Szabad bölcsészet alapképzési szak tantárgytematikái

9.1.4. Szabad bölcsészet alapképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1

Szakmai törzstárgyak (a szakmai törzstárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. § (3) b)

Tantárgy felelőse: Dr. Vassányi Miklós Tantárgy előadója/i: Dr. Kendeffy Gábor Dr. Vassányi Mikós

BAA 0010 Filozófiatörténet Féléves óraszám: Kredit: N: 30 2 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

őszi és tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: – Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: II.

Értékelés módja: V Értékelés módszere: kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Általános bevezetés az európai filozófiatörténetbe forráscentrikus, szövegértelmező szemlélettel. Platóntól Heideggerig magyarázzuk a korszakalkotó szerzők legfontosabb szövegeiből vett szemelvényeket, különös tekintettel az istenkérdésre. A legalapvetőbb filozófiai és logikai fogalmak magyarázatára külön hangsúlyt fektetünk. Az egyes szerzőket mindig elhelyezzük a korszak művelődéstörténeti-eszmetörténeti összefüggésében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus elvégzése után a bölcsészhallgató képes lesz a nem-filozófia szakostól elvárható szinten megérteni egy európai filozófiai szöveget, rekonstruálni egy filozófiai érvelést, állást foglalni egy világnézeti vitában, helyesen használni alapvető filozófiai és művelődéstörténeti fogalmakat. Évközi tanulmányi követelmények:  Az előadások látogatása, és a kötelező irodalom folyamatos feldolgozása nagyban segíti a vizsgára való felkészülést (filozófiai előképzettséggel nem rendelkező hallgatók számára gyakran nélkülözhetetlen a sikeres vizsgához). Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Platón, Állam, VI-VII. könyv 507b-511e és 514a-519e; Phaidrosz 245c-254c; Lakoma 208e-212a. In: Platón összes művei. Ford. Devecseri G. et al. Budapest: Európa, 1984; II. kötet, 441-465. o. és 744-755. o.; ill. I. kötet, 997-1000.  Arisztotelész, Metafizika, XII. könyv/1., 6.-7. és 9.-10.; Nikomakhoszi Etika I. könyv /1-10. fejezetek és II. könyv/16. fejezetek. In: Bugár I. szerk., Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 2000, 187-188., 194-199. és 203-208. o.; Arisztotelész, Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest: Európa, 1992; 5-27. o., 39-54. o.  Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz (http://szabadbolcseszet.uni.hu/epikurosz/Epikurosz.pdf) ; Cicero, Scipio álma in: Cicero válogatott művei. Válogatta Havas L. Budapest: Európa, 1987; 418-426. o.; Marcus Aurelius, Elmélkedések, IV. könyv in Sztoikus etikai antológia. Budapest: Gondolat, 1983, 60-72. o.  Plótinosz, „A három eredendő valóságról”, In Plótinosz, Az egyről, a szellemről és a lélekről. Válogatott filozófiai írások. (Ford. Horváth J. és Perczel I.) Budapest: Európa, 1986. 223-240. o.; Augustinus, Vallomások. (ford. Városi I.) Budapest: Gondolat, 1982, 277-317. o. (X. könyv)  Órigenész, A princípiumokról. (Ford. Pesthy M. et al.), Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz, 2003; I. kötet, 175183.; Areopagita Dénes: Misztikus teológia, in: Az isteni és emberi természetről, Budapest: Atlantisz, 1994; II. kötet, 259-265. o.  Aquinói Tamás, Summa theologiae – A teológia foglalata. Ford. Tudós-Takács J. Hely nélkül: Telosz Kiadó, 1994, 71-83., 327-331., 335-343. és 367-371. o. (I/2. quaestio, 2.-3. cikkely; I/12. quaestio 5. cikkely; 7. és 13. cikkely).  Dante, Isteni színjáték. Ford. Babits M. Hely nélkül: Szépirodalmi, 1986; 551-555. o.; Ficino, M. „A platonikus teológia összefoglalása.” in Platonikus írások. Ford. Vassányi M. Budapest: Szent István Társulat, 2003, 107-143. o.  Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994; 25-43. o. és 79-108. o.  Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány, XIII. (Ford. Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1978; 202-227. és 278-301.)  Locke: Értekezés az emberi értelemről, (Ford. Vassányi M. Budapest: Osiris, 1999); 107-113., 701-714., 758-760. és 777-779., és 783-793. o.  Kant: A vallás a puszta ész határain belül,(Ford. Vidrányi K.) Hely nélkül: Gondolat, 1974; 161-169., 192-199., 237-255. és 304-312. o.  Schelling: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről (részlet).  Ford. Jaksa M. és Zoltai D. Budapest: T-Twins, 1992; 33-40. és 46-77. o.  Heidegger: Lét és idő, Ford. Vajda M. et al. Budapest: Osiris, 2001; 17-31., 71-79., 224-231., 324-335. és 465-471. Ajánlott irodalom:  Boros Gábor (szerk.) Filozófia, Akadémiai kiadó, 2007. (vonatkozó fejezetek)

1

Tantárgy felelőse: Dr. Borsi Attila János Tantárgy előadója/i: Dr. Borsi Attila János Dr. John Brouwer

BAA 0020 Egyházismeret Féléves óraszám: Kredit: N: 30 2 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

őszi és tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: V Értékelés módszere: kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Az egyetem egyházi jellegének megfelelően a hallgatók megismertetése a legfontosabb egyházi fogalmakkal és kérdésekkel. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tananyag rövid bevezetést nyújt a teológiai gondolkodás történetébe és néhány fontosabb teológiai fogalmat tisztáz. Tömören bemutatja az egyház születését, és a keresztyén egyház életének első századait. Kellő tömörséggel ismerteti az ősegyház, az óegyház, a középkori egyház, és a modern kor meghatározó teológusait és teológiai irányzatait. Kiemelt figyelmet kíván fordítani a reformáció korára, azon belül is a protestáns, közelebbről pedig a református hagyomány bemutatására. Különös hangsúly esik azoknak a fogalmaknak és eszméknek a megismertetésére, amelyek a protestantizmusban és a református egyház tanításában meghatározó szerepet töltenek be, pl. kijelentéstan, krisztológia, hamartológia, megigazulástan, sákramentumok, szabad akarat és eleve elrendelés. A tantárgy célja továbbá az MRE istentiszteleti és szervezeti rendjének megismertetése, valamint az ökumenikus mozgalmak, szervezetek átfogó bemutatása. Évközi tanulmányi követelmények: aktív jelenlét az előadásokon, valamint egy istentiszteleti alkalmon történő részvétel és arról írásos beszámoló elkészítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Alister E. McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába. Osiris, Budapest 1995  Tony Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története, Budapest, Harmat-Kálvin, 2001.  Alister E. McGrath: A keresztyén hit, Budapest, Kálvin Kiadó, 2007.  Dietrich Bonhoeffer: A szentek közössége, Budapest, Harmat Kiadó,1997  Gaál Botond: Kálvin ébresztése, Debrecen, DRHE-Hatvani István Teológiai Kutatóközpont, 2010. Ajánlott irodalom: Dietrich Bonhoeffer: Christologie. München, Chr. Kaiser Verlag, 1981. Wolfgang Huber: Az egyház korszakváltás idején, Budapest, Kálvin Kiadó, 2002. Dr. Czeglédi Sándor, Hit és Történelem, Debrecen, 1936. (5-60.) orsi Attila, Kálvin és a posztmodernitás, in: Átjárható határok. Ünnepi kötet dr. Gaál Botond professzor 65. születésnapjára, Szerk: Fekete Károly, Kustár Zoltán, Kovács Ábrahám) Acta Theologica Debreceniensis 2. Debrecen, DRHE, 2011.  BAA 1030 Nyelvi normativitás, nyelvhelyesség Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 15 (EA) + 0 2 kredit – L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: kötelező magyar V őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. kollokvium A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy alapvető célja a hallgatók magyar nyelvről való tudásának és nyelvi tudatosságának erősítése; a normatív nyelvváltozat jellegzetességeinek bemutatása, használati szabályainak elsajátítása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy megvilágítja a nyelvi normával kapcsolatos kutatások legátfogóbb kérdéseit. Tárgyalandó problémák: a nyelvi norma, normák értelmezése; a nyelvi helyesség, helytelenség mibenléte; a viszonyítás és a normától való eltérés kritériumai. Javasolt kiemelt terület: a norma kommunikációs-szituációs és szociokulturális jellegének felfogásából kiindulva konkrét magyar nyelvhelyességi problémák tárgyalása, felkészülés az egyetemi képzés során elkövetkező feladatok nyelvileg igényes szóbeli és írásbeli megoldására. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Tantárgy felelőse: Dr. Bölcskei Andrea PhD Tantárgy előadója/i: Dr. Bölcskei Andrea

2

     

Balázs Géza (2001): Magyar nyelvstratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest. Balázs Géza (2002): Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina Kiadó, Budapest. Bańczerowski Janusz (2009): Néhány megjegyzés a „nyelvi helyesség” fogalmáról. Magyar Nyelvőr 133: 125–129. Bárczi Géza (1966): A magyar irodalmi nyelv kialakulása. Magyar Nyelvjárások 12: 3–21. Gáspári László (1998): Az irodalmi írásbeliség történetének vázlata. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. Grétsy László–Kemény Gábor (2005, szerk.): Nyelvművelő kéziszótár. Második, javított és bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest.  Kemény Gábor (1992, szerk.), Normatudat – nyelvi norma. Linguistica. Series A. Studia et dissertationes 8. Nyelvtudományi Intézet, Budapest.  É. Kiss Katalin (2004): Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Budapest. 12–91.  Kontra Miklós (2003): Felcserélő anyanyelvi nevelés vagy hozzáadó? Magyar Nyelvjárások 41: 355–358.  Sinkovics Balázs (2011): Nyelvi változók, nyelvi változások és normatív szabályozás. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.  Tolcsvai Nagy Gábor (1998): A nyelvi norma. Nyelvtudományi Értekezések 144. Akadémiai Kiadó, Budapest vagy In: Kiefer Ferenc (2003, szerk.), A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 411–421.  Zimányi Árpád (2001): Nyelvhelyesség. Harmadik, bővített kiadás. Líceum Kiadó, Eger.  Zimányi Árpád (2008, szerk.): Beszédművelés, nyelvi norma. Líceum Kiadó, Eger. Ajánlott irodalom:  Andersson, Lars-Gunnar–Trudgill, Peter (1990): Bad Language. Blackwell.  Balázs Géza–Dede Éva (2008, szerk.): Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Inter Kht. – Prae.hu, Budapest.  Balázs Géza–Koltói Ádám–A. Jászó Anna (é. n. [2002], szerk.): Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta Könyvkiadó, Budapest.  Bartsch, Renate (1987): Norms of language: theoretical and practical aspects. Longman, London.  Deme László–Köves Béla (1969, szerk.): Magyar nyelvhelyesség. Tankönyvkiadó, Budapest.  Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó (2007, szerk.): Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Gramma Nyelvi Iroda–Tinta Könyvkiadó, Dunaszerdahely–Budapest.  Heltainé Nagy Erzsébet (2008): A normativitás mint értékszempont a nyelvművelésben és a nyelvi tanácsadásban. Magyar Nyelvőr 132/3: 265–278.  Hernádi Miklós (1973): A közhely természetrajza. Gondolat, Budapest.  Minya Károly (2003): Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében. Tinta Könyvkiadó, Budapest.  Nádasdy Ádám (2003): Ízlések és szabályok. Magvető, Budapest.  Sándor Klára (2003): Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc (szerk.), A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 381–409.  Szepesy Gyula (1986): Nyelvi babonák. Gondolat Kiadó, Budapest.  Tolcsvai Nagy Gábor (1998, szerk.): Nyelvi tervezés. Universitas Kiadó, Budapest.  Tolcsvai Nagy Gábor (2004): Nyelv, érték, közösség. Gondolat Kiadó, Budapest.

Tantárgy felelőse: Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs Tantárgy előadója/i: Parlagi Gáspár

BAA 0041 Könyvtárismeret, kutatásmódszertan Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 – 2 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező őszi és tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy elsődleges célja, hogy az egyetemi képzésbe frissen belépő hallgatók elsajátítsák a bölcsészettudományi kutatások alapvető módszertanát; megszerezzék a könyvtári kutatómunkához szükséges kompetenciákat, és a szemináriumi (majdan szak-) dolgozatok megírásához nélkülözhetetlen ismereteket (bibliográfia készítés, hivatkozások, lábjegyzetelés, stb.). A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus órái során a hallgatók megismerkednek a könyvtárhasználat és a bibliográfiakészítés alapjaival, a forráskezelés és a témafeldolgozás alapvető módszereivel, és a tudományos írásművek elkészítésének eszköztáraival. A kurzus célja, hogy a kompetenciájuknak megfelelően kiválasztott forrásszövegről, vagy az általa felvetett kérdésekről a hallgatóktól elvárható tudományos igényre törekvő kutatást tudjanak végezni, és a félév végére arról formai szempontból is korrekt szemináriumi dolgozatot tudjanak írni. Ennek érdekében a félév során a hallgatóknak négy beadandó anyagot kell elkészíteniük. Évközi tanulmányi követelmények:

3

 témaválasztás (valamely vallástudományi vagy filozófiai forrásszöveg kiválasztása és elolvasása)  a választott szöveg rövid bemutatása, esetleg a vele kapcsolatos problémák vázlatos ismertetése  másodlagos irodalom feltérképezése  bibliográfia  kutatási terv elkészítése  a félév végéig egy rövid, problémacentrikus, és formai szempontból is megfelelő szemináriumi dolgozat elkészítése Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Eco, U.: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Kairosz, 1999.  Funke, F.: Könyvismeret: Könyvtörténeti áttekintés. Budapest: Osiris, 2004.  Vassányi M.: A szakdolgozat- és szemináriumidolgozat-írás formai követelményei. on-line: http://www.szabadbolcsesz.kre.hu/images/stories/szakdolgozat_%20formai_%20szabalyai.pdf  A FONS (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) szerzői útmutatója. On-line: http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm Ajánlott irodalom:  Fábián P., Deme L., Tóth E. (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Budapest: Akadémiai, 2007  Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris, 1997.  Pomázi Gy. (szerk.): A magyar helyesírás szabályai. Budapest: Akadémiai, 2011.

Tantárgy felelőse: Dr. Heltainé Nagy Erzsébet Tantárgy előadója/i: Sólyom Réka

BAA 1032 Retorika Féléves óraszám: Kredit: N: 30 2 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

őszi és tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: É Értékelés módszere: gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy áttekintse a retorika főbb elméleti és gyakorlati eredményeit, ezzel eszközrendszert kínáljon a hallgatóknak a minél hatékonyabb élőszóbeli és írásbeli megnyilatkozáshoz. Tudatosítsa, gyakorlati készséggé fejlessze a közéleti szereplőhöz, a nyilvános beszédhelyzethez (a beszédpartner(ek)hez, a beszéd tárgyához, műfajához illő igényes beszédmodort, a nyilvános fellépéshez) szükséges és a társadalmi elvárásoknak is megfelelő tudatos beszéd- és magatartáskultúrát, segítse az élőszóbeli és írásos anyagok, beszédművek elkészítését, a sikeres kommunikációt. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A retorika fogalma, tárgya és felosztása. Klasszikus és korszerű retorika, népszerű retorikák. A retorika kapcsolata más tudományágakkal A egyetemes és a magyar retorika története A szónoki beszéd fajtái. A szónok tulajdonsága és feladatai. Retorikai szituáció; kapcsolat a hallgatókkal A szöveg létrehozásának fázisai: inventio (anyaggyűjtés), dispositio (elrendezés), elocutio (formába öntés), pronuntiatio (az előadás kidolgozása), memoria (a beszéd megtanulása). A vázlat: munkavázlat, szövegvázlat A szónoki beszéd részei I.: bevezetés (principium/exordium), befejezés (peroratio/epilogus), elbeszélés (narratio), kitérés (digressio), részletezés/felosztás (propositio/partitio) A szónoki beszéd részei II.: bizonyítás, érvelés (argumentatio), cáfolás (refutatio). Az érvek típusai és az érvelés módszerei. A cáfolás módszerei Pragmatikai és logikai alapok: a vita és az érvelés. A vita mint dialógus: beszédaktusok, implicit utalások, következtetések, előfeltevések. Visszaélések a performatív kifejezésekkel A racionális vita általános és speciális szabályai. A látszatvita. A vita nyelve és eredményessége Érvelés és következtetés, premisszák és konklúziók, hiányos következtetések, összetett érvelések, érvelési térképek. Az érvelések elemzési szempontjai. Kérdések és válaszok: a kérdések fajtái és szerepe. A válaszolás stratégiái. A mellébeszélés Az elocutio (szó- és gondolatalakzatok formába öntése). A bekezdések megszerkesztése: párhuzamos, ellentétező, kérdés-felelet, ok-okozati felépítés. Alakzatok, trópusok Az előadásmód kidolgozása (pronuntiatio), a szöveg hangosítása, a beszédtechnika. Nonverbális elemek A tipikusan szóbeli szövegműfajok: előadás – referátum, kiselőadás – korreferátum, vita, hozzászólás. Évközi tanulmányi követelmények:  órai gyakorlatok elvégzése  érvelő vagy alkalmi beszéd írása és előadása  beszédelemzés  Zh Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Adamik Tamás – Adamikné Jászó Anna – Aczél Petra (2005): Retorika. Osiris Kiadó, Budapest  Szálkáné Gyapay Márta (1999): Gyakorlati retorika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Ajánlott irodalom:  Aczél Petra (2001): Retorika. A szóból épült gondolat. Gyakorlókönyv. Krónika Nova Kiadó. Budapest  Aczél Petra (2009): Új retorika: közélet, kommunikáció, kampány. Kalligram, Pozsony

4

          

Adamik Tamás (1998): Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Seneca Kiadó, Budapest Arisztotelész (1999): Rétorika. Ford.: Adamik Tamás. Telosz, Budapest. (Az I, III. könyv; a II. könyv 1, 18–26. fejezetei.) Carnegie, Dale (1999): Sikerkalauz 3. A hatásos beszéd módszerei. Gladiátor Kiadó, Bp. Hull, Raymond (1997): A sikeres nyilvános beszéd alapjai. Bagolyvár, Bp. Margittay Tihamér (2004): Az érvelés mestersége. Typotex, Budapest Moss, Geoffrey (1998): Az eredményes kommunikáció kézikönyve. Bagolyvár, Bp. Peace, A. (1997 / 2005): Testbeszéd. Park, Bp. Peace, A. — Garner, A. (1989): Szó-beszéd. Park, Bp. Pratkins, A. R. — Aronson, E. (1992): A rábeszélőgép. Ab ovo, Bp. Róka Jolán szerk. (2003): Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Raabe Kiadó, Budapest Szabó G. Zoltán — Szörényi László (1988): Kis magyar retorika. Tankönyvkiadó, Budapest

BSB 0101 Bevezetés a vallástudományba Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 4 Nincsen L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. kollokvium A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. Sarnyai Csaba Máté Tantárgy előadója/i: Dr. Sarnyai Csaba Máté

A kurzus propedeutikai jellegű. Elsődleges célja, hogy a hallgatók átfogó, későbbi tanulmányaik számára tudományelméleti és tudománytörténeti keretet kijelölő ismereteket kapjanak vallástudományról. A tematika a történeti és szisztematikus megközelítés egyensúlyára épül. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy programja az alábbi – az oktatás során több tanóra keretében tárgyalandó – kulcstémák szerint épül fel: 1. A vallástudomány fogalma, tudomány rendszertani helye, kapcsolata a rokon tudományokkal. 2. A vallástudomány ágai, viszonyuk egymáshoz. 3. A vallásfogalom változásai. 4. A vallás fogalma a vallástudományban. 5. A vallástudomány és a vallástörténet viszonya. 6. Isten fogalma a vallástudományban. 7. A vallástudomány és a teológia viszonya. 8. Vallástípusok. 9. Szekularizáció. 10. Vallási intézmények. 11. A vallástudomány a vallási sokféleség közegében. 12. A vallástudomány mint kultúratudomány. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Simon R.: A vallástörténet klasszikusai. Budapest: Osiris, 2003. Bevezetés.  Ries, J.: A szent antropológiája. Budapest, 2003.  Leeuw, G. van der :. A vallás fenomenológiája. Budapest, 2004. 596-605.o.  Máté-Tóth András: Teológia és vallástudomány. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/teol/matetoth.htm  „Mi a vallástudomány?” In: Vallástudományi Szemle 2005/1, 3-9.o.  Pethő S.: „A megkésettség szomorúsága. Tudománytörténeti gyorsfelvétel a vallástudományról.” In: Confessio, 2008/3 6-16.o.  Voigt Vilmos: A vallás megnyilvánulásai - Bevezetés a vallástudományba. Budapest, 2007. Ajánlott irodalom:

Tantárgy felelőse: Dr. Vassányi Miklós Tantárgy előadója/i:

BSB 0102 Bevezetés az etikába Féléves óraszám: Kredit: N: 30 3 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:

5

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve:

Értékelés módja:

Dr. Kendeffy Gábor kötelező

tavaszi

magyar Ajánlott félév: II.

V Értékelés módszere: kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus során a hallgatók az etikai gondolkozás legjelentősebb irányaival, a kortárs filozófiai etika legfontosabb kérdésfeltevéseivel, az alkalmazott etika alapvető területeivel és az etikai kérdések néhány szépirodalmi megjelenésével ismerkednek meg. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Vallási megalapozottságú etika. 2. Szándéketika. 3. Következményetika. 4. Kötelességetika. 5. Az etika megalapozásának problémája. 6. Metaetikák. 7. A kortárs etika problémái. 8. A tudomány etikája. 9. Bioetika. 10. Gazdasági és üzleti etika. 11. Etika és politika. 12. Etikai kérdések az irodalomban Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Abaelardus, Etika /ford. Turgonyi Zoltán/ MTA Filozófiai Intézet, (Religio könyvek), Budapest 1989, 49-71.(I-III. fej.)  John Stuart Mill, A haszonelvűségről, 2. fejezet, in. J.S.M, A szabadságról; A haszonelvűségről, Budapest, Helikon, 1980, 238-279.  Fekete László (szerk): Kortárs etika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Ajánlott irodalom:  Friedrich Nietzsche, A morál genealógiájához. Veszprém, 1998.  Tények és értékek – a modern angolszász etika irodalmából (szerk. Lónyai Mária), Budapest, Gondolat, 1981.  Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Osiris, 1999.

Tantárgy felelőse: Dr. Faludy Judit Tantárgy előadója/i: Dr. Fülöp József

BSB 0103 Bevezetés az esztétikába Féléves óraszám: Kredit: N: 30 3 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: II.

Értékelés módja: V Értékelés módszere: kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Az előadás elsődleges célkitűzése az esztétika gondolati megalapozása, valamint olyan készségek fejlesztése, melyek hozzásegítik a hallgatókat az esztétikai problémák felismeréséhez és kezeléséhez. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Kiemelt szövegek segítségével és az egyes történeti korok esztétikai gondolatvilágának felidézésével áttekintjük azokat a gyakran filozófiai és/vagy művészetelméleti problémákat, melyeket vagy az esztétikától kölcsönöztek vagy az esztétika számára is lényegi kérdésekké váltak. Ugyanakkor elkülönítjük és leválasztjuk az esztétikát mint önálló diszciplínát ezekről. A szemeszter utolsó előadása kitekintést nyújt a kortárs esztétikai problémákra is (pl. posztmodern, hiányesztétika, technikatörténet). Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Hans-Georg Gadamer: A művészetfogalom változása = Enigma 22 (1999), 39-51.  Gotthold Ephraim Lessing: Laokoón; Hamburgi dramaturgia (szemelvények)  David Hume: A jó ízlésről = D. H., Összes esszéi I., Budapest, Atlantisz, 1992, 222-245.  G. W. F. Hegel: Előadások a művészet filozófiájáról, Budapest, Atlantisz, 2004, 53-96.  Friedrich Schiller: A naiv és a szentimentális költészetről = F. Sch., Művészet- és történelemfilozófiai írások, Budapest, Atlantisz, 2005, 261-352.

6

 

Friedrich Nietzsche: A tragédia születése, Budapest, Európa, 1986. (szemelvények) Martin Heidegger: A műalkotás eredete és a gondolkodás rendeltetése = Athenaeum I. kötet 1. füzet Mi az esztétika?, Bacsó Béla (szerk.), Budapest, T-Twins, 1991, 67-80.  Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában = W. B., Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969.  Hans Belting: A művészet a modernség tükrében = Enigma 22 (1999), 18-37 Ajánlott irodalom:  Athenaeum I. kötet 1. füzet, Mi az esztétika?, Bacsó Béla (szerk.), Budapest, T-Twins, 1991.  Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában, Budapest, Európa, 2002. (szemelvények)  Hans-Georg Gadamer: A játék fogalma = H.-G. G., Igazság és módszer, Budapest, Osiris, 20032, 133-142 (valamint 191-218.)

Tantárgy felelőse: Dr. Vassányi Miklós

BSB 0107 Filozófiai és vallástudományi alapfogalmak Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3 – L: 10 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar kollokvium Kötelező 1. Ajánlott félév: Értékelés módszere: 1. vizsgajegy

Tantárgy előadói: Horváth Orsolya Pásztori-Kupán István Sarnyai Csaba Máté Vassányi Miklós A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A tárgy célja, hogy az elsőéves, a középiskolai oktatásból az egyetemi oktatásba átkerülő hallgatók számára megkönnyítse különösen a filozófiai, kisebb mértékben a vallástudományi kurzusok hallgatását azáltal, hogy e tudoműnyok alapvető terminológiáját és fogalomkészletét bevezető jelleggel részletesen ismerteti és magyarázza. Az ismertetés és magyarázat egyszerre történeti és elméleti jellegű. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A filozófiai alapfogalmak ismertetése: logikai (pl. érvelési módszerek, dedukció, indukció, analógia, a szillogizmus elemei, érvelési sémák, kijelentéslogika, predikátumlogika stb.), metafizikai (pl. szubsztancia, alany, attribútum, sajátosság, akcidens, monász stb.), filozófiai teológiai (pl. az európai istenfogalom szerkezete, az istenérvek alapterminológiája stb.), etikai (különböző típusú etikák), esztétikai, jog- és társadalomfilozófiai, nyelvfilozófiai, művészetfilozófiai stb. alapfogalmak. Vallástudományi és vallástörténeti alapfogalmak. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: A kötelező irodalom és az előadáson elhangzottak. Kötelező irodalom: Részletek a következő művekből: Arisztotelész: Metafizika 5. könyv (bármely megbízható kiadás) Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest,: Európa Kiadó, 1997. Descartes, R. A filozófia alapelvei. Ford. Dékány A. Budapest: Osiris, 1998. Baumgarten: Metaphysica (tanári előadás alapján) Leibniz: „A dolgok első eredetéről.” Boros G., szerk.: A XVII. századi filozófia antológiája. Budapest: Áron Kiadó, 2006, 269-270. Kant: Metafizikai előadások (tanári előadás alapján). Heidegger: Lét és idő. Budapest, Osiris, 2007. Ajánlott irodalom:

7

Tantárgy felelőse: Dr. Horváth Orsolya

BSB 0105 Bevezetés a filozófiába Féléves óraszám: Kredit: N: 30 4 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:

Tantárgy előadója/i: Dr. Kendeffy Gábor Dr. Vassányi Miklós kötelező Dr. Horváth Orsolya A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

őszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: V Értékelés módszere: kollokvium

A tantárgy célja, hogy – a részletes filozófiatörténet oktatásával párhuzamosan –a szabadbölcsész hallgatók számára kellő elméleti alapozást nyújtson filozófiai stúdiumaikhoz. A filozófia alapvetési után, a tudomány egyes részdiszciplínáiba nyújt bevezetést. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A filozófia keletkezése, fogalma és felosztása. 2. Ismeretelmélet és tudományfilozófia. 3. Az általános metafizika (ontológia) mint a lét és a létező (szubsztancia) határozmányainak tudománya. 4. Racionális kozmológia. 5. Természetfilozófia. 6. Racionális pszichológia. 7. Racionális teológia. 8. Teodicea és az akaratszabadság problémája. 9. Etika. 10. Jogfilozófia. 11. Társadalomfilozófia és politikafilozófia. 12. Történetfilozófia. 13. Nyelvfilozófia. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Arisztotelész. „Kategóriák,” 4-5. fejezet. in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika, ford. Sarkady J. et al. (Budapest: Kossuth, 1997), 76-85. o.  Arisztotelész. „A keletkezésről és pusztulásról.” In Magyar Filozófiai Szemle 1988/3-4, melléklet.  Arisztotelész. Metafizika, VII/1-3 (kézirat).  Arisztotelész. Politika/I. Ford. Szabó M. Budapest: Gondolat, év nélkül. 5-33. o.  Bruno, Giordano. „A végtelenről, a világegyetemről és a világokról,” 5. párbeszéd. in Bruno, G.: Két párbeszéd, ford. Szemere S. (Budapest: Magyar Helikon, 1972), 267-300. o.  Condorcet. Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története/1-4 és 10. Ford. Pődör L. Budapest: Gondolat, 1986. 70-113 és 239-270. o.  Descartes. Elmélkedések az első filozófiáról, VI. elmélkedés. Ford. Boros G. (Budapest: Atlantisz, 1994), 79-108. o.  Fichte. „A jelenlegi kor alapvonásai.” In Válogatott filozófiai írások, szerk. Márkus Gy. [Budapest:] Gondolat, 1981. 416-428. o. és 681-698. o.  Hegel. A jogfilozófia alapvonalai, Bevezetés. Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1983), 25-64. o.  Kant. „Isten léte demonstrációjának egyetlen lehetséges bizonyítási alapjáról,” Első fejezet. in Kant, I., Prekritikai írások, ford. Mesterházi M. et al. (Budapest: Osiris, 2003), 119-142. o.  Kuhn, Th. A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Osiris, 2000.  Leibniz. „A természet és a kegyelem észben megalapozott elvei.” In Válogatott filozófiai írások, ford. Endreffy Z. és Nyíri T. Budapest: Európa, 1986. 291-304. o.  Locke. Értekezés az emberi értelemről, IV/iii/1-6. Ford. Vassányi M. (Budapest: Osiris, 2003), 610-615. o.  Margitay T. Az érvelés mestersége, V. fejezet (Budapest: Typotex, 2007), 91-119. o.  Locke. Értekezés az emberi értelemről, III. könyv, 1-4. fejezetek. Ford. Csordás D. (Budapest: Osiris, 2003), 449480. o.  Polányi M. Személyes tudás. Budapest: Atlantisz, 1994

8



Rousseau. „A társadalmi szerződésről,” I. könyv. in Rousseau, J.-J.: Értekezések és filozófiai levelek, ford. Kis J. (Budapest: Magyar Helikon, 1978), 467-487. o.  Schelling. Művészetfilozófia, Bevezetés és I/1. Ford. Révai G. Budapest: Akadémiai, 1991. 65-93. o.  Vico. Az új tudomány. Ford. Dienes G. és Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1979. 113-141. o. Ajánlott irodalom:

BSB 2302-2303 Bevezetés a művészettörténetbe 1-2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 6 Nincsen L: – Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Németh István magyar V kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I.-II. kollokvium A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. Németh István

A hallgatók megismertetése a művészet tanulmányozásához is szükséges általános művészettörténeti fogalmakkal és szakkifejezésekkel, s a hazai múzeumokban (mindenekelőtt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében) található legjelentősebb műtárgyanyaggal. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A hallgatók megismerkedhetnek a művészettörténet korszakainak jellegzetes ábrázolástípusaival, az adott stíluskorszak jelentősebb mestereivel, s az egyes műfajokra, ábrázolástípusokra, technikákra vonatkozó legfontosabb szakkifejezésekkel. Évközi tanulmányi követelmények:  rendszeres, aktív részvétel az órákon  rövid dolgozat készítése egy szabadon választott műről, a félév végén kollokvium Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Alpers, Svetlana: Hű képet alkotni. Holland művészet a XVII. században. Budapest: Corvina Kiadó, 2000.  Czobor Ágnes: Rembrandt és köre. Budapest: Corvina Kiadó, 1969.  Gerszi Teréz: Bruegel és századának németalföldi festészete. Budapest: Corvina Kiadó, 1970.  H. Takács Marianna: Rubens és kora. Budapest: Corvina Kiadó, 1972.  Huizinga, Johan: Hollandia kultúrája a tizenhetedik században, Budapest: Osiris Kiadó, 2001.  Kelényi György: Rubens Medici-Galériája. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1987.  Levey, Michael: A festészet rövid története, Giotto – Cézanne. Budapest: Corvina Kiadó, 1972.  Marosi Ernő: A középkor művészete II. 1250-1500. Budapest: Corvina Kiadó, 1997.  Levey, M.: A festészet rövid története, Giotto – Cézanne. Budapest: Corvina Kiadó, 1972.  Urbach Zsuzsa: Korai németalföldi táblaképek. Budapest: Corvina Kiadó, 1971.  Remekművek a Szépművészeti Múzeumból. Szerk. Urbach Zsuzsa. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1989.  Végh János: Németalföld festészete a XV. században. Budapest: Corvina Kiadó, 1977 Ajánlott irodalom:

Tantárgy felelőse: Dr. Pecsuk Ottó Tantárgy előadója/i: Fabiny Tibor

BSB 0106 Bibliaismeret Féléves óraszám: Kredit: N: 30 3 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: II.

Értékelés módja: V Értékelés módszere: kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az általános műveltségi szinthez szükséges bibliai történetekkel és szövegekkel, és segítséget nyújtson ahhoz, hogy könnyebben tudjanak tájékozódni a bibliai vonatkozású irodalmi, képzőművészeti, zenei művek, illetve a médiában megjelenő hírek hátteréről. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az előadás áttekintést ad a szövegek irodalmi, műfaji sajátosságairól, viszonyukról az antik irodalmi hagyományhoz. Bevezető ismereteket nyújt a Szentírás felépítéséről, szöveghagyományozásáról, a kanonizációs folyamatról. Megismertet a szövegekben megjelenő legfontosabb történeti események történeti hátterével. Bemutat néhány jellegzetes példát a

9

legfontosabb írásértelmezési módszerekre, valamint a tárgyalt szövegek teológiai, filozófiai, irodalmi és képzőművészeti recepciójára. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Biblia magyarázó jegyzetekkel, Kálvin Kiadó, 2001.  Pecsuk Ottó (szerk.), Bibliaismereti kézikönyv, Kálvin Kiadó, 2004. Ajánlott irodalom:  Bibliai Atlasz, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 1999  J. A. Soggin, Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin Kiadó, Budapest, 1999;  Balla Péter, Az újszövetségi iratok története, Budapest: Károli Egyetemi Kiadó, 2008.  Vankó Zuzsa, Reisinger János, Bevezetés a Biblia tanulmányozásához, Budapest 1993. BSB 1111-1154 Ókori nyelvek 1-4. (latin, görög, héber) Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 12 Nincsen L: – Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Imregh Monika magyar É Dr. Tóth Anna Judit kötelezően választható őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Balassa Eszter I.-IV. gyakorlati jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. Kopeczky Rita

A három bibliai nyelv egyike alapjainak elsajátítása, olyan fordítási készség kialakítása, amely alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy bibliai szövegeket és könnyebb vallástörténeti forrásokat elolvassanak. A 4 féléves szeminárium elvégzése után nyelvi záróvizsgát tesznek a hallgatók. Elegendő jelentkező esetén a bibliai nyelvek helyett a szanszkrit is választható. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Latin: 1-2. félév: alaktan; 3-4. félév: participiumos és infinitivusos szerkezetek, mondattan, fordítási gyakorlatok. Görög: 1-2. félév: alaktan, az igeragozásból az w-tövű igék. 3. félév: rendhagyó igék ragozása, esettan; participiumos és infinitivusos szerkezetek 4. Egyszerű és összetett mondatok, fordítási gyakorlatok. Héber: 1-2. félév: betűk, prepozíciók, birtokos ragozás, főnév- és névmásragozás; 3. félév: igeragozás; 4. félév: a nyelvtani alapok átismétlése, fordítási gyakorlatok. Évközi tanulmányi követelmények:  folyamatos, és aktív órai részvétel (!) Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Latin:  Ferenczi A. –Monostori M., Latin nyelvkönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Görög:  Kerényi Károlyné: Görög nyelvkönyv, Budapest, tankönyvkiadó, 1982.  E. Bornemann – E. Risch: Görög nyelvtan, Székesfehérvár: Lexika Kiadó, 1999 Héber:  Tóth Kálmán: A héber nyelvtan elemi szabályai (Budapest, KRE-HTK,1998 (elérhető digitális formában is);  Karasszon Dezső: Héber gyakorlókönyv és bibliai arám nyelvtan (Budapest, KRE-HTK, 1994). Ajánlott irodalom: Latin:  Györkösy Alajos: Latin–magyar kéziszótár. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest  Finály Henrik: A latin nyelv szótára. MEK  Nagy Ferenc–Kováts Gyula–Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Nemzeti  Tankönyvkiadó, Budapest Görög:  Maywald J. – Vayer L. – Mészáros E.: Görög nyelvtan Györkössy A. – Kapitánffy I. – Tegyey I.: Ógörög–magyar nagyszótár Héber:  Joüon, P. – Muraoka, T.(1993.): A Grammar of Biblical Hebrew, vol. I-II. PIB, Róma;

10

  

Jenni, E. (1981): Lehrbuch der hebräischen Sprache des Alten Testaments. Helbing & Lichtenhahn, Bázel; Seow, C.L.( 19952 jav. kiadás): A Grammar for Biblical Hebrew. Abingdon Press, Nashville; Bergman, Nava (2005): The Cambridge Biblical Hebrew Workbook. CUP, Cambridge.

Tantárgy felelőse: Dr. Vassányi Miklós Tantárgy előadója/i: Dr. Vassányi Miklós

BSB 1302 Ismeretelmélet és logika Féléves óraszám: Kredit: N: 30 3 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: IV.

Értékelés módja: V Értékelés módszere: kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy elvi célja, hogy a hallgatók megismerjék a tudás és az igazság filozófiai fogalmát, az alapvető arisztotelészi logika alapjait, és a szimbolikus, valamint a predikátum logika alapvetéseit. Gyakorlati szempontból kívánatos, hogy a kurzus végére tisztában legyenek a filozófiai következtetések módszerének, egy-egy konklúzió igazságkritériumainak, s ismereteiket saját érveléseikben is fel tudják használni. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus általános ismeretelméleti bevezetővel indul, melynek tárgya a tudás és az igazság filozófiai fogalma. Itt olyan, klasszikus szövegeket veszünk alapul, mint amilyenek Tamás vonatkozó quaestioi („De veritate”) a Summa theologiaeből és Descartes negyedik Medi-tációja („De vero et falso”). A hallgatók e megalapozás után először az arisztotelészi logika alapjaival ismerkednek meg: rövid bevezetést kapnak az izolált terminus elméletébe (kategóriatan) és a kijelentés elméletébe (hermeneutika: állítás, tagadás, modalitás). Külön ki-térünk a definíció (horosz) arisztotelészi definíciójára. A következtetések fajtáinak tárgyalá-sakor felhívjuk a figyelmet az indukció és a dedukció klasszikus és modern fogalmai közötti különbségre. Az idevágó klasszikus alapfogalmakat (szillogizmusok különböző fajtái stb.) Arisztotelész Topikája segítségével ismertetjük, a modern fogalmakat Margitay Tiha-mér összefoglalása alapján. A kurzus második felében a modern szimbolikus logika elemeivel ismerkednek meg a hallgatók, először a kijelentéslogikában alkalmazott elemi logikai műveletekkel (negáció, konjunkció, alternáció, kondicionális, bikondicionális). Ezt követi a logikai ekvivalencia és az ekvivalens állításséma fogalma, majd a modern kijelentéslogika következtetési sémái (diszjunktív szillogizmus, hamis dilemma, hipotetikus szillogizmus, következmény állítása, előzmény tagadása, modus ponens, modus tollens, konstruktív dilemma, destruktív dilemma). Végül a predikátumlogika alapjait tárgyaljuk. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Arisztotelész. „Hermeneutika.” in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika. Ford. Rónafalvi Ö. [Budapest:] Kossuth Kiadó, 1997, 61-134. o.  Arisztotelész. „Kategóriák.” in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika. Ford. Rónafalvi Ö. [Budapest:] Kossuth Kiadó, 1997, 135-195. o.  Arisztotelész. Seconds analytiques B. Ed. P. Pellegrin. Görög-francia kétnyelvű kiadás. [Paris:] GF Flammarion, 2005, 240-338. o. (szemelvények tanári fordításban).  Arisztotelész. „Topika A.” in Aristotelis Topica et Sophistici elenchi. Rec. W. D. Ross. Oxonii: Clarendon, 1958, 125. o. (szemelvények tanári fordításban).  Descartes, René. Elmélkedések az első filozófiáról. Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994, IV. elmélkedés: 6678. o.  Margitay T. Az érvelés mestersége, V., VII-XIII. fejezetek szemelvényesen. Budapest: Typotex, 2007.  Thomae Aquinatis Summa theologica. Editio altera Romana [„Leonina”]. Romae: Forzani et S., MDCCCXCIV (szemelvények tanári fordításban). Ajánlott irodalom:

Tantárgy felelőse: Dr. Vassányi Miklós Tantárgy előadója/i: Dr. Pethő Sándor Dr. Vassányi Miklós

BSB 2122 Bevezetés a vallásfilozófiába Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3 Nincsen L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. kollokvium

11

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A Vallásfilozófia című kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a nyugati vallásfilozófiai gondolkodás alapkategóriáiba, megismertessen legfontosabb képviselőivel, azok munkásságának fontosabb eredményeivel, illetve a tudomány fejlődésének főbb korszakaival. A tudomány történeti és szisztematikus részeit egymást kiegészítő módon oktatjuk. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy programja az alábbi – az oktatás során több tanóra keretében tárgyalandó –kulcstémák szerint épül fel: 1. A vallásfilozófia fogalma. A vallási hagyomány allegorizálhatóságának problémája. 2. Vallás és filozófia kapcsolatának modelljei I. A vallásfilozófia, mint a preracionális tudat kritikája. 3. Vallás és filozófia kapcsolatának modelljei II.A vallásfilozófia, mint a vallás teoretikus önreflexiója. 4. A filozófiai teológia és a vallásfilozófia. 5.A vallás fenomenológia interpretációjának elméleti lehetőségei. A vallásfenomenológia problémája. 6. Vallásfilozófia és nyelvanalízis. 7. A szekularizáció és vallásfilozófia. Kihívás, kérdések és válaszok. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Coreth, E., Isten a filozófiai gondolkodásban, Budapest, 2004.  Davies, B., Bevezetés a vallásfilozófiába, Budapest,1999.  Mezei, B., Zárójelbe tett Isten, Budapest, 1997.  Mezei, B. Vallásbölcselet, Budapest, 2005.  Molnár, T., A filozófusok istene (ford. Mezei B.), Budapest, 1996.  Nyíri, K. (szerk.), Vallásfilozófia Magyarországon., Budapest, 1995.  Schaeffler, R., A vallásfilozófia kézikönyve, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom:

Tantárgy felelőse: Dr. Kiss Etele Pál

BSB 1205 Ikonográfia Féléves óraszám: Kredit: N: 30 2 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:

Tantárgy előadója/i: Dr. Németh István, Dr. Haris Andrea mb. kötelező előadó, Dr. Pócs Dániel, Dr. Faludy Judit A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: II.

Értékelés módja: É Értékelés módszere: gyakorlati jegy

A félév során a hallgatók az ikonográfia és ikonológia tudományos alapjaival és alkalmazásának módszereivel ismerkednek meg. Az elméleti megalapozást és a szakirodalom ismertetését egyes narratív témák ikonográfiai elemzése követi. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A főbb klasszikus mitológiai témák, az Ó- és Újszövetség illetve a szentek élete leggyakrabban ábrázolt jeleneteinek tanulmányozása, azok felvett jelentéseinek és értelmezésének összehasonlítása lehetővé teszi, hogy a hallgatók elsajátítsák az ikonográfiai kutatás alapjait, és betekintést nyerjenek az egyes művészeti korszakok kulturális, szellemi és ábrázolási sajátosságaiba. A hallgatók önálló kutatómunkára is kapnak lehetőséget egy-egy jellegzetes műalkotás elemzése kapcsán kisebb prezentációk alkalmával. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kerényi Károly: Görög mitológia I. Történetek az istenekről és az emberiségről, II. Hérósztörténetek. Bp: Gondolat (ford.: Kerényi Grácia) 1977 (er.: 1951, 1958)  Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984.  Bialostocki, Jan: Régi és új a művészettörténetben, Corvina Kiadó, Budapest, 1982. 239–256. Ajánlott irodalom:  Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából, szerkesztette Pál József – Újvári Edit, Budapest 1997.

12

Tantárgy felelőse: Dr. Csízy Katalin Tantárgy előadója/i: Dr. Fábián Zoltán Dr. Sárközy Miklós Dr. Tóth Anna Judit Dr. Imregh Monika

BSB 2212-2214 Ókori vallások művelődéstörténete 1-3 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 30 10 Nincsen L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V/É kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III-V. kollokvium/ gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy célja az ókori világ, elsősorban Egyiptom és Mezopotámia, Hellász és Róma vallási jelenségeinek és rendszereinek, ezek értelmezési lehetőségeinek vizsgálata a tárgyi és írásos források alapján, bevezetést nyújtva a kutatás módszereibe és főbb irányzataiba is. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzussorozat több kultúra, többezer éves hagyomány forrásainak megismerésén keresztül megkísérli tisztázni a vallás főbb kérdéseinek megoldási kísérleteit: az isten, az isteni világ, a teogónia és kozmogónia, az isten és ember viszonyának, a dekórum, moralitás, teodicea problémáit, a vallási exkluzivitás, a szentélyek, a népi kultuszok jellegzetességeit, a király és a papság szerepét, a mítosz és rítus problematikáját. Évközi tanulmányi követelmények:  Aktív órai részvétel a szemináriumokon Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Bp. 1999.  Assmann, J.: Ägypten. Theologie und Frömmigkeit einer frühen Hochkultur. Stuttgart–Berlin–Köln–Mainz, 1984. = The Search for God in Ancient Egypt. Ithaca−London, 2001.  Baines, J. – Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993.  Baines, J. – Lesko, L. H. – Silverman, D. P.: Religion in Ancient Egypt. Gods, Myths and Personal Practice. Szerk.: Shafer, B. E. London, 1991.  Biblia – Ószövetség.  Bodrogi T. (szerk.): Mitológiai ÁBC. Bp. 1969.  Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 19932, 19983.  Kemp, B.: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. (Corvina Tudástár) Bp. 2007.  Komoróczy G.: „Fénylő ölednek édes örömében...” A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 19832.  Komoróczy G.: A šumer irodalmi hagyomány. Tanulmányok. (Elvek és utak) Bp. 1979.  Kóthay K. A. – Gulyás A.: Túlvilághit és mindennapok az ókori Egyiptomban. Források a Kr. e. 3−2. évezredből. Miskolc, 2007.  Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 1982.  Rákos S. − Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974.  Redford, D.B. (szerk.): The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. I−III. Cairo 2001.  Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Bp. 1998. Ajánlott irodalom:

BSB 2311-2313 Nem keresztény vallások és kultúrák 1-3 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 30 10 Nincsen L: – Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Fábián Zoltán magyar V/É Dr. Sárközy Miklós kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III-V. kollokvium/ gyakorlati jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. Fehér Bence

13

A tantárgy a nem keresztény világvallások (Hinduizmus, Buddhizmus, Kínai univerzalizmus, Sintoizmus, Judaizmus, Iszlám) történetébe ad bevezetést, ismerteti szent könyveiket, főbb tanításukat, vallásos életvitelük szabályait. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Bemutatja az eurázsiai népek ősi vallási képzeteit (animizmus, fetisizmus, totemizmus), valamint a szibériai sámánizmus általános jellemzőit, különösen az altáji és az uráli népek hitvilágának sajátosságait. Részletesebben foglalkozunk a Közel-Keleten és a keresztény világ keleti-déli peremterületén lezajlott legfontosabb vallási folyamatokkal és eszmeáramlatokkal az ókor végén és a kora középkorban (az iszlám, a zoroasztrianizmus, a manicheizmus, a mandeizmus és a keleti zsidóság főbb tanításai, teológiája, liturgiája, története). Megismerkedünk az iszlám születésének körülményeivel, előzményeivel az arab kultúrában, Muhammad életművével, a Koránnal, a muszlim közösség fejlődésével Muhammad halála után, a kalifátus intézményével és a legitimációs kérdések vallási következményeivel. – Az előadás és a hozzá kapcsolódó két szeminárium tematikailag csoportosítva foglalkozik a tárgyalt vallásokkal. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Armstrong, K.: Az iszlám. Bp., 2003.  Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén. Bp., 1960.  Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története. I–III. Osiris, Bp., 1994–1996.  Fodor Sándor: Az iszlám (források). Kőrösi Csoma Társaság, Bp., 1988.  Glasenapp, H. van: Az öt világvallás. Gondolat, Bp., 1975.  Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája I–II. Gondolat, Bp., 1981.  Hinnels, J. R.: Perzsa mitológia. Bp., 1993.  Kerezsi Ágnes: A szurguti osztjákok életmódja és hitvilága. In: Tanulmányok a szurguti osztják kultúráról. Bp., 1997.  Korán. Ford.: Simon Róbert. Helikon, Bp., 1987.  Küng, Hans–Ess, Josef van: Párbeszéd a hinduizmusról. Kereszténység és világvallások. Palatinus, 1999.  Muhammad b. Ishaq: The life of Muhammad. Transl. A. Guillaume. London, 1955.  Reader, Ian: A Sintoizmus. Vallások világa. Kossuth, Bp., 2000.  Simon Róbert: A Korán világa. Helikon, Bp. 1987.  A tejút fiai. Tanulmányok a finnugor népek hitvilágáról. Szerk.: Hoppál M. Bp., 1980.  Vértes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága. Tankönyvkiadó, Bp., 1990. Ajánlott irodalom:

BSB 2221-2222 Magyar és egyetemes egyháztörténet 1-2 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 6 Nincsen L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III.-IV. kollokvium A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. Sarnyai Csaba Máté Tantárgy előadója/i: Dr. Sarnyai Csaba Máté

Az első szemeszter programjában a kezdetektől a reformációig terjedő időszakot tekintjük át. Ez magában foglalná mind a magyar, mind az egyetemes egyháztörténet kiemelkedő eseményeit, egymással párhuzamba állítva. Ugyancsak teljes körű képet nyújt a keleti és a nyugati keresztyénség alakulásáról, valamint az egyes ágak sajátosságáról és a közös vonásokról. A hallgatók megismerkednek ezen kor fontos eseményeivel, évszámaival, kiemelkedő személyeivel, képesekké válnak arra, hogy lássák a folyamatok összefüggéseit, és ezekről az ismereteikről számot is adnak. A második szemeszter programjában a reformációtól napjainkig tekintjük át a keresztény nagyegyházak történetét. Ebben a szemeszterben is párhuzamosan vennénk a magyar és az egyetemes egyháztörténet főbb mozzanatait. A hallgatók megismerkednek a reformáció főbb alakjaival, a katolikus megújulás lényegesebb mozzanataival, a missziós munka eredményeivel, a polgári átalakulás hatásaival, a XX. századi diktatúrák egyházellenes lépéseivel, és ezekről az ismereteikről számot is adnak. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: I. szemeszter: A kereszténység a constantinusi fordulat előtt; A kereszténység mint államvallás Rómában; Eretnekség és ortodoxia; Az egyházatyák; Az európai népek megtérítése; A magyar egyház megszervezése, az egyházi szervezet, egyházi intézmények az Árpád-korban; A keleti kereszténység és Bizánc; A pápaság és császárság harca; A keresztes hadjáratok és következményeik; A szerzetesség a középkorban; Egyházpolitika Magyarországon az Árpád-ház kihalásától a Mohácsi vészig; A reformáció okai; A lutheri reformáció és következményei; A reformáció Svájcban: Zwingli és Kálvin A reformáció Magyarországon és Erdélyben;

14

II. szemeszter: Az ellenreformáció; A felvilágosodás hatása Európában; A felvilágosult abszolutizmusok egyházpolitikája; A forradalmak kora és az ateizmus megjelenése; A polgári állam és az egyházpolitikai harcok; A „Kulturkampf” Magyarországon; A ,,századvég'' és a ,,századelő'' szekularizációs folyamatai és a modernizmus; A keresztény – nemzeti Magyarország; A bolsevik, a náci és a fasiszta diktatúrák viszonya az egyházakhoz; Egyházak a Rákosi-korszakban; Egyházak a kádári puhadiktatúrában; Egyházak a modern piacgazdaságban. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve. Osiris, Budapest. 2000.  Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Ecclesia, Budapest. 1983. Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Gondolat, Budapest.1985.  A katolikus egyház Magyarországon /Szerk.: Somorjai Ádám – Zombori István/ METEM Budapest, 1991. Ajánlott irodalom:

Tantárgy felelőse: Dr. Zalatnay István Tantárgy előadója/i: Dr. Sarnyai Csaba Máté

BSB 2231 Felekezetismeret Féléves óraszám: Kredit: N: 30 4 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

őszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: III.

Értékelés módja: V Értékelés módszere: kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy általános bevezetést kíván adni a felekezettudományba, rámutatva a a felekezetek történetére, hitelvi, szertartási, egyházszervezeti és a kultúrában betöltött szerepére. Elsősorban a magyarországi felekezetekkel foglalkozunk, de mindig kitekintéssel - ahol a hazai helyzet kívánja – a tágabb globális kontextusra, a kortárs európai és amerikai keresztyénség helyzetére. A hallgatói feladat: egy adott egyház kiválasztása után bemutatni annak rövid történetét, teológiáját, alapítóit, egyházszervezetét egy referátum formájában. A tanári bevezető és a referátumok anyaga egyaránt a kurzus végi számonkérés tárgyát képezik. Ahol erre mód van, meglátogatjuk az óra témáját képző egyházat és ehhez kapcsolódik a beszámoló. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Bevezetés a felekezettudományba, tipológiák: egyház vagy szekta? 2. Magyar sajátosságok 3. Unitárius Egyház 4. Anglikán Egyház 5. Evangélikus Egyház (Magyarország, Németország, Skandinávia) 6. Kálvinista egyházak (Magyarország, Anglia, Skócia, Hollandia és Svájc) 7. Anabaptista és baptista egyházak 8. Metodista Egyház 9. Evangéliumi Pünkösdi Egyház és a karizmatikus mozgalom 10. A Hetednapos Adventista Egyház 11. Krisztusban Hívő Nazarénus Közösség 12. Félévzáró számonkérés Évközi tanulmányi követelmények: –

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Török Péter: A vallási entitások tipologizálása és alkalmazása a magyar helyzetre.  Máté-Tóth András: Szekták – Vallásszociológiai megközelítésben.  Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Bp.: TEDISZ - SzPA, 1996. Ajánlott irodalom:

BSB 1203-1204 Filmelmélet, filmtörténet I-II. (Kultúra és medialitás I-II.) Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 6 Nincsen L: – Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Fülöp József magyar V kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Tantárgy felelőse: Dr. Klemm László

15

I-II.

kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A bevezető jellegű első előadásokon megvilágosítjuk a század hajnalán kibontakozó új művészeti ág, a filmművészet születésének és fejlődésének körülményeit, valamint kitekintünk a filmesztétika jelesebb képviselőire, akik teoretikus figyelmükkel járultak hozzá a mozgókép művészetének kritikájához és népszerűsítéséhez. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Sorra vesszük azoknak a rendezőknek a sorát, akik megalkották ebben a korszakban a legfontosabb újításokat és alkotásokat. Az órákon kiemelt hangsúlyt kap a vizuális kultúra ezen radikális változásának kihangsúlyozása. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Balázs Béla (1984): A látható ember. Gondolat, Budapest.  Bazin, André (1999): Mi a film? Osiris, Budapest.  Gács Anna, Gelencsér Gábor (szerk.) (2000): Adoptációk: Film és irodalom egymásra hatása. József Attila Kör, Budapest.  Hevesy Iván (1993): A némafilm egyetemes története, 1895-1929. Magyar Filmintézet, Budapest.  Vajdovich Györgyi (szerk.) (2004): A kortárs filmelmélet útjai: Szöveggyûjtemény. Budapest: Új Palatinus. Ajánlott irodalom:  Nielsen, Asta (1961): Die schweigende Muse. Hinstorff, Rostock. BSB 3101-3104 Részletes filozófiatörténet 1-4. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 12 Nincsen L: – Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Kendeffy Gábor magyar V Dr. Vassányi Miklós kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I-IV. kollokvium A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. Kendeffy Gábor

A tantárgy célja bevezetésszerűen megismertetni a hallgatókat az európai filozófiatörténet legfontosabb áramlataival és alakjaival, az egyes filozófiai részterületekkel (pl. esztétika, vallásfilozófia, logika) foglakozó kurzusokat. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: I. 1. Milétoszi filozófusok; 2. Hérakleitosz; 3. Xenophanész és Parmenidész; 4. Püthagoreizmus, Szofisták; 5. Platón az erényről; 6. Platón ideaelmélete és lélekfilozófiája; 7. Platón természetfilozófiája, teológiája; 8. Arisztotelész logikája, Arisztotelész természetfilozófiája és első filozófiája; 9. Arisztotelész a lélekről és a megismerésről; 10. Arisztotelész etikája és politikai filozófiája; 11. Epikureizmus; 12. Sztoikus természetfilozófia; 13. Sztoikus ismeretelmélet; 14. Sztoikus etika; II. 1. Pürrhóni és akadémiai szkepticizmus; 2.Középső platonizmus; Alexandriai Philón; 3. Görög apologéták, Órigenész; 4. Újplatonizmus; 5. Kappadókiai atyák, Pszeudo-Dionüsziosz Areiopagita; 6-7. Augustinus; 8. Boethius; 9. Eriugena; 10. Anselmus; 11. Abaelardus; 12. Aquinói Tamás. III. 1. Ficino; 2. Hobbes; 3-4. Descartes; 5. Spinoza; 6. Leibniz; 7. Filozófiai janzenizmus; 8. Malebranche; 9. Locke; 10. Rousseau; 11. Szisztematikus ateizmus és materialista evolucionizmus: Diderot; 12. Hume; 13. Kant. IV. 1. Fichte; 2. Schelling; 3. Hegel; 4. Marx; 5. Kierkegaard; 6. Nietzsche; 7. Husserl; 8-9. Heidegger; 10. Wittgenstein; 11. Sartre: A lét és a semmi (részlet), és az egzisztencializmus ; 12. Derrida; 13. Levinas. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: I.  G. R. Kirk-J. E. Raven-M. Schofield, A preszókratikus filozófusok. Budapest, Atlantisz, 1998. 142-156; 165-188.; 220-228.; 251-257.; 279-316.; 360-384.  Platón, "Állam", V. könyv 474d - VII. könyv vége. In: P. ö. m., II. 367-518.  Arisztotelész, Nikomakhoszi Etika Bp. 1987.; 1.-4.k. (5-120.o.)  Cicero, Az istenek természetéről, Bp. 1986.  "Epikurosz, „Levél Hérodotoszhoz”, in: Epikuros legfontosabb filozófiai tanításai. Bp. Farkas Lőrinc 1994. II.  Plótinosz, "A három eredendő valóságról". In: Plótinosz, Az egyrôl, a szellemrôl és a lélekrôl Bp. 1986. 223-240 (= in Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtmény.(szerk. Steiger Kornél/  Szent Ágoston, Vallomások (ford. Városi István), Budapest, Gondolat, 1982., 10. könyv  Boethius, A filozófia vigasztalása, Budapest, Magyar Helikon, 1970.

16

 

Anselmus: „Proszlogion”, in: Canterbury-i Szent Anzelm, Filozófiai és teológiai művek. Budapest, Osiris, 2001. 165-204. A Summa Theologiae 2. kérdése (Vajon létezik-e Isten?), in: Aquinói Szent Tamás, A létezőről és a lényegről, Ford.és komm. Klima Gyula, Budapest, Helikon, 1990, 111-117. o.

III.  Descartes, René. Elmélkedések az első filozófiáról. Ford. Boros G. (Budapest: Atlantisz, 1994), II. elmélkedés: 3343. o. és V-VI. elmélkedés: 79-108. o.;  Locke, John. Értekezés az emberi értelemről. Ford. Vassányi M. (Budapest: Osiris, 2003), II. könyv, 1. fejezet: 107123. o., és IV. könyv, 10. fejezet: 701-714. o. és 17-18. fejezet: 758-793. o.  Spinoza, Benedictus de. Teológiai-politikai tanulmány. Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1978), XIII-XVI. fejezet: 202-243. o.  Hume, David. Tanulmány az emberi értelemről. Ford. Vámosi P. (Budapest: Nippon Kiadó, 1995), VII. fejezet: 5875. o., és XII. fejezet: 143-159. o.  Kant, Immanuel. „A gyakorlati ész kritikája.” in Az erkölcsök metafizikájának alapvetése–A gyakorlati ész kritikája– Az erkölcsök metafizikája. Ford. Berényi G. (Budapest: Gondolat, 1991), I. rész, II. könyv, 2. főrész, I-IX. fejezet: 230-273. o. IV.  Schelling, F. W. J. Az emberi szabadság lényegéről. Ford. Jaksa M. és Zoltai D. (Budapest: T-Twins Kiadó, 1992), 33-72. o.  Hegel. A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai III. rész (A szellem filozófiája), 3. szakasz (Az abszolút szellem). Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1981), §§ 553-577: 346-370. o.  Heidegger, Martin. Lét és idő. Ford. Vajda Mihály et al. Budapest: Osiris, 2001.  Husserl. Karteziánus elmélkedések, §§ 6-11. Ford. Mezei B. (Budapest: Atlantisz, 2000), 25-37. o.  Wittgenstein, Ludwig. Logikai-filozófiai értekezés. Ford. Márkus Gy. (Budapest: Atlantisz, 2004), Előszó, §§ 12.225, §§ 3-4.1212, §§ 5.6-7. Ajánlott irodalom:  Boros Gábor (szerk.) Filozófia, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008.

Tantárgy felelőse: Dr. Zsengellér József Gyula Tantárgy előadója/i: Dr. Lovász Irén Dr. Bárth Dániel

BSB 3202 Vallási néprajz Féléves óraszám: Kredit: N: 30 3 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: VI.

Értékelés módja: É Értékelés módszere: gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy a vallási néprajz kutatási területeinek áttekintését foglalja magában. A bemutatás a történeti és a jelenkori dimenzió figyelembevételével, elsősorban európai és magyarországi adatok alapján történik. A kurzus dinamikája az elméleti, fogalmi és tudománytörténeti kérdések felől közelít a konkrét részterületek adatszerű áttekintése felé. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Alapfogalmak: néprajz, vallási néprajz, vallásetnológia, vallásantropológia, népi vallásosság, laikus vallásosság, néphit, vallásos népszokások, egyházjogi népszokások stb. 2. Vallási néprajzi kutatások Európában. 3. A népi vallásosság magyarországi kutatástörténete. 4. Népi vallásosság a középkorban. 5. A népi vallásosság kora újkori változásai. 6. Zarándoklat – búcsújárás. 7. Egyén és közösség 1.: alsópapság, „szentemberek”, laikus vallási vezetők. 8. Egyén és közösség 2.: vallásos társulatok, egyesületek. 9. Szent helyek (a templomtól a szakrális kisemlékekig). 10. Szent idők (az egyházi év ünnepei). 11. Az emberi életfordulók (átmeneti rítusok) vallási vonatkozásai. 12. Jellegzetességek a protestáns, a zsidó és a cigány népi vallásosságban. 13. Népi vallásosság a 21. században. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bartha Elek: A hitélet néprajzi vizsgálata egy zempléni faluban. Debrecen, 1980.  Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből. Budapest, 1943.  Bálint Sándor: A magyar vallásos népélet kutatása. In Dankó Imre – Küllős Imola: Vallási néprajz 3. Budapest,

17

1987. 8–66. p. Ajánlott irodalom:  Dömötör Tekla (szerk.): Magyar néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest, 1990. 331–497. p.  Jánosi Gyula: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán. Pannonhalma, 1935.  Kajári Gabriella: Az imaéletbe való belenevelődés Gyimesközéplokon. In Pócs Éva (szerk.): „Vannak csodák, csak észre kell venni.” Helyi vallás, néphit és vallásos folklór Gyimesben 1. Budapest, 2008. 183–221. p.

Tantárgy felelőse: Dr. Németh Dávid Tantárgy előadója/i: Dr. Mirnics Zsuzsanna

BSB 3203 Valláspszichológia Féléves óraszám: Kredit: N: 30 3 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

őszi/tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: II.

Értékelés módja: V Értékelés módszere: kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a valláslélektani kutatások területeit, módszereit és főbb eredményeit. Betekintést nyerjenek a vallásosság egyéni és közösségi megélésének lélektani összefüggéseibe, lássák azokat a kölcsönös kapcsolatokat, amelyek a vallásosság és a személyiség működése, a viselkedés és az élményfeldolgozás között megfigyelhetők. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A valláslélektan tudományos besorolása, története, 2. A vallásosság motivációs háttere, 3. A vallásosság közösségi vonatkozásai, 4. A hit és az istenképzet alakulása az élettörténet során, 5. Az érett vallásosság jellemzői, 6. A megtérés, 7. Vallásosság és lelki egészség, 8. A vallásosság szerepe a megküzdési folyamatokban, 9. A kóros vallásosság. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  A. Vergote, Valláslélektan, Budapest 2001.  F. Schweitzer, Vallás és életút, Bp. 1999.  Horváth-Szabó Katalin (szerk.), Valláspszichológiai tanulmányok, Bp. 2003.  Németh Dávid, Hit és nevelés, Bp. 2002. Ajánlott irodalom:  Otto R., A szent. Budapest 1998.  Grom B., Religionspsychologie. Göttingen 1992.  Wulff D.M., Psychology of Religion, New York etc. 1991.  Heine S., Grundlagen der Religionspsychologie, Göttingen 2005.  Hennig Ch. Murken S. Nestler E. (Hg.), Einführung in die Religionspsychologie, Paderborn etc., 2003.  R. Paloutzian, Invitation to the Psychology of Religion, Boston etc. 1996. BSB 3204 A művészettörténet forrásai és irodalma Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 2 Nincsen L: – Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Pócs Dániel magyar É Dr. Mészáros F. István kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: V. gyakorlati jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Mészáros Flóra

A kurzus elsődleges feladata, hogy a hallgatókat megismertesse az európai művészet történetének megértéséhez szükséges forrásszövegekkel. A művészettörténet számára releváns szövegek sokfélesége (irodalmi művek, teológiai traktátusok, útleírások, reneszánsz művészetelméleti szövegek és művészéletrajzok stb.) szükségessé teszi, hogy a forráskritika

18

segítségével a hallgatók képesek legyenek megtalálni és értelmezni az összefüggéseket az egyes korszakok művészeti tendenciái és az azokra vonatkoztatható szöveges reflexiók között. A kurzus elsősorban az antikvitástól a reneszánsz korszakáig tekinti át a forrásszövegeket. (A modern művészet kialakulása után – Hans Belting definíciója szerint a képkorszak lezárultával, tehát a reneszánsz kialakulásától fogva – keletkezett művészetelméleti szövegekkel a diszciplína tudománytörténetét feldolgozó kurzus ismerteti meg a hallgatókat.) A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kuzus során elsajátítandó ismeretanyag magába foglalja a klasszikus görög művészet korszakától a 16. századig keletkezett legfontosabb, művészeti tárgyú vagy vonatkozású szövegeket. Ezek elolvasása és értelmezése révén a hallgatók számára lehetségessé válik annak megítélése, hogy az egyes korszakokban milyen eltérő társadalmi, vallási, filozófiai és esztétikai elvárások fogalmazódtak meg a képzőművészeti alkotásokkal szemben. A forrásszövegek értelmezése révén lehetségessé válik annak felismerése, hogy az egyes (művészet)történeti korszakokban eltérő és folyamatosan változó alapelvek határozták meg a történeti múlt művészeti emlékeihez való viszonyt. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  A görög művészet világa. A görög képzőművészetek archaikus és klasszikus korának írott forrásaiból. I-II. Szerk. Szilágyi János György. Gondolat Kiadó, Budapest,  A római művészet világa. Az ősidőktől Augustusig. Szerk. Castiglione László. Gondolat, Budapest, 1974.  Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban. I-II. Szerk. Bugár M. István. Kairosz, Budapest, 2004.  A középkori művészet történetének olvasókönyve – XI-XV. század. Szerk. Marosi Ernő. Balassi, Budapest, 1997.  A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Szerk. Hajnóczi Gábor. Balassi, Budapest, 2004 Ajánlott irodalom:  Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Szerk. marosi Ernő. Corvina, Budapest, 1976.  Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete. I-II. Szerk. Vayer Lajos. Európa, Budapest, 1983. (3. kiad.)  Leon Battista Alberti: Della pittura – A festészetről. Ford. és szerk. Hajnóczi Gábor. Balassi, Budapest, 1997.

BSB 4107 Vallás és természettudomány Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 2 Nincsen L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: V. kollokvium A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. Matthew Daniel Eddy Tantárgy előadója/i: Dr. Vassányi Miklós

A tantárgy célja a természettudományok és a vallás történeti, módszertani és tematikai kapcsolatainak áttekintése (Barbour, Peters, Haught modelljei); a természettudományos tudás és vallásos hit viszonyainak tárgyalása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a klasszikus Barbour-modell (konfliktus, függetlenség, párbeszéd, integráció) alapján bevezető ismereteket ad a két terület különböző kapcsolódásairól a következő témakörökben: csillagászat és teremtés (kontingencia, szükségszerűség, a világ megérthetősége, antropikus elvek), kvantumfizika (determinisztikus világ és Isten, komplementaritás, Einsein és Heisenberg világképe, keleti misztika és a kvantumelméleti holizmus), evolúció és folyamatteológia (evolúciós materializmus, neodarwinizmus, bonyolultság és önszerveződés, folyamatteológia), genetika és idegtudomány (emberi szabadság és genetika, dualista emberkép, a számítógép és az agy, a felelős "én"), a természeti teológia és a természet teológiája. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Barbour, Ian: A természettudomány és a vallás találkozása  Ellenségek, idegenek vagy társak?, Kalligram 2009.  McGrath, Alister E.: Tudomány és vallás. Typotex, Budapest, 2003.  Bolyki János: Hit és tudomány. Református Sajtóosztály, Budapest, 1989.  Végh László: Természettudomány és vallás. Kálvin Kiadó, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom:

19

Tantárgy felelőse: Dr. habil.PásztoriKupán István Tantárgy előadója/i: Dr. Tóth Anna Judit Parlagi Gáspár

BSB 3998 Szakmai prezentációs gyakorlat Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 BSB 5995 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: VI. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma, elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy a végzős hallgatók kutatásmódszertani ismereteiket, és a szakdolgozatírás folyamata során szerzett szakmai tudásukat elmélyítsék, és a hallgatói tudományos élet szintjén a gyakorlatban is megmutassák. A kurzus elvégzése lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy érdemi kritikát kapjanak szakdolgozati kutatásaik eredményeire, és ugyanakkor a szemináriumi referátumokon túlmutató, szakmai prezentációban és ismeretterjesztésben gyakorlatot szerezzenek. Az előadásokhoz szervesen kapcsolódó viták a tudományos konferencia-közeg modellezését, a vitakultúra fejlesztését célozzák. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A félév során – egy vagy két, az oktató által megtartott felvezető prezentáció után – minden alkalommal egy (legfeljebb két) hallgató tart egy rövid előadást szakdolgozati kutatásáról, amihez korszerű prezentációs segédletet is készít. Minthogy a kurzus némiképp későbbi konferencia részvételre való felkészítőként is funkcionál, ezért egy – előzetes egyeztetés alapján megállapított – időkorláthoz is igazodnia kell. Az előadásokhoz kapcsolódó viták során – melyben az oktató tölti be a vitaindító és a moderátor szerepét is – a korrekt érveléstechnika elsajátítása, és a korrekt szakmaitudományos vitakultúra kialakítása szintén kiemelt célja a kurzusnak. A vitákat – amennyire a fennmaradó időkeret lehetővé teszi, de legalább 3-4 alkalommal a félév során – kötetlenebb beszélgetés követi, melynek a kollegiális közeg kialakítása, és egyben a vitákhoz kapcsolódó reflexív visszacsatolás biztosítása is célja. Évközi tanulmányi követelmények:  A szemeszter során legalább egy – lehetőleg a hallgató szakdolgozati témájáról szóló – 20-40 perces előadás megtartása  Az előadás során felhasznált prezentáció (ppt) benyújtása  Aktív részvétel az előadásokat követő diszkussziókon Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bártfai B.: Microsoft PowerPoint 2010 zsebkönyv. Budapest: BBS-info, 2010.  Margitay T.: Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex, 2007.  Szivák J.: A Vita. Budapest: Gondolat, 2010. Ajánlott irodalom:  Quintilianus, M. F.: Szónoklattan. (szerk. Adamik Tamás), Pozsony: Kalligram, 2009.

Tantárgy felelőse: Dr. Borsi Attila János Tantárgy előadója/i: Parlagi Gáspár

BSB 5994 A szakdolgozatírás módszertana Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 BSB 5995 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: V. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szemináriumsorán a hallgatók gyakorlati ismereteket szereznek a tartalmilag és formailag korrektszakdolgozat elkészítésének lépéseiről. Megismerkednek a különböző(történeti, elméleti, elemző, filológiai stb.) tématípusokkal, a jól körülhatárolt és a szakirodalom hozzáférhetőségéhez szabott téma ismérveivel. Megtanulják a nyomtatott és online bibliográfiák és adatbázisok kezelését. A gyakorlat segítséget nyújt az internetes források korrekt használatához, megismertet a tudományosság ezekre alkalmazandó kritériumaival. A hallgatók megtanulják a szakdolgozat részeinek

20

funkcióit és egymáshoz viszonyított arányait. Írásbeli feladatok segítségével gyakorolják a tudományos nyelvhasználatot, az érvelést, a tartalmi és szó szerinti hivatkozás módjait, valamint a tipográfiai előírások alkalmazását. Megismerkednek a tudományos munkával kapcsolatos etikai normákkal. A gyakorlat lehetőség szerint kitér a különböző szakokon elkészítendő szakdolgozatok jellegzetességeire, az adott szakterület által meghatározott követelményekre is. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A hallgatók tisztában vannak alapvető kutatásmódszertani kérdésekkel, ismerik a szakterület fogalmi eszközeit és módszereit. A szemináriumok során elsajátítják a tudományos dolgozatok megírásának alapvető követelményeit, a hazai és nemzetközi szakirodalom adekvát feldolgozásának módszereit, az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintésének technikáit, a helyes téma, cím, és stílus megválasztásnak mikéntjét, illetve a korrekt hivatkozások, idézés, jegyzetek, bibliográfiai stb, rendszerét. Évközi tanulmányi követelmények: A szakdolgozati munka előrehaladásához a hallgatóknak a félév során – a témavezetőjükkel való konzultáción túl – négy beadandó anyagot kell elkészíteniük:  a választott szakdolgozati téma rövid bemutatása, a vele kapcsolatos problémák vázlatos ismertetése  másodlagos irodalom feltérképezése  előzetes bibliográfia megírása  részletes kutatási terv elkészítése  a félév végéig egy rövid, problémacentrikus, és formai szempontból is megfelelő szakdolgozati részlet (pl. kutatástörténeti, vagy tézisismertető rész) szemináriumi dolgozatként való leadása Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Eco, U.: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Kairosz, 1999.  Vassányi M.: A szakdolgozat- és szemináriumidolgozat-írás formai követelményei. on-line: http://www.szabadbolcsesz.kre.hu/images/stories/szakdolgozat_%20formai_%20szabalyai.pdf Ajánlott irodalom:  Elekfi L., et. al. (szerk.): Nyelvművelő kézikönyv I-II. Budapest: Akadémiai, 1980.  Fábián P., Deme L., Tóth E. (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Budapest: Akadémiai, 2007.  Pomázi Gy. (szerk.): A magyar helyesírás szabályai. Budapest: Akadémiai, 2011.

21

Vallástudomány specializáció

22

BSB 4101, 4103 Modern vallási irányzatok, vallásközi párbeszéd Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 30 5 Nincsen L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: V-VI. kollokvium A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. Sarnyai Csaba Máté Tantárgy előadója/i: Dr. Sarnyai Csaba Máté

A mai magyar új vallási mozgalmak világát csak úgy tudjuk megismerni, ha jelenlegi helyét, történeti gyökereit is tanulmányozzuk. Ezért a kurzuson hangsúlyos szerepet kap a mai vallásfelekezetek legújabb-kori történetének, szociológiai hátterének, társadalmi helyzetének vizsgálata. Tisztázunk olyan terminológiai kérdéseket is, hogy mi az egyház, a vallási mozgalom, a felekezet, a szekta, a szabadegyház. Ezen túl megvizsgáljuk az egyes vallásfelekezeten belüli kegyességi irányzatokat. A XIX. század második felében a történetileg kialakult felekezeti struktúra Európában átalakult, de különböző helyi hatások következtében nem egyformán, hanem sok eltéréssel. Ennek a megértése az alapja annak, hogy a XX. századi vallási helyzetet megérthessük. Foglalkozunk a különböző szabadegyházi mozgalmak egymásra épülő rendszerével, amelyek összefüggenek a belmissziói mozgalmakkal, vallásos egyesületekkel és bázisközösségekkel. Kitérünk a karizmatikus mozgalom kialakulásának vallásszociológiai, valláslélektani alapjaira is. A XX. században megjelennek a nem keresztény vallások, és a pszeudo-vallások fenomenológiai jegyeit követő politikai mozgalmak is, amelyeknek vallástörténeti vizsgálatától nem tekinthetünk el. A nem keresztény vallások európai térhódítása is figyelemre méltó eseménye a legújabb kori magyar vallástörténetnek. Végül szükséges, hogy az új vallási felekezetek születésének és elhalásának vallás fenomenológiai modelljét felvázoljuk. Az elméleti alapvetéshez szükséges tereptanulmányokat, megfigyeléseket kell társítani. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A vallások (illetve az egyes vallási hagyományok által meghatározott kultúrák) közötti konfliktus jelensége, valamint a vallások közötti párbeszéd lehetőségének behatároltsága korunk meghatározó problémái. A tárgy célja, hogy rálátást nyisson egyrészt a különböző nagy tradíciók ebbéli törekvéseire, valamint a párbeszéd lehetősége körüli filozófiai, vallásfilozófiai és teológiai vitákra. Az új vallásfelekezetek történeti, szociológiai háttere. 2-3. Korunk vallásos jelenségeinek történelmi gyökerei. 4. Korunk vallásos jelenségeinek tipizálása. 5. A szekuláris vallások és vallásszerű eszmei mozgalmak. 6-7. A nem keresztény vallásfelekezetek térhódítása Magyarországon. 8. A hivatalos és nem hivatalos vallásosság jellemzői. 9. Egyház-szekta tipológiák. 10. A New Age. 11. A neopogányság jellemzői. 12. Az anti-cult mozgalom. 13. Félévzáró számonkérés. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: a)  Török Péter: Magyarországi vallási kalauz. Budapest: Akadémiai, 2004.  Gesztely Tamás: Egyházak és vallások Magyarországon. Bp., 1991.  Lovik Sándor-Horváth Pál: Hívők, egyházak ma Magyarországon. Bp., 1990.  Előd István: Vallásosság és vallás. Bp., 1977.  Tomka Miklós: Vallásszociológia (szöveggyűjtemény). Bp., 1984.  Kamarás István: Kis magyar reliográfia. Pécs, 2003. b)      

Küng, Hans: A világvallások etikája, Egyházfórum, Budapest, 1991. Keresztények és zsidók: A zsidókhoz való viszony teológiai újraértékelése, Magyar Keresztény-Zsidó Tanács/Mérleg, Budapest, 1994. Armstrong, Karen: Isten története: a judaizmus, a kereszténység és az iszlám 4000 Éve. Budapest: Európa, 1996. Lyptai Lothar: A kereszténység viszonya más vallásokhoz. Kalligram, Pozsony, 2003. Lindbeck, George A.: A dogma természete: vallás és teológia a posztliberális korban. Hermeneutikai Kutatóközpont,

23

Budapest, 1998.  Rahner, Karl: Isten: rejtelem. Budapest: Egyházfórum, 1994. Ajánlott irodalom:

Tantárgy felelőse: Dr. Borsi Attila János Tantárgy előadója/i: Dr. Sarnyai Csaba Máté

BSB 4104 Vallás és politika Féléves óraszám: Kredit: N: 30 4 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező

tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: IV.

Értékelés módja: V Értékelés módszere: kollokvium

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzuson a hallgatók a különböző korokhoz és kultúrákhoz kapcsolódó esettanulmányokon keresztül rátekintést nyernek arra, hogy milyen módokon hatnak a vallási életre és intézményekre a politikai érdekek, másfelől azt is érzékelik, miképpen határozzák meg a vallási képzetek a hatalomgyakorlás módját és a politikai célokat. A kronológiai sorrendben egymásra következő előadásokra más-más eladót, a KRE-s oktatókon kívül más intézményekben dolgozó kiváló kollégákat, mindig az adott kor és kultúra elismert specialistáját kérjük fel. Az értékelés módja: a félév végén írásban válaszoni kell háromra kérdésre a megadott öt, különböző témákhoz kapcsolódó kérdés közül. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Ókori Izrael (pl. a prófétaság politikai vetülete) 2. A görög polisz kultuszai (pl. a hérosz-kultusz politikai vonásai) 3. Római köztársaság (pl. papi és politikai tisztségek összefonódása és együttműködése a köztársaságkorban) 4. Császárkor, kora-középkor (pl. keresztényüldözések politikai és vallások vetülete, a keresztények viszonya az államhoz a constantinusi fordulat előtt és után). 5-7. Középkor (pl. állam és egyház a Francia Királyságban; vallási türelem az oszmán birodalomban; az uralkodó viszonya az egyházhoz; a Magyar Királyságban; a szerzetesség társadalmi, politikai szerepe Európában és a középkori Magyarországon) 8-10. Újkor (Pl. reformáció és ellenreformáció a politikában; a református vallásosság közösségi-politikai politikai szerepe az angolszász társadalmakban; A dualizmus valláspoltikája) 11-15. XX. század, jelenkor (Vallás és nemzetiségi érdekérvényesítés a határon kívüli magyarság körében; Valláspolitika a két világháború közötti Magyarországon; Az egyházak helyzete a kommunizmus időszakában Magyarországon és Kelet-Európában; Az egyázak társadalmi-politikai szerepe, illetve politikai meghatározottsága a posztkommunista társadalmakban; A mai iszlám politikai szerepe a Közel-Keleten és a világ más területein; A pápaság politikai szerepe korunkban). Évközi tanulmányi követelmények: –

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése, Budapest, Szent István Társulat, 1986; Hegyi Dolores: Polis és vallás; Hahn István (szerk.) Róma istenei, Bp. 1975.; Euszebiosz, Egyháztörténet, X. könyv, Szent István Társulat, Budapest, 1983, 403-439.;  Sághy Marianne: “Keresztesháború és nemzeti propaganda: Pierre Dubois A Szentföld visszafoglalásáról.”  A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Ed. Klaniczay Gábor – Nagy Balázs. Budapest: ELTE BTK Közép-és Koraújkori Egyetemes Történeti Tanszék, 1999: 121-132.;  Papp Sándor: Keresztény vazallusok az Oszmán Birodalom észak-nyugati határainál (Diplomatikai vizsgálat a román vajdák szultáni `ahdnâméi körül). Aetas 17 (2002/1) p. 67-96.;  Papp Sándor, Magyar rendi mozgalmak és az Oszmán Birodalom a 17-18. század fordulóján, Acta historica. 116. 2002. 59-70.  Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Budapest 1999.;  F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században, Századok 2007/2. 299-352. Paár Gabriella, Az Egyesült Királyság, Változó világ sorozat, Győr 2000. 5. fejezet; 9. Makkai Béla: Református külmisszió a magyar etnikum peremvidékein = Confessio, 2007/4. p. 98-104. 10.  Daniel, Krystyna - Durham, W. Cole: A vallási azonosságtudat mint a nemzeti identitás összetevője : az egyház és az állam formálódó viszonyának következményei a volt szocialista blokk országaiban. In: Fundamentum 1997/2., 5-21. o.;

24



Jakab A., „Nemzet-” és egyházpolitika Erdélyben. A Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola (Papnevelő Intézet – SIS) betagolódása a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetembe. (Háttéranyag, 3), Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest, 2007.;  Jakab Attila, Többszörösen kisebbségben. A magyarországi román kisebbség vallási arculata és az ortodox egyház társadalmi szerepe. (Műhelytanulmány, 14) - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Budapest, 2005, 36. old.  Kepel, G. Dzsihád, Budapest 2007. Rostoványi Zs. Az iszlám világ és a Nyugat, interpretációk összecsapása, avagy a kölcsönös fenyegetettség mítosza és valósága, Corvina, Budapest 2004. 335-340. (a vilájat-e fakíh és a demokrácia).  Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, Budapest, Szent István Társulat, 2007. Ajánlott irodalom:

BSB 4106 Távol-keleti vallások: Dél-Ázsia vallásai Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3 Nincsen L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: VI. gyakorlati jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. habil.PásztoriKupán István Tantárgy előadója/i: Zentai György Máthé Veronika

A kurzus célja, hogy a diákokat megismertesse a kelet-ázsiai kultúrkör vallástörténetével; alapvető bevezetést és áttekintést adjon a távol-keleti vallások világáról. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kínai filozófia- és vallástörténet legfontosabb képviselői, alapvető irányzatai, a buddhizmus kínai története, irányzatai és képviselői, a konfucianizmus, a taoizmus irányzatai, a szomszédos országokban, Koreában, Japánban kínai közvetítéssel elterjedt buddhizmus története, a kereszténység megjelenése és története a távol-keleti országokban. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bellinger, Gerhard, J.: Nagy valláskalauz. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993  Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest, Osiris Kiadó, 1998  Hori, Ichiro: Japanese Religion. Kodansha, 1972. Ajánlott irodalom:

BSB 4111-4114 Valláselméleti szakszeminárium 1-4. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 12 BSB 0101 L: – Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Vassányi Miklós magyar É Dr. Kendeffy Gábor kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III-VI. gyakorlati jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. Horváth Orsolya

A kurzussorozat célja, hogy a vallástudományi szakirány hallgatói számára elmélyülési lehetőséget biztosítson a valláselméleti kérdéskörökben. A félévente változó (rotációs) kurzusmeghirdetés lehetővé teszi, hogy a hallgatók több különböző részterületet is megismerjenek, az adott téma kiemelkedő kutatóitól egy-egy konkrét kérdéskört alaposabban is megismerhessenek. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tárgyhoz több (lehetőség szerint választható) kurzus tartozik a vallásfilozófia, hermeneutika, valláspszichológia, vallási antropológia köréből. Az egyes szemináriumok témái például:  Vallásfilozófia a 20-21. sz.-ban;  Vallás és filozófia Indiában;  Görög és római teológiai gondolkodás;  A gnózis teológiája;  Az egyházatyák antropológiája;  Teológia és filozófia viszonya a középkorban;

25

 Az európai misztika klasszikus szövegei;  A reformáció eszmevilága;  Neotomizmus;  A vallás megközelítése a német klasszikus filozófiában;  A 19. századi életfilozófiák vallási aspektusai. Évközi tanulmányi követelmények:  folyamatos és aktív szemináriumi munka Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Schaeffler, Richard, Vallásfilozófia, Budapest, 2003,  Swinburne R., Van Isten? Ford. Vassányi M. Kossuth Bp. 1998.  Mezei B., Vallás és hagyomány. Budapest, 2003.  Singh A., The Heart of Buddhist Philosophy: Dinnaga and Dharmakirti. New Delhi, 1984.  Fehér J. – Horváth Z. (szerk.) Buddhista logika. (Történelem és kultúra 12.) Bp.: 1995.  Kákosy L., Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek. Gondolat, Bp. 1984. Istenek, szentek, démonok Egyiptomban. Kairosz. 2000.  Bugár I., szerk. Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 2005, 187-225.  Somos R. (szerk.), Középső platonizmus, Szöveggyűjtemény, Biudaőpest, 2005.  Az isteni és az emberi természetről. Görög egyházatyák. I-II. Budapest, 1994.  Szent Bonaventura misztikus művei. Budapest, 1991.  Eckhart mester, A Teremtés könyvének magyarázata, Budapest 1992  I. Kant, I.: A vallás a puszta ész határain belül. Gondolat, Bp, 1974.  J. G. Fichte: Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete. Coram Deo Klasszikusok, L'Harmattan kiadó, Budapest: 2003.  S. Kierkegaard: A keresztény hit iskolája. Atlantisz, 1998.  Horváth P., Philosophia perennis - A modern katolikus gondolkodás története, Budapest, 2008.  C. G. Jung, Gondolatok a vallásról és a kereszténységről. Budapest, 2001. Ajánlott irodalom:

Tantárgy felelőse: Dr. Bubnó Hedvig

BSB 4121-4124 Vallástörténeti szakszeminárium 1-4 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 12 BSB 0101 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III-VI. gyakorlati jegy

Tantárgy előadója/i: Dr. Vassányi Miklós Dr. Kendeffy Gábor Dr. Tóth Anna Judit Dr. Semsey Viktória A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

Társ-kurzuscsoportjához hasonlóan a vallástörténeti szakszeminárium a vallástörténet területén biztosít elmélyülési lehetőséget a vallástudományi szakirány hallgatói számára. A félévente változó (rotációs) kurzusmeghirdetés lehetővé teszi, hogy a hallgatók több különböző részterületet is megismerjenek, az adott téma kiemelkedő kutatóitól egy-egy konkrét kérdéskört alaposabban is megismerhessenek. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tárgyhoz több (lehetőség szerint választható) kurzus tartozik a vallástörténet (Zsidó vallás, ókori egyiptomi hitvilág, görög vallás, római vallás, India vallásai, Középkori és újkori egyháztörténet, Latin amerika bennszülött vallásai, természeti népek vallásai, Iszlám, Irán vallásai), sámánizmus. Az egyes szemináriumok témái például:  Az inka vallás forrásai;  Eszkimó mitológia;  A görög misztériumvallások;  A görögség Egyiptom-képe;  Pogány-keresztény ellentét és együttélés a római császárkorban;  A spanyol inkvizíció története.  Bizánci egyháztörénet Évközi tanulmányi követelmények:  folyamatos és aktív szemináriumi munka Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Hahn I. (szerk.) Róma istenei, Bp. 1975.  Titus Livius, A római nép története a város alapításától, Budapest, 1969 I-V. 1.könyv, Kákosy L. Ré fiai (Budapest,

26

1993) Plutarkhosz, Ízisz és Ozirisz, Budapest, ELTE, 1976. Euszebiosz, Egyháztörténet, Budapest, 1983. Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása, Varia Byzantina. Bizánc világa I. kötet, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 1999  I.R. Grigulevics, Az inkvizíció története., Budapest, 1972.  Garcilaso de la Vega, az Inka: Inkák és konkvisztádorok, Budapest, 1964. Ajánlott irodalom:   

BSB 4131-4132 Ókori nyelveken írott vallástörténeti szövegek olvasása 1-2. Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 Dr. habil. Egeresi 6 BSB 3997 L: – László Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dr. Kopeczky Rita magyar É Dr. Kendeffy Gábor kötelezően választható őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: V-VI. gyakorlati jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók az ókori nyelvkurzusok sikeres elvégzése után alaktani és mondattani ismereteket elmélyítsék, szövegolvasó készségüket fejlesszék, minél érzékenyebb szövegelemző képességre tegyenek szert, és betekintést nyerjenek egy-egy korszak és tájegység vallási életének forrásaiba. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A szemináriumokon hétről-hétre új szövegrészt olvasunk, és a hallgatók zárthelyi fordítási és nyelvtani dolgozatokon adnak számot arról, hogy a szöveget nyelvileg és tartalmilag megértették, a hozzákapcsolódó nyelvtani anyaggal tisztában vannak. Latin: 1. Az olvasandó szövegek témái: Istenné váló király (Romulus); A római naptár, az ünnepnapok típusai; egy februári megtisztító ünnep: a Lupercalia; az ima és az áldozat végrehajtására vonatozó előírások. 2. Az olvasandó szövegek témája: a keresztényüldözések, a pogány vádak és keresztény válaszok. Görög: 1. Pogány mítoszértelmezés; 2. Keresztény Logosz-teológia. Héber: 1. A tavaly tanult memoriterek elemzése, Ex. 20 (válogatott részek), Gen. 1. 2. Rúth 1, 2Kir. 21 (válogatott versek), Zsolt. 23. Valamint a félév folyamán Biblián kívüli szövegeket is olvasunk még: Siloam-felirat, 1QpHab (qumráni kommentártöredék). Évközi tanulmányi követelmények:  hétről-hétre felkészülten (előre elkészített szótárazással, fordítással) részt venni a szemináriumokon Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Latin:  Györkösy Alajos: Latin–magyar kéziszótár. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest.  Finály Henrik: A latin nyelv szótára. MEK.  Nagy Ferenc–Kováts Gyula–Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Nemzeti  Tankönyvkiadó, Budapest. Görög:  Györkössy A. – Kapitánffy I. – Tegyey I.: Ógörög–magyar nagyszótár.  E. Bornemann – E. Risch: Görög nyelvtan, Székesfehérvár: Lexika Kiadó, 1999 Héber:  Tóth Kálmán: A héber nyelvtan elemi szabályai. Bp, KRE-HTK, 1998. Ajánlott irodalom:

Tantárgy felelőse:

BSB 4141-4142 Modern idegen nyelvi szakszövegolvasás 1-2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség:

27

Dr. Karasszon István Tantárgy előadója/i: Dr. Géher István

N: 30 L: – Tantárgy besorolása: kötelező

6 Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi

Nincsen Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: III-VI.

Értékelés módja: É Értékelés módszere: gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A harmadéves hallgatóknak szánt kurzus elsősorban a szakdolgozathoz való, idegen nyelvű szakirodalom-olvasást kívánja elősegíteni; az értő, elemző szövegfeldolgozás elmélyítése elsődleges célja. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Megkísérlünk olyan, angol nyelvű cikkeket olvasni és fordítani, amelyeket valóban olvasniuk kell a munkájuk során. Ha a nemzetközi szakirodalom nyelvtani-szókészleti szintje túl magasnak bizonyul, akkor egyszerűbb szövegeket veszünk elő. A hallgatók minden esetben óráról-órára kapnak egy-egy oldalnyi szöveget, melynek fordítását óráról-órára ellenőrizzük. A szöveg olvasása során talált ismeretlen szavakat külön szótárfüzetbe jegyzetelik, amelynek tartalmát a tanár rendszeresen ellenőrzi. A fordítás során a nyelvtani elemzés elmélyítésére, a szókészleti és szaktudományos terminológiai ismere-tek bővítésére, a fordítás maximális precizitására törekszünk. Lehetőség szerint gondot fordítunk a kiejtés, hangsúlyozás és intonáció tökéletesítésére. A kurzust – megfelelően nagy számú, németül, illetve franciául olvasó hallgató esetén – két csoportra bontjuk, amelyek egymással párhuzamosan dolgoznak. Évközi tanulmányi követelmények:  hétről-hétre felkészülten (előre elkészített szótárazással, fordítással) részt venni a szemináriumokon Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Introduction to the Study of Religion /Hillary Rodrigues - John F. Harding/ Routledge 2009.  A Marbourg Journal of Religion c. folyóiratból a tanárral egyeztetve kiválasztott (angol vagy német) tanulmány (http://web.uni-marburg.de/religionswissenschaft/journal/mjr/);  Annuaire de l’École Pratique des Hautes Études, Section Sciences Religieuses, 115 (2006-2007) (Laïcités et religions dans le monde contemporain; Polythéismes antiques; Judaïsme; Christianisme et ses marges; Islam; Religions d’Asie; Ethnologie religieuse; Épistémologie et méthodes en sciences religieuses; Laïcités et religions dans le monde contemporain; Esotérismes) (http://asr.revues.org/index68.html) Ajánlott irodalom:

28

Művészettörténet specializáció

29

BSBMT 1001-1004 Antik és középkori művészettörténet 1-4. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3+3+3+3 Nincsen L: – Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: dr. Kiss Etele PhD, mb. magyar É, Gy ea.; dr. Pócs Dániel kötelező őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: PhD, mb. ea. III-VI. 3 kollokvium és 1 gyakorlati jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: dr. Kiss Etele PhD

A tantárgy három kurzusból áll: 1) Antik és ókeresztény művészet; 2) Kora középkor és a romanika művészete; 3) Gotikus és késő középkori magyar és egyetemes művészet. A három kurzus során a hallgatók képessé válnak más művészeti ágakkal (irodalom, zene) összehasonlítani a tanultakat, történelmi ismereteik birtokában kontextusba helyezni az egyes műalkotásokat és a tárgyalt műemlékeket. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1) Antik és ókeresztény művészet előadás és a hozzá tartozó szeminárium keretében a művészettörténeti alapok az iparművészeti, építészeti, festészeti emlékeken keresztül kerülnek bemutatásra. Az i. e. VIII–I. század művészetében a Peloponnészoszi félsziget és Kréta szigetének elpusztult kultúráit is tárgyaljuk, melyek hatottak a hódító görög törzsek építészetére. A görög művészet emlékeinek megismerésében kiemelt figyelmet kap az építészetet jellemző tervszerűség, a szabályok tisztelete és ennek bemutatása. Az arányrendszereket, a részletek törvényszerűségeit is tárgyaljuk. A Római Birodalom visszatérését az antik értékekekhez, a városszerkezet, a mindennapi élet megszervezésén, a technikai újítások bemutatásán keresztül kell áttekinteni. Ezen emlékek felelevenítésén keresztül az európai kultúra gyökereit ismertetjük meg a hallgatókkal. Az első keresztény közösségek fennmaradt emlékein keresztül a további kurzusok alapjait tanítjuk meg. 2) A Kora középkor és a romanika művészetében az összehasonlító művészettörténeti alapokat tanítjuk meg a diákoknak évfolyamelőadás és szeminárium kereti között. Áttekintjük, hogy a formák milyen mértékben kapcsolódtak a római példákhoz, illetve miben különülnek el azoktól. A Bizánci építészetről (i.sz IV. –XV.század eleje) szóló órák a kettéosztott Római Birodalom keleti felén, a bizánci császárságban létrejött építészeti stílus jellemzőit tárgyalják. A Róma örökébe lépő birodalom művészete elérte a legjelentősebb ókori stíluskorszakok színvonalát. A bizánci építészet fontos vívmánya volt a kupola (félgömb alakú boltozat) és a kupolával fedett terek csoportba fűzése. A román művészet valójában önálló, sajátos felfogást alakított ki. A művészeti kontextus tárgyalásakor a feudális társadalom kialakulását is vizsgáljuk. Az építmények vastag, erős falainak, az ablakok keskenyek voltának megismerésében szerepet játszó kulturális környezet, a történelmi események, a technikai, haditechnikai tudás, a gazdasági rendszerek egészét tekintjük át. Egy-egy építészeti emléket önálló vállalkozásként elemzünk, ami egész uradalmak közreműködésével valósulhatott meg. 3) A kurzus célja a Gotikus és későközépkori magyar és egyetemes művészet áttekintése. A A „gótikus” elnevezés még a reneszánsz virágzása idejéből származik, amikor így nevezik el a késő középkor művészetét. A kor felfogása szerint ugyanis ez a művészet – az antik „aranykor” után – a „barbár” gótok szellemét tükrözi. Művészetét az ókor elveivel való szakítás jellemezte. A kurzus különös tekintettel elemzi az európai terület emlékeit. A magyar művészetet a nyugati és kelet-közép-kelet-európai emlékek összefüggésrendszerében tárgyalja. Megjelenik a céhes képzési rendszer, ennek sajátosságaként a különböző földrajzi területen elhelyezkedő „megrendelői körök”, illetve a mester-körök összekapcsolódásának vizsgálata is szerepet kap. Az emlékek felismerése (építészet, festészet, szobrászat területén), az építészeti alkotások alaprajzának, építéstörténetének, megrendelői hálózatának, esetlegesen ismert építészének önálló stílusának felismerése elvárt a három kurzus végére. Évközi tanulmányi követelmények:  Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: 1) E. H. Gombrich: A művészet története, Gondolat, Budapest, 1983; Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I–II., Képzőművészeti Zsebkönyvtár,

30

Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, Budapest,1980. 2) E. H. Gombrich: A művészet története, Gondolat, Budapest, 1983; Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I–II., Képzőművészeti Zsebkönyvtár, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, Budapest,1980. 3) E. H. Gombrich: A művészet története, Gondolat, Budapest, 1983; Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I–II., Képzőművészeti Zsebkönyvtár, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, Budapest,1980. Marosi Ernő: A középkori művészet történetének olvasókönyve. Budapest: Balassi, 1997. Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építészetben, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959; Endreffy Zoltán: “hogy művelje és őrizze” (Humánökológia). Liget könyvek, 1999. Ajánlott irodalom: BSBMT 1011-1013 Reneszánsz és barokk művészet 1-3 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3+3+3 Nincsen L: – Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: dr. Haris Andrea PhD, magyar É, Gy mb. ea.; dr. Pócs kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Dániel PhD, mb. ea. V. 2 kollokvium és 1 gyakorlati jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy két előadást és egy szemináriumot foglal magában. A kurzusok során a hallgatók a kísérő szemináriumok segítségével elsajátítják a korszak műemlékeinek felismerését, építéstörténetüket, a festői egyéni- és korstílusok felismerését. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1) Reneszánsz művészet (XV – XVI. század) A kurzus célja a reneszánsz művészet megismertetése. A szó „újjászületést” jelent, e művészeti korszakban az antik formák újjáélesztése volt a fő cél. Az órákon a fentmaradt ókori emlékek és az antik írók művészeti írások példaként, ösztönző hatását elemezzük, megvizsgáljuk, miképpen hatottak a reneszánsz emberére, az új stílus kialakulására, aminek szülőhazája Itália. A kontextus kibontásánál megvizsgáljuk az egyre gazdagodó kereskedővárosokban a gazdasági és politikai változások hatását a művészetre, a technika tökéletesítésének, a tudományok eredményeinek felhasználásának, az ipar fejlődésének megjelenését. Elemezzük, hogy a gazdagodó polgárság, a korszak mecénásai megrendeléseikkel hogyan segítették a műemlékek létrehozását, kiket, s miképpen támogattak. Vizsgáljuk, hogy a műalkotásokban miképpen jelentek meg az új kor megváltozott eszméi. A hallgatók elsajátítják azt a kompetenciát, amivel elemezni tudják a korszak építészetének emberközpontúságát, az oszloprendeket, amik az emberi test arányait, sematizált formáit mutatják. Az ókori Róma művészetével való rokonság kimutatása az összehasonlító kurzus tárgyát képezi. A művészek társadalmi megbecsültsége növekedett, ennek alátámasztására gazdasági forrásanyagra kell támaszkodni, ami szemináriumi feladat. A hallgatók az előadás során elsajátítják a reneszánsz művészet főbb tendenciáinak elkülönítésének képességét, a festészeti, szobrászati, iparművészeti és építészeti emlékek felismerését. 2) Barokk művészet (XVII – XVIII. század) A kurzus a ,,barokk” szó eredeti jelentéséből kiindulva, a stílus későbbi, már új művészeti elképzeléseket valló korszakokban kapott elnevezésével tekint a művészettörténeti korszak ezen periódusában kidolgozott műalkotásokra. Vizsgáljuk a korban megerősödött központi hatalom (a legtöbb országban abszolutista uralkodó került trónra), valamint az egyház szerepét, mely utóbbi egyesítette anyagi és szellemi erőit a reformációval szemben. A kurzus során megvizsgáljuk, hogy mennyire szolgálta az egyházi művészet az ellenreformáció célkitűzéseit. Elemezzük, milyen módon szolgálta ki a két társművészet: a szobrászat és a festészet az építészet megváltozott igényeit. Önálló fejezetként tárgyaljuk azokat az építészeti emlékeket, ahol a túldíszítettség, az illúzió tökéletesítése, a földi realitásból elvonulás jellemező: a kastélyokat, az uralkodói és főúri rezidenciákat. Évközi tanulmányi követelmények:  Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Reneszánsz művészet: Kötelező irodalom: Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete. Corvina, Budapest, 1996. (2. kiad.) Kelényi György: A manierizmus. Corvina, Budapest, 1995. B. Szűcs Margit: Az építészet története. Újkor – Reneszánsz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Mikó Árpád: A reneszánsz Magyarországon. Corvina, Budapest, 2009. Tantárgy felelőse: Mészáros Flóra

Barokk művészet: Kötelező irodalom:

31

Kelényi György: A barokk művészete. Corvina, Budapest, 1985. Galavics Géza: Barokk. In: Galavics Géza – Marosi Ernő – Mikó Árpád – Wehli Tünde: Magyar(országi) művészet a kezdetektől 1800-ig. Corvina, budapest, 2001. pp. 317-441. Szentkirályi Zoltán: Az építészet története. Újkor – Barokk. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Kiáll. kat. (Budapesti Történeti Múzeum, 1993. 06. 11. – 1993. 10. 10.) Szerk. Galavics Géza. Budapest, 1993. Ajánlott irodalom: Reneszánsz művészet: Baxandall, Michael: Reneszánsz szemlélet – reneszánsz festészet. Corvina, Budapest, 1986. Botticellitől Tizianóig. Az itáliai festészet két évszázadának remekművei. Kiáll. kat. (Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2009. 10. 28. – 2010. 02. 14.) Szerk. Sallay Dóra – tátrai Vilmos – Vécsey Axel. Budapest, 2009. Gombrich, Ernst H.: Reneszánsz tanulmányok. Corvina, Budapest, 1985. Hauser Arnold: A modern művészet és irodalom eredete. A manierizmus fejlődése a reneszánsz válsága óta. Budapest, 1980. Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458 – 1490. Kiáll. kat. (Budapesti Történeti Múzeum, 2008. 03. 19 – 2008. 06. 30.) Szerk. Farbaky Péter – Spekner Enikő – Szende Katalin – Végh András. Budapest, 2008. Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet magyarországon (16 – 17. század). Kiáll. kat. (Magyar Nemzeti Galéria, 2008. 03. 28 – 2008. 07. 27.) Szerk. Mikó árpád – verő Mária. I-II. Budapest, 2008-2009. Barokk művészet: Wittkower, Rudolf – Wittkower, Margot: Szaturnusz jegyében. A művész személyisége az ókortól a francia forradalomig. Osiris, Budapest, 1996. Haskell, Francis: Patrons and Painters. A Study in the Relations Between Italian Art and Society int he Age of the Baroque. Yale University Press, New haven – London, 1980. BSBMT 1021-1022 XIX. és XX. századi művészet 1-3. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3+3 Nincsen L: – Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: dr. Haris Andrea PhD, magyar É mb. ea.; dr. Faludy kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Judit PhD VI. kollokvium A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy két kurzust foglal magába: XIX. századi egyetemes és magyar művészet és Modern és kortárs művészet. A kurzus során a hallgatók a kísérő szemináriumok segítségével elsajátítják a korszak műemlékeinek felismerését, építéstörténetüket, a festői egyéni- és korstílusok felismerését. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1) XIX. századi egyetemes és magyar művészet Az összehasonlító művészettörténeti kurzus célja az antik művészet XVIII. század végi újjáélesztését összevetni a XIX. századra jellemző, eltérő módszerekkel, az antik építészeti formák, arányok és típusok pontosabb megfigyelésén keresztül. Elemzés tárgyává tesszük, hogyan használták fel a tanultakat a mesterek koruk építészetben. A kor jellemzéséhez analizáljuk azon elképzeléseket, miszerint az antik művészet a tökéletesség olyan fokát érte el, amelyre egyetlen későbbi kor sem jutott el. A hallgatók megfigyelik az egyéni stílusjegyeket is. A tárgy tanítása során vizsgáljuk a klasszicista építészet azon törekvéseit, hogy saját elképzelései szerint egészítette ki, rekonstruálta a feltárt klasszikus építészeti emlékek világát. Bemutatjuk, hogy a pontosan lemásolt részletek ellenére is önálló, új építészeti stílus született. Magyar és egyetemes példákon keresztül rávilágítunk, mennyire törekedtek a korszak művészei az egyszerűségre, a megnövekedett igények kielégítésére, tágas terek egyszerű kidolgozására és dekorálására. Új anyagok (vas és üveg) felhasználása jelent meg – illetve terjedt el. A kor tárgyalásánál a hallgatók a romantika, a historizmus stílusjegyeit is megismerik. A különböző országok klasszicizáló irányzatai mint a nacionalizálás eszköze jelenik meg. A hallgatók betekintést kapnak a korszak képző- és iparművészeti iskoláinak alkotásaiba, valamint építészetébe, képesek lesznek önállóan elkülöníteni a stílusirányzatokat. 2) Modern és kortárs művészet A XIX. század második felének stílusát bemutató kurzus elsőként az eklekticizmussal foglalkozik. Az előadás felhívja a hallgatók figyelmét az építőanyagok nagyipari termelésének, új anyagok gyártásának, a szállítás forradalmasításának szerepére az építészeti technika megváltozásában. A kontextus elemzésekor bemutatjuk a világvárosok kialakulási folyamatát, a megsokszorozódott városi lakosság igényeinek változását, és azt, hogy ez miképpen hatott a korszak építészeti feladatainak változására. Megvilágítjuk a korszak azon elképzelését, hogy a mérnöki szerkezetet nem tekintik önálló alkotásnak, ezért általában elrejtik, eltakarják a „művészet” hamis formáival. Összehasonlítjuk a modern Tantárgy felelőse: Mészáros Flóra

32

szerkezeteket burkoló formákat és a régebbi korok művészetének egyes elemeit. A korszak eklektikusnak nevezett művészetének tárgyalásakor a XIX. századi jelleget is hangsúlyozzuk. Elemezzük az antik művészetből másolt formák megjelenési területeit, összehasonlítjuk a téralakítás különböző aspektusait. Felhívjuk a figyelmet a minőségi különbségekre a burkolóanyagok tekintetében is, valamint a külső és a belső kialakítás ellentéteire. A művészeti kontextus bemutatásakor a gyorsuló fejlődést, a növekvő kereskedelmi kapcsolatok erősödését a vásárcsarnokok, a pályaudvarok, áruházak, kiállítási csarnokok felépülésével jelenítjük meg. A XIX. század végén további egyszerűsítéssel, stilizálással jelentkező szecesszió önálló művészeti stílusirányzatát, az „elvonulást”, vagyis a hagyományokkal való szakítás kifejeződését elsősorban az iparművészeti, festészeti alkotásokon keresztül, másod sorban pedig a földrajzi területenként változó építészeti alkotásokon keresztül mutatjuk be. Megvizsgáljuk a kor építészeti feladatainak új, egyéni megoldásait, az újra polgárjogot nyert díszítmények megváltozott minőségét. A XX. század új, modern technikai fejlesztései nyomán – szinte korlátlan lehetőségek tárultak az építészek elé – óriásira növelve az épületek méreteit, így tipikussá vált pl. a felhőkarcoló. A technikai újításokat, összefüggésben a funkcionalitással önálló óra keretein belül vizsgáljuk. A vasbeton, a kő, fa, üveg felhasználását ismét földrajzi területenként önállóan tárgyaljuk. A kurzus tematikája a kortárs művészetig ível. Kitérünk a két világháború közti művészeti fellendülésre, a világháború utáni szocialista-resalista stílus jellemzőinek tárgyalására, a Neue Sachlichkeit alkotóira, a konceptualizmusra, a hosszú hatvanas évek művészetére, majd eljutunk a neokonceptualizmusig, a posztmodernig. Évközi tanulmányi követelmények: 1) Kötelező irodalom: Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Corvina Kiadó, Budapest, 2002. Sisa József: Építészet a 19. században, 11–112. Szabó Júlia: A 19. század képzőművészete, 113–202. Fülep Lajos: Magyar művészet. In: F. L.: Magyar művészet. Művészet és világnézet. A művészettörténet forrásai. Szerkeszti: Németh Lajos. Corvina Kiadó, Budapest, 1971. 15–132 Németh Lajos: A XIX. század művészete. A historizmustól a szecesszióig. Corvina Kiadó, Budapest, 1974. Hofmann, Werner: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1987. (1960.) Zádor Anna: Klasszicizmus és romantika. Corvina Kiadó, Budapest, 1976. 2) Kötelező irodalom: Tatai Erzsébet: Művészettörténeti ismeretek, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002 Tatai Erzsébet: Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években, Praesens Kiadó, Budapest, 2005 András Edit: Kulturális átöltözés. Művészet a szocializmus romjain. [Cultural Cross-dressing: Art on the ruins of Socialism] Argumentum, Budapest, 2008 András Edit: Kötéltánc. Tanulmányok az ezredvég amerikai képzőművészetéről [Dancing the Tight Rope: Essays on Contemporary American Art]. Új Művészet Kiadó, Budapest, 2001 Perenyei Monika: A médiumok velünk vannak. Technikai képhasználat a kortárs művészetben, ICA-D, Dunaújváros, 2012. Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Corvina Kiadó, Budapest, 2002. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: Ajánlott irodalom: Gábor Eszter: A 20. század első felének építészete, 203–254. o. Prakfalvi Endre: A 20. század második felének építészete, 255–302. o. Beke László: A 20. század képzőművészete, 303–398. o.

Tantárgy felelőse: Mészáros Flóra

BSB 3200 Bevezetés az építészettörténetbe Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3 Nincsen L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. kollokvium

Tantárgy előadója/i: dr. Haris Andrea, dr. Németh István, dr. Pócs Dániel Dr. Faludy Judit A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A kurzus során a hallgatók gyakorlati szempontokat és fogalomtárat kapnak a műemlékeinek felismeréséhez, az

33

építéstörténet leírásához, a festői (szobrászi, grafikai és iparművészeti) egyéni- és korstílusok felismeréséhez. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály (szerk.): Az építészet rövid története I – II., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2010. Ajánlott irodalom:  Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak, Corvina, Budapest, 1969 

BSBMT 1051 Muzeológia és műemlékvédelem Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 dr. habil. Fábián 3 Nincsen L: – Zoltán PhD, egyetemi docens Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: dr. habil. Fábián magyar GY Zoltán PhD, egyetemi kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: docens; dr. Haris VI. évközi jegy Andrea PhD, mb. ea. A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus áttekintést ad a múzeumok és gyűjtemények születéséről; a muzeológia műtárgyvédelmi és műtárgy-raktározási, -rendezési elveiről, annak változásairól, a gyűjtés és a bemutatás szemléletváltozásáról, a magán és a közgyűjtemények eltérő szerkezetéről. Mindezekkel összefüggésben holisztikus szemlélettel rávilágít a gyűjteményeknek otthont adó épületek elrendezésének korábbi és jelenlegi követelményrendszerére, elvárásaira, funkcióváltozásaira. Ugyanez a holisztikus szemlélet teszi érzékletessé, miképpen tárgyaljuk az építészeti emlékek magyarázó bemutatásának változásait illetve a változó funkciók igényeihez való alkalmazkodást és az épületek állagának megőrzését célzó feltárások megtanítását. A műemlékvédelem mai magyar és nemzetközi törvényi előírásait is megismerik a hallgatók. A hallgatók a kurzus során elsajátítják az elvárások összeegyeztetésének, a különböző felek részvételével történő egyeztetések, a kritikus, minden szempontot figyelembe vevő gondolkodást. Évközi tanulmányi követelmények: Kötelező irodalom: Lanfranco Binni – Giovanni Pinna: A múzeum, Gondolat, Budapest, 1986 Waidacher, Friedrich: Az általános muzeológia kézikönyve Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig, Hellas Ny., Budapest, 1937 Takács Gábor: Műgyűjtők Magyarországon. A 18. század végétől a 21. század elejéig, Kieselbach, Budapest, 2012 Lővei Pál: Magyarország és a világkiállítások, Pavilon, 2000, 17–46. Dercsényi Dezső: Mai magyar műemlékvédelem. Gyorsuló idő, Magvető Kiadó, 1980 Sárvári Márta: „A gondolat a fontos, ami a követ a helyére tette.” Kerekasztal-beszélgetés a műemlékek helyreállításáról. [Fejérdy Tamás, Dávid Ferenc, Deák Zoltán, Dévényi Sándor, N. Kósa Judit, Körmendy József, Sedlmayr János] Műemlékvédelem, XLI . 6–10. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: Ajánlott irodalom: Ébli Gábor: Hogyan alapítsunk múzeumot? – Tanulmányok a művészet nemzetközi intézményrendszeréről, Vince Kiadó, Budapest, 2011 Ébli Gábor: Magyar műgyűjtemények 1945–2000, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2006 Ébli Gábor: Az antropologizált múzeum, Typotex Elektronikus Kiadó, Budapest, 2009 Ébli Gábor: Műgyűjtés – Múzeum – Mecenatúra, Corvina Kiadó, Budapest, 2008 György Péter: Múzeum, a tanuló-ház. Múzeumelméleti esettanulmányok, Múzeum Café, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2013.

Tantárgy felelőse: dr. Faludy Judit PhD, egyetemi docens

BSBMT 1061 Emlékmeghatározás Féléves óraszám: Kredit: N: 30 3 L: –

34

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen

Tantárgy előadója/i: dr. Pócs Dániel PhD, mb. ea.

Tantárgy besorolása:

Meghirdetés féléve:

kötelező

őszi

Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: V.

Értékelés módja: GY Értékelés módszere: évközi jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szeminárium a törzselőadásokhoz kapcsolódik. A kisebb létszámkeret lehetővé teszi, hogy a hallgatók önállóan dolgozzák föl a törzsanyagot, kutatómunkát végezzenek, analógiákat keressenek. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az Emlékmeghatározás szeminárium célja, hogy a hallgatók megismekedjenek a műtárgyak meghatározásának problémáival. A stíluskritikai elemzés lehetővé teszi, hogy egy adott művet a hallgató kronológiai és topográfiai szempontból önállóan meg tudjon határozni, és lehetőség szerint a mű alkotójára is következtessen. Az emlékmeghatározás másik fontos szempontja az adott mű témájának, tehát ikonográfiai sajátosságainak a leírása. A szeminárium az előadások során feldolgozott művészettörténeti korszakok legalapvetőbb műtárgyanyagának megtanulását szolgálja, tehát a vizuális memória fejlesztéséhez is hozzájárul. A kurzus célja elsősorban a képek önálló értelmezésére való képesség elsajátításához szükséges módszertani alapismeretek megszerzése. Ez a művészettörténeti munka alapja, a művek értelmezésének kiindulópontjául szolgáló vizuális információk feldolgozásának és kontextualizálásának a képessége. Évközi tanulmányi követelmények: Kötelező képanyag: www.wga.hu Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: Ajánlott irodalom: Pächt, Otto: Methodisches zur kunsthistorischen Praxis. Prestel-Verlag, München, 1977. (angol, olasz és francia kiadása is létezik) Gombrich, Ernst H.: „Norm and Form. The Stylistic Categories of Art History and their Origins in Renaissance Ideals.” In: Idem: Norm and Form. Phaidon, London, 1966. (1. kiad.), 1985 (4. kiad.), pp. 81-98. Wölfflin, Heinrich: Művészettörténeti alapfogalmak. A stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben. Budapest, 2001. (2. kiad.)

BSBMT 1071 Képzőművészeti technikák Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Mészáros Flóra N: 30 3 – L: 10 Tantárgy előadói: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Faludy Judit magyar évközi jegy Jékely Zsombor Kötelező 5. Ajánlott félév: Értékelés Keserü Katalin módszere: 5. Mészáros Flóra beszámoló vagy zárthelyi dolgozat vagy házidolgozat A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A képzőművészet hagyományos (szobrászat, festészet, grafika és falképfestészet) és új (intermediális, elektronikus, digitális) ágainak anyagi-technikai alapismeretei, valamint a színházi látványtervezés módszerei. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A művészettörténész hallgatók felkészülnek a képzőművészeti alkotások technikai meghatározására, felismerik az összetett látványtervezés alkotóelemeit, képessé válnak e területeken műalkotások értékelésére és kritikai ismertetésére, a kulturális örökségvédelemhez és a kortárs művészethez való szakszerű hozzászólásra. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Gyakorlati órák a Képzőművészeti Egyetemen. Kötelező irodalom: Solymár István (szerk.): A képzőművészet iskolája I-II. Budapest, 1977, 963 336 050 Perneczky Géza: Fraktálok és eseményminták. Bp. Kijárat, 1998. 963 9136 123, Friedrich Kittler: Optikai médiumok. Magyar Műhely – Ráció, Bp. 2005. 963 7596 437, Knopf, Robert (ed.): Theater and Film. A Comparative Anthology, Yale University Press, New Haven and Tantárgy felelőse:

35

London, 2004, J.W. Goethe: Színtan, Budapest,1983.9631312909 Ajánlott irodalom: Oskar Schlemmer – Moholy-Nagy László – Molnár Farkas: A Bauhaus színháza. Bp. Corvina, 1978, 963-130249-0 Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig, Kriterion, Bukarest, 1979 (nincs ISBN), Uő.: Festészet, fényképészet, film. Bp. Corvina, 1978. ISBN: 9631310442, Johannes Itten: A színek művészete. Bp. Göncöl Kiadó, 2005. 9639183180 Julian Bell: What is painting? Representation and Modern Art. Thames & Hudson, London, 1999. 0-50028101-7. BSBMT 1081 Művészettörténeti forrásismeret és módszertan Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3 – L: 10 Tantárgy előadói: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Faludy Judit magyar évközi jegy Jékely Zsombor Kötelező 5. Ajánlott félév: Értékelés módszere: Keserü Katalin 5. beszámoló vagy Mészáros Flóra zárthelyi dolgozat vagy házidolgozat A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Dr. Haris Andrea

A forrásismeret szeminárium keretein belül részben a középkori gazdasági feljegyzéseken, megrendeléseken keresztül vizsgáljuk egy-egy mester alkotásának keletkezéstörténetét, a háttérinformációkon keresztül közös munkával jutunk közelebb egy-egy műtárgy megértéséhez. Másrészt az újkor periódusában művész és mecénás, művészek egymásközti levelezését, egy-egy mű létrejöttének hátterét vizsgáljuk. A kurzus keretein belül vizsgáljuk a művészek saját publikációit, valamint a modern kor mozgalmainak manifesztumait és a teoretikusok írásait is. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A forráskutatás, -elemzés, -kritika a művészettörténet (és muzeológia, műemlékvédelem) tudományos módszerei között alapvető. E módszerek megismerése és alkalmazása alkalmassá teszi a növendéket a műalkotások legfontosabb adatainak meghatározására. Mellette - a stílusok megismerése közben - a stíluskritikai módszer elsajátításával (lásd emlékmeghatározás) a műtárgy korban és térben történő elhelyezésére lesz képes. Évközi tanulmányi követelmények: – Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Kötelező irodalom: Gondolat Kiadó -izmusok-sorozata. Corvina Kiadó: A művészettörténet forrásai-sorozat. Marosi Ernő: Bevezetés a művészettörténetbe. Budapest, Tankönyvkiadó, 1973. 166-201 Ajánlott irodalom: Németh Lajos: A mű és a történelem. In: Minerva baglya. Corvina Kiadó, Budapest, 1973. 27–94. Paul Cézanne levelei. Gyűjtötte, jegyzetelte és előszóval ellátta John Rewald. A művészettörténet forrásai. Szerk. Németh Lajos. Corvina Kiadó, Budapest, 1971. Van Gogh Levelei. Balázs Kata – Markója Csilla: A Tolnay-Panofsky affér – Néhány adalék az amerikai művészettörténet-írás és „az elveszett budapesti művészettörténeti iskola” kapcsolatainak történetéhez. Enigma, 2011. no. 65. 111-125. (tanulmány és forrásközlés).

36

Tantárgy felelőse: Mészáros Flóra

BSBMT 1091 Iparművészet Féléves óraszám: Kredit: N: 30 3 L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:

Előtanulmányi kötelezettség: Nincsen

Tantárgy előadója/i: Oktatás nyelve: Értékelés módja: dr. Kiss Etele PhD, mb. magyar GY ea.; dr. Prékopa Ágnes kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: PhD, mb. ea. VI. évközi jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Az iparművészet szeminárium a koraközpkori emlékektől kezdve önállóan tárgyalja a kisművészetek körébe tartozó alkotásokat egészen az építészeti ornamentikáig és díszítőművészetig. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Évközi tanulmányi követelmények: Kötelező irodalom: Ráth György: Az iparművészet könyve I – III. Nikolaus Pevsner: A modern formatervezés úttörői. Gondolat, Budapest, 1977. Wilhelm Braun-Feldweg: Ipar és forma. Művészet és elmélet. Corvina, Budapest, 1978. Szecesszió. A 20. század hajnala. Kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. Kat. I–II. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1996 Ernyey Gyula: Az ipari forma története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. Owen Jones: Ornamentika. Népek, korok díszítőelemei, Cser Kiadó, Budapest, 2004 Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: Ajánlott irodalom: Semper, Gottfried: Tudomány, ipar és művészet, valamint egyéb írások az építészetről, az iparművészetről és a művészeti oktatásról. Válogatta, szerkesztette és az előszót írta Hans M. Wingler. A magyar kiadás előszavát Zádor Anna írta, az utószó Wilhelm Mrazek munkája. Corvina, Budapest, 1980. Riegl, Alois: Az ornamentika története. In: Művészettörténeti tanulmányok. A tanulmányokat válogatta és az utószót írta: Beke László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 121–140. o. Sinkó Katalin: Ékítményes rajz és festés. In: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2002. 197–222. o. Ornamentika és modernizmus, Ernst Múzeum, Budapest, 2006 Katona Júlia: Díszítmények és ideák vonzásában: a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának díszítőművészeti könyvritkasággyűjteménye. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2010

37

Tantárgy felelőse: Dr. Faludy Judit

BSBMT 1101-1110 Kötelezően választható szeminárium Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 2 Nincsen L: – Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar GY kötelezően választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: VI. évközi jegy

Tantárgy előadója/i: dr. Földessy Edina PhD, mb. ea.; dr. Horváth Csaba PhD, egyetemi docens; dr. Keserü Katalin, habil. egy. tan.; dr. Kiss Etele PhD, mb. ea.; dr. Mecsi Beatrix PhD, mb. ea.; Perenyei Monika, mb. ea.; dr. Sárközy Miklós PhD, egyetemi docens; Zentai György, mb. ea. A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus lehetőséget kínál a törzselőadások közé nem besorolt területek megismerésére. Olyan speciális tárgyakat kínálunk, mint Természeti népek művészete; Bizánci művészet; Indiai művészet; Perzsa művészet; Kelet-ázsiai művészet; Művészetszociológia; Művészetpszichológia; Művészetfilozófia; Fotóhasználat a kortárs művészetben; Műteremlátogatás. Évközi tanulmányi követelmények: Kötelező irodalom: Bodrogi Tibor: Óceánia művészete, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Budapest, 1959 Bodrogi Tibor, Csalog Zsolt, Boglár Lajos, Kemány Zoltán, Domanovszky György, Ecsedy Csaba, Kodolányi János, Lorencz József, Nagy László, Sárkány Mihály, Lydia Schwalbe, Frank Tiesler: Törzsi művészet I – II., Corvina, Budapest, 1981 Boglár Lajos (1996): Warime – A piaroa szimbólumok rendszere. In Mítosz és kultúra. Szimbiózis könyvek sorozat, Budapest, 65–89. Boglár Lajos (2007): Mit jelent a kulturális antropológia? In Boglár Lajos – Papp Richárd (szerk.): A tükör két oldala - bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest: Nyitott Könyvműhely. 15– 19. és 33–75. Boglár Lajos – Kovács Tamás: Indián művészet Mexikótól Peruig, Corvina Kiadó, Budapest, 1983 Kádár Zoltán: Bizánci művészet, Corvina Kiadó, 1987 Kádár Zoltán: Ókeresztény és Kora-Bizánci művészet, Corvina Kiadó, Budapest, 1959 Baktay Ervin: India művészete I–II, Képzőművészet Alapkiadó Vállalat, Budapest, 1981 Gink Károly – Rubovszky Éva: A perzsa művészet évezredei, Corvina Kiadó, Budapest, 1982 Hauser Arnold: A művészettörténet filozófiája, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978 Hauser Arnold: A művészet szociológiája, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982 Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában. In: W. B.: Kommentár és prófécia. Gondolat, Budapest, 1969. 301–334. Perenyei Monika: A médiumok velünk vannak. Technikai képhasználat a kortárs művészetben, ICA-D, Dunaújváros, 2012. Halász László: Művészetpszichológia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982 Halász László: A freudi művészetpszichológia – Freud, az író, Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2002 Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom:

38

Ajánlott irodalom: Kandinszkij, Vaszilij: A szellemiség a művészetben. Corvina Kiadó, Budapest, 1987. Maurice Tuchman: The Spiritual in Art: Abstract Painting 1890-1985, Hamvas Béla – Kemény Katalin: Forradalom a művészetben, Pannónia könyvek, Pécs, 1989 Kállai Ernő: A természet rejtett arca, Szenci-Molnár Társaság, Budapest, 2001

39