SZAB0LCS1$ZEMLE. A 5ZABOLC5V5\RTiEGYEI BESSENYEI KÖR; KIADVÁNYA. NYÍREGYHÁZA. FŐSZERKESZTŐ SZOHOR.PÁL SZERKESZTŐKj

SZAB0LCS1$ZEMLE §E 3

FŐSZERKESZTŐ SZOHOR.PÁL SZERKESZTŐKj MÉRET1C JUHiÖZMARGJT BELOHORSZKYFEREHC V. évfolyam 1938.

A 5ZABOLC5V5\RTiEGYEI BESSENYEI KÖR; •KIADVÁNYA. •NYÍREGYHÁZA.

S zabolcsi S zemle N Y ÍR E G Y H Á Z A

C

1938

0

V. É V F O L Y A M

TA RTA LO M JEG YZÉK :

VERSEK Áradván László v ersei............................................ 115, 149, 161 Görgey István versei . . . . . . 123, 160, 190 Kelen László v e r s e ...................................................................... 90 Róna Miklós v e rse ............................................................................. 177 V I: T irpákok ...................................................................................... 147 Vietórisz József v e rse i.....................................................................100 TANULMÁNYOK, ÉRTEKEZÉSEK, EMLÉKEZÉSEK Aradvári Béla: Romantikus Bessenyei-keresők . . . 73 Belohorszky Ferenc: Bessenyei-kultusz Nyíregyházán . . 79 Kölcsey F e r e n c ........................................................... 213 Meghalhat-e a kereszténység? . . . . 261 Nemzeti és nemzetközi irodalom . . . . 150 Cserép József: Honfoglaláskori történetünk újabb adatai 226 Eckhardt Sándor: Bessenyei és a francia gondolat . . 103 Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története . . 3 Mikecz Dezső: E m l é k e k ............................................................. 67 Mikecz Ödön: Ünnepi k ö s z ö n t ő ...................................................... 1 Molnár Rózsi: Afrika k ü s z ö b é n .................................................. 116 O lvasóinkhoz........................................................................................99 Péchy Sándor: A német vallás eredete......................................... 254 Rezessy Zoltán: A nemzetiszocialista sajtó . . . . 135 Spányi Géza: Utazás a kultúra k ö r ü l ............................................70 Szalay Pál: V izeskorsó............................................................. 251 •f Szentmiklósi P é t e r ...................................................................... 97 Sziklay László: Önvizsgálat és tennivalók . . . . 124 Szilvássy Imre: A madárvilág és a magyar nép . . . 181 Szohor Pál: Bessenyei testőrsége.................................................... 69 Temesváry László: Az olasz korporatív állam , . . 129 Vietórisz József: V isszapillantás............................................. 6 5

Tartalom

II'I.

M A G Y A R NÉZŐ Belohorszky Ferenc: Bessenyei és Kölcsey . . . . 84 Cserép József: Régi t ö r t é n e l m ü n k ...........................................196 Görgey István: Isten veled G ö r g e y ! .......................................... 191 Korompay Károly: Bessenyei szobránál . . . . 199 Pásztóhy Artúr: Bessenyei szelleméhez...............................203 Radványi Sándor: „Vas András" Magyarországon . . 204 KÖNYV- ÉS FOLYÓIRAT 1SMER' ETÉSEK Deér József: Pogány magyarság — keresztény magyarság 208 Egyedül v a g y u n k ...................................................................272 F e l v i d é k ....................................................................271 Gulyás Pál: Ut a K a l e v a l á h o z ................................ 206 Gyergyai Albert: A mai francia regény........................ 90 György Lajos: Világjáró a n e k d o t á k .......................................... 271 Halász Tibor: Kisvárosi tragédia................................................... 210 Horváth Henrik: Budapest művészeti emlékei . . . 89 Hóman Bálint összes művei I— III. . . . . 88, 207 Hóman Bálint: Szent Istvá n .........................................270 Illyés Gyula: M agyarok.................................................. 271 Juhász Géza: H á b o r ú ................................................... 90 Juhász Géza: Magyar szellem vándorútja. . . . 210 Kerecsényi Antal: Barát meg komédiás . . . . 212 Kispéter Miklós: Győzelmes film ...................................................209 Kölcsey Antónia n a p l ó j a ........................................................... 212 Magyar É l e t ...................................................................................... 273 Országépítés . 272 Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténete I— II. . . . 269 Rédey Tivadar: Nemzeti Színház története. . . . 91 Cs. Szabó László: Apai ö r ö k s é g ..................................92 Tálmán Charl. Fitzhugt: Levegő birodalma. . . . 209 Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltba . . . 92 Uj D e b r e c e n .....................................................................271 Zsigray Julianna: A római s z á z a d o s ........................ 268 HIVATALOS RÉSZ A Bessenyei Kör jubileum a.......................................... 163 A Bessenyei Kör k i á l l í t á s a .......................................... 179 Bessenyei Köri k ö z g y ű l é s .......................................... 273 A Bessenyei Kör tervei...................................................274

( • f)*

SZABOOSZEMLE ■FÖ5ZERKE5ZTÖ:5ZOHOR-BÚj •SZERKESZTŐK■5ZENTMKLÓSI PÉTER•BELOHOR5ZKY FERENC-

A 5ZAB0 LC5VÁRMEGYEI BESSENYEI KOR *KIADVÁNYA ■NYÍREGYHÁZAV. évfolyam.

1— 4. szám.

V. évfolyam.

1938.

1 4. szám. —

Ára : 1 pengő 50 fillér.

TARTALOM

Oldal

Mikeez Ödön : Ünnepi köszöntő Horthy István : A Bessenyei Kör 40 éves története Dr. Vietórisz József: Visszapillantás a Bessenyei Kör múltjára Mikecz D ezső : Emlékek Szohor P á l: Bessenyei testőrsége Dr. Spányi Géza : Utazás a kultúra körül Aradvári Béla : Romantikus Bessenyei-keresők Dr. Belohorszky F eren c: Bessenyei kultusz Nyíregyházán Kelen L ászló: Bessenyei szobra előtt Magyar Néző Holmi

1 3 65 67 69 70 73 79 82 84 88

A magyarság sorsdöntő óráit é li; a tizenkettedik órában kell a köztuda tot korszerűvé tenni és a lappangó szellemi erőket táborba szólítani. A Nyír ség minden friss, életerős hajtását bemutatni e a szabolcsi kultúra minden jelentős mozzanatáról tájékoztatni a nagyközönséget, ez a

SZABOLCSI SZEM LE célja. Közönséget, irodalmi, művészi köztudatot akar nevelni, amelynek szá mára a szellemi élet az igazi hatalom. Hasábjain a Nyírség, a szabolcsi élet legkiválóbb és legmagyarabb egyéniségei találkoznak a magyar életet a sza bolcsi földön irányító kultúrértékekkei. Cikkeinek tárgyát és súlyát a nagyközönséghez szabjn, érdekességét a mai életkörhöz, a művészi formáját pedig a legszélesebbkörfi olvasótáborához. A Szabolcsi Szemle a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör hivatalos lapja. A kör tagjai közül azok, akik tagdíjukat befizették, a Szabolcsi Szemlét két pengőért tagilletményképen kapják. Előfizetési dl} nem tagoknak egy évre: 3 P. Kéttűs szám ára: 1 P. A Szabolcsi Szemle évenkint tíz számban jelenik meg.

A szerkesztőbizottság elnöke: a Bessenyei Kör Irodalmi szakosztályának elnöke, dr. Horthy István. A szerkesztőbizottság tagjai: Aradvári Béla, dr. Borbély Sándor, dr. Kelen László (Nagykálló), Margócsy Emilné, dr. Méreyné Juhász Margit, Rába László, dr. Schárbert Ármin, dr. Spányi Qéza, Szigeti Sándor, dr. Sziklay László, dr. Vietórisz József. Kiadó: Bata Sándor, az üjságbolt tulajdonosa, Nyíregyháza. Kéziratokat a főszerkesztő címére kell küldeni: (Nyíregyháza, Városháza.) Kéziratokat nem adunk vissza. Megrendelni Nyíregyházán a kiadónál lehet.

A Bessenyei érmet rajzolta: Szalay Pál, a címlapot tervezte: Tóth I. Lajos.

ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ Irta: Dr. MIKECZ ÖDÖN m. kir. igazságügyminiszter

Nincsen önzetlenebb lelki öröm, mintha az ember azokat a kul turális intézményeket vagy egyesületeket, amelyeket szerény mun kájával a múltban maga is támogatott, prosperálni, ifjú rügyből vi dám virágzásba szökkenni, majd súlyos gyümölcsöt teremni látja. Ilyen önzetlen öröm jut most nékem is osztályrészemül, amikor a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör fennállásának negyvenedik év fordulóját ünnepli. Hiszen az „alföldi bölos‘‘-nek, a „bihari remeté"nek, Bessenyei Györgynek tündöklő aegis-e alatt működő s nemes eszmény- és munkaközösséget jelentő e baráti vállalkozás támogatá sára magam is sokat munkálkodtam, miként a Kör főtitkára, majd pedig elnöke. Bár életem mostani alakulása kissé távolabb sodort is a közös munkálkodásnak e baráti területétől, mégis, most mikor a Bessenyei Kör — hogy úgy mondjam — férfikora erejének teljébe lép, én is sietek a legmelegebb együttérzéssel beállani az örvendező ünneplők csoportjába és — jó magyar szokás szerint — lelkemben vigadozva, megemlékezni a régiekről, eleinkről és ezek között is a nekünk most legaktuálisabbról, Bessenyei Györgyről, akit — tiszaberceli szüle tése folytán — minden szabolcsi jó magyar ember különösképen a magáénak tekint. Bessenyei életéből ma is élő tanulságot és útmutatást kapha tunk. Az ő egyéniségében született meg a késve feslő magyar felvilá gosodás és az egyre erősbödő magyar nemzetiség első szintézise. Mély és öntudatos magyar volt, de — ahogyan Szekfű Gyula talá lóan mondja: „európaéhes magyar" — vagyis a felvilágosodás alá zatos híve és szolgája. A francia írók és különösen Voltaire tanul mányozása, ismertetése és magyarra átültetése, illetőleg átköltése által elmaradt nemzetünket a fejlett európai kultúrák utolérésére és azokkal együtt való lépéstartására kívánta ösztönözni. Minden nyu gatéhsége ellenére sem feledte azonban soha, hogy a „Nyugat csak az öntudatos magyarnak erőforrás, másnak mindenkinek kísértés és csáb". (Ravasz László). Sárospataki hiányos iskoláztatása hézagait csodálatos vasaka rattal pótolta a fényes bécsi udvarnál tett testőri szolgálata idejében, mert belátta, hogy „az Ország boldogságának egyik legfőbb Eszköze

2

Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves történeke

a Tudomány. Ez mentői közönségesebb a lakósok között, az Ország is annál boldogabb. A Tudománynak Kulcsa a Nyelv, még pedig minden Országnak született Nyelve, Ennek tökéletességre való vi tele tehát legelső dolga légyen annak a Nemzetnek, amely a maga lakosai között a Tudományokat terjeszteni s ezek által amazoknak boldogságát munkálkodni kívánja." Majd: „hogy a nagyobb rész a Tudományoknak ízét nem érzi, az az oka, mert a maga Nyelvével nem kóstolhatja." „Nohát a Nyelvet kell elébb is alkalmatossá tenni, így mindjárt megjön az íz-érzés: a többit a Tudományok hathatós erejére kell bízni, amelyet, aki érez, minden bizonnyal meg is ked vel." Mind e gondolatait Bessenyei „Egy Magyar Társaság iránt való Jámbor Szándék" című értekezésében fejti ki s a nemes cél elérése érdekében testőr- és íróbarátai körében társakat toboroz, s buzgólkodásával eléri azt, hogy bár előtte nem volt, munkája nyomában megindul a magyar felvilágosodás. A „világosítás" munkáját hivatalos keretbe foglalandó azzal a kéréssel fordult „a tekintetes és nemes Magyar Hazának kegyelmes és nagyságos Fő Rendéihez", hogy „állítsanak egy új Holdat, egy Magyar Társaságot, amely nemcsak az Országon fekvő homályt el űzze, hanem azt más Nemzetek előtt is fényeskedővé tégye." Lankadhatatlan munkálkodásával 1779-ben eléri a „Hazafiúi Magyar Társaság" megalakulását, amely társaság tagjainak köteles ségévé teszi évenkint „megmutatni, hogy valamiben Hazájóknak és az Emberiségnek szolgálatára voltak." A z a tény, hogy az ünneplő Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör a múltnak e nemes példaképét választotta irányadóul, reánk is azt a kötelezettséget rója, hogy a dicső elődeink által íreggyujtott lángot meg nem szűnő szeretettel tápláljuk. E kötelességről éppen az ilyen örvendező alkalmak idejében nem szabad megfeledkeznünk, ha a magyar szellemi életben valóban a múltakhoz méltó értéket kívá nunk jelenteni. Mi, akik e Kör munkálkodásában résztvettünk és azt szeretetünkkel övezzük, bátran megállapíthatjuk, hogy társaságunk az el múlt esztendők során sohasem vált hűtlenné a maga elé tűzött ne mes célokhoz, hanem azokat a maga működési területén belül mindig áldozatos hatékonysággal igyekezett megvalósításhoz juttatni. Abban a biztos tudatban, hogy a múlt erős gyökerei az eljö vendő virágzások legbiztosabb zálogát képezik, arra kérem az Úr istent, hogy a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör jövőbeni munkál kodását is az Ö teljes áldása kísérje!

Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története

3

A SZABOLCSVÁRMEGYEI BESSENYEI KÖR 40 ÉVES TÖRTÉNETE (1 8 9 8 — 1 9 3 8 .) Bevezető. Ennek a tárgyához mérten rövid tanulmánynak a szerzője nem történetíró. A gyakorlottság és szakértelem hiányán kívül gátja volt a munka alaposságának az a sajnálatos tény is, hogy az adatok öszszeszedéséhez a Nyíregyházán megjelent „Nyírvidék” c. lap kötetein kívül 1921-ig, az első, feltalálható évi jelentésig alig valami más for rás vagy segédeszköz állt rendelkezésre. A Bessenyei Kör régi jegy zőkönyvei és egyéb iratai nyomtalanul elvesztek. A felkutatásukra fordított minden fáradság és idő hiábavalónak bizonyult. így a hé zagosság elkerülése leküzdhetetlen akadályokba ütközött. Azonban maga a hézagosság nem egyedüli hibája a műnek. Fogyatékossága az a körülmény is, hogy a nevezett helyi lap születése óta állandóan egy nappal későbbről keltezte önmagát, mint ahogy a valóságban megjelent. Amit ,,má‘‘-nak jelez, azt rendszerint (de éppen az a baj, hogy nem mindig, tehát nem következetesen) tulajdonképpen „tegnapinak kell érteni. így történhetett meg, hogy pl. valamelyik január elsején, vagyis az új év új kötetének legelső számában ezt a címet olvashatjuk: „Nagyszabásúnak ígérkezik az idei Szilveszterest."!! A gyanútlan olvasó első percben talán nem is veszi észre, mi akar ez lenni? Csak hasonló esetek többszörös ismét lődése után eszmél rá, hogy az a lappéldány, melyben ezt a külö nös hírt olvasta, a valóságban már előtte egy nappal, az előző év december 31-ikén megjelent. Amikor a mosolygásra okot adó hírt nyomdába adták, még hosszú órákkal előtte voltak a „nagyszabású nak ígérkező” Szilveszterestnek. Az ezen eljárás folytán mindunta lan jelentkező, időpontmeghatározási nehézségek igen sok munka többletet okoztak az összeállításban. Emiatt nem egyszer gyöngítik az egyes dátumok pontosságát és hitelességét. Erről legjobb igyeke zetem mellett sem tehetek. Pedig egy történeti műnek adatai hite lessége adja meg legfőbb értékét. Miután azonban csakis aközött lehetett választásom, megírjam-e ezt a munkát néhol olyan időpon tok jelzésével, amik nem mindenkor hitelesek (1— 2 napnál nagyobb tévedés véletlenül sem fordulhat elő), vagy lemondjak-e inkább a megírásról? — egy percig sem lehetett kétséges, melyik eshetőség mellett döntsék! Előzmények. A Kör megalakulását előző időkből Szabolcsvármegye és Nyír egyháza város irodalmi s művészeti életéről keveset tudunk. Leg jelentősebb megnyilvánulások voltak a múlt század utolsó évtizedei nek országosan elterjedt divatja, a főúri köröktől az egyszerűbb tár-

4


sadalmi osztályokig egyformán felkapott műkedvelői színielőadá sok. Azonkívül a mai Bencs László-tér helyén állott Hárs-vendéglőben tartott hivatásos színielőadások, elég kevés helyi érdekű hang verseny és egyéb műsoros est, végre a Benczi Gyula világot)árt, híres cigányzenekara engedi sejtetni, hogy voltak kultúrigények is, melyek a művelt emberek szükségleteihez éppen úgy hozzátartoz nak, mint a mindennapi újság, aíürdés vagy a szellőztetés. Megállapíthatóan legelőbb <í§8íSeTX hallatszanak egyes hangok a nyilvánosság előtt, hogy a megjelenő nelyi lapok nem elegendők a szellemi élet igényeinek kielégítésére. Behatóbb, erősebb kultúr áiét megindítását sürgetik. Kifejezetten irodalmi egylet alapításának eszm éiét legelsőnek egy ,,-ó" aláírású cikkíró pendíti meg jl 884. dec. , 2 1-ikénT „Alakítsunk egy kört, melynek célja a népművészetek gya korlása által a kedélyeket nemesíteni, axomlástól meöiiétleni, szóvá! .művelődni. £. körnek, mely bármely nevet viselhet, tagjai egyaránt TenfiaE'és nők is legyenek.’1 Ebben az időben 2 gyors-nyomda és 1 kézinyomda van Nyíregyházán. Az év végén nyitották meg a negye diket, Műszaki akadálya nem lehetett, hogy a tervezett kör megala kuljon, működni tudjon és szellemi termékeit terjeszteni tudja. A A közvélemény mégis „nagy adag vakmerőség"-nek és „istenkisértés“ -nek bélyegezte a felvetett eszmét, A következő évben mégis megindult valamelyes szellemi moz galomféle. Bizalmas társaságokban ismételten tartottak megbeszélé seket irodalmi egyesület létesítése érdekében. Kézzelfogható ered ménye ezeknek az értekezleteknek is csak annyi mutatkozott, hogy ezentúl a terv többé nem szűnt meg állandóan hangoztatott törek vés maradni, de előmozdítói, a folyton előttük lebegő kudarctól tartva, komoly lépéseket tenni nem mertek. Eközben mások, akik ben több volt a lendület, megalakították a^ Nyíregyházi Dalegyletet, melynek első elnöke Nagy Lajos járásbíró, alelnöke Bencs László városi tanácsos, első karmestere Rácz István ref. lelkész, titkára Jóna Géza volt. Ennek műsorain országos nevek is szerepeltek és igazolták azt a feltevést, hogy a kultúrmunkának Nyíregyházán, igenis van talaja. Többször szerepeltek vidéken (Kisvárda, Nagykálló, Mátészalka, Tállya, stb), sőt egy ízben jelentős sikerrel jöttek haza Fiúméból is. További esemény, amely művészi vonatkozású, hogy Lukács Ödön nyíregyházi ref. esperes tollából megjelent „Nyíregyháza tör ténete". Még ebben az évben, |2885-ben hívta össze Zoltán János alispán is azt az értekezletet, amely Szabolcsvármegye monográfiá jának megírását tűzte ki célul. Következő évben, \^886^65íi"tövább tart a hírlapi dobverés, állandó aggodalomnyilvánítasok közt. „Ha mindenáron meg akarjuk csinálni, nehogy kudarc legyen a vége . . . " „Mindez megvalósítható lenne, csak nem Nyíregyházán és nem ma." Budapesten is ftnegalakulla „Szabolcsmegyei Kör", melynek célja Budapestén lartaniossze a szabolcsi erőket és éhből a célból a kultúrmunkában is tevékeny részt venni. Ez utóbbi rendeltetést szol gálta, hogy műkedvelő zenekart is állítottak össze, amellyel nem egyszer zajos sikert arattak. Most alakul a ^Nyíregyházi Torna és

Vivő Egyesület (N yTVE) s az akkor még egyetlen nyíregyházi gim názium kebelében a tanulóifjúság Bessenyei Önképzőköré. Előfutár nak tekinthetjük, ha nem is a Korlilakulásara, de a Dessenyei-kultusz ébredésére, hogy Szabolcsmegye 18^. október 8-iki közgyűlé sében Kovács István kir. törvényszéki Diro indítványt tett egy Bes senyei emlékmű felállítására. Ehhez az indítványhoz lelkesen csat lakozott a Budapesten nemrég megalakult Szabolcsmegvei Kör, mely Vietórisz József indítványára kimondta, hogy Bessenyei Györgynek Nyíregyházán szobrot kell emelni. Érdekes már ebben az időben megfigyelni, hogy azok az elemek, akiknek természetes hivatásához tartozott volna egy, az egész vár megyére kiterjedő, a társadalom színét-javát magában foglaló kultúregyesület megalakítása, mennyivel tartózkodóbbak és bátortala nabbak voltak már akkor is. mint a társadalom egyéb rétegei. Míg az előkelő urak, ideértve különösen a hatóságok és egyéb testületek fejeit, saját külön aggodalmaikkal foglalják el magukat, addig sorba alakulnak a szűkebb körre szorítkozó, kisebb társaságot magukban foglaló, de céljukból vagy nevükből megállapíthatóan elsősorban közművelődési igények kielégítése érdekében életre keltett egyletek. | Nyíregyházi iparősi fiúsáéi önképző egylet. tKereskedöifjak dalár dája. a már említet^ Nvireévházi daleúvlet. a Polgári olvasó egylet, a Dadai felső járás népnevelési egyesülete, stbT'stb. mind öBBen Su. időben születtek, jeléül a többé el nem altatható irányzatnak, mely a kultúrigényeknek legalább olyan-amilyen kielégülését keresi. Mind ezek az egyesülések — igen természetesen — akár külön-külön, akár együttvéve, távolról sem voltak alkalmasak arra, hogy a vármegye egészének, különösen elitközönségének az igényeit szolgálják, de azt a tényt, hogy a kultúrigények élnek és egyre nagyobb erővel keresik a kielégülés lehetőségeit, koronatanúkként bizonyítják. Arra, hogy egy általános és magasabb célokat szolgáló művészeti egyesület létrehozásától mennyivel jobban féltek és húzódtak az ille tékesek, mint más, hasonló feladatot szolgálni hivatott alakulás: kirívó példa ai 1«on.ht>n Zenekedvelők Egvesiileto Alighogy július 26-ikán felmerül a gondolata, 26-ikán már meg is tartották a szükséges előértekezletet. Résztvettek rajta driF erilicska Kálmán ügyvéd,tLukács Ödön ref. esperes, tSpmogvi Gyű a kir. közjegyző, azonkívül |M|jerszky Béla.LSzlaboczky Imre, Üóna G éza .^ a g y La jos, drJVietórisz József és ajFriedmann testvérek, akik a megalaku lás szükségét is kimondták. Közben hírlapilag egyre türelmetleneb bül, egyre többen sürgetik a közművelődési egyesület életrehívását. Jellemző csak az, hogy míg a ma embere azt képzelné^művészeti igé nyek, hajtják a mozgalom motorját, különböző közleményekből és nyilatkozatokból azt kell megállapítani, hogy a hivatalos körök a léte síteni hirdetett alakulást inkább a nemzetiségek magyarosításának a szekerébe tervezték befognL_me 7 mellett a miivésygtánölás Hamupipőke -7 fr"p rt ' - !■ '

A közművelődési igények kielégítésének történetéhez tartozik a nyíregyházi állandó színház ügye is. 11893. január 22-ikére Somogyi

4


-0

6


Gyula kir. közjegyző hívta össze azt az értekezletet, amely 250 darab, egyenként 200 forintos részvény kibocsátásával, részvénytársasági [alapon határozta megalakítani a színházépítő vállalkozást. |£nnek az évnek a nyarán fel is épült a színház, amely kevés átalakítással^ űnmárTnünTa város tulajdona, ma is áll és Nyíregyházán egyedül szol gálja a magyar színügyet. Geduly Henrik ev. lelkész Nyíregyháza az ezredik évben című könyvét három évvel ezután adja ki. Az akkori művészeti helyzetről azt írja ebben a könyvében: „Ha a közművelődés állapotát azzal a mértékkel mérnök, milyen fokon áll benne a művészetek szeretete és ehhez képest mennyire virágzanak benne a művészet egyes ágai, úgy Nyíregyháza városáról nem valami hízelgő képet alkothatnánk magunknak," A z az időpont, amelyben a irítegyei és városi közönség művészeti igényeit a kor színvonalához illő módon kielégíteni hivatott társa dalmi alakulás ügye komoly állapotba került, a rendelkezésre álló forrásokból meríthető megállapítások szerint 13 évi szívós munka után tB97, év végén következett be. Ez az időpont, mikor TTTetekes helyen kezdtek hozzá egy megfelelő keretekben mozogni hivatott művészeti egyesület megalapozásához. Szabolcsvármegye és Nyír egyháza város kultúrtörténetének ez az időpont olyan mértföldköve, mint a kereszténység történetében az első egyházközség megalaku lása, mint a magyar történelemben Szent István megkeresztelése. A megalakulás. Csak természetes, hogy bármely egyesület, amely működési te rületét az egész vármegyére ki akarja terjeszteni, erőit az egész törvényhatóságbóí toborozni és kiegészíteni, amely megyei jellegét a megye nevének címszövegébe való beillesztésével akarja kidombo rítani s mindezekhez kellő erővel is akar rendelkezni, szükségkép pen a vármegyeházáról indul el. így, — akármennyire is Kovács István törvényszéki bírót tartják az eszme legrégibb és IegharcősIEtT katonájának [iKállay András „Bessenyei K or' c7 cikke 1903. II. 15, és dr. Vietórisz József „ Visszapillantás a Bessenyei Kör 30 évi mű ködésére“), a kivitelhez addig hozzá sem tudnak kezdeni, míg a ^megyeházán meg nem érett hozzá a hangulat. Br. Feilitzsch Berchtold akkori főispán lelkét fogta meg elsőnek a belátás, hogy Szabolcsvármégyének, különösen székhelyének szégyene a művészeti egyesület hiánya. Milyen más volt, mikor még oly lelkes közkatonák buzgó 'cföbverése, a semmibe visszhang nélkül kongása után a vármegye ura, a leghathatósabb hivatalos hatalommal rendelkező vezér, a tár sadalmi élet hangadója vette kezébe az ügyet ^öispáni példaadás nélkül talán évtizedek múltával is ott tartott volna a megye és a vá ros, hogy még mindig a lehetőségeken vitatkozik, mint ahogy alig néhány év előtt is. Mikor azonban a megye főispánja 1897. november 8-ikára értekezletet hív össze a megyeházára, egyszerre „mintna"" lába kelne valamennyi rögnek", a törvények komor őrei, pénzembe rek, orvosok, ügyészek, közjegyzők és végig kell nézni a névsort, mi-


7

Íven száraz foglalkozású emberek siettek â kibontott zászló alá. Ott voltak: dr. Bartók Jenő tef. lelkész, Bencs László polgár mester, Bogár Lajos városi árvaszéki ülnök, Dömötör Gyula rk. hittanár, dr. Fer^licska Kálmán és dr. Meskó László országgy. kép viselők, Fejér Imre várm. tiszti alügyész, dr. Geduly Henrik ev. lelkész, Halasi János, dr, Járossy Sándor és dr. Prok Gyula dek, Inczédy Lajos lapszerkesztő, dr. Jósa András megyei főorvos, "Karács István kir. törvényszéki bíró, dr. Kovách Elek és SOtntJgyi Gyula kir. közjegyzők, Kovách Gerő nyug. kir. járásbíró, Kovách Győző városi főszámvevő, Leffler Sámuel, Martinyi József, Mészá ros Ferenc, Moravszky Ferenc, PoruBszky Pál és dr. Vietórísz József . gimn. tanárok, Májerszky Béla városi főjegyző, Megyéry Géza kir. törvényszéki elnök, Mikecz János alispán, Mikecz Dezső megyei főjegyző, Okolicsányi Géza megyei főpénztáros, Péchy Gyula me gyei árvaszéki elnök, Szikszay Pál megyei főügyész, Sztempák Jenő városi tanácsnok, dr, Trajtler Soma városi főorvos és dr. Vadász Leó orvos. Ezen az értekezleten dr. Meskó László indítványára kimonáíálTegy irodalmi és művészeti egyesület megalakításának szük ségét. Az értekezletnek és a további megbeszéléseknek jegyzőjéül dr. Prok Gyulát választották meg. Megalakították az alapszabály szerkesztő bizottságot. Tagjai Martinyi József elnöklete alatt dr. Meskó László, Kovács István, Májerszky Béla, dr. Prok Gyula és dr. Vietórisz József. Ez a bizottság utasítást kapott, hogy szerezze be más, hasonló célú társaságok alapszabályait, készítsenek alapsza bálytervezetet s mutassák be azt az alakuló gyűlés összehívása vé gett a főispánnak. 1897. december 2^-ikén br. Feilitzsch főispán toborzó-levelet bo csá tja , melyêzeket mondja: „Vármegyénk és Nyíregyháza város társadalma nem rendelkezik azzal a szervezettel, mely a magyar nemzeti szellemnek ápolása., közművelődési és egyéb kiváld“Iönfös^ Sággal bíró feladatai sikeres megoldása érdekében erőit egyesítené, >-Ezen általánosan érezhető hiányon van hivatva segíteni a Nyíregy háza székhellyel megalakítandó Bessenyei Kör, amely a hazai iro dalom, tudomány és művészet pártolásán, ismertetésén s általában a közművelődésnek, nemzeti szellemben való fejlesztésén kívül ha táskörébe veendi föl a magyarság ügyét hathatósabban támogatni ott, ahol vármegyénk néprajzi viszonyai azt a társadalomtól köve telik." Aki ismeri a közönség közönyét a vidéki művészmozgalmakkal szemben, meglepetve áll meg az előtt a sugalmazó erő előtt, amely nek Feilitzsch báró lelkében kellett lakni, hogy ily szép társaságot tudott összehozni, egy a nagy tömeglélekkel nem elsőrangú mér tékben egyező gondolatnak életrehozása érdekében. Mert, hogy a szellemi életjelenségek a.vidéki rnágyar úri lélekben.m égm ajs hát térbe szorulnak a napi politika, a vadászat vagy a lovassport mel lett, azt tagadni megkísérelhetik; de a cáfolata nem sikerül, 1898, január 8-ikán a vármegyeházának már a nagyterme is megtelt érdeklődőkkel. Olyan fÖmegKen j öttek be ^y^ékről is, ami míhÉeri'~v3rakozást felülmúlt. Érdekessége az összejövetelnek, hogy


8

T

í

I

e>^

\

o

aQanyaj gazdák közül is többen részt vettek benne. Kovács István, Halasi János, [Porubszky Pál, dr. Jósa András, Sütő József, iMartinyi József, M3cecz János, dr. Kállay Rudolf és nozzászólásai után megállapították az alapszabály tervezetet. Január 21-ére kitűzték az alakuló közgyűlést. Ugyanakkormeg is tart. tták. Ezek szerint 1898. január 21-ike a Bza£oicsvaiaaatolJ3ilsig_ nyg,i ;|Cnr születésnapja. Fftn| kezdve él é s i f ^ í i K .ö r negyvenedik életévét 1938. január 21-ikén töltötte be. A vármegyeháza nagyterme ezúttal is megtelt közönséggel. Az alakuló közgyűlést br. Feilitzsch nyitotta meg. Megnyitójának elmon dása után az elnöki széket dr. Jósa András korelnöknek adta át. Mindjárt megalakuláskor!? alapító tagja) akadt a Körnek: br. Feilitzsch Berchtold, dr. Flegmann Jenö'tlaas "Mór, Halasi János, gr. Pongrácz Jenő, Proj)ger SJWfaeZ és gr. Vay Tibor. A Kör első tisztikara követ kezőképen alakult: elnök: br. Feilitzsch Berchtold. Alelnökök: Ko. vács István, Martinyi József és gr. Pongrácz Jenő. Titkár: dr. Bar tók Jenő. Ügyész: Halasi János. Pénztáros: Okolicsányi Géza. Jegyző: dr. Prok Gyula. Könyvtáros: Kovách Győző. Az első igaz gatóválasztmány tagjai lettek: Bencs László, Bleuer Lajos,[B^ry flé/o. gr.\fi$ssewfty Dénes, Elek Emil, dr. TerSlicska Kátmán, i c s y AÍEert, Haas Mór, Qarmy Miklós, dr. Járossy Sándor, ar. Jósa András, Kállay Armras, Kállay Rudolf, Kormss Ferenc, jdr. Kovách Elek, \'J&zár Kálmán, Lejjler Sámuel,( Livthay Béla. . ^ \ffifgyery Géza, dr. Meskó László, drxNte zőssy BélajQnkecz János, vJ*app György, Porubszky Pál, SomogyT'Gyula, Qfonlanczy Bertalan, ^Pjfalussy Béla, gr. fépy Tibor,(%}y Péter és dr.vietórisz József. A debreceni Csokonai Kör az alakulás alkalmából ezzel a br. Feilitzschhoz intézélFTav.rattal üdvözölte a Kört: ,,A Bessenyei Kör alakuló közgyűlésének kegyeskedjék testvéregyleti hazafias üdvöz letünket, működéséhez őszinte szerencsekívánatainkat bejelenteni. Komlóssy Artúr, alelnök." A Kör mindjárt kezdetben >8 taggal indult a munkának. Alig múlt el két hét, máris )eltovetkezett az első személyi vál ság, Dr, Bartók Jenő ref. lelkész lemondott a titkári tisztségről. Le mondásának az oka ismeretlen. A z alakulásnak elejétől fogva lelkes harcosa volt.^ Ettől az idnnonttól kezdve viggzavnnnlt Mi után ma is éíT*megállapítható, hogy a visszavonultságot végig meg tartotta. Helyére titkárnak dr. Prok Gyulát, új jegyzőnek dr. Szesztay Zoltánt választották meg. A z alapszabályokat 1898. ápri|is 25-ikén hagyta jóvá a belügy miniszter, úgy, hogy jogilag a társaság csak ettől a naptól kezdve él. Május 26-ikán volt az első igazgatóválasztmányi üies. Utána július 23-ikán rendkívüli közgyűlést tartott a Kör. Ez a gyűlés két szak^jálasztmányt állított fel:f^|az irodalmit, melynek tagjai: Dömö tör György, Elek Emil, Halasi János, dr. Hoffmann Mór. dr. Já rossy Sándor, dr. Mezőssy Béla, Mikecz Qgzső, £4oravszk.y Ferenc, dr, Prok Gyula és dr. Vietórisz József — íte tf zenésze ti t és zínészetit. melynelTTlgjai br. Feilitzsch Berchtold, dr, Ferdlicska Kálmán, dr. Jósa András, Groák Ödön, Kálnay Zoltán, dr, Konthy

Horthv István: A Bessenyei Kör 40 éves története

9

Gyula, Munczhardt József, Okolicsányi Géza, Popp György és dr. Trajtler Soma lettek. Dr. Jósa András ezen a gyűlésen a Kör se gítségét kérte a vármegyei régészeti múzeum rendezéséhez. Erre a célra dr. Vietórisz Józsefet küldték ki. Mikecz János alispán a vár megyénkön y»tár vendczéséíiéz kért segédmunkaerőt. Ezt az ügyet elintézésre az irodalmi szakválasztmánynak adták ki. Sorsáról nincs tudomásunk. |Az irodalmi szakválasztmány először ez év szept. 3-ikán ült össze. Elnökének JárossvL jegyzőjének Moravszkyt választotta meg. t -A zenészeti és színeszeti szakválasztmány szept. 5-ikén ülésezett először. Elnökének Ferdlicskát, jegyzőjének Kálnayt választotta. Ezzel befejeződtek az alakulási munkálatok, miknek előkészí tésében és valóraváltásában a már említett br. Feilítzsch elnökön és Kovács István vezérharcoson kívül Popp György pénzügyigazgatót, Bencs László polgármestert, dr. Bartók Jenő ref. lelkészt, Martinyi József gimn. igazgatót, Leffler Sámuel és Porubszky Pál gímn. taná rokat illeti minden elismerés. Mutatták a leírt előzmények, milyen sikertelen bármily szép célú mozgalom, ha nincs egyetértés, mindenki csak saját felfogása szerint akar valamit alkotni, s megmutatta az új alakulás, mennyi erő rejlik a társadalomban, ha tagozatai egyesülnek és összefognak. Segédkezet nyújtott az alakuláshoz minden rendű és rangú testület, mégis letagadhatatlan, hogy bár az«fllaj»tók túlnyomó többségét két ségtelenül Nyíregyháza városa .adta és ebhe; éráimé vitán felül messze kimagaslik, az apaságot minden időkre a vármegye vállalta. A z újszülött a vármegyeházán jött a világra. Megkeresztelése is itt történt és a varmegye nyilvánosság előtt ruházta rá saját család nevét, hogy azt örök időkön át büszkén viselje. Az újszülött feltéti/ lenül a á-megye gyermeke. Elindult egy élet, mely váltakozó kedvvel, néha magas, néha mély szinten, de mai napig is tart, s ha úgy akarja a Gondviselés, amint mai vezetői, időtlen időkig tartani fog. Az indulás. A legelső megmozdulás, mely a Kör tevékenységét útnak indí totta, az 1898. július 23-iki közgyűlés azon határozata volt, hogy a Bessenyei-szobornak következő évben megtartandó leleplezési ün nepségeire irodalmi és művészeti programmot kell összeállítani. En nek a megbízásnak a kiküldött bizottság eleget is tett. Munkájáról a megfelelő helyen hozunk beszámolót. A legközelebbi igazgatóvá lasztmányi ülés 1898. október 22-ikén kidolgozza a Kör első teen dőit s munkaprogrammot ad. Tervbevették decemberben egy nagyobbszabású, országos hírű művészekkel kiegészített nyilvános est rendezését, januártól áprilisig belépődíj nélkül minden hónap első szombatján Jjázi esték rendszeresítését. Ezeknek a zaróünnepélye voina a Bessenyei-szobor leleplezése alkalmából rendezni tervezett nagyszabású műsor.

10

Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története / Ebben az időben alakul az Országos Nemzeti Szövetség nyíregy házi fiókja. Sok lévén a közös *Tóreítvése a mi egyesületünkével, ala kuló közgyűlésén br. Feilitzsch elnök a Bessenyei Kör részéről is bejelentette a mozgalomhoz való csatlakozást. Az Országos Szövet ség egyik főhivatása „a társadalmi egység és erő megvalósítása" volt. Bár a mi Körünk ugyanezt a feladatot hivatalosan soha nem tűzte ki célnak, az egykorú sajtóközlemények mégis azt mutatják, hogy a társadalom, közvetve ugyan, de főleg ily irányú eredménye ket várt a Bessenyei Kör működésétől. Számos hírlapi cikk kifeje zetten utal a Körnek erre a hivatására. Egyenesen buzdítja a veze tőséget, hogy az irodalom és művészet eszközeivel a társadalmi egy ség érdekében dolgozzék. Tempóra mutantur. . . elméUcedhetik az akkori kor ma élő embere. Debrecen városa 1898. november 27-ikén ünnepelte az ottani színészet fennállásának 100 éves fordulóját. Ezeken az ünnepsége ken a Bessenyei Kört Leffler Sámuel, dr. Prok Gyula és Somogyi Gyula képviselték. Művészi teljesítményekkel 1898. decemher 17-ikén lépett a Kör első ízben közönség elé. Erről az eseményről írja Szohor Pál városi ■ főjegyző Nyíregyháza az örökváltság századik évében című, 1924-ben megjelent művébenJ249. lap): ,,1898. január ''8*án alakul meg a Bessenyei Kör . . . s.már december 17-én első hangversenyét rendezi." Ennek az első "estélynek következő volt a műsora : 1. Pro log, elmondta Porubszky Pál. 2. Bruch: G-moll hegedű verseny, előadta Kemény Rezső orsz. zeneakadémiai tanár. 3. Szabó László: Szavalat, 4. Mascagni: Nagy ária a Parasztbecsület-ből és Hubay: Madárdal, énekelte Leopold Franciska operaénekesnő, zon gorán kísérte Szantroch Alajos, a Nyíregyházi Dalegylet karnagya, 5. Dialóg, előadták Ferdlicska Kálmánná és dr. Mamer László. 6. Erkel: Ária a Hunyadi Lászlóból, énekelte Leopold Franciska, kí sérte Szantroch. 7. Hubay: Szerenád és Wieniawski: Valse caprice, Haas Ignác zongorakísérete mellett hegedülte Kemény Rezső. íme, már az első hangverseny műsora milyen emelkedett. Hát még ami majd utána iön! A z első^háziestélvt 1899. január 7-ikén rendezte a Kör. Békéi Józsa prímhegedűn, Friedmann Samu gordonkán, Deutsch Géza zon gorán egy triót adtak elő. Leffler Sámuel Popp Györgynek a külön böző adókról írt tréfáját olvasta fel. Békéi Józsa önállóan két Chopin-darabot hegedült Jósa Márta zongorakíséretével. Jósa Márta énekelt. Vietórisz József gimn, tanár költeményeiből olvasott. Ugyanebben az évben március 4-ikén volt egy másik Ihá estély. Ezen dr. Jósa András olvasott fel, dr. Hoffmann Emil, drTjioffmann Mór. Juhász Sándor és Friedmann Samu vonósnégyest adtak elő, HalasTPTroska szavalt és Bogsch László zongorázott. A z idény művészi munkarendje a május 9-ikén megtartott, Bes senyei György testőríró vármegyeháztéri szobrának leleplezési ünne pélyével zárult Maga az ünnepség országos méretű és jellegű volt. Az egésznek részletes leírása nem tartozik ennek a munkának kere tébe, A Bessenyei Kör a vármegye hivatalos felkérésére vett részt a


*

k

11

rendezési munkálatokban. Feladata a művészeti rész megrendezése volt. A szoborra koszorút helyező hatóságok és testületek díszes so rában a Kör is ott állott. Országos megbecsültetést jelent, hogy nagymultú, tudományos, művészeti, irodalmi társaságaink és a m. kir. testőrség küldöttsége mellett egyenrangú félként a még gyermek cipőben topogó Bessenyei Kör is Felsorakozhatott. Az ünnepség ben nünket érdeklő része annyi, hogy Mikecz János alispán mondta a megnyitó beszédet, Leffler Sámuel gimn. tanár volt az ünnepi szó nok, Sajó Sándor, abban az időben jászberényi tanár, később a leg szebb szavú magyar költők egyike, személyesen szavalta el erre az alkalomra írt pályadíjnyertes ódáját, melynek pályadíját, 10 darab 20 frankos aranyat, Mikecz János alispán tűzte ki. A Bessenyeicsalád nevében Széli Farkas beszélt és br. Feilitzsch Berchtold főis pán kifejezetten, mint a Bessenyei Kör elnöke mondta a zárószót. Este a színházban díszelőadás volt, Szereplői között Márkus Emília neve is olvasható. Kapuzárás előtt, március 8-ikán volt egy igazgatóválasztmányi ülés, melyen elhatározták, de soha végre nem hajtották, egyJcisvárt dai házi estély megrendezését, egyúttal átírtak a városhoz!"Hogy - ■ ndutaiT'most már a színházépület a város tulajdona .engedje át a s ** színügy vezetését a Körnek s vele együtt az Országos Nemzeti Szö vetség helyi fiókjának. Semmi nyoma nincs, hogy ezt a fs ’kíi Ikozást a város elfogadta volna, összehívott továbbá az elnök egy, az egész Kör tagjaiból álló értekezletet, mely május 21-ikén széleskörű tevékenységet beszélt meg a színészet támogatása ügyében. Ennek társadalmi úton igen szép hasznát látta a színtársulat. Végre 1899, június 8-ikán volt az első rendes, beszámoló évi köz gyűlés. Ennek kiemelkedő száma dr. Prok Gyula titkári jelentése volt. Megtudjuk belőle, hogy ezideig a Kör 2 közgyűlést, 6 igazgató választmányi ülést tartott, hogy első évének pénztári eredménye 2290 korona bevétellel szemben 1188 korona kiadás úgy, hogy az eddigi erkölcsi és anyagi haszon bátran ösztönzi a Kört további mun kára, Az igazgatóválasztmányt 3 új taggal, Deutsch Gézával, Haas Ignáccal és Porubszky Pállal egészítették ki, A közgyűlést a sóstói vendéglőben 150 terítékes társasvacsora követte, melyen jó magyar szokáshoz híven csekély 11 felköszöntő hangzott el. Mielőtt még megnyilt volna a következő évad, országos emlék ünnep volt Segesvárott, a Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulója alkalmából. Itt a Bessenyei Kör képviseletében Moravszky Ferenc, Porubszky Pál és dr. Prok Gyula jelentek meg, akik a költő sírjára koszorút helyeztek. Br. Feilitzsch Berchtold elnökségének további évei. Az évad igazgatóválasztmányi üléssel kezdődik. Megállapítot ták a munkatervet, amit következő módon váltottak be: Nyilvános estélyek voltak (belépődíj mellett) 1899. dec. 2-ikán, 1900^..£ebr. 17-ikén és ápr. 17-ikén, — házi estély (csak tagoknak, belépődíj nélkül) 1900. jan. 6-ikán. Az első nyilvános estén Benczi

12

fi

i


Gyula cigányzenekara játszott részleteket a Traviátából. Qráma« _költeményt adtak elő Ferdlicska Kálmánná, Ifján Etelka, Janousck Mariska, Ároay Gáza, Baróthy Zsolt, Gyurcsán Ferenc és Dezső, j &1 Kovács Lajos, Pavljtits Sándor, Rónay Jenő, Szabó László és Szlaboczky Ernő, felvnnp.^ns színdarabot Irian Etelka, Maurer Irán, Baróthy Zsolt, dr. Konthy G yu b gs Kovács Lajos. A második nyilvános szereplés aQmneE^friűvészetét mutatta be. _ Popini A lbertiének a finn zenéről irt tanulmányát felolvasta ar. Viefórisz József, finn mű- és népdalokat és a finn himnuszt éne kelték Martinyi Margit zongorakíséretével külömbözö összeállítás ban Popini Albertná és Mayer Ferenc. Egy finn ábrándot és népda lokat zongorázott Kiár Gusztáváé. Finnországot ismertette Popini Albert. A harmadik nyilvános estély célja a m odern irodalom és zene megismertetése volt. Az irodalom modern irányairól irt "dr. Járossy Sándor, felolvasta Porubszky Pál. firjeé és Chopitj zeneműveket zongorázott br. Vay Arnoldné. ö t nemzet Halait énekelte Reisz Ottóné, zongorán kísérte Jósa Márta. Szesztay Erzsiké, Vietórisz József és Szabó László francia és finn verseket szavaltak Járossy Sándor és Vietórisz József fordításaiban. Norvég novellát olvasott fel dr. Pröhle Vilmos, ffpjuiái Bencs Etelka és dr. Hoffmann Mór. Mindahárom Moravszky Ferenc fordítása. A házi estélyen Ábrányi Emil egyik humoros karcolatét olvasta fel. Felesége, Wein Margit Popininé zongorakísérete mellett énekelt. Oláh Fátyol Ottilia cimbalmozott és Szabó László szavalt. Komjáthy János színigazgató ebben az évadban a Kör tagjainak a színházi jegyek árából kedvezményeket nyújtott. Nem Bessenyei Köri események, de aláfestik és megélénkítik a kor kultúrképét, hogy gbben az évben, jjjjmjja 3-ikán hangzott el a ,. nyíregyházi statusquo izr. imaházban az első r agyar nyelvű hitszó- V inklat. Mostanában hagyta el a sajtót Szabolcsvármegye monografiájának vaskos kötete is. Ebben az évadban, 1900. június 16-ikán tartották a rendes évi közgyűlést. Dr. Prok Gvula titkári Jjg^rájnoldja ezúttal is rendkívül érdekes és ^ffnSolkoztató. Megállapítja, hogy az idő a kitűzött cél eléréséhez fűzött reményeket csak részben hozta közelebb a meg valósuláshoz. Ismét kiütközik az az egyszer már megvilágított, sze rintünk nem megfelelő helyen sorompóba állított_törekvés, hogy a Bessenyei Kör igazT céljához, a művészetápöláshoz és műveltségter jesztéshez hozzá nem tartozó térre sikoljon át és a társadalmi egység megvalósítására összpontosítsa erejét. Ilyen fejíégeissekbe uocsaiTcozuc a ^élöfltesT „A társadalom . . . a maga tagozottságát a régi, Tendi berendezkedésnek csak rövid idő előtt történt megszűnte óta még nem volt képes kellő mértékben levezetni. A nyelv, a vallás, a hagyományokhoz való ragaszkodás, a foglalkozás és élethivatás még ma is széjjeltagolják a társadalmat A széteső részek közt ritka az érintkezés és csaknem a közjogi jogosítványok közös és egyenlő mértékű gyakorlására vonatkozik." Majd később: „A kiélesedett ellentétek a társadalom életét tétlenségre kárhoztatják. A különálló

; N 1

Horthy István: A Bessenyei Kor 40 éves története_______________ Í3 részek egymagukban képtelenéi; nagy társadalmi célokat küzdelmi tárgyul kijelölni. Kénytelen tehát partikuláris célokkal megelé gedni." Kristálytiszta igazságok és aranyszavak. Ha éleslátású tit kárbarátunk a mai kort megérhette volna, — kár, hogy meg nem érte — még keserűbb mosollyal, mint akkor, láthatná, hogy 40 év múlva ezen a téren nemhogy előbbre lennénk, de mennyi, mennyi szörnyű sokkal hátrább vagyunk! Térjünk azonnan a jelentéshez vissza. Beszámol a színügy érdekében tett és már említett köri közbe lépésről. Felveti a gondolatát Bessenyei összes művei egybegyüjtésének és kiadásának. Közli, hogy az Abrányi-esi nem ledezte a kiadá sokat, Meglepetve olvassuk, hogy ebben az időpontban már 4 szak választmánnyal. dolgozik a Kör. A zeneit és színészetit kettéválasz tották. Uj a nemzeti szellemet ápoló és magyar nyelvet terjesztő választmány. Arról, hogy ezt mikor határoztak s'Kikből-szervezték “ mé^, nincsenek adatok. Az igazgatóválasztmány tagjai közül Elek Emil és Haas Mór meghaltak. Helyüket Bállá Jenő városi tanács nokkal és Ponini Albert gimn. tanárral töltötték be. Az irodalmi szakválasztmányba is Popini jutott az Elek Emil örökébe. A Körnek van 12 alapító, 280 rendes és 112 családi tagja Meghalt 11, az összes tagleís'zám 5^3. Bevétel: 4884 K 32 f. Kiadás: 3628 K 02 fillér. Gyűlés után gyenge érdeklődés mellett nyári mulatságot rende zett a Kör a Sóstó-vendéglőben. Volt céllövészet és este hivatásos színészekkel színi előadás. Társas vacsorával végezték. A z 1900— 1901. esztendei idény dec. 1-én Vörösmarty-emlékünneppel kezdődik, a költő 100-ik születésnapja alkalmából, igen Kicsiny közönséggel. Porubszky méltatta Vörösmarty költészetét, Bencs Etelka, Szabó László és Groák Ödönné (utóbbi a Jósa Jolán zongorakísérete mellett) Vörösmarty-verseket szavaltak. A Nyír egyházi Dalegylet elénekelte a Fóti dalt és záradéknak a Szózatot. Úgy látszik ,a közönség közönve elveszi a vezetők kedvét, mert több előadást az idény nem hozott. A Körön kívül eső kultúrmozgalmak annál élénkebbek voltak. Megemlíthetők a vármegyei hivatalos telefonhálózat bevezetése és a gimnázium kibővítése irányában megkez~3eTTTaBések. Mindenekfelett azonban az evangélikus istentiszteletek ^magyar nyelvet érdekében lefolytatott, hónapokig tartó és nem egy fordulatSBán"szenvedélyessé fajult vita. Utóbbiban a konzervativizmust, a hívek maradiságára hivatkozva, a lelkészek képviselték. A haladást a vita többi résztve vői, Kétségbevonhatatlan a lelkészek egyéni hajlandósága a kérdés magyarság szempontjából való, kedvező megoldása iránt, de olyan érveket sorakoztatnak fel az azonnali változtatás ellen, ami mellett az eseményeket felülről nézőnek gondolkodóba kell esnie. Ered mény mégis volt. 1901, febr. 11-íkén megjelenik Faulik János lelkész Szózata híveihez a magyar istentiszteletek szaporítása érdekében. A z ezidőtájt Geduly Henrik lelkész szerkesztésében megjelent evangélikus egyházi Évkönyv-ben pedig a nevezett lelkész cikkezik ugyanebben az irányban, Eszmék a lövőre nézve cím alatt. A febr. 27-iki egyházi képviselőtestüleE választáson a vita által felkavart

•

. (l 1

\

j

14

o


ellentétek nyomán botrány keletkezik, melyre Geduly a szószékről válaszol, • — -— ‘ ' ---- A-taárcius 5-iki törvényhatósági közgyűlés határozatot hozott a nemzetiségek egyenjogúsításáról szóló 1868:44. t.-c, megváltozta tása és a hatóságokhoz való beadványozásban a magyar nyelv köte lezővé tétele érdekében. A z évi rendes közgyűlést június 16-ikán tartotta a Kör, szokat lan nagy érdeklődés mellett. Ezt a gyűlést az új választás és a tisz tikar részleges kicserélése tették emlékezetessé. Elnöknek megma radt Feiliízsch, alelnököknek is a régiek. Főtitkár lett dr. Prok Gyula helyett Martinyi József. Főpénztáros és ügyész maradtak, új könyv táros Szabó Lajos. A z igazgatóválasztmány új tagjai lettek: dr. Bod nár István, Gencsy Samu, Görömbey Péter, Morauszky Ferenc, dr. Prok Gyula és Szikszay József. A most egyesített irodalmi és zenei szakválasztmány elnöke Porubszky Pál, tagjai dr, Bodnár Ist ván, Haas Ignác, Halasi János, dr. Hoffmann Emil, dr. Hoffmann Mór, Mikecz Dezső, Moravszky Ferenc, Paulik János, Popini Albert, dr, Pröhle Vilmos, Szabó Lajos, dr. Szabó László, dr. Vietórisz Jó zsef, — a színészeti szakválasztmány elnöke dr. Ferdlicska Kálmán, jegyzője Kálnay Zoltán, tagjai: Groák Ödön, Haas Ignác, dr. Járossy Sándor, dr. Jósa András, dr. Konthy Gyula, Okolicsányi Géza, Popp György, dr. Szesztay Zoltán, A magyarjiyeh et és magyaroso„ dást terjesztő szakválasztmánv elnöke Kovács István, jegyzője dr. Kovach Elek, tagjai: Bencs László, Bleuer Lajos, dr. Flegmann Jenő, dr. Kállay Rudolf, Martinyi József, Paulik János, Somogyi Gyula és Sütő József. Pénztári jelentés szerint 1657 iC 37 fillér a Kör tiszta vagyona, taglétszám: 377. 1901. június 26-ikán ülésezik az irodalmi és zenei szakválaszt mány, mely Szabó Lajos személyében ekkor választja meg új jegy zőjét,, (1901/1902-ben december 7-ikén~a -színházban Bessenyei-/rtnléfc* ünnepéllyel nyílt meg az idény. Bessenyeiről olvasott fel G eduly Henrik. Komlóssy Emma, a debrecehLszínház tagja énekelt. Hteêdür kísérte Sáray Elemér cigányprímás. A bihari remete címen érteke zett Vietórisz. Menuette-et és gavotte-ot táncolt 8 tanulópár, palo tást 6 pár. A zsúfolásig megtelt nézőtéren sokan voltak itt Debrecen előkelőségeiből is. Az előadást táncmulatság követte, melynek hír lapi beszámolója „divatos petyhüdt körtánc” -nak bélyegzi a bosztont. December 19-ikén\Szikszay Pál személyében új alispánt iktat a vármegye. Mikecz János a hónap elején meghalt. Az új alispán székfoglalójából veszem ezeket a szókat: ..Szemben fog találni magával minden olyan akció_és törekvés, .amely, akár az osztályharc, akár a félékezeti harc Iegkisebo csiráját magábanJaordaná.” Január 27-ikén vitaestét rendezett a Kör a Koronában a nők egyenjogúsítása tárgyában. Geduly mondott megnyitót és vezette a vitát. Az egyenjogúsítás mellei! beszéltek Halasi János és Hoffmann Mór, ellene Porubszky Pál és Profilé Vilmos, az utóbbi makamában, A vitát követő szavazás eredménye 158 igen és 235 pem. Zofahl

Q

‘VC Q l'k

‘r v v *


15

Júlia Ferenczi József zongorakísérete mellett énekelt. Szerémy Zoltán, a Vígszínház művésze monológot mondott, majd a szellemi élet számos nagy alakját figurázta ki. Zárószám egy tréfás farsangi jelenet volt, mit Vietórisz József fordított magyarra. A nők egyenjo gúsításának vitája a sajtóban folytatódott. „Egy anya", Vietórisz István és „Zs. Cs. E." cikkeztek róla. Március 1-én szabolcsi származású művészek estje volt a K ori nában. Ságh J ózsefed budapesti Zenelap szerkesztője vezette Ee a műsort. Felolvasták id. Ábrányi Kornélnak „ A szabolcsi mű- és zene viszonyokról a XIX. században" c. tanulmányát. Bíbor Olga 12 éves ' csodagyerméK zongorázott, többek közt egy Bessenyei Kmleh című. . f '- * ! saját szerzeményt. I^dkJjJarcetla mexikói származású kólóra túr- J ' ■ 1 j énekesnő énekelt. Tarnay Alajos zongorázott, Ferdlicska Kálmánné. * monológot mondott, Groák Ödönné szavalt, Füredi Sándor Tarnay T y zongorakíséretével hegedült . Az évi remdes közgyűlést 1902. szeptember 21-ikén tartották. Geduly Henríknitkár f beszámolója megemlíti, hogy a házi estéket a bekövetkezett személyi változások és a Kör gyenge pénzügyi hely zete miatt nem lehetett megrendezni. A megtartott 3 nyilvános est 434 K 90 f. ráfizetéssel végződött. Makó Lajos színigazgató a Kör tagjai részére ezúttal is engedményeket adott a színházi jegyek árai ból. Megemlíti a jelentés, hogy a debreceni sajtó megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Kör működését. Vagyongyarapodás egy irat szekrény és egy állandó dobogó. Pénztári felesleg 2400 K, taglét szám 292. Elhatározta a közgyűlés, hogy a színtársulatot 300 K-val segélyezi. A magyar nyelvet és magyarosodást- terjesztő szalcvjtasztmánynak 100.— K-t bocsátottak rendelkezésére, hogy a vármegye idegen nyelvű tanulói közt működő tanítókat jutalmazzon vele. Uj igazgatóvá!asztmányi tagok lettek: Szikszay Pál, MájerszTty Béla, dr. Konthy Gyula, Klór Gusztáv. A z irodalmi és zenei szakválaszt mány új tagjai: Popp György és Inczédy Lajos. A színésze ti szak-^ választmány elnöke, Ferdlicska Kálmán lemondott, helyébe új elnök nek br. Feilitzschot választották meg. Ezen a gyűlésen határozták el annak a Elüthneônôrának megvételét, amely ma—is—megvan, & ***** év óta dacol az Tetővel"ma is egyedüli zongorája a Korona-szállóban L tf tartott hangversenyeknek, akár a Bessenyei Kör rendezi, akár más. r A következő, 1902— 1903. évi_ jdénnyel kezdődik a Bessenyei 1 Cl í Kör fénykora, amely aztán csaknem a világháború kitöréséig tart. Ha nem mégszentségtelenítése szent történelmünknek, hogy annak kor szakait hasonlítom apró, helyi időszakokhoz, merem mondani, hogy a Bessenyei Kör életében az ö méreteihez viszonyítva, a most követ kező évtized ugyanolyan dicsőséggel telt, mint Magyarország törté netében a Nagy Lajos vagy Hunyadi Mátyás uralkodása. Évről-évre, alkalomról alkalomra forró, iflazi nagy estek, e lőkelő, számban egyre növekvő közönség, előbb országos nevek, majd vílágnagyságok sze rep] eseveL'álciJr közül nem egy, nemzetközi viszonylatban nagy név viselőjét Magyarországon a Bessenyei Kör dobogójáról lehetett első nek hallani. Közönségük nemcsak Nyíregyházáról, sőt nemcsak a megyéből, de távolabbról is, főképp Debrecenből gyűlt össze. Sok-

m

16

(.

.

Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves történeté

szór megtörtént, hogy személyesen képviseltette magát a fővárosi sajtó. Az akkori szabolcsi közönség ma élő tagjai úgy beszélnek a Bessenyei Körnek erről a koráról, mint egy angol ember Nelsonról, vagy mint egy mai német ifjú Hitlerről. Mindenesetre mint olyan jelenségről, ami vidéken még nem volt és sokáig nem lesz. 1902. december 12-ikén volt az első ilyen estély. Vita a párbaj ró], egyben a Ráthonyi színészházaspár fellépte, akik ebben” az”í3oV n álltak népszerűségük csúcspontján. Halasi János a párbaj mel lett beszélt, Popp György párbajellenes írását Rónay Jenő olvasta Majd Porubszky Pál mondta el a kérdésről inkább párbajelle'nesre hajló, elmés nézeteit, kijelentve a végén, ha megsértett valakit, annak rendelkezésére áll. A megtartott szavazás 234 párbajellenes, 209 pártoló-szavazatot eredményezett. EzTa Vltaris a”saj tóban foly tatták, a hozzászólók azon egyetértő megállapítása mellett, hogy a párbaj ostobaság (szószerint így), de míg jobbal nem helyettesíthető, addig szükséges rossz marad. A z estély művészi műsorán Ráthonyiné Maróthy Margit szavalt, Ráthonyi Ákos a Ferenc™ József zoqgorakísérete mellett kuplékat énekelt szűnni nem ikaró újrázások meTlett. Előadott a Ráthonyi-házaspár egy rövid vígjátékot is. Ezen az estén mutatta be gyárosa a pianolát (zongoraverkíit). A második (magyar zene) estélyt i 903. január 10-ikén rendez ték. A magyar zenéről olvasott fel Vietörisz. Szoyer Ilonka opera énekesnő énekelt. Krisztinkovich Béla zongorázott. Popini Nándor cimbalmozott. A zongorakíséretet Krisztinkovich látta eE ^ " Február 3-ikán házi estély volt a Koronában. Tarnay Alajos zongoraművész előbb klasszikus darabokat, majd a műsor végén azokból az egyéni ízű, saját találmányú, közismert Tarnay-dalokból játszott néhányat, melyeket inkább recitált, mint szavalt, a zenével pedig nem kísért, csak mintegy „aláfestett” . Popini Albertné és Lux Emma Ferenczi József ôngorakísérete mellett énekeltek, Vietórisz és Porubszky szavaltak. Külön érdekessége az estnek — óh boldog, szép idők! — hogy az est beszámolóját maga Feilitzsch báró írta s ebben felemelte szavát a társadalom (jól vigyázzunk, nem a közélet!) egységesítése érdekében. Valahogy korszellem volt ez abban az idő ben, A z ezeréves Kállay-törzs sarja, Kállay András nyug. főispán két hét múlva cikkezik a Bessenyei Körről s ő is páratlanul lelkes szavakkal száll síkra a társadalmi egység érdekében. Kiválóan érde mes a cikket elolvasni (Nyírvidék, 1903. íebr. 15-iki szám), habár ismételten hangsúlyozom, hogy a társadalmi egység érdekében való munka nem a Bessenyei Kör hivatása. Február 19-én ismét fényes est és zsúfolt színházi nézőtér. Még a színpadra is szorultak nézők. A debreceni színház 3 tagja jött át Makó Lajos színigazgatóval és a 39. gyalogezred zenekarával. Hahnel Aranka és Pataki Lajos vígjátékot adtak elő. Makó Lajos szavalt. Popini Albertné és Ádamek Gizella előbb párosat, azután PopininéTzoiot ^énekelt. A z egyes számok között a katonazenekar adott elő magyar népdalokat és műsor végén a Himnuszt. Március 1-én (pp) aláírású cikk válaszol Kállay Andrásnak. Ritkán olvashatunk hírlapi közleményt, mely egy másik cikket olyan


17

kirívóan félreértett, mint (pp) Kállay Andrást. „Nem jó próféták azok, akik azt hirdetik manapság, hogy a dzsentri csak ott érzi jól magát, ahol százados kutyabőr a belépőjegy, a hivatalnoki kar csak azért jó neki, mert informálni jár hozzá. Áz orvosok nem tudnak sem mit, az ügyvédi pályát nem tartja tisztességesnek..." stb. De hisz Kállay ezt nem saját meggyőződéseként írja, — ellenkezőleg! ő is a legnagyobb felháborodás hangján és azért írja le ezt a mentalitást, hogy pellengérre állítsa! Tévedett (pp), mikor azt írta: „Aki ezeket hirdette legutóbb e lap hasábjain" — dehogyis hirdette, kipellengé rezte! — „az maga sem hiheti". ----------- A legközelebbi estét 1903. március 7-ikén rendezték.(êllinekné Lindh Marcella énekelt, Kemény Rezső zeneakadémiai tanár~hegedült, mindkettőt DienzJ Oszkár zeneszerző és zongoraművész — innen kezdve a Bessenyei-esték leghűségesebb szereplője — kísérte. Dienzl azonkívül önálló zeneszámokat is adott. Ennek az évadnak évi rendes közgyűlése 1903. október 14-ikén volt. Az értékes titkári jelentés- Oedulv Henrik munkája. Megvették j k’ '(zeme,t'fosg£'r^t_? hl1fTanSSTi KnHn-c?gtűl 27nP W n a:jért. Már ~az első évben több mint 10 százalék jövedelmet hozott a Körnek. A művészszoba részére új függönyt szereztek, Sem a színi, sem a ma gyar nyelvet terjesztő szakválasztmány nem működtek, de az utóbbi szakválasztmány 2 oldalról kapott 100— 100 koronát rendelkezésre, mit a következő idény költségvetésébe vittek át. Jelenti, hogy fel vetette az „Országos Irodalmi Szövetség" eszméjét, melynek az az elgondolása, hogy a különböző irodalmi egyletek erőiknek a dobo gón való kicserélésével támogassák egymást. Ez a mozgalom a Bu dapesti Hírlap hasábjain visszhangra talált és eredményeképpen a Petőfi Társaság támogatásával megindult a szervezkedés. Az orszá gos mozgalom jegyzője éppen Geduly maga, egyik bizottsági tagja Popini Albert. Felveti a jelentés az Évkönyv eszméjét, ami részben a Kör történetének évenkénti, mozaikszerü összeállítása lenne, de adná a Kör tagjai által írt vagy előadott jobb műveket is. 20 tagot töröltek tagdíj nemfizetés címén, taglétszám 289. Az igazgatóvá lasztmányból áthelyeztetése folytán kilépett P öpp György, akitől meleg búcsút vett a közgyűlés. Uj igazgatóválasztmányi tagok lettek Mikecz Dezső megyei főjegyző és Okolicsányi Géza. Okolicsányi helyett új pénztáros Popini Albert. Az 1903— 1904-ik új idény november 13-ikán nyitott. Pékár Gyula író felolvasott, Saver Emj/Jdegen és saját szerzeményű dara bokat zongorázott. Itt kapcsolódott be Popini Albert a Kör hangver senyeinek rendezésébe és fejlesztette azokat csaknem egyedül oly magas színvonalra, ami vidéki kultúregyesületek életében igazán páratlan. 1904, január 23-ika a komoly zene napja, nagyszámú idegen vendéggel. Tüdős Kálmán debreceni orvos Beethovenről olvasott fel, Popini Albertné és Nagy Zoltán debreceni zenetanár zonkorakettőst adtak elő, Nagy Zoltán magánszámot is. Valesquez Molina Itália grófnő énekelt, váltakozva zongora, hárfa és harmóniumkísérettel.

2

18


Önállóan hárfázott Mosshammer Román, az, Operaház hárfása, harmóníumon kísérte Szikla Adolf, az Opera karmestere. Március 1-én humoros estét rendeztek. Felolvasott Fodor Gyula, a szatmári Kölcsey Kör tisztviselője. Dienzl Oszkár a zeneművészet ben mutatta be a humort. Vendrey Ferenc, a Vígszínház tagja, húmoros kuplékat, Jackson Elza, a Lindh Marcella húga, néger dalokat énekelt, majd cake walkot táncolt. Vendrey elszavalta Tompának A gólyához c. versét, hogy utána Vietórisz Józsefnek erről készített és előadott paródiája annál hatásosábtTIegyen. Március“ 23-Uf6ff Vándorlás Rákóczi birodalmában címmel volt egy előadás, amely előfutárja volt a későbbi, u. n. szabadliceális Pilpa^cr.lr.,1.1 Szigmeth Károly, a Kárpát Egyesület alelnöke muta^ tott be Rákóczira emlékeztető Zemplén- és abaújmegyei vetített ké peket. A szerzőnek ezekhez írt magyarázó szövegét Vietórisz József olvasta fel. Az előadás bevételeiből a gyér érdeklődés ellenére 113 K 60 f. jutott a kassai Rákóczi-szoborra. Április 24-ikén Kovács István elnök indítványára kimondta a magyarosodást terjesztő szakosztály, hogy kezébe veszi azidegen családnevekmmjgna^yarosításának ügyét.

'

Április zó-ikan br. teilitzsch körlevélben szólítja fel a Kör tag jait, hogy Makó Lajos színigazgató által részükre biztosított színházi jegykedvezményeket minél számosabban vegyék igénybe, A június 19-ikén megtartott évi rendes közgyűlés, abból az al kalomból, hogy a tisztikar megbízatása lejárt, három évi tevékeny ségről összefoglaló beszámolót ad. Csodálatos tévedés vesz erőt a Kör vezetőségén is, mikor — úgy látszik, a többfelől hullámzó han gok hallatára, sokak nyomására — hivatásának félreismerése mellett most már hivatalosan is „a társadalomra igazi átokként nehezedő osztálykülömbségek jelenségeinek letörésén" fáradozik. Igaza van, hogy „ . . , high life és gentry, polgár és katona, zsidó és keresztyén a Kör tevékenységében ismeretlen elválasztó fogalmak", de éppen, mert ez így van, ahelyett, hogy örülnének neki, miért bajlódnak vele, amikor mindez nem a Bessenyei Körre tartozik? Érdekes számok a titkári jelentésből, hogy 3 év alatt_lj_gstély volt 4800 eladott jegy gyei. Ezek jövedelme egészben a rendezes költségeire ffieftf'eT. Azon felül külön 1400 koronát emésztettek fel a rendezési költségek a Kör egyéb bevételeiből. Tehát már abban az időben is, átlagosan 400 fizető látogató mellett lehetetlenség volt ráfizetés nélkül megren dezni a magasabb igényeket kielégítő estélyeket. Színészeti segélye zésre 375 K-t adtak, a zongora árát már említettük, kisebb beszerzé sekre 400 K volt szükséges. Taglétszám: 308. Pénztári egyenleg: 1220 K 66 fillér. Megállapítja a jelentés, hogy az utolsó idény elő kelő irodalmi szereplőinek felléptét a közben megalakított Országos Irodalmi Szövetség hatásának kell köszönni. A magyarosodási szak választmánynak érdekes munkásságát ismerjük meg a titkári jelen tésből. Elhatározta, hogy: 1. népkönyvtárak létesítését anyagi erővel is támogatja, 2. összeköttetésbe lép 5 szabolcsmegyei község (köztük Nyír egyháza) értelmiségével a magyarosodás terjesztése érdekében,


19

3. az iskolát elhagyott gyermekek közt nekikvaló oktató és ha zafias könyveket oszt ki, 4. vidéken is szerepelteti a Kört és mozgalmába bevonja a tanía metfve neves__szülötteinek szülőhelyén ünnepélyeket rendez és eml ékmüveket ítáblákatl állít." öTfevéltenyen támogatja a névmagyarosítási mozgalmat. A színügyi szakválasztmány az egész 3 év alatt szünetelt, mert a színügy intézését a város vette kezébe. Az új tisztikarban annyi a változás, hogy gr. Pongrácz Jenő Jrimaradt'az alelnökök közül, he <xM u lyébe Gedulyt és Pppinit választolxaK meg. OJ Titkár dr. Szabó László lett. A többi uszTség változatlan maradt. Bleuer Lajos ezen a közgyűlésen tett elhunyt leánya, Bleuer Rózsa emlékére a Kör iavara eév 500 koronás alapítványt, hotfv kamataiból évenként egy hazafias tárgyú költeményt jutalmazzanak. Kötelezte magát, hogy a kamatokat minden évben kiegészíti 50 koronára. Az első 50 koro nát azonnal külön kifizetjfc A megye és a város 200— 200 koronát adományoztak a Körnek vetítőgép beszerzésére. A Bleuer Rózsa alapítvány kamataiból kitűzött első pályázat határidejét 1905. ja nuár 1-ben állapították meg. Az 1904— 1905-ik évben a Körnek négy estélye volt, Az elson," november 19-én Popmi Albert felolvasott, Mosshammer Román és Ottó hárfáztak, Halasi Margit szavalt, V. Krammer Teréz, az Operaház művésznője énekelt. Kíséretet szolgáltattak Riedl Nándor, az Opera karmestere zongorán, a Mosshammer test vérek hárfán. V December 12-én Vietórisz József felolvasott, Jjndh Marcella énekelt, Jászai Mari szavr\*^Dienzl Oszkár zongorázott és zongorán kísért. Február 16-án felolvastak Farkas Imre és Lónyay Sándorné, zongorázott Gönczi Mór min. osztálytanácsos. Március 25-én Vietórisz előadta a Bleuer Rózsa pályázaton dí jat nyert ódáját, felolvasott H e r c jg ^ ^ r e n c énekelt Thoman Ist vánná, zongorázott T tornán Istváq. gordonkázott Bürger Zsigmond, végül egy vonósnégyest és egy zongoranégyest adtak elő Grünfeld Vilmos első hegedűn, Sopronyi második hegedűn, Berkovics Lajos violán, Bürger Zsigmond gordonkán és Thoman István zongorán. 1905. szeptember 17-ikén a Nemzeti Szalon képkiállítást rende zett Nyíregyházán, a Kör közreműködése mellett. Ünnepélyessé tette az alkalmat, hogy Déry Béla, a Nemzeti Szalon titkára beszédet mondott a Bessenyei-szobor előtt, melyre Rubovics Márk festőmű vész koszorút helyezett. Szikszay alispán köszönte meg a koszorú letételt, ami bizonyítja, hogy a vármegye a Bessenyei Kört saját egyesületének tekinti, A kiállítóüiuvészeket Popini Albert üdvözltéT ■ O amire Ernszi Zajos*igazgató válaszolt. Este a Korona-szálló nagy termében Rózsa Lajos tartott képzőművészeti előadást. Nevesebb kiállító művészek voltak (mindet lehetetlen felsorolni): Bachmann Károly, Balig. Ede, Cserna Károly, Déry Béla,. Ecjvi-TIlés A la d á r. Glatz Oszkár, Greguss Imre, Gulácsy Lajos, Kézdi-Kovách László,

PA-.

20


Kuszka Jenő, Markó Ernő, Rubovics Márk, Szinyei-Merse Pál és Nyíregyházáról Kozák István. A képvásárlók kSztnt'voltak a Besse nyei Kör, a Nyíregyházi ivaszinó, báró Buttler Sándor, gróf Dessewffy Dezső és Béla, báró Feilitsch Berchtold, Groák Ödönné, Halasi János, Jármy János, Kállay Rudolf, Korányi Endre, Kovách Elek, Lipthay Jenő, Meskó László, Mikecz Dezső, Popini Albertné, Szalánczy Bertalan és sokan mások. A Bessenyei Kör által megvett Lét képet sorsolás utján dr. Elek Imre és Sütő József nyerték. Az 1905— 1906-ik évi idény azzal kezdődött, hogy Buttykay Ákosnak az első hangversenyre beígért lejövetele betegsége folytán elmaradt. Helyére gyenge sikerrel az énekszámok zongorakísérője, az opera korrepetitora, Lichtenberg Emil ugrott be egy zongora számmal. Várady Antal a Színművészeti_ Akadémia igazgatója köl teményeiből adott elő, Szamosi Elza, az Operaház művésznője éne kelt. December 9-én Dálnoky Viktor, az Operaház tagja és dr. Halász Henrikné énekeliék, l'aulay Erzsi, a Nemzeti Színház tagja szavalt, Lányi Ernő, a miskolci zeneiskola igazgatója saját szerzeményű da rabokat zongorázott, Füredi Sándor hegedült. 1906. január 29-énêyei^£e/jJl6É£dÜBiUÍSfszn” fellépte volt az est fénypontja. Rajta kívül Antos György, az Operaház művésze énekelt, dr. Huszár Vilmos felolvasott, míg a zongorakíséretet Dienzl Oszkár látta el. Február 20-án gr. Vay Gáborné szavalt, tárogatókíséret és Benczi Gyula cigányzenekarának kíséreté mellett. Hubav Jena heöortnll Pnnnor U'ÍVij gordgnkázott, Lazarus Margit enekfclt, végül Hubay, Propper és UienzTtriót achak elő. A zongorakíséretet Dienzl Oszkár szolgáltatta. Az egykorú feljegyzések szerint, a Bessenyei Kör valamennyi eddigi estéi közt ez volt a legnépesebb. Április 4-én szerepeltek Nyíregyházán 40 tagú zenekarral a /•'’ n .Budapesti Filharmonikusok. Br. Feilitzsch elnök a vasúti állomáson fogadta őket. Rajtuk kívül Takáts Mihály, az Operaház művészé énekelt, Kerner István karnagy vezetésével a Filharmonikus zenekar kísérete mellett. Mintha láthatatlan emberi kéz tudatosan intézné a sorsot, különös összejátszása a körülményeknek, hogy éppen, mikor a Kör alapító nagyelnöke megválik tisztségétől, akkor lángol legma gasabbra a Kör dicsősége is. Nemcsak a megyéből, de távolról is te kintélyes közönség volt itt. A fővárosból több lap leküldte tudósí tóját. Ennek az évnek március 14-én mentették fel báró Feilitzschot 7 ' < fóispáni állása alól. A törvényhatóságtól és várostól március 22-én, a Bessenyei Körtől Geduly alelnökhöz írt levelében, április 5-én bú csúzott el. Április 24-én tartották a búcsúzó közgyűlést. Alkalmi szónok Geduly Henrik volt. A búcsúzó elnököt megválasztották a Kör örökös tiszteletbeli elnökének. Ez a közgyűlés egyúttal a Kör évi rendes közgyűlése is volt, de annak részletes lefolyásáról semmi egyebet nem tudunk. A hírlapoknak, úgylát szik, a nagy eseményíorlódások következtében (szabadelvű párt bu kása, kormány- és kormányzási rendszerváltozás, fő- és alispán

o


21

csere, stb.) sem ideje, sem tere nem volt a helyi eseményekkel való bővebb foglalkozásra. Ennek az évnek történetéhez tartozik, hogy a Kör június 10-én 100 K jutalomban részesítette Borotta János nyírábrányi gk, tanítót, a magyar nyelv sikeres tanításáért és 50 K jutalomban Szijj Sarolta nyíracsádi gyermekmenhely vezetőnőt, a magyar nyelv terjeszté séért. Gr. Vay Gábor elnöksége. Az ezúttal első ízben üresedésbe jött elnöki széket 1906. novem ber 3-ikán gr. Vo y Gáhor új főispánnal töltötte be a Kör. A z új korszakot december 4-ikén nagyszabású hangversennyel kezdték. Dohnánvi Ernő zongorázott. Ambrus Zoltánná énekelt, Márkus £rmlia szavalt és Lányi Ernő zongorán kísért. Ez az est robbaniofta'Ei az elégületlenséget, mely a közönség körében, úgy lát szik, évek óta lappangott. Állandó a panasz: „Avval, hogy havonta egyszer kontinentális hírnevű művésznagyságok szólanak hozzánk . . . a művészetek klasszikus magaslatairól, bizony nem lesz elevenebb és igazibb kulturális élet sem ebben a nagyközségben, se az egész vár megyében. Ezek az estélyek . . . félelmetesen imponálnak nekünk, világvárosias méreteikkel, de abban, hogy végignézzük őket, van va lami a Colombusékat bámuló bennszülöttek álmélkodásából." Arra a '60— 80 százalékra gondolok, akik tíz percig megfeszített figyelem mel nézik Dohnányi mester erőprodukcióit, hogy utána ötven per c i g . . . a marnroK megállásával hallgassuk a legklasszikusabb hang hullámokat. Hogy utánuk mégis zúg a taps, a ihogy-volt, a helyzet húmorát illusztrálja." „Hogy az a 20 százalék, amelyik ért a dolog hoz, esztétikailag igazán és őszintén élvez, nem elég argumentum a mostani rendszer további fenntartása mellett." „A kör luxust űz és nem kultúrmunkát végez. Működése egyoldalú és exkluzív." „A Bessenyei Kör nem apostola a kultúrának, csak elegáns reprezentátora,” stb. Annak, hogy ez a felfogás nemcsak a művészetek terén kevésbbé kifinomodott lelkeket kapta meg, de általános felfogás volt, bizonyítéka az, hogy a magas műveltségű Kállay Andrcfris nyílt le veleket intéz gr. Vay Gáborhoz, mint a Kör HpeftiakShez, a Kör szellemének megváltoztatása érdekében. Ijesztő például hivatkozik a legközelebbi hangverseny már ^sz-étjcü^dott meghívójára, melynek 'műsorán se egy magyar név, se egy magyar szerzemény, se egy ma gyar tárgykör nem szerepel. Gr. Vay Gábor ugyancsak nyílt levélben válaszol. Szerényen jelenti ki, hogy ő nem ért a művészetekhez. Ne hogy ez a körülmény akadálya legyen a Kör megfelelő szellemi irá nyításának,, felajánlotta lemondását, amit természetesen nem fogad tak el. A magyar szellem szempontjából kifogásolt’ 1907. jan. 22-iki hangverseny-műsor következő volt: Mosshammer Román hárfázott, Geyer Stefi hegedűit, Dienzl zongorázott és tiszta véletlen, hogy "Tüinp Júlia helyett, akit rekedtsége akadályozott a fellépésben, Kiár Jstván ugrott be és olvasta fel két novelláját. Valószínű, hogy GeyeT

• t

22_______________ Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története Stefi Kállay András nyílt levelének hatása alatt adta ráadásul Hubaynak egy csárdajelenetét. Ez év febr. 3-án Elvy Tamás írja: „Eszem ágában sincs, hogy a Bessenyei 'Kört azért támadjam, amit csinál. Azonban nem tudom belátni, miért köti le minden szellemi és anyagi erejét kizárólag a társadalom egy részének a szolgálatában." „Nem érdeke-e az egész országnak, hogy szellemi épülésben ne csak azok részesüljenek, akik êgy-egy-eslésB-elköltenek nagvobB összegeket magasabb nelepőj i 1jakra és toalettekre, hanem azok is, akiknek ily költekezésre módjuk nincs?1 Az elmaradt szereplés helyett Cu/p Júlia febr. 3-án volt itt és énekelt. Zongorán Wolf Erik kísérte. Grünwald Richárd Ferenczi József zongürakísérete mellett előbb egy új hangszeren, a „melodeon"-on, — majd citerán játszott. A melodeon tulajdonképen hegedű, melytől abban különbözik, hogy mozdíthatatlanul asztalhoz erősítik és az ujjakat felülről rakják rá. Márc. 6-án (úgylátszik a közhangulat nyomására) magyar-est volt. Forubszkv Pál elszavalta Sajó Sándornak a BIeier Rózsa-pá lyázaton díjat nyert költeményét, azonkívül szavaltak még peregi Oszkár és Groák Ödönné, énekelt Takáts Mihály operaházi művész. 7Tegéczy Ilona hegedűn, Regéczy Margit zongorán adtak elő két Hubay csárdajelenetet és 7J.vuska Irén debreceni művésznő énekelt. Az énekszámokat Rékay Nándor kísérte zongorán. Április 10-én a budapesti Filharmonikusok tartották az évad záró hangversenyt, akiket R etn v ,'István karnagy vezényelt. A 40 tagú zenekar darabjain kívül V. Kramer Teréz, az Operaház mű vésznője énekelt, akit harmóniumon Kerner István, hegedűn Barré Emil és Hárfán Mosshammer Román kísért. -J3Q7. márc. 17-én teszi közzé^úfiíoí hírlapilag, hogy négy év óta melengeti a szabadlyceum tervét, népszerű tudományos előadáso k , tartása céljáBSI. Á megye már 4 éven át adott a célra 200—200 ko’ ronat, a Váfbs"is ígérte, de csak egyszer adta. Ezekből az adomá nyokból és egyéb bevételekből már 1500 koronája van a Körnek erre a célra, miután legkevesebb 4.000 K kellJiozzá, egyelőre nem meg valósítható. Felszólítja a Tcözö~seget^tőmeges belépésre és alapító tagságok jegyzésére, hogy elérhető legyen az eperjesi „Széchenyi Kör" taglétszáma, az 1200, — annak ellenére, hogy otTevi 12 K a tagsági díj. Az évi rendes közgyűlés 1907. márc. 19-én volt. Felemelte a tag díjakat 5 K-ról 8 K-ra. A főtitkárnak 300 K évi tiszteletdíjat állapitott meg. Popini a maga részéről, ezt. az összeget a szabadlyceum cél- jkl. jaira ajánlotta fel. Elhatározták a-szabadlyceális szakosztály felállító- * sát. Kielégítő választ valószínűleg a tlío ^ e n ^ 'u a o íl aan?”rá senki, ma sem tud, hogy éppen akkor, mikor több oldalról támadták a Bessenyei Kört a magyar szellem hiánya miatt, miért kellett az új szakosztályt egy olyan szemenszedett idegen névvel elkeresztelni, amely névnek nem is mindenki tudta a pontos jelentését. Ha „isme retterjesztő" szakosztálynak nevezik el, semmi hiba nem esett volna ' a név~sZ3fiálosságán. A z új szakosztály első elnöke Vietórisz József i


23

lett, új pénztáros Kozák István tanár, új igazgatóválasztmányi tagok: 1
— lytf/. május havában gr. Apponyi kultuszminiszter 8— 10 vidéki közművelődési ház létesítését határozta el. Bállá J enő ^polgármester ebben a "tárgyban május 28-ra értekezletet hívoTt'egyber meHf'eftekezletnek határozatait a városi képviselőtestület is jóváhagyta. Itt mondták ki, hogy felkérik a minisztert Nyíregyházának a kiszemelt városok közé való besorozására. 1907, szept. havában újabb értekezletet tartott a polgármester, a munkásgimnázium létesítése ügyében. Itt határozták el, hogy akár munkásgimnáziumnak, akár népakadémiának, akár másnak nevez zék el az új népnevelőintézményt, annak vezetését a Bessenyei Kör ismeretterjesztő szakosztályára bízzák akként, hogy a megtartandó népszerű előadások előadóiról a Kör gondoskodik, az intézményt anyagilag is támogatja, de a fenntartási költségekhez hozzá kell já rulnia a megyének, városnak és társadalomnak is, mert ezek nélkül életképes nem lehet. A közművelődés ügyén lendített egyet az a körülmény is, hogy a Füredi testvérek ennek az évnek október havában nyitották meg nvírégyházi zeneiskoláinkat. Az ÍQÖ'Í— fwb-iki évad művészi hangversenysorozatát'novem ber 19-én kezdte meg. Énekeltek: a Sverdström testvérek, Walborg, Sigrid és Astrid, — zongorán kísért Dienzl Oszkár, Dec. 4-én a brüsszeli vonósnégyes szerepelt, br, Vay Arnoldné zongorázott, Náday Ilona a Dienzl Oszkár kísérete mellett énekelt és Malonyay Dezső novellát olvasott. 1908, jan. 15-én Ripper Alice zongorázott, Bosnyákné Sándor rzsi énekelt, zongorán kísért Dienzl Oszkár és Szávay Cvula, a etőfi Társaság tagja, költeményeiből olvasott fel. Febr, 9-én Dienzl Oszkár zongorázott, Földesi Arnold gordonkázott, Culp Júlia énekeit. Márc, 5-én Kocián Jaroslaw hegedült, Vesselsky Ferenc zongo rázott. Programmon kívüli est lévén, a rendesnél magasabb helyárak kal, kicsiny közönség hallgatta. Május 25-én ismét a budapesti filharmonikusok voltak itt. Vietórisz József ezúttal adta elő a Bleier Rozsa-pályázaton .díjai nyeri költeményét, Kerner Istvánnak a Kör ezalkalommal babér koszorút adott át, harmadik nyíregyházi szereplése alkalmából. Nevezetesebb igazgatóválasztmányi ülés volt ebben az évadban nov, 12-én. Bállá Jenő indítványára kimondták, hogy Nyíregyházán kívánatos a T ő s i a felállítása. A kezdő lépések megtételére a Bessenyei Kör illetékes. A kérdés tanulmányozására Popinit és Leffler Sámuelt küldték ki. Másik bizottságot alakítottak Vietórisz Józsefből, Bállá Jenő ből, Popiniből és dr. Wilt György tanfelügyelőből az analfabéták tanítása kérdéseinek tanulmányozására. A szükséges költségek iedezését a kultuszminisztériumtól kérik. Érdekes megfigyelni az egy korú sajtóközleményeket, amelyek mind azt engedik sejtetni, hogy a szabadlyceum főfeladatának csaknejn mindenki a felnőtt írástudat-

f

-

24


Iának nktafását képypltp Ez is mutatja, milyen célt tévesztett és Helytelen dolog volt olyan idegen nevet adni a Kör legújabb szak osztályának, mely névnek pontos jelentésével majdnem kizárólag csak a hivatásos classica-philologusok voltak tisztában. Az 1908— 1909-iki évadban elsőnek Vecsey £gr§nc hegedű művész lépett fel nov. 17-én. Zongorán EfsérfeIT"'Zanyi Ernő és Dienzl Oszkár. Marschalkó Rózsi énekelt és ifj. Lányt Errío édes apja zongorakísérete mellett melodrámát szavalt. Jan. 13-án Weidt Lucy, a bécsi udvari opera művésznője éne kelt, Földessy Arnold gordonkázoít, zongorán kísérte Dienzl. Mob nár (jffjrt edvetemi és zeneakadémiai tanár előadást tartott a zenér517 19091 jan. 18-án Culp Júlia énekelt, többek között 6 nemzet népdalait, kísérte Dienzl és vonósnégyest adtak elő Kemény Rezső, Kladivkó Vilmos, Szerémi Gusztáv és Schiller Adolf. Jan. 26-án Eckerdt Laura miskolci zenetanárnő zongorázott, Vajdits Sári hárfázott, Gerhardt Elena énekelt, Vándor Iván (Várady Ilona) felolvasott és Dienzl Oszkár zongorán kísért. Febr. 24-én Jsaye Jenő hegedült, Dienzl zongorázott és Vietórisz József „Adyzmus” című tanulmányát olvasta fel. Márc. 30-án Vietójisznak a BIeuer Rózsa-pályázaton díjat nyert költeményét előadta a szerző. Veszprémy Anaór hegedült, a Qáíhházaspár monológokat és apró tréfákat adott elő, Dienzl Oszkár egy olasz operaáriát variálva parodizálta Mozart, Verdi, Bach, Schumann Goldmark, Wagner és Liszt játékmodorát. LJeti két órában megkezdődött a felnőtt írástudatlanok oktatása, 7 városi, 13 tanva. tanító közremükődese mellett. libben’ az évadban volt egy nagyszabású :gpkiáHítás is a várme gyeháza nagy- és kistermében, gr. Vay Gábor védnökségével, amit a Nemzeti Szalon a Benczúr Gyula-emléktábla 1909. okt. 17-iki le leplezése alkalmából rendezett. A z ünnepség délelőtt TÖ őreikor kez dődött a vármegyeházán. Popini Albert üdvözölte a leutazott kiállító művészeket és a többi vendégeket. Itt voltak személyesen D éty Béla, Rubovics Márk\Markó Ernő est Orbán Dezső vezetésével 16 országos nevű festő és 2 Tzobrász, azonkívül maga Benczúr Gvula a család jával. Déry Béla felkérésére gr. Vay Gábor nyitotta meg a képkiálTitast. Délután Bogár Lajos városi főjegyző vezetésével a város tisz tikara és képviselőtestületének küldöttsége átadta Benczúr Gyulá nak a város díszpolgári oklevelét. Az üdvözlő beszédre a mester váSzoTf."Utána volt az ünnepelt művész szülőházának falába elhelye zett Benczúr-emjéktábla leleplezése. Ünnepi beszédet mondott a Bessenyei Kör részéről Geduly Henrik. áléinak, az emlékművet Májerszky polgármester vette"'áf71Koszorút tettek le a Bessenyei Kör, a Magyar Képzőművészeti Egyesület, a Nemzeti Szalon, a Könyves Kálmán rt„ a magyar Képzőművésznők és a helybeli főgim názium ifjúsága. Az emlékműtől a Bessenyei-szoborhoz vonult a közönség, melynek talapzatára Déry Béla szintén koszorút tett a Nemzeti Szalon nevében. Este 8 órakor művészelőadás volt a Ko ronában. Vietórisz József alkalmi Benczúr-költeményét adta elő, Colbertson Sasa hegedűművész hegedült. Weichart Auróra a Zsizs-

t iá


25

marni Rezső zongorakísérete mellett énekelt, Kacziány Ödön festő művész a magyar történelmi festőművészetről felolvasott. A több, mint 30 országos nevű művészen kívül Nyíregyházáról Evva István, HatSsínger Lajos, Kozák István, ifj. Mandeí József és L. Propper Aranka állítottak ki. A Nemzeti Szalon egy Telkessy Valér-képet ajándékozott a Körnek. 1909— 1910-ben nov. 18-án nyitották meg a művészi évadot. Hajdú Marcella operaénekesnő énekelt, hegedűn Reininger Ottilia, zongorán Dienzl Oszkár, hárfán Holy Alfréd kísérték. Zongorázott Szsndy Árpád zeneakadémiai tanár. Dec. 2-án Francillo-Kaufman Hedvig énekelt, Thomson Cézár hegedült, Dienzl Oszkár zongorán kísért. Jan. 14-én énekelt Culp Júlia, azonkívül szerepelt az Orosz Trió (zongora Maurina Vera, hegedű Press Mihály, gordonka Press Jó zsef), zongorakíséret Dienzl. 1910, márc. 13-án és 14-én két nap egymásután a Gnth-hazaspár szerepelt egyfelvonásos darabokkal a Kör műsorán. Rajtuk kívül Rozgonyi Ágnes főiskolai növendék hegedült, zongorán kísért Guttmann Sándor. Ebben az idényben alakult meg a Nyíregyházi Zenekedvelők Egyesülete. Célja volt ellensúlyozni a Bessenyei Körnek a nagykö zönség számára tűlmagas színvonalú hangversenyeit és olyan zenei élvezetekben részesíteni a közönség zömét, amikbe nem fárad bele. A társaság elnöke Mikecz Dezső lett, zeneigazgató Füredi Henrik. Első szereplése J910. ápr. 2-án volt. Az 1910— 1911-iki évadban szept. végén elsőknek Hegedűs Gyula és Varsányi Irén jöttek le, különböző jeleneteket adva elő közismert színdarabokból. Az egyes számok között G yőző Lajos konferált, azonkívül szerepelt még Fricsay Richárd karnagy vezeté sével a székesfehérvári honvédzenekar. Qkt. 2-án a Kaszinóban kisorsolta a Kör azt a Telkessy-festményt, amit a legutóbbi képkiállítás alkalmából a Nemzeti Szalon adott ajándékba. A sorsolás nyertese Kiár Miklós volt. 1910. nov. 20-án Francillo-Kaufman Hedvig énekelt, Mané Juon hegedült és Dienzl Oszkár zongorán kísért. Ez volt az utolsó hangverseny gr. Vay Gábor elnökségének ideje alatt, mert ezt követően elnöki állásáról ledBnüött és a Kör ügyeinek intézésében soha többé semmi részt nem vett. G r. Yay Tibor elnöksége. Az 1910. nov. 16-iki igazgatóválasztmányi ülésén jelentette be Geduly^jdelnok, a gr. Vay Gábor lemondását. Elhatározták gr. Vay Tw~r meghívását az elnöki székbe. Vietórisz szakosztály elnök befelíblette a szabadlyceális előadásoknak ebben az évadban leendő megkezdésé*. Schlicht^r Gyula igazgató választmányi tagsá gáról lemondott es a KorBől kilépett, végül elhatározták, hogy a

26


Zenekedvelők Egyesületével megkísérlik az egyesülést. E célból bi zottságot küldtek ki, melyet az egyesülés esetére az alapszabályok módosítására is felhatalmaztak. Dec. 7-én szabályszerűen megalakult a szabadlyceális szakosz tály, melynek tagjaiul 40 működő köri tagot jelöltek ki. Ugyanaznap este Jaques van lie r holland gordonkaművész hangversenyezett, Yvonne Dubel, a párizsi opera művésznője éne kelt, Dienzl Oszkár zongorán kísért. Dec. 9-én volt a szabadlyceum megnyitása. Szabad tanítás és ti műveltség címmel Vietórisz elnök mon3oTT"megnyiföt es első elöadásn'ffi âgföF hdre helybeli tanár beszélt az emberi test ről. Az előadáson sok előkelőség volt jelen, közöttük a főispán is.

13i,

l\

Dec. 16-án tartották meg az elnökválasztó közgyűlést. Eredmé nye gr. Vay Tibor megválasztása volt. Ismeretterjesztő (lyceális) előadásokat tartottak még_.ebhen az bán dr. Prok Gyula, A családról az őskorban, —(^reautyj)a bib liáról, (nevezetes megállapítása ennek az előadásnak egy pap aj.kárőTThogy „a vallásos hit nem akar hadilábon állni a szabad gondolko zással"), dr. Mike ez Miklós a betegségekről, dr. Hoftmann Máz- a Jánsadalom fejjfidésérőn FoTtéijenyi NaiSv Olivér Bosznia és Herce govináról, Klekner Károly az élő világról, mint a betegségek okozó járól, — len ö, a sarkvidékekről, bal'a lenő közigazgatási ismeretekről, Leffler Samuéi a lélektan JjÖréSfil, ár^ Kqnthy Gyula a. balatőnvidlkroi, Próhte Vilmos Japánról, végül Stróbl Vilibald a lelki betegségekről. jt 1911. május 5-én a 'Kör alelnöke, [dr.) Geduly Henrik, mint új püspök tiszteletére volt hangverseny a Koronában. Egyfelvonásos vígjátékot adott elő a Góth-házaspár, énekelt K. Durigó Ilona, sza valt Góthné és zongorázott Dienzl Oszkár.

1

A Nyírvidék (1911. november 19-iki számában olvassuk, hogy a Kör abbahagyta a magyarosodás terjesztését, mert a közben létesí tett népkönyvtárak és egyéb intézmények eredményesebbeknek bi zonyultak. h.z a cikk íria. hogy az első évi Ivceális előadások 2635 K 21 kiadással. 2348 K 70 f. bevétellel, tehát 286 Ki 87 i . j ~aHzetésser végződ *ek. " “ 1911— 1912-ben november 21-ikén volt az első hangverseny, Herei f Ferenc mondott megnyitót, Dömötör Ilona és Rózsa Lajos, í3 ? =fêraffln?’ művészei énekeltek, Pap Zoltán költő saját verseiből l-j szavalt és vetített képekkel mutatta be „Muzsikaszó" című díszmun kájának 100 illusztrációját. Négy nappal követte ezt a hangversenyt a Kör rendkívüli köz gyűlése, melyen Geduly Henrik alejnSk bejelentette, hogy gr. Vay Tibor máris lemondott az elnökségről. Ui elnöknek Gedulvi válasz tották meg: Alelnökök lettek: Bállá Jenő, Kállay Rudolf és Leffler "SGi.tuél, új segédpénztáros Felter Sándor, új irodalmi szakosztály elnök: Porubszky. Elhatározták a közgyűlésen az Évkönyv kiadását,

V

Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története______

27

D. Geduly Henrik elnökségének első évei. Az új elnök szereplésének első évében, 1911— 1912-ben kevés esemény volt. Részint a gyakori tisztikar változás, részint a zavaros külpolitikai és világgazdasági helyzet erősen befolyásolta a művé szeti kérdésekkel való beható foglalkozást, ami nyugodtabb légkört kíván. Egy hangverseny volt február 27-ikén, egy április 22-ikén és egy június 2-ikán. Az első alkalommal Beregi Oszkár szavalt, Contárouk Nadina orosz operaénekesnő énekelt és a Népopera karnagya, Reiner Frigyes zongorán kísért. Másodízben Basilides Mária Petőfi-dalokat énekelt, Jjjsza^Mari Petőfi-verseket szavait, {/uvi Oszkár zongo rán kísért. Harmadszor a helybeli Zenekedvelő k Egyesülete hangver_5£nyezett a Kör rendezésében, Kovách Árpád karnagy vezetésével Rajtuk kívül Vietórisz József szavalt, Ware Hetén hegedült, zongora kíséretet szolgáltatott Üienzl, végre Haypál Benő budapesti ref. lel kész előadást tartott. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak: [Radó Endre Xdr. Jósa András.)Zimmermann Rezső,[Spányi Géza, WiéTorisz József, 'Förübszky Pál, úr. Lendl Adolf budapesti állatkerti igazgató, MoravszkvF erenc, Gholnoky Jenő, Szfankay F. Béta debreceni ipari szakiskolai igazgató, Szalay Sándor, I&ffler Béla és Szomjas Gusztáv. A következő 1912— 1913-ik' évad november 20-ikán rendkívüli közgyűléssel kezdődött. A 1 Magyar JNemzeti Szövetség Nyíregyházi fiókja feloszlott és 600 korona készpénzvagyonái a szaEádtyceum se gélyezésere a Bessenyei Körnek adományozta. Elhatározták, hogy fidvelemmel a közállapotokra |ebben az évben rendszeres hangverse nyeket nem adnak. Az ismeretterjesztő szakosztály azonban válto zatlan buzgalommal dolgozott. Előadtak Vág Sándor debreceni ta nár, Haranghy György debreceni banktisztviselő, Bállá Jenő, Sztankay F. Béla, Obetkó Dezső eperjesi jogtanár, Prőhle Vilmos, Vígh Bertalan fémipariskolaí tanár, Lettler oeia, Cholnoky Jenő. Spányi Géza és Radó Endre. Ezen előadások ráfizetése 4Í1 korona 11 fillér volt. Ebben az évadban a szabadlyceum három előadással szerepelt Nyírbátorban is, ahol Gedulynak a bibliáról, Szalay Sándornak az elektromosságról és Prőhlének Japánról szóló előadásait ismételték meg. 1913. febr. 22-én és 23-án a Bessenyei Kör Ungváron szerepelt. Fényes fogadtatás után, melyen a polgármester, mint az ottani Gyöngyössy Kör elnöke, az alispán, a tanfelügyelő, rendőrkapitány és az evang. egyház elnöksége is megjelentek, egymásután két elő adást tartott a Kör. Gedtllx két részletben előadta a bibliáról szóló tanulmányát, Popinizié gordonka-, harmóniiim- é$ zonkorakíséretfel SngfeeltrA dalok szövegét Vietórisz József fordította magyarra. Proliié ismételte itt is Japánról szóló előadását. t z az ungvári szereplés botrányba fűlt, mert amellett, hogy az útra az elnök is, a főtitkár is erősen ráfizettek, az ungváriak a Bes-

t ,,

Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története senyéi Körtől követelték saját veszteségeik megtérítését is. A z erről szóló beszámolókból tudjuk meg, hogy a főtitkárnak évj_ 700—800 koronájába szokott kerülni a Bessenyei Kor, azonfelül hogy 300 koTtmar évi tiszleletdíi át már csaknem egy évtized óta visszaajándé kozza a Körnek azonteliíl, h o g v .háza országút ja a Kör esléin meg forduló művészeknek". (Szószerinti Idézet.) CtJtten az êvben Bleuer Rózsa pályadíjat Vidor Marci nyerte meg Ungvárról. Külön dicséretben és lOOTcorona rendkívüli jutalom ban részesítették Halászi Vadász Pál turkevei földbirtokost. A z 1913— 1914-ild év a Bessenyei György tiszaberceli szűlóházán elhelyezett emléktábla lglJ. szeftl. üS-lkrleleplezési ünnepségé vel kezdődött. Az ünnepségre 1iszabercelre külön vonattal utaztak ki Nyíregyházáról Geduly elnök és családja vezetésével D éry Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója, G ömörv János eperjesi gimnáziumi igazgató, a Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság képvise letében Császár Elemér. Kardos Albert, a Csokonai Kör főtitkára, Rácz Lajos, a sárospataki főiskola prorektora, a Nemzeti Szalon szá mos művésze, azonkívül nagyszámú megyei és városi előkelőség, A küldöttséget a községben Korocz József ref. lelkész fogadta, üdvöz lésére Geduly felelt. Az ünneplő háznál Himnusz után Geduly mondta el ünnepi beszédét. A leleplezett emléktábla felírása a követ kező: „E házban született Bessenyei György, a magyar nemzeti irodalom újjászületésének lánglelkü prófétája. Meghalt Pusz takovácsiban, 1811. február 24-én. Halála százados évfor dulójának emlékezetére megjelölte ezt a helyet a szabolcsvármegyei Bessenyei Kör. Uj idők, új eszmék tüzes harsonása, Innen indultál el új honfoglalásra; Rozsdás kard helyébe fényes tollat vettél, Keletről nyugatra bölcsen vezérletté!; Műveltségünkhöz, mit száz vihar hányt-vetett, Te hordtad az első faragott köveket; Tied az áttörés minden árnya-fénye, Szabolcs daliája, Bihar remetéje A lepel lehullása után Vidor Marci szavalta el a Bleuer Rózsa pályázaton díjat nyert Bessenyei-elégíáját. Korocz József az em léktáblát megőrzés végett átvette és koszorúk elhelyezése után az ünnepség a Szózattal véget ért. A közönség délben különvonattal visszautazott Nyíregyházára. Itt délben volt a Nemzett. SzaJaa In au Jításának megnyitása? Popini üdvözölte a Nemzéfi Szalont és művészeiffaHilt Déry Béla köszönt meg. Megnyitó beszédet mondott Geduly. A Nemzeti Szalon részéről Molnár Viktor nyug. államtitkár és Jjorvay János szobrász, mint alelnökök és Déry Béla, mint igaz gató vezetésével, további 11 fővárosi művész volt jelen. Debrecenből Bakos Tibor, Pálfy, Qi&nes és Csűrös festőművészek jöttek el, A ki állítás anyaga több, minr300 műtárgy volt, több mint 50 országos

Horthy István: A Bessenyei Kor 40 éves története

29

nevű képzőművész alkotásaiból. Este művészestély volt a Koronában.Medek Anna operaénekesnő énekelt Dienzl zongorakíséretével, Vieförisz Jó'isef méltatta Bessenyeit, Leffler Béla egy Bessenyeiről írt karcolatét olvasta fel, Popini A lbert pedig {Vadasz Pál alkalmi . költeményét adta elő. A művasár _a nyomott gazdasági viszonyok miatt ezúttal kevésbbé volt kedvező, mint az előző két alkalommal. Tizenkilenc műtárgynak így is akadt vevője. 1913. akt. 13-án meghalt a Kör egyik legtevékenyebb alapítója. Porubszky Pál.""* ------- KőVSÖtezoTiónapban az Országos Szabadoktatási Tanács 320 K tiszteletdíjat utalványozott a szabadlyceum megsegítésére. November 20-ikán Manen Juan spanyol hegedűművész hang versenyezett. Egyik tanítványával, Veszprémy Andorral kettősben is játszott, önálló zongoraszámmal és kísérettel szerepelt Dienzl Oszkár. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak ebben az évadban Kovács Gábor debreceni jogtanár, Báthory Ferenc nagyváradi kereskedelmi iskolai tanár, Cholnokv Jenő. Thoroczkay Gyula, Leffler Béla, Vágh H. Lajos újtátrafüredi fürdőígazgató, Glücklich Vilma, a feminizmus magyarországi vezére, Kozák István, Murányi László, Szomjas Gusz táv, Spányi ijézáTBaranghy György, Vietórisz József. Járossy Sán' dór és Tass József, az Országos Cserkészszövetség főtitkára. j
30


dr. Uifalussv Dezső főisp án meghívását határozták el. A -színészet! szakosztályt megszüntették, mert feleslegesnek bizonyult. Törölték a segédtitkár tjázteletdíját. Az igazgatóválasztmány és a szakválaszt mányok tagjanfax számát felemelték, Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a Bleuer Rózsa-alapítvány ^ ^ k o r o n a tőkéjét a Kör az ala pító beleegyezésével hadikölcsön jegyzésére fordította (Oda is ve szett!). Ugyanezen alapítvány 1916. év végéig esedékes kamatait a Vöröskereszt Egyesület nyíregyházi fiókjának céljaira ajánlották fel. Azonos célra juttatták az idei ismeretterjesztő előadások tiszta jöve delmét is. A rokkantak országos alap ja j a vára a Kör tagdíjbevételei nek 20 százalékát ajánlta fel. A megváltozott viszonyokra való te kintettel, új alapszabályokat alkottak. Vietórisz József elfoglaltsá gára való hivatkozással lemondott az ismeretterjesztő szakosztály elnökségéről. A rendes évi közgyűlést ugyanez év november 30-ikán tartották. Ezen tudomásul vették a jóváhagyott új alapszabályokat. Dr. Ujfalussy Dezsőt megválasztották a Kör társelnökének. Alelnökök let tek: Bállá Jenő, Bleuer Lajos és Vietórisz József. Főtitkár maradt Pogíni, segédtiikár dr. Vietórisz István, pénztáros Fekete Sándor, ügyész Korányi Endre, irodalmi szakosztályelnök Lettler Béla, az ismeretterjesztő szakosztály elnöke Járossy Sándor, ^Szakosztályelnök Bállá Jenő. Elhatározták a művészesték Telűjítását, esetleges jövedelmüknek a rokkant katonák segélyezésére való fordítását. Az ígmgrptfprjpsyfn <>lnadások jövedelmét a kárpáti faU vak felépítésének céljaira határozták felajánlani. A feléleszteni megkísérelt élet művészi oldalon 1915. december 3-án indult meg, amikor(Kubelik ,lan hegedült, Groák Ödönné sza valt, Spányi Boriska énekelt, Uienzt Oszkár zongorán kísért. 1916. március 16-ikán Pilisi Lajos, a Világ c. lap haditudósítója háborús rajzokat olvasott fel, £ánd£jr_ Erzsi és Steiner Ferenc szász kir. kamaraénekes énekeltek, Rozgonyi Ágnes hegedült és Koszto lányi Dezső verseiből adott elő. Tűz a két művészest utolsó fellobbanása volt a régi nagy estéknek. Ami a viharos idők elültéig ezután jön, az már csak a véletlen mun kája. Inkább a fellépő művész volt az, aki kereste a szereplést és nem a Kör a művészeket. Se pénz, se hangulat. A kettő nélkül nehe zen megy a művészi élet. Ismeretterjesztő előadásokhoz legalább is a hangulat megvolt, amit az elődadók elég szép száma mulat. NehFé^SSZCn inányzottak hozza az anyagiak sem, 200 K alakjában az Országos Szabadoktatási Tanácstól. Előadásokkal szerepeltek: Kovács Gábor debreceni egyet, tanár (2-szer), Cholnoky Jenő (4-szer), Vág Sándor debreceni tanár, Kende Zsigmond barakkörKazi orvos_12-szejJ, Kozák István. Spányi — Gém , Brunnswlck György huszárfőhadnagy és Jancsó Károly buda pesti közgazdasági író. Spányi előadásán Groák Ödönné bevezető és zárószót is mondott. Ezeken kívül a katonaotthonban külön előadágakat tartottak Pröhle Vilmos, Szklenár Mihály, Schárbert Ár min és Leffler Béla.


31

Ebben az idényben lép fel Andrássv Kálmán rpf lp llfa j a Tu ráni Kör megalakításának tervével. Minket ebből csak annyi érdekeli ' nogy i'z indítványozó az alapítás szükségességét egyéb érvek mellett ekként indokolja: „A Bessenyei Kör a magasabb nemzetközi ízlést kultiválja, így annak keretébe nem illeszthetők be a Turáni Társa ság által kitűzött célok.” Ma már tudjuk, hogy a Turáni Társaságot nem a mi körünk bántotta akkor sem és nem mivelünk szemben vol tak kitűzött céljai. Az 1916— 1917-ikt télen kizárólag ismeretterjesztő előadásokból áll a Kör élete. Előadók voltak: Szálay Sándor, Á ôstonPéfer nagy váradi akadémiai tanár, az Országo^SIetánia Szö vetség igazgatója, Veszi Margit, Leffler Béla, Spányi Géza és Szokol Pál. 1917— 1918. ismét élénkebb lett két hangversenyével. A z elsőn, 1918. március 18-ikán Burján Károly.. operaénekes énekelte végig Wagner részletekből az egész estét. Dhenzl Oszkár volt a kísérője, akit,ezúttal láttak utoljára a Kör dobogóján, 115 évi hűséges kitartás után. Utána április 30-ikán Nyíregyházi Ervin zongoraművész volt az egyetlen szereplő. Az, hogy mindkét estén csak egy főszereplő volt, mutatja, hogy a művészek keresték az érintkezést a Körrel és nem megfordítva. A nagy pénztelenség jele, hogy márkás művészek is leereszkednek az Olymposról s ők keresik fellépésekre az alkal makat. Az ismeretterjesztő előadások állandóan műsoron vannak. Eb ben az idényben adnak elő Láng Nándor debreceni egyet, tanár (2-szer),tpélsr Károly, Kovács Gábor (3-szor). Schárbert Ármin, M árton Béla aebreceni tanár, Cholnohy Jenő (3-szor), Somló Dezső, ~SupHá Géza műtörténetíró és Hoffmann Mór. A most következő ősz volt a háború befejezésének és az azt kö vető forradalomnak az ideje. Mikor senki nem tudta és nem tud hatta, mi vár az országra, mi az egyes emberekre, nem csoda, ha két és fél téli hónapig isméf a temető csendje borult a Bessenyei Körre is. M é f meglepő, hogy a nagy felfordulásban január 16-ikán Spányi ,,3/eza már előadást tart a mesterséges életről es rd&i'öills zj-ikaig, a lanácsköztársaság kitöréséig még két előadásnak van közönsége, amit Garay KjöLmÚB és Hfanr Ejgmér tartanak Tárgyuk — természete sen — a kor hangulatát tükrözi: Garay a társadalom fejlődéséről, Mnór Ady Endréről, a forradalmak költőjéről beszél. Tanácsköztársaság alatt nincs Bessenyei Kör. Kultúra és poli tika teljesen összevissza zavart fogalmak. Azonosnak veszik a kettőt és nem látják, hogy csak kiegészítői, egyenlő erejű támaszai egy másnak. Ha az egyik kidől, utána esik a másik is. 1919. április 29-ikén bevonult Nyíregyházára a román hadsereg. Ezeknek*a napoknak is aléltság jellemzi az idejét. A z ősz vége felé mégis feldúgjak fejüket a kultúrmozgalmak. November 22-ikén a rendőrség már sikerült estet rendezett szegénysorsú legénységének a felsegélyezésére. Hoffmann Pál gordonkaművész és felesége, Klug Mariska zongoraművésznő azonban még nem mernek fellépni nyíl-

32

ii

ll


bán vállalkoznak hangversenysorovánosan. Csakis.máj > zatra.
F

Mikecz Dezső elnöksége. 1921. január 6-ikán előkészítő értekezlet foglalkozott a Kör újjáalakításával. Megbeszélték a személyi kérdéseket, egyéb tenni valókat és elhatározták az alapszabályoknak az új viszonyokhoz illő

Mint mindig . . . a „Selyemház“

úgy most is a legkülönlegesebbet hozza emprimékben, selymekben, kostüm anyagokban, mintás strandanyagokban

Nyíregyháza Dúsan

felszerelt ruha és kabátszövetraktára a igényeket is kielégíti.

Slóna ÜfíHHós Munkái elösmertek.

legmagasabb

fotóm

Gyermekképei ötletesek.

Zrínyi Ilona-utca 5.

Óvja egészségét és a betegségét előzze meg mindenki GYÓGY- ÉS ÁSVÁNYVIZEKKEL 1 Főraktár: Altér Bernét Nyíregyháza, Bencs Lészlótér 18. szám. — Telefon 114., ahol minden létező gyógy- és ásványvizek állandóan kaphatók.

O Vaja j

K

Sajtja Vásárolja Vezet

tejtermékeinket!!

Mindenhol kaphatók. Telefonszám 593.

N em zeti Hitelintézet Részvénytársaság nyíregyházi fiókjaH orthyM iklús-tér9. sz. IIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII T E L E F O N :

2-08.llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUlllllllir

Foglalkozik a bankuzlet minden ágával. Betéteket legelőnyö sebben gyümölcsöztek Kölcsönöket folyósít I. h. bekebelezés mellett. Tűzifa- és szénosztálya kedvező részletfizetés mellett szállít tüzelőanyagot.

N yírvidékiTakarékpénztárRészvénytársaság Nyíregyháza AzAdria Riztosité Társulat N yíregyházi FfiűgynO ksége na

Szabolcsi K özponti Takarékpénztár R t. Nyíregyháza iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin i

T E L E F O N S Z Á M : 142. Táviratcím : KÖZTAKARÉK. iiiiiiiiiiiiniiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuii

• • • • Foglalkozik: a takarékpénztár és bankuzlet minden • • • •

ágával.


i,

33

átdolgozását. Kimondták, hogy három szakosztálya lesz az egyesü letnek: az irodalmi, a zenei és az jaafitgygyfiytö. vagy amint azt megmagyarázhatatlan ragaszkodással még mindig idegenül nevezni szerették: a lyceális. Az alakuló rendkívüli közgyűlés előkészítésére 6 tagú bizottságot küldtek ki. Január 30-ikan tartották meg az alakuló rendkívüli közgyűlést, amelyen Vietórisz József j ognak elnökölt. Kimondták az új alaku lás szükségességét, elfogadták a módosított alapszabályokat, a ter vezett és előbb említett 3 szakosztállyal. A Kör új elnöke Mikecz Dezső alispán lett. Uj főtitkár Klekner Károly, ügyvezető titkár Kardos István. Dénztáros Kovács Veier Pál, ellenőr Kéler^pyula, könyvtáros" ScharBert Ármin, ügyész Sasi Szabó László.birodalmi szakosztályelnök lett Vietórisz JózseJ, jegyző Téger Béla.jiertgszakosztályi elnök Bencs Kálmán, jegyző Juhász Sándor, ffsBIBféhér-' * jesztö szakosztályrelnök Adorján J>erenc, jegyző Péter Károly. Díszelnökok lettek: Éneked János-; ‘ GeJttly Herjrik, Jármy Béla, Mesfiö jűZtszfiTés Miklösy István. A szakosztályok mindegyikébe 30 tagot, az igazgatóválasztmányba 15 Megállapítot ták, hogy a Kör tagjainak száma 16* Érdekes újítás volt ebben az időben, hogy_a Kör tagjai irodalmi és művészeti eszmecserék céliából minden csütörtökön találkoztak a kaszinóban. Közben Ininden egyes szakosztály a saját kebelén Delui Kuloii Megalakult, mely alakulások említésre méltó eseménye, hogy a zenei szakosztály Kovách Árpád polgári iskolai tanárt választotta meg karnagynak. Almost kezdődő korszak volt a Kör másodvirágzása. Az ország borzalmas megcsonkítása, a megállás nélkül zuhanó valuta, a sok menekülés, hontalanság, halai, lehangoltság és más gátló körülmé nyek nagyban korlátozták a művészi élet háborúelötti lendületét. Arra a nemzetközi viszonylatban is magas színvonalra, amit, mint láttuk, sokan már kifogásoltak is, gondolni sem lehetett. Ahogy azon ban az új élet a lehetőség határain belül — ezúttal különösen .K a r -___ dós István űévbuzgalma révén — megindult, az minden tiszteletei megérdemel. A z első hangversenyt 1921. febr. 13-án rendezték. V. Hammerstedt János és a Bessenyei Kqr_zenekara léptek fel. . Nagyobb megmozdulás vnit a Ké^Renyei-íinnep Tehr. 28-án. A z '< f í A • ünnepség a Bessenyei-szobornál kezdődött délelőtt 11 órakor, Zwick Vilmos vezetése alatt a gimnázium énekkarának Himnuszával. Fel vonultak a katonai és polgári hatóságok kiküldöttei, zászlók alatt az iskolák, egy diszszakasz katonaság és a díszbe öltözött tűzoltótestü let. Mayer Géza gimn. tanuló irredenta költeményt szavalt. %Jehner Károly ünnepi beszédet mondott, melynek végén elhelyezte a f^ör koszorúját, a Turáni T^fir ha hér árfával e dviiff a szobor talpára, lovabbi koszorúkat öt iskola növendékei helyeztek a szoborra. Al&őver Géza keresk. isk- tanuló szintén szavalt egv irredenta verset, végül a tanítóképző énekkara elénekelte a Szózatot. Este irodalmi ünnep volt a vármegyeházán, amely ismét Himnusszal kezdődött, a Városi Dalárda előadásában. Mikecz Dezső elnök mondott megnyitót. Ün-

3

34


népi szónok volt dr, Papn Károly egyetemi tanár. Vietórisz József a magyar Hiszekegyhez fűzött gondolatokat, G aravE ta szavalt és a Városi Dalárda Szózattal fejezte be. A Nyirvidek c.'helybeli napi lap ebből az alkalomból terjedelmes Bessenyei számot adott ki. Márc. 27-én a Kör három irodalmi pályadíjat tűzött ki: 500 K-t lírai versre, 100 K-t szavalásra alkalmas költeményre és 1000 K-t novellára. Megkezdődtek az ismeretterjesztő előadások is. A új korszak első előadóia jÁdv^Môs volt, kinek előadását Klekner Ká roly megnyitója vezette be es vietórisz Józsefnek egy irredenta verse végezte. További előadó volt Vietórisz József és Popovits Margit. CjÍ9ZT\ április 10-én volt a Beethoven-est. V. Hammerstedt János zongorázott, Vertse K. Andor beszélt Beethovenről, Lemberkovitsné Wéber Margit hegedült és Ujfalussyné Mándy Margit énekelt. Zára dékul a Bessenyei Kör zenekara játszott Kovách Árpád vezényle tével. Április 17-én irodalmi matinét tartottak. Ennek az előadásnak a lefolyása' nem egészen ismert. Annyit tudunk, hogy megnyitót mon dott Kardos István és a hősi halált, halt ifi Mikecz D ezső.vorsoihől |zavalt Garay Gyuláné. Szerepüteit még Vietórisz József, Garay Anna és Borbély Sándor. Május 11-én Endrődy-emlékünnep volt. Magyar Hiszekegyet és Himnuszt énekelt a Városi Dalegylet, Vqjdaaf Vietórisz Áronba sza valt, Havas Gáborne énekelt, Jóna Kálmán zongorán kísért és Sajó Sándor — ekkor már Kisfaludy Társaság tagja — Endrődy Sándor ról beszélt. Május 21-én Kardos István résztvett a Kör képviseletében a bu dapesti Jókai-szobor leleplezésén és a szoborra koszorút helyezett. Június 19-én rendezték a Benczúr-ünnepet. A Benczúr-emléktábla előtt Himnusz után Sasi S'iubó LliSZTü mondott emlékbeszédet, Vietórisz József alkalmi költeményt szavalt. Koszorút tettek le Jármy Béla főispán a kormány, Beöthy Zsolt a Tudományos Akadé mia, Zala György a Képzőművészeti Társulat, Fritz János a Benczúr Társaság, Mikecz István Szabolcsvármegye, Bencs Kálmán a város, Klekner Károly ^.Bessenyei és Turáni Körök nevében. A Szózat elénetlése után a közönség a kiállított Benczúr-képek megtekintésére a városházára vonult. A képzőművészeti társulat főtitkára, Paur Géza átadta a városnak a magával hozott Benczúr-képeket, amiket ' Bencs Kálmán átvett. Utána Jármy Béla beszélt a kormány nevében. Este emlékünnep volt a megyeházán. Megnyitót mondott Mikecz Dezső, emlékbeszédet Zala György, Beöthy Zsolt méltatta Benczúr művészetét. Ünnepség után a Sóstón volt társasvacsora. Aug. 17-én Mikecz Dezső, Vietórisz József, Flegmann Bertalan, Rónay Jenő és Kardos István tisztelegtek a Kör képviseletében a Sóstón üdülő Blaha_l,ujzánál. 1921. okt. 1-én a városi képviselőtestület a Bessenyei Kör indít ványára Jtenczúr-sjg^k™- feláIUtásáL-i?atárosta el. Ebből a célból a szoboralapTéteshéset 100.000 K-val kezdte meg.


,

__

O i *

35

Dec. 7-én az igazgató-választmány az íyperetterjesztő szakosz tály elnökének Adorján Ferenc helyére Zimmermann Rezső tanárt, titkárának Valent Józsefet választotta meg. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak ez évben Rugonfalvy Kiss István és Mitrovics Gyula debreceni egyetemi tanárok, Zimmerman Rezső, Vietórisz József, Motavjszky Ferenc és Marúócsv~hmit. _ 1921. ~Séc. 18-án hangversenyt rendeztek, amelyen Lorenz Ilona zongorázott és a Kör zenekara egy Mozart nyitányt adott elő, szo katlanul nagy közönség előtt. Dec. 29-én felhívást kapott a Kör a zemplénmegyei Kazinczy Körtől, csatlakozzék a Széphalom eladása ellen megindított mozga lomhoz, mert a Nemzeti Múzeum Széphalmot a mauzóleumnak és a hozzátartozó néhány négyszögölnyi területnek kivételével anyagi | eszközök hiánya miatt el akarja adni. 1922. január 12-én Dante-íinnen «o1f a gimnáziumban. Megnyi tót mondott Vietórisz József, Arany János Dante című költeményét bemutatta Zimmerman Rezső, Tankó Béla debreceni egyetemi tanár beszélt Dantéről és Kovács Mária egy részletet szavalt a Divina Commoediából. Január 21-én Rákosi-ünnep volt. Megnyitót mondott Mikecz Dezső. Vietórisz József feiovasta Rákosi Jenőnek a Körhöz intézett * > két levelét, Galamb J ó ^ e f budapesti tanár Rákosiról adott elő, „ > w JLsk^mJJnhpr Rákosi esL7télüráiáról olvasott fel. Krasznay Ili szavalt. A Városi Dalárda Himnuszt és Szózatot énekelt. Febr. 12-én irodalmi matinét rendeztek. Megnyitót mondott Kardos István, költeményeikből adtak elő Sasi Szabó László és Vietórisz István, Jtiss Lajos múzeumigazgatö~IéTo1vasntt t>gy tamil. . mányt és Vertse A. Andor egy humoreszkjét. márc ^ü-én ynT4 a Czóbel—Lőrinczy-est. Mikecz Dezső elnök üdvözölte a személyesen megieieni ózonéi Minkát és Lőrinczy Györgyöt, átnyújtva nekik a Kör tiszteletbeli tagságáról szóló ok mányokat, miket Szalay Pál rajzolt. Vietórisz József felolvasta Garay Annának Czóbel Minkáról írt tanulmány át? Czóbel Minka ezenkívül személyesen egy tárcáját és néhány versét. Garay öyttlang ' Czóbel és Lőrinczy verseket szávait. Sasi Szabó László méltatta Lőrinczy költészetét. Lőrinczy verseket és novellát mutatott be. A Városi Dalárda Himnuszt, Szózatot énekelt. Czóbel Minka ezalkalommal 1000 K-t adott a Bessenyei Körnek, egy Bessenyei-serleg Seizerzési költségeire indítandó gyűjtés megkezdéséül? ~ Április 24-uce ismét Bessenvei-ünnemnélelott a szobornál Him nusz és Szózat. Emlékbeszédet mondott Fehér Gábor, Mayer Béla szavalt. Koszorút tettek le Császár Elemér az Akadémia, a Kisfa ludy- és Petőfi Társaságok, A dy Lajos a debreceni Csokonai Kör nevében és számos helyi testület. Délután ünnepély a vármegyeházán. Megnyitót mondott Vietórisz József, ugyanakkor elparentálta a napokban meghalt Beöthy Zsoltot és felolvasta a nagy tudósnak és írónak a Sóstón költött, „Erdőben" című utolsó versét. Bessenyei hivatásáról Imre Sándor egyetemi tanár beszélt. Téger Béla saját Bessenyei-ódáját szavalta el. Császár Elemér is felolvasott egy Bes-

36


senyei tanulmányt. A Városi Dalárda Himnuszt és magyar Hiszek egyet énekelt. Az ünnepély alkalmából táviratilag üdvözölték a Kört Czóbel Minka és a Nógrád vármegyei Madách Társaság. Este ban kett volt a Koronában, Ebben az évben márc. 19-én tartották az évi rendes közgyűlést. Ezen Czóbel Minkét és Lőrinczy Györgyöt tiszteletbeli tagoknak választották meg. Elhatározták, hogy Klekner Károlynak dr. Jósa András felett mondott halotti Beszédét és Kiss Lajos múzeumigazga tónak Jósáról írt tanulmányát a Kör költségén kiadják, tiszta jöve delmét a felállítandó Jósa-emlékmű költségeire fordítják. Az egy év előtt lírai versre meghirdetett pályázat meddő maradt. A szavalásra alkalmas költeményt, ifj. Radványi Sándornak „A magyar diákok hoz” c. versét 300 K-val jutalmazták. Uj pályázatot írtak ki 1000— 1000 K jutalommal egy novellára, egy alanyi és egy szavalható versre. Bejelentette a közgyűlés, hogy a Zenekedvelők Egyesületével fuzionált. Egy megüresedett igazgatőválasztmányi helyet Kállay Miklós főispánnal töltöttek be. Ezen a gyűlésen állapították meg, hogy az új Körnek 160 tagja van. Azt is itt határozták el, hogy a Kör zongoráját ezentúl* senkinek nem kölcsönzík ingyen. Az 1922— 1923-iki idényt október 21-ikén igazgatóválasztmányi üléssel kezdték. Ebből az ülésből eredő fontosabb határozat, hogy a tanulmányútra Amerikába kiküldött Zimmermann. Rezső ismeretterjesztö szakosztályi elnök helyére dr. Spanyi Gézát helyettesítet ték be. Foglalkoztak azonkívül a ^(Jósa-emlékkönyv, a /Bessenyei-serleg és a/Benczúr-szobor terveivel. A z idény első művészi eseménye 1922, november 19-én a Pe*őfiest. Megnyitót mondott Vietórisz József. Ferenczi Zoltán, a Petőfi Társaság alelnöke Petőfiről olvasott fel. Fofgácfi Rózsi, a Nemzeti Színház tagja, Petőfi verseket szavalt. Száuav G yula, a Petőfi Tár saság titkára részleteket adott elő egy Petőfit tárgyazó, nagyobb drámai költeményéből, Szent-Istvány Juliska énekművésznő Kovách Árpád zongorakísérete mellett Petőfi-dal okát énekelt. December 10-ikén irodalmi matiné volt a vármegyeházán. Meg nyitót mondott Vietórisz József, megemlékezve benne Gárdonyi Géza haláláról. Fehér Gábor ismertette az irodalmi pályázat ered ményét, mely szerint 2 díjat nyert meg Véflessy-üvuLa országos hírű költő, egyet Pákozdy rerpnc tanárjelölt, a Krisztusszonettek közismert szerzője. "Dicséretet kapott lö'k öltő. A pályadíjnyertes ltolteményelcel Kovács Mária szavalta el, Téger Béla pedig a díj nyertes novellát olvasta fel. Ezúttal léptek fel először a Körben Tartallyné Stima Ilona, ifj. Raduányi-Sándor és Balig Ferenc, akik mindaharman költeményeket olvastak fel. r~7~1925Tlanuár 4-ikén Kéry Klára zongorázott, K. Kallivoda Olga énekelt. Március 7-ikén volt a_Madách-ünnep. A Szalay Pál helybe1! rajztanár által díszített pódiumon Jreduly Henrik mondott megnyi tót. Nógrádvármegyéből itt voltak az ünnepségen Jeszenszky Kál mán apátplébános, dr. Kossaczky Árpád, a Madách Társaság főtit kára és Vissnyovszky Rezső, — Budapestről Paulav Erzsi és-Qdrv


37

Árpád, — Debrecenből Tankó Béla egyetemi tanár. Vissnyovszky egy saját szerzeményű Madách-verset szavalt, Paulay és Odry jele neteket adtak elő Az Ember Tragédiájából, Tankó Madáchról olva sott fel és Vietórisz szavalta saját Madách-ódáját. Az ünnepséget társas vacsora követte. _ Április 14-ikén jd. Ábrányi Kornél zeneszerző emlékestje voltT Megnyitót mondott L&rinczy György. N aív Izabella, az Operaház tagja énekelt. Garay Gyuláné Ábrányi verseket szavalt. Kardos Ist ván felolvasta ícT. Ábrányi Kornélnak egy tanulmányát. ~A helybeír tanítóképző énekkara Lukács Béla vezetésével két Ábrányi szerze"menyt adöll éTb. /.ongorakíséretet ifj Ábrányi Emil és Kovách Árpád szolgáltattak. Ezt a hangversenyt is társas-vacsora követte. Május 27-ikén Tiszabercelen rendeztek Rassenyei-ünnepet. Az ünnepség az ottani r. kai. és ref. templomokban tartott istentisztele tekkel kezdődött, ahol szentbeszédében mindkét lelkész Bessenyei ről emlékezett meg. Utána Bessenyei szölőházához vonult a közön ség, elénekelve a ref. énekkarral a Magyar Hiszekegyet és a Him nuszt. Megnyitót mondott Ktekner Károly, ünnepi beszédet Lőrinczy György. A község és a ref. egyház nevében Korocz József lelkész beszélt. Szathmáry István költő Bessenyei-ódáját szavalta el, melyet követőleg Kardos István szavaira lehullott a lendJiásoift-Besssítjígis. kénről. Mind a 1X1 -Fgyilr 1 hSltő arcképét, másik szülőházát, a harmadik a tíszaberralí ref. temnlnmnt "ábrázolja. Zárószót mondott Vietórisz József. Îsmeretterjesztő előadásokat tartottak Bogdánffy Ödön földmíveTesugyí államtitkár, W.ndetzky József, a Pázmány-egyetem koz mográfiai igazgatója (2-szer), Spdnyz G?za, Nádai Pál, Wagner János tanítóképzőintézeti főigazgató, Valent József és jjjfike^z *>don. Ez az idény egyéb eseményekben is szokatlanul gazdag7"Sasr Szabó TjíszIö J.Bessenvq-sarLeilll-gímmgl 1922, december 17-én fel-1ÍJ 2., hívást tesz kóz'zeTT'el szólít ja benne SzaTJoIcsvármegye közönségét, hogy ha valakinek a Bessenyei-serleg céljaira alkalmas kehely volna birtokában, ajánlja fel azt a Kör részére. A Bessenyei-serleg eszmé jét az 1922. március 25-iki Czóbel—Lőrinczy-est alkalmával tudva levőleg Czóbel Minka pendítette meg. Ugyanakkor a serleg költsé geire tekintélyes összeget adott. Mikor a Sasi Szabó László felhívása megjelent, ifj. Radványi Sándor helybeli költőnek jutott eszébe, hogy Kótajban. a gör. kát, egyház birtokában van egy, erre a célra _alkalmas serleg. Eelhívta rá úgy a tulajdonos egyház. min!~a Bíü-' senyei~Kör*flgyeimét. Egy hónap sem telt bele, a Körnek a kótaji gör. kát, egyház képviseletében Szemerszky János lelkész és Dobránszky Gyula főgondnok jóvoltából január 10-ikén már meg is volt a kívánt Bessenyei-serlege. Ezt a Kör rendbehozatta és Vietórisz József következő szavait vésette a serleg oldalára: — Ez a serleg Bessenyei serlege Tiszta borral tüzes lelket tölts bele. Úgy idézd a Bessenyei szellemét, Műveltségért, magyarságért Küzdjön minden nemzedék. _____

38


Húsz nappal később, január 30-ikán Korocz József tiszaberceli ref. lelkész egyházközsége nevében a Bessenyei Körnek ajándékozza azt az ezüst serleget, melyet 1645-ben a Bessenyei-család egyik tagja,. István és ennek felesége, Kovács Borbála adományoztak az egyház nak. Felírása ez: „Bessenyei István Kovács Borbálával együtt adta. Ámen. A z Berczeli templomhoz Isten tisztességére ezt a poharat. Anno 1645." A kelyhet az aznap tartott igazgatóválasztmányi ülésben sze mélyesen adta át a Körnek Korocz József. Ugyanebben az ülésben Spányi Géza egy Bessenyei-bál eszméjét vetette fel. Annak megren dezését a következő farsangra halasztották, de soha meg nem ren dezték. A z említett két serleget máiiic 37-ikén avatták fpl Tiszabarcelen, a már leírf ottani Hnrc° ny°: Ünnepség, alkalmával. Az ünnepség lezajlása után ugyanis serlegavató lakomát rendeztek a Tiszaparton. A lakoma sikerében Hrabovszky Samunak, Sós Jenő tiszaberceli ref. tanítónak és a nyíregyházi cserkészeknék volt legnagyobb érdemük. A Mióta ji gör. kát. egyház adományát Vietórisz József, altiszaberceli reÍTégyház ajándékát Lörinczy György avatták fel. A sErlegavató ebéd késő estig, az utána következő tánc az u. n. Czakódi erdőben világos reggelig tartott. ~ További eseményei az évadnak, hogy hivatalosan megalakult a Kör negyedik szakosztálya, a [képzőművészeti* melv_£lnöknek Imre János igazgató-főmérnököt, alelnoknek Kovács Tibor városi mérnö kit ----------------------- 1923. január 20-ikán Kardos István ügyvezető titkár és Téger Béla irodalmi szakosztályi jegyző a Kör képviseletében a balassa gyarmati Madách-ünnepségre utaztak. Kardos itt emlékbeszédet is mondott, Téger Béla pedig egy Madách-yershez fűzött rövid elme futtatást. Ennek az útnak a beszámolójábóRudjuk meg, hogy Mar^gócsy Emil helybeli kér, iskolai igazgató is jelen volt Balassagyarniátcfif és-visszatérőben Budapesten, Zala György műtermében meg tekintette azt a Benczúr-szobormintát, amelyet a művész Nyíregy házára szánt. A szoborminta ára a közlemény szerint másfélmillió korona lett volna. A z évad beszámolójához tartozik még az is, hogy 1923. április havában az Országos Közművelődési Tanács Budapesten ülést tar tott, melyen a Bessenyei Kört Kovách Árpád képviselte. Szóba ke rült ott a Bessenyei Kör válsága is. A Tanács ígéretet tett, hogy ha ’ a Kör ^Szabolcsvármégye összes községeit beszervezi kultúrközpontokba, ott a közművelődés állandó fejlesztésére vállalkozik, akkor kap segélyt. Amily természetes, hogy a Kör vállalta az elébe szabott feltételt, éppen olyan természetes az is, hogy vállalkozását megvaló sítani nem sikerülhetett. Előbb kellett volna a pénznek meglenni és csak azt követőleg vált volna lehetségessé a szervezkedés, nem pe'd ig fordítva! Végezetül június 23-án dr. Poldy József elnök és dr. Nagy Jenő tanár által képviselve, a debreceni Tisza István Tudományos Társa-


39

rsj

ság tartott a Bessenyei Kör vezetőségének bevonásával Nyíregyhá zán egy értekezletet. Az Alföld erőit feltáró tudományos kutató munka megindítása volt a cél SzaBolcsvármegye területén. A Besse nyei Kör lelkes támogatást ígért a munkához és az anyagiak meg szerzése érdekében gyűjtést határozott el. A munka, mint későbbi évek mutatják, szép lendülettel megindult, de arról, hogy abban tevékeny része lenne a Bessenyei Körnek is, adatot találni nehéz. Az ezen megbeszéléssel bezáródott évad volt a Bessenyei Kör életében, __ ncm legmagasabb színvonalú, de legszínesebb és legmozgalma sabb. 1923 — 1924. évben közgyűléssel kezdődött az idény. A tisztikar maradt a régi, csak a szakosztályi titkárok újak. Irodalmi szakosz tályi titkár Fehér Gáhor. zenei dr. Sarkadi Aladár, ismeretterjesztő Valent József, képzőművészeti Szalay Pál. Uj igazgatóválasztmányi tagok dr. Járossy Sándor, Szohor Pál, Téger Béla, dr. Tóth László és Vertse K. Andor. Uj díszelnökök Kállay Miklós főispán és Mi-f ■ kecz István alispán. Ebben a korszakban már jellemzőek a mesébe illően magas számok. Tagdíj 1000 K , új pályázat alanyi költeményre, szavalható elbeszélő költeményre és tudományos kérdést népszerűén fejtegető tanulmányra, egyenként 50— 50 ezer K jutalommal. Évadnyitó hangverseny volt 1923. nov. 6-án. Szegheő János zongorázott, Garay Eta szavalt. Dec. 21^én a Kör-Pártfogásával és erkölcsi támogatásával Cs. Joachim Ferenc szegedi festőművész rendezett a városházán gyűjte ményes képkiállítást, melynek gyenge sikere volt. Nyíregyházáról a három Kiss testvér iparművészeti tanfolyamának termékei is látha tóit voliak. Dec. 29-én irodalmi délutánt rendeztek. Megnyitót mondott Fehér Gáhor. Három helybeli költő: Vjetórisz József, Juhász Mar£il és Gulyás Pál verseikből adtak e l ő .A negyediKkoltö személye U sen nem jelenhetett meg, elbeszélő költeményét Vajdáné Vietórisz Aranka szavalta el. 1924. január 24-én Koncz János hegedült, felesége, Keömley ü Blanka énekelt. Mindkettőjüket Járnay Lajos kísérte zongorán. Június 18-án nagyszabású irnflaTTiiLiiimgpély volt a vármegye házán, Megnyitót mondott Mikecz Dezső. Vietórisz József kevéssel ezelőtt ért el országos sikert Senki Pál című verses elbeszélésével, amit az Akadémia a Ná d asdv-3j i) aT jutalmazott. Ebből a verses elbeszélésből adta elő a szerző az előhangot, az első és az utolsó éneket. Fehér Gábor titkár beszámolt a legutóbbi pályázat eredmé nyéről, mely az előző év országos sikerével szemben ezúttal az egész vonalon meddő. Téger Béla Bessenyeiről olvasott fel és fejtegette a LíQta^ Jenő_-féle~ereklyetárgyak ielenlöségét, amelyekről alább lesz szó. Ünnepély ufan~a kÖZőftség""a l^ssenyei-szoborhoz vonult, ahol a tanítóképző énekkara Himnuszt énekelt. Utána Sasi Szabó László mondott beszédet, melyben érdekes párhnramot vont Kant, Besse-~ ___ nyei és Vietórisz között. Este Vietórisz József tiszteletére 1ÖU teritékes ünnepT ^vacsora volt. Ezen Kállay főisván köszöntötte fel az ünnepeltet, a Bessenyei-serleggel a kezében, #

40


Az évad elején külön helyiérdekű irodalmi esemény volt Vietórisz József Orgonavirágzás című verses kötetének megjelenése is. Június 21-én g helvheV tilhnrmaziiLiia--xnnolyiTâAnH házi hang versenyt Kovách Árpád karnagy vezényletével. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak: Máday István, dr. Szontágh Félix, Csörsz Károly debreceni egyetemi tanársegéd, Gaizler Gyula, Vámosy Zoltán egyetemi tanár, V erf/y Frifíves debreceni egyetemi tanár, Spányi Géza, Szalay Sándor és Waday Pál. 1924. június havában jelentékenyen megszaporodott a Kör Bes senyei ereklyéinek száma. Ennek róvia“történeté'a’ kövétkéző^ Tián hántolták ki rusztakovacsiban Bessenyei hamvait, abból a sír ból, mely maga a költő által kiválasztott öreg körtefa alatt volt. A kihantolás akkor azért volt sürgős, mert a Berettyó patak a sírhelyét elmosással fenyegette. Távolabb vitték tehát a hamvakat a víztől. Ezen kihantolás keresztülvitelében egyik legtevékenyebb szerepet játszotta Vass Jenő berettyóújfalusi gyógyszerész, aki szerkesztője volt akkoriban az ott megjelenő Sárrét című lapnak. Ennek a gyógy szerésznek az özvegye, Vass Jenőné Liptay Jenőnek, mint bakonszegi (Bessenyei nyugvóhelye) földbirtokosnak és jó ismerősének ajándékozta ezen Sárrét című lapnak azt a két számát, melyek a kihantolásnak és a felállított emlékmű leleplezési ünnepségének rész letes leírását tartalmazzák. Odaajándékozott továbbá egy 1883. évi táviratot, melyben magyar tudósok és művészek az ünnepély rende zőbizottságát üdvözlik, — egy XVIII. századbeli kiadású francia könyvet, melyben egy „Bessenyei capitain 1791." című fejezet is van. végül egy koporsószöget, melyet néhai Vass Jenő személyesen vett ki Bessenyei koporsójából az 1883-ik évi kihantolás alkalmával. Ezek azok az ereklyetárgyak, amiket Liptay Jenő nyíregyházi lakos, mint bakonszegi földbirtokos, a Bessenyei Körnek ajándékozott. Az ereklyéket Liptay Jenőtől Kardos titkár vette át és a Kör az értékes adományt levélben köszönte meg, külön özv. Vass Jenőnének, külön Liptay Jenőnek. Az 1924— 1925-iki idény azzal kezdődött, hogy a nov. 14-iki igazgatóválasztmányi ülésben másodtitkári állást szerveztek s az évi tagdíjakat 40.000 K-ban állapították meg. Hangversenyt rendeztek 1925. február 16-án. Szegheö János zongoraművész egy Mozart-hangversenyt adott elő a Bessenyei Kör zenekarának kíséretével, majd önálló számokat is. Azonkívül a Kör zenekara Garay Gyula szólójátéka és Kovách Árpád vezénylete mellett önálló számot is játszott. k/ M árc._27ikán megalakult Nyíregyházán g Infnntnino fnrsnsga v helybeli fiókja, mely alkalommal nevezett Társaság a Bessenyei Körrel összefogva rendezte meg első szereplését. A Lafontaine Tár saság megoldani volt hívatott azt az eldöntetlen kérdést, mely a Bessenyei Kör kebelében is sok vitának szelét kavarta fel: idegenből behozott kultúrát űzzön-e a Bessenyei Kör, vagy tisztán a hazai művészetet ápolja? Az új társaság kimondottan az idegén műveltség megismertetését tűzte ki célul, így ő mellette a Bessenyei KörUeKa-


41

tóbban szentelhette anyagi és erkölcsi erejét a hazai irodalomnak és művészeteknek. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak Spányi Géza, borbély Sándor, Csörsz Károly, Milekker Rezső debreceni egyetemi tanár, Orbán Dezső festőművész, Kunos Ignác és Horváth Mihály buda pesti egyetemi tanárok, Náday Pál iro. ^fifeecz Ödön, Fischof Gyula szegedi írásszakértő, ScKarberf Ármin, Kozák István, Margócsy Emil, Vikár Béla fővárosi műfordító és Hűnek Emil. Kójjay Miklós elnöksége. v -T ,v’ 1924— 1925-ös évad a nagy személyi változások C vkövetkező) i ideje.'Tömegével mondtak le a tagok különböző tisztségeikről. Mikecz Dezső lemondott az elnökségről, Spányi az ismeretterjesztő szakosztály elnökségéről, Kardos István a főtitkári, Murányi László az igazgató-választmányi tagsági és F»hér Gábor a jegyzői tisztség ről. Fennállása óta soha még ennyien é k sze rre nem 'ordítottak há^ táj. a Kör szolgálatának. Magától értetődiSTTiogy’ a me'grazkódlaTas egy kicsit erős volt és utána ismét Iankadás állott be. Ugylátszik, a Kör tevékenysége a főtitkár ügybuzgalmán múlik. Popini annak ide jében nemcsak szellemi és fizikai tehetségét, de anyagi erejét is egé szen a Körnek áldozta. Ezért fénylett olyan messze abban az időben a Kör világossága. Kardos István éppen olyan tevékeny és lelkes főtitkár volt .akárcsak Popini. Azért az ő idejében is fényes lapokat mutat fel a Kör története, de mert a még mindig ájultságban fekvő magyar nemzeti közélet megdermesztette a nagyvonalú tevékenysé get és Kardos István nem rendelkezett a Popini Albert anyagi tehet ségével sem, megérthető, hogy az ő korszaka a Popiniénál halkabb hangú s helyi érdekűbb volt. " 1925. nov. 6-án tartották a tiszújító közgyűlést, amelyen Vietórisz József elnökölt. A lemondott faikecz Dezsőt örökös tiszteletbeli elnöknek választották meg. Uj elnök lett Kállay^Miklás njspgn. fntitkár Mifeecz Ödön és az ismeretterjesztő szakosztály elnöke Bor hely Sándor. A megüresedett többi állás betöltését az egyes szakosz tályokra bízta a közgyűlés. Ebből a gyűlésből üdvözölte a Kör a Ma gyar Tudományos Akadémiát százéves fennállásának emlékére és köszönte meg Szabolcsvármegyének 5.000.000 K-ás adományát, amit az év folyamán a_ Körnek juttatott. Érdekes megállapításai a gyű lésnek, hogy egyetlenegy fillér tagdíj hátralék sincs és hogy a iaglétszám^523 ami legmagasabb eredmény volt a Kör életében. Lzek a számuk-iJttUHIzjK (JlékneK az éveknek telienauiesnek Induld pénz bőségét. 1926. január 7-én színielőadás keretében emlékezett meg a Kör ^ VörosnTáfty Mihályról. Megnyitót mondott Kardos István. Gulyás * Menyhért színigazgató társulata a Czilley és a Hunyadiak-at adta elő. Ebben a darabban Gál Gyula, a Nemzeti Színház tagja is sze repelt. — Január 14-én Albertina Ferrari hegedűművésznő tartotta hang versenyét.

4 42

?z í.jjT x -h


Márc. 6-án Versoy Ferenc hegedűművész hangversenyezett. Bevezetőt mondott Rákosi Jenő Egyike volt ez a Kör összes eddigi leglátogatottabb előadásainak. A közönség már a Korona^szálló nagyterme mellett lévő kisterembe sem fért be. Különösen a vidéki közönség rekedt kívül a zsúfolt hangversenyteremből. Vecsev Fe

renc ez alkalommal Iftfifioonft K-* J»jánWt tol rnartyarorc-yájti kör-_, útiénak nss7P<; hpvótp'—sől a Rpsgpnypí lfnr közművelődési alapja tavára. '“ ■"“ ■"április 29-én magyar dal- és nótaest volt. Dr. Lányi Viktor a magyar dalról adott elő, Radnay Erzsébet és Mihályi t r n ö énekeltek, Hannover György hegedül/, Jobbágy Ilonka és Kovácsy Margit hajdú-táncot és palotást táncoltak, Melles Béla, Gulden Jenő, Mol nár Ferenc és Zsámboky Miklós vonósnégyest adtak elő. Ismeretterjesztő előadásokkal szerepeltek: Letfler Béla. Weisz István min. osztálytanácsos, gr. Teleki Pál, a mossuii kérdés népszö vetségi megbízottja, Náday Pál, dr. Lelkes Nándor író, Borbély Sán dor, Antal István, Pavláth Ernő Máv. felügyelő, ifj. Vietórisz József műegyetemi tanársegéd. Borbély Sándor azonkívül Kisvárdán is megismételte Firenzéről szóló előadását. Az évad folyamán két képkiállítása is volt a Körnek. Az elsőn * 1V L egyedül fám eTTa/os szerepelt gyűjteményével. A másodikon, me lyen /mré'jönőS'szakosztályelnök mondott megnyitót,/Spányi Géza, izalay Pál, \Horthy Istvánra, Imre János, \Koyuch Tibor,JjLovách A , %J)ezitő,\Reininger Vilmos.IJárOaSv Gyula, \Hlooovszki Samu, S zékely Farkas’f flietz Miklós és [Zoltán Barna nyíregyházi festők festményein' kívül számos iparművészeti termék, batikok, kerámiák, fafaragások, intárziák, stb. tették változatossá a kiállítást, melyek közül egyik n . ii. u. legnagyobb hatást Nagy Elek. városi műszalr tanácsosnak miniatűr -iaherakása’ váltották ki. 1926— 1927. évben nov. 6-án K odály Zoltán zeneakadémiai ta nár a"sz8kely dalköltészetről olvasott iel^Jjanilides Mária, az Opera tagja énekelt, Kodály zongorakíséretével. r ház t Nov. 20-án Lhewinne József orosz zongoraművész hangversenye zett, dec. 4-én pedig Sala Antonio spanyol gordonkaművész. Dec. 30-án mohácsi^mlékünnep volt a mohácsi vész 400-ik évfor dulói a alkalmából Megnyitót mondott Vietórisz József, ünnepi be szédet Mikecz Ödön. £ihari,Lnsrió színész egy Vietórisz-verset sza valt, végül a közönségZmícfe Vilmos zongorakísérete mellett Him nuszt énekelt. Az érdeklődés szomorúan kicsiny volt. 1927. j'anuár 12-én a 15 éves Kilényi Éde\üenn Irén. és. Dohnányi Ernő tanítványa hangversenyezett, \Y / Jan. 23-án Grafikai kiállítás volt a városházán, amelyen Kardos i> f István mondott megnyitót. Jan. 29-én Relle Gabriella, az Operaház tagja énekelt, zongora kíséretet szoltfáHáTöEPüfE. Herz Ottó. Febr. 6-án Móricz Pál újságíró cikket ír a Magyarság-bán Bes senyei sírja körül címmel. Felelősségre vonja a Bessenyei Kört a sír gondozat! ansága és a Berettyó által veszélyeztetett elmosatása miatt.

n

Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története^

43

.Téger Béla válaszol rá febr. 13-án és megjelöli a helyes teendőket, amelyeket foganatosítani kellene. Febr. 15-én a debreceni Tisza István Tudományos Társaság tar tott Nyíregyházán bemutatkozó előadást. Megnyitót mondott Kállay Miklós, mint a Bessenyei Kör elnöke. Pokoly József egyetemi rektor köszönte meg. Milekker Rezső beszélt a Nyírségben megoldásra váró tudományos feladatokról, Marton Béla a Nyírség állattenyésztési statisztikájáról, Sziládi Zoltán Szabölcsvármegye állat- és növény különlegességeiről. Előadás után értekezlet volt, melyen kimondták a Bessenyei Kör tudományos saaJtOSaláljta piegala.kftásának szüksé gességét. ElhatároztaK, hogy ez a szakosztály tagként lép be a Tisza István Társaságba és együtt működik vele. Febr. 18-án Helge Lindberg finn énekművész énekelt. Zongorán kísérte Mollé Denise francia zongoraművésznő, aki néhány önálló zeneszámot is előadott. Márc. 12-én Hubav J enő adott hegedűhangversenyt. Zongorán kísérte Kása Györgyül óvárosi zongoraművész. Ezen az estén Beöthy László budapesti színigazgató mondott megnyitót. Ugyancsak ebben az évadban volt egymásután 3 Beethoven-est: ápr. 4-ikén, 10-ikén és május 1-én. Szerepeltek rajtuk a \WaldbauerKerpely vonósnégyes, R elb Gabriella (ének), Hodula István (zon gorakíséret), DohnányÍÉrnttés Telmányi EmiJ_ (TzongorSh, végül a Budapesti Filharhfiomkus Zenekar. ~ ’ ■
/

I

fí r t

44 _

=

=

Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története =

=

=

---------=

-----------------------

— -

--------------

=

Nov. 24-én gr. Klebelsberg Kunó miniszter tiszteletére díszköz gyűlést tartottak a vármegyeházán. Ennek keretében megnyitót mons' dott Kállay Miklós elnök, ünnepi beszédet gr. Klebelsberg, zárószót Vietórisz József. Utána 300 terítékes társasvacsora volt a Koronában. Dec. 15-én Albertina Ferrari hegedűművésznő hangversenye zett, Kerpelv Jenő gordonkaművész és Kosa György zongoraművész társaságában. 1928. jan. 26-án a 60 tagú debreceni filharmonikus Máv. zenekar ’ _ _ tartotta hangversenyét Ábrányi Emil vezényletével. Énekszámokkal szerepelt Goda Gizella operaénekesnő is. Febr. 5-én Jeanne Marié Darré zongoraművésznő adott hang versenyt. Febr. 25-én irodalmi est volt. Kállay Miklós elnök köszöntötte dr. Illés József orsz.'Tcépviselőt, mint a Kör vendégét és Vietórisz Józsefet, ez utóbbit abból az alkalomból, hogy Ars poetica mea cimű műve megjelent. Megnyitót mondott dr. Klekner Károly. Utána Vietórisz olvasott fel részleteket az Ars poetica mea-ból, végül Illés József egy Spengler témát fejtegetett. Ezt az estét is társasvacsora követte. Márc. 4-én yZimfralist Éhem hegedült, Greewald Louis zongora művész kísérete mellett. Május 2-án Guerlin de Guer francia egyetemi tanár volt a Kör vendége, aki Pierre de Ronsard francia költőről beszélt. Szavait magyar nyelven dr. Gáspár Margit leánygimn. tanárnő tolmácsolta. Ehhez az előadáshoz dr. Kvthy S á n c-r debreceni városi főügyész (írói néven Térey Sándor) mondott megnyitót. Ezen az estén /">*-osz J ú lia hangversenyénekesnő énekelt 2 Ronsard-dalt,. Kouách Jírpai zongorakíséretével, A vendég-előadót Mikecz Ödön főtitkár üdvö zölte. Ebben az idényben ismeretterjesztő előadás nem volt. Érdekesebb a zeneszakosztálynak 2 ülése Bencs Kálmán elnök letével. Az elsőn kimondták, hogyffúi -on gór áh-a van szüksége a Kör nek, mert a régi már elavult, de addig is, míg ez beszerezhető lesz, a meglevő zongorát helybeli zeneiskolák kivételével, akiknek ingyen áll rendelkezésére, — jövőben csak 40 P-ért adják kölcsön. A má sodikon elhatározták olcsó (30— 50 filléres) belépődíjak mellett a tanuló ifjúság részére zenetörténeti és zeneesztétikai előadások ren dezését, mely fejtegetéseket "egyes lienei részletekkel, esetleg teljes zenemüvekkel illusztrálnának. Június 30-án egy harmadik értekez letet is tartott a zeneszakosztály, a miskolci, debreceni, békéscsabai és szegedi zenei élet képviselőinek bevonásával. Itt elhatározták a városok közötti zenei szövetség megalakítását és kimondták, hogy a megalakított szövetséghez még hét várost szólítanak fel a csatlako zásra. Az 1928— 1929-iki évad olyan személyi eseménnyel kezdődik, amit a Bessenyei Kör története sem hagyhat megemlítés nélkül. Dr. Vietórisz József abban a kitüntetésben részesült, hogy a Kormányzó a fnitfaztfatóí rímet aitnmányn>--.„ neki. Mint eddig is láttuk, Vietórisz neve az alakulás percétől kezdve úgy összeforrt a Kör történetével,


45

hogy ami az ő életében történik, eseménye egyúttal a Bessenyei Kör nek is. Az új művészi évad első eseménye a kozákok második nyíregyházi szereplése. Ezúttal is, mint első ízben, Sergej Jaroft karnagy vezényletével, 1928. novemberében. Ezt követően nov. 18-án Szióeti József hegedűművész hantfver- J • «P senyezett Golschman Boris zongorakjséretével. l‘l O/IJ* Dec. 8-án Schubert-est volt, melyen Szeni-Györgyi László he gedült, Basilides Mária énekelt és mindkettőjüket dr. Herz Ottó i f j t - i f o j ü i kísérte. 1929. január 10-én Földessy Arnold gordonkaművész lépett fel. Kísérte Polonyi Elemér, aki három önálló zongoraszámot is adott. l Febr. 2-án ismét Jeanne Marié Darré volt itt. Márc. 9-én Launsm Lajos, az Operaház tenoristája hangverse nyezett. Ennek az évadnak több hangversenye, vagy irodalmi estje nem volt. Volt azonban 1929. jan. 5-én a városi képviselőtestület együttes szakosztályainak egy értekezlete, zeneiskola felállítása tárgyában. Elvileg elfogadták a létesítés szükségességét, de azonnali megvaló sítását nem tartották időszerűnek. Ebben az időtájban kerülnek a Kör birtokába újabb Bessenyeiereklyék. Nadányi Pál bakonszegi földbirtokos ajándékozott Liptay Jenőnek, Liptay Jenő pedig tovább a Bessenyei Körnek 2 iratcsomót. Egyik a Bessenyei György végrendeletének másolata, a másik a Bessenyei-család tagjainak különböző leveleiről készült másolatok. Eze ket a leveleket feldolgozás céljából Liptay Jenőtől Téger Béla vette át. m 1929, február 23-án megalakult a N ylT ( Nyíregyházi írók Tár sasága), amely alapszabályok nélkül és egyesületi szervezet mellozes?vfcj egy kávéházi asztaltársaság volt, abból a célból, hogy eszmé ket termeljen és eszméket adjon, elsősorban a Bessenyei Körnek, de másoknak is, a pangó nyíregyházi irodalmi élet fellendítésére. Ez az asztaltársaság péntekenként a vacsoraelőtti órákban jött össze éve ken át a Korona-kávéházban. Több érdekes irodalmi gondolatot fel vetett és megtárgyalt, egy-két felolvasást is rendezett saját bizalmas körében, azonban néhány éven belül ez is, mint annyi sok minden, közönybe fűlt. 1929, április havában Liptay Jenő két és fél hold földet a jándé kozott bakonszegi birtokából aTiérettyóújfalusi cserkészeknek azzal, hogy ennek ellenében hántolják ki mégegyszer a Bessenyei György hamvait, mert újabb helyén is fenyegeti azt a Berettyó vize és hozzák át a hamvakat erre a területire. ~ Ebben” áz idényben "ismeretterjesztő előadás volt április 6-án, tartotta dr. Rózsaffy Dezső, a képzőművészeti múzeum őre. Előadá sát Kállay elnök köszönte meg. Május 10-én a debreceni egyetem tanárai jöttek át Nyíregyhá zára, akiket Kállay Miklós elnök köszöntött. Dg£^ó_Jenő a Körnek napokban meghalt volt főtitkáráról, Kardos Istvánról történt meg 9 emlékezése után a magyar állameszmével ellentétesen működő gör.

r .

46

0

u


keleti egyházról, — b Iák Sándor a napsugárzás energiájának nem zetgazdasági jelentőségéről és Zolf^y Lajos debreceni múzeumigaz gató Debrecen város és Szabolcsvármegye régiséglelő helyeiről ad tak elő. Az előadásokat Klekner Károly köszönte meg. Május 21-én Louis Villát besanconi egyetemi tanár tartott elő adást az ifjú Napóleonról. Az előadót a vasúti állomáson Kállay elnök fogadta. Előadás alkalmával az elnöki székből Mikecz Ödön üdvözölte, az előadást magyar nyelven ízfi§cdr Margit tolmácsolta, Vietórisz József és Bencs Kálmán megköszönték és Mikecz Ödön berekesztette. Május 19-én gr. Andrássy Géza, Kiss Viktor és Járossy Gyula képkiállítást rendeztek a városházán, melyen Spányi Géza kerámiai alkotásai is szerepeltek. Az idénynek záró eseménye volt, hogy a magyar városok kultu rális szövetségének június 5-iki nagygyűlésén más szereplők mellett Nyíregyháza város polgármestere, Bencs Kálmán is tartott előadást a városközi^hangversenyről. Ez az előadás nemcsak az előadó sze mélyénél fogva érdekel Bennünket, hanem azért is, mert az előadó a Bessenyei Kör hangversenyeit állította a nagygyűlés elé utáno zandó példának. Ebből az előadásból tudjuk meg különben, hogy a Bessenyi Kör a hangverseny-bérletrendszert csak 1923-ban rendsze resítette Fze k 'szerítU a háború előtti nagy hangversenyeket Bérlet rendszer nélkül rendezték. " Az_1929— íyjU-iki év első eseménye a budapesti Filharmoniku sok hangversenye, D qhnányi Ernő vezetésével október 16-án. Nov. 14-én SteJanmi Imre zongoraművész ""Hangversenyezett. Nov. 22-én á~7Tt/T fKépzőművészet Uj Társasága) rendezett képkiállítást a Koronában, a Bessenyei Kör meghívására. Kiállítot tak Bornemisza Géza,\Kmetty János és Feri ott Csaba festőművészek. Nov. 26-án irodalmi est volt a városházán. Vietórisz József mondott megnyitót, amelyben üdvözölte a nemrég megalakult NylT-et és annak íróit. Szohor Pál felolvasott, Dr. Kovács László a.z orvostörténelemből mondott el érdekes eseményeket és Méreyné Juhász Margit néhány költeményét mutatta be. Vietórisz József rész leteket olvasott fel Aeneis fordításából, Waltér Géza egy tréfáját olvasta fel. Yf& l 1-én a Kossuth-gimnáziumban rendeztek irodalmi estet. Klekner Károly mondott megnyitót, Móricz Zsigmond adott elő a tiszazugi perről és ajánlotta a közönség pártfogásába a Nyugat c. fo lyóiratot, majd felolvasta egy novelláját is, Nagy Endre fővárosi író pedig A dy Endréről beszélt. Ez az este egyetlen a Bessenyi Kör tör ténetében, amikoiêgyik szakosztály amá.sjk ^területére kalandozott el, mert ezt az estét kimondottan az ismeretterjesztő (liceális) szak osztály rendezte, holott mindenki láthatja, hogy tisztán irodalmi est vőIT “ ~ ~ Febr. 4-én a drezdai vonósnégyes, febr. 25-én immár harmad ízben a Doni hnzákolThangversenyeztek. Ismeretterjesztő előadást tartott \Zajti Ferenc Indiát járt új fehértói származású keleti tudós, a magyarok ősrokonairól. Az


47

előadás 1930. január 18-án volt. Egyébként az ismeretterjesztő elő adások márharmadik évehalódnat, holott a közönség szereti és lá togatja őkÂiKányKlTvitiSunlTaiSzociális Misszió Társulat, a különbözőltanintézelek,’ a (Kereskedők és Gazdák Köre állandóan telt termekkel tartanak ilyen "természetű előadásokat. Egészen biztos, hogy a Bessenyei Kör előadásait sem hallgatta volna kevesebb kö zönség. 1930. május 17-én Éber Antal, a Magyar-Olasz Bank budapesti vezérigazgatója tartott a Kör rendezésében egy ismeretterjesztő elő adást Széchenyi Istvánról, igaz, hogy nem a Bessenyi Kör, de az előadó személye vonzotta azt a közönséget, mely még a vármegye háza nagytermét is megtöltötte, de látnivaló volt, hogy az érdeklődő közönségben nincs hiány, csak legyen, aki jót és élvezetest nyújt neki. A Kör nevében Klekner Károly köszöntötte a neves előadót. A képzőművészeti szakosztály ebben az évadban 1930. március 2-ikán nyitotta meg a hódmezővásárhelyi népművészeti kiállítást. Érdekes újítással kísérletezett eBoen az idényben a zenei szak osztály. Rendszeresítette az u. mzeneismertetêâdásölíat. Az első ilyen előadást íete,,,ái'St-ikén tartótiák. Megnyitót mondott Mikecz Ödön főtitkár, Szigeti Sándor, az Angol-Magyar Bank helybeli fiók jának, helyettes igazgatója, aki ettől az időtől fogva Nyíregyháza ze nei életének lelke és legodaadóbb képviselője, — tartott előadást általánosságban a zenéről, melynek végeztével külömhiőző zeneszer zők műveiből vett részletekkel szemléltette mindazt, amit mondott. Második ilyen zeneismertető előadást szintén Szigeti Sándor tartott a romantikus zenéről. Utána romantikus zeneműveket énekelt vitéz Sölymossy Janosne, az eloado zongprakiserete mellett, ^ ------Ez év március 10-ikénjmegalakították a Bessenyei Kör hejy]fl>lj zenekarát és karnagynak Kovách Árpádot választották meg. KaTona József halálának 100 éves fordulója alkalmából Gulyás Menyhért színigazgató társulata április 14-én Bánk bán-díszelőadást rendezett a Bessenyei Kör támogatásával. Ezen az estén a helybeli katouazenekar_KiiS._Jafl«fi-Jcarnagy vezetésével Erkel Ferenc Bánk bán nyitányát adta elő, prológot mondott Hankiss János debreceni egyetemi tanár. Április 15-ikén a Kör irodalmi szakosztályának elnöke, Szohor Pál Liptay Jenő társaságában a bakonszegi pusztán meglátogatta Bessenyei György sírját. Május 2-ikán a jubiláló Fáy Szeréna színművésznőt a budapesti Nemzeti Színházban Nyíregyháza város és a Bessenyei Kör nevében Szohor Pál is üdvözölte. T95ÖT július 18-án dr. Dayka András volt nagyváradi rendőr kapitány Budapestről a Nyirvidek c, helyi laphoz írt levelében két ségbe vonja, hogy a bakonszegi, — 1883-ban fényes külsőségek kö zött felavatott új sírban Bessenyei hamvai nyugodnának, mert a Bes senyei György régi nyugvóhelyére időközben egy Váradi András nevű gazdatiszt hamvait is eltemették és semmi adat nincs rá, hogy a Bessenyei tetemeként áthelyezett hamvak nem ennek a Váradi nevű gazdatisztnek hamvai-e, aki épen olyan testőrtermetű volt,

48

Horthy ístván: A Bessenyei Kör 40 éves története

mint Bessenyei. Erre a levélre az ezen ügy miatt Nyíregyházán is járt Reszeghy Lajos, a Bihari Régészeti Társulat titkára válaszolt és be bizonyította, hogy a bakonszegi sírban kétségtelenül Bessenyei piI hen. Akit érdekel, a Nyírvídékben részletesen elolvashatja. Reszeghy ■Lajos különben ittjártában meghívta a Bessenyei Kört az ú^êsse-^ njgiasícgiplék felavatásának szeptemberi országos ünnepségerek"" Ezt az élményekben gazdag évet az új idény 1930. szept. 20-án váltotta fel. A z ekkor rendezett irodalmi esten megnyitót mondott Szohor Pál. Az erdélyi irodalomról adott elő Tábéry Géza, az Er délyi Helikon tagja és ez az alkalom vetette fel a Szabolcsi AIttulnach tervét azzal a céllal, hogy könyvbe gyűjtse'a jobb szaDolcsi 'írók jellegzetesebb alkotásait. Újabb irodalmi esték rendeztek nov, 22-én. Megnyitót mondott Szohor Pál, \Zombory (Ella szavalt. HegedűsT.nrnnt Advrnl beszélt, Dobav Sári énektanárftő-éfoekelt és Szigeti Sándor zongorán kísért. Nov, 30-án nyílt meg a Molnár Kjozsi_es-“Szalav Pál helybeli festőművészek képkiállítása. Dec. 10-én ismét irodalmi est. Megnyitót mondott Vietórisz József, elbeszélést olvasott fel Fehér Gábor tanár, zongorázott Szigeti Sándor, sz& valiM olnárRózsiés Nyíregyháza leikéről beszélt Szohor Pál. Ezt az"eloadást dec. li-é n Miskolcon a Lévay-Körben, \ 13-án Sátoraljaújhelyen a Kazinczy-Körben megismételték és ezzel Vkezdetüket vették a Bessenyei Kör vendégfelléptei. Ebben az évben jelent meg a nyíre^ynazi karácsonyi könyvpia con a Bessenyei Almanach, melyet a Kör irodalmi szakosztályának megbízásából Szohor Pál cTPrlrpgyfMt Vietórisz József, Szohor Pál, Fehér Gábor. Kiss Lajos, M. Juhász Margit, Tartallyné Stima Ilona, f Diogenes fv ertse K. Andor), Spányi Géza, Téger Béla, Huszti Jolán, 3 - rbéiy Sándor, Gáspár Margit, Nyíri Szabolcs, Belohorszky Ferenc, Péter Károly, Radványi Sándor, Mikecz Ödön és K eéky István írá sai olvashatók benne. 1931. márc, 1-én nyílt meg a városházán a hódmezővásárhelyi népművészeti kiállítás. 14 résztvevő művész segítségével rendezte Cseszkó Máté. Márc. 5-én a miskolci Lévay József Közművelődési Egyesület viszonozta a Bessenyei Kör látogatását. Vietórisz köszöntötte a ven dégegyesületet, amire dr. Bruckner G yőző egyesületi elnök, egyetemi magántanár, a Tudományos Akadémia tagja válaszolt. Verseikből adtak elő Henszelmann Aladár, Duszik Lajos ev. lelkész és Balázs Győző. Miskolcról beszélt Leszik Andor múzeumigazgató, felesége Palkó Kornélia zongorakísérete mellett hegedült Rákos Arnold zene művész, énekelt Záhony János és két novellát olvasott Szontágh Vilmos. . Márc. 25-én nyilt meg Rudnay Gyula, Iványi-Grünwald Béla, Hermann Lipót, Antal József, Bardócz Árpád, Pécsi-Pilch Dezső és Záhonyi Géza fővárosi festőművészek képkiállítása. Márc, 28-án a zemplénvármegyei Kazinczy Kör viszonozta a Bessenyei Kör látogatását. Üdvözlő beszédet mondott Vietórisz, melyre Emődy László, a Kör elnöke válaszolt, egyúttal Zemplénvár-

ALAPÍTVA : 1890.

TELEFON : 298

MAYER ISTVÁN

órás és ékszerész

Ezüst evőeszközök és dísztárgyak. Menyasszonyi ékszerek legnagyobb választékban. Ptkp.: 40,723.

ARANYÉRMES MESTER.

Alapitva 1914. évben I

Ptkp.: 40,723.

Ezüst éremmel kitüntetve!

Ki ruháját szereti ezt a címet feljegyzi!

Papp Lászl ó

Ruhája uj marad, ha azt garantált vegyileg tisztittatja

vegyüzeme Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 65. Telefon 510. Fióküzlet Széchenyi-ut 2. szám. Telefon 509., Véső-utca 3. és Kis-tér 2. szám.

Kútfúrást

.

vízvezetéket

, . lakatos munkát

megbízhatóan, jutányosán készit

RADOSZTA BÉLA Vay Ádám-utca 37. szám. TELEFONSZÁM 243.

Női- és férfi nyári ruhaujdonságok, férfi ingek, nyakkendők, női harisnyák, redikülök, keztyük

az Ungár Áruházban #

M ie lő tt

butorszükséglelét

beszerzi,

tekintse

meg

Suhanesz Lajos kárpitos- és butorárucsarnokának Nyíregyháza, V a y dúsan

felszerelt

Ádám-utca 4.

áruraktárát.

Minden igénynek kielégítő modern bútorokban óriási választék. Aranyés ezüstérmekkel többszörösen kitüntetve.

Turistacikkek, Budapest— Salgótarjáni tűzhelyek és mindennemű felszerelések legolcsóbban i

háztartási

Wirtschafter Ármin vaskereskedésében Nyíregyháza, V ay Adám-utca 3. szám, szerezhetők be.

Telefon : 90.


49

megye költőnagyságáról beszélt. Bemutatott egyidejűleg néhány Farkas Andor verset és Binéth Menyhért műfordítást, Ujváry Zol tánná szavalt, Kánitz István zongorázott, id. Petrásovszky Leó lel kész egy tanulmányt olvasott fel, Plán Józsefné saját szerzeményű dalokat zongorázott. Ezt az estet társasvacsora követte. A zempléni vendégek Bessenyei György szobrát is megkoszorúzták. Április 8-án a Bessenyei Kör támogatásával a Nyíregyházi Jó tékony Nőegylet rendezett hangversenyt. Megnyitót mondott SzofiöF Pál, zongorajátékkal szerepelt Hegyi Emánuel, gordonka játékkal VZsámboky Miklós, kísérte Horthv Istvánná, énekelt Virányi Sári, kísértő SzígPtt Sándor, szavalt Garay Gyuláné. ----- — Ismeretterjesztő előadásokat tartottak az év folyamán Fehér Gábor, dr. Gáspár Margit, Belohorszky Ferenc. Ezeken az előadáso kon Garay Gyuláné és Gáspár Margit az előadásokkal összefüggés ben lévő yerskket-is-szaualíak. Á nyíregyházi Kossuth-gimnázium tanuló ifjúsága ennek az év nek április havában adta ki könyval*kba.n Bessenyei Györgynek ed dig kiadajlaaJúselib költeménye!’ . ' Az Q931— 1932-iki évad első eseménye, hogy nov. 1-én megala- i kult a Sza5olcsvárme£vei Benczúr Kör. A z új egyesület nem akart versenytárs, meg kevésbbé ellenlábas lenni a Bessenyei Körrel, de hivatva érezte magát, hogy a kultúra oltárához közel engedje a (l társadalomnak azokat, a. tagozatait is, akik részint anyagi_ erejüknél részint szellemi igényeiknél, részint társadalmi elhelyezkedésűimé) fogva nem tudtak bejüIkerülni a Rpsspnygi Kör Alt.nl fplállitnü *Arl sorompókon. Fiatal tehetségek, akik érezték magukban az erőt, de a Bessenyei Kör gyanakvással nézte bontakozó,szárnyaik csapkodá-. s"atr ítlelmenekültek, nogy a napba benézni tudjanak. Nagyban segí- , tette őket ehhez dr. Bencs Kálmán polgármester megértő támoga tása, aki egész lakosztályt bocsátott az u n_ Vadász-hájban rendel kezésükre, ahol naponjg összejöhettek é
4

50

V

\

rr

ív


lános sajnálkozások között Vietórisz József lemondott a társelnöki tisztségről azzal, hogy azt tovább nem is hajlandó vállalni, sőt meg: állapították, hogy lejárván az egész tisztikar megbízatásának három éves szakasza, minden egyes tisztséget megörültnek kell tekinteni. Az új alakulás megtörténtéig felkérték a legidősebb szakosztály elnököt, Bencs Kálmánt, az ügyek ideiglenes vezetésére. Mialatt pedig a Bessenyei Kör az újraszervezkedés nehézségeivel vesződik, ismét csak más egyesületek vonzzák magukhoz a szellemi szórako zásokra éhe^lwí.onsegétrLciy egyesületek közt igyekszik utolsó nem maradni a fiatal Benczúr Kör is. --------— egyetlen tevékenysége a Bessenyei Körnek ebben az évadban, hogy 1932. június 15-ikén §zéki>lvhidv Ferencnek. az Operaház tag jának a nyíregyházi színházban történíTelTépése alkalmából a vasúti állomásnál testületileg'Tögadta a művészt és tőle telhető tevékeny séget fejtett ki az előadás lehető legnagyobb sikere érdekében. Ez a kor egyébként ismét csak fekete lapja krónikánknak. Elnök csak névleg van, Budapesten lakik, természetes, hogy a Kör ügyeivel-bajaival alig csak törődik. A tetőpontra hágott pénzügyi válság teljes erejével tombol. Az emberek lelkét anyagi javaik minél na gyobb mértékben való mentése foglalja le. Inier arma silent musae. Dr. Bencs Kálmán és dr. Mikecz Ödön társelnöksége. A háború éveihez hasonlító ájultság után 1932. november 4-ikén tartják meg a közgyűlést, amellyel életet akarnak szivattyúzni a Kör dermedt tagjaiba. Kállay Miklóst, aki közben itthagyta Nyíregyhá zát, mert államtitkár lett, Geduly és Vietórisz mellé díszelnöknek választották meg. A Kör új /elnöke \dr. Bencs Kálmán lett. Mellé társelnöknek vqlpgytnfiálr r1^~Wn?ecz Ödönt, Ügyvezető elnök Szobor Pál, helyettese dr. Tesléry Károly tanfelügyelő, AJ elnökök a szak osztályelnökök. "Irodalmi szakosztályelnök Mikecz lAszló megyei főjegyző, helyettese Szigeti Sándor, karnagy Kiss János, a Katona zenekar vezetője, r Képzőművészeti szakosztályelnök Imre János, helyettese Kovács Tibor. Főtitkár Spányi Géza, ügyvezető titkár dr. Belohorszky Ferenc, sajtótitkár Téger Béla. Pénztáros Homolay Géza, ellenőr Barkóczy Aladár. Ügyész dr. Szesztay András. Elhatá rozták, hogy az egyes szakosztályok eddigi független pénzkezelését megszüntetik és egységes,~ központi pénzkezelést vezetnek be az egész Körben. Ismeretterjesztő szakosztályt Tisztikart ezúttal nem válaszottak, de elvben kimondták, hogy életrekeltik ezt a szakosz tályt is és annak előkészítését az elnökségre bízzák. Számvizsgáló bizottságot szerveztek. Elnökének Tóth Bálint pénzügyigazgatót, tagjainak dr. Tóth László megyei főjegyzőt, Kéler Gyulát és Pisszer Jánost választották meg. 1932. november 18-án tartották meg azt a tiszti értekezletet, amelyen mindenekelőtt betöltötték az ismeretterjesztő szakosztály, tisztségeit. Elnök lett Schárbert Ármin tanár, helyettesé"Sülé Dénes népművelési titkár. Táviratilag üdvözölte ez az értekezlet Mikecz Ödön társelnököt főispáni kinevezése alkalmából. Fontos újítása en


51

nek az értekezletnek, hogy felállította az ..elnöki tanács" intézmé nyét. Ez az új testület egy közbeiktatott szérValisztviselőkar és az eddigi választmány között. Rendeltetése, hogy intézkedjék olyan ügyekben, amelyek túlságos felelősséggel terhelnének egyes tisztvi selőket, ha saját hatáskörükben intézkednének, de gyorsan és könynyen össze legyen hívható, ha az intézkedést valamilyen sürgős ok kívánja. Az eddigi igazgatóválasztmány soktagú és ezért nehézkes. Szükségét látták egy szűkebb bizottságnak, amely könnyebben mo zog. Tagjai lettek a Kör összes tisztviselői, azonkívül Bernstein Béla, Bodor Zsigmond, Dessewffy Emil gróf, Énekes János, Ferenczy Ká-, roly, Horthy István, Illés Andor, Juhász Sándor, Kiár András, K lek -' ner Károly, Kovách Elek, Mihalovich Sándor, Murányi László, Nagy Lajos reí. lelkész és Virányi Sándor. Ezenkívül külön megalakították az új nagyválasztmányt s működő tagokat határoztak el meghívni minden szakosztályba. Ez volt a Bessenyei Kör harmadik nagv_ne]jilendülésp Sajnos, a legelső lendületet nemcsak utolérni, de megközelíteni sem tudta a Kör a jelenkorig. Ennek okairól bővebben szólunk majd a munkánk végén. A z új fellobbanást cselekvőleg 1932. november 11-én kezdette meg a Kör. A debreceni konai Kör jött ezen a napon át vendég szereplésre. Az érkező vendegeket a vasúti állomáson a Bessenyei Kör küldöttsége várta és dr. Bencs Kálmán üdvözölte. Este az ün nepségen Pap Károly egyetemi tanár köszöntötte Nyíregyházát s a Bessenyei"Kött, amire Mikecz Ödön válaszolt. Verseikből adtak elő Liszt Nándor és Benke Tibor költők, azonfelül más költőkön kívül otthon maradt debreceni költők (Gulyás Pál, Juhász Géza, Zivuska Andor és Nadányi Zoltán) verseiből szavalt Schlamadingerné Veress Irma, — [Hankiss János egyetemi tanár irodalmi előadást tartott, Galánffyné Hoór-Tempis Erzsébet énekelt, Csobán Endre, a Cso konai JS.ör titkára a vidéki írodaimi társaságokról beszélt. Műsor után társasvacsora volt a Koronában, December 1-én Arany-emlékünnepély volt Nyíregyházán. Meg nyitót mondott Szobor Pál. Viejórisz József elszavalta saját Arany ódáját, Garay Gyuláné és Tőkey Károly Arany-verseket szavaltak. Kovács~Máté tanár tanulmányt olvasott tej Aranyról. M. Juhász M argit verseiből adott elő. A tanítóképzointézet énekkara Arany szövegű zeneszámokat énekelt. December 4-én Molnár Rózsi, a leánygimnázium rajztanárnöje rendezett saját műveiből képkiállítást. December 10-én a Bessenyei Kör vendégszerepeit Debrecenben. Megnyitót mondott Mikecz Ödön, válaszolt rá Vásary István polgár polgármester Szesztayné Vietórisz Lenke és Zomborv Ella szavaltak, virányi Sári Szigeti Sándor zongorakíséretg- mellett énekelt, Vietó risz József előadta Arany-ódáját, Téger Béla Bessenyei-ódáját, Szobor Pál Nyíregyházáról beszélt, Szigeti Sándor zongorázott és Keesv ,vftjQrf humoros. felolvasást tartott. Az ünnepély a Gambrinusétteremben társasvacsorával végződött.

52


Dec. 11-én' Goethe-matinét tartottak a Koronában. A megnyitót Spányi Géza mondta. Gáspár Margit Goethe-verseket szavalt ere detiben és magyar fordításban. Szigeti Sándor zongorázott, BelohursZ/ty'Térehc tioethe-tanulmányát olvasta fel. Dec. 19-en Maria Ltsa de'Carolis olasz zongoraművésznő hang versenyezett. [1933. január 15-én Szedő Miklós operaénekes énekelt, zongorán kíséríe^LOuach Árpád. Énekelt még Szabó Imy saját hegedűkísérete mellett, a Rácz Marci cigányzenekara támogatásával. Március 2-án irodalmi estét rendeztek. Ezt az összejövetelt Belohorszky Ferenc nyitülla.m£g..Mgroyné Juhász Margit egy novellisztuois tanulmányát, Dienes Litván néoraízi értekezését, Péter Károly egy készülő regenyenek nevezetesét olvasta fel. A felolvasá sokat Vietórisz József köszönte meg. Előadás után bizalmas értekez letet tartott az irodalmi szakosztály, amelyen tudomásul vette Mikecz László lemondását szakosztályi elnöki tisztjéről. Nagy Liszt Ferenc-ünnepély volt márc. 5-én. A helybeli katona zenekar Liszt 11. rapszódiáját és záradékul Rákóczi-induló átiratát adta elő. Szesztayné Vietórisz Lenke szavalt, Szigeti Sándor Liszt ről olvasoTrfélrrfiaya'zongorázott, havas Sándorné énekelt, Siposné György Margit Szigetivel zongorakettőst adott elő. Valamennyi elő adón zenemű Liszt-szerzemény volt. Április 22-én a honvédzenekar fennmaradása érdekében volt egy hangverseny. A honvédelmi kincstar~nem vállalta a helyőrség zenekaranak féTThtartását. Társadalmi úton kellett gondoskodni fenn maradásáról. mert megszűnése ismét Nyíregyháza kultúrájának a színvonalát süllyesztette volna. Kiss János ezen az estén bebizonyí totta a zenekar rátermettségét, s elérte az elérhető legteljesebb er kölcsi és anyagi sikert. A hosszú csend után élénkülő mozgás észlelhető az ismeretter jesztő szakosztályban is. A szflkségbemninüenkor kéznél'lévn Sgqnyi Géza kezdte meg a sorozatot Í932, nov. 24-én. Követték őt Kiss Lajos múzeumigazgató, 1Éber Antal, akit megnyitóul Mikecz ö3őn üdvözölt, Wallisch Oszkár Debrecenből, Tápai Szabó László, Pesti Napló csillagos cikkeinek közismert szerzője, Schárbert Ármin, . Kovács Máté, Vietórisz J ó zsef,;Zimmermann Rezső, Baktay Ervin, az India-kutató (üdvözölte Schárbert Ármin szakosztSIyeífiöírJ' Ss Molnár Rózsi. A megújulni törekvő köri élet ebben az időben gyakori elnöki tanácsüléseket eredményezett. Nevezetes ezek közül az 1933. márc. 25-iki, melyen az addig is, míg közgyűlés lesz s betölthetik a Mikecz László távozásával megürült irodalmi szakosztályi elnöki tisztséget, Horthy István kir. közjegyzőt kérték fel a szakosztály vezetésére. Horthy vázolva a szeme előtt tartandó elveket, vállalta a szakosztály vezetését, segítségnek az addigi helyettes elnököt, Szentmiklóssy Pé tert kérve maga mellé. Kijelentéseinek egyik legfontosabbika, hogy a Benczúr Körrel nem szemben, de párhuzamban akar működni. Az 1933. május 19-iki BeRRe^YSÍ~PTTI^ ^ " nneP (melynek éven kénti megismétlését Mérvbe vették), már az új szakosztályelnök ide-


53

jérc esik. Megnyitót mondott Horthy István, ünnepi beszédet Mikecz Ödön. Vietórisz József új Bessenyei-ódáját adta elő, Méreyné Juhász Margit költőien megírt mozaikokat olvasott fel Bessenyei életéből. Május 27-én Békéscsabán szerepelt a Bessenyei Kör. Mikecz Ödön mondott megnyitót, iíorms Uéza, a békéscsabai Auróra Kör elnöke válaszolt. Vietórisz József, Méreyné Juhász Margit és Horthy István verseikből adtak elő, Szobor Pál Nyíregyházáról beszélt, Szigefi Sándor és Siposné György Margit zongoráztak, ifj. Rácz Márton a Szigeti zongorakísérele mellett hegedült, Belohorszky Ferenc egy elbeszélést olvasott fel, Bencs Kálmán mondott zárbszőf. Uj~eigondöTássaI kezdett kísérletet az irodalmi szakosztály. Rendszeresítette a hetenként, egyszer megtartandó, irodalmi házi(tjlutánoljat. Ezeknek az volt az elgondolása, hojiy szaboJcsmegyel írók az irodalomkedvelő és irodalomértő közönség előtt bemutassák műveiket, a szakosztály tagjai vagy nyomban véleményt nyilvánít sanak róluk, vagy ha a tárgy súlyánál, esetleg irodalmi értékénél fogva érdemesek reá, a következő alkalommal írásbeli méltatásban részesítsék, Azonkívül kiterjedni kívántak az irodalmi délutánok könyvismertetésekre, irodalmi kérdések felett folytatott vitatkozá s o k ra , stb. azzal a célzattal, hogy mindez serkentőleg hasson az iro dalmi életre és fejlessze az irodalmi műízlést. Ezeket az irodalmi délutánokat már csak a meghittség kedvéért is a tváröshaza itis íanácstermében rendezték. Az első években nemcsaü számoan, üt T? " SfllyUánris- tekintélyesebb közönség látogatta. Szomorú és jellemző, ~ hogym indenkítcsak alTüjság ingeréi, s mikor megszokottá lettek ezek az összejövetelek, megúnták őket. A z első irodalmi délutánon, 1933. június 14-ikénjPisszer János olvasott fel Gazdasági szabadság és magántulajdon címmel. További felolvasók voltzik a még hátralevő rövid évadban:/ Zárug József és I Lengyel Antal. s ”"' 1933— 1934-ben a szeptember 24-iki elnöki tanácsülés táviratban üdvözölte H e r r g p g F e r e n r e t 70 -ik születésnapja alkalmából. Október 7-ikén közgyűlést tartott a Kör. Uj dísztagnak válasz tották ekkor a város országgyűlési képviselőjét, Éber Antalt. Ez a közgyűlés választotta meg hivatalosan Horthy Istvánt is az irodalmi j szakosztály elnökének. A Kör sok, szépén elgondolt, de soha végre nem hajtott tervei közé tartoznak ennek a gyűlésnek határozataiból, hogy gondoskodni kívánnak a Kör számára állandó helyiségekről, ahol elhelyezhető legyen a Kör néni lürgyTTTiegis értéket Képviselő 100 kötetes könyvtára, a Ressenyei-ereklyék és ahol a Kör házi öszszejövetelei mindenkor ak* íálytalanul megtarthatók legyenek. A “ pénztári jelentésből tudjuk meg, hogy sok, nyomorúságban eltöltött év után végre most először aktív a pénztár, Fel lehet még említeni, hogy ezentúl a Kör zongoráját díj eflenéL n sem adják kölcsön. 1933^ november 19-én Qulien Klára hegedűművésznő és Rieger Tibor zbngoraművész hengversenyeztek. A hangversenyhez Szönoir rá t mondott megnyitót. November 26-án Harsányi Zsolt olvasott fel és felolvasása vé geztével babérkoszortú Ic'apott a Körtől. Utána a debreceni trió ( Búza

54

m

(A '«• ■'


Gábor hegedűn, Erdész Mihály gordonkán és Galánffy Lajos zongo rán) hangversenyezett. December 8-án a Kör grafikai kiállítása nyílt meg a városházán. Szerepeltek műveikkel Spányi Géza, Tóth Lajos, Molnár Rózsi, Grabovieczki Leó, Záborszki Oszkár, Szalay Pál, Budaházy Meny hért, Szentiványi József és Bokor Béla. A kiállítás megnyitásakor Bencs Kálmán beszélt. December 9-én az erdélyi írók szerepeltek Nyíregyházán. Meg nyitót mondott Mikecz Ódon, válaszolt rá gr. Bánffy Miklós. Br. K e mény János elmondta az Erdélyi Helikon es az Erdélyi Szépmíves Céh keletkezésének történetét. Ligeti Ernő verseiből adott elő, gr. Bánffy és Tamássy Áron egy-egy novellát olvastak, Tőkey Ká roly nyíregyházi Tanllökepzőintézeti növendék Reményik-verset sza valt és Szigeti Sándor zongorázott. Ünnepély után bankett volt. Dec. 17-én házihangversenyt rendeztek.Â Kálvineum ref. tanitnnnkénrn énphham Vikár Sándor karnagy vezetésével énekelt, Uáspár Margit és Magyar László szavaltak, Borbély Miklós kir. ügyész novellát olvasott, Szigeti Sándor zongorázott és ifj. Rácz Márton hegedült. í 934 januárl(kén\Bar/ó& Béla, az lországos nevűi zeneszerző zongorázott es Laiureczky Ede hegedűművész hegedült. Febr. 7-én Molnár Rózsi szavalt, Sik Sándor országos költő irodalmi előadást tartott. Hajdú Sándor gordonkaművész a Szigeti Sán dor zongorakísérete mellett gordonkázott. Febr. 24-én Bessenyei-ünnep volt. Megnyitót mondott Horthy István, Garay Gyuláné szavalt. Klekner Károly mondott ünnepi be szédet, Belohorszky olvasott fel Bessenyeiről, közben és végezetül Magyar Hiszekegyet és Himnuszt énekelt a Városi Dalegylet. Márc. 4-én Báthv A nna és Tibor Zoltán operaházi művészek éne keltek Herz Otió művészi zongorakísérete mellett. Márc. 9-én zeneismertető előadás volt. fínrfl Ödön tanítóképző intézeti tanár adott elő klasszikus és romamkus zeneköltőkről és előadását zongorajátékkal Szigeti Sándor tarkította. Tőkey Károly tanítókéozőintézeti növendék ezúttal egy melodrámáfszavalt. Marc. 17-én helyi nangversenyt rendeztek, melyen a Tisztviselő Dalkör énekelt, Garay Gyuláné szavalt, Uray Vilmos tanár a STpbsné György Margit zongorakísérete mellett hegedült, Lukács Béla zene esztétikai előadást tartott, Margócsy Emilné novelláját Vajdáné Vietórisz Aranka olvasta fel, Siposné és Szigeti két zongorán ját szottak. Május 5-én a \Kisfaiudv-Társasáú vendégszerepeit Nyíregyhá zán. Megnyitót mondott Vojnovich Géza aleinök, amire a Kör nevé ben Mikecz Ödön válaszolt. Harsányi Zsolt novellát olvasott, Keéky Lajos Sajó Sándorról, Rhédey Tivadar a színházi közönségről, Zilahy Lajos „A z irodalom fegyverben" címmel olvasott fel. Ánrily Lajos költeményeiből szavalt. Előadás után társasvacsora volt< me lyen a Bessenyei-serleggel kezében, Vietórisz József mondott ünnepi köszöntőt, ~ / .

Horthy István: A Bessenyei Kör 40 éves története_______________ 55 Május 6-án a Bessenyei Kör vendégszerepeit Kisvárdán. Meg nyitót mondott Mikecz Ödön, válaszolt Borbély Sándor főszolgabíró. Szobor Pál beszélt a Bessenyei kultuszról, Siposné György Margit és Szigeti Sándor két zongorán játszottak, Relnhnrsrky JLaxatn>~íe\. . olvasta Margócsy r miiné novelláját, Gáspár Margit nyíregyházi köl dökből "szávait, végül K eéky István tartott humoros felolvasást. Irodalipi házi-délutánokon felolvastak Borbély Miklós, Garay Gyuláné, Mereyne'mJüfl3&b Margit (öccse, Juhász Ferenc verseit), Krompachy Holló Lenke, Huba 'János, Urbán Ferenc, Péter Károly, Zárug József, Margócsy Emilné, Belohorszky Ferencné, Arany György, Dienes István és Virá&h Ferenc kisvárdai ügyvédjelölt. Ismeretterjesztő előadást tartottak Spányi Géza, Rieger Tibor, Hankó Béla és Wallisch Oszkár debreceni egyetemi tanárok. Hor váth Béla fővárosi tanács jegyző, végre Gaizlerné Csegezy Noémi. Ennek az évadnak 1934. évi febr. 7-én tartották meg azt az elnöki tanácsülést, mely ematarőzla a Bessenyei Kor folyóiratának, a Szabolcsi Szemlének meginSifTsáf. A folyóirat töszerkesTTojS STOtnf "Pál, szerkesztői' Kzentmiklóssy Péter és Belohorszky Terem TétieRr^rfolyőirát "első "szama 1934. április Ifl-Jn Jelent meg és első "s” Imába Szohor Pál, Vietórisz József, Éber Antal, Huszthy Jolán, Szentmiklósi Péter, Kelen László, Sasi Szabó László, M. Juhász Margit, Gaizlerné Csegezy Noémi, Aradvári Béla, Horthy István, Szigeti Sándor, Spányi Géza és Garay Gyuláné írtak. A címlaoiát Tóth I. Laios . tanár, a címlapot díszítő Bessenyei-érmet Szalay Pál tanár rajzolták. A folyóirat máig megjelenik, közölte és közli a szabolcsi írók jobb munkáit, különösen azokat, amelyek a Kör heti felolvasó ülé sein nagyobb sikert értek el. Azonkívül ismerteti az országos iro dalmi eseményeket, hírt ad művészeti eseményekről és hozza a Bes senyei Kör eseményeinek leírását. Miután a Kör maga mindjárt in duláskor segélyben részesítette, a rossz gazdasági viszonyokhoz ké pest szépen virágzik és bármely magyar vidéki folyóirattal kiállja a versenyt. Évente egyszer társas-vacsorát szokott rendezni. Ebben az évadban adta ki Méreyné Juhász Margit nyomtatás I bán az 1933. évi Bessenyei-ünnepélyen egyes részleteiben bemutatott Bessenvei-mozaikíait. Április 12-én Milotav István budapesti újságíró 25 éves jubi leumán a Bessenyei^ Kor nevében Szohor Pál köszöntötte az ünne peltet. Az 1934— 1935. évi idény kimagasló eseménye az Országos Ipar művészeti Társulat kiállítása, a Bessenyei K ör iparművészeti kÍállí-_ tásával karöltve. Az esemény országos méretű előkészületei szep t e m b e r havaban már javában folynak. Oly nagyvonalú a kiállítás, hogy Nyíregyházán stilusban megfelelő terem nem is állott hozzá rendelkezésre. Az Iparművészeti Társulat ezért pályázatot hirdetett a saját növendékei közt a Korona-szálló nagytermének megfelelő hatású, ideiglenes átalakítására. A pályázatot Payer József SoTtő•mflvész nyéftémeg. így a Korona nagy- és kistermét, valamint ruha tárát molinóanyagból, megfelelő ékítményekkel az ő tervei szerint

56

ft?


alakították át. Ezzel az ideiglenes átalakítással a termeket lehetet lenség volt felismerni, miután még régi méreteiket is elburkolták. Előkészületek közben tartják meg október 7-ikén az évi rendes közgyűlést, amelyen a szakosztályelnökök ismertették a Kör követ kező évének munkatervét és Spányi Géza főtitkár beszámolt az ipar művészeti kiállítás előkészületeiről. Homolay Géza pénztáros lemon dott. Uj pénztárosnak Marsay Miklóst választották meg. Az iparművészeti kiállítás előestéjén, 1934. október 20-ikán ün nepi liceális előadást tartott a Kör. Ezen már az Iparművészeti Kiállításnak a megnyitására leutazott kiküldöttei is resztvettek. Meg nyitót mondott Schárbert Ármin szakosztályelnök. Frischauf-Szablya János, az Iparművészeti Társulat ügyvezető alelnöke a magyar iháziiparművészetről beszélt, Náday Pál az Iparművészeti Társulat törté netét ismertette. Az előadásokat Spányi Géza köszönte meg. A következő napon, október. 21-én irszágos ünnepségek között megnyilt az iparművészeti kiállítás. A nagytermet saját művészei szá mára az Iparművészeti Társulat foglalta le. A kisteremben és előcsar nokká átalakított ruhatárban Szabolcsvármegye és Nyíregyháza ipar művészeti anyagát gyűjtötték össze. Ez utóbbiak összeszedése a Spányi Géza fáradhatatlan munkájának eredménye. Nagyban hozzá járultak a terem díszítéséhez a Budapestről leszállított, rendeltetés szerű üvegszekrények és a városi virágkertészettől kikölcsönzött dísz növények. Megnyitáskor a terem bejáratánál Bencs Kálmán, mint a Kör elnöke üdvözölte a fővárosi vendégeket, amire Frischauf-Szablya János válaszolt. Bent a teremben Mikecz Ödön elnök külön üdvözölte a személyesen metfielent József Ferenc kir. herceget, mire a kir. her ceg válaszképpen ünnepélyesen megnyitotta a kiállítást. Nem tartoz hat a krónikaírás keretébe, részletesen beszámolni a kiállítás anyagá ról és sikeréről, annyit mégis fel kell jegyezni, hogy a Bessenyei Kör nek ez volt egyik legnagyobbszabású, legmesszebbreTangzotf esemé nye. Alig ván nevesebb magyar iparművész, aki munkáival né képvi seltette volna magát. Megnyitás után társasebéd volt a Koronában, számos felköszöntővel. Szablya János a kiállítás egész ideje alatt Nyíregyházán maradt és október 28-án személyesen zárta be a kiál lítást. November 30-án Jósa András híres nyíregyházi orvos és régész születésének 100-ik évfordulójára rendezett ünnepséget a Bessenyei Kör. Délelőtt'az'tJFvfísszövei.ség tartott közgyűlést és ezen leleplezte a tudós mellszobrát a róla elnevezett vármegyei múzeumban. Délután a temetőben megkoszorúzták a sírját. Este hangversenyt rendeztek. Itt megnyitót mondott Mikecz Ödön, Vietórisz József elszavalta az ünnepeltről írott alkalmi ódáját, Klekner Károly Jósa Andrásról, az orvosról, Kiss Lajos múzeumigazgató Jósa Andrásról, a régészről beszélt; a tu d ó s unokája. Vjrán y Sári Szigeti Sándor zongorakísé rete mellett énekelt, végjjl_ SzigeiTTSandor zongorázott. December 7-én volt i Barahvi János zongoraestje. December 6-á m Adi ^-matiné. Megnyitót mondott Horthy István. A dy Endréről besiélt a költő testvéröccse, A d y Lajos tankerületi

Hnrthv István: A Bessenyei Kór 40 éves története

57

főigazgató. Gáspár Margit és Tőkev i?gro,-'_Adv-verseket szavaltak, zárószót mondott Szobor fa l. 1935. február 19-én tartották a most már rendszeressé vált évi Bessenyei-emlékünnepélyt. Megnyitót mondott Horthy István, ünnepT’Beszédet Szesztay András. Mayer Béla alkalmi Bessenyei-ódát szavalt, Szentmiklósi Péter Bessenyeiről értekezett. Április 7-én irodalmi matiné volt a Kossuthréimnáziumhan. A. Debrecenből átjött Juhász Gézát Horthy István üdvözölte, Juhász Géza a fiatal írók feladatairól beszélt. Méreyné Juhász Margit ver seiből adott elő, Álmos Zoltán visszaemlékezéseket olvasott fel régi nyíregyháziakról.' Április 13-án Rá&óczi-hangversenyt rendeztek. .P olgári zené szekkel megerősített katonazenekar adott elő ogeranyitányokat, ifi. Racz Márton hegedült Sebestyén János debreceni művész zongora kísérete mellett, — Sándor István, Német Sándor, Simkovits Endre, Grabovieczki León és Rakovics Miklós vonósötöst adtak elő és a Tisztviselő Dalkör Krgesák László vezetésével énekelt. Ismeretterjesztő előadást tartottak ebben az évadban 'jVeiszer Gyula, Szentmiklósi Péter, Borhely Miklós, Jurassa Medárd. Gaizlerné Csegezi Noémi és Sziklav László. Jurassa elaődása a szo kottnál figyelmetkeltőbb volt, mert a cseppfolyós levegőt mutatta be s ehhez Budapestről kapott, kísérleti anyagot és felszerelést. " ' A csaknem teljesen kihalt hanéversecvelt~és'gyefű!ó ismeret terjesztő előadások közé annyi-amennyi életet csak a. heti irodalmi délutánok hoznak. Ezeken a házi-összejöveteleken ebben az évben Szombalhy Ui kisvárdai tanárnő, Kovács Lajos (kétszer), Sziklay ~Laszló (kétszer), Tartallvné Stima Ilona, Rába László (kétszer), Szigeti Sándor, Horthy István, Halász Tibor, Derencsényi Miklósáé, 'TTüba János, BeloKorszky Fér a Lengyel János kemecsei tanító,! Varga KárolyTKiiír, Vietórisz József, Sebestyén Vilmos és felesége szérepelnek. KülönösüBb említést érdemel ezek között a Vietórisz József felolvasása, aki az evangélikus egyház tót nyelvű énekesköny vét, a köznyelven Tranoscius névvel ismert énekeskönyvet fordította le magyarra és ebből fordításból mutatott be különböző részleteket. 1934. december 27-én gyászeset éri a Bessenyei Kört. Elnöktár sainak egyike, dr. Bencs Kálmán polgármester váratlanul meghalt. Temetésén testületileg vett részt a Kör é í koporsójára köszörűt he lyezett. Egyetlen az elnökök közül, kit működése idejében ért utói a végzet. Ritka szeretetterdédelgette a Bessenyei Kört, s barha maga nem ■volt művelője egy művészetnek sem, többet tett a Körért, job ban szívén viselte a sorsát, mint sokan, akiknek módjában állt volna, együttesen. Nem lehetetlen, hogy nélküle, legalább is ideiglenesen, megbénult volna a Bessenyei Kör működése, Mikecz Ödön i s Szobor Pál társelnöksége. A Bencs Kálmán halálával megüresedett elnöki széket 1935. no vember 23-án közgyűlés keretében töltötték be. A z új tisztikar kö vetkezőképpen alakult. Elnök: Mikecz Ödön, társelnök: Szobor Pál,

58


ügyvezető elnök: Korompay (Klekner) Károly, helyettese: Tesléry Károly, ellenőr: Kéler Gyula. Változás a tisztikar összeállításában, hogy segédpénztárosi állásokat szerveztek s ezeket Piánk Gyula városi aljegyzővel és Komjáthy Lajos pénzügyi tisztviselővel töltötték be. A számvizsgáló bizottság elnöke Ébner Béla, tagjai Pisszer János, Rokosinyi Antal és Tóth László megyei főjegyző. Változott még a képzőművészeti szakosztály elnöki tisztsége _is, amelyről Imre János 12 év után leköszönt és helyére Molnár Rózsit, a leánygimnázium tanárnőjét választották meg, Az elnöki tanács tagjai lettek Barkóczy Aladár, Bernstein Béla, Bodor Zsigmond, Borbély Sándor, Ferenczy Károly, Derencsényi Miklós, Imre János, Juhász Sándor, Komáromy Károly, Kovách Elek, Kovács Tibor, Margócsy Emil, M érey Ferenc, Mihalovics Sándor, Mikecz László, ~Muranyi László, Nagy Vilmos, Paulik János, Polinszky Pál, Sasi Szabó László, Szigeti Sándor, Szoller Aladár, Téry Tivadar, ifj. Tóth Pál, Ungár Béla, Virányi Sándor, Weiszer Gyula és Zsolnai Vilmos. Ezen a gyűlésen határozták el, hogy 1938-ban országos ün nepség keretében ünnepük meg a Kör 40 éves évfordulóját, Ebben az évadban az első nyilvános irodalmi megmozdulás 1935. október 5-én volt. .Darkó Jenő debreceni egyetemi tanár adott elő a román irredentizmusról. Ezt követően csak 1936. január 12-én ad magáról a Kör ebben az évadban a nyilvánosság előtt életjelt. Ezen a napon nyílik meg a képzőművészeti szakosztály rendezésében a debreceni Ajtósi Dürer Céh kiállítása. Molnár Rózsi szakosztályi elnök üdvözölte a megje lenteket, Szobor Pál elnök mondott megnyitót és béréi Soó Rezső, aki mint füvész is országos hírű, előadást tartott a grafikáról. Mű veikkel szerepeltek Bánszky Tamás, Berki Irma, Menyhárt József, Nagy Ferenc, Nagy István, Oláh István, Petri Béla, gáborjáni Szabó Kálmán, Vadász Endre és Toroczkai Oszvald. 1936. február 19-én a szokásos Bessenyei-emlékünnepélv volt. Megnyitót mondott Horthy István, emlékbeszédet Sasi Szabó László, Gáspár Margit szavalta Huba János Bessenyei-ódáját, Benigny An dor beszélt Bessenyei akadémiai törekvéseiről. Az estet a Tisztvi selő Dalkör énekszámai élénkítették. Március 14-én a felvidéki írók szerepeltek Nyíregyházán. K o rompay Károly megnyitója után Sziklay Ferenc kassai író olvasott fel, leánya Sziklay Judit felvidéki költők verseit szavalta, Rátz Pál Mécs Lászlóról beszélt, Darkó István novelláiból adott elő. Irodalmi házi-délutánokon Sziklay László, Horthy István, Mariss József, Kovács Lajos, Rába László, Farkas István, Tartallyné Stima Ilona, Arany György, Farkas Ibolya fháromszor), Varga Károly, Szentmiklósi Péter, Belovits Imre, Csipkay Sándor, Gáspár Margit, Gaizlerné Csegezi Noémi, Kovács László, Belohorszky Ferencné, Vietórisz József, Méreyné Juhász Margit, Csontos Vilmos, Kovács P. Ágnes, Wagnerné Riszdorfer Elza, Gál István, Juhász Ferenc, ifj. Tóth Pál, Bálint Mihály, Márkus Mihály, Schedelbauerné Szovátay Gáborka, Révész György, K eéky István, Kiss Margit, Margócsy Emilné, Belohorszky Ferenc, Benkő László szerepeltek. ÉTénk


59

vitát váltott ki és folytatólagos alkalmakkor is szóba jött Belohorszky Ferenc felolvasása Földes Jolán hírhedt regényéről" „A. ha lászó macska utcájáéról, Ezt az előadását a legnagyobb számú rekorközönség, kb. 100 főnyi hallgatóság figyelte. Ennek az évnek folyamán vált meg a Bessenyei Körtől Mikecz Ödön társelnök is, miután január havában miniszterelnökségi sajtó főnöknek nevezték ki és így Nyíregyházáról elköltözött. Miután ő is azok közül az elnökök közül való volt, akik mindenkor készségesen álltak a Kör rendelkezésére, amikor szükség volt reá, az ő távozása is érzékeny veszteséget jelentett Szabolcs vármegye és Nyíregyháza kul túréletére. Szobor Pál elnöksége. A Mikecz Ödön távozásával megürült társelnöki széket üresen hagyta a Kör, így az egyedüli elnök Szohor Pál polgármester ma radt, aki mai napig is egyedül vezeti az ügyeket. Az 1936. november 25-iki rendes közgyűlést már Szohor Pál vezeti. Mikecz Ödön búcsúztatásán kívül ennek a közgyűlésnek egyetlen említésreméltó eseménye, hogy beszámol Szohor Pálnak és Spányi Gézának a Bessenyei Kör képviseletében a Magyar Kultu rális Egyesületek Országos Szövetségének ünnepi közgyűlésén tör tént részvételéről. Egyébként a közgyűlés a szokásos tárgyakat tár gyalta le. Meglehetősen eredménytelen, tevékenység tekintetében eléggé mozdulatlan évad virrad 1936— 37. évben a Bessenyei Körre. Hang verseny egyetlen egy van. A zeneszakosztály nem működik. December 5-én nyitja meg a Kör Zádor István festőművész gra fikai kiállítását, aki a kiállítás folyamán előadást is tartott a rézkarc készítésének módjáról. Ennek az évnek szokásos Bessenyei-emlékünnepélyét február 19-én tartották. Megnyitót mondott Horthy I s t v á n ünnepi beszédet Szabó Kálmán, a katolikus gimnázium igazgatója. IVersényj TÜa köl teményeket szavalt és a Városi Dalárda énekszámokkal szerepen. 1937. március 7-én tartották meg a d é lv id ^ d m a ^ v ^ jjg k mati néját. A vendégeket Vietórisz József ü^vozolTeTTiészédéreV árady Imre, a „Délszláviai Magyar Közművelődési Egyesület" elnöke vá laszolt. Börcsök Erzsébet saját novelláját olvasta, Csuka Zoltán és Fekete Lajos költeményeikből adtak elő, Borsody Lajostól és Cziráky Imrétől szintén novellát hallottunk, végül Farkas Gejza a ki sebbségi gyermekéletről adott elő. A matinét Zsolnai Vilmos gimná ziumi igazgató szavai zárták be. A megtartott egyetlen hangverseny 1937. április 14-én volt. Guila Bustaba hegedűművésznő hegedült, zongorán kísért Herz Ottó zongoraművész. Április végén Mátészalkán vendégszerepelt a Bessenyei Kör. A vendégeket a SzatmárvármegyeT" K ölcsey' Egyesület nevében a Kör elnöke Streicher Andor alispán üdvözölte, amire Spányi Géza válaszolt. Vietórisz József költeményeiből adott elő, Molnár Rózsi

60


Margócsy Emilnének egy novelláját olvasta fel, Szohor Pál Nyíregynazáról és a Nyírségről beszélt, Gáspár Margit szabolcsi költők verseiből és saját műfordításaiból szavalt, Belohorszky Ferenc iro dalmi kérdésekről értekezett. A z estét Kölcsey István országgyűlési képviselő rekesztette be. Ezeken az eseményeken kívül kizárólag az irodalmi szakosztály házi -<sszejövetelei mutatják, hogy a Kör tevékenykedik. Irodalmi előadásokkal szerepeltek: Margócsy Emilné, Schedelbauerné Szovátay Gáborka, Benkő László, Horthy István, Pisszer János, Belo horszky Ferenc, Kovács Lajos, Farkas Ibolya (kétszer), Jósa Jolán, Vernes Gyula, vitéz Rajháthy Sándorné, Sziklay László, Kováts Erzsébet, Halász Tibor, Bakos József, Ruzsonyi Pálné. Az évad történetéhez fűződik egy nagyon szomorú és egy na gyon örvendetes esemény. A lesújtó esemény D. Geduly Henriknek, a Kör legnehezebb időben, a háborús években“ voll elnökének 1937. február 18-án bekövetkezett halála. Olyan időkben vezette a Kört, mikor minden idegszálunkkal a harcterekhez kötött figyelmünk s ő ezekben a nehéz években is működésben tudta tartani a közművelő dés szervezetét. Koporsójára a Bessenyei Kör is koszorút helyezett. Annál lélekemelőbb volt az az örömhír, mely távirati úton, feb ruár 2-án, éppen a Kossuth-gimnázium diákbáljának műsora közben érkezett Nyíregyházára. Vietórisz Józsefet, a Tudományos Akadé mia Nádasdy-díjával kitüntetett kohol, á Tranoscius-féle énekgyüjtemény, Vergilius Georgiconja és számos más klasszikus költemény köz ismert műfordítóját a Kjisfalndy-Társaság re n d e s tagjai közé válasz totta meg. Ez a kitüntetés Vietórisz József személyén keresztül min ket, Bessenyei Kört is személyesen érintett, mert Vietórisz József ennek a Körnek a védőszárnya alatt emelkedett fel a Parnassusra és költői munkásságának története, amint azt ezek a lapok is élénken mutatják, egyúttal a Bessenyei Körnek is története. A Kör büszkén könyvelte el neves tagjának megtiszteltetését, 1937. február 11-i el nöki tanácsüléséből ünnepélyesen üdvözölte őt és tiszteletére a Sza bolcsi Szemle szokásos évi vacsorája keretében rendezett megemlé kezést. Vietórisz József május 12-én tartotta székfoglalóját Buda pesten, a Kisfaludy Társaságban, amelynek meghallgatására Nyír egyházáról is sokan jelentek meg. Ülés után volt tanárjuk tisztele tére a Szabolcsi öreg Diákok rendeztek társasvacsorát. Április 21-én Belohorszky Ferenc tanár Budapesten a Filológiai Társaság felolvasó ülésén Bessenyei Görggyel foglalkozott. A Kör üv. titkárának ez volt már ötödik tu&unáayos felolvasása a társaságban Bessenyeiről. Ezzel az évaddal véget is érhetne a Bessenyei Kör története. Ami ezután van, az már csak csonka esztendő. Mindenki és minden a Bessenyei György nevenapján, 1938. április havában rendezendő országos ünnepre összpontosítja erejét. A z irodalmi szakosztály épen ezért jelentősebb külső köri életet kíván megvalósítani és hogy nagyobb számú nyilvános ünnepségeivel ki ne merítse a közönség nek amúgy sem túlságos érdeklődését a Kör ügyei iránt, ebben az évben szüneteltetni határozta a hetenkénti irodalmi házi-déiutánokat.

Horthy István: A Bessenyei Kör 4Ó éves története

61

Helyette az áprilisi országos ünnepségen kívül tervbe vette több ün nepélyesebb irodalmi est megrendezését. Ezek közül volt az első a Szatmárvármegyei Kölcsey Kör ven dégszereplése, akik a Bessenyi Kör mátészalkai látogatását viszo nozták 1937. november 21-én. Vietórisz József köszöntötte a vendég szereplő kört, amelynek nevében Streicher Andor elnök, szatmárvármegyei alispán válaszolt. Fábián Sándor költeményeiből adott el öt Luby Margit néprajzi tanulmányt olvasott fel, Erdős Lajos Adyés Mécs-verseket szavalt, Kerekes Imre Gacsal Pesta eredetéről be szélt humorosan, Füsthy Lajos egy Kölcsey-tanulmányt olvasott. Zárószót mondott Szohor Pál. Előadás után a „városháza termeiben Szohor Pál elnök és felesége a vendégek tiszteletére mintegy 50 személyes teát adtak, amelyre Nyíregyháza város irodalmi- és mű vészet kedvelő közönsége részéről is sokan hivatalosak voltak. December 6-án az ft-délvi írók második nemzedéke, az úgyne vezett ifjú erdélyiek szerepeltek nálunk. Korompay Károly ügyve zető elnök köszöntötte a vendégeket. Szavaira IVass Albert gróf vá laszolt. A többi szereplők: Kiss Jenő, Flórián Tibor és Bözödy György voltak, akik verseikből és novelláikból adtak elő, a távollevő Abafáy Gusztávnak egy irodalmi tanulmányát Csuka Zoltán ol vasta fel. 1937. dec. 11-én a Városok Kulturális Szövetségének meghívá sára Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében szere pelt a Bessenyei Kör. Megnyitó beszédet mondott Némethy fővárosi kultúrtanácsos, amelyre Nyíregyháza város országgyűlési képvise lője, Éber Antal válaszolt. Vietórisz József, a Kisfaludy Társaság tagja'és Horthy István költeményeikből adtak elő, Szohor Pál Nyíregyházáról beszélt, Szigeti Sándor zongorázott és Belohorszky Ferenc egy Bessenyei tanulmányát olvasta fel. A műsor egyes számai közt a Bessenyei Kör főtitkára, Spányi Géza konferált. 1938, január 22-én a debreceni Ady-Társaság vendégszerepeit. Megnyitót mondott Spányi Géza, amire az A dy Társaság nevében Juhász Géza ügyvezető elnök válaszolt, egyúttal időszerű irodalmi kérdéseket fejtegetett. Vetítettképes előadást tartott a Nyírség nö vényvilágáról béréi Soó Rezső egyetemi tanár, Gulyás Pál verseiből olvasott fel, Márton Béla egyetemi tanár Szabolcsvármegye közleke dési viszonyairól beszélt, végül Molnár Rózsi nyíregyházi tanárnő debreceni költők verseit szavalta. I 1938. febr. 19-én zajlott le az ezidei Bessenyei-emlékünnepély. Megnyitót mondott Horthy István, ünnepi beszédet Hankiss János debreceni egyetemi tanár, Belohorszky Ferenc irodalmi párhuzamot vont Bessenyei György és Kölcsey Ferenc között. Műsor elején és végén Magyar Hiszekegyet és Himnuszt énekelt a t öm, kát, egyház Szt. Gergely énekkara, amely azonkívül a műsor közepén 3 muaalt is elöaaóttr “ ~ Q38. január.26-án évi rendes közgyűlést tartottak. Ezen a Mol nár Rózsi lemondásával megürült képzőművészeti szakosztályi eftnöKi tisztséget Szalay Pál tanárral töltötték be.

62

Horthv István: A Bessenyei Kör 40 éves története

Történetünk, befejezéséig a Bessenyei Körnek több szereplése nem volt. Annál sűrűbbek az elnöki tanácsülések, amelyeket utóbbi napok ban csaknem hetenként tartanak és az áprilisi 40 éves emlékünnep előkészületeit végzik. A munkaprogram meglehetősen nagy, csak si kerüljön! Ennek a munkának befejezésekor még több programpont sorsa bizonytalan. Mindenekelőtt emlékezetessé akarja a Kör a jubileumot tenni azzal, hogy nagynevű védnöke, Bessenyei György hamvait hazaho zatja az elhágyatottsagból, a biharmegyei bakonszegí pusztáról. Ed dig Is'mar 2 ízben kéllett áthelyezni a sírt, nehogy a Berettyó hullá mai alámossák azt. De ha belátható időn belül most már nem is fe nyegetné közvetetlen veszély, a biharvármegyei helyi hatóságoktól szerzett hiteles értesülés szerint oly magányos és elhagyott helyen fekszik a sír, hogy néha évek is beletelnek, amíg egy-egy cserkész felkeresi. Minden lépést megtett a Kör, hogy a szent hamvakat ha zaszállítsa a költő szülőmegyéjébe s Nyíregyházán díszsírhelyre temesse el. A biharvármegyei hatóságok megértő jóindulattal ígérték a törekvés teljes támogatását, csak felsőbb tényezőknek hoz zájárulását várják, ami ennek a munkának befejezése napjáig még nem érkezett meg. Országos méretű szabolcsvármegyei iparművészeti kiállítást rendez Nyíregyházán a Kör. Anyag5nák ősszégyűjféie‘ máris folya matban van. Hogy a méretekről legalább hozzávetőleges képet mu tathassunk, megemlítjük, hogy a kiállítás céljaira az iparügyi minisz ter úr 500.— P-t adott, 200 P-vel járult hozzá a város orsz. képvise lője, Éber Antal, 300 P-t ajánlott fel a város polgármestere és még 500 P-t szükséges összeszedni gyűjtés útján, amelyre szintén érkeztek már kisebb adományok, A kiállítás megnyitására személye sen utazik le Szablya-Frischauf János, az Országos Iparművészeti Társulat ügyvezető elnöke, aki kilátásba helyezte a megnyitó beszéd tartását is. A kiállítás megnyitása napján j>ste díszközgyűlést tart a Kör, melynek lefolyását 60 percen át a magyar rádió is közvetíti. Ezen a díszközgyűlésen megnyitót "m oí3” Szobor Pál, a Kör mostani elnöke. Ünnepi beszédet Kállay Miklós volt miniszter és a Bessenyei Kör volt elnöke, Vietórisz József előadja erre az alkalomra készített ünnepi ódáját, Horthy István ismerteti a Bessenyei Kör 40 éves tör ténetét, Spányi Géza a 40 éves évfordulóra alapított Bessenyeiplakett keletkezését, amit a Kör élő volt elnökei, Br. Feilítzsch Berchtold, Mikecz Dezső, Kállay Miklós, Vietórisz József és Mikecz Ödön között ünnepélyesen osztanak ki. A díszközgyűlést a társ'Tcifltúregyletek üdvözletei fogják bezárni. Az ünnepségekre, melyek több napig tartanak, meghívja a Kör a Magyar Királyi Kormányt, melyet előreláthatólag Mikecz Ödön igazságügyminiszter, a Kör volt elnöke fog képviselni. Meghívja a Magyar Királyi Testőrséget, vele együtt különösen a szolgálatot már nem tel jesirőTvoH Ferenc József kor! magyar királyi testőröket, a Magyar tudományos Akadémiát, ' az összes fővárosi irodáim! és művészeti egyesületeket, az Orsz.

o


63

Iparművészeti Társulatot, az ország összes kulturális egyesületeit és az összes törvényhatóságokat. A z ünnepségre való tekintettel az ünnepi napok alatt Nyíregy házán tartja összejöveteleit az idegen nyelveket oktató tanárok or szágos gyűlése, azonkívül a kulturális egyesületek, szövetsége (Kész], amely egyesületek Eckhardt Sándor tanár és Faluhelyi Ferenc pécsi egyetemi tanár személyében szakelőadásokat fognak tartani, Az ün nepségekhez fog tartozni a nyíregyházi Bessenyei-szobor megkoszo rúzása és a Tiszabercelre, Bessenyei szülőházához vezetendő zarán dok-kirándulás. Néhány napra országos érdeklődés központja lesz Nyíregyháza s vele együtt a Bessenyei Kör, amelyre tagjainak az igyekezeténél, vezetőinek a lelk.es munkájánál fogva méltán rászolgál.

A jelen és jövő. i

Nem volna teljes történetünk, ha ki nem térnénk annak a hely zetnek megfestésére, amelyben a közművelődés ügye ma Szabolcsvármegyében, de a megye határain túl is sínylődik, azokra az okokra, amelyek ezt eredményezték és a teendőkre, amelyek a helyzetet így vagy amúgy megjavíthatják. Nem lát tisztán, aki azt hiszi, hogy csakis külső körülmények irányítják azokat a titkos erőket, amelyek ma mélyponton tartják a Bessenyei Kört. Egy kicsit magunk is hibá sak vagyunk. Minden rosszakarat nélkül túlságosan közönyösek let tünk. Nemcsak a sok egyesület, amely utánunk jött, s nagyoan vagy kicsiben ugyanazt csinálja, amit a Bessenyei Kör, azzal a külömbséggel, hogy a Bessenyei Kör csak a müveit közönséget válogatja. egyéhként mindenkit kiszolgálni akar, addig a többi tarsasag világa nézet, foglalkoza" vallás, nem vagy érdekeltség szerint részekre bontja a közönséget s a kebelébe tartozókat saját céljainak megfe lelően igyekszik nevelni. Csak természetes, hogy itt is, ott is nem lehet mindenki. Nem utolsó sorban veszít vonzóerejéből a Bessenyei Kör, amikor napról-napra, óráról-órára egészen olcsó művészi élményeket nyújt m ozi és rád’ó s az esetek többségében külonE tehetségek elvezetet teszik lehetővé, mint egy vagyontalan, igen sokszor kényszerhely zetből sem mindig művészi szempontokat szem előtt tartani kénysze rülő, vidéki művészeti egyesület Azt hiszem azonban, legnagyobb baja a Bessenyei Körnekj a snobizmius^ A társadalom egyes hangadó tagjai, akik szeretnek tetszelegni azzal, hogy so kat olvasnak és ismernek minden márkás írásművet, — akik festmé nyekre (feltéve, hogy bírják) áldozni is tudnak, ha a festő nevét a Műcsarnokból, vagy a Nemzeti Szalonból ismerik, akik minden hang versenyt meghallgatnak, ha az Operaház vagy a Zeneművészeti Fő iskola fémjelzi a szereplők neveit, de óvatosan távol tartják magu kat, ha még oly remelönű is valami, amikor olyan írásművet, fest mény! vagy zenét tálalnak fel nekik, ami véletlenül nélkülözi az em lített fémjeleket. Kérkednek a művészetszeretetükkel, de kevesebbet

64

Horthy István: A Bessenyei Kör 4Ó éves története

értenek hozzájuk, mint egy „írás,’-értő kövesdi matyóasszony vagy egy falusi lakodalmi hivogatólegény. Ezért féltő gonddal óvakodnak megnézni vagy meghallgatni olyan műalkotást, amiről p^kik masuk nak kell megítélni a művészi értéket. Ezek felől lehet valaki olyan iangesz, amilyet csak jókedvefléfl Iferemt az Úristen, — elhúzódnak tőle, mert művészi tekintetben hiányzik az ítélni tudásuk. Ezek csak akkor mutatják magukat egy olyan társaság összejövetelein, mint a Bessenyei Kör is, ha előre bizonyosak benne, hogy ott márkás érté keket kapnak. Ezek azok, akik jpellctt nem. feilö.áik. nicrL je jlődhetik semmilyen kultiÍTéléTT Ez a baja Nyíregyházának és Szaboksmegyének is, s amíg ézf a mentalitást, mint a lázat az emberi testből, kipusztítani nem sikerül, — addig meddő marad minden vi déki kultúrmozgalom, amely nem országosan beérkezett neveket szerepeltet. A Bessenyei K örnek első feladata volna ezek szerint, ho^y a kö zönséget a muertésre megtanítsa. Ránevelje őket, hog% a múértéket ""injai tieieiéveL is léi..tudja.ismerni, mert ez ma a művelt társadalom —tagjainak túlnyomó többségéből hiányzik. Ezért viselkedik úgy, hogy csak azt értékeli, ami alatt cégérképpen országos nevet lát. Hátra volna ezek után néhány szót szólani azokról a belátható időn belül meg nem valósítható, de kevés jóakarattal az előrehala dás, a mozgás állapotába helyezhető kérdésekről, amelyeknek a Bes senyei Kör szeme előtt kell lebegnie. Itt van mindenekelőtt a kultúr palota kérdése. Erre a városnak olyan szüksége van, amihez hasonló fontosságú csak a vízvezeték. Egy időben Apponyi Albert gróf, mint kultuszminiszter, már gondolt a nyíregyházi kultúrháznak megépí tésére. Igen kevés gazdasági fellendúlés'SSftj'tfofy "Bffiól kormányprogramm válhassék belőle. Nem szükséges, hogy a tervezett palota önálló épület legyen. Könnyen létesülhet valamely más céllal összeköttetésben. Alkot hatja egyik szárnyát egy modern városi szállodának, fürdőnek, szín háznak, vagy más középületnek, az a fő, hogy érzéke legyen az ille tékeseknek a létesítéshez. Természetes, hogy a kultúrpalotát tarta lommal is meg kell tölteni, s hogy ez lehető legyen, a városban már létező elszórt kultúralakulatokat egységesen oda kellene telepíteni. Máskülönben feltétlenül kútba esik a terv. Egyesít-r.; kell benne a vármegye. és_a_ város .könyvtárát, a Józsa- és"Saáry-muzeumot és 'oda kü l vinni nemcsak a Bessenyei- és Benczúr-erekjyéket, hanem mindén más nyíregyftázPnágysag emléktárgyait" Oda'kelhelhely ezni véglegesen a tervöe vettzeneiskolát is. — JövöbelThivatása lesz'a'Bessenyei Körnek, hogy k iagj^ Bcssenyfij ngc7t>c munkáit megalakítsa a színpártoló és a tudományos ku tató szakosztályt, de úgy, hogy azokba élet is költözzék. Mindezek hez pénz, pénz és ismét csak pénz kell, minek érdekében nem szabad restelni az ismételt adománygyűjtést, minél nagyobb mennyiségben alapító tagoknak szerzését s a rendes taggyüjtés erélyes megindítá sát, Itt vár a feladat a legkülönbözőbb hivatalos és nem hivatalos testületek fejeire, akiknek nemcsak tessék-lássék, hanem lelkes fel szólítására bizonyára sokan kötelességüknek fogják tartani a Kör támogatását.

Dr, Vietórisz József: Visszapillantás a Bessenyei Kör múltjára

65

Zárószó. Shakespeare a Julíus Caesar temetésén ezeket a szavakat adja Antonius szájába: „temetni jöttem Caesart, nem dicsérni". Én is csak azt mondhatom, nem dicsérni jöttem, hanem korképet festeni. Úgy érzem, nem hasonlítok többi történetírótársamhoz, akik Clio munkájába vidéken, sőt végvidéken kontárkodtunk bele. Azoknak, kik valamikor forrásmunkának óhajtják ezt a tanulmányt használni, így remélek jobban szolgálni, mint akkor, ha görögtűzben mutatom azt is, ami máskép történt, azt is, aminek máskép kellett volna tör ténnie, Kortársaim talán megszólanak érte. A jövő nemzedékek — ha olvasni fogják írásomat — legalább is annyit el fognak ismerni, hogy tárgyilagosságra törekvő szándékom nem vitás. Igyekeztem, hogy a rendelkezésemre adott terjedelem és a tárgy természete által engedett mértékben ne csak adathalmazt, de a le hetőség határai között szórakoztató olvasmányt is nyújtsak. Ezért tettem ki-kitéréseket néhol más térre, mint a Kör szorosan vett tör ténete. Ezért engedtem meg magamnak ott, ahol szükségét éreztem, véleménynyilvánításokat. Tévedni emberi, velem is nem egyszer megeshetett. Azzal az óhajjal teszem le a tollat, hogy amit megírtam, minél több fejben és szívben visszhangra találjon. A Bessenyei Kör fog erősödni, terjedni és tekintélyesedni, ha szerény munkámat nem hiába írtam. Horthy István, a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának elnöke.

VISSZAPILLANTÁS A BESSENYEI-KÖR MÚLTJÁRA Életem és munkásságom javarésze szorosan összefügg a Bessenyei-kultusz megindulásával és fejlődésével. Ez a kultusz a ma negy venéves Bessenyei Kör megalapításával nyert igazi lendítő erőt s a Kör története fényesen bizonyítja a tiszteletre méltó eszme jogossá gát és életrevalóságát. De addig is tíz esztendőn át tartott az előkészí tés munkája a gondolat felvetésével, szolgálatával és érlelésével. ötven éve viseli Kossuth-gimnáziumunk önképző-köre a Besse nyei nevét. Jómagam, mint egyetemi hallgató, ötven évvel ezelőtt ír tam „Bessenyei és Philosophusa" című értekezésemet, amely rövide sen nyomtatásban került a nyilvánosság elé. Egy évvel utóbb Kovács István terjesztett indítványt vármegyénk törvényhatósági bizottságá hoz Bessenyei-emlékmű állítása tárgyában, amit tetszéssel fogadtak s erre a gyűjtés meg is indult.

5

66 i^Dr. Vietórisz József: Visszapillantás a Bessenyei Kör múltjára Akkoriban elnöke voltam Budapesten egyetemet végző földieim Szabolcsi Körének s nyomatékosan felhívtam a közönség figyelmét a felvetett kérdés buzgó szolgálatának fontosságára. A z 1890. év nya rán Bessenyei-majálist rendeztünk a Sóstón, amelyre mindig szívesen emlékezem vissza. Jövedelme nem volt a szép ünnepnek, de elértünk vele annyit, hogy mi is hozzájárultunk a nemzeti ügy nyilvántartásá hoz és a köztudatba átviteléhez. A Bessenyei-emlékmű szobor alakjában létesült, s Kallós Edének ez az alkotása ma is a legsikerültebb magyar szobrok egyike. Az eb ből az alkalomból hirdetett ódapályázatban én is részt vettem s örül tem volna, ha teljes sikert aratok. Ezt nem értem el, de mégse fájt az eredmény kihirdetése, mert Sajó Sándor barátom lett a nyertes, aki vel Budapesten együtt önkénteskedtem s akinek nemes emlékét min denkor a legnagyobb kegyelettel őrzöm. Bőséges alkalmam volt kivenni részemet a Kör munkásságából a tervezés, rendezés, szereplés egész területén, A nagy hangversenyek korában, amelyek egyesületünknek országos hírnevet szereztek, külö nösen két előadásomat fogadták szívesen: azt, amelyik a „Művészet és műélvezet" esztétikájáról szólt és „ A magyar zenéről" írt fejtege téseimet. Verseim igen jelentékeny része is a Bessenyei-estéken került bemutatóra s ezt a közreműködést mindig örömmel vállaltam. Nem kis feladat elé állított a népszerű tudományos és művészeti előadások rendszeresítése, amire boldogan viselt szabad-liceumi osztályelnöki tisztségemmel került a sor. Abban az időben ez iránt jelentkezett a legnagyobb igény, s helybeli és vidékről jött nevesebb előadóink nagy közönséget vonzottak ezekre az előadásokra. Én a többi között „A görög szobrászatról", „A magyar építőművészet je lesebb alkotásairól” , „Bessenyeiről", „Petőfiről" értekeztem. Hangversenyeinkhez már előbb kitűnő koncert-zongorát, líceumi előadásainkhoz ugyancsak értékes vetítőgépet vásárolt a Kör. A szemléltetéshez szükséges diapozilív-képekből egész gyűjteményt si került összeállítanunk s nagyon szerencséseknek éreztük magunkat, hogy népszerűsítő előadásaink szövegét a megfelelő képekkel, sőt kisebb vetítőgépekkel együtt vármegyénk érdeklődő közönségének is minden ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésére bocsáthattuk. A háború után az irodalmi osztály élén igyekeztem odaadó mun katársaimmal együtt új életre kelteni és talpra állítani közművelő désünknek ezt a jelentékeny tényezőjét. A folytonosság biztosítása mellett Bessenyei szülőházának emléktáblával való megjelölése, a Bessenyei-serleg ügye, tiszaberceli Bessenyei-reliquiák (képek) szer zése s az irodalmi jelleg nagyobb mértékben való érvényesítése lát szott időszerű feladatnak s ezen a téren próbáltunk lehetőleg előbbre haladni. Irodalmi alapítványunk és saját tőkénk teljes értékvesztése miatt szűk térre szorítkozott ez a tevékenység s csak olykor-olykor lett mozgalmasabb, amikor egy-egy nagynevű írónkat nyertük meg vendégszereplésre. Tagadhatatlanul termékenyítő volt magasabb tö rekvéseinkre az ilyen mozgalom, amely abban érte el tetőfokát, hogy

Mikecz Dezső: Emlékek

67

a filharmonikusok egykori fellépése után pár évvel ezelőtt a Kisfaludy-Társaság vendégszereplését is élvezhettük. Elnöki tisztségemben arra törekedtem, hogy az egyes osztályok munkájának egyensúlyát lehetőleg biztosítsam. Az irodalmi és szabadliceumi osztály mellett kívánatosnak tetszett a zene-, majd az iparművészeti osztály életre hívása, illetőleg újjászervezése is. Az előbbi téren aligha jutunk előre, míg nem létesül a helybeli zenemű vészeti iskola; az utóbbit illetőleg eredményesebb munkát végeztünk hozzáértő tagtársaink közreműködésével s egy háziipari és néprajzi szépen sikerült kiállításunkkal. Mostani vezetőségünk régi tervet valósított meg a Szabolcsi Szemle szerencsés megindításával s a helyi erők nagyobb területen érvényesülő munkába-állításával. Közóhajunk, hogy Bessenyeink hamvait hazaszállítsuk és itt tegyük végső nyugvóhelyükre. Érzé sem szerint jogos reményünk van arra, hogy ennek útjába nem áll majd semmi akadály. Legyen Istennek gazdag áldása a jubiláló Bessenyei-Kör minden szempontból igazán közérdekű törekvésén és te vékenységén! Dr. Vietórisz József, a Bessenyei Kör dfszelnüke.

EMLÉKEK Szíves felszólítást kaptam, hogy írjak valamit a Bessenyei Kör életének azon idejéről, amidőn én voltam szerencsés a Kör elnöki tisztét betölteni. Ámbár dr. Horthy István úrnak, a Kör irodalmi szakosztálya elnökének e lapok hasábjain megjelent tanulmányában a Bessenyei Kör életének minden mozzanatát páratlan szorgalommal és lelkiis merettel összegyűjtve megtalálja a kedves olvasó, úgy, hogy nekem ezekhez alig van mit hozzáfűznöm: mégis megkísérlek azokra az időkre visszatekintve néhány gondolatot papírra vetni. 1921-ben voltunk. Átélve a világháború aggodalmait, a forra dalmi lázongások, a kommunizmus és az oláh megszállás borzalmait és megérve ezeréves hazánk embertelen feldarabolását, a ránk erő szakolt trianoni békeparancs által! Mégis, miként a tomboló vihar elültével az addig fészkében meg lapuló kis csalogány, lelke kényszerének engedve, ismét megszólal tatja édes hangjával dallamait: szíveinkben is jelentkezett az elmúlt évek szenvedései és keservei után a vágy, a sóvárgás valami szép, nemes, lelket üdítő élmény után. így alakult újra az 1921 -ik évi január 30-ikán a fergeteges idők ben elnémult Bessenyei Kör, engem tisztelve meg az elnökséggel. Természetesen működésünk ebben az időben más irányban moz gott, mint a boldog békeévekben. Nem rendezhettünk olyan magas

Mikecz Dezső: Emlékek

68

színvonalú, fővárosba is beillő hangversenyeket, mint háború előtt, ellenben a Kör szellemi irányítói: dr. Vietórisz József, a mi jeles köl tőnk és a — fájdalom, — oly hamar elhúnyt kiváló Kardos István, Nyíregyháza város felejthetetlen kultúrtanácsnoka, gondoskodtak közönségünk lelki táplálékáról. A 19, század első negyedében valóságos üstökös-járás volt a magyar irodalom égboltján. Fényesebbnél fényesebb géniuszokat ajándékozott a sors a magyar nemzetnek. Csak vissza kellett ezekre az időkre tekintenünk, hogy felidézzük a jelen nemzedék elé irodal munk örök dicsőségeit. Petőfi, Madách, Jókai születésének, Vörös marty „Zalán futása" megjelenésének századik évfordulója ezekre az évekre esett. Szerény eszközeink mellett lelkes igyekezettel ren deztünk szép sikerű irodalmi ünnepélyeket halhatatlan íróink emlé kezetének dicsőségére és boldogan emlékszem vissza, hogy Nyíregy háza város és vármegyénk lakossága milyen lelkes megértéssel csat lakozott hozzánk. Zsúfolt termekben zajlottak ezek a szép emlék ünnepek, látszott, hogy a nagyközönség örömmel menekült a nehéz jelenből a költészet bűvös mezejére, melyet részint helybeli erőink, részint országos hírű művészek varázsoltak lelki szemei elé. De a múltban való elmerengés mellett nem feledkeztünk meg élő jeleseinkről sem. Szeretettel üdvözöltük a nemzet csalogányát, Blaha Lujza asszonyt, aki fővárosunk megmagyarosítása terén oly nagy érdemeket szerzett, amidőn a Sóstó tölgyei alatt pihent; ünnepet rendeztünk Rákosi Jenőnek, a magyar újságírás fejedelmének 80-ik születésnapja alkalmából. A Nyírség szülötteit: Czóbel Minka költőt és Lőrinczy György írót tiszteleti tagjaink sorába iktattuk és szeren csések voltunk őket körünkben tisztelhetni és szellemi műveik elő adásában gyönyörködhetni, Ábrányi Kornélnak emlékezetére hang versenyt rendeztünk, meghajtva a hálás elismerés lobogóját a ma gyar zene eme kiváló úttörő munkása előtt. Hódoltunk városunk nagy fia, Benczúr Gyula festőmüvészetének egy, műveiből rendezett kiállításon és világhírű zongoraművészünket: Dohnányi Ernőt is si került megnyernünk egy hangversenyre. Külön házi örömünnepünk volt, amidőn 1924. június 18-án a mi Vietórisz Józsefünk „Senki Pál" című pályadíjnyertes elbeszélő költeményével ismerkedhettünk meg. Ezekkel a szellemi élvezetekkel igyekeztünk a szorongatott lel keken segíteni ama nehéz időkben és jóleső az a tudat, hogy a nagy közönség is megértette célzatunkat és méltányolta törekvésünket. Miltecz Dezső, dfeeelnök.

SZELLEMI TUDOMÁNYOK

ÉVEN TE 1000 O LD ALO N ,

IR O D A L O M —

1 0 0 0 K É P P E L , P E N G Ő 8-4 0 K IA D Ó H IV A T A L : B U D A P E S T , IV., E G Y E T E M - U . 4

S Z ÍN H Á Z K R IT IK A

MŰVÉSZET

ZENE F IL M N A G Y V IL Á G

A LEGSZEBB K É P E S FO LY Ó IR A T

Szohor Pál: Bessenyei testőrsége

69

BESSENYEI TESTÖRSÉGE Kulturális egyesület alapításának negyven éves évfordulója azt jelenti: hogy teljes nemzedéket kísért már végig életútján. Ha a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör alapítóinak névsorát olvasgatjuk, töb ben költöztek már át közülök a boldogabb világba, mint akik még ma is itt küzdenek művelődésünkért. Hiszen aki 1898-ban húsz-harminc éves ifjúi lelkesedésében az alapítók közé szegődött, most hatvanhetven éves tapasztalatainak bölcseségével kissé talán már fáradtan is nézi ezt a régi, lelkesedésben éppen nem szegényebb, de munka időben rettentően összezsugorodott új életet. Hova fog vezetni ez a hajsza, ami köz- és magánéletünkben napról-napra erősebb ütemben jelentkezik? A z előjegyzési naptárnak ki kell bővíteni rovatait, mert nem fér el benne a sok terminus. Nem csoda azután, hogy ebben a háborús torlódásban (háborús, mert néha mesterségesen is viszályt vetünk) legkevesebb áldozat jut a művészetnek, irodalomnak és művelődésnek. A z öregek pedig büszkén nézegethetik az elültetett fácska dús hajtásait. Ezalatt a negyven esztendő alatt az öregkor arányai is megváltoztak, A múlt század utolsó évtizedeiben csak minden hu szadik ember érte meg a hatvan éves korhatárt, ma már minden ti zedik ember túl van ezen az aránylag még ifjú évfordulón. A korszellemmel és modern életcélokkal együtt a Bessenyei Kör feladatai is megváltoztak. Alapításának egyik titkos, de különben nyíltan is kimondott rugója: a magyarosítás volt. Negyven esztendő alatt ez a törekvés feleslegessé vált, mert a magyarosodás — bátran mondhatjuk — teljesen bekövetkezett. Csak az evangélikus egyház régi telepesei között volt Nyíregy házán idegenajkú. Ezek körében évről-évre mérföldes lépések tör ténnek a teljes magyarosodás felé. Alig három éve, hogy megjelent a tót énekes és imádságos könyv — a híres Tranoscius — magyar fordításban, melynek munkáját éppen a Bessenyei Kör kitűnő dísz elnöke dr. Vietórisz József, az imádságos részben pedig a közel múltban elköltözött nagy püspök — ugyancsak a Bessenyei Kör egy kori elnöke: — Dr. Geduly Henrik végezte el. Néhány hete hallottam csak jánosbokori Kovács András öreg gazda felszólalását, melyben a magyar Tranoscius terjesztését és újabb kiadását sürgette. Máso dik nagy lépés a magyarosodás felé, hogy az evangélikus egyház harmadik lelkészi állásának megszervezésénél a tót nyelv ismeretét már nem kívánta meg. A legutóbbi hivatalos statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy tót anyanyelvű ember alig van már Nyíregyházán. Az 1930. évi nép számlálás mindössze százhúszat tudott összegyűjteni, míg a várme gye járásaiban százhuszonkettőt írtak össze a számláló biztosok. Holott a vármegye tót anyanyelvű embert csak a nyíregyházi kiköl tözők révén kapott. A nagy magyar tömegek közé vegyült tirpákok tehát elszigeteltségükben sokkal nehezebben magyarosodnak el, mint idehaza a tanyabokrok világában, ahol maguk kovácsolták szívósan a magyarosodás lépcsőfokait,

70

Dr. Spányi Géza: Utazás a kultúra körül

A magyarositás feladatát tehát már elvégezte a Bessenyei Kör. Őszintén megvallva, nem is került nagy fáradságába, hiszen magától ment minden. Az a kevés tirpák szó, amit a heti piacokon még hall hatunk: az utolsó nemzedék súlytalan öröksége. A z ifjúság kulturális nevelése nem volt ugyan alapszabályszerű kötelessége a Bessenyei Körnek, mégis elévülhetetlen érdemeket szereztek e téren a Kör tanár tagjai. Az én utolsó gimnáziumi esz tendőim legmélyebb élményei közé a Bessenyei-köri kapcsolataim szegődtek. A tanárok nagy munkavállalása révén mi is szerephez jutottunk s mi címeztük mindig a meghívókat. Leginkább ezek az órák keltették fel érdeklődésünket az irodalmi és művészélet ese ményeivel szemben. Azután rendezők voltunk a híres koncerteken, melyeken akkor világnagyságok mutatták be művészetüket a nyír egyházi közönségnek. Hegedű-, és zongora-virtuózok előbb jöttek a Nyírség székvárosába, mint Budapestre. S mi gyönyörű fekete ru hánkban, melyet éppen e rendezői tiszt alapján rimánkodtunk ki, sorra vezettük helyére a vármegyei és városi élet előkelőségeit, ki ket legnagyobbrészt itt volt alkalmunk látni először. Mikor választmányi tag, majd irodalmi szakosztályi elnök let tem, a gyermek férfivé serdülésének boldogságát éreztem, mert a feketeruhás kis diák-rendező odaült a zöldasztalhoz a nagy tanár mellé, aki nemcsak osztályzatokkal nevelt a magyar életre, iroda lom, nyelvek és történelem szeretetére, hanem belevont a pedagógus munkájába és zökkenés nélkül átsegített az iskolapadból a szónoki emelvényhez és az íróasztalhoz. Most is ennek az ifjúságnak irodalmi érdeklődését kell felkel teni s belőlük nevelni toliforgatókat a Bessenyei testőrség örök sorába. Szobor Pál, •

el. elnök.

UTAZÁS A KULTÚRA KÖRÜL Szegény jó Bessenyei! Mily keserű harcokat kellett vívnia, hogy a magyarságot tespedéséből felrázza, hogy ébredjen, nézelődjön, lásson és tanuljon. Lássa meg a nagyobb, boldogabb nemzetek kul túráját és tegye fel magába, részegüljön meg tőle, mint ő maga. Vi lágkultúra, magyar kultúra — örökké égető láng, örök szomjúság — miért van, honnan ered, — hova vezet, nem tudja senki, csak azt tudja és érzi mindenki, hogy kell — nagyon kell, mint a levegő — szárnyakat kapunk tőle és a salak fölé emelkedünk tisztább légkörbe. Hány gyötrelmes éjszakát tölthetett gondolatokkal Bessenyei, akiben ezer ember kultúrszomja égett és ezerszer ezer ember szo morú elmaradottsága vérezte fel hűséges magyar szívét.

Dr. Soánvi Géza: Utazás a kultúra körül

71

Valahányszor Bessenyei egy-egy munkáját olvasom, mintha a sorokból, a sorok közül hallanám vágyódó lelkének lihegését, de sokszor fáradt resignátióját is. Bessenyei a kultúra úttörője, rajongója, csalódott szerelmese, remetéje és hősi halottja volt. Mi hát a kultúra — ki tudja jól definiálni— gránitszikla-e amin biztosan állunk, vagy ködfátyolkép — délibáb, amely után futunk és soha el nem érjük? Hadd beszéljünk róla egy kissé — Bessenyei emlékezetére, mint hűséges fegyverhordozói. A kultúra fogalmát érezzük ugyan, de meghatározása nagyon nehéz, akárcsak az időé vagy téré. A kultúra nem emberi találmány; isteni akarat kényszeríti az embert reá és nem lehet nem engedel meskedni neki. Valahogy úgy fogom fel, hogy az a mérhetetlen őrök teremtő erő, amely a naprendszerek milliárdjait teremti szünetlenül — egyegy parányi glóbus-egységben formálja ki a még parányibb életet, amely kicsisége ellenére szintén örök. Az élet teremtette meg a parányinál is parányibb embert és beléoltott valami transcendentális feszítő energiát, amely nem tűr meg állást, az embernek kell fejlődni, kutatni, vizsgálódni, tapasztalato kat szerezni, ezeket megjegyezni, logikusan gondolkozni és követ keztetni. 1 Azután jön a versengés, a féltékenység, az alattomosság, a furfang, az erőszak, mind egy-egy forrása valamilyen kultúrának. A kultúra nem végcél, csak ezköz. Végcél a boldogság; ez pedig annyiféle, ahány ember van. Nincs absolut kulturálatlanság és absolut kulturáltság sincs — valaminthogy absolut boldogság vagy bol dogtalanság sincs. A kultúra is, az emberi boldogság is csupán eszmények. A ..csu pán’* szó nem lekicsinylés, csak azt akarja jelezni, hogy „elérhetet len"; amint az eszmény elérhető, megszűnik azzá lenni. Van hasznos, haszontalan, teremtő és gyilkos, altruista és egoi'ta kultúra; a földön — az ember világában minden relatív — abszolút csak egy van a világon — az Isten! Mindig mosolyognom kell, mikor egy természetrajz-könyvet ol vasok; „hasznos" állat pl. az, amelyik „nekem” dolgozik, amelyiket egészben vagy részben meg tudok enni s nekem ízlik; ugyancsak a „nekem valamiképen szolgálni tudás" szerint osztom be a növény és ásványvilágot is. Amit „én" nem tudok megenni, vagy valamiképen élvezni, annak nincs létjogosultsága. Láttam egyszer egy tréfás természetrajzot; ebben egy kép azt ábrázolta, amint egy sáskaiskolában a sáska ta nítóbácsi a kicsiknek falon csüngő képekről magyarázza a tigrisre mutatva: ez ártalmatlan állat és a „ragadozók" között ijesztő példa kép mutogatta a madarat. Boldogság és kultúra! Két örökéletű tarka lepke, amik az ember körül keringenek; el-elgyönyörködik bennök az ember, elérni — megfogni — teljesen — a birtoklás győzelmi érzésével még soha ha landónak nem sikerült, pedig tudat alatt és tudat felett évmilliók óta

72

Dr. Spányi Géza: Utazás a kultúra körűt

ágaskodik és nyújtja az ember két karját és görbíti mohó, szomjas ujjait ezerszínű játékos pillangók után. A z emberi kultúra örök evolutióját a beléoltott örök szomjúság és az elérhetetlenség biztosítják. Van fölényesebb, értékállóbb kultúra és van agyaglábon álló. A valláserkölcsi kultúra célja az emberi nemet megszabadítani minden földi salaktól, emelni homo aesthetikus-szá, homo ideális-szá, lelki emberré és így vinni Isten trónusa elé. Ez az eszményi Ideális lelkű őrök optimisták álma, az örök bé kéről, az angyallá vált emberről, aranylégvárak és a földi paradi csom építőmesterei — ilyen volt Bessenyei is — szerette ezt az önnarkosist, melyből oly nagybetegen ébredt fel, Mi hát a kultúra, ha tökéletes formáját csak álmodni lehet? Paradox meghatározás, de félek, hogy igaz, ha azt mondom, hogy kultúra az, aminek segítségével az ember embertársa mellett, de |embertársa ellenére is meg akar és meg tud élni. Miről ismerjük meg a kultúrát és hogyan győződhetünk és győ ződünk meg rendszerint annak mélységéről, vagy nevezhetjük ma gasságnak is, csak úgy, hogy próbára tesszük és darabokra törik — •mint a világháborúban történt. Ha szép fehér mázas cserepet a porcellántól meg akarjuk különböztetni — eltörjük; ha a törési felület azt mutatja, hogy a belseje is szép fehér, kemény és egy a külső ré teggel — az porcellán, ha ellenben azt látjuk, hogy a csillogó máz csak vékony réteg, a belseje durva agyag csupán — akkor cserép. így vagyunk az emberekkel is. Igazi, velőkig, lényünk legbelsejéig hatoló kultúra az igazi, ha csak felületes máz, akkor a leg kisebb teherpróbánál lepattogzik. Lehet csillogó, lehet színes, mutatós, porcellánt imitáló, hiába — a törési próbánál kiderül a való. Vájjon törődik-e az egyes ember az egész emberiség boldogsá gával? Fáj-e nekem a más fájdalma? örülök-e a más örömén? Nem — itt még nem tartunk; egy satirikus író úgy fejezte ki magát, hogy minden embernek elegendő lelki ereje van ahhoz, hogy a „mások" szenvedéseit elviselje. A számtalan kultúrféleség között a valláserkölcsi az, amelynek feladata, célja és beteljesülése az ember törekvéseinek csúcspontja, ezt hirdette Bessenyei is. Ma még annak a kultúrának, amely az emberiséget boldoggá akarja tenni, nehéz harcokat kell vívnia a negatív- az antiJculturával, mely keresztül gázol minden építő kultúrán — avagy nevezhetjük-e máskép, a bombavető repülőgépeket, a bacillusháborút, a gáztáma dást, a gangsterek gyorstüzelő revolverét és ezernyi más pokoli ta lálmányt? Bessenyei bronzszobra hallgat. Hallgat és álmodozik, ne zavar juk, mi pedig fogjuk meg egymás kezét és várjuk — bizakodva vár juk a megtisztult emberiség hajnali pirkadását. Dr. Spányi G éza, el. főtitkár.

Aradvári Béla: Romantikus Bessenyei-keresók

73

ROMANTIKUS BESSENYEI-KERESÓK ÉS REGEMONDÓK SZABOLCSBAN Ezeket a sorokat Bessenyei ma is élő láthatatlan Társasága számára írom. Azoknak, akik eleve megérezték a Bessenyei élet stílusából áradó romantika vonzását és látták, hogy életóik fáján en nek a szellemiségnek illatos virágaiként romantikus álmok nyílnak. Azoknak írom, akik négy évtizeden át, sokszor talán csak sejtelem szerű összefüggésben, de mindig valóságos continuitásban éltek a ma gyarság teljes jövendőjét János-vitézi romantikával kereső hőssel. Akik számára fényjelek villantak fel a szabolcsi homok felett a gár dista pengéjéről. Jó volt ezeknek a Bessenyei-kultuszban életboldog ságot és magyar inspirációkat találó szabolcsiaknak, bennszülöttek nek vagy idevándoroltaknak érezni egy ver sacrum örökös májusá nak üzenetét és irodalmi szeánszokon beszélni a gárdistával, költő vel, nemzetpolitikussal. És jó volt hallani Hanldss professzor elis merő megállapításait, amely a sejtelmeket világos fogalmakká ér lelte és szavak segítségével hozta napfényre, amikor Bessenyei belső életformájáról és külső armatúrájáról beszélve, látta és éreztette a huszárosság magyar faji vonásait a szabolcsi poéta tetteiben és vá gyaiban, alkalmazkodó alkalmazásában. A Bessenyei életforma regényességet fakasztó napsütésében já rókat figyeltem két évtizeden át. Megtaláltam szellemöket a Kallós szoborban, Vietórisz József dr. ódáinak orgonazúgásában, Kardos István álmokat látó és örökös tetteket sugalló szellemében, a Bes senyei Kör első matinéiban, a Szemle állandóan visszatérő, végre megvalósuló tervében, amelyet először Borbély Sándor dr. hangoz tatott a Körben, a Bessenyei Almanachban, a Bessenyei sírjához vándorlásokban, a Bessenyei-művek diákkiadásaiban, a bécsi Collégium Hungaricum új Bessenyei-szobrában és a Szüle-képben ép úgy, mint Méreyné Bessenyei miniatűrjeiben,, vagy Belohorszky Ferenc dr. erős, új szempontokat villantó Bessenyei-tanulmányaiban. Ha ez a lázas szellemidézés, ez a romantikus álomvilágban járás igazolni akarná magát a túlságosan józanok előtt, nem mondhatna kifejezőbbet Vörösmarty soránál: „Mit tudtok ti, halandó emberek, ha lángképzelés nem játszik v e l e t e k A lángképzelés sokszor tra gikusan komoly játszódása pedig elvezet a misztériumok, a legmé lyebb rétegek látásához. Amikor évtizedeken át egy-egy romantikus gesztust láttam, amely a Bessenyei ihletből ívelt, mindig éreztem ezt a mélységet, hasonlóan ahhoz, amit Ortutay Gyula Rétközi meséinek olvasásakor, amelyekből ugyanaz a romantikus erőforrás és mélység vonz mágikusan. Éppen harmincöt éve, 1903. augusztusában három aradi diákkal, akiknek hátizsákjában a két hónapon át bejárt Felvidék sok kedves emléke volt együtt, (egy selmeci ametiszt-kristály most is itt van előttem az íróasztalomon), akik Tokajról a Nyírség felé gyalogolva, késő estén érkeztek Nyíregyházára, holdfényes, csillagos estén me-

74

Aradvári Béla: Romantikus Bessenyei-keresők

rengve álltunk, a Bessenyei-szobor előtt, amelynek szépségéről Ara don is meséltek. Akkor négy éve állt Kallós szép szobra, amely delejező hatású, mint maga Bessenyei. A Pedagógium könyvtárából később egy kis könyv került a kezembe, Bessenyei Anna versei, gávai kiadás. Aztán Széli Bessenyei életrajzát böngésztük. Az egyete men jó alkalom volt a Bessenyei-problémák mélyére nézni, Riedl Frigyes egyik félévét a gárdista írónak szentelte. Kardos István a pedagópiumbap^basszúszárú pipából pöfékelve, egész társaságot e j tett révületbe csillogó romantikajú, majcT'pajkos vidámságú mesélésével. Nyíregyházán 1916-ban találkoztunk újra és Bessenyei volt közös álmodozásunk. Mindenkit szerettünk, akinek lelkében a mi énkhez hasonlóan megsodródott a romantikus aranyszál, amelyet siettünk, igyekeztünk együvé fonni. Az íróról való beszélgetés szeánszai adtak sugallatot arra, hogy az 1922-iki nagy jubileum idejére meglátogassuk Bessenyei sírját. A k kor eléggé elhanyagoltan találtuk, a már az eredeti almafahelyről áttelepített sírt. De az út érdekes impressziókat nyújtott. Igazi ro mantikus Bessenyei-keresővel ismerkedtünk meg: nagybesennyői Yass. Jenő bergityóúj falusi gyógyszerésszel. Nagy könyvtara volt, minden mű együtt a Bessenyei-irodalomból, a Sárrét c. lap, amelyet ő szerkesztett és amely a pusztakovácsii exhumálás legapróbb rész leteit is leírta, gondosan bekötve állt rendelkezésünkre és el is hoz hattuk Nyíregyházára. Vass rajongója, szerelmese volt a Bessenyeiromantikának. Az volt a felfogása, hogy Bessenyeit méltóképpen szabolcsiak kutathatják: a költő gárdista Szabolcsé. Meghatódottan adta át azokat a koporsószegeket, amelyek az eredeti temetkezési hely felbontásakor estek ki a széthullani készülő tölgyfakoporsóból. Hatalmas kovácsolt szegek voltak, amelyeket itthon bemutattunk az egyik Bessenyei-köri matinén is. De még nagyobb meghatódottsággal nyújtotta át a Bessenyei-kultusznak ez az áldott emlékű embere azt a bőrkötéses könyvet, amely egyedül maradt meg Bessenyei György könyvtárából. A francia államfilozófiai művet is megismer tettük a Bessenyei Körben. Ebben a könyvben ott volt Bessenyei kézjegye is. A könyvet még Gyulai Pál ajándékozta Berettyóújfalu nemes Bessenyei kutatójának akkor, amikor az exhumálási ünnepsé gen megjelenve, nagy beszédet mondott a Tudományos Akadémia nevében. . . A romantikus Bessenyei-keresők álomvilágában találkoztam Jdptay Jenővel is, aki Bessenyei remetéskedésének földjén vásárolt kíT BixTöiráfT amely a Bessenyei-sír közelében van, a cserkészeknek ajánlotta fel. Liptay Jenő többször volt ezek után Bakonszegen és magával hozta Bessenvei végrendeletének egv ' példányát is, amely most az ő ajáníékákénFa birtokomban van. Bakonszegen együtt kerestünk adatokat Bessenyeiről. A bakonszegi egyház anyakönyvében 1811-ben nincs semmi bejegyzés a költő haláláról. . . Kardos István örökébe a Bessenyei Kör titkári székébe Mikecz Ödön dr. került, akivel egy ízben újra megjelentünk a sírnál. Akkor már egy felbuzdulási áramként, egyesek propagandájára foglalko-

Áradván Béla: Romantikus Bessenyei-keresók

75

zott a környéki magyarság a Bessenyei-sírral. Berettyóújfalusi és más községi iskolák diákjai ünnepséget rendeztek időnként a sírnál, s mi is virágokat, koszorúkat találtunk rajta, Odamenet, még Szabolcs határában Mikecz Ödön dr, megállította az autót, A Bessenyei ro mantika mágikus ereje fogott meg ott is bennünket. Szabolcsi aká cot, dúsfürtű ágakat nyestünk vármegyénk ligetes útján, hogy Sza bolcs poétájának sírját ennek az akácnak selymes szirma födje be. Akkoron Kállay Miklós dr, volt az elnök, Bencs Kálmán dr, a társ elnök. Romantikus gondolatként sarjadt elő az a terv, hogy hozassuk haza Bessenyei hamvait. Pihenjen itthon, a nyíregyházi temetőben. Rerrich akkor készítette a temetőkapu tervét. A regényes gondolat ma is eleven erővel kelt életre. Romantikusan hangulatos Bessenyei délutánok voltak a Besse nyei Kör ritmusának halkulása idején a Koronában rendezett „NYIT'-összejövetelek, amelyeket Kardos István Szohor Pállal hívott ábrándozó, tervező életre. A romantikus Bessenyei-keresés sok érdekes emberrel ismer tetett meg. Egy nyári reggel egy fiatal újságíró volt nálam. Elmon dotta, hogy biharmegyei ember, Bessenyeinek szentelte életét. A pusztakovácsi házban, ahol most parasztgazda lakik, egy szobarészt kibérelt azzal, hogy a pusztakovácsii gazda mindenkitől, aki csak meg fordul az író sírj a közelében, megkérdezze, nincs-e valami Bessenyeiemléke? A fiatalember lázasan beszélt, tele volt nagy Bessenyei-tervekkel, azóta nem hallottam róla. Bessenyei-emlékeket kerestünk tiszaberceli időzésünkben is. A gávaiak meg tudták mutatni a Bessenyei kastélynak nevezett házat, amelynek ódon falai között egykor Bessenyei Anna írta finom tó nusú, mély eszmei beállítottságú verseit. Egy régi nagy fenyő állt itt az udvaron viharverten, — ma is megvan, — talán a Bessenyei-csa-, Iád kedvence volt. Most ugyancsak költő jakik. ebben _a gávai Bes.senyei-házban: haraji Fejér Ignác ny. r. kát. plébános, ősi~székely magyar tölgy büszke, énekes szavú hajtása . . . —! Érdekes romantikus Bessenyei-kultusz élt Bercelen is, ahol 1922-ben nagy ünnepség volt az író szülőházánál, amely most ref. iskola. A tökéletesen megrendezett ünnepség sikerét Korocz József ref. lelkésznek köszönhettük. Amikor Kardos István ötletéből a Bes senyei Kör nevében arra kértük a szabolcsiakat, ajánljanak fel régi ezüst-serleget a Kör számára, a néhai jó Korocz József volt az első, aki beküldte értékes emlékserlegét. Ezt a serleget a Bessenyei-család ajándékozta a berceli egy"áznak úrvacsorái serlegnek. Pohár alakú ezüst serleg, amelynek véséséből kitűnt, hogy a XVII. század ból való. Nagyon megörültünk ennek a relikviának. A Bessenyeicsalád serlege a Bessenyei Kör asztalán. A serleg azonban elkalló dott valahogyan. (A koporsószegek, a Bessenye^-könyv isj Ugyan akkor a kótaji gör7~kat. egyház is~ felajánlott egy ezüst-serleget, amely most a Kői serlege, s~ amelynek epigramája Vietórísz József dr. szép verse Bessenyei szelleméről. A berceli templom Bessenvei-címeres bejárata, az ősi boltozat, amely alatt a Bessenyeiek áldották az Urat, mélyliálással volt reánk.

76

'

*

Aradvári Béla: Romantikus Bessenyei-keresők

Kutattunk Bessenyei-emlékek után. Igazi romantikus Bessenyei ál modéra akadtunk a bercel-paszabi vízmű igazgatójának, az azóta elhúnyt Hrabovszky Sámuelnek személyében. Hrabovszky,ecsetjével álmodott Bessenyeiről, akinek lelke ott kísértett és ma is ott fénylik a tiszaparti füzesek holdfényes arcán. Hrabovszky nem volt kiforrott festő, de őserejű tehetség, biztos rajz és technikai pontosság jelle mezte. Sokszor mondotta, hogy ha Münchenbe mehetne, érzi, te remtőerejűvé fejlődne művészete. Nagy feladatra vállalkozott, ami kor, a Széli-könyvben is közölt, az Akadémia tulajdonában lévő Cziráky-képről festette meg Bessenyeit testőrviseletben. Csak dekoratív értékű ez a kép, (ma a váro>uáza polgármesteri szobájában vanj, ha művészi becsét keressük, de ragyogó bíborában egy Bessenyei ál modó lelke él. Hrabovszky Sámuel megfestette a berceli templomot is, az előtérben Korocz Józseffel. Amidőn 1899-ben leleplezték a nyíregyházi Bessenyei-szobrot, testőrök fényes küldöttsége volt itt, közöttük a daliás nyíregyházi Hlaiky-Schlichter Gyula, akinek Széchenyi-utcai villájának terraszán lefényképezték a társaságot. Ez a kép a Jósa-múzeumban van. Két nyarat töltöttem a Bessenyei vonatkozások keresésében Bercelen. Főként az érdekelt, tudnak-e az öreg tiszaparti magyarok valamit Bessenyeiről. Itt nemcsak Bércéiről, hanem Paszabról is szó van, hiszen Paszabon még több Bessenyei-emlék található. Madárdalos, rigófüttyös nyári reggeleken tiszaparti sétáimon sokszor érzetem, hogy itt a természeti szép vonalait és színfoltjait, fény és hanghullámait az a szívre áradó romantika teszi intenzívebb hatásúvá, amely a magyar Tisza-part fölött borong, emlékezővé, elmerengővé tesz, reflexiókat ébreszt. A tiszapartnak bercel-paszabi szakaszán a Bessenyeiekre gondoltam. A magánosán álló Cakód, ez a néhány hatalmas tölgyből álló erdőmaradvány a Bessenyeiek im már itt kihalt családjáról mond regéket. Ha a ragyogó fehér paszabi templom harangja zsong és a Tisza-gátra állva Paszab felé nézek, látom azt a helyet, ahol egy évszázaddal ezelőtt még a Kelinc nevű gyümölcsös és méhes fái susogtak .Bessenyei Sándor lovaskapi tányról, aki itt e fák alatt fordította magyarra Milton Elveszett para dicsomát és e kertes helyen pihent nyugovóra is. Sírja körül ring a kalászos búza, de magát a sírt a ref. egyház ma is őrzi és oszlopos kerítéssel vette körül. Több ízben hallottam, hogy mozgalmat indítottak ennek a sírnak renoválására, ide lehetne hozni Bessenyei Sándort is, akit a tiszamentí hagyomány szerint lo vastól együtt temettek el a kelinci gyümölcsösben. Egy napon. 1925. nyarán Tomory László akkori paszabi lelkész megmutatta a Bessenyeiekre "vonatkozó emlékeket. Megnéztük a Bessenyeiek által építtetett paszabi ref. templomot, amelyet hosszú százesztendők alatt a Bessenyei-család engedelmével és hozzájáru lásával renováltak vagy kiegészítettek több ízben is. A templom na gyon szép művű bárok ajtaja fölött, mint Bercelen, itt is a Bessenyeicsalád címere van. A templom udvarán van a Bessenyei-sírbolt, amelyről kevesen tudnak. Ezt a sírboltot Bessenyei László, a család-

Áradván Béla: Romantikus Bessenyei-keresók

77

nak ezen a vidéken utolsó férfisarja építtette. Díszes vasrács keríti be, fekete kőoszlop van fölötte ezzel a felírással: „ A nagybessenyői Bessenyei-család sírboltja. Nyugodjanak áldott poraik az Urban. Áldott emlékű szüleinek állította Bessenyei László." A sírkő felírá sán kívül egyéb írott adat nem szól arról, hányán és kik nyugszanak ebben a paszabi Bessenyei-sírban. Tomory László lelkész tudomása szerint heten. Bessenyei László apja, anyja, testvérei. László az 1900-as évek elején Gáván halt meg és idehozták Paszabra. A sírt érckoszorú és virágok díszítik, az öröklő ref. egyház hű gondozásá nak tanúi. Bessenyei László végrendelete a paszabi határban lévő ■birtokot, 105 holdat a ref. egyháznak hagyományozott. Mondják, hogy a rokonság a végrendeletet perrel támadta meg, de ennek nem találtam nyomát az egyébként igen gazdag paszabi egyházi levéltár ban. A ref. parochia tanácstermében találkozunk Bessenyei László portréjával. Hrabovszky Sámuel festette arról a fényképről, amelyet , Bessenyei László nevelt leányától, Horváth Gyulánétól kapott. A paszabi egyház irattára, amelyet látogatásom idején dolgo zott fel Tomory László lelkész, természetesen több adatot szolgáltat a birtokos, táblabíró, az egyházi életben intenzíven résztvevő Bessenyeiekről. így érdekesek erkölcstörténeti szempontból azok a jegyző könyvek, amelyek a szilaj indulatok megfékezéséről szólanak. íme néhány jellemző sor az édesanyjával illetlenül bánó legény megfenyítéséről 1819-ből: „Édesanyjával illetlenül bánt, dorgálás után is káromló volt: negyven pálcával büntesse a helység bírája, Bessenyei András táblabíró parancsára." Tomory László kérésünkre elvezetett a legöregebb paszabi ma gyarokhoz, a hosszú évtizedeken át volt egyházi kurátor uramhoz, Gencsi Sándorhoz, Radeczki János, Akai Imre paszabi gazdákhoz, akik akkor még tudtak a paszabi Bessenyei-portáról fennmaradt emléktöredékekről. Pásztortüzet gyújtottunk a Tisza partján. Meg telepedtünk és az öreg paszabi magyarok pipafüstje mellett rege szavak virágai nyílnak. Regéket hallok, amelyek mind egy Besse nyeiről szólanak. Ez a Bessenyei, amelynek romantikus, színes em lékképe élt a tiszaparti magyarok képzeletében, rettentő erejű, nagy étkű, mindenben felülkerekedő hatalmas ember, igazi „vasember", „Vas-Bessenyei“ volt. És minden meseszálat őreá fonnak, akiről azt mondják: „vas-szobra" ott áll Nyíregyházán, az a szobor, amelyet különösen akkor, mikor még ott állt a Kisvasúti állomás közelében, a Bessenyei-téren, sokszor megcsodáltak: ,,Ni, a Vas-Bessenyei", — mondották. Lassan, vontatottan, akkurátusán indult meg az öreg paszabiakkal a mesélgetés. Pedig egyikök, Akai Imre, avval dicsekedett, hogy gróf Vay Ádámnál két évig vári huszár volt a vajai kastélyban s vérbeli uraktól is sokszor hallotta a nagyerejű Bessenyeiről szóló csudás dolgokat. 6 beszéli el a nyakravaló históriáját is. ...Ú g y volt, mondja, hogy Bécsben a németek nagy testőr mulatságot rendeztek. Ott volt a híres Bessenyei úr is. Egyszer, amint javában lakomáznak, feláll egy kis német és jókora vasdara bot vesz elő. Vasrúd volt. Rettentő erő lakhatott benne, mert a kis

78

Áradván Béla: Romantikus Bessenyei-keresők

német a vasrudat puszta kézzel meghajlította. Odaszól nagy fennen a testőr uraságoknak, hogy no lássuk, ki csinálja utána a kunsztot. Senki sem meri megpróbálni. Ám egyszercsak feláll a mi Besse nyeink, odamegy a kis némethez, fogja a vasrudat, a német nyakába teszi és befonja, mintha fonatos kalács lenne, olyan könnyen köti így meg a német nyakkendőjét. És amikor ezt az urak nagy bámulatára megteszi, a kis németnek csak ennyit mond: — Kérlek vedd le a nyakkendődet. . , De biz az hiába erőlködik, próbálkozik, a vasnyakkendőt nem tudná megoldani. Utoljára a testőr urak nagy hahotája között így szól Bessenyeihez: — Kérlek, vedd le a nyakkendőmet. . . Bessenyei megsajnálta és kibontotta a fonást, levette a német nem épen kellemes másniját. A kérkedő erős kis német azután elis merte, hogy Bessenyei sokkal erősebb nála... A volt huszár takaros meséje a vasnyakravalóról felbátorította Gencsi és Radeczki gazduramékat is. Gencsi szépen megfestegeti színes és plasztikus szavakkal, milyen is volt Bessenyeiék kastélya meg kertje, illetve milyennek hallotta öreg emberek szavából. Aztán sorra kerülnek a nagyerejű Bessenyeiről szóló csudás dolgok, ame lyeket a fonók és fosztókák tartottak fenn, színeztek ki és aggattak reá. Elmondják, miként birkózott meg a medvével egymaga a vadá szaton. Egy egész sonkát és egy kenyeret könnyűszerrel meg tudott enni. Rettentő ereje volt, de sokat is kellett ennie. Lakomáin mindig ott volt mögötte a szolgája, aki jelentette, hogy mikor telt be a kellő mérték. Egy télen a hidast, a komp hatalmas hídját maga vonta fél kézzel a havas parton, mint gyermek a szánkót. Hát az, amikor a furmányosok szekere elakadt! Ott történt a kastély közelében a laposban. Bessenyei rájuk szólt, hogy fogják ki a lovakat, aztán megkapta a szekérrudat és félkézzel rántotta ki a rakott szekeret a lapos sárból. És amikor meg akarták lőni? . . . Ez akkor volt, amikor a lovát egyszer beállította a heretáblába. A kocsija ott volt mellette. A gaz datiszt meglátta messziről, hogy valaki a tilosban áll. Rászólt a ke rülőre, hogy azonnal lőj jön a tilosban legeltetőre. A kerülő nem akarta megtenni, s így maga a gazdatiszt emelte reá a fegyvert. Bes senyei a kocsit felemelte rúdjánál fogva. Erről ismerte fel a gazda tiszt, hogy az úr van a heretáblánál, Bessenyei, akire már-már rá akartak lőni. A rege emlékfoszlányait találtam ezen a nyáron. Kis töredék emlékeket, Az ifjú generáció lelkében már nem él az emlék, a cakódi erdőből is csak néhány fa van meg. A mondák képződésének lélek tana szerint a nyers erő hősévé lett a Tisza-parton az a Bessenyei, akinek daliás és elegáns alakja nem testi, hanem hősi lelki erővel hasított be a nagy magyar ködbe. Mégis kedvesek számunkra a tiszamenti magyarok regéi, a látás, amely szerint ők látják a nagyot, a virtusban, az erőben, magyar fennmaradásunk népi motívumaiban. Érdemes tovább kutatni a Tisza-parton, ahonnan egykor elindult a

Dr. Belohorszky Ferenc : Bessenyei kultusz Nyiregyházán

79

magyar álmok lovagja és ahol ma is érik a magyarság ereje új dia dalokra. A romantika fényjelei pedig továbbra is hívják azokat, akikkel a „lángképzelődés játszik", A romantika hangja, színe, gesztusai és álmai megszépítik az ünneplő Bessenyei Kör negyven évtizedét és sugallatot adnak arra, hogy Szabolcs fiai álljanak hűséggel a Besse nyei Társaságába és fejlesszék azt aprometheuszi lelkiséget, amelyet Bessenyei Kazinczyhoz írt levelében a kor magyar ifjúságától várt! Áradván Béla

BESSENYEI KULTUSZ NYÍREGYHÁZÁN A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör negyvenéves jubileuma nemcsak ünnepet jelent, negyven esztendőnek, szép múltnak komoly ünnepét, hanem kötelességeket is. Ünnepelni talán úgy lehet legjob ban, ha nemcsak a külsőségekben keressük meg a lelketemelést, ha nem mélyebben nyúlunk bele az emberi szívekbe, s megkeressük azokat az érzéseket is, amelyekben a legtökéletesebb ünnepet lehet ülni: a jövőtépítés, az elkötelezés ünnepét. Szabolcsmegyének valóban páratlan és különleges férfiúja volt Bessenyei György, aki nemcsak az időleges és évi egyszeri ünneplést érdemli meg, hanem akinek éppenséggel az lehetne jutalma, hogy eszméi, útjai és gondolatai, irányai egy nagy magyar jövendő élet nek igazítói is legyenek. Annyi reveiáció, annyi komor és komoly elkötelezés, annyi tragikus, annyi mégis magyar vonás egyetlen iro dalmi vezetőnkben sem volt talán sohasem, mint éppen Bessenyeink ben. Felületes szemlélet mondhatja róla csak azt, hogy legnagyobb érdeme abban van, hogy a magyar nyelvnek költői kicsiszolására hívta fel a figyelmet. Hogy Bessenyei valóban a nyelvet elsődleges eszköznek tekintette munkájában, kétségtelen, de ez kora állapotai ból következik. A nyelv eszközszerűsége azonban époly tisztán világlik ki nála, mint az is, hogy Bessenyei nagy nevelő volt elsősor ban, nagy szintetikus, aki a magyar élet átalakítását, divatos jelszó val egy új rendszerváltozást akart a 18. században végrehajtani a mi kultúránkban, s ezzel egész társadalmi életünkön. Ez a rendszervál tozás nem forradalmi akart lenni abban az értelemben, hogy csak újat látott, s a régit nem vette volna figyelembe, Benne több volt a múlt iránti tisztelet, mintsem gondolhatnók. De jelentett ez a rend szerváltozás minőségi kicserélődést, milyenségi szempontot az elad dig mennyiségi és anyagias szempontokon, legalább is elvi értelem ben, Bessenyei is már látta, hogy csak teljes rendszerváltozással le het eredményt elérni, a sikert biztosítani. A magyar élet csakis új emberekkel, új életerővel megtelítve válhatik újjá, kötelességsze rűvé. S amit ő elméletben olyan remekül eltervezett, Széchenyi,

80

Dr. Belohorszkv Ferenc: Bessenyei kultusz Nyíregyházán

Kossuth határozott meg gyakorlatilag a magyarságnak. S ma nyu godtan mondhatjuk: van mondanivalója, sok Bessenyeinek a mai magyarságnak, a mai életnek. S minekünk most az lesz a célunk, hogy ezeket a mondanivalókat, röviden, néhány vonással megraj zolva, itt bemutassuk, mert ezek adják egyedül a Bessenyei kultusz igazi útját! Volt eddig is Bessenyei-kultusz Nyíregyházán. Körünk törté nete igazolja, hogy a Bessenyei-szobortól kezdve a Kör belső életé ben és külső megnyilvánulásaiban mindig megvolt a Bessenyei ihlete, a Bessenyei gondolat mindig élt bennünk, elődeinkben, mindig ki tu dott ennek a városnak leikéből is facsarni olyan felvillanásokat, ame lyek a Bessenyei életét jelképezték. De volt ennek a múltnak egy végtelen tévedése is a Bessenyei-kultusszal szemben: amikor csakis külső megnyilvánulásokra szorította a Bessenyei-eszmét, amikor a kultúrának megjelenését abban látta a legmagasabbnak, hogy nyil vános előadások, talán éppen hangversenyek rendezésével, fényes esték bemutatásával hódoljon Bessenyei szellemének. Ez az arc, ez a kép nem volt a Bessenyeinké, ez a kép a 19. század végi, 20. század eleji külsőségben pompázó, magyar vidéki élet kultúrképe volt, mely addig nem jutott el pld., hogy Nyíregyházának zeneiskolát adjon, hogy Bessenyei Körünknek kultúrpalotát adjon, amikor ezreket köl töttek estékre, — addig sem, hogy ennek a gazdag alföldi városnak (a külső kép azt mutatta, hogy nagyon is gazdag!) vízvezetéket vagy komoly rendes fürdőt juttasson, de hetenkint, Magyarországon első nek gyönyörködtette közönségét a legkiválóbb európai művészekben, ahová a brüsszeli vonósnégyest egyetlen szám kedvéért elhívták, stb.l Bessenyei György sohasem volt a külsőségek híve, sohasem volt a külső megmozdulásokban lelkes magyar, tragikus élete éppen ab ban kulminált, hogy mindig mélyen magába vonult vissza, s nem tö rődött a mások szavával. Bessenyei György a mélyen, lélekben építő magyar élet harcosa és apostola volt. S utódainak elsősorban ezt kell magukkal vinniök, ha az ő szellemében dolgoznak. A nevelés mun kája, nagyközönség vagy ifjúság legyen a nevelés tárgya, belülről indulhat csakis ki. Akiket csak külsőségek fognak meg, azok, a Besse nyei eszmét-sohasem is fogják megérteni. Ezért más utak állnak ma a Bessenyei-hívő előtt, a Bessenyei-kultuszban elkötelezettek előtt. Mik ezek az utak? Merre visznek és honnan indulnak ki? A Bessenyei Körnek ma kétségtelnül az a hivatása, hogy őr legyen. A Szabolcsi Szemle azért alakult, hogy ezt az őri szolgálatot beteljesítse, őrködjék a Kör a kultúra terjedésén, megvalósulásán ebben a városban, harcoljon azért minden vonatkozásban. Jelenlegi szervezete túlságosan sok feladatkört ad neki, aminek megvalósítása képtelenség! Ezért helyes az az elgondolás, amely ki akarja szakí tani lassan a sok gyűrűből a kört, s átadni igazi szellemi hivatásának: irodalmi egyesületté alakulva. De nem a T'art pour l’art irodalmá nak művelésében töltse el hivatását, ne „önképzőkörösködjék", ha nem a nemzeti eszmékért mindenkor kitartóan küzdő magyar iroda lom szent őre legyen. Ismeretterjesztő szakosztályát sikerült már szerencsésen Népművelési Főiskolává kifejlesztem, s kitűnő szerve-

Dr. Belohorszky Ferenc : Bessenyei kultusz Nyíregyházán

81

zetben tölti be nemes hivatását. Zenei szakosztálya nem rendelhet addig monstre hangversenyeket, amíg a zeneiskolát meg nem tudta szervezni. Ez az első és egyetlen hivatása addig, míg zenével egy általán foglalkozik. Ezt a tervét vagy be tudja tölteni, vagy nem is érdemes zenével törődnie. Képzőművészeti szakosztályának sincsen ma ebben a keretben különös hivatása. Egészen külön szervezetnek, más körnek kellene ezzel a problémával behatóan, egyedülállóan foglalkoznia. Több eredményt lehetne várni akkor ezen a téren is a Bessenyei-kultusztól. Nem szabad ugyanis azt képzelni, hogy mert Bessenyei a művelődés minden ágára kiterjesztette a maga érdeklő dését, elméleti programmját, azért Körünknek is ezt kell tenni. Saj nos, ma azt kell látni, minderre nem képes egy kör, s épen a Nép művelési Főiskola igazolja, hogy külön, önálló szervezetben öienynyire szabadabb és jobb a mozgás, könnyebb a kultúrcél megvalósí tása. Körünknek tehát ma első hivatása szerintünk, hogy szabadab ban mozoghasson, könnyebben lélegezhessen, megszabadulni a sok ballaszttól, melynek azonban életet kell adni, önálló, független életet. A z a fontos, hogy életképessé tegyük a zenét és képzőművészetet a városunkban, nem az, hogy mindez a Bessenyei Körben éljen és virágozzék. A Bessenyi-kultuszt Nyíregyházán nemcsak a Bessenyei Kör ápolja, hanem ápolják az iskolák is, két iskolánk épen róla elneve zett önképzőköre. A Kossuth-gimnáziiiTn_ Bessenyei. György Önkép zőköre ötven esztendős már, s generációkat nevelt fel Bessenyei szel lemében, A Tanítóképzőnk Bessenyei önképzőköre pedig olyan falu munkát végez már több éve, hogy az magában véve is a Bessenyei gondolat egyik legfőbb támasza. E két kör mellett iskoláink önképző körei valóban mind látják maguk előtt azokat a célokat, szemponto kat és irányokat, amelyek a jelenben a Bessenyei kultuszt a legjob ban megvalósíthatják. Élő részeseivé kell tenni a magyar ifjúságot a mai magyar életnek, bele kell ágyazni gondolatainkat és életük minden irányát a magyar nemzeti gondolatba és érzésbe, ezen ke resztül kell látniok, szemlélniük mindent, s így kell jövendőjüket ki alakítani. Bessenyei kultuszát ezek az iskolai körök ma példásabban és szebben nevelik bele az ifjúságba, mint valaha, izzó értelmet ad nak, belső kiteljesülést annak, amit eddig csak külső ünneplésben fogtak fel teljesen maguknak az emberek. A magyarságért élni, a magyarságba minden gondolattal beolvadni, a magyarságnak a lel ket egészen odaadni: ez ma az igazi Bessenyei-kultusz, ez ma az igazi Bessenyei élet! Ha ez az ifjúság felserdül, minden ügyben nem zeti ügyet és közügyet fog látni, s minden érzésében ennek a köz ügynek lesz a szolgája. Ezért nézhetünk bátran a Bessenyei-kultusz felé Nyíregyházán. Minden más feladat, ami ezzel kapcsolatos, csak eszközkérdés, csak külsőség. Belső életet adó, ihletet és kultusztteremtő az lesz, ami az emberek neveltségéből fakad. Körünk alakuljon át irodalmi testületté, ha feladatait szakosztályaiban végrehajtotta, legyen úgy Or, önképzőköreink belekapcsolódva a magyar köznevelés mai nem zeti szervezetébe, helyes útjába, létrehozzák, végrehajtják a kultusz

0

82

Kelen László: Bessenyei szobra előtt

kiépítését a lelkekben. A jövő ezt diktálja, ez a legfontosabb, a jö vendőt kell megnyerni és kultuszéhessé tenni, az élet azt mondatja velünk: ebben van a Kör jövendő igazi élete és lüktető ereje. Bessenyei kultusza végeredményben csak Őrhely a magyar élet ben. Bessenyei ma is csak eszköz a független nemzeti önelvűség gon dolatában. De ez az eszköz itt művelődési céllá formásodik, mert Bessenyei problémakörei: az osztatlan magyarság és szociális, népi, tehetségeket felemelő Magyarország beteljesülése várható a kultusz nak igazi, lelki, sohasem külsőségekben elsatnyuló, közebédekben és közvacsorákban jóllakó, hanem szellemiekben gazdagon élő ápolá sával. A Bessenyi-kultusz hivatása ma épen és legerősebben meg követeli a szívós, befelé forduló és bensőségesen elmélyülő magyar munkát! Dr. Belohorszky Ferenc

BESSENYEI SZOBRA ELŐTT Ki állsz a féligélő fák közt árván, hányszor merengtem rajtad könnyű márvány: múlandóságon és halotti lárván is túl még mindig küldesz égi jelt! Ki néz fel rád? A közömbös koroknak únt zajával rossz szekerek forognak lábad előtt, mord emberek morognak — s felettük észrevétlen ránk figyelsz. Meglát valaki? Véres, vaksi század közelebb van itt minden, mint alázat a szellem előtt, — gyűlik a gyalázat s mint vészes felhőhad fejünkre tornyosul. — Van ember még, ki a voltat kiássa és visszanéz egy porló óriásra, van lélek még, mely visszhangként kiáltsa parázs neved és tőle lángragyúl? Bomló éveknek s forgó fordulóknak kellett jönni, hogy mint mohó, bohó had a színházban — tapsolni könnyű szónak — végre körötted áll a sokaság! Történt egyéb is? Zúghatjátok: semmi! Bessenyei! Hagyunk bölcsen pihenni: a fáklyafénynek egyedül kell lenni ma is. Egyhelyben maradt a világ.

Kelen László : Bessenyei szobra előtt Egyhelyben? Mégse. Elviszlek magammal az ünnepségnek égő pillanattal, az anyag sötétjéből villanattal hozzád ívelő mennyei hídon! S rézkrajcárt sem adva semmi testért: én nem téged idézlek, könnyű testőr, hanem a minden időkön át testvér lebegő égi lelkedet hívom! Csak ez segíthet. Jöjj el és világíts! A világ tragédiája lett Ágisz, szegény hazánkat húzza még az ág is: rossz emberek bosszúja felszeli prédául három martalócnak s vészes békét zsarol ki. — Bölcs halott, ha kérdez tétova élő: az új Tariménesz merre utazzék, mit felelsz neki? Gyászfátyollal eszményeid siratva tétován szálljon keletről nyugatra s onnét vissza — mert pusztulási ugatva mindenütt ágyú dörg s ököl suhint?! Tán önmagába szálljon, mint az árva próféta szállott egykor pusztaságba, hogy rá se pillantva a vad világra ott élhet Isten törvénye szerint? — Ó mély a magány és még egyre mélyebb örvényt takar. A menekülő fénynek már csak uszálya látszik. Remetének felrémlenek a készülő romok. Napok, mint apró egerek megőrlik testőri múltúnk kísértő erőit s csak a nagy sárga szárkofág törődik velünk: a mindent elfedő homok. — És mint a Kort lefitymáló kiállást, Bessenyei! Hallod-é a kiáltást? Szállj Istenünkhöz s tőle kérve áldást a lelket küldd a mocskos földre le! S melynek szeme vérgőzös ködbe lábadt, kérj szárnyalást a porbahullt világnak — im így ég szívében Szabolcs fiának a rádemlékezés tüzes jele.

83

Magyar Néző

84

MAGYAR

NÉZŐ

Ez az új rovatunk magábaöleli az időszerű kulturális, irodalmi problémákat, amelyek mai elesettségünkben rajtunk, magyarokon segíthetnek, s rövid írásokban terjeszthetik azt az irodalmi világ nézetet, amely minden irásműnél és kulturális problémánál első sorban nemzeti jelleget és jellemet keres és domborít ki. Amint Bessenyei is Magyar Nézőjében számot vetett kora kulturális, iro dalmi állapotaival, s röpiratát azért irta, hogy vele a nemzeti nyel vet felkarolja, mi a nemzeti szellem és érzés irodalmi és kulturális felkarolására nyitjuk meg hasábjainkat. A Magyar Néző Őr akar lenni: a magyar szellemiségnek és a magyarság kulturális sors problémáinak őre rövid, néhányszavas cikkekben. Holminkat igy teljesen könyvek és kulturális események ismertetésére szorítjuk.

Bessenyei és Kölcsey (Emlékeiós Kölcsey halálának 100. éves fordulóján)

A szellemi tudományok fejlődésében kétségkívül korszakalkotó a 20. század első évtizedében majd mindenütt hatalomra jutott az az irány, mely emberek, szellemek és lelkek, munkásságuk megvizs gálásakor nem elégedik meg egy bizonyos részletszempontnak a szemügyrevételével, s nem fogadja el pld. egyedül az irodalmi szem pontnak érvényesítését írónál, művésznél, hanem az egész embert nézi, keresi, az egész emberre kíváncsi, az egész emberből akarja értékítéletét megállapítani, mindenféle viszonylatban. S a térhódí tást legjobban az mutatja e téren, hogy ma már nemcsak a tudomá nyos vizsgálatnál, de az író és művész értékelésénél minden alka lommal arra törekszünk, hogy egész embert ismerjünk meg, egész embernek vonásait lássuk magunk előtt. Különösen akkor: ha a múlt ködéből választjuk ki magunknak a szellemet és lelket, s keressük meg, hogy mit tud ez a szellem és ez a lélek nekünk ma is valami újat mondani, mennyiben időszerű ma is? Évfordulókon és emlékezésekkor arra szoktunk törekedni, hogy hűséges és igaz képet varázsoljunk magunk elé nagyjainkról, el mondjuk róluk azt, ami szellemüket és lelkűket korukban jelentőssé tette. Munkásságuk idézésekor, törekvéseik, eszméik elmondásakor az a természetes emberi érzés tör utat magának, hogy lerój ja hálá ját a régi korok nagyjai előtt. Pedig van ennél az érzésnél, ennél a törekvésnél egy még sokkal tiszteletreméltóbb, amelyik azt keresi meg, miképen tudná a szellemet, a lelket ma is aktivitásában tisz telni, milyen erőt jelent a múlt lelkisége akkor, ha tettekké varázsol nék át a tisztelet szellemeiből és léikéiből azt, ami ma is korunknak nemcsak égető kérdése, de égető szüksége? Mert elmúlhatnak felet-

Magyar Néző

85

tünk korok, elnémulhatnak ajkak, de az emberi szellem Isten cso dálatos adományakép előre megláttatja velünk a tennivalókat és azokat mind számontartva, törekedünk különböző korokban a be teljesítésre. Nekünk, szabolcsiaknak az 1938-as év Bessenyeinkre való emlé kezéskor eszünkbe idézi a másik nagy magyar géniuszt is, aki most 100 éve hunyta le szemét a csekei Kölcsey kúriában, aki megajándé kozott minket a legszebb magyar imádsággal, aki korának rettenthe tetlen kritikusa volt, s akinek kritikusi világa eszményeivel ma is tisztán vezetőnk, irányítónk. Mindezen felül azonban neki is, s a mi örök Bessenyeinknek is számtalan sok mondanivalója van még a mi számunkra, amit mi, késői utódok eddig nem valósítottunk meg, ami sorsdöntő lehet a mi jövendő sorsunkat illetően. Közelebb jutunk ehhez akkor, ha mindkettőnek életszemléletét keressük meg és megvizsgáljuk azokat az egyező szempontokat, amelyek őket közösen irányították, amelyek bennük a literátori tisz tességet a legmagasabb fokra emelték, s megkeressük életszemléle tüknek sajátos szempontjait, amelyek nekünk, mai embereknek fel világosítást adhatnak jövendő sorsunkra. Bessenyeink életszemléletét, mint magyar élettipusét, jól ismer jük már. Én ebből csak egyetlen egy jellegzetes vonást választok ki magamnak, hogy azon keresztül szolgálhassam a feladatomat: öszszehasonlításuk első mértéke a hivatástudat, a felelősségteljesség, ami a szabadságharcig a magyar nemzedékek hosszú sorát oly határo zottan jellemezte. Ez a hivatástudat Bessenyeit ösztönszerűen vitte Bécsbe, ahol öntudatosan dolgozik és valósítja meg legszebb terveit. Hivatásszeretete a legnagyobb nehézségek között is él benne, sőt teljes magányában, élete utolsó szakaszán, amikor minden életetadó fénytől el van választva, ez a szeretet olyan magasságokba csapott, mint soha másnál, soha magánál sem egész életében. Valami egész különös lélek volt Bessenyei, akinek minden vágya az volt: szerve sen belekapcsolódni a lüktető életbe, szervesen és hiánytalanul meg keresni a nemzet életével való szoros kapcsolatot és határozott, egységes szellemben dolgozni a magyarság összességének életéért, Etekintetben Bessenyeit olyan felelősség ösztönzi munkásságában, amely mindig számot vet a múlt és jövő követelményeivel. Nem két séges, hogy bátorsága, ereje, ösztönzése annál erősebb, annál komo lyabb és a jövendőt szolgáló. Hogy e tekintetben Bessenyeink 150 év előtt meglátta a szellemi útnak helyességét, természetesen fakad abból a felelősségtudatból és hivatásszerűségből, amelyik a legna gyobb testőrt ma is példaképen varázsolhatja minden kor magyar sága elé. Ő az első, aki öntudatosan, egy egész fejlődést megálmodva az európai magyarság gondolatáért harcol. <3 már jól látta, hogy a magyarság küzdelmeiben és a ráváró nagy csatákban csak akkor képes megmaradni, ha nemzet' szellemét az európai lélek tükrében világosítja meg, ha a nemzet lelkét áttüzesíti az az ébredés, amely Nyugatról köszöntött felénk. Bessenyeink életszemléletében a hiva tásszeretet és felelősségtudat sodorja őt a nemzeti életnek európai értelemben vett eszmei támogatásához,

86

Magyar Néző

Kölcsey Ferenc egyéniségében jóval határozottabb pályát futott meg, mint Bessenyeink. Külső körülmények folytán melankolikus lelkülete már ifjú korában a magányszeretet felé sodorja őt, s egész életére meghatározza cselekvési irányát: a lelkiismeret szavára hall gatva kell neki felelősségteljes munkáját elvégeznie. A felelősség érzés nagyszerű kívetítődése és a hivatásszeretetének mély lángja szellemileg szoros kapcsolatot teremt Kölcsey és Bessenyei közt. De az ő hivatásszeretete talán még mélyebb erőkön nyugszik, mint Bes senyeié. Kölcsey ugyanis a magyarság lelkűidének feltámasztására és jövőbe vetett hitének megszilárdítására költészetünkre oly jel lemző bűntudatosságot használja fel. A léleknek bűntől terhelt sza vára hallgat, s a mélységes szeretetben úgy látja, megtisztulni kell a bűnöktől, hogy a nemzetünk jövendőjét igazán biztosíthassuk. Két ségbeesett hangú, szinte a remény veszte ttségig fokozódó költemé nyei mind ezt az alapérzelmet igazolják. Himnusza is buzgó könyör gés a bocsánatért Istenhez, könyörgés egy szebb jövendőnek remé nyében. A lelkiismeretesség legmélyebb érzése tehát kicsalja szívé ből és leikéből azt a forró hazaszeretetet, amely Kölcseynk egész munkásságát oly jellegzetesen körülhatárolja. Ez a hazaszeretet már nem a széplelkeké, nem az álmodozóké, nem a tehetetleneké, ha nem azé, aki meglátja azokat a reális feladatokat is, amelyek korá nak magyarságát megválthatják. Ő az első, ki öntudatosan, nyiltan hirdeti, hogy az irodalom hivatása nem lehet öncélú, szervesen bele kell kapcsolódni a nemzet életébe, mert éltető, kiegészítő része an nak. Kölcsey bele tudja vinni munkásságába és ki tudja benne töké letesíteni ezzel a felelősségérzéssel és hívatásszeretettel azt a ke resztény nemzeti érzést, amely irodalmunknak ma is oly hőn óhaj tott kívánsága. Felelősség, hivatásérzés, más-más skálában, más-más utakon magával hozza a két lélek szoros összetartozását, szellemi egységét. Mindketten forró szerelemmel csüngnek azon az édesanyaföldön, amelyik nevelte őket, ahová a sors kötötte őket, s ahová mindketten oly szívesen jöttek, a magányban és csendben eltemetkezni s meg halni. Igazi magyar sorsukban, tragédiájukban azonban számtalan konkrét mondanivalójuk is volt a magyarságnak a múltnak épúgy, mint a mai kornak. Vizsgáljuk ezeket is felül, s keressük ki azokat a tényezőket, amelyek egymáshoz kapcsolják őket. Bessenyeink kétségkívül egyoldalú szempontokat lát a felvilá gosodás jegyében, a francia eszmeiség gondolatkörében maga előtt. De ez érthető egész eszmei irányításából. Eszménye az a felvilágo sodás volt, amelyik szerint nincsen más feladat, mint a műveltséget minél szélesebb rétegben elterjeszteni, mert a műveltség nagyobbo dásával feltétlenül együtt jár az emberi boldogság növekedése. A műveltség elterjesztésére a nemzeti nyelv ápolása nélkülözhetetlen szükségesség. Ezért híve ő a fordításnak, ezért keresi ki azokat a szempontokat irányai érvényesítésében, amelyek a nyelvünk töké letesítését célozzák. Kétségtelen azonban, hogy az a szempont, amely a műveltség fokozásának eszméjében áll, ma sem évült el még, de erősen kiterjedt a maga nemében, s nem szorítkozik ama korlátok

Matfvar Néző

87

közé, mini amelyek között Bessenyei életében eszményt jelentett. A szellem szavának hangja ma époly erős, ha nem is hisszük már azt, hogy egyedül a műveltség fogja megváltani magyarságunkat a mai kétségbeejtő helyzetből. Kölcsey már akkor született, amikor Bessenyei kiábrándulva távozott Bécsből. Ez a nemzedéknyi különbség meghatározza és ért hetővé teszi előttünk azt az eltérést is, ami a két költő közt tervek és célok, eszmények jegyében volt meg. Kölcseynk épen ezért jóval határozottabb és konkrétebb célokért harcol a Bessenyeihez hasonló hivatásszeretettel és felelősségtudattal, önzetlen eszményiséggel. Kölcsey írói hivatását épúgy, mint minden munkáját, csakis úgy te kinti, mint a nemzet érdekében valót, s arra törekszik, hogy mara déktalanul megőrizze azt az érzését, amely őt a nemzetéhez fűzi. Kölcsey éles határt von nemzetszolgálat és világpolgárság között, ő maga mondja: „Volt idő (iskolai pályám vége és jurátusságom), ami kor kozmopolitizmus fogott körül, s ez időben a magyar hazán nem függék melegen. Okának gondolom a francia lágymeleg poézist, s azon lélekölő hidegséget, melyet a francia filozófusok mindenre, ami szent, fuvallottak. De nekem mindig szükséges volt szeretni, s forrón szeretni, így a kozmopolitái hidegség nálam csak futó paroxismus lehetett." Az irodalomban mindig a nemzeti vonást kereste, sőt fel emelte tiltakozó szavát azok ellen, akik a nemzettel mit sem törőd nek. Előre megjósolta, hogy ,,a költő ki nem lel magának a nemzeti régiségben kielégítő világot, nyugtalanul csapong cél és határ nélkül, magából kifelé: s vagy eltompulás a végtelenben, vagy megromlott képzelődés a formátlanságban, vagy vészes érzelékenység az epedés által leszen csapongásának következése." Mennyi költőnkre és hány írónkra mondhatnánk el Kölcseynknek ezt a kitűnő megállapítását ma is! — De volt Kölcseynek mélyreható érzéke a szegények, a nép iránt is, s megyei beszédeinek nem egyike elárulja a kitűnő szónok melegen érző szívét is, melegen érző lelkét azon magyar nép irányá ban, amelyet ő is sokra becsült már a maga korában. Kétségtelen, hogy kiválasztásaim alapján egészen korunkhoz símulónak látjuk mindkét írót, akik a felelősség, lelkiismeret, hiva tásszeretet példájával állanak előttünk. De ez magában véve azt mu tatja, hogy van mondanivalójuk a számunkra, s ma is élőbbek, mint valaha. Ők ketten soha nem találkoztak, soha nem látták egymást, soha nem ismerték egymást, csak Kölcsey tudta, ki is az a Besse nyei, s küzdelmeikben, eszményeikben egy cél felé törtek, ha mind járt más és más szempont, út vezetett ahhoz. S mindketten írók vol tak, mindketten a magányt kedvelték, a csendes magányosság, világ tól elvonulás volt az egyéni eszményképük, ahonnan üzeneteiket küldték! Csak az a kérdés, hogyan fogjuk fel azt az üzenetet, amelyet ők ketten juttatnak el hozzánk, s megértjük-e azt, hogy elgondolásaik ból igen kevés valósult meg: A műveltség távolról sem áll oly magas fokon, mely képes volna minden nehézséggel szembeszállni, a hiva tásszeretetnek és a felelősségtudatnak távolról sincsen meg az a mértéke, amely Bessenyeink leikéből, vagy Kölcseynk szívéből szól

88

Holmi

hozzánk, amely, ha kell, korhol és sújt is. Sokan közülünk ma is az emberiség eszményében nem látják meg a Kölcsey igazságot: „egész világért, egész emberiségért halni, azt Isten te hété. Ember meghal hazájáért, háznépeért, halandó szív többre nem képes." S mily ke vesen értik meg azt is, hogy az irodalom nem öncél, nem is lehet az, hanem szerves része a nemzeti műveltségnek, alkotó tényezője a magyar életnek, s aki az ellen vét, azt megmérgezi, a nemzeti lelket teszi vele tönkre. Milyen mélységesen keveset értettünk meg sza vaikból, ha mindkettő sírja idegenben, elhagyottan és gondozatlanul hever, ha mindkettő lelkiségének kultusza és tevékenységének ápo lása csak igen szűk határok közé van szorítva, s ott is sok-sok aka dállyal és komor, kétségbeejtő nehézségekkel kell a kultúrmunkásoknak az ő emlékükben folytatott harcokban megküzdeniök. Milyen mélységesen távol állunk attól, lyjgy komolyabb terveket valósít sunk meg, ha a lélek ama törvényeit sem igen értjük meg, hogy az értünk szenvedő és értünk küzködő szerencsétlen magyar testvérein ket segítsük. Milyen mélységesen távol attól, hogy némikép számbavétessünk szellemük által, ha azt a szociális érzést, amit már ők is tanúsítottak népünk irányában, nem tudjuk a mai korkövetel mény szerint általánossá tenni. Vajha az ő szellemük meg-meglátogatná azok szívét és lelkét, akik eddig érzéketlenek voltak nemzeti problémáink iránt, s csak felszínességre és múló értékelésekre törekedtek a nemzeti harcban, s belátnák, hogy egy szebb jövendőért csakis azzal a hazafiassággal, azzal a hivatásszeretettel és azzal a felelősségtudattal lehet küzdeni, amelyik Bessenyeinket és Kölcseynket egész életen át hevítette. Vajha el lehetne ezt érni! Akkor bizonyára szebb napok virradnának a magyarságra, szebb élet köszöntene be a nagy parlagra, európaibb és magyarabb, főként sokkal, de sokkal magyarabb! Dr. Belohorszky Ferenc

HOLMI HÓMAN BÁLINT ÖSSZES MÜVEI. A harmiucesztendős történetírói mun kásságának fordulójához elérkezett Hóman Bálint munkáinak gyűjtemé nyes kiadása már esak azért is szép vállalkozás volt a hetvenesztendős Ma gyar Történelmi Társulattól, mert a kettős ünnepen túl a magyar művelő désnek tett alig fölmérhető nemes szol gálatot. A nagy történetíró munkássága nerazetnevelő erejével a korszakos jelentő ségű Magyar Történeten keresztül ma

már az egész magyarság tudatát át alakította és történeti érzékét kifej lesztette. A Magyar Történetben levont tanulságok megokolása azonban csak részlettanulmányaiból, történetírói mun kásságának Igazi kifejezőiből ismerhe tők meg. Az öntudatosan gondolkozó, müveit magyarság nem elégedhetik meg a történeti összefoglalással, hanem min den Izében, .motívumában, részletkér déseiben boncolva akarja megismerni a jövő felé vezető magyar történet év ezredes folyamatait. Hóman Bálintnak az elmúlt harminc esztendő alatt meg-

H olm i Irt tanulmányai, cikkei a legelső segí tői és kielégítői ennek a kívánságnak. A báromkütetes mű most megjelent I. kötete a magyar középkorra és a hon foglalásra vonatkozó kutatásokat fog lalja magába. A mű első fejezetei a magyarság eredetével s a honfoglaló töressek megtelepedésével foglalkoznak. Hóman Bálintnak sikerűit először át tekinthető, világos képet adni nemze tünk eredetéről, s eloszlatni azt a ho mályt és bizonytalanságot, mely e so kat vitatott, évtizedeken keresztül tu dományos polémiákra alkalmat adó kér dést körülvette. Ebben a kötetben ta láljuk Hóman numizmatikai kutatásait, valamint a középkor pénzügytörténetét tárgyaló részlettanulmányait. Elvonul nak előttünk történelmünk legnagyobb jainak plasztikus hűséggel megrajzolt alakjai: Szent l6tvén, Szent Imre, Szent László, III. Béla, Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi Mátyás. Ezekben a tanulmányokban az oknyomozó kutatás tudományos módszerességével vizsgálja Hóman Bálint egy-egy királyunk történelemalakftó hatását és jelentőségét, eddig figyelemre nem méltatott ténye zők és új szempontok kidomborításával gazdagítván történeti ismereteinket. A munka Ízléses kiállítása méltó a Magyar Történet illusztris szerzőjének munkásságához. Az Egyetemi Nyomda kiforrott műgondjával állította elő a hatalmas kötPtet. HORVÁTH HENRTK: BUDAPEST MŰVÉSZETI EMLÉKEI. A Műemlékek Országos Bizottsága régi hiányt pótol, amidőn útnak indítja Magyarország Művészeti Emlékei című kiadványát, melyet Gerevlch Tibor, a Műemlékek Országos Bizottságának el nöke szerkeszt. A nagy anyagot négy hatalmas kötet öleli fel, melyek közül a II. rész jelent most meg, Horváth Henrik a székesfővárosi múzeumok fő igazgatója Budapest művészeti emlékeit állította össze 165 képes táblán, bő ma gyarázó szöveggel. A kötet bevezetésében a kétezeréves Főváros művészi múltjának kereszt metszetét adja. Buda és Pest már a kelta eraviscusok alatt fejlett kultú rájú várossá fejlődött. Az ekkor épült városra telepedett a rómaikori város, mely a kelta vallási kultusz székhelyét a maga vallási centrumává alakította át. A kereszténység a római birodalom átalakulásával egyidejűleg epitette meg

89 a maga emlékeit a Duna melletti város ban. Az óbudai emlékek között van meg ma is ezek tanúja. Igen érdekes Hor váth Henrik fejtegetéseinek azon része, melyben kimutatja, hogy nemcsak a Duna balpartján, hanem a jobb parton is, a mai Pest helyén, már a rómaiak alatt élénk városi és katonai centrum volt. így pl- a mai belvárosi templom egy római castrum területén áll. Bu dapestet tehát nem az 1873-iki egye sítés hívta életre, hanem a természeti adottságok már kétezer esztendeje egy ségbe foglalták a két várost. A római emlékek, majd a keresztény ség románkori maradványai után — ezek Budapestnek az Árpádok korában megtartott kiváltságos helyzetét tanú sítják — a gótika legszebb emlékeit veszi sorra képben és szövegben a nagy szabás könyv: türbék, dzsámik, mecse tek, minarettek és kilenc fördő, a tö rök renaissanee legszebb emlékei hir detik a művészeti kultúra élénk szel lemét. A barokk, s a rokokó világa a klaszszietzmus stílusába folyt át. Ez a stí lus alakította ki Budapest mai város képét. A Ludovika, a Miniszterelnök ségi palota, a Nemzeti Múzeum tanú sítják ma is ennek az egyszerűségében is oly tiszta művészetet hirdető ízlés nek értékét a monumentális építészet irányában. A város fejlődésének külső képe mel lett a benne élő, lüktető művészeteknek is összegyűjtötte emlékeit Horváth Henrik ,aki tárgyalását és könyvének anyagát az utolsó félévszázaddal le zárja. A kötet remek bevezetése, Gerevich Tibor klasszikusan világos megál lapításai mondják el ennek a félévszá zadnak munkáját és jelölik ki a mű emlékvédelem alapvető princípiumait. A nagyszabású könyv, mely az Egye temi Nyomda pompás kiállításában je lent meg, elkötelező várakozással állítja a kötet olvasóját a sorozat többi kötete elé, melyek megjelenése után a magyar műtörténet és a magyar kultúrélet a legrégebben nélkülözött anyagának bir tokába jut. E nagyszabású kezdeménye zésért Gerevich Tibort illeti elsősorban köszönet, aki kiváló munkatársaival, mint most Horváth Henrikkel, életrehívta ezt az immár harmincesztendővel ezelőtt fölmerült tervet. Horváth bevezető tanulmánya tulaj donképen nem egyéb, mint hatalmas szóbeli illusztrálása annak a gyönyörű képanyagnak, mely az egész kötetet

90

!*=

minden bibliofil álmává teszi s amely élénken bizonyítja, hogy fővárosunk minden hányattatása ellenére is milyen ragyogó szellemi múlttal rendelkezik. Ami az egész tanulmányban az olvasót a legjobban meglepi, az az elmélyülés, amely a művészeti emlékek mögött megtalálja Budapest múltjában a szel lemi egységet, a különböző korok stí lusában a hazai levegős életforma: szellemiség különleges sajátságait. — Könyve így nem csak művészettörténeti szempontból tanulságos, nagyszerű il lusztrációja annak is, hogy a legrégibb koroktól kezdve is megvoltak azok a sajátos szellemi vonások, amelyekkel a magyarság meghódította a maga szá mára a Duna medenpéjét.

Holmi

Stendhal-nak stb. stb. a jellemzése kü lön kis tanulmány s már ez az előké szítés is mesteri kézzel mutatja meg az egyenes utat a mai regény felé, még az idegen hatásokon keresztül is. De pusztán irodalmi megalapozással Gyer gyai, aki nemcsak tudós, hanem mű vész is egyúttal, nem elégszik meg. A lélekbúvár alaposságával és a történet író meglátásával mutatja be azt az embert is, aki a modern francia regény nek egyrészt írója, másrészt hőse lett; a „modernének mint fogalomnak töké letes meghatározása, sőt ennél is több, a modem ember lelkivilágának teljes föltárása volt az író célja akkor, mikor a mai francia regényirodalom környe zetét, létfeltételeit akarta Ismertetni. S ezek fejezetei talán a legérdekkeltőbbek, legizgalmasabbak, amit valaha is tanulmányban olvasni lehetett: az a SZIKLAY LÁSZLÓ művészi alakítás, ahogy Gyergyai a ma KÖNYVISMERTETÉSEI: mitoszalnak, szellemvilágának közép 1. Gyergyai Albert: A mai francia pontjába állítja hősét, a ma emberét s regény. — (Bp., Franklin-társulat ki ezzel korunknak kis regényvázlatát írja meg, igazi művészi kezére vall. adása.) Nagyközönségnek készült könyv s Amit magáról a francia regényről mégis: talán egyike az utóbbi idők leg mond, rövid, velős és teljes. Rendsze mélyebb, legalaposabb tanulmányainak. ressége mellett másik nagy erőssége, A mai francia regény a témája, mégis: hogy az olvasónak leglényegesebb voná talán közérdekűbb és hasznosabb száz sok mellett finomságokat is bemutat. riporter, újságíró „életmegoIdás“ -fecseAz olvasó érzi, hogy akkor, amikor gésénél. Gyergyai Gide, Proust, Duhamel és a Gyergyai Albertnek ez a tanulmánya többi nagy regényíró témáiról, műfa önmagában véve is tökéletes irodalmi jairól, típusairól és hőseiről beszél, tu mű. Ha a tanulmányt mint műfajt le lajdonképen korunk szellemtörténetét het igazi irodalomnak nevezni, akkor ez Is olvassa. S olyan író vezeti, aki tel a tanulmány elsősorban az. Az a töké jesen benne él a korban, éli és élvezi letes művészet, ahogy a szerző hatalmas szellemi életét s mégis, olyan teljes anyagát, hihetetlen mennyiségű, a leg szemléletet tudott róla alakítani magá apróbb részletekre is kiterjeszkedő és nak, hogy határvonalat tud húzni típu messze, ezerkilométerekre is terjedő sok és műfajok között, tájékoztatni tud. horizontú mondanivalóját egységes Ez teszi Gyergyai könyvét élménnyé egésszé, tökéletes, egy műalkotássá ala még azok számára is, akik előtt isme kítja: valóban, csak csodálatra kész retlen a mai francia regény világa. — tetheti az olvasót. Ha az átlagolvasó Stílusa, ez a lendületes, bátor, minden szemével nézem: a rengeteg adat, név, ízében magyar stílus „viszi" az olvasót. új szempont, elmélet mind, mind egy séggé alakul, amely mégse vezet egyol 2. Juhánz Géza: Háború. (Gáborjáni dalúságba, s amely mégis színes, sőt Szabó Kálmán fametszeteivel. A debre nem egyszer érdekfeszítően izgalmas. ceni Ady-társaság kiadása, 1937.) Ha a „benfentes", az „ismerő" olvassa: A nagykultúrájú ember véres víziója még az is új, még az is élvezet, ami nem ez a könyv. Olyan, mintha valami régi, ismeretlen, ami „régi ismerős". régi lidércnyomás nehezednék rá ú j Ali teszi ezt? Gyergyai hatalmas ból, megfelebbezhetetlen kegyetlenség alapra építi tanulmányának egész szer gel. Az, aki olvassa, úgy érzi, hogy a kezetét. Visszanyúl a francia regény húszegynéhány éves emlék újra előáll történetének legfontosabb korszakába, és követeli a magáét nyers gorombaság frappánsan jellemzi ennek a hatalmas gal. Pedig, ha közelebbről megvizsgál fejlődésnek főbb állomásait, — egy-egy juk ezeket a verseket: épen abban van óriásnak, Balzac-nak, Flaubert-nak,

Spactator

Holmi a szépségük, hogy a kataklizma szörnyű látomásai immár megférnek a művész formájában, tökéletes verstechnikájá ban s nem vetik szét a „béklyókat" mint annakidején, közvetlenül az ese mények idején vagy után a többi hábo rús költők alkotásai. S ezzel aztán a há borút végigküzdöttek dicshimnusza is ez a könyv, amely az örök ember voná sait is meg tudja örökíteni, nem marad meg a látomásoknál. Nem, nem szürkül e l : előttünk áll a háború a mag teljes egészében, a költőnek megvannak hozzá a maga szemléltető eszközei, hogy egy pillanatra se váljék lapossá. S a láto más végül ünnepélyesen végződik a ha lottak csúcsokat vívó győzelmével:

91

nek méltó kiegészítése. Ahogy irodal munk sem tudott a kis népek irodalmá nak örök sorsát követve öncélú iroda lommá válni, a Nemzeti Színház sem vált életének első félszázadában a szó rakoztatásnak vagy az önmagáért való művészi élvezetnek puszta eszközévé: a magyar nyelv s ezzel együtt nemzeti nyelvünk temploma maradt. Épen ezért: sokszor kellett hatalmas akadályokat átugornia, útja nem volt síma, bozót, hínár állta el, sokszor állott a szaka dék szélén: de azzal, hogy ilyen hősi küzdelemmel kellett megvívnia a külső ellenállás ezerarcú szörnyével: megnemértéssel, üldözéssel, anyagiak híján és az elmaradottság m iatt: a színvonal alacsonyságával, — épen ezzel a gigá „Tiszt, közlegény vegyest, rabló meg szi küzdelemmel lett kultúránk igazi bölcselő templomává. szuronnyal, véresen tör a sírból elő Rédey szép kiállítású könyvében ha s míg trombitál a nap, fölfújva két talmas keretek között, hosszas mű pofáját, helymunka eredményeképen mutatja be birtokba veszik a kősivatag kopárját. a Nemzeti Színház első félszázadát. Százezer katona, költő vagy lókötő: Hosszasan foglalkozik az előzmények százezernyi töi-is-szuronyú rózsatö kel, — bár Bayer József után itt lénye fölnyomul a kövön, zászlót tűz az ges újságot nem tud mondani, s így oromra, bevetése aránytalanul hosszú, — s ala Győzelmüket a hegy győztesen pos, részletekre, apró adatokra is ki mosolyogja." terjeszkedő előadásban vezeti végig az olvasót a színház épületének felállítá Gáborjánl Szabó Kálmán pompás, a sától egészen az Operaház megnyitá lényeget, alaphangulatot kiemelő fa sáig terjedő hősi korszakon. Fejezeteit metszetei nagyszerűen illusztrálják a az igazgatók egymásutánja szerint ala költőnek épen két leglényegesebb jelleg kítja ki s ezeken belül mutatja be a zetességét : a látomásszerűséget és az színház drámai, operai, népszínműi mű örök emberi eszmék diadalra jutását. sorát, a színészek teljesítőképességét és Egy-két vázlatosan odavetett halálféjátékmodorát, a közönség érdeklődési lelmes arckifejezés, a hősök és sírbahulkörét és a — kritika állásfoglalását. lók tömege: — de ugyanakkor a fény, Ami a színházat és a színház körül ki a meleg mindent átölelő napsugár dia alakuló közvéleményt, közönséget, egy dalma Is a „Temető" illusztrációjául, szóval : a növekvő nagyvárosi kultú mintha azt mondaná: szeretettel árasz rát illeti, Rédey teljességre törekszik s tom el a világot! rendszerességével, alaposságával való A kötet kiállítása is méltó a minden ban sikerül mindarról képet alkotnia, tekintetben elsőrangú művészetet kép ami a színház életét jelentette. Kór, hogy forrásait nem jelölte meg s így viselő belsőhöz. gazdag tanulmányai, — amelyekről 3. Rédey Tivadar: A Nemzeti Szín csak a szövegben elejtett megjegyzések ház története. (Bp., 1937. K. Magy. alapján nyerhetünk magunknak fogal Egyetemi Nyomda kiadása.) mat, — nem láttak napvilágot. Talán egy nemzet színháza sem függ Rédey könnyű, tiszta előadásmodora össze annyira magának az egész nem előidézte azt is, hogy az adatok, évszá zetnek életével, mint épen a mi Nem mok, címek, nevek mögött ott lappang zeti Színházunk. Nemzeti szempont, könyvében az első ötven esztendő Ma sőt: politikai szempont hívta életre, — gyarországának szellemi képe is : a még a nyelv ápolása legnemesebb politiku csaknem falu-Pesttől egészen a kiegye munk volt a reformkor idején, — fenn zés utáni boldog béke Budapestjéig. állásának első fele, az ötven esztendő, Szerintünk, — épen azért, mert a szín amelyről Rédey Tivadar beszámol, nem ház fejlődése annyira összeforrott a egyéb: mint a nemzet hősies küzdelmé nemzeti fejlődéssel, a két tényező kap-

92 csolatát jobban el lehetett volna mélyí teni, sokszor szinte kínálkozott az alka lom s a szerző elmulasztotta az elmé lyítést, valószínűleg a történet folya matossága és pontossága kedvéért. Kellemes olvasmány s a nagyközön séget jól tudja tájékoztatni.

Holmi 5. Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltba. (Bp., 1937. A magyar könyvbarátok részére kiadta a K. M. Egyetemi Nyomda.)

Maga a cím is elárulja, hogy nem tudományos munkát veszünk a ke zünkbe s a „kirándulás" ezó arra Is rá mutat, hogy az író még a tudományos 4. Cs. Szabó László: Apai örökség. ság nagyképü álarcát sem hajlandó fel venni a nagyobb „tekintély" kedvéért. (Novellák. Bp., Franklin.) Célja a mai átlagembert elvezetni a „A harc ismét magánügy, mint a kö régi magyarság mindennapjába, oda, zépkorban s talán megéri, hogy egyedül ahonnan a legtöbben csak a nagy csa álljunk. Aki segíteni akar népén vagy ták évszámait, kimagasló politikusok, testvérein: taktikázzon s jusson be úgy írók, hadvezérek neveit és más effélé az ellenséges várba, mint a bámészkodó, ket jegyeztünk meg magunknak. Hogy fegyverüket rejtő janicsárok Budába. . ez nem egészen sikerült neki, az talán De akit megszállt az igazság szörnyű nem is teljesen az ő hibája. Mert két magánya s kürtökkel álmodik, amelyek ségtelen, hogy a könyv könnyű, élvez protestáns csatatereken protestálva zúg hető stílusa, az egyes fejezetek novella tak a protestáns holttestek fölött: ma szerű megoldása, mikor a mondanivaló radjon egyedül a taktikus kortársak cgy-egy baráttal, tudóssal, tanárral, sőt, közt." egy-kétszer társaságban is lefolytatott Cs. Szabó László, aki sajátmaga írta beszélgetés keretébe van illesztve, nagy le ezeket a sorokat, ilyen egyedülálló ban elősegíti, hogy az olvasó közelebb harcos. Novellái mind az egyedülálló lé kerüljön a legtöbbünk számára miszti lek Írásai: aki benne él az európai kulkus dicsfényben úszó múlt szellemé túrközösségben, mégis kiüt belőle, mert hez . . . egyedül áll, árva. Nagyszerűen tud kör A rendszerrel már hiba van. Az író nyezetet festeni, mesteri módon érzé szerkezeti beosztása: 1. Régi magyar kelteti azt a levegőt, amelybe elviszi élet. 2. Sorscsapások. 3. Magyar könyv olvasóját, ugyanakkor merész a fantá és nyelv. A témakörök így aztán látszó ziája is, századokat és ezerkilométere lag egységesek: az első részben, való ket minden erőltetettség nélkül tud át ban, nincs is egyébről szó, mint arról, repülni. Egy kicsit minden hőse: ő. Az hogyan szórakoztak, ettek, ittak, árva magyar ember az Idegen kultúrá táncoltak, daloltak őseink, a második ban. Utolsó novellája: Petöfi-utópia. ban a múlt rettenetes tűzvészeinek, ár Ha Petőfi kikerült volna Párizsba, meg vizeinek, járványainak, földrengéseinek bukott volna. Itthon meg nem kellett bő leírását kapjuk, a harmadikban már, mikor visszatért. Minden erőlteazonban már ez a beosztás sem teremt tettsége ellenére is : ez a novella adja egységet: könyv (íneunabulum!), sír meg az egész kötet legjellemzőbb voná versek, szójáték-kultusz, jóslások: mind sát. Cs. Szabó egyenes örököse az ide vannak összesürítve e így ez a feje européer-magyaroknak, az Európát-járzet magától széthull. De ez még em taknak: művészete épen ezért egy kissé volna baj, hiszen az egyes fejeeetek elvont művészet, kulturáltságában van szinte önálló novellákból állanak, leg egy kevés a 1’ art pour 1' art-ból. Vér feljebb csapong egy kicsit a fantáziánk, beli Író. aki a legvalószínűtlenebb hely — ahhoz azonban már túl merésznek zetekbe is életet tud önteni s aki vi kellene lennie, hogy a — korokat tudja szont a legdurvább életet Is költészetté összekeverni s a biedermayer-kortól Bafinomítja. Látóköre igen nagy; mint lassához, a X V III. századból a XV-be fantáziáiéval kapcsolatban is mondot tudjon ugorni és így tovább. Társadal tuk, a Szajnától a Tiszáig lát és vi munkban amúgy se él eléggé az egyes szont. De ugyanakkor, mikor az életet századok elkülönítése: a köztudatban irodalmosítja, lelki gyökerei mélyen be úgy összefolyik a múlt, akér a sür lenyúlnak az irodalomba: egész köte gönypóznák a vasúti sínek mellett, ha a tére talán azok a kis idézetek a legjel gyorsvonat utolsó kocsijából nézzük lemzőbbek. amelyekkel ae> egyes novel őket, — ugyanilyen könnyedén, ugyan lákat ellátja. ilyen élvezetteljesen ezt a problémát is meg lehetett volna oldani!

Holmi

Ő3

A szerző végtelen gonddal böngészte át a régi Idők röpirátáit, tudós mun káit e adataikat, fejtegetéseiket min den öltudós nagyképűség nélkül közli. Idézeteit jól illeszti bele stílusába, — néha oldalakat kivonatol, de oly jól tud archaizálni, hogy az ember alig veszi észre. Csak egy a baj. Hogy kivonatolős köeben néha megfeledkezik magá ról : teletömi könyvét fölösleges évseámokkal, adatokkal s ezeken keresztül a régiek mindennapja, bánata, öröme elsikkad, nem látjuk meg a fától az erdőt. Ép oly hiba ez, mint az utolsó novellák egyikében-másikéban a jellem ről szóló anekdotázás túl bosszúra nyújtása. Hibái ellenére is hasznos, érdekes könyv. Kiállítása a modern magyar könyvtechnikának pedig valósággal büszkesége lehet: gyönyörű, korhű faés rézmetszetei (eredeti könyvlapok, kutyabőrök, egyéb művészi munkák másolatai) külön dicséretet érdemelnek.

A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁR UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEI A Budapesti Nemzetközi Vásár iga zolványai, amelyek 27 európai, ázsiai és afrikai állam vasúti, hajózási és légiforgalmi vonalain 25— 50 százalékos utazási kedvezményekre jogosítanak, a napokban megjelentek és kaphatók a vásár tb. képviseleteinél, valamint az összes nagyobb bel- és külföldi utazási irodákban, ahol a kedvezmények idő tartamáról pontos felvilágosítást nyúj tanak. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR BELFÖLDI LÁTOGATÓI SZÁMÁRA A vásárigazolróny aa összes ma gyar vasútvállalatok vonalain április 23-tól május 9-ig Budapestre é9 április 29-től május 15-ig Budapestről vissza 50 százalékos kedvezményre jogosít. A

rntgáhtára áM —cl

VILLRIDOSŐRDIII (m rn m s s s m m m m m m m m im m ) •özm M uxnfá Jlöitar4así ámmmísóJ* <JQgtn kiwxsoi la&ása Adycs vtEígdascua.

M belföldi utasok teljesárú jegyet vesé nek, amellyel díjmentesen utalhatnak vissza az induló állomásra. Ugyancsak féláru utazásra jogosít a vásárigazol vány a MFTR ás a DGT dunai hajóin április 14-tól május 24-ig. A MAVAUT vonalain a vásárigazolványok tulajdo nosai 20—50 százalékig terjedő ked vezményben részesülnek ugyanazon idő pontban, mint a vasutakon. Kedvezmé nyes 2, 111. 3 napos bérletek a budapesti villamosra. Részletes felvilágosítás és vásárigazolványok a vásár tb. képvise lőinél és az utazási irodákban kapha tók. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK MAGYARORSZÁGON, CSEHSZLOVÁ KIÁBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN A Budapesti Nemzetközi Vásár iga zolványai Magyarországon úgy az oda-, mint a visszautazásnál külön-külön 50 százalékos vasúti kedvezményre jogosí tanak. A Wien-budapesti autóbuszon 35 százalékos kedvezmény vehető igénybe. A csehszlovák uasútak összes vanalain a vásárigazolványok tulajdonosai úgy az oda-, mint a visszautazásnál 33 szá zalékos kedvezményben részesülnek. A német vasútakon a kedvezmény 25 szá zalékos. A vásárigazolvány alapján Magyarországra vizűm nélkül lehet be utazni (utólagos vizűm P 2.50). Né metországban a belga és francia utasok díjmentes átutazóvízumot kapnak. Bu dapestről az utazás a kedvezmény igénybevételével bármely irányban foly tatható. Átutazók Csehszlovákiában csak egyirányban is Igénybevehetik a kedvezményt és más útvonalon is viszszautazhatnak. A kedvezmények érvé nye 5— 10 nappal a vásár előtt kezdő dik és 5— ]0 nappal a vásár után feje ződik be. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK DÉLKELETEURÓPÁBÁN ÉS A KÖZELKELETEN A Budapesti Nemzetközi Vásár dél keleteurópai és közelkeleti látogatói a vásárigazolvány alapján a következő utazási kedvezményeket kapják: Tö rökországban az Istanbul—Edirne-1 vo nalon 25 százalékos a kedvezmény. A görög, bulgár és román vasútakon ugyancsak 25 százalékos, Bulgáriában külföldieknek egyirányban való utazás nál is. Jugoszláviában úgy az oda- mint a visszautazsánál 50 százalék. Olasz országban a kedvezmény 30 százalékos.

Holmi A Palesztinái vasutak ügy az oda-, mint a visszautazásnál 50 százalékos mérsék lést engedélyeznek. A Földközi-tengeri hajóforgalomban ugyancsak jelentős kedvezmények állnak rendelkezésre. — Magyarországon a vasúti kedvezmény úgy az oda- mint a visszautazásnál kü lön-külön 50 százalékos. Budapestről az utazás a kedvezmény igénybevételével bármely irányban folytatható. A vásár igazolvány alapján Magyarországra vi zűm nélkül lehet beutazni (utólagos vi zűm P 2.50). Az ölsz, román és jugo szláv átutazóvízum díjmentes. Részletes felvilágosítás, valamint vásárigazolvá nyok a vásár tb. képviselőinél és az összes nagyobb utazási irodákban kap hatók. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR TENGERENTÚLRÓL ÉS NYUGATEURÓPÁBÓL ÉRKEZŐ LÁTOGATÓI SZÁMÁRA A vásárigazolványok tulajdonosai az angol vasutakon 1 1 /3 áru menettérti jegyeket, Hollandiában oda-vissza 25 százalékos díjmérséklést kapnak. Fran ciaországban menettérti jegyek váltásá nál a térti jegy árából 50 százalékos, míg Belgiumban, Németországban, Svájcban oda-vissza 25 százalékos, Csehszlovákiában 33 százalékos, Olasz országban 30 százalékos kedvezmény ben részesülnek. Magyarországon a ked vezmény úgy az oda- mint a visszauta zásnál 50 százalékos. Budapestről az utazás kedvezmény igénybevételével bármely irányban folytatható. A vásár igazolvány alapján Magyarországra ví zum nélkül lehet beutazni, míg Németés Olaszországban díjmentes átutazó vízum váltására jogosít. Részletes fel világosítások valamint vásárigazolvá nyok a vásár tb. képviselőinél és az öszszes nagyobb utazási irodákban kapha tók. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK LENGYELORSZÁGBAN, NÉMET ORSZÁGBAN, CSEHSZLOVÁKIÁBAN FINNORSZÁGBAN ÉS A BALTI ÁLLAMOKBAN A Budapesti Nemzetközi Vásár iga zolványainak tulajdonosai Lengyelor szágban úgy oda, mint vissza 33 száza lék, Németországban 25 százalék, Cseh szlovákiában 33 százalék, Finnország ban, Lettországban és Észtországban a

Holmi

95

visszautazásnál 50 százalék, Litvániá ban úgy az oda- mint a visszautazás nál 33 százalék kedvezményben része sülnek. Magyarországon a kedveemény úgy az oda-, mint a visszautazásnál 50 százalékos. Budapestről az utazás a kedvezmény igénybevételével bármely irányban folytatható. A vásárigazol vány alapján Magyarországra vizűm nélkül lehet beutazni (utólagos vizűm P 2.50), Németország pedig díjmentes átutazóvízumot ad. Részletes felvilágo sítások és vásárigazolványok a vásár tb. képviselőinél és az összes nagyobb utazási irodákban kaphatók. I

ÜTAZASI KEDVEZMÉNYEK A DUNAI HAJÓFORGALOMBAN A Budapesti Nemzetközi Vásár iga zolványai a MPTR és DGT dunai ha jóin úgy az oda-, mint a visszautazás nál 50 százalékos kedvezményre jogo sítanak. A Reena Plovidba hajóin a Budapestre váltott jegygyei Ingyen le het visszautazni. A kedvezmények idő tartama április 14-től május 24-ig ter jed. Részletes felvilágosítás és vásár

igazolványok a vásár tb. képviselőinél és az összes nagyobb utazási irodákban kaphatók. A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR IGAZOLVÁNYAI A LÉGIFORGALOMBAN a csak egy irányban váltott jegyeknél 10 százalékos, menettérti jegyeknél 19 százalékos kedvezményre jogosítanak április 19-től május 9-ig Budapestre és április 29-től május 19-ig vissza, a kö vetkező vállalatok vonalain: ABA Stockholm, Aeroput Beograd, Air Francé Paris, Alá Littoria Roma, Det Denske, Kopenhága, Deutsche Luft hansa Berlin, CSA és CLS Praha, Imperial Airways London, KLM Hága, LÓT Varsó, Maiért Budapest, Swissair Zürich. A vásárigazolvány alapján Ma gyarországra vizűm nélkül lehet beutaz ni, míg Németországban és Olaszország ban díjmentes átutazóvízum váltására jogosít. Részletes felvilágosítások és vásárigazolványok a vásár tb. képvise lőinél, valamint az összes nagyobb uta zási irodákban kaphatók.

Férfi- és gyermek

tavaszi KabátoK, raglánok, öltönyökben óriási választék és olcsó

szabott árak

Hungária Ruhaház Uriszabóság.

az

50

Városházépület. Takarékossági hitel. Szövetek méterenkénti eladása.

Ingyen

látványosságot

nyújtanak

eves

[ W assermann

Sámuel-cég

üveg és porcellán üzletének kirakatai Vay Ádám-utca 2. Takarékpalota.

Angol - Magyar Bank R. T. B u d a p e s t nyíregyházi fiókja A banküzlet minden ágával foglalkozik. NYÍREGYHÁZA, LUTHER-inCA 4. SZ. Telefon :

133.

Sürgönyeim :

COLONIALE.

Drogériacikkek beszerzésénél

keresse

FÖ LD E S

fel a

legrégibb

szaküzletet

DROGÉRIA

Városházépület, Villamosmegállónál. —

Telefon 148. szám.

, Takarékosság" bevásárlási helye.

&teiner

,

Vilmos

virágcsarnoka Nyíregyháza Horthy Miklós-tér. Tel. 327. Alkalmi csokrok, koszorúk, cserepes virágok nagy választékban és jutányos árakon. — Temetői sírok gondozását vállalja.

Itt a

TAVASZ ÉS SZERELEM mindenkinek új villanyvilágítás! berendezését, aki újonnan építkezik, vagy régi épületét tatarozza. A tatarozási kedvez mények változatlanul érvényben vannak.

Javítás — Csillárok. Csillár-részletakció már csak május 15-ig. Háztartási villamos készülékek. Különleges ipari villamos fűtőtestek készítése,

BRAVER SÁNDOR „FULGUR" VILLAMOSSÁGI és MŰSZAKI VÁ LL A L A T A , Nyíregyháza, Jókai-u. 4. Telefon 415.

Vay Ádám-u. 4. Telefonszám 11. Illl!lllll!!llll!ll![|||lll!llllll!llll!l!lllllinilllllll!l[lllllllllllllll!!lllll!!lllllll!:!l!!![lll!i!l!lllll!ll!!lll|l|'[l!!lllllll!!!llin

Nyíregyháza

legintimebb filmszínháza

1

IZ S Á K JÓZSEF R. r. 1 e1,

NYÍREGYHÁZI F I Ó K J A ZRÍNYI

ILONA-UTCA

+

5.

\

Legolcsóbb bevásárlási forrós mindenféle festékek, ház tartási, pipere cikkekben, valamint gyümölcsvédő szerekben.

M

l 17 SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT A V« HÁZTÓL-HÁZIG FORGALOM A

,MATE0 SZ“

NYÍREGYHÁZI KÖRZETÉNEK

FUVARFELVÉTELI

IRODÁJA

Áruszállitások. — Beraktározások. — Költöztetések.

RÖTH SÁNDOR

RAKÓCZI-UTCA 15.

NYÍREGYHÁZA

szóllitó

T E L E F O N : 323.

N ő ik a b á t szabóság Női és leánykabátok, kosztümök gyors és a legújabb divatos modellek szerinti el készítését hozott, vagy dús raktáramból választott anyagból v á l l a l o m .

Schwartz

Áron

N Y Í R E G Y H Á Z A . BETHLEN-UTCA 47. SZÁM. KRAYER- LAKK - FESTÉK - FOGALOM! Modern háziasszonyok előtt már nem kétséges! KIZÁRÓLAGOS EGYEDÁRUSITÓ

Bűhm Jenő

festékkereskedő

Nyíregyháza, Rákóczi-ut és Kossuth-u. sarok.

Telefon: 232

NŐI MODELL-KALAPOKBAN ÉS ÁTALAKÍTÁSOKBAN VEZET

REISMANN

ÁRONNÉ

D IV A T H Á Z A NYÍREGYHÁZA, BESSENYEI-TÉR 2. (Hősök szobrával szem ben) Nyomától! Klafter szedőgépes könyvnyomdájában Nyíregyházán. Telefon: 253

SZAB0LCS1$ZEMLE. A 5ZABOLC5V5\RTiEGYEI BESSENYEI KÖR; KIADVÁNYA. NYÍREGYHÁZA. FŐSZERKESZTŐ SZOHOR.PÁL SZERKESZTŐKj

Recommend Documents