SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KARÁNAK FELADATAIRA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRE

SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KARÁNAK FELADATAIRA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRE

Miskolc, 2016.

Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan

Nyomtatás dátuma: 2016.05.02.

1.1.6. sz. Egyetemi Szabályzat

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND

A Miskolci Egyetem Szenátusának 97/2016 sz. határozata. Készült 40 példányban . sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.



Kiadásért felelős: Dr. Palotás Árpád Bence dékán Kiadja a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar ME Sokszorosító Üzeme: Pásztor Erzsébet üzemvezető Nyomdaszám: Re.2016-…..ME Miskolc-Egyetemváros, 2016. A szabályzat gondozásáért felelős: Dr. Palotás Árpád Bence dékán



MISKOLCI EGYETEM

SZABÁLYZAT A MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FELADATAIRA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRE

Oldalszám: Változat száma:

A2

Tartalomjegyzék

Fejezetcím

Fejezetszám

Old. szám

I.

PREAMBULUM

1

II.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1

A Kar elnevezése, székhelye, képviselete, jogállása és szimbóluma

1

A Kar küldetésnyilatkozata

2

A Kar feladatai

2

A Kar gazdálkodása

4

A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

5

Oktatási-kutatási szervezeti egységek

5

Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek

7

A KAR VEZETÉSI SZERKEZETE

8

A Kar vezetése

8

Dékán

8

Dékánhelyettes

10

Intézetigazgatók

11

TESTÜLETEK

12

Kari Tanács

12

A Kari Tanács összetétele

12

A Kari Tanács tagjainak megválasztása

14

A Jelölő Bizottság

14

Az Összalkalmazotti Értekezlet

15

A Kari Tanács feladat- és hatásköre

16

A Kari Tanács működési rendje

18

A Kari Tanács ülésének előkészítése

19

A Kari Tanács ülésének levezetése

20

A Kari Tanács határozathozatali rendje

21

A Kati Tanács ülésének jegyzőkönyve

22

Dékáni Tanács

23

Vezetői értekezlet

23

Az intézet oktatóinak értekezlete, intézeti értekezlet

24

III.

IV.

V.


Vált. szám

Bevezetés dátuma


MISKOLCI EGYETEM

VI.

VII.

VIII.

IX.


Változat száma:

Összalkalmazotti értekezlet

25

Kari bizottságok

25

A FELADATELLÁTÁST KOORDINÁLÓ EGYÉB TISZTSÉGVISELŐK

26

Szakfelelősök

26

Referensek

26

A KAR MŰKÖDÉSI RENDJE

28

Szervezeti és Működési Rend

28

A Karon folytatott képzések alapításának, indításának és folytatásának rendje

29

A Karon folytatott kutatási tevékenység rendje

30

A Kar együttműködése más szervezetekkel

31

Adatkezelés és továbbítás szabályai

31

A kapcsolattartás rendje

31

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

32

A Szenátusba delegált képviselők megválasztása

32

Az ügyintézés rendje

34

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34


Oldalszám:

A2


MISKOLCI EGYETEM


Oldalszám: 1 Változat száma:

A2

I. PREAMBULUM A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar jogelődje, az 1735-ben Selmecbányán (ma Banska Stiavnica) az udvari kamara "Instruction" című leiratában meghatározott képzési profillal alapított "Berg-Schola". Mária Terézia 1762-ben az intézményt Academia Montanistica néven felsőfokú tanintézetté emelte. Az intézmény 1919-ben Sopronba költözött, ahol 1934-től a Budapesti Műszaki Egyetem Soproni Bánya- Kohó és Erdőmérnöki Karaként működött tovább. További átalakítás során, 1949-ben miskolci székhellyel létrehozták a Nehézipari Műszaki Egyetemet bánya- kohó- és gépészmérnöki karokkal. A bánya- és kohómérnök képzés négy esztendő alatt, fokozatosan települt át Sopronból Miskolcra. A Kohómérnöki Kar az ipari igényeknek és a tudományos profil szélesedésének megfelelően előbb Anyag- és Kohómérnöki, majd 2004-től Műszaki Anyagtudományi Karrá szerveződött át. A Kar a Selmeci Bányászati és Kohászati Akadémia egyik jogutódjának tekinti magát, és mint ilyen, büszke arra, hogy alapító professzorai az európai mérnökképzés megalapítói voltak. Ma az oktatás széles spektrumot átölelő szakirányokban folyik. II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Kar elnevezése, székhelye, képviselete, jogállása és szimbólumai (1)

A Kar neve:

Műszaki Anyagtudományi Kar. Rövidítve: MAK,

Angolul: Németül: Franciául:

Faculty of Materials Science and Engineering Fakultät für Werkstoffkunde und Werkstofftechnologie Faculté de la Science et Technologie des Matériaux

(2)

A Kar működési helye: 3515 Miskolc-Egyetemváros,

(3)

A Kar jogállása, helye a Miskolci Egyetem szervezetében: A Kar a Miskolci Egyetem önálló gazdálkodási egységnek minősülő szervezeti egysége.

(4)

A Kar szimbóluma: Szabályos hatszög csúcspontjain elhelyezkedő atomok által közrezárt területen fémolvadékot tartalmazó üst a háttérben két keresztben elhelyezett kalapáccsal, az üst alatt az 1735-ös évszámmal. Az üst háttere bordó, az üst, kalapácsok és az atomok szürke színűek.

(5)

A Kar nevét és szimbólumait a Kar szervezeti egységei, valamint, dékánnal egyeztetett módon a kari Hallgatói Önkormányzat, hivatalos feladataik ellátása során korlátozás nélkül használhatják; minden más esetben a dékán adhat engedélyt azok használatára.

(6)

A Kar jelvényei: kari zászló és dékáni lánc.

(7)

A Kar képviselője a Kar dékánja. A helyettesítésére vonatkozó szabályokat a 9 § tartalmazza.



MISKOLCI EGYETEM



A2

2. § A Kar küldetésnyilatkozata A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara, az egyetem sokoldalú képzési rendszerébe illeszkedve, annak hosszú távú célkitűzéseit támogatva, a szakmaszeretetet, a közösségi összetartozást erősítő történelmi hagyományokra és az elődeink által felhalmozott sokrétű szakmai tudásra, tapasztalatra építve, a minőségfejlesztés elkötelezett híveként végzi oktatói-kutatói tevékenységét.1 A Kar alapvető küldetése a műszaki (jellemzően szilárd halmazállapotú) anyagok (konkrétan a fémek és ötvözeteik, kerámiák és szilikátok, polimerek és műanyagok, illetve az ezekből összeállított kompozitok), illetve az azok előállításához szükséges (jellemzően szilárd, folyékony, vagy gőz/gáz halmazállapotú) anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, viselkedésével foglalkozó alaptudományok, illetve erre építve ezen anyagok gyártási és feldolgozási technológiájával foglalkozó alkalmazott tudományok művelése, a meglévő tudás összegyűjtése, rendszerezése, gyarapítása, alkalmazása és továbbadása egyrészt hallgatóinknak, másrészt konferenciaelőadásokon és publikációkon keresztül a hazai és nemzetközi tudományos és technológiai közösségnek. A Kar a szoros értelemben vett anyagtudományi- és technológia területek mellett kiemelten foglalkozik az anyaggyártással kapcsolatos anyaginformatikai, anyagvizsgálati, automatizálási, energia-gazdálkodási, hulladékgazdálkodási, ipari és kézműipari formatervezői, felülettechnikai,2 környezetvédelmi és minőségbiztosítási kérdésekkel is. A Karon a fent felsorolt tématerületek azonos értékűek, azokat szerves egységben, egymást segítve kell fejleszteni. A selmeci professzorok örököseiként a Kar minden oktatója törekszik arra, hogy a fent specifikált területeken a mindenkori világszínvonal közelében lévő, azt állandóan továbbfejlesztő oktatási, kutatási és publikációs tevékenységet folytasson. A Kar szakmai fejlesztése és anyagi stabilitásának biztosítása érdekében az egyes oktatók és vezetők kölcsönösen előnyös aktív kapcsolatokat kell, hogy ápoljanak az anyaggyártó vállalatokkal, kutatóintézetekkel, a felsőbb hatóságokkal, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyéb külföldi akadémiákkal, a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel, a társegyetemekkel és társkarokkal. 3. § A Kar feladatai (1)

A Műszaki Anyagtudományi Kar oktatókat, kutatókat, nem oktató munkatársakat, oktatási szervezeti egységeket, oktatási és kutatási laboratóriumokat magába foglaló önálló igazgatással, gazdálkodással rendelkező szervezet, a Miskolci Egyetem mint jogi személy egyik egysége. Alapvető feladata az anyagtechnológia, anyagtudomány, metallurgia, hőenergiagazdálkodás tudomány és szakterületének művelése, e tudományterületekhez kapcsolódó felsőfokú oktatás, szakmai továbbképzés, tudományos képzés, tudományos kutatás és szolgáltatások, innovációs és fejlesztési feladatok végzése.

(2) Alapfeladatok a Kar szakmai-tudományos területén: a) felsőfokú szakemberképzés a létesített szakok képzési és kimeneti követelményében foglaltaknak megfelelően, b) felnőttképzési tevékenység folytatása, 1 2

Módosítva a Kari Tanács 33/2013. (XII.12.) sz. határozatával Módosítva a Kari Tanács 33/2013. (XII.12.) sz. határozatával



MISKOLCI EGYETEM



A2

c) kutatás, a tudományok művelése, az eredmények beépítése az oktatásba, d) pályázatok benyújtása, a pályázatokban vállalt feladatok teljesítési feltételeinek és kereteinek biztosítása, e) közreműködés a tudásalapú társadalom létrehozásában, fejlesztésében, f) tehetséggondozás, felkészítés a tudományos kutatásra és az eredmények alkalmazására, szakmai műhelyek, Tudományos Diákkör működtetése, g) felkészítés a tudományok művelésére, a közéleti feladatok ellátására és az értelmiségi létre, i) a szűkebb és tágabb társadalmi környezetből érkező szakmai és közszolgálati igények kielégítése. (3)

Specifikus feladatok: a) Az anyagmérnöki és kohómérnöki képzési területeken létesített szakirányok követelményében foglaltaknak megfelelő speciális ismeretekkel és képességekkel rendelkező mérnökök képzése, b) PhD képzés a „Kerpely Antal” Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola keretében, az Egyetemi doktori szabályzat szerint, c) habilitációs eljárások lefolytatása a műszaki és természettudományok területén a vonatkozó egyetemi szabályzat szerint, d) felkészítés a hallgatók választotta hivatás magas színvonalú, hivatástudattal történő ellátására, a szakemberi-értelmiségi létből fakadó elvárások teljesítésére, e) a műszaki anyagtudományok, anyagtechnológiák, és a hőenergia gazdálkodás, valamint a kapcsolódó tudományok kutatása és fejlesztése, interdiszciplináris művelése, f) részvétel a szakirányú tehetséggondozásban és a kapcsolódó ipari területek szakembereinek továbbképzésében, g) szakmai és tudományterületén konferenciák, tanfolyamok szervezése, igény szerint szakmai konzultációk és szaktanácsadás végzése.

(4)

A Kar a képzési feladatai érdekében a) alapszintű egyetemi (BSc) képzést, és a kifutó évfolyamok osztatlan okleveles mérnöki képzését, valamint a felfutó évfolyamokon mesterszintű egyetemi (MSc) képzést folytat, a képzés szakmai anyagát az igényeknek megfelelően folyamatosan fejleszti, az akkreditációs feltételeket kielégíti, b) a doktori fokozatszerzés számára a Kerpely Antal Anyagtudományok és –Technológiák Doktori Iskola keretében doktori programokat hirdet és doktori képzést folytat, valamint lehetőséget biztosít az egyetemi habilitáció megszerzésére, c) szak-, tudományterületéhez kapcsolódó képzési területen felsőfokú szakképzéseket készít elő és végez a felhasználói igényeknek megfelelően, d) szakirányú továbbképzést, felnőttképzést, és igény szerint szervezett tanfolyamokat folytat, e) biztosítja a tudományos kutatások végzésének és a pályázatok benyújtásának, a pályázatokban vállalt feladatok teljesítésének a feltételeit és kereteit, f) külső megbízások, hazai és nemzetközi pályázatok és együttműködések keretében alap- és alkalmazott kutatási, innovációs és fejlesztési tevékenységet vállal, végez, ilyen feladatok teljesítésében közreműködik, g) mérési, vizsgálati, minősítési, kísérleti szolgáltatásokat, szakmai véleményezést, szakértést és tanácsadást vállal, valamint igény szerint szakmai konzultációt és szaktanácsadást végez,



MISKOLCI EGYETEM



A2

h) rendszeres és intézményesített kapcsolatokat tart fenn a tudományos, szakmai és érdekképviseleti szervekkel, szakhatóságokkal, intézményekkel, gazdasági társaságokkal, gazdasági egységekkel és vállalkozásokkal, i) az oktatási és kutatási feladatainak teljesítése érdekében együttműködik az Egyetem többi karával és szervezeti egységeivel, belföldi és külföldi oktatási és tudományos intézményekkel, j) a szervezett programok sikeres teljesítése után záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, szakoklevelet, bizonyítványt, doktori fokozatot adományoz, illetve tanfolyami képzés esetén tanúsítványt, igazolást ad ki. (5)

A Kar a tudományos kutatás eredményes végzése érdekében szorosan együttműködik az Egyetemen lévő MTA Műszaki Anyagtudományi Kutatócsoporttal, folyamatosan egyezteti kutatási és fejlesztési programjait, a kutatási infrastruktúra fejlesztésével, a rendelkezésre álló eszközök használatának biztosításával, fiatal kutatók és doktoranduszok kutatásokba történő bevonásával segíti a kutatócsoport munkáját és lehetőséget biztosít a kutatók bevonására kari oktatási és kutatási programokba.

(6)

A Kar tudományos minősítéssel rendelkező tagjain, akadémiai doktorain és akadémikusain keresztül részt vesz az MTA testületeinek tevékenységében. Folyamatos munkakapcsolatot tar az MTA VI. Műszaki Tudományok Osztályával, annak illetékes Tudományos Bizottságaival, valamint a MTA-MAB illetékes Szakbizottságaival. Tudományos szakmai programok közös szervezésével fiatal szakemberek tudományos közéletbe történő bevonásával segíti a kar által művelt szak és tudományterület fejlődését. 4. § A Kar gazdálkodása

(1)

A Kar a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az Egyetem által biztosított hitelkeretből önállóan gazdálkodik. A Kar az Egyetem közös költségeihez a Szenátus által meghatározott arányban járul hozzá.

(2)

A Kar gazdálkodását éves költségvetés keretében végzi. A Kar az Egyetem bankszámláján, az egyes feladatokhoz kapcsolódó önálló témaszám alatt kezeli pénzeszközeit, a hatályos pénzügyi jogszabályoknak és egyetemi belső szabályzatoknak megfelelően.

(3)

A Kar bevételét képezi: a) az egyetemi osztott hitelkeret (képzési, fenntartási, tudományos és kutatási normatíva alapján kapott állami költségvetési támogatás), b) a doktori képzés támogatása céljából a Kar rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök, c) a doktori képzés költségtérítéséből származó bevételek d) a kar, és a kar intézetei által összeállított és koordinált hazai és nemzetközi pályázati pénzeszközök, e) a szakképzési alapból szerződések alapján kapott támogatások, f) tandíjak, vizsgadíjak, g) különeljárási díjak (hallgatói célú felhasználásra a Kari HÖK vezetésével kötött megállapodás alapján), h) egyéb bevételek (költségtérítéses képzés, továbbképzés, szakmai tanfolyamok, konferenciák, nulladik évfolyam, felvételi eljárás, támogatások, stb.),



MISKOLCI EGYETEM



A2

i) a kar és szervezeti egységei által, vállalkozási szerződés keretében végzett kutatási, fejlesztési, szolgáltatási tevékenység árbevételének meghatározott része, j) A kar és szervezeti egységei által kötött innovációs szerződésekből származó árbevétel meghatározott részével. (4)

A Kar bevételeit alapítványi támogatás is növelheti.

(5)

A Kar költségvetési forrásból származó kereteinek felosztásáról, a felosztási elvekről a Kari Tanács jogosult dönteni.

(6)

A Kar egyéb bevételei forrásainak felosztási elveit a Kari Tanács határozza meg. A pénzeszközök felhasználásáról a dékán rendszeresen beszámol a Kari Tanácsnak. III. A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 5. § Oktatási-kutatási szervezeti egységek

ESZ. I. kötet 25 §

(1)

(2)

Az Egyetemen a) oktatási és kutatási feladatot egyaránt ellátó (oktatási-kutatási), b) kizárólag kutatási feladatokat ellátó (kutatási), c) funkcionális és szolgáltató feladatokat ellátó szervezeti egységek működnek. Az Egyetem oktatási-kutatási szervezeti egységei alapvetően kari és önálló intézeti keretek között működnek.

… (4) Az Egyetemen a képzés és a tudományos kutatás alapvetően intézetekben folyik. (7) A szervezeti egységek létrehozása, átalakítása és megszüntetése a Szenátus kizárólagos hatáskörébe tartozik. ESZ. I. kötet 46 §

(1)

Az intézet több intézeti tevékenységet összefogó, valamint több intézeti tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, azaz egynél több tantárggyal összefüggésben látja el a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait.

(2)

Az intézetek felelősek az oktatási-kutatási feladatok, a működési körükbe tartozó tudományterületek műveléséért, az oktatási és nevelési feladatok kitűzéséért, ezek megvalósításáért, a hazai és nemzetközi szakmai és ipari kapcsolatokért, projektjeikért, gazdálkodási tevékenységükért.

(3)

Intézet létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Szenátus dönt.



MISKOLCI EGYETEM

(4)



A2

Az intézeten belül oktatási és/vagy kutatási feladatok ellátására szervezeti egységnek nem minősülő intézeti tanszékek és/vagy munkacsoportok hozhatók létre. Ezek létesítése a Kari Tanács hatáskörébe tartozik. Az intézet felelős vezetője az intézetigazgató...

(1)

A Kar ipari kapcsolatait erősítendő iparvállalatokkal, kutatólaboratóriumokkal kötött kétoldalú megállapodások eredményeképpen, az oktatás és kutatás „kihelyezett” intézeti tanszékeken is folyhat. A kihelyezett intézeti tanszékek valamely más intézeti tanszékkel együtt intézetet alkothatnak.3

(2)

Intézet - létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Kari Tanács tesz javaslatot az egyetemi Szenátus felé.

(3)

Az intézeten belüli szakmai csoport létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Kari Tanács dönt. Az ilyen csoport elnevezése intézeti tanszék, amely a nevét az intézet nevével együtt jogosult használni. Az intézeti tanszék nem önálló szervezeti egység. Intézeti tanszékeken belüli munkacsoportok meghatározása az intézeti tanszéki értekezlet hatáskörébe tartozik.

(4)

A Kar oktatási–kutatási szervezeti egységei:4 Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet, és ezen belül az alábbi szakmai csoportok: Fémtani és Képlékenyalakítási Intézeti Tanszék MTA Anyagtudományi Kutató Csoport Nanotechnológiai Intézeti Kihelyezett Tanszék Vezeték és Kötéldiagnosztikai Intézeti Laboratórium Energia- és Minőségügyi Intézet, és ezen belül az alábbi szakmai csoportok: Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Energiahasznosítási Intézeti Kihelyezett Tanszék Minőségügyi Intézeti Tanszék Kémia Intézet, és ezen belül az alábbi szakmai csoportok: Kémiai Intézeti Tanszék Vegyipari Technológiai (BorsodChem) Kihelyezett Intézeti Tanszék Petrolkémiai Technológiai (TVK) Kihelyezett Intézeti Tanszék. Kerámia- és Polimermérnöki Intézet Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék Polimermérnöki Intézeti Tanszék Zollner Polimertechnológiai Intézeti Laboratórium Metallurgiai Intézet és ezen belül az alábbi szakmai csoportok: Kémiai Metallurgiai és Felülettechnikai Intézeti Tanszék Metallurgiai (ISD Dunaferr) Kihelyezett Intézeti Tanszék Öntészeti Intézet és ezen belül az alábbi szakmai csoportok: Járműipari5 Öntészeti Intézeti Tanszék

1

A 21/2007. számú Szenátus határozattal módosított, 2007. március 20. napján hatályba lépett szöveg. A 135/2012. számú Szenátus határozattal módosított, 2012. május 1. napján hatályba lépett struktúra. 5 Módosítva a Kari Tanács 30/2014. (IX.22.) számú határozatával, hatályos 2014. november 1-től. Szenátusi határozat száma: 353/2014. 4



MISKOLCI EGYETEM



A2

Könnyűfém-öntészeti Kihelyezett (NEMAK) Intézeti Tanszék6 (5)

A tudományos képzést és fokozatszerzésre felkészülést a külön szabályzat alapján, önállóan tevékenykedő Kerpely Antal Anyagtudományok és –Technológiák Doktori Iskola biztosítja. 6. § Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek

ESZ. I. kötet 31 § (3)

A kari igazgatási, ügyviteli és szervezési feladatok ellátására dékáni hivatal működik, amelyet a dékáni hivatal vezetője vezethet.

. (1) A Dékáni Hivatal ügyviteli teendői körében kari és hivatali jellegű feladatokat lát el, így különösen: a) előkészíti a Kari Tanács és Dékáni Tanács üléseit, b) közreműködik a testületi döntések végrehajtásában, c) gondoskodik a Karon folyó ügyintézés szakszerűségéről és egységességéről, d) ellátja a kari adatok, szabályzatok kezelését, nyilvántartását e) részt vesz a kari költségvetés kidolgozásában, f) kezeli és nyilvántartja a kari pénzeszközöket, g) ellátja a doktori képzéssel, habilitációval, akkreditációval összefüggő adminisztratív feladatokat, h) levelezési, nyilvántartási, irattározási teendőket lát el. (2) A Dékáni Hivatalnak a tanulmányi ügyekkel összefüggésben feladatát képezi különösen: (1) a kari Tanulmányi, Felvételi, Kreditátviteli, Fegyelmi Bizottság munkájának segítése, (2) a hallgatók nyilvántartása, (3) a hallgatók tanulmányi eredményeinek nyilvántartása és rangsoruknak elkészítése, a záróvizsgák megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátása, (4) a leckekönyvek vezetésével kapcsolatos teendők ellátása, az abszolutórium kiállítása, a doktori oklevelek, oklevélmellékletek és más igazolások elkészítésében való közreműködés, (5) a diplomamelléklet összeállítása és kiadása, (6) órarend elkészítése, (7) tanulmányi és statisztikai adatszolgáltatás elvégzése, (8) felvételi eljárás lebonyolítása. (3) A Karon az oktatási-kutatási tevékenység támogatása érdekében a Központi Könyvtár szervezetéhez tartozó „Verő József” Műszaki Anyagtudományi Szakkönyvtár működik. (4) A Szakkönyvtár feladata a Karon folyó oktatási és tudományos tevékenység könyv-, folyóiratés dokumentáció-szükségletének biztosítása. (5) A Szakkönyvtár működtetését szakképzett könyvtáros biztosítja, aki felelős a könyvtár jogszerű és szakszerű működtetéséért.

6

Módosítva a Kari Tanács 35/2014. (XI.10.) számú határozatával, hatályos 2015. január 1-től. Szenátusi határozat száma: 424/2014.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(6) A Szakkönyvtár felügyeletét7 a dékán látja el a Kari Könyvtári Bizottság elnöke útján. (7) A Szakkönyvtár működésének részletes szabályait a „Szabályzat a Miskolci Egyetem, Könyvár, Levéltár, Múzeum Feladataira és Működési Rendjére” tartalmazza. IV. A KAR VEZETÉSI SZERKEZETE 7. § A Kar vezetése A Kar feladatainak ellátásához szükséges vezetési feladatokat a következő tisztségviselők és testületek látják el: tisztségviselők: a) dékán, b) dékánhelyettesek, c) intézetigazgatók, d) szakfelelősök, testületek: a) Kari Tanács, b) Dékáni Tanács, c) Kari Vezetőség, d) Intézeti Értekezlet, e) Összalkalmazotti Értekezlet, f) Kari Bizottságok. 8. § A dékán ESZ. I. kötet 29. §

(1) A kar vezetője a dékán, akit az Egyetemen teljes munkaidőben, főállásban foglalkoztatott egyetemi tanárok, főiskolai tanárok és egyetemi docensek közül, pályázat alapján a rektor bíz meg. A pályázatot a Kari Tanács véleményezi, illetve rangsorolja. (2)

A megbízólevelet a rektor adja ki három év időtartamra.

(3)

A megbízás pályázat alapján, újraválasztással egy alkalommal a fentiek szerint megismételhető.

ESZ. I. kötet 30. §

(1)

A dékán feladata különösen: a) a kar képviselete oktatási, kutatási, gazdasági, pályázati kérdésekben, b) a Kari Tanács összehívása, üléseinek előkészítése és gondoskodás az ott hozott határozatok végrehajtásáról, c) a kar képzési, tudományos kutatási és nemzetközi tevékenységének irányítása,

7

A Szakkönyvtár irányítását a Könyvtár, Levéltár Múzeum Igazgatósága látja el a Működési Rendjéről szóló szabályzat 3. § (2) bekezdése alapján. Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan


MISKOLCI EGYETEM

(2)



A2

d) a kari önkormányzati szervek és öntevékeny csoportok felügyelete, e) a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, f) a Szenátus által megállapított időben beszámolót tartani a vezetői és a Kari Tanács tevékenységéről, g) működése alatt legalább évente egy alkalommal tájékoztatást adni a kar tevékenységéről a kar oktatói-kutatói értekezletén, h) a kar rendelkezésére bocsátott anyagi és szellemi erőforrások hatékony felhasználása, valamint a rendelkezésére bocsátott pénzügyi keretek hatékony, célszerű, gazdaságos felhasználása. A dékán hatásköre: a) a kari személyi és munkaügyi tevékenység irányítása, b) a dékáni hivatal irányítása, c) az Egyetem Gazdálkodási és Kötelezettségvállalási Szabályzatában rögzített jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása, d) a kar felvételi tevékenységének irányítása, e) a jogszabályok és a belső szabályzatok szerint eljárást indítani a hallgatók tanulmányi, fegyelmi és kártérítési ügyeiben. f) A kar képviselete és annak nevében aláírási, kiadmányozási jog gyakorlása.

(1)

A Kari Tanács a dékáni pályázat kiírásakor határozza meg a dékáni megbízatás ellátásának időtartamát.

(2)

Az ESZ. I. kötetének 30. § (1) bek. c)-e) pontjában meghatározott feladatok és (2) bek. e)-f) pontjában meghatározott hatáskörök gyakorlását a dékán a helyettesével megoszthatja.

(3)

A kari személyi és munkaügyi tevékenység irányítása körében a dékán a) javaslatot tesz a Kari Tanácsnak a Kar tisztségviselői személyére, valamint az egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására, b) a Kari Tanács véleményének figyelembe vételével javaslatot tesz a rektornak a Kar tisztségviselőinek, egyetemi tanárainak és docenseinek kinevezésére.

ESZ. I. kötet 29. § (1) A dékán - a Kari Tanács döntéseinek kivételével - megsemmisít minden olyan karon hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért és felhívja a határozat, stb. hozót új határozat hozatalára. (2) A dékán a Kari Tanács jogszabályt, illetve szabályzatot sértő döntésének megváltoztatása érdekében felhívja a tanácsot döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására és amennyiben ez nem vezetne eredményre, ezen döntés megsemmisítése végett előterjesztéssel fordulhat a Szenátushoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van. (3) A dékán munkáját a dékáni tanács is segítheti, összetételét a kari szabályzat határozza meg.



MISKOLCI EGYETEM



A2

9. § A dékánhelyettes ESZ. I. kötet 32. §

(1)

A dékán munkáját megosztja helyetteseivel. A dékánhelyetteseket – pályázat útján – az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanárok, főiskolai tanárok, docensek, tudományos kutatók közül a Kari Tanács véleményezése illetve rangsorolása alapján, a dékán véleményének meghallgatását követően a rektor bízza meg legfeljebb a dékán megbízásának lejártáig terjedő időre.

(2)

A dékánhelyettesek száma karonként változó, a kar nagyságától függően legfeljebb öt fő.

(3)

A dékán és helyettesei közötti munkamegosztást a dékán – a Kari Tanács véleményének meghallgatásával – állapítja meg. Általános helyettesét a dékán maga jelöli ki. A dékánhelyettesek munkája a dékán felelősségét nem érinti.

(1) A dékán mellett a Karon két dékánhelyettes működik: - általános dékánhelyettes - tanulmányi és beiskolázási dékánhelyettes (2) A dékánhelyettesi megbízásra vonatkozó javaslatot a dékán terjeszti elő a Kari Tanács részére. A Kari Tanács a saját javaslatát ennek figyelembevételével alakítja ki és terjeszti tovább a rektor felé. (3) A dékánhelyettesek a dékán felkérésére vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a dékánt. Saját tevékenységi körében eljárva az általános dékánhelyettes: a) előmozdítja és felügyeli a Kar belföldi és külföldi tudományos kapcsolatait, továbbképzéseit, felügyeli a kari és tanszéki tudományos diákkörök tevékenységét, b) felügyeli a nemzetközi együttműködésben megvalósuló oktatási, képzési és tudományos programokat,figyelemmel kíséri a hallgatói és oktatói, doktori, nemzetközi pályázati lehetőségeket, s kellő időben tájékoztatja az érintetteket, c) koordinálja a kari szintű konferenciákat, tudományos üléseket, kiadványokat, pályázatokat és kutatásokat, d) képviseli a Kart a tudományos és nemzetközi jellegű egyetemi testületekben és bizottságokban, országos és nemzetközi testültekben, e) koordinálja és felügyeli a hallgatói és oktatói kiutazásokat, cseréket, f) szervezi és irányítja a Kar minőségbiztosítási rendszerét, képviseli a Kart az ilyen célú egyetemi bizottságokban, Saját tevékenységi körében eljárva a tanulmányi és beiskolázási dékánhelyettes: a) felügyeli a Kar beiskolázási és PR törekvéseit, b) kezdeményezi és felügyeli az idegen nyelvű oktatási programokat, c) ellátja a Tanulmányi Bizottság elnöki tisztségét; ebből fakadóan előkészíti és összehívja annak üléseit és elnököl azokon, gondoskodik a Bizottság döntéseinek végrehajtásáról, tájékoztatást ad tanulmányi és vizsgaügyekről a Kari Tanácsnak, a kari bizottságoknak és a kar szervezeti egységeinek, d) a Tanulmányi Bizottság akadályoztatása esetén első fokon gyakorolja annak jogait, e) oktatási ügyekben képviseli a Kart az Egyetem fórumain és bizottságaiban,



MISKOLCI EGYETEM



A2

f) gondoskodik a tantervek, az oktatási programok és az órarend összeállításáról és folyamatos frissítéséről, g) kezdeményezi és előkészíti új képzési formák – pl. duális képzés – bevezetését, h) koordinálja és támogatja a hallgatói szervezetek működését, segíti a hagyományápolást.8

10. § Intézetigazgatók ESZ. I. kötet 48. §

(1)

Az intézetet az intézetigazgató vezeti, akit az egyetemi/főiskolai tanárok és docensek közül a rektor bíz meg. A megbízás pályázat alapján legfeljebb öt évre történhet, és ezen időtartamra többször megismételhető. Az intézetigazgató megbízására, a megbízás megismétlésére, illetve a megbízás visszavonására vonatkozó javaslatról ki kell kérni az intézeti értekezlet, a Kari Tanács véleményét is. Az intézetigazgatói pályázatokat a Szenátus véleményezi, illetve rangsorolja.

(2)

Az intézetigazgató feladat- és hatásköre:

(3)

8

a) az intézet képviselete és annak nevében aláírási, kiadmányozási jog gyakorlása, b) vélemény nyilvánítása és javaslataival döntések kezdeményezése az intézetet érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben, c) a hozzá beosztott oktatók, kutatók és nem oktató-kutató közalkalmazottak munkájának irányítása és ellenőrzése (szabadság kiadása, minősítés, munkaköri leírásra javaslat), d) az intézet képzési, tudományos, kutató és más tevékenységének megszervezése, a publikációs tevékenység elősegítése és a pályázati tevékenység ösztönzése, e) az intézeti értekezlet előkészítése és az ott hozott határozatok végrehajtása, f) az intézeti adminisztráció irányítása, g) gondoskodás az Egyetem testületi határozatainak végrehajtásáról, továbbá az intézeti értekezlet véleményének érvényesítéséről, h) döntés e szabályzatban vagy más egyetemi szabályzatban meghatározott, az intézet képzési és tudományos kutató munkájával kapcsolatos kérdésekben, i) a rendelkezésre bocsátott lehetőségeken belül az intézet oktatóinak, kutatóinak és más közalkalmazottainak szakmai fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása, felelős az intézethez tartozó közalkalmazottak munkakörülményeinek és munkafeltételeinek megfelelő alakításáért, j) a lehetőségeken belül a hallgatók eredményes tanulmányi munkájához szükséges szakmai feltételek biztosítása, k) a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint a külső szervek (megbízók, megrendelők) által adott, megbízáson alapuló munkák szervezése, irányítása, koordinálása és ellenőrzése, l) a kari szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatok ellátása. Az intézetigazgató a nem átruházott hatáskörben gyakorolt jogait a tanszék főállású oktatójára átruházhatja, ez azonban felelősségét nem érinti.

Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 233/2010. sz. határozatával, hatályba lépett 2010. július 1. napján.



MISKOLCI EGYETEM



(4)

Az intézetigazgató megbízásának lejártakor beszámol a Kari Tanácsnak.

(5)

Az intézetigazgatót távolléte esetén az általa megbízott személy helyettesíti.

A2

(1) Az intézetigazgató az ESZ 48 § (2) bekezdés c-d), i) és k) pontjában foglalt jogait és az azokból fakadó felelősséget részben, vagy egészben átruházhatja az intézeti tanszékek vezetőire, vagy az egység főállású oktatójára.9 (2)

Az intézetigazgató tartós akadályoztatása esetén javaslatot tesz a dékánnak a helyettesítésére. Ez esetben teljes jogkörében a helyettese jár el, és helyettesét illeti meg a vezetői pótlék. V. TESTÜLETEK 11. § Kari Tanács


(1)

A kar vezető testülete a Kari Tanács. A szavazati jogú tagok körét a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok határozzák meg.

A Kari Tanács a Kar közvetlenül választott, vezető és legfőbb döntéshozó testülete, amely illetékes a kar működésével szemben támasztott feladatok végrehajtásával kapcsolatos szabályzatok megalkotásában. Normatív vagy eseti határozatait – a dékán véleményének meghallgatásával – csak a Szenátus semmisítheti meg. 11/A. § Kari Tanács összetétele (1)

A Kari Tanács tagjai az ESZ-ben meg meghatározott szavazati jogú és tanácskozási jogú tagok, illetve az eseti jelleggel meghívott személyek, akik ugyancsak tanácskozási joggal vesznek részt a Tanács munkájában.

ESZ. I. kötet 33. § (1) bekezdés

a) Tanácskozási jogú tagok: aa) a dékánhelyettes, ab) az intézetek/tanszékek vezetői, amennyiben nem választott tagjai a tanácsnak, ac) a dékáni hivatal vezetője, ad) a Szenátus tagja (amennyiben az adott karon látja el munkafeladatait, és nem minősül a Kari Tanács választott tagjának). A Kari Tanács összetétele vonatkozásában a kari szabályzat rendelkezései szerint, tekintettel a (4) bekezdésben foglaltakra el lehet térni. b) A dékán az egyes napirendi pontok tárgyalásához más személyeket is meghívhat.

9




MISKOLCI EGYETEM



A2

(2)

A Kari Tanács oktató-kutató és egyéb közalkalmazott tagjait a kar oktatói-kutatói és egyéb közalkalmazottai értekezlete választja legalább egy, legfeljebb három évi időtartamra. Az értekezleten szavazati joggal részt vehet a kar valamennyi közalkalmazottja. A választhatóságot az előző ciklusban való tagság, illetve póttagság nem korlátozza. Az egyes karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok rendelkezhetnek úgy, hogy a kar oktatói-kutatói és egyéb közalkalmazottai értekezlete helyett a kari tanács oktató-kutató képviselő tagjait a kar oktatói-kutatói értekezlete, a nem oktató-kutató képviselőket a nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezlete választja.

(3)

A Kari Tanács hallgató tagjait a karok hallgatói önkormányzata választja legfeljebb két évre, illetve ezen belül hallgatói jogviszonyuk megszűnéséig terjedő időre. A Kari Tanács tagja csak aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató lehet.

(4)

A Kari Tanács összlétszámát és összetételét a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok határozzák meg, figyelemmel arra, hogy a szavazati jogú oktatókutató közalkalmazott tagok legalább egyharmadát tanárok, docensek alkotják, a hallgatói képviselet aránya 20-25% valamint 1 fő Doktorandusz Hallgatói Önkormányzati képviselő, a további tagokat az egyéb oktatók-kutatók, valamint más közalkalmazottak közül kell választani, illetve 5 %-át, de legalább egy főt a reprezentatív szakszervezet delegáltjai adják.

(2) (3)

A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak száma 21 fő. A Kari Tanács választott tagja: a) a Dékán, b) 8 fő az egyetemi tanárok és docensek közül, c) 2 fő az egyéb oktatók és kutatók közül, d) 3 fő a nem oktató közalkalmazottak közül, e) 6 fő hallgatói és ezen belül 1 fő doktorandusz hallgatói képviselő, f) 1 fő a szakszervezeti delegált.

(4)

A Kari Tanács oktató-kutató és egyéb közalkalmazott tagjait a kar Összdolgozói Értekezlete választja legalább egy, legfeljebb négy évi időtartamra. A választhatóságot az előző ciklusban való tagság, illetve póttagság nem korlátozza. Az oktató-kutató és a nem oktató-kutató közalkalmazottak képviselői az adott kategóriába tartozó közalkalmazottak létszámának 10 %-a lehet. Törekedni kell arra, hogy az oktató képviselők önálló szervezeti egységenkénti megoszlása arányos legyen.

(5)

A Kari Tanács hallgató tagjait a karok hallgatói önkormányzata választja legfeljebb két évre, illetve ezen belül hallgatói jogviszonyuk megszűnéséig terjedő időre. A Kari Tanács tagja csak aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató lehet. A hallgatói önkormányzatnak gondoskodnia kell minden szak és képzési forma megfelelő képviseletéről.

(6)

A Szakszervezet saját hatáskörben gondoskodik képviselő delegálásáról.

(7)

Nem lehet a Kari Tanács tagja az az oktató, kutató, dolgozó vagy hallgató, aki büntetőjogi vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, valamint az, akinek oktatói, közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonya megszűnt vagy szünetel. E körülmények beállása a kari tanácsi tagságot azonnali hatállyal megszünteti, amit a dékán előterjesztésére a Kari Tanács állapít meg.



MISKOLCI EGYETEM

(8)

(9)



A2

A Kari Tanács üléseire állandó tanácskozási joggal meg kell hívni: a) az előző dékánt (megbízatásának lejárta után egy tanévig), b) a dékánhelyetteseket, c) a referenseket, d) az önálló szervezeti egységek és az intézeti tanszékek vezetőit, e) az Egyetemi Tanács kari képviselőit, f) a rektort, g) a társkarok dékánjait A Kari Tanács üléseire – az ülés egészére vagy az egyes napirendekhez – a dékán szükség szerint, eseti jelleggel mást is meghívhat tanácskozási joggal. 12. § A Kari Tanács tagjainak megválasztása

(1)

A Kari Tanács tagjainak választását a dékán írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig sor kerüljön.

(2)

A kari választások megszervezéséért és lebonyolításáért a dékán felel.

(3)

A választás időpontját megelőzően legalább 2 héttel a dékán javaslatára a Kari Tanács Jelölő Bizottságot választ. 12/A. § A Jelölő Bizottság

(1)

A Jelölő Bizottság feladata az, hogy az Összalkalmazotti Értekezlet elé — az arányosság és a többes jelölés elvét figyelembe véve — úgy terjesszen jelölőlistát, hogy a megválasztásra vonatkozó javaslatát egyértelműen megfogalmazza.

(2)

Jelölés előzetesen írásban, a Jelölő Bizottság előtt szóban, vagy az Összalkalmazotti Értekezleten szóban tehető. Jelölést minden — közalkalmazotti jogviszonyban álló — oktató vagy nem oktató dolgozó a saját alkalmazotti kategóriájában megválasztandó képviselőre tehet.

(3)

A jelölőlistára az vehető fel, aki a jelölésre jogosultak legalább 20 %-ának támogatását megkapta. A jelölőlistát az értekezlet nyílt, egyszerű többségi szavazással fogadja el és véglegesíti.

(4)

A jelölteknek előzetesen írásban, illetve — új jelölés esetén — az értekezleten szóban kell nyilatkozniuk arról, hogy a jelölést elfogadják, és megválasztásuk esetén magukra nézve kötelezőként fogadják el, hogy választott tisztségükből fakadó kötelezettségeiknek eleget tesznek, s ennek során a Kar érdekét — szenátusi tag esetében a Kari Tanács, illetve a vezetői értekezlet álláspontját — juttatják érvényre.



MISKOLCI EGYETEM



A2

12/B. § Összalkalmazotti Értekezlet (1)

A Kari Tanács választott tagjainak megválasztására az Összalkalmazotti Értekezlet jogosult.

(2)

Az értekezlet elnöke a korelnök. A korelnök az, aki a finanszírozás szempontjából első alkalmazásban, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók között a legidősebb.

(3)

Az Összalkalmazotti Értekezleten szavazati joggal részt vehet a Kar valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója és egyéb közalkalmazottja, kivéve a 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadságon lévőket.

(4)

Az értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosult személyek legalább 60%-a jelen van.

(5)

Az értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amiről a dékán köteles gondoskodni. Az értekezlet kezdetekor — az elnök, illetve a jelenlévők javaslatára — egyszerű többségi szavazással kell elfogadni a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítőinek a személyeit.

(6)

A Kari Tanács tagjainak választása a jelölőlisták alapján történik. Először a Jelölő Biztosság által javasoltak jelölését kell egyenként szavazásra bocsátani. A jelölésről nyílt szavazás dönt. A résztvevők további személyek jelölését javasolhatják. A listára való felvételre a jelenlévő szavazásra jogosultak egyharmadának szavazata szükséges. A jelölőlistán sorrend nincs, a neveket ABC-rendben kell feltüntetni. A választhatóságot az előző ciklusban való tagság, illetve póttagság nem korlátozza. A jelölőlista lezárása után az értekezlet a szavazatok összeszámlálására nyíltan, egyszerű többséggel 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Bizottság összetételére a jelenlévők tesznek javaslatot.

(7)

(8)

(9)

A tanácstagok megválasztása titkosan történik. Érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon, a jelölt nevének megjelölésével lehet. A szavazat akkor érvényes, ha a) a véglegesített és hitelesített szavazólapon adták le, b) egyértelműen megállapítható, hogy a szavazó kire kívánta adni a szavazatát, c) ez a személy szerepelt a végleges jelölőlistának megfelelő szavazólapon, d) nem jelöl meg több személyt támogatólag, mint amennyit meg kellett választani.

(10)

Azt lehet megválasztottnak nyilvánítani, aki az érvényes szavazatok több mint felét szerezte meg. Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében új szavazást kell tartani.

(11)

Ha a szükséges számú személy megválasztása azért nem sikerült, mert általános szavazategyenlőség alakult ki, vagy a leadott szavazatok felénél több érvénytelennek minősült, akkor a választást haladéktalanul meg kell ismételni Ennek során új jelölteket is lehet állítani, és azt/azokat kell megválasztottnak tekinteni, aki/k a leadott szavazatok számának sorrendjében a legtöbb szavazatot kapta/kapták.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(12)

A Szavazatszámláló Bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg a választások eredményét, hogy a legtöbb szavazatot elnyert személy/ek a szavazatok sorrendjében foglalják el a Tanácsban betölthető tagsági helyet/helyeket, illetve a soron következő legtöbb szavazatot elérő személy póttag lehet.

(13)

A választás eredményét az elnök állapítja meg. Ennek részeként megállapítja a meg nem választott jelöltek rangsorát, akik az adott testület póttagjai lesznek. Nem lehet póttag az, aki az érvényes szavazatok 20 %-ánál kevesebbet kapott. Ha két választás között a póttagok száma nem elegendő a testület feltöltésére, közbenső választást kell tartani. Ekkor a testület többi tagjának megválasztása idejére lehet új tagot választani, a fenti szabályok szerint.

(14)

A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személynek a tagsági mandátum megszűnése miatt megüresedet helyét betölteni.

(15)

A tagsági feladatokat folytatni nem tudó tag a következő tanácsülést megelőzősen legkésőbb a soron következő ülésre szóló meghívó kézhezvételekor köteles értesíteni a Dékánt, vagy a Tanács titkárát, aki gondoskodik a póttag meghívásáról.

(16)

A tanácstagok választásának, ill. delegálásának szabályszerűségét a dékán ellenőrzi, és gondoskodik a tagi megbízólevelek kiadásáról. 13. § A Kari Tanács feladat- és hatásköre


(1)

A Kari Tanács feladatkörébe tartozik különösen: a) a dékáni, dékánhelyettesi pályázatok véleményezése, illetve rangsorolása, b) tanársegédi, adjunktusi, tudományos munkatársi, tudományos segédmunkatársi pályázatok véleményezése, illetve rangsorolása, c) a kari képzési program, a tantervek és a tantárgyi programok jóváhagyása, a fakultatív és speciális tantárgyak körének megállapítása, d) az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetői testületének létrehozása, továbbá a tanács működését elősegítő bizottságok létrehozása, e) a kar költségvetési keretének és más kari pénzforrások felosztása és kari alapok képzése, f) a kar képzési munkájával, tudományos tevékenységével, továbbá a kar által szervezett továbbképzésekkel kapcsolatos elvi kérdések meghatározása, g) a kari szervezeti egységek beszámoltatása képzési és tudományos munkájukról, valamint gazdálkodásukról, h) a kar humánpolitikai tevékenysége elveinek megállapítása, kari foglalkoztatási terv készítése, i) a nem szenátusi hatáskörbe tartozó kari szabályzatok megalkotása, j) az egész kar kötelezettségvállalását igénylő szerződések jóváhagyása, k) kari kitüntetések és más elismerések odaítélése,



MISKOLCI EGYETEM

(2)



A2

l) a tiszteletbeli doktori (honoris causa), a Professor Emeritus/Emerita, címzetes egyetemi tanár, címzetes egyetemi docens cím kivételével oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó cím adományozása, m) a Kari Tanács tagjai kétharmadának igenlő szavazatával a dékán visszahívásának kezdeményezése, n) továbbá minden olyan ügy, amelyet jogszabály, a Szenátus, egyetemi- vagy kari szabályzat a testület feladatkörébe utal. A Kari Tanács feladatkörében véleményt nyilvánít, illetőleg javaslatot tesz minden, a kart érintő és a felettes szervek döntési körébe tartozó ügyben, így különösen: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

kari intézet/tanszék létesítésére, elnevezésére, ezek összevonására, megszüntetésére, intézetigazgatói/tanszékvezetői megbízásra, a megbízás visszavonására, tanári és docensi pályázatok kiírására, azok kinevezésére, vendégoktatók meghívására, tiszteletbeli doktori cím adományozására, arany-, gyémánt- , rubin- és vasoklevél adományozására, egyetemi kitüntetések adományozására, nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak "Professor Emeritus/ Emerita” cím adományozására, címzetes egyetemi tanár, címzetes egyetemi docens cím adományozására, dékáni hivatalvezető megbízására, felmentésére.

(1)

A Kari Tanács alapvető feladat- és hatáskörét az Egyetemi Szabályzat, részletes feladat- és hatáskörét - a jogszabályokkal és az Egyetemi Szabályzattal összhangban - a Kar feladataira és működési rendjére vonatkozó jelen kari szabályzat tartalmazza.

(2)

A Kari Tanács a dékán jogszabályt, illetve egyetemi szabályzatot sértő döntésének megváltoztatása érdekében felhívja a dékánt döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására és amennyiben ez nem vezetne eredményre, annak megsemmisítése végett korelnöke útján előterjesztéssel fordul a rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van

(3)

A Kari Tanács az Egyetemi Szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörén túlmenően dönt és intézkedik a Kar életére vonatkozó minden olyan lényeges kérdésben, amelyben a döntés nem tartozik az Egyetem vagy a Kar más tisztségviselőjének vagy testületének hatáskörébe.

(4)

A Kari Tanács dönt különösen: a) a Kar tisztségviselőinek megválasztásáról, b) a kari bevételek elosztási elveinek, valamint a gazdálkodás elő- és utókalkuláció szerinti megvalósulásáról szóló beszámolónak az elfogadásáról, c) a Kar munkáját segítő alapítvány, más intézmény létrehozásának kezdeményezéséről, d) kari kitüntetések alapításáról és adományozásáról, e) az egyetemi feladatok kari teljesítéséből fakadó szabályzatok megalkotásáról, f) a kari szervezeti egységek munkaterv szerinti vagy eseti beszámoltatásáról vagy tájékoztatás kéréséről és ezek elfogadásáról, g) a hallgatói követelményrendszerben meghatározott kérdésekben.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(5)

A Kari Tanács határozattal ruházhatja át a hatásköreit testületekre, vagy személyekre.

(6)

A Kart vagy az Egyetemet érintő és a felettes szervek döntési körébe tartozó kérdésekben a Kari Tanácsot javaslattételi és véleményezési jog illeti meg. 14. § A Kari Tanács működési rendje


(1)

A Kari Tanács elnöke a dékán. A Kari Tanács titkárt választhat működési idejének tartamára.

(2)

A szavazati jogú tagok körét a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok határozzák meg. A meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt a tanács munkájában.

(3)

A Kari Tanács feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja. Szükség szerint, de tanévenként legalább négy alkalommal ülésezik.

(4)

Kivételesen, halasztást nem tűrő kérdésekben a Kari Tanács tagjai írásbeli szavazásra is felkérhetők, a 35.§ (1) a) b) d) e) g) h) l) m) pontjaiban, (2) bekezdésében foglaltakon kívüli kérdésekben. Az írásbeli szavazásnál a határozat tervezetét írásban, szükség esetén kellő tájékoztatás mellett kell a tagok rendelkezésére bocsátani, akik a kézhezvételtől számított nyolc napon belül adhatják le írásbeli szavazatukat. A szavazás eredményét a dékán a Kari Tanács soron következő ülésén ismerteti. A Kari Tanács működésének további részletszabályaira ügyrendet alkothat.

ESZ I. kötet 38. §

(8) A Kari Tanács által létrehozott testületekre és egyéb bizottságokra döntési hatáskörök is átruházhatók. (9)

A Kari Tanács nem ruházhatja át: a) a kar képzési munkáját, szervezetét és fejlődését alapvetően érintő kérdésekben való állásfoglalását, a tantervek jóváhagyását, b) a kar munkájáról beszámoló jelentés elfogadását, c) a költségvetési keret felhasználásának elfogadását, d) a kar egészét érintő szabályalkotást, illetve kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodás jóváhagyását, e) az állásfoglalást olyan kérdésekben, amelyekben a rektor vagy a Szenátus a Kari Tanács véleményét vagy javaslatát kéri, illetve átruházott hatáskörben jár el, f) a felsőbb szervek döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben a véleménynyilvánítást.



MISKOLCI EGYETEM



A2


(1)

A Kari Tanács megsemmisítheti a karon vagy kari felügyelet alatt működő tanács, testület, közösség által hozott – jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sértő – határozatot és felhívja a döntést hozót megfelelő határozat hozatalára.

(2)

A Kari Tanács a dékán jogszabályt, illetve egyetemi szabályzatot sértő döntésének megváltoztatása érdekében felhívja a dékánt döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására, és amennyiben ez nem vezetne eredményre, annak megsemmisítése végett korelnöke útján előterjesztéssel fordul a rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. 14/A. § A Kari Tanács ülésének előkészítése


(1)

A Kari Tanácsot a dékán hívja össze. Tizenöt napon belül össze kell hívni akkor is, ha erre a rektor a dékánt felhívja, továbbá ha azt a Kari Tanács tagjainak egynegyede írásban kéri, vagy valamely kari önálló oktatási szervezeti egység oktatói-kutatói értekezlete (tanácsa) javasolja.

(2)

A tanácsülést a napirend megjelölésével és írásbeli előterjesztéssel kell összehívni. Kivételes esetben a dékán szóbeli előterjesztést is vitára bocsáthat.

(3)

Az előterjesztéseket a tanácsülés előtt három nappal meg kell küldeni a tanácstagoknak és a meghívottaknak. Az ülés időpontjában előterjesztett napirendi pontot az adott ülésen a Kari Tanács egyetértésével lehet tárgyalni.

(4)

A Kari Tanács a tanév első ülésén megvitatja az elmúlt tanév munkájáról szóló beszámolót és meghatározza az adott tanév fő feladatait, elfogadja munkatervét. További előterjesztésekkel a dékán, illetve a tanács tagjai egyharmadának támogatásával a Kari Tanács tagjai élhetnek.

(1)

A Tanács üléseinek előkészítése a Kari Tanács által megválasztott Titkár feladata.

(2)

A munkatervben elfogadott üléstervnek megfelelően, a munkaterv elfogadását követően a dékán felkéri az egyes napirendek előterjesztőit, hogy a munkaterv szerinti ülésre az írásos előterjesztéseiket készítsék el.

(3)

Az írásos előterjesztéseket a Tanácsülés munkatervben elfogadott időpontja előtt 10 nappal az előterjesztőknek írásban, vagy elektronikus úton meg kell küldeniük a Tanács Titkárának, aki ellenőrzi azok jogszerűségét, majd azokat összesíti, és a Kari Tanács meghívójával együtt a tanácsülés időpontja előtt három nappal megküldi a Tanács tagjainak, valamint a meghívottaknak. A tanácsülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi javaslatot, az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, és az előterjesztések írásos anyagát csatolva, továbbá minden, az üléssel kapcsolatos lényeges információt.

(4)

Amennyiben a tanácsülés elé kerülő előterjesztés a Kari Tanács határozatát, állásfoglalását kívánja meg, az előterjesztésnek tartalmaznia kell az ügyre vonatkozó határozati javaslatot, és – amennyiben ez lehetséges – a döntés alternatíváit. A határozati javaslat szövegezését úgy kell kialakítani, hogy az a megalapozott döntés meghozatalát, a megfontolást a lehető legjobban elősegítse.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(5)

Azokban az ügyekben, amelyeknek anyagi-pénzügyi kihatásai vannak, a ráfordítás várható összegét és forrását is meg kell jelölni.

(6)

Az előterjesztés kidolgozásába be kell vonni az ügy tárgya szerint illetékes kari bizottságot is, ha ez a jobb előterjesztés érdekében indokolt.

(7)

Kivételes esetben a dékán szóbeli előterjesztést is vitára bocsáthat.

(8)

A Kari Tanács elé szánt előterjesztéseket előzetesen a Kar vezetői külön megtartott ülésen tárgyalják, ahol az esetlegesen felmerülő módosító javaslatokat az előterjesztőnek a Tanács ülésén elő kell adnia, illetve azokkal az előterjesztését szükség szerint módosítania kell, hogy a megalapozott döntés meghozatalát elősegítse.

(9)

A Tanács napirendjén az oktatással foglalkozó, valamint a hallgatókat közvetlenül érintő témák elsőbbséget élveznek. 14/B. § A Kari Tanács ülésének levezetése

(1)

A Tanács elnöke – a dékán – összehívja és vezeti a Tanács üléseit. Hatáskörében eljárva: a) megnyitja az ülést, b) megállapítja a határozatképességet, c) ismerteti a napirendet, d) megadja a felszólalás jogát, illetőleg a témával kapcsolatban rendelkezésre álló időn túl, az ismételt hozzászólás jogát megvonhatja, e) megszabja a hozzászólásokra rendelkezésre álló időt, f) ügyel a tanácsülés rendjének fenntartására, g) bezárja az ülést.

(2)

A Tanács elnökét akadályoztatása esetén az általa megbízott tanácstag helyettesíti, aki ennek során az elnök hatáskörét gyakorolja.

(3)

Az Elnök és a Tanács tagjai együttműködve törekednek az ülések két órán belüli lebonyolítására. Amennyiben ez a kialakuló helyzetben nem tartható, 10 perc szünetet kell beiktatni.

(4)

Az ülés folyamán az elnök gondoskodik arról, hogy a tagok a jogaikat megfelelően és akadálymentesen gyakorolják.

(5)

A Tanács titkári feladatait a Tanács által megválasztott személy látja el.

(6)

A Tanács titkárának feladatköre: a) tervezi és megszervezi a Tanács működését, előkészíti a határozatokat, b) a napirenden szereplő előterjesztéseket a Tanács tagjai részére időben kézbesíti, c) gondoskodik arról, hogy az érintett szervezeti egységek, vezetők, más foglalkoztatottak, hallgatók a Tanács határozatait, döntéseit, állásfoglalásait megismerjék, d) elkészíti és hitelesítteti az ülések jegyzőkönyveit.



MISKOLCI EGYETEM



A2

14/C. § A Kari Tanács határozathozatali rendje ESZ I. kötet 38. §

(1)

A Kari Tanács határozatképes, ha a szavazati jogú tanácstagok legalább 60 %-a jelen van. Határozatait egyszerű többséggel hozza.

(1)

A Tanács határozatképességét, vagy annak hiányát az elnök mondja ki.

(2)

Ha a Kari Tanács ülését határozatképtelenség miatt megtartani nem lehet, akkor az újabb ülés legalább 3, legfeljebb 15 napra össze kell hívni.

(3)

A Tanács Titkára köteles folyamatosan ellenőrizni az ülés határozatképességét. Ha a határozatképesség hiányát állapítja meg, e körülményről haladéktalanul köteles tájékoztatni az ülés levezető elnökét. A határozatképtelenné vált ülést be kell rekeszteni, tekintet nélkül a még hátralévő napirendi pontok számára és jellegére.

(4)

Ha a Tanács határozatképes, az elnök ismerteti a napirendi javaslatot. A napirend elfogadásáról a Tanács egyszerű többséggel dönt.

(5)

Az előterjesztéseket azok készítői terjesztik a Tanács elé, hozzátéve az esetlegesen felmerült módosító javaslatokat.

(6)

Az előterjesztés megtétele után az elnök vitára bocsátja a napirendi pontot, majd azt követően a kialakult álláspontokat összefoglalja, és a Kari Tanács tagjait felhívja állásfoglalásra, mely szavazással történik.

(7)

Szavazást kell elrendelni azokban az ügyekben, amelyekben a Kari Tanács dönt, javaslatot tesz, vagy véleményt nyilvánít, vagy amelyben a Kari Tanács a testületi állásfoglalást szükségesnek tartja.

(8)

A határozathozatal sorrendjében először az előterjesztéshez fűzött módosító indítványról kell szavazni, majd az előterjesztés véglegesített szövegéről.


(2) A szavazásra bocsátott javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha arra a jelenlévő tanácstagok több mint fele „igen”-nel szavazott. (3)

Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodás”-sal lehet.

(4)

Eredménytelen szavazás esetén a dékán új szavazást rendelhet el, vagy a Kari Tanács az előterjesztést leveszi a napirendről és annak újratárgyalását határozhatja el.

(5)

A Kari Tanács személyi ügyekben – kivéve az arany-, gyémánt-, rubin-, vasdiplomák adományozását – titkos szavazással határoz. Így határoz akkor is, ha a tanács szavazati jogú tagjainak több mint 50 %-a ezt kívánja. Egyéb esetekben a tanács nyílt szavazással foglal állást.

(6)

A Kari Tanács ülései, jegyzőkönyvei, határozatai a kar oktatói, kutatói, más beosztású dolgozói és a hallgatói számára nyilvánosak, az előterjesztések és határozatok a dékáni



MISKOLCI EGYETEM



A2

hivatalban megtekinthetők. Nyilvános ülésen tanácskozási joga csak a Kari SzMSz-ben rögzítetteknek van (szavazati jogú tagok, tanácskozási jogú állandó meghívottak, eseti megbízottak). (7)

A Tanács jelen lévő tagjai több mint 50 %-ának kérésére zárt ülést kell tartani.

(9)

A szavazás eredményét ugyanazon az ülésen ismertetni kell.

(10)

A határozatokat egyértelmű jelöléssel kell ellátni (sorszám/év-hónap-nap), és a kari honlapon keresztül nyilvánosságra kell hozni.


(5) A Kari Tanács határozatait nyolc napon belül meg kell küldeni a rektornak. (11)

Eredménytelen szavazás esetén a dékán új szavazást rendelhet el, vagy a Kari Tanács az előterjesztést leveszi a napirendről és annak újratárgyalását határozhatja el.

(12)

A Tanács Titkára köteles ügyelni a jogszabályok és a jelen Szabályzat rendelkezéseinek megtartására.

(13)

Az ülést az elnök zárja be. 14/D. § A Kari Tanács ülésének jegyzőkönyve

(1)

A Tanács üléséről jegyzőkönyv, valamint hangfelvétel készül, a jegyzőkönyvet az elnök hitelesíti.

(2)

A jegyzőkönyv mindösszesen az egyes napirendi pontok lényegi tartalmi elemeit, az esetlegesen felmerülő módosító javaslatokat, valamint a meghozott határozatokat tartalmazzák. Az ülés szó szerinti anyagát a hangfelvétel őrzi, melynek archiválásáról a dékán gondoskodik. A felvételhez és archiváláshoz szükséges technikai feltételek megteremtése a dékáni hivatal feladata.

(3)

A Kari Tanács határozatait a Titkár az ülést követő 5 napon belül írásba foglalja. A határozatokat a Titkár írja alá.

(4)

A Kari Tanács határozatait az ülést követő a) 8 napon meg kell küldeni a rektornak, b) 15 napon belül meg kell küldeni annak a személynek, illetve szervezetnek, akire vonatkozik, illetve c) a kari honlapon – hacsak a Kari Tanács másként nem határoz – közzé kell tenni.

(5)

A Kari Tanács jegyzőkönyvei, határozatai és hanganyagai a kar oktatói, kutatói, más beosztású dolgozói és a hallgatói számára nyilvánosak, az előterjesztések és határozatok a Dékáni Hivatalban megtekinthetők.



MISKOLCI EGYETEM

(6)



A2

Más érdeklődő részére a dokumentumokba való betekintést a dékán engedélyezhet, az adatvédelemről szóló törvényben szabályozott keretek között. 15. § Dékáni Tanács


(2) (1)

A dékán munkáját a Dékáni Tanács is segítheti, összetételét a kari szabályzat határozza meg. Az Egyetemi Szabályzatban lehetővé tett módon, a Dékáni Tanács a Kari Tanács és a dékán feladatainak ellátását segíti véleményező és javaslattételi jogkörrel.

(2)

A Kari Tanács egyes kérdésekben döntési joggal is felruházhatja a Dékáni Tanácsot.

(3)

A Dékáni Tanács tagjai: a) a dékán, b) a dékánhelyettesek, c) a referensek,

(4)

A MAK-HÖK egyetértési jogkörébe tartozó kérdésekben a Dékáni Tanács üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a hallgatói önkormányzat képviselőjét is. Az ülésen eseti jelleggel más meghívott is részt vehet.

(5)

A Dékáni Tanács az üléseit a Kari Tanács üléseihez igazodva, s azon kívül szükség szerint tartja. Az ülést a dékán hívja össze, de azt a Dékáni Tanács bármely tagja kezdeményezheti.

(6)

A Dékáni Tanács elnöki feladatait a dékán, Titkári feladatait a Kari Tanács Titkára látja el.

(7)

A Dékáni Tanács üléseiről jegyzőkönyv nem készül, de állásfoglalásait írásban rögzíteni kell és évente folyamatos sorszámozással nyilván kell tartani. 16. § Vezetői értekezlet

(1)

A vezetői értekezlet a dékán konzultatív testülete, amely véleményt nyilvánít a Kar azonnali döntést igénylő ügyeiben, továbbá javaslatokat fogalmaz meg arra, hogy a dékán milyen előterjesztést tegyen a Dékáni Tanács és a Kari Tanács számára a költségvetést, gazdálkodást, a személyi- és bérkérdéseket érintő döntésekre.

(2)

A vezetői értekezlet tagjai a Dékáni Tanács tagjai, valamint az intézetigazgatók .

(3)

A vezetői értekezletet a dékán szükség szerint hívja össze.

(4)

A vezetői értekezleten, amennyiben az a Kari Tanácsot megelőzően, az elfogadott munkaterv szerint ül össze, a Kari Tanács elé terjesztett írásos anyagokat is be kell terjeszteni, és a vezetőség által felvetett módosító javaslatokat az anyag előterjesztőjének a Kari Tanács elé készített anyagában szerepeltetnie kell.



MISKOLCI EGYETEM



A2

tudományos

kutatóinak

17. §

Intézeti értekezlet ESZ. I. kötet 47 §

(1)

Az intézet oktatóinak értekezlete az intézet oktatóinak, véleménynyilvánító testülete, közösségi és tudományos fóruma.

(2)

Az intézet oktatóinak értekezletén részt vehet és szavazati joggal rendelkezik az intézet valamennyi teljes és részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója, valamint oktatási feladatokat is ellátó – felsőfokú végzettséggel rendelkező – más beosztású közalkalmazottja. Tanácskozási joggal részvételre jogosultak a professzor emeritusok/emeriták, a doktoranduszok és az akadémiai kutatócsoportok azon tagjai, akik az adott intézetben oktatási tevékenységet végeznek.

(3)

Az intézet vezetője meghatározott kérdésekben kikéri, az intézetet érintő lényeges kérdésekben pedig ki kell kérnie az értekezlet véleményét.

(4)

Az intézet teljes állományát érintő kérdések megtárgyalására (például intézetigazgatói pályázatok véleményezése) intézeti értekezletet kell összehívni, melyen részvételre és szavazásra jogosult az intézet valamennyi teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottja.

(5)

Az intézetigazgató az intézetet érintő kérdésekben tájékoztatja az intézeti értekezletet.

(6)

Amennyiben az intézeti értekezlet hallgatókat is érintő kérdéseket tárgyal, meg kell hívni a hallgatói önkormányzat képviselőit is.

(7)

Az intézeti értekezletet az intézetigazgató hívja össze félévenként több alkalommal is.

(8)

Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt a rektor, a dékán, vagy a szervezeti egység szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább egyharmada – az indok megjelölésével – az intézetigazgatótól írásban kéri.

(9)

Ki kell kérni az intézeti értekezlet véleményét az intézet

a) kutatási, személyi és munkaügyi, b) költségvetési kereteinek felosztása, c) külső kapcsolatainak hosszú távú alakítása, d) ügyrendjének meghatározása, továbbá minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, egyetemi, kari szabályzat meghatároz. (10) Az intézeti értekezlet javaslatot tehet az általuk oktatott tantárgyak programjának kialakítása, a tananyag és a vizsgakövetelmények meghatározása, valamint az intézet hosszú távú gazdasági kérdéseiben. (11) Az intézeti értekezlet határozatképes, ha a részvételre jogosultak kétharmada jelen van. (12) Vélemény-nyilvánítás és javaslat szavazása esetén az elfogadáshoz a jelen lévők egyszerű többségű (50%-nál több) „igen” szavazata szükséges. (13) A véleményt nyilvánító és javaslatot tevő intézeti értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az értekezlet elején felkért két személy hitelesít. (14) A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a rektornak, a dékánnak.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(15) Az intézeti értekezlet tudományos fórum is, ahol az intézet tagjai és a meghívott szakemberek bemutathatják tudományos eredményeiket, és azokról az értekezlet vitát folytathat.

(1)

Az intézeti értekezlet határozatának végrehajtása az egység vezetőjére, minden oktatójára és nem oktató dolgozójára kötelező. Ha a határozat jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért, a vezető ezt haladéktalanul a dékán tudomására hozza.

(2)

Személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani. Ha a személyi kérdésben való véleménynyilvánítás intézeti tanszéket is érint, előzetesen az érintett intézeti tanszék oktatóinak véleményét is ki kell kérni. Az intézeti tanszék is titkos szavazás útján nyilvánít véleményt személyi kérdésekben. 18. § Összalkalmazotti értekezlet

(1)

Az Összalkalmazotti Értekezlet a Kar stratégiai konzultatív szerve, amely ajánlást tehet és véleményt nyilváníthat a Karon felmerülő bármely kérdésben.

(1)

Az Összalkalmazotti Értekezletet szükség esetén, de megbízatása alatt legalább egy alkalommal a dékán hívja össze és elnököl azon. Az értekezletre meg kell hívni a Kar minden közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottját.

(2)

Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt az alkalmazottak legalább egyharmada írásban kéri, valamint, ha az Esz. 33 § (2) bekezdése szerint meg kell választani a Kari Tanács szavazati jogú tagjait. 19. § Kari bizottságok

(1)

A Kar tudományos és oktatási feladatainak irányításában a kar oktatói, nem oktató munkatársai és hallgatói az alábbiakban rögzített kari bizottságok révén vesznek részt: a) Tanulmányi és Kreditbefogadó Bizottság, b) Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Tanácsa, egyben a Kar Doktori Tanácsa, c) Gazdasági Bizottság, d) Fegyelmi Bizottság, e) Tudományos Diákköri Tanács, f) Felvételi és Beiskolázási Bizottság, g) Habilitációs Tanács, h) Seniorok Tanácsa, i) Könyvtár Bizottság, j) Erasmus Bizottság k) Minőségügyi Bizottság l) Kari Közlemények Szerkesztőbizottsága



MISKOLCI EGYETEM



A2

(2)

Az egyetemi szintű és a HÖK által működtetett bizottságokba a Kar képviselőit – a kari bizottságok javaslata alapján – a Kari Tanács delegálja.

(3)

Az egyes kari bizottságok feladatát a megfelelő szabályzatok határozzák meg, működésének részletes rendjét a bizottság maga állapítja meg.

VI. A FELADATELLÁTÁST KOORDINÁLÓ EGYÉB TISZTSÉGVISELŐK 20. § Szakfelelősök (1)

A Kar által gondozott egyes szakok élén szakfelelősök állnak.

(2)

A szakfelelős a) Szervezi és irányítja az általa vezetett szakon folyó képzést, felelős annak minőségbiztosításáért. b) Közreműködik a szakindítási engedély kérelmének előkészítésében, az oktatási program kidolgozásában. c) Figyelemmel kíséri a szakra vonatkozó képzési és vizsgakövetelmények változását és kezdeményezi a tanterv szükséges módosítását. d) A tantervi előírásoknak megfelelően biztosítja a képzési feltételeket; javaslatot tesz tárgyfelelősök kijelölésére és tananyagok elkészítésére. e) Képviseli a szakot a vele kapcsolatos fórumokon. f) Javaslatot tesz a felügyelete alá tartozó programok népszerűsítésére.

(3)

A szakfelelősöket a Kari Tanács a dékán javaslata alapján választja meg maximum 4 évre. Újraválasztásuknak akadálya nincs.

(4)

A szakfelelősök a munkájukról a Kari Tanács előtt rendszeresen – legalább két évente – beszámolnak. A Kari Tanács e munkát értékeli, és szükség esetén megbízatásukat megszünteti. 21. § Referensek

(1)

A dékán – saját megbízásának időtartamára – egyes feladatkörök ellátására és tevékenységek irányítására referenseket bízhat meg

(1)

Referensi megbízás adható ki különösen a tanulmányi referens, a gazdasági referens, valamint az ipari kapcsolatokért és pályázatokért felelős referens10 feladatainak az ellátására.

(3)

A tanulmányi referens feladata az alap és mesterszintű, illetve az osztatlan egyetemi képzés tanulmányi ügyeit szervezni és felügyelni. Saját tevékenységi körében eljárva: a) dönt a Tanulmányi és vizsgaszabályzat által hozzá rendelt tanulmányi és vizsgaügyekben,

10




MISKOLCI EGYETEM



A2

b) biztosítja, hogy a szakalapítási és szakindítási kérelmek megfeleljenek a rájuk vonatkozó jogszabályoknak és szabályzatoknak, c) támogatja a tanulmányi és beiskolázási dékánhelyettes, valamint az általános dékánhelyettes munkáját, d) intézi a felvételivel kapcsolatos ügyeket, e) szervezi a Karon indított képzések tanulmányi ügyeit, f) intézi a Tanulmányi és vizsgaszabályzat által hozzá rendelt tanulmányi és vizsgaügyeket, g) ellátja a Tanulmányi Bizottság és az Oktatási és Kreditbefogadó Bizottság titkári feladatait, előkészíti ezen Bizottságok üléseit, a Bizottságok döntéseinek végrehajtásáról gondoskodik, h) helyettesíti oktatási ügyekben (az Egyetem fórumain és bizottságaiban) a Kar tanulmányi és beiskolázási dékánhelyettesét, i) összeállítja a tanulmányi tájékoztatót. (4)

A tanulmányi referens munkáját a Dékáni Hivatal tanulmányi ügyeivel foglalkozó ügyintézője segíti.

(5)

A gazdasági referens feladata a Kar gazdálkodásának figyelemmel kísérése, az ezzel összefüggő kari tevékenységek koordinálása. A gazdasági referensi feladatok ellátásával az általános dékánhelyettes is megbízható.11 Feladatkörében eljárva: a) vizsgálja a Kar gazdálkodását és javaslatokat tesz annak jobbítására, b) figyelemmel kíséri a kari források és keretek alakulását és rendszeres tájékoztatást ad arról a testületeknek és tisztségviselőknek, c) nyilvántartást vezet a Kar és annak szervezeti egységei rendelkezése alatt álló témaszámokról (a keretek felhasználásáról), valamint a Bér- és Munkaügyi Osztály havi jelentései alapján a Kar béralapjának havi változásairól, d) javaslatot tesz a kari költségvetés összeállítására, a források és keretek kari gazdálkodási egységek közötti felosztásának elveire és módjára, e) számon tartja a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályi és szabályzati rendelkezéseket és figyelemmel kíséri azok betartását, f) közreműködik a kari gazdasági–pénzügyi vonatkozású döntések előkészítésében és a döntések hatásának előrejelzésében, g) javaslatot tesz a költségtérítések mértékének kalkulálására és meghatározására.

(6)

A gazdasági referens munkáját a Dékáni Hivatal gazdasági ügyeivel foglalkozó ügyintézője segíti.

(7)

Az ipari kapcsolatokért és pályázatokért felelős referens feladata az oktatási, képzési, tudományos programokra, valamint a szervezeti és infrastrukturális fejlesztésekre és pályázatokra vonatkozó javaslatok elkészítése, az ezzel összefüggő kari tevékenységek koordinálása. Feladatkörében eljárva: a) feltárja a kari programok finanszírozásának lehetőségeit, b) javaslatot tesz kari szintű pályázatokra, szakképzési hozzájárulásokra és egyéb fejlesztési forrásokra, c) figyelemmel kíséri és koordinálja a kari bevételszerző tevékenységet, d) nyomon követi és koordinálja az ipari kapcsolatokat,

11




MISKOLCI EGYETEM



A2

e) felügyeli a konferenciákat, a tudományos üléseket és kari kiadványokat. (8)

Az ipari kapcsolatokért felelős referens munkáját a Dékáni Hivatal ügyintézője segíti.12

VII. A KAR MŰKÖDÉSI RENDJE 23. § Szervezeti és Működési Rend ESZ. I. kötet 87. §

(1)

Az egyetemi irányítás és vezetés – jogszabályokon túli – jogi eszközei:

(2)

a) szabályzat és mellékletét képező ügyrendek, szabályzatok, b) szenátusi határozat, ba) szabályzatot alkotó határozat, bb) egyedi határozat, c) kari tanácsi, önálló intézeti tanácsi határozat, ca) szabályzatot alkotó határozat, cb) egyedi határozat, d) szabályzatban felhatalmazott testületek határozatai, e) magasabb vezetői ügyviteli és egyéb utasítás, f) vezetői ügyviteli és egyéb utasítás. Az egyetemi irányítás és vezetés más eszközei:

(3)

a) magasabb vezetők, vezetők által kiadott körlevelek, tájékoztatók, b) magasabb vezetők és vezetők koordinációs értekezletei, c) intézményi, kari, intézeti, igazgatósági szintű, összoktatói, összdolgozói értekezletek. E rangsornak megfelelően, alacsonyabb szintű jogi vagy más eszköz nem lehet ellentétes magasabb szintű jogi és más eszközzel.

(4)

A szabályzatok gondozásáért felelős magasabb vezetőket, vezetőket a rektor és a kancellár jelöli ki.

(5)

A szabályzatok előkészítésének, elfogadásának, kibocsátásának és nyilvántartásának rendjét jelen Szabályzat rendelkezései mellett a „Belső szabályzatok megalkotásának rendje a Miskolci Egyetemen” című szabályzat tartalmazza, mely jelen szabályzat mellékletét képezi.

A Kar működése megfelel a Miskolci Egyetem irányításának és vezetésének jogi, illetve jogszabályokon túli eszközei szabta általános feltételeknek. ESZ. I. kötet 88 §

(1)

12

A magasabb vezetői megbízással, illetve a vezetői megbízással rendelkező egyetemi vezetőt a közvetlenül alárendelt szervezeti egység, illetve személyek tekintetében megilleti az utasítás

Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 233/2010. sz. határozatával, hatályba lépett 2010. július 1. napján



MISKOLCI EGYETEM



A2

adásának a joga. Az utasítás csak a közvetlenül alárendelt szervezeti egység működésére, illetve személy feladatvégzésére vonatkozhat. (2)

A magasabb vezetőket és a vezetőket feladataik ellátásában kinevezett helyettesek segíthetik. A helyetteseket átruházott hatáskörben, vagy tartós helyettesítés során utasítási jog illeti meg, amelynek hatálya – amennyiben jogszabály, vagy szabályzat másképpen nem rendelkezik – megegyezik az átruházó, illetve a tartósan távollevő vezető utasításának hatályával.

(3)

A vezetői utasítások visszavonásáról a kibocsátással megegyező módon értesíteni kell az érintetteket.

(4)

Az Egyetem magasabb vezetői és vezetői a feladatkörükben körleveleket, tájékoztatókat, adhatnak ki, amelyekben értesítik a szervezeti egységeket a hatályba lépő jogszabályok, egyetemi rendelkezések alkalmazásáról, a szükséges intézkedésekről, illetve az egységes egyetemi eljárási rendről.

(5)

A reprezentatív szakszervezet, illetve a ME-HÖK elnökét a hatáskörébe tartozó ügyekben megilleti tájékoztatók, körlevelek kiadásának joga. 24. § A Karon folytatott képzések alapításának, indításának és folytatásának rendje


(1)

Az Egyetem alapképzést (BA/BSc), mesterképzést (MA/MSc), egységes, osztatlan képzést, doktori képzést, szakirányú továbbképzést, felsőoktatási szakképzést, a korábban hatályos képzés szerinti egyetemi és főiskolai képzést, felsőfokú szakképzést folytat, valamint ezeken felül felnőttképzést folytathat magyar és idegen nyelven.

(2)

A doktori képzés kivételével az (1) bekezdésben meghatározott képzések előkészítésének, megszervezésének, indításának és folytatásának szabályait a jelen fejezetben foglalt szempontok alapján elkészített és a Szenátus által elfogadott, a jelen Szabályzat mellékletét képező képzési szabályzat rögzíti. A doktori képzésről A Miskolci Egyetem doktori képzés és a doktori (PhD) fokozatszerzés szabályzatában kell rendelkezni.

(3)

A képzési szabályzatban kell rögzíteni különösen: a) a képzés indítása és megszüntetése kezdeményezésének szabályait alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőoktatási szakképzésben, b) a képzési és szakképzési program kidolgozásának szabályait, c) az a)-b) pontokba nem tartozó képzések (felnőttképzés) indítása feltételeinek meghatározását, d) az a)-c) pontokba tartozó képzések indításának, szervezésének és lebonyolításának szabályait, e) az előterjesztések formai követelményeit.

(1)

A Kar alapképzést (BSc), mesterképzést (MSc), osztatlan képzést (okleveles mérnöki – kifutásig), doktori (PhD) képzést, szakirányú továbbképzést, felsőfokú szakképzést, a korábban hatályos képzés szerinti egyetemi képzést, valamint ezeken felül tanfolyami és más felnőttképzést, illetve egyéb képzéseket folytathat magyar és idegen nyelven.



MISKOLCI EGYETEM

(2)



A2

A Karon folyó képzések: a) Anyagmérnöki BSc 2004/8/VIII/23. MAB határozat b) Angol nyelvű Anyagmérnök BSc FF/473-3/2014. határozat c) Anyagmérnöki MSc 2006/3/VIII/3/6 MAB határozat d) Angol nyelvű Anyagmérnöki MSc FF/474-3/2014. határozat e) Kohómérnöki MSc 2006/3/VIII/3/7 MAB határozat f) Angol nyelvű Kohómérnöki MSc FF/475-3/2014. határozat g) Mérnöktanár MSc (anyagmérnök szakirány) 2009/5/X/36 MAB határozat h) Műszaki környezeti szakmérnök szakirányú továbbképzés OH-FHF62470-4/2009. határozat i) Doktori képzés (PhD) 2015/6/XI/12/2/885. MAB határozat j) Angol nyelvi doktori képzés (PhD) FF/1245-2/2015. határozat


(1)

Alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben és szakirányú továbbképzésben a képzési és kimeneti követelmények módosítását, illetve új követelmények meghatározását, valamint képzés indítását az Egyetem bármely oktatási szervezeti egysége kezdeményezheti az illetékes kar/önálló intézet tanácsánál.

(2)

A kari/önálló intézeti tanács döntése alapján a kar/önálló intézet vezetője kezdeményezi az általános rektorhelyettesnél – az előterjesztés és a kari/ önálló intézeti tanács határozatának egyidejű megküldésével – a javaslat Szenátus elé terjesztését.

(3)

A jelen szakasz rendelkezései megfelelően irányadók a szakképzési program meghatározása esetén is.

(4)

A Szenátus hozzájárulhat ahhoz, hogy megállapodás alapján más felsőoktatási intézménnyel, annak szervezeti egységével, vagy nem felsőoktatási intézménnyel közösen folytassák a képzést. A képzési szabályzatban kell meghatározni a megállapodás tartalmát. 25. § A Karon folytatott kutatási tevékenységek rendje


(1)

Az Egyetem az oktatók, kutatók, hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység szabadságát, támogatja feltételeinek megvalósítását.

(2)

Az Egyetem oktatóinak, kutatóinak a jelen Szabályzat keretei között kötelessége tudományos munka folytatása, illetve az oktatók, kutatók jogosultak tudományos (művészeti) célú pályázatok benyújtására, a munkaköri feladataikból származó feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatására.

(3)

Az oktatók és kutatók tudományos kutatási eredményeik közzétételére a szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzat rendelkezései szerint jogosultak.

(4)

Az Egyetem tudományos kutatási tevékenysége minél magasabb színvonalú gyakorlása és a fentiek támogatása céljából doktori iskolákat és tudományos diákköröket működtet.

(5)

A tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység finanszírozásának forrásai: a) pályázatok,



MISKOLCI EGYETEM

(6)



A2

b) normatív támogatás, c) szerződéses tevékenységből származó bevételek. A kutatási pályázatok részletes szabályairól a Pályázati Szabályzat rendelkezik.

26. § A Kar együttműködése más szervezetekkel ESZ I. kötet 93. §

(1)

Az Egyetem az Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel megállapodás alapján együttműködhet.

(2)

Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködés irányulhat különösen: képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, a tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására.

(3)

Az Egyetem megállapodhat különösen: a) b) c) d) e) f) g)

a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel, másik felsőoktatási intézménnyel, szakközépiskolával, közoktatási intézménnyel, gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával, önkormányzatokkal, egyéb állami szervekkel.

27. § Adatkezelés és továbbítás szabályai ESZ. I. kötet 94 §

(1)

Az adatkezelés és továbbítás szabályait az SzMSz mellékletét képező szabályzat tartalmazza, melyet a Szenátus hagy jóvá. 28. § A kapcsolattartás rendje

(1)

A karon belül a Dékáni Hivatal, valamint az oktatási-kutatási szervezeti egységek (intézetek) a feladatok megfelelő ellátása érdekében együttműködnek. A dékán, illetve a dékán nevében, a Dékáni Hivatal munkatársai írásban/elektronikusan bekérik a kari dokumentumok elkészítéséhez szükséges, szervezeti egység szintű adatokat, jelentéseket a szervezeti egységek vezetőin keresztül. Az oktatási-kutatási szervezeti egységek kötelesek a kért határidőn belül - írott/elektronikus formában - eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, illetve dokumentálhatóan jelezni az adatszolgáltatást érintő esetleges akadályokat.



MISKOLCI EGYETEM

(2)



A2

A Dékán, a szakterületi illetékesség, illetve a személyes alkalmasság alapján felkérheti a Kar oktató-kutató alkalmazottait kari érdekeltségű dokumentumok kidolgozására. A munka technikai segítése, a szükséges kari adatok és kari kezelésű dokumentumok szolgáltatása a Dékáni Hivatal feladata. VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 29. § A Szenátusba delegált képviselők megválasztása


(1)

A Szenátus tagjainak választását a rektor írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig sor kerüljön.

(2)

Az oktatók-kutatók képviselőiként …a Műszaki Anyagtudományi Karon, … két fő szenátusi tagot az adott kari oktatói-kutatói értekezlet választ, ...

(3)

A nem oktató-kutató közalkalmazottak képviselőinek választása elektori rendszerben történik, gazdálkodási egységenként az egységben foglalkoztatott nem oktató-kutató közalkalmazottak létszáma 10%-ának megfelelő számú küldöttet választ a gazdálkodási egység nem oktatókutató közalkalmazottainak értekezletén. A fentiek szerint megválasztott küldöttek a kancellár által összehívott együttes értekezleten választják meg az egy fő képviselőt.

(4)

A kari választások megszervezéséért és lebonyolításáért a kar vezetője… a nem oktató-kutató közalkalmazottak küldöttei általi választások megszervezéséért és lebonyolításáért a kancellár felel.

… (6)

A szenátusi tagok választásának, illetve delegálásának szabályszerűségét a rektor ellenőrzi, és a Szenátus titkára gondoskodik a szenátusi tagi megbízólevelek kiadásáról.

ESZ. I. kötet 13 § A választás menete

(1)

A 12. §-ban meghatározott kari oktatói-kutatói értekezletet, …három tagú jelölő bizottságot állít fel a kar… vezetőjének javaslatára a Kari Tanács….

(2)

A jelölő bizottság feladata a jelöltlisták összeállítása kellő tájékozódás alapján úgy, hogy érvényesüljön a többes jelölés elve.

(3)

Az intézmény valamely karának/önálló intézetének oktatói-kutatói értekezletén, továbbá a nem kari/önálló intézeti szervezetbe tartozó oktató-kutató közalkalmazottak együttes értekezletén szavazati joggal részt vehet a szervezeti egység valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója.

(4) (5)

A nem oktató-kutató közalkalmazottak gazdálkodási egységenkénti küldött-választó értekezletén részt vehet az egységben teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott valamennyi nem oktató-kutató közalkalmazott. A küldöttek értekezletén részt vehet valamennyi küldöttnek megválasztott nem oktató-kutató közalkalmazott. Az értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosult személyek legalább 60 %-a jelen van. Az értekezlet elnöke a közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező korelnök.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(6)

A Szenátus tagjainak választása a jelöltlisták alapján történik. Először a jelölő bizottság által javasoltak jelölését kell egyenként szavazásra bocsátani. A résztvevők további személyek jelölését javasolhatják. A jelölésről nyílt szavazás dönt. A listára való felvételre a jelenlévő szavazásra jogosultak egyharmadának szavazata szükséges. A jelöltlistán sorrend nincs, a neveket abc-rendben kell feltüntetni.

(7)

A jelöltlista lezárása után az értekezlet a szavazatok összeszámlálására nyíltan, egyszerű többséggel három tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság összetételére a jelenlévők tesznek javaslatot.

(8)

A szenátusi tagok megválasztása titkosan történik. Érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon, a jelölt nevének megjelölésével, vagy áthúzásával lehet.

(9)

A választók a betöltendő képviselői hely/helyek számának megfelelő számú jelöltre szavazhatnak. Érvénytelen a szavazat, ha nem a hivatalos szavazólapon adták le, vagy a fentiekben meghatározott számnál több nevet hagy meg a szavazó, vagy ha a végleges jelöltlistán nem szereplő személy nevét írja be.

(10) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg a választások eredményét, hogy a legtöbb szavazatot elnyert személy/ek a szavazatok sorrendjében foglalják el a Szenátusban betölthető tagsági helyet/helyeket, illetve a soron következő legtöbb szavazatot elérő személy póttag lehet. Az értekezletnek lehetősége van arra, hogy nem választ póttagot. (11) Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében új szavazást kell tartani. (12) A megválasztás feltétele, hogy a jelölt a leadott szavazatoknak több mint felét elnyerje. Ha a rendelkezésre álló helyek betöltésére e feltétel folytán nem kerülhet sor, az üresen maradt hely/ek betöltésére nyomban új választást kell tartani. E választás során új jelölteket is lehet állítani, és azt/azokat kell megválasztottnak tekinteni, aki/k a leadott szavazatok számának sorrendjében a legtöbb szavazatot kapta/kapták. (13) A Szenátus választott tagjainak megbízatása négy évre szól. A szakszervezet által delegált tag mandátuma négy évre, a hallgatói önkormányzat által delegált tagok megbízatása egy-három évre szól. (14) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) a delegált tag visszahívásával, d) a tag halálával, e) a közalkalmazotti (hallgatói) jogviszony megszűnésével. 13 (15) A szenátusi tagot delegáló kari oktatói-kutatói értekezlet, …a nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezlete szavazásra jogosult tagjainak egyharmada írásban a szenátusi tag visszahívására vonatkozó indítványt nyújthat be a rektorhoz. Az indítvány elbírálására és – póttag hiányában – az új szenátusi tag megválasztására az indítvány benyújtásától számított 30 napon belül a 12.§-ban és 13.§-ban rögzített eljárási szabályokat megtartva oktatói-kutatói értekezlet, illetve nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezletének összehívásáról kell gondoskodni.

13

Beiktatva a Miskolci Egyetem Szenátusának 252/2015.sz. határozatával, 2015. október 1. napjától hatályos szöveg.



MISKOLCI EGYETEM



A2

A 12.§-ban és 13.§-ban rögzített eljárási szabályok az irányadóak az értekezlet határozatképességére és a határozathozatal rendjére vonatkozóan akkor is, ha az értekezlet a szenátusi tag visszahívása mellett új szenátusi tag választásáról nem dönt. A visszahíváshoz az ülésen jelen lévő szavazásra jogosultak több mint felének igen szavazata szükséges. Az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet, a Doktorandusz Hallgatói Önkormányzat és a Hallgatói Önkormányzat által delegált tagok visszahívására az adott szervezetek belső szabályzataiban rögzített szabályok az irányadóak. ESZ. I. kötet 14 § Póttagság

(1)

A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személyt tagságának megszűnése esetén helyettesíteni. A póttag megbízatása a helyettesített személy mandátumának lejártáig tart. 30. § Az ügyintézés rendje

(1)

A Kar a működését a szervezeti egységei, tisztségviselői, testületeinek tagjai, s feladatokkal megbízott munkatársai tevékenysége révén fejti ki.

(2)

A döntések meghozatalában és végrehajtásában közreműködők kötelesek a feladataikat a rájuk vonatkozó jogszabályok és szabályzatok rendelkezései, az ügyviteli előírások, a munkaköri leírásuk, vezetőik utasításai és legjobb tudásuk szerint elvégezni. Feladataik ellátása során kötelesek együttműködni, s egymást segíteni.

(3)

A Dékáni Hivatal és az intézetek apparátusa egységes igazgatási szerveztet képez, melyet – saját jogkörükben – a dékán, az intézetigazgatók és a tanszékvezetők irányítanak. IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31. §

Jelen szabályzat 2010. július 1-én lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg a 329/2009. (X.21.) sz. szenátusi határozattal elfogadott a Műszaki Anyagtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát vesztette. Ezen szabályzat a Kari Tanács által 12/2016. (IV.12.) sz. határozattal, valamint a Miskolci Egyetem Szenátusa által 329/2009. (X.21.) számú szenátusi határozattal elfogadott és a 233/2010. sz, a 379/2010. sz., a 135/2012. (IV.19.) sz., a 512/2013., a 353/2014., a 424/2014. számú, valamint a 331/2015. és 97/2016. számú határozattal módosított egységes szerkezetű változat. Miskolc, 2016. április 21. Prof. Dr. Torma András Rektor, a Szenátus elnöke


Prof. Dr. Palotás Árpád Bence Dékán, a Kari Tanács elnöke


SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KARÁNAK FELADATAIRA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRE

Recommend Documents