S.^*V"~ «. «. \)t. - \wa^-veac - Y^v0kA^-J w r *A. KQ?. TC

i. s ^ u -

7tt°

5Vrt-t»HS|«»

S.^*V"~

«» -

«.

«

|*A.

e

t f

A

~ t /

~ e^tix^jw -

£

— «. \)t .

"

- \wA^-veAc - •Y^ v 0 k A ^-J w r

KQ? . TC .

0^<#c\cv^v A»WV/»MV «%

| \fV^

. *

A DEBRECENI MrKIR. TISZÁ ISTVÁN TÖDOMÁNYC6YETEM j JOG-ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARA.

|,

- 19.V t / i ^ S L s z á a i . Érk: 19

é v J M j y o . hó

n.

Eiőírat: drti, nullákig, Utóirat. U.*.

„

fi/. 0SLL. fal

lji|.

% i i^

:

- X -

Doktori értekezés a magyar közigazgatási jogból.

A

gyógyszerészet szabályozása.

Bea&ja:

jogszigorló.

Ff

x ? > 3 r

- XX -

irodalom:

Az 1876. évi XIV.törvény-cikk a közegész «. ségügy rendezéséről. Tamássy Károly: A gyógyszerészet története# Br.fieisz Mór: A közegészségügyre vonatkozó törvények, rendeletek',birósági határozatok és dönt • vények rendszeres gyűjteménye. Dr.Márffy Ede: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog* Br.Cbyser Kornél - Dr.Atzél llemér: Az e gészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek g y ű j teménye. Kmety Károly: 4 magyar közigazgatási és pénzügyi jog kézi könyve.

- 1 -

Bevezetés.

Hazánkban a közegészségügy intézése állami felaőat,mely a l a t t az értendő,hogy a közegészségügy minden ágában,igy a gyógyszerészetben i s , a z intézkedés,felügyelet és ellenőrzés az államigazgatás hatáskörébe t a r t o z i k . A közegészségügy rendezéséről az 1876:XIV.t.c. intézkedik.E törvény XVI, f e j e z e t e alapján épült f e l a hazai gyógyszerészet mai rendszere s e szerencsésen megalkotott törvénynek köszönhető az az előkelő hely,amelyet hazánk a kulturállamok gyógyszerészetei között e l f o g l a l . Vessünk egy rövöd p i l l a n t á s t a múltba,hogy jutottunk e l az e l s ő általános rendelkezésektől a gyógyszer é s z e t mai j o g á l l á s á i g .

-

2

-

Az e l s ő polgári gyógyszertár eredete igen homályos.Régi,de nem hitáLes f o r r á s szerint 13^3* évben már lakott Budán egy Péter nevű " physicus et apothecarius ".Ennél az adatnál megbizhatőbb az 1^l6. december hó 2.-án kelt okirat,amely mag i s t e r Gekminus,apothecarius domini regis nevéről t e s z em« l i t é s t . A budai jogkönyv,melynek szerkesztését 12Ul -ben kezdték meg," Von der Apotheker " cimü fejezetében a gyógyszerészekről s ez intézkedésekből kitűnik,hogy a gyógyszerésze te t a középkorban városi törvények szabályozták,a f e l ü gyeletet pedig a városi tanács gyakorolta. A gyógyszerészet szabályozására vonatkozó e l s ő általános rendeletet 1552 -ben adták ki.Ez a többek között már a r r ó l i s intézkedik, hogy a gyógy szertárakat i dónként szakértői v i z s g á l a t alá k e l l vetni. 156k -ben I. Ferdinánd adott ki a gyógyszerés z i gyakorlat szabályozására rendeletet,amelyet I.Rudolf 1602 -ben m e g e r ő s i t e t t F e r d i n á n d pedig kibővitett.E szabályzat értelmében gyógyszertárt csak az vezethet,aki egy

- 5 orvos és két gyógyszerészből álló vizsgálók e l ő t t a v i z s g á t s i k e r r e l l e t e t t e . Vizsgálatra csak az volt bocs átható, aki k e r e s z t l e v é l l e l bizonyitotta,hogy római kathólikus v a l l á s ú és a négy " tyro

/ inas / évet kitöltötte.Ha a v i z s g á t

s i k e r r e l á l l o t t a ki,esküvel keHett megfogad ni, hogy a gyógyszerek kiszolgálásában l e l k i i s m e r e t e s l e s z , c s a k i s romlatlan anyagokat s z o l g á l t a t ki,magasabb árat a szokottnál nem szed, ártalmas b e l s 5 szereket és mérgeket orvosi rendelet nélkül senkinek sem ad és végül,hogy érvágást sem nem rendel,sem nem végez. A rendelet intézkedései szerint az özvegyek f é r j ü k elhunytával f o l y t a t h a t t á k a mesterséget,azonban f e l » e s k e t e t t provisort k e l l e t t alkalmazniok. Az első polgári gyógyszertárakat a szabad k i r á l y i városok autonómiájuk a l a p j á n maguk á l l i t o t t á k f e l s a zokban a városi tanács á l t a l v á l a s z t o t t és f e l e s k e t e t t gyógyszerészeket alkalmaztak,akiket a befolyó jövedelemből évi f i z e t é s s e l l á t t a k el.Ezen úgynevezett városi gyógy s z e r t árak f e l e t t a f e l ü g y e l e t e t a városi tanács gyakorolta.A városok

-

h

-

g y ó g y s z e r f e l á l l i t á s i jogát a XVIII.század folyamán a helytartótanács ,sot a k i r á l y maga i s többször me gs é r t e t t e , amenynyiben egyes városok t e r ü l e t é r e gyógyszertár f e l á l l í t á s i j o gosítványt adományoztak.E cselekményekben a szabad k i r á l y i városok féltékenyen örzött önkormányzati jogaik csorbitását l á t t á k s e jogaik megvédésére még a pereskedéstől sem tartózkodtak.Egy ilyen valószinüleg megnyert per esetéből k i f o l y ó l a g a helytartótanács rendeleti uton kimondta,egyúttal tehát e l is rendelte és e l i s ismerte,hogy a gyógyszerekkel való kereskedés a szabad k i r á l y i városok tulajdonjoga s ebből e -

redt az,hogy még a későbbi időkben ott is,ahol már volt gyógys z e r t á r , a k i r á l y és a helytartótanács mindig csak a város e lőzetes megkérdezésével adományozták az u j jogositványt# X XVIII. századig hazánkban csak elvétve v o l t magántulajdonban levő gyógy s z e r t á r . Szék eredete ott keresendő,hogy a XVI.századtól kezdve az ország főurai közül is többen á l l i t o t t a k f e l birtokaikon udvari gyógyszertárakat s ezeket f e l e s k e t e t t gyógyszerészeknek adták kezelésbe szabadforgalmi joggal s a gyógyszerészt természetbeni járulékokkal

- 5 javadalmazták. Idők folyamán gyakran e l ő f o r d u l t az is,hogy a gyógyszertárakat a jogbirtokosok bizonyos összeg b e f i z e tése ellenében a házzal együtt a gyógyszerészek tulajdonába 9

átengedték s mivel e jogosítványok rendszerint nem ad personam szóltak,ezek voltak az első r e á l i s vagy r a d i k á l i s jogo~ sitványok1752 -ben Mária Terézia f e l h í v t a a vármegyéiket,hogy területükön legálább egy gyógyszertárt á l l í t s a n a k fel.Ebből az következtethet8,hogy a helytartótanács jogadományozása kezdetben csakis megyei gyógyszertárakra, t e r j e s z kedett k i s csak később t e r j e s z t e t t é k k i a városokra i s . * Bár Magyarországon a gyógyszerészet sohasem v o l t szabad ipar,ennek gyakorlása kezdettől fogva engedélyt ő l függött,úgyhogy bizonyossággal á l l i t h a t ó az,hogy nálunk a gyógyszerészet ? bölcsőjétől fogva a mai napig az úgynevezett koncessziós rendszeren épült fel,mégis a f e l ü g y e l e t meglehetősen laza volt és egységnélküli,mert hiszen a f e l ü g y e l e t e t az egyes városok tanácsának t a g j a i gyakorolták,nem alkalmazkodtak általános szabályhoz,hanem s a j á t maguk belá-

- 6 -

tása és lelkiismerete szerint l á t t á k e l e feladatukat.Ennek a berendezkedésnek akart véget vetni a helytartótanács,annál i s inkább,mivel a v á r o s i és uradalmi gyógyszertárak eladása, valamint a helytartótanács jogadományozásai révén a magántulajdonban lev5 gyógyszertárak évről-évre szaporodtak s igy értheti,hogy ezzel arányban az ellenérzés és a f e l ü g y e l e t is lazább l e t t . A gyógyszerészet tulajdonképpeni rendezése a helytartótanács f e á l l i t á s á v a l kezdődik. 1729-ben elrendel*, ték a gyógyszertárak ö s s z e i r á s á t , a gyógyszertár-vezetők f e l esketését s szakismereteikben való jártasságuk igazolására a tanulmányaikban való kikérdezést. Ebben az időben jogositványok között különbségek nem voltak,amennyiben minden gyógyszertárt magántulajdonnak, j o g i vagy természetes személy birtoklásának és e l adhatónak t e k i n t e t t é k . A jogosítványok közötti különbségek kérdését a helytartótanács 1799-ben intézte el,amikor e l r e n d e l t e , hogy ez évtől kezdve azok a gyógy szertárak,amelyeknek enge-

- 7 délyezési okmányában az " ad personam " b e n n e f o g l a l t a t i k , tehát csakis meghatározott személyre szól,személyes jogositványu gyógyszertáraknak tekintendők s mint ilyenek e l nem adhatók,nem hagyományozhatok és nem örökölhetok.Ezekkel szemben a többi gyógyszertárak realjoguaknak tekintetnek és magántulajdon j e l l e g é v e l birnak. Az érdekeltek ezt a rendelkezést nem t a r t o t ták be,ezért a helytartótanács 1827-ben végérvényesen ki~ mondta,hogy ezentúl csakis személyes jogositványok nyerhetek, két évvel később pedig szigorúan megismételte a személyes és r e a l jogositványok megkülönböztetésére vonatkozó korábbi rendeletét.Ez a rendelet meghagyta az özvegyet ujabb f é r jhezmeneteléig,a le származó l a t pedig nagykorúságukig a haszonélvezetben,de a jogositvány az azzal felruházott elhal á l o z á s á v a l már az államira, s z á l l t vissza.Ennek a rendelkezésnek már v o l t némi foganata,de a z é r t még a későbbi időben i s találkozunk ezzel e l l e n t é t e s g y a k o r l a t t a l : amennyiben nem egyszer előfordult,hogy a törvényhatóságok tudtával és beleegyezésével a személyes jogositványok átruházása a szol-.

m. Ps gabiró e l ő t t kötött jogügylet a l a p j á n történt meg. Ilyen ecsetekben egyetlen f e l t é t e l az volt,hogy az eladó az i l l e t ő községnek bizonyos összegű engedélydijat f i z e s s e n . Ezek a rendelkezések a közegészségügynek a XIX.században történt reformjáig érvényben maradtak. 4z első magyar minisztérium a gyógyszerésze~ t e t a kereskedelmi tárca hatáskörébe utalta,mint közegészségügyi intézményt,az ügyek intézésére pedig külön szakoszt á l y t á l l i t o t t a k fel,amelynek előadója gyógyszerészeti képe* s i t é s s e l biró v o l t . 1851-ben i l l e t ő l e g 1857-ben f e l h i v t á k az öszszes gyógyszerészeket engedélyokmányaik felmutatására s min* den olyan gyógyszertárt,amelynek jogosítványába az " ad per« sonam " és az eladás tilalma világosan k i i r v a nem v o l t , r e a l . joguaknak nyilvánitották,az összes többi gyógyszertárt s z e mélyjogunak jegyezték fel.Ezekre nézve kihirdették,hogy sem e l nem adhatók,sem át nem ruházhatók és bár az özvegy f é r j hezmenete l é i g , i l l e t v e e l h a l á l o z á s á i g haszonélvezetben ma radt,ha k é p e s i t e t t

provisort

alkalmazott,maga a gyógy.-.

' - 9 s z e r t á r i jog a jogosítvánnyal felruházott elhalálozásakor f e l t é t l e n ü l az államra s z á l l t v i s s z a . Ez a gyakorlat 1859-ig maradt érvényben.Ekkor ugyanis Ausztriában u j ipartörvény l é p e t t életbe,melynek 58 - 59 §«ai az iparüzletek eladását és bérbeadását megengedték az üzlettulajdonosoknak.Ezt a fordulatot a gyógyszerészek,miután már 1850-ben a gyógyszereszek az iparüzok közé soroztattak,arra igyekeztek felhasználni,hogy ezt a jogot s a j á t részükre is kieszközöljék.E célból f e l s é g f o l y a modással éltek,amelynek eredményeként 1865-ben megjelent f e l s é g r e n d e l e t megengedte,hogy a személyes jogosítvánnyal felruházottak,valamint ezek özvegyei és örökösei a gyógys z e r t á r üzlet jogát ke 115 képességgel birc gyógyszerészekre bármikor átruház has sák.Ez a rerídelet a közegészségügy rendezésérdi szolo 1076:XIV,t. -c. é l e t b e l é p t e t é s é i g érvényben is maradt.

- lü

-

gyógyszertári jogositványok osztályozása.

A közegészségügy általános rendezésére irányuló munkálatok 1869-ben indultak meg s ezeknek eredménye as 1876 évi XIV.törvényeikk,amely a gyógyszerészet terén i s jelentős változásokat hozott l é t r e : a gyógyszerészét mai rendszerét ez a törvény é p i t e t t e f e l . ^ gyógyszertárakat j o g i l a g a törvény 128. § -a minösiti* " Á gyógyszertárak gyógyszerészi szakértők á l t a l állami engedély folytán f e l á l l í t o t t közegészségi intézetek s mint ilyenek az iparüzletek sorába nem tartoznak." Az által,hogy kimondja azt,miszerint a gyógyszertárak köze gészségi intézmények,éles határt i s von,amely a gyógyszer-

- 11 -

tárakat ugy a kereskedésektol,mint az ipa rüz l e t e k t ő l e l ~ v á l a s z t j a . B á r a gyógyszerész működése közben gyakran vé gez oly tevékenységet,amely a kereskedői és az i p a r i foglalkozáshoz hasonló,mégis a törvény a gyógyszerészetet sem iparnak,sem kereskedelemnek nem minősiti, hanem közegész ségügyi intézmény j e l l e g é v e l ruházza f e l . E z t n y i l v á n i t j a k i a 28.^15/1886. sz. rendelet is ,melyszerint " a gyógyszerészet az állam f e l ü g y e l e t e a l a t t á l l ó közegészségügyi intézmény s mint ilyen az iparüzletek közé nem tartozik,minélfogva a gyógyszerész iparosnak nem tekinthető 1 1 . A gyógyszertárak két csoportba oszthatók* n y i l vános és nem nyilvános gyógyszertárak.A nyilvános gyógyszer* tárak a gyógyszereket az igénylő közönségnek k i s z o l g á l t a t h a t j á k , s ő t a gyógyszereknek szabályszerű k i s z o l g á l t a t á s a a nyilvános gyógyszertárakra nézve egyaránt kötelező. A nem nyilvános j e l l e g ű gyógyszertárak gyógys z e r t mindenki részére nem szolgáltathatnak ki,csupán azon a kereten belül,amely a nem nyilvános j e l l e g ű gyógyszer tárak f e l á l l í t á s á n a k engedélyezésével egyidejűleg megálla-

-

12

-

p i t á s t nyert. A nyilvános gyógyszertárak lehetnek r e á l j o g u ak és személyjoguak.A re álj o g u gyógyszertárak csoportján b e l ü l pedig megkülönböztetünk: egyszerű r e á l j o g u és t ö r z s r e á l j o g u gyógy s z e r t á r t . Az előbbiek azok a gyógyszertárak, amelyek 1851 e l ő t t á l l i t t a t t a k f e l s az engedélyezési okmányukban határozottan nem mondatott ki,hogy az i l l e t ő gyógyszertár személyes jogú,továbbá ha tulajdonosuk 1857évi december havától számitott két éven belül a r e á l j o g ra való igényét b e j e l e n t e t t e . Törzsjogu gyógyszertárak azok a r e á l j o g o s i t ványu gyógy szertárak,amelyek a c s . é s k i r . b e l - és kereskedelmi miniszter 151/1856. sz. rendeletében megszabott e l j á r á s szerint 1 valamely ingatlannal együtt s a t t ó l elvá l a s z t h a t a t l a n u l voltak telekkönyvezhetők. Az egyszerű reáljogositványu ingónak tekintendő s mint ilyen telekkönyvi f e l j e g y z é s tárgyát nem képezh e t i , e z z e l szemben a t ö r z s - r e á l j o g u gyógyszertárak a velük összefüggő ingatlanok telekkönyveinek C.lapjára téi^yleg

- 13 -

.

f e l i s vannak jegyezve.Eat a különbséget domboritja k i a m.kir.Közigazgatási ÖirÓ3ág 1901 évi 9Slj2.P.számú határozat a, me ly s z e r int " a gyógyszertári r e á l j o g sem ingatlan (iolgot,sem valamely ingatlanhoz tartózó jogot nem képez" és a 11.78/ju/ 18B7 * B • M. sz. rendelet, amikor azt mond ja,hogy " csak azon reál-iparok képezik telekkönyvi bekebelezés tárgy á t , amelyek ingatlannal e l v á l a s z t h a t a t l a n u l egybekapcsolva vannak " , s z i n t é n a k é t f a j t a jogositvány közötti különbséget v i l á g i t ja meg.E rendelet a továbbiakban pedig azt i s me gállap i t j a , hogy " miután oly r e á l jogú gyógyszertárak,amelyek engedélyezésük alkalmával fekvoséggel e l v á l a s z t h a t a t l a n u l összekötve l e t t e k volna,hazánkban nem l é te znekí ennélfogva a gyógyszertárak r e á l joga telekkönyvi bekebelezésnek tárgyát nem képezheti A re á l jogú gyógyszertárak a Tv.l3ö.§ ~a s z e r i n t szabadon eladhatók,örökölhetek és hagvománvozhatók.A 132. szakasz pedig azt mondja ki,hogy r e á l j o g u gyógyszertár e zentul már

nem adományozható. ^ 22.370 1883.B.M. sz, rendelet 19»§

értelmé-

- ÍJ; ben a r e á l j o g u gyógyszfl'tár eladása,valamint a b é r l i k személyében t ö r t é n t változás a hatóság á l t a l e s e t r S l - e s e t r e , be sem várva az évi vizsgálatokat,azonnal be jelentendő. A nyilvános gyógyszertárak másik csoportjába a személyjogu gyógyszertárak t a r t óznak,melyek önálló és f i ó k gyógyszertárak lehetnek.E gyógyszertárakat pontosan az 57. 5!lB/18B5 . B. M. s z. re nd e le t határozza meg, mely s z e r i n t " személy jogú ma minden gyógyszertár, melynek engedélyezés i okmányában a re á l jogosítvány megadása határozottan k i téve nincsen ".Az egészségügy rendezéséről szóló törvény 1^1»§ -a s z e r i n t " a gyógyszertár személyes joga a jogo sitvánnyal f e l r u h á z o t t személyéhez van kötve és az ilyen jogositvány e l nem adható és nem i s hagyományozható ",de átruházható. Az 1883•évi 22.370.B.M. sz» rendelet llí.. § -a s z e r i n t a gyógyszertári ü z l e t i jog,miután a jogositvány nyal felruházottnak személyéhez van kötve,törvény s z e r i n t végrehajtás tárgya nem lehet.Az I9O8SXLI. t . -e.2. § -ának 8. pont ja értelmében pedig a gyógyszertár berendezése,mun-

- 15 kaszerei és gyógyszer-készlete,amennyiben a végrehajtást szenvedőnek azokra a gyógyszertár üzemének f o l y t a t á s a vég e t t szüksége van* a végrehajtás a l ó l k i vannak véve és ennélfogva még v é g r e h a j t á s t szenvedő beleegyezésével sem foglalható le.A 2, §.8.pont jában f o g l a l t f e n t i szabály azonban csak akkor b i r jogosultsággal,ha a v é g r e h a j t á s t szenvedő a gyógyszertárt tovább is k e z e l i és az a közönség szolgálatára áll.Ez a mentesség tehát nem érné e l c é l j á t , sőt ennek a célnak meghiusitására vezetne,ha zárgondnoki kezelés esetében a zárgondnok a berendezést igénybe nem vehatné. Ha valamely gyógyszerész e l l e n csőd rendelte*, t i k el,minthogy személyes ü z l e t i jog a csődtömeg kiegészs z i t ő részét nem képezheti,a csődleliérba f e l nem v é t e t i k és a csődtömeg á l t a l nem kezeltetik,átruházás ez esetben is akadálytalanul eszközlhető,csakhogy az átruházásból es e t l e g eredő vagyoni előnyök a csődtömeget i l l e t i k és ebből keletkező magánjogi viszonyok megitélése a csődbiró ság hatáskörébe t a r t o z i k .

- 16 -

A csődbe j u t o t t gyógyszerész gyógyszertára az 1900,évi október hó 2.-án k e l t 125?. s z . k ú r i a i döntvény s z e r i n t be nem zárható. A gyógyszertárak elárverezésére vagy b i r ó i uton való eladására a 15-733/1877- X - M -sz. és a 26.151/1880. B.M. sz. rendelet tartalmaz intézkedéseket.Az előbbi f e l h i v ja a biróságokat arra,hogy " valahányszor valamely gyógys z e r t á r készleteinek e l á r v e r e l é s e v á l i k szükségessé,arról az i l l e t ő törvényhatóságot,a r é s z é r ő l megkivánt intézkedések megtétele céljából,már előzetesen értesitse".A továbbiakban pedig ugy intézkedik,hogy

M

valamely gyógyszertár

b i r ó i elárverezése esetén a gyógyszertári felszerelvények, állványok és egyéb ingóságok bárkinek eladhatók,az erősen ható gyógyszerek és készítmények,valamint a méregszerek azonban csak oly egyéneknek adhatók e l , a k i k az ilyen szerek t a r t á s á r a jogsitva vannak". Az utóbbi rendelet azon eshetőségnek kikerü lése szempontjábcl,nehogy valamely gyógyszertár személyes ü z l e t i joga b i r ó i végrehajtás u t j á n eladassék,azt rendeli

- 1/ el,hogy " valahányszor valamely gyógyszertári jognak végr e h a j t á s i uton való l e f o g l a l á s a a bíróság r é s z é r ő l a t ö r vényhatósággal közöltetni fog: az i l l e t ő bíróság azonnal értesítendő arról,hogy az a gyógyszertár,mely a b i r ó i l e f o g l a l á s t á r g y á t k é p e z i , r e á l vagy személyes ü z l e t i jogu-e, mely utóbbi esetben a biórság a r r ó l i s figyelmeztetendő, hogy a személyes ü z l e t i jog, az 187ÓÍXIV. t . -e*151»§* -a értelmében,el nem adható. 1 A 152.§. rendelkezései s z e r i n t a gyógyszerész elhunytával a személyes gyógyszerészi jogosítvány haszonélvezete az özvegyre száll.Ha pedig az özvegy oly időben megy ú j r a f é r j h e z vagy hal meg,amikor a gyermekei még k i s korúak,akkor a jogosítvány haszonélvezete nagykorúságukig a gyermekekre s z á l l , ilyenkor ugy az özvegy,mint a kiskorú gyermek gyámja,ez utóbbi a gyámhatóság meghallgatása mell e t t , a f e n t i törvény 129-§• ~ának megfelelőleg okleveles kezelőt t a r t a n i köteles.Ezen esetekben a jogosítvány át nem ruházható. Ha pedig a törvér^es haszonélvezeti idő l e j á r

- 18 -

vagy ha haszonélvezetre j o g o s í t o t t örökös nem marad,a személyes ü z l e t i jogsitvány engedélyezése szintén a f e n t i t ö r vény l^li. §.-ának utolsó bekezdésében f o g l a l t a k alapján t ö r ténik. Aki ilyen megüresedett jogosítvány elnyeréséért folyamodik,valamint az i s , a k i oly helyen kiván önálló gyógys z e r t á r t f e l á l l í t a n i , a h o l e s e t l e g beszüntetendő fiók-gvógys z e r t á r van,tartozik kérvényében határozottan k i j e l e n t e n i * vajon a meglevő gyógyszertár, i l l e t ő l e g a fiók-gyógy szert ár k é s z l e t é t és f e l s z e r e l é s é t hajlandó -e becsáron átvenni vagy sem.Az oly kérvény,melyben az á t v é t e l r e nézve határozott k i j e l e n t é s nem foglaltatik,nem v é t e t i k figyelembe. A Tv. 152. §.-ában f o g l a l t intézkedések azonban nem fedik a mai joggyakorlatot,amennyiben ma nincs k i z á r va az,hogy a személyes jogosítvány az özvegy vagsr a kis korúak gyámja által,más arra k é p e s í t e t t gyógyszerészre á t ruházható legyen.Err61 intézkedik a 9^4-1/1890.B.M.sz,elv i jelentőségű döntvény is,mely szerint az átruházás a jogosítvány tulajdonosának halála után csak akkor engedélyez-

- 19% het5,ha h i t e l e s e n bebizonvit tátik,hogy az elhunyt személyjog~tula jdonos még életében szándékolta a jogot átruházni s ez irányban már tényleg lépéseket i s t e t t . Az 1885. évi 22.37^'S.M. sz. rendelet 21. §.-a szerint,ha a gyógyszerész jogositványát többé gyakorolni nem akarja,vagy ezt bármi okból k i f o l y ó l a g nem tud ja,a törvényhatóság addig,mig a fentforgó akadályok megszűnnek: a jo gositvány hatályon k i v ü l helyezése iránt határozat hozatik vagy a jogositvány e s e t l e g másnak adományoztatik,tartozik a gyógyszertár szakadatlan működtetése érdekében épp ugy intézkedni,mint azt a közegészségügy rendezéséről szóló

törvény 125. §• -ának utolsó bekezdése rendeli: valamely gyógys z e r t á r hely te len, szabályellenes kezelése esetében a t ö r vényhatóság a gyógyszertár részére kezelőt i l l e t v e u j keze 15t rendel. Eddig a személyjogú önálló gyógyszertárakat tárgyaltuk,foglalkozzunk most az úgynevezett fiókgyógyazertárakkal. Az 187ó:XIV.t. -c. 155. §• -ának e l s 5 bekezdése a

- 20 . f i ó k és házi gyógyszertárak engedélyezéséről együttesen intézkedik.E s z e r i n t " f i ó k és házi gyógyszertárak a szükséghez képest a törvényhatóságnak m e g h a l l g a t á s á v a l a belügy-

miniszter á l t a l engedélyezhetek és a szükség elenyészté vei vagy anya gyógyszer tárnak ottani f e l á l l í t á s á v a l megszüntetendők. "A joggyakorlat s z e r i n t ez az egy mondatba fog l a l t rendelkezés bővebb k ö r ü l í r á s t igényel,mert igy z a v a r ra s z o l g á l t a t okot. igy például a rendelkezésből az i s k i olvasható,hogy valamely engedélyezett házi gyógyszertár . . " anya gyógy s z e r tárnak o t t a n i f e l á l l í t á s á v a l megszünteten d5 " , h o l o t t ez a megszűnési ok csakis a f i ó k g y ó g y s z e r t á r ra vonatkozik,mig szükséghez képest f e l á l l í t o t t házi gyógys z e r t á r csakis a " szükség e l e n y é s z t é v e l " szüntetendő meg. A 22.37^/l88%

3Z. rendelet 5* §*

szerint

fiók-gyógy s z e r t ár f e l á l l í t á s á t gyógyszerész csak oly he « lyen kérheti,amely gyógyszertára forgalmi köréhez t a r t ó zik.Ha azonban v a l a k i ezen helyre önálló gyógyszertár engedélyezéséért folyamodik és k e l l ő l e g k i d e r i t t e t i k , h o g y a fiók#gyógyszertarhoz tartozó t e r ü l e t elvonása á l t a l az a -

- 21

-

nva gyógy s z e r t ár f e l á l l í t á s a veszélyeztetve nem lesz és hogy ennek f o l y t á n a kért önálló gyógyszertár engedélyezhető: a fiók-gyógyszertár pedig megszűnik azon a napon, amelyen az u j gyógyszertárt a közforgalomnak megnyitották. Az igy megszűnt fiókgy égy s z e r t á r berendezését,felszerelését és anyagkészletét az u j önálló gyógyszertár tulajdonosa becsértékben t a r t o z i k á t v e n n i , i l l e t v e kötelező okmányban t a r t o z i k nyilatkozni a f e l ő l , hogy átvételére hajlandóé vagy sem. A fiókgyógyszertár elkülönítve e l nem adható, sem át nem ruházható, csakis az . anyagyc gy s z e r t á r r a l együtt. A fiőkgyógyszertárat ö n á l l ó s í t a n i nem lehet,<5e ha valaki oly helyen akar önálló gyógyszertárat f e l á l l í t a n i , a h o l f i ókgyógyszertár van,ez ép azon az alapon történhetik,mint más u j gyógyszertár f e l á l l í t á s a . / : 22.37O/I883.B.M. s z . r e n d e l e t 15. § . : / A r e á l j o g ú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógys z e r t á r tulajdonjoga a r e á l j o g u gyógyszertár eladásakor az u j vevőre s z á l l át,akár gyógyszerész a vevő,akár nem.

- 22

-

Ha azonban a gyógyszertáp megszerzője nem okleveles gyógyszerész,akkor ugy az anya-,mint a fiók-gyógyszertár számára okleveles kezelőt köteles t a r t a n i . /*•

9^7/1895* B-

M.sz.rendelet. '•/ Ezideig t á r g y a l t gyógyszertárak a nyilvános gyógyszertárak főcsoportjába t a r t óznak,a nem nyilvános gyógyszertárak csoportjába a helyőrségi,a házi és a kézi gyógyszertárakat s o r o l j u k . Tárgyalásunk során a helyőrségi / katona-korházi / gyógyszertárakat figyelmen kivül hagyjuk,mi vei a zok a katonai egészségügyi igazgatás körébe tartoznak. A házi gyógyszertárak f e l á l l i t á s á r a vonatko zó szabályokat az 187ó:^^V» t»-c.-nek általunk már t á r g y a l t 155* §• - a tartalmazza. A z 1776/1875*

s z • re nde le t szerint a házi

gyógyszertárakat épp ugy f e l k e l l szerelni,mint más rendes gyógyszertárakat,de gyógyszereket rendes körülmények között csak azon kör személyeinek s z o l g á l t a t h a t ki.amelvnek számára e n g e d é l y e z t e t e t t , p l . a bánya munkásainak,a

- 23 - . kórház betegeinek,az uradalom személyeinek stb. Más orvos r - i d e l e t é r e csupán é l e t v e s z é l y e s esetekben köteles gyógyszert kiszolgálni.Ugyanilyen intézkedést tartalmaz az 1895* évi 98.759-B.M.SZ. rendelet is.E szerint a házi gyógyszer tárakban a magyar gyógyszerköny vben f e l s o r o l t gyógyszerek tarthatók s miután a házi gyógyszertárak mindenkor csak egyes telepek,vállalatok,gyárak,uradalmak stb. részére engedélyeztetnek,a csakis orvos á l t a l kezelendő házi gyógyszertárakból a gyógyszerszükséglet kizárólag az i l l e t ő vállalat,telep,gyár,uradalom s t b . alkalmazottai és hozzát a r t o z ó i részére szolgáltatható ki. A kézi gyógyszertárak engedélyezésére vonatkozó e l j á r á s szintén a Tv.

§. -ában f o g l a l t a t i k * " Ott,

ahol gyógyszertár nem l é t e z i k , a z orvosok kézi gyógyszert á r t a r t á s á r a a törvényhatóság e l s ő t i s z t v i s e l ő j e á l t a l Ijogosithatok,kötelesek azonban az e részbeni szabályokhoz alkalmazkodni A kézi gyógyszertári jogositvány nem csakhogy azon egyén részére,hanem egyszersmind csakis azon hely vagy

- 2l\. -

községe soport részére lehet ér vényes, amely re nézve az a~ datik. /í 55*820/1885* S.M. s z . rendelet. '•/ A kézi gyógyszert árakat r é s z l e t e s e n a 89*000/ 1910.B.M. sz. rendelet szabály ózza, mely s z e r i n t a kézi gyógyszertár,ha ugyanott önálló vagy fiók-gyógyszertár engedélyeztetik,megszűnik, /*

*•/ s az igy megszűnt gyógyszer-

t á r készlete és f e l s z e r e l é s e az u j gyógyszertár birtokosa á l t a l becsáron átveendő. /í ) i . § . s / A kézi gyógyszertár jogositványa csak azon helyre szól,ahova az engedélyeztetett és igy birtokosának :

más községbe való l e t e l e p e d é s é v e l érvényét v e s z t i . / : 5 * § * / A rendelet 8. és 9* f a i b a n f e l s o r o l t a k o n k i v ü l más gyógyszereket a kézi gyógyszertárban t a r t a n i nem s z a bad /* 1 0 . § . : / és minden kiszolgált gyógyszerrel szabálysze** rű rendelvény á l l i t a n d ó ki,amelyet a félnek k e l l átadni. / : 18.$. ' / A gyógyszertári jogosítványok tárgyalása után l á t ha t j ü k , hogy a gyógyszertárak j e l l e g e i egymással nem e gyeznek meg s a jellegükben mutatkozó különbségek a l a p j á n

- 25 tulajdonságaik s z e r i n t a gyógyszertárak az el5z5kben tárgyalt csoportokba sorozhatok..

Gyógyszertárak f e l á l l i t á s a , á t r u h á z á s a és bérbeadása.

Uj gyógyszertár f e l á l l í t á s á t a Tv. 15? L.

«s, sze**

r i n t a törvényhatóság meghallgatása után a belügyminiszter e n g e d é l y e z i . F e l á l l i t á s engedélyezéséért valamely község és okleveles gyógyszerész folyamod ha t i k , mely utóbbi esetben az i l l e t ő község véleménye mégha Ugatandó. Az engedély csak akkor tagadható meg,ha t e k i n t e t t e l a népesség számára,az ott már f e n t á l l ó gyógyszertárakra s a helyi viszonyokra ke11Sen kimutattatik,miszerint az u j gyógyszertár annyira

- 26 -

felesleges,"hogy az i l y uton megszaporodott gyógyszertárak fennállását veszélyeztetné. Az engedélyért folyamodó köteles azon város részeket vagy községeket,melyek majd az újonnan f e l á l l i tandó gyógyszertár forgalmi körét képezik,szabatosan megj e l ö l n i , t a r t o z i k továbbá a kérvény indoklásán f e l ü l a t ö r vényes min^sitvényt és az egyéni megbízhatóságot is kimut a t n i . E célból a folyamodványhoz csatolni kell* a

gyógyszerész oklevelét eredetben vagy

h i t e l e s í t e t t másolatban, B./ eddigi foglalkozásáról k é s z i t e t t kimuta tást C./ e r k ö l c s i bizonvitványt és D./ a t i s z t i foórvos á l t a l k i á l l í t o t t egész ségi bizonyítványt. A )j.6)4.8/1915. B.M. sz» rendelet a megkivánt egészségi bizonyitványok tekintetében ugy intézkedik,hogy az egészségi bizonyítványokat annak a törvényhatóságnak tisz«* t i foorvosa t a r t o z i k k i á l l i t a n i , amely törvéi^hatóság teríi-

- 2? -

.

létén az érdekelt folyamodó állandó l a k á s s a l b i r . k folyamodványban nem lehet vagylagosan több helyre jogosítványt kérni,ha pedig egy folyamodó külön beadványokban ugyan,d© több különböző helyre kér jogosítványt, ha kérelmei közül egy t e l j e á f c t e t i k , a többi beadványa érdekében folyamatba t e t t t á r g y a l á s t be k e l l szüntetni. Ha valamely községben egy gyógyszertár f e l á l l í t á s á é r t gyógyszerészeken k i v ü l a község is folyamodik, erre az esetre a 22.57^/l883»B.M, 3?.» rendelet

ugy

intézkedik,hogy " ahoz képest,amint az ügynek kezdeményezésére a mozgalom egyik vagy másik irányban előbb indult meg,a belügyminiszter e s e t r ő l - s s e t r e határoz a f e l e t t , h o g y a Tv.l^lj..§. -ának a . / vagy b . / pontja s z e r i n t lesz - e to« vábbi e l j á r á s n a k helye . " Az idezett törvenyhely szerint &•/ hogj^ha valamely község folyamodása a l a p j á n a gyógyszertár f e l á l l í tása engedélyeztetett,az iránt,hogy a községben a gyógyszert á r f e l á l l i t a s a n a k joga k i n e i engedélyeztessék,a törvényhatóság e l s ő t i s z t v i s e l ő j e á l t a l k ö s é t s t t pályázat után és

- 28

-

az érdekelt község mégha U g a t á s á v a l , a közigazgatási b i z o t t ság határoz a. ez a határozat a belügyminiszternek j e l e n tendo,b./ okleveles gyógyszerész folyamodása esetén az i l l e t 3 község véleménye meghallgatandó. Több folyamodó esetén csak azon kérvények vétetnek figyelembe,melyeket oly időben nyújtottak be,amikor a tárgyalás kedvező vagy kedvezőtlen kimenetelére biztos következtetést vonni még nem lehetett.Községek és városok véleményadása szempontjából ugyancsak az előbb idézett rendelet )}..§.-a a mérvadó,mely szerint,ha a jogositvány az 1876*XIV.t. -c.13 li.§• -a a . / pontja s z e r i n t adományoztatik, kis és nagy községekben,valamint rendezett tanácsú városokban, több hasonló minősitésü pályázó esetében,a község i l l e t v e a város véleménye a dönt*? s ez csak az esetben mellőzendő,ha ellene alapos kifogás tehető.Szabad k i r á l y i és törvényhatósági joggal felruházott városokban,a közigazgat á s i b i z o t t s á g a jogsitványt a törvényhatóság meghallga tása nélkül adományozhat Ja,az egészségügyi b i z o t t s á g véleménye azonban,ha azt a közigazgatási b i z o t t s á g t a g j a i kö-

- 29 zül valaki k i ván ja, mégha Ugatandó. Az a gyógy szerész, a k.i a jogosítványt elnyerte, a gyógyszertárt egy éven b e l ü l t a r t o z i k f e l á l l i t a n i , m e r t különben a 2

2

,

s

z

*

rendelet 6. §.-a értelmében

jogosítványa elévültnek t e k i n t e t i k . Uj gyógyszertár helyének meghatározásánál,valamint áthelyezésnél a f e n t i rendelet 8»§.-ánalr 5*bekez dése szerint mindig szem e l ő t t tartandó az,hogy " a gyógys z e r t á r községi intézmény és a z é r t ott,hogy egy városban vagy községben több gyógyszertár van,ezek nem egymás mellett,hanem elszórva ugy helyezendok el,hogy a város i l l e t ve a község bármely r é s z é r ő l egyik vagy másik gyógyszertár könnyen elérhető legyen." Á 10.§. podig k i f e j e z e t t e n kimond ja,hogy a gyógyszertártulajdonos csak egy gyógyszertárt kezelhet és- egy gyógyszerész csak egy személyes ü z l e t i jogosítványt nyerhet. Még f e l nem á l l í t o t t u j gyógyszertár személyes joga át nem ruházható.Az átruházást a T v . 1^1. §. -a s z e r i n t a belügyminiszter engedélyezheti figyelemmel a 129. §. -ra,

~ 30 mely s z e r i n t gyógyszertárt csak az k e z e l h e t , k i az ország t e r ü l e t é n érvényes gyógyszerész-tudori vagy mesteri oklev é l l e l van felruházva.Az átruházásért az átadónak és á t v e vőnek együtt k e l l folyamodniok,az u t ' b b i pedig a törvényes minősitést és a megbizhatóságot az e l ő i r t módon t a r t o z i k igazolni.

;

Azon körülmények megszüntetésére,hogy igen sok esetben az a törekvés érvénye s ü l , m i s z e r i n t a g y ó g y s z e r t á r i berendezés és f e l s z e r e l é s eladásának leple a l a t t maga a j o gositvány adassék el,ami pedig a Tv. l ^ l . §. -ának rendelkezése s z e r i n t e l nem adható és nem hagyományozható, az 1920. évi 58.502. N.M.M. s z . rendelet f e l h i v j a a törvényhatóságok e l s ő t i s z t v i s e l ő j é t , h o g y a hozzájuk beérkező átruházási kérvényeket ne osak a törvényess ég,hanem az átruházás inditó okaira és körülményeire nézve i s b i r á l j á k el.Oly e setekben pedig,midőn tudomásukra jut,hogy az átvevő a berendezésre és f e l s z e r e l é s r e t u l a j d o n j o g o t s z e r z e t t s magát még az átruházás törvényes engedélyezése e l ő t t t u l a j d o n o s ként s z e r e p e l t e t i , haladéktalanul v i z s g á l a t o t k e l l ind i t a ni.

- 51 Az 1885* évi 22, y]Q. sz, rendelet l6.§. -a kimondj a , hogy ha egy gyógyszerész akár átruházás,akár u j enge dély u t j á n oly helyen nyert jogsitványt,ahol egy vagy több gyógyszertár már van és ezen elnyert jogositványt elfogadható ok nélkül másra ruházza á t , - ezen átruházástól szá mitott 10 éven belül u j gyógyszertár f e l á l l í t á s á r a j o g o s i t vái^t nem nyerhetj ha pedig oly helyen nyert jogositványt, ahol eddig gyógyszertár nem volt és ezen jogositványt e l fogadható alapos ok nélkül a megnyitástól számitott 5 év e l ő t t másra átruházza,az átruházástól számítandó 5 év e l ő t t nem nyerhet u j gyógyszertár f e l á l l í t á s á r a jogositványt és ha ezen id5 l e j á r t á v a l folyamodik u j j o g o s í t v á n y é r t , k i k e l l mutatnia azt is,hogy időközben mivel foglalkozott.Ha pedig egy személyes ü z l e t i jog birtokában levő gyógyszerész kér u j jogositványt,anélkül,hogy eddigi jogosítványát má&ra á t ruházta volna,ha a kért u j engedély megadható lenne,a r é g i jogositványa megszűnik és az igy megüresedett jogositvány pályázat u t j á n kerül b e t ö l t é s r e a Tv. l j \ , §. -ának utolsó pontjában f o g l a l t a k alapján.

- 52 Az előbbi rendelet Í J . §, -a pedig intézkedése ket tartalmaz arra az esetre,amikor oly városba vagy községbe kéretett u j gyógyszertári jogositvány engedélyezése, amelyben a gyógyszertár f e l á l l í t á s á v a l megszaporodott gyógyszertárak veszélyeztetve lennének, i l y esetben a rendelet i dézett szakasza értelmében " hasonló ujabb kérvények egy év l e f o l y á s a e l ő t t egyáltalában nem és az ezt követ6 öt év a l a t t i s csak az esetben vétetnek tárgyalás alá,ha k e l l ő en kimutat t á t i k , hogy a kéré<&es helyen a viszonyok azóta oly módon változtak,hogy ezek következtében a meglevő gyógyszertárak forgalmában az eddiginél lényegesen kedvezőbb e redmény é r e t i k e l

11

.

idők folyamán a t a p a s z t a l a t azt mutatta,hogy a gyógyszerészek figyelmen kivül hagyva a közegészségügyi szempontokat olyan helyekre is kérnek u j gyógyszertár f e l á l l í t á s á r a engedélyt,ahol gyógyszertár f e l á l l í t á s á n a k és fentmaradásának f e l t é t e l e i hiány óznak. Ezen helyzet megszünt e t é s é r e a 15)1. k66/l926. N.M.M. sz. rendelet s z e r i n t mindaddig, mig a törzskönyvi f e l j e g y z é s e k b ő l a már meglevő gyógyszer-

.

-

tárak számának a népesség számához való pontos aránya megá l l a p í t á s t nem nyer,uj jogosítványok engedélyezésére i r á nyuló kérvények tárgyalása nem engedélyezhető s a beérkező kérvények tárgyalás nélkül visszautasitandók. Ezt a rendeletet a 57*^50/1929• N.M.M. sz. rendel e t hatályon kívül helyezi és megengedi azt,hogy akár va lamely község,akár valamely gyógyszerész u j gyógyszertár f e l á l l í t á s á n a k engedélyezéséért folyamodhassék,t«kintettel azokra a k i v é t e l e s esetekre,amid 5n,val&ir«ly gyógyszertár f e l á l l í t á s á t a közegészségügy halaszthatatlan érdekei e l kerülhetetlenül szükségessé tennék. A 59.OOÜ/195Ö.N.M.M. sz. rendelet a már meglevS gyógyszertárak érdekeinek megvédése c é l j á b ó l u j személyjo~ gu jogosítványok elnyerése iránt beadott kérvények érdemi t á r g y a l á s á t beszüntetni rendeli e l . Az 1952. évi 25^.5ÖO. B.M. sz. rendelet az e l ő b b i t , mivel nem a k a r j a az oly személy jogú gyógyszertárak f e l á l l í tásának lehetőségét megakadályozni,amelyeknek l é t e s í t é s e a közegészségügy érdekeinek megóvása végett f e l t é t l e n ü l szük-

- 3h -

séges,hatályon kivül h e l y e z i . ^ jogosítvány elnyerését célzó kérvények benyújtásának,felszerelésének és e l b i r á l á s á nak módjára nézve a következeket rendeli el* Á kérvényeket a 22.57O/I883.B.M.sz.rendelet ben- foglaltaknak megfelelően k i á l l i t v a és f e l s z e r e l v e ^ kérelmezett gyógyszertár helye s z e r i n t törvényhatóság e l s 5 t i s z t v i s e l ő j é h e z k e l l benyújtani.Az eddigi rendelkezésekben megállapított megállapitott mellékleteken kivül a k é r vényhez még csatolni k e l l oly hivatalos kiadású térképet is,mely f e l t ü n t e t i * a. / a kérelmezett gyógyszertár helyét és annak a kérvényben megjelölt forgalmi körét,valamint azoknak egymás t ó i , nemkülönben a f e l á l l i t a n i kért gyógyszertáraktól való távolságát,továbbá az összes közlekedési utakat és azok jellegét,végül b./ a kérelmezett gyógyszertár körül fekvS n y i l vános gyógyszertárak elhelyezését és azoknak j e l e n l e g i f o r galmi körét. A f e l á l l í t á s r a vonatkozólag meghagyja a tör -

- 35 vény hatóságok els<5 tisztviselőinek,hogy az u j gyógyszertár f e l á l l í t á s á t csak akkor k e l l javasolni,ha kétségtelenül megállapítható,hogy annak f e l á l l í t á s a a . / közegészségügyi érdekből kívánatos és b./ a már fent á l ló nyilvános jell#gü gyógyszertárak érdekeit nem v e s z é l y e z t e t i . Oly községekben,ame lyskben állandóan l e t e l e pedett orvos nincs,a rendelet értelmében,uj gyógyszertár f e l á l l í t á s a javaslatba nem hozható. A gyógyszertárak közelebbi megjelölésére s z o l gáló cégjelzSk és cimek ügyét,valamint az ezekre vonatkozó e l j á r á s t az 1R35* évi 1^60. B.M. sz. rendelet szabályozza.E szer i n t a gyógyszertár tulajdonosok a cégjelzot vagy cimet ezentul is épp ugy,mint eddig szabadon v á l a s z t h a t j á k , a z z a l a kikötéssel,hogy az oly cégjelz5,mely a tényleges viszonynak vagy a valóságnak nem f e l e l meg,vagy amely a már ott használatban levővel könnyen összetéveszthető és ennek f o l y t á n f é l r e é r t é s e k r e adhatna alkalmat,nem használható.A gyógyszertár-tulajdonos t a r t o z i k az á l t a l a v á l a s z t o t t cég-

- 36 j e l z ő t vagy cimet a közegészségügyi ügyekben elsőfokú hatóságnak be j e l e nteni, amely hatóság e r r ő l jegyzökönyvet vezet és határoz oly esetekben,midőn a v á l a s z t o t t cég e l l e n h i v a t a l b ó l forog fent nehézség vagy ha a v á l a s z t o t t cég ielző e l l e n f e l s z ó l a l á s s a l é l t e k .

J

*

Az egészségügy rendezéséről szóló törvény 131« szakasza értelmében a jogosítvánnyal felruházott felpstMnott gyógyszerésznek személyes ü z l e t i joga személyéhez van kötve és ez jog nem csupán jog,de egyszersmind kötelesség i s , amelynek más gyógyszerész á l t a l való gyakorlása akár bérbeadás,akár f e l e l ő s vezető megbizásával történjék i s , v i s s z a é l é s t képez. A f e n t á l l ó gyógyszertári rendeletek b é r l e t i viszonyokra vagy f e l e l ő s vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket i s tartalmaznak ugyan,de ezek a 22«370/1883• sz. rendel e t 21.f.-ának k i v é t e l é v e l csakis a r e á l j o g u , f i ó k és a Tv. 132.§.-ában k ö r ü l i r t módon haszonélvezetben levő gyógyszer* tárakra vonatkoznak.Ezen f é l r e nem érthető rendelkezések ellenére idők folyamán az a törvénybe ütköző gyakorlat f©j-

- 57 lődött ki,miszerint igen sok gyógyszerész,minden kényszer í t ő ok nélkül, gyógy szertár át bérbe vagy kezelésbe adta s maguk,mint gyógyszertár bérjövedelmét élvező magánzók,munka nélkül éltek tovább.Ezt megszüntetendő rendeli e l az 192lt. évi 29000. sz. rendelet a jövőben a nem haszonélvezett személyjogu önálló gyógyszertáraknak u j keletű bérbeadásának m e g t i l t á s á t , keze lésbe adását pedig csak abban az e s e t ben engedélyezi,ha a jogosítvány tulajdonosa a jogot v a l a mely elkerülhetetlen oknál fogva nem gyakorolhatja. Az 1926» évi II4.1.000. N.M.M. sz. rendelet a megváltozott gazdasági és s z o c i á l i s viszonyokra t e k i n t e t t e l az e lőbbi rendeletet hatályon kivül h e l y e z i , intézkedései s z e r i n t a személyjogos önálló gyógyszrtárak további rendelkezésig az alábbi f e l t é t e l e k mellett haszonbérbe adhatók és f e l e lős vezető á l t a l kezeltethetek: 1./ Személyjogos gyógyszertár haszonbérlője vagy f e l e l ő s vezetője csak önálló vezetésre k é p e s í t e t t okleveées gyógyszerész lehet. 2 . / Nem lehet személyjogos önálló gyógyszertár

- 58 haszonbérlője vagy f e l e l ő s vezetője a z , a k i korábban k e l e t kezett jogalapon személyjogos gyógyszertár birtokában van. 5 . / Egynél több gyógyszertár senkisem bérelhet vagy kezelhet. );./ A bérbeadást vagy k e z e l t e t é s t a tulajdonos és a b é r l ő , i l l e t ő l e g a f e l e l ő s vezető közös kérvényben kö"\

t e l e s e k kérni. 5«/ A gyógyszertárak haszoríbérbeadása vagy kez e l t e t é s e miniszteri jcváhagáystól függ és csak a jóváhagyás esetén lép hatályba. A haszonbér összegének megállapításról az I9O5. M.E. szánni 1921. évi és a 7W,-^/l92k.M. E.sz. rendelet intézkedik.Az előbbi s z e r i n t oly bér létnél,amelyet a f e l e k 1920. évi j u l i s hó 1.-e e l ő t t legalább két évi időtartamra kötöttek,a bérbeadó j e l e n rendelet intézkedése értelmében kér h e t i a kikötött haszonbér felemelését,amennyiben az a megváltozott viszonyokhoz mérten aránytalanul alacsony és f e n t t a r t á s a a haszonbérbeadó és bérbevevő vagyoni és k e r e s e t i viszonyait tekintve,a bérbeadóra súlyos méltánytalanságot

- 59 jelent. Ugyanez a rendelet intézkedik a haszonbérlő r é széről á t v e t t gyógyszertári készletek v i s s z a s z o l g á l t a t á s á r ó l is.Erre vonatkozólag kimondja, hogy ha a gyógyszertár bérbeadásakor a bérlőnek átadott, gyógyszertári f e k s z e r e l é s t és anyagkészletet a szerződés értelmében 191?u évi j u l i u s hó

napját követő időben k e l l e t t vagy k e l l v i s s z a s z o l \

g á l t a t n i , a bérlő a gyógyszertár üzemképességének megfelelő mennyiséget akkor is természetben köteles v i s s z a s z o l g á l t a t ni,ha a szerződés nem természetben való v i s s z a s z o l g á l t a t á s t á l l a p i t o t t meg. Az 1921;. évi 7^1-0.M.E. sz. rendelet módosit ja az előzőt,amennyiben kimondja,hogy akár a bérbeadó,akár a bérbevevő kérheti a megállapított haszonbér felemelését vagy l e s z á l l i t á s á t , h a a haszonbér,a megváltozott gazdasági viszonyokhoz mérten,akár a bérbeadóra,akár a bérbevevőre méltánytalanságot jelentene. A tárgyaltakból láthatjuk,hogy a gyógyszerészetre vonatkozó jogi intézkedések a Tv. hiányosságai miatt na-

- liO . gyobb részben a különböző időkben megjelent rendeletekben foglalnak helyet: ilyen formán a gyógyszerészeti jog nem i s lehet egységesen szabályozva.E hibát l e s s hivatva k i küszöbölni az u j gyógyszerészeti törvény.

Befejezés .

Különböző országokban a gyógyszerészet rendszere is különböző.Hazánkban,továbbá Ausztriában,Olaszországban és még egy néhány államban az úgynevezett limitációs rendszeren épül f e l a gvcgyszerészet.E rendszer lényege az, hogy a gyógyszerészet gvakorlása az állam á l t a l engedélyez e t t jogosítványhoz van kötve,amely jogositvány csakis a r ra k e p e s i t e t t gyegvszerésznek adható.E rendszernek is a köz szempontjából legtökéletesebb a l a k j a honosodott i l l e t -

- )l1 ve f e j l ő d ö t t ki nálunk.E s z e r i n t a g y ' g y s z e r t á r i j o g o s i t vány személyhez van ugyan

kötve,mégis a törvény a j o g o s í t -

ványok birtokosainak módot ad arra,hogy j o g o s í t v á n y a i k a t , állami engedély a l a p j á n , más, arra k é p e s i t e t t gyógyszerészekre átruházhassák. A limitációs rendszeren b e l ü l ismerjük az úgynevezett t i s z t a személyes jogositványu gyógyszertárakat, amely esetben a jogositvány a gyógyszerész személyéhez van kötve és az meg i s szűnik,ha a gyógyszerész elhunyt vagy pedig jogosítványát tovább gyakorolni nem óhajtva a r r ó l l e mond.Ez utóbbi esetben a gyógyszertár működése nem szűnik meg ugyan,de az u j jogositvány a l a p j á n más,arra k é p e s i t e t t egyénnek birtokába j u t . I l y e n t i s z t a személyes jogosítványok rendszere Bulgár iában,Dániában,Romániában stb. van életben. A gyógyszerészet másik rendszere az ugyneve zett községi vagy kommunális rendszer,amelynél a j o g o s i t vány maga köztulajdon,azonban annak gyakorlása arra ké

-

p e s i t e t t gyógyszerészre b i z a t i k éspedig e l l e n é r t é k é r t vagy anélkül. Ilyen gyógyszertárák t a l á l h a t ó k Svájc egyes kan -

- )i2 -

torijaiban. Belgiumban,Hollandiában,Franciaországban és Spanyolországban ismét más rendszerű gyógyszertárakkal t a lálkozhatunk 1 ezekben az államokban a gyógyszerészet képesítéshez kötött szabad iparként szerepel. Angliában szintén szabadipar,de az e l ő i r t képesítésen k i v ü l még külön iparűzési engedélyhez van kötve. Tapasztalatok eredménye alapján a középeurópai limitációs rendszer a legtökéletesebb,mert összpontosulnak benne az állam,a gyógyszerre szoruló közönség és a közegészségügy szolgálatába á l l í t o t t gyógyszerész érdekei; tehát azok a tépyezok,amelyek a gyegyszerészetnél,mint közegészs é g i intézménynél számításba jöhetnek. Ismeretes,hogy a gyógyszertárak állami f e l ü gyeiét és ellenőrzés a l a t t állanak.E jog nyújt módot az államnak a gyógyszertárakkal szemben f e l á l l í t o t t k ö v e t e l menyek érvényesítésére,a gyógyszertárak adminisztrációjának közegészségügyi szempontból való ellenőrzésére,a gyógyszertárak f e j l e s z t é s é r e és t ö k é l e t e s s é t é t e l é r e . K i z á r ó l a -

-

> £

-

gosan az államnak á l l mód iában a gyógyszertárak számát a a szükséghez mérten u j jogosítványok kiadásával vagy e s e t l e g ezek megszüntetésével növelni i l l e t v e csökkenteni. Ily módon az állam t e l j e s rendelkezési jogot b i z t o s i t magának a gyógyszertárak f e l e t t . 2 jogok b i z t o s í t á s a mellett egyúttal gondoskodik a r r ó l is,hogy a közönség érdekei i s k i e l é g í t é s t nyerjenek.E célból a gyógyszertárak működését közegei révén állandó ellenőrzésnek v e t i a l á , f e n t t a r t ja magának a gyógyszerek árainak megszabását,rendőrhatósági uton üldözi a gyógyszerészet terén felmerülő szabálytalanságokat. A limitációs rendszer lehetőleg a gyógyszerész magánérdekeit is védelemben részesiti,amennyiben a gyógyszertárak f e l á l l í t á s a a lakosság sűrűségéhez mérten tör ténve,a káros ü z l e t i versengést a gyógyszerészi működés keretéből k i z á r j a s ezzel a gyógyszertárak l é t f e l t é t e l e i t is b i z t o s i t ja. Végül e rendszer,a személyhez kötött jogosítványoknak bizonyos f e l t é t e l e k mellett történ? átruházhatóságával,mi vei az átruházás megfelelő e l l e n é r t é k é r t t ö r t é -

'

-

)0i

-

nik,a gyógyszertárakba f e k t e t e t t magánvagyonokat b i z t o s í t j a , a magánérdekek megóvását s z o l g á l j a . Gyógyszerészeti jogunkat k o d i f i k á l ó törvény linknek kiválósága m e l l e t t hátrányai i s vaimak.Ezek között t a lán legszembetűnőbb az,hogy a megváltozott viszonyokhoz mérve ma már inkább i t é l h e t 5 kerettörvénynek többé-kevésbbé hiányos volta miatt,mintsem a jog bizonyos t e r ü l e t é t r é s z l e t e i b e n is f e l ö l e l ő szabályozásnak.A benne l e f e k t e t e t t rendelkezések,az alapelvek épségben hagvása m e l l e t t modernizálásra is szorulnak* e z é r t kapcsolódik hozzá az a sok rend e l e t , amelyekkel a végrehajtó hatalom a törvényt részben magyar* ázni, rész ben hiányosságait pótolni k i v á n j a .

\ W í ^