Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

2012.02.26.

A MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE SZEMINÁRIUMA Kehidakustány, 2011. november 24.

Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

1

2012.02.26.

Bevezetés  A magyar gazdaság fejlesztésében hagyományosan

kiemelkedő fontosságú szerepe van a turizmusnak.  A fürdőturizmus kiaknázása kedvező lehetőséget

biztosít a magas hozzáadott‐érték tartalmú turisztikai szolgáltatás‐rendszerek kialakítására és értékesítésére.

2011. 11. 24.

Szabó Zoltán titkár MFVSZ

2

2

2012.02.26.

Bevezetés  Magyarországon a XXI. század elején a Széchenyi

Terv által a fürdőkultúra fejlesztése lendületet kapott, mely a turizmus fejlesztésének egyik kiemelt ágazata lett.  Korábban nem látott intenzitású beruházási és

fejlesztési munka valósult meg a fürdőturizmus versenyképességének fokozása, hazánk egészségturisztikai kínálatának növelése érdekében. 2011. 11. 24.


3

3

2012.02.26.

EGÉSZSÉGTURIZMUS PREVENCIÓS, REKREÁCIÓS TURIZMUS

WELLNESS, FITTNESS TURIZMUS

MEDICAL WELLNESS TURIZMUS

GYÓGYTURIZMUS

TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐKRE ÉPÜLŐ GYÓGYTURIZMUS

ORVOSI SZOLGÁLATOKRA ÉPÜLŐ GYÓGYTURIZMUS

GYÓGYVÍZRE ALAPOZOTT GYÓGYTURIZMUS EGYÉB TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐKRE ALAPOZOTT GYÓGYTURIZMUS

Turisztikai szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások Forrás: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (2010) alapján saját szerkesztés 2011. 11. 24.


4

4

2012.02.26.

Bevezetés  Az egészségturisztikai termékek többsége bizonyos

helyhez kötöttséggel bír, vonzerejük, sajátosságaik és a kialakítható településfejlesztés az adott hely sajátosságaiból fakad. Ezek közé tartozik a természetes gyógytényezőkre alapozott gyógyturizmus.

2011. 11. 24.


5

5

2012.02.26.

Bevezetés  A gyógyturizmus‐fejlesztés és a térségfejlesztés között

sokoldalú, dialektikus kapcsolat van.  A gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásának

elengedhetetlen követelménye az infrastrukturális előfeltételek megléte.

2011. 11. 24.


6

6

2012.02.26.

Forrás: Kehida Termál Gyógy‐ és Élményfürdő (2010) 2011. 11. 24.


7

7

2012.02.26.

Magyarország gyógyfürdői  A vízbázisú természetes gyógytényezők

hasznosítása főleg a gyógy‐ és termálfürdőben történik. Magyarországon az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság országos törzskönyvi nyilvántartása szerint 72 gyógyfürdő rendelkezik minősítési, illetve felülvizsgálati engedéllyel. Forrás: http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/ogyfi/gyogyfurdok.pdf

2011. 11. 24.


8

8

2012.02.26.

Forrás: VITUKI – MÁFI – AQUAPROFIT (2007)

2011. 11. 24.


9

9

2012.02.26.

Bevezetés  A gyógyfürdő‐szolgáltatás rendkívül komplex

tevékenység, mert annak igénybevétele során a vendégek számos, magához a gyógyturizmushoz nem, vagy csak lazán kapcsolódó vállalkozás kínálatát is igénybe veszik.  Ebből adódóan a fürdőturizmus számottevő hatást gyakorol az egyes települések és környezetük gazdasági –társadalmi fejlesztésére, akceleratív és multiplikatív hatásai révén mozdítva elő a vállalkozások fejlődését és a munkahelyteremtést. 2011. 11. 24.


10

10

2012.02.26.

A szakértői kérdőív ismertetése Két kérdéscsoport: 1) Az adott településén milyen mértékben érvényesül a

gyógyvízre alapozott egészségturizmus hatása. 2) A gyógyvízre alapozott egészségturizmus fejlesztését

akadályozó tényezők az adott településen milyen mértékben érvényesülnek.

2011. 11. 24.


11

11

2012.02.26.

Vizsgálati célkitűzések  Egyrészt:  fel kívántam térképezni a települési önkormányzatok vezetőinek viszonyát a gyógyturizmushoz;  megvizsgálni, hogy a gyógyturizmus fejlesztésének milyen előnyeit és hátrányait érzékelik; (Vagyis az adott településen milyen mértékben érvényesül a gyógyvízre alapozott egészségturizmus hatása)

 A gyógyvízre alapozott egészségturizmus fejlesztését

akadályozó tényezők az adott településen milyen mértékben érvényesülnek; 2011. 11. 24.


12

12

2012.02.26.

Vizsgálati célkitűzések  Munkám második részében a korszerű matematikai–

statisztikai eszközrendszer alkalmazásával fel kívántam tárni a települési döntéshozók attitűdjeinek rendszerét a turizmushoz.  Kutatásaim harmadik részében megvizsgáltam, hogy

az érintett városok jövőképébe hogyan illeszkedik a gyógyturizmus fejlesztése. 2011. 11. 24.


13

13

2012.02.26.

A vizsgálat módszere  A kérdőíveket készítettem, és azokat postai úton

juttattam el a Magyar Fürdővárosok Szövetségébe tartozó polgármesterek részére.  A kérdőívben szereplő kérdések többsége Likert‐

skálán mért zárt kérdés volt. Ezzel jelentős mértékben csökkentettem a kitöltés idejét és egyszerűsítettem a válaszok feldolgozását. 2011. 11. 24.


14

14

2012.02.26.

A vizsgálat módszere Kategorikus főkomponens‐analízis* módot szolgáltat arra, hogy az adatok mögött rejlő kevesebb, eleve nem korreláltnak feltételezett változókat megtaláljam.

*I. T. Jolliffe (1986): Principal component analysis. Springer Series in Statistics, Berlin: Springer

2011. 11. 24.


15

15

2012.02.26.

Válaszadók köre 37 gyógyfürdővel rendelkező település polgármestere válaszolt: Berekfürdő, Bük, Bükkszék, Cserkeszőlő, Dávod, Esztergom, Gárdony, Gyomaendrőd, Gyula, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Harkány, Hegykő, Hévíz, Jászberény, Kapuvár, Kehidakustány, Kisbér, Kiskunhalas, Kisújszállás, Kisvárda, Lenti, Lipót, Makó, Mátraderecske, Mezőkövesd, Mezőtúr, Miskolc, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Szentes, Tamási, Tiszaújváros, Túrkeve, Vásárosnamény, Zalakaros;

2011. 11. 24.


16

16

2012.02.26.

A gyógyturizmus legfőbb előnyei Állítás Fokozódik az ismertség

Átlag 4,43

Szórás 0,598

Növekszik a kulturprogramok iránti igény

4,05

0,805

Sokszínű program‐igény

4,05

0,921

Szálláshelyek minősége javul

4,00

0,775

Helyi adók nőnek

4,00

0,837

Növekszik a vendégszeretet

3,95

0,669

Növekszik a társadalmi koherencia

3,95

0,865

Szálláshely‐kínálat bővül

3,86

0,964

Forrás: Saját kutatás, szerkesztés 2011. 11. 24.


17

17

2012.02.26.

A gyógyturizmus legkevésbé érvényesülő előnyei Állítás

Átlag

Szórás

Részfoglalkozási lehetőség

3,19

0,981

Helyi lakosság képzettsége növekszik

3,10

0,700

Helyi életminőség javul

3,05

0,805

Kisebb a válság hatása

3,05

0,865

Javuló közlekedés

3,05

0,921

Javuló nyelvismeret

3,00

0,632

Javuló vásárlási lehetőségek

3,00

0,632

Jobb közlekedési infrastruktúra

2,81

1,123



18

18

2012.02.26.

A gondolkodási irányok feltárása  Négy fő irány:  A turizmus hatására növekszik a társadalmi tőke;  Fejlődő infrastruktúra;  Munkahelyteremtés és gazdaságélénkítés;  Gyógyturizmus és kapcsolt turisztikai szolgáltatások;

2011. 11. 24.


19

19

2012.02.26.

A gyógyturizmus fejlesztését legjelentősebben gátló tényezők Állítás

Átlag

Szórás

Nem megoldás az utófinanszírozással működő pályázati rendszer. Bonyolult pályázati rendszer.

4,33

1,017

3,95

1,161

A turizmus fejlesztése érdekében történnek a fejlesztések.

3,81

0,981

Az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó kormányzati támogatás szintje alacsony. Nehézkes pályázati ügyintézés.

3,67

1,426

3,67

1,197

Alacsony szintű belföldi fizetőképes kereslet.

3,57

0,870



20

20

2012.02.26.

A gyógyturizmus fejlesztését legkevésbé gátló tényezők Állítás

Átlag

Szórás

Egyhangú, vagy a városképbe nem illő épületek megjelenése.

2,43

1,363

Túlzottan nagy zsúfoltság.

2,33

0,966

Veszélybe kerülnek az élő természeti értékek.

2,19

1,030

Kedvezőtlen a település hírneve.

2,05

1,071

Fokozott korrupció.

2,00

1,095

A szervezett bűnözés megjelenése.

1,95

1,071



21

21

2012.02.26.

Meddig tart a gyógyvíz? >50 év 41-50 év

31-40 év 21-30 év

<10 év 11-20 év



22

22

2012.02.26.

A gondolkodási irányok feltárása  Négy fő irány:  A társadalmi tőke hiányából adódó tényezők (ellentétek az egyes érdekcsoportok között, fokozott korrupció);  Költségvetési támogatás hiánya (alacsony költségvetési támogatás az IFA‐hoz; nem megoldott az utófinanszírozásos pályázati rendszer);  A turizmus „túlzott” előtérbe kerülése (környezeti terhelés; a fejlesztések döntően csak a turizmust szolgálják);  Zsúfoltság, környezeti problémák, építészeti egyhangúság;

2011. 11. 24.


23

23

2012.02.26.

A gyógyturizmus és településfejlesztés jövőképei  A válaszadók többsége szerint a gyógyturizmus köré

célszerű olyan szolgáltatási clustereket szervezni, melyek tovább erősíthetik az egyes vállalkozások közötti kohéziót.  Hiányolják a kormányzati ciklusokon átívelő, a magyar

társadalom és gazdaság meghatározó erőinek és érdekcsoportjainak konszenzusára épülő stratégia kialakítását és gyakorlati megvalósítását. 2011. 11. 24.


24

24

2012.02.26.

Forrás:  Szabó, Z., (2011): Medical tourism and settlement

development – as the leaders of local governments see it. (szerkesztő: Dr. Darabos, F.; szaklektor: Dr. Darabos, F., Dr. Happ, É., Dr. Sipo,s Z.) Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmányok, Nyugat‐magyarországi Egyetem Kiadó, Győr, ISBN 978‐963‐7287‐26‐8; pp. 39‐50.

2011. 11. 24.


25

25

2012.02.26.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET:

SZABÓ ZOLTÁN titkár Magyar Fürdővárosok Szövetsége

2011. 11. 24.


26

26

Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Recommend Documents