Felsőoktatási PPP-k
[email protected] Szabadság és Reform Intézet Befektetés vagy Kifektetés? A magyar felsőoktatás jövője c. konferencia
Téves eszmék a felsőoktatásban 1. „Túl sok a diplomás.” 2. „A tömeges felsőoktatás szükségképpen a minőség hanyatlásával jár.” 3. „Az államnak azt a képzést kell támogatnia, amit a piac megfizet / amit a piac nem fizet meg.” 4. „A hallgatói létszám alapú finanszírozás rossz ösztönzőket gerjeszt.” 5. „Spórolni kell a felsőoktatáson: az állami pénzt magánpénzzel kell helyettesíteni.” 6. „Az állami források csökkentése racionálisabb gazdálkodásra ösztönöz.”
„A felsőoktatásban a PPP-s fejlesztések nagy része fölösleges volt.”
„A PPP szerződéseket jelentősen túlárazták.”
„A PPP-lufi miatt nincs pénz most másra.”
„Az állam segítséget nyújt a felsőoktatást azzal, hogy kiváltja a PPP-k egy részét.”
Számok • Mennyi oktatási négyzetméter jutott egy hallgatóra 1990ben és 2010-ben? 42 nm és 16 nm • Mennyi volt az átlagos bruttó négyzetméterár a felsőoktatási PPP-kben? 239 ezer Ft • Mennyi az összes felsőoktatási PPP beruházás értéke nagyságrendileg (jelenértéken az összes ingatlanfejlesztés)? 120 Md Ft • Mennyi az éves PPP díj? 21 Md Ft • Mennyit fizetett a magyar állam a PPP-k előtt évente felújításra és fejlesztésre a felsőoktatásban? 11 Md Ft
Magyarországi felsőoktatási beruházások (1990-2010) A beruházott összegek megoszlása forrásuk szerint
120
100
80 PPP
EU alapok
60
Kormány
40
20
0
1990-1995
1996-2000
2001-2005
Forrás: Magyar Bálint, Pénzügykutató Rt.
2006-2010
folyamatban
leállítva
Az én megoldásom: „A felsőoktatásban a PPP-s fejlesztések nagy része fölösleges volt.” „A PPP-lufi miatt nincs pénz most másra.” „Az állam segítséget nyújt a felsőoktatást azzal, hogy kiváltja a PPP-k egy részét.” „A PPP szerződéseket jelentősen túlárazták.”
A túlárazás egyáltalán nem triviális, mert… • az intézmények széleskörű gazdasági jogosítványokkal rendelkeztek; • nyílt pályázatokat írtak ki és széleskörű volt a verseny a finanszírozásnál és az építésnél/üzemeltetésnél egyaránt; • a négyzetméterárak viszonylag alacsonyak; • az állam által fizetett éves PPP díj (kb. 10,5 Md Ft) nominális értéken nagyjából ugyanannyi, mint amennyit az állam korábban fejlesztésekre és felújításokra fordított.
Esettanulmány: Budapesti Corvinus Egyetem, C épület
2007 Oktatási infrastruktúra: 22,896 m2 29 M EUR (7,25 Md HUF)
A konstrukció: operatív lízing • A magánberuházó nagyrészt hitelből megépít egy épületet egy állami tulajdonban lévő telken. • Az egyetem 20 éven keresztül bérli az épület egy részét meghatározott díj ellenében. • A bérleti díj 50%-át közvetlenül az állam finanszírozza. • A magánberuházó végzi az épület üzemeltetését, karbantartását és felújítását.
Résztvevők • • • •
Eurohypo Bank – Hitelnyújtó Wallis Ingatlan Rt. (Wingprojekt 6) – Magánberuházó BCE – Egyetem Magyar Állam – Fenntartó
Dátumok 2004 Közbeszerzési eljárás kiírása 2005 Eredményhirdetés, Hitelfelvétel, Engedélyek 2007 Épület átadása, Bérlet kezdete 2027 Bérlet lejárata 2004
2005
előkészítés
2007
építkezés
2027
bérlet
Telek • Magyar Állam – Tulajdonos • BCE – Vagyonkezelő • Wingprojekt 6 – Földhasználó
Hitel • Euro alapú (2005-ben: 252.66 Ft/€) • Euro referencia kamathoz kötött • A devizaárfolyam-kockázatot és a referencia kamat megváltozásának kockázatát a magánberuházó áthárítja az egyetemre/államra. • A bérleti díj forintban fizetendő, de évente kiigazítják.
Bérleti díj • • • •
Létesítés finanszírozási költségei Működtetés, üzemeltetés Közüzemi költségek Felújítás, karbantartás, eszközpótlás
2008-ban bruttó ~1,2 Md HUF
Korrekciós tényezők: – – – – –
monitoring rendszer szolgáltatási árindex közüzemi díjak euro-árfolyam, referenciakamat ÁFA változás…stb.
2013-ban bruttó ~ 1,5 Md HUF
Kockázatok Tervezési és építési kockázat → MAGÁNBEFEKTETŐ •
•
Ki a felelős a beruházás megtervezéséért? A szerződés elsősorban a szolgáltatás mennyiségét, minőségét rögzíti, vagy részletesen szabályozza a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközök jellemzőit (méretét, külső megjelenését, technikai színvonalát) is? Az állam vagy a PPP-vállalkozó viseli-e a beruházás során felmerülő (pl. költségnövekedési, hibás tervezésből/kivitelezésből adódó, finanszírozási) kockázatokat?
Rendelkezésre állási kockázat → MAGÁNBEFEKTETŐ??? • • • •
Az állam vagy a PPP-vállalkozó viseli-e a működtetés során (pl. meghibásodásból, a működtetés hiányosságaiból, vagy a természeti csapás következtében) fellépő kockázatokat? Milyen szankciók lépnek életbe, ha a vállalkozó időlegesen nem tudja biztosítani az eszközök rendelkezésre állását a szerződés által rögzített színvonalon? Előfordulhat-e olyan eset, hogy az államnak hozzá kell járulni az eszközök fenntartásának finanszírozásához? Melyik fél felel az eszközök karbantartásáért és a biztosításáért? Milyen szankciókat alkalmaz a tárca, ha a nyújtott szolgáltatás színvonala nem megfelelő? Ki viseli annak kockázatát, ha a működtetés költségei váratlanul megnövekednek?
Keresleti kockázat → EGYETEM/ÁLLAM • •
Ki viseli a keresleti kockázatot? Kaphat-e a magánpartner kompenzációt, ha a kereslet a vártnál, illetve a szerződésben rögzítettnél alacsonyabban alakul? Ki viseli a vártnál, illetve a szerződésben rögzítettnél magasabb kereslet miatt bekövetkező költségeket? Felhasználhatja-e a vállalkozó a létrehozott eszközöket arra, hogy harmadik félnek üzletszerű tevékenységként szolgáltatásokat nyújtson?
Ami igazán sokkoló: Az épület a bérlet ideje alatt mindvégig a Magánberuházó tulajdonában marad… …SŐT AZUTÁN IS! Pedig a bérleti díjban kifizetjük az épület beruházási költsége mellett a folyamatos karbantartást (amortizációt) is: „…a Bérlemény átadás-átvétele időpontjában meglévő műszaki tartalmának és színvonalának csökkenése nélkül…” BSZSZ. 8.5.2.
Mi lesz 2027 után? „ …folytatódó bérleti jogviszony esetében a továbbhasználat és szolgáltatás igénybevétel feltételei tekintetében a jelen szerződésben foglalt feltételrendszer, …az ellenértékre vonatkozóan a könyv szerinti érték az irányadó.”
Ez a PPP szerződés csak akkor lehetne korrekt, ha • az épület maradványértéke 2027-ben nulla lenne.
VAGY • az épületet a futamidő végén az egyetem tulajdonába kerülne.
Hogyan értékeljük a PPP-k hatását? Pénzáramlások FLOW
Fejlesztés költségvetésből PPP állam PPP egyetem
évek Épületek összértéke STOCK
A évek
Hogyan értékeljük a PPP-k hatását? Pénzáramlások FLOW
Fejlesztés költségvetésből PPP állam PPP egyetem
évek Épületek összértéke STOCK
B évek
Hogyan értékeljük a PPP-k hatását? Pénzáramlások FLOW
Fejlesztés költségvetésből PPP állam PPP egyetem
évek Épületek összértéke STOCK
C évek
Összefoglalás A BCE C épületének PPP-je aránytalanul túlárazott lehet legalább két okból: 1. A kockázatok nagyobb részét az egyetem/állam viseli. 2. A maradványértéket nem megfelelően kezelik.
És még semmit nem beszéltünk arról, hogy
- mekkora volt a beruházási költség; - mekkora a működtetési költség; - mekkora elvárt hozammal számoltak …stb.
Köszönöm a figyelmet!
