SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KARÁNAK FELADATAIRA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRE

SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KARÁNAK FELADATAIRA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRE

Miskolc, 2013.

Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan

Nyomtatás dátuma: 2013.12.18.

1.1.6. sz. Egyetemi Szabályzat

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND

A Miskolci Egyetem Szenátusának 512/2013 sz. határozata. Készült 40 példányban . sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.



Kiadásért felelős: Dr. Gácsi Zoltán dékán Kiadja a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar ME Sokszorosító Üzeme: Pásztor Erzsébet üzemvezető Nyomdaszám: Re.2013-….. ME Miskolc-Egyetemváros, 2013. A szabályzat gondozásáért felelős: Dr. Gácsi Zoltán dékán



MISKOLCI EGYETEM

SZABÁLYZAT A MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FELADATAIRA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRE

Oldalszám: Változat száma:

A2

Tartalomjegyzék

Fejezetcím

Fejezetszám I.

PREAMBULUM

II.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Old. szám

Vált. szám

Bevezetés dátuma

A Kar elnevezése, székhelye, képviselete, jogállása és szimbóluma A Kar küldetésnyilatkozata A Kar feladatai A Kar gazdálkodása III.

A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Oktatási-kutatási szervezeti egységek Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek

IV.

A KAR VEZETÉSI SZERKEZETE A Kar vezetése Dékán Dékánhelyettes Intézetigazgatók, önálló tanszékek vezetői

V.

TESTÜLETEK Kari Tanács A Kari Tanács összetétele A Kari Tanács tagjainak megválasztása A Jelölő Bizottság Az Összalkalmazotti Értekezlet A Kari Tanács feladat- és hatásköre A Kari Tanács működési rendje A Kari Tanács ülésének előkészítése A Kari Tanács ülésének levezetése A Kari Tanács határozathozatali rendje A Kati Tanács ülésének jegyzőkönyve Dékáni Tanács Vezetői értekezlet Az intézet, illetve önálló tanszék értekezlete



MISKOLCI EGYETEM


Oldalszám: Változat száma:

A2

Összalkalmazotti értekezlet Kari bizottságok VI.

A FELADATELLÁTÁST KOORDINÁLÓ EGYÉB TISZTSÉGVISELŐK Szakfelelősök Referensek Intézeti tanszékvezetők

VII.

A KAR MŰKÖDÉSI RENDJE Szervezeti és Működési Rend A Karon folytatott képzések alapításának, indításának és folytatásának rendje A Karon folytatott kutatási tevékenység rendje Kutatási pályázatok A Kar együttműködése más szervezetekkel Adatkezelés és továbbítás szabályai A szerződések eljárási rendje A kapcsolattartás rendje

VIII.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK A Szenátusba delegált képviselők megválasztása Az ügyintézés rendje

IX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



MISKOLCI EGYETEM


Oldalszám: 1 Változat száma:

A2

I. PREAMBULUM A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar jogelődje, az 1735-ben Selmecbányán (ma Banska Stiavnica) az udvari kamara "Instruction" című leiratában meghatározott képzési profillal alapított "Berg-Schola". Mária Terézia 1762-ben az intézményt Academia Montanistica néven felsőfokú tanintézetté emelte. Az intézmény 1919-ben Sopronba költözött, ahol 1934-től a Budapesti Műszaki Egyetem Soproni Bánya- Kohó és Erdőmérnöki Karaként működött tovább. További átalakítás során, 1949-ben miskolci székhellyel létrehozták a Nehézipari Műszaki Egyetemet bánya- kohó- és gépészmérnöki karokkal. A bánya- és kohómérnök képzés négy esztendő alatt, fokozatosan települt át Sopronból Miskolcra. A Kohómérnöki Kar az ipari igényeknek és a tudományos profil szélesedésének megfelelően előbb Anyag- és Kohómérnöki, majd 2004-től Műszaki Anyagtudományi Karrá szerveződött át. A Kar a Selmeci Bányászati és Kohászati Akadémia egyik jogutódjának tekinti magát, és mint ilyen, büszke arra, hogy alapító professzorai az európai mérnökképzés megalapítói voltak. Ma az oktatás széles spektrumot átölelő szakirányokban folyik. II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Kar elnevezése, székhelye, képviselete, jogállása és szimbólumai (1)

A Kar neve:

Műszaki Anyagtudományi Kar. Rövidítve: MAK,

Angolul: Németül: Franciául:

Faculty of Materials Science and Engineering Fakultät für Werkstoffkunde und Werkstofftechnologie Faculté de la Science et Technologie des Matériaux

(2)

A Kar működési helye: 3515 Miskolc-Egyetemváros,

(3)

A Kar jogállása, helye a Miskolci Egyetem szervezetében: A Kar a Miskolci Egyetem önálló gazdálkodási egységnek minősülő szervezeti egysége.

(4)

A Kar szimbóluma: Szabályos hatszög csúcspontjain elhelyezkedő atomok által közrezárt területen fémolvadékot tartalmazó üst a háttérben két keresztben elhelyezett kalapáccsal, az üst alatt az 1735-ös évszámmal. Az üst háttere bordó, az üst, kalapácsok és az atomok szürke színűek.

(5)

A Kar nevét és szimbólumait a Kar szervezeti egységei, valamint, dékánnal egyeztetett módon a kari Hallgatói Önkormányzat, hivatalos feladataik ellátása során korlátozás nélkül használhatják; minden más esetben a dékán adhat engedélyt azok használatára.

(6)

A Kar jelvényei: kari zászló és dékáni lánc.

(7)

A Kar képviselője a Kar dékánja. A helyettesítésére vonatkozó szabályokat a 9 § tartalmazza.



MISKOLCI EGYETEM



A2

2. § A Kar küldetésnyilatkozata A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara, az egyetem sokoldalú képzési rendszerébe illeszkedve, annak hosszú távú célkitűzéseit támogatva, a szakmaszeretetet, a közösségi összetartozást erősítő történelmi hagyományokra és az elődeink által felhalmozott sokrétű szakmai tudásra, tapasztalatra építve, a minőségfejlesztés elkötelezett híveként végzi oktatói-kutatói tevékenységét.1 A Kar alapvető küldetése a műszaki (jellemzően szilárd halmazállapotú) anyagok (konkrétan a fémek és ötvözeteik, kerámiák és szilikátok, polimerek és műanyagok, illetve az ezekből összeállított kompozitok), illetve az azok előállításához szükséges (jellemzően szilárd, folyékony, vagy gőz/gáz halmazállapotú) anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, viselkedésével foglalkozó alaptudományok, illetve erre építve ezen anyagok gyártási és feldolgozási technológiájával foglalkozó alkalmazott tudományok művelése, a meglévő tudás összegyűjtése, rendszerezése, gyarapítása, alkalmazása és továbbadása egyrészt hallgatóinknak, másrészt konferenciaelőadásokon és publikációkon keresztül a hazai és nemzetközi tudományos és technológiai közösségnek. A Kar a szoros értelemben vett anyagtudományi- és technológia területek mellett kiemelten foglalkozik az anyaggyártással kapcsolatos anyaginformatikai, anyagvizsgálati, automatizálási, energia-gazdálkodási, hulladékgazdálkodási, ipari és kézműipari formatervezői, felülettechnikai,2 környezetvédelmi és minőségbiztosítási kérdésekkel is. A Karon a fent felsorolt tématerületek azonos értékűek, azokat szerves egységben, egymást segítve kell fejleszteni. A selmeci professzorok örököseiként a Kar minden oktatója törekszik arra, hogy a fent specifikált területeken a mindenkori világszínvonal közelében lévő, azt állandóan továbbfejlesztő oktatási, kutatási és publikációs tevékenységet folytasson. A Kar szakmai fejlesztése és anyagi stabilitásának biztosítása érdekében az egyes oktatók és vezetők kölcsönösen előnyös aktív kapcsolatokat kell, hogy ápoljanak az anyaggyártó vállalatokkal, kutatóintézetekkel, a felsőbb hatóságokkal, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyéb külföldi akadémiákkal, a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel, a társegyetemekkel és társkarokkal. 3. § A Kar feladatai (1)

A Műszaki Anyagtudományi Kar oktatókat, kutatókat, nem oktató munkatársakat, oktatási szervezeti egységeket, oktatási és kutatási laboratóriumokat magába foglaló önálló igazgatással, gazdálkodással rendelkező szervezet, a Miskolci Egyetem mint jogi személy egyik egysége. Alapvető feladata az anyagtechnológia, anyagtudomány, metallurgia, hőenergiagazdálkodás tudomány és szakterületének művelése, e tudományterületekhez kapcsolódó felsőfokú oktatás, szakmai továbbképzés, tudományos képzés, tudományos kutatás és szolgáltatások, innovációs és fejlesztési feladatok végzése.

ESZ. I. kötet 6 § (1) Az Egyetem feladatai: a) felsőfokú szakemberképzés, 1 2

Módosítva a Kari Tanács 33/2013. (XII.12.) sz. határozatával Módosítva a Kari Tanács 33/2013. (XII.12.) sz. határozatával



MISKOLCI EGYETEM



A2

b) alap-, alkalmazott és kísérleti kutatások és fejlesztési, innovációs tevékenység, c) a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése, d) felkészítés az értelmiségi létre, e) közreműködés a tudásalapú társadalom létrehozásában, fejlesztésében, f) tehetséggondozás, felkészítés a tudományos kutatásra és az eredmények alkalmazására, g) felnőttképzési tevékenység folytatása, h) az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása, i) közoktatási intézmény fenntartójaként közoktatási feladatok ellátása. (2) Az Egyetem az (1) bekezdésben meghatározott képzési feladatai érdekében a) alapképzést, b) mesterképzést, c) egységes, osztatlan képzést, d) doktori képzést, e) felsőfokú szakképzést, f) szakirányú továbbképzést, g) felnőttképzést, h) az 1993. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó – nem többciklusú – egyetemi és főiskolai képzést, közoktatást, (tanfolyami) szakképzést folytat, amelyek sikeres elvégzése után záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, bizonyítványt, doktori fokozatot adományoz, illetve tanfolyami képzés esetén tanúsítványt, igazolást ad ki.4

(2)

Alapfeladatok a Kar szakmai-tudományos területén: a) felsőfokú szakemberképzés a létesített szakok képzési és kimeneti követelményében foglaltaknak megfelelően, b) közoktatási feladatok ellátása a felsőfokú szakképzésben, c) felnőttképzési tevékenység folytatása, d) kutatás, a tudományok művelése, az eredmények beépítése az oktatásba, e) pályázatok benyújtása, a pályázatokban vállalt feladatok teljesítési feltételeinek és kereteinek biztosítása, f) közreműködés a tudásalapú társadalom létrehozásában, fejlesztésében, g) tehetséggondozás, felkészítés a tudományos kutatásra és az eredmények alkalmazására, szakmai műhelyek, Tudományos Diákkör működtetése, h) felkészítés a tudományok művelésére, a közéleti feladatok ellátására és az értelmiségi létre, i) a szűkebb és tágabb társadalmi környezetből érkező szakmai és közszolgálati igények kielégítése.

(3)

Specifikus feladatok: a) Az anyagmérnöki és kohómérnöki képzési területeken létesített szakirányok követelményében foglaltaknak megfelelő speciális ismeretekkel és képességekkel rendelkező mérnökök képzése, b) PhD képzés a „Kerpely Antal” Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola keretében, az Egyetemi doktori szabályzat szerint, c) habilitációs eljárások lefolytatása a műszaki és természettudományok területén a vonatkozó egyetemi szabályzat szerint, d) felkészítés a hallgatók választotta hivatás magas színvonalú, hivatástudattal történő ellátására, a szakemberi-értelmiségi létből fakadó elvárások teljesítésére, e) a műszaki anyagtudományok, anyagtechnológiák, és a hőenergia gazdálkodás, valamint a kapcsolódó tudományok kutatása és fejlesztése, interdiszciplináris művelése,



MISKOLCI EGYETEM



A2

f) részvétel a szakirányú tehetséggondozásban és a kapcsolódó ipari területek szakembereinek továbbképzésében, g) szakmai és tudományterületén konferenciák, tanfolyamok szervezése, igény szerint szakmai konzultációk és szaktanácsadás végzése.

(4)

A Kar a képzési feladatai érdekében a) alapszintű egyetemi (BSc) képzést, és a kifutó évfolyamok osztatlan okleveles mérnöki képzését, valamint a felfutó évfolyamokon mesterszintű egyetemi (MSc) képzést folytat, a képzés szakmai anyagát az igényeknek megfelelően folyamatosan fejleszti, az akkreditációs feltételeket kielégíti, b) a doktori fokozatszerzés számára a Kerpely Antal Anyagtudományok és –Technológiák Doktori Iskola keretében doktori programokat hirdet és doktori képzést folytat, valamint lehetőséget biztosít az egyetemi habilitáció megszerzésére, c) szak-, tudományterületéhez kapcsolódó képzési területen felsőfokú szakképzéseket készít elő és végez a felhasználói igényeknek megfelelően, d) szakirányú továbbképzést, felnőttképzést, és igény szerint szervezett tanfolyamokat folytat, e) biztosítja a tudományos kutatások végzésének és a pályázatok benyújtásának, a pályázatokban vállalt feladatok teljesítésének a feltételeit és kereteit, f) külső megbízások, hazai és nemzetközi pályázatok és együttműködések keretében alap- és alkalmazott kutatási, innovációs és fejlesztési tevékenységet vállal, végez, ilyen feladatok teljesítésében közreműködik, g) mérési, vizsgálati, minősítési, kísérleti szolgáltatásokat, szakmai véleményezést, szakértést és tanácsadást vállal, valamint igény szerint szakmai konzultációt és szaktanácsadást végez, h) rendszeres és intézményesített kapcsolatokat tart fenn a tudományos, szakmai és érdekképviseleti szervekkel, szakhatóságokkal, intézményekkel, gazdasági társaságokkal, gazdasági egységekkel és vállalkozásokkal, i) az oktatási és kutatási feladatainak teljesítése érdekében együttműködik az Egyetem többi karával és szervezeti egységeivel, belföldi és külföldi oktatási és tudományos intézményekkel, j) a szervezett programok sikeres teljesítése után záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, szakoklevelet, bizonyítványt, doktori fokozatot adományoz, illetve tanfolyami képzés esetén tanúsítványt, igazolást ad ki.

(5)

A Kar a tudományos kutatás eredményes végzése érdekében szorosan együttműködik az Egyetemen lévő MTA Műszaki Anyagtudományi Kutatócsoporttal, folyamatosan egyezteti kutatási és fejlesztési programjait, a kutatási infrastruktúra fejlesztésével, a rendelkezésre álló eszközök használatának biztosításával, fiatal kutatók és doktoranduszok kutatásokba történő bevonásával segíti a kutatócsoport munkáját és lehetőséget biztosít a kutatók bevonására kari oktatási és kutatási programokba.

(6)

A Kar tudományos minősítéssel rendelkező tagjain, akadémiai doktorain és akadémikusain keresztül részt vesz az MTA testületeinek tevékenységében. Folyamatos munkakapcsolatot tar az MTA VI. Műszaki Tudományok Osztályával, annak illetékes Tudományos Bizottságaival, valamint a MTA-MAB illetékes Szakbizottságaival. Tudományos szakmai programok közös szervezésével fiatal szakemberek tudományos közéletbe történő bevonásával segíti a kar által művelt szak és tudományterület fejlődését.



MISKOLCI EGYETEM



A2

4. § A Kar gazdálkodása (1)

A Kar a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az Egyetem által biztosított hitelkeretből önállóan gazdálkodik. A Kar az Egyetem közös költségeihez a Szenátus által meghatározott arányban járul hozzá.

(2)

A Kar gazdálkodását éves költségvetés keretében végzi. A Kar az Egyetem bankszámláján, az egyes feladatokhoz kapcsolódó önálló témaszám alatt kezeli pénzeszközeit, a hatályos pénzügyi jogszabályoknak és egyetemi belső szabályzatoknak megfelelően.

(3)

A Kar bevételét képezi: a) az egyetemi osztott hitelkeret (képzési, fenntartási, tudományos és kutatási normatíva alapján kapott állami költségvetési támogatás), b) a doktori képzés támogatása céljából a Kar rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök, c) a doktori képzés költségtérítéséből származó bevételek d) a kar, és a kar intézetei által összeállított és koordinált hazai és nemzetközi pályázati pénzeszközök, e) a szakképzési alapból szerződések alapján kapott támogatások, f) tandíjak, vizsgadíjak, g) különeljárási díjak (hallgatói célú felhasználásra a Kari HÖK vezetésével kötött megállapodás alapján), h) egyéb bevételek (költségtérítéses képzés, továbbképzés, szakmai tanfolyamok, konferenciák, nulladik évfolyam, felvételi eljárás, támogatások, stb.), i) a kar és szervezeti egységei által, vállalkozási szerződés keretében végzett kutatási, fejlesztési, szolgáltatási tevékenység árbevételének meghatározott része, j) A kar és szervezeti egységei által kötött innovációs szerződésekből származó árbevétel meghatározott részével.

(4)

A Kar bevételeit alapítványi támogatás is növelheti.

(5)

A Kar költségvetési forrásból származó kereteinek felosztásáról, a felosztási elvekről a Kari Tanács jogosult dönteni.

(6)

A Kar egyéb bevételei forrásainak felosztási elveit a Kari Tanács határozza meg. A pénzeszközök felhasználásáról a dékán rendszeresen beszámol a Kari Tanácsnak. III. A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 5. § Oktatási-kutatási szervezeti egységek

Ftv. 30 § (2) A felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei különösen: a kar, a tanszék, az intézet, a botanikuskert, a klinika, a kutatóintézet, a kutatócsoport, a tangazdaság. ESZ. I. kötet 24 § (4) Az Egyetemen a képzés és a tudományos kutatás alapvetően oktatási-kutatási szervezeti egységekben folyik: – intézet, tanszék. Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan


MISKOLCI EGYETEM



A2

ESZ. I. kötet 46 § (1) Az intézet több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, azaz egynél több tantárggyal összefüggésben látja el a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait. (2) Az intézetek felelősek az oktatási-kutatási feladatok, a működési körükbe tartozó tudományterületek műveléséért, az oktatási és nevelési feladatok kitűzéséért, ezek megvalósításáért, a hazai és nemzetközi szakmai és ipari kapcsolatokért, projektjeikért, gazdálkodási tevékenységükért. (3) Intézet létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Szenátus dönt. (4) Az intézeten belül oktatási vagy kutatási feladatok ellátására szervezeti egységnek nem minősülő munkacsoportok hozhatók létre, ezek létesítése a Kari Tanács hatáskörébe tartozik. (5) Az intézet felelős vezetője az intézetigazgató. ESZ. I. kötet 49 § (1) A tanszék az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait. (2) A tanszékek felelősek az oktatási-kutatási feladatok, a működési körükbe tartozó tudományterületek műveléséért, az oktatási és nevelési feladatok kitűzéséért, ezek megvalósításáért, a hazai és nemzetközi szakmai és ipari kapcsolatokért, projektjeikért, gazdálkodási tevékenységükért. (3) Tanszék létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Szenátus dönt. (4) A tanszéken belül oktatási vagy kutatási feladatok ellátására szervezeti egységnek nem minősülő munkacsoportok hozhatók létre, ezek létesítése a Kari Tanács hatáskörébe tartozik. (5) A tanszék felelős vezetője a tanszékvezető. (6) A tanszékek oktatási-kutatási együttműködésük hatékonyságának fokozása céljából külön szervezeti egységnek nem minősülő tanszékcsoportokat hozhatnak létre

(1)

A Kar ipari kapcsolatait erősítendő iparvállalatokkal, kutatólaboratóriumokkal kötött kétoldalú megállapodások eredményeképpen, az oktatás és kutatás „kihelyezett” tanszékeken is folyhat. A kihelyezett tanszékek valamely más tanszékkel együtt intézetet alkothatnak.3

(2)

Tanszék – illetve intézet - létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Kari Tanács tesz javaslatot az egyetemi Szenátus felé.

(3)

Az intézeten belüli szakmai csoport létesítéséről, elnevezéséről, illetve megszüntetéséről a Kari Tanács dönt. Az ilyen csoport elnevezése intézeti tanszék, amely a nevét az intézet nevével együtt jogosult használni. Az intézeti tanszék nem önálló szervezeti egység. Önálló tanszékeken belüli munkacsoportok meghatározása a tanszéki értekezlet hatáskörébe tartozik.

(4)

A Kar oktatási–kutatási szervezeti egységei:4 Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet, és ezen belül az alábbi szakmai csoportok: Fémtani és Képlékenyalakítási Intézeti Tanszék MTA Anyagtudományi Kutató Csoport Nanotechnológiai Intézeti Kihelyezett Tanszék Vezeték és Kötéldiagnosztikai Intézeti Laboratórium Energia- és Minőségügyi Intézet, és ezen belül az alábbi szakmai csoportok: Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Energiahasznosítási Intézeti Kihelyezett Tanszék Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék

1 4

A 21/2007. számú Szenátus határozattal módosított, 2007. március 20. napján hatályba lépett szöveg. A 135/2012. számú Szenátus határozattal módosított, 2012. május 1. napján hatályba lépett struktúra.



MISKOLCI EGYETEM



A2

Kémia Intézet, és ezen belül az alábbi szakmai csoportok: Kémiai Intézeti Tanszék Vegyipari Technológiai (BorsodChem) Kihelyezett Intézeti Tanszék Petrolkémiai Technológiai (TVK) Kihelyezett Intézeti Tanszék. Kerámia- és Polimermérnöki Intézet Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék Polimermérnöki Intézeti Tanszék Zollner Polimertechnológiai Intézeti Laboratórium Metallurgiai és Öntészeti Intézet és ezen belül az alábbi szakmai csoportok: Kémiai Metallurgiai és Felülettechnikai Intézeti Tanszék Metallurgiai (ISD Dunaferr) Kihelyezett Intézeti Tanszék Öntészeti Intézeti Tanszék Könnyűfém-öntészeti (NEMAK) Kihelyezett Oktató Laboratórium (5)

A tudományos képzést és fokozatszerzésre felkészülést a külön szabályzat alapján, önállóan tevékenykedő Kerpely Antal Anyagtudományok és –Technológiák Doktori Iskola biztosítja. 6. § Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek

ESZ. I. kötet 38 § (3)

A kari igazgatási, ügyviteli és szervezési feladatok ellátására dékáni hivatal működhet, amelyet a dékáni hivatal vezetője irányít.

(1)

A Kar igazgatási, ügyviteli és szervezési feladatainak ellátására, valamint irányításának segítésére és a tanulmányi ügyek intézésére Dékáni Hvatal működik, amelyet a dékán vezet.

(2)

A Dékáni Hivatal ügyviteli teendői körében kari és hivatali jellegű feladatokat lát el, így különösen: a) előkészíti a Kari Tanács és Dékáni Tanács üléseit, b) közreműködik a testületi döntések végrehajtásában, c) gondoskodik a Karon folyó ügyintézés szakszerűségéről és egységességéről, d) ellátja a kari adatok, szabályzatok kezelését, nyilvántartását e) részt vesz a kari költségvetés kidolgozásában, f) kezeli és nyilvántartja a kari pénzeszközöket, g) ellátja a doktori képzéssel, habilitációval, akkreditációval összefüggő adminisztratív feladatokat, h) levelezési, nyilvántartási, irattározási teendőket lát el.

(3)

A Dékáni Hivatalnak a tanulmányi ügyekkel összefüggésben feladatát képezi különösen: a) a kari Tanulmányi, Felvételi, Kreditátviteli, Fegyelmi Bizottság munkájának segítése, b) a hallgatók nyilvántartása, c) a hallgatók tanulmányi eredményeinek nyilvántartása és rangsoruknak elkészítése, a záróvizsgák megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátása, d) a leckekönyvek vezetésével kapcsolatos teendők ellátása, az abszolutórium kiállítása, a doktori oklevelek, oklevélmellékletek és más igazolások elkészítésében való közreműködés, e) a diplomamelléklet összeállítása és kiadása, f) órarend elkészítése,



MISKOLCI EGYETEM



A2

g) tanulmányi és statisztikai adatszolgáltatás elvégzése, h) felvételi eljárás lebonyolítása. (4)

A Dékáni Hivatal tanulmányi és igazgatási előadókat foglalkoztat.

(5)

A Karon az oktatási-kutatási tevékenység támogatása érdekében a Központi Könyvtár szervezetéhez tartozó „Verő József” Anyagtudományi Szakkönyvtár működik.

(6)

A Szakkönyvtár feladata a Karon folyó oktatási és tudományos tevékenység könyv-, folyóiratés dokumentáció-szükségletének biztosítása.

(7)

A Szakkönyvtár működtetését szakképzett könyvtáros biztosítja, aki felelős a könyvtár jogszerű és szakszerű működtetéséért.

(8)

A Szakkönyvtár felügyeletét5 a dékán látja el a Kari Könyvtári Bizottság elnöke útján.

(9)

A Szakkönyvtár működésének részletes szabályait a „Szabályzat a Miskolci Egyetem, Könyvár, Levéltár, Múzeum Feladataira és Működési Rendjére” tartalmazza. IV. A KAR VEZETÉSI SZERKEZETE 7. § A Kar vezetése

A Kar feladatainak ellátásához szükséges vezetési feladatokat a következő tisztségviselők és testületek látják el: tisztségviselők: a) dékán, b) dékánhelyettes, c) intézetigazgatók, d) tanszékvezetők, e) szakfelelősök, testületek: f) Kari Tanács, g) Dékáni Tanács, h) Kari Vezetőség, i) Intézeti, illetve Tanszéki Értekezlet, j) Összalkalmazotti Értekezlet, k) Kari Bizottságok. 8. § A dékán ESZ. I. kötet 39. § (1)

A kar vezetője a dékán, akit a Miskolci Egyetemen teljes munkaidőben foglalkozatott egyetemi és főiskolai tanárok, egyetemi docensek közül, pályázat alapján – a Kari Tanács véleménye, rangsorolása alapján– a rektor bíz meg. A Kari Tanács a benyújtott pályázatot – több pályázat esetén azokat

5

A Szakkönyvtár irányítását a Könyvtár, Levéltár Múzeum Igazgatósága látja el a Működési Rendjéről szóló szabályzat 3. § (2) bekezdése alapján. Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan


MISKOLCI EGYETEM



A2

rangsorolva – véleményezi, majd ezt követően a tagjai többsége által támogatott pályázót felterjeszti a rektornak. A dékáni megbízás, ha megbízás időtartama – részben vagy egészében - a pályázó hatvanötödik életévének betöltését követően kerülne kitöltésre, vagy a dékán megbízásának második alkalommal való meghosszabbítása esetén, a Szenátus tagjai kétharmadának igen szavazatával adható meg. A dékán visszahívására vonatkozóan irányadók a 17. § (5) bekezdésében foglaltak.6 (2)

A megbízólevelet a rektor adja ki, a kar tanácsa és a Szenátus által javasolt legfeljebb négyévi időtartamra. A megbízás folyamatosan, pályázat alapján történő újraválasztással egy ízben – a fentiek szerint – megismételhető. A dékán feladataira, hatáskörére vonatkozóan a 28. §-ban és a 29. § (1)-(2) bekezdéseiben rögzítettek irányadóak.

ESZ. I. kötet 28. § (1) A dékán feladata különösen: a) a kar képviselete, b) a Kari Tanács összehívása, üléseinek előkészítése és gondoskodás az ott hozott határozatok végrehajtásáról, c) a kar képzési, tudományos kutatási és nemzetközi tevékenységének irányítása, d) a kari önkormányzati szervek és öntevékeny csoportok felügyelete, e) a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, f) a Szenátus által megállapított időben beszámol vezetői és a Kari Tanács tevékenységéről, g) működése alatt egy alkalommal tájékoztatást ad a kar tevékenységéről a kar oktatói-kutatói értekezletén, h) a kar rendelkezésére bocsátott anyagi és szellemi erőforrások hatékony felhasználása, valamint a rendelkezésére bocsátott pénzügyi keretek hatékony, célszerű, gazdaságos felhasználása. (2) A dékán hatásköre: a) a kari személyi és munkaügyi tevékenység irányítása, b) a dékáni hivatal irányítása, c) kari ügyekben kiadmányozási és kötelezettség-vállalási jogkör gyakorlása, d) a kar rendelkezésére álló pénzügyi keretből utalványozás, e) a kar felvételi tevékenységének irányítása, f) a jogszabályok és a belső szabályzatok szerint eljárás a hallgatók tanulmányi, fegyelmi és kártérítési ügyeiben.

(1)

A Kari Tanács a dékáni pályázat kiírásakor határozza meg a dékáni megbízatás ellátásának időtartamát.

(2)

Az ESZ. I. kötetének 28. § (1) bek. c)-e) pontjában meghatározott feladatok és (2) bek. e)-f) pontjában meghatározott hatáskörök gyakorlását a dékán a helyettesével megoszthatja.

(3)

A kari személyi és munkaügyi tevékenység irányítása körében a dékán a) javaslatot tesz a Kari Tanácsnak a Kar tisztségviselői személyére, valamint az egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására, b) a Kari Tanács véleményének figyelembe vételével javaslatot tesz a rektornak a Kar tisztségviselőinek, egyetemi tanárainak és docenseinek kinevezésére.

ESZ. I. kötet 29. § 6

Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 233/2010. sz. határozatával, hatályba lépett 2010. július 1. napján.



MISKOLCI EGYETEM

(1)

(2)

(3)



A2

A dékán - a Kari Tanács döntéseinek kivételével - megsemmisít minden olyan karon hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért és felhívja a határozat, stb. hozót új határozat hozatalára. A dékán a Kari Tanács jogszabályt, illetve szabályzatot sértő döntésének megváltoztatása érdekében felhívja a tanácsot döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására és amennyiben ez nem vezetne eredményre, ezen döntés megsemmisítése végett előterjesztéssel fordulhat a Szenátushoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van. A dékán munkáját a dékáni tanács is segítheti, összetételét a kari szabályzat határozza meg.

9. § A dékánhelyettes ESZ. I. kötet 30. § (1) A dékán munkáját megosztja helyetteseivel. A dékánhelyetteseket - pályázat útján - a főállású egyetemi tanárok, docensek, tudományos kutatók közül a Kari Tanács javaslatára a rektor bízza meg legfeljebb a dékán megbízásának lejártáig terjedő időre. A dékánhelyettes megbízásához több mint 50 %-os kari tanácsi támogatás szükséges. (2) A dékánhelyettesek száma karonként változó, a kar nagyságától függően legfeljebb 5 fő. (3) A dékán és helyettesei közötti munkamegosztást a dékán - a Kari Tanács véleményének meghallgatásával - állapítja meg. Általános helyettesét a dékán maga jelöli ki. A dékánhelyettesek munkája a dékán felelősségét nem érinti.

(1)

A dékán mellett a Karon egyetlen dékánhelyettes működik.

(2)

A dékánhelyettesi megbízásra vonatkozó javaslatot a dékán terjeszti elő a Kari Tanács részére. A Kari Tanács a saját javaslatát ennek figyelembevételével alakítja ki és terjeszti tovább a rektor felé.

(3)

A dékánhelyettes a dékán felkérésére vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a dékánt. Saját tevékenységi körében eljárva: a) előmozdítja és felügyeli a Kar belföldi és külföldi tudományos kapcsolatait, továbbképzéseit, felügyeli a kari és tanszéki tudományos diákkörök tevékenységét, b) felügyeli a nemzetközi együttműködésben megvalósuló oktatási, képzési és tudományos programokat, c) kezdeményezi és felügyeli az idegen nyelvű oktatási programokat, d) képviseli a Kart a Kerpely Antal Doktori Iskola működése során, e) figyelemmel kíséri a hallgatói és oktatói, doktori, nemzetközi pályázati lehetőségeket, s kellő időben tájékoztatja az érintetteket, f) koordinálja a kari szintű konferenciákat, tudományos üléseket, kiadványokat, pályázatokat és kutatásokat, g) képviseli a Kart a tudományos és nemzetközi jellegű egyetemi testületekben és bizottságokban, országos és nemzetközi testültekben, h) koordinálja és felügyeli a hallgatói és oktatói kiutazásokat, cseréket, i) segíti a doktori, habilitációs és akadémiai doktori eljárások eredményes lefolytatását, j) szervezi és irányítja a Kar minőségbiztosítási rendszerét, képviseli a Kart az ilyen célú egyetemi bizottságokban, k) felügyeli a Kar beiskolázási és PR törekvéseit.



MISKOLCI EGYETEM



A2

10. § Intézetigazgatók, önálló tanszékek vezetői ESZ. I. kötet 48. § (1)

Az intézetet az intézetigazgató vezeti, akit az egyetemi/főiskolai tanárok és docensek közül a rektor bíz meg. A megbízás pályázat alapján legfeljebb 5 évre történhet, és ezen időtartamra többször megismételhető. Az intézetigazgató megbízására, a megbízás megismétlésére, illetve a megbízás visszavonására vonatkozó javaslatról ki kell kérni az intézeti értekezlet véleményét is. A megbízáshoz a Kari Tanács, illetve a Szenátu támogató javaslata szükséges.

(2)

Az intézetigazgató feladatai: a) az intézet képviselete, b) véleményt nyilvánít, és javaslataival döntéseket kezdeményezhet az intézetet érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben, c) a hozzá beosztott oktatók, kutatók és nem oktató-kutató közalkalmazottak munkájának irányítása és ellenőrzése (szabadság kiadása, minősítés, munkaköri leírásra javaslat), d) megszervezi az intézet képzési, tudományos, kutató és más tevékenységét, elősegíti a publikációt és ösztönzi a pályázati tevékenységet, e) az intézeti értekezlet előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtását, f) az intézet költségvetése alapján – az intézeti értekezlet véleményének kikérésével – rendelkezik a pénzügyi keretek felhasználásáról, g) az intézeti adminisztráció irányítása, h) gondoskodik az Egyetem testületi határozatainak végrehajtásáról, továbbá az intézeti értekezlet véleményének érvényesítéséről, i) dönt e szabályzatban vagy más egyetemi szabályzatban meghatározott, az intézet képzési és tudományos kutató munkájával kapcsolatos kérdésekben, j) biztosítja a rendelkezésre bocsátott lehetőségeken belül az intézet oktatóinak, kutatóinak és más közalkalmazottainak szakmai fejlődéséhez szükséges feltételeket, felelős a közalkalmazottak munkakörülményeinek és munkafeltételeinek megfelelő alakításáért, k) a lehetőségeken belül biztosítja a hallgatók eredményes tanulmányi munkájához szükséges szakmai feltételeket, l) a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint szervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a külső szervek (megbízók, megrendelők) által adott, megbízáson alapuló munkákat, m) a kari szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatok.

(3)

Az intézetigazgató a nem átruházott hatáskörben gyakorolt jogait a tanszék főállású oktatójára átruházhatja, ez azonban felelősségét nem érinti.

(4)

Az intézetigazgató megbízásának lejártakor beszámol a Kari Tanácsnak.

(5)

Az intézetigazgatót távolléte esetén az általa megbízott személy helyettesíti.

ESZ. I. kötet 51. § (1)

(2)

A tanszéket a tanszékvezető vezeti, akit az egyetemi/főiskolai tanárok és docensek közül a rektor bíz meg. A megbízás pályázat útján legfeljebb 5 évre történhet, és ezen időtartamra többször megismételhető. A tanszékvezető megbízására, a megbízás megismétlésére, illetve a megbízás visszavonására vonatkozó javaslatról ki kell kérni a tanszéki értekezlet véleményét is. A megbízáshoz a Kari Tanács, illetve a Szenátus támogató javaslata szükséges. A tanszékvezető feladatai: a) a tanszék képviselete,



MISKOLCI EGYETEM



A2

b) véleményt nyilvánít, és javaslataival döntéseket kezdeményezhet a tanszéket érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben, c) a hozzá beosztott oktatók, kutatók és nem oktató-kutató közalkalmazottak munkájának irányítása és ellenőrzése (szabadság kiadása, minősítés, munkaköri leírásra javaslat), d) megszervezi a tanszék képzési, tudományos, kutató és más tevékenységét, elősegíti a publikációt és ösztönzi a pályázati tevékenységet, e) a tanszéki értekezlet előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtását, f) a tanszék költségvetése alapján – a tanszéki értekezlet véleményének kikérésével – rendelkezik a pénzügyi keretek felhasználásáról, g) a tanszéki adminisztráció irányítása, h) gondoskodik az Egyetem és a kar testületi határozatainak végrehajtásáról, továbbá a tanszéki értekezlet véleményének érvényesítéséről, i) dönt e Szabályzatban vagy más egyetemi szabályzatban meghatározott, a tanszék képzési és tudományos kutató munkájával kapcsolatos kérdésekben, j) biztosítja a rendelkezésre bocsátott lehetőségeken belül a tanszék oktatóina, kutatóinak és más közalkalmazottainak szakmai fejlődéséhez szükséges feltételeket, felelős a közalkalmazottak munkakörülményeinek és munkafeltételeinek megfelelő alakításáért, k) a lehetőségeken belül biztosítja a hallgatók eredményes tanulmányi munkájához szükséges szakmai feltételeket, l) a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint szervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a külső szervek (megbízók, megrendelők) által adott, megbízáson alapuló munkákat, m) a jelen szabályzat mellékletét képező a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatokban meghatározott egyéb feladatok. (3)

(4)

A tanszékvezető a nem átruházott hatáskörben gyakorolt jogait a tanszék főállású oktatójára átruházhatja, ez azonban felelősségét nem érinti. A tanszékvezető megbízásának lejártakor beszámol a Kari Tanácsnak.

(5) A tanszékvezetőt távollétében az általa megbízott személy helyettesíti.

(1) Az intézetigazgató az ESZ 48 § (2) bekezdés c-d), i) és k) pontjában foglalt jogait és az azokból fakadó felelősséget részben, vagy egészben átruházhatja az intézeti tanszékek vezetőire, vagy az egység főállású oktatójára.7 (2) Az önálló tanszék vezetője az ESZ 51 § (2) bekezdés c-d), i) és k) pontjában foglalt – a nem átruházott hatáskörben gyakorolt – jogait és az azokból fakadó felelősséget részben, vagy egészben átruházhatja az egység főállású oktatójára. (3)

7

Az intézetigazgató, illetve az önálló tanszék vezetője a tartós akadályoztatása esetén javaslatot tesz a dékánnak a helyettesítésére. Ez esetben teljes jogkörében a helyettese jár el, és helyettesét illeti meg a vezetői pótlék.




MISKOLCI EGYETEM



A2

V. TESTÜLETEK 11. § Kari Tanács ESZ. I. kötet 31. § (1) A kar vezető testülete a Kari Tanács.

A Kari Tanács a Kar közvetlenül választott, vezető és legfőbb döntéshozó testülete, amely illetékes a kar működésével szemben támasztott feladatok végrehajtásával kapcsolatos szabályzatok megalkotásában. Normatív vagy eseti határozatait – a dékán véleményének meghallgatásával – csak a Szenátus semmisítheti meg. 11/A. § Kari Tanács összetétele (1)

A Kari Tanács tagjai az ESZ-ben meg meghatározott szavazati jogú és tanácskozási jogú tagok, illetve az eseti jelleggel meghívott személyek, akik ugyancsak tanácskozási joggal vesznek részt a Tanács munkájában.

ESZ. I. kötet 31. § (1) bekezdés a) Szavazati jogú tagok: – a dékán, aki a tanács elnöke és – az oktatók-kutatók és egyéb közalkalmazottak választott képviselői, – a kari HÖK által delegált képviselők, – a mindenkori reprezentatív szakszervezet képviselője. b) Tanácskozási jogú tagok: – a dékánhelyettes, – az intézetek/tanszékek vezetői, amennyiben nem választott tagjai a tanácsnak, – a dékáni hivatal vezetője – a Szenátus tagja (amennyiben az adott karon látja el munkafeladatait, és nem minősül a Kari Tanács választott tagjának). A Kari Tanács összetétele vonatkozásában a jelen Szabályzat mellékletét képező kari szabályzat rendelkezései szerint tekintettel a (4) bekezdésben foglaltakra el lehet térni. c) A dékán az egyes napirendi pontok tárgyalásához más személyeket is meghívhat. (2)

A Kari Tanács oktató-kutató és egyéb közalkalmazott tagjait a kar oktatói-kutatói és egyéb közalkalmazottai értekezlete választja legalább egy, legfeljebb négy évi időtartamra. Az értekezleten szavazati joggal részt vehet a kar valamennyi közalkalmazottja, kivéve a 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadságon lévőket. A választhatóságot az előző ciklusban való tagság, illetve póttagság nem korlátozza. Az egyes karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok rendelkezhetnek úgy, hogy a kar oktatói-kutatói és egyéb közalkalmazottai értekezlete helyett, a kari tanács oktató-kutató képviselő tagjait a kar oktatói-kutatói értekezlete, a nem oktatókutató képviselőket a nem oktató-kutató közalkalmazottak értekezlete választja.

(3)

A Kari Tanács hallgató tagjait a karok hallgatói önkormányzata választja legfeljebb két évre, illetve ezen belül hallgatói jogviszonyuk megszűnéséig terjedő időre. A Kari Tanács tagja csak aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató lehet.



MISKOLCI EGYETEM

(1)

(2) (3)



A2

A Kari Tanács összlétszámát a jelen szabályzat mellékletét képező a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok határozzák meg, figyelemmel arra, hogy a szavazati jogú oktatókutató közalkalmazott tagok legalább egyharmadát tanárok, docensek, legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát a hallgatók képviselői alkotják, a további tagokat az egyéb oktatók-kutatók, valamint más közalkalmazottak közül kell választani, ill. 5 %-át, de legalább 1 főt a reprezentatív szakszervezet delegáltjai adják.

A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak száma 21 fő. A Kari Tanács választott tagja: a) a Dékán, b) 8 fő az egyetemi tanárok és docensek közül, c) 2 fő az egyéb oktatók és kutatók közül, d) 3 fő a nem oktató közalkalmazottak közül, e) 6 fő hallgatói és ezen belül 1 fő doktorandusz hallgatói képviselő, f) 1 fő a szakszervezeti delegált.

(4)

A Kari Tanács oktató-kutató és egyéb közalkalmazott tagjait a kar Összdolgozói Értekezlete választja legalább egy, legfeljebb négy évi időtartamra. A választhatóságot az előző ciklusban való tagság, illetve póttagság nem korlátozza. Az oktató-kutató és a nem oktató-kutató közalkalmazottak képviselői az adott kategóriába tartozó közalkalmazottak létszámának 10 %-a lehet. Törekedni kell arra, hogy az oktató képviselők önálló szervezeti egységenkénti megoszlása arányos legyen.

(5)

A Kari Tanács hallgató tagjait a karok hallgatói önkormányzata választja legfeljebb két évre, illetve ezen belül hallgatói jogviszonyuk megszűnéséig terjedő időre. A Kari Tanács tagja csak aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató lehet. A hallgatói önkormányzatnak gondoskodnia kell minden szak és képzési forma megfelelő képviseletéről.

(6)

A Szakszervezet saját hatáskörben gondoskodik képviselő delegálásáról.

(7)

Nem lehet a Kari Tanács tagja az az oktató, kutató, dolgozó vagy hallgató, aki büntetőjogi vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, valamint az, akinek oktatói, közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonya megszűnt vagy szünetel. E körülmények beállása a kari tanácsi tagságot azonnali hatállyal megszünteti, amit a dékán előterjesztésére a Kari Tanács állapít meg.

(8)

A Kari Tanács üléseire állandó tanácskozási joggal meg kell hívni: a) az előző dékánt (megbízatásának lejárta után egy tanévig), b) a dékánhelyettest, c) a referenseket, d) az önálló szervezeti egységek és az intézeti tanszékek vezetőit, e) az Egyetemi Tanács kari képviselőit, f) a rektort, g) a társkarok dékánjait



MISKOLCI EGYETEM

(9)



A2

A Kari Tanács üléseire – az ülés egészére vagy az egyes napirendekhez – a dékán szükség szerint, eseti jelleggel mást is meghívhat tanácskozási joggal. 12. § A Kari Tanács tagjainak megválasztása

(1)

A Kari Tanács tagjainak választását a dékán írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig sor kerüljön.

(2)

A kari választások megszervezéséért és lebonyolításáért a dékán felel.

(3)

A választás időpontját megelőzően legalább 2 héttel a dékán javaslatára a Kari Tanács Jelölő Bizottságot választ. 12/A. § A Jelölő Bizottság

(1)

A Jelölő Bizottság feladata az, hogy az Összalkalmazotti Értekezlet elé — az arányosság és a többes jelölés elvét figyelembe véve — úgy terjesszen jelölőlistát, hogy a megválasztásra vonatkozó javaslatát egyértelműen megfogalmazza.

(2)

Jelölés előzetesen írásban, a Jelölő Bizottság előtt szóban, vagy az Összalkalmazotti Értekezleten szóban tehető. Jelölést minden — közalkalmazotti jogviszonyban álló — oktató vagy nem oktató dolgozó a saját alkalmazotti kategóriájában megválasztandó képviselőre tehet.

(3)

A jelölőlistára az vehető fel, aki a jelölésre jogosultak legalább 20 %-ának támogatását megkapta. A jelölőlistát az értekezlet nyílt, egyszerű többségi szavazással fogadja el és véglegesíti.

(4)

A jelölteknek előzetesen írásban, illetve — új jelölés esetén — az értekezleten szóban kell nyilatkozniuk arról, hogy a jelölést elfogadják, és megválasztásuk esetén magukra nézve kötelezőként fogadják el, hogy választott tisztségükből fakadó kötelezettségeiknek eleget tesznek, s ennek során a Kar érdekét — szenátusi tag esetében a Kari Tanács, illetve a vezetői értekezlet álláspontját — juttatják érvényre. 12/B. § Összalkalmazotti Értekezlet

(1)

A Kari Tanács választott tagjainak megválasztására az Összalkalmazotti Értekezlet jogosult.

(2)

Az értekezlet elnöke a korelnök. A korelnök az, aki a finanszírozás szempontjából első alkalmazásban, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók között a legidősebb.

(3)

Az Összalkalmazotti Értekezleten szavazati joggal részt vehet a Kar valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója és egyéb közalkalmazottja, kivéve a 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadságon lévőket.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(4)

Az értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosult személyek legalább 60%-a jelen van.

(5)

Az értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amiről a dékán köteles gondoskodni. Az értekezlet kezdetekor — az elnök, illetve a jelenlévők javaslatára — egyszerű többségi szavazással kell elfogadni a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítőinek a személyeit.

(6)

A Kari Tanács tagjainak választása a jelölőlisták alapján történik. Először a Jelölő Biztosság által javasoltak jelölését kell egyenként szavazásra bocsátani. A jelölésről nyílt szavazás dönt. A résztvevők további személyek jelölését javasolhatják. A listára való felvételre a jelenlévő szavazásra jogosultak egyharmadának szavazata szükséges. A jelölőlistán sorrend nincs, a neveket ABC-rendben kell feltüntetni. A választhatóságot az előző ciklusban való tagság, illetve póttagság nem korlátozza. A jelölőlista lezárása után az értekezlet a szavazatok összeszámlálására nyíltan, egyszerű többséggel 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Bizottság összetételére a jelenlévők tesznek javaslatot.

(7)

(8)

(9)

A tanácstagok megválasztása titkosan történik. Érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon, a jelölt nevének megjelölésével lehet. A szavazat akkor érvényes, ha a) a véglegesített és hitelesített szavazólapon adták le, b) egyértelműen megállapítható, hogy a szavazó kire kívánta adni a szavazatát, c) ez a személy szerepelt a végleges jelölőlistának megfelelő szavazólapon, d) nem jelöl meg több személyt támogatólag, mint amennyit meg kellett választani.

(10)

Azt lehet megválasztottnak nyilvánítani, aki az érvényes szavazatok több mint felét szerezte meg. Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében új szavazást kell tartani.

(11)

Ha a szükséges számú személy megválasztása azért nem sikerült, mert általános szavazategyenlőség alakult ki, vagy a leadott szavazatok felénél több érvénytelennek minősült, akkor a választást haladéktalanul meg kell ismételni Ennek során új jelölteket is lehet állítani, és azt/azokat kell megválasztottnak tekinteni, aki/k a leadott szavazatok számának sorrendjében a legtöbb szavazatot kapta/kapták.

(12)

A Szavazatszámláló Bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg a választások eredményét, hogy a legtöbb szavazatot elnyert személy/ek a szavazatok sorrendjében foglalják el a Tanácsban betölthető tagsági helyet/helyeket, illetve a soron következő legtöbb szavazatot elérő személy póttag lehet.

(13)

A választás eredményét az elnök állapítja meg. Ennek részeként megállapítja a meg nem választott jelöltek rangsorát, akik az adott testület póttagjai lesznek. Nem lehet póttag az, aki az érvényes szavazatok 20 %-ánál kevesebbet kapott.



MISKOLCI EGYETEM



A2

Ha két választás között a póttagok száma nem elegendő a testület feltöltésére, közbenső választást kell tartani. Ekkor a testület többi tagjának megválasztása idejére lehet új tagot választani, a fenti szabályok szerint. (14)

A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személynek a tagsági mandátum megszűnése miatt megüresedet helyét betölteni.

(15)

A tagsági feladatokat folytatni nem tudó tag a következő tanácsülést megelőzősen legkésőbb a soron következő ülésre szóló meghívó kézhezvételekor köteles értesíteni a Dékánt, vagy a Tanács titkárát, aki gondoskodik a póttag meghívásáról.

(16)

A tanácstagok választásának, ill. delegálásának szabályszerűségét a dékán ellenőrzi, és gondoskodik a tagi megbízólevelek kiadásáról. 13. § A Kari Tanács feladat- és hatásköre

ESZ. I. kötet 33 § (1) A Kari Tanács feladatkörébe tartozik különösen: a) a dékáni pályázat véleményezése, a dékán megválasztása, b) tanársegédi, adjunktusi pályázatok elbírálása, több pályázó esetén rangsorolása, c) a kari képzési program a tantervek és a tantárgyi programok jóváhagyása, a fakultatív és speciális tantárgyak körének megállapítása, d) az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetői testületének létrehozása, továbbá a tanács működését elősegítő bizottságok létrehozása, e) f) a kar költségvetési keretének és más kari pénzforrások felosztása és kari alapok képzése, g) a kar képzési munkájával, tudományos tevékenységével, továbbá a kar által szervezett továbbképzésekkel kapcsolatos elvi kérdések meghatározása, h) a kari szervezeti egységek beszámoltatása képzési és tudományos munkájukról, valamint gazdálkodásukról, i) a kar humánpolitikai tevékenysége elveinek megállapítása, j) a nem szenátusi hatáskörbe tartozó kari szabályzatok megalkotása, k) a Záróvizsga Bizottságok elnökeinek kijelölése, l) az egész kar kötelezettségvállalását igénylő szerződések jóváhagyása, m) kari kitüntetések és más elismerések odaítélése, n) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezése, o) gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről szóló döntés, ha az együttműködés tárgya a karon folyó képzés, illetve kutatás, vagy más tevékenység, p) továbbá minden olyan ügy, amelyet a Szenátus, jogszabály, egyetemi vagy kari szabályzat a testület feladatkörébe utal. (2) a) b) c) d) e) f) g) h)

A Kari Tanács feladatkörében véleményt nyilvánít, illetőleg javaslatot tesz minden, a kart érintő és a felettes szervek döntési körébe tartozó ügyben, így különösen: kari intézet/tanszék létesítésére, elnevezésére, ezek összevonására, megszüntetésére, dékánhelyettesi, intézetigazgatói/tanszékvezetői megbízásra, a megbízás visszavonására, tanári és docensi pályázatok kiírására, azok kinevezésére, vendégoktatók meghívására,64 a tiszteletbeli doktori cím kivételével oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó cím adományozására, tiszteletbeli doktori cím adományozására, arany-, gyémánt- és vasoklevél adományozására, egyetemi kitüntetések adományozására,



MISKOLCI EGYETEM

i) j)



A2

nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak "Professor Emeritus" cím adományozására, dékáni hivatalvezető megbízására, felmentésére.

(1)

A Kari Tanács alapvető feladat- és hatáskörét az Egyetemi Szabályzat, részletes feladat- és hatáskörét - a jogszabályokkal és az Egyetemi Szabályzattal összhangban - a Kar feladataira és működési rendjére vonatkozó jelen kari szabályzat tartalmazza.

(2)

A Kari Tanács a dékán jogszabályt, illetve egyetemi szabályzatot sértő döntésének megváltoztatása érdekében felhívja a dékánt döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására és amennyiben ez nem vezetne eredményre, annak megsemmisítése végett korelnöke útján előterjesztéssel fordul a rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van

(3)

A Kari Tanács az Egyetemi Szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörén túlmenően dönt és intézkedik a Kar életére vonatkozó minden olyan lényeges kérdésben, amelyben a döntés nem tartozik az Egyetem vagy a Kar más tisztségviselőjének vagy testületének hatáskörébe.

(4)

A Kari Tanács dönt különösen: a) a Kar tisztségviselőinek megválasztásáról, b) a kari bevételek elosztási elveinek, valamint a gazdálkodás elő- és utókalkuláció szerinti megvalósulásáról szóló beszámolónak az elfogadásáról, c) a Kar munkáját segítő alapítvány, más intézmény létrehozásának kezdeményezéséről, d) kari kitüntetések alapításáról és adományozásáról, e) az egyetemi feladatok kari teljesítéséből fakadó szabályzatok megalkotásáról, f) a kari szervezeti egységek munkaterv szerinti vagy eseti beszámoltatásáról vagy tájékoztatás kéréséről és ezek elfogadásáról, g) a hallgatói követelményrendszerben meghatározott kérdésekben.

(5)

A Kari Tanács határozattal ruházhatja át a hatásköreit testületekre, vagy személyekre.

(6)

A Kart vagy az Egyetemet érintő és a felettes szervek döntési körébe tartozó kérdésekben a Kari Tanácsot javaslattételi és véleményezési jog illeti meg. 14. § A Kari Tanács működési rendje

ESZ. I. kötet 34. § (1)

A Kari Tanács elnöke a dékán. A Kari Tanács titkárt választhat működési idejének tartamára.

(2)

A szavazati jogú tagok körét a jelen szabályzat mellékletét képező a karok feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályzatok határozzák meg. A meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt a tanács munkájában.

(3)

A Kari Tanács feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja. Szükség szerint, de tanévenként legalább négy alkalommal ülésezik. Nem kérhető írásbeli szavazás a 33.§ (1) a) b) d) f) h) i) m) n) pontjaiban, (2) bekezdésében foglalt kérdésekben.



MISKOLCI EGYETEM



A2

Kivételesen, halasztást nem tűrő kérdésekben a Kari Tanács tagjai írásbeli szavazásra is felkérhetők, a határozat tervezetét írásban, szükség esetén kellő tájékoztatás mellett kell a tagok rendelkezésére bocsátani, aki a kézhezvételtől számított 8 napon belül adhatják le írásbeli szavazatukat. A szavazás eredményét a dékán a Kari Tanács soron következő ülésén ismerteti. (4)

A Kari Tanács működésének további részletszabályaira ügyrendet alkothat.

ESZ. I. kötet 36. § (8)

A Kari Tanács által létrehozott testületekre és egyéb bizottságokra döntési hatáskörök is átruházhatók.

(9)

A Kari Tanács nem ruházhatja át: a) a kar képzési munkáját, szervezetét és fejlődését alapvetően érintő kérdésekben való állásfoglalását, a tantervek jóváhagyását, b) c) a kar munkájáról beszámoló jelentés elfogadását, d) a költségvetés felhasználásának elfogadását, e) a kar egészét érintő szabályalkotást, illetve kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodás jóváhagyását, f) az állásfoglalást olyan kérdésekben, amelyekben a rektor vagy a Szenátus a Kari Tanács véleményét vagy javaslatát kéri, illetve átruházott hatáskörben jár el, g) a felsőbb szervek döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben a véleménynyilvánítást.

ESZ I. kötet 37. § (1)

A Kari Tanács megsemmisítheti a karon vagy kari felügyelet alatt működő tanács, testület, közösség által hozott - jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sértő - határozatot és felhívja a döntést hozót megfelelő határozat hozatalára.

(2)

A Kari Tanács a dékán jogszabályt, illetve egyetemi szabályzatot sértő döntésének megváltoztatása érdekében felhívja a dékánt döntésének felülvizsgálatára, megváltoztatására és amennyiben ez nem vezetne eredményre, annak megsemmisítése végett korelnöke útján előterjesztéssel fordul a rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

(1)

A Kari Tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik. Üléseinek munkarendjét oktatási félévenként meghatározott munkaterv szabja meg. A munkaterv elfogadására a dékán tesz javaslatot az oktatási tanév első ülésén, azt a Tanács egyszerű szótöbbséggel, határozattal fogadja el. A Tanács tagjai kezdeményezhetik az egyes tanácsülések munkatervben elfogadott napirendjének módosítását, a tervezett napirendi pont elhagyását, vagy új pont felvételét, illetve az ülés időpontjának módosítását. Ezen módosító javaslatot az aktuális ülés időpontja előtt legalább 10 nappal kell benyújtani a Tanács Titkáránál.

(2)

(3)

Az egyes ülések napirendjéről a Kari Tanács az adott ülésen dönt.

(4)

A Kari Tanács tagjainak az ülés egészén való részvétel kötelező. A részvételében akadályoztatott tag távollétét – az ok megjelölésével együtt – legkésőbb az ülés napját megelőző nap 12.00 óráig, a dékánhoz címzett írásbeli nyilatkozatával kimentheti.

(5)

A Kari Tanács üléseinek helyszíne a Szenátusi Tanácsterem.



MISKOLCI EGYETEM



A2

14/A. § A Kari Tanács ülésének előkészítése ESZ. I. kötet 35. § (1)

A Kari Tanácsot a dékán hívja össze. 15 napon belül össze kell hívni akkor is, ha erre a rektor a dékánt felhívja, továbbá ha azt a Kari Tanács tagjainak egynegyede írásban kéri, vagy valamely kari önálló oktatási szervezeti egység oktatói-kutatói értekezlete (tanácsa) javasolja.

(2)

A tanácsülést a napirend megjelölésével és írásbeli előterjesztéssel kell összehívni. Kivételes esetben a dékán szóbeli előterjesztést is vitára bocsáthat.

(3)

Az előterjesztéseket a tanácsülés előtt 7 nappal meg kell küldeni a tanácstagoknak és a meghívottaknak. Az ülés időpontjában előterjesztett napirendi pontot az adott ülésen a Kari Tanács egyetértésével lehet tárgyalni.

(4)

A Kari Tanács a tanév első ülésén megvitatja az elmúlt tanév munkájáról szóló beszámolót és meghatározza az adott tanév fő feladatait, elfogadja munkatervét. További előterjesztésekkel a dékán, illetve a tanács tagjai egyharmadának támogatásával a Kari Tanács tagjai élhetnek.

(1)

A Tanács üléseinek előkészítése a Kari Tanács által megválasztott Titkár feladata.

(2)

A munkatervben elfogadott üléstervnek megfelelően, a munkaterv elfogadását követően a dékán felkéri az egyes napirendek előterjesztőit, hogy a munkaterv szerinti ülésre az írásos előterjesztéseiket készítsék el.

(3)

Az írásos előterjesztéseket a Tanácsülés munkatervben elfogadott időpontja előtt 10 nappal az előterjesztőknek írásban, vagy elektronikus úton meg kell küldeniük a Tanács Titkárának, aki ellenőrzi azok jogszerűségét, majd azokat összesíti, és a Kari Tanács meghívójával együtt a tanácsülés időpontja előtt legkésőbb 7 nappal megküldi a Tanács tagjainak, valamint a meghívottaknak. A tanácsülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi javaslatot, az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, és az előterjesztések írásos anyagát csatolva, továbbá minden, az üléssel kapcsolatos lényeges információt.

(4)

Amennyiben a tanácsülés elé kerülő előterjesztés a Kari Tanács határozatát, állásfoglalását kívánja meg, az előterjesztésnek tartalmaznia kell az ügyre vonatkozó határozati javaslatot, és – amennyiben ez lehetséges – a döntés alternatíváit. A határozati javaslat szövegezését úgy kell kialakítani, hogy az a megalapozott döntés meghozatalát, a megfontolást a lehető legjobban elősegítse.

(5)

Azokban az ügyekben, amelyeknek anyagi-pénzügyi kihatásai vannak, a ráfordítás várható összegét és forrását is meg kell jelölni.

(6)

Az előterjesztés kidolgozásába be kell vonni az ügy tárgya szerint illetékes kari bizottságot is, ha ez a jobb előterjesztés érdekében indokolt.

(7)

Kivételes esetben a dékán szóbeli előterjesztést is vitára bocsáthat.

(8)

A Kari Tanács elé szánt előterjesztéseket előzetesen a Kar vezetői külön megtartott ülésen tárgyalják, ahol az esetlegesen felmerülő módosító javaslatokat az előterjesztőnek a Tanács



MISKOLCI EGYETEM



A2

ülésén elő kell adnia, illetve azokkal az előterjesztését szükség szerint módosítania kell, hogy a megalapozott döntés meghozatalát elősegítse. (9)

A Tanács napirendjén az oktatással foglalkozó, valamint a hallgatókat közvetlenül érintő témák elsőbbséget élveznek. 14/B. § A Kari Tanács ülésének levezetése

(1)

A Tanács elnöke – a dékán – összehívja és vezeti a Tanács üléseit. Hatáskörében eljárva: a) megnyitja az ülést, b) megállapítja a határozatképességet, c) ismerteti a napirendet, d) megadja a felszólalás jogát, illetőleg a témával kapcsolatban rendelkezésre álló időn túl, az ismételt hozzászólás jogát megvonhatja, e) megszabja a hozzászólásokra rendelkezésre álló időt, f) ügyel a tanácsülés rendjének fenntartására, g) bezárja az ülést.

(2)

A Tanács elnökét akadályoztatása esetén az általa megbízott tanácstag helyettesíti, aki ennek során az elnök hatáskörét gyakorolja.

(3)

Az Elnök és a Tanács tagjai együttműködve törekednek az ülések két órán belüli lebonyolítására. Amennyiben ez a kialakuló helyzetben nem tartható, 10 perc szünetet kell beiktatni.

(4)

Az ülés folyamán az elnök gondoskodik arról, hogy a tagok a jogaikat megfelelően és akadálymentesen gyakorolják.

(5)

A Tanács titkári feladatait a Tanács által megválasztott személy látja el.

(6)

A Tanács titkárának feladatköre: a) tervezi és megszervezi a Tanács működését, előkészíti a határozatokat, b) a napirenden szereplő előterjesztéseket a Tanács tagjai részére időben kézbesíti, c) gondoskodik arról, hogy az érintett szervezeti egységek, vezetők, más foglalkoztatottak, hallgatók a Tanács határozatait, döntéseit, állásfoglalásait megismerjék, d) elkészíti és hitelesítteti az ülések jegyzőkönyveit. 14/C. § A Kari Tanács határozathozatali rendje

ESZ. I. kötet 36. § (1)

A Kari Tanács határozatképes, ha a szavazati jogú tanácstagok legalább 60 %-a jelen van. Határozatait egyszerű többséggel hozza.

(1)

A Tanács határozatképességét, vagy annak hiányát az elnök mondja ki.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(2)

Ha a Kari Tanács ülését határozatképtelenség miatt megtartani nem lehet, akkor az újabb ülés legalább 3, legfeljebb 15 napra össze kell hívni.

(3)

A Tanács Titkára köteles folyamatosan ellenőrizni az ülés határozatképességét. Ha a határozatképesség hiányát állapítja meg, e körülményről haladéktalanul köteles tájékoztatni az ülés levezető elnökét. A határozatképtelenné vált ülést be kell rekeszteni, tekintet nélkül a még hátralévő napirendi pontok számára és jellegére.

(4)

Ha a Tanács határozatképes, az elnök ismerteti a napirendi javaslatot. A napirend elfogadásáról a Tanács egyszerű többséggel dönt.

(5)

Az előterjesztéseket azok készítői terjesztik a Tanács elé, hozzátéve az esetlegesen felmerült módosító javaslatokat.

(6)

Az előterjesztés megtétele után az elnök vitára bocsátja a napirendi pontot, majd azt követően a kialakult álláspontokat összefoglalja, és a Kari Tanács tagjait felhívja állásfoglalásra, mely szavazással történik.

(7)

Szavazást kell elrendelni azokban az ügyekben, amelyekben a Kari Tanács dönt, javaslatot tesz, vagy véleményt nyilvánít, vagy amelyben a Kari Tanács a testületi állásfoglalást szükségesnek tartja.

(8)

A határozathozatal sorrendjében először az előterjesztéshez fűzött módosító indítványról kell szavazni, majd az előterjesztés véglegesített szövegéről.

ESZ. I. kötet 36. § (2)

A szavazásra bocsátott javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha arra a jelenlévő tanácstagok több mint fele „igen”-nel szavazott. A 33.§ (1) bekezdés b) pontjában szabályozott döntését a Kari Tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával hozza.

(3)

Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodás”-sal lehet.

(4)

Eredménytelen szavazás esetén a dékán új szavazást rendelhet el, vagy a Kari Tanács az előterjesztést leveszi a napirendről és annak újratárgyalását határozhatja el.

(5)

A Kari Tanács személyi ügyekben - kivéve az arany-, gyémánt-, vasdiplomák adományozását - titkos szavazással határoz. Így határoz akkor is, ha a tanács szavazati jogú tagjainak többmint 50 %-a ezt kívánja. Egyéb esetekben a tanács nyílt szavazással foglal állást.

(6)

A Kari Tanács ülései, jegyzőkönyvei, határozatai a kar oktatói, kutatói, más beosztású dolgozói és a hallgatói számára nyilvánosak, az előterjesztések és határozatok a dékáni hivatalban megtekinthetők. Nyilvános ülésen tanácskozási joga csak a Kari SzMSz-ben rögzítetteknek van (szavazati jogú tagok, tanácskozási jogú állandó meghívottak, eseti megbízottak).

(7)

A Tanács jelen lévő tagjai több mint 50 %-ának kérésére zárt ülést kell tartani.

(9)

A szavazás eredményét ugyanazon az ülésen ismertetni kell.

(10)

A határozatokat egyértelmű jelöléssel kell ellátni (sorszám/év-hónap-nap), és a kari honlapon keresztül nyilvánosságra kell hozni.



MISKOLCI EGYETEM



A2

ESZ. I. kötet 35. § (5)A Kari Tanács határozatait nyolc napon belül meg kell küldeni a rektornak.

(11)

Eredménytelen szavazás esetén a dékán új szavazást rendelhet el, vagy a Kari Tanács az előterjesztést leveszi a napirendről és annak újratárgyalását határozhatja el.

(12)

A Tanács Titkára köteles ügyelni a jogszabályok és a jelen Szabályzat rendelkezéseinek megtartására.

(13)

Az ülést az elnök zárja be. 14/D. § A Kari Tanács ülésének jegyzőkönyve

(1)

A Tanács üléséről jegyzőkönyv, valamint hangfelvétel készül, a jegyzőkönyvet elkészülte után elektronikus úton meg kell küldeni a Kari Tanács Tagoknak, és amennyiben azt a Tanács tagok elfogadják, az elnök hitelesíti.

(2)

A jegyzőkönyv mindösszesen az egyes napirendi pontok lényegi tartalmi elemeit, az esetlegesen felmerülő módosító javaslatokat, valamint a meghozott határozatokat tartalmazzák. Az ülés szó szerinti anyagát a hangfelvétel őrzi, melynek archiválásáról a dékán gondoskodik. A felvételhez és archiváláshoz szükséges technikai feltételek megteremtése a dékáni hivatal feladata.

(3)

A Kari Tanács határozatait a Titkár az ülést követő 5 napon belül írásba foglalja. A határozatokat a dékán és a Titkár írja alá.

(4)

A Kari Tanács határozatait az ülést követő a) 8 napon meg kell küldeni a rektornak, b) 15 napon belül meg kell küldeni annak a személynek, illetve szervezetnek, akire vonatkozik, illetve c) a kari honlapon – hacsak a Kari Tanács másként nem határoz – közzé kell tenni.

(5)

A Kari Tanács jegyzőkönyvei, határozatai és hanganyagai a kar oktatói, kutatói, más beosztású dolgozói és a hallgatói számára nyilvánosak, az előterjesztések és határozatok a Dékáni Hivatalban megtekinthetők.

(6)

Más érdeklődő részére a dokumentumokba való betekintést a dékán engedélyezhet, az adatvédelemről szóló 1992. évi LXIII. törvény 19-22. §-aiben szabályozott keretek között. 15. § Dékáni Tanács

ESZ. I. kötet 29 § (3)A dékán munkáját a dékáni tanács is segítheti, összetételét a kari szabályzat határozza meg.

(1)

Az Egyetemi Szabályzatban lehetővé tett módon, a Dékáni Tanács a Kari Tanács és a dékán feladatainak ellátását segíti véleményező és javaslattételi jogkörrel.



MISKOLCI EGYETEM



(2)

A Kari Tanács egyes kérdésekben döntési joggal is felruházhatja a Dékáni Tanácsot.

(3)

A Dékáni Tanács tagjai: a) a dékán, b) a dékánhelyettes, c) a referensek,

A2

(4)

A MAK-HÖK egyetértési jogkörébe tartozó kérdésekben a Dékáni Tanács üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a hallgatói önkormányzat képviselőjét is. Az ülésen eseti jelleggel más meghívott is részt vehet.

(5)

A Dékáni Tanács az üléseit a Kari Tanács üléseihez igazodva, s azon kívül szükség szerint tartja. Az ülést a dékán hívja össze, de azt a Dékáni Tanács bármely tagja kezdeményezheti.

(6)

A Dékáni Tanács elnöki feladatait a dékán, Titkári feladatait a a Kari Tanács Titkára látja el.

(7)

A Dékáni Tanács üléseiről jegyzőkönyv nem készül, de állásfoglalásait írásban rögzíteni kell és évente folyamatos sorszámozással nyilván kell tartani. 16. § Vezetői értekezlet

(1)

A vezetői értekezlet a dékán konzultatív testülete, amely véleményt nyilvánít a Kar azonnali döntést igénylő ügyeiben, továbbá javaslatokat fogalmaz meg arra, hogy a dékán milyen előterjesztést tegyen a Dékáni Tanács és a Kari Tanács számára a költségvetést, gazdálkodást, a személyi- és bérkérdéseket érintő döntésekre.

(2)

A vezetői értekezlet tagjai a Dékáni Tanács tagjai, valamint az intézetigazgatók és a tanszékek vezetői.

(3)

A vezetői értekezletet a dékán szükség szerint hívja össze.

(4)

A vezetői értekezleten, amennyiben az a Kari Tanácsot megelőzően, az elfogadott munkaterv szerint ül össze, a Kari Tanács elé terjesztett írásos anyagokat is be kell terjeszteni, és a vezetőség által felvetett módosító javaslatokat az anyag előterjesztőjének a Kari Tanács elé készített anyagában szerepeltetnie kell. 17. § Az intézet, illetve önálló tanszék értekezlete

ESZ. I. kötet 47 §

(1)

Az intézet oktatóinak értekezlete az intézet oktatóinak, tudományos kutatóinak vélemény nyilvánító testülete, közösségi és tudományos fóruma.

(2)

Az intézet oktatóinak értekezletén részt vehet, és szavazati joggal rendelkezik az intézet valamennyi teljes és részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója, valamint



MISKOLCI EGYETEM



A2

oktatási feladatokat is ellátó – felsőfokú végzettséggel rendelkező – más beosztású közalkalmazottja, a 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadságot igénybevevők kivételével. Tanácskozási joggal részvételre jogosultak a professzor emeritusok/emeriták, a doktoranduszok és az akadémiai kutatócsoportok azon tagjai, akik az adott tanszéken oktatási tevékenységet végeznek. (3)

(4) (5)

(6)

Az intézet vezetője meghatározott kérdésekben kikéri, az intézetet érintő lényeges kérdésekben pedig ki kell kérnie az értekezlet véleményét. Az intézet teljes állományát érintő kérdések megtárgyalására (például intézetigazgatói pályázatok véleményezése) intézeti értekezletet kell összehívni, melyen részvételre és szavazásra jogosult az intézet valamennyi teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottja, a 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadságot igénybevevők kivételével. Az intézetigazgató az intézetet érintő kérdésekben tájékoztatja az intézeti értekezletet. Amennyiben az intézeti értekezlet hallgatókat is érintő kérdéseket tárgyal, meg kell hívni a hallgatói önkormányzat képviselőit is. Az intézeti értekezletet az intézetigazgató hívja össze félévenként több alkalommal is.

(7)

Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt a rektor, a dékán, vagy a szervezeti egység fent irt tagjainak legalább egyharmada - az indok megjelölésével – az intézetigazgatótól írásban kéri.

(8)

Ki kell kérni az intézeti értekezlet véleményét az intézet – kutatási, személyi és munkaügyi, – költségvetésének felosztása, – külső kapcsolatainak hosszú távú alakítása, – ügyrendjének meghatározása, továbbá minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, egyetemi, kari szabályzat meghatároz.

(9)

Az intézeti értekezlet javaslatot tehet az általuk oktatott tantárgyak programjának kialakítása, a tananyag és a vizsgakövetelmények meghatározása, valamint az intézet hosszú távú gazdasági kérdéseiben.

(10)

Az intézeti értekezlet határozatképes, ha a részvételre jogosultak kétharmada jelen van.

(11) Vélemény-nyilvánítás és javaslat szavazása esetén az elfogadáshoz a jelen lévők egyszerű többségű (50%-nál több) „igen” szavazat szükséges. (12) A véleményt nyilvánító és javaslatot tevő intézeti értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az értekezlet elején felkért két személy hitelesít. (13)

A jegyzőkönyvet meg kell küldeni - értelemszerűen - a rektornak, a dékánnak.

(14)

Az intézeti értekezlet tudományos fórum is, ahol az intézet tagjai és a meghívott szakemberek bemutathatják tudományos eredményeiket, és azokról az értekezlet vitát folytathat.

ESZ. I. kötet 50. § (1) A tanszék oktatóinak értekezlete a tanszék oktatóinak, tudományos kutatóinak, véleménynyilvánító testülete, közösségi és tudományos fóruma. (2)

A tanszék oktatóinak értekezletén részt vehet, és szavazati joggal rendelkezik a tanszék valamennyi teljes és részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója, valamint oktatási feladatokat is ellátó – egyetemi kar esetén egyetemi diplomával, ill. MSc fokozattal rendelkező, főiskolai kar és BBZI esetén főiskolai végzettséggel, ill. BSc fokozattal rendelkező – más



MISKOLCI EGYETEM



A2

beosztású közalkalmazottja, a 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadságot igénybevevők kivételével. Tanácskozási joggal részvételre jogosultak a professzor emeritusok/emeriták, a doktoranduszok és az akadémiai kutatócsoportok azon tagjai, akik az adott tanszéken oktatási tevékenységet végeznek. (3)

A tanszék vezetője meghatározott kérdésekben kikéri, a tanszéket érintő lényeges kérdésekben pedig ki kell kérnie az értekezlet véleményét.

(4)

A tanszék teljes állományát érintő kérdések megtárgyalására (például tanszékvezetői pályázatok véleményezése) tanszéki értekezletet kell összehívni, melyen részvételre és szavazásra jogosult a tanszék valamennyi teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottja, a 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadságot igénybevevők kivételével.

(5)

A tanszék vezetője a tanszéket érintő kérdésekben tájékoztatja a tanszéki értekezletet.

(6)

Amennyiben a tanszéki értekezlet hallgatókat is érintő kérdéseket tárgyal, meg kell hívni a hallgatói önkormányzat képviselőit is.

(7)

A tanszéki értekezletet a tanszékvezető hívja össze félévenként több alkalommal is.

(8)

Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt a rektor, a dékán, vagy a szervezeti egység fent irt tagjainak legalább egyharmada - az indok megjelölésével - a tanszék vezetőjétől írásban kéri.

(9)

Ki kell kérni a tanszéki értekezlet véleményét a tanszék – kutatási, személyi és munkaügyi, – költségvetésének felosztása, – külső kapcsolatainak hosszú távú alakítása, – ügyrendjének meghatározása, továbbá minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, egyetemi, kari szabályzat meghatároz.

(10)

A tanszéki értekezlet javaslatot tehet az általuk oktatott tantárgyak programjának kialakítása, a tananyag és a vizsgakövetelmények meghatározása, valamint a tanszék hosszú távú gazdasági kérdéseiben.

(11)

A tanszéki értekezlet határozatképes, ha a részvételre jogosultak kétharmada jelen van.

(12)

Vélemény-nyilvánítás és javaslat szavazása esetén az elfogadáshoz a jelen lévők egyszerű többségű (50%-nál több) „igen” szavazat szükséges.92

(13)

A véleményt nyilvánító és javaslatot tevő tanszéki értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az értekezlet elején felkért két személy hitelesít. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni - értelemszerűen - a rektornak, a dékánnak.

(14) (15)

A tanszéki értekezlet tudományos fórum is, ahol a tanszék tagjai és a meghívott szakemberek bemutathatják tudományos eredményeiket, és azokról az értekezlet vitát folytathat.

(1)

Az ESZ. 47 § (5) bekezdése szerint kibővített intézeti értekezletet félévente egyszer, illetve a jogosultak kérésére meg kell tartani. Erre meg kell hívni a képzésben érintett évfolyamok és a kari HÖK képviselőit, valamint szükség esetén a Kar bármely tisztségviselőjét.

(2)

Az intézeti/tanszéki értekezlet határozatának végrehajtása az egység vezetőjére, minden oktatójára és nem oktató dolgozójára kötelező. Ha a határozat jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért, a vezető ezt haladéktalanul a dékán tudomására hozza.



MISKOLCI EGYETEM

(3)



A2

Személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani. Ha a személyi kérdésben való véleménynyilvánítás intézeti tanszéket is érint, előzetesen az érintett intézeti tanszék oktatóinak véleményét is ki kell kérni. Az intézeti tanszék is titkos szavazás útján nyilvánít véleményt személyi kérdésekben. 18. § Összalkalmazotti értekezlet

(1)

Az Összalkalmazotti Értekezlet a Kar stratégiai konzultatív szerve, amely ajánlást tehet és véleményt nyilváníthat a Karon felmerülő bármely kérdésben.

(2)

Az Összalkalmazotti Értekezletet szükség esetén, de megbízatása alatt legalább egy alkalommal a dékán hívja össze és elnököl azon. Az értekezletre meg kell hívni a Kar minden közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottját.

(3)

Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt az alkalmazottak legalább egyharmada írásban kéri, valamint, ha az Esz. 31 § (2) bekezdése szerint meg kell választani a Kari Tanács szavazati jogú tagjait. 19. § Kari bizottságok

(1)

A Kar tudományos és oktatási feladatainak irányításában a kar oktatói, nem oktató munkatársai és hallgatói az alábbiakban rögzített kari bizottságok révén vesznek részt: a) Oktatási és Kreditbefogadó Bizottság, b) Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Tanácsa, egyben a Kar Doktori Tanácsa, c) Tanulmányi Bizottság, d) Gazdasági Bizottság, e) Fegyelmi Bizottság, f) Tudományos Diákköri Tanács, g) Felvételi Bizottság, h) Habilitációs Tanács, i) Seniorok Tanácsa, j) Könyvtár Bizottság, k) Erasmus Bizottság l) Minőségügyi Bizottság m) GOP Bizottság

(2)

Az egyetemi szintű és a HÖK által működtetett bizottságokba a Kar képviselőit – a kari bizottságok javaslata alapján – a Kari Tanács delegálja.

(3)

Az egyes kari bizottságok feladatát a megfelelő szabályzatok határozzák meg, működésének részletes rendjét a bizottság maga állapítja meg.



MISKOLCI EGYETEM



A2

VI. A FELADATELLÁTÁST KOORDINÁLÓ EGYÉB TISZTSÉGVISELŐK 20. § Szakfelelősök (1)

A Kar által gondozott egyes szakok élén szakfelelősök állnak.

(2)

A szakfelelős a) Szervezi és irányítja az általa vezetett szakon folyó képzést, felelős annak minőségbiztosításáért. b) Közreműködik a szakindítási engedély kérelmének előkészítésében, az oktatási program kidolgozásában. c) Figyelemmel kíséri a szakra vonatkozó képzési és vizsgakövetelmények változását és kezdeményezi a tanterv szükséges módosítását. d) A tantervi előírásoknak megfelelően biztosítja a képzési feltételeket; javaslatot tesz tárgyfelelősök kijelölésére és tananyagok elkészítésére. e) Képviseli a szakot a vele kapcsolatos fórumokon. f) Javaslatot tesz a felügyelete alá tartozó programok népszerűsítésére.

(3)

A szakfelelősöket a Kari Tanács a dékán javaslata alapján választja meg maximum 4 évre. Újraválasztásuknak akadálya nincs.

(4)

A szakfelelősök a munkájukról a Kari Tanács előtt rendszeresen – legalább két évente – beszámolnak. A Kari Tanács e munkát értékeli, és szükség esetén megbízatásukat megszünteti. 21. § Referensek

(1)

A dékán – saját megbízásának időtartamára – egyes feladatkörök ellátására és tevékenységek irányítására referenseket bízhat meg, akik többletfeladatukat külön díjazás ellenében látják el.

(2)

Referensi megbízás adható ki különösen a tanulmányi referens, a gazdasági referens, valamint az ipari kapcsolatokért és pályázatokért felelős referens8 feladatainak az ellátására.

(3)

A tanulmányi referens feladata az alap és mesterszintű, illetve az osztatlan egyetemi képzés tanulmányi ügyeit szervezni és felügyelni. Saját tevékenységi körében eljárva: a) dönt a Tanulmányi és vizsgaszabályzat által hozzá rendelt tanulmányi és vizsgaügyekben, b) ellátja a Tanulmányi Bizottság elnöki tisztségét; ebből fakadóan előkészíti és összehívja annak üléseit és elnököl azokon, gondoskodik a Bizottság döntéseinek végrehajtásáról, tájékoztatást ad tanulmányi és vizsgaügyekről a Kari Tanácsnak, a kari bizottságoknak és a kar szervezeti egységeinek, c) a Tanulmányi Bizottság akadályoztatása esetén első fokon gyakorolja annak jogait, d) oktatási ügyekben képviseli a Kart az Egyetem fórumain és bizottságaiban, e) gondoskodik a tantervek, az oktatási programok és az órarend összeállításáról és folyamatos frissítéséről,

8




MISKOLCI EGYETEM



A2

f) biztosítja, hogy a szakalapítási és szakindítási kérelmek megfeleljenek a rájuk vonatkozó jogszabályoknak és szabályzatoknak, g) segíti és felügyeli a kreditrendszer kialakítását és működését, h) kezdeményezi és előkészíti új képzési formák bevezetését, i) ellátja a levelező tagozatos szak tagozatvezetői feladatait, j) koordinálja és támogatja a hallgatói szervezetek működését, segíti a hagyományápolást.9 (4)

A tanulmányi referens munkáját a Dékáni Hivatal tanulmányi ügyeivel foglalkozó ügyintézője segíti, egyben ellátja a Tanulmányi Bizottság Titkári feladatait is.

(5)

A gazdasági referens feladata a Kar gazdálkodásának figyelemmel kísérése, az ezzel összefüggő kari tevékenységek koordinálása. A gazdasági referensi feladatok ellátásával a dékánhelyettes is megbízható.10 Feladatkörében eljárva: a) vizsgálja a Kar gazdálkodását és javaslatokat tesz annak jobbítására, b) figyelemmel kíséri a kari források és keretek alakulását és rendszeres tájékoztatást ad arról a testületeknek és tisztségviselőknek, c) nyilvántartást vezet a Kar és annak szervezeti egységei rendelkezése alatt álló témaszámokról (a keretek felhasználásáról), valamint a Bér- és Munkaügyi Osztály havi jelentései alapján a Kar béralapjának havi változásairól, d) javaslatot tesz a kari költségvetés összeállítására, a források és keretek kari gazdálkodási egységek közötti felosztásának elveire és módjára, e) számon tartja a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályi és szabályzati rendelkezéseket és figyelemmel kíséri azok betartását, f) közreműködik a kari gazdasági–pénzügyi vonatkozású döntések előkészítésében és a döntések hatásának előrejelzésében, g) javaslatot tesz a költségtérítések mértékének kalkulálására és meghatározására.

(6)

A gazdasági referens munkáját a Dékáni Hivatal gazdasági ügyeivel foglalkozó ügyintézője segíti.

(7)

Az ipari kapcsolatokért és pályázatokért felelős referens feladata az oktatási, képzési, tudományos programokra, valamint a szervezeti és infrastrukturális fejlesztésekre és pályázatokra vonatkozó javaslatok elkészítése, az ezzel összefüggő kari tevékenységek koordinálása. Feladatkörében eljárva: a) feltárja a kari programok finanszírozásának lehetőségeit, b) javaslatot tesz kari szintű pályázatokra, szakképzési hozzájárulásokra és egyéb fejlesztési forrásokra, c) figyelemmel kíséri és koordinálja a kari bevételszerző tevékenységet, d) nyomon követi és koordinálja az ipari kapcsolatokat, e) felügyeli a konferenciákat, a tudományos üléseket és kari kiadványokat.

(8)

Az ipari kapcsolatokért felelős referens munkáját a Dékáni Hivatal ügyintézője segíti.11

9

Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 233/2010. sz. határozatával, hatályba lépett 2010. július 1. napján. Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 233/2010. sz. határozatával, hatályba lépett 2010. július 1. napján. 11 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 233/2010. sz. határozatával, hatályba lépett 2010. július 1. napján 10



MISKOLCI EGYETEM



A2

22. § Intézeti tanszékvezetők (1)

Az intézeti tanszékek vezetőinek fő feladatuk az intézetigazgató irányításának megfelelően gondoskodni az intézeti tanszék gondozásában álló diszciplínák oktatásáról és kutatásáról, valamint az intézeti tanszék oktatói szakmai munkájának (oktatás, vizsgáztatás, kutatás, tudományos előmenetel) irányításáról.

(2)

Az intézeti tanszék vezetőjét a Kari Tanács véleményének ismeretében a dékán legfeljebb 5 éves időtartamra bízza meg. Az intézeti tanszék vezetője jogosult az „intézeti tanszékvezető” cím használatára.

(3)

Az intézeti tanszék vezetőjének megbízására, a megbízás megismétlésére, illetve a felmentésre vonatkozó javaslatot az intézeti tanszék oktatói értekezlete véleményezi. A felmentésre vonatkozó javaslatot a Kari Tanács bármely tagja vagy az intézet igazgatója terjesztheti elő. Ezt az intézeti tanszék oktatóinak kétharmada is kezdeményezheti.

(4)

Az intézeti tanszékvezető az intézetigazgató iránymutatása alapján köteles gondoskodni: a) a tantárgyi tematika és követelményrendszer elkészítéséről és annak betartatásáról, b) akadályoztatása esetén megfelelő helyettesítéséről, c) a tanszéki kötelezettségeknek az intézeti tanszék általi maradéktalan teljesítéséről.

(5)

Az előző bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében az intézeti tanszékvezetőt az intézeti tanszék dolgozói szakmai feladatainak koordinálási joga illeti meg. A feladatok ellátását a dékán és az intézet igazgatója kérheti számon. VII. A KAR MŰKÖDÉSI RENDJE 23. § Szervezeti és Működési Rend

ESZ. I. kötet 85. § (1)

(2)

Az egyetemi irányítás és vezetés - jogszabályokon túli - jogi eszközei: a) Szabályzat és mellékletét képező szabályzatok; b) szenátusi határozat ba) szabályzatot alkotó határozat, bb) egyedi határozat; c) kari tanácsi, önálló intézeti tanácsi határozat ca) szabályzatot alkotó határozat cb) egyedi határozat; d) Szabályzatban felhatalmazott testületek határozatai; e) magasabb vezetői ügyviteli és egyéb utasítás; f) vezetői ügyviteli és egyéb utasítás. Az egyetemi irányítás és vezetés más eszközei: magasabb vezetők, vezetők által kiadott körlevelek, tájékoztatók.



MISKOLCI EGYETEM

(3)



A2

E rangsornak megfelelően, alacsonyabb szintű jogi vagy más eszköz nem lehet ellentétes magasabb szintű jogi és más eszközzel.

(4)

A szabályzatok gondozásáért felelős magasabb vezetőket, vezetőket rektor jelöli meg.

(5)

A szabályzatok előkészítésének, elfogadásának, kibocsátásának és nyilvántartásának rendjét jelen Szabályzat rendelkezései mellett a „Belső szabályzatok megalkotásának rendje a Miskolci Egyetemen” című szabályzat tartalmazza, mely jelen szabályzat mellékletét képezi.

A Kar működése megfelel a Miskolci Egyetem irányításának és vezetésének jogi, illetve jogszabályokon túli eszközei szabta általános feltételeknek. ESZ. I. kötet 86 § (1)

A magasabb vezetői megbízással, illetve a vezetői megbízással rendelkező egyetemi vezetőt a közvetlenül alárendelt szervezeti egység, illetve személyek tekintetében megilleti az utasítás adásának a joga. Az utasítás csak a közvetlenül alárendelt szervezeti egység működésére, illetve személy feladatvégzésére vonatkozhat.

(2)

A magasabb vezetőket és a vezetőket feladataik ellátásában kinevezett helyettesek segíthetik. A helyetteseket átruházott hatáskörben, vagy tartós helyettesítés során utasítási jog illeti meg, amelynek hatálya - amennyiben jogszabály, vagy szabályzat másképpen nem rendelkezik megegyezik az átruházó, illetve a tartósan távollevő vezető utasításának hatályával.

(3)

A vezetői utasítások visszavonásáról a kibocsátással megegyező módon értesíteni kell az érintetteket.

(4)

Az Egyetem magasabb vezetői és vezetői a feladatkörükben körleveleket, tájékoztatókat, adhatnak ki, amelyekben értesítik a szervezeti egységeket a hatályba lépő jogszabályok, egyetemi rendelkezések alkalmazásáról, a szükséges intézkedésekről, illetve az egységes egyetemi eljárási rendről.

(5)

A Gazdasági Tanács elnökét, a reprezentatív szakszervezet illetve a ME-HÖK elnökét a hatáskörébe tartozó ügyekben megilleti tájékoztatók, körlevelek kiadásának joga.

24. § A Karon folytatott képzések alapításának, indításának és folytatásának rendje ESZ. I. kötet 87 § (1)

Az Egyetem alapképzést (BA/BSc), mesterképzést (MA/MSc), egységes, osztatlan képzést, doktori képzést, szakirányú továbbképzést, felsőfokú szakképzést, a korábban hatályos képzés szerinti egyetemi és főiskolai képzést folytat, valamint ezeken felül tanfolyami és más felnőttképzést, illetve egyéb képzéseket folytathat magyar és idegen nyelven.

(2)

A doktori képzés kivételével az (1) bekezdésben meghatározott képzések előkészítésének, megszervezésének, indításának és folytatásának szabályait a jelen fejezetben foglalt szempontok alapján elkészített és a Szenátus által elfogadott, a jelen Szabályzat mellékletét képező képzési szabályzat rögzíti. A doktori képzésről A Miskolci Egyetem doktori képzés és a doktori (PhD) fokozatszerzés szabályzatában kell rendelkezni.

(3)

A képzési szabályzatban kell rögzíteni különösen a) a képzés indítása és megszüntetése kezdeményezésének szabályait mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben,


alapképzésben,


MISKOLCI EGYETEM



A2

b) a képzési és szakképzési program kidolgozásának szabályait, c) az a)-b) pontokba nem tartozó képzések (tanfolyam, szakképesítést nyújtó képzés, stb.) indítása feltételeinek meghatározását, d) az a)-c) pontokba tartozó képzések indításának, szervezésének és lebonyolításának szabályait, e) az előterjesztések formai követelményeit.

(1)

A Kar alapképzést (BSc), mesterképzést (MSc), osztatlan képzést (okleveles mérnöki – kifutásig), doktori (PhD) képzést, szakirányú továbbképzést, felsőfokú szakképzést, a korábban hatályos képzés szerinti egyetemi képzést, valamint ezeken felül tanfolyami és más felnőttképzést, illetve egyéb képzéseket folytathat magyar és idegen nyelven.

(2)

A Karon folyó képzések: Energetikai mérnök-asszisztens FSz OH-FHF/751-6/2008. Anyagmérnöki hagyományos egyetemi* OH-FRKP/17694-1/2007. Kohómérnöki hagyományos egyetemi* OH-FRKP/17694-1/2007. Anyagmérnöki BSc OH-FRKP/17694-1/2007. Anyagmérnöki MSc 2006/3/VIII/3/6 MAB határozat Kohómérnöki MSc 2006/3/VIII/3/7 MAB határozat Mérnöktanár MSc (anyagmérnök szakirány) 2009/5/X/36 MAB határozat Környezetvédelmi szakirányú továbbképzés OH-FRKP/17694-1/2007. Doktori képzés (PhD) 2008/3/VIII/2/152 MAB határozat OH-FRKP/17694-1/2007. *utolsó meghirdetés 2005/2006. tanév

f) g) h) i) j) k) l) m) n)

ESZ. I. kötet 88. § (1)

Alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben és szakirányú továbbképzésben a képzési és kimeneti követelmények módosítását, illetve új követelmények meghatározását, valamint képzés indítását az Egyetem bármely oktatási szervezeti egysége kezdeményezheti az illetékes kar/önálló intézet tanácsánál.

(2)

A kari/önálló intézeti tanács döntése alapján a kar/önálló intézet vezetője kezdeményezi az általános rektorhelyettesnél – az előterjesztés és a kari/ önálló intézeti tanács határozatának egyidejű megküldésével – a javaslat Szenátus elé terjesztését.

(3)

A jelen szakasz rendelkezései megfelelően irányadók a szakképzési program meghatározása esetén is.

(4)

A Szenátus hozzájárulhat ahhoz, hogy megállapodás alapján más felsőoktatási intézménnyel, annak szervezeti egységével vagy nem felsőoktatási intézménnyel közösen folytassák a képzést. A képzési szabályzatban kell meghatározni a megállapodás tartalmát.

25. § A Karon folytatott kutatási tevékenységek rendje ESZ. I. kötet 90. § (1)

Az Egyetem az oktatók, kutatók, hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység szabadságát, támogatja feltételeinek megvalósítását.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(2)

Az Egyetem oktatóinak, kutatóinak a jelen Szabályzat keretei között kötelessége tudományos munka folytatása, illetve az oktatók, kutatók jogosultak tudományos (művészeti) célú pályázatok benyújtására, a munkaköri feladataikból származó feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatására.

(3)

Az oktatók és kutatók tudományos kutatási eredményeik közzétételére a szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzat rendelkezései szerint jogosultak.

(4)

A tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység finanszírozásának forrásai: – pályázatok, – normatív támogatás, – szerződéses tevékenységből származó bevételek.

26. § Kutatási pályázatok ESZ. I. kötet 91. § (1)

Pályázatok benyújtására jogosultak – a pályázati kiírástól függően – jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szervezeti egységek és személyek, ill. az együttműködésükkel létrejövő társulás.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt eseteken túl az Egyetemmel jogviszonyban nem álló személy az általa benyújtott pályázaton elnyert támogatás terhére a támogatott tevékenységet az Egyetem valamely karán is megvalósíthatja, ha erre irányuló megállapodás alapján az Egyetem az adott pályázatot befogadta (pl. OTKA).

(3)

A pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó jogszabályoknak, a pályázati kiírásnak, a pályázatokkal kapcsolatos szerződéseknek és a Szenátus által elfogadott, a jelen Szabályzat mellékletét képező pályázati szabályzatnak, illetve az egyetemi és kari tanácsi határozatoknak megfelelően kell elvégezni.

27. § A Kar együttműködése más szervezetekkel ESZ I. kötet 92. § (1)

Az Egyetem az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel megállapodás alapján együttműködhet.

(2)

Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködés irányulhat különösen: képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, a tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására.

(3)

Az Egyetem megállapodhat különösen – a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutatóintézetekkel közös kutatási, képzési feladatok ellátására, – másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására, – szakközépiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására, – közoktatási intézménnyel gyakorlóhelyek működtetésére, – gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére, – önkormányzatokkal.



MISKOLCI EGYETEM



A2

28. § Adatkezelés és továbbítás szabályai ESZ. I. kötet 93 § (1) Az adatkezelés és továbbítás szabályait az SZMSZ mellékletét képező szabályzat tartalmazza, melyet a Szenátus hagy jóvá.

29. § A szerződéskötések eljárási rendje ESZ. I. kötet 93/A. § (1)

Az Egyetem képviseletére a rektor jogosult, aki ezt a jogkörét a jelen szabályzat mellékletét képező kötelezettségvállalási szabályzatban foglaltak szerint átruházza az Egyetem közalkalmazottaira, továbbá egyes ügyekben, vagy az ügyek egyes körére nézve írásbeli meghatalmazással átruházhatja egyes egyetemi közalkalmazottakra, meghatározva a képviseleti jog terjedelmét. Az átruházott képviseleti jog tovább nem ruházható.

(2)

Jogi személyiséggel az Egyetem rendelkezik, jogokat és kötelezettségeket ennek alapján az Egyetem szerezhet, illetve vállalhat, ezért a szerződéseket kizárólag az Egyetem nevében lehet megkötni. A szerződés által ténylegesen jogosított, vagy kötelezett szervezeti egységet a Miskolci Egyetem nevet követően zárójelesen lehet a szerződésben feltüntetni.

(3)

A szerződéskötést a ténylegesen jogosultságot, kötelezettséget szerző szervezeti egység vezetője kezdeményezi, előkészítve a szerződés tervezetét.

(4)

A szerződést előkészítő szervezeti egység vezetője, amennyiben nem ő az aláíró köteles a szerződést szignálni.

(5)

A szerződéseket jogi ellenőrzés céljából a jogtanácsoshoz, vagy az egyetemi megbízással rendelkező ügyvédhez el kell juttatni. A jogi ellenőrzést a jogi szignó tanúsítja.

(6)

A pénzügyi érvényesítést és ellenjegyzést követően kerülhet sor a szerződés aláírására.

(7)

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a „Miskolci Egyetem kötelezettségvállalási szabályzatában” foglaltak az irányadóak.

30. § A kapcsolattartás rendje ESZ. I. kötet 100 § (1)

Az Egyetem szervezeti egységei között olyan munkakapcsolatot kell kialakítani, amely segíti az egymásra épülő feladatok legmagasabb szintű megoldását.

(2)

A szervezeti egységek segítik egymás munkáját határidőre történő adatszolgáltatással, feladataik maradéktalan teljesítésével.

(3)

A szervezeti egységek közötti kapcsolat vezetői szinten és ügyintézői szinten egyaránt létrejöhet. Az ügyintézői szinten létrejövő kapcsolatról a vezető tájékoztatása szükséges.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(4)

Adatszolgáltatásra írásbeli kérelem alapján, az adott egység vezetője - távollétében a helyettesítésére kijelölt személy - tudtával és hozzájárulásával történhet. Az adatszolgáltatás az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi és szabályzati előírások maradéktalan betartásával kerülhet sor.

(1)

A karon belül a Dékáni Hivatal, valamint az oktatási-kutatási szervezeti egységek (intézetek, tanszékek) a feladatok megfelelő ellátása érdekében együttműködnek. A dékán, illetve a dékán nevében, a Dékáni Hivatal munkatársai írásban/elektronikusan bekérik a kari dokumentumok elkészítéséhez szükséges, szervezeti egység szintű adatokat, jelentéseket a szervezeti egységek vezetőin keresztül. Az oktatási-kutatási szervezeti egységek kötelesek a kért határidőn belül - írott/elektronikus formában - eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, illetve dokumentálhatóan jelezni az adatszolgáltatást érintő esetleges akadályokat.

(2)

A Dékán, a szakterületi illetékesség, illetve a személyes alkalmasság alapján felkérheti a Kar oktató-kutató alkalmazottait kari érdekeltségű dokumentumok kidolgozására. A munka technikai segítése, a szükséges kari adatok és kari kezelésű dokumentumok szolgáltatása a Dékáni Hivatal feladata. VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 31. § A Szenátusba delegált képviselők megválasztása

ESZ. I. kötet 11 § (1)

A Szenátus tagjainak választását a rektor írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig sor kerüljön.

(2)

Az oktatók-kutatók képviselőiként karonként kettő főt a kari oktatói-kutatói értekezlet választ, egy főt a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet oktatói-kutatói értekezlete, és további egy főt a nem kari és önálló intézeti szervezetbe tartozó szervezeti egységek oktató-kutató közalkalmazottai együttes értekezlete választ.

(3) (4)

A nem oktató-kutató közalkalmazottak képviselőinek választása elektori rendszerben történik, gazdálkodási egységenként az egységben foglalkoztatott nem oktató-kutató közalkalmazottak létszáma 10 %-ának megfelelő számú küldöttet választ a gazdálkodási egység nem oktatókutató közalkalmazottainak értekezletén. A fentiek szerint megválasztott küldöttek a főtitkár által összehívott együttes értekezleten választják meg a 3 fő képviselőt.

(5)

A kari választások megszervezéséért és lebonyolításáért a kar vezetője, a gazdálkodási egységek küldötteinek választása megszervezéséért és lebonyolításáért a gazdálkodási egység vezetője, a nem oktató-kutató közalkalmazottak küldöttei általi választások megszervezéséért és lebonyolításáért a főtitkár felel.

(6)

A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz12 Önkormányzat saját hatáskörben gondoskodik képviselői delegálásáról.

(7)

A szenátusi tagok választásának, ill. delegálásának szabályszerűségét a rektor ellenőrzi, és a Szenátus titkára gondoskodik a szenátusi tagi megbízólevelek kiadásáról.

12




MISKOLCI EGYETEM



A2

ESZ. I. kötet 12 § A választás menete (1)

A 11. §-ban meghatározott oktatói-kutatói értekezletet, a nem oktató-kutató közalkalmazottak küldötteinek értekezletét megelőző legalább két héttel 3 tagú jelölő bizottságot állít fel a kar vezetőjének javaslatára a Kari Tanács, illetve a nem kari szervezeti egységek értekezlete tekintetében a rektor javaslatára a Szenátus.

(2)

A jelölő bizottság feladata a jelöltlisták összeállítása kellő tájékozódás alapján úgy, hogy érvényesüljön a többes jelölés elve.

(3)

Az intézmény valamely karának/önálló intézetének oktatói-kutatói értekezletén, továbbá a nem kari/önálló intézeti szervezetbe tartozó oktató-kutató közalkalmazottak együttes értekezletén szavazati joggal részt vehet a szervezeti egység valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, kutatója. A nem oktató-kutató közalkalmazottak gazdálkodási egységenkénti küldött-választó értekezletén részt vehet az egységben teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott valamennyi nem oktató-kutató közalkalmazott, kivéve a 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadságon lévőket. A küldöttek értekezletén részt vehet valamennyi küldöttnek megválasztott nem oktató-kutató közalkalmazott.

(4)

Az értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosult személyek legalább 60 %-a jelen van.

(5)

Az értekezlet elnöke a korelnök.

(6)

A Szenátus tagjainak választása a jelöltlisták alapján történik. Először a jelölő bizottság által javasoltak jelölését kell egyenként szavazásra bocsátani. A résztvevők további személyek jelölését javasolhatják. A jelölésről nyílt szavazás dönt. A listára való felvételre a jelenlévő szavazásra jogosultak egyharmadának szavazata szükséges. A jelöltlistán sorrend nincs, a neveket abc-rendben kell feltüntetni.

(7)

A jelöltlista lezárása után az értekezlet a szavazatok összeszámlálására nyíltan, egyszerű többséggel 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság összetételére a jelenlévők tesznek javaslatot.

(8)

A szenátusi tagok megválasztása titkosan történik. Érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon, a jelölt nevének megjelölésével, vagy áthúzásával lehet.

(9)

A választók a betöltendő képviselői hely/helyek számának megfelelő számú jelöltre szavazhatnak. Érvénytelen a szavazat, ha nem a hivatalos szavazólapon adták le, vagy a fentiekben meghatározott számnál több nevet hagy meg a szavazó, vagy ha a végleges jelöltlistán nem szereplő személy nevét írja be.

(10)

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg a választások eredményét, hogy a legtöbb szavazatot elnyert személy/ek a szavazatok sorrendjében foglalják el a Szenátusban betölthető tagsági helyet/helyeket, illetve a soron következő legtöbb szavazatot elérő személy póttag lehet.

(11)

Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében új szavazást kell tartani.

(12)

A megválasztás feltétele, hogy a jelölt a leadott szavazatoknak több mint felét elnyerje. Ha a rendelkezésre álló helyek betöltésére e feltétel folytán nem kerülhet sor, az üresen maradt hely/ek betöltésére nyomban új választást kell tartani. E választás során új jelölteket is lehet állítani, és azt/azokat kell megválasztottnak tekinteni, aki/k a leadott szavazatok számának sorrendjében a legtöbb szavazatot kapta/kapták.



MISKOLCI EGYETEM



A2

(13)

A Szenátus választott tagjainak megbízatása 4 évre szól. A szakszervezet által delegált tagok mandátuma 4 évre, a hallgatói önkormányzat által delegált tagok megbízatása 1 évre szól.

(14)

A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) a delegált tag visszahívásával d) a tag halálával, e) a közalkalmazotti (hallgatói) jogviszony megszűnésével (kivéve a reprezentatív szakszervezet képviselői esetében).

ESZ. I. kötet 13 § Póttagság (1)

A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személyt tagságának megszűnése esetén helyettesíteni.

32. § Az ügyintézés rendje (1)

A Kar a működését a szervezeti egységei, tisztségviselői, testületeinek tagjai, s feladatokkal megbízott munkatársai tevékenysége révén fejti ki.

(2)

A döntések meghozatalában és végrehajtásában közreműködők kötelesek a feladataikat a rájuk vonatkozó jogszabályok és szabályzatok rendelkezései, az ügyviteli előírások, a munkaköri leírásuk, vezetőik utasításai és legjobb tudásuk szerint elvégezni. Feladataik ellátása során kötelesek együttműködni, s egymást segíteni.

(3)

A Dékáni Hivatal és az intézetek apparátusa egységes igazgatási szerveztet képez, melyet – saját jogkörükben – a dékán, az intézetigazgatók és a tanszékvezetők irányítanak. IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33. §

Jelen szabályzat 2010. július 1-én lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg a 329/2009. (X.21.) sz. szenátusi határozattal elfogadott a Műszaki Anyagtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát vesztette. Ezen szabályzat a Kari Tanács által 26/2009. (VI.25.) sz. határozattal, valamint a Miskolci Egyetem Szenátusa által 329/2009. (X.21.) számú szenátusi határozattal elfogadott és a 233/2010. sz, a 379/2010. sz., a 135/2012. (IV.19.) sz., valamint a 512/2013. határozattal módosított egységes szerkezetű változat. Miskolc, 2013. december 18. Prof. Dr. Torma András Rektor, a Szenátus elnöke


Prof. Dr. Gácsi Zoltán Dékán, a Kari Tanács elnöke


SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KARÁNAK FELADATAIRA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRE

Recommend Documents