Stroke – Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés
Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt… évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében… A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved… A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek,
amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. További információ: Fadgyas Zsuzsa Havasi Laura mobil: +36 (20) 933-9619 mobil: +36 (30) 749-3470 e-mail:
[email protected] e-mail:
[email protected] www.diamondagency.hu www.diamondagency.hu
Stroke: minden perc számít http://www.hazipatika.com/services/news?nid=29144 2010.03.31 00:02:00 "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" - ezzel a jelmondattal indította idén is útnak országos edukációs kampányát a Magyar Stroke Társaság. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek a stroke árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált - hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, és évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48 százaléka féloldali bénulásban szenved, a szélütés bekövetkezése utáni két évben pedig a betegek közel egyharmada meghal.
Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez többnyire a kórházig terjedő időszakra jellemző. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, a családorvos helyett azonnal hívják a mentőket. A "Stroke - Ne késlekedj" kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás, miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. A szélütés megfékezésében sokat segíthet, ha a lakosságot tájékoztatják rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról. Ha azonban már megtörtént a baj, nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás "időablak" fontosságával.
Évi 42 ezer stroke-os kerül kórházba http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/evi-42-ezer-stroke-os-kerul-korhazba-311718
2010. 4. 7. 05:00 „Ne késlekedj! Minden perc számít!” Ezzel a jelmondattal indította ez évben is útjára országos kampányát a Magyar Stroke Társaság. Riasztó adatok támasztják alá ennek fontosságát: hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke (agyi érkatasztrófa, szélütés) miatt, 14 ezren halnak meg a betegség következtében, s a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A betegség a harmadik leggyakoribb halálok, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek ennek árnyékában – mondta Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Tudatosítani szeretnék az emberekben, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető abban az esetben, ha a kezelést három órán belül elkezdik. Mivel a katasztrófa 10-25 százaléka alvás közben következik be, a betegek jelentős része a háromórás „időablak” miatt elesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségétől. Ezenkívül legtöbbször az okoz időveszteséget, hogy a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja, s mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, értékes idő vész kárba. Éppen ezért a társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt igyekszik felhívni az emberek figyelmét, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. A Csúcs hétfőn van Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebben kerülnek kórházba stroke miatt, ezt azonban a hétfői csúcs követi, majd fokozatosan csökken az emiatt kórházba kerülők száma. Ez azt jelenti, hogy az agyi érkatasztrófán átesettek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket, nem kér azonnal szakszerű segítséget, megvárja a következő hét elejét. VG
Évente 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/sziv/20100331-evente-42-ezer-magyar-kerul-korhazbastroke-miatt.html 2010. 03. 31., 14:40 Országos tájékoztató kampányt kezdeményezett a stroke tüneteinek megismertetése érdekében a Magyar Stroke Társaság. A betegség a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban, pedig a jelek felismerésével jelentősen növekedhetne a túlélők aránya. "Minden évben 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt, és közülük 14 ezren meg is hallnak a betegség következtében" - olvasható a Magyar Stroke Társaság közleményében. "Ezúttal is az a kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. Mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít a betegség, hazánkban pedig 200-250 ezren élnek jelenleg a betegség árnyékában". "Elengedhetetlenné vált a társadalom tájékoztatása, mivel az elmúlt években is közel háromszor magasabb volt hazánkban a stroke halálozási aránya, mint a környező országokban, például Ausztriában" - hangsúlyozta dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke.
A hazai statisztikai adatok alapján a társaság úgy gondolja: tudatosítani kell az emberekben, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető. Azonban mindez csak abban az esetben történhet meg, ha a kezelés legfeljebb három órán belül érkezik. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba szállított betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. "Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket".
Stroke - Életmentő tudnivalók http://www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&type=36&menu=betegseg&news_id=7895 2010-03-31 23:08:00
Évente 14 ezer haláleset írható a stroke számlájára. Éves szinten 42 ezerre tehető e betegség miatt kórházba kerültek száma, 48 százalék azoknak az aránya, akik a stroke bekövetkezése után féloldali bénulásban szenvednek. A szélütés utáni két évben a betegek közel egyharmada halálozik el. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált - hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma, ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket - tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Legfontosabb cél: az időveszteség minimalizálása Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak.
A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. Felvilágosító program szükséges A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. (Magyar Stroke Társaság)
A betegség a harmadik leggyakoribb halálok http://eletmod.hu/tart/cikk/j/0/66720/1/eletmod/Evente_42_ezer_magyar_kerul_korhazba_stroke_ miatt 2010.03.31 17:59 Évente 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt Országos tájékoztató kampányt kezdeményezett a stroke tüneteinek megismertetése érdekében a Magyar Stroke Társaság. A betegség a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban, pedig a jelek felismerésével jelentősen növekedhetne a túlélők aránya. "Minden évben 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt, és közülük 14 ezren meg is hallnak a betegség következtében" - olvasható a Magyar Stroke Társaság közleményében. "Ezúttal is az a kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. Mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít a betegség, hazánkban pedig 200-250 ezren élnek jelenleg a betegség árnyékában". "Elengedhetetlenné vált a társadalom tájékoztatása, mivel az elmúlt években is közel háromszor magasabb volt hazánkban a stroke halálozási aránya, mint a környező országokban, például Ausztriában" - hangsúlyozta dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság
elnöke. A hazai statisztikai adatok alapján a társaság úgy gondolja: tudatosítani kell az emberekben, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető. Azonban mindez csak abban az esetben történhet meg, ha a kezelés legfeljebb három órán belül érkezik. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba szállított betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. "Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket".
"Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" http://www.hirszerzo.hu/cikk.stroke_-_ne_keslekedj_minden_perc_szamit_.145261.html 2010-03-30 16:21
Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nőknek több az esélye A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka, míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a 45-64 éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85, míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18 százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A leépülés megelőzhető A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések 10-25 százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.
Stroke- Ne késlekedj, minden perc számít! http://www.betegszoba.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/stroke_ne_keslekedj_minden_perc_szamit!/ 2010. március 30. Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt. Többek között ezen az elkeserítő adaton szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné válthangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a
férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A "Stroke - Ne késlekedj" kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke - kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.
Stroke - Életmentő tudnivalók http://propeller.hu/szorakozas/1079503-stroke-eletmento-tudnivalok 2010. április 1. csütörtök, 00:08 Évente 14 ezer haláleset írható a stroke számlájára. Éves szinten 42 ezerre tehető e betegség miatt kórházba kerültek száma, 48 százalék azoknak az aránya, akik a stroke bekövetkezése után féloldali bénulásban szenvednek. A szélütés utáni két évben a betegek közel egyharmada halálozik el. Folytatás...
Stroke: szomorú tények http://www.kormend.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=19651&szavaz=eredmeny 2010. március 30 20:03:21 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt… évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében… A túlélõ betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved… A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítõ adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelõzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendõkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.
A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélõk mintegy 24% meghal az elsõ esztendõben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezõbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nõk 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nõk 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélõk között azonban valamilyen mértékû kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnõtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentõket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelõzhetõ, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Idõveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedõ idõszakra jellemzõ. Ez legtöbbször azért fordul elõ, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentõt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentõszolgálatot, addigra értékes idõt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentõszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentõket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentõsen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfõi csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerû segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az idõveszteség minimalizálása lenne. Ebbõl a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az elõírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentõs része a 3 órás idõablak miatt kiesik az életmentõ vérrögoldó kezelés lehetõségébõl- tette hozzá az MST elnöke. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az elsõ évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelõzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentõsen magasabb a hypertonia, és a
dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezõk, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás idõablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erõsítik. További információ: www.diamondagency.hu
Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/milyen_aron_kap_pecs_autopalyat_35607 2010. április 5. 15:45:00 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved, a szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!”
jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát - tudtuk meg a Magyar Stroke Társaság közleményéből. A kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a
szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.
"Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" http://www.hirmutato.hu/cikk/stroke_-_ne_keslekedj_minden_perc_szamit-1696223 2010. március 30. 16:21 Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved.
Évi 42 ezer stroke-os kerül kórházba http://www.hirneked.hu/?3/2113491/0/0/0/0/0/0/evi_42_ezer_stroke-os_kerul_korhazba 2010.04.07 05:00 OLVASD EL A TELJES CIKKET AZ EREDETI HELYÉN!
Hazai stroke helyzet http://www.patikatukor.hu/index.php?mod=print&nID=3749 2010. ápr. 01. Cs. 07:22 "Minden évben 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt, és közülük 14 ezren meg is hallnak a betegség következtében" - olvasható a Magyar Stroke Társaság közleményében. A helyzet javítása érdekében országos edukációs kampányt indítanak. A kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára". "Mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít a betegség, hazánkban pedig 200-250 ezren élnek jelenleg a betegség árnyékában". "Elengedhetetlenné vált a társadalom tájékoztatása, mivel az elmúlt években is közel háromszor magasabb volt hazánkban a stroke halálozási aránya, mint a környező országokban, például Ausztriában" - hangsúlyozta dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Épp ezek a tények, valamint a hazai statisztikai adatok alapján a társaság úgy gondolja, hogy tudatosítani kell az emberekben, a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető.
Azonban mindez csak abban az esetben történhet meg, ha a kezelés legfeljebb három órán belül érkezik. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. "Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket". Forrás: Medipress szerző: Patika Tükör http://www.patikatukor.hu/index.php?mod=news&nID=3749
"Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.145261 2010. március 30., 16:21
A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nőknek több az esélye A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka, míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a 45-64 éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85, míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18 százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A leépülés megelőzhető A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések 10-25 százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.
Stroke- Ne késlekedj, minden perc számít! http://www.orvosiszotar.hu/indexosz.php?r=5494&m=& 2010. március 30 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt. Többek között ezen az elkeserítő adaton szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné válthangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a
férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A "Stroke - Ne késlekedj" kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke - kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.
Évi 42 ezer stroke-os kerül kórházba http://www.eski.hu/new3/lakossagi/hirek_lakossagi.php?id=20204 2010-04-07 10:23:03 „Ne késlekedj! Minden perc számít!” Ezzel a jelmondattal indította ez évben is útjára országos kampányát a Magyar Stroke Társaság. Riasztó adatok támasztják alá ennek fontosságát: hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke (agyi érkatasztrófa, szélütés) miatt, 14 ezren halnak meg a betegség következtében, s a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved - tájékoztat a Világgazdaság. A betegség a harmadik leggyakoribb halálok, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek ennek árnyékában – mondta Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Bővebben: http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/evi-42-ezer-stroke-os-kerul-korhazba-311718 Forrás: Világgazdaság, 2010. 04. 07.
Stroke: szomorú tények http://www.elitmed.hu/ilam/hirvilag/stroke_szomoru_tenyek_5530/ 2010. április 8. Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved. A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált – hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.
A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45–64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24–53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12–18%-a aphasiás, 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből - tette hozzá az MST elnöke. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával.
Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.
Stroke: szomorú tények http://hirek.oldal.info/h%C3%ADrarch%C3%ADvum/%C3%A9letm%C3%B3d/y-2010/m3/d30/p1 márc. 30 15:12 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében, a túlélő betegek 48 százaléka féloldali bénulásban szenved, a szélütés bekövetkezése utáni két évben pedig a betegek közel egyharmada meghal - többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a 'Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!'…
Tények és adatok a szélütéssel kapcsolatban: minden perc számít http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/tenyek-es-adatok-a-szelutessel-kapcsolatbanminden-perc-szamit-297365 2010. április 6. 09:11 Stroke | Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke, azaz szélütés miatt. Szomorú statisztika, hogy a hétvégi esetekkel nem fordulnak azonnal orvoshoz az emberek. Holott az idő az egyik legfontosabb tényező a gyógyulásban. Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt. Évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. A kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában.
A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24 százaléka meghal az első esztendőben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka míg a férfiak 62 százaléka, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85 százaléka míg a férfiaknak csak 81 sázaléka maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60 százalékában kimutatható. A betegek 22 százaléka járásképtelen, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18 százaléka aphasiás (beszédzavar), 32 százaléka pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja. Azonban mire a háziorvos megérkezik, és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba felvett betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25 százaléka alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd forint az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a magas vérnyomás és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával.
Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.
Stroke: minden perc számít http://propeller.hu/szorakozas/1077131-stroke-minden-perc-szamit 2010. március 31. szerda, 00:02 "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" - ezzel a jelmondattal indította idén is útnak országos edukációs kampányát a Magyar Stroke Társaság. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azon ... Folytatás...
Szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt http://www.korhatar.hu/eletmod/2010/03/31/szelutessel-haromszor-tobben-kerulnek-korhazbamint-szivinfarktus-miatt 2010. március 31. Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt. A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét.
A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a 45-64 éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85 míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18 százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések 10-25 százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.
Stroke: szomorú tények http://www.agyerbetegsegek.hu/ilam/betegbiztonsag/stroke_szomoru_tenyek_5530/ 2010. március 31. Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved. A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált – hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.
A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45–64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24–53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12–18%-a aphasiás, 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből - tette hozzá az MST elnöke. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával.
Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.
Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke http://www.tozsdehirek.com/Milliardokba-kerul-az-adofizetoknek-a-stroke/53839 2010.04.05. 15:45 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében ...
Stroke: szomorú tények http://www.orientpress.hu/61764/Stroke:_szomor%C3%BA_t%C3%A9nyek 2010.03.30 15:10 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében, a túlélő betegek 48 százaléka féloldali bénulásban szenved, a szélütés bekövetkezése utáni két évben pedig a betegek közel egyharmada meghal - többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.
A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a
dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. Forrás: OrientPress Hírügynökség
42 ezren kerülnek kórházba szélütéssel évente http://www.hirtv.hu/eletmod/?article_hid=315427 2010-03-30 18:37 Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a „Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!” felvilágosító kampányát és kedden eddig még
nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt. A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a 45-64 éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85 míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18 százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések 10-25 százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.
Stroke: szomorú tények http://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg_orvos-valaszol/14028/stroke_szomoru_tenyek 2010-03-31 08:57 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt... évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében... A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved... A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. A kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.
A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket - tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből - tette hozzá az MST elnöke. A „Stroke - Ne késlekedj” kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a
dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke - kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.
Stroke: szomorú hazai tények http://drinfo.hu/betegsegek/betegseg-abc/elme-idegrendszer/9455-stroke-szomoru-hazai-tenyek 2010. március 31. szerda, 11:46 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt... évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében... A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved... A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát.
Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált - hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. A stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak.
42 ezren kerülnek kórházba szélütéssel évente http://www.hirmutato.hu/cikk/42_ezren_kerulnek_korhazba_szelutessel_evente-1696537 2010. március 30. 18:37 Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken.
Évente 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt http://www.origo.hu/archivum/20100331-evente-42-ezer-magyar-kerul-korhazba-stroke-miatt.html 2010. 03. 31., 14:40 Országos tájékoztató kampányt kezdeményezett a stroke tüneteinek megismertetése érdekében a Magyar Stroke Társaság. A betegség a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban, pedig a jelek felismerésével jelentősen növekedhetne a túlélők aránya. "Minden évben 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt, és közülük 14 ezren meg is hallnak a betegség következtében" - olvasható a Magyar Stroke Társaság közleményében. "Ezúttal is az a kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. Mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít a betegség, hazánkban pedig 200-250 ezren élnek jelenleg a betegség árnyékában". "Elengedhetetlenné vált a társadalom tájékoztatása, mivel az elmúlt években is közel háromszor magasabb volt hazánkban a stroke halálozási aránya, mint a környező országokban, például Ausztriában" - hangsúlyozta dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke.
A hazai statisztikai adatok alapján a társaság úgy gondolja: tudatosítani kell az emberekben, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető. Azonban mindez csak abban az esetben történhet meg, ha a kezelés legfeljebb három órán belül érkezik. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba szállított betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. "Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket".
42 ezren kerülnek kórházba szélütéssel évente http://www.lanchidradio.hu/kronika/42_ezren_kerulnek_korhazba_szelutessel_evente_20100330 2010-03-30 16:38 Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet
arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a „Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!” felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt. A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a 45-64 éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85 míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18 százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések 10-25 százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.
http://turulcsirip.hu/perma/11355189558
Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít! http://vasarnapihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=8201&Itemid=41 2010. április 11. Magyarországon évente 42 ezren kerülnek kórházba, s 14 ezren halnak meg stroke – agyvérzés – következtében… A túlélők 48 százalékánál féloldali bénulás lép fel, e betegek harmada két esztendőn belül meghal. Szélütés miatt csaknem háromszor többen kerülnek fekvőbeteg-gyógyintézménybe, mint szívinfarktus következtében, s ezt különbséget a kórházi költségek is a tükrözik. Amíg szívinfarktus kezelésére az egészségbiztosító évi 5 milliárd forintot költ, addig stroke-betegek ellátására az első esztendőben 15 milliárd forintot fordít. Sajnos a szélütés társadalmi terheit még a szakemberek is gyakorta annak ellenére nem a helyén kezelik, hanem alábecsülik, hogy az éves kórházi felvételek száma az akut szívinfarktusét megelőzi, a sokkal súlyosabb szociális és anyagi következményekről nem is szólva. A döbbenetes megbetegedési mutatókon kíván a Magyar Stroke Társaság a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” országos edukációs kampányával változtatni. A cél ezúttal is az, hogy a lakosságot a stroke tüneteire, az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára
figyelmeztessen. A stroke legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban jelentkezik, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek: féloldali végtaggyengeség, bénulás, átmeneti látásvesztés az egyik szemen, kettős-látás, látótérkiesés, beszédmegértési gondok, szóformálási nehézségek, zavartság, szédülés, fejfájás, hirtelen fellépő eszméletvesztés E tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. A szélütés világszerte – sajnos hazánkban is – a harmadik leggyakoribb halálok. Magyarországon jelenleg 200-250 ezer a stroke-beteg. Számukra és a közeljövőben érintetteknek csekély vigasz, hogy az utóbbi évtizedekben még így is fokozatosan csökken a szélütés miatti megbetegedés, hiszen a stroke-halálozás az utóbbi években csaknem háromszorosa volt nálunk, mint például a szomszédos Ausztriában, így a lakosság további felvilágosítása rendkívül sürgős hazánkban – mondta Prof. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Maradjunk még egy percre a szomorú statisztikai adatoknál, nevezetesen, hogy a szélütést elszenvedettek csaknem 24 százaléka már az első esztendőben meghal, 5 százaléka pedig a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei a férfiakénál kedvezőbbek. Az utóbbi állítást bizonyítja, hogy két évvel a stroke után a 65 év feletti nők 67, a férfiak 62, a 45-64 éves érintettek körében az előbbiek 85 százaléka, az utóbbiaknak csak 81 százaléka maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között valamilyen mértékű testi hanyatlás az esetek több mint 60 százalékában kimutatható, 22 százalékuk járásképtelenné vált, 24-53 százalékuk részben vagy teljes egészében mások segítségére szorul, 12-18 százalék beszédzavaros, 32 százalék pedig depressziós lett. Visszautalva a Magyar Stroke Társaság lakosságfelvilágosító kampányára, annak eredményességét az elmúlt évi kezdeményezés sikeressége bizonyítja, ami után megnőtt a vérrögoldások száma, s ami szintén biztató, hogy a családtagok a szélütés tünetei-nek észlelésekor bátrabban hívták a mentőt, mint korábban – tette hozzá a professzor. A szakember hangsúlyozta, nem lehet elégszer elmondani, hogy ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető. Az akut stroke ellátása során ugyan előfordulhat időveszteség, de az elsősorban nem a kórházban, hanem az azt megelőző szakaszban gyakori, mégpedig azért, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja, aki bármennyire igyekezzék is, azonnal nem ér oda a beteghez, a mentőre szintén valamenynyit várakozni kell. Ezek a késedelmek a következmény nélküli felépülést nagyban nehezítik. Ennek tudatában igyekszik a Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal összefogva próbálják a lakosság körében tudatosítani, a szélütés tüneteinek észlelésekor azonnal hívják a mentőt. Mikor történik kevesebb, illetve több stroke-esemény? Az Országos Egészségbiztosító Pénztár öt évvel ezelőtti adatai szerint szombaton és vasárnap érzékelhetően kevesebb az új beteg, a csúcs hétfőre esik, majd a következő napokon fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba kerülők száma. Miért ez a meglepő napi „váltás”? A jelenséget a szakember azzal magyarázza, hogy az agyi érkatasztrófán átesettek nagy része nem figyel oda a jelekre, a tünetekre, s nem fordul azonnal szakszerű segítségért, inkább kivárja a hétfőt, amikor felkeresheti a háziorvost… Akkor még meg sem említettük az időveszteség szempontjából milyen gondot jelent, ha a stroke alvás közben következik be. A szakemberek szerint ilyenkor a szélütés kezdetének a legutolsó, még jó
állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a betegség 10-25 százaléka ekkor történik, a páciensek az úgynevezett 3 órás időablak – amikor a szakszerű ellátás segítség lehetne – miatt kiesnek az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből – hangsúlyozta az MST elnöke. A magyar betegek körében végzett vizsgálatok szerint a stroke-páciensek anamnézisében az európai átlaghoz képest lényegesen több a magas vérnyomásban szenvedő és a dohányzó, márpedig mindkettő olyan rizikótényezővel jár, amelyen nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatos élettel változtatni lehet.
Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke http://hirek.oldal.info/h%C3%ADr/gazdas%C3%A1g/2010/04/05/3521132/Milli%C3%A1rdokba%20k er%C3%BCl%20az%20ad%C3%B3fizet%C5%91knek%20a%20stroke/y2010/m04/d05 2010. április 5. 15:57 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében
Évi 42 ezer stroke-os kerül kórházba http://gazdasag.hirfal.hu/evi_42_ezer_stroke_os_kerul_korhazba-3061892.html 2010.04.07 A cikk a Világgazdaság honlapján olvasható el.
Stroke: szomorú tények http://www.agyer-betegsegek.hu/ilam/hirvilag/stroke_szomoru_tenyek_5530/ Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved. A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált – hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.
A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45–64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24–53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12–18%-a aphasiás, 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből - tette hozzá az MST elnöke. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával.
Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.
Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke http://www.mitortent.hu/sztori/3dc2r/milliardokba-kerul-az-adofizetoknek-a-stroke.aspx 2010.04.05 15:45.00 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében
Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke http://www.gazdasagihirek.net/Milliardokba-kerul-az-adofizetoknek-a-stroke/5838 2010.04.05. 15:47 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében ...
Magyar Stroke Társaság: Stroke: szomorú tények http://www.news4business.hu/kozlemenyek/press_release.php?id=9050&no_results_total=598&lstr esults=3 2010-03-30 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt... évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében... A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved... A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát.
Magyar Stroke Társaság kampánya http://fokuszban.napidoktor.hu/korkep/3412/stroke-szomoru-tenyek/ Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt… évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében… A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved… A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a
második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja... Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. A stroke-ok 10-25%-a általában alvás közben következik be. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A „Stroke – Ne késlekedj” kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.
Stroke: szomorú tények http://egeszseg.hirvita.hu/?q=node/76021 03/31/2010 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt... évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében... A túlélõ betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved... A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal.
Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke http://propeller.hu/itthon/1087461-milliardokba-kerul-az-adofizetoknek-a-stroke 2010. április 5. hétfő, 14:45 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében Folytatás...
Stroke: szomorú tények http://noihirek.hu/cikk/test_es_lelek/stroke_szomoru_tenyek 2010.03.31. 07:57 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt... évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében... A túlél? betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved... A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal.
Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke http://www.109.hu/?L=hircsatorna.index&h=762d616c8ed6068c979b0919857790b1 2010-04-05 15:45:00 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében
Szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt http://www.gyulanet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2757:szeluetesselharomszor-toebben-keruelnek-korhazba-mint-szivinfarktus-miatt-&catid=42:kitekint&Itemid=61 A társaság ezért indította el idén is a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt. A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a 45-64 éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85 míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18 százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és
nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések 10-25 százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.
Stroke: szomorú tények http://www.szegedindex.hu/discovery/stroke-szomoru-tenyek.html 2010 április 01.
Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt… évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében… A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved…
Évi 42 ezer stroke-os kerül kórházba http://www.med-courier.com/index.phtml?pid=100020&id=30315 2010.04.07. „Ne késlekedj! Minden perc számít!” Ezzel a jelmondattal indította ez évben is útjára országos kampányát a Magyar Stroke Társaság. Legtöbbször az okoz időveszteséget, hogy a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja, s mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, értékes idő vész kárba. Éppen ezért a társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt igyekszik felhívni az emberek figyelmét, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.
"Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" http://www.50plusz.net/id-2097-quot_stroke_ne_keslekedj_minden_perc.html Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a "Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít!" felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nőknek több az esélye A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka, míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a 45-64 éves
korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85, míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18 százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A leépülés megelőzhető A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések 10-25 százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.
