STRBA SÁNDOR AZ ÉRSEKÚJVÁRI CSEMADOK 60 ÉVE. AZ PRINT spol. s r.o

STRBA SÁNDOR AZ ÉRSEKÚJVÁRI CSEMADOK 60 ÉVE

A Z PR IN T spol. s r.o.

Strba Sándor Az érsekújvári Csemadok 60 éve Kiadta: AZ PRINT spol. s r.o. az érsekújvári Csemadok HSZ részére Felelős kiadó: Ondrej Berta Grafikai munkák és nyomás: AZ PRINT spol. s r.o. Nové Zámky 2009

Alexander Strba 60 rokov histórie novozámockého Csemadoku Vydalo pre ZO Csemadok Nové Zámky: AZ PRINT spol. s r.o. Zodpovedný vedúci: Ondrej Berta Grafická úprava a tlač: AZ PRINT spol. s r.o. rok vydania: 2009 ISBN: 978-80-88729-26-6

Tisztelt Olvasó! Ez a munka a Csemadok 60 éves történetének a keresztmet­ szete a teljesség igénye nélkül. A szerző Strba Sándor helytörténész köszönetét fejezi mind­ azoknak, akik emlékeikkel, szakmai tanácsaikkal, segítségükkel hozzájárultak ezen összeállítás létrejöttéhez.

"Mindaddig, amíg a magyar népben él a hit, ez a hit nagy erőt ad a nemzetnek." (Mindszenty József)

AZ ÉRSEKÚJVÁRI CSEMADOK TÖRTÉNETE A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete megalakulásának 60. évfordulójára

Ez a ma is időszerű Mindszenty gondolat lehetett a Csemadok, azaz a Csehszlovákiai M agyar Dolgozók Kultúregyesülete megalakulásának ösztönzője és mozgatóereje. Az 1948-as februári eseményeket követően 1949. március 5-én 500 jelenlévővel tartottak alakuló közgyűlést. Kultúrát fejlesztő egyesületként jött létre, amelynek szerepe, küldetése egy szép Balogh Edgár gondolattal fogalmazható meg: „Mint régi vándor üzenem: kell a szakmai felkészültség, de nem elég. Otthon kell lenni népben és tájban, nyelvben és helytörténetben.” A Csemadok-szervezet elsőrendű feladata volt - kezdetben is - a néphagyományőrzés és ápolás, a néprajzanyag gyűjtése és feldolgozása, a népnevelő munka, a néptömegek kultúra és művelődés iránti igényének felkeltése, erősítése. A CSEMADOK betűszó volt az 1966-ban tartott IX. Országos Közgyűlésig (névváltozás óta: Csemadok). Az ország folyamatos politikai változásait is jól tükrözi a Csemadok-szervezet gyakori névváltása: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (1949-1966) Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (1966-1968) Csehszlovákiai Magyarok Kulturális Szövetsége (1968-1971) 5

Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (1971-1990) Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége (1990-1993) Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - Csemadok (1993-IV. 4-től). A Csemadok magalakulását központi, kerületi és járási szervek létrehozása követte, - tagtoborozással. Részt vállalt magyar tannyelvű iskolák alapításában, magyar nyelvű tanfolyamok szervezését segítette, és sajnos nem maradhatott távol az egységes földműves-szövetkezetek létrehozásától sem. Sok helyen a Csemadok alapszervezet alakításával azonos időben kezdett próbálni egy - egy színjátszó csoport, népdalkórus, tánccsoport. Csakhamar mozgalommá erősödött az öntevékeny művészeket népszerűsítő munka, a fokozódó lelkesedés. A szlovákiai magyarság - az érsekújvári is - a Csemadok-szervezet munkájában látta a hagyományápolás folytonosságának biztosítását. Érsekújvárt

Sebestyén

József,

Petrányi

István,

Weigl

Gyula,

Varga István képviselte Pozsonyban az alakuló közgyűlésen. 1949-ben írtjegyzőkönyvből tudható, hogy az újvári küldöttek előkészítő bizottságot neveztek ki és alapszervezet megalakítását szorgalmazták közvetlenül az országos alakuló közgyűlés után. 1949. március 10-én 25 meghívott személy vett részt az első megbeszélésen (a kórházépítéskor lebontott Szabó vendéglőben, az Andódi utca jobb oldalán). Az országban elsőként jelentette be az előkészítő bizottság (1949. március 13-án) az újvári Csemadok alakuló gyűlés helyszínét és időpontját (Sokol-ház nagyterme, 1949. március 20.). Knotek Ferenc szlovák nyelvű megnyitóját Sebestyén József beszéde követte magyar nyelven - majd felszólalt a Csemadok Központ titkára, Fellegi István. Vita után 8 tagú vezetőséget, 4 póttagot és 2 ellenőrt választottak.

6

Az ország első Csemadok szervezetének vezetősége: Elnök:

Tatárik Emil, nyugalmazott tanító (62 éves)

Alelnök:

Sebestyén József, tanár, tisztviselő (29 éves)

Titkár:

Petrányi István, tisztviselő (33 eves)

Pénztárnok:

Seres Ernőné, munkás (26 éves)

Vezetőségi tagok:

Bakonyi János, órásmester (53 éves) Knotek Ferenc, kisiparos (33 éves) Kovács Pál, tanító (38 éves) Sipeky János, kőműves (43 éves)

Vezetőségi póttagok:

Gránszky János, festő és mázoló (41 éves) Mester Pál, festőművész (35 éves) Mészáros Mihály, földműves (35 éves) Soóky János, földműves (44 éves)

Ellenőrök:

Bajtkó Károly, munkás (24 éves) Procházka Józsefné, varrónő (51 éves)

Az

alakuló

közgyűlést követően magyar könyvtár

létrehozása

és magyar tannyelvű iskolaalapítás volt az új vezetőség első összejövetelének legfontosabb célkitűzése. Könyvvásárlással kezdődött a munka, amelyet a Helyi Nemzeti Bizottság (MNV) 5000 koronával támogatott (viszonzásul 800 frissen toborzott Csemadok-tag vett részt a cukorrépaszedésben). 1949. március 30-án az „Ungár kávéházban” volt vezetőgyűlés (jelenleg az OTP bankfiók épülete). Az ötvenes években újvári értelmiség közreműködését igénylő kultúrbizottság alakult a vezetőség munkájának segítésére. Említést érdemelnek - többek között - a következő pedagógusok: Barák József, Bednárik Anna, Dubay Géza, Hofer Lajos, Koppány Árpád, Pecho Lajos, Petényi Zoltán, Száraz László, Thirring Gyuláné, Wojatsek Ilona és még sokan mások.

7

A magyar kultúra újjáterem tése nem volt könnyű fe ladat, ám aggodalom ra nem volt ok, mivel ennek bölcsőjénél számos kultúrát szerető egyéniség, sok-sok öntudatos szem ély őrködött. 1949. április 18-án Kovács Pál vezetésével m egalakult az énekkar, és ugyancsak Kovács Pál tanító úr rendezte az 1949-ben bem utatott Dandin György című M oliere művet. Később Krajcsír János, Ondrej Chovanec, Kopasz Elemér, Trelaj Géza, K opasz Csaba, Zsilinszky Sándor, Papp László, Veszprémi Ferenc irányította az énekkar munkáját, m elynek taglétszáma m eghaladta a 40-et. Kopasz Elemér vezetésével járási, kerületi és országos kórustalálkozón is részt vett az újvári kórus, pl. Pozsonyban, Zselízen vagy másutt. Kopasz Csaba kórusvezetőt Papp László követte; a hetvenes években m egújult kórus

Kodály

Zoltán

nevét

választotta.

Később

Zsilinszky

Sándor

karnagy vezetésével hagyományőrző énekcsoportként vettek részt - újvári népviseletben - a „Tavaszi szél vizet áraszt” című népdalversenyeken (a járási versenyek pl. Kam ocsán, Csúzon vagy m ásutt voltak. Akkoriban Léván rendezték az országos versenyt). Rendszeresen felléptek a színjátszó csoport rendezvényein, és szerepeltek március 15-i ünnepségeken is. Veszprémi Ferenc vezetésével is sikeres volt az énekkar, ám utánpótlást jelentő fiatalok nélkül fokozatosan gyengült, majd m egszűnt a működése. Csupán Záhorszky Elemér zenés összeállításaiban, illetve az általa rendezett operettekben jutott feladat a hűséges énekeseknek. Az 1950-ben alakult „Kultúrbrigád” egy későbbi „esztrádcsoport” elődjeként gazdagította a m agyar nyelvű „kultúréletet” : m unkahelyeken és a környék falvaiban lépett fel sokszor csak rögtönzött műsorokkal. A m űkedvelő (amatőr) színjátszók teljesítm énye rendkívülinek m ondható, hiszen 19 darabbal léptek közönség elé. A rendezők között tanító, népművelő, gyógyszerész és kisiparos is található. Kovács Pál tanító úron említést érdemel többek közt: Ács Károly, Csicsátka Ferenc, Szántay József, Bijeszik Gyula, Hlavicska László. 8

1950-ben

Csicsátka

Ferenc

bábszínházat

alapított;

„hasbeszélő

Frici - bábuval” nevettette a gyerekeket az iskolákban és szórakoztatta a szomszédos falvak közönségét. Csicsátka Ferenc különös tehetséggel rendezett színdarabokat, ő m aga is szerepelt némelyikben és több szórakoztató jelenetben. Az újvári Csem adok-szervezet rendszeres m unkájához szükségessé vált egy állandó székhely biztosítása (addig a Szabó vendéglőben, az Ungár kávéházban, a Juhász házban, a „G rém ium ”-nak nevezett kereskedői testület házában, a mai Ernest Zm eták Galériában ülésezett a vezetőség). Érsekújvár Városi Nem zeti Bizottságának Tanácsa 1952. novem ber 10- én állam osította Freund Benő házát (VIII. - 191 - 1 - 52-es számú határozat) az akkori Sztálin utcában a 12. házszám alatt, (m ost Petőfi utca 6.) és a Csem adok helyi csoportjának 1952. június 12- i kérvénye alapján ezt az épületet a m agyar kultúrszervezet kezelésébe adta. N égy évvel később (1956-ban) Freund Benő házát lebontották és az érsekújvári Csemadoktagok önerőből, kitartó és áldozatos munkával építettek saját székházat a 668 m2-es telken Kopaj építész terve alapján. Ez az építkezés az akkori Járási Építkezési Vállalat (OSP - Okresny stavebny podnik) kivitelezésében 1957-ben kezdődött, és az eredetileg 1960-ra tervezett határidőn túl, 1962ben fejeződött be (1961-ben már rendezvények helyszíne lett az épület). A Csem adok-ház hivatalos átadására 1962-ben, év végén került sor. Felépült a magyar kultúra érsekújvári „tem plom a” a Csem adok helyi szervezete tagjainak áldozatos m unkája tehát nem volt hiábavaló. Lelkes m űkedvelőgárda talált otthonra: operettekkel, vígjátékokkal, színművekkel lepték meg és szórakoztatták a közönséget estéről estére. Hálás újváriak és vidékiek tapsoltak több százan: Ludas M atyinak, Liliomfinak, M ágnás

M iskának,

Luxem burg

grófjának,

a

Szabin

nők

elrablása

szereplőinek, és a felsorolhatatlanul sok tehetséges közrem űködőnek. Krajcsír István,

Szenczy

György,

Boleman

Iván, Thirringné Thain

Manci, Druga János, Záhorszky Elemér, Nagy Jóska, Csicsátka Ferenc és 9

Szilágyi D ezsőné neve m ost is szépen csillog - m ásokéval együtt - az érsekújvári m űkedvelő színjátszás kiválóságai között. 1953-ban gyerm ekszínpadot alapított K ocsnerné M edvecky M anci és Stefánik M agda. Jeleneteket, színdarabokat adtak elő, daloltak, táncoltak. Bihari M agdi zongorázott, C sicsátka Ferenc és Szenczy György a szervezésben segített. K ülönös tehetségre figyelhetett fel a közönség Szom bath M arianna szem élyében, aki m ár hatévesen szólótáncosként nagy sikert aratott. 1957 - 1958-ban Záhorszky Elem ér érettségi előtt álló, különösen szép lányokból szervezett kis tánccsoportot. Ú jvárban elsőként öltöztek apró „görl” - ruhákba. N agy sikerük volt az operett esten, de G ánóczy tanár úr (G ánóczy M iska bácsi) büntetésből nem akarta őket érettségihez engedni. (Szom bath Juli, C sutka i Györgyi, N éder M ari, H orváth M ária szám ára em lékezetes m aradt ez az esem ény). A z 1958-ban és 1959-ben rendezett „esztrádm űsorok” helyszíne a G rém ium volt. K ésőbb ott kapott helyet a M űvelődésközpont (O sveta), és ott kezdte m eg m űködését Štefan K ollárik vezetésével a B ástyák alatti K isszínház („D ivadielko pod baštou”) is. O lykor ott gyakorolt az „E lektrosvit” üzem i tánccsoportja és a Záhorszky Elem ér által vezetett üzemi színjátszóklub („Z eng az erdő”, „M arica grófnő” c. operett, stb). Štefan K ollárik rendezésében a „C sem adok esztrádm űsorban” is sikeres szólótáncospárt ism erhetett m eg a közönség Szom bath M arianna és Ponesz János szem élyében (néptánc szóló, csa-csa-csa, rum ba, keringő, nagy sikerű argentintangó, stb). Ú gyszintén nagy sikerrel szerepeltek m indig a „végzős” balett növendékek: Szom bath M ária, B uda M agdi, H orváth Gabi a „Triccstraccs” polkával. A z 1950-es években új m űfajjal gazdagodott a C sem adok szervezetek által népszerűsített közm űvelődés: a „népm űvelés” fogalm ával ism erkedtek az irodalom -, közélet-, term észetism eret-, földrajz-, egészségtan jelleg ű előadások szervezői.

10

Az országos seregszem lék sorát a C sem adok-szervezetek tevékeny­ kedését leginkább m aghatározó színjátszás és a néptánc nyitotta meg. Sigotsky K ornélia tanárnő

(Nelli néni) m ár

1954-ben

alakított

a C sem adokban egy néptánccsoportot: Barák István, Jalecz Ede, Jalecz K álm án, Bartusek István, M olnár János, K ovács Ági, K leisz M arika, Jalecz M árta, Szom bath Juli és m ások közrem űködésével. „Nelli néni” az iskolában is foglalkozott a táncosokkal (1958-ban, 1959-ben, 1960-ban is), sőt járási és kerületi versenyek győzteseként Prágában is vendégeskedtek az országos spartakiádon. A diákcsoport később a C sem adok tánccsoportban folytatta a m unkát. 1959-ben, 1960ban 4 táncospárral alakult újjá a néptánccsoport: Szom bath Juli és H orváth M iki, H orváth M ari és B alla Gyuri, N ém eth Joli és H orváth Jenő, Szom bath M arianna és Ponesz János a néptáncon kívül is táncolt pl. betéttáncokat egy-egy színelőadáson. K özülük néhányan tagjai voltak a sikeres és híres­ neves Sigotsky G usztávné-féle („m indenki Nelli nénije”) iskolacsoportnak. K ésőbb diákok, hivatalnokok, m unkások, sőt szlovák anyanyelvű fiatalok is csatlakoztak hozzájuk. Évente rendeztek O rszágos Dal- és Táncünnepélyt. Az ötödiket 1960-ban Érsekújvárott. H atására (is) bővült a helyi tánccsoport létszám a, és 1962-ben m ár részt vehetett az újvári néptánccsoport az országos seregszem lén. N agy sikert aratott a „Sarkantyús” , a „R ezgőcsárdás”, és a Szom bath M arianna - Ponesz János táncospár Z selízen és G om baszögön. Többen részt vállaltak

a néptánccsoport vezetéséből:

Szom bath

M arianna, Ponesz János, B alla György, G áspár László és Bízik Károly, m ajd 1966-ban K eller Gábor, később 1972-ig Szom bath M arianna, 1973ban és 1974-ben H lavicska László, H orváth Judit, Plichta Tibor, M ajercsík H ilda, 1974-től 1976- ig Plichta Tibor és Horváth Jutka. K ésőbb m egszűnt a csoport, m ajd K leinné Szom bath M arianna 1979-ben gyerm ektánccsoportot alapított. Ö t évig, 1984-ig dolgoztak szép sikerrel.

11

A színjátszás terén sem tétlenkedtek az újváriak: Bijeszik G yula sikeres rendezéssorozatához tartozott a „Ludas M atyi”, a „M ágnás M iska”, „A csikós”, a „Szabin nők elrablása”, a „Luxem burg gróíja”, a „K özös út”, stb., H lavicska László pedig m egrendezte a „Nem vagyunk

angyalok”

és az „Utolsó vonat” c. darabokat Sikeres szereplők voltak: C sicsátkáné Jánosi Zsuzsa, Szilágyiné Kovács Ilona, Pappné Gubó M anci, Thirringné Thain M argit, Sztoklaszné, Boleman Iván, D ruga János, Szenczy György, Polakovics János, Szántai József, Cápa László, Kovács Mihály, Szabó Sándor, Szabó János és mások. N éhányan em lékezetes versm ondással is gazdagították az ünnepélyes alkalmakat. Sigotsky Kornélia tanárnő (Nelli néni) nevéhez fűződik a társastánc m eghonosítása is: 1961-ben feltűnő sikert aratott a Szom bath - Ponesz és aa Sátek -

Keller táncpárral.

1964-ben m ár Keller G ábor alakított

tánccsoportot; „form ációs” táncokon kívül egyénileg is versenyeztek, m ind a szlovákiai, m ind külföldi nevezésekkel. „Történelm i esem énynek” szám ított a járási társastáncverseny, am elyen I. helyezést ért el a Szom bath M. - Ponesz J. páros, és amelyen sikerrel szerepelt Balla György, Keller Gábor és Csongrádi Tibor is, az akkori partnerével. 1963-ban m ég csak először vezették be a csárdásversenyt (társastánc keretében), de a Szom bath M. - Ponesz J. táncpár a szlovákiai versenyben

m ár

II.,

a

csehszlovákiai

(országos)

versenyben

pedig

III. helyezést ért el. A váratlan siker eredm ényeként három évvel később K eller G ábor tánccsoportot alapított. A Keller házaspár nyolc évig versenyzett tanít­ ványaival nemzetközi versenyeken több kategóriában. Szlovákia legjobbjai lettek, több nem zetközi versenyről tértek haza kiem elt helyezésekkel. Tánciskolát nyitottak, am elynek sikere és népszerűsége azóta is tart, sőt híresnek mondható. Standard táncokban is kiválót alkottak: Szlovákia B ajnokságán 4. helyezést értek el, a C sehszlovák Bajnokságban 11. helyen végeztek (ekkor még a néptánccsoport és a társastánccsoport szorosan 12

egym áshoz tartozott). 1967- ben is kiem elkedő eredm ényt ért el az Érsekújvári Táncklub csoporttáncban. A Fraň tiskove Lázne fürdővárosban rendezett I. C sehszlovák Táncfesztiválon II. helyezést értek el a „C sárdásritm usok” c. koreográfiával. 1974-ben döntőbe jutottak O straván, hasonlóképp a M agyar O rszágos Fesztiválon,

M iskolcon

(1975-ben,

1977-ben,

1979-ben).

Szlovákia

bajnokaként a lengyelországi Olsztyviben értek el III. és IV. helyezést, és így az 1979-es Kelet-Európai Országok Bajnokságán az újvári Csem adokszervezet nevét is ism ertté tették. 1961-62 - a „C igánylánytánc” (szólótáncos Szom bath M arianna), a „B alettszóló” (Rozkopál Klári), a „Sztepp - tánc” (Szládek János, Grem en Ági) ért el nagy sikert. Akkoriban a Sokol-ház, a Sokol - ház udvara és a Kereskedői Testület H áza (G rém ium ) volt a fellépések helyszíne. M űsorközlők voltak (a C sem adok Szabadtéri Színpadán is): Szom bath Juli és Horváth M ária (ők jelentették be pl. N ém eth M arika, Sárdy János, Rátonyi Róbert, Kovács Erzsi, A lfonzó, Kabos G yula fellépését is.) Az

érsekújvári

Csem adok-szervezet

m unkájának

első

évtizedét

főként a színjátszás és a néptánc határozta meg. A következő évtizedben a közm űvelődés fontossága kapott hangsúlyt: 1962-ben Szirm ák Imre honism eretkor létrehozását javasolta, és 1963. június 10-én m eg is alakult. A z alapító tagok által szervezett, színvonalas és nagy érdeklődésnek örvendő helytörténeti előadások hétfőnként este 7 órakor kezdődtek. Badin Győző, Gábris József, Hofer Lajos, Kürthy Péter, M ajor Ferenc, Pálenyík Ferenc, Pék Ferencné, Saskó Kázm ér, Szabó Iván, Szirm ák Imre, Thirring Gyuláné, Vágovits G yula m áig em lékezetes, kiváló m unkát végeztek. N éhány érdekes előadás: Saskó Kázmér: A vár története 1663-ig Vágovits Gyula: Érsekújvár a kuruc kor után Badin G yőző :

Érsekújvár az 1848-as szabadságharc előtti években

13

Kürthy Péter :

Czuczor Gergely költészete

Hofer Lajos:

Érsekújvár és a kurucok

Kram m er Jenő:

A polgári Csehszlovákia m agyar irodalma

Kovács Endre:

1848 forradalmi ifjúsága

Vadkerty Katalin: Az ipar fejlődése 1850 után M ajor Ferenc :

Az angol szőnyegbom bázás pusztítása

Sándor Dezső:

Vallomások szülővárosomról

D obossy Imre:

A hajdan volt Érsekújvár emlékei

Liszka J ó z s e f:

Temetőink m űvészete

Czeizel Endre:

Születésünk titkai

Turczel Lajos:

Száz éve született Kassák Lajos

Gémesi Károly:

Algériai képeslap

Püspöki Nagy Péter: Szent István országépítő Strba Sándor:

Ú jvár felszabadulása a török megszállás alól

Bartal Károly:

Szerzetesrendek és a szerzetesi élet

Janics Kálmán:

A hontalanság évei

Szarka László:

A csehszlovák kisebbségi politika története

M ajor Az

Ferenc

ő nevéhez

a

fűződik

Honismereti több

kör

vezetője,

száz helytörténetírás,

szervezője

volt.

számos kiállítás

szervezése, hosszú ideig a Csem adok érsekújvári vezetőségében vállalt titkárfeladat pontos, lelkiismeretes teljesítése. Rengeteg gyűjtőmunka, kutatás, rendszerezés foglalta le az idejét az öregcserkészek irányításában is jeleskedett. Alapító tagként is alázattal, szerényen szolgálta a nemes ügyet, felelősségérzet példájával állt a fiatalok elé. Tevékenyen vett részt a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok rendezvénysorozatának szervezésében, és igényes, lelkiismeretes m unkára ösztönzött m ásokat is. 1966-ban Pro U rbe- díjjal tüntette ki M ajor Ferencet az városi önkormányzat, megérdemelten. A Csemadok szervezet vezetősége 1966-ban Ifjúsági K lubot nyitott: 14

Kubicskó Irén, Gémesi Károly és Szombath M arianna segítségével. 1967. március 21-én a Kassák Lajos Ifjúsági Klub (KLIK) nevet választották; Vezető feladatot vállalt: Kubicskó Irén, Szaló Béla, Decsi György, Takács Éva, Gál Péter, Farkas Tibor, Szombath M arianna és jóval később pedig Kis Péter. 1966-ban m egjelent Kürthy Péter, M ajor Ferenc és Vágovits Gyula tollából „A harcban erős, a békében igaz” c. honismereti kiadvány. 1967-ben Zsolnán országos versenyen ért el I. helyezést az újvári tánccsoport. A Brahms zenéjére írt koreográfiában (csárdásösszeállítás) Szombath M arianna és Hlavicska István, valam int Sátek Aranka és Keller Gábor táncolt szólót. 1967. január 27-én kezdem ényezte a Honismereti kör, hogy Kassák Lajost válassza a városvezetés díszpolgárrá születésének 80. évfordulója alkalmából. A javaslatot a városvezetés elutasította. 1967. május 29-én nagyszabású ünnepélyes m egem lékezést rendezett a Honismereti kör Kassák Lajos tiszteletére. 1968-tól 1971-ig bálokat is szervezett az Ifjúsági Klub: Katalin-bál, M agyar-bál, M ikulás-bál, Pirostojás-bál, stb. Záhorszky Elem ér pedig Szilveszteri-bált

rendezett.

M ind

a

Szüreti bált, Batyubált,

színjátszók,

m ind

a

táncosok

közreműködtek: a M agyar-bált pl. nagysikerű „Palotással” (Szombath M arianna

koreográfiája),

a

Szüreti-bált

pedig

„Szüreti

m ulatság”

című táncösszeállítással kezdték. Természetesen a szüreti felvonulást is táncok, dalok tették hangulatossá. Druga János fogorvos neve szinte elválaszthatatlan Boleman Iván gyógyszerész nevétől, ha az 1960-as és 1970-es évek érsekújvári Csemadok színjátszóira emlékezünk. Rem ekül kiegészítették egymást: vérbő humor, értelemre és érzelem re mélyen ható drámaiság jellem ezte a m unkájukat a színpad törvényeit érvényesítő alázattal, magas szintű műveltséggel. „Susmus” , „Egy

kis

bécsi

kávéház”, „M ajd

a papa”, „Jegygyűrű

a m ellényzsebben”, „Szeretve mind a vérpadig”- m ind nagyszerű rendezés, 15

hatalmas siker. M indkét rendező kiváló szerepformáló egyéniség is volt: a „N agym am a”, „M ielőtt a kakas m egszólal” Rajtuk kívül Szenczy György, Thirring Margit, Szom bath Juli, H orváth M ária, Haris Mária, Sztoklasz Zsuzsa, Kubicskó Irén, Sidó Zoltán vállalt szerepet. 1967-től 1972-ig ism ét virágkorát élte az újvári néptánccsoport; Kleinné Szombath M arianna vezetésével. Koreográfiái évente újabb gyöngyszem m el gazdagították a műsorrendet. Sajnos, 1972-ben átadta a „Napsugár Táncegyüttes” vezetésének feladatát, de 1973-ban a „Tavasz” c. koreográfiával nagydíjat nyert a fesztiválon. Az Országos Népm űvészeti Fesztiválról mindig díjjal tértek haza az újváriak: 1968 - III. helyezés - „Pataknál" (csoportvezető koreográfus: Kleinné Szombath M arianna) 1969 - III. helyezés - „Szüret” (koreogr. Kleinné Szom bath M.) 1970 - „Búcsúzás“, a legjobb m űsorválasztás díja (koreogr. Szombath M.) 1971 - I. helyezés és koreográfiai nagydíj „Csárdás - szerelem “ - „Jegykendős“ (kor. Szombath M.) 1972 - előadói díj - „Somogyi leánytánc“ (koreogr. Kleinné Szombath M.) 1973 - Fesztivál nagydíj - „Tavasz" (koreogr. Kleinné Szombath M.) 1974 - Fesztivál nagydíj - „Kéméndi táncok" (koreogr. Plichta Tibor - m egosztott díj a N apsugár Táncegy­ üttesnek és az Abaújszinai Rozm aring együttesnek) 1976 - A tánccsoport feloszlott. Sikeres koreográfiák voltak: „Cigánytánc” (Szom bath M.), „Nem zetiségek tánca” (Szombath M.), „Három ugrós” (Rábay M iklós), „Legényes verbunkos” (Qittner János), „Szlovák tánc” (D rdoš), „Som ogyi leánytánc” . 1972-ben Csiky Gergely: „N agym am a” cím ű színm űvével indultak a Jókai Napokra. Elhozták a „Legjobb rendezés” díjat (főszerepben Kiss M agdi), m ajd két évvel később ismét Fődíjjal tértek haza Kom árom ból, a Jókai Napokról (Ivan Bukovčan: „M ielőtt a kakas m egszólal”). 16

Új rendezőként m utatkozott be az addig elsősorban kom ikusként közkedvelt Záhorszky Elemér: „Charley nénje” , „Félkegyelm ű”, „János vitéz”, „Dankó Pista”, „M arica grófnő” (ezt a darabot a 90-es évek végén is m egrendezte), „Csárdáskirálynő” . Egyfelvonásos jelenetek követték egymást a sorban, m ajd egész estét betöltő revüm űsorok következtek (a rendező is szerepelt, Szombath M arianna volt a koreográfus): „Hétre ma várom a N em zetinél!”, „Régi m ániám ” , „Ezt is túlélve” . Néhányan a szereplők közül a teljesség igénye nélkül: Záhorszky Elemér, Halla M ária, Szom bath M arianna, Decsi Ágnes, Thirring Manci, Oros Gyula, Nagy József, M adarász András, Oros Zoltán, H aulík László, Kovács Ildi közreműködött. Több előadást értek meg a bem utatott darabok és m indenütt nagy sikert arattak. 1977-ben a „Félkegyelm ű” c. előadás elnyerte a Jókai N apok Fődíját, és a legjobb nőszereplő díját M ajercsík Hilda, a legjobb férfiszereplő díját pedig Bauer Ferenc kapta meg. Kitűnő szerepform álásért érdem el dicséretet Kovács Mihály, M orovicsné Balla Etelka, M ikovics Tibor, és nem utolsó sorban a Jókai-díjat kapott Szom bath Andrásné Csontos Szilvia. Folytatható a sor más előadások főszereplőivel: Száraz József, M ajercsík Hilda, Pék Erika, Balla M ária, H orváth Judit, Hofer M ária, Szekeres Ilona, Szabó Sándor, Záhorszky Elem ér is sok tapsot kapott a közönségtől. Záhorszky Elem ér „kultúrbrigádja” operett részletekkel, jelenetekkel, revüm űsorokkal gazdagította a Csem adok-szervezet és az „Elektrosvitüzem klub” közötti együttm űködést (Koreográfusok: Szombath M arianna, Keller Gábor, Csillaginé Zsuzsa, M ária Vanclová). 1969. m árcius 17-én és 18-án tartották a Csehszlovákiai M agyarok Társadalm i és Kulturális Szövetségének X. Országos Közgyűlését. Az 1970-es évek országos jellegű rendezvények népszerűségével tűntek ki: Jókai N apok (Komárom), Dunam enti Tavasz (Dunaszerdahely), Kodály N apok (Galánta), Csengő Énekszó, Országos Népm űvészeti Fesztivál (Zselíz), Országos Kulturális N apok (Gombaszög), stb. 17

Az 1970-es évek országos rendezvényeinek szervezését m ár nem csupán a Csem adok Központi Bizottsága vállalta (Pozsony), hanem a Népm űvelési Intézet nem zetiségi osztálya is részt vett a m unkában (Pozsony). Az Országos Kulturális Ünnepélyt 1956-tól 1960-ig változó helyszínen, m ajd 1961-től 1997-ig Gom baszögön rendezték meg. 1969-től Országos Népm űvészeti Fesztivál helyszíne Zselíz volt. A legeredm ényesebb néptánccsoportok, népdalénekesek, hagyom ányőrzők m űsorának közönsége az egész ország területéről érkezett. Érsekújvárt és környékét is képviselték az országos rendezvényeken: 1962 - Kodály Zoltán - kórus (karnagy: Trelaj Géza tanár) és Dom anizsa Károly (tárogató szóló) 1963 - Néptánccsoport (Sigotsky Kornélia vez.) és Szaló Béla (népdal) 1964 - Néptánccsoport (Ponesz János vez.) 1965 - Társastánccsoport (Keller Gábor vez.) 1966 - Néptánccsoport (Ponesz János vez.) 1967 - Társastánccsoport: Brahms: „V. M agyar tánc” (Keller Gábor koreogr.) 1968 - Néptánccsoport: „Pataknál” (Szom bath M arianna koreogr.) 1969 - Napsugár Táncegyüttes: ” Szüret” (Szom bath M arianna koreogr.) 1970 - N apsugár Táncegyüttes: „Búcsúzás” (Szombath M arianna koreogr.) 1970 - „Esztrádcsoport” (Záhorszky Elemér vez.) 1971 - Napsugár Táncegyüttes: „Csárdás szerelem ”, „Jegykendős” (Szombath M arianna koreogr.) 1972 - N apsugár Néptánccsoport: „Som ogyi leánytánc” (Kleinné Szom bath M arianna koreogr.) 1973 - N apsugár Táncegyüttes: „Tavasz” (Kleinné Szom bath M. koreogr., Plichta Tibor, Horváth Judit vez.) 18

1974 - N apsugár Táncegyüttes: (Plichta Tibor vez.) 1975 - N apsugár Táncegyüttes: (Plichta Tibor vez.) 1976 - N apsugár Táncegyüttes: (Kleinné Szombath M arianna vez.) 1978 - „Esztrádcsoport” (Záhorszky Elem ér vez.) 1978 - Társastánccsoport (Keller Gábor vez.) 1980 - „Kisnapsugár“ Gyerm ek Néptánccsoport (Plichta Tibor vez.) 1982 - Társastánccsoport (Keller Gábor vez.)

1971. június 19-én és 20-án rendezték a Gyerm ek - és Ifjúsági Kórusok I. Országos Fesztiválját. 1972-ben Balogh György képzőművész m egalapította Érsekújvárott a Képzőm űvészetet Kedvelők Klubját (KKK). M integy 40 érdeklődővel kezdte el a m unkát, és kb. 450 hallgatóval foglalkozott csaknem két évtizedig. Balogh György Thain Jánosnál, a Képzőm űvészeti Szabadiskolában, Zebegényben

a

festőm űvész

táborban

és

m ásutt

képezte

magát,

és a m egszerzett tudást önfeláldozóan, szerényen, alázattal adta tovább tanítványainak. M indig ügyelt az általa vezetett szakkör tagjainak folyamatos szakmai fejlődésére. M agyarországról hívott szakelőadókat, és közösen szervezett m űvészetkedvelő táborozásokon vett részt a tanítványaival Zebegényben, a Szőnyi István Em lékm úzeum M űvészeti Szabadiskolájában (legtehetségesebb növendékeit tagdíjm entesen képeztette tovább). Neves

hazai

képzőm űvészektől

is

tanulhattak

a

szakkörben

két csoportra osztva: kezdők ism erkedtek a festészet és rajztechnika alapelem eivel, m iközben a haladók m agasabb szintű feladatokat oldottak meg (pl. m odellekkel). Képesség és érdeklődés szerint foglalkozhattak a grafika, festészet, szobrászat, kerámia, stb. ágazataival, stílusaival. M unkáikat 30-nál több kiállításon tekinthették m eg az érdeklődők. Hivatásos festőm űvészek tárlatán

19-en m utatkozhattak be, és 1990-ig m integy

rendeztek.

19

130 kiállítást

Számos tehetséges fiatal került szintén ki „művészként” Balogh György „iskolájából”, pl. Brest’ák Sándor, Kanyicska Csaba, Balla Sándor, Szegheő Gábor, Szolcsan József, Tóth Elemér, M agdaléna Valšíková, Fučíková Helena, N agy Ottó, Illés Béla fafaragó és sokan mások. 1975-ben még m agyarországi vendégszereplésen vett részt a Napsugár Táncegyüttes, de 1976-ban sajnos megszűnt. M egalakult viszont az Irodalmi Kör: Szabó János, Bauer Ferenc, Csepiga Anikó, Váradi Györgyi, Gémesi Károly, Rényei Edit javaslatára 1976-tól m egkülönböztetett figyelmet szenteltek a verseknek, az irodalomnak. Az 1970-es évek végén Hodossy Gyula (a Csem adok érsekújvári alapszervezet

alkalmazottja) jó l

látta,

hogy

a m űvelődésklubok

és

a Csem adok- klubok által szervezett előadások kölcsönösen hatnak egymásra, ill. cserélhetőek. „Iródia” néven fórum ot hozott létre, ahol lehetőséghez jutott a szárnyát próbálgató fiatal írónemzedék. 1983. június 8-án találkoztak a Csem adok házban; eleinte kb. 40-en jöttek össze, később talán 60-an is találkozgattak; többek közt Hizsnyai Zoltán, Liszka József, Talamon Alfonz, Hogya György, Juhász R. József, M észáros Ottó, Krausz Tivadar, Vörös Péter, Farnbauer Gábor, Tóth Károly, és mások. M ódszertani segédanyagként jelentetett m eg Plichta Péter, a Csem adok helyi szervezetének elnöke és Weiss M árta, a Járási Könyvtár igazgatója 16 irodalom - néprajzfü zetet (lektor: Balla Kálmán, M adách Kiadó szerkesztője). A később feloszlatott „Iródiát” Juhász R. József, Ném eth Ilona, Simon Attila és M észáros Ottó élesztette újra (1987-ben); „Stúdió Érté” néven szerveztek vitasorozatot (1988-tól 1990-ig). Az irodalom népszerűsítésére szerzői estéket és író-olvasó találkozókat szerveztek, az anyanyelvápolás vetélkedők összeállításával kapott teret. Pénzes

István

1987-ben

három fordulós

országos

versenyt

hirdetett

a „Tábortűz” c. gyerm eklapban „Anyanyelvi vetélkedő” címmel. 1996-ban „Anyanyelvjátékok” c. könyvben jelent m eg a 13 évig sikerrel alkalmazott anyag. 20

Az a

1980-as

közönség

több

években Záhorszky Elem ér rendezésében vidám

jelenetet

(„D innyecsősz”,

láthatott

„Vonósnégyes”,

„H oldkóros”, „Bodriból férfi lesz”), valam int a „Dankó Pista” c. népszínm űvet és a „Haram iák” c. drámát. Főbb szerepet játszott: Száraz József, M ajercsík Hilda, Bauer Ferenc, Plichta Tibor, Plichta Péter, M ikovics Tibor, Kollár Valéria, Kovács Mihály, Lem ény Aladár, Záhorszky Elemér. 1986-ban, 1987-ben a „Hol van az a nyár?” cím ű revüm űsor került színre (tehetséges gyerm ekszólistaként a 12 éves ifj. Klein Otokárt és a 10 éves Forró Teodórát ism erhette m eg a közönség. Az 1988-ban Záhorszky Elemér és N agy Erzsébet által rendezett „Ludas M atyi” címszerepében is az ifj. Klein Ottokár m utatkozott be; nagy sikerrel (ma m ár Európa hírű, neves operaénekes). Az 1989-ben bem utatott „Csárdáskirálynő” kitűnő szereposztásban, Záhorszky Elem ér rendezésében, Kleinné Szombath M arianna koreo­ gráfiájával, Szom bath Károly zenetanár - karnagy vezényletével hódította m eg újra m eg újra a közönséget. A z 1969-ben bem utatott „M arica grófnő”höz hasonlóan kb. 100 szereplő jelent m eg a színpadon. Főbb szerepben remekelt: Halláné N ovak M arika, Bencsík Lívia, Kleinné Szombath M arianna, Barusz László, Plichta Tibor, Plichta Péter, Záhorszky Elemér, id. Klein Ottokár, m ellékszerepben pedig: Varga Dénes, Sárficky Szilveszter, Kollár István, K ürthy Lajos, Chvíla Ferenc, Saskó Jenő, Kem ény József, M iklós Dezső. A „Szív küldi szívnek” c. revüm űsorban Záhorszky Elemér, Plichta Péter, Plichta Tibor, id. Klein Ottokár, Barusz László, Záležák S., Varga D., Bernáth Tamás, Horváthné M álnási Gita, Bartáné Nyitrai M arika, Hajtman Lívia, Forró Teodóra, Takács K., Sipeky László, szerepelt. Karnagyként Cibulka József zenetanár, Fábián András m agántanár, Árpási Béla, K am eniczky János, Veszprémi Ferenc, Váradi László neve említhető. 1988. június 17-től - 19-ig a „Stúdió Erté” I. Kísérleti M űvészfeszti­ váljára, 1989. június 16-án, 17-én, 18-án a II. Kísérleti M űvészfesztiválra 21

került sor. Ezt követően a helyi hatóságok törvénytelennek m inősítették a fesztivált. A Csem adok helyi szervezete ellen - tám ogatás címén - büntető­ jo g szerinti eljárást helyezett kilátásba. Az 1990-es évek rendezvényeinek szervezésében civil szervezetek, alapítványok, m agánszem élyek is segítettek a Csemadoknak. A Czuczornapokon az irodalom vette át a szerepet. Az 1975-ben m egalakult Ü gyes K ezek K lubja Bencze Anna irányításával „művelte a csodát” kb. 24 évig. Kiállításokon csodálhatták m eg az érdeklődők a kézim unka szakkör „rem ekm űveit” . „Hazahív a harangszó” címmel az érsekújvári Csem adok-szervezet is m egem lékezett a hontalanság éveiről, a kitelepítések borzalmairól fejet hajtva ezzel a szenvedők emlékének. Záhorszky Elemér ismét m egrendezte a „M arica grófnő” c. operettet (1997-ben), Barusz László, Plichta Péter, Hajtmanné Bencsík Lívia, Sztreda Krisztina, Forró Teodóra, Takács Kálmán, Kürthy Lajos, Záhorszky Elemér szereplésével (Kleinné Szombath M arianna, Plichta Tibor, Forró Teodóra koreográfiájával). A C sem adok-szervezet 1995-től az Érsekújvári G yerm ek folklórfesztivál társrendezője. Dráfi László imm ár m ásodik évtizede építgeti -

nagy

szakértelemmel - a hagyományőrzés nemes gondolatát. Talán ennek hatására került sor 1995-ben az I. Járási Népviseleti Bál rendezésére (M éry M argit néprajzos a bényi, ipolyszalkai, szímői, tardoskeddi, érsekújvári népviseletek bemutatásával színesítette a rendezvényt). 1999. május 22-én ünnepelte a Csem adok Érsekújvári Alapszervezete m egalakulásának 50. évfordulóját. Plichta Péter, akkori elnök vázolta az eltelt 50 év legfontosabb eseményeit, majd 50 alapító és elismerést érdemlő Csem adok-tag kapott em léklapot (122 alapító tagot tartanak nyilván). M egjelent Őszi Irma - Sidó Zoltán: „Ötven év szolgálat 1949-1999“ című könyve (kiadás: Dunaszerdahely, 2000). A 2001-ben rendezett „Csak a szépre em lékezem ” c. revüm űsorban Bartáné Ny. M arika, Horváthné M álnási Gita, Záhorszky Elemér, Forró Dóra, 22

Plichta Tibor, Borka Karolina, Takács Klaudia, Zoja Birčáková, Remény Éva, K anyák Katalin lépett közönség elé nagy sikerrel, a Csem adok énekkar közrem űködésével (koreográfia: Klein M., Plichta T., Forró D., Vadkerti V., karvezető Papp László, zenekarvezető Dráfi László, Váradi László, rendező Záhorszky Elemér).

Berényi M argit - a Csem adok elnöke

A közelm últ összefoglalása...

Az érsekújvári Csem adok tagok régi álma vált valóra 2005-ben, amikor az érsekújvári m agyarság által épített, az országban sokáig egyedüli székház, jelképes 1 koronáért jogos tulajdonukba került, Pischinger Géza polgárm ester javaslatára és a városi képviselő-testület jóváhagyásával. Az adásvételi szerződést 2005. január 28-án ünnepélyes keretek közt írták alá a szerződő felek, a város képviseletében Pischinger Géza polgárm ester és a Csem adok Érsekújvári Alapszervezetének képviseletében Berényi M argit elnök. A székház tulajdonba vétele kom oly felelősséggel és nehéz feladatokkal járt. Az előző évtizedekben tetőcserén és néhány elkerülhetetlen javításon kívül kom oly beruházásra nem került sor, az épület bizony alapos felújításra szorult. A városi képviselő-testületnek köszönhetően 4,5 millió korona tám ogatással kezdtük a felújítást. Ehhez az összeghez téglajegyek vásárlásával járultak hozzá a Csem adokot pártoló polgárok 270 400 Sk értékben, és a Szülőföld Alap 286 000 koronával tám ogatott bennünket. A felújítási m unkálatokat a Prospect építkezési vállalat végezte Istenes József építészm érnök tervei alapján és szakmai felügyelete mellett. A prioritásokat figyelembe véve felújítottuk a székház fűtési rendszerét, 23

a színpadi technikát, a szociális helyiségeket, nyílászárókat cseréltünk, sor került a ház hőszigetelésére, az épület tatarozására. A további években folyam atosan, anyagi lehetőségeinkhez m érten a m ég szükséges m unkálatokat végeztetjük (tűzbiztonsági revízió, a fűtésrendszer, a villanyhálózat revíziója, ill. a revízió során felm erült hibák javítása, új villám hárító felszerelése). A felújított székházunk első rendezvénye a II. Kárpát-medencei Énekm ondó Fesztivál volt 2006. novem ber 9-11-én. Továbbra is követik egymást mindazon rendezvények, m elyeknek m ár kom oly hagyom ánya van: Csem adok Farsangi M agyar bál, Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok, Verszuhatag - versm ondó m araton, szüreti felvonulás, kolbászkészítő verseny, gulyásfőző verseny, színházi előadások, operett-, nótaestek, revüm űsorok, szilveszteri bál. Ezen rendezvényeken kívül m egem lékezünk a fontos történelmi évfordulókról, eseményekről: 1848-49-es szabadságharc (koszorúzás, ünnepi est a Czuczor napokon), 56-os esem ények, m egem lékezés a kitelepítésekről (Hazahív a harangszó), Szent István-napi ünnepség (Dicső István, nagy királyunk). Az irodalom népszerűsítése céljából könyvbem utatókat szervezünk. Vendégeink voltak többek között: Buda Ferenc, Vujity Tvrtko, Rácz Sándor, Hetyei László, Sántha Attila, Barabás Zoltán, Turcsány Péter, Elm er István, Fedina Lídia, H odossy Gyula, Tarics Péter, Csicsay Alajos, Bödök Zsigmond, Kulcsár Ferenc, Chrenka Edit, Strba Sándor, Láng Tamás, Pénzes István, Holbay László, Tóth János. A Csem adok fontosnak tartja a fiatalok nem csak kulturális, de nevelési program ját is. Az óvodákkal, az alap- és középiskolákkal való hatékony együttműködés

eredm ényeként

könyvelhetjük

el,

hogy

évente

több

alkalom m al az általunk, ill. közösen létrehozott program okon szép szám ban vettek részt gyerm ekek és fiatalok. Gyerm ek és ifjúsági rendezvényeink: beiratkozási program (Pöttöm koncert), táncház a Szőttessel, versmondó m araton, irodalmi alkotópályázat, anyanyelvi és történelmi vetélkedők, népdalversenyek, előadás a drogmegelőzésről, találkozók a gyerm ekirodalom 24

képviselőivel, színházi előadások diákok részére. Társszervezői vagyunk a három évenként

m egrendezésre

kerülő

Csengő

Énekszó

Országos

Kórusfesztiválnak. A Szlovákiai M agyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa fennállásának 40. évfordulója alkalmából 2004-ben ünnepi koncerttel kápráztatta el a közönséget. N épszerűek voltak a történelmi, irodalmi, egyházi és egészségügyi előadásaink. Előadóink az utóbbi években: D örnyei László, Chrudinák Alajos, Jeszenszky Géza, Rácz Sándor, M urányi László, Horváth M iklós, Bakos Zoltán, Baksa Péter, Baksa Péterné, Halász Árpád, Szesztay Á dám, Oláh János, Bándy György, M olnár János, N átek Sándor, Ďurčo Zoltán, Sidó Zoltán, Gyurgyík László, D uray M iklós, Gémesi Károly, M észáros Alpár, Vincze János, Gyűrűsi József, Dávid Tamás, Balogh Elemér, Bánné Lázár Györgyi. A 2009-es év a Csem adok m egalakulásának 60. évfordulója jegyében zajlott. 2009. m árcius 20-án em lékesttel és kiállítással tisztelegtünk a hatvan éves múltnak. A kiállítás anyaga régi dokum entumokból, plakátokból, m űsorfüzetekből és gazdag fotóanyagból állt össze. Tevékenységünket több különféle kiállítás gazdagította. Az érdeklődők Illés Béla, Izsák Dezső, Csém y Éva, Fehér Csaba, Berta András, Szobiné Kerekes Eszter, Joósné Tali Julianna, Sivák Enikő, Pavláth Attila kiállításait tekintették meg. A Csem adok színpadán nem csak öntevékeny előadók léptek fel, hanem olyan elismert, híres m űvészek is, akik nívós előadásukkal gazdagították műsorainkat: Sinkovits Imre, Vitay András, Szabó Gyula, Szokolay Ottó, Bácskai János, Szersén Gyula, Thirring Viola, Szeredy Krisztina, St. M artin, Teremi Trixi, Virág József, Szoka Júlia, Bozsó József, Dévai N agy Kamilla, Dinnyés József, Berecz András, Benkő Géza, Gál Tamás, Kiss Szilvia, Tóth Rita.

25

Szervezetünk együttm űködik a város más kulturális szervezeteivel, intézményeivel,

és

hatékony

kapcsolatot

tartunk

határon

túli

civil

szervezetekkel, intézményekkel: Békéscsabai Kolbászklub, Vas M egyei Tudományos és Ism eretterjesztő Társaság, Kráter M űhely Egyesület. E könyv lapjain köszönetem et fejezem ki m indazon Csem adok tagoknak, akik az évek során m unkájukkal hozzájárultak alapszervezetünk hírnevének öregbítéséhez. Külön köszönet m indazoknak, akik a székház felépítésében kétkezi m unkájukkal segítettek. Szintén közös összefogás eredm énye volt 2006-ban székházunk felújítása. Köszönet városunk polgárm esterének Pischinger Géza m érnök úrnak, a város önkorm ányzatának az anyagi tám ogatásért, valam int azon m agánszem élyeknek, vállalkozóknak, szervezeteknek, intézményeknek, akik téglajegyek vásárlásával em elték a felújításra szánt összeget. K öszönet és elismerés az egyes szakcsoportokban évekig tevékenykedő tagoknak. Tudnunk kell, hogy ezekben a csoportokban országos elismerést kapott m unka növelte a Csem adok tagok számát, és kovácsolta egybe a város m agyarságát. A jelenben m inden m agyarnak azon kell m unkálkodnia, hogy az egység m egm aradjon, és továbbra is a jövőbe tekintve azon az úton haladjunk, amit az elm últ 60 év szám unkra kijelölt. M indenkinek tudatosítania kell, hogy nincs szám unkra fontosabb, mint kulturális szervezetünk m últjának m egőrzése, az anyanyelvi kultúra ápolása és m agas színvonalon való művelése. Alapszervezetünk vezetősége teljes elkötelezettséggel m indig azon dolgozik, hogy városunk kulturális életét tartalmassá, gazdagabbá tegye, de elsősorban a nemzeti kultúra őrzése, védelm e, átadása a cél. Tisztelet és köszönet a régi és m ai vezetőségi tagoknak!

26

A z é r se k ú jv á r i C se m a d o k ta g sá g sz á m a r á n y á n a k a la k u lá sa (c sa k a ta g b é ly e g e t fizetők)

1949

1950

1951

1952

1953

1954

1955

1956

1957

1958

120

375

432

440

456

510

521

521

410

402

1959

1960

1961

1962

1963

1964

1965

1966

1967

1968

402

402

476

370

332

358

392

582

602

570

1969

1970

1971

1972

1973

1974

1975

1976

1977

1978

560

686

854

920

1115

1210

1306

1290

1250

1301

1979

1980

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1290

1220

1220

1241

1480

1893

1946

1954

1893

1993

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1960

1620

1310

1000

1003

1020

820

428

442

442

1998 443

Forrás: 1. Sidó Zoltán: M érlegen (Czuczor - napok Érsekújvárott, Csemadok Érsekújvári Alapszervezet, 1994. 2. Őszi Irma-Sidó Zoltán: Ötven év szolgálat (Dunaszerdahely, 2000.,208/209o.)

27

A C se m a d o k É r se k ú jv á r i A la p sz e r v e z e t eln ök ei:

1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969-1981 1982-1983 1984-1986 1987-1988 1989-1990 1991-1992 1993-2004 2004-

Tatárik Emil Tatárik Emil Bencze István M arcinkech Jenő, május 7-től Chm elár Lajos Chm elár Lajos Kutrucz R udolf N em csók István Kutrucz R udolf Takács József Takács József Takács József Bajtkó Károly Bajtkó Károly Kiss Béla Kiss Béla Seres Ernőné Kiss Béla Seres Ernőné Seres Ernőné Seres E rnőné Sidó Zoltán Gémesi Károly Plichta Péter Vas Károly Gémesi Károly Csizm adia Béla Plichta Péter Berényi M argit

28

Visszaemlékezések Chrenka Edit rímbe szedte visszaemlékezéseit: HATVAN ÉV -C S E M A D O K Hatvan éve ég m ár a láng, Fellobbant - s lett világosság, belőle lett a m erész álom, egy nagy vágy- Érsekújváron.

A nagy haza oly mostoha, gyerm ekeit kitagadta. Sehol nem akarnak m inket, csak a földet, a mienket.

Jobb időkben fellobogott, m áskor pedig csak pislogott. Vigyázzunk rá, m indig égjen, erőt adjon, fényt az éjben.

De am íg csak mi itt élünk, fel nem adjuk, pedig félü n k ... M egvédjük e szent földet. Sírhalmainkon a könnyet.

Kis láng volt, de nagyot lobbant, minden m agyar szíve dobbant: van nekünk is szervezetünk szülőföldön, m it szeretünk.

Nem tudják kiszárítani, Sorsunkat sem eltörölni, m ert itt él az emlékezet: kisebbségsors - ez egy végzet.

Éltették őt jó emberek, hogy ne vesszünk el, m aradjunk meg, télben, hóban, viharokban, jobb időkben, rossz napokban.

H atvan év - egy emberélet, mennyi m indent éltünk itt meg: fáj néha az emlékezés: az a sok-sok védekezés.

A régiek m ár elmentek, jöttek sorban új emberek, éltették a régi lángot ne veszítsük el hazánkot.

Volt öröm is, ünnep is volt, Czuczor-napok, évfordulók... A mai nap legyen fényes, minden szívben kis láng, édes! (2009 m árcius)

Tettek sokat és merészet, ezért já r nekik köszönet, vigyázzák tovább e lángot, álm odjuk végig az álmot. 29

Gémesi Károly Az a tény, hogy a Csem adok m egélt hatvan évet, és túlélte a rendszer­ változást, ékesen bizonyítja a Csem adok életképességét, és m ég valamit: van szerepe, még mindig van feladata a m agyarság körében. M egalapítása óta arra kényszerítették, hogy csak táncoljon, meg énekeljen, de a kom oly gondok m egoldását hagyja másokra. Nem véletlenül - term észetesen

m ert féltek a term észetes erőtől, amely közös

célok érdekében önzetlenül tenni akaró em berek összefogásában rejlett. A hihetetlen erőt képviselő tevékeny tömegektől. És még inkább az 1968ban nagyterm et többször m egtöltő, összefogást óhajtó akarattól. 1989 novem berében a Csem adok házban kevesebbet táncoltak, énekeltek, mint azelőtt, de a rendszerváltozás történelem form álásában tevékenyen részt vett a Csemadok-tagság. Húsz év eltelt azóta. Nehéz időszak volt, de a Csem adok túlélte. Közben meg is újult: új feladatokkal biztosította a megm aradást, a fejlődéshez szükséges képességet. Egyre növekvő szerepet tölt be a civil társadalom. Újító feladatok várnak a civil szervezetekre, társulásokra. A Csem adokra is.

Keller Gábor A Csem adok Táncklub

1963.

szeptem ber

1-jén

alakult meg.

Ebben az évben jegyezte be a Szlovákiai Táncszövetség. Előzmények: Balla György Csehországban katonáskodott, m iközben tánciskolába is járt. Litom eřicében m egtanulta a versenytáncok alapjait a táncklubban, s ezt hazatérte után hasznosította. 1960-tól társastáncszakkört vezetett az Érsekújvári Járási Úttörőházban három pozsonyi táncpedagógus társaságában (tánctanfolyam okat

tartottak).

Előzőleg

M ilan

Stiavnicky

tánciskolái

érdemeltek említést: 1959-ben szlovák, m ajd m agyar diákokat tanított. A m agyar diákok számára szervezett tánctanfolyam ok ügyvezetője Sigotsky K ornélia és Hofer Lajos tanár úr volt. Néhány diák ismételten részt vett 30

a táncoktatáson, m ert igényesebb táncok elsajátítása is érdekelte őket. Helena Venclová pozsonyi táncpedagógus több évig dolgozhatott Érsekújvárott. A Csem adok néptánccsoportját Sigotsky Kornélia (Nelli néni) vezette. Svéd polkával m utatkozott be 1961-ben. Járási és kerületi versenyen, majd szlovákiai m egm érettetésen ért el szép sikert a két (Szombath M arianna és Ponesz János, valam int Sátek Aranka és Keller Gábor) említett pároson kívül Jakab Katalin és Balla György, valam int Csongrádi Tibor (1962-ben). Társastánc-csárdásban helyezést értek el országos versenyen (1967-ben). Kezdetben csoporttáncokkal foglalkozott a Csem adok Táncklub. Kerületi versenyre is eljutott néhány tánc, m ajd 1965-ben szlovákiai bajnokságon kapott díjat a csoport az akkoriban divattáncnak számító „lettkiss”-szel. Következő évben Brahms „5. és 6. M agyar táncára” készült egy koreográfia „Csárdásritm usok” címmel. 1967-ben kb. 20 versenytánc elé kerülve ért el I. helyezést ez a tánc a szlovákiai bajnokságon, majd az országos (csehszlovák) táncfesztiválról II. helyezettként tértek haza a versenyzők. Csoporttáncokon kívül páros táncokkal is jeleskedtek az újváriak. 1964ben a Sátek - Keller páros győzött a Kom árom - Érsekújvár közös járási táncversenyen, majd a kerületi verseny 40 táncpárja közül II. helyezést értek el. Hetvenes évek elején a felújított „Csárdásritm usokkal” (Brahms: 5 . - 6 . M agyar tánc) ért el televíziós sikert a csoport. Három -három alkalomm al m agyarországi

és

csehországi

táncfesztivál

vendégeként,

1979-ben

lengyelországi bajnokságon voltak eredm ényesek az érsekújvári táncosok: III. és IV. helyezéssel tértek haza. Több „SON DERKLA SSE” és „A ” osztályba sorolt táncpár ért el sikert a szlovákiai bajnokságon. 1977-ben és 1978-ban a Keller házaspár IV. helyezést ért el a legm agasabb osztályba soroltak között standard táncokban. A Hegedűs Ágnes- Hlavács R udolf táncospár latin-amerikai táncok győzteseként folytathatta

munkáját.

A

nyolcvanas 31

évek

főként

az

ifjúsági

és

a gyerm ektáncpárok országos szintű eredményeivel szereztek örömet. A kilencvenes évek ismét szlovákiai élvonalbeli sikerekről szóltak. 1998ban szlovákiai bajnokságon ért el III. helyezést a Bodoki Linda-Tanka Gábor táncospár. Világbajnokság résztvevőjeként kerültek a III. helyre 1999ben (ifjúkorosztály). Bajnokcímmel szerzett m eglepetést ezen korosztály a csoporttáncok bajnokságán, s ezt 2000-ben m egduplázva szlovákiai bajnokcím et is szerzett standard és latin-amerikai táncokban. 2002-ben szintén a fiatalok korosztályában szerzett bajnokcímet a Rózová - Gulis táncospár. A táncvilágbajnokság résztvevőjeként előkelő 15. helyezést értek el, s ez kiváló eredm ény volt. Csupán 3 - 4 táncospár jutott be a legjobbak közé. 2003-ban a z ifjúkorosztály III. helyezettjeként, m ajd

2004-ben

IFJÚ

BAJNOKKÉNT

szereztek

újabb

elismerést.

Legnagyobb sikernek szám ított 2005-ben a „DANCE LIFE EURÓPA KUPA” csoporttáncversenyen elért II. helyezés. Keller Gábor, a legendás táncos - koreográfus és pedagógus 2008. június 8-án 64 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Nevéhez fűződik a Csem adok Ersekújvári Alapszervezetének Társastánc Klubja; a Keller házaspár által létrehozott „intézm ény” 45 éves országos hírnévvel készült a szeptemberre tervezett ünnepségre. Fájdalm asan szomorú tény, hogy Keller Gábor nem érhette meg ezen félig - kerek évforduló ünnepelését. A sors kegyetlen fintora, hogy bár egész életét elhivatottan, m egszállottan szentelte a táncoktatásnak, tanítványai köszönetének m ost m ár nem örülhetett, s a tőle tanult elkötelezettséget, igényességet nem tapasztalhatta újra meg újra. Pedig Prágától K anadáig vitték Keller Gábor nagyszerű életművének hírét. A nála szerzett szaktudás és viselkedés-kultúra értékhordozó, életstílussá vált a tanítványok körében. Született pedagógusként nevelt a csetlő-botló gyerm ekpalántákból

nemzetközi

szinten

értékelt

versenytáncosokat.

Jóindulattal, mégis kellő szigorral, és m érhetetlen türelemmel, mégis következetesen igényes elvárással követelte m eg a rendszeres munkát.

32

M űvészetek és teljesítm ények iránti alázattal, egyéniségek nevelésével állt sziklaszilárd példaként m ások előtt. Szeretetteljes, emberséges, igazságkereső volt akkor is, am ikor tanár, vagy edző volt, és akkor is, am ikor pontozó, vagy versenybíró. Nélküle szegényebbé vált Érsekújvár kultúrélete, hiánya pótolhatatlan. Keller Gábor a jelentős pedagógiai - koreográfusi m unkásságáért, a hazai (járási, kerületi, országos) táncversenyeken, és a kelet-európai m egm érettetéseken elért sikereiért, számos tánctanfolyam vezetéséért, a szlovákiai táncszövetségben végzett edzőm unkájáért méltán kapott a várostól 2005-ben „Pro Urbe-díjat” .

Kellerné Sátek Aranka 1962-ben került a Ponesz János vezette érsekújvári Csem adok néptánccsoportba. N agy sikert aratott a gombaszögi országos fesztiválon a „Sarkantyús” és a „Rezgőcsárdás” . 1963-ban m egalakult a Csem adok Táncklub. Számos rendezvényen szerepelt nagy sikerrel Keller Gábor partnereként. „Ki mit tud?” vetélkedőn, táncversenyeken szerepeltek együtt, m iközben

szervezték az utánpótlás-csoportot.

Folyam atosan érkeztek

az új táncosok, főként a gyerm ekkorosztályt erősítve. A Keller házaspár nem zetközi szintű versenytáncosokat, tánctanárokat, edzőket nevelt. Keller Aranka most is folytatja a 45 évig közösen irányított és rendkívül nagy népszerűségnek örvendő, sikeres táncoktatást. M unkájának értéke m agasra emeli a város kultúréletének színvonalát.

Kopasz

-

Kiedrowska Csilla

Nem csupán a szűkebb család, elsősorban Kopasz Elem ér tanár úr, Csilla és Csaba édesapja - hanem a rokonság, és Csilla élete is erősen kötődött a Csemadokhoz. Kislányként, az újra kaput nyitó tardoskeddi m agyar iskola tanulójaként szavalt, énekelt, táncolt valam ennyi Csem adok rendezvényen. A tanár úr rendezett, a m am a szerepelt, az egész család színpad közelben 33

ténykedett. Gim nazistaként az érsekújvári alapszervezet kórusát vezető édesapa próbáira járt. Csilla emlékeiben a Csem adok így él: „Apám az énekkart vezette hosszú éveken át. Sok kórustag már az Érsekújvári Városi Dalegyletben, valam int az Iparos Dalegyletben énekelt nála. Később Csaba testvérem vette át az énekkarvezetést. Szívesen jártunk a próbákra.” „Kezembe került egy plakát (a m úzeum nak ajándékoztam ), amely 1959-ben Csem adok kórushangversenyre hívta a közönséget. A „Sokolház” nagyterm e szépen megtelt. A nnak ellenére, hogy a belépés nem volt díjtalan! N em úgy, m int pl. m anapság, egy-egy ingyenes, igazán színvonalas rendezvényen! - m ondta őszinte sajnálattal. „M ásm ilyen volt a világ akkoriban! M ás volt az értékrend!” „M a m ár elképzelhetetlen, hogy kom oly felnőttek „kultúrbrigádozni” utazzanak teherautón a környék falvaiba, pénzjutalom nélkül, egy - egy szendvicsért, szalámis zsemléért. Olykor kínos -

kom ikus helyzetek

is adódtak... Pl. Fűrön voltunk; anyám és nagynéném a nézőtéren ült. M ögöttük egy bácsi hangos m egjegyzéssel kísérte a műsorszámokat. Am ikor a „Jaj, Istenem! De jó annak, ki csúnya!” dalsorhoz ért az énekesnő, a bácsi folytatta: „Hát, akkor neked nagyon jó !” A ztán engem sem kímélt! Kiss József balladájának, a Simon Juditnak egyik verssora: „Apja, ki megejtett, cserbenhagyott rútul.” A bácsi hangos ítélete pedig: „Úgy köllött neked! Vigyáztá vóna jobban!” Kopasz Csilla szívesen em lékezett a „Nem vagyunk angyalok” c. előadás érsekújvári, vagy a „Hátsó ajtó” pozsonyi főszerepére, továbbá a zselízi és gom baszögi Kulturális Napokra. M űsort vezetett, verset mondott, am ikor felkérték rá. Szom orú hír: 2009 júniusában ism ét szegényebbek lettünk: Kopasz Csilla példát m utató m unkássága a Csem adokban végérvényesen befejeződött (2009. 6. 10.). Halálhíre m egdöbbentő volt! Tehetsége és a színpad iránti alázata, igényessége, és a szép iránti vonzódása, sajátságos ízlése példam utató volt, - és maradt! Hiányozni fog! Nagyon! 34

Őszi Irma „Végtelenül gyorsan száguld az idő, s akkor tűnik ez fel leginkább, ha a m últra tekintünk.” (Seneca) „Ez a Seneca idézet jutott eszembe, - em lékezett Őszi Irm a - amikor Strba Sándor úr kérésére néhány sorban leírtam a régm últ történéseit.” Kamocsán, (a szülőfaluban) a Csem adok helyi szervezet m egalakulá­ sának idején kezdődött a színjátszás. Színműveket tanultak akkoriban, m int pl. „Az erdész m átkája”, az „Ingyenélők”, a „Fény a faluban”, vagy pl. „A cigány”. Egy-egy sikeres bem utatót érsekújvári fellépés is követett, így hamarosan ism erősként üdvözölték egymást a kamocsai szereplők az érsekújvári „Csem adokosokkal” ; Bajtkó Károly, K utrucz R udolf (járási titkár), Hübsch Sámuel neve említhető elsősorban. 1953. július 1-jén kezdett Őszi Irm a a Járási Titkárságon dolgozni a Csem adok Központi Bizottság engedélyével. Érsekújvár, Andód, Csúz, Fűr, Kamocsa, Kürt, Szímő, Udvard és Tardoskedd, tehát 9 helyi szervezet tartozott a titkársághoz. 1955-ben lebontották a helyi szervezet és a titkárság közösen használt épületét, és a Járási Titkárság irodahelyisége Kiss Béla gondnok lakásában (a régi kultúrház épületében), m ajd később a Grémium ban kapott helyet. 1957-től a Plichta-féle házba költözött a titkárság, és Őszi Irma szerint a nyugdíjazásig ez volt a m ásodik otthona. Őszi Irma volt a Csem adok első járási titkára; 33 évig dolgozott a Csem adokban (eleinte irodai m unkaerőként, m ajd járási tanácsadóként, és 23 évig a Csem adok érsekújvári járási titkáraként). „Visszatérve a kezdetekre: 1953-tól igen izgalmas volt az élet az érsekújvári székházban,” - m ondta Őszi Irma. Kiss Béla házgondnok is ott lakott a családjával, és a lakószobákból átalakított kultúrtermen kívül a járási titkárság irodahelyisége is ott kapott helyet (fűteni nem lehetett, de a tenni akarást ez sem akadályozta!). A raktárhelyiséget N agy József cukrász büfévé alakította, és a rendezvényeken finom m eglepetéssel kínálta a résztvevőket. 35

Az udvarban M arosnyík Béla cipészmester, valam int Pavlík János kerékpárés gépjavító m esterem ber bérelt egy-egy helyiséget. Családias hangulatban találkozgattak a Csemadok-tagok, mint pl. Krajcsír János, Borhídi Anna, Kopasz Elemér, Bijeszik Gyula, Kessler Dezső, Hübsch Sámuel, M adarász Anna, Seres Ernőné, és m ég sokan mások. Akkor m ég az összetartás, és a nemzet kultúrájának fennm aradása volt a cél. „A Csem adokban folytatott munkát egyfajta szolgálatnak tekintettem ,” - m ondta Őszi Irma. Ezt pedig szívvel-lélekkel, munka iránti alázattal szabad csak vállalni!

Pék Ferencné „Szívesen em lékezem a Csem adokra,” - jelentette ki Pék Ferencné, hiszen m ásodik otthonának tekintette. Tiszta szívből szerette és látogatta, tiszteletben

tartva

valam ennyi

szakkör

munkáját.

M ások

sikerének

ugyanúgy örült, mint a sajátjának. A honism ereti kört érezte érdeklődéséhez legközelebbinek; Szabó Ivánt pl. „élő lexikonként” tisztelte, M ajor Ferenc szerinte a pontos adatgyűjtés m intaképe volt, Badin György pedig jól ismerte Érsekújvár kiválóságait, és a szem élyükhöz fűződő történeteket. Az előadásokon mindig m egtelt a Csem adok terem, és a régm últ emlékeit kereső kirándulásokon szinte m egelevenedett a résztvevők előtt egy-egy várfal, bástya. Az énekkar tagjaként Kodály- és Bárdos-szerzem ények éneklésére em lékezett

legszívesebben

több

népdalfeldolgozás

m egism erésének

örömével. Egyik alkalomm al felemelő élményt jelentett a m árcius 15-i koszorúzás idején a „Szabadságkórus” előadása Verdi: N abucco c. operájából. Papp László, Zsilinszky Sándor és Veszprémi Ferenc karnagyoknak köszönhetően sok emlékezetes fellépés részesei lehettek, a Záhorszky Elemér által rendezett prózai és zenés színelőadások sikerével együtt. Elism erést érdemelt a lelkes tagokból álló kézim unka kör, az irodalmi színpad, a népi és a társastánccsoport, valam int a Kassák Lajos Ifjúsági Klub. „Jó lenne, ha m ost is lenne a fiatalokban ügyszeretet, akarat, lelkesedés!” - mondta. „Szeressék Érsekújvárt, és fejlesszék ezen nagy m últú város m agyar kultúráját!” - üzente. 36

Plichta Péter „M it jelent szám om ra a Csem adok? Szinte az egész életpályám ra hatott, és évtizedekig form álta az énem et” - nyilatkozta. „A székház szom széd­ ságában nőttem fel, és élek ma is, - egyidősek v a g y u n k ! "-folytatta. M ár

a

Csem adok

-

m ozaikszó

értelm ének

tudatosítása

előtt

a kultúrával való rendszeres találkozást jelentette számára: gyermekkori közös énekléseket, m ondókák tanulását, a néptánc alapjainak elsajátítását. Közben kiváló budapesti m űvészeknek tapsolhatott, am ikor pl. Ném eth M arika, Sárdy János, Honthy H anna vagy Rátonyi Róbert énekelt a Csem adok szabadtéri színpadán. Az

öntevékeny

színelőadások

nevelő

hatása

egyértelm ű

volt:

kisgyerm ekként ámulattal ismerte fel a színpadon az ismert gyógyszerész és fogorvos urat, a szomszéd borbély bácsit, a szabósegédet, a tanító néniket. Évekkel később a sóvárgó kisgyerm ekből tevékenyen közrem űködő felnőtt lett. A fellépések fegyelemre, odafigyelésre, pontosságra, tiszteletre, alázatra tanították. M inden lemondást kárpótolt a több száz néző elismerő tapsa; a szereplők és a közönség szem ében öröm könnyek csillogásával... Generációk nőttek fel a Csem adokban tehetségük bontakozásával a ma m ár külföldön is elism erést sikerekhez vezető úton. Alkotóknak egész sora jeleskedett a képzőművészet, az irodalom, a néptánc, a társastánc terén. „Lokálpatrióta lettem a Csem adok által” - m ondta Plichta Péter. „M egismertem a város m últját, hagyományait, és részt vehettem a város arculatának alakításában” - folytatta. A vezetőségben vállalt m unka m egfontolt döntésekre

tanította,

a közügyek határozott állásfoglalásra ösztönözték. Biztos tám aszt érzett maga mögött; az építő tém ák vitapartnerei jó ügyet szolgálva futottak egyességre. „Jó volt együtt jó t cselekedni, alkotni, dolgozni, eredm ényesnek lenni” fejezte be az emlékezést, m ajd hozzátette: „A jelenlegi fiatal generációnak is hasonló a szerepe: részt vállalni a feladatokból, és semmihez sem hasonlítható öröm részeseivé lenni általa” . 37

Plichta Tibor „Nem is olyan egyszerű a m últ legem lékezetesebb eseményeit, történeteit felidézni” - tűnődött Plichta Tibor. Óvodásként ismerkedett a

színpaddal;

akkoriban

m inden

állami

ünnepre

m űsort

tanítottak

a gyermekekkel. Kozáktánccal kezdte, május 9-i ünnepélyre készítették. Később (1954-ben) gyerm ekszínjátszók között találta magát: Ács M agdolna, Ács Károly, Stefanovics M agdolna és Kocsner M árta vezetésével gyakorolták a „Babavásárt” a Csem adok teremben. 1957-ben építeni kezdték a Csemadok-házat. A próbákat áthelyezték a Grém ium ba (jelenleg M űvészeti Galéria). Jelm ezpróbák színesítették a felkészítés időszakát, és ham arosan színpadra léphetett a kis gyermekcsoport. Nagy élm énynek szám ított a szabadtéri színpadon való fellépés, hiszen ugyanott látták szerepelni a távolról csodált „nagyokat” . Teltházas előadásra hoztak otthonról is széket, m ert kevésnek bizonyult az ülőhely (az akkori Csem adok - színpad helyén áll m ost Czuczor Gergely szobra). Óvodásokból iskolások lettek, és szomorúan látták, hogy egyre távolabb kerülnek a színpadtól. Egyszer aztán „m egtört a jég ” : Sigotsky Nelli néni jelent m eg az osztályban „tagtoborozni” . 20 fiú közül rám utatott 10-re, és délután 2-re a VI. C osztályba rendelte őket. N em volt idő a döbbenetre, a m iértek keresésére sem, m ert a tanórán tartózkodó tanár kom oly feleltetéssel segített ezen. Délután 2-kor kiderült, m iért is kellett a VI. C osztályba menni. Padok, asztalok a fal m ellett, ism ert néptáncos a terem közepén..."L ányokat nem láttunk, unalm asaknak tűntek az általam ism ert lép ések ...” - emlékezett Plichta Tibor. „Bejelentettem, hogy hazam egyek, és csak a következő próbán leszek ott” - mondta. Könnyen tette, hiszen édesapja, Plichta Imre érdeklődésére (ő valaha a Katolikus Körben tanította táncolni a többieket Berta Zoltánnal) az idősebb testvér, Péter bem utatta otthon az iskola tánccsoportjában tanult lépéseket. Nos, a hazam enetel kicsit m ásként sikerült. Ugyanis a drága Nelli néni keze gyorsan járt, és m iközben számon kérte, 38

hogy hova indult a táncos, kapott közben egy „átszállót” is. Következmény: m egfutam odás nélkül folytatta m indenki a próbát, és talán a lépések tanulása is gyorsabban sikerült. Nelli néni haragja nem tartott sokáig, hanem egy-egy puszival és fejkólintással napirendre tért a dolgok felett. A „mi volna, h a ...? ” kérdésre m eg válasz sem hangzott el, hiszen otthon nem lehetett beszám olni ilyesmiről. Fenyítés lett volna a vége. M indent m egért azonban a sok fegyelmezés, a fellépéseket m indig tapsvihar követte. Iskola által rendezett m űsorokon kívül fellépett a tánccsoport a járási népdalés néptánc fesztiválon is (pl. Kisújfalu rögtönzött színpadán). „Itt történt, hogy „zöldfülűként” rögtönöznöm kellett” - mosolygott. „Gyorsforgás közben sikongatott a partnerem , hogy csúszik az alsószoknyája. Forogtunk, forogtunk, m ajd hirtelen m egálltunk... Felem eltem a partnerem et, s közben elrúgtam az útból az alsószoknyát. M intha mi sem történt volna, folytattuk a táncot (még Nelli néni sem vette észre, mi történt). Akkor derült ki a turpisság, am ikor a nézőtérről került vissza a partnerem hez az alsószoknya.” A járási népdal- és néptáncfesztivál helyszíne egyébként évenként változott. 1965-től a kéméndi „szigeten” lelt megfelelő helyre; a gombaszögi Országos Népm űvészeti Fesztiválra pedig a Zselízi Országos Népm űvészeti Fesztiválon válogatták a csoportokat. A zselízi Schubert-parkban több neves táncszakem berrel ism erkedett meg Plichta Tibor, és később örömmel üdvözölték egym ást a koreográfusok számára szervezett tánctanfolyamon. A

Csem adok

tánccsoport

tulajdonképpen

Nelli

néni

iskolás

néptánccsoportjából alakult. A heti két próba egyikén néptánccal, a másikon társastánccal foglalkoztak. Plichta Tibort jobban érdekelte a néptánc. Nem volt nehéz bekerülni a tánccsoportba, csak olykor a fellépések okoztak gondot: táncpartner nélkül ugyanis nem lehetett színpadra lépni. M egtörtént, hogy pl. ő fellépett az iskola tánccsoportjával, és a Csem adok-tánccsoporttal is. Ugyanabban a m űsorban eleinte társastáncokat is táncoltak a néptáncosok, ám am ikor bírálat érte őket, változtatni kellett.

39

Sajnos, két tánccsoport m egalakulásának következm ényeként csökkent a társastánccsoport létszáma, és koreográfus nélkül m aradt a néptánccsoport. Új koreográfiát nem írtak, ám az addig elért sikerrel Esztergomban, Bábolnán, Balatonbogláron, Buzsákon, Csongrádon is m eghódították a közönséget (Esztergom ban felvételt is készített az MTV). Balatonbogláron és Buzsákon az újvári csoport is részt vett a szüreti sokadalomban. Egy-egy szekeret kapott a tánccsoport is, a zenekar is, és útközben közönségcsalogatót rögtönöztek. Am ikor befejezte tanulm ányait a vezető-koreográfus, a táncpróbák bemelegítő gyakorlatát követően m ár nem táncgyakorlás kezdődött, hanem részelem ek gyakorlása (tökéletes testtartás, láb- és kézem elés, lábtartás, láblendítés). A bíráló bizottság értékelte, és példaként em legette az újváriak munkáját. A Csem adokban működő Kassák Lajos Klubot többen látogatták a táncosok közül is. Szerepeltek revüm űsorokban, prózai előadásokban, énekkarban,

néptánc-

és

társastánccsoportban,

sőt részt vállaltak

a

szakkörm unkákból is (képzőm űvészet, honismeret, irodalom). A nép­ tánccsoport neve N A PSU G Á R lett. Em lékezetes m arad a Csem adok pincehelyiségének az átalakítása: Vasbetonkádak, befalazott nagyterem bejárat, földdel borított „padlózat” ... Tíz kilós nagykalapácsot váltottak légkalapácsra „öröm et szerezve ezzel” a szom széd bérház lakóinak. M unka utáni „kedvteléssel”, vállalatoknál szabaddá vált m unkagépekkel dolgozott a lelkes csapat két évig. Befalazott boltíves bejáratokat kellett szabaddá tenni, m ajd a m ögöttük talált szemetet, betont, vasat eltakarítani. Keresett terem nem volt, de nem keresett lépcső igen. Építészm érnökök okoskodtak, pártem berek fenyegetőztek, de a m unka folytatódott... Sokan belefáradtak a pincehelyiség „feltárásába”, építésébe. A kik m egházasodtak, családot alapítottak, m ár a csoportokban sem folytatták addigi munkájukat. A „megszállottak” kom olyan gondolták, amit vállaltak, és maradtak.

40

„Epizódszerepet kaptam prózai m űben, s így Csiky Gergely „Nagy­ m am a” c. m űvében is: Ernő szerepét, a nagymam a unokáját játszhattam nagy öröm m el”, - m ondta Plichta Tibor. „Egyfelvonásosokban, revüm űsorokban, s a zenés színpad fellépésein szerepeltem ”, - folytatta (em lékezetes marad a „III. Konrád” c. bohózat lakáj szerepe). 1970-ben

az

érsekújvári

Csem adok

biztosította

Gombaszögön

az országos fesztivál fő műsorát. Három autóbusszal utazott a szereplőgárda, és egy teherautó szállította a díszletet. Sokan indultak a büfé irányába semmi érdekeset nem várva tőlünk, - de csakham ar m eggondolták magukat, m ert a szereplőink ám ulatba ejtették a közönséget. Énekeseink hintóval érkeztek a színpadra, ám a hintó fékrendszere fordítva m űködött, m int a gépkocsié. Így aztán a közönség nagy-nagy rém ületére elindult a hintó, pedig csak díszletelem volt. M egfékezték, de az ijedtség jogosnak tű n t... Az érsekújvári Solman zenekart többször visszatapsolta a gom baszögi közönség. A sikeres szereplést követően m eghívták az érsekújvári m űsort a keleti színpadokra is. K ét autóbusz és egy teherautó útiköltsége (több száz kilom éteren) azonban túlságosan nagy kiadás lett volna. A tánccsoport m űsora bővült országos m egm érettetésen is I. és II. helyezést ért el. „Szerepet kaptam a „Charley nénje” c. zenés darabban is (oxfordi diák)” - em lékezett Plichta Tibor. N agy sikerrel m utatták be Léván, Komáromban, Galántán, Szencen, Pozsony környékén. Két év alatt kb. százszor játszották hatalmas sikerrel. M ozgalm as volt az 1973-as év. Bálok, teadélutánok, táncm ulatságok rendezésében segített az ifjúsági klubnak a tánccsoport. Kém éndi táncokhoz gyűjtöttek anyagot, kéméndi népviseletet vásároltak hozzá; I. díjjal tértek haza a Zselízi Népm űvészeti Fesztiválról. 1974-ben fődíjat kapott a tánccsoport Zselízen. M eghívónak is örülhettek M iskolcról. Az Avas Táncegyüttessel és az erdélyi M agyar Állami N épi Együttessel léptek fel Szerencsen, Sárospatakon, M iskolctapolcán. 41

„A m agyarországi körút után Záhorszky Elem ér rendezésében m utattuk be a „János vitéz” c. daljátékot, amelyhez betéttáncokat koreografáltam ,” m ondta Plichta Tibor. „Revüm űsorokban kaptam énekes - táncos szerepet,” - folytatta, „majd a „Csárdáskirálynő” c. nagyoperettben Ferdinánd főherceg szerepét, a „M arica grófnő”-ben Ödön szerepét osztotta rám a rendező.” „A „Csak a szépre em lékezem ” c. revüm űsorhoz előadás előtt két héttel kellett táncokat tanítanom. Kb. 100 szereplő, zenekar, két óra 20 perces m ű so r..., nem volt egyszerű, mégis nagyszerű fellépéssorozatot ért meg. Külföldi előadásaink közül említésre m éltó a „Csárdáskirálynő” (M agyarországon), a „M arica grófnő” (Szlovéniában), a „Csak a szépre em lékezem ” (Békéscsabán).”

Seres Ernőné „A Csem adok m egalakulásakor azon tanakodtunk Sebestyén József tanár úrral, Weigl Gyulával, Petrányi Istvánnal, Varga Istvánnal, hogy tenni kellene valam it az újvári m agyarság m egm aradásáért.” A háborús borzalmak után így gondolták, hogy m ár csak jobb jöhet, és nagy volt a tenni akarás, a lelkesedés. Bérelték a Freund házat Hübsch Sámuel és a zsidó hitközség beleegyezésével. M eghatározott összegnek m egfelelő értékben dolgozni kellett: falbontás, téglatisztogatás volt a feladat. Senki nem nyafogott, senki nem kérdezte, hogy m ennyi lesz a fizetség. Ügyszeretettel, lelkesen, önzetlenül dolgozott mindenki, hogy legyen az újvári m agyarság számára egy kultúrház, ahol rendezvényeket szervezhet, ahol bárm ikor összejöhet, amit közös otthonnak érezhet. „Nagyon szívesen em lékezem a színdarabokra”, - m ondta Seresné. A kik nem szerepeltek, azok is örültek a többiek sikerének. Kötelességtudat, felelősségérzet jellem ezte akkoriban az embereket. 1953-ban pl. a férjét gyászoló Thirringné Thain M anci sem hagyta cserben a szereplőket és a közönséget. Fájdalm a ellenére teljesítette a vállalt feladatot, m ert nem akart csalódást, gondot okozni senkinek (igazi színésztulajdonság!). 42

„A Csem adok helyi szervezetének elnöktisztségét 1964-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1968- ban töltöttem be” - tette hozzá Seres Ernőné. „Akkoriban ez m ég nem jelentett fizetett m unkát” .

Sidó Zoltán 1965-től volt a Csem adok érsekújvári alapszervezet vezetőségének tagja. Két tánccsoport, egy színjátszó csoport és egy Honismereti Kör dolgozott folyamatosan. Utóbbi pl. - M ajor Ferencnek köszönhetően - a szomszédos járásokból is vonzotta az érdeklődőket, sőt az itt tapasztalt munkaforma országos szinten példam utató volt. Hatásos döntésnek számított a Kassák Lajos Ifjúsági Klub megalapítása. Fiatalok erősítették a helyi szervezet tagságát. Őket főként az egyesek által elhallgattatott tém ák érdekelték (magyar történelem vonatkozása, m agyar települések sorsa, stb.).

Szaló Béla „Em lékezetem szerint Érsekújvárott alakult meg az ország első Csem adok alapszervezete. 1949 tavaszán lelkesen gyülekezett a város m agyar ajkú lakossága a Sokol-ház nagytermében. Tatárik Emil nyugdíjas tanító urat választották díszelnökké; beszéde örömet, tetszést váltott ki. Végre m agyar szót is hallott egy m agyar anyanyelvű közösség” - em lékezett a 60 évvel ezelőtti időkre Szaló Béla. M egbízható „elvtársak” segítették a Csem adok-szervezet munkáját, m int pl. Hübsch Sámuel, Bajtkó Károly, Kiss Béla, Seresné, Chm elárné, Urnauerné, és mások. „Én is részt vettem a Csem adok m inden m egm ozdulásán, de csak 1951 - ben léptem be a helyi szervezetbe” , - m ondta Szaló Béla. „Rom okban hevert a város, használható helyiséget nehéz volt találni. Idővel mégis sikerült. Szabadtéri színpadot is építettünk - folytatta. N övekedett

a

taglétszám,

erősödött

a

szervezet,

gazdagodott

és tarkább lett a tevékenység. Kicsinek tűnt a régi épület, fel kellett újítani, 43

és korszerűsítéssel együtt bővíteni kellett a teret. „M egszállottakra” volt szükség, hiszen sok- sok délutánt és vasárnapot kellett feláldozni a m unkálatokhoz. 1961-ben felépült a kb. másfél millió koronát érő Csemadok-ház. „Jómagam először kórustagként, m ajd később Bencze István akkori titkár kérésére szólóénekesként léptem fel a szüreti mulatságokon. Nem volt könnyű! Álm atlan éjszaka előzte m eg a fellépést, és hogy m ennyire zavarban voltam, azt mi sem bizonyítja jobban, m inthogy a kom ám at m egpillantva köszöntem neki a színpadról. Szerencsére a közönség tapsa nem sokáig váratott m agára, s ez m indent helyrebillentett. Életem része lett a dal, s az is maradt, egészen a mai napig. Kezdetben Bijeszik Gyula (Gyuszi bácsi) tanácsára hallgattam, később a gyerm ekeim részesítettek hangképzésben. Így hát közös énekelés különös örömének élm ényével is gazdagodtam, és egyéni sikerek boldogságát is átélhettem. Kórustagként Kopasz Elem ér karnagy úr m unkájára emlékezem szívesen (kb. hatvanan voltunk). Szólóénekesként Virágh Tibor 36 tagú népi zenekarának kísérete volt különleges. Szeretem a kovácspataki emlékeim et is, az aggok házának lakóit ajándékoztuk meg a m űsorunkkal. S hogy m iért lettem Csem adok-tag? Ú gy gondolom, hogy az anyanyelv iránti szeretetem erre kötelezett. Ott leltem barátokra, akiket lelkesített az ügyszeretet, s akik m inden áldozatra készek voltak, ha a Csemadokról volt szó - ahogyan erre em lékezem .” (a „Hét” c. hetilap 1979. VII. 7 - i, 27. száma alapján)

Szombath Józsefné „M ind a négy gyerm ekem részt vett a Csem adok m unkájában - mondta. „Közvetlen részese lehettem tehát az ott folyó munkának. Ha kellett, ruhát biztosítottam, m áskor varrtam, mostam, vasaltam, olykor segítettem az öltöztetésben, esetleg hajat fésültem, m ert az ízléses m egjelenés minden fellépésnek fontos alapkövetelm énye” . 44

Szombath „Dodi” Sigotsky Nelli néni csoportfellépésein (pl. a szüreti felvonulásokon) vett részt. Ha szükség volt rá, szívesen „brigádozott”, takarított. Andrást néptáncosként ism erték sőt, a N apsugár Táncegyüttes szólótáncosa volt, és később táncolt a pozsonyi Szőttesben is. Színelőadások, zenés rendezvények közrem űködői között ugyanúgy m egtalálható volt, mint - Julika testvére állandó kísérőjeként - a színfalak m ögött segítőkészen (függönyt húzott, ruhát cipelt, kellékekért sietett, stb.). Később asszisztensként dolgozott a pozsonyi Kerületi M űvelődési Központ nem zetiségi osztályán és a „Szőttes” néptánccsoportban. Szombath M arika pici korától ismerősen m ozgott a színpadon. Gyermekszínjátszókkal

szerepelt,

szólótáncosként

lépett

színpadra,

14 évesen az Ifjúsági Klub egyik alapítója volt, és tevékenyen segített a néptánccsoport újjászervezésében. Koreográfus és m űvészeti vezető volt a néptáncosok élén, tagja volt a társastánccsoportnak, és néhány évig a helyi szervezet vezetőségének. „Férjem is tám ogatta - kezdettől fogva - a Csemadokot. Záhorszky Elem ér

kérésére

hozzájárulással felvonuláshoz

pl.

építőanyaggal,

segítette lovas

brigádm unkásokkal,

a Csem adok-ház

kocsit,

építését.

cigányzenekart,

Az

óriáshordót

pénzbeli

első

szüreti

biztosított.

A gyerm ekeim m el ott töltött idő, az együtt átélt szép pillanatok m élyen bevésődtek a szívembe. Em lékeim , élm ényeim szépsége m ellett eltörpültek a gondok, az anyagi nehézségek is. Lassan kihal a mi nem zedékünk, de a felnövekvő utódoknak ugyanolyan lelkesen és szeretettel kellene folytatni a m unkát a Csem adokban, mint ahogyan azt annak idején mi tettük!” - m ondta Szom bath Józsefné.

Kleinné Szombath Marianna „A

Csem adokban

töltött

évek

(percek?

órák?

hetek?)

ötéves

koromtól m eghatározó szerepet töltenek be az életemben, élénken élnek az em lékeim ben, és m áig elkísérnek a m indennapokban. Igaz ugyan, hogy 45

évek m últán sok m inden feledésbe m erült, de ismét elevenedő m ozaikok összképe nyújt örömet, ha eszem be jut. N em rég idős emberek, ismeretlen ism erősök állítottak meg: szeretnének újra színpadon látni. Elmondták, hogy élénken él az emlékezetükben m inden fellépésem, s ez nagyon jóleső emlék. Ugyanúgy, m int pl. a szeretet-m egnyilvánulások, a szerepeléseket követő elismerés, a színpadra kiáltott „Szép volt!” . M ár fiatalon táncokat tanítottam , és táncoktatásra készítettem fel a fiatalokat. Csaknem m inden „m érföldkőnél” jelen voltam, és fontos feladatot teljesítettem

teadélutánok,

bálok,

gyerm ektánccsoport

szervezésében,

tánckoreográfiák készítésében. Számos újságban írtak a tánccsoportról, és rólam, tehát a Csem adok egyfajta ism ertséget is jelentett számomra. M indez arra kötelezett, hogy jól végezzem a munkámat. Életem egyik legfontosabb eseménye, a férjhez m enés is a Csem adokhoz kötődött, ugyanis a táncosaim által fiataloknak rendezett bálon ism ertem m eg a férjemet. Később ő is részt vállalt a színjátszók m unkájából.” Kleinné Szombath M arianna fontosnak tartotta a Lévai Pedagógiai Főiskolán töltött éveit. Tevékenyen vett részt a város kulturális életének szervezésében. A Csem adokhoz fűződő em lékek között első helyen említette a kedves ism erősöket, sőt barátokat, akikre m éltán büszke: Szabó Rezső, Dobos László, Takács András, M éryné Tóth M argit, K asza Ida, Sidó Zoltán, Tőzsér Árpád, Gyurcsó István, Duka Zólyomi Árpád, Sárszögi Csilla, Ágh Tibor, Quittner János, D rdoš Tibor, Kam arás Imre, Czingel László, Ádám Lajos, Vlahy Jenő, Hem erka Olga néni, Sigotsky Nelli néni, Őszi Irma, Kender Lajos, Somogyi Lajos, Újvári László, Buran István, Halász Gyula, Gergely József, Záhorszky Elemér, Boleman Iván, Druga János, Szenczy György, Szaló Béla, Hübsch Sámuel, Kiss Béla, Szirmák Imre, M ajor Ferenc, Bencze Anna, Ács házaspár, M edvecky M argit (néhányan - sajnos örökre elmentek, és a felsorolás sem teljes). A néptánchoz cigányzenekar is tartozik! „Csem adokos” m unkájának szerves részét képezte a Virág bácsival, Pepes Sándorral, Balogh Jánossal, ill. 46

a zenekarukkal, és Léván a Szénási zenekarral folytatott munka. „Örömmel és elégedettséggel tölt el, hogy otthon, a családban, és az általam vezetett óvodában próbálkozott legelőször versm ondással, énekeléssel, színjátszással, néptánccal az egyetlen fiam, Klein Otokár, és hogy első fellépéseinek igazi örömteli élm ényét a Csem adokban élhette át,” - mondta jogos büszkeséggel a ma m ár híres operaénekes édesanyja, Kleinné Szom bath M arianna. „Egész életem az adni akarásról szólt” -

folytatta. „Átnyújtani

a kedvességet, szeretetet, - csak úgy, emberségből, - és adni, adni, ami szép és jó! Szerettem az embereket kortól, vallástól, nem zetiségtől függetlenül! Belőlem táplálkozott m inden tettem, és viselkedésem a Csem adokban is a jó emberi kapcsolatok kialakítását szolgálta, szolgálja” . Sok-sok

kedves

történet,

több

emlékezetes

esem ény

fűződik

a tánccsoport szerepléseihez, Kleinné Szombath M arianna átnyújt ebből egy csokorra valót: A m ikor a Csem adok néptánccsoportja egy alkalommal a Sokolház szabadtéri színpadán táncolt, a színpad nem bírta a hirtelen terhelést, és két táncos egyszer csak „eltűnt” . Partnerével együtt a színpad alatt találták magukat. Szerencsére m egúszták kéz-és lábtörés nélkül, és am ikor visszatértek a színpadra nagy sikert arattak. Faluhelyen, futballpályán táncolt a csoport, am ikor a gyors öltözködés közben nem kapcsolta biztonságosan az alsószoknyát a biztosítótű. Gyors forgások közben csúszott a szoknya lejjebb, lejjebb, m ajd a tánctér szélén M arika kilépett az alsószoknyából, s m intha mi sem történt volna, folytatták a táncot. Kitörő tapssal végződött a váratlan esemény. Zselízen, az országos néptáncversenyen csizm án keresztül szög fúródott M arika lábába. Fájdalom ném a könnyeivel a szem ében m osolyogva ropta a táncot, m ajd am ikor lehúzhatta lábáról a csizmát, vérben fürdött lábát kellett kezelnie. Szerencsére nem volt kom olyabb következm énye, a csoporttagok viszont hősként ünnepelték. (Ugyanez M ajercsík Hildával is m egtörtént a N apsugár Táncegyüttes miskolci fellépésén, az ő talpába a kéméndi ráncos 47

csizm ából fúródott bele egy szög - a szerző m egjegyzése.) Em lékezetesek

m aradtak

a

fellépést követő

utazások,

ill.

pihenők.

A kisújfalusi csárdában töltött idő vendég és vendéglátó szám ára egyaránt kellemes, vidám , szórakoztató volt. Öröm volt ilyen hangulatban befejezni a fellépéseket.

Takács Éva 1955-ben tért haza a szüleivel együtt Tótkomlósról, ahová 1947-ben telepítették ki őket. Első Csem adokos élm énye a Sokol-házban előadott „M ágnás M iska” volt. Szerepelt a nagybátyja is, Ács Károly, ezért különösképpen tetszett az előadás. Felesége, Ács M argit is tevékenyen részt vett a Csem adok m unkában. M indketten szerepeltek, és segítették a gyerm ekszínpadot is. Záhorszky Elem ér csoportjában és a néptánc­ csoportban dolgoztak, ott voltak Zselízen és Gom baszögön az országos fesztiválokon. „Kézim unkakört alakítottunk: Bencze Anna, Plichta M ária, Oros M arika, Berta Klári; az „Ügyes kezek” körében kb. 20 évig m űködtünk - Sidó Zoltán segítségével. 1966-ban m egalakult a Kassák Lajos Ifjúsági Klub. Neves előadók érkeztek a klubba: Fábry Zoltán, Duray M iklós, Duka Zólyomi Árpád, Saskó Kázm ér és m ások. Teadélutánok rendezése, tagsággyarapítás is feladatok közé tartozott. „Hétfőnként honismereti előadásokra siettünk, később M ajor Ferenc (Feri bácsi) m unkáját közvetlenül is segítettem ,” - m ondta Takács Éva. Rem ek em berek dolgoztak ott: Szabó Iván, Varagya Ferenc, Pék Babi, Vágovits Gyula, M ező István és mások. Sok-sok közös kirándulás em lékét őrzik a résztvevők: voltak Lipótváron, Galgócon, Esztergomban, Pannonhalm án Mécs Lászlóval találkoztak, voltak Sopronban, Gödöllőn, Zirce, Alsó Sztregován, Szklabonyán, Borsiban a Rákóczy-kastélyban, Jókán is. 1976-ban részt vettek M ohácson a csata 450. évfordulója alkalmából átadott em lékpark m egnyitó ünnepségén, 1984-ben Aradon koszorúzták 48

az 1848 -as emlékművet, Szegeden m egnézték János vitézt, és látták - hallották Gregor József, Katona Klári, Deák Bill Gyula, Hernádi Judit előadását. „Fiatalságom legszebb évei voltak!” - em lékezett Takács Éva. t

Tarics Ferenc „1957-ben kezdtük építeni a Csem adok nagytermet. Bijeszik Gyula rendezésében kb. 30-szor léptek színpadra a „Luxemburg grófja” című operettel (kb. két és fél ezer em ber fért el a szabadtéri színpadon). A bevételt (kb. 200 000 korona) építkezéshez használtuk. Sokan vállaltak brigádm unkát, - korhatár nélkül - lelkesedéssel, szorgalmasan. Takács József vezette a m unkálatokat.”

Záhorszky Elemér Szívesen emlékezik az 1956-os, 1957-es évekre: Bijeszik Gyula (Gyuszi bácsi) rendezte a „M ágnás M iská“-t. Csúzon szabadtéri színpadot építettek, és legalább nyolcszázan várták az előadást. M atyasovszký úr, az állami birtok igazgatója disznótoros vacsorával vendégelte m eg a szereplőket. Legnagyobb élm ényt jelentette a színpad két oldala m ellett állított „dinnyesátor” (cukordinnye az egyikben, görögdinnye a másikban). „Dinnyebált” is rendeztünk, és sokáig emlegettük, amikor a régi időkről nosztalgiáztunk”, - m ondta Záhorszky Elemér.

49

A Csemadok létrehozásában, valamint kulturális tevékenységének kialakításában és terjesztésében résztvevők névjegyzéke 1949 -1960 Ács Károly

H lavicska László

Saskó Kázm ér

Badin Győző

Hofer Lajos

Sebestyén József

Bajtkó Károly

Horváth Erzsébet

Sebestyén Ilona

Bakonyi János

Hübsch Sámuel

Seres Ernőné

Barák József

Chm elár Lajosné

Schmidt Erzsébet

Bencze Anna

Chvíla Irén

Sipeki János

Bednárik Anna

Ivanics László

Soóki János

Bijeszik Gyula

Kessler Dezső

Szántay József

Blahó Károly

Kiss Béla

Száraz László

Boleman Iván

Knotek Ferenc

Szolcsan M ihály

Csicsátka Ferenc

Kopasz Elemér

Tarics Ferenc

Csicsátka János

K oppány Árpád

Tatarik Emil

Czápa László

Kovács Pál

Thirring Gyuláné

Decsi Rozália

K rajcsír János

Vágovits Gyula

Dom anizsa Károly

Lacza Jenő

Varga István

Dom anizsa Terézia

Láng Sándor

Weigl Gyula

Dom anizsa György

Lendvay M ihály

W ojatsek Ilona

Dom anizsa Erzsébet

M ajor Ferenc

Záhorszky Elemér

Dubay Géza

M ester Pál

Fábián András

M észáros M ihály

Farkas László

Pecho Lajos

Farkas Tibor

Petényi Zoltán

Frank Lajos

Petrányi István

Gorgács Zoltán

Proházka Józsefné

G ránszky János

Pupák M ária 50

A Csemadok alapszervezetének már elhunyt jeles tagjai Ács Károly Ács Károlyné Árpási Béla Badin Győző Bajtkó Károly Balogh György Balogh János Balogh Lajos Barák József Bednárik Anna Bencze István Bencze Istvánné Berta Zoltánné Bijeszik Gyula Bilisics Béla Bízik Károly Boleman Iván Borhidi Anna id. Brest’ák Sándor Cápa László Csicsátka Ferenc Csicsátka János Csicsátka J. Zsuzsanna Csesznek József Csesznek Mihály Csongrádi Ernő Czaník Ferenc Dráfi József Druga János Dubay Géza Esse Zsuzsanna Fábián András Farkas Lajos Forgács Zoltán Gáspár László Gőz Ferenc Gyarmati Ferenc Halla István Haulík László

Hlavicska György Hlavicska István Hlavicska Mihály Hofer Lajos Horváth József Hübsch Sámuel Huszlicska Mária Chmelár Lajos Chvíla Ferenc Chvíla Irén Chrapek Jenő Ivanics Lajos Jalecz Ede Keller Gábor Kessler Dezső Kiedrowska Kopasz Csilla Kiss Béla Kocsner Márta Knotek Ferenc Kolláth Gabriela Kollár Valéria Kolompár György Id.Kolompár Pál Koppány Árpád Koráb László Kovács Mihály Kovács Pál Krűger Gyula Kucsera László Kürthy Péter Lacza Jenő Lakatos László Lehoczky Jenő Major Ferenc Major József Madarász Gézáné Marcinkech Jenő Marosnyík Béla Mező István 51

M ikle Ferenc Mikovics Tibor Nagy József Nemcsok István Németh Imra Oros Sándor Oros Sándorné Ölvedi Aladár Páleník Ferenc Pecho Lajos Petényi Zoltán Petricska Elemér Petrovič Ján Plichta Imre Polakovics János Pupák Mária Samu Sándor Sárficzky Szilveszter Sebestyén József Simonek Anna Supala József Szántai József Száraz László Szenczy György Szenczy Julianna Sigotsky Kornélia Szilágyi Dezső Szilágyi Dezsőné Szirmák Imre Szládek János Szlamenka Károly Szolcsán Mihály Tatárik Emil Thirring Gyuláné Thirring János Tóth László Virágh Zsigmond Zmeták Mihály

N y ilván os gyűjtés a C sem adok székház felújítására 2006-ban, adakozók névsora: Bilišič Róbert Szenczy György Istenes József Andruskó Sándor Hugyivár Imre Stégmár Tibor Sidó Zoltán Süll Mária Strba Sándor Plichta Péter Cseplő Ferenc Szabó Gyula Seifert Julianna Kosztolányi Anna Ficzere Katalin Anda Vilmos Komlósi Mária Tóth Béla Szombath Józsefné Konkoly Zoltán Bóna Bertalan Paksi Éva Hugyivár Magdolna Pischinger Géza Sidó Mária Filakovsky János Benko Bertold Plichta Anna Szabó Csilla Szabóné Oros Mária Halzl Oszkárné Blaskovics Anna Kočkovič László Anda Erika Nagy András Vas Marika Szombath Mária Janiček Imre

Szilvás Ágnes Matkovčík Antalné Andruskó Gertrúd Rátz Kálmán Remény Erzsébet Süll Titusz Nagy Gábor Tóth Béla Szabó Dávid Farkas Iván Kalina Borbála Ficzere Péter Harcsa Andrea Komlósi Vilmos Révész Mária Kleinné Szombath Marika Svirecné-Szombath Júlia Bartáné Nyitrai Marika Nátek Sándor Szekeres Ilona Szilvás József Pethes Emese Farkas Margit Kolvek Gábor Tímár István Kleisz János Halámik Anna Morvai Tibor ifj. Juhász Magdolna Kaderábek Péter Keller Gábor ifj. Farkas Tibor ifj. Nagy Ferenc ifj. Illés család Kleisz István Čizmazia József Kürti Margit Kis Szilvia 52

Rózsa István Jung Leonard Ľubomír Galla Katalin Zsigárdi László Berényi Margit Matkovics Károly Takáč Seréna Morvai Ilona Szlávik Gyula Harcsa Béla Gátasi Irén Nagy Imre Keller Roland Farkas Ildikó Nagy Erika Novák Mónika Szabó Péter Keller Aranka Kovačic Gizella Chrenka Edit Takács Éva Rózsa Zsuzsanna Csizmazia Tímea Krošlák Olga Kiss Mária Farkas Tibor id. Mihalovič László Bauer Balázs Árpás Ilona Halámik András Szlávik Mária Harcsa Kálmán Kaderábek László Volšík Sándor Truchlík Ágnes Nagy Ferenc id. Major Zoltán Péter Zoltán

Zsubori József Keller Gábor id. Deák József Kis Péter Érsekújvári öregcserkészek Rychel Ariel Száraz Attila Bara Márta Bóna Julianna Sárai László Szabó László Szombath Erzsébet Haris Árpád Haris Julianna ifj.

Fekete Mária Török József Kováč József Dráfi László Vas Zoltán Fekete László Hamar Tibor Bálizs család Udvard Czuczor Róbert Száz Ildikó Mészáros Péter Haris Richard Száraz Pál Szabó Eleonóra Gudmon Endre Varga László Szabó László Csákvár Kővágó Tamás Csemadok Tardoskedd Hegedűs Hidegarda Kočkovič Péter Keve Szilvia Czuczor Eleonóra Szombath Károly

Hamar Mária Haris Julianna id. Baráth Sándor Brest’ák Mária Borka Karolin Koštialová Éva Lénárt Péter Fekete Edit Hamar Márta Galla család Udvard Berényi Dávid Bartos Ilona Vér család Pogány Erzsébet Baráth Andrea Szíjjártó Jenőné Sidó Árpád Őszi Irma Szombath András Andód önkormányzata Czuczor Gergely Alapiskola Farkas Hajnalka Farkas Zsolt Farkas Bence Kis Kata Zsófia Kis Mátyás Kis András Kis Tamás Kristóf Recska Adrianna

53

Felhasznált irodalom: l.Sidó Zoltán: Mérlegen (Czuczor-Napok Érsekújvárott, Csemadok érsekújvári alapszervezet, AZ PRINT, 1994 2. Őszi Irma-Sidó Zoltán: Ötven év szolgálat, A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban 1949-1999., Dunaszerdahely, 2000., 208/209o.) Említést érdemelnek a járást, illetve a járás egyes településeit érintő memoár-kötetek megjelenései. Ami városunk történetét illeti, szeretnék egy-két címet megemlíteni: Hofer Lajos : „Érsekújvár városa 1691-1991” Mestsky úrad, Nové Zámky 1991 Kovács Ferenc : „Diákok a viharban” Kalligram, Bratislava 1992 Luzsicza Lajos : „Ifjúságom, Érsekújvár” Magvető Könyvkiadó, Budapest 1991 E. Réső Zoltán: „Újvári gimnazisták” Euroliga Bloomington, Indiana 1991 Strba Sándor:

„Érsekújvár története képekben 1545-1691”, Nové Zámky 1991

Strba Sándor: „Érsekújvár képeslapokon 1897-1997”, Lilium Aurum, Bratislava 1997

,

Strba Sándor: „Érsekújvár - Novozámocky album, Agentúra 22, Nové Zámky 2005 Strba Katalin-Strba Sándor: „Érsekújvár az irodalom tükrében (Legendák, mesék, történetek)” KT Könyv és Lapkiadó, Komámo 2006 Strba Sándor: „Novozámocké cintoríny - Érsekújvári temetők” Bratislava 2009 Dr. Turczel Lajos: „Tanulmányok és emlékezések” Madách, Bratislava 1987

54

Az érsekújvári Csem adok rendezvényei 2009-ben a 60. évforduló jegyében Január 19. Évzáró taggyűlés Február 28. Csemadok farsangi magyar bál 40. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok 2009. március 9 - 28. 2009. március 9. (hétfő) 19.00

SZEVASZ VÁNDORSZÍNHÁZ előadása Gágyor Péter: Két királynő (játék két részben)

2009. március 12. (csütörtök) 9.00

JÁRÁSI NÉPDALVERSENY óvodásoknak, alapiskolásoknak

2009. március 15. (vasárnap) 18.00

ÜNNEPÉLYES KOSZORÚZÁS Czuczor Gergely szobránál „VILÁGSZABADSÁG!” - Petőfivel

19.00

EMLÉKÜNNEPÉLY az 1848-1849-es szabadságharc tiszteletére „Kossuth Lajos azt üzente...” Strba Sándor előadása „Szabadság, szerelem!” - Petőfi Sándor, a fiatalság költője „Remélni jót, és alkotni szépet!“ - 1848. március 15. üzenetével... Vendég: Nagy Csaba tárogatóművész (Nyíregyháza)

2009. március 20. (péntek) 18.00

ÜNNEPÉLYES EMLÉKEZÉS a Csemadok megalakulásának 60. évfordulója alkalmából „Elsőként az országban” - kiállítás

2009. március 22. (vasárnap) 16.00

KÖNYVBEMUTATÓ ÉS KIÁLLÍTÁS Csémy Éva: Bennünk fénylő mandalák

2009. március 23. (hétfő) 17.00

ZENÉS IRODALMI DÉLUTÁN - Találkozás Buda Ferenc Kossuth díjas költővel, megzenésített verseit Buda Ádám adja elő

2009. március 27. (péntek) 9.00

ORSZÁGOS VETÉLKEDŐ „Regis Hungaria” - reformkor Magyarországon 55

2009. március 28. (szombat) 15.00

„CIMBORÁK” - klubdélután, táncház, egyéb foglalkozások

19.00

„PINCEBULI” - Zsapka Attila és Emmer Péter koncertje Fiatalok klubja

Április 16. VII. VERSZUHATAG versmondómaraton 9.00

Versmondómaraton - folyamatos versmondás (óvodások, alap- és középiskolások, felnőtt versmondók)

17.30

„TÖREDÉK" emlékműsor Radnóti Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából Zsapka Attila előadásában

Előadássorozat „A város lakosainak egészségéért” Április 17. (péntek) 17.00

Csemadok pince „Az életünk és a stressz” Előadó: Prof. Dr. Vincze János biofizikus, kutató, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Budapest

2009. április 23. (csütörtök) 17.00

Csemadok nagyterem

„A környezet egészségügyi ill. épületbiológiai műszeres mérésének fontossága” Előadó: Gyűrűsi József mérnök - Geo -bio - magnetizmus B.T. igazgatója. 2009. április 30. (csütörtök) 17.00

Csemadok nagyterem

„Segítség rák esetén” Előadó: Dr. Dávid Tamás, kutató orvos 2009. május 7. (csütörtök) 17.00

Csemadok nagyterem

„BALELI termékek jótékony hatása a szervezetre” PhDr. PaedDr. Balogh Elemér 2009. május 11. 18.00

Városi Művelődési Ház, Főtér

Színházi előadás MAGYAR KANIZSAI UDVARI KAMARASZÍNHÁZ Siposhegyi Péter - Andrási Attila MAGYAR PIÉTA

56

2009. május 14. (csütörtök) 17.00

Csemadok nagyterem

„Korunk új mágneses terápiája. A jövő terápiája a jelenben.” Előadó: Dr. Bánné Lázár Györgyi

*

2009. május 25-én (hétfőn) DROGPREVENCIÓ „A DROGKÉRDÉSRŐL ŐSZINTÉN..." 9.00

a Pázmány Péter Gimnázium diákjai részére

11.00

a Pázmány Péter Gimnázium diákjai részére

13,30

a Czuczor G. AI diákjai részére

Előadó: Mészáros Alpár (Pomáz) Június 19. CSEMADOK TV ülése Július 23. A filmvetítés a Kurultaj című nagysikerű magyar törzsi találkozó filmes feldolgozásának városi ősbemutatója. A vetítés után beszélgetés a Magyarok Szövetsége felvidéki szervezőivel a 2009. augusztus 21-22-23-án megrendezésre kerülő Magyarok Országos Gyűlése és Vására előkészületeiről. Augusztus 12-16 Sakkverseny - Barátság Kupa Tatárik Emil emlékére Augusztus 22. Részvétel a Magyarok Szövetsége által szervezett Magyarok Országos Gyűlésén és Vásárán Bösztörpusztán Augusztus 23. Ünnepi est „DICSŐ ISTVÁN, NAGY KIRÁLYUNK ...” SZENT ISTVÁN KIRÁLY EMLÉKÉRE Szeptember 12. Szüreti felvonulás, Gyermekfolklór fesztivál Szeptember 26. „RENDHAGYÓ ZENEÓRA” a SZŐTTESSEL Az előadás után TÁNCHÁZ. 57

Szeptember 27. Jótékonysági koncert A Bibliotheka Kaláka Magánkönyvtár megalakulásának 10. évfordulójára Október 3. V. Érsekújvári kolbászkészítő verseny Október 17. VERSÉNEKLŐ EGYÜTTESEK V. ORSZÁGOS FESZTIVÁLJA- GÁLAMŰSOR Október 18. „A TECHNOLÓGIA MÉRFÖLDKÖVEI

KÉMIKUS SZEMMEL" - kiállítás.

Az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) kiállításának átdolgozott, magyar nyelvű változata. A kiállítást megnyitotta Pavláth Attila professzor úr Kaliforniából. A kiállítás 2009. október 18 - 30 - ig volt látogatható. Október 23.-25. Csabai kolbászfesztivál- részvétel. Október 25. „...ilyen nagy dolog a szabadság?..."címmel az 1956-os forradalom tiszteletére rendezett emlékünnepély.Az est vendége Murányi László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának címzetes docense. Fellépett a Verszuhatag Irodalmi Kör. November 4. Civilkurázsi - Kulturált Jövő 2009-2010. 1.

A szépirodalom szerepe a 21. század nyitányán. Elmer István: Lépcsők c. novelláskötetének bemutatása és beszélgetés a szerzővel

2.

Kárpát-koszorú Mihály Zoltán fotóművész vetített képes előadása

3.

A Kárpát-medencei civil körkép c. film levetítése

4.

Fórum: problémafeltáró beszélgetés helyi civil szervezetek jelenéről és jövőjéről

Házigazdák: Berényi Margit az Érsekújvári Csemadok Alapszervezet elnöke Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke December 12. Könyvbörze December 12. Fellépés Csákváron A magyarok vásárán December 31. Szilveszteri bál

58

Képmelléklet

59

S z í n j á t s z ó k

é s

z e n é s

s z í n p a d

Néptánc csoportok

Régi márciusok

Szakcsoportok tevékenysége

K e lle r G á b o r és C se m a d o k tá n c k lu b

A Csemadok 50. évfordulója

Csemadok székház régen és ma

A Csemadok székház tulajdonba vétele

56-os megemlékezések

Csemadok évzáró taggyűlések

Ismeretterjesztő előadások

K iá llítá s o k

Gyermekprogramok, táncház

Hazahív a harangszó

Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok

Könyvbemutatók

Gulyásfőző versenyek

2008 a Biblia éve

Fiatalok klubja

Vendégünk Luzsica Lajos

Regis Hungaria

Kaláka-jótékonysági koncert

Érsekújvári kolbászkészítő versenyek

mnmniuusorí fenni

Szól a nóta

Kárpát-medencei énekmondó fesztivál

Csemadok 60. évforduló

Verszuhatag

Pru urbe díj átadása