lé p tek egym ással, hogy k icseréljék és összhangba hozzák a közigazgatás ú jjászervezésében te tt intézkedéseiket. Dr. Erőss János főispán a békési alisp án n ak k ü ld ö tt válaszlevelében ír ta : „a várm egyei szolgá­ la tb an sem m i p á rtp o litik a i m ozgolódást nem engedtem meg, azonban a városi ta n ác s­ ban ilyen hangok h allatsza n ak .25 Az Ideiglenes V árosi T anács összetételét vizsgálva k id erü lt, hogy itt főleg m u n ­ kásm ozgalm i m ú ltta l rendelkező em berek tevékenykedtek. A p o lg árm ester is a szo­ ciáldem okrata p ártb ó l k e rü lt ki. A városi rendőrségnél pedig a k o m m u n isták szereztek lényeges poziciókat. A városi ren d ő rk ap itán y novem ber 26-án P in té r A ndrás lett, az M KP n y íregyházi szervezetének egyik alapító tagja. N yíregyházához hasonlóan az egész m egyében a „népi erő k ” a k ép v iselő testü le­ tekben, a polgárőrségekben és a m egszervezendő rendőrség kebelén b elü l k a p ta k helyet. A népi erők és a közigazgatás között 1944 novem ber—decem berében nem ta lá lju k azt a feszültséget, am i 1945 elején kibontakozott. O kait a fro n t közelsége m ia tt k i­ alak u lt bizonytalanságban, a m egye felszabadulása és az Ideiglenes K o rm án y m eg­ alak u lása közötti időben lé tre jö tt átm en eti állapotban, a p o litik ai élet kezdetleges s tá ­ dium ában keresh etjü k . A p o litikai életben fordulópontot je le n te tt a D ebrecenben összeülő Ideiglenes N em ­ zetgyűlés. A debreceni k ik ü ld ö ttek részvételével 1944 decem ber 17-én m eg alak u lt N y ír­ egyházán a m egyei nem zeti bizottság, és elk ü ld te képviselőit a nem zetgyűlésbe.26 D ecem ber végén a m egye több községéből p ártk ü ld ö ttség ek m en tek D ebrecenbe, hogy tájék o zó d jan ak az egyes p á rto k felad atairó l, célkitűzéseiről. A k ap o tt u tasításo k ­ nak m egfelelően kezdték meg a pártszerv ezést és koalíciós alapon a nem zeti b iz o tt­ ságok létrehozását. M egyénkben főleg a kom m unista p á rt, és a szociáldem okrata p árt, de több helyen a N em zeti P a ra sz tp á rt is ezeken a népi szerveken k eresztü l elsősorban

47

a közigazgatást k ív á n tá k valam iképpen m egreform álni. T örekvéseik a lap ja a m ár k é­ szülő 14 1945. M. E. sz. ren d elet volt, am ely az önkorm ányzati te stü letek b en m egszün­ tette a virilizm ust és a nem zeti bizottságok fela d atá v á te tte a k épviselőtestületi tagok stb. delegálását.-'2 Az Ideiglenes N em zetgyűlés és a nem zeti bizottságokra vonatkozó rendelet m egjelenése közötti időszakban létrehozo tt nem zeti bizottságok felügyeleti jo gkört is k ív án tak m aguknak, am ellett, hogy igyekeztek közvetlenül részt venni a közigazgatási ap p arátu sb an . A N em zeti P a ra sz tp á rt B üdszenlm ihályon székelő járási K erü leti Szervezési V e­ zetősége 1944 decem ber végén é rte síte tte a liszalöki elöljáróságot, hogy „...a hivatalos m agyar pártok, v alam in t az Ideiglenes N em zetgyűlés h atáro za ta alap já n az összes köz­ igazgatási hatóságok ideiglenesen felfüggesztettek, illetőleg a községenként vagy v á­ ro so nként életre hívandó 4 tagú N em zeti B izottság alá v an n ak rendelve. A Nem zeti Bizottság ta g ja it a hivatalos m agyar p árto k deleg álják ”.2® A büdszentm ihályi nem zeti bizottság szociáldem okrata p á rti titk á ra a következő­ ket, m ondta az alakuló ülésen: F eltétlen szükséges, hogy a nem zeti bizottságoknak re n d e ljü k a lá a hatósági kö­ zegeket, m e rt „a reakciós közhivatali tényezőket nem volt mód és lehetőség egy te l­ jesen új szervek felcserélésével eszközölni, m ivel a m u n k ás réteg ek ilyet nem a d h a t­ nak, te k in te tte l a rra , hogy a reakciónak egyik fő elve volt a m u n k ásréteg ek tu d a tla n ­ sága, így a közigazgatás és a közrend biztosítása érdekében alk alm azásb a k ellett venni a régi m unkaerőt. Ez a m unkaerő lényegében a d em o k ratik u s berendezkedés terén a in ű llb an i politikai m a g ata rtása szem pontjából m eg b ízh a ta tlan n á v ált, így ellenőrzés alá kell ven n i”.29 N em egy esetben elza v arták a jegyzőt, lépéseket te tte k a rra , hogy a p ártszem p o n ­ tok érvényesítésével az elöljáróságot és a k épviselő testü letet ú jjá a la k ítsá k . A jegyzők eltáv o lítását ugyan keresztül tu d tá k vinni, ak ik et azu tán a főispán m ás községbe h e­ lyezett at. V iszont nem sok sik errel já rt, hogy ilyen módon s a já t em b ereik et a n em ­ zeti bizottságok ú tjá n jegyzői (N yíracsád), vagy bírói (Polgár) tisztségekhez ju ttassák . U gyancsak nem tu d tá k — term észetesen csak a tá rg y a lt időszakot figyelem be véve — k eresztü l vinni az elöljáróság le v áltását,a képviselőtestület ú jjá a la k ítá sá t. Ja n u á r ele­ jén Búi községből érk ezett panasz, hogy a nem régiben á ta la k íto tt k ép viselőtestületet és az elöljáróságot a ja n u á r 3-án m eg alak u lt szociáldem okrata p á rt át k ív á n ja szer­ vezni. A főispán nem já ru lt hozzá.30 1945. ja n u á r első n a p ja ib a n a főispán a hasonló ta rta lm ú jelen tések re, elö ljáró sá­ goktól befu to tt panaszo k ra k ü ld ö tt válaszában nyom atékosan kiem eli, hogy a dem ok­ ra tik u s p á rto k n a k a pártszervezés m egengedett, de tú l a p o litik ai pórtszervezésen, a közigazgatás hatásk ö réb e tartozó ügyekbe nem szó lh atn ak bele. H a a közigazgatás és a nem zeti bizottságokon keresztül m egnyilvánuló népi erők ellen tétérő l íru n k , nem szabad elfelejtkezni R évai József oly sokat idézett, 1945 ja n u ár 10-én m egjelent cikkéről.32 A nem zeti bizottságok létjogosultságára éppen szabolcsi p éld át hozott fel, t. i. m ennyire szükség van m ég a közigazgatás an tid em o k ra tik u s és reakciós tisztviselők­ től való m egtisztítására. Ez a felad at pedig a nem zeti b izottságokra v ár. I tt em líti a dadai alsó és a kisv árd ai járáso k főszolgabíróit, ak ik ak ad ály o zták a d em o k ratik u s pártok szervezését és a nem zeti bizottságok m egalakítását. Révai József cikkének az az állítása, hogy a m egyei közigazgatási a p p a rá tu s a p árto k szervezését akadályozta volna, nem á llja meg a helyét. A nem zeti bizottságoknál a p roblém a pedig o tt volt, hogy decem ber végén, ja n u á r elején nem is ism erh ették a nem zeti bizottságokra vo­

48

natkozó rendeletet. A főispán is legfeljebb, m in t a közigazgatástól független p o litik ai szervezetet tu d ta elképzelni és form ális jelentőséget tu la jd o n íto tt a m egyei nem zeti bizottságnak is. 1945 ja n u á r 5-én k e lt levelében a főispán a következőket írta a b ü dszentm ihályi ü ó ijá ró sá g n a k : „Szabolcs várm egye te rü leté n a 24 tagú nem zeti bizottság im m ár m á ­ sodik h ó n ap ja m űködik, és m inden a várm egye közigazgatását illető rendelkezés ezen keresztül és h ivatalom ú tjá n tö rté n t eddig is és fog a jövőben is tö rtén n i, ...m indaddig, am íg e tárgyban a m agyar k orm ány részéről m ás rendelkezés nem tö rté n ik ”.32 G y ak orlatban ja n u á r 5-ig a m egyei nem zeti bizottság az alak u ló ülésen k ív ü l k e t­ tőt ta rto tt, m égpedig am ik o r a nem zetgyűlésbe küldendő szem élyeket m egválasztották és am elyen beszám oltak a nem zetgyűlés tapasztalatairó l. A főszolgabírók pedig tájékozatlanok voltak nem csak a nem zeti bizottságokra váró felad ato k ról, han em a nem zeti bizottságok m iben létérő l is, kb. ja n u á r közepéig. A d ad ai alsó já rá s főszolgabírája a decem ber 26-án P olgáron m eg alak íto tt „N em zetőri B izottságot” a helyszíni vizsgálat u tá n is úgy értelm ezte, m in t a kép v iseslő testü let jog­ u tó d ját. Jó váhagyása is csak form ális okokból késett. M inderről nem csak a m eg jelen t cikkhez irt kiigazításából, hanem a korábbi jelentéseibő l is tu d o m ást szerezh etü n k .33 A k isv árd ai főszolgabírónál a belügym inisztérium részéről vizsg álato t ta rto tta k , éppen az em lített cikk visszhangja m iatt. Az igazoló jelentésében nem csak arró l írt, hogy a kisvárdai nem zeti bizottság m egalak u lásán ak id ő p o n tjáb an N yíregyházán t a r ­ tózkodott, de sem a M agyar Közlöny, sem az em líte tt ren d e let m egjelenéséről nem értesü lt.34 A főispán is csak ja n u á r 10-én ism ertette a m egyei nem zeti bizottság előtt a 14/1945, M. E. sz. ren d e lete t és az ezzel kapcsolatos feladatokat. J a n u á r 10-én pedig a p o lg ár­ m estern ek és a főszolgabíróknak ki is ad ta a v ég reh ajtási u ta sítá st: „...meg kell a la k í­ tani a községi, városi, já rá si törvényhatósági nem zeti b izo ttság o k at és ezeknek meg kell alak ítan i az ideiglenes községi képviselőtestületet, városi kép v iselő testü letet, és a törvényhatósági bizottság ot”.35 A megye felszab ad ítása és az Ideiglenes N em zetgyűlés közötti időben m egszerve­ ződött közigazgatásunk a jogfolytonosságot vallotta. C supán a szélsőséges, fasiszta és n ém etb arát elem ek h u llo ttak ki a közigazgatási apparátu sb ó l. A jogfolytonosság m egn atáro zla a közigazgatás d em o k ratizálásán ak lehetőségeit. A polgári d em o k ratik u s fő ­ ispánnak v ita th a ta tla n érdem ei v a n n a k m egyénk éleién ek m egszervezésében. L á th a t­ tuk nem egy haladó intézkedését is. V iszont közigazgatásunk s tru k tú rá já b a n és szel­ lem ében alig változott. E zért nem véletlen, hogy az Ideiglenes N em zetgyűlés u tá n i a k ­ tivizálódó politikai légkörben m eg alak u lt nem zeti bizottságokkal éles ellen tétb e k erü lt. J

E

G

Y

Z

E

T

E

K

l. M ó r ic z Z s ig m o n d M e g y e i K ö n y v t á r : K ö s z ö n t j ü k k e d v e s o l v a s ó i n k a t í e l s z a b a d u l á s u n k 15 é v f o r d u lo i a s i k a l n b ó N y í r e g y h á z a . l»Bn. 2 . K i á lt v á n y N y í r e g y h á z a n é p é h e z , ( p la k á t ) 1944 o k ­ t ó b e r 31. J ó s a A n d r á s M u / e u m tö r t. d ó k . g y ű j t e m é n y 67. 92. 1. 3. F a z e k a s J á n o s , L o v a s K o v á c s A n d r á s k ö z l é s e . 4. S í i n k .. M a g d » k ö z l é s e ( N y í r e g y h á z a ) . 5. N y . A l. S z a b . F ő l s p . ir . 1090/1945. r N y . A I. S z a b F ö i s p . ir . 2/1944. 7. N y . A l. S z a b . F ő l s p . Ír. 136/1944. 8. N y . A l. S z a b . F ö i s p . Ír. 476/1944. 9. N y . A l. S z a b . F o i s p . ir . 157,1944. U). N y . A l. S z a b . F ö i s p . ir . 57,1944. 11. N y . A l. S z a b F ö is p . ir . 178U944. 12. N y . A l. S z a b . F ö i s p . ir . 119 1944. 13. N y . A l. S z a b . F ö i s p ir . 119/1944. 14. N y A l s z a b . F ő l s p , ir . I76-19«4. 15. N y . A l. S z a b . F ö is p . ir . 224—227 1944. 16. N y . A l. S z a b . F ö i s p . Ir. 492/1944 4511944. 17. N y . A l. S z a b . F ö i s p . ir . 722 1944. 799/1944. 1 8 . N y . A l. S z a b . F ö i s p . ir . 308 1944. 19. N y . A.l S z a b . F ö i s p . ir . 304—307 1944. 2931944. 29. N y . A l. S z a b . F ő l s p . ir . 313 1944. 21. N y A l. S z a b F ő l s p . ir . 453 194; 22. N y .A l . s z a b . F ö i s p . ir . 349 1944. 23. N y . A l. S z a b . F ö is p . Ír 107/1944. 24. N y . A l S z a b . F ő l s p . ir . 310 1944. 25. N y . A l. S z a b . F ö i s p . ír . 1034,1945. 26. H á r s f a l v i P é t e r —H o r v á t h S á n d o r - D o k u m e n t u m o k . A z é l e t m e g i n d u l á s a m e g y é n k b e n a f e l s z a b a d u l á s u t á n . S z a b o lc s - S z a im á r í S z e m l e 1965. d e c . 103—104. S z a b o le s - S z a t m á r i S z e m l e 3. s z . (1965) 103—122. 27. M a g y a r K ö z lö n y . 1945. j a n u á r 4, 1. s z . 14/1945. M . E . s z . r e n d e l e t . 28. N y . A I. S z a b . F ő R IT i r 353Ó945. 29. N v A l. B u d s z e n t m i h á l y u b . ír . I. 1 1945. 30. N y . A l. S z a b . F ő l s p . ir . 124 1945. 31. R é v a i J ó ­ z s e f : K e l l e n e k - r n e m z e t i b i z o t t s á g o k é s m ir e ? N é p la p , 1945. j a n u á r 10, 32. N y . A l. S z a b . F ö i s p . ir. 2567 <945. 33. N y . A l. S z a b . F ö i s p . ir . 351/1945, 353 1945, 2567/1945. 34. N y . A l. S z a b . F ő ls p . ir. 843/1945. 35. N y . A l. N y í r e g y h á z a p o lg . m c s t . k o . Ír. 1/14 1945.

49

KOROKNAY GYULA:

A nagykállói megyeháza K alló a történelm i időkbe, az írásbeliségbe a X III. század folyam án lép. 1263-ban tö rté n ik először em lítés K alló nevű, m a is m eglévő halastóról. Az Á rp ád o k a la tt N agy­ kalló és környéke a B alogsem jén nem zetség szállásterü lete és b irto k a volt. S zékhelyük a K allóval szomszédos K állósem jén, a ta tá rjá rá s u tán itt is ép ítették fel v áru k a t. A következő században azonban K álló fontossága m egnövekszik S em jén ro v ására. A XIV. században ötvöse s közfürdője van. A következő századból ism eretes egy N yírk allai T am ás k ancellista, kinek a nevéhez k apcso lták a legjelentősebb középkori forrnuláre gyűjtem ényünket. K u ltu rális té re n K isvárd áv al, vagy N y írb á to rra l K álló nem v eh ette fel a versenyt, nyilv án v aló an a V árday és B áthory család nagyobb súlya m iatt. Mégis 1556-ban, Balogh Istv án szám ítása szerint, — N ád u d v ar u tá n és D ebreceni nem szám ítva — több m in t 8000 lakosával S zabolcsnak a legnépesebb helysége. Jelentősége 1571 u tá n erő d jén ek (várának) m egépítésével egyre nő. A három o r­ szágrész h a lá rá n lévő fekvése m ia tt földrajzilag a legelőnytelenebb helyzetbe került, am ennyiben h árom felől jö ttek ide az ad ó t beszedni, m ajd gyakori török p o rty ák szín­ te re lett, B ocskai óta pedig E rdély és a k irály i M agyarország közti m in d en h ad m ű v e­ le tn ek első állom ása. Bocskai h ajd ú telep ítése i között jelentős szerepet játszik és ezzel a fejlődésének új lehetősége in d u lt meg. Isk o lájáró l a XVII. század közepe óta tu d u n k . II. Rákóczi F erenc szab adságharca idején ez volt az első v ár, m elyet a fejedelem ost­ ro m olt és elfoglalt, itt szerezte első ágyúit is. U gyancsak Rákóczi volt az, aki p á r évvel az u tá n a v á ra t „ e lh á n y atta”. A szatm ári béke u tá n K álló lassan elveszti jelentőségét. Ú jra a K állay ak földes­ ú ri hatósága alá kerül, helyzetében alig különbözik a közönséges jobbágyfalvakétól. M egyeszékhelynek a X V III. század m ásodik h arm a d átó l tek in th ető , és m integy m ásfél évszázadig az is m a ra d t. E n nek az időszaknak köszönheti lé tre jö tté t az egykori S za­ bolcs m egye háza, a m ai M egyei E lm e- és Ideggyógyintézet. A megyeháza leírása Ez a sajátos későbarokk stílusú em eletes épület, m elyből irán y íto ttá k a Tisza északi k a n y a ru la tá tó l a Püspökladányig, Földesig nyúló országrésznek, az akkori S zabolcsnak m inden ügyét, eléggé esetleges fekvésben a községnek a k ö zpontját je len tő té re n áll, ahol a nyíregyházi ú t kereszteződik a b alk án y —nap k o ri, a régi d ebreceni—kisv árd ai ú ttal. De itt folytak le a K rú d y á lta l úgy em leg etett m e­ gyebálok, m elyeknek nem le h ete tt tudni, m ikor van vége, s a többnapos k árty a - . csaták, itt za jlo ttak le azok a resta u ráció k is, m elyek olykor egy kisebb csatával is felértek. S ebesültek, olykor h a lo tta k is voltak, és h a nem is h aszn álták , de felv o n u ltattak ta ra c k o t is.

50

1. szám ú kép: A középső rizalit.

51

Az épület elő tt a m ű v észettö rtén etb en csak kicsit is já ra to s szem lélőnek az első benyom ását ném i idegenkedés á rn y a lja . Ez a b izo n y talan ság érzet érth ető , és azzal tökéletesen m egm agyarázható, hogy az ép ü let stílu sáv al kiütközik a szoká­ sos m agyarországi b aro k k anyagból. Az U -alakú épület hom lozata viszonylagosan hosszúra van n y ú jtv a, ten g ely ­ elosztása ritk á n fordul elő: 2—5—3—5—2. A vízszintes u ralk o d á sán a k érzetét fo ­ kozza, hogy az egyébként is alacsony lá b az alú m egyeháza a té r feltöltődéses m i­ a tt veszített m agasságából, s ezért olyan benyom ást k elt, m in th a a földbe lenne nyom va. A hom lokzat erősen horizontális jellegű, ezért a középső rizalit jó összefogó erővel bír. Ilyen k oncentráló szerepe van az erkélyes dísz­ k apunak, az em eleti ab lakok m agasabb zárásán ak , gazdagabb felső díszével jobban ívelő p árk á n y án ak , az a ttik á ra te tt orom zatának, m elyen ered etileg kőből faragott, angyaloktól ta rto tt m egyecim er is volt elhelyezve. A falakon meglepő, hogy nem élén k ítik falpillérek, a rizalitok k iu g rása csekély, tü k rö k is csak az ab lak o k a la tt és a sark o k dom b o rításain v annak , a falak így végeredm ényben nagyjából tagolatlanok. O lyan jelenség ez, hogy h a jlan d ó a k le n n én k prek laszszicizm usra gondolni. Ezen az egyszerű, szinte p u ritá n u l fu n k cio n ális hom lo k ­ zaton azonban rezgésszerű v ib rálással fu t végig az em eleti ab lak d ísz sora (1. sz. kép). K özelebbről m egnézve ezek egyszerűsített rocaille m otívum ok, k ö rü lb elü l olyan felfogásban, ahogy az olaszok a rokokót átérték elték . A fa la k a t koronázó h áro m orom zat b aro k k vonalvezetésű, eredetileg m indegyiken volt orom dísz, m a csak a középsőn v an h áro m palm ctta. A m ai, egyszerű n yeregtető sz ám u n k ra nem n y ú jt sem m it, m ivelhogy nem eredeti. A hom lokzatnak s eg y ú ttal az ép ü letn ek is legszebb dísze az erk élly el egy­ b eé p íte tt farag o tt kőkapu. S zerkezetileg a következőképpen tag o lh ató : a k a p u ­ nyílás szokásos belső k ere te m ellett két oldalt p illérk ö teg ek h o rd an a k egy e rő ­ teljes p árk á n y t, ezen v an elhelyezve az erkély. (2. sz. kép). A belső k e re t viszonylag egyszerű, az ív ta rtó kövek egym ás felé kunkorodó indái cs az ív a ljá n levő csigák m in tá ja diszkrét és elegáns m otívum ok (3. sz. kép). Az ív záróköve, m int erőteljes voluta, középen az erk ély a la tt k iu g rik , s m in t konzol az erk é ly te rh é n e k legnagyobb részét is h o rd ja. É rdekes díszítő­ elem e ennek a konzolnak egy lefelé néző m aszk, feltehetően a kőfaragó p o rtréja. A te rh e t hordó pillérkötegek egyes pillérei tö rt függésben van n ak . F ejezetük, de még a fölöttük lévő, profilozott részekből álló fejezetm ag asításo k is követik a p illérek törését. M aga az erk ély a k ap u n a k ném ileg kidom borodó p árk á n y án , s három konzolon nyugszik. K özülük a k ét szélső to ld ásn ak látszik, feltételezhető, hogy az eredeti egy konzolos m egoldás sta tik a ila g n em bizonyult m egnyugtató­ nak. Az erkély k o rlá tjá t négyzetes keresztm etszetű, p alack fo rm á jú bábok alk o t­ ják, kellem esen h ajló vonala a n ap fényben szép tó n u so k b an játszik. Az erkély m ellett a p illérköteg u rn á ja az erkély kiu g rása és közelsége m ia tt elvész. A farag o tt kőkapu form áib an a b aro k k hagyom ányoktól nem té r el. A ro ­ kokó h atása nem m otívum okban jelentkezik, han em az árn y a lato k keresésében és a fények oldottságában. M érsékelt m élységű p la sztik ájá v al szerencsésen ig a­ zodik a hom lokzat építészeti m egfogalm azásához. Az ép ü let és a farag o tt kő­ dísz h arm ó n iája m égsem teljes. A láb azato k m agasságának, tov áb b á az ö v p ár­ kány és a kapu fő p árk án y a érin tk ező p o n tjá b an a k ét különböző m éretű h an g ­ súlyok találkozása bizonyos felo ld atlan érzetet kelt.

52

2. sz. kép : K apu az erkéllyel.

53

3. számú kcp : Az erkély egy részlete Az oldalszárnyakból csak tíz ablaknyi rész eredeti. Ezt a h a tá rt a tető n is jelzi a régi tűzfal. Ezek a külső oldalfalak teljesen tagolatlanok, az ablakok fo r­ m ái ugyanazt a m in tát követik, m int am elyek a hom lokzaton is láthatóak. Ezzel szem ben az u d v ari hom lokzat em eleti ablakai a k ív ü l levőknek fo r­ m ailag csak egyszerű változatai, m int ahogy az egész közőprizalit belső m egfor­ m álása a külsőnek szegényített változata. A m últ század utolsó éveiben végzett átala k ítá so k legérzékenyebben az udvari szárnyakat érin tették . B efalazták m in d ­ két oldalon a 3—3 nyílású „ám bilusokat”. A régi to rn ácn y ílásn ak építészeti szép­ ségéről m a csak a gondnoki lak ás b e já ra tá n á l m arad t részlet tanúskodik, m ely­ nek három szor ism étlődő vonalai figyelem rem éltó tisztasággal csendülnek össze a falp illér m ellett. Az előcsarnok a középrizalit teljes földszinti terét kitölti. (4. sz. kép). Négy p ár négyszögű p illér 3x5 boltszakaszra osztja. Hosszanti irán y b an a középső a kocsiáthajtó, míg a keresztirán y b an a középső a folyosórész. A k o csiáth ajtó szé­ lesebb, a folyosó keskenyebb a pillérközöknél, így az előtér hevederíves csehboltozata érdekes képet m utat. Az előcsarnoknak folyosó u tán i oldalszakaszai közül a baloldali fel van em elve, ez az em eletre vezető lépcső első fordulója. A k ocsiáth ajtó tó i ezt k ét szép b alusztrád választja el. E redetileg ezen a helyen a k o csiáth ajtó t a lépcsőtől fal választo tta volna el, a v álto ztatás az építkezés fo­ lyam án tö rtén t. A kisebb helyiségek és a folyosók hevederes csehboltozattal v an n a k lezárva az épület belsejében. A közepes nagyságú helyiségeket fiókos csehboltozat, a nagyobbakat, m in t a lépcsőház, vagy a nagyterem , teknőboltozat z á rja le. K ivé­ telképpen a keskeny m elléklépcső dongaboltozatos. A boltok in d ítása m in d e n ü tt kis kiugró tagból történik, illetőleg a teknőboltozatoknál profilos p árk án y mögül in d u l ki. A boltfiókok vonalvezetése szabályos és tiszta, fén y já ték á v al em eli a boltozat és a boltozat közepén lévő stukkókeret szépségét. Ez a stukkódísz vi-

54

4. szám ú kép: Az előcsarnok.

3

55

szonylag egyszerű. R endszerint négyzetes elhelyezésű dom ború és hom orú szeg­ m ensek kom binációjából előálló, olykor kissé szeszélyes p álcak eret. M ajdnem m inden helyiség boltozatát m ás-m ás stu k k ó m in ta koronázza. A folyosókon a kívülről fű th ető k ály h ák fü lk éin ek k ő k eretes a jta já t több helyen lá th a tju k . E zeknek m egfelelően a belső helyiségekben lévő félköríves m é­ lyedések a k ály h ák szám ára készültek. A szobák álta lá b a n nem ny íltak össze, azonban az em eleti b alszárn y a fő­ ispán lak ása volt, itt a helyiségek k ap csolatb an v o ltak egym ással. A lev éltár a jobbszárny em eletén az utolsó helyiségeket foglalta el. M indkét sz árn y n ak a vegén voltak az illem helyek, illetve előtte a b alszárnyon egy m elléklépcső, ezek részben m a is m egvannak. Az épület régi felszereléséből kevés m a ra d t meg. A m ai könyvelésen azo n ­ b an egyszerű vasrácsokat és nagyon szép v asa jtó k a t találu n k . Az asztalos m u n ­ k ájáb ó l csak a n agyterem a jtó k erete és a jta ja egykorú. Nem nagyigényű m unka, bizonyos red u k ált, fá ra d t rokokóban m egalkotva, e stílu sn ak a lényegét adó f a n ­ táziagazdagság hiányzik belőle. ☆ A m egyeháza elkészülése óta eltelt időben a m ai napig sok változáson m ent ót, és sok veszteséget szenvedett. A kisebb károsodásokat nem szám ítva, m elyek könnyen kiegészíthetók, m in t a középső orom zat volutái, vagy a k apu egy u r ­ nája, az egyik legnagyobb veszteséget a főorom zat cím erén ek a leverése jelenti. H iányoznak az oldalorom zatok díszei is. ö ssz h a tá sa is egészen m ás volt az ép ü ­ letn ek m ég akkor, m ikor zöldre vo ltak festve az ab lak o k és zöld zsalu g áterek te tté k élénkebbé s m ozgalm assá a falak at. A főkapu m eleg b arn a fah éjszín e h a ­ táro zo tt festőiséget ad o tt az épület színkom pozíciójában. Az udvaron a loggiátok b efalazását kell sa jn áln u n k . Ez teljesen eltü n te tte az u d v ari szárnyrészlet eredeti h atásá t. Az árk á d o k szerkezete b elü l még jól kivehető, az u d v ar felől azonban csak a m ár e m líte tt ívszakasz se jte ti a szárn y ak ered eti szépségét. Az épület belsejében az előcsarnokból tö rté n t lefalazások cso n k íto tták meg ezt a szép kiképzésű helyiséget, Ezzel együtt já r t az is, hogy a jobboldali lé p ­ csőházat teljesen m egszüntették. Igen nagy veszteség szám u n k ra, hogy n y o m ta­ la n u l és em lítés nélk ü l e ltű n t a lépcsőháznak a négy szobra, m elyek valam ikor az em eleti b alusztrádokon állh atták . A szobrok m eglétéről csak a kő farag ó n ak k ifizetett szám lából értesülünk. S ajn álato s m ódon eltű n te k a berendezési tá rg y a k : így a 17 kerek, zöld k as­ sai kályha, s a le v éltár egy p atak i k ályhája. U gyanez lett a sorsa az összes b ú ­ to rn a k : elnöki székeknek, karosszékeknek, k an ap ék n ak , ágyaknak, m uzsikus székeknek, asztaloknak. T udjuk, hogy a karosszékek és k an ap ék b o rju b ő rre l vol­ ta k kárpitozva, és stílu su k b an kései rokokó jelleggel b írtak , m in t a nagyterem a jta ja , vagy a róm. kát. tem plom kegyúri padja. A kovácsoltvas lá m p ák és g yer­ ty a ta rtó k szintén nem ju to tta k el hozzánk. K álló b an m indig fe jle tt lak ato sip ar virágzott, bizonyság e rre a gör. kát. tem plom keresztje, m eg az a tén y is, hogy száz évvel azelőtti időkből B ethlen M iklós K álióból v itt m ag áv al E rdélybe la ­ katost. N em m a ra d t fen n az eredeti kövezet sem, az ak k o r K lo sterp flasterstein nek nevezett 47x47 cm -es kőlapokat m in d e n ü tt kicserélték. A tetőzet, m ely a baro k k k astélyok sajátos tö m eg h atásán ak szerves része, szintén nem eredeti.

56

A m elléképületek csak bizonytalan körvon alak b an m a ra d tak Cenn, így az „ócska börtön' . m ely az északi szárny fo ly ta tása k én t h alad t az utca m entén, to ­ v áb b á az új börtön, szem ben az előbbivel és a k ét b ö rtö n t összekötő tra k tu sb a n a kocsiszín, fa ra k tá r, hajd ú lak ás. B izonytalan, hogy hol h elyezkedett el a k ét k onyha és istálló. N em látszik valószínűtlennek, hogy az Ideggyógyintézet é p ü ­ letének m ai k ia la k ítá sa a régi épületek felh aszn álásáv al tö rtén t. A régi m ellék ­ épületek a la k já ró l nem sokat tudunk, azonban az építész felteh ető en ta rto tta m a­ gát valam i egységes elvhez, m it az is látszik igazolni, hogy az ajtó k at, ab lak o k at a kőfaragó ugyanúgy kőből készítette, m int a főépületen. A kocsiszín, tu d ju k , h á ­ rom pillóres boltozott helyiség volt. így te h á t a X IX . század végén tö rté n t bő­ v ítés tervezője, M u n ck h ard t József bizonyos m érték ig a régi m egyeháza ép ü le­ té n ek a szellem ében já rt el, m ikor a főépület m o tív u m ait a toldásokon is a lk a l­ m azta. M egem lítjük még, hogy az udvaron lévő, m a m ár nem haszn álato s k ú t még eredeti. A k ő k áv á ja és felhúzó szerkezete m á r nincs meg. V égeredm ényben te h á t az ép ü letet elég sok veszteség érte an n ak ellenére, hogy az első lá tsz a tra nem is tű n ik fel. A m űalk o tás ered eti szépségét azonban az e m líte tt ad a to k segítségével csak elképzelnün k lehet. E nnek az ép ü letn ek azonban volt egy elődje. A? első megyeháza A m egyeháza, m in t a m egye székhelye, elég újkeletű . L étreh o zásáb an legnagyobb szerepe az 1723. évi 73 tc-nek van. E nnek 1. §-a felvilágosít a ren d eltetésü k rő l, m ib e n ­ létükről. Idezunk a törvénycikk szövegéből: „M indazok a m egyék, m elyeknek m egyela z u irm é g nincsen, ilyen gyűléseik s törvényszékeik ta rtá sa , le v éltáru k s okleveleik m egőrzése, a gonosztevők s foglyaik őrzése és a vég reh ajtáso k eszközlése végett, biztosves am en n y ire lehet, m aguknak a m egyebelieknek is nagyobb kényelm ére, m in d ­ egyik m egye közepén fekvő helyen és (ha lehet) városokban vagy nagyobb és k iv á lt­ ságos m ezővárosokban szerezzenek”. H a h in n i lehet a m egyegyűlések jegyzőkönyvei­ nek, ak k o r a szabolcsi nem esség egyhangú szav azattal és egyetértéssel (unanim i voto et consensu) fogadta volna a m egyeháza építésére vonatkozó ren d eletet. A felm erü lt kétely az ért indokolt, m e rt ez ügyben évekig egy lépést sem tettek. A lighanem érezték, liugy az osztrák u ralo m n ak a X V III. század elején a m egyére a z é rt volt szüksége, hogy legyen kivel az idegen katonaság költségeit előterem tetn i. M ásrészt N agykálló is sza­ badkozott a dicsőségtől, hogy m egyeszékhely legyen, a kallói lakosok v o n ak o d ásán ak is nagy szerepe volt abban, hogy az első m egyeháza alap k ö v ét csak 10 évvel a re n d e ­ let kib o csátása u tán te tté k le. Ez az első kallói m egyeháza m a m ár az em léknél is kevesebb. A k ö rü lö tte lévő hom ály ta lá n az ért olyan sűrű, m ivel egyrészt eredetileg is je len ték te len ép ü let volt: összesen 11 ab lak k a l b írt, s nag y term én ek két hosszú asztala m ellett kb. csak h a rm in ­ cán tu d la k ülésezni, vagyis egyszerű k ú riaszerü épületn él nem volt különb. M ásrészt a feledést elősegítette, hogy a XIX. század első felében vendégfogadóvá a la k íto ttá k át. Nagy m űvészi é rté k e t nem k ép v iselh etett ez az épület, azon b an elég fontos lenne a helyi építészet tö rtén etéb en . É pítésének körülm ényei között azonban v an n a k érdekes cs jellem ző fordulatok. A m estere egy D ebrecenben m űködő kőm űves, C zerm ák Vencel volt, k inek szem élyére csak alig sik e rü lt ném i fényt d eríten i: idegenből jö tt, m ag y aru l rosszul tu d o tt, n y u g táit ném etül írta, m űvei közül sem m i sem m a ra d t fen n , s nevéhez ezen az első kállói m egyeházán kívül csak a régi d eb recen i p ellen g ért tu d ju k k a p ­ csolni.

57

Az épület igen soká készült el, a m egye h ázip én ztára állan d ó nehézségekkel k ü z­ dött, am in úgy p ró b áltak segíteni, hogy 1736-ban g y ű jtést in d íto ttak . 1737-ben tetőt k ap tak a m á r három éve m eglévő falak. A következő évben b evakolták, de csak 1743ban le tt teljesen kész. V iszont m á r 1752-ben az épületet ren o v áln i k ellett, m e rt a p in ­ ce, az ám bitus beom lott, s a tető beázott. 1757-ben le tt kész a börtön, ez volt C zerm ák utolsó m un k ája. E nnek az első m egyeházának a helyét nem tu d ju k pontosan, azonban több jel a rra enged következtetni, hogy a m ai klasszicista já rásb író ság erre az ép ü ­ le tre épült. A m ásodik m egyeháza építése és m esterei Ezt az első m egyeházát a várm egye 1762-ben 3000 rénes fo rin té rt elad ta a K állay családnak, és ez az első ad at, m elyből k itűnik, hogy ú jat, és term észetesen nagyobbat a k a rn a k építeni. Lehet, hogy m ár régebben is elh atá ro z tá k az ú j építkezést, ta lá n még akkor, m ikor az első még készen sem lett. Az első épület olyan kicsinek bizonyult, köz­ gyűlés c é lja ira nem is v ették m indig igénybe. Az első m egyeháza építése óta eltelt időközben sok m inden m egváltozott. A m eg­ szálló katonaság nagy része elvonult, véget é r t a hétéves háború, m elyben N agykálló egyik fia, Sim onyi óbester bravúroskodott, a jobbágyok helyzete stabilizálódott, és m indez a gazdasági élet fellen d ü lését hozta m agával. A h ely tartó ta n ác s m egerősödése m agával vo n ta azt is, hogy a m egyei adm inisztráció is szervezettebb fo rm á t öltött (az első m egyeházánál még állandó jelenség volt, hogy Szunyoghy p ercep to r 3—4 évvel később fizette ki az elvégzett m unkákat). így nem csodálkozunk, ha a m ásodik m egyeháza építésén él m ár bizonyos szerve­ zettséggel és tervszerűséggel találkozunk. Az egyik ilyen jelenség az, hogy m egbízottat neveztek ki az építés te ljh a talm ú irán y ító jak é n t, S chem berger F eren c reg esztráto rt, a m egyei levéltárost, ki csak a főispántól, gr. B arkóczy Jánostól, s ritk á n Ib rá n y i M iklós alisp án tól k ap o tt utasítást. A tervszerűséget m u ta tjá k az előkészületek is, m elyeket rnár 1765-ben, négy évvel az építkezés előtt m egkezdték. Előre v á sáro ltá k az építési anyagot, nevezetesen követ B odrogkeresztúrból, m eszet N agyváradról, szerszám okat a to k aji vásárb an , deszkát D ebrecenből, és a téglaégető k et is m u n k á b a á llíto ttá k : 1767ben 200 000 tégla m á r készen volt. Az anyagbeszerzésnél csak kezdetben volt dél felé irányuló orientáció, később m a jd n em m in d en t K assa környékéről szereztek be. Az alaphoz szükséges követ az é p ít­ kezés egész ta rta m a a la tt B odrogkeresztúrból hozták, m elynek kőbán y ái tiszta időben K álló m agasabb p o n tja iró l kivehetők. A ndreánszky Ja k a b „kőbányász m e ste rtő l” (latmus) 1774-ig 1109 öl követ sz állíto ttak le. A m etszett követ viszont S á to ra lja ú jh e ly ­ ből hozták. M eszet L adm ócon, a volt Z em plén m egye északi részében vették , m íg a v asat G öm örből szerezték be, eleinte Jászóról, M ecenzéfről, m ajd a legnagyobb részt a felső Sajóvölgyben lévő C setnekről. A faanyag v ásárlása m indenfelé tö rté n t: P álházán, B ánffyhunyadon, M áram arosban, s végül N agykárolyban. Hogy az akkori á ra k ró l is tájékozódjunk, m ai szem m el nézve a mész v o lt a leg­ drágább. A n agyváradi mész köbölje (kb. 120 liter) 1 rí. 25 kr. volt, a ladm óci csak 1 rí. 09 k ra jc á rb a került. Az utóbbi helyen te h á t m ajd n em V., r f-ta l olcsóbban ad ták. A m ész drág aság a m ia tt szerette volna S chem berger, hogy R ak acán a m egye sa já t m észégetőt ü zem eltetett volna, ez a te rv azonban nem sik erü lt. (Ebben a kis borsodi falu b an m a is űzik ezt a régi m esterséget.) A bodrog k eresztú ri kő öle 45 kr. volt. A kőnél viszont az fo rd u lt elő, hogy egy szállítm án y t m egm érve K álióban, 100 öl h ely ett csak 60 érk ezett meg. N em tudni, hogy a kőbányász ad o tt kevesebbet, vagy a jo b b á ­ gyok szándékkal vesztették el útközben, vagy esetleg el is adták. De ettő l kezdve kí-

58

sé rté k a szállítm ányokat. A tégla csoportban dolgoztak, 3—4 főnél relést: asztalt, targoncát, deszkát tégla m inőségére v o lta k panaszok, a té g lá t „em berül m egégetni”.

ezrére 8 m árjással szerződtek. A téglaégetők kis nem igen v o lta k többen. M unk áju k h o z a felsze­ és az égetéshez szükséges fát a m egye adta. A pedig a téglaégetők a szerződés szerin t ta rto zta k

Az építéshez szükséges anyagot nem volt elég m egvásárolni, h an em le is k ellett szállítani. A révvel és vám m al nem m e rü lt fel kiadás, m inthogy a m egye m entességet élvezett. Viszonylag kevés problém a volt a faanyag szállításáv al olyan útszakaszon, ahol folyón le h ete tt tu ta jja l leúsztatni, m in t ahogy ez a M áram arosból jövő sz állítá­ soknál is történt. Ezt a szállítm án y t T okajban ra k tá k szekérre. A fuvarozás fizetett fu ­ varosokkal is tö rtén t. így pl. B odrogkeresztúrból N agykállóba, m ely jö v e t-m en e t r a ­ kodással 3 n ap n a k szám ított, a fu v aro zá sért egyébként 1 r f- t fizettek. A m ag y arv alk ó iak a deszka d a ra b já t 1 m á rjá sé rt szállították. Á ltaláno sság b an azonban jobbágyokat v ettek igénybe. N ekik is fize tett a m egye napo n k én t 1 fo n t h ú st (m ásfél k rajc ár), de ezért az összegért bizonyára nem nagy lelkesedéssel dolgoztak. A m egye négy já rá sá t eleinte egyenlően te rh e lté k meg száz-száz szekérfu v arral, azonban csak h am ar r á jö t­ tek a helyzet ta rth a ta tla n sá g á ra , m ivel a n ád u d v ari já rá sn a k egyes helységei K alló ­ tól kb. 100 km távolságra feküdtek, ezek a szekerek legalább négy n ap p a l tovább v ol­ tak úton. K ésőbb azu tán legjobban a legközelebbi dadai já rá s t te rh e lté k meg. így tö r ­ tént, hogy az ács ren d sz ertelen m u n k á ja m ia tt felhalm ozódott faan y ag leszállítására rövid időközben 130 szekeret v etettek ki. E kkor m ár Bónis László szolgabíró is k i­ fak ad t egyik levelében: „11 napi m ulatósom (távoliét) u tá n k ét ren d b éli Ú ri lev elét ta láltam itt az U rn á k s n oha m ár az eddig k iv á n tt 50 egészszen ki állott... és így elég részem volt a v ec tu ráz tatásb a : m indazonáltal, hogy engem senki ne okozzon... tsa k had sírjo n a Nép, N yíregyházáról p ara n cso ltam 30 Szekeret, m elly holnap a láin d u l”. Ez a lev élrészlet az ért is figyelm et érdem el, m e rt a z t m u ta tja , hogy a szabolcsi nép ugyancsak m eg volt te rh e lv e a m egyeháza építésével. N égy évi előkészület után 1769-ben k e zd té k m eg a tulajdonképpeni építkezést. A középső orom zat lev ert fa ra g v á n y án ak a fe lira ta : „Publico aed iíicav im u s 1769” a m eg­ kezdés évére utalt. Az előző évben B roky Ján o s kassai arch itectu ssal k észíttettek te r ­ vet, ezt azonban nem fo gadták el. Ezt a te rv e t nem ism erjü k . Ism eretes azonban egy terv rajz, m ely nem nagy különbséggel a k iv itelezett ép ü letet m u tatja. E zért a ra jz é rt és U ngvárról N agykállóba való jövetelének költségére a m egye 25 rén e sfo rin to t fize­ tett S alv ator Á prilisnak, így h á t ő a nagykállói m egyeháza tervezője. S alv a to r 1769. m ájus 5-én egy p a llé rra l és h árom kőm űvessel meg is kezdi a m u n k át. A fe n n m a ra d t elszám olás sz erin t a m e ster fizetése napi 1 vonásforint, azaz 51 k ra jc á r volt, m íg a pallér 45 k r-t, a legény 33 k r-t, a segédm unkás pedig 15 k r -t k apott. É rdekes összevetni ezeket a fizetségeket a péceli kastély kőm űveseinek a keresetével. P écelen M ayerhoffer János 1 rft-o t, azaz 60 k r-t, a p allér és a segédm unkás m in d k ét helyen u gyanazt az összeget kapta. A legény fizetsége viszont N agykállóban volt több, 30 h ely ett 33 krajcár. Hogy a leállói építőm ester kevesebbet kapott, an n a k az az oka, hogy a h ely ­ tartó tan ács kevéssel azelőtt m a x im á lta a m esterek fizetségét, és a m egye ehhez ta r ­ totta m agát. Salvator Áprilisról és m űködéséről, ak i n ap jain k ig ism eretlen volt a m ag y ar m ű ­ vészettörténetben, nem sokat tudunk. A nagykállói m egyeháza ép ítésére U ngvárról jött. O ttan i m űveit nem ism erjük, egyéb m unkái közül Szabolcsban ta lán m ég egy kis kastélyt ism erünk, és neki tu la jd o n íth ató a sá to ra lja ú jh e ly i v árosi tanács, a volt m e­ gyeháza épülete. S alv a to r Á prilis em e m u n k á ira később még visszatérünk. A m unka m egindulásának évében K áliéban kevés ideig tartózkodo tt, több részletekben kb. két

59

hetet. Úgy látszik, hogy m int a többi m esterek, ő is többfelé dolgozott párhuzam osan. A m unkaidény végeztével, olasz lévén, hazau tazo tt szülőföldjére, C aronába, B ergam otól északra lévő hegyek közé e lre jte tt kis falu jáb a, — a V elencéből ism ert építészazobrász L o m bardiaiaknak is h az ája —, és m ikor m árciu sb an já rh a tó k lettek az utak, a postakocsival M ilano—T rieszt—Bécs—B u d a—Tokaj útv o n alo n á p rilisra meg is é r­ kezett K allóba. l77L-ben azonban nem m ent haza, m ivel m egbetegedett, s K allóban akkor m ár volt orvos, ő nem m ent el hozzá. N ovem ber 9-én te m ették el N agykállóban 40 eves korában. M egkezdett m űvéből ekkor még nagyon kevés állott. Az északi konyha felőli szárnyon a közfalak m ár m egvoltak, ugyanak k o r azonban a középrizalit alap ja sem volt lerak v a. (5, sz. kép).

ú'. fi

c ‘Z.t

fi fi n fi n ? l f t fi fi i? fi f’■i’> fi ,v f<• ’. i n n fr] : r f ' 1 t i f r fi ü l r f f ' f ' f 1n rí f f í m ,1 m n ' -1rt v' ■ f-1 rí y‘r n

- -

-

5. számú kép: Salvator Április eredeti tervrajza. S alvator u tó d ja az építkezés vezetésében öccse, Ju sep p e lett. 1772 tav aszán é rk e ­ zett K allóba, hogy b áty ján a k nem csak a m u n k áját, de életm ó d ját is folytassa, vagyis építkezési idény a la tt építette a m egyeházát, s a körn y ék különböző ép ü leteit, telire pedig h a z a té rt ő is C aronába, ahonnan á p rilisra visszajö tt K allóba. M int m egkezdett m u n k á n ak a folytatója, Ju sep p e nem k övette teljesen b áty ján a k a tervét. Az alap rajzi beosztáson késő volt m á r v álto ztatn i, ezért nem volt m ódjában, hogy a terv tő l lényegesen eltávolodjék. Ju sep p e m ódosításai n ag yjából két csoportba lo g lalh ató k össze. E lsősorban a vízszintes irá n y b a n n y ú jto tt hom lokzatot még jobban töm örítetté. Ebből a célból hangsúlyozottabbá, díszesebbé és m ag asab b á te tte a közepriza lit elem eit: ablakdíszek, orom zat; p árhuzam osan ezzel az old alrizalito k orom zatait la zíto tta és egyszerűsítette. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy u g y an ak k o r ném ileg „el is m osta” a középrizalitot, m ikor ennek em eleti s a rk a ira kedvenc tü k rö s saro k ­ d o m b o rításait elhelyezte. Ju se p p e m ásik ténykedése a díszítőstilus m eg v álto ztatására irán y u lt. S alv ato r a b ­ la k k eretén ek dísze barokkos, nehézkes, még vázlatb an is. Ju sep p én él ugyanez künynyedebb. A kiv itelezett épület egyes részletei a rró l vallan ak , hogy m esterü k érzékeny volt a fén y -árn y ék já té k finom ságai iránt, és hogy fogékony volt a vo n alak és form ák sajáto s összecsendülésére is. M int p éldául id ézhetjü k az em eleti középső ab lak o k fitjom rácsot utánzó m in tájá t, az előcsarnok és a term ek b o lto zatain ak já té k á t, v ala­ m int az u d v ari ám bitus nyílásán ak keresztezését.

60

Az előcsarnokban Ju sep p én ek Igen szerencsés gond o lata volt, hogy a folyosó után az első lépcsőforduló ás a k ocsiáthajtó közötti fa la t áttö rte, s ide b alu sztrád o k at helye­ zett, így végeredm ényben egy szép, csaknem m o num entális h atású te re t kapott. Az építkezés m enete a ttó l kezdve, hogy új m ester vezette, három évig serényen folyt. B arkóczy főispán egy 1775-ös levelében írja : „ . . . a m ú lt esztendőben an n y ian v o ltán ak (ti. kőm űvesek), hogy a C assaval nem győzvén eöket szélt b o csaito tták ”. Az előcsarnok pillérfői 1774-ben készültek, valószínűleg együtt a kőkapu belső k eretével. A k ő faragóm esternek a neve (lapicida, Steinm etz) szintén ism eretlen volt a sz ak ­ irodalom ban. Martin L ertz sá to ra lja ú jh e ly i m ester volt, a m egyeházánál 1773 óta d ol­ gozott legényeivel. N em csak az olyan szerény igényű m u n k á k a t végezte, m in t az ajtó-, ab lak k eretek , vagy a pád im en tu m kövei, és nem csak az egyszerű p illérfők, vagy kőn árkányok, hanem ő a m estere a díszes kőkapunak, erkélynek, ahogy ak k o r nevezték, az altan á n ak , továbbá a finom m űvű b ábkorlátoknak. L ertz m u n k á jáb a n függetlenül dolgozott az építőm estertől, a te rv rajzo n a kőfaragó m u n k a ü resen v an hagyva. Ezt azért szükséges m egem líteni, m e rt ugyan ak k o r m ás építőm esterek, m in t F elln er, az ép ü letn ek a legkisebb részleteit is, még a berendezési tá rg y a k a t is m aguk tervezték. Az 1775. évben a m u n k a folyam ata nem volt zökkenőm entes. Az év elején ü res volt a p énztár. „Ezidén az K allaj H áz nem fog ép ü ln i” — közli a szen ten ciát Ib rá n y i alispán S chem bergerrel, az ács vissza is m en t legényeivel S áto raljaú jh e ly re. A p én z­ tár helyzete azonban csak k ialak u lt, és azt kell feltételezn ü n k , hogy ez a n n a k v o lt kö­ szönhető, hogy a helybeli zsidó és görög áren d áso k : Sim on Sám uel, P ulizó D em eter és u opovics D em eter kölcsönöket bocsátottak a m egye rendelkezésére. A m u n k a elkez­ dődött, az ács m egfogadta B arkóczynak, hogy „m ég az idén az É p ü letet fedél alá v e­ szi”. Ebből a r r a kell következtetnünk, hogy a fa la k az év végére vagy m ár teljes m a­ gasságban állta k , vagy közel vo ltak ahhoz. U gyanakkor tu d ju k , hogy a lépcsők még nem v o ltak kész, az em eletre pallókon k ellett fölm enni. Az ács azonban m in d en ígérete ellenére aligha tu d ta a te tő t felrak n i, m e rt a nagy m áram aro si fatu tajo z ás csak a k ö ­ vetkező év n y ará n tö rté n t, m ásrészt a zsindelyezés 1776-ban sem készült el, m e rt még a következő évre is átn y ú lt. T hom as Resch, ez a sá to ra lja ú jh e ly i ácsm ester jellegzetes a la k ja a X V III. század végén m űködő iparosságnak. Se szeri, se szám a az oknak a m u n k ák n ak , m elyeket a m e­ gyeháza építésének id e je a la tt elv állalt: Regéc, G esztely, O laszliszka, T állya, S áro s­ patak, to vábbá R am ocsaháza, Já n k , ahol a fő ispánnak dolgozott, Biri. S zerteágazó m u n k av állalásai m ia tt K állóban is többször okozott fenn ak ad ást. 1775-ben Bónis szolgebíró éppen egy ilyen eset m ia tt a bodrogkeresztúri vásáron le tartó z tatássa l fen y e­ gette. M unkái közül csak a já n k i geren d ázat és tető m a ra d t épen. A S alv ato r féle te rv lajzból a rra kell k ö v etkeztetnünk, hogy a kőm űvesm ester K állóban az ács m u n k á jáb a sem szólt bele. A m egyeháza ered eti R esch-féle tetőzete a X IX . század m ásodik felé­ ben többször leégett, — K rú d y szerin t a m egyei választások „tüzében”. A tető szerk e­ zettel k ap csolatban nem kell azonban v alam i form ák b an gazdag szerk ezetet elk ép zel­ nünk, han em csak egy egyszerű törésű, esetleg a törésben m ag asíto tt m an zárd tető t. A m íg 1776-ban az ács nagy m u n k áb an volt, addig a kőm űvesek alig dolgoztak, m ert ebben az évben Ju se p p e nem jö tt el K allóba. A m int írta , útközben beteg lett, és Ha nem fo rd u lt volna vissza, az orvosok szerint h alála biztos le tt volna. E kkor a m e­ gye, am in t ezt neki m egírták, m ajdnem m ás m e ste rt k ere sett h elyette. A le v élv á ltá s­ ra k a m o ndatain keresztül azonban á tü t a gyanú, hogy tu lajd o n k ép p en já tsz o tt J u ­ seppe is, m eg a m egye is. A z előző évben ugyanis a m u n k a akadozott, így ő is k ev e­ sebbet k eresett, s így nem lehetetlen, hogy nem ta lá lta érdem esnek eljönni, m ivel o tt­ hon jövedelm ezőbb m u n k á ja akadt. A betegségére és esetleges h a lá lá ra való h iv a tk o ­

61

zás tulajd o n k ep p en azt célozta, hogy a m egye vezetőinek em lékezetébe idézze b áty ja szom orú sorsát, s ezzel m agát kim entse. A m egye részéről a k ép m u tatás o tt volt, hogy elegendő pénzük nem volt, s mégis sü rg ették Ju se p p ét; ta lá n még ö rü lte k is táv o l­ létének, m ert így meg tu d tá k a tetőszerkezethez szükséges anyagot vásárolni, és az ép ü letet tető alá tu d tá k venni. M ikor Juseppe 1777-ben m egérkezett, m ár a fa la k a t jö tt vakolni, s a te rm ek et b ol­ tozni. A boltozás közben az az epizód játszódott le, hogy rosszak v o ltak a téglák, és félő volt, hogy a boltozás m u nka közben leszakad. Az alisp án le p ett közbe, hogy h agy­ já k abba a m unkát, míg jó tég lák at nem kapnak. A d íszterm et viszont tu d ju k , hogy csak a következő évben boltozták be. E nnél a m u n k á n ál a nagyobb fesztávolság m iatt a ta rtó v asru d a k at a végüknél kőtöm bökkel ágyazták be. T ech n ik ai érdekessége a bol­ tozások készítésének, hogy a b eép ített v asru d ak o n kív ü l átló san és keresztbem enő hevedorvázuk is van, m ely erőteljesebb v olt m agán ál a csehsüvegnél, illetv e a teknőboltozatoknál. Ez a szerkesztés a p adlás teréb en m a is szépen látható. A nagyterem boltozásán dolgoztak a kőm űvesek, m ikor a kőfaragók a díszkaput, a lépcsőbábokat és az orom zat le v ert cím erét készítették. Ez utóbbi te h á t fe lira tá v a l ellentétben 9 évvel később készült. E kkor m űködött közre a k assai szobrász, F ranz Feck, ak i csak a figurális részek et farag ta ki. így a c ím erta rtó k ét angyalt, és a lé p ­ csőhöz négy eltű n t szobrát. Sajnos, m u n k á sság á n ak így sem m i kézzelfogható nyom a nem m a ra d t ránk. Az ep ü let talán nem is le tt volna kész egyham ar, ha k é t esem ény nem sietteti a befejezést. Az egyik sürgető okot az 1779-es restauráció, az új m egyei tisztik ar m eg­ v álasztása jelen tette, a m ásik pedig az volt, hogy ug y an ab b an az évben E szterházy K ároly egri érsek — B arkóczy főispánnak m ásodik felesége révén rokona — canonica v isitatio ta rtá s á ra m ájusban Szabolcsba szándékozott jönni. A főispán a nagy k ísé re t­ tel érkező főpapot, G enthon szavaival, „ko rán ak m essze legnagyobb é p ítte tő jé t” a m e­ gye legszebb épületében a k a rta elszállásolni. A m egyei közgyűlés is d öntést hozott, hogy m ájusig a várm egyeház m indenképpen elkészüljön. A fen tiek értelm éb en Ib rán y i alispán 1779. m árcius 21-i keltezéssel S chem bergern ck a következőket írja : „a Kallói I-fáz am b itu sá n ak kövei lejendő k ira k a tá s á l és a szobáknak m eg d eszk áztatását, egy szóval az É pületnek tökéletessére való vitelét Eő Exc oly k em énnyen p aran cso lja, hogy Mlgs Egri P üspök Eő Exc M ájus H avában Can. V is-ra lejen d ő jö v etelére sem m i fo­ gyatkozás vagy hijjánosság ben n e ne légyen”. Az idézett szövegből kiderül, hogy azok a „fogyatkozások”, m elyek az adott időpontban fen n álltak , k iv étel n élk ü l a b eren d e­ zéssel voltak kapcsolatban. A m ájus végén érk ezett 1000 deszkát „tűzön, vizen, é jjel­ n a p p a l” k ellett június 13-ra, a re sta u ráció id ő p o n tjára b ú to rn a k feldolgozni. Ezeken kívül jú n iu s elején K assáról is m egérkezik 40 karosszék, 6 kanapé, 2 elnöki szék. Ezek F ideli S ch w en d tn er és F ra n z H onig asztalosok m unkái, m elyekre a b ő rk árp ito t F ranz H cnick nyergesm ester készítette. A k ét asztalos közül S ch w en d tn er v o lt a megye szer­ ződött m estere, a n ag y terem n ek m a is m eglévő a jta ja a to k k al együtt az ő m űhelyé­ ből k e rü lt ki. N em lesz ta lá n érd ek telen m egem líteni a többi m e ste rt sem. A földszinti helyisé­ gekben m egvan az a három vasrács, m ely a kassai lakatos, A ntoni K rato ch w ila m u n k ás­ ságát képviseli. Az üveges szintén kassai volt, M athias Till. A m egsem m isült k ály h á­ k at Joseph L öschcr készítette, b ár ebben az időben Szabolcsban, Tuzséron és V encsellőn is m űködtek kályhások. A kisebb m estereknél feltűnő ez a kizárólagos kassai orientáció, am i azzal m agya­ rázható, hogy őket B arkóczy főispán szerződtette.

62

Az olasz Ju seppe a n n a k idején n agynak ta lá lta a m egyeháza k o n y h áját, nem tu d ­ ta, hogy egyes alk alm ak k o r erre szükség van. Az új épületet, — m ely eg y ú ttal a m e­ gyei m agisztrátusok b e ik ta tá sá t is jelezte, — nagy pusk ap o rro p o g tatás és h atalm as la ­ kom a a v a tta föl, m elyhez szükség v olt a nagy konyhára. Az ü n n ep i é tre n d e t nem is­ m erjü k , de nem szám ítva a községek á ltal hozott barom fiak at, lisztféléket, tu d u n k ném i ízelítőt ad n i a bev ásáro lt anyagról: levágtak ez alk alo m ra k ét disznót, v ásáro lta k 60 font szalonnát, 5—5 véka rizskását, d a rá t, 100 itce borecetet, fűszerfélékből 1—1 font gyöm bért, borsot, 25 fo n t „fájin” cukrot, 5 véka m azsolát, 100 citrom ot, 4 p á r n a ra n ­ csot, 1 fo n t cukrozott n ara n csh é jat, 2 font fügét. Az ü n n ep i lak o m án fek e tét is szol­ g áltak fel, erre enged következtetni a m egvásárolt 20 font k áv é m ennyisége. A b orra kiadás n em volt, m e rt a m egyének Tolcsván volt sa já t szőlője. Ez alkalom m al egészítették ki az asztali felszerelést: 27 g y erty atartó t, 106 ü veg­ p alackot is vettek, nem különben cserépedényeket és fak a n ala k at. (Az ü n n ep i lakom át ezek szerin t cseréptányérból fogyasztották fakanállal.) A m egyeházát 1779-ben m ár h aszn á latb a is vették, azon b an m in t kom plexum , nem volt teljes. N evezetesen a m a m ár nem lévő m elléképületek et m ég csak azután, s nem is zökkenőm entesen em elték. Az új tisztik ar já ra tla n volt az építkezési dolgokban, Schernberger is eltávozott N agykárolyba. Az ács is, Ju sep p e Á prilis is az in tézk ed ések ­ re p anaszkodtak. Jellem ző a kőm űvesm ester 1781-ben ir t levelének részlete: „ .. .a b ö r­ tön a la p ja le van rak v a, de nem szabad így m aradnia... ebben az évben n incsenek olyan jó rendelkezések, m in t azelőtt. M it fogunk dolgozni, nem is tudom ”. („Fundamc-nta est facta de C arcere séd sic non debet m anere... hoc A nno non est ta m boni D ispositioni sicut antea, quid laborem us etiam non scio”.) 1782 elején Ju se p p én e k tu d ­ tá ra ad ták, hogy a várm egye a jövő nyáron nem fog építkezni, s enn ek értelm éb en m agáról eleve gondoskodjék. A nn ak ellenére, hogy a m egye ilyen d öntést hozott, J u ­ seppe a régi börtön elkészülte u tá n azzal szem ben m eg ép ítette még az új b ö rtö n t is. Az utolsó év, m elyben kallói m u nkásságáról ad a tu n k van, 1784, s így egy év kiesést leszám ítva 12 évig dolgozott a m egyeháznál ez a tehetséges olasz kőm űvesm ester. 1779 u tán tovább is foly am atb an v olt a berendezés kiegészítése is. A n n ak a nagy v állalkozásnak a d in a m ik á ja, m it a m egyeháza létrehozása jelen tett, egyre erőtlenebb lett. B arkóczy Já n o s 1782-ben bekövetkezett h a lá la u tá n az új főispán, gróf S ztáray M ihály lett, a la tta m egszűnt a kassai behatás. A lev éltár egyes szek rén y ein ek z á rjá t m ár kállói lakatos, F odor István készítette. Egyik szám láján b ekarcolva fe n n m a ra d t egy zá r m in tája , ezzel tu d ju k azonosítani az em líte tt lev éltári zárak at. N em nagyigé­ nyű m unka, de helyi ritk a ság a m ia tt m eg kell becsülnünk. Ügy látszik, hogy S ztáray főispánsága elején N agym ihályon lévő kastélya díszítésével v o lt elfoglalva, m e rt ebből a S áto raljaú jh e ly és U ngvár közti községből jö tt 1783-ban Z olnay György, ak i az a j ­ tókat, ab lak o k a t és zsalu k a t zöldre, a nagy k ap u t pedig fah éj szín ű re festette. De S ztátay íőispánságához fűződik egy nagyobb és jelen ték en y eb b m űvészi produkció is: fe l­ tehetően nála, N agym ihályon tartó zk o d o tt az a „Francisco W rabetz, ju ra tu s g eo m etra”, aki a m egyeháza n ag y term e részére festette a vezér, illetve királysorozatot, m ely m a a nyíregyházi Jósa A n d rás M úzeum ban található. (6. sz. kép). , A 10 nagym éretű, eléggé ron g ált olaj kép bizonyos k ötöttségek szerin t készült. Az ábrázolt szem ély egész alak b an jelenik meg, az alacsonyra v ett horizo n t m ia tt szinte szobor szerűen rajzolódik ki az égbolt h átterére . A stereotip szerkesztéshez h o zzátar­ toznak az előtér sziklái, azok fe lira ta i és finom vonalú v irágai, to v áb b á a h áttérb en a tábor, sereg, ritk á b b a n m ás m ozzanat jelzése. T örténeti, vagy egyéni jellem zést h iáb a “eresünk, a festő, helyesebben az akkori m agyar nem esi tá rsad alo m képzelete és tu ­ data m erőben felü leten mozog: L eheltől nem m a ra d h a t el a k ü rt, a h u n B uda m ögött “ altérü l a budai v á rn a k m etszet u tá n készített ábrázo lása szolgál. M odorossága és

63

6. sz. kép: Vrabec: Szabolcs vezér — az egykori nagy szálából. fogyatékosságai ellenére V rabecnek v an n a k festői kv alitásai, m elyek még a rossz á l­ lap o tb an lévő képeken is feltűnnek. Nem volt élvonalbeli festő ez a Cesky B rod-ból szárm azó m ester, de m agyarországi m u nkásságáról ez egyetlen adatu n k . A m egyeháza építésének ezek az 1783—84-ben készü lt festm ények sz ó laltatják meg a befejező ak k o rd ját. Az 1785. évről szóló szám adások a m egyeházával kapcsolatosan íicár nem beszélnek. 64

KOVÁCS SÁNDOR IVÁN—KULCSÁR PÉTER:

Újabb adatok az 1632-es felső-magyarországi népi mozgalmak történetéhez Az 1631—32-ben F első-M agyarországon lejátszódott p arasztm o zg alm ak at tö rté n e t­ írá su n k több m int h árom évszázadon keresztül alig m é lta tta figyelem re. F eldolgozásuk­ ra nem k e rü lt sor, sőt m ég a fo rrása n y ag összegyűjtésére is csak szórványos k ísé rle ­ te k tö rté n tek . A m ikor M akkai László 1954-ben m a jd 1956-ban a r r a vállalkozott, hogy m onografikus feldolgozásban tá rja elénk a tényeket, s ezek a la p já n elem ezze a m oz­ g alm ak lényegét, m u n k á já t az alap o k n ál k ellett kezdenie, hiszen az elő tte já ró k az elem i lev éltári k u ta tá so k a t sem végezték m ég el.i E nnek k ö v etkeztében ered m én y eit nem te k in th e tjü k a k érd é st egyszer s m in d e n k o rra lezáró válasznak, in k áb b olyan szilárd bázisnak, m elyen a további építő m u n k a biztonsággal fo ly tath ató . A ren d e lk e­ zésére álló ad a to k segítségével felvázolt k ere tek ilt-o tt még k itöltendők, s m ivel az egykorú elbeszélők tá rg y u n k k a l eléggé m ostohán b án tak , a hivatalos anyagot pedig m aga M akkai k u ta tta fel lelkiism eretes alapossággal, ú ja b b értesü lések et elsősorban a k o rab eli levelektől v árh a tu n k . A m ozgalm akba erről vagy arró l az oldalról b e k a p ­ csolódó szem élyek levelezése számos olyan adalék o t rejteg et, m elynek segítségével tisz­ tá zh a tju k a m a még hom ályban lappangó részleteket. P éld ak ép p en em lítjü k azt a két levelet, m elyre a Bedegi N yáry család levélanyagában b u k k an tu n k .2 A k ét levél — keltezésük 1632. m árcius 26. és áp rilis 5. — éppen azokba a n ap o k b a vezet b en n ü n k et, m elyek k ö rü l M akkai k u ta tá sa i u tá n sem lá tu n k tisztá n ; e d o k u ­ m en tu m o k a felkelés utolsó, N agy A m brus á lta l vezetett szak aszán ak idejéből valók. E rről a p erió d u sró l m indössze k ét feljegyzés vall, s m ivel ezek sem teljesen eg y értel­ m űek, az ú ja b b tu d ó sításo k n ak érdem es figyelm et szenteln ü n k .2 M indkét levelet K is-K aposi Istv án királyhelm eci refo rm átu s p ré d ik á to r írja fa lu ­ jából u rán a k , Bedegi N yáry Istv án n ak . E gyikőjük sem ism eretlen szem élyiség, de é r ­ deklődésünket különösen N yáry Istv án kelti fel, m e rt szám ára a szóban forgó ese­ m ények alak ításá b an is ju to tt bizonyos szerep. A Bocskaihoz csatlakozott Bedegi N yáry P ál gyerm eke volt, 16U9-ben sa já t m ostohatestvérét, Telegdy A n n át v ette feleségül,* s így Felső-M agyarország keleti részén ro p p an t b irtokok u rá v á lett. H am aro san ro k o n ­ ságba k e rü lt a nyu g ati F elvidék legh atalm asab b fam íliájáv al, a T h u rzó k k al is: fé l­ testvére, B edegi N yáry K risztin a 1618-ban T hurzó Im rév el k elt egybe P ázm án y le g je­ lesebb p ro testán s ellenfele, B ethlen G ábor leendő u d v ari p ap ja, A lvinci P é te r elő tt.5 N yáry T hurzó Im ré t követve á llt 1619-ben B ethlen G ábor zászlaja alá, s az átm en eti íellángolás u tá n i ingadozó, m egegyezésre törekvő m agaviselése a to v áb b iak b an is az övére em lékeztet, hív en tük rö zi te h á t a főren d ek állásp o n tját. Az 1620-as b eszterce­ bányai k irályválasztó országgyűlés fo rg atag áb an m ég lelkesedik — „az békességhez

65

senki ne bízzék, hanem csak k a rd ki k a rd leszen” !6 —, de nem sokkal később m ár így só h a jt: „az én állap ato m bizony rabság, nem egyéb, bizony in k áb b ak arn ám , hogy m eghalnék, hogysem így élnék, ju ta lm a sincsen sem m i”.7 E lvileg egészen a fejedelem h aláláig k ita r t m ellette s a protestan tizm u s m ellett. Feleségével eg y ü tt p ro testán s író ­ kat, p ré d ik á to ro k a t tám ogat, 1615-ben Szenei M olnár A lb erté t fogadja, az 16 2 0 -b an K assáról kényszerűen távozó Szepsi Csom bor M árto n az 5 v a ra n n a i b irto k á n lesz p ré ­ d ik á to r, egyszersm ind fiá n a k nevelője;8 de Bedegi N yáry K risztin án a k E szterházy M ik­ lóssal im m ár P ázm án y P é te r előtt k ötött m ásodik h ázasságát9 követően egyre inkább közeledik a H ab sb u rg -p árti katolikus körökhöz. P ro te stá n s összeköttetéseit véglegesen sohasem a d ja fel, élete végéig levelezésben m a ra d k o ráb b an is p á rto lt p réd ik áto raiv al, a kato lik u s oldalhoz fűződő k apcsolatai azonban egyre erősebbekké v áln ak . K ülönösen 1629 után, m e rt ez év végén n y íltan szakít m ú ltjáv a l, decem ber 10-én ő is o tt v an a K assát átvevő k irály i biztosok között,10 s tevékenységének elism eréseképpen — tö b ­ bek között P ázm ány ja v a sla tá ra és sü rg eté sé re1! — 1630 ja n u á rjá b a n k irály i ta n á ­ csossá nevezik ki. A ulikus p ro testán s lé tére m integy közvetítő szerepet v állal Becs és E rdély között, s term észetes, hogy egym ás u tá n ny eri el a különböző császári k itü n te ietéseket. 1632 jú n iu sáb a n m eg k ap ja a grófi cím et,12 utóbb felső-m agyarországi főka­ p itány, 1635-ben kam arás, főajtónállóm ester, s közben m indvégig szabolcsi főispán.10 P o litik ai p álfo rd u lá sán a k betetőzéseképpen 1636 h ú sv é tjá n szám os a lattv aló jáv al eg y ü tt k ato lik u s h itre té r,14 s k ét év m úlva K isvárdai E h M ihály, a későbbi esztergom i k an o ­ nok,18 ak i Lósy Im re érse k a já n la tá ra N yáryék költségén végzi ró m ai tan u lm án y ait, m á r őt k éri a r r a R óm ából ír t levelében, hogy tévelygő h ú g át a k ato lik u s v allásn ak „nyom dokára v ezérlené”.16 De nem csak róm ai p ere g rin u st tám ogat, u d v a rá t és élet­ fo rm á já t is a k atolikus b aro k k szellem ében rendezi á t: az épp B écsben lakozó F o rgách Zsigm ondtól a császárról készült p o rtré t s o ltárk ép et kér, E p erjesen tem plom ot ép íttet, K assán egy k la stro m á ta la k ítá s költségeit v iseli17 stb. S zinte k om ikusán hat, hogy m ik o r 1637-ben bizonyos ügyei E rdélybe szólítják, B ethlen G ábor egykori oizalm asát P ázm ány érsek a já n lja a v olt fegyvertárs, I. Rákóczi G yörgy p ártfo g ásáb a.16 Az 1630—32-es esem ények kifejlődésében tevékeny, de m a m ég csak egyes rész­ leteiben tisztázott szerepet játszik. K állai kapitán y , am ik o r a k állai vitézek a h a jd ú ­ szabadság elleni állandó és erőszakos fellépéseikkel h írh ed t nevet szereznek m aguk­ nak, m indvégig izgalom ban ta rtjá k az am úgy is forrongó v idéket és m ag ata rtásu k k a l a h a rm a d ik hajdú felk elés közvetlen k iváltó okaivá lesznek. N y áry Istv án vezeti a n á ­ dori biztosokat a h a jd ú k k a l 1631. m áju s 1. és 6. között fo ly ta to tt tárg y aláso k idején. E zután jó időre eltű n ik a szem ünk elől, csak azt a h írt k a p ju k felőle, hogy 1632 első h ónapjaiban a parasztm ozgolódások felélénkülésén ek lá ttá ra n agybirtokos társaiv al együtt sa já t biztonsága érdekében m ag ánhadsereg et kezd toborozni.10 Ügy tetszik te ­ hát, hogy visszavonul az ügyekbe való nyilvános beavatkozástól, s az u ralk o d ó osz­ tály nagy részével együtt tétlen ü l, de élénk figyelem m el szem léli a dolgok alakulását. B irto k a in a k írástu d ó iv al állan d ó érin tk ezést ta rt, tő lü k érte sü l a dolgok állásáról, irá ­ n y ítja m a g a ta rtá su k a t a hullám v erés közepette. íg y áll sű rű lev élv áltásb an K aposi Ist­ v ánnal, a helm eci tiszttartó ság o t viselő lelkészével is. A m agyarországi p ro testán s egyháztörténetben k ülönben je len ték telen szerep et já t­ szó K is-K aposi Istv á n 20 nevének felb u k k an ása ebben az összefüggésben elsősorban azért érdem el figyelm et, m e rt a felső-m agyarországi p arasztm o zg alm ak k al kapcsolat­ ban m indm áig igen kevés ad a lé k áll rendelk ezésü n k re a p réd ik á to ri réteg m a g ata rtá­ sát illetően. T udom ásunk sz erin t deákok, tan ító k , p réd ik á to ro k csekély szám ban csat- . lakoztak a m ozgalom hoz, s eg y általán n em ism erjü k a k ív ü lm a ra d o tta k állásfo g lalá­ sát.21 E látszólagos passzivitás ellen ére E szterházy M iklós n ád o r 1631-ben éppen őket okolja a m ozgalm ak k iro b b an á sáv a l: „E nnek penig az tám ad ásn ak , az m in t ezt is

66

m egírtam , £6 okai a prédikátorok... és az eretnekségn ek is nagy része v an b en n e”.22 A n ád o r m inden bizonnyal a rra gondol, hogy B ethlen függetlenségi h áb o rú in ak ideoló­ giai alap v etését is az A lvinci P é te r vezette p ro testán s p réd ik á to ri réteg végezte el. M int a levelekből k itű n ik , a mi em b erü n k nem csatlakozik a m ozgalom hoz, de a felk elt jobbágyság érd ek eit m esszem enően szem elő tt ta rtja . M inden ékesszólását la tb a vetve ip ark o d ik u rá t rábeszélni arra , hogy a m egm ozdulásokban résztvevőkkel szem ben le ­ gyen elnéző, s nagy rav aszu l a lo ld esú r sa já t érd e k ére h iv atk o zik : n e b án tsa a jo b ­ bágyot, m e rt „ha elfogy az servitium , hol leszen az dom ínium ”. Legfőbb k ö vetelm é­ n y ek n ek a zavarosban halászók fé k e n ta rtá sá t tek in ti, k ik a n y u g talan időkben fele­ lősség n élk ü l az élre k erü lv é n csak fokozzák a felfo rd u lást. L ényegében te h á t u rá t a parasztm ozgalom cé lja in a k helyességéről igyekszik m eggyőzni, hiszen a felkelésben résztvevők m in d en ek elő tt a fosztogató zsoldoscsapatok m egfékezése érd ek éb en rag a d ­ ta k fegyvert. N em tud ju k , m e n n y ire őszinte, m ikor érzelm eit fe ltá rja g azd ája előtt, an n y i m in ­ d en e se tre bizonyos, hogy a jobbágyság érdekében rag ad to llat, s nincs kizárva, hogy c é ljá ra tek in tv e a tényeken is v álto ztat egy keveset. Szem m el lá th ató lag szeretn é N y áry t m eggyőzni arról, hogy az ő népei csak a többiek n y o m ására elegyedtek bele a m ozgalom ba, közben azonban azt is m egtudjuk, hogy a lakosság nagy része — az em ­ líte tt négy falu közül h áro m — elm ent a fölkelőkkel. L eveleiből kétségtelen té n y k én t bontakozik ki, hogy a felkelés legutolsó n a p ja ib a n az é rin te tt te rü le te k h a n g u lata m iben sem különbözik a k o ráb b an tap asztaltak tó l. G him esi Forgách 1632. április 4-én a felkelésről m in t le zá rt dologról beszél, m elyet ..isten u tá n lecsöndesítvén... szorgalm atosán m inden fö ld esú r esködtesse vissza jo b b á ­ gyit, ellene m on d atv án az egym ásnak in praeiudicium dom inorum a d a to tt h itn e k ”.23 I tt azon ban a rró l k a p u n k h írt, hogy a falv a k népe v álto za tla n u l forrong, „egyik az m ásik tu l kényszeríttetvén... ú jo n n a n egym ást convocalják”, s „retten etes veszedelem k ö vetkezik” ; az „eskető p ara szt em berek” to v áb b ra is já r já k a vidéket. U gyanaz a kép tá ru l a szem ünk elé, m in t am it a fo rrói p araszto k 8 h ó n ap p al k o ráb b i levele tü k rö z : „ .. .ez m ostani fe lin d u lt p ara szt h a d a k m inket... k én y sze rítetten ek a rra , hogy m i is velők consentiálván... hozzájuk ad ju k m agunkat, m e rt h a n em cselekösszük, reá n k jű n e k és fa lu n k a t fe ld ú ljá k ”.24 N yugtalanító h íre k te rjed n ek , többek között a k állaiak nyíregyházi dolgairól, am it — sajnos — nem fejt ki bővebben, s így csak se jth e tjü k , hogy u gyanazt cselekedték, am it az ónodiak A lsóvadászon, a fü lek iek és a szendrőiek •Somodi k ö rnyékén: fosztogattak.25 A szóban forgó te rü le t nem nagy. K aposi K irályh elm ecrő l G éres, Sem jén, Ricse falv a k at ta r tja szem m el, te h á t a Bodrogköz északi csücskét, m ely az esem ények köz­ p o n tjá n ak tőszom szédságában fekszik. M int m egtudjuk , a sem jéniek, ricseiek, géresiek csatlakoztak a felkelőkhöz; az első k ét falu lakossága m árcius 26-án m ár visszatért, a géresiek azonban még nem . K aposi m ost p ró b álja kieszközölni az ő h az ajö v etelü k et is.2® E rősen ta r t attól, hogy a csatározásuk a B odrogközre is átterje d n ek . K ülönösen é r ­ dekes ezzel k ap cso latb an B arkócziról ad o tt híre. E ddigi tu d o m ásu n k sz erin t Barkóczi László zsoldoskapitány, k in e k g arázdálkodása nem csekély szerep et já tsz o tt a felkelés k iro b b an ásán ak indító okai között, e te rü le te n u to ljá ra 1631. augusztus 25-én b u k k an íei, am ennyiben e n ap o n je len ti B ornem isza János kassai vicegenerális, hogy a v id é­ ket dúló szabadcsapatokat, köztük az övét is, k iu ta síto tta az országból. A k iu ta síto tta k nagy része nem engedelm eskedik a paran csn ak , s tovább fo ly ta tja rab ló p ortyázásait, most m ár azonban a h ivatalos fórum ok látókörén kívül. M aga a n ád o r sem tu d ja, hol tartó zk o d n ak a k ie b ru d a lt zsoldosvezérek. 1632. áp rilis 6-án k elt egyik ira tá b a n előbb ezt m o n d ja: „C sehországba m envén ki K ovács P é te r és B arkóczi L ászló”, később azon-

G7

b á n k itö rli e m egjegyzést,27 n yilván azért, m e rt nem bízik értesü lése hitelében. L eve­ lü n k ből m egtudjuk, m it m űvel B arkóczi épp e nap okban. „Az elm ú lt szered én ” (azaz 1632. m árcius 24-én) a N agykapostól d élre fekvő leleszi rév n él á tk e l a L ato rcán , m ajd K irályhelm ecen k ere sztü lh ala d v a L eá n y v árn ál a falu b eliek k el való csatározás közben a Tiszán, s szabolcsi b irto k ai (N yírbakta) felé ta rt, m iközben fenyegetőzik, hogy „egész B odrogközt egy halom ba r a k a tja ”. Ügy látszik, ha ta lá n k i is m en t C sehországba, nem m ondott le véglegesen m agyarországi vadászterületeirő l, s K aposi aggodalm ai m á rcsak ez ért sem alaptalan o k . A n n ál kevésbé, m e rt B ornem isza p a ra n c sá t nem is v e h e t­ jü k túlságosan kom olyan. B arkóczi László (1G01—1659) m indvégig n agy kegyben áll a császári u d v a r előtt, s épp 1631 m á ju sá b an kap báróságot, m iu tá n előzőleg beregi és zem pléni alisp án volt. E m elkedése ezu tán is folytatódik, 1643-ban n ag y k állai v á rk a p i­ tán y lesz, s ebben a tisztségében száll szem be Rákóczi G yörgy csap ataiv al, ö a B a r­ kóczi család un. grófi ág á n ak alap ító ja. S zolgálataiért tek in tély es b irto k ad o m án y o k b an részesül. Az 1630-as években k a p ja meg többek között N y írb ak tát, N y írv asv árit. Nagy része v an abban, hogy V as m egyéből a F elvidékre átszárm azo tt fam íliája a későbbiek íu ly a m á n a legnagyobb h atalm asságok közé ju to tt. R észben vagy egészben az övék volt S zabolcsban D om brád, G yulaháza, K isléta, N y írb ak ta, N yírbogdány, S zatm árb an A vasfelsöfalu. B otpalád. Tiszacsécse, Csenger, D obrácsapáti, G yügye, H erm ánszeg, Já n k , K ányaháza, K om orzán, M ajtis, M ilota, N agypalád, N agyszekeres, N y írv asv ári, Ó pályi, S zatm árököritó, Ricse, Rozsály, R ózsapallag, S zin érv áralja, T urv ék o n y a,22 s h a ­ ta lm a s b irto k a ik fek ü d te k a környező m egyékben is. A lelkész á lta l szem m el ta rto tt te rü le t a N y írb áto r felé ta rtó felk elő k n ek is ú tjá b a eshetett. A m árcius 26-án k e lt levél ism eretében ugyanis ném ileg m ó d o sítan u n k kell azt a képet, a m it M akkai a felkelés befejező szakaszának esem én y tö rtén etérő l ra jz o l­ h ato tt. E szerint a p ara sztk a p itá n y o k és F orgách Zsigm ond között áp rilis 3-án lé tre jö tt m egegyezéssel N agy A m brus és tá rsa i elégedetlenek lévén elhatározzák, hogy tovább fo ly ta tjá k a küzdelm et. K elet felé veszik te h á t ú tju k a t, s a T iszán átk elv e áp rilis 5-én m á r a Szabolcs m egyei fa lv a k a t esketik m aguk m ellé.29 Ez u tóbbi d átu m Rákóczi G yu­ la fe h é rv á rt e n apon k elt leveléből állap íth ató meg, m elyben ez á ll: „im m ár a Tiszán is á lta l költöznek és ide felé is közelgetnek, sőt az ő felsége d itió jáb a n levő h ív ein k ­ n ek jószágokra is rá m entek, és jószágokat esketik, g y ű jtik m agokhoz”.30 M inden egyéb tám p o n t nélkül, p usztán a d á tu m o k ra te k in tv e is bizonyosak le h etü n k abban, hogy ha Rákóczi áp rilis 5-én G y u lafe h érv árró l a p ara szto k tiszai átk elését követő esem ények­ rő l ír, úgy an n a k jóval előbb m á r m eg k e lle tt tö rtén n ie, s nem le h et egy áp rilis 3-i elh atáro zás következm énye. A rra kell te h á t gondolnunk, hogy a felkelő sereg szétszé­ ledése, illetv e N agy A m brus c sa p a tán a k k iv álása m á r m árciu s vége felé m egtörtént. Az im ént lá ttu k , hogy a sem jén i és ricsei p araszto k m árcius 26-án m ár elh ag y ták a felkelőket és otthon v annak. É ppen csak m egko ck áztatju k azt a k érd ést, v ajo n nem N agy A m b ru s-e az a n év telen kapitán y , k in e k jöv etelét m árciu s 26-ra v á rjá k H elm ecen, s akitől K aposi a felkelők közé á llt géresiek visszabocsátását rem éli.31 N agy A m b­ ru s c sap a tain a k term észetes ú tv o n a la csakugyan ezen a vid ék en h ú zódik keresztül. M árcius m ásodik felében a felkelők d eré k h ad a K assa k ö rü l gyülekezik, s in n en N yír­ bátorhoz — ahol április 10. k ö rü l ta lá lju k ő k et — a Bodrogköz m egkerülésével cl sem leh et ju tn i, h acsak nem T okaj vagy M unkács felé, d e e lehetőségek egyike a k ato n ai helyzet, m ásika a nagy kerü lő m ia tt valószínűtlen. E gyetlen levél term észetesen nem teszi lehetővé, hogy h atáro zo tt á llá st foglalhassunk e k érdésben, nem látszik azonban való színűtlennek, hogy a tárg y aláso k m enetével elégedetlen felkelők N agy A m b ru s v e­ zetésével m árcius 26. előtt elszakadtak az egyezkedőktől, s a N yírség felé v ették ú t­ ju k at.

68

A többi elbeszélt esem ény szoros kapcso latb an v an a F első-M agyarországon k ia la ­ k u lt po litikai helyzettel, s így egym ással, b á r n éh a errő l a lev élíró n ak nincs is tu d o ­ m ása. K ülpolitikai h íre it egy Lengyelországból Pozsonyon k eresztü l érk e zett szatm ári m árk ak ereskedőtől, bizonyos G yulai M ártontól veszi. Ezek között első helyen áll „az S vecu sn ak császár ellen ” le tt „csodálatos nagy triu m p h u ssa”, vagyis az 1631. szeptem ­ b e r 7-én le za jlo tt lipcsei csata, m elyben G usztáv A dolf súlyos v ereséget m é rt II. F erd in án d ra. E nnek h íre — úgy látszik — bizony későn érk ezik H elm ecre. K özvetlenül ez­ u tá n P ázm án y ró m ai u ta zá sát beszéli el. A hírhozó kereskedő — sa já t á llítá sa szerin t — jelen volt az indulásnál, s önm agát m eg nem tag ad v a figyelm e főképpen a ló á ra k ra te rje d t ki. A rró l aligha le h e te tt tudom ása, hogy az u ta z á sra éppen a svédek lipcsei győzelm e következtében k e rü lt sor. A császár ugyanis en n ek h a tá sá ra szerette volna m egszervezni az eu ró p ai katolikus fejedelm ek közös ak ció ját G usztáv A dolf ellen, és a p áp ai jóváhagyás kieszközlése érd ek éb en k ü ld ö tte P ázm án y t R óm ába. A bíboros sietve k észült az ú tra , s m ivel F e rd in á n d nem tu d ta elő terem ten i a szükséges össze­ get, sa já t pénzkészletét h aszn álta fel a költségek fedezésére. Ezzel leh et összefüggés­ ben a kereskedőnek az a m egfigyelése, hogy m inden jószágát, m a rh á já t pénzzé tette. A k ard in á lis 1632. fe b ru á r 14-én in d u lt el Pozsonyból, s m ivel az „áros em ber” h áro m hete, azaz m árcius 5. k ö rü l hagyta el a várost, az in d u lá sn á l v aló b an jelen le h ete tt.33 N agy figyelm et szentel K aposi a lengyelországi helyzet alak u lásán ak , s m egnyug­ vással á lla p ítja meg, hogy a tró n b etö ltés körül feltörő belső ellen téte k m ia tt ez oldalról nem kell veszélytől ta rta n i.34 N em világos a „P rin y i u ra m é k ra ” vonatkozó m egjegyzés. E n ap o k b an R ákóczi a h ét m egye m egszállására készül, s ennek előkészítése so rán a felső-m agyarországi p ro ­ testán s n em esekkel is érintkezésbe lép, k ik közül P erén y i F eren c a b a u ji főispán n y íl­ tan b izto sítja tám o g atásáró l.33 K aposi Istv án ta lá n az ezzel kapcsolatos tárgyalások valam ely m o zzanatára céloz. N em vesszük so rra a két levél v alam ennyi h írét, hiszen célu n k elsősorban az, hogy felh ív ju k a figyelm et az o k ra a m indeddig k ih a szn á latlan tu d ó sításo k ra, m elyek a csa­ ládi le v é ltá ra k m élyén v á rjá k , hogy fén y t deríth essen ek tö rté n elm ü n k e sokáig e lh a ­ nyagolt fejezetére. A részletesebben ki nem fe jte tt h íre k — a lengyelországi „nagy p árto lás”, a lipcsei c sa tá t követő bécsi kavarodás, a svéd—török szövetségről terjen g ő p lety k ák stb. — ö n m ag u k ért beszélnek, s különösen az ért figyelm et érdem lők, m e rt m in d errő l s a felvidéki helyzetről is az érd ek eltek bevallo ttan szu b jek tív h an g ján szól­ nak. A legfrissebb h íre k rő l és esem ényekről „ ra p tim ” tudósít, s így sokban já ru lh a t hozzá a hivatalos irato k b ó l n y ert értesü lések kontro lljáh o z és kiegészítéséhez. E k é t levélben figyelm ünket leginkább az az állásfoglalás k elth eti fel, m ely et író ­ ju k a m ozgalom m al kapcso latb an nagy ékesszólással s való b an költői erővel k ife je ­ zésre ju tta t. F elveti a kérdést, m ennyiben felelős a nagybirtokos réteg a zűrzavaros állapotok k ia lak u lásá ért. A z alázatoskodó form u lák között is igen h atáro zo ttan szögezi le, hogy N y áry és tá rsa i m it sem tesznek a ren d h ely re állítá sáé rt, b á r elsősorban sa já t érdekük, vagyonuk biztonsága követelné ezt, sőt, a felelőtlen elem ek elő térb e b o csátá­ sával in k á b b súlyosbítják, m intsem ja v ítjá k a helyzetet. H a m égis lép ésre h atáro zzák el m ag u kat, ezt nem a szükséges irá n y b a teszik, s a fosztogatók m egfékezése h ely ett az ellen ük fellépő p a ra sztság ra a k a rn a k lesújtani. Ügy látszik, a levelek író já t éppen ez ag g asztja leginkább, s valósággal szárn y ak a t kap, m ik o r az „ügyefogyott, gorom ba, szegény község” érd ek éb en em el szót. N yilvánvaló, hogy K aposi Istv án vélem énye n em egyéni vélem ény, n em egy különösen tisztá n látó politikus, h an em a „vidéki” é rte lm i­ ség tek in tély es részének g ondolatm enetét tükrözi, s így leveléből azt a k ö v etk eztetést kell levonnunk, hogy a szegényebb sorsú falu si írástu d ó k rokonszenve a p arasztfelk elő k

69

o ld alán állt. S6t, h a M akkai koncepciójába illeszkedü n k bele, azt is m e g állap íth atju k , hogy a parasztság és a nagybirtokosok között v á lla lt közvetítő szerepükkel jelentős m é rték ben já ru lta k hozzá a későbbi nem zeti összefogás feltételein ek m egterem téséhez. I. Kis-Kaposi István levele Bcdcgi Nyáry Istvánhoz. Királyhelmeo; 1632. március 26. (Nr 1687 a.) Isten iü l kegyelm et, békességet és jó egészséget k ív án o k N agyságtoknak, m in t k e ­ gyelm es u ra m n a k és asszonyom nak.36 Az N agyságtok levelét v ettem és olvastam szeretettel, m elyeknek co n tin en tiáján ném elyiknek örvendeztem , ném elyik részén szom orkodtam , de m in d en ek csak az fel­ séges Isten n ek h atalm asság áb an és bölcs ta n ácsáb an vad n ak , fac iat dom inus, quod bon u m est in oculis suis. Én, N agyságos u ra m és asszonyom , az N agyságtok kiván ság a szerin t is úgy viseltem szegényekre gondot, az helm eciekre, sem jén iek re, ricseiekre... azok itth o n m a ra d n ak m ég m ost, jólleh et elm en tek v o lt az sem jéniek, ricseiek és géresiek, de visszabocsátják őket... vigyázni, az géresiek még oda v ad n ak , de m a itt lesz az k ap itán y H elm ecen, azon leszek, az géresieket is visszakérjem , hogy az N agyságtok jószága épen itth o n m a ra d jo n ez végre, hogy az... vigyázzanak. É n szegényeknek m in ­ den jó t m ondanék, csak m a ra d h atn á n ak . Az bo ro k at elviszik és öröm est szolgálnak N agyságtoknak ilyen... b ó d u lt állap a tjo k b a n is, sőt az m in t tő lö k lehet, ilyen... in d u la t­ ban... ellep ték az eskető p a ra sz t em berek, no h a az sz erin t m in d e n ü tt m egeskették Z em plin várm egyével, k in nem keveset csodálkozom és gondolkodom , de ju t eszem ­ ben, hogy az h é t várm egyén k ív ü l császár u ru n k é ő felségéé volt U ng várm egye, és az k ap itán y is, az ki volna, n ev ét m eg nem írja , h an e m h ét v árm eg y én ek cap itán y án ak ír ja csak m agát. Én v alam it N agyságtoknak Szabó Ja k a b u ra m n a k m eghagytam , m in ­ denek ben az sz erin t cselekedik ő kegyelm e, v alam ire érkezik, énnekem is N agyságtok paran csoljon, tehetségem szerint, az m iben én tudok, N agyságtoknak öröm est szolgá­ lok, és v alam i leszen, inn en m eg is írom N agyságtoknak. Illik az, hogy N agyságtok is o n n an szegény jószágára szorgalm atos gondot viseljen. B arkóczi u ra m m inthogy negy­ ven lóval az elm ú lt szeredén m en t á lta l B a k tá ra nagy fenyegetőzéssel az leleszi réven és az leányvárin, hogy ez n apokban egész B odrogközt egy halo m b an ra k a tja , és az le á n y v á ria k a t k e rg e tte tte is. Mi leszen ebbül, nem tu d ju k . Ezek ellene igen vigyáznak. N agyságtok is vigyázzon szegény jószágára és tu d á su n k ra ad ja, h a v alam i o n nan kö­ v etkezhetnék, m ivel elsőben is m in k e t érn e az veszedelem . Z ak m ári G yulai M árton nevö áros em ber érkezék L engyelországbul, ki az egész té len o tt b en n lak o tt. T egnap so k at beszélgettem vele, de azt m ondja, hogy lengyeltő l n ek ö n k m ostan féln ö n k nem kell, m e rt o tt is nagy p árto lás vagyon, az vén k irály az n agyobbik fiá t a k a rja hely ette co ro n áztatni eo respectu, hogy török császárral az vít szem ben és triu m p h á lt is, az fe ­ lesége pedig C asim iriust, az m aga fiá t a k a rja , az ország pedig egyiket sem a k a rja acceptálni, és így nagy visszavonyás vagyon az (Országban.37 U gyan za k m á ri em b er m ás L engyelországban ezekhez ak adván, ki még ősszel ökrököt v itt v o lt fel szin te Bécsig, és ez egész té len Pozsonyban lakott, háro m h ete hogy elin d u lt Pozsonybul, szám talan sokat beszéle, h a N agyságtok eszében vehetné, M iklós deák u ram h o z3* m ondák, hogy m en n ek és o tt egy kevéssé v árakoznak, és házakhoz fo rd u ln a k m agok, m a rh á jo k a t v e­ szi az ő kegyelm e, h áz án á l vagy az v á rb a n h agyván ideig, (m ert sok m a rh á t visznek). C sodálatos nagy triu m p h u ssá t beszéli az S vecusnak császár ellen, még császár el nem m en t B écsbül m aga, de m in d en kincsét elköltöztette régen, h ad a sehol sem m i sincsen, k iá lla tja az h ad at, 8 ta llé rt ígér, senki re á nem m egyen egy főem ber is az k in csiért is, csak régi ta llé rt v etn ek neki, egy nap, k ét nap, h a o tt vagyon, h a rm a d n ap o n m ind

70

elm egyen. M indenféle rendek, azt m ondja, m ég az nagy ren d ek is, nagy szivek ó h aj­ tá sáv a l v á rjá k az Svecust. Én meg sem íro k m indeneket, n em is győzném m egírnom oda, m icsoda h íre k vadnak. Pozsonybul az coronát el a k a rta v itetn i császár, azt b e­ szélté, d e az u ra k nem engedték. A zt is m ondó többi között, hogy n y ilv án beszélik, török császár segítségét a já n lo tta császár ellen az S vecusnak, és azt m ondotta, hogy őneki n em kell, sőt Isten vele tévén és az egész keresztyénség, az császárságot nem k í­ v án ja, n oha a r r a is szorgalm atos gondja vagyon az egész keresztyén országokkal, hogy egyező a k a ra tb u l m ás császár legyen, de az m agyarországi királyságot, h a Isten vele leszen, B udán m aga a k a rja viselni török ellen, és az egész keresztyénségnek élete fogy­ táig szolgálni. O tt volt, azt m ondó, és lá tta , m ikor az császár P ázm án t elk ü ld te p á p á ­ hoz. M inden jószágát, m a rh á já t pénzzé tö tte P ázm án, oly lo v ait ad ták , azt m ondá, 26— 23 fo rin to n el, hogy az ki m egvötte, egy h é t a la tt 60—70 fo rin to n eladta. M inden főfő ren d e k tő l és v árosoktul nagy bucsuzással búcsúzott és... b o csátja el p á p a és m in t in ­ form álja... félelem ben v a d n a k oda fel, azt m ondja, m in d en ren d ek . Egész Slesiában, azt m o n d ja, nincsen an n y i lakos nép, m ennyi h ad a az S vecusnak b en n e vagyon. Az több beszélgetésit elhallgatom . Isten éltesse N agyságodat kedves jó egészségben sok jó esztendeig. D abam rap tim H elm eczini 26 M ártii A nno 1632. N agyságtok igaz jó k á p lá n ja K aposi Istv án helm eci p rae d ik áto r m an u p ro p ria. K ív ü l: S pectabili ac M agnifico D om ino D om ino S teph an o N yári d e Bedegh, S upprem o Com iti C om itatus Zabolcz etc. Dom ino et P atro n o gratiosissim o.

II. U gyanaz, ugyanahhoz. Királyhclmec, 1632. április 5. (Nr 7687/b) N agyságodnak az Ű r Iste n iü l jó egészséget kívánok és szegény ország u n k b an csen ­ des, békességes m egm aradást. Én az N agyságod p a ra n c so la tja sz erin t eléggé consulálnám az N agyságod szegény jobbágyinak és közönségesen m indeneknek az csendes békességben itth o n való ütést és m arad ást, de ezek egyik az m ásik tu l kén y szeríttetv én és ez h írek e t h allv án , hogy reájok jű n ek, és az k állaiak velek oda á lla l m it cselekedtenek N yíregyházán, ú jo n n an egym ást convocálják. Az N agyságod sz'egényi öröm est accom odálnák m agokat az m i elm énkhez, de az többi resistál. E lhigyje Nagyságod, ha N agyságtok ennek az dolognak eleit nem veszi, retten etes veszedelem következik. M indenfelé oda á lta l vigyázójok volt, m in d eneket tudnak. Az h atalm as Isten n ek nevére kérem N agyságtokat, N agyság­ tok m a tu ro ingenio, sokat láto tt, hallott... teljes, m egért, bölcs, eszes, okos elm ével b ír­ ván, nézzen messze, és az ki onnan ide á ltal gonosz végre ezeknek az szegény esze­ veszett községek á rta lm á ra jö n n i igyekeznének, resistáljo n N agyságtok teljes te h etsé­ gével, szép adm onitióival, m e rt ebbül is nem következik, h a ők szegények m egbolon­ dultak, vegye elő N agyságtok az okosságot. N agyságtok bölcs okosságával orvosolja meg az ő bolondságokat. N on arm is hic opus, N agyságos u ram és asszonyom, non, séd consiliis sanioribus, p ie tate C hristiana, m iseri cordia, b en ig n itate clem entia, lenitate, ha nem leszen relatio, hol leszen correlatio, ha elfogy az servitium , hol leszen az domínium. N em kell ném ely n y u g h a ta tla n elm éjű, m agok h aszn ára igyeköző em b ere­ ket N agyságtoknak a k a ra tjá b a n hac in so rté m iserabili előbocsátani, q u o ru m p arv a relatio, p a rv u m dom ínium . N agyságtoknak ezerénél több d o m in iu m ja és re la tió ja v a ­ gyon M agyarországban, illik azért, hogy N agyságtok viseljen m indenek felett ennek az 71

zenebonának Istenesen való lecsendesítésére fő gondot, m ely Isten elő tt is kedves le ­ gyen, ez világi em berek elő tt is velág fen n állásáig h a lh a ta tla n istenes jó hírt, nevet szerezhessen, m ely könnyen m eglehet N agyságtoktul, az Isten N agyságtokhoz hozván az istenfélő, kegyes, hazáia szerető u rfia k a t ő nagyságokat, ő nagyságok is, m in t e d ­ dig, úgy m ost is szeressék édes h azájokat, igyekezzenek o rvoslani N agyságtokkal eg yütt jövendő rom lását, pusztulását, és az m ely jó h írt, nevet, h a lh a ta tla n em lékeze­ te t szerzettének m agoknak ez elm ú lt esztendőben édes n em zetünknek nagy veszedelem tül való m egoltalm azásoknak dolgaiban való fárad ság o s szorgalm atosságokkal szer­ zettének, (!) an n a k dél színben tündöklő, ragyogó fényességét az ügyefogyott, gorom ba, szegény községnek veszedelm ére való ném ely em b erek et igyekezetekben és gonosz szándékokban való előbocsátásokkal, m in t egy setét felhővel, n e h om ályosítsák meg, h an em az elm ú lt esztendőben m ég az kik ellenséges k éppen reá jo k m entenek, azokkal is kegyelm ességet cselekedtenek, sokkal in k áb b m ost szegény jobbágyokkal nagyobb kegyelm ességet cselekedni igyekezzenek. N agyságtokat ez illeti, clem entia. M ost az m int értettem , tra c tá jo k vagyon, P rin y i u ram é k in te rp o n á ltá k m agokat, m u tu is consiiiis m edendam eshet, N agyságos uram , h a p ersonalis p rae sen tia n em leh etn e-e, m in d ­ já r t papiros, té n ta kell hozzá, vagy egy kis inducia, ítéletem sz erin t ezt N agyságtok lccsendesíthetné. De h a egy-két m aga haszna és jövendő híre, neve kereső em b ern ek a k a r a tjá r a h ag y ja N agyságtok az dolgot, k ik n e k ez országban kevés részek vagyon, nagy k á r t vall N agyságtok. E zt is m i hozta, hanem hogy ezkétig is azok d irig á lták a dolgot. Az Iste n é rt az ért N agyságtok, az kik k el illik, tanácskozzék és vigyázzon az jó ­ ra. Ez m eglehet, B odrogközre á lta l ü th e tn e k és k á r t teh etn ek , d e itt is k i v a llja az k á rt, N agyságtok. U tolsó része ez az feltám ad ásn ak , itt kelle m in d já rt k ezdeni az veszedel­ m et. Az kígyónak az fa rk a hegyit h a elvágják, közönséges példa, m egem lékezik az feje és d ere k a a rru l, valam ig az feje meg nem rom ol. Az eszes em ber, h a valam ely k ú tfő ­ n ek á rta lm a s bőséges folyását b á n ja és m eg a k a rja fogni, ta rtó z ta tn i, n em az fo ly ásá­ n ak végén kezdi azt el, m e rt az csak h eá b an való m unka, h an em h a fe jé t keresi meg, azt tö lti meg, ha lehet, az u tá n az folyása ő m ag áb an is el szárad, d e v alam ig an n a k eleit nem veszi, m ind foly. N agyságtok is az ért az veszedelem re igyekező féln ek el­ m éjét bölcs, okos ta n ác sáv a l tartó ztassa, és a r r a n e bocsássa, m e rt az üstök vonásbul esik az arculcsapás és az... veszedelem . O rvosolja... h atalm as Iste n é rt N agyságtok bölcs tan ácsával, ne rom oljon és fogyjon el édes nem zetönk, n e legyönk gyalázat, csúfság és nevetség szomszéd országinknak, és ne legyönk p ré d á ja az pogány nem zetnek. Bizony, N agyságtok csak szive szerin t a k a rja , szépen lecsendesítheti. É rte segélje Isten Nagy­ ság tokat m inden keresztyén, h a z á ja szerető hívekkel. Ámen. D átum ex oppido H elm ecz 5 die A pprillis A nno 1632. Spectabilis M ag n ificen tiaru m V estraru m addictis benevolens serv ito r S tep h an u s R K aposi P asto r H elm eczensis m an u propria. K ívül: S pectabili ac M agnifico dom ino D om ino S tephano N yári de Bedegh Comiti C om itatus de Zabolcz etc. Dom ino dom ino m ihi gratiosissim o.

J

E

G Y

Z E

T E

K

1. P o l g á r i t ö r t é n e t í r á s u n k e t á r g y b a n e g y e tle n ö n á lló , I g é n y te le n t a n u l m á n y i p r o d u k á lt C z o b o r A l f r é d t o l l á b ó l a T ö r t é n e t i K ö z l e m é n y e k A b a ú j - T o r n a V á r m e g y e é s K a s s a m ú lt j á b ó l c . f o l y ó i r a t 1913. é v i k ö t e t é b e n . ( A 1631-1 p a r a s z l l á z a d á s t ö r t é n e t é h e z . ) M a k k a l m u n k á i : A f e l s ő t i s z a v l d é k i p a r a s z t f e l k e l é s 1631—1632. B p . 1954. é s A k u r u c n e m z e t t ö s s z e f o g á s e l ő z m é n y e i . ( N é p i f e l k e l é s e k F e ls o - M a g y a r o r s z á g o n 1630—32 b e n .) B p . 1956. A f o r r á s o k r ó l é s a z e l ő z ő ir o d a l o m r ó l ld . o t t 7—13. la p . 3. O r s z á g o s L e v é lt á r , a Z i c h y c s a ló d l e v é l t á r a , P . 707 F a s c 81 n o N r 7345 7000 rúna 9855. 10136— 11029. A k ö v e t k e z ő k b e n c s a k a N r j e l z e t e k r e u t a lu n k . 3. V ö . M a k k a i: A f e l s ő - t i s z a v i d é k i p a r a s z t f e l k e l é s ... 90. l a p . A k é t l e v é l — a z e l s ő e r ő ­ s e b b e n , a m á n —IIk k e v é s b é r o n g á l t á ll a p o t b a n — a N y á r y c s a l á d f e n t m e g j e l ö l t l e v e l e z é s é b e n t a lá l h a t ó N r 7687/a—b . s z á m a la t t . S z ö v e g k ö z l é s ü n k b e n a h i á n y z ó r é s z e k e t p o n t o k k a l j e l ö l j ü k , a r ö v id íté s e k e t fe lo ld ju k . A le v e le k e t s z ó r ó l sz ó r a , d e a m a i h e ly e s ír á s s z e r in t a d ju k k ö z r e . 4. H á z a s s á g á r ó l S z e p s l L a c z k ó M á té k r ó n i k á j a t u d ó s it , L d . E r d é ly i T ö r té n e lm i A d a to k . S z e r k . é s k ia d . M ik ó I m r e . 3. k ö t . K o l o z s v á r 1858. 124. la p . 5. I p o l y i A r n o ld : B e d e g i N y á r y K r is z t in a 1604—1041. B p . 1887. M a g y a r T ö r t é n e l m i É le t r a j z o k . 15—16. la p . 6. T e l e g d y A n n á h o z . B e s z t e r c e b á n y a , 1620. a u g u s z t u s 5. N r 09664. 7. T e l e g d y A n n á h o z . P o z s o n y , 1620. n o v e m b e r 13. N r j e l z e t n é l k ü l . 8. A l á t o g a t á s r ó l l d . S z e n e i M o l n á r n a p l ó j e g y z e t é t : S z e n e i M o ln á r A lb e r t n a p l ó j a , l e v e l e z é s e é s i r o m á n y a i . K i a d . D é z s l L a j o s . B p . 1898. 66. l a p . S z e p s i C s ö m ö r M á r to n U d v a r i s c h o l á j á t ( B á n f a 1623.) B e d e g i N y á r y I s t v á n n a k a j á n l j a , s i n t é s e i t a n n a k k i s f i á h o z c í m e z i. 9. I p o l y i : I . m . 76—77. la p . 10. M a k k a i: A k u r u c n e m z e t i ö s s z e f o g á s ... 1 1 0 . la p . E z é v b e n a n á d o r ú g y j e l l e m z i N y á r y t , m i n t a k i „ v a l d e a d d i c t u s n o s t r i s p a r t i b u s ” . ( O k m á n y t á r B e t h l e n G á b o r f e j e d e l e m u r a lk o d á s a t ö r t é n e t é h e z . K ia d . G i n d e l y A n t a l. B p . 1890. 510. l a p ) . 11. P á z m á n y P é t e r b ib o r n o k , e s z t e r g o m i é r s e k , M a g y a r o r s z á g p r ím á s a ö s s z e g y ű j t ö t t l e v e l e i . E g y b e g y ü j t ö t t e H a n u y F e r e n c . 2. k ö t . (1629—1637). B p . 1911. 81— B2. la p . A z é r s e k é s a N y á r y c s a lá d r e n d s z e r e s k a p c s o l a t á r a u t a l P á z m á n y n a k N y á r y I s t v á n n é h o z 1 6 2 5 -b e n í r t l e v e l e , m e l y ­ b e n tö b b e k k ö z ö tt íg y s z ó l: „ N y á r i I s tv á n u r a m a t, a K e g y e lm e d k e d v e s u r á t K e g y e lm e d é n s z ó m m a l s z e r e te tte l k ö s z ö n t s e é s a já n lja ő k e g y e lm é n e k s z o lg á la to m a t. N e k e m n a g y ö r ö m ö m ­ r e v o l n a , h a ő k e g y e l m é n e k v a l a m i b e n s z o l g á l h a t n é k ... K é v á n n á m a z t . h o g y a z K e g y e l m e d s z e ­ r e lm e s a n y ja é s k e g y e lm e te k o ly ú to n j á m a , m e ly e n a z r é g i s z e n te k I ste n o r sz á g á b a ju to tta k , a z a z a ’ r é g i i g a z r ó m a i a n y a s z e n t e g y h á z n a l c e g y e z s é g é b e ” . (N r . 09719.) M á s ik , N y á r y n é h o z ír t l e v e l e 1 6 3 3 -b ó l v a l ó (N r 09718). 12. M a k k a i: I. m . 112. la p . P á z m á n y f e n t id é z e tt le v e lé b e n a z t ja v a s o lja , h o g y B e th le n t e ­ m e té s é r e a z E r d é ly b ő l s z á m ű z ö tt H a lle r G y ö r g y h e ly e t t N y á r y t k ü ld j é k a z u d v a r k é p v is e le t é ­ b e n . ( P á z m á n y P é t e r ... l e v e l e i . 2. k ö t . 81—82. l a p ) . L d . m é g K e m p e l e n B é l a : M a g y a r n e m e s c s a lá d o k . 8. k ö t . B p . 1914. 17. la p . 13. N a g y I v á n : M a g y a r o r s z á g c s a lá d a i. 8. k ö t . P e s t 1861. J86. la p . 14. P e t r i C a r d . P á z m á n y a r c h l e p i s c o p i s t r i g o n l e n s i s e p i s t o l a e in e d l t a e . H a r m i n c k i l e n c k i ­ a d a t la n P á z m á n y - l e v é l . K i a d . G á llá F e r e n c . V á c . 1936. 13. la p . 15. V e r e s s E n d r e : O la s z e g y e t e m e k e n j á r t m a g y a r o r s z á g i t a n u l ó k a n y a k ö n y v e é s I r a t a i. B p . 1941. 280 —281. la p . E h M i h á l y l e v e l é t n e m is m e r i . 16. L d . a z id . l e v é l a n y a g b a n a N r 07807. j e l z e t ű L ó s y - l e v c l c t é s u o . N r 07541. 17. F o r g á c h Z s ig m o n d l e v e l e . B é c s , 1639. j a n u á r 12. N r 07633. S o m l y ó i M i h á l y g v á r d iá n l e v e ­ le . A l s ó - S e b e s , 1639. j ú l i u s 27. N r 07912. C so r n a A n d r á s s z e r z e t e s l e v e l e . A l s ó - S e b e s , 1642 n o ­ v e m b e r 13. N r 07437. 18. P á z m á n y P é t e r ... l e v e l e i . 2. k ö t . 746. la p . 19. M a k k a i : I. m . f ő l e g 142, 147, 2 1 2 . la p . 20. V ö . Z o v á n y i J e n ő c i k k e i a „ T h e o lo g i a l l e x i k o n ” r é s z é r e a m a g y a r o r s z á g i p r o t e s t a n t iz m u s t ö r t é n e t é b ő l . B p . 1941. 216. la p . A z á t n é z e t t le v é l a n y a g b a n — a k ö z ö l t e k e n k í v ü l — m e g t a l á l t u k N y á r y I s t v á n h o z ír t h á r o m l e v e l é t ( m in d h á r o m H e l m e c e n k e l t 1638. m á j u s 28., 1639. á p r i l i s 28. é s 1642. m á r c i u s 3 1 -é n , N r 7687/c— e ., v a l a m i n t m é g e g y e t , m e l y e t N y á r y I s t v á n n á T e l e g d y A n ­ n á n a k c í m z e t t ( u o . 1632. n o v e m b e r 17., N r 09557/a.) 2 1 . M a k k a i (i. m . 179. la p ) a b o g á c s i p r é d ik á t o r , a s a j ó s z e n t p é t e r i n ó t á r i u s é s a z ó n o d i t i s z t ­ ta r tó d e á k s z e r e p lé s é r ő l tu d . 22. U o . 260. la p . 23. T ö r t é n e lm i T á r , 1888. 131. la p . 24. UO. 1892. 572—573. la p . 25. M a k k a i: I . m . 228—229. la p . 26. M a k k a i i d é z i a g é r e s i S z e g e d i I s t v á n n á 1 6 3 9 -b e n k e l t k é r v é n y é t , m e l y s z e r i n t „ n y o l c e s z ­ te n d e je , h o g y a p a r a s z th a d tó l f o g v a n e m tu d h a tja , h o v a lő t t fé r je é s s e m m i h ír é t is n e m h a ll­ j a .” ( i. m . 2 2 9 . l a p ) . f a . , f ő l e g 194— 195, 299. la p . E z a K o v á c s P é t e r v o l t a z a m e z e i k a p i t á n y , a k i S z u n y o g h e » a s p a r k ő v á r i h a d n a g g y a l e g y ü t t B r a n d e n b u r g i K a t a l in b íz t a t á s á r a k é t é v v e l k o r á b b a n S z a ­ b o lc s b a h í v t a K a s s á r ó l a c s á s z á r i f e g y v e r e s e k e t , a k c i ó j u k a t a z o n b a n a z e r d é l y i r e n d e k m e g ­ h iú s ít o t t á k . V ö . M a g y a r o r s z á g v á r m e g y é i é s v á r o s a i . S z a b o l c s m e g y e . B p . é . n . 442. la p . 28. K e m p e l e n : I . m . 1. k ö t . 419. l a p ; N a g y I v á n : I . m . 1. k ö t . 197. l a p ; S z a b o l c s m e g y e ( f e n t ld . k ia d á s ) 22, 26, 37, 49— 50, 344. l a p ; M a g y a r o r s z á g v á r m e g y é i é s v á r o s a i . S z a t m á r m e g y e . B p . é. n . 38, 47— 51, 60, 77—78. 87 , 90, 101, 111, 115, 125, 127, 133—136, 147—148, 157, 161, 167. la p . 29. M a k k a l: I . m . 228—229, 294. la p . 30. T ö r t é n e lm i T á r . 1899. 396. la p .

73

31. A m b r u s b ír ó t — k ín o k n e v é t e g y é b k é n t K á k ó c z l fe n t id é z e tt le v e le u m e m líti — A b a ú ] m e g y e J e g y z ő k ö n y v e l« 3 l. s z e p te m b e r 19-én „ g e n e r á lis c a p lt.m e u s " c ím m e l Illeti. (M a k k a l: I. m . 276. l a p ) .

32. Uo. 236. la p . 33. L d .

F raknói

V ilm o s :

P á z m á n y P é te r

1570—1G37.

B p . 1880. M a g y a r

T ö r t é n e lm i

É le t r a j z o k .

237—241. la p . 34. A l e n g y e l ü g y e k m e n e t é t a z u d v a r i s e b e r e n v ig y á z t a , h i s z e n a h a r m in c é v e s h á b o rú Ide­ j é n k o r á n ts e m le h e te tt s z á m á r a k ö z ö m b ö s a h a t a lm a s s z o m s z é d m a g a ta r tá sa . N é h á n y h é t t e l k é s ő b b IX. F e r d in á n d P á z m á n y t a k a r ja k ü ld e n i a k ü s z ö b ö n á ll ó l e n g y e l k ir á l y v á la s z t á s r a , h o g y a H a b s b u r g o k é r d e k e l t k é p v i s e l j e . V ó . G á l lá : I. m . 66. la p . 35. M a k k a i: I . m . 220—231). la p . 30. N y á r y I s t v á n n á T e l e g d y A n n a . 37 A z i t t e l h o s z é l t e s e m é n y e k k e l — n e m t a r t o z v á n t á r g y u n k k ö r é h e z — f o g l a l k o z u n k . A ..v é n k i r á l y ” , III. Z s ig m o n d ( u r a lk o d o t t 1 5 8 7 -tő l 1632. á p r i l i s z e t t h a l á l á i g ) ; e l s ő f e l e s é g é t ő l , a s t á j e r A n n á t ó l s z ü l e t n i Id ő se b b ik fi* . IV . h a l á l a u t á n c s a k u g y a n e l n y e r t e a k o r o n á t , s| a z t 1632-151 16 4 8 -ig v is e lte . A n n a Z a lg m o n d e n n e k h ú g á t. K u n s tn n d á t ( I 1631) v e tte f e l e s é g ü l ( e r r ő l v a n s z ó fia t a la b b ik D o . J á n o s K á z m é r s z ü le te tt, ö b á t y j a h a l á l a u t á n k e r ü lt tr ó n r a v e g ü n k „ a z m a g a f i á t ” k i t é t e l e e k e t t ő s h á z a s s á g r a u t a l. 38. A N y á r y a k v a r a n n a i t is z t t a r t ó d e á k j a , C s u t a M ik ló s .

74

r é sz le te ib e n n em 3 0 -á n b e k ö v e t k e ­

U lá s z ló , k i a p ja H a lá la (1598) u t á n a l e v é l b e n ) , k it ő l (1648—1C0B). S z ö ­

MARGÖCSY JÓZSEF:

Száz éve született Vietórisz Józseí A középkorú vagy idősebb nyíregyháziak h ite tle n ü l o lv a sh atják ezt a cím et, m e rt a 14 éve m eg halt V ietórisz Józsefet — b á r nagy te k in té ly n ek ö rv en d e tt — senki sem ta rto tta öregem bernek. M indenki tu d ta ugyan róla, hogy évek, sőt évtizedek óta n y u g ­ díjas, csakhogy ő friss szellem m el, sőt szellem ességgel beszélgetett régi és ú ja b b ism e­ rőseivel, kedves közvetlenséggel fogadta az új világról benyom ásait, nagy érdeklődéssel figyelte a m egváltozott világ, a felszab ad u lt ország ú jszerű léleg zetv ételét: így ez az ak tív élet szinte örök ifjú ság o t kölcsönzött neki. P edig csak látszólag volt nyugalm as és küzdelem nélk ü li az élete. 1868. áp rilis 27én sz ü letett N yíregyházán. I tt végezte iskoláinak első tizen k ét esztendejét, m a jd B u d a­ pesten szerzett latin -g ö rö g szakos ta n á ri oklevelet 1890-ben. A következő ta n év tő l m á r régi isk o láján ak, a később K ossuth L ajosról elnevezett evang. főg im n áziu m n ak ta n á ra . E kkor ta n ítja K rú d y G y u lát is, aki később, g y ak ra n szeretettel em lékszik r á vissza. „Ö v o lt a n y íregyházi gim názium büszkesége. D iák, ta n á r, m a jd igazgató k o ráb an V ietórisz József n ev ét h a llo tta legelőször m indenki, aki a n y íregyházi gim názium k ü ­ szöbét á tlé p te ” — ír ja K rú d y 1929-ben. I tt ta n ít 37 éven át. 1914-től 1920-ig, nehéz időkben igazgató, m ajd az ú ja b b h a t­ éves ciklus le já rta után, 1926-ban ú jr a m eg v álasztják e rre a tisztségre, s nyugalom ba vonulásáig, 1928-ig tölti be ism ét ezt a m unk ak ö rt. H atvanéves ekkor, d e n em pihen. Főigazgatói cím m el tü n te tik ki, régi isk o lájá n ak korm ányzótanácsosa lesz, m ajd a gim názium tiszteletbeli felügyelőiéként tevékenyen rész t vesz, h a jlo tt k o ra ellenére, a háborús k áro k tó l sokat szenvedett iskola erkölcsi és anyagi ú jjáép ítéséb en , h e ly re á llí­ tá sáb a n ; nincs olyan iskolai ünnepély, tanácsülés, am elyen m eg ne jelen n e s hasznos tanácsokkal, tervekkel, ötletekkel ne segítené a szám ára m indig szeretv e tisztelt A lm a M ater-t. M ielőtt v isszajött vo ln a ta n árk én t, előbb m egszerezte a klasszika-filológia d o k to ri címét. L a tin nyelvű disszertáció ját (De T. M. BRU TI H istóriáé H u n g aricae la tin itate , Bp. 1890), a nem zetközi tudom ányos élet m ostan áb an is szám on ta r tja : 1955-ben egy am erikai tudom ányos intézet k ö n y v tá ra k érte az iskolától a dolgozatot k u ta tá s i célokla. (A B á th o ri Istv á n lengyel és erdélyi u d v ará b an élt velencei szárm azású v án d o r­ h u m a n istá n ak M agyar T ö rtén et c. m u n k á ja B onfinit fo ly ta tja : a sok v án d o rlás a k ü ­ lönböző n y elvű u d v aro k b an m egfordult író könyvének la tin sá g án is nyom okat hagyott. Ezt tan u lm án y o zta a fia ta l V ietórisz és ezekre a filológiai kérd ések re ad o tt v álaszt é r­ tékes dolgozatában). Ez a gim názium a századforduló tá já n váro su n k k u ltu rá lis életén ek kétségtelen központja, tűzhelye. A 80-as évek végén veszi fel az iskolai önképzőkör Bessenyei György n ev ét; az iskola ta n á ra i a m eginduló B essenyei K ör és a szobor em elésére a la ­ kult akcióbizottság legtevékenyebb tag jai, többen a helyi ú jságok szerkesztői, az o r­ 75

szágos lap o k m u n k a társa i. S zinte m agától értetődő, hogy ebben a körny ezetb en V ietórisz József is sz árn y ak a t kap. 1896-ban jelen ik m eg első önálló v erseskötete. A k o r szokásának m egfelelően valam ilyen eltakaró-leleplező álnévvel jelzi, jegyzi m u n k á já t; így lesz k ötetének cím e: G iuseppe költem ényei. U gyanebben az évben á llítja össze és a d ja ki a városi kaszinó tö rté n e té t is: bizonyítékul a rra , hogy ek k o r m ár N yíregyháza közéletében is fontos szerepet vállalt. (M egjegyzendő, hogy a m ú lt század végén a leg ­ jelen tő sebb m egyei gyűjtem ény éppen a kaszinó k ö n y v tára, s a következő évtized ek ­ ben is ez az egyetlen olyan közkönyvtár, am ely az irodalm i é let fejlődésével lép ést ta rtv a a k o rtársi iro d alm at is szinte h iá n y talan u l beszerezte és forgalm azta.) V ietórisz József ep ig ram m ája k erü l a tiszaberceli B essenyei-szülőház új e m lé k tá b lá já ra ; g y ak ­ ra n ta r t ism eretterjesztő (akkoriban úgynevezett szabadliceális) elő ad ást a testő ríró ró l és sok m ás irodalm i, m űvészeti tém áról. A v áro sb an k ife jte tt tá rsa d a lm i m unkássága, iskolai elfoglaltsága m ellett azonnal bekapcsolódott a Filológiai T ársaság körébe, cik k ek et ír a T ársaság lap jáb a, az Egye­ tem es P hilologiai K özlönybe. 1904-ben, a g ö rög-latin rem ek író k so ro zatáb an jelen ik meg első fontosabb kötete (Vergilus E clogáinak kétn y elv ű k iad ása, fo rd ítása). A latin filológia tudom ányos m u n k ásság án ak legeredm ényesebb te rü le te : első k én t fo rd íto tta le a teljes A ene ist (kézirata a M agyar T udom ányos A kad ém ia k ö n y v tá rá b a n ); m eg jelen t a Georgica fo rd ítása is (ugyancsak a görög-latin rem e k író k sorozatában, B udapesten, 1936-ban). És beszélnünk k ell H erodotos-kiadásáról, Horatius A rs p o eticá já n ak és Phaedrus m eséinek fo rd ításairó l, s a m aga nem ében kiem elkedő vállalkozásáról, hogy t. i. elk észítette S zir m a y A n ta l H u n g ária in p ara b o lis (1804) c. sajátság o s tö rté n etk ö n y v é­ nek, an ek d o tag y ű jtem én y én ek m a g y ar fordítását. Ez az utó b b i k ö tet a refo rm k o ri és későbbi m ag y ar értelm iségi tá rsa d alo m n ak egyik legkedvesebb könyve v o lt: A rany J á ­ nos, Jók ai, M ikszáth és m ások nem egy adatot, tö rté n e te t in n en vesznek át, bő v íten ék n o v ellává stb. V ietórisz József gazdag költői lelem énye, kiváló nyelvi ta le n tu m a ebben, az eleddig k éz iratb a n levő fo rd ításb a n különösen nagy kedvvel csillog; látszik, hogy m ilyen kongeniális öröm m el végezte ezt a m u n k á t (és fejezte be 1952-ben, 84 éves ko­ ráb an ). É rték é t ak k o r m éltá n y o lh atju k igazán, am ik o r a la tin versek, csattanók, szó­ já ték o k m agyar m egfelelőiben ugyanazt a kihegyezett, éles fo rd u lato t, az ered eti sa v átb o rsát híven m eg tartó h u m o rt ta lá lju k meg, m in t a la tin b a n : pedig ez csak a leg n a­ gyobb nyelvm űvészeknek, a legjobb fo rd ító k n ak sik erü l így. N em csak latin b ó l fo rd íto tt, h an e m sok ném et elégiát, ódát és főleg nagy m en n y i­ ségű n épdalt, dalt, egyházi én e k et te tt át m agyar m é rté k re és nyelvre. A szlovák iro ­ dalom népszerűsítése érdekében is so k a t te tt: Sziklay László szlovák iro d alo m tö rtén ete (Budapest, 1962) és m ás antológiák sz ám á ra sok fo rd ítást készített. L egnagyobb v állal­ kozása azonban T rn o v szk y G yörgy C ith a ra S an cto ru m án ak (Régi és ú j egyházi én e­ kek) k ia d ása (1935). A N yíregyházán is h asználatos u. n. szlovák T ranoszciusz fo rd í­ tása életének több évét v ette igénybe, de — úgym ond — „b earan y o zta” életé t a m aga elé tű zött fela d at gondos, pontos teljesítése. H etv e n h at éves k o ráb a n je le n t m eg utolsó kötete (Sóhajok h íd já n 1944) — m a jd ­ nem öt évtizeddel később, m in t G iuseppe versei (1896). L áth ató , hogy eléggé széles körű és szép ívű az a költői p ály a is, am elyet ered eti m űveivel b e fu to tt V ietórisz J ó ­ zsef. N incs itt hely sem a részletes m é lta tásra , sem azoknak a fo ly ó irato k n ak ak árcsak cím szerin ti felsorolására, am elyekben publikált. M égis meg k ell em líten ü n k , hogy Sen k i Pál c. ö n életrajzi jellegű, az A nyegin m odorában ír t verses reg én y év el (m egje­ le n t 1924-ben) eln y erte a M agyar T udom ányos A kad ém ia N ád asd y -d íját. 1930-ban je ­ le n t meg A r s poetica m ea c. k ö tete (Bpest, 1930); en n ek bevezetőjéből idekívánkozik néhány sor, költészeti elveinek jellem zésére:

76

Megfogni, am i lá th a ta tla n , M egkötni, am i illanó, Hogy véle m inden p illan a tb an Á lom ba rin g jo n a való; E rezni, a m it lélek alkot, I la szom jú vágya égbe tö rt, S hogy vív anyaggal ném a harcot, A m íg az eszm e te ste t ölt: H add zengjen ihlet, eszme, ének A szent költészet istenének ; K ristály b a ö n tö tt gondolat, N evedre ajzom lantom at! A költészet v a rá zsá n ak nyom on követése, a gondolat v égtelenségének felm érése: k öltészetének legjellegzetesebb vonásai. íg y az tá n a m élységes hum an izm u s, a tiszta cs világos p u ritá n erkölcsi felfogás, a fo rró hazaszeretet, a k u ltú ra v ív m án y ain ak lel­ kes p ártfo g olása és propagálása, a term észet — nem utolsó so rb an a Sóstó és a N y ír­ ség — m élységesen p an teisztik u s rajo n g ással tö rté n t birto k b av étele m in d -m in d v álto za­ tos fo rm áb an k ap líra i h angot gazdag költészetében. G eduly H enrik a v áro sró l ír t m o­ n o g ráfiájáb a n (1896) m é lta tja először költészetét, s m egjegyzi első k ö tetérő l: „M eleg­ ség, fér.y öm lik ki belőle, úgy, hogy v erse it olvasva, leh etetlen fel nem ü d ü ln ü n k a leiek n ek azon a h arm ó n iájá n , m ellyel költem ényeiben ta lálk o zu n k ”. U tolsó kötetéről, a Sóhajok hidján v erseiről a B udapesti Szem le közöl recenziót (1944: 800. szám) sz. k. kézjeggyel, valószínűleg Szász Károly tollából. Ez a cikk is a d erű lá tást, a boldog m eg­ elégedettséget em eli ki költészetéből: „nem félelem szoron g atja keblét, h an em in k áb b bizalom d ag asztja s szíve m indig szerete tte l v an te le ”. E zért érzi a k ritik u s, hogy a k ö tet cím e n em fedi p o ntosan a k ö tet belső m ondanivalóját, hiszen a velencei S óhajok h íd ja a p u sztu lásb a vezet és csüggetegséget sugall, V ietórisz József hasonló cím ű k ö ­ tete viszont erkölcsi felem elkedettséget, d erűs életszem léletet, b izakodást sugároz. Ez a sajátos etik ai alapállás, a klasszikus sztoicizm us sajáto s g y ak o rlati m egvaló­ sítása v o lt életén ek legfőbb jellem zője; szigorú erkölcsi n o rm ák szerin t állh atato sa n ta rto tta m ag át a m aga elé szabott igényes m ércéhez és bölcs b elátá ssa l n éz ett szem be az élet valóságával. A m ikor a nyolcvanas évek végén a helyi la p b an so k at írt, h arc o lt a város h alad á sáé rt, k u ltu rá lis fejlődéséért, n em tö rő d ö tt avval, hogy versei, tárcái, p ask iv illu sai a la tt g y ak ra n álnevek szerepelnek, m e rt az ügy, a közügy érd ek elte, nem a sa já t szerepeltetése (pl. Barna, x, Macsolai Barna s tb .: ezekről Gulyás Pál gaz­ dag g y ű jtésű álnév-lex ik o n a sem tu d ; csak a G iuseppét ta rtja nyilván). — E gykedvű­ en v e tte tudom ásul, hogy m int a főgim názium igazgatóját és a helyi la p egyik szer­ kesztőjét a T an ácsköztársaság leverése u tá n a bevonuló ellen fo rrad alm i, im p e rialista­ intervenciós rom án csapatok 1919-ben le ta rtó z ta ttá k és hosszú hetek en á t F ogarason ta rto ttá k fogságban (ekkor í r t naplójegyzeteiből is ez a józan, sztoikus m a g ata rtás o l­ vasható ki). — E nyhe elégtétellel h a llg a tta 1937-ben, am iko r a K isfalu d y T ársaság ta g ­ já v á választotta, hogy a b u dapesti székfoglaló m e g tartá sa u tá n az elnöklő Voinovich Géza sz erin t voltaképpen m á r régóta m egillette volna őt ez a hely a k isfalu d y stá k k ö ­ zött: ezt őm aga tu d ta a legjobban. — U gyanilyen nyugodt bölcsességgel fo g ad ta 1942te n N yíregyháza m in d in k áb b fasizálódó szellem i vezetőinek azt a döntését, hogy a m a g afajta lib erális p o lg árn ak nincs helye többé a városi kaszinóban, am ely ik n ek p e­ dig évtizedeken á t tisztségviselője, vezetőségi ta g ja volt. És alig h an em ugyanilyen, de-

77

rű s m osollyal k ísé rt legyintéssel vette volna tudom ásul 1965-ben, h a még élt volna, hogy az új Irodalm i L exikon, am ely szép cikkben szám ol be m unkásságáról, n em az o, hanem m érnök fia arc k ép ét közölte... K öltészete, gazdag hagyatéka, klasszika-filológiai m u n k ásság a m ég feltárásra, a l a ­ posabb érték elésre vár, s ezt m ielőbb el k ellen e végezni. Lehet, hogy a m odern v ilág ­ képet jobban kedvelő, a szigorú k ritik a ak ad ém ik u sn ak ítéln é és rövid n éh án y so rral intézné el k öltészetét; nem te h e tn é m ár ugyanezt m ennyiségében jelen tő s es m inősé­ gében kiváló fordítói, filológusi tevékenységével. M i azonban, ak ik n ek szerencsénk volt vele találk o zn i hivatalos üléseken és kellem es asztali beszélgetések alkalm ával, d erű s utcai sétákon és kom oly iskolai, városi ü nnep ély ek en (ahol p riv ilég iu m a volt, hogy egy-egy közbeszólással n y ilv án ítsa ki tetszését), kötelesség ü n k n ek érezzük, hogy m egem lékezzünk V ietórisz József születésének 100. évfordulójáról, hiszen^ tan ú i v o l­ tu n k ann ak , hogy sokat fáradozott, dolgozott szülővárosának halad ása, fejlődése é rd e­ kében. És nem is sikertelenül.

IRODALOM, MŰVÉSZET KATONA BÉLA:

Szabolcs-Szatmár gondjai és a mai magyar irodalom Az utóbbi években az iro d alm i lapokban, de önálló k ö tetek b en is m eglepően sű rű n b u k k a n h a tu n k szűkebb hazánk, a N yírség, S zabolcs-S zatm ár nevére. A zelőtt évek, sőt n em ritk á n évtizedek is elm ú lh a tta k anélkül, hogy az iro d alo m b an a k á rcsa k em lítés is tö rté n t vo ln a az országnak errő l az észak-keleti csücskéről, m ost alig v an olyan folyó­ iratszám , am elyben valam ilyen form áb an nem szerepelnénk. T an ulm ányok, versek, nov elláskötetek, regények, riportkönyvek, rád ió és tévé-m ű so ro k tá r já k fel, s viszik az egész ország színe elé m egyénk g o n d ja it-b a ja it. M áivm ár alig h a tn a tú lzásn ak , h a azt m o n d an ánk, hogy d iv a tb a jöttünk. V annak, a k ik fe n n ta rtá s n élk ü l ö rü ln ek enn ek a jelenségnek, s jóleső érzéssel n y u g ­ tázzák, hogy végre ró lu n k is szó esik, hogy a m i p ro b lém áin k is h an g o t kap n ak . Ügy érzik ugyanis, hogy a figyelem nek ez a felé n k fordulása, m á r m aga a pu szta tény, hogy eg y általán beszélnek rólunk, csak hasznos le h e t szám u n k ra, m ert h a m ás eredm énye egyelőre ta lá n nincs is, legalább k irag a d b e n n ü n k e t abból az elszigeteltségből és kö­ zönyből, am ely k o ráb b a n a n n y ira jellem ző v olt p ro b lém áin k k a l kap cso latb an . S úgy vélik, h a enn ek az elszigeteltségnek, ennek a közönynek az áttö rése v aló b an sikerül, ak k o r az előbb-utóbb fejlő d ésü n k m eggyorsulását is eredm ényezheti. M ások viszont ném i aggodalom m al, esetleg nem is titk o lt ellenérzéssel szem lélik a dolgot, s h a nem is m indig fogalm azzák m eg n yíltan , lényegében in k áb b k árosnak, m in t h asznosnak íté lik az irod alo m n ak ezt a nagy buzgását, p ro b lém áin k irá n ti tú l­ zott érdeklődését. Ügy lá tjá k ugyanis, hogy az a kép, am elyet az irodalom fest rólunk, m egyénkről, az túlságosan is sötét, csak a h ib á k a t pécézi ki, s n em veszi tudom ásul eredm ényeinket. M in th a nem tu d n á, hogy m ilyen m élyről in d u ltu n k el, s ahhoz k é­ pest m ilyen sokat elértü n k , m ilyen nagy u ta t te ttü n k m eg az utóbbi k ét évtized folya­ m án. E gyoldalúsággal v ád o lják az írókat, s igyekeznek cáfolni, esetleg kiigazítani, „kor­ rig áln i”, v alam iképpen pozitívabbá te n n i az á lta lu k rajz o lt képet, m e rt a ttó l félnek, hogy a n egatívum ok b em u tatása közben elsik k ad n ak eredm ényeink, s a külső szem lé­ lőnek k önnyen úgy tű n h et, m in th a itt nem is tö rté n t vo ln a sem m i, m in th a itt m egállt volna az idő, m in th a itt nem is folyt volna nagyon szívós és kem ény m u n k a a felsza­ bad u lás óta. K o rá b b an is fö l-fö lb u k k an t m ár egyszer-egyszer ilyen vita, de különösen szenve­ délyes ellen á llá st v á lto tt ki legutóbb H. Barta Lajos Kiáltás c. d rá m á já n a k tévé-közve­ títése. É rdekes, hogy a színházban m in d h á ro m estén nagy tetszéssel fo g ad ta a közön­ ség a d arab o t, a m egjelent k ritik á k is pozitívan érté k elték a fia ta l író szándékait. A tv szélesebb közönségének reag álása azonban korán tsem volt ilyen egyértelm ű. Sokan m ár előadás közben e lz á rtá k a készüléket, s ez ú tta l nem azért, m e rt u n alm as le tt vol­ n a a produkció, sőt m ég nem is a szokatlan drám ai form a, a hosszú m onológ v o lt az Ok, h an em az, hogy úgy érezték, befeketítenek, nyilvánosan m eg alázn ak b e n n ü n k e t az

79

egész ország színe előtt. Hogy m erje ezután m egm ondani valaki, b árh o l az országban, hogy n yíregyházi vagy szabolcsi, hisz m in d já rt apagyilkost lá tn a k m a jd ben n e? Igaz — m o n d ják —, a fiatal író v alóban m e g tö rtén t esetet dolgozott fel, de elégséges ok le ­ h et-e egy szom orú családi tra g é d ia egy egész város, sőt egy egész m egye elm a ra sz ta ­ lá sá ra ? M ásutt ta lá n nem tö rté n n e k ilyenek? M iért éppen a C sernyik család tra g é d iá ­ já t k ellett sz ín p ad ra vinni, vagy h a m á r éppen ez ra g a d ta m eg az írót, n em le h ete tt volna ezt a helynevek em lítése nélkül, valahogyan általán o sab b an m egfogalm azni? A nélkül, hogy így kiszerkesszen b en n ü n k e t az író, s ezzel ú ja b b táp lálék o t ad jo n a „sötét Szabolcs” leg en d áján ak , am elyet m i m ár rég nem érzü n k találó n ak , s m á r-m á r felejten i sz eretn én k ? K ö rü lb elü l ilyen kérd ések h an g z o tta k el H. B a rta d rá m á já n a k közvetítése után, d e ehhez hasonlók az elm ú lt években is többször felm erü lle k m á r n éh án y m ás író m ű ­ veinek m egjelenése kapcsán is. Igazuk v a n -e e k érd ések m egfogalm azóinak? Indokolt-e ez a sértődöttség? T ényleg rossz h írü n k e t k eltik -e ezek a m űv ek ? N em ugyanaz a végletes és szűk lá tó k ö rű n aiv itás húzódik m eg e sértődékenység m ögött, m in th a egy film vagy sz ín d arab b e m u ta tá sa u tán , am elyben tö rtén etesen egy csaló főkönyvelő, egy k o rru p t lak ásh iv ata li előadó, vagy egy részeges orvos szerepel, m ásn ap a főkönyvelők, a lak ásügyi előadók vagy az orvosok szakszervezete tiltak o z n a a becsületes főkönyve­ lők, a m egkörnyékezhetetlen előadók, vagy a józan életű orvosok n ev éb en ? Ki lepleződött itt le? C sakugyan az egész m egye, vagy csak a C sernyik család? Vagy m ég ők sem , h an e m az a tá rsa d a lm i-tu d a ti elm arad o ttság , am ely n ek sötét á rn y a i m ég valóban so k ak at béklyóznak, s am elyek m a ra d v á n y a i m ég tényleg g y ak ran itt ro m b o ln ak k ö ­ zö ttü n k. V alóban elm arasztalni, m egbélyegezni, nevetségessé ten n i a k a rn a k b e n n ü n ­ k et az ily e n fa jta irodalm i alkotások, vagy éppen ellenkezőleg, segíteni? N em éppen a becsületes jószándék, a fö ltétien h a s z n á ln i-a k a rá s vonzza ezeket az írókat, k ö ltő k et a nv gondjainkhoz, a k á r szülőföldjük ez a tá j, a k á r nem ? Igen, igen — m o n d h atn á v a ­ la k i —, do h át ak k o r nincs is egyoldalúság ezekben a m ű v ek b en ? K étség telen ü l van. B e ebben az esetben ok v etlen ü l h ib a -e ez az egyoldalúság, ez a n eg atív u m o k ra k o n ­ centráló szem lélet? H iba-e, h a az orvos a páciensében elsősorban a koros elváltozáso­ k a t k u ta tja , s nem azt, am i benne egészséges? N em len n e-e nevetséges azt k ív án n i tő ­ le hogy csak ak k o r m o n d h a tja m eg a betegnek, hogy rossz a szíve vagy veszélyes d a­ g an a t b u rjá n z ik a gyom rában, h a közben egekig m ag asztalja, hogy m ilyen pom pásán funkcionál a m a n d u lája, vagy hogy m ilyen ragyogóalc a fogai? A m egsértődés és e lu ta sítá s h ely ett ezért inkább ö rü ln ü n k kellene, hogy az iro d a­ lom igyekszik fe ltá rn i p ro b lém áin k at, s a m aga eszközeivel országgá k iá lta n i gond­ ja in k at, b a ja in k a t. Igaz, itt m in d já rt ú j k érdés m e rü lh et fel sokakban. N evezetesen az, hogy rá sz o ru lu n k -e m i az irodalom ily e n fa jta segítségére? T ényleg m ostohagyerekek vag y u nk mi, ahogy ezekből a m űvekből gyak ran k itetszik , ak ik et meg k ell védeni, ak ik n ek az é rd e k eit képviselni kell? D ehát ki vagy m i ellen? A m ostohagyerekek kifejezés eseten k én t k o rá b b a n is fel-felb u k k a n t m ár a m e­ gyénkkel foglalkozó írásokban, általán o sa b b á azonban Galambos Lajos ilyen cím ű kis­ reg én y ének m egjelenése u tá n v ált h asználata. A z igazság k ed v éért m eg k ell jegyezni, hogy G alam bos — s a já t bev allása sz erin t — e m űvén ek té m á já t n em is m egyénkből vette, s ő m ostohagyerekeknek azo k at az isten h á ta m ögötti em b erek et nevezi, a k ik ­ hez m in d en erőfeszítés ellen ére m ég alig ju to tt el v alam i szocialista re n d ü n k v ív m á­ nyaiból. A közvélem ény azonban érdekes és nagyon jellem ző m ódon m egyénkben k e­ reste a regénybeli cselekm ény színhelyét, a szereplők m od elljeit itt v élte felism erni, s a m ostohagyerekek szónak ném ileg tá g ab b érte lm e t adva, k ite rje sz te tte az t e tá j­ egység egész lakosságára. D ehát tényleg m ostohagyerekek v ag y u n k -e? A k érd és n a ­ gyon összetett és bonyolult, így a válasz sem le h et egyértelm ű igen vagy nem . Azt

80

m in d en esetre világosan m eg kell m ondanunk, hogy helytelen és elfo g ad h atatlan lenne m inden olyan felelet, am ely azt á llíta n á vagy a k á r csak sejtetn é, hogy v alak i is m os­ tohán kezelne, vagy szándékosan h á tté rb e a k a rn a szorítan i ben n ü n k et, vagy ak árcsak azt, hogy b árhol és b árk i is term észetesnek ta láln á, hogy e m egye lakói h átrán y o sab b helyzetben legyenek, m int az ország m ás vidékein élők. Ezt fé lre é rth e te tle n ü l le kell szögeznünk, m e rt önm agunk szem pontjából is nagyon k áro s és veszélyes lenne, h a v a ­ lam iféle H am upipőke-kom plexusba éln én k bele m agunkat. B en n ü n k et senki sem nyom el, senki nem szorít félre, senki nem akadályozza boldogulásunkat. Hogy m indezek el­ lenére m égsem u ta síth a tju k el m agunktól egyértelm űen a m ostohagyerek kifejezést, an n ak sokféle oka van. A legfontosabb azonban az — és ezt nem le h et eléggé h a n g ­ súlyoznunk —, hogy m ostohagyerm ek v o ltu n k nem a v elü n k való bánásm ódból, h a ­ nem sajáto s helyzetünkből, m ú ltb eli örökségünkből adódik. N em a nem zet egyetem é­ ben, az ország egészében elfoglalt m ai jogi stá tu su n k hátrán y o s, han em tö rté n e lm ü n k ­ ből következő k örülm ényeink m ostohák. És sajnos, ezeket a k ö rü lm én y ek et sokkal n e­ hezebb m egváltoztatni, m in t a jogi fo rm u lák at vagy p arag rafu so k at. M int ism eretes, olyan m élyről, olyan h átrá n y o k k a l in d u ltu n k , hogy a legtöbb te rü ­ leten m inden jószándék, sokszor szinte hősies erőfeszítés ellen ére sem sik e rü lt m ég felzárk ó zn unk a kedvezőbb adottságokkal rendelkező országrészekhez. H a ered m én y e­ inket csak a m últhoz m é rjü k , nem csak elégedettek, esete n k én t m ég büszkék is le h e ­ tünk. H a azonban hazán k m ás vidékeivel v etjü k össze hely zetü n k et, m ár k o rán tsem lehet olyan za v arta lan az öröm ünk. A statisztik ai évkönyvekben szinte m ajd n em k i­ vétel n élk ü l a táb lázato k legalsó ro v atá b an ta lá lju k S zabolcs-S zatm ár ad a ta it. A tiz en ­ kilenc m egye közül m egyénk m ajd n em m inden esetben a tizenkilencedik. Az orvosi e l­ látottság tek in te téb e n éppúgy érvényes ez, m in t az egy ta n te re m re eső iskolásgyerm e­ kek szám ában, az egy főre eső kiskereskedelm i áru fo rg alo m b an éppúgy, m in t az egye­ tem et és főiskolát végzettek ará n y áb an , az ezer főre ju tó gépkocsik szám át tek in tv e csakúgy, m in t az in tézeti szülések vagy az újság, a rád ió és a tv-előfizetések v o n atk o ­ zásában. S ezek csak k ira g a d o tt példák, szinte b árm ely ik te rü leth e z n y ú lu n k , az e re d ­ mény hasonló. Csak két dolog van, am iben v ita th a ta tla n u l elsők vagyunk, a term észe­ tes szaporodás és az elvándorlás. S ajnos ezek közül is csak az első m o n d h ató p ozitív­ nek. A szülések ará n y a közel három szorosa az országos átlag n ak , s volt olyan időszak az elm ú lt években, am ikor az egész ország term észetes szapo ro d ásán ak felé t ez a m e­ gye adta. De még ezt a nagy, m á r-m á r a nem zeti fen n m arad ás szem p o n tjáb ó l is óriási jelentőségű po zitív u m u n k at is kérdőjelessé teszi az elvándorlás, a fiatalság elköltözése, a népesség fokozatos elöregedésének tendenciája. S a k ik egyelőre nem költöznek is el véglegesen, ipar, m unkaalk alom , foglalkoztatottság h iá n y a m ia tt k é th e te n k é n t n ek ilen ­ dülnek, s tízezer szám ra bu m lizn ak a m unkásvonatokon az ország m inden irán y áb a, m ert az ö keny erü k valahol m á su tt van letéve. „H a N yíregyházát te k in tv e k iin d u ló ­ pontnak, v o n alak a t h ú zg áln án k az ország azon vidékeire, helységeibe, ahova en n ek a fajn ak az em berei heten k én ti, kéth eten k én ti, havo n k én ti h azaláto g atás u tá n v asárn ap Catéiten, m u n k ah ely ü k re in d u ln a k — az országot ugyancsak beh áló zn ák ezek a v o n a­ lak ' — írja Mocsár Gábor: N álu n k vidék en cím ű kitűnő szociográfiai könyvében. A m agasabb képzettségűek többnyire h am aro san m aguk u tán viszik csalá d ju k at is, az ingazok tízezrei, a m unkásvonatok hazafelé sörtől, odafelé novabortól k ábult, ultizó '"agy hangoskodó, a fárad ság tó l sokszor állv a is elalvó vagy ran d alíro zó u ta sai tú ln y o ­ mó többségükben segédm unkások. E nnek a h atalm as nom ád seregnek a p ro b lém áit feszegetve nevezte M ocsár G ábor tan u lm án y k ö teléb en S zabolcs-S zatm árt az ország seíéd m u n k asán ak . H a van is benne ném i in d u la ti töltés, m égis azt kell m o ndanunk, hogy rendkívül találó ez a kifejezés, m ert egyszerre m u ta t r á a legégetőbb, im m ár m ielőbbi

81

m egoldást sürgető g ondjaink gazd aság i-társad alm i összefüggéseire, s u g y an ak k o r m ű ­ velődési, erkölcsi von atk o zásaira is. Hogy h elyzetünk olyan, am ilyen, a n n a k okait tö rtén elm i fejlő d ésü n k fényeiből, m ú ltb eli örökségünkből meg tu d ju k m agyarázni. De ak árm ily en logikusak is az érvek, b elen y ugodhatunk-e ebbe a helyzetbe? T erm észetesnek ta rth a tju k -e , hogy m egyénk lakcsság ának ilyen óriási töm egei valóban az ország segédm unkásai legyenek? Sokan az­ zal n y u g ta tjá k m agukat, hogy m indez v alóban igy van ugyan, de m i is fejlődünk, s fokozatosan felzárkózunk az ország többi részéhez, m ajd csak u to lé rjü k őket. De v aló ­ b an felzárkózunk-e, valóban u to lé rjü k -e ? T ényleg csökken-e a távolság k ö ztünk és az élen haladó, vagy a k á r a középm ezőnyben helyet foglaló m egyék k özött? K i ta g a d h a t­ ná, hogy fejlő d ü n k mi is, hogy szinte m inden évben kom oly lépéseket teszü n k előre. T u d ju k azonban, hogy közben m á su tt sem álln ak egy helyben, s a n ap n á l világosabb, hogy azonos fejlődési ü tem esetén csak a végtelenben találk o zh atu n k , m in t azok a b i­ zonyos párhuzam osok. M iután azt nem k ív á n h atju k , de nem is k ív án n án k , hogy m ás­ hol m eg állján ak addig, am íg u to lé rjü k őket, csak egyetlen m egoldás lehetséges, a mi fejlődési ü te m ü n k jelen tő s m eggyorsítása. Az ipartelep ítés, a nagy beruházások, a k ü ­ lönböző fejlesztési program ok m egtervezésénél és elo szlásán ál olyan k iem elt módon kell kezelni az ország elm arad o ttab b vidékeit (nem csak S zabolcs-Szatm árt!), hogy ez a visszás helyzet valóban b eláth a tó időn belül m egszűnjön. Hogy ez m a m ár nem csak já m b o r óhaj, hanem kom oly korm ányzati, gazdaságpolitikai célkitűzés, azt egy m ost k ia d o tt friss intézkedés is bizonyítja. Éppen e sorok írá sa közben a d ta h írü l a rád ió az O rszágos T erv h iv atal és a P én zügym inisztérium közös ren d eletét, am ely az ip ar arán y o s te rü leti fejlesztése érd ek éb en ta rta lm a z fontos döntéseket, s am ely m egyénket ren d k ív ü l kedvezően érinti. B izonyára nem véletlen, hogy a ren d e let N yíregyházát, M á­ tészalkát, K isv á rd á t és N y írb á to rt a további iparfejlesztés szem pontjából különösen előtérbe helyezett települések között is a felsorolás elején em lítette. Az intézkedés é r­ telm ében a korm án y zat kedvezm ényes hitelek k el és állam i dotációval a k a rja se rk e n ­ ten i az iparo sítás m eggyorsulását, s rem élhetőleg az új g azd aság irán y ítás a d ta nagyobb önállóság b irto k á b an , a v állalato k és üzem ek élnek is m ajd ezekkel a kedvező leh ető ­ ségekkel. T u d n u n k kell azonban, hogy m ég a legjobb szándékú, legbölcsebb ren d e le­ tek sem valósulnak meg m aguktól. T u d n u n k kell, hogy ezután is nagyon sok kem ény h arc ra , szívós és következetes k üzdelem re lesz szükségünk m in d en előre te tt lépésért. E küzdelem ben m ozgósítanunk kell m inden hasznos en erg iát, a fizik aia k at éppúgy, m in t a szellem ieket, belső erő in k e t csakúgy, m in t m indazokat, a k ik n em itt élnek ugyan, g o n d ja in k at azonban m égis a m agukénak érzik. S fö ltétlen ü l ezek közé ta rto z­ n ak a p ro b lém áin k k al viaskodó író k is, ak ik m űvészileg ta lá n nem m indig egy­ fo rm a színvonalon, de a segíteni a k a rás v ita th a ta tla n jószán d ék áv al közelednek m e­ gyénk legégetőbb kérdéseihez. Az íróktól, az irodalom tól v á rju k te h á t problém áin k m egoldását? H a ezt tennénk, tú lé rték e ln én k szerepüket és jelentőségüket. Sajnos, nem zeti hagyom ányainkból kö v et­ kezőleg ugyan egészen a legutóbbi időkig e rre a tú lé rték e lésre n á lu n k g y ak ra n volt h a jla m és példa. 1956 tanulságai, különösen pedig a p á rt elm életi m unkaközösségének legutóbbi állásfoglalása u tá n azonban világosan kell lá tn u n k , hogy a szocializm ust épí­ tő tá rsa d alm u n k b an az irodalom szerepe is lényegesen m ás lett, m in t a m egelőző nepelnyom ó ren d szerek idején. Ma sem ta g ad ju k társad alo m fo rm áló szerepét, d e nincs többé p o litik át helyettesítő funkciója. M indenki elő tt világossá v ált, hogy m a m ár „a K án aán felé” nem az író k n a k kell vezetniük a népet. M iben v o ltak m égis eddig is, és n,iben leh etn ek ezután is segítségünkre az író k ? M indenekelőtt abban, hogy olyan o r­ szágos közvélem ényt form álnak, am ely pozitívan rea g ál m egyénk célkitűzéseire. Nem a ko n k rét, gyakorlati m egoldásokat kell v á rn u n k tőlük, h an em azt, hogy olyan ak u sz­

32

tik á t terem tsenek, am ely p ro b lém áin k at m indig a m inden k i szám ára íelto g h ató és h allh ató fre k v en ciára erősíti föl, s ezáltal kedvező hátszelet b izto síth atn ak SzabolcsS zatm ár p á rt és állam i vezetőinek, am ikor a felső fórum okon m egyénk érd e k eit k ép v i­ selik. Ki tagad h atn á, hogy ebben a vonatkozásban az írók m ár eddig is sokat te tte k ? S hogy ennek m ilyen nagy jelentősége van, a n n a k m ár az elm ú lt években is szám ta­ lan je lét lá th attu k . Nem volt-e részé az országos közvélem ény e pozitív m egdolgozásá­ n ak p éld áu l S zviridov Ivánné pártkongresszusi vagy dr. Fekszi Istv án és Orosz F e ­ renc p arla m en ti felszólalásának az átlagosnál jóval nagyobb visszh an g jáb an is? Nem az ő szem élyes érd em ü k et a k a rju k kisebbíteni, de kétségtelen, hogy képviselőink m a m ár könnyebb helyzetben vannak, m int a k á r csak n éhány évvel k o ráb b an is. P ro b lé ­ m áink olyan élesen exponálódtak a nem zeti tu d atb an , hogy m a m á r nem kell an n y it m agyarázkodnunk. Elég kim ondani a m egfelelő „hívószavakat”, s m áris m indenki érzi es tu d ja, hogy m iről van szó. Elég kim ondani, hogy ingázók, s m ár m in d en k i a hiányzó szabolcsi ip a rra gondol, jó lleh et — ha kisebb szám ban is — ingázók m á su tt is v a n ­ nak. Ki ta g ad h a tn á, hogy en n ek a kedvező ak u sztik án ak a k ia lak ításáb an , az ország figyelm ének felénk fo rd ításá b an sok m inden egyéb m ellett kom oly része v an Váci M i­ hály szenvedélyes hangú szülőföld-lírájának, a „kelet felől” és a k elet felé való elk ö ­ telezettség nem es pátoszának. Galambos Lajos nagy érzelm i feszültségekkel te líte tt r e ­ gényeinek, ö r s i Ferenc m egdöbbentően em lékezetes, szuggesztív tv -rip o rtjá n a k , Mocsár Gábor egészséges türelm etlenséggel felso rak o ztato tt okos érveinek, Végh A n ta l hetyke frissességű elbeszéléseinek, s H. Barta Lajos elgondolkodtató d o k u m e n tu m -d rá m á já ­ nak is? S ezt a sort még sokáig fo ly ta th atn á n k . Sim on László tan u lm án y ai, Fája Géza, Mesterházi Lajos, Móricz Virág és S ipk ay Barna m egyénkkel foglalkozó írása i a m aguk m ódján m ind h írt v itte k rólunk, s valam ennyien h o zz ájáru ltak a kö ztu d at k ia la k ítá ­ sához. E nnek a felism erésnek a jegyében csak helyeselhetjük, hogy a m egye p á rt- és á l­ lam i vezetői kezdem ényezték és tám o g atták S zabolcs-S zatm ár m egye b a rá ti k örének életreh iv atá sát, m egalakulását. Igaz, ez a kör nem csak az író k a t a k a rja összefogni, h a ­ nem m indazokat, ak ik inn en szárm aztak el, s problém áin k m egoldásában tu d n a k és készek segíteni. É rdekes volt viszont, hogy az írók közül többen olyanok is eljö ttek és lé szt v ettek a vitában, ak ik n ek szem ély szerint, illetőségi bizonyítványuk, anyakönyvi bejegyzésük alap já n nincs közük ehhez a m egyéhez. M iért jö ttek el mégis, m ié rt le lk e ­ sedtek eg y ü tt a „bennszülöttekkel”, m ié rt v ették — József A ttila szavaival élve — nem csak szivükre, hanem v á llu k ra is g o n d ja in k at? Csak h u m a n itá riu s cselekedet, rész­ vét vezette őket? N yilván nem . Sokkal inkább azért, m e rt m egsejtették, hogy itt a tá r ­ sadalm i k o n fliktusok olyan töm ege sűrűsödik, hogy az valósággal kívánkozik az író tollára. M egérezték, hogy itt — m iközben a m egye gondjairól v itatk o zn ak — v o ltak ép ­ pen országos ügyről, a nem zet jövendőjéről is szó van, És ezzel tu la jd o n k é p p en a rra a k érd é sre is feleltünk, m ié rt szaporodtak meg az utóbbi években a m egyénkkel foglalkozó írások. H ozzátehetjük, hogy m indez nem d i­ csőség szám u nkra, de nem is szégyen. Még akkor sem az, ha elsősorban n eg a tív u m ain ­ kat m u ta tjá k be, H a okosan h aszn á lju k fel ezeknek a m űveknek a h atásá t, h a jól gaz­ dálkodunk azokkal az energiákkal, am elyeket ezek az irodalm i alk otások szab ad ítan ak fel, sokkal több előnyünk, m in t h á trá n y u n k szárm azhat belőlük. S a m egsértődés he'.'e tt legyünk r a jta valam ennyien, hogy egyre kevesebb negatívum ot ta láljan a k !

83

BAROTA MIHÁLY:

Párbeszéd az emberségről

— A zt hiszed, álarc m ögé b ú jh atsz? — K íváncsivá teszel. — Csak a vak nem lá tja , hogy az olajosán fénylő m osoly m ögött — sírá sra görbülő száj, a langyos rezignáltság m inden-m indegy m egalkuvása b úvik meg. — B ám ulom éleslátásod: N em is tudtam , hogy ilyen k itű n ő diagnoszta vagy... Még sokra viszed... — Gúnyolódsz, m e rt a gyengédre tap in to ttam . — A diagnózis zseniális, azaz — m ajd n em az. Csakhogy... — Csakhogy? — H am is. — V alid be őszintén: még m indig sajog a régi seb. Hagyod, hogy ez a terjen g ő s szentim en talizm u s m egfosszon küzdöképességed am úgyis csappanó energiáitól. — F olytatom . A dva van egy pszichopata szem élyiség, aki m ar nem tu d a k a rn i sem jót, sem rosszat. — V alam i ilyesm i. Te jobban értesz a szavakhoz. K iv ált a tetszetős form ákhoz. — Sodor az á r kedve és tetszése szerint. A rra és addig — am íg s ahogyan... És ezt a b ará to m m ondja? — Jó lfésü lt hazugságokban, hiúságod legyezgető ostobaságokban bőven le h ete tt részed. Tőlem , a b ará to d tó l — ne v á rj ilyesm it! S zeretem nevén nevezni a dolgokat. L ehet, hogy ez nyersen hangzik, de azt szoktam m on d an i am it gondolok s am it érzek. — M it akarsz tőlem ? — Nézd, barátom ! O stobaságokat csináltál, — felelned k ellett érte. — N em b ú jta m ki a szám onkérés alól... M a is itt élek. Eh, különben... — M iért nem folytatod? — Ügy sem értenéd. — L ekötelező a bizalm ad. — G yerm ekien naiv, bárgyúságig hiszékeny, nagyképű, k arrierista... Tudom , széles a skála. — Sohasem ta rto tta la k sem egyiknek, sem m ásiknak. — M ért len n él kivétel? — M ert a b arátod vagyok. — B arátság, barátság... Szavak, üres szavak... Az em berek — nem egy, nem kettő — k árörvend ö en , csúfondárosan kacagtak, a m i­ kor..., m e rt az em ber csak gyűlölni tu d ja igazán egym ást, csak felfaln i, nem hogy szeretni vagy éppen szolidáris lenni a b ajb aju to tta l.

84

— H agyd a sértődöttségét. Dolgozz, küzdj! M ulasd meg, hogy hasznos em b er vagy, s á k ö zért való ten n iak a rá so d a m a szam ara sem lehet közömbös. — Ki figyel rá m ? K i törődik velem ? Sokszor ju to tta m a rra a kétségbeejtő végkövetkeztetésre, hogy az em b er igazán csak ö nm agának fontos! Csak addig érd ek li a m ásik sorsa, am íg azt sa já t érd e k szférája vonzásában tu d h a tja , am íg önnön naprend szeréb en , az á lta la m egszabott p ály án k e ­ ring... Az utóbbi tíz esztendőben m in d en t elölről k ellett kezdenem . Ü jra és ú jra meg k ellett harcolnom m ai önm agám m al — önm agam ért, holnapi rem én y eim ért. E gyál­ ta lá n azért az életért, am it még életnek nevezhetünk, s a m ié rt m ég érdem es v ere­ kedni. És különben is. Nyom ok nélkül felettem sem m ú ltak el az évek. — Nem igaz! Nem le h et igaz. A férfik o r delén m ég nem a d h a tja m eg m agát az em ber a sors ostoba kénye-kedvének. Még akkor is küzdenie kell, h a ném elykor a jó szán ­ dék is visszájára fordul. — H idd el, csak addig élünk, míg em berhez m éltó célokért em berhez m éltóan k üz­ d ünk, s van erő n k ezernyi k u d arc u tá n is bizakodással újrak ezd en i. — M agam is ezt vallom . — M égsem ez teszed... H agyd ezeket! M enekülj, míg nem késő! — M egbecsülnek. Az élethez bizakodást, a küzdéshez ked v et tőlük, k ö ztük k ap tam vissza. O tt d ö b ­ bentem rá, m ásokat is te tt az élet p ró b ára, nem csak engem . N agyobbakra, k eg y etle­ nebbekre. Mégis em berek tu d ta k m aradni. És a szánandó gyerm eksorsok... Az élet ú tja i szerleágazóan gazdagok. L ejtőkkel, em elkedőkkel teli. M indenkinek v álasz­ tan ia kell valam elyiket. És végigjárnia. Egyedül. És k ülönben is h álátlan sá g lenne. — H álátlanság? — Igenis hálátlanság! M aguk közé fogadtak. M unkát, k en y eret adtak. — N em erezheted jól köztük m agad. Ennyi m indenféle — bocsáss m eg — útszélre do­ b o tt gyerm ek között. — H a valóban azok, a n n á l inkább köztük a helyem . — ö n á m ilá s. T etszelgés a hűség és h ála szerepében. — Ök is em berek. — Torzok! -• Más v étk eié rt bűnhődnek. Á ldozatok. — Sose lesz belőlük igazi em ber! — Igazi em ber? Te ta lá n az vagy? V alóban — h ibátlan , tö retlen szem élyiség? Az a b ­ szolút eszm ényi em ber? — S értegetsz? — S zándékom ban sincs, csak hangosan gondolkodom . Közhely, de m égis m egfeledkezünk ró la: az em ber olyanná válik, am ily en n é a k ö r­ nyezete form álja. H a hitvány, aljas a környezet — m aga is azzá válik. Jószándékú, m egértő, együttérző em berek között a sérült, elüldözött, k itaszíto tt gyerm ek is em ­ b erré válik.

—Azt hiszem, túlértékeled a környezeti ráhatás szerepét a személyiség alakulásában. Kicsit fetisizálod... Különben is — nem erről van szó.

— ?

M iért nem azokért a gyerm ek ek ért dolgozol, ak ik harm o n ik u s, kiegyensúlyozott csa­ ládi környezetben n evelkednek? A társadalom szám ára m égiscsak ezek a fontosabbak?

85

— A tá rsad alo m szám ára m inden gyerm ek eg y a rán t fontos. Egy sem veszhet el. E zért épít gyerm ekotthonokat, iskolákat, ezért gondoskodik ró ­ luk. — Ez igaz. Csak... ...a bűnöző, im m orális környezetben nevelkedő gyerm ekből sohasem lesz rendes, becsületes em ber. — Szép kis hum anizm us. M ajdnem úgy hangzik, m in t az a bizonyos b ib liai m egfo­ galm azás. — M iszerint? — Az em b ern ek hetedíziglen bűnhődnie kell a szülők, nagyszülők m inden vétkeiért. — Én nem ezt m ondtam ... — Persze hogy nem . — É rtsd m eg végre: h a m egfeszülsz, ak k o r sem fogsz a delirium os, fertőzött, szétzü llö tt családi fészekből k ih u llo tt gyerm ekekből em b ert nevelni! — H a ezer közül csak egy válnék azzá, m ár ak k o r sem h iáb av aló a fáradozás. De nem egy, nem kettő, a p éld ák sokasága tan ú sk o d ik : esztergályosok, kovácsok, asztalo ­ sok, cipészek, parasztok, pedagógusok, orvosok, m érnökök, jogászok... És egyik hom lokán sincs a m ú lt K áin bélyege! — E llágyultál! M ár becsvágyad sincs. L assan alám erülsz... K ikezdett az idő. — K o rán ítélsz. E lőbb ism erkedj meg velük, s a z tá n — jö h et a konklúzió. — Jó —, nem bánom . V eled megyek. ☆ A k apu előtt rendőrségi kocsi. K ajla fülű, ap ró te rm etű fiúcska k én y telen ed ik be az ajtón. M ögötte köpcös, k ere k képű, kan csal szem eivel szaporán pislogó legényke. A rcukon a n yugtalanság látszatnyugalm a. K ísérőm fürg e te k in te te végigpásztáz m in d en t azzal a v allató kíváncsisággal, a m i­ vel ism eretlen helyen a környezetből igyekszik m eg tu d n i v alam it az em ber. K érdőn néz rám . _ V — Szökevények. — M ért szöktek m eg? — K ésőbb m agad is rájössz. B etonfalú homokozó. Ó vodáskorú gyerm ekek játszadoznak. K isebb-nagyobb k u p a ­ cok, k ö rü lö ttü k fülig m aszatos apróságok. Az egyik hegyet gyúr m agának az aran y ló csillogású hom okból, locsolójával m eg­ öntözi, m egtapsikolja, hogy heggyé álljo n össze, m ajd k iv á jja közepét, hogy az alag ú ton átvághasson a kisvonat. A m ásik gyerek p ogácsákat form áz, a h arm ad ik házat, a negyedik v á ra t épít. A hány gyerek, m egannyi játék . V iháncolásuktól zeng az ud v ar. A rcukon sugárzó öröm. — A fehérköpenyes asszony? — A szolgálatos gyerm ekfelügyelő. Az u d v ar közepén körfogó, azon négy-öt nagyobb gyerek. Fiúk, lányok. L ábukkal ügyesen in d ítjá k a forgót. E gyre sebesebben forog. A sikongás is viharzóbb. A k apu m e lle tt n éh án y tíz-tizennégy éves fiúk. L abdáznak. — M en jünk u tán u k , nehogy szem elől tévesszük őket! — unszol barátom . B elépünk az irodába. Az igazgató elolvassa az írást, m ajd kom or szótlansággal m éregeti az előtte álló szökevényeket. M aga sem tudja, hogyan b írja szóra őket. A h án y gyerek, an n y i élet­ sors. A nnyi zár... 86

- M iért szöktél el, Ja n csi fiam ? K ezével m egfogja a gyerm ek állát, szem éhez emeli. Az arc, ta rtá s lehet m akacs, a gyerm ekszem tükör. A fiú elfo rd ítja a fejét. - B án to tt v alak i? - V Im re sem vall. • M iért nem fag g a tja tov ább? • T ap asztalatból tu d ja, hogy ak ik ennyire dacosak, azoknak nagyon fá jh a t valam i. Az ily e n fajta sérülés gyógyulásához idő kell. És türelem . M ondjátok meg a nevelő néninek, m osdasson meg ben n etek et, s ad jo n rá to k tiszta ru h át! — engedi ú tjá ra a két fiú t az igazgató. A fiú k m egkönnyebbülten só h a jta n ak fel, am in t kívül tu d já k m ag u k at az irodán. A rcu k felenged. S zem ükben pajkos fények. K örülveszik őket a cim borák. M erre v oltatok? Hol k a p ta k el b en n etek et? Hogy tö rté n t? Ja n csi m ellett a vigyori képű, íüligszáj F ark as Béni. B a rá ta i „hazug” k irály n ak titu lá ljá k . S zem rebbenés nélk ü l tud nagyokat m ondani, s h a ak ad valaki, aki e l­ hiszi, m ódfelett m u la tta tja . És a nevelők? Nem veszik súlyos fogyatékosságnak, fantázia-h azu g ság k én t könyvelik el. Pszt, figyeljük, m iről beszélgetnek. Volt pénzed? — tü relm etlen k e d ik egy m afla újonc. Csitt! — m ordul a közbeszólókra Béni, és nyom atékül fe lm u ta tja h atalm as m a n ­ csait a tü relm etlen k ed ő zöldfülűeknek. Hiszen, ha pénzünk le tt volna! — k iá lt Jancsi, m ajd h irtelen elhallgat. E lgondolko­ zik. A rca n y ito tt könyv. „M it is csinálnék a pénzzel? C ukorkát, nem , csokoládét vennék! T alán m égiscsak autót. — H ü v ely k u jját a szájáb a teszi, ösztönös, m á r-m á r elfe lejtett önfeledt m ozdu­ lattal. — M égiscsak cu k o rk á t vennék... egy táskával, egy teh erau tó v al, és adnék D örm inek is, E nyvesnek is, B éninek is, meg m indenkinek, ak in ek se n k ije sincs”. H allju k a mesét! G yerünk, m ondjad m ár! M iért n em felelsz, Ja n csi? — fordul feléje Béni. Sem m i, sem m i, csak eszem be ju to tt valam i. Hogy volt? V o n atra ü ltü n k és kész. N em is úgy volt! — szól közbe m érgesen Im re. H át ak k o r m ondjad te! — rá n tja meg Jancsi a v állát, és úgy tesz, m in t aki m eg­ sértődött. H át az úgy volt, hogy először is a suliból szöktünk meg — kezdi a m esét Im re ügyelve a tö rté n eti hűségre, abból sem m it el nem véve és sem m it hozzá nem adva. Jan csi b eh u n y t szem m el, m in th a álm os lenne, befelé figyel. „Mi lenne, h a egyszer sok pénzem len n e? A nnyi, hogy m egszám olni sem tu d n á m ? ” M ár a tiszalöki úton m entünk, am ikor — m eséli Im re nagy hévvel, k ip iru lt arccal. A tö rté n e t kanyarog, m ik é n t az o rszágutak a Tisza m entén. Nem b á n to tta k ? — k érd i Béni.

Miért bántottak volna?! 87

Á szökés m iatt. N em kérdezősködtek szüleid felől? De. — Es? — M it m o n d h attam volna?... ☆ — Elég volt! Ne tovább! F árasztó an kom or a kép — a k á r egy látom ás. - Csakhogy ez nem látom ás. — L egalább tudnám , m iféle gonosz erők tö rte k itt felszínre! — A kép nem teljes, nézd, ők azok... — K ik? K icsodák? — Ök azok... Az ügyfelek. M iféle em berek? - M ifélék? ...Emberek... ú tb a n a tegnapból — a holnap felé. M ár nem a régiek — s még nem az újak. B űnösök és áldozatok. Mai em berek!

Felesége m eghalt, nincs aki a gyerekekkel törődjék. A n y ilv á n ta rtó feljegyzi a gyerm ekek szem élyi ad atait, az ap a búcsúzkodik. A kékszem ű, a ra n y fü rtű lányka görcsösen sz o rítja a p ja kezét, kétségbeesve könyörög: „Ne hagyj itt édesapa, vigyél m agaddal!” A m ásik k ét gyerm ek, egyik negyedik, m ásik h ato d ik osztályos fiú — sápadt, szorongó arccal á ll a kislány m ögött. — V isszajövök értetek , kislányom , ne féljetek! N em sokára hazaviszlek benneteket! — Nem, nem akarom ! — tiltakozik a kislány. — Vigyél m agaddal, n e hagyj itt! Hoz neked apu csokit, h ajasb a b át, csak fogadjatok szót itt a n éniknek, bácsiknak. A két fiú ném án m egöleli apját. — írja to k mielőbb! — ír n i fogunk, édesapám , — válaszol a nagyobbik fiú. — V igyázzatok egym ásra, P ali fiam , te vagy a legidősebb, legyen gondod a kisebbekre! — V igyázunk egym ásra, édesapa, csak m ielőbb gyere értü n k ! E lcsuklik a hangja. — M égiscsak azt kérem az elv társak tó l, ne szakítsák el egym ástól a gyerm ekeket! A m int lehet, értö k jövök. — K érem , ne aggódjék, m e g értjü k helyzetét, vigyázunk ráju k ! — válaszol az igazgató­ helyettes. A ztán felkíséri a h árom gyerm eket a foglalkoztatóba, hogy á ta d ja őket a szolgála­ tos nevelőnek. A lig jö n vissza az irodába, bei reg a telefon. — A kórházból M. ápolónő beszél. — — — — — —

Mi tö rté n t? Egy an y a itth ag y ta újszü lö ttjét. M ikor tö rté n t? Reggel m ég itt volt, délben nyom a veszett. É rte sítjü k a rendőrséget, addig is hozzák be a csecsemőt. Még ta r t a telefonbeszélgetés, am ikor ú ja b b ügyfelek érkeznek. K ét idősebb aszszony és egy nyolc év körü li kisfiú. — T etszik tu d n i, az ért hoztuk be ezt a gyereket, m e rt az a n y ja egy olyan nő,., kezdi a kövér asszonyság. 88

— N em dolgozik az a c a fra — fo ly ta tja a m ásik. — M iből él? — H át erről van szó elvtárs, pontosan erről! — kap a szóba ú jra a h o rd ó fo rm ájú aszszonyság, s a nyom aték kedvéért előre lép. — A bíróság kinek ítélte a gyereket? — H át a n n a k a m ihaszna nőszem élynek. De m ink fejjeb b eztü n k ám kérem ! — harsog a m ásik asszony. - És m aguk m ilyen k ap csolatban v an n a k a gyerekkel? — A n ag y an y ja vagyok. — És m aga? — hangzik a kérdés a h á tu l álló asszonyhoz. — Én meg a k ere szta n y ja vagyok a fiúcskának, tetszik tudni — Értem . — H a nem jó helyen van a gyerm ek, m iért nem veszik m agukhoz? — avatkozik a b e­ szédbe a n y ilvántartó. A term etes asszony a rc a egyből megfelhőzik. — N em régen jö ttem ki a kórházból. T etszik tu d n i a szívem... A m ásik asszony ijed ten lapul meg, s egyszerre kicsire lesz, m in t a te tte n é rt gyerek. A k ét asszony elm egy, a gyerek m arad. Még alig leh etn ek n éh án y lép ésn y ire a k a ­ putól, m ikor egy fiatalasszony v ih arzik be. F eld ú ltn ak látszik. Szem e lázban ég. — A zonnal a d já k ide a fiam at! A rca görcsösen rángatózik. — K icsoda m aga? — Jó l tu d já k azt m aguk! — T ürtőztesse m agát! Az asszony sírv a fakad. — No, nyugodjék meg. H a tudunk, segítünk a baján. — Az a két bestia, m e rt nem tudok m it m ondani, ello p ta a fiam at és idehozta. — E llopták?! — Azzal az ürüggyel csalogatták m agukhoz, hogy ru h á t vesznek neki, és behozták ide. — N incs itt rossz helyen a m aga fia, jó asszony! — n y u g ta tja meg a n y ilv án tartó . — De én nem adom! H a nem a d já k ide a fiam at, felakasztom m agam . Görcsös zokogás. A m ikor lecsendesül, elm o n d ja: a g y erek et a fé rje rokonai azért hozták be az intézetbe, hogy ne k ellje n a gyerek ap já n a k g y erm e k tartá st fizetni. Az igazgatóhelyettes is ebédhez készül, am ikor ú ja b b ügyfelek érkeznek. Egy aszszony és a lánya. Az írásból k id e rü l; baj van a lány erkölcsével. Az igazgatóhelyettes m ogorván m éregeti végig a vastag, tú lfe jle tt lányt. Az csak b am b án vigyorog. — H ány éves vagy? — Tizennégy. — H ány osztályt já rtá l? — K ettőt. — M iért csak k ettő t? V állvonogatás. — Bezzeg ahhoz van eszed, hogy... N em szégyelled m agad? B árgyú vigyor. A zt hiszed, kell v alak in e k az ilyen lány?

— T örvényes házastársi k ap csolatban cinek? — vo n ja be a beszélgetésbe a gyerek an yját. — N em esk ü d tü n k m i kérem , se pap, se tanács előtt. — Csak összeálltak? Az asszony nevet. — Ügy h át kérem ! ö ssz eá lltu n k . — És akkor még m aga b o tránkozik meg, hogy a lány a ilyen ú tra té rt? Az asszony felk a p ja e rre a fejé t és m in t a kígyó sziszegi a lán y a felé. — D ejszen a fene a kiskörm it! M ér k ezdett ki az u ram m al? Jó l belenyúlik az idő a délu tán b a, am ikor... ...az ajtó b an középm agas, csontig soványodott, lerongyolódott ru h áz atú em b er a la k ­ ja tű n ik fel. K orát nehezen leh et m egállapítani. H aján a k o rán őszülő em b erek szürkesége. A látogató m ereven néz m aga elé. Lassan, im bolygó lép tek k el m egindul befelé. Az asztalhoz tám olyog. L eroskad a székre. Az idegen végighordozza m erev, botladozó te k in te té t a m egderm edt arcokon. K üszködik a szavakkal. A ztán h irte len m egrándul az arca. H om lokán a sű rű n szántott, m ély b arázd ák m eg­ élednek. Előbb görcsös csom óvá u granak, m ajd kisim ulnak. A ram szerüen ism étlődik a mozgás. A rckifejezése egyetlen könyörgéssé változik, s ak k o r k irobban belőle a k iá ltá s: — A dják vissza a gyerm ekem et! — C sendesebben kérem ! T ürtőztesse m agát! — szól az igazgató, s m ár b ánta, hogy nem m u ta to tt a jtó t az idegennek, hiszen részeg. A különös látogató, m int a m egszeppent, síró gyerm ek, bam b án tá to tt sz ájjal m ered az igazgatóra, m in t ak in ek fogalm a sincs arró l, m it m o n d an ak a szavak. A ztán csak h a jto g a tja eszelősen m indegyre: „A dják vissza a gyerm ekem ! A dják vissza a gyerm ekem !” K önnyei záporoznák. R áborul az asztalra, m egrázkódik a válla. „E lrab o lták a g y er­ m ekem ! Édes jó istenem ! A gyerm ekem !” A m int lecsendesedik — elm o n d ja: — V alam ikor, italos állap o tb an rá ju k a k a rta m g y ú jtan i a házat, — Ügy m ondják, így volt. N em em lékszem rá... — No, m enjen csak haza! A gyereket írás nélkül nem ad h a tju k ki. — N incs k ö nyörület m agukban? — É rtse meg, hogy gyám hatósági h atáro za t nélk ü l nem a d h a tju k ki a gyerm ekét. — D ehát m ilyen törvény az, m ely elszak ítja gyerm ek ét a szülőtől? — É hen p u sztu lt volna a m aga gyerm eke, h a nincs ez a törvény. Ez gondoskodik a r ­ ról, hogy a m ihaszna szülök gyerm ekei ne legyenek á rta tla n áld o zatai a szülői k ö ­ zönynek, felelőtlenségnek... T u d ja m aga, m it kiáltozo tt a pici lán y a álm áb a n ? „D rága jó édesapám ! N e ölj meg b en n ü n k e t!” — Szégyellhetné m agát! H a m aga em ber, ak ­ kor nem iszik, hanem dolgozik. Igen... A gyerm ekeiért! A családjáért! ☆ A k ijá ra t felé b ak tatu n k . N ém án, szótlanul. B aráto m arca feldúlt, töprengő. — Ebben a forgatagban élek. K özel tíz éve. — N em b írn ám köztük. — Te is megszöknöd. K icsit elfárad n ál, elfásu ln ál — aztán ú jrak ezd en éd . — B ár lenne an n y i erőm, hogy hinni tu d n ék az em ber jóravalóságában!

90

É n eik ü l m inden céltalan, értelm etlen és ostoba. H it nélk ü l didereg a lélek. És m a ­ gányos. — N em tudok szabadulni a benyom ások h a tá sa alól. M in th a ben n em visszhangzana a sok-sok ezernyi á rta tla n , eltaszított, kifosztott gyerm ek panaszos, vádló kiáltása. M iért?! M iért?! M iért?! — B ár m indenkiben így, ilyen erősen rezo n áln án ak e hangok! A kkor a közöny, a rész­ vétlen ség — ez a gyilkos m éreg nem te n n é tö n k re annyi sok gyerm ek életét! — Igen, azt hiszem , értelek. R án y ito ttad a szem em v alam ire, am it eddig m ég nem láttam . — Vagy h a lá tta d — m ás aspektusból láttad. — M ost a fény m ögött az árn y é k kicsit élesebb, nyersebb k o n tú ro k k al rajzolódott elém... M ert a fény m ögött — ott az árn y é k is. E lv á lasz th a tatlan u l, e lm a ra d h a ta tlanul...

91

Csíky T ibor: H ullám ok

92

HAULISCH LENKE:

Csíky Tibor Csiky T ibor legjelentősebb fia ta l szobrászaink egyike. K örülm ényes úton ju to tt el ehhez a m esterséghez, m űvei azonban m eggyőznek arró l, hogy érdem es volt ezt az u ta t végigjárnia. V érbeli m űvészként meg k ellett ta lá ln ia önm agát, an élk ü l, hogy eredetileg erre a p ály ára készült volna. V alahol e k erü lő u tak eredm énye, hogy m u n k á in ak in d í­ tói nem an n y ira képzőm űvészeti élm ények, han em elsősorban életélm én y ek es jól m eg­ alapozott m ai világkép. H árom évet végzett el az Eötvös L óránd T udom ányegyetem fizik a—m atem atik a szakán, m ajd 1956-ban n y e rt dip lo m át ezen az egyetem en m a g y ar irodalom ból. E zután tö rtén ettu d o m ányokkal foglalkozott. É vekig ta n áro sk o d o tt a N yírségen, m ajd P est m e­ gyében, m íg 1960-ban B udapestre költözött. R endkívül intenzíven átélő, egyben re n d ­ szerező a lk a ta nagym ennyiségű anyagot szívott fel és ra k tá ro z o tt el. T elítő d v én m on­ d an ivalóval sokáig k ere ste az eszközöket, am elyeken keresztü l m egnyilatkozhat. V idéki ranároskodása a la tt a legelhagyatottabb környezetben, m inden segítség n élk ü l p ró b ált meg tájékozódni a képzőm űvészetekben. Először agyagban p ró b ált m eg dolgozni, de ennek a te c h n ik á já t idegennek érezte. A fáb a n ta lá lt valódi an yagára. E bben azonnal otthon érezte m agát. M egérezte ben n e a feszültséget, hogy erős, kem ény, ellenálló anyag, de érdem es vele küzdeni, m e rt ugyan ak k o r m eleg, érzékeny és engedékeny is. H alott állap o táb a n is él: nedvesedik, színeződik, dolgozik. E k o rai id őszakában az öszlönösség dom inál, nem is a n n y ira szobrász a k a r lenni, m in t a fa érdekli, a szerszá­ mok, és a dolgok fo rm á lá sán a k lehetősége. K özben m inden alk alm at m egragad, hogy tájék o zó d ják a ko r m űvészetében, és k ia la k u ln a k még nem egészen világos elképze­ lései a korszerűségről. Első k ö rp lasz tik á ira h atássa l volt A rp, de in k áb b csak azért, m ert belső igénye is az alap fo rm ák felé vonta. 1963-ban k ezd ett el d om borm űveket csinálni. E zeknek rajzos és d ek o ra tív kom pozíciójuk van. K özben B u d ap esten é rin tk e ­ zésbe k e rü lt a M olnár S ándor festőm űvész körül k ialakuló fiatal, a nagyvilág képző­ m űvészetét élénk figyelem m el kísérő társasággal. Itt m á r m ó d jáb an á llt tájékozódni az egyetem es m űvészet legkülönbözőbb te rü lete in , szinte n a p ró l-n a p ra köv etn i tu d ta a legfrissebb jelenségeket is. Ügy érezte azonban, sa já t h a n g já t k ell m eg találn ia. N e­ héz válságot élt át. F élrev o n u lt és elh atáro zta, hogy a p lasztik a leg alapvetőbb ele­ meiig igyekszik hatolni, lépésrő l-lép ésre vizsgálja meg összetevőit. L assan, de k ö v etk e­ zetesen ra k ja le az alapokat. A pont, vonal és a hullám m ozgás v o ltak az összetevői a n ­ nak a n eg y v enhat d arabból álló dom borm ű sorozatnak, m elyet 1964-ben ily módon e l­ készített, és am ely m ár sa ját, lágyságában is erőteljes, önálló h an g ján szólal meg. In ­ nentől kezdve előtérbe lép m űvészetében a tudatosság, b á r bővelkedik érz elm i-in tu i­ tív tényezőkben is. Az érte lem és érzelem h a rm ó n iá já t keresi. Egyszerű m űvei je le n té ­ sükben és lehetőségeikben is ren d k ív ü l sokrétűek. Tág, valóban h u szad ik századi v ilág ­ képről beszélnek. E gyszerűségük letisztu lt és nem m űvi egyszerűség, hagyom ányokat es kezdetet eg y a rán t m agukban foglalnak. Feldolgozta és m ag áb a olv aszto tta száza-

93

Csiky T ibor: G rafika.

94

d u n k alap v ető képzőm űvészeti törekvéseinek részleteredm én y eit: az im presszionizm us felü leti szépségét, a konstru k tiv izm u s szervező e re jé t és a k in etik u s m űvészetekkel m egjelenő, a kom pozícióba a szem lélő m ozgását, ak tiv izálását belekom ponáló sa játo s­ ságokat, u g yanakkor e m u n k ák nem szorulnak a képzőm űvészeti élm ények szűk in ­ spiráció jára. A lapélm ényük életélm ény: a term észetben és a tá rsa d alo m b an érv é n y e sü ­ lő m ozgások és törvényszerűségek irá n ti élénk figyelem eredm énye. Az alap elem ek k u ­ ta tá s a nem csak a h uszadik századi m űvészet azon m egújítóival k ö tik össze, a k ik m u n ­ k á ju k a t egy új, tiszta viszonyokat te re m tő társa d alo m n ak sz án tá k (Gabo, M alevics, De S tijl mozgalom , B auhaus stb.), hanem elsődlegesebb a k ap cso latu k á lta lá b a n a m o­ d ern term észettudom ányos világképpel, a fizika, elsősorban a relativ itáselm élet, ato m ­ fizika és k v an tu m m ech an ik a felfedezéseivel, m elyeket állan d ó an figyelem m el kísér. M űveinek élő geo m etriája m agában re jti E instein következtetéseinek k ép i v e tü le té t is, am en n y ib en a té r geom etriai tulajd o n ság ai nem önállóak, h an em az any ag szab ja meg őket. A dom borm ű szélével elvágott, de végtelenbe haladó, n ag y jáb an hasonló, de rész­ leteib en különböző form avariációi ugyancsak az új term észettudom ányos világkép a n a ­ ló g iáját id ézik: a sűrűsödési központ nélk ü l elképzelt végtelen m indenségét. U gyanez a v égtelen továb b v ariálh ató ság egyben a korszerű építészethez szervesen izülő m o n u ­ m en tális belsőtér díszítési lehetőségeit is m agába foglalja. E m u n k á it részben 1964-ben k iá llíto tta P e tri G állá P á ln á l Veszelszky B éla festő ­ m űvésszel együtt. E kkor k e rü lt közelebbi kapcsolatba K orniss Dezsővel, a m ag y ar av a n tg a rd e festészet kiem elkedő alak já v al, a k iá llítás rendezőjével, ak i b ará tság á v al és m egértésével b á to ríto tta to v á b b járn i a m egkezdett utat. E rre a b a rá tsá g ra szükség is volt, m e rt visszhangot e m u n k á ira sokáig alig talált. E lé rt eredm ényeit azóta is ta rtja , fin o m ítja és m élyíti. 1965-ös svájci, fra n c ia o r­ szági és olaszországi ta n u lm á n y ú tja alk alm áv a l közelebbről is m eg ism erh ette a leg ­ ú ja b b eu ró p ai m űvészetet. M indez csak m egerősítette abban , hogy a m egkezdett ú ton kell to v áb b h alad n ia. 1966 n y ará n a svédországi G öteborgban a M odern N ordisk K onst G alériáb an A ttalay G ábor festőm űvésszel együtt, m ajd ugyanebben az évben K ra k k ó ­ ban a G alé ria K rzysztoforyban v olt önálló kiállítása. 1967 n y ará n fo rd u lt érdeklődése egy ú ja b b te rü let, a ra jz felé. G ra fik ái szerves k i­ egészítői p la sztik áin a k : világosság, tisztaság, ren d a mozgó felszín a la tt az állan d ó tö r­ vény keresése a jellem zőjük. N agyrészt hullám m ozgás a tém áju k , szü letésü k et a te r ­ m észet m egfigyelése seg ítette: a nagy vízfelületek m ozgása, a hom ok rajzos le ra k ó ­ dása, a fa hosszm etszetének finom vonalrajza, az elektrom os és m ágneses te re k feszü lt­ sége. A valóság erő in ek és m ozgástörvényeinek vizuális m egfogalm azása izgatja. A víz­ felület, am ely m egfoghatatlanságával, p illan a tn y i változásaival, felü leti já té k a iv a l az im presszionizm us k edvelt m otívum a volt, n ála egészen m ás érte lm e t kap. Á folyton változóban az állan d ó t keresi, a látszólag esetlegesben a szigorú ren d et. A hogyan a fo­ lyó m indig változó m ozgásának állandó tö rv én y t szab a m eder, a Iföld víz a la tti b e­ cs k itü rem lései, úgy rendeződnek ra jz a in a kígyózó h u llám v o n alak tiszta, áttek in th ető rendszerbe, úgy v á ln a k a szabadon v á lla lt fegyelem , az alk o tássá v á lt m u n k a e ltá rgyiasulásaivá. J E G Y Z E T C s i k y T ib o r 1 9 3 2 -b en s z ü l e t e t t O l a s z lis z k á n . S z ü le i m in d k e t t e n S z a b o l c s b a n , B a lk á n y b a n s z ü le t t e k . É d e s a p j a 1 9 3 8 -b a n B a lk á n y b a k e r ü l t v is s z a t a n í t ó n a k . O tt t a n ít o t t h a lá lá i g , 1956>6. C s i k y T ib o r e k k o r s z e r z e t t d ip lo m á t é s ö I s i t t , B a l k á n y b a n k e z d t e p á l y á j á t , m a j d r ö v id id e ig Ü j f c h é r l ó n i s t a n ít o t t . É d e s a n y j a , r o k o n s á g a m a i s m e g y é n k b e n é l , ő m a g a i s g y a k r a n h a z a lá t o g a t .

1)5

BODOR SÁNDOR:

Kelen László K elen László — a m é lta tla n u l elfe le jte tt m á rtír költő — 1893. fe b ru á r 27-én szü­ le te tt H osszúpályiban, aho n n an szülei nem sokára N agykállóba költöztek át, ahol édes­ a p ja községi orvos volt. E lem i iskolai ta n u lm á n y a it és a gim názium alsó négy osztályát itt végzete el jeles és k itűnő eredm énnyel. 1906 őszétől a nyíregyházi K ossuth L ajos gim názium ban fo ly ta tja ta n u lm á n y ait. N yíregyházához fűződik első irodalm i sik ere: 1911-ben, egy fiatal és lelkes csoport Hónap cím en szépirodalm i, m űvészeti és tu d o m á­ nyos fo lyóiratot ad ki, am elynek fő m u n k atársa, többek között, a 18 éves K elen László is. E la p b an je le n t meg első verse nyo m tatásb an (M egíratlan szín d arab h o z való elő­ játék). É rettségi u tá n B udapestre kerü lt, jogász lett. 1913-ban je len ik meg első verses kötete, am ely a költő életérzésének m egfelelően a Magány cím et viseli. K öltem ényein a századvég divatos kö ltő in ek h a tá sa és k ifejezés­ m ódja érezhető (Oscar W ilde, Reviczky G yula). A k ötet k ét cik lu sáb an (P rim av era és Alagány) összesen 35 verset ta lálu n k . Az egész k ö tet h a n g u la tá t leg jo b b an a bevezető vers fejezi ki (Tristia). A költő „S ápadt lángú, álm os g y erty aszál”, ak in ek lelke „Meszsze d élre sz áll”. Az első szakasz k ét kérd ésére m aga a költő válaszol, h aljo n meg, p u sztítsák el „egy f á ra d t é jje le n ”. K elen László a fá jd a lm a k és a b án at k ö ltő je: „Régi álm ok bág y ad t heg ed ű je v a ­ gyok”. A századvég költőin kívül erősen h a to tt rá A dy E n d re is. A „szívem ódon bús kolostor”, ,.gót oszlopú szívem ”, „észbontó tá n c ” stb. k ifejezések ig azo lják ezt a m eg­ állap ítást. Egyéni h a n g já t kereső költő, ak i a kor m áso d ran g ú szalonköltészete és az ú ja t vih arzó A dy E ndre között ingadozik, — le h etn e sum m ázó m eg állap ításu n k . Első k ö tetén ek m egjelenése után szívesen közli verseit a H ét, az Üj Idők, a Világ. K özben k itö rt az első v ilágháború és K elen László bevonult k ato n án a k az egri h a tv a n a d ik közös ezredhez, innen k e rü lt az orosz fro n tra . A h áb o rú befejezését, a fo r­ ra d a lm a k a t lelkesen köszönti, ez ért a H o rthy-féle „n em zetvédelem ” 1920-ban in te r­ n álja, s n éh án y hónapot fogságban tölt. K elen L ászló k isd iák k é n t 1906-ban m ent el N agykállóból, tizennégy éven keresztül csak v ak áció ra jö tt haza, 1920-ban sok ta p asz talattal, költői büszkeséggel, p o litik ailag k o m p ro m ittált férfik én t té rh e te tt haza. Dr. S trau sz M ihálynál ügyvédjelölt, m ajd vizs­ gái u tá n tá rs a k lettek. A m in d en n ap i élet taposóm alm ából a kü lfö ld i u ta k és a k ö lté­ szet zö k kentik ki; m inden m ásodik, h arm a d ik év n y a rá t valam ilyen külföldi ország­ ban tö lti: Olasz-, F ran cia-, N ém etország, C sehszlovákia, A usztria, S vájc legszebb v á ­ rosaiban, tá ja in já rt, b a rá tjá v a l dr. B e rth a Jenővel. A huszas évek elején d rá m á t ír t K orunk hőse cím en, a d a ra b o t azonban a feh ér te rro rt leleplező m o ndanivalója m ia tt sem előadni, sem n y o m tatásb an m egjelentetni n em le h ete tt a keresztény kurzu s idején. 1927-ben jelen ik meg m ásodik kötete, 14 évvel az első u tán , A n y írfá k dalolnak c'm m el. A v erse k nagy része szűk p átriá já ró l, N agykállóról szól. K öltői p ály ájá -

96

í.ak első jelentős állom ása e könyve. A k ö tet versei új k ö rn y ezetét tá rjá k elén k : a világot átfo rm áln i ak a ró ifjú, a nagy álm o k at szövő titán, ügyvéd lesz falu n : Az em ber előbb a m in d en t ak a rja, a csillagok n y ugalm át felzavarja. A ztán a m in d en t m egfojtja a sem m i — pihenni, pihenni...” (Sem m i) Míg az első kötete in k áb b légüres térben játszódik le, addig e k ö tetn ek életteljes ta rtalm a , tá rsa d alm i a la p ja van. A könyv első ciklusa leszám olás a m ú lttal, m egbéké­ lés a jelen n el. „L ecsendesült a tűz, itthon vagyok”. A k ötet m ásodik ciklusa (Könnyű regi dalok k ertje) első k ötetének fájd a lm a s h an g ját idézi, de h u m án u m m al te lte n : „É r­ vem, hogy rokonom m inden fájd a lo m ”. A következő ciklus N yíri tájak cím en községét énekli m eg: a közönyben d erm ed t falu szim bólum a a kaszinó. Ez itt a polgári középszer, u n ta m m agam benne elégszer, de m indig visszavitt a kényszer. (Kaszinó) A társad alm i igazságtalanságot tá rja elénk Tiborcok cím ű v erséb en : a jó m ódúak még alszanak, m ikor a parasztok, tiborcok, m á r dolgozni m ennek. Dózsa és Rákóczi szellem ét idézi a vers. Első k ötetének ta rta lm i és form ai v ilág át m aga m ögött hagyta a költő, nagyot lép ett előre. É rdeklődési köre tágult, a szem élytelen lírá t fe lv á lto tta a kor k érd éseinek költői, líra i m egfogalm azása. A fa lu já b a visszatérő költő először jó) és itth o n érzi m agát, a háború, a lev ert fo rrad a lm a k után, am ik o r azo n b an sa já t bőrén érzi az ellen fo rrad alo m elnyom ását és m egdöbbenti a falu törpesége: szab ad u ln i sze­ retne. A u sztriai utazásainak nagy élm énye: a szerelem . A harm in cas évek elején ism er­ kedik m eg egy o sztrák tisztviselő család leán y áv al: H ildegárddal. L eveleik és fén y k é­ peik azt bizonyítják, hogy m ély b ará tság fűzte őket egym áshoz. E szerelem az ihletője h arm ad ik kötetének, az 1931-ben m egjelent Bocsásd a szélnek. Az egész könyv tö b b ­ nyire nyolc soros cím n élk ü li versekből tevődik össze, és egyetlen té m á ja a szerelem . Ez az ért is érdekes, m e rt előző köteteiben egyetlen szerelm es v erse t sem találu n k . K ü ­ lönleges m ű fajú könyv ez: epikus sorokba oltott líra. Oly hih etetlen vagy, m int a század. T anyák, örvények, h áb o rú k m élyéről rab o ltalak egy forró nyáron. És m ost kezem be veszlek S m egpróbállak eldalolni... Rövid interm ezzo az élm ény és m aga a k ötet is ilyennek fogható fel a költő p ály á­ já n ak fejlődésében: álló víz csupán, am ely leh et ugyan szép, de sodrása, valam i ú ja t iiozó ere je nincs. Az 1934-ben m egindult Szabolcsi Szem le szerkesztő b izo ttság án ak tag ja, ebben a folyóiratban és a m egyei n apilapban, a N yírvidékben je len tek m eg tan u lm án y ai. U gyanebben az évben jelen ik meg A z em lé k felé cím ű kötete, am elyben a 40 éves '"Öltő m á r n em az ú ja t keresi, hanem a régi élm ényeit g yűjti össze. M a g ata rtásá t Ajánlás 97

cím ű v ersében így fogalm azta m eg: „Inkább egy nem zedék nevében suttogok...” Ez a nem zedék az első v ilág h áb o rú t m egjárt, a fo rra d a lm a k elb u k ása m ia tt rem én y ét vesz­ te tt em berek csoportja. A N y írfá k dalolnak cím ű kö tete u tán , m ely a költő m űvészi sk á lá já n a k kiszélesedését jelen tette, itt, e könyvben összezsugorodik, visszahúzódik az em lék világ áb a: elvágyódik a tá rsa d alm ila g és szellem ileg k ietlen és száraz falutól, A k ap italista rendszerben m agányossá váló em ber képe rajzolódik ki e k ö ltem én y ek ­ ből, m e rt „a jelen, m in t óriás szem étdom b tornyosu l” a költő elé. B elenyugszik so r­ sába, b á r a lázadás és a belenyugvás állan d ó ellen téte és a viaskodás jellem zi ezt a kötetet. S m indehhez h o zz ájáru lh ato tt a költői becsvágy és a tehetség a rá n y tala n sá g a is. A negyedik kötetével jelentkező K elen L ászlót itth o n i és országos ta p asz talata i m eg­ győzhették arról, hogy nem kecsegteti a költői pálya boldog sikere. Mégis Férfikor cím ű kötetét, am ely 1937-ben je le n t meg, K elen László leg jelen tő ­ sebb, legéretteb b alk o tásán ak kell ta rta n u n k . Kevés, m indössze 22 v erset ta rtalm az, de ez a p á r vers nem csak ígéret, h an e m eredm ény is. A költő m agánya a fasizm ustól való félelem m el és a fasizm us elleni küzdelem m el p áro su lt, s ez a k ö tetb en nagy költői erővel jelentkezik. A k ötet cím adó versében így vall k o ráró l: M int veszett k u ty á k gyűlölet á lta l m eg m art em berek — az elszab ad u lt b utaság fu t át előtted. Üj vízözön. T engerek to lu ln ak be az áp o lt tiszta p a rtra , vadonból k iria szto tt tig risfa lk a zuhog a szívedre. B ékák, kígyók h u lla n ak a m agas égből, házaid kigyúlnak, talp ad ny alo g atja az árad at. A h arm ó n iát vesztett világ képe ez, am elyet a n n y ira gyűlölt K elen László. M ivel véd ek ezhetett a szellem i és anyagi zű rzav artó l irtózó, az em b eriség ért aggódó költő? C sak a társad alo m tó l való vissza- és kivonulással, m in t a polgári író k és költők nagy része. E lhatárolás, elzárkózás a fasizm ustól: Vagy csak m agány v an ? A m agány kem ény, m in t ég felé v illa n to tt k a rd hegye. M aradj kem ény. A lattad piszkos zű rzav ar h iáb a hív — csak m agányod tied. A m egadás belenyugvásával, küzdeni képtelenségével álla p ítja m eg: „Míg d élib á­ b o k ra v á rta m szelíden, gonosztevők g y ú jto tták fel szívem ”. E lkövetkezendő ú tjá t „D úrva csizm ák d o b b an ása ép íti”. A N yugat közli Im a cím ű költem ényét, am ely a fasizm us m inden szépet és jó t elh allg attató durv aság áró l szól, a költő szinte m egérezve tragikus jövőjét, tiltak o zik a b arb áro k v andálizm usa ellen: Hol az a hintés lobogó, m ire nyugodtan esküdh etn ék ? N incs esküm . D urva hangfogó fo jto tta meg. N em is teh etn ék esküt, életet sem m ire, hűs szem em akárhogy m eresztem — m egesküszöm m indenkire, hogy nem halok m eg kereszten.

98

E kötetével K elen László alkotó p ály ájá n ak csúcspo n tjára érkezett, a N y írfá k d a ­ lolnak legjobb v erseinek folytatása. A vidéki m agányban élő költő, a kor szav át m eg­ értv e a fasizm us ellen tiltakozó és azt elutasító em ber lesz, aki a b arb a riz m u s in d u lá ­ sá n ak p illa n a tá b a n em eli fel tiltakozó szavát. V ersm űvészete e k ö tetéb en lesz a leg­ változatosabb. N éhány verse jelen ik meg meg a N yugatban, József A ttila h alála u tá n a Szép Szó külön em lékszám ában, a m unkás költőt sira tja el. B aráti szálak fű zték Színi G yulához, N agy L ajos is m eglátogatta őt N agykállóban, sokat van eg y ü tt P ap K áro ly ­ ival. K éziratb an m a ra d t és befejezetlen alkotása, m ásodik d rá m á ja az Apokalipszis. A költő életének legm egrázóbb és leg fájd alm asab b p o n tja á rta tla n pusztulása. 1944 tav aszán h u rco lják el. H alá lá n ak körülm ényei még tisztázatlan o k : egyesek sz erin t m ár itthon m eghalt, m ások még A uschw itzban is lá tn i vélték. V alószínűleg itt p u sztu lt el 1944-ben.

KELEN LÁSZLÓ:

Plein air Az áld o tt televény fele tt villog az ara n y telefény. A tájo n százfelé m unkás férfi szoborlik ég felé lobogó gondolat m ost bűnözik a hűs boglyák alatt. B ro n ztró n ján ül a ny ár s fején a nap, m in t tű zkorona áll. (

1927. )

KELEN LÁSZLÓ:

Kaszinó Ez itt a polgári középszer, u n ta m m agam benne elégszer, de m indig visszavilt a kényszer. I tt v irít az igaz barátság , de n álu n k nincsen b en n e álság, csupán egy rejtelm es sajátság, hogy míg ta rt az önzetlen érdek, van belőle szinte tem érd ek , de aztán — kissé félreértn ek . — Ú jságok a fogasra rak v a, szép arck ép ek olajny o m atb a — festve h arm in ck ét k árty a lap ra . Az adótiszt an ek d o tája, kedves b áty án k szulykos p ip á ja s a p ap u csférjek szabadsága. A pap szerel egy kis h azárdot, a doktor inkább b iliárd o t — m ind csupa dacos velszi bárdok. — Vagy csak a polgári középszer? Á sítottam ben n e elégszer, de m indig visszavisz a kényszer. (

1927. )

BALÁZS ÁRPÁD:

Málécipó és harminckét mázsa jonatán* — É l-e még az öreg B a rth a? — k érdem az olcsvaapáli révésztől. N em válaszol, m e rt k ap k o d ja a vasköteleket. Úszik a komp. Az őszi nap alulról felfelé v ilág ítja a f á ­ kat, a p arto ld alt. Csobog a víz. Az idő a végtelenbe fordul. — Él — in t a p a rt fele a csontos, sebhelyes révész. M egyek a p a rtra . — B a rth a L ajost keresem — m ondom a téeszben... — V árjon — k ap ja el a szót a su d á r könyvelő. — M iért? — M indenki alm át szed. — B a rth a L ajos is? — Idősebb B a rth a L ajos is! A mi falu n k b an m indenk i dolgozik! — öregem ber... — H át aztán! T udja, hogy m iféle em ber B a rth a L ajos? — A ré g it ism erem . — H onnan? — Az újságból. B ajcsy-Z silinszky lapjából. ☆ B ajcsy-Z silinszky E n d re S zabadság cím ű h e tila p já n a k 1934. ja n u á r 7-i szám ában különös felsőliszam enti szám adást közölt. Ezt a k orabeli szám ad ást B a rth a Lajos, az olcsvaapáti napszám os, m ezei m unkás k észítette: „S zám vitelt én m á r az 1922. év óta vezetek. A zonban az eddigi éveken v ezetett szám vitelem közül az 1933. évi m u ta tja legjobban azt a siralm as állapotot, hogy m ilyen helyzetben élh et eg.y olyan hat tagú család, am elynek, m integy az enyém n ek is, ilyen iszonyú csekély bevétele m e lle tt ilyen szerény kiadásokkal kell a m ai szerencsétlen v i­ lágban tengődnie. A zonban ez nem egyedülálló példa, m e rt ezrek és ezrek sínylődnek ma hasonló sorsban, nagy dicsőségére a kisem berek m egm entéséről pufíogó fráziso k at hangoztató rendszernek...” A részletesen közölt szám adásból kiderül, hogy a h at tagú B a rth a család vagyona 1933. ja n u á r 1-én 550 pengőnyi volt (300 négyszögöl szántó, m elynek fele faiskola, in ­ g atlan vagyon, s 2440 négyszögöl szánlóbérlet jövedelm e, m in t ingóvagyon, ak k o ri áron számolva). A vagyonkát adó, adósság és h ite lk é n t 82,20 pengő terh elte. A család n ak a b ­ ban az évben gyüm ölcsfaoltványok, 1 db borjú, barom fiak , és gazdasági term elv én y eik eladásából összesen 216.90 pengő bevétele volt. K iadáso k ra u g y an ak k o r 214,27 pengő m ent el. (Jellem zőek a té telek : rozséért, petró ra, sóra, csizm afejelésre, gyerek ek n ek *ng és a lsó ru h á ra stb.). B a rth a L ajos vag y o n k im u tatása 1933. d ecem ber 18-án 400 p en ■S'1 érté k et jelez, 74,50 pengő teh errel. Ö sszehasonlításában éves vagyoncsökkenése 150 bengö, s tehercsökkenése csak 10,80 pengő. R é s z le t a s z e r z ő

t is z n ^ ie n t i n é p r a j z i r l p o r t k ü n y v é b ö l.

101

D öbbenetes! A h at tagú B a rth a család évi bevétele a csendőrtiszthelyes h av i k e ­ resetével é r t tel! Az 1 tő re eső évi bevételük 36 pengőre rúgott! Vagyis kerek en 10—10 fillér esett 1—1 családtag napi ellátására. A szegényparaszt hiteles sz ám ad atait B ajcsy-Z silinszky E n d re tá rta az országgyű­ lés elé. — H a így van, m it esznek? — k ételk ed tek a k o rm án y p á rti képviselők. — G öm bös to rtá t, — válaszolt B ajcsy-Z silinszky, s a H áz aszta lára helyezte B a rth á ék csontkem ény m álécipóját. ☆

B a rth a L ajos h ajd an i szám adását a nyíregyházi L ev é ltá r k o rab eli ad a ta iv al k i­ egészíthetjük. Az alisp án i jelentésekből: „1931. n y ará n az aratás-csép lési m unkából k i­ m a ra d t 3166 férfi, 1352 nő”. 1932: „Az öt-tizenötholdasok is jelen tk eztek az a ra tá si m u n ­ kára, hogy az elkövetkezendő télen m int igazoltan k ereset nélkül m a ra d tak , ínség ella lásb an részesüljenek”. 1933: „A m ezei m unkások le v an n a k rongyolódva...” 1934: „A szegényebb néposztálynak enniv aló ja nincs, jó fo rm án csak a burgonya...” 1935: „T élen 18 000, tavasszal 10 000, ny áro n 6 ezer m ezei m u n k ás m u n k an élk ü li v o lt S za­ bolcsban”. 1937: „44 500 cseléd és m ezei m unkás van Szabolcsban. A m unk áso k 20% -a m u nkanélküli. H elyenként olyan alacsony á ra k a t fizettek a napszám osoknak, hogy a m in dennapi m egélhetésük sem v olt biztosítva. A m unkások, féltve csekély k eresetü k et, p an aszt tenni nem m ertek...” így a szabolcsi alispán. S zatm ár-B eregből még siralm asab b ad a to k a t sorolhatok. 1932: „A rászoruló la ­ kosság részére T unyogra, V itkára, O lcsvaapátiba, F eh érg y arm atra, P an y o lára, K isarra, T iszabecsre, Tiszacsécsére, T iszakóródra, S zatm árcsek ére ínségbúza érk ezett a m u n k a­ nélküli, éhező m ezei m unkások ellátására...” O lcsvaapáti — B a rth a L ajos fa lu ja — te h á t h iv atalo san is szerepelt az éhező falv ak sorában. — M ost is v astag nyakú! — fo ly ta tja a könyvelő. — N em értem . — Az öregek n a p já n kétszáz fo rin to t ad tu n k neki. — És? — N em v ette fel! N incs rászorulva... E steledik. K övér csorda c su rg a tja a szürkületet. S a T iszára k ék köd ereszkedik. E dények csöröm pölnek. L ib ák gágognak. D isznók röfögnek. Még a kém én y ek is m oz­ dulnak. C sak h át a földig érő k órófüst nem olyan m in t a fa, vagy a szénfüst. Jö n , megy, befú’ a tüdőbe, a k á rcsa k a tejszag. Az még a nagy jóság! A m inek nincs is eleje. M e­ gyek, m egyek h á t előre. L átom , hogy tehén fo rd u l a k iskapuba. É rzem is, hogy fa lu t ára sz t a tejszagú esti istenség. Megyek, m egyek h á t előre, s az új telep széléhez, a m agányos n y árfák h o z érek. — B a rth a L ajos? — Én vónék — v a llja a töm zsi házigazda. K ala p ja alól pedig a m agas hom loka egészen k iíe h érlik . E leven parázs szem e meg keresve k u ta t az em lékezetében... — Több m in t 30 esztendeje, hogy szám adást ír t a S zabadságba! — m ondom , s az őszhajú p ara szte m b e r k a p u t n y it előttem . Az u d v aro n száz és száz alm ásláda. — 1200 négyszögölről harap o m az ízes jo n a tá n t. A nnyi já r a téesz-nyugdíjasnak. De h á t m indről nem te rm e tt alm a, csak 300 négyszögölről. — 30 esztendeje is 300 öl fö ld je volt... — Sem m i más! N em sokat ért! M ost pedig 32 m ázsa alm á t szüreteltem ... M ég a televízió is a lá to lta a gépet. — M iért? 102

— Hogy fényképezzen, m iként is szedem az alm át, s hogyan is kínálom az unökán ak . V eterán m űsort szerkesztettek — ők csak en n y it lá tta k a m úló időből... S etétedik, s a h á tu n k ra borul az éjszaka. A ztán a k o n y h ak atlan tü zét piszkálom . A m úló világot élesztgetem : — A m álém agot hon v ették ? — A bérletből, a h arm ados kukoricából. Ügy szeptem b er—o któberben m eg ettü k a búzát, o n nan kezdve m áié já rta . — D isznó? — És a m a g am fajta szegény k ét-h á ro m év enként h izlalt egy disznót. O lajjal főz­ tünk. — M ost? — K ét b ik á t hizlalok, 20 ezer fo rin to t ér. K ét hízó, anyakoca, 0—9 m alac, ennyi a jószág. — T ehén? — Most nincs, m e rt m egint h áz at építettem . — M egint? — Igen. Előbb egyet-egyet a gyerekeknek, végül a h a rm a d ik a t m agam nak. De jö ­ vőre te h en e t is veszek. P atto g a rőzse. — H ány éves? — H etvennégy. — É rdem es volt? — B ajcsy-Z silinszkyt s a n ép et szolgáltam . A csendőrök ü tö ttek -v erte k . V ittek 1940-től k ato n án ak , 50 éves fe jje l is... — A ztán V eres P é te rre l földet osztottam . A téeszben m eg brigádvezető voltam . Szép családot neveltem ...

103

PALLAI JÁ N O S:

A Magyar Rádió irodalmi estje Ibrányban lflfiS. fe b ru á r 29. Ez a csütörtöki nap az em berek nagy részének csak a n a p tá r n égyévenkénti rá a d á sá t .ielenti. Egy szabolcsi községben azonban sokáig em lékezetes m arad , ezen az estén rögzítették h angszalagra a K ossuth Rádió irodalm i m űsorát. A vendégek ism erősök, nagyon is közel á lln a k az ib rán y iak jórészéhez. Váci M ihály k öl­ tő — a já rá s egyik országgyűlési képviselője — Czine M ihály iro d alo m tö rtén ész S zatm árból indult, m in d k etten úgy jöttek, m in t a szülőföld édes gyerm ekei. A m űsorban szereplő színm űvészek, énekesek sem idegenek. K állai F erenc, Szirtes Á dám , Szabó G yula, Béres F erenc nevét m ég a legapróbbak is ism erik. E ste h ét ó rá ra m á r m inden hely foglalt a színházterem ben. M ire az előadás m eg­ kezdődik, még a rád ió tech n ik ai szem élyzetének is összébb kell húzódnia, hogy a faiak m ellé pótszékeket állíth assan ak . M inden olyan m in t m áskor, h a a F aluszínház jön elő ­ ad ásra, csak a fa la k m entén húzódó kábelek, a sz ín p ad ra á llíto tt h áro m m ik ro fo n áll­ v ány — no m eg az egyszerűen d ek o rá lt színpad — jelzi, hogy m ost nem látványos p ro ­ dukció lesz, han em rád iófelvétel készül. A színpadon m á r o tt szorong az ib rán y i is­ kola én e k k arra, a rendező utolsó u ta sítá sa it a d ja a felvevő kocsi tech n ik u sán ak , a fejnallg atós keverőknek, a m űsor ügyelője m á r az elsőkén t fellépő Szabó G y u lát szólítja, s m ik o r elh al a m ű so rt bevezető k órusm ű utolsó a k k o rd ja is, a sz ín p ad ra lépő K örm endy László „bek o n ferálja” a m ű so rt: „Falusi délu tán Ib rán y b an . K edves hallgatóink, kedves nézőink, a M agyar Rádió irodalm i m ű so rán ak nyilvános felv ételét közvetítjük . K özrem űködik: B éres Ferenc, K állai F erenc, K iss F erenc, Szabó G yula, S zirtes Á dám , Ú jlak i László, — az ib rán y i általán o s iskoia ze n etagozatának én ek k ara, vezényel L ippai Béláné, — az ib rán y i á l­ talán o s iskola ú ttö rő én ek k ara, vezényel K ató A ntal, zongorán kísér R em ényi József. S zerkesztő: Dorogi Zsigm ond, a rendező m u n k a tá rsa H ankó E lem ér, a rendező Csajági János. A m ű so rt Czine M ihály és Váczi M ihály vezeti.” Ism ét felcsendül a kórusm ű s az tá n m á r Szabó G y u lán ak szól a taps. Az egyik legszebb V áci vers a d ja a m űsor m o ttó já t: K elet felől. A v allo m ást m aga a költő foly­ ta tja . Beszél arró l, hogy a rád ió szerkesztői ú jtíp u sú irodalm i m űsorok k ia lak ításá n fáradoznak, hogy en n ek az országrészek iro d alm át b em u tató so ro zatn ak ez a m ásodik adása. így fo ly ta tja : „Sokat ad o tt ez az országrész a m ag y ar irodalom nak. G ondoljanak csak A páczai C sere Já n o sra, az erdélyi elégedetlenked ő re; a közm űvelődés nagy és szen t küzdőire: M isztótfalusira, H eltai G á sp á rra ; az erd ély i fejedelem ség rövid életű, euró p ai fényű k u ltú rá já ra ; a M agyar Tudós T ársaság o t álm odó nyírségi Bessenyei G yörgyre; a szegény jobbágyokért szólaló Kölcseyre, a lázas igyekezető K azincyra; a sóvárgó, a szegény n ép m esevilágából T oldit alkotó A ran y Já n o sra, a visszasuhintó szelíd F azekas M ihályra és L udas M a ty ijá ra ; m ajd A dyra, a nagy lázadóra, aki e táj

104

érm ellék eiről fu t be a fo rrad alo m ó ceánjába és M óricz Z sigm ondra, ak i in n en v itte a H é tk ra jc á r szom orúságát, a szegényekhez való örök hűséget és az é rtü k való örök, igazságkereső szenvedélyt”. A színpadon egym ást v á ltjá k a színészek. A fel-felcsattan ó taps jelzi, hogy a te ­ rem eg y ü tt él a verset, prózát m ondó m űvészekkel. K in t az ud v aro n egym ás u tá n te l­ nek a m agnetofon tekercsek, a technikusok feszülten figyelnek, kezük a kev erék gom bjain. A színfalak m ögött idegesen já rk á ln a k a színészek. K iss F eren c kezében könyv, Ú jlaki László, K állai F erenc a k ézirato t gyűrögeli, Béres F eren c az első n ép ­ dal kezdő so rá t dúdolja. V áci M ihály, Czine M ihály és a m ű so rt szerkesztő Dorogi Zsigm ond az egyik saro k b a n h alk an beszélget. N éha egyikük közelebb megy a fü g ­ gönyhöz és kinéz a színpadra. Az előadás közepe körül lassan m egnyugodnak a k ed é­ lyek. A lacsony padok á lln a k a színpad sa rk áb an , szép lassan m in d en k i o tt gyülekezik. Ü lnek. A lig-alig v á lta n a k szót. Ki tu d ja hányadszor h a lljá k a m ű so rt? F igyelnek mégis. K özben k in t a rádióskocsiban ném i baj adódik. Az egyik gép felvevő csöve „k iíü s101”. A tech n ik u s sietség nélk ü l keres egy m ásikat, m ire le fu t az egyes m agnóról az utolsó m éter szalag is, készen v an a kettes. M egszakítás n élk ü l folyik a felv étel to ­ vább. A technikus csak m ost m er egy m élyebbet lélegezni, m aga sem gondolta, hogy ennyi idő a la tt elkészül a javítással. P ih en ésre azonban nincs idő. Jö n a rendező, b ele­ h allg at az egyik tekercsbe, benéznek a színészek is. Ez m á r a szü n etb en tö rtén ik . A k íváncsiak be-benéznek az ablakon, figyelik a rádiósok m u n k áját. A m űsor hosszú, s a rádiósokon kív ü l kevesen tu d já k , hogy jó k é th a rm a d a k im a ­ rad m ajd az adásból. Igen, a m űsor hosszú, B essenyeitől—R atkóig fogja á t e tá j iro ­ d alm át s a nézők figyelm e m égsem lankad. É rzik, hogy nem csak nekik, eg y ú ttal róluk is szol ez a m űsor. M ajdnem éjfél van, m ire k iü rü l a színházterem , leszedik a k áb elk ö teg ek et s m in ­ denki elhelyezkedik a rádiós kocsikban. A szerkesztőnek, ren d ező n ek és a tech n ik ai szem élyzetnek otthon kezdődik csak az igazi m unka. V álogatás, m ontírozás, sok-sok fejtö rés és v ita u tá n k a p ja m eg végleges köntösét a m űsor, m árciu s 22-én 15 óra 5b p erck o r szerte M agyarországon h a llh a ttá k a rádióbem ondó k o n ferálá sát: „ F a­ lusi d élu tán Ibrán v b an . K edves hallgatóink, kedves nézőink, a M agyar Rádió irodalm i m űsorának nyilvános felv ételét közvetítjük...”

105

K U K N Y Ö JÁ N O S:

Idegenforgalmi hivatalunk propaganda tevékenységéről 1966. fe b ru á r 1-vel a M egyei T anács létrehozta a S zabolcs-S zatm ár m egyei Idegen­ forgalm i H ivatalt. M űködése azonban csak jú n iu s 6-án, a jelenlegi hiv atalo s helyiség­ be tö rté n t beköltözéssel kezdődött. A h iv a ta l lé treh o zásán ak célja, hogy a k ib o n tak o ­ zásban lévő idegenforgalom nak átfogó, szervező, irán y ító g azd ájáv á váljon. Régi adós­ ságot tö rle szte tt azzal a megye, am ikor az országban, b á r utolsóként, de lehetőséget te re m te tt egy propagandacélból is ren d k ív ü l fontos, de gazdasági m eggondolásokból is előnyös h iv a tal létrehozására. K orai volna m ég a M egyei Idegenforgalm i H iv atal tevékenységének átfogó é rté ­ k elésére törekedni, azonban m áris fel kell figyelnün k n éh án y olyan — a h ivatalból el­ in d u lt — kezdem ényezésre, m elyek pozitívan befolyásolják m egyénk k u ltu rá lis arcu lala tá n a k alak u lását. Pl. a N yírségi ő sz , N y írb áto ri Z enei N apok, kisgalériák, stb. Id e­ gen fo rgalm unk kezdeti fejlődésére m i sem jellem zőbb, m in t pl. az a tény, hogy 1966ban n y ilv á n ta rto tt 3662 vendégnap 1967-ben m á r 19 000-re em elkedett. A fizetőven­ déglátó szolgálat m egszervezésével, a szállodai gondok enyhítése m ellett, közel 1 m il­ lió fo rin t jövedelm et ju tta to tt elsősorban h áz ta rtá sb a n dolgozó asszonyoknak. C sallány Géza, az Idegenforgalm i H ivatal vezetője a m egye idegenforgalm ával k ap csolatban Idegenforgalm unk lehetőségei cím m el átfogó ta n u lm á n y t közölt a Szabolcs-szatm ári Szem le 1966. szeptem beri szám ában. A m egye id egenforgalm ának hely­ zetét, lehetőségeit, term észeti és k u ltu rá lis (rezervátum ok, stran d o k , tá jk é p i változatos­ ság — szépség, történ elm i em lékek, m úzeum ok, nép rajz) ad o ttság ait kedvezőnek ítéli, az idegenforgalm i elm arad o ttsá g u n k gyors k ib o n ta k o ztatá sán a k a k a d ály ak é n t a tárgyi felkészültség (szálloda, étkezés, szórakozás) elégtelen v o ltát, e lm arad á sá t em líti. Van azonban egy h a rm a d ik összetevője is egy táj, egy m egye idegenforgalm i feltártság á n ak , fellendítésének. Ez pedig az a tény, hogy a k ö ztu d atb a az ad o tt tá j tö rtén elm e, m ű­ vészete, k u ltú rá ja , gazdasági élete, term észeti képe m ilyen m érték b en ita tó d o tt bele, v ált ism ereteinek hasznos elem évé. Idegenforgalm i szem pontból ez nagyon fontos, m e rt csakis az ism eretekből fakadó kíváncsiság az, am i m ozgásra készteti, u ta zta tja , o rszá g járásra sa rk a llja az em bereket. A D unántúl, az Északi hegység idegenforgalm i látn iv a ló it m á r az általános iskolás gyerekek is ism erik, de keveset tu d n a k az A lföld­ ről, és még kevesebbet a N yírségről. A kik ebben az országban u tazn i szeretn ek és u tazn ak, azok szívesen eljö n n én ek m egyénkbe is, ha tu d n ák , hogy m it lá th a tn a k , hová, hogyan ju tn a k el. H a valahol szükséges a propaganda, az az idegenforgalom , ebből a szem pontból viszont m egyénk az u tóbbi évekig nem sokkal dicsek ed h etett. O rszágos útikalauzok ugyan m egem lítik N yíregyházát, N y írb áto rt — de azon tú l alig ju to tta k —, h a igen, ak k o r is csak, m int világvégéről, sok esetben a pontosság igényéről is lem o n d v a — rö-

106

vid m o n d ato k at közölnek, m elyek aligha csigázzák fel az utazók kíváncsiságát. Ám m ióta a H iv atal m egkezdte m űködését, ezen a te rü le te n szem betűnő, ö rvendetes v á l­ tozások tap asztalhatók. A M egyei Idegenforgalm i H iv atal m ásfél éves m űködése a la tt 8 p ro sp ek tu st és 2 térk ép et, m integy 140 000 péld án y b an je le n te te tt meg. Ezek közül n éhányat, pl. a B ereg és a N yírség c. leporelló, a K elet-M agyarország tájék o ztató té r ­ képe több nyelven (m agyar, orosz, ném et, lengyel, angol, francia) ju to tt el a szom szé­ dos országokba is. Az első és egyben még úttö rő jellegű k iadvány a Szabolcs-szatmári térkép, m ely­ nek szerkesztése és kivitelezése is a já ra tla n ság , gyako rlatlan ság jegyét viseli m agán, fő leg a kivitelezése m ia tt (ami elsősorban anyagi okokra vezethető vissza) a fo rg a­ lom ból való kivonása ajánlatos. A törekvés, hogy feltérk ép ezze a m egye ide­ genforgalm i érték eit, fő k irán d u lási ú tv o n a lak a t határozzon meg, feltétle n ü l dicsé­ retes. É rdem es volna e té rk é p e t m egfelelő színvonalon — az ered eti alap gondolatot m eg tartv a — ism ételten, lehetőleg több nyelven m egjelentetni. Sokkal egységesebb, jobban szerkesztett a N yíregyháza város és N y írb áto r té rk é ­ pes pro sp ek tusa. M indkettő alkalm as arra, hogy e helységeket nem ism erő szem élyt kalauzolja, a legfontosabb látn iv aló k m egtekintésére felh ív ja a figyelm et. Ügyes tá jé ­ k o ztatást ad az igénybevehető szolgáltatásokról is. A nyíregyházi képkiválasztások azonban n em a legszerencsésebbek. Jo b b n y o m datechnikai kivitelezéssel m ég feh é riekelében is sokkal jobb h atású p ro p agandaanyagot le h ete tt volna készíteni. A N yíregyháza térképes prospektushoz jó l h asználható kiegészítőül szolgál a N y ír­ egyháza és k örnyéke c. rövid ism ertető. B ár csak n éhány m o n d at erejéig k erü l b em u ­ ta tá sra N yíregyháza, Sóstó, N agykálló, N yírbátor, V aja, K isvárda, de a m é rté k ta rtó stí­ lus, az ad a to k m egfelelő válogatása, ügyes h aszn álata igen alk alm as az érdeklődés fe l­ keltésére, ism eretek n y ú jtá sá ra . A N yíregyháza és Sóstó c. kisfo rm átu m ú prospektus felépítése, szövegezése érd e k ­ lődést felkeltő, ügyes, jó propagandaanyag. M indezen erény eit azonban nagyban ro n tja a zsúfolt szerkesztés, p rim itív nyom datechnikai kivitelezés. N yíregyházáról egy színes, a S ereg h ez hasonlóan szerk esztett leporelló k ia d ásá ra a jövőben feltétlen ü l gondolni kell. Az első igazán m inden igényt kielégítő, szép, színes lep o relló ja a h iv a ta ln a k a „N yírség”. K ép- és szövegszerkesztése is ügyes, ízléses és esztétik ailag is jó h atású . A képanyag ö sszeválogatásánál azonban — főleg a nyíreg y h áziak n ál — pl. a N yírvíz palota h ely ett le h e te tt volna jellegzetesebb v árosképet is fö lhasználni, pl. K ossuth tér, Megyei T anácsház, stb. A legnagyobb sik e rt a legutóbb m egjelenő B ereg c. lepo relló jáv al a r a tta a h iv atal. A b eteg i táj egyszerű szépségéről, m űvészettö rtén etérő l és nép m ű v észetérő l nagyon jó é lésse l összeválogatott, rem ek felvételeket tartalm azó összeállítást lá th atu n k . T arta lm a es k iv itele eg y a rán t dicséretet érdem el. E nnek ellen ére jo b b n a k ta rto tta m volna, h a a tiszap arti „csendélet” kép h ely ett egy nagyszerű stra n d p a n o rá m á t v álasz to tta k volna. A Tisza—Szam os összefolyás ugyanis ennek a tá jn a k legszebb term észeti képe, a tisza­ parti csendélet viszont m á su tt is fényképezhető. Az idegenforgalm i h iv a ta l á ltal m e g jelen tetett p ro pagan d aan y ag o k ta rta lm á b a n és kivitelezésében is eg y a rán t érezhető a fejlődés. M indjobban tá jjelleg ű v é váln ak , am el­ lett szerkesztői m esszem enően figyelem be veszik az utazó, a k irán d u ló érdeklődését, tanácsot a d n a k probliém áin ak ren d ezéséh ez, k irán d u lási p ro g ra m ja in ak ö sszeállításá­ hoz. E kis k iadványok valóban hűséges segítőtársai a későbbiek so rán pedig kedves em lék tárg y ává váln ak a m egyénkbe látogató tu ristá k n ak . E pro p ag an d aan y ag o k to ­ vábbfejlesztése, ú ja b b a k m egjelentetése igen fontos feladat. N y írb áto rró l, N y íreg y h á­ záról, S zatm árró l a B ereghez hasonlóak készítése nagyban h o zzájáru ln a idegenforgal-

107

m ű n k fellendüléséhez. Ezek a kiadványok azonban ren d k ív ü l költségesek. Pl. a Bereg leporelló 90 000 F t-b a k erü lt. Ezt egyedül a h iv atal m egoldani nem tu d ja, nagyobb anyagi segítséget pedig e rre a célra m indm áig nem kapott. Az eddigi propagandaanyagok ta rta lm á v a l k ap cso latb an még m egem líteném , hogy változó életü n k k el kapcsolatos képek, sajáto s m ezőgazdasági k u ltú rá n k a t b em u tató prospektusok kiad ása főként szakem berek körében m egfelelő érdeklődésre, visszhang­ ra találna. Az idegenforgalm i h iv a tal pro p ag an d a eszközei között előkelő h ely et foglal az az .">00 db színes diafelvétel, am it rövid egy év a la tt állíto tt össze. A m űvészi kiv itelű fel­ vételek egész sora szebbnél szebb képekben m u ta tja m eg a N yírség és a S zatm ár-b eregi tá ja k term észeti, m űvészettörténeti, gazdasági érték eit. E d ia -tá r an y a g át az id e­ genforgalm i célú bem utatásokon túlm enően fe lh a sz n á lh a tjá k ism eretterjesztési, szak­ köri, iskolai oktatás szem léltetésére is. Eddigi fo rg a lm á ra jellem ző, hogy 21 előadáson m integy 1600 db kép vetítésére k e rü lt sor. A h iv a tal terve, hogy az állom ány to v á b b ­ fejlesztésével — m ivel a m űvészettö rtén eti em lékek, o b jek tu m o k anyaga elkészült — fokozatosan a m egye gazdasági és term észeti életének feldolgozását ta r tja szem előtt. U gyancsak elkezdődött egy k o m plett regiszteres feh é r-fe k ete n e g a tív tá r létrehozása. E nnek gyakorlati haszna az, hogy a hivatalok, üzem ek, intézm ények képigényét gyor­ san és m egfelelő szinten p ro p ag an d a-célo k at is szem elő tt ta rtv a tu d ja kielégíteni. Idegenforgalm i pro p ag an d a szem pontjából nem lebecsülendő jelentőséggel b írn ak azok a h iv ataltó l elin d u lt kezdem ényezések h a tá sá ra szü letett rendezvények, m elyek, — tá v la tu k a t te k in tv e — igen rangos esem énysorozataivá v á lh a tn a k m egyénk, sőt az ország k u ltu rá lis életének. Pl. a N yírségi Ősz, a N y írb áto ri Z enei N apok. E k ét ren d e z­ vényen m ár az első alkalom m al is összesen 35 000 em b er v e tt részt. M egyénk tö rté n e té ­ ben első ízben fordul elő, hogy valam ely rendezvény vagy sorozat irá n t ilyen n agy­ m é rték ű érdeklődést ta n ú síto tta k volna. K étségtelen, a N yírségi ő s z esetében a re n ­ dezvények m eghatározásánál a h iv a tal kom prom isszum ok elfo g ad ására is kényszerült. Ism eretes az em iatt k ibontakozott vita. V égeredm ényben a kezdem ényezést m ag át á l­ talános egyetértés fogadta. A rendezvény jogosságát, szükségességét pedig a 30 000 résztvevő el is döntötte. E nnek ellenere érdem es elgondolkodni a jövőben azon, hogy hogyan lehetne m éginkább a különböző p ro filo k at egységesebbé, színvonalasabbá, még tajjelleg ű b b é tenni. A hhoz azonban, hogy e rendezvénysorozat valóban rangos és h a­ gyom ányos nyírségi esem énnyé váljon, még nagyobb társad alm i összefogásra, gazdasá­ gi segítségre van szükség. 1967. áp rilis hónapban kezdte m eg m űködését az Idegenforgalm i H iv atal rak am azi k isgalériája. K ettős funkciót kív án betölteni, egyrészt idegenforgalm i lá tn iv a ló t íg érh et T okaj szom szédságában, m ásrészt képzőm űvészeti k u ltu rá lis ce n tru m k én t jelentkezik, döntően befolyásolja a falu m űvészeti közízlésének form álódását. A rak am azi kisgaléria rövid idő a la tt m egyei rangú cen tru m m á vált, m elynek h a tá sá ra egym ás után n y íln ak m egyeszerte a kiállításo k alkalm i és állan d ó kiállítóhelyiségekben, ö sztönző p éld áju k ra F eh érg y arm ato n is kisg aléria létesült, V encsellőn és K isv árd án k ialak ításu k fo ly am atb an van. A m egye id egenforgalm ának fellendítése és szűkebb h azán k érté k ein e k ism erte­ tése szem pontjából meg kell em líte n ü n k a T IT és az Idegenforgalm i H iv atal közös szervezésében m űködő idegenforgalm i szabadegyetem et, m elynek 10 elő ad ásán rész t­ vevő h allgatóság gazdag ism eret- és élm ényanyag m ellett m egfelelő idegenforgalm i is­ m ereteket, szem léletet is nyerh etett. A h iv a ta l szerteágazó p ropagandatevékenységérő l alk o to tt képhez m ég h ozzátar­ tozik an n a k a sokirányú kapcso latn ak a tovább bővítése, am it a h iv a ta l az elm ú lt idő­ ben k iépített. Pl. folyóiratokban és n ap ilapokban az elm ú lt évben összesen 120 anyaga,

108

Ii:re jelen t meg. Jó kapcsolatot ép ítettek ki a különböző tá rsa d alm i és töm egszervek­ kel. A h iv a tal m aga köré csoportosította azokat az em bereket, ak ik érdeklődnek, szív­ ü gyüknek tekintik a megye m egism erését és m egism ertetését. (Pl. 10 idegenvezetőt k é ­ peztek ki). A M egyei Idegenforgalm i H iv atal eddigi m u n k á ja és ezen b elü l p ro p ag a n d ate v é­ kenysége azt bizonyítja, hogy nagy hozzáértéssel, tö retlen lelkesedéssel, az általu k k i­ b o n tak o ztatott széleskörű p ropagandával a holnap idegenforgalm át alapozzák meg. Ára, hogy a holnap m inél közelebb legyen, azt egjTetlen szerv, h iv a tal buzgósága csak rész­ ben d ö n th eti el. N agyobb segítséggel, az a k a ra t es a lehetőség k o o rd in álásáv al c fo ly a­ m at m eggyorsítható. B efejezésül tá lá n azt em elném ki, hogy az Idegenforgalm i H iv atal á lta l m eg jelen ­ te te tt propagandaanyagok, rendezvények, eszközök ren d k ív ü l nagy nevelési jelen tő ség ­ gel b írn ak . L akóhelyünk, szülőföldünk m ú ltján a k , jelenén ek , jö v ő jén ek feltárása , szé­ leskörű tu d a to sítása fontos eszköze a h azaszeretetre való nevelésnek, a nyírségi em ­ ber egészséges lo k á lp atrió ta szem lélete kialak ításán ak .

109

GYÜRKE ZOLTÁN:

Homokszemek E folyóirat régebbi olvasói elő tt m ár nem ism eretlen G yürke Z oltán neve: az 1966. évfolyam 2. szám ában három költem énye je le n t meg itt s m ost ezek a v ersek is m egtalálhatók ab b a n a kis k ö tetben, am elyet nem rég hozott a posta U ngvárról. A kkor a k öltőt bem utató K ótyuk I s t­ ván azt ir ta G y ö rk é rő l: „egyike azon keveseknek, ak ik a K á rp á t-U k ra jn á b a n élő m agyarság h a n g já t a k a rjá k beol­ v asztani az egyetem es szo cialista-realis­ ta költészet szim fóniájába”. Ez a kötet azt m u ta tja , hogy az akk o ri b em utató szavak teljes egészében igazolódtak és k iteljesedtek, érvén y ü k et m a is ta r th a t­ ják. Ism erjü k azokat a kereskedőket, akik k iteszik az a sz ta lra á ru ju k a t, de nem az egész készletet, hanem csak egy-egy darabot, am ely m inden cikket bem utat, képvisel. G yörke Z oltán m ost m egjelent kis k ötete is ilyesféle „á ru b em u ta tó ”, m e rt sokféle m ondanivalói ú, fo rm ai m eg­ oldású k öltem ényeket v e tt fel ebbe a fü ­ zetbe, de az olvasónak az a benyom ása, hogy ez a 22 vers csak nagyon kis h á ­ ny ad a egy nagyobb m éretű, szélesebb sk á lájú költői term ésnek. G yörke Z oltán még nincs 30 éves. P á ­ ly á já t falu si ta n ító k é n t kezdte, úgy ke­ r ü lt nem rég a K á rp á ti Igaz Szó szer­ kesztőségébe. N em csak a v erseskötet „fü l”-én ta lá lh a tó szerkesztői eligazítás, h an em a k ötet egésze is azt m u ta tja , hogy e k ét fontos m u n k a te rü le t h atá­ sa jótékonyan érezhető G yörke költésze­ tén. E lsősorban m élységes em b erism ere­

110

té t és em b erszeretetét kell k iem eln ü n k : s m in d k ét m u n k a terü le te csak seg íth e­ te tt ezeknek az érzéseknek az elu ra lk o ­ dásában, a g y ak o rlati ta p asz talato k elv i­ ideológiai elm élyítésében, h itv allás-sze­ rű m egfogalm azásában. P edig az eddig vezető ú t sem m iképpen n em le h ete tt könnyű és felületes, e rre elsősorban a kö­ te t cím adó v ersén ek n éh án y ren d k ív ü l finom an m egfogalm azott so ra ad bizo­ nyítékot, de an n a k idején e Szem lében közölt versei is em lékeztethetnek. A nagy v álaszték tém alehetőségei k ö ­ zött a tá jv erse k et éppúgy m egtaláljuk, m int a tö rté n elm i em lékezést (éppen a ta rp a i Esze T am ásra), a h áb o rú s nagy élm ény késői v isszhangját A piszkarjevi te m etőben c. versben, hogy aztán k ed ­ ves, szerelm i h an g u lat ringasson m ag á­ val a m ásik költem ényben. A nehéz, fe ­ lelősségteljes filozofálás m egfér itt a könnyebb h a n g u la tta l: m e rt m in d k ettő t, v alam en n y it ugyanaz a m élyen gondol­ kodó, rokonszenves költő m o n d ja el o l­ vasóinak, b ará tain a k . És a fo rm a is v ál­ tozatos: a kem ény szabályok ridegségét is m agáévá teszi a szonettben, a népi hangvétel egyszerűbb stílu sát is b írja és kongeniális fo rm a a m odern gondola­ tok k ifejtésé re a szabad vers szélesebb lehetősége. A frik a és E urópa, szűkebb h azája és a nem zetközi világ em berisége együtt találh ató m eg itt, de igényes m a g ata rtás hangsúlyozásával. A zt k ív á n ja m agától és m indenkitől, hogy szeretetü n k k el fel tu d ju k oldani a meg nem értés és gyűlölet görcseit; hogy te stv é re k legyünk,

hogy b ará to k legyünk, hogy em beribb E m berek legyünk! S összekulcsolt kezünk m elegétől olvadjon le ró lu n k közönyünk kérge. A költészetnek ez a közéleti igénye, de v álto zatlan szem élyes ügye m a leg­ jobb k ö ltőink gazdag erén y e: Illyés G yu­ la, V áci M ihály, G arai G ábor és m ások

lírá jáb a n . Ez a kis k ö tet azt m u tatja, hogy G yörke Z oltán is ezeknek a k ö ltő k ­ nek az ú tjá t já rja . M éltán h ih e tjü k — a m ost olvasott m u tatv án y o k a la p já n —, hogy a foly tatás is ugyanilyen sikeres lesz. (Kárpáti Kiadó, Uzshorod, 1968.) M. Oberlánder Erzsébet

Egy megyei matematikai kiadványról M atem atikai felad a tg y ű jte m é n yt je ­ le n te te tt meg az általán o s iskolák szá­ m á ra a M egyei T anács M űvelődésügyi O sztálya és a Pedagógusok S zakszerve­ zete M egyei Bizottsága. Az előszó első m o n d ata sz erin t a p é ld a tá r a korsze­ rű b b m a te m a tik a ta n ítá s feltételein ek ja ­ vításához já ru l hozzá azzal, hogy szín­ vonalas fela d ato k a t bocsát a szakkörve­ zető ta n á ro k és a m a te m a tik á t kedvelő tan u ló k rendelkezésére. E gyben a p ro b ­ lém am egoldó gondolkodás fejlesztésének is hatásos eszköze kív án lenni e kis g y ű j­ tem ény. M a m á r biztosan tu d ju k , hogy a gon­ dolkodáson alapuló ta n u lá s legfontosabb lélek tan i feltétele az e lsajátítan d ó ism e­ rete k k el kapcsolatos sokoldalú, v aló ­ sághű rep ro d u k tív képzelő-tevékenység. Á ltaláb an ak k o r ta n u lu n k helyesen, ha a szöveg nyom án a problém a, a valóság­ m ozzanatok összefüggésében „képszerű­ en” is tü k röződik tu d a tu n k b an . E v álto ­ zatos „képi” tükrözések analízise nyo­ m án alk o to tt íté le tek szintéziseként a l­ k o tja m eg tu d a tu n k (m int m inőségi eredm ényt) az a b sz tra k t ism eretet. A h e­ lyesen tan u ló em ber százezer és m illió szám ra rep ro d u k ál, alk o t képzeleti k é­ peket az olvasott, vagy h a llo tt szövegek nyom án. N agyon fárasztó m u n k a ez, naely h ely ett különösen a jó m em óriájú tan u ló k szívesebben ta n u ln a k meg k ép ­ leteket, m egoldási m echanizm usokat, tankönyvi szövegrészeket. így születik

az a n n y ira elu ra lk o d o tt verbalizm us, szellem i életü n k e súlyos „rák b eteg sé­ ge”. Az atom korszak küszöbét átlépő em ­ beriség egyik legfontosabb tá rsa d alm i p ro b lém ája egy a tényleges lé lek tan i fo­ lyam ato k n ak m egfelelő ta n u lás-e lm é let felállítása és intézm ényes iskolai a lk a l­ m azása. N em v életlen, hogy éppen a legkiválóbb szovjet pedagógiai k u tató k m u n k á ja nyom án a la k u lt k i az a v éle­ m ény, hogy a helyes tanulás alapja a széleskörű problémamegoldás. A fen tiek alap já n h atáro zo ttan á llít­ h atju k , hogy egy fe la d a ttá r k o rszerű sé­ gének egyik legfontosabb k rité riu m a éppen az önálló képzelőtevékenységre való b u z d ítá s,‘a kap tafam eg o ld áso k le ­ hetőségének m in im u m ra való csökken­ tése. E n nek az igénynek ez a kis g y ű j­ tem ény m esszem enően eleget tesz. F ela­ d atai m ind tartalm i, m in d m atem atik ai szem pontból a valóság széleskörű, v á l­ tozatos elképzelését teszik lehetővé, sőt szükségessé. A problém am egoldás logikai szépsége­ it élvezni tudó pedagógusok és tan u ló k , de rem élhetőleg egyre több esetben a szülők szám ára is a nem es szórakozás egy m a m ég ritk a m ódját, a szabadidő k u ltu rá lt eltö ltésén ek egyik legélvezete­ sebb lehetőségét is bizto sítja a g y ű jte­ mény. A felad ato k rendszerezése a szüksé­ ges m a tem atik ai stru k tú rá k alap já n tö r111

tént, am i lehetővé teszi, hogy az egyes feladatok m egoldásához felhasznált is­ m eretanyag a szomszédos feladatok m egoldását is hatásosan segítse. A feladatgyűjtem ény szerkesztője Vonza S ándor, a feladatok összegyűjtője Bo­ roska M iklós és a lek to rálást végző

N yíregyházi T anárképző Fiőskola M ate­ m atik ai T anszéke köszönetét és dicsére­ te t érdem elnek m u n k áju k ért. A megye m atem atikusai nagy érdek­ lődéssel v á rjá k a következő félezer fela­ d at összegyűjtését és hasonló kiadását. Lakatos István

Megalakult a Vay Ádám Múzeum Köre A v ajai Vay Á dám M úzeum látogatói és tám ogatói közül többen an n a k a kí­ vánságuknak ad tak kifejezést, hogy a m úzeum tevékenységének hatékonyabbá tétele végett egyesületi form ában kelle­ ne segítségüket, tám ogatásukat k if e jte ­ ni. E jószándékú törekvés h atásá ra szer­ veztük m eg a Vay Á dám M úzeum B a­ rá ti K örét. A Já rá s i T anács Igazgatási O sztálya az E gyesületekről szóló 1955 évi 18. sz. tv r. alap já n engedélyezte a B aráti K ör m űködését. A kör céljai és feladatai között sz e­ repel: a haladó hagyom ányok gyűjtése, a m úzeum m u n k áján ak népszerűsítése, a m uzeális tárg y ak gyűjtése, a régésze­ ti leletek bejelentése, a m úzeum n ép­ m űvelő m u n k áján ak segítése, kiad­ ványsorozat beindítása, valam in t belföl­ di és a külföldi rokonintézm ényekkel való kapcsolat létrehozása. A B aráti K ör ta g ja lehet m inden h a­ ladó gondolkodású dolgozó, aki a m ú­ zeum ügy, a m úzeum i m unka u tá n é r ­ deklődik, s a felad ato k at és a célkitűzé­ sek m egvalósítását elő k ív á n ja segíteni. Az ifjúsági csoport ta g jai lehetnek az

112

ált. iskola felső tagozatos, a középiskolai és a felsőfokú o k tatási intézm ények hallgatói. P árto ló tag k én t jogi szemé­ lyek (községi tanácsok, állam i gazda­ ságok, term előszövetkezetek, fogyasztási és érték esítő szövetkezetek, ktsz-ek) is beléphetnek. A B aráti K ör ta g jai igazolványt kap­ nak, am ely a Vay A dám M úzeum k iál­ lításain ak d íjta la n láto g atásá ra jogosít. Ezenkívül d íjta la n u l k a p já k a K ör éven­ te egyszer m egjelenő „T ájékoztató”-ját, s kedvezm ényesen ju tn a k hozzá a B a­ rá ti K ör kiadványaihoz. A célkitűzések, felad ato k m egvalósí­ tá sát a tagok a tagsági d íjja l is elősegí­ tik. Az egyéni belépők tagsági d íja évi tíz fo rin t, az ifjúsági csoport tag jai ré ­ szére évi 5 fo rin t. A pártoló tagként szereplő jogi szem élyek tagsági d íja őszszegszerűen nincs m eghatározva. A tag ­ sági d íja k a t: B a k ta ló rá n th á za O TP fiók­ ja 600—420 sz. sz ám lára kell befizetni. A felad ato k at a helyi és já rá si p á rtbizottság, a helyi és já rá si tanács, a n ép ­ fro n t és a m űvelődési szervekkel eg y ü tt­ m űködve k ív á n ju k m egvalósítani. Molnár Mátyás