A SZABADSÁG HORGÁSZ EGYESÜLET módosított, egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA Jóváhagyta az egyesület közgyűlése 6/2006. (1.15.) határozatával, egységes szerkezetben az Ala szabál módosításáról szóló 1/2008. I. határoza a 10/2013. (1.13.) határozat, az 1/K/2016. 03.06. számú határozat és az J/K/2016. 12.03. számú határozat szövegével. .
A Szabadság Horgász Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló, és az Új Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései figyelembevételével az Alapszabályát az alábbiak szerint állapítja meg:
I. Az egyesület neve, célja és feladata 1. ~ (1) Az egyesület neve: Szabadság Horgász Egyesület. (2) Székhelye: 5052 Új szász, Sólyom Út 18. (3) Pecsétje: ör ala on Szabadsá Hor ász E esület IJ’szász’ felirat a mezőben hoio dószám: 198 7225-1-16 1972” és sorszám (4)’ (5) Nyilvántartási szám: 16-02-0000182. (6) Az egyesületet képviselete: az egyesületet Paplanos Tibor elnök (5052 Újszász, Sólyom Út 1 8.) önállóan, teljes jogkörrel képviseli, kivéve banki aláírás ahol Tarcsa Józsefné gazdasági vezetővel együttes, vagy ii]. Pap Gábor titkár és Tarcsa Józsefné gazdasági vezető együttes aláírása a banki aláírás. 2. ~ (1) Az egyesület tartós célja: a) A környezet, a természet és a halállomány védelme; b) tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint kedvező horgászlehetőség biztosítása; c) a tagság érdekeinek képviselete más szervek előtt; d) a horgászsport népszerűsítése, horgászrendezvények szervezése-bonyolítása; e) a 18 éven aluli fiatalok környezettudatos nevelésének biztosítása;
‘ A vízterületre vonatkozó rendelkezés az 1 KJ2016.03.06. számú határozattal törlésre került, mivel azt a MOHOSZ-szal kötött külön szerződés szabályozza.
2 I) együttműködés a vízgazdálkodási szervekkel egyes vízgazdálkodási feladatok ellátása érdekében. 3. ~ (1) Az egyesület a 2. ~-ban meghatározott célkitűzések érdekében: a) Biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket; b) biztosítja, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat és az Országos horgászrend szabályait betartsák; c) segíti a hatóságokat az orvhalászat és orvhorgászat megelőzésében és leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében; d) halfogó- és a tagság kívánsága esetén egyéb sportversenyeket rendez; e) korszerű halgazdálkodást folytat, valamint biztosítja a halállomány védelmét a MOHOSZ-tól és a Magyar Államtól kezelésbe kapott vízterület(ek)en. 4. ~ (1) Az egyesület feladatainak eredményes ellátásához igényli az állami, a szakpolitikai, a horgászati szövetségi és más társadalmi szervek erkölcsi, szakmai, valamint anyagi segítségét. (2) Az egyesület pártpolitikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap. Országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. 5. ~ (1) Az egyesület, mint a Magyar Országos Horgász Szövetség (továbbiakban: Szövetség) és annak területi szövetségének tagja fejti ki működését. (2) Az egyesület és a Szövetség kapcsolataira a Szövetség alapszabálya az irányadó. (3) Civil szervezetek egyéb szövetségében történő részvételről vagy a velük történő együttműködésről a közgyűlés dönt.
II. Az egyesület tagsági elve 6. ~ (1) Egyesületi tag az lehet, aki az alapszabályban megjelölt feltételeknek megfelel és azok megvalósításában való tevékenységet vállalja. Az Egyesületi tagsági jogviszony írásbeli belépési nyilatkozattal jön létre, az egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. [A tagsági jogviszony keletkezése] 6./A ~ (1) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek vezetőség általi elfogadásával keletkezik. (1/a) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. (2) Egyesületi tagsági viszony formái: a) Teljes jogú rendes tagok lehetnek, akik: 18. életévüket betöltött magyar és külfüldi állampolgárok, természetes személyek; nem állnak cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt. -
-
3 b) Kedvezményezett helyzetű rendes tagok, akiknek belépési díját, a rendes tagokat illető más kötelezettségeit a vezetőség eltörli, vagy mérsékli. c) Az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt. d) Ifjúsági tagnak 18 éven aluli fiatalokat lehet felvenni. Általános iskolába járó tanulók csak szülő (gyám) beleegyezésével léphetnek be az egyesületbe. e) Az egyesületnek pártoló, tiszteletbeli és jogi személy tagjai is lehetnek. A pártoló és tiszteletbeli tag tagsági viszonya a vezetőség írásos felkérésének elfogadása alapján létesíthető. A pártoló és tiszteletbeli tagok számáról a közgyűlés dönt. E tagok tanácskozási és javaslattételi joggal az egyesület bármely testületi ülésére meghívhatóak. Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjait kedvezményes horgászengedéllyel láthatja el. Az ilyen tagoknak egyesületi tagdíj- és belépési díj fizetési kötelezettségét a vezetőség határozza meg. Tagsági viszonyuk az egyesület vezetősége és a tag részéről egyaránt egyszerű írásos bejelentéssel megszüntethető. I) A jogi személy tagsági viszonyát, illetve az egyesület tevékenységében való részvételre vonatkozó részletes szabályait az egyesület vezetősége és a jogi személy vezetője által kötött együttműködési megállapodás rögzíti. g) Az egyesületbe teljes jogú tagként történő felvételnél a közgyűlés meghatározott összegű belépési díj fizetését írhatja elő. Felnőtt és ifjúsagi tagdíj 3.000,- Ft, a 70. életévét betöltött tagoknak díjkedvezményt biztosítunk, mely a mindenkori tagdíj összegének 50%-a. 7. ~ A tagfelvételről az egyesület vezetősége dönt, ami az állami jegy váltásával egyidejűleg megfizetett tagdíj során keletkezik. Az indoklást is tartalmazó határozatot a felvételt kérővel közölni kell. A felvételt elutasító határozat ellen a felvételt kérő fellebbezést nyújthat be az egyesület közgyűléséhez. 8. ~ (1) A tagokat a jogszabályban foglaltak, továbbá a jogi személyekre, az ifjúsági, pártoló és tiszteletbeli tagokra vonatkozó korlátozások kivételével egyforma jogok illetik meg, és egyforma kötelezettségek terhelik. —
[Az egyesületi tag jogállása] 8./A ~ (1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. (2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve. ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. (3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. (4) A tagoknak jogukban áll: a) Amennyiben az egyesület teljes jogú tagjai, a közgyűlésen személyesen tanácskozási, észrevételezési, indítványtételi és szavazati jogot gyakorolni. A jogszabályban megállapított feltételek esetén az egyesület bármely tisztségére megválaszthatóak.
4 b) Az egyesülettől horgászjegyet igényelni. c) A horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani, és az abban feltüntetett vízterületen horgászni. d) A rendelkezésre álló keretekben, megállapított sorrendben és díjazás mellett az egyesület által fenntartott horgásztanyákat, horgászfelszereléseket igénybe venni. e) Az egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni. (5) o i s emél mártol’ és tis-teletbeli ta ok sza azati ..~._al nem rendel znek é is s&~r sem ‚álas that~ak. kö7~ ülésen az n an a tanác k.7ási és mdi ‘án t’tii o “k t is me illeti. z i úsá i ta ok a köz ülésen s a azati o al rendelkeznek menn iben ta ‘dífi .etési kötelezettsé ük fennáll de tisztsé re nem álaszthatók. .
[A tagok kötelezettsége] 8./B ~ (1) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. (2) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. (3) A tagok kötelesek: a) Az alapszabály, a közgyűlés és az egyesület választott szerveinek határozatait megtartani. b) Védeni az egyesület tulajdonát, továbbá megállapított tagdíjait és egyéb díjakat az egyesület pénztárába befizetni. c) Részt venni a közgyűlésen, tevékenyen közreműködni az egyesület munkájában, valamint segíteni az egyesületet feladatai teljesítésében. d) A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos horgászrendet, illetve az egyesületi vízterület(ek)en érvényes helyi horgászrendet megtartani és megtartatni. e) A vizek és partjaik tisztasága felett őrködni, valamint az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalataikat az egyesület vezetőségével haladéktalanul közölni. 9. ~ (1) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagság megszűnik: a) elhalálozás; b) kilépés; c) törlés; d) kizárás következtében. (2) A kilépési szándék egyszerű írásbeli bejelentéssel közölhető, ekkor a kilépés ténye a tárgyév utolsó napján realizálódik. (3) Azt a tagot, aki tagdíjjal vagy egyéb díj akkal hátralékban van és tartozását az írásbeli felszólításban megjelölt határidő alatt sem egyenlíti ki, vagy kilépési szándékát írásban nem jelentette be, a vezetőség a tagok sorából törölheti. A törlés nem érinti az egyesületnek a hátralékos tagdíjra, illetőleg egyéb díjakra vonatkozó követelését.
(4)2
9./A ~ (1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Az eljárásban a tag nyilatkozatot tehet. (2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. (2/a) A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a közgyűlés t~lytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a közgyűlésre igazolható módon meg kell hívni, azzal a ügyelmeztetéssel. hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A közgyűlés a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás meginclulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igaiolható módon közli az érintett taggal. (3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosít: a kizáró határozat ellen az érintett fél a kizáró határozat kézhezvételétől számított 1 5 nap alatt fellebbezéssel élhet, amit az egyesület elnökségének (Vezetőség) címezve, írásban, 3 példányban az egyesület közgyűléséhez kell benyújtani. Fellebbezést elbíráló szerv: elnökség (Vezetőség). (3/a) A kizárt tag a kizárási. kimondó elsőfokú közgyűlési határozat ellen. a kézbesítéstől számított 1 5 napon belül az egyesület elnökségéhez (Vezetőség) fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek (Vezetőség) haladéktalanuL de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli elnökségi (vezetőségi) ülést. Az ülés nyílt szavazással. egyszerű szótöbbséggel dönt. Az elnökség (Vezetőség) határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. (4) Elhalálozás vagy kizárás esetén a tagdíj fizetés kötelezettsége megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az egyesület vezetősége egyéni elbírálás alapján, méltányosságból a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti. (5) A hátralékos tagdíj vagy egyéb díj iránti követelés bírói úton is érvényesíthető. -
-
III. Az egyesület szervei és működésük 10. ~ (1) A testületi szervek akkor határozatképesek, ha az ülésen tagjainak 50%-a + I fő jelen van. Ha a közgyűlést annak határozatképtelensége miatt el kell halasztani, a másodszorra 2
Az Alapszabály 9. ~ (4) bekezdése törlésre került. helyette az 1/1(12016.03.06 számú határozat a 9./A ~ (1)
(3) bekezdéseit illesztette az ahpszahály szövegébe.
6 összehívott közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. m ism’ I kö űlés idő on ~á a rede i me hí\ ‘ba özölni kell. a tá olmaradás’ kö et rn ‘n ir ‘ona ko ó táéko tatással e ütt (2) A szavazás minden kérdésben nyílt. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Megválasztottnak tekinthető, aki sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot, de legalább a leadott szavazatok felét megkapta. (3) Az egyesület az ügyintéző és a képviselő állandó szerveit választja. A választás 5 évre szól. A testületek és azok tagjai a választóiknak beszámolni kötelesek. Ha feladataikat nem látják el megfelelően, a megválasztó szerv bármikor visszahívhatja őket. 11.
* (1)
e esület leofőbb szer’e a k”z Űlés ‘Ilandó szer”ei a zetősé a Felü elő Bizottsá a e elmi Bizottsá alamint eseti szer ei aJ löl” Bizottsá a S- avazatszámláló Bi ottsá’ ‘
(2) Az (1) bekezdés b); c); d); és pontjában felsorolt szervek tagjaivá csak büntetlen előéletű, magyar állampolgárokat lehet választani. (3) A felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek közeli hozzátartozói a vezetőség tagjainak, továbbá az elnök és a gazdaságvezető sem lehet egymás közeli hozzátartozója.
Közgyűlés 12. * (1) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. (2) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. [A közgyűlés ülésezése] 12./A ~ (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. (2) A közgyűlés nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. (2/a) A közgyűlés kizárólagos hatásköre: a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása; közhasznúsági melléklet elfogadása; I) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll~ g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; I) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. -
(2/b) A közgyűlés továbbá: a) elfogadja, módosítja az egyesület működését szabályozó más szabályzatait; b) dönt ingatlan vételéről, illetve az egyesület tulajdonában lévő ingatlan elidegenítéséről; c) másodfokon eljár a vezetőség, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében, illetve dönt a tagfelvételt elutasító vezetőségi határozatok ellen benyújtott fellebbezési ügyekben; d) meghatározza az egyesület érdekében évente elvégzendő közösségi munka módját, mértékét, illetőleg pénzbeli megváltásának rendjét; e) megállapítja az Országos Horgászrend keretei között a kezelésében lévő vízterület(ek) helyi horgászrendjét. Javaslatot tesz a vízterület üzemtervére, vagy annak módosítására, így a halasítás mértékére, valamint a kiadható területi engedélyek számára és díj ára. (3) A közgyűlés a (2/b) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét a vezetőségre átruházhatj a. (4) A (2/b bekezdés e) pontjában foglalt jogkör gyakorlására csak a közgyűlési meghívó kiküldésekor az adott vízterületre érvényes éves területi engedély megléte biztosít jogosultságot. —
13.~(1)~ (2) Rendkívüli ülést kell tartani, ha azt: a) az egyesület tagjainak egyharmada az ülés céljának megjelölésével kéri; b) a felügyelő bizottság, illetőleg c) a vezetőség szükségesnek tartja;
Az Alapszabály 13. ~ (1) bekezdése törlésre került, helyette az I K120 16.03.06 számú határozat a 12. A ~ (I) bekezdését illesztette az a1ap~abá1y szövegébe.
8 d) a felügyelő szerv írásban indítványozza. (3) A közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal meg kell küldeni az egyesület valamennyi tagjának. A meghívónak tartalmaznia kell: a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. (4) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. (5) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. (6) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. (7) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. [A napirend kiegészítése] 13./A ~ (1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől ‘agy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. (2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. l-la a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 13./B ~ (1) A közgyűlésen az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. elnök a köz ülés levezető elnöki feladatainak ellátására arra méltó ta ~társat is felkérhet A közgyűlésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetéséről a titkár gondoskodik, hitelesítésére pedig a közgyűlés megkezdésekor két felnőtt tagot kell megválasztani [Határozatképesség] 13./C ~ (1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. (2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál, a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.
[Határozathozatal] 13./D ~ (1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áh; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget Ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot Ír elő a határozat meghozatalához, a letesítő okirat ettől eltero rendelkezese semmis. 13./E ~ (1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 13./F ~ (1) A közgyűlés évente köteles az éves beszámoló elkészítésével és jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg, a tárgyévet követő május 3 1. napjáig a közgyűlés egyhangú döntése alapján történik. A közhasznúsági melléklet tartalmazza: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, c) cél szerinti juttatások kimutatását, d) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatások mértékét. e) a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások mértékét, illetve összegét, I) közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. (2) Az egyesület éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetve arról Saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület, mint civil szervezet működésére, szolgáltatásai
igénybevételének módjára vonatkozó információkat rendszeresen, elektronikus formában is nyilvánosságra hozza a: www. uj szasz.hu honlapon, a www. uj szasz .hu/civilforum!szabadsag-he link alatt, emellett a közhasznúsági mellékletét és a beszámolói közlését a Civil forrás című újságban is közzéteszi. 13./G ~ (1) Szavazategyenlőség esetén határozathozatalra nem kerül sor. (2) Megválasztott tisztségviselőnek azt kell tekinteni, aki a szavazatok több mint a felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki sem szerezte meg a szavazatok több mint a felét, akkor a tisztségre jelölt 2 legtöbb szavazatot kapott személy között újabb szavazást kell tartani. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. (3) Az egyesület választott szervei, illetve annak tisztségviselői a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak.
Tiszísé viselők választás I A~ Öt ~ ente esedékes tisztsé ‘iselő álasz ás el’ tti utolsó rendes köz űlései ál alában a ‘álasztás előtt I é ‘el korábban me tartott köz ülés a köz ülés Jelöl’ iz.ttsá_ot válas t 2 A Jelölő Bizottsá_ három fős. inökből és két ta bál áll 3 A lölő I3izottsá mandátuma alatt az e esület ta sá rának vélemén ét kikér e a’aslatot dol_. ki az tisz sé “isclő-’clöltck személ ‘r mel ‘e a tisz sé~ iselő-válasz öz ülés elé ter~ es 4 A J lölő Bizottsá mandátuma az ú tis7tsé )\ iselők me ‘álasztása n omán me s űnik (5) Amennyiben az öt éves tisztségviselői ciklus alatt valamely tisztségviselő lemondása vagy egyéb ok miatt a tisztség megüresedik az elnöki tisztség kivételével a közgyűlés a Jelölő Bizottság tagjai véleményének kikérésével választ Új személyt a tisztség betöltésére. (6) Az elnöki tisztség megüresedése esetén új választást kell tartani. Az Új választásig a vezetőség és az állandó bizottságok tagjai Ügyvezetői jelleggel biztosítják az egyesület törvényes és céljainak megfelelő zavartalan működését. .
.
‘
1 A tisztsé viselő-választó köz ülésen a köz ‘Űlés három ős elnökből és k~ a ból álló Szava atszámlálá Bizottsá ot választ 2 A Sza’ aza számláló Bizottsá felelős a tisztsé viselő választás o szerű lebon olításáér ~s tisztasá áért 3 A Szavazatszámláló Bizottsá ta •ai nem lehetnek közeli ho zátartozói e riásnak é etlen elöltnek sem 4 A Szava atszámlálá Bizottsá~,. a álasztás eredmén éről két redeti éldán ba ~e_ ‘zőkön ‚et készít 5 A leadott sza azóla.okat 60 na.i me kell őrizni. ezt kö’etően me kell semmisíteni 6 A Sza azatszámlálá izottsá, mandátuma az ú tisztséa’ iselők sz mél ének kö űlé -lőtti kihirdetése n omán me szűnik —
—
11 A vezetőség 14. ~ (1) A vezetőség az egyesület általános hatáskörű, végrehajtó szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint biztosítja a két közgyűlés közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságát. (2) Az egyesület elnökén, alelnökén, titkárán és gazdaságvezetőjén kívül a vezetőségnek a közgyűlés által meghatározott számú rendes és póttagja van. 14./A ~ A vezetőség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. [A vezető tisztségviselő felelőssége] 14./B ~ A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok] 14./C ~ (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (2) l-la a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a terrriészetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az. akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. [A közgyűlés összehívása] 15. ~ (1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 15./A ~ A vezetőség feladatai: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály ás az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; 1) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen ás válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak ás egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; 1) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben clőírt intézkedések megtétele; m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés; n) tag kizárásának fellebbezésében való döntés. 15./B ~ (1) A vezetőség feladatai továbbá: a) dönt a 12./A ~ (3) bekezdése alapján a közgyűlés által átruházott hatáskörben; b) meghatározza, hogy a vezetőség egyes tagjai milyen szakfeladatot látnak el; c) elsőfokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében; másodfokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltött tagjainak fegyelmi ügyében; d) megállapítja a halfogó ás egyéb versenyeknek, valamint más rendezvényeknek az időpontját, a verseny feltételeit, a verseny díjait ás kijelöli rendezőit, bíráit; e) kijelöli az egyesület versenycsapatát, ás annak vezetőjét a Szövetség intéző bizottsága által rendezett halfogó versenyekre, illetőleg más rendezvényekre; I) egyéni elbírálás alapján korra, egészségi állapotra valamint egyéb méltánylást érdemlő okokra való tekintettel dönt az egyesület érdekében végzendő közösségi munka alóli felmentés kérdésében; g) dönt az egyesület érdekében történő külföldi utazásokat teljesítő egyesületi tagok személyi kijelölésének rendjéről; h) megállapítja a pártoló és tiszteletbeli tagok tagdíj ás egyéb díj fizetési kötelezettségét; a tiszteletjegyek kiadásáról dönt; i) meghatározza Saját munkatervét. (2) A vezetőség az (1) bekezdés d) ás e) pontjában meghatározott hatáskörét az elnökre, alelnökre, illetve titkárra átruházhatja.
16. ~ (1) A vezetőség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal rendes ülést tart. (2) Az ülésre a vezetőségi tagokat, a felügyelő bizottság elnökét, valamint a fegyelmi bizottság elnökét az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az lelnö hívja meg. (3) A meghívás igazolható módon írásban történik. (4) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt: a) a vezetőség tagjainak legalább egyharmada az ülés céljának megjelölésével kéri, b) az egyesület elnöke, illetőleg c) a felügyelő bizottság szükségesnek tartja. (5) Az évi első ülés megtartására a közgyűlés előtt legalább 8 nappal korábban kerül sor. (6) Ennek keretében a vezetőség a) kitűzi a közgyűlés időpontját; b) összeállítja a meghívandók névsorát; c) összeállítja (előkészíti) a tárgyalandó tárgysorozatot; d) előterjesztést tesz a közgyűléshez tisztségviselő visszahívására vagy bármilyen okból megüresedett tisztségviselői hely választás útján történő betöltésére. (7)4
(8) A vezetőség év közben áttekinti a közgyűlés határozatainak időarányos végrehajtását. (9) Szükség szerint intézkedik, hogy biztositva legyen a közgyűlések között az egyesületi munka folyamatossága. (10) A vezetőség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni.
Az egyesület elnöke és alelnöke 17. ~ (1) Az egyesület elnöke: a) képviseli az egyesületet, illetőleg a vezetőség egyes tagjait megbízza az egyesület esetenkénti képviseletével; b) összehívja a közgyűlést és a vezetőség üléseit, és azokon elnököl; c) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működése felett; d) a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol; e) a vezetőség előzetes döntése alapján kinevezi, illetve szerződést köt az egyesület alkalmazottaival, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat; I) eljár a l5.~ (1) bekezdés h) és i) pontja alapján a vezetőség által átruházott hatáskörben. (2) Az elnököt munkájában az alelnök, illetve a titkár segítik, akadályoztatása esetén helyettesítik.
Az Alapszabály 16. ~ (7) bekezdése törlésre került, helyette az I 1(12016.03.06 számú határozat 15. B ~ (I) bekezdés i) pontja alapján elfogadott munkaterv határozza meg.
14 Az egyesület titkára 18. ~ (1) Az egyesület titkára: a) előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket; i» gondoskodik a közgyűlés és a vezetőség ülései jegyzőkönyvének vezetéséről; c) irányítja, illetve ellátja az egyesület és szervei írásbeli teendőit; d) szervezi az egyesület rendezvényeit; e) segíti az egyesület elnökét feladatainak ellátásban, végzi az elnök által írásban átruházott munkafeladatokat.
Az egyesület gazdaságvezetóje 19. ~ (1) Az egyesület gazdaságvezetője: a) intézi az egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az elnöknek és a vezetőségnek az egyesület vagyoni helyzetéről; b) okmányolt számadásokat vezet a pénz- és vagyonkezelésről; c) elkészíti az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget és azt a vezetőség, majd a közgyűlés elé terjeszti; a beszárnolo része a közhasznúsági melléklet is.
A felügyelő bizottság 20. ~ (1) Kötelező bizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy. vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. A bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. (1/a) A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A felügyelő bizottságnak a közgyűlés által megállapított számú rendes és póttagja van. (2) A bizottság tagjai egyidejűleg az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek. (3) A bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, az egyesület költségvetésének, a közgyűlés határozatainak végrehajtását, továbbá a közgyűlés kivételével az egyesület szerveinek törvényes és alapszabály szerinti működését; félévenként pedig a pénz- és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, valamint a gazdálkodást. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet (feljegyzést) köteles készíteni. (4) A bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. (5) Ha a bizottság az ellenőrzése során hiányosságot vagy jogszabályt, alapszabályt, illetve az egyesület érdekeit sértő bármely magatartást észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az egyesület elnökét. Az írásbeli tájékoztatás eredménytelensége esetén, 30 napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kell kezdeményezni. (6) A bizottság elnöke köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni. (7) A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésein. (8) A bizottság feladata első félév végén: —
—
15 a) az egyesület pénzügyi és vagyonkezelési vizsgálata; b) a társadalmi szervek gazdálkodására vonatkozó jogi szabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése; c) tagdíjak befizetésének ellenőrzése; d) bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése. (9) A bizottság feladata év végén: a) az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata; b) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata. (10) A bizottság ülését a felügyelő bizottság elnöke hívja össze. (11) A bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn. továbbá, aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. (12) A bizottság tagjai a bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. (13) A bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető ti sztségvi selőjéhez intézi. [A bizottság tagjainak felelőssége] 20./A ~ A bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek ajogi személlyel szemben.
A fegyelmi bizottság 21. ~ (1) A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A fegyelmi bizottságnak a közgyűlés által meghatározott számú rendes és póttagja van. (2) A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség, illetve a felügyelő bizottság tagjai. (3) A bizottság elsőfokon eljár az egyesület tagjainak fegyelmi ügyében. (4) Az egyesület fegyelmi szabályzatának rendelkezései az irányadóak a bizottság eljárásában. (5) Az egyesület fegyelmi szabályzatát a közgyűlés külön határozattal állapítja meg. (6) A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról a vezetőséget, a közgyűlésen pedig beszámol munkájáról. (7) Célszerűségi, törvényességi és eredményességi okokból eredően a bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésein. (8) ~
A 21. ~ (8) bekezdés halászati hatóság jogköréről szóló szövegét az Alapszabály módosításáról szóló 10 2013. (1.13.) határozat hatályon kívül helyezte ajogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. ~ alapján.
IV.Az egyesület jogi személye és vagyona, valamint adatkezelése, gazdálkodása és ügyrendje. 22. ~ (1) Az egyesületjogi személy. (2) Az egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkotják. (3) Az egyesület bevételei tagdíjakból, belépési és egyéb díjakból, az egyesület kezelésében lévő vízterület(ek)re kiadott területi engedélyek díjából, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő más bevételekből, valamint az esetleges pályázati, vállalati és más támogatásokból, továbbá egyéb bevételekből állnak. (4) Az egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek vétkesen okozott kárért. (5) Az egyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért az elnök, a gazdasági felelős és a felügyelő bizottság elnöke felelősek. (6) Az egyesület megszűnése, feloszlása vagy felosztása esetén a fennmaradó tiszta vagyon csak horgászvonatkozású célra fordítható. Egyebekben a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók. 7 Az e esüle bankszámláa bankszámlái feletti rendelkezéshez minden esetben k’ ‘ viseleti o ra! felruházott személ aláírása s üksé es 22/A. ~ (1) Az egyesület tagnyilvántartással összefüggő adatkezelési tevékenysége során a vonatkozó általános törvényi és egyéb jogszabályi előírásokat betartja. (2) Az egyesület civil szervezetként a következő adatokat tartja nyilván a tagjairól: a) az elektronikus állami horgászjegy kiadással összefüggésben, a központi elektronikus rendszerben (SZÁK program) rögzítendő adatokat, melyek: aa) a tagok neve; ab) születési helye és ideje; ac) anyja neve; ad) lakcíme; ae) a horgászvizsga ideje vagy az állami horgászvizsga letételét igazoló bizonyítvány sorszáma; at) a tagok állami jegyének sorszáma, kelte, illetve az érvényességének évente történő meghosszabbítása; b) törvény végrehajtási rendeletében foglaltak alapján: ha) a fogási naplók leadásának tényét (igenlnem) a tárgyévet követő két évig; c) továbbá: Ca) az egyesületi tagság kezdetét; cb) az egyesületnél a vízterületekre váltott területi engedélyek típusát és kiadásának tényét. (3) A tagnyilvántartást az egyesület zártan kezeli, azt csak a jelen Alapszabályban rögzített céljai megvalósításához, annak szükséges mértékéig használja fel. Harmadik személynek a tagnyilvántartásból adat semmilyen formában nem szolgáltatható. A tagnyilvántartásba a 23. ~ (1) bekezdés szerinti szerv tekinthet be a törvényességi felügyelet gyakorlása során.
22./B ~ (1) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja a vagyoni hozzájárulásának megf~zetésén túl a Szervezet tartozásaiért Saját vagyonával nem felel. A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) ideértve a közhasznú tevékenységet is folytathat és célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. (2) A civil szervezet bevételei: a) egyesület esetében tagdíj, b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: Ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől szarmazó támogatas; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; I) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. (3) A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. -
-
-
-
-
-
22./C ~ (1) Az egyesület a közgyűlés, vezetőség, felügyelő bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyvet és nyilvántartást készít. melyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya. illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). A jegyzőkönyveket és a nyilvántartásokat, mint határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot lefűzve, sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az egyesület titkára látja el.
(2) Az egyesület a közgyűlés, vezetőség, felügyelő bizottság döntéseiről (határozatok könyve) a döntés időpontját követően az önkormányzati honlapon írásban igazolható módon közölni köteles az érintettekkel, valamint ily módon teszi közzé. (3) Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az egyesület székhelyén az egyesület képviselőjével előre egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról Saját költségén másolatokat készíthet. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. (4) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a tag kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik —
—
—
—
A jogi személy törvényességi felügyelete 23. ~ (1) A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. (2) Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt. (3) Az egyesület szakmai jellegű felügyeletét és ellenőrzését ugyanakkor a területileg illetékes halászati felügyelő látja el.
VI. Záró rendelkezések 23./A ~ (I) Az egyesület, mint jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság ajogi személyt a nyilvántartásból törli. (2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. (3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
[A jogutód nélküli megszűnés okai] 23./B (1) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl, az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és Új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról] 23./C ~ (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A hitelezők kielégítése után megmaradt vagyon a < „KIS-ÉR” Sporthorgász Egyesület > -re (5137 Jászkisér, Apáti Út 4•~ adószám: 192161 79-1-16) száll. 24. ~ (1) Az egyesület céljainak megfelelő törvényes és zavartalan működést a közgyűlés jelen Alapszabály mellett a következő szabályzatok elfogadásával biztosítja: a) fegyelmi szabályzat; b) iratkezelési szabályzat; c) pénzkezelési szabályzat; d) az egyesület hasznosításában lévő vízterületre megállapított tórend. (2) Az alapszabály a közgyűlés által történő jóváhagyás napján lép életbe, és határozatlan időre szól, egyúttal az egyesület korábbi, 1984-ben elfogadott alapszabálya hatályát veszti. Ezen Új alapszabályt és a jövőbeni módosításokat az egyesület elnöke a jóváhagyás napjától számított 30 napon belül köteles megküldeni a területileg illetékes bírósági szervnek nyilvántartásba vétel végett. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. Záradék (): A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggó’ eljárási szabályokról szóló 2011. CLXXXI. törvény (Cnytv.) 38. (2) bekezdés alapján igazolom, hogy a létesító’ okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesító’okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesító’ okirat 1] 2008. 1. 13. haiároa tal és a 10/2013. (1.13.) határozattal elfogadott, és a jelzett háttérszínekkel kiemelt pontjainak változása adott okot. ~‘
Záradék (2): Az egyesület közgyűlése a jelen módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát a 1 K1201 6.03. 06. számú közgyűlési határozatával elfogadici. A változásokat piros színű betűvel jelöltük a módosított egységes szerkezetbe fog/alt alapszabályban.
20 Záradék ~3): Az egyesület közgyűlése a jelen inóa’osítoít, egységes szerkezetbe Jbg/alt alapszabályát a 1,/K/2016. 12.03. számú közgyűlési határozatával elJbgadíu. A változásokat lila színű betűvel je/öltük a módosított egységes szerkezetbe fbg/a/t alapszahályban.
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a 2011. évi CLXXV. tv., a 2011. évi CLXXXI. tv., a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény, a 350/2011. (XII.30.) KM rendelet, a 342/20 1 1. (XII.29.) KM rendelet 5. pontja és további hatályos vonatkozó törvények az irányadók.
Újszász, 2016. december 03.
‘~:
Paplanos Tibor: elnök
Tanúk: ~
Lakcírn:~~z~z~
Aláírás:
Név:
~
Aláírás:
