A Filozófia Szak által kínált kurzusok a 2014-15. tanév második félévében Szabad bölcsészet BA képzés Filozófiatörténet V.: 19. századi filozófia Tanatológiai koncepciók a 19. században szeminárium BBNSF03300 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS A filozófia – egyik ismert, korai meghatározása szerint – a halállal való foglalkozás. A 19. században a halálról való filozófiai gondolkodást illetően is jelentős teljesítmények jöttek létre. Schopenhauer, Kierkegaard és Nietzsche, noha műveik e kérdést nem tárgyalják szisztematikusan, kétségkívül döntő módon járultak hozzá a halálproblematika elmélyült megértéséhez. A szemináriumi foglalkozásokon a vonatkozó szöveghelyek elemzésén keresztül rekonstruáljuk és értelmezzük a szerzők tanatológiai koncepcióját. Exkurzusként, a kierkegaard-i egzisztenciális tanatológiával összefüggésben, a halálfenomén heideggeri, ontológiai interpretációját is tárgyaljuk a Lét és idő 46-53. §. alapján. Oktató: Czakó István docens (
[email protected]) Időpont: szerda, 14.15-15.45 Hely: Ans 010 Követelmények: A szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, aktív órai munka, recapitulatio, referátum, eredményes zárthelyi dolgozatok és szemináriumi dolgozat. Irodalom: Kötelező irodalom: Heidegger, Martin, Lét és idő, ford. Vajda Mihály et al., Budapest: Gondolat, 1989, 409-453. Kierkegaard, Søren, „Egy sírnál”, ford. Csejtei Dezső, in: Csejtei Dezső, Filozófiai etűdök a végességre, Veszprém: Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2001, 269-307. p. Nietzsche, Friedrich, „Aforizmák a halálról (Válogatás)”, in: Csejtei Dezső, Filozófiai etűdök a végességre, Veszprém: Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2001, 309-343. p. Schopenhauer, Arthur, „A halálról”, in: Uő., Szerelem, élet, halál, Budapest: Göncöl, s. d., 21-71. p. Ajánlott irodalom: A halál filozófiai megszólításai. Søren Kierkegaard, Max Scheler, Georg Simmel, Miguel Unamuno írásai a halálról, ford. Csejtei Dezső és Juhász Anikó, Budapest: L’Harmattan, 2011. Birkenstock, Eva, Heißt philosophieren sterben lernen? Antworten der Existenzphilosophie: Kierkegaard, Heidegger, Sartre, Rosenzweig, Freiburg-München: Karl Alber, 1997. Choron, Jacques, Der Tod im abendländischen Denken, Stuttgart: Ernst Klett, 1967.
Csejtei Dezső, Filozófiai metszetek a halálról. A halál metamorfózisai a 19-20. századi élet és egzisztenciálfilozófiákban, Budapest: Pallas-Attraktor, 2002. Demske, James M., Sein, Mensch und Tod. Das Todesproblem bei Martin Heidegger, FreiburgMünchen: Karl Alber, 1963. Edwards, Paul, Heidegger on Death: A Critical Evaluation, La Salle: Hegeler, 1979. Scherer, Georg, Das Problem des Todes in der Philosophie, Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1979. Szombath Attila, „A halál metafizikája”, in Magyar Filozófiai Szemle, 38/5-6, 1994, 633-670. http://minerva.elte.hu/mfsz/MFSZ_9456/SZOMBAT.pdf
Etikatörténet (antik) – etika II szeminárium BONET00100 – BBNSF 03800 A sztoikus etikával fogunk megismerkedni a maga összetettségében. Mit jelent a determinizmus és felelősség összekapcsolása (kompatibilizmus), mi az érzelmek szerepe a cselekvésben, mi az erény és hogyan alkothat egységet, stb. Az óra menete: 1. Az etikai témakörök felosztása 2. Késztetés és sajátunknak elismerés 3. Érték és közömbösség 4. Hozzánk illő cselekedetek 5. Jó és rossz 6. Erény és hitványság 7. Morális felelősség 8. A végcél és a boldogság 9. A végcél: akadémiai kritika és sztoikus válasz 10. A szenvedélyek 11. Gyakorlati etika 12. Politikaelmélet Oktató: Lautner Péter, doc. (
[email protected]) Időpont: szerda 12.30-14.00 Hely: Ans. 011 A szövegek az ebben az évben megjelenendő A. A. Long – D. Sedley, A hellenisztikus filozófusok c. kötetben olvashatók (a hallgatók PDF-en megkapják a megfelelő részeket). Követelmény: az órán való aktív részvétel, két rövid (200.szó; az 1. a tavaszi szünet kezdetén beadandó, a 2. pedig a félév végeztével), illetve egy hosszú (10.000 leütés) dolgozat elkészítése. Az utóbbihoz idegennyelvű szakirodalom használata is szükséges. Szakirodalom: - Bobzien, S., Determinism and Freedom in Stoic Philosophy. Oxford: OUP, 1998. - Brennan, T., The Stoic Life. Oxford: OUP, 2005. - Cooper, J. M., ‘Eudaimonism, the appeal to nature, and „moral duty” in Stoicism’, in. D. Engstrom & J. Whiting (eds.), Rethinking Duty and Happiness: Aristotle, the Stoics, and Kant. Cambridge: CUP, 1996, 261-84. - Frede, M., ‘On the Stoic conception of the good’, in. K. Ierodiakonou (ed.), Topics in Stoic Philosophy. Oxford: OUP, 1999, 71-94. - Forschner, M., Die stoische Ethik. Darmstadt: WBG, 1995. - Inwood, B., Ethics and Human Action in Early Stoicism. Oxford: OUP, 1985. - Uő., ‘Rules and reasoning in Stoic ethics’, in. K. Ierodiakonou (ed.), Topics in Stoic Philosophy. Oxford: OUP, 1999, 95-127. - Jedan, Chr., ‘Chrysipp über Determinismus und moralische Verantwortlichkeit’, in. B. Guckes (hrsg.), Zur Ethik der alteren Stoa. Göttingen: V&R, 2004, 141-160.
- Schofield, M., ‘Stoic ethics’, in. B. Inwood (ed.), The Stoics. Cambridge: CUP, 2003, 233-56. - Striker, G., ‘The role of oikeiosis in Stoic ethics’, in. G. Striker, Essays on Hellenistic Epistemology and Ethics. Cambridge: CUP, 1996, 281-97. - Uő., ‘Antipater, or the art of living’, , in. G. Striker, Essays on Hellenistic Epistemology and Ethics. Cambridge: CUP, 1996, 298-315. - White, N., ‘The basis of Stoic ethics’, Harvard Studies in Classical Philology 83(1979), 143-78.
Filozófiatörténet I, Antik filozófia Szeminárium BBNSF 02500 Platón Menónját fogjuk olvasni. A benne foglalt problémák (az erény meghatározhatósága, a tudás és vélekedés elkülönítése, a nem empirikusan elsajátított ismeret lehetőség) máig fontos szerepet játszanak a filozófiai diskurzusban. Az óra menete: 1. Bevezetés 2. 70a-74b 3. 74b-79e 4. 79e-82b 5. 82b-85b 6. 85b-87b 7. 87b-89c 8. 89c-92d 9. 92d-94e 10. 94e-96e 11. 96e-98b 12. 98b-100c Oktató: Lautner Péter, doc. (
[email protected]) Időpont: szerda 10.00-11.30 Hely: Ans. 011 Az olvasás a következő fordítás alapján zajlik: Platón, Menón. Bp.: Atlantisz, 2013 Követelmény: az órán való aktív részvétel, két rövid (200.szó; az 1. a tavaszi szünet kezdetén beadandó, a 2. pedig a félév végeztével), illetve egy hosszú (10.000 leütés) dolgozat elkészítése. Az utóbbihoz idegennyelvű szakirodalom használata is szükséges.
-
-
Szakirodalom: Ebert, Th., Meinung und Wissen in der Philosophie Platons. Berlin-N.Y.: WdG, 1974. Marton Péter, ‘A zsibbasztó rája fogságából (interpretációs kísérlet Platón Menónjáról)’, Gond 1992/2, 36-58. Moline, J., ‘Meno’s paradox’, Phronesis 14(1969), 153-61. Scott, D., ‘A visszaemlékezés platóni fogalma’, in. Betegh G. – Böröczki Tamás (szerk.), A formák és a tudás. Tanulmányok Platón metafizikájáról és ismeretelméletéről. Bp.: Gondolat, 2007, 213-48. Uő.: Plato’s Meno. Cambridge: CUP, 2006. Sedley, D., ‘Platóni okok’, in. Betegh G. – Böröczki Tamás (szerk.), A formák és a tudás. Tanulmányok Platón metafizikájáról és ismeretelméletéről. Bp.: Gondolat, 2007, 53-72. Vlastos, G., ‘Anamnesis in the Meno’, in. J. M. Day (ed.), Plato’s Meno in Focus. London-N.Y.: Routledge, 1994, 88-112. Weiss, R., Virtue in the Cave. Moral Inquiry in Plato’s Meno. Oxford: OUP, 2001.
-
White, N. P., ‘Inquiry’, in. J. M. Day (ed.), Plato’s Meno in Focus. London-N.Y.: Routledge, 1994, 152-72. Wilkes, K. V., ‘Conclusions in the Meno’, in. J. M. Day (ed.), Plato’s Meno in Focus. LondonN.Y.: Routledge, 1994, 208-21.
Elmefilozófia Bevezetés a kortárs elmefilozófiába Előadás, BBNSF04100 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS Az elmefilozófia problémája John R. Searle szavaival élve a következő: „Hogyan illeszkedünk a képbe?” Ha a kép Seatle elgondolása szerint nem egyéb, mint a természet fizikai, kémiai és biológiai leírása, a „zavaró tényező” pedig maga az elme, amely alapvető ismérveivel (tudatosság, intencionalitás, szubjektív vagy perspektivikus jelleg) nehezen illeszthető a természet objektív (egyes szám harmadik személyű leírással rögzíthető) folyamatai közé. Az előadások során áttekintjük (a) e problémakör eredetét, (b) az elme mibenlétével kapcsolatos kortárs elméleteket, (c) a test–elme probléma lehetséges megoldásait, valamint (d) azokat a kísérleteket, amelyek segítségével a kortárs elmefilozófia igyekszik választ adni az elme és a természet kapcsolatát firtató kérdésre. Oktató: Schmal Dániel (
[email protected]) Időpont: Hétfő 12.30–14.00 Hely: Anselmianum 010 Követelmények: A félévet kollokvium zárja, melynek anyagát az előadásokon elhangzottak és a megadott kötelező olvasmányok képezik. Kötelező olvasmányok Tőzsér János (2008) Általános bevezetés: a test–lélek probléma. In Ambrus Gergely – Demeter Tamás – Forrai Gábor – Tőzsér János szerk. Elmefilozófia. Budapest, L’Harmattan Kiadó. 9–85. Altrichter Ferenc: A tudat két aspektusa: intencionalitás és qualia. In http://www.philinst.hu/highlights/agytudat/alt.htm Nagel, Thomas (2004) Milyen lehet denevérnek lenni? (ford. Sutyák Tibor) in Vulgo. 5/2. 3–12. Searle, John R. (2000) Elme, nyelv és társadalom. Ford. Kertész Balázs. Budapest, Vince Kiadó. 2–4. fejezet. Elsődlegesen ajánlott irodalom Block, Nad et alii szerk. (1997) The Nature of Consciousness – Philosophical Debates. Cambridge MA–London, The MIT Press. Heil, John szerk. Philosophy of Mind: A Guide and Anthology. Oxford, Oxford University Press. Ambrus Gergely (2007) A tudat metafizikája. Budapest, Gondolat Kiadó. Blackmore, Susan (2005) A Very Short Introduction to Consciousness. Oxford, Oxford UP. Block, Ned (2007) Consciousness, Function, and Representation. Collected Papers, vol. 1. Cambridge MA–London, The MIT Press. Crane, Tim (2001) Elements of Mind. Oxford, Oxford UP. Chalmers, David (2005) A tudatos tapasztalás rejtélye. Ford. Telegdi-Csetri Áron. In Kellék. 2005/27–28. 7–18.
Filozófiatörténet 3 – Újkori filozófia René Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról gyakorlat, BBNSF02900 KURZUSLEÍRÁS A félév során René Descartes Elmélkedések az első filozófiáról című művét olvassuk. A szövegelemző kurzus bevezetést kíván nyújtani a korszak alapművének gondolatvilágába, terminológiájába. Miután megvizsgáljuk a mindenre kiterjedő descartes-i kétely szerepét, az első bizonyosság felbukkanását, a descartes-i istenérveket, valamint a test és az elme között fennálló ún. „reális distinkció”-t és az anyagi világ létezését alátámasztó érveket, a Descartes-tal szemben megfogalmazott kora újkori kritikák főbb szempontjait igyekszünk mérlegelni az Elmélkedések témái köré csoportosítva. Oktató: Schmal Dániel (
[email protected]) Időpont: Kedd 12.30–14.00 Hely: Anselmianum 006/A Munkamódszer: A szeminárium a szöveg önálló, otthoni feldolgozása után a felmerült problémák együttes tisztázására épül. Követelmények: Aktív órai részvétel, valamint a feldolgozott szövegek igen alapos tartalmi ismerete, melyről a hallgatók a szemináriumi órák elején írott rövid (10 perces) dolgozatok formájában adhatnak számot. Kötelező Olvasmányok
Descartes. René (1994) Elmélkedések az első filozófiáról ford. Boros Gábor, Budapest: Atlantisz. 7–108. Ajánlott irodalom
Beyssade, Jean-Marie (1979) La philosophie première de Descartes, Paris: Flammarion. Boros Gábor (1998) René Descartes, Budapest: Áron Kiadó. Boros Gábor, Schmal Dániel szerk (2000) Kortársunk Descartes, Budapest: Áron Kiadó. Kambouchner, Denis (2005) Les Méditations métaphysiques de Descartes, Paris: Presses Universitaires de France. Kenny, Anthony (1968) Descartes: A Study of his Philosophy; New York: Random House. Wilson, Margaret D. (1978) Descartes, London: Routledge and Kegan Paul. Wilson, Catherine (2003) Descartes’s Meditations: an introduction, Cambridge: Cambridge UP.
Keresztény filozófia 1 Szt. Ágoston: két korszak határán előadás, BBNSF01700 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS A Vallomások c. mű alapján van egy jól ismert képünk Szt. Ágostonról, de vannak korábbi ‘vallomások’ is, amelyek a filozófiába való ‘megtérésére’ utalnak. Ennek a hellenista filozófiának legmeghatározóbb vonása az individuum és a minden emberre jellemző ‘emberi természet’ hangsúlyozása. Az antik filozófia ezért nem annyira öncélú, racionális vizsgálódást jelent, hanem sokkal inkább közvetlen egyéni élményt. Az ókori filozófusok írásai új életvitelre és az ember átformálására irányulnak, míg Szt. Ágostoné a keresztény ember és világszemlélet megformálására. Oktató: Bodor Mária Anna (PhD phil. PhD theol. Habil. Doc.) Időpont: Csütörtök 10.15-11.45 Hely: Ans. 010. Követelmények Az előadások látogatása a TVSZ-nek megfelelően kötelező! Félévi vizsga előfeltétele két Z.H. dolgozat. Kötelező olvasmányok H.-G. Gadamer, A platóni dialektika, mint példakép in Igazság és módszer, Gondolat, Bp. 1984. S. Lancel, A szkepticizmus kísértése in Szent Ágoston, Európa, Bp. 2004. Aurelius Augustinus, Az akadémikusok ellen in Fiatalkori párbeszédek, SzIT, Bp. 1996. Szent Ágoston, A keresztény tanításról, Kairosz, Bp. 2001. A. D. Fitzgerald, Augustine through the Ages, O.S.A. London, 1999.
Keresztény filozófia 2 Kinyilatkoztatás és megnyilatkozás előadás, BBNSF03600 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS Az ‘Isten’ szó a hit teológia előtti kifejezése közül való. Isten az, akit a hit hirdet, megszólít, kér, kérdez és magasztal. Ennek a szónak értelme az Isten megnyilatkozásainak a különféle móduszai között mozog, de egyiknek sem foglya. A szeminárium célja, hogy először megértsük ezeknek a megnyilatkozásoknak a ‘tapasztalati helyét’. Másodszor pedig, amit az ember önmagát megértve nyerhet, ha engedi, hogy az irányítsa őt, ami megnyilvánult és elhangzott. Oktató: Bodor Mária Anna (PhD phil. PhD theol. Habil. Doc.) Időpont: Kedd 10.15-11.45 Hely: Ans. 010. Követelmények Az előadások látogatása a TVSZ-nek megfelelően kötelező! Félévi vizsga előfeltétele két Z.H. dolgozat. Kötelező olvasmányok G. Marcel, Vázlatok egy konkrét filozófiához in A misztérium bölcselete, Vigilia, Bp. 2007. M. Henry, Kereszténység és fenomenológia in Az élő test, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2013. G. van Der Leeuw, A vallás fenomenológiája, Osiris, Bp. 2003. P. Ricoeur, A szöveg és az olvasó világa in Válogattt irodalomelméleti tanulmányok, Osiris, Bp. 1999. P. Ricoeur, A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása in Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Osiris, Bp. 1999.
A filozófiai esszé (MűGond 2) Interdiszciplinaritás szeminárium, BBNSF40300 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS A XX. század második felében senki nem ismerte fel oly határozottan, mint a nagy francia filozófus Paul Ricoeur, hogy minden tudomány csak dialógikusan művelhető. Az egymással szembenálló irányzatok képviselői, akik oly látványosan nem hajlandóak egymásról tudomást venni, nemcsak a tudományok széttöredezését idézik elő, de a legfontosabbról, az emberről feledkeznek meg. Ricoeur ezért úgy előadásain, mint írásaiban nem győzte/győzi hangoztatni, a filozófus feladata közvetíteni a különféle értelmezési módok emberi és nyelvi lehetőségei között, miután a nyelv igazi és lényegi aspektusa a jelek zárt világán túl kezdődik. Oktató: Bodor Mária Anna (PhD phil. PhD theol. Habil. Doc.) Időpont: Kedd 12.30-14.00 Hely: Ans. 010. Munkamódszer A szeminárium a hallgatók órai és otthoni aktivitására épülő oktatási forma. Követelmények A szeminárium értékelésének alapja: órai munka, zárthelyi dolgozatok, referátumok. A TVSZnek megfelelően elégtelen a gyakorlati jegy, ha a hallgató három alkalommal igazolatlanul hiányzik, és ha valamelyik részjegye elégtelen. Kötelező olvasmányok P. Ricoeur, Az interpretációról, in A diszkurzus hermeneutikája, Argumentum, Bp. 2010. H.-G. Gadamer, Szöveg és interpretáció, in Szöveg és interpretáció, Cserépfalvi, Budapest, 1991. M. Henry, A művészet és az élet fenomenológiája, in Az élő test, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2013. M. Frank, A stílus a filozófiában, in A stílus filozófiája, Janus/Osiris, Bp. 2001. J.-L. Marion, A látható és a láthatatlan kereszteződése, in A látható kereszteződése, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2013.
Metafizika Mi a metafizika? szeminárium, BBNSF14700 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS A metafizikai kérdezés kettős jellegű. Először arra irányul, hogy miért fogja át minden metafizikai kérdés a metafizika problematikájának az egészét. Másodszor azt kell elfogadnunk, hogy minden metafizikai kérdés csak és kizárólag úgy kérdezhető, ha a kérdező maga is jelen van a kérdésben, azaz kérdésessé engedi magát tenni. Másképpen fogalmazva; ‘itt’ és ‘most’ a szemináriumon a magunk számára kérdezünk. Oktató: Bodor Mária Anna (PhD phil. PhD theol. Habil. Doc.) Időpont: Csütörtök 12.30-14.00 Hely: Ans. 010. Munkamódszer A szeminárium a hallgatók órai és otthoni aktivitására épülő oktatási forma. Követelmények A szeminárium értékelésének alapja: órai munka, zárthelyi dolgozatok, referátumok. A TVSZnek megfelelően elégtelen a gyakorlati jegy, ha a hallgató három alkalommal igazolatlanul hiányzik, és ha valamelyik részjegye elégtelen. Kötelező olvasmányok M. Heidegger, Mi a metafizika ?, ford. Zoltán József, Egyetemi Nyomda, Bp. 1945. M. Heidegger, Utószó a Mi a metafizikához in M. Heidegger, Útjelzők, Osiris, Bp. 2003. M. Heidegger, Bevezetés a Mi a metafizikához in M. Heidegger, Útjelzők, Osiris, Bp. 2003. Gottfried Martin, Általános metafizika, Holnap Kiadó, Bp. 1998. Bolberitz Pál, A metafizika alapjai, JEL, Bp. 2000.
Logika (Érveléstechnika) szeminárium, BBNSF10600 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS Mindenki tudja, hogy szóban és írásban logikusan kell kifejeznünk magunkat. Mégis olyanok is nap mint nap durván megsértik a logika alapvető törvényeit, akik egyébként világos és választékos formába öntik gondolataikat. Ugyanígy a legértelmesebb, legtanultabb emberek is újra meg újra áldozatául esnek mások szándékos vagy észrevétlen csúsztatásainak, tévkövetkeztetéseinek – elég csak a politikai kommunikáció vagy a reklám átveréseire gondolni. Érdemes tehát ismerni és tudatosan használni az érvelés technikáját, hogy nagyobb eséllyel valósítsuk meg kommunikációs céljainkat, és kerüljük el, hogy félrevezessenek bennünket. A tananyag elméleti és gyakorlati részre oszlik. Az elméleti részt a tankönyvből (lásd a kötelező irodalomnál) önállóan kell elsajátítani az első hetekben. A foglalkozásokat teljes egészében a gyakorlati résznek szenteljük. Először 1-2 mondatos szövegeken gyakoroljuk az érvelések elemzését, majd a Leibniz-Clarke levelezés érveinek logikai struktúráit vizsgáljuk. A kurzust azok is felvehetik, akik korábban nem tanultak logikát. Oktató: Hankovszky Tamás (
[email protected]) Időpont: Szerda 12.30 -14.00 Hely: Anselmianum 010 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Követelmények Aktív órai munka, két zárthelyi dolgozat a tankönyv anyagából Értékelés: A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozatok és súlyozottan az órai munka határozzák meg. Elégtelen a gyakorlati jegy, ha a ZH-eredmények átlaga nem éri el az elégségest. Hiányzás: A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. ZH 02. 23. 1. ZH (Tankönyv: nyomtatott: 13-84., 119-155.; vagy online 4-28., 42-61.) 03. 09. 2. ZH (Tankönyv: nyomtatott: 85-118., 156-220.; vagy online 29-42., 61-85.) 03. 23. Pót ZH (Megismételhető vagy pótolható az egyik, de csak az egyeik ZH.) Kötelező irodalom Zentai I. – Tóth O.: A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzősben. Budapest, Typotex, 2002.
A Leibniz – Clarke levelezés. Budapest, L’Harmattan – SZTE Filozófia Tanszék, 2005. szemelvények Ajánlott irodalom Forrai G. (szerk.): Informális logika. (digitális tankönyv) Lakatos L.: Érveléstechnika Margitay T.: A meggyőzés mestersége. Budapest, Typotex, 2004. Zentai I.: Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban. Budapest, Medicina, 2006. Zentai I.: A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzéspszichológiája. Budapest, Typotex, 1998. Logika a mindennapi életben. A gyakorlati érvelés technikája. (Összeállította a BME Filozófia Tanszék kollektívája) [h. n.] [k. n.] [é. n.] Aronson, E. – Pratkanis, A. R.: A rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest, AB OVO, 1992. Grice, P. H.: A társalgás logikája. In Pléh Cs. – Síklaki I. – Terescsényi T. [szerk.]: Nyelv – kommunikáció - cselekvés. Budapest, Osiris, 1997. 213-227. Breton, Ph.: A manipulált beszéd. Budapest, Helikon, 2000. Kutrovátz G.: Bevezetés a logikába és az érveléselméletbe. (Digitális tankönyv, ELTE) Kijelentéslogika (Digitális tankönyv, ELTE) Madarászné – Pólos L. – Ruzsa I.: A logika elemei. Budapest, Osiris, 2006.
Klasszikus német filozófia Kant és Fichte előadás, BBNSF03000 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS A kurzus feladata, hogy általános bevezetést nyújtson Kant és Fichte gondolkodásába. A hangsúly Kant esetében A tiszta ész kritikájára, Fichte esetében pedig a jénai korszakra esik. Oktató: Hankovszky Tamás (
[email protected]) Időpont: Szerda 8.30 – 10.00 Hely: Anselmianum 010 Követelmények A kurzus kollokviummal zárul, amely két részből áll: írásbeli beugróból és szóbeli részből. A beugró a kötelező Kant- és Fichte-szemelvények szövegismeretét kéri számon. Ha a beugró sikertelen, a szóbeli rész nem kezdhető meg, és a vizsga elégtelen. A beugró előre hozva, két részletben, ZH formájában is teljesíthető. 1. ZH (Kant): 03. 11. 2. ZH (Fichte): 04. 08. Tételsor 1. KANT PREKRITIKAI KORSZAKA Cassirer 46-128., Tengelyi 14-59. 2. KANT FILOZÓFIÁJÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE (transzcendentálfilozófia, idealizmus, a „kopernikuszi fordulat”) Kant, Kelemen, monográfiák 3. KANT FILOZÓFIÁJÁNAK NÉHÁNY ALAPKÉRDÉSE (a fogalom és a szemlélet, a magában való dolog és a jelenség, Az idealizmus cáfolata, a „tudás korlátozása”) Kant, Altrichter, Kelemen, Röd (1998) 62-71. 4. HOGYAN LEHETSÉGES TISZTA MATEMATIKA ÉS GEOMETRIA (a tér és az idő mibenléte, metafizikai és transzcendentális taglalása) Kant, Brandt, Röd (1998) 5. A TUDOMÁNYTAN ESZMÉJE Fichte: A tudománytan avagy…, Hankovszky (13-53., 139-144.), Weiss (2007) 6. AZ ALAPTÉTELEK RENDSZERE Fichte: A teljes tudománytan…, Hankovszky (223-246.), Röd (1996), Weiss (2007), 7. A DOGMATIZMUS ÉS AZ IDEALIZMUS SZEMBEÁLLÍTÁSA Fichte: Első bevezetés 8. A MÁSIK PROBLÉMÁJA Fichte: A természetjog…, Williams Segédanyagok Kant: Az idealizmus cáfolata (javított fordítás) Ideális-reális, transzcendentális-empirikus Feladatlapok A tiszta ész kritikájához
Feladatlapok Fichte műveihez Kötelező olvasmányok I. Kant: A tiszta ész kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 27-103., 143-154., 244-247., 258-275., 703-712. vagy [Szeged], Ictus, 1994-1996. 29-103., 142-152., 236-239., 249-266., 677-685. J. G. Fichte: A Tudománytan, avagy az úgynevezett filozófia fogalmáról. Meghívóirat gyanánt a szerzőnek az e tudományról tartandó előadásaihoz. In Felkai G.: Fichte. Budapest, Kossuth, 1988. 185-230. Javított fordítás J. G. Fichte: A teljes tudománytan alapja. 1-3. § In Magyar Filozófiai Szemle 55 (2011)3. 9-30. J. G. Fichte: Első bevezetés a tudománytanba. In Fichte: Válogatott filozófiai írások. Budapest, Gondolat, 1981. 17-52. J. G. Fichte: A természetjog alapja a tudománytan elvei szerint 1-4. § In Fichte: Válogatott filozófiai írások. Budapest, Gondolat, 1981. 147-194. Altrichter F.: Fogalom és szemlélet. In Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai. (Szerk. Háy J.) Budapest, Atlantisz, 1994. 17–50. Brandt, R.: Transzcendentális esztétika 1-3. § – kommentár Cassirer, E.: Kant élete és műve. Osiris-Gond, 2001. 46-128. Kelemen J.: „Korlátozni” és „merni a tudást”. In Kelemen J.: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest, Atlantisz, 2000. 221-265. Online (Görgessen lefelé!) Röd, W.: A kanti tapasztalatelmélet interpretációjának egy alternatívája. In W. Röd: Hagyomány és újítás a filozófiában. A XVII. századtól napjainkig. (Szerk. Boros G.) Budapest, Áron, 2003. 309– 332. Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 14–94. Tengelyi L.: Kant. Budapest, Kossuth, 1988. 14-59. Hankovszky T.: Fichte korai tudománytanának alapgondolata. Transzcendentális filozófia és antropológia. Budapest, L’Harmattan ‒ Könyvpont, 2014. 13-53., 139-144., 223-246. Röd, W.: Az újkor dialektikus filozófiája I. Debrecen, Latin Betűk, 1996. 101-133. Weiss J.: Fichte: A tudománytan programja. In Boros G. (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai, 2007. 850-863. Williams, R. R.: A Másik szerepe Fichte gondolkodásában. In Passim 2007. 1. 101-119. Elsődlegesen ajánlott irodalom Kant Ulmann T.: Immanuel Kant. In Boros G. (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai, 2007. 813838. Cassirer, E.: Kant élete és műve. Osiris-Gond, 2001. Deleuze, G.: Kant kritikai filozófiája. A lelki képességek doktrínája. In G. Deleuze: Hume és Kant. Budapest, Osiris-Gond, 1998. 203–239. Forrai G.: Locke és Kant matematikafilozófiájáról. In Világosság 2004. 10-12. 115-124. Carl, W.: A transzcendentális dedukció a második kiadásban – kommentár Horváth Z.: Kant idealizmusa. In Magyar Filozófiai Szemle 56 (2012)2. 49-76. Komorjai L.: Dedukció és intencionalitás. In Világosság 2008. 2. 47-62. Komorjai L.: Transzcendentális filozófia és matematika Kant gondolkodásában. In Magyar Filozófiai Szemle 1998. 1–3. 137–171. Martin, G.: A kanti álláspont apóriái. In G. Martin: Általános metafizika. Problémák és módszerek. Budapest, Holnap, 1998. 208–229.
Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 14–94. Röd, W.: Az újkor dialektikus filozófiája I. Debrecen, Latin Betűk, 1996. 41–100. Strawson, P. F.: Az érzékelés és a jelentés határai. Budapest, Osiris-Gond, 2000. Szegedi N.: Megjegyzések a kanti magában való dolog és a transzcendentális tárgy problémájáról. In Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. (Szerk. Schmal D.) Budapest, Atlantisz, 2002. 271–282. Tengelyi L.: Kant. Budapest, Kossuth,1988., 21995. Újvári M.: Kanti témák a mai angolszász analitikus filozófiában. Budapest, Akadémiai, 1993. 25– 40. Fichte J. G. Fichte: Aenesidemus-recenzió J. G. Fichte: Előadások a tudás emberének rendeltetéséről. Első előadás: Az ember rendeltetéséről általában. In Fichte: Az erkölcstan rendszere. Budapest, Gondolat, 1976. 14-22. J. G. Fichte: Második bevezetés a tudománytanba, olyan olvasók részére, akik már rendelkeznek filozófiai rendszerrel. In Fichte: Válogatott filozófiai írások. Budapest, Gondolat, 1981. 53-127. J. G. Fichte: Kísérlet a tudománytan új kifejtésére. In Fichte: Válogatott filozófiai írások. Budapest, Gondolat, 1981. 129-145. Hrubi A.: Fichte korai tudománytanának alaptételei. In Passim 2007. 1. 57-67. Felkai G.: Fichte. Budapest, Kossuth, 1988. Weiss J.: Reakciók a kriticizmusra. In Boros G. (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai, 2007. 838-850. Weiss J.: Adalékok Fichte jénai programjához. In Fichte: Tudománytan nova methodo. Pécs, Jelenkor, 2002. 206-217. Hermann I.: Teleológia és történetiség. Budapest, Gondolat, 1979. Csikós E.: A tudós és erkölcsisége Fichténél. In Gond 1992. 3. 25–32.
Filozófiatörténet 2. Középkori filozófia előadás A középkori filozófia története a kezdetektől Ockhamig BBNSF02600 2015. Tavasz KURZUSLEÍRÁS Az előadás átfogja a szellemtörténet Boethiustól William Ockhamig terjedő szakaszát, kiemelt figyelmet szentelve Pszeudo-Areopagita Dénes, Canterbury Szent Anzelm, Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus életművének. Oktató: Szeiler Zsolt (
[email protected]) Időpont: Péntek 14.15-15.45. Hely: Ans. 010. Munkamódszer Az előadás a korszak elmélyült megértését kívánja elősegíteni a skolasztikus viták tágabb szociológiai és intellektuális kontextusának bemutatásán, valamint az alapfogalmak analízisén keresztül. Követelmények Aktív órai részvétel, félévzáró vizsga. Értékelés: A hallgatók a félév végén, szóbeli vizsga keretében adnak számot az előadáson elhangzottak elsajátításáról. Órai munka: Az előadás számít a hallgatók véleményére, részvételükre az órán kialakuló eszmecserében. A vizsga anyaga: Az elhangzott előadások anyaga. Kötelező olvasmányok Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész: Misztikus teológia, in Az isteni és az emberi természetről II., (szerk. Vidrányi Katalin) Budapest, Atlantisz, 1994, 259-265. Boethius: A filozófia vigasztalása, (ford. Hegyi György) Budapest, Európa 1979. Canterbury Szent Anzelm: Összes művei, (ford. Dér Katalin) Budapest, SZIT. 2007. Aquinói Szent Tamás: A létezőről és a lényegről, (ford. Klima Gyula) Budapest, Helikon, 1990. 55-82. Aquinói Szent Tamás: A természet princípiumairól, in A létezőről és a lényegről, 83–98. Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae I. 1-4. és 13. kérdés, in A létezőről és a lényegről, 104– 165. Johannes Duns Scotus: Párizsi előadások, Budapest, Kairosz, 2011. Ajánlott irodalom Borbély, G.: Civakodó angyalok: Bevezetés a középkori filozófia történetébe, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008. Gilson, E.: A középkori filozófia szelleme, Paulus Hungarus-Kairosz, 2000. Leinsle, U.G.: A skolasztikus teológia története, Budapest,Osiris, 2007. 11-169.
Torrell, J-P., O.P.: Aquinói Szent Tamás élete és műve, Budapest, Osiris, 2007. Egyéb irodalom Flasch, K.: Das philosophische Denken im Mittelalter, Stuttgart, Reclam, 2000. Le Goff, J.: Az értelmiség a középkorban, Budapest, Magvető, 1979. de Libera, A.: A középkorban gondolkodni, Budapest, L’Harmattan, 2011. Marenbon, J.: Medieval Philosophy, A Historical and Philosophical Introduction, London – New York, Routledge, 2007. McGinn, B.: The Presence of God, A History of Westren Christian Mysticism, I-V. New York, Crossroad (Herder & Herder), 1992- 2007. Pasnau, R. – van Dyke, Ch. (eds.): The Cambridge History of Medieval Philosophy, I-II. CUP. 2014. Southern, R. W.: Scholastic Humanism and the Unification of Europe I-II, Oxford, Blackwell, 1995.
Vallásfilozófia szeminárium (szisztematikus megközelítés) BBNSF14800 2015. Tavasz KURZUSLEÍRÁS A szeminárium célja, hogy a vallásfilozófia kollokviumhoz tartozó fontosabb szövegek otthoni és órai feldolgozása révén hozzásegítsen a vallásfilozófia alapproblémáinak alaposabb megértéséhez. Oktató: Szeiler Zsolt (
[email protected]) Időpont: Péntek 12.30-14.00 Hely: Ans. 011. Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épít. Miután a résztvevők az előzetesen megadott szempontok alapján elolvasták a kiadott szövegeket, az órán vázolják az azokban előkerült releváns gondolatmeneteket, majd e referátumokat tanári irányítással folyó beszélgetések zárják le. Az órákon a kijelölt szakaszok szövegközeli értelmezése valósul meg, ezért a foglalkozásokra mindenki hozza magával az előre kijelölt oldalakat! Követelmények Aktív órai részvétel, legalább 6 oldalas házi dolgozat írása. Értékelés: A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a házi dolgozat és az órai referátumok, valamint az órai beszélgetésekben való tevékeny részvétel határozzák meg. Hiányzás: A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. Órai munka: az órákon folyó szakmai beszélgetésben való tevékeny részvétel elvárás. Kötelező olvasmányok Lévinas, E.: Teljesség és végtelen, Pécs, Jelenkor, 1999. 17-35. van der Leeuw, G.: A vallás fenomenológiája, Budapest, Osiris, 2001. 19-167. Marion, J-L.: A látható kereszteződése, Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2013. 13-60. és 149-196. Mezei, B.: Mai vallásfilozófia, Budapest, Kairosz, 2010. 303-320. Mezei, B.: Vallásbölcselet II., Máriabesnyő, Attraktor, 260-300. Mezei, B.: Vallás és hagyomány, Budapest, L’Harmattan, 2003. 29-74. Swinburne, R.: Isten volt Jézus? Helikon, 2012. Ajánlott irodalom Mezei, B.: Mai vallásfilozófia, i.m. 269-287. Camilleri, S. – Takács, Á.: Jean-Luc Marion – kartezianizmus, fenomenológia, teológia, Budapest, Gondolat, 2012. Marion, J-L.: The Visible and the Revealed, New York, Fordham, 2008. Swinburne, R.: The Coherence of Theism, OUP. 1993.
Swinburne, R.: Van Isten? Budapest, Kossuth, 1998. Egyéb irodalom Duncan, S. M.: Analytic Philosophy of Religion: its History since 1955, Humanities-Ebooks, Penrith, 2007. Jones, T.: A Genealogy of Marion's Philosophy of Religion: Apparent Darkness, Bloomington, Indiana University Press, 2011. Kosky, J.L.: Levinas and the Philosophy of Religion, Bloomington, Indiana University Press, 2001. Kühn, R.: Französische Religionsphilosophie und -phänomenologie der Gegenwart, Herder, 2013. Mackie, J.L.: The Miracle of Theism, Oxford, Clarendon Press, 1982. Waardenburg, J.J.: Classical Approaches to the Study of Religion: Aims, Methods, and Theories of Research, Brlin-New York, de Gruyter, 1999. 398-460.
Vallásfilozófia előadás Vallásfilozófia szisztematikus megközelítésben BBNSF11300 2015. Tavasz KURZUSLEÍRÁS A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a vallásfilozófiába. Az előadások áttekintik a vallásfilozófia fogalmát, tárgyát, módszereit és alapproblémáit, továbbá vázolják a fontosabb kortárs neotomista (Lonergan, Davies), analitikus (Plantinga, Swinburne) és fenomenológiai (van Leeuw, Lévinas, Marion, Mezei) törekvéseket. Oktató: Szeiler Zsolt (
[email protected]) Időpont: Péntek 10.15 – 11.45 Hely: Ans. 010. Munkamódszer Az órák tanári előadások és tanári irányítással folyó beszélgetések révén valósulnak meg. Követelmények Félévvégi szóbeli vizsga előre egyeztetett tételsor alapján. Órai munka: az órákon folyó szakmai beszélgetésben való tevékeny részvétel elvárás. Kötelező olvasmányok Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, Budapest, Kossuth, 1999. 9-44 és 69-162. van der Leeuw, G.: A vallás fenomenológiája, Budapest, Osiris, 2001. 583-603. Mezei, B.: Vallás és hagyomány, Budapest, L’Harmattan, 2003. 29-74. Mezei, B.: Mai vallásfilozófia, Budapest, Kairosz, 2010. 13-95 és 303-320. Mezei, B.: Vallásfilozófia ma, in Szeiler – Bakos – Sárkány (szerk.): Hit és ész, Budapest, L’Harmattan, 2013. 381-413. Mezei, B.: Zárójelbe tett Isten, Budapest, Osiris–Gond, 1997.78-82; 287-301; 367-385. Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, Osiris, 2003. Ajánlott irodalom Grondin, J.: La Philosophie De La Religion, Paris, Presses Universitaires de France, 2009. Joy, M. (ed.): Handbook of Centemporary Philosopghy of Religion, Springer, 2011. Kühn, R.: Französische Religionsphilosophie und -phänomenologie der Gegenwart, Herder, 2013. Kvanvig, J.L.: Oxford Studies in Philosophy of Religion, OUP. 2014. Long, E. T.: Twentieth-Century Western Philosophy of Religion, Springer, 2000.
Filozófiatörténet 6 20. századi filozófia 2 Európai kontinentális filozófia A fenomenológia keletkezése és első klasszikus formája kollokvium, Kód:BBNSF03500 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS Az előadás a kontinentális filozófia főáramát alkotó fenomenológia keletkezését és Edmund Husserlnél elért első klasszikus formáját tekinti át. Az előadás révén a hallgatók nem csak a fenomenológia közös magját alkotó sajátos terminológiát és történeti viszonyrendszert ismerhetik meg, de betekintést nyerhetnek a múlt századfordulón fellépő fenomenológia által képviselt gondolati forradalom tartalmába és mozgatórugóiba is. Oktató: dr. Varga Péter András megbízott óraadó (PPKA BTK) / posztdoktori kutató (MTA BTK FI) (
[email protected] ) Időpont: Kedd 08:30-10:00 Hely: Ans 011. Követelmények: A számonkérés formája szóbeli vizsga, melynek tárgya az előadáson elhangzott anyag. Ez az előadások látogatása nélkül csak a kötelezőként megjelölt elsődleges szövegek és szakirodalom intenzív, az ajánlott olvasmányokat is széleskörűen igénybe vevő tanulmányozásával – eredményében tehát jóval több erőráfordítással – sajátítható el. Az egyes tematikus egységekhez eltérő mennyiségben áll rendelkezésre magyarul olvasható elsődleges szöveg, a hiányokat a megadott szakirodalom egészíti ki. Az előadás tárgya: Általános bevezető: A fenomenológia fogalma és viszonya a kontinentális filozófia fogalmához, utóbbi mint komplementer-fogalom, az analitikus filozófia és a kontinentális filozófia viszonya. A fenomenológia előzménye Franz Brentano fellépésében: Brentano biográfiája, viszonya a kor filozófiájához, a Pszichológia empirikus nézőpontból filozófiai nóvuma és intencionalitásfogalma. A fenomenológia előzménye Bernard Bolzano Tudománytanában: Bolzano biográfiája, a mű filozófiai genezise, a Tudománytan architektonikája, protofenomenológiája, valamint a tárgynélküli képzetek speciális problémája. A Brentano-iskola mint a fenomenológia szülőhelye: A Brentano-iskola struktúrája és története, a brentanoi és bolzanoi gondolatok szintézise (Höfler, Twardowski). Edmund Husserl fellépése: Husserl biográfiája, viszonya Brentanohoz és a Brentanoiskolához, a fenomenológiai intencionalitás-fogalom születése Husserl Twardowskikritikájában. Husserl pszichologizmuskritikája: Filozófia és pszichológia viszonya a múlt századfordulón, Husserl a pszichologizmus ellen a Prolegomena-ban, fenomenológia és deskriptív pszichológia változó viszonya. Husserl deskriptív tudatpszichológiája: a bolzanoi örökség újrafelvétele az intencionális
élmény elemzésében, metafizikai neutralitás. Az ismeret fenomenológiai tisztázása a Logikai vizsgálódásokban: jelentésbetöltődés egyszerű és magasabb rendű aktusok esetén (kategoriális szemlélet). Fenomenológia és platonizmus viszonya: realista fenomenológia, Husserl eidetikus módszere, a platonizáló realizmus kérdése, kitekintés Husserl és a kozmoteológiai gondolkodás viszonyára. Transzcendentális fenomenológia (I.): a fenomenológiai redukció és annak fejlődéstörténete, a redukcióhoz vezető utak, a kartezianizmus kérdése. Transzcendentális fenomenológia (II.): életvilág, a fenomenológia és a filozófiatörténet viszonya, a fenomenológiát művelő én kérdése. Kötelező olvasmányok: Varga Péter András – Zuh Deodáth (szerk.): Husserl és a Logikai vizsgálódások. Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia. Budapest: L’Harmattan, 2009, 21-96. o. Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága. Ford. Berényi Gábor és Mezei Balázs. Budapest: Atlantisz, 1998. 1. kötet, 1-238. o. Varga Péter András – Zuh Deodáth (vál., ford. és szerk.): Az új Husserl. Szemelvények az életmű ismeretlen fejezeteiből. Budapest: L’Harmattan – 2013, 2-4., 9., 11., 12. szemelvények. Mezei Balázs: Husserl Platonicus. In: Mezei Balázs: Mai vallásfilozófia (Budapest: Kairosz, 2010) vagy: Varga Péter András – Zuh Deodáth (szerk.): Kortársunk, Husserl. Tanulmányok a 150 éves Edmund Husserl filozófiájáról. (Budapest: Eötvös, 2013), 45-68. o. Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. Budapest: L’Harmattan, 2013, 27-210. o.. Olay Csaba – Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a XX. században. Budapest: L’Harmattan, 2011, 11-61. o.. Ajánlott olvasmányok: A fent szereplő könyvek a kötelezőként megjelölt anyagon túlmenő részei. Edmund Husserl: Utószó az Eszmékhez. In: Paul Ricoeur: Fenomenológia és hermeneutika. Ford. Mezei Balázs. Budapest: Kossuth, 1996, 61-94. o. Edmund Husserl: Karteziánus elmélkedések. Ford. Mezei Balázs. Budapest: Atlantisz, 2001. Edmund Husserl: Előadások az időről. Ford. Sajó Sándor és Ullmann Tamás. Budapest: Atlantisz, 2001. Edmund Husserl: Válogatott tanulmányai. Ford. Baránszky J. L. Budapest: Gondolat, 1972. Dermot Moran: Introduction to Phenomenology. London: Routledge, 2000., 1-191. o. Rudolf Bernet – Iso Kern – Eduard Marbach: Edmund Husserl. Darstellung seines Denkens. Hamburg: Meiner, 1996 – angolul: An Introduction to Husserlian Phenomenology. Evanston, Ill: Northwestern University Press, 1993. Dan Zahavi: Husserl’s Phenomenology. Stanford: Stanford UP, 2003. Dermot Moran: Edmund Husserl. Cambridge: Polity, 2005. Herbert Spiegelberg: The Phenomenological Movement. A Historical Introduction. The Hague: Martinus Nijhoff, 1960, 1. kötet 1-52., 73-167. o. Paul Ricoeur: A l’école de la phénoménologie. Paris: Vrin, 1986 – angol megfelelője: Paul Ricoeur: Husserl. An analysis of his phenomenology. Ford. Edward G. Ballard – Lester E. Embree. Evanston, Ill: Northwestern University Press, 2007.
Tudományfilozófia (BA I.) Tudományfilozófia a 19-20. századi kontinentális filozófiában szeminárium, BBNSF04400 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS A szeminárium célja a tudományfilozófia tárgy keretében megszerzett ismeretek elmélyítése egyes kijelölt szövegrészek olvasása és közös megvitatása révén (a tárgy a vonatkozó előadás előzetes teljesítése nélkül is látogatható). A szövegek kiválasztásánál ezúttal a tudomány problémájával a bölcsész, közelebbről a 1920. századi kontinentális filozófia tradíciójához tartozó szerzők műveire igyekeztem figyelmet fordítani, felhasználva a fordításirodalom utóbbi időben bekövetkezett bővülésével hozzáférhetővé vált műveket. Oktató: dr. Varga Péter András megbízott óraadó (PPKA BTK) / posztdoktori kutató (MTA BTK FI) (
[email protected]) Időpont: kedd 12:30-14:00 Hely: Ans 011. Munkamódszer: A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. A szövegek közös feldolgozása kiselőadás és azt követő (azonos terjedelmű) korreferátum révén valósul meg, melyek összefoglalják a szöveg gondolatmenetét és kérdéseket fogalmaznak meg azok közös megvitatása számára. Követelmények A követelmény három részből tevődik össze: 1.) folyamatos aktív órai részvétel, 2.) egy kiselőadás vagy koreferátum tartása a félév folyamán, 3.) zárthelyi (melyre a félév utolsó óráján kerül sor). Az aktív órai részvétel alapja a kijelölt kötelező szöveg ismerete. A kiselőadás/korreferátum tartója számára javasolt (de nem kötelező) az ajánlott szövegrészek feldolgozása is. Amennyiben kiselőadás/korreferátum tartása a hallgató önhibáján kívül nem lehetséges (pl. nincs elég időpont a hallgatók számához képest), akkor az kiváltható írásbeli dolgozattal (5-6 oldal terjedelemben.) Más esetekben a kiselőadás/korreferátum csak jóval magasabb követelményeknek megfelelően készített írásos dolgozattal váltható ki (erről kérésre tájékoztatást adok). Leadási határidő mindkét esetben 2015. máj. 12., 12 óra (nyomtatott formában a titkárságon és elektronikusan az oktató emailcímére). Értékelés: Az értékelés a három részkövetelményre adott részjegy alapján. Amennyiben bármelyik részjegy hiányzik avagy elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Zárthelyi: A zárthelyire a félév utolsó óráján (2015. máj. 12.) kerül sor és a kötelező olvasmányok ismeretének felmérésére szolgál (beleértve azok a közös diszkusszió során kialakított értelmezéseit).
Hiányzás: A szemináriumokon a részvétel kötelező. Az egyetemi előírások által engedélyezett mennyiségen túlmenő hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). A félév menete és a kötelező, valamint az ajánlott olvasmányok: 1. 2015. febr. 10.: A tudomány fogalma (előzetes ismeretek felmérése). Óramegbeszélés és a referátumok beosztása. 2. 2015. febr. 17.: Wilhelm Dilthey: Bevezetés a szellemtudományokba. II. A szellemtudományok önálló egészet alkotnak a természettudományok mellett. III. A szellemtudományok egészének viszonya a természettudományokéhoz. In: Wilhelm Dilthey: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Vál., ford. és jegyz. Erdélyi Ágnes. 2. átdolgozott kiadás. Budapest: Gondolat, 2004, 20-35. o. Ajánlott: 9-121. o. 3. 2015. febr. 24.: Wilhelm Windelband: Nomotetikus (törvényalkotó) és ideografikus (individualizáló-leíró) tudományok. In: Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet II. Budapest, Osiris, 2006, 122-133. o. 4. 2015. márc. 3.: Wilhelm Dilthey: A filozófia lényege. IV. A filozófia és a tudomány. V. A filozófia lényegfogalma. Kitekintés a filozófia történetére és szisztematikájára. In: Wilhelm Dilthey: A filozófia lényege. Ford. Csejtei Dezső – Juhász Anikó. Máriabesnyő – Gödöllő: Attraktor, 2007, 98-111. o. Ajánlott a teljes mű. 5. 2015. márc. 10.: Edmund Husserl: A filozófia mint szigorú tudomány. [Részletek]. Ford. Baránszky Jób László – Fehér M. István. Budapest: Kossuth, 1993, 88-110. o. Ajánlott a teljes mű. 6. 2015. márc. 17.: Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága. 1-3., 9. b), h) §. Ford. Berényi Gábor – Mezei Balázs. Budapest: Atlantisz, 1998. 1. kötet 19-27., 48-54., 72-77. o. Ajánlott 1-13. § (uo. 19-95. o.) 7. 2015. márc. 24.: Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága. 33-34. §. Ford. Berényi Gábor – Mezei Balázs. Budapest: Atlantisz, 1998. 1. kötet 156-173. o. Ajánlott ezen kívül még: 35-39. § (uo. 173-188. o.). 8. 2015. ápr. 14.: Alexandre Koyré: Gallilei és a XVII. század tudományos forradalma. In: Alexandre Koyré: Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről. Ford. Szigeti Csaba. Budapest: L’Harmattan, 2010, 183-198. Ajánlott: Thomas Kuhn: Mik is azok a tudományos forradalmak? In: Laki János (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest: Osiris, 1998, 137-152. o. 9. 2015. ápr. 21.: Jan Patočka: Az általános erkölcs és a tudós erkölcse. 1. 2. In: Jan Patočka: A jelenkor értelme. Ford. Németh István. Pozsony: Kalligram, 1999, 37-53. o. Ajánlott ezen írás teljes szövege, valamint az A tudományos lelkiismeret elve című írás is (uo., 30-59. o.). 10. 2015. ápr. 28.: Jan Patočka: Eretnek esszék a történelem filozófiájáról. 5. Hanyatló-e a műszaki civilizáció, és ha igen, miért? [Részlet] In: Jan Patočka: Mi a cseh? Esszék és tanulmányok. Ford. Kiss Szemán Róbert – Németh István. Pozsony: Kalligram, 1996, 328332., 342-349. o. Ajánlott: 328-349. o., vagy akár: 254-379. o. 11. 2015. máj. 5.: Hans Blumenberg: Paradigmák egy metaforológiához. VI. Organikus és mechanikus háttérmetaforika. In: Hans Blumenberg: Hajótörés nézővel. Metaforológiai tanulmányok. Ford. Király Edit. Budapest: Atlantisz: 2005, 286-306. o. Ajánlott ezen kívül még: IX. Metaforizált kozmológia. X. Geometriai szimbolika és metaforika (uo. 338-388. o.). 12. 2015. máj. 12.: Zárthelyi. Ajánlott olvasmány számonkérésen kívül: Mezei Balázs: Demythologizing Christian Philosophy: An Outline. 3. The Cosmo-Theological View. 4.
Departing from Cosmo-Theology. In: Logos i Ethos 35/2 (2013), 109-146, 114-129. o. [a szöveg több forrásból elérhető az interneten].
A gondolkodás művészete Martin Heidegger: Magyarázatok Hölderlin költészetéhez Szövegolvasó szeminárium, BMNSF40200 2015 tavasz KURZUSLEÍRÁS A félév során Martin Heidegger egy-egy hölderlini vershez írt elemzésével fogunk foglalkozni, amelyeken keresztül költészet és gondolkodás, költészet és létezés, eredet, ünnep kérdésköreihez jutunk el. Oktató: Varga-Jani Anna Időpont: Péntek 12.30-14.00 Hely: Ans. 011. Munkamódszer: A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épül. Az órák a tanári irányítással folyó beszélgetésen alapulnak, amelyet minden alkalommal egy-egy szemináriumi kiselőadás kísér. Ennek tematikáját az első foglalkozáson beszéljük meg. A foglalkozások látogatása és a csoportmunka elengedhetetlen az eredményes foglalkozáshoz, amelynek előfeltétele az aktuális szövegrész ismerete és az órán való jelenléte. Követelmények: Aktív órai részvétel, szemináriumi kiselőadás megtartása, és a félév utolsó órájára egy legalább hat oldalas házi dolgozat leadása. Értékelés: A félév értékelése a fent megnevezett három követelmény teljesítésén alapul. Kötelező olvasmányok: HEIDEGGER Martin, Magyarázatok Hölderlin költészetéhez, Debrecen: Latin Betűk 1998. HEIDEGGER Martin, "...költőien lakozik az ember...", Budapest: T-Twins-Pompeji, 1994. HEIDEGGER Martin, "A művészet eredete és a gondolkodás rendeltetése" = Athenaeum 1991/1. 67-78. Ajánlott irodalom: HEIDEGGER Martin, "A világkép korszaka" In: Bacsó Béla (szerk.), Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika, Budapest: Kijárat 2002. 87-109. HEIDEGGER Martin, "A művészet eredete és a gondolkodás rendeltetése" In: Bacsó Béla (szerk.): Athenaeum 1991/1. 67-78. HARRIES, Karsten, "'Das Ding', 'Bauen Wohnen Denken', '...dichterisch wohnet der Mensch...' und andere Texte aus dem Umfeld. Unterwegs zum Geviert" In: Dieter Thomä (Hrsg), Heidegger Handbuch. Leben - Werk - Wirkung, Stuttgart: Metzler 2003, 290-302. BACSÓ Béla, "Művészet és 'világkép'. Heidegger művészetfelfogásához" In: Uő: Kiállni a zavart. Filozófiai és művészetelméleti írások Budapest: Kijárat 2004, 121-133. BACSÓ Béla, "Művészet és gondolkodás" In: Uő. Határpontok. Hermeneutikai esszék, Budapest: T-Twins, 1994, 82-91.
GADAMER Hans-Georg, "Filozófia és irodalom" In: Bacsó Béla (szerk.), Az esztétika vége vagy se vége, se hossza? A modern esztétikai gondolkodás paradigmái, Budapest: Ikon 1995, 4163. FRANK Manfred, "Mit jelent 'egy szöveget megérteni'?" In: Bacsó Béla (szerk.), Az esztétika vége - vagy se vége, se hossza? A modern esztétikai gondolkodás paradigmái, Budapest: Ikon 1995, 63-88. LŐRINCZ Csongor, "Textualizált képek rengése. Hölderlin: Heidelberg" In: Uö: Költői képek testamentumai, Budapest: Ráció 2014, 37-60. LŐRINCZ Csongor, "Hívás és megvonás között. 'Dichten' és 'Denken' viszonyáról Heideggernél" In: Uö: Költői képek testamentumai, Budapest: Ráció 2014, 92-109. TRAWNY, Peter, Heidegger und Hölderlin oder Der europäische Morgen, Würzburg: Königshausen&Neumann 2004.
Nyelvfilozófia Wittgenstein kontra Wittgenstein szövegolvasó szeminárium, BBNSF04300 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS A szeminárium Ludwig Wittgenstein Tractatus logicophilosophicus és a Filozófiai vizsgálódások című műveinek egymással vitában álló szakaszainak egy részét dolgozza fel. Azok a tételek, illetve paragrafusok kerülnek szövegközeli értelmezésre, amelyek Wittgenstein nyelvfilozófiájával és annak fő filozófiai motivációival összefüggésben állnak. A kurzus célja, hogy a hallgatók bevezetést nyerjenek Wittgenstein (nyelv)filozófiai gondolkodásába, valamint képesek legyenek felismerni a két főmű között meghúzódó legalapvetőbb hasonlóságokat és különbségeket. Oktató: Bernáth László óraadó tanár (
[email protected]) Időpont: Hétfő 12.30 – 14.00, Első óra: február 9. Hely: Ans 006/A Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Mivel a beszélgetés során Wittgenstein szövegeit próbáljuk majd interpretálni, a foglalkozásra mindenki hozza magával az előre kijelölt szakaszokat. Minden órán sor kerül egy kiselőadásra, amelyben az előadó megosztja saját előzetes értelmezését az olvasott szövegrészről és rámutat azokra a pontokra a szövegben, amelyek az interpretációt különösen nehéz feladattá teszik. Követelmények Aktív órai részvétel, kiselőadás, zárthelyi dolgozatok, legalább 2000 legföljebb 3000 szavas házi dolgozat írása (nem beleszámítva a lábjegyzeteket és a bibliográfiát. Ez kb. 6-9 oldalas dolgozatot jelent). Értékelés: A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a ZH-k, a házi dolgozat és súlyozottan az órai munka határozzák meg. Ha ezek közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás: A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe. A ZH anyaga: ugyan az órák többségén ZH írásra kerül sor, ezeknek elsődleges célja azt fölmérni, hogy a hallgató elolvasta-e egyáltalán a szemináriumi foglakozásra feladott szövegrészt. Ennek megfelelően a ZH kérdések nem kérdeznek rá bonyolult összefüggésekre, inkább csak a szöveg könnyen értelmezhető tartalmi elemeire.
A házi dolgozat témája: A hallgató bármelyik, az órán felmerülő és Wittgenstein szövegeihez szorosan kapcsolódó témát választhatja, egyeztetve az oktatóval. Javasolt olyan témát választani, ahol lehetőség van a Tractatus és a Filozófiai Vizsgálódások álláspontjainak összehasonlítására, ütköztetésére. A dolgozat műfaja tanulmány. Tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat leadási határideje (elektronikusan): május 2, 23:59. A házi dolgozat formai követelményei: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös sortávolság. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás! A hivatkozásokat és a bibliográfiát a Magyar Filozófiai Szemle standardjainak megfelelően kell a dolgozatban megjeleníteni: http://filozofiaiszemle.net/hu/szerzoinknek/. Kötelező olvasmányok Wittgenstein, Ludwig 1921/2003. Tractatus logico-philosophicus. Ford. Márkus György. Budapest, Atlantisz. 1−4., 5.6, 6.1−6.12, 6.1221−6.2, 6.3−7. tételek. Wittgenstein, Ludwig 1953/1998, Filozófiai vizsgálódások. Ford. Neumer Katalin. Budapest, Atlantisz. 1§-140§ Ajánlott irodalom Bátori Zsolt 2000. „Két elmélet a nyelvről: Wittgenstein Értekezés-kritikája a Filozófiai vizsgálódásokban.” Magyar filozófiai Szemle, 2000/3. Farkas Katalin 2001. „A tárgyak megnevezése. Az ágostoni nyelvkép kritikája a Filozófiai vizsgálódásokban.” Világosság, 2001/2–3, 39–46. Farkas Katalin – Kelemen János 2002. Nyelvfilozófia. Budapest, Áron Kiadó 2002. Jakab Dénes Barna 2000. „A jelentés kvázi használatelmélete a Tractatusban.” Kellék, 2000/15– 16, 129–139. Lehmann Miklós 2000. „Wittgenstein korai és kései képfelfogásáról.” Kellék, 2000/15–16, 63– 81. Mekis Péter 2001. „Megértés, igazság és jelentés Wittgenstein Tractatusában.” Világosság, 2001/2–3, 66–73. Mekis Péter 2001. „A Tractatus kijelentéselmélete: logikai rekonstrukció.” Magyar Filozófiai Szemle, 2001/3, 251–278. Neumer Katalin 2001. „Kép és szó a késői Wittgenstein írásaiban.” Világosság, 2001/ 2–3, 121– 129. Nyíri Kristóf 2002. „Képek mint eszközök Wittgenstein filozófiájában.” Világosság, 2002/1, 5– 21. Schwyzer, Hubert 1999. „Wittgenstein és a nyelv autonómiája.” Ford. Demeter Tamás. Magyar Filozófiai Szemle, 1999/1–2–3, 83–100. Szabó L. Imre 2003. „Wittgenstein a nyelv leíró és előíró funkciójáról.” Világosság, 2003/11−12, 157–162. Tőzsér János 2000. „Játékok és nyelvjátékok.” Café Bábel, 2000/3, 61–71. Tőzsér János 2001. „Wittgenstein és az univerzálé-probléma.” Világosság, 2001/2–3, 54–65.
Wittgenstein, Ludwig 2004. „Néhány megjegyzés a logikai formáról.” Ford. Polgárdi Ákos. Vulgo, V/2 , 64−69.
Általános filozófiatörténet A szabad akarat problémája a filozófia történetében szövegolvasó szeminárium, BBNSF10200 2015. tavasz KURZUSLEÍRÁS A szeminárium általános betekintést nyújt a szabadakarat-vita történetének három nagy szakaszába. Sok más filozófiai problémától eltérően a szabad akarat problémáját meglepően hasonlóan tárgyalták és tárgyalják a filozófusok az ókortól kezdve egészen napjainkig. Ezért termékeny vállalkozás, ha áttekintjük a legjelentősebb ókori, középkori és újkori gondolkodók elméleteit. Már csak azért is, mert bár a hasonlóságok jelentősek, mégis fontos látni, hogyan tevődött át a szabadakarat-vita fókuszpontja a logikairól a teológiain keresztül a természettudományos perspektívába. Oktató: Bernáth László óraadó tanár (
[email protected]) Időpont: Hétfő 10.15 – 11.45. Első óra: február 9. Hely: Ans 011. Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg. Így a foglalkozások látogatása és a hétről-hétre való készülés nélkülözhetetlen. Mivel a beszélgetés során a klasszikus szerzők szövegeit próbáljuk majd interpretálni, a foglalkozásra mindenki hozza magával az előre feladott szakaszokat. Minden alkalom egy kiselőadással kezdődik, amely rekonstruálja az olvasott szöveg legfontosabb argumentumát, valamint felhívja a figyelmet az érvvel kapcsolatos problémákra. Követelmények Aktív órai részvétel, kiselőadás, zárthelyi dolgozatok, legalább 2000 legföljebb 3000 szavas házi dolgozat írása (nem beleszámítva a lábjegyzeteket és a bibliográfiát. Ez kb. 6-9 oldalas dolgozatot jelent). Értékelés: A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a ZH-k, a házi dolgozat és súlyozottan az órai munka határozzák meg. Ha ezek közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás: A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe. A ZH anyaga: ugyan az órák többségén ZH írásra kerül sor, ezeknek elsődleges célja azt fölmérni, hogy a hallgató elolvasta-e egyáltalán a szemináriumi foglakozásra feladott szövegrészt. Ennek megfelelően a ZH kérdések nem kérdeznek rá bonyolult összefüggésekre, inkább csak a szöveg könnyen értelmezhető tartalmi elemeire. A házi dolgozat témája: A hallgató bármelyik, az órán felmerülő, klasszikus szöveghez szorosan kapcsolódó témát választhatja, egyeztetve az oktatóval. Javasolt megoldás (amitől egyeztetés
alapján el lehet térni), hogy a hallgató kiválasszon egy érvet, rekonstruálja annak szerkezetét, majd kritikailag elemezze, akár más szövegekben olvasott ellenérvek segítségével. A dolgozat műfaja tanulmány. Tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat leadási határideje (elektronikusan): május 2, 23:59. A házi dolgozat formai követelményei: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös sortávolság. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás! A hivatkozásokat és a bibliográfiát a Magyar Filozófiai Szemle standardjainak megfelelően kell a dolgozatban megjeleníteni: http://filozofiaiszemle.net/hu/szerzoinknek/. Kötelező olvasmányok Arisztotelész: Hermeneutika, 9. fejezet 18a29−19b. Ford.:Bugár M. István In: Bugár M. István – Lautner Péter (szerk.): Sors és szabadság. Budapest, Kairosz Kiadó, 2006. 39-43. o. Diodórosz Kronosz: A győzedelmes argumentum. Ford.:Steiger Kornél. In: Bugár M. István – Lautner Péter (szerk.): Sors és szabadság. Budapest, Kairosz Kiadó, 2006. 69-70. o. Steiger Kornél (szerk.): A cinikus és a megarai filozófia. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1994. 103−104. „Epikurosz a választás szabadságáról.” In: Bugár M. István – Lautner Péter (szerk.): Sors és szabadság. Budapest, Kairosz Kiadó, 2006. 61−68. „Sztoikusok az autonómia problémájáról.” In: Bugár M. István – Lautner Péter (szerk.): Sors és szabadság. Budapest, Kairosz Kiadó, 2006. 71−84 M. Tullius Cicero: A végzetről.In: Bugár M. István – Lautner Péter (szerk.): Sors és szabadság. Budapest, Kairosz Kiadó, 2006. 84−106. o. Szent Ágoston: A szabad akaratról. Ford.: Tar Ibolya. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1997. 139−151. o. Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae. XIV. kérdés 13. szakasz, XIX. Kérdés 8., 9. 10. szakasz; XXII. kérdés 4. szakasz. 65−73, 215-225, 295−299. o. T. Hobbes: „Szabadság és szükségszerűség.” [részlet]. In: Thomas Hobbes: Logika, rétorika, szofisztika. Ford.: Bánki Dezső. Budapest, Kossuth Kiadó, 1998. 143−154. D. Hume: Tanulmány az emberi értelemről. VIII. fejezet, 1. rész. Budapest, Nippon Kiadó, 1995. 76−91. o. G. W. Leibniz: „Szükségszerű és esetleges igazságok” I., IV−VIII, XIII-XV,XXII, XXX−XXXII. In: Márkus György (szerk.): Gottfried Wilhelm Leibniz válogatott filozófiai írásai. Ford.:Endreffy Zoltán. Budapest, Gondolat Kiadó, 1986. 7, 10−16, 21−26, 34−36, 43−49. o. I. Kant: A tiszta ész kritikája. B472−B479, B560-B587. Ford.: Kis János. 380-387, 440−458. F. Nietzsche: Túl jón és rosszon. 1. rész 16−23. szakasz. Ford.: Tatár György. Budapest, Ikon Kiadó, 1995. 19−25. uő: Bálványok alkonya. 6. szakasz: „A négy nagy tévedés.”. Máriabesenyő−Gödöllő, Attraktor, 2010. 35−43. Ajánlott irodalom Bugár M. István bevezető tanulmánya In Bugár M. István – Lautner Péter (szerk.): Sors és szabadság. Budapest, Kairosz Kiadó, 2006. 7−36.
