STATISZTIKAI HÍRADÓ
SZEMÉLYI HÍREK Megbízás. Helt Ferenc, a KSH elnökhelyettese 2002. szeptember 1-jei hatállyal megbízta Söpkéz Gusztávot a Műszaki és Ellátási főosztályon a főosztályvezető-helyettesi feladatok ellátásával. Elnöki dicséret. Dr. Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke dr. Bánszegi Katalint, a Jogi és Igazgatási osztály főosztályvezetőhelyettesét az informatikai biztonsági szabályzatok kvalifikációs munkájáért, a hatálybaléptetés szervezéséért; Bodo-vics Tamást, az Informatikai főosztály főosztályvezető-helyettesét a központi adatfeldolgozó rendszerek biztonsági kockázatának feltárásáért és a működőképes szabályozás kialakításában való közreműködéséért; Kisdi Jánost, az Informatikai főosztály vezető főtanácsosát az Informatikai Biztonsági Projekt sikeres levezetéséért, a projektirányítási feladatok szakszerű ellátásáért; Mogyorós Imrét, a KSH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság igazgatóját az igazgatósági informatikai biztonsági kockázatok feltárásáért és a működőképes szabályozás kialakításában való közreműködéséért; Badó Józsefet, a Költségvetési főosztály ny. vezető főtanácsosát a létszám- és bérgazdálkodás területén végzett kiemelke-
dő munkájáért; dr. Dobák Dezsőt, a Pénzügyi főosztály ny. főosztályvezető-helyettesét a közbeszerzések lebonyolításában és a Monitoring Bizottságban végzett kiemelkedő munkájáért; Csizmazia Károlynét, az Életszínvonal- és Emberierőforrásstatisztikai főosztály ny. osztályvezető-helyettesét 50 éves hivatali szolgálati évfordulója alkalmából, lelkiismeretes és megbízható munkájának elismeréseként; Mészáros Geyzát, a Társadalomstatisztikai főosztály vezető főtanácsosát a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos önálló kiadvány megjelentetésében végzett kiemelkedő és kitartó munkája elismeréseként; Virágh Esztert, az Összeírás-kommunikációs és Képzési osztály főtanácsosát az „Adatgyűjtés Atól Z-ig” szakmai tanfolyam meghonosításában, valamint sikeres megrendezésében és lebonyolításában végzett odaadó munkájáért; Krizl Józsefnét, a KSH Tolna Megyei Igazgatóság főmunkatársát több évtizedes magas színvonalú szakmai tevékenységéért, a mezőgazdasági statisztika területén nagy felelősségérzettel végzett példamutató munkájáért; Klinecz Dezsőnét, a KSH Nógrád Megyei Igazgatóság főmunkatársát három évtizedes szorgalmas és lelkiismeretes munkája, életútja elismeréseként elnöki dicséretben részesítette.
SZERVEZETI HÍREK – KÖZLEMÉNYEK Újjáalakult az MTA Statisztikai Bizottsága. A Bizottság doktori tudományos fokozattal rendelkező tagjai megválasztották a szakma és a felhasználói kör PhD, illetve kandidátusi tudományos fokozattal rendelkező tagjai közül az MTA Statisztikai Bizottságának tagjait a 2002–2005 közötti ciklusra. Az új összetételű Bizottság 2002. szeptember 24-én tartotta első ülését Nyitrai Ferencné dr. vezetésével. A 30 fős bizottság megválasztotta tisztségviselőit az új ciklusra. Elnökké dr. Mellár Tamást, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, elnökhelyettesévé dr.
Belyó Pált, az ECOSTAT igazgatóját, titkárává pedig dr. Lakatos Juditot, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjét választották meg. A Magyar Statisztikai Társaság Nemzetközi Statisztikai Szakosztálya 2002. október 9-én rendezvényt tartott az Európai Statisztikusok Értekezletének 50 éves jubileuma alkalmából, a szervezet tevékenységének és a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi kapcsolatainak bemutatásáról. A rendezvényen dr. Szilágyi György Az ENSZ-EGB Eu-
STATISZTIKAI HÍRADÓ rópai Statisztikusok Értekezletének 50 éve címmel, Bálint Csabáné A KSH Nemzetközi kapcsolatainak és az EU integrációjának aktuális kérdései címmel tartott előadást. Jubileumi jutalmak. Közszolgálati jogviszonyban töltött idejük alapján 2002. szeptember 26-án a Központi Statisztikai Hivatal következő dolgozói részesültek jubileumi jutalomban. 40 éves szolgálatért: Borsi Lászlóné (Életszínvonal- és Emberierőforrás-statisztikai főosztály), Dobay Katalin (Területi és Koordinációs főosztály), Gittlár Ferencné (Iparstatisztikai főosztály), dr. Kartali Jánosné (Elnökhelyettesi titkárság), Nyáry Lászlóné (Iparstatisztikai főosztály), Szecsődi Ákosné (Szolgáltatásstatisztikai főosztály), Varga Lászlóné (Népszámlálási főosztály). 35 éves szolgálatért: Bán Imre (Szolgáltatásstatisztikai főosztály), Dudás Ferencné (Népesedés-, Szociális és Egészségügyi Statisztikai főosztály), dr. Frucht Józsefné, (Iparstatisztikai főosztály), Hársfai Ferencné (Költségvetési főosztály), Józsa Gáborné (Informatikai főosztály), Kecskés Csaba (Mezőgazdasági Statisztikai főosztály), Nagy Lajosné (Mezőgazdasági Statisztikai főosztály), dr. Szabó Sarolta (Elnöki titkárság), Szoukup István (Életszínvonal- és Emberierőforrás-statisztikai főosztály), Vékony László (Központi TÜK osztály). 30 éves szolgálatért: Borbás Margit (Életszínvonal- és Emberierőforrás-statisztikai főosztály), Bruckner Józsefné (Pénzügystatisztikai főosztály), Dávid Pálné (Statisztikai Mintavételi és Módszertani osztály), Demecs Lászlóné (Nemzeti Számlák főosztály), Galántai Katalin (Nemzetközi főosztály), Győri Imréné (Pénzügyi főosztály), Hargitainé Bárczi Orsolya (Iparstatisztikai főosztály), Horváthné Miskolczi Klára (Műszaki és Ellátási főosztály), Hübner Endréné (Pénzügystatisztikai főosztály), Ivánné Mód Ágnes (Életszínvonal- és Emberierőforrás-statisztikai főosztály), Kissné Kozma Katalin (Pénzügystatisztikai főosztály), Mogyorósi Ferencné (Műszaki és Ellátási főosztály), Molnárfi Erika (Életszínvonal- és Emberierőforrás-statisztikai főosztály), Orgoványi Emília (Informatikai főosztály), Szemes Mária (KSH Veszprém Megyei Igazgatóság), Széllné Bánhegyi Rita (Személyügyi és Oktatási osztály), Szilárdné Barczik Katalin (Műszaki és Ellátási főosztály), Szitytya Ferencné (Tájékoztatási főosztály), Tóthné Benkő Mária (KSH Komárom Megyei Igazgatóság), Tóth Lászlóné (Pénzügyi főosztály), Végh Zoltán (KSH Békés Megyei Igazgatóság). 25 éves szolgálatért: Bodrogi Hedvig (Informatikai főosztály), Obermayer Edit (Informatikai főosztály), Paczári Miklósné (Iparstatisztikai főosztály).
1019 Krekó Béla-díj adományozása. A Gazdaságmodellezési Társaság, a gazdaságmodellezésben elért eredmények elismerésére 2000-ben alapított Krekó Béla-díjjal tüntette ki dr. Hunyadi Lászlót, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanárát, a Statisztikai Szemle főszerkesztőjét. Dr. Csahók István (1941–2002). 2002. szeptember 6-án elhunyt dr. Csahók István, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat főigazgatója. Pályafutását a Gazdaságkutató Intézetben kezdte tudományos kutatóként, több évig képviselte a magyar statisztikát a nemzetközi koordinációt végző KGST-titkárságon, majd 1983-tól a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat főigazgatója volt. 1972ben kandidátusi tudományos fokozatot szerzett, 1996-tól a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának tagja és 1997–2002 között titkára volt. Szakmai munkáját Fényes Elek emlékéremmel és a KSH szolgálatáért aranygyűrűvel ismerték el 1997-ben. Dr. Csahók Istvánnak több írása jelent meg a Statisztikai Szemlében, és részt vett a Statisztikai Irodalmi Figyelő rovat szerkesztésében. Emlékét megőrizzük. Dr. Kepecs József (1928-2002). 2002. október 10-én, 74 éves korában, elhunyt dr. Kepecs József, a Központi Statisztikai Hivatal ny. főosztályvezetője. Több évtizedes hivatali szolgálata során aktív részese és egyik irányítója volt az 1945 után végrehajtott valamennyi népszámlálásnak. Jó szervezőképessége, munka iránti elkötelezettsége nagyban hozzájárult az összeírások sikeres lebonyolításához. Dr. Kepecs Józsefnek több tanulmánya jelent meg a Statisztikai Szemlében. Emlékét megőrizzük. A Fényes Elek-emlékhely avatása. A 2002. augusztus 31. és szeptember 1. között tartott, VIII. Érmelléki ősz, Székelyhíd c. rendezvény egyik jelentős eseménye volt a Fényes Elek-emlékhely avatása a romániai Csokalyon. A nagy magyar statisztikus lebontott szülőháza helyén kialakított emlékpark első létesítménye egy falusi ház kontúrjait szimbolizáló fal volt, melyen elhelyezték Fényes Elek emléktábláját. Az eseményen részt vettek az erdélyi Fényes Elek Társaság tagjai, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a Csokaly községi önkormányzatok és az Érmelléki Református Egyházmegye küldöttei. Jelen volt a területi RMDSZ parlamenti szenátora is. Az ünnepségen részt vevő magyar küldöttség a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar
1020 Statisztikai Társaság nevében köszöntötte a megjelenteket és megkoszorúzták Fényes Elek emléktábláját. A küldöttség tagjai Kovács János, a KSH ny. szakfőtanácsosa, dr. Lakatos Miklós, a KSH főosztályvezetőhelyettese és Mogyorós Imre, a Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság igazgatója voltak. Nemzetközi konferencia a turizmusról. 2002. szeptember 25. és 27. között Budapesten tartották a 6. Nemzetközi turizmussal foglalkozó fórumot az EUROSTAT, az OECD és a Központi Statisztikai Hivatal rendezésében. Az „Átfogóbb turizmussal készült statisztikával a jobb döntéshozatalért” című rendezvény megnyitó ünnepségének elnöke dr. Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt. Az elnökségben Enrico Giovanni, az OECD, Bettina Knauth, az EUROSTAT képviselője és Pál Béla, a turizmusért felelős politikai államtitkár foglalt helyet. Az első napon tartott plenáris ülés elnöke John J. Lenonn (Egyesült Királyság) volt. A kerekasztalmegbeszélésen a turizmus fontos kérdéseivel és kulcsterületeivel foglalkoztak 2002-ben és azon túl. Ezt követően a résztvevők négy szekcióülésen folytatták munkájukat. A második napon tartott második plenáris ülés elnöke Alain Dupeyras, az OECD túrizmus programjának vezetője volt. Az ülést ezúttal is négy szekcióülés követte. A harmadik napon tartott plenáris ülésen H.-W. Scmidt, az EUROSTAT képviselője elnökölt. Az ezután tartott öt szekcióülés egyikén hangzott el Falussy Béla Puskás Lászlóval közösen írt tanulmánya „Turizmus az időmérlegben Magyarországon” címmel. A konferencia résztvevői számos kulturális programban is részt vettek, majd a 27-én tartott záróünnepséggel befejeződött a turizmus szakembereinek nemzetközi találkozója. A Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutató Társaság (International Association for Reserach in Income and Wealth) 2002. augusztus 19. és 23. között tartotta 27. általános konferenciáját a Stockholm közelében levő Djurönasetben. Az első napi plenáris ülésen az „Új Gazdaság” (New Economy) témájával foglalkozó előadások hangzottak el. A délutáni szekcióüléseken a szegénység mérésével és értelmezésével, valamint a negyedéves nemzeti számlákkal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A következő plenáris ülések témája a megtakarítások, az aktívák és passzívák mérése volt, míg a szekcióülések résztvevői a vagyoneloszlással, illetve a nemzeti számlákkal és a monetáris politikával foglalkoztak. A konferencia napirendjén szerepelő következő plenáris ülés témája az árak, a termelékenység és a fogyasztás nemzetközi összehasonlításánál tapasztalt
STATISZTIKAI HÍRADÓ új fejlemények voltak. A szekcióülések egyrészt az emberi tőkével, az aktívákkal és a passzívákkal, másrészt a kormányzat szerepével, valamint a mikroszimulációval foglalkoztak. Az ún. benyújtott tanulmányokat három makro- és mikrogazdasági témákkal foglalkozó szekcióban tárgyalták meg. A negyedik szekció a 2003. évi IPC-vel (International Comparison Project of Comparison of Gross Product and Purchasing Power) kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A konferencián részt vevő magyar küldöttség tagjai dr. Pozsonyi Pál, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, Bedekovics István, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető-helyettese, Éltető Ödön, a Központi Statisztikai Hivatal ny. osztályvezetője, dr. Szilágyi György, a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli elnöke, Havasi Éva, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője és dr. Ékes Ildikó, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet osztályvezetője voltak. Megjelent a Magyar statisztikai évkönyv 2001, a Központi Statisztikai Hivatal legátfogóbb kiadványa, mely hagyományos szerkezetben mutatja be az ország társadalmi-gazdasági helyzetének alakulását. A bevezetésként közreadott hosszú távú idősorok 40–50 év távlatában adnak képet a népesség, népmozgalom, a háztartások jövedelme és fogyasztása, a lakásépítés, a társadalombiztosítás, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a bűnözés, a gazdasági aktivitás, a mezőgazdaság és az ipar stb. legfőbb mutatóiról. Az ágazatonkénti részletes adatokon kívül megtalálhatók a kötetben a tárgyévi földrajzi éghajlati és közigazgatási adatok is. Külön fejezet tartalmazza a számítástechnika, a honvédelem, határőrség és rendőrség, valamint az országgyűlés adatait. A hazai eredményeket nemzetközi adatösszeállítás teszi teljessé. A táblafejek, valamint a Függelék szövege angol nyelven is megjelent. (Magyar statisztikai évkönyv 2001. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 1647 old.)
Külkereskedelmi statisztikai évkönyv. A 2001. évre vonatkozó külkereskedelmi statisztikai adatokat tartalmazó kiadvány az összefoglaló idősoros táblákat követően a külkereskedelmi forgalom adatait, majd a külkereskedelmi egységérték-indexeket adja közre. Ezt követően nemzetközi adatok és módszertani megjegyzések, valamint a külkereskedelmi forgalom alakulását bemutató grafikonok találhatók a kötetben. A kiadvány kétnyelvű. (Külkereskedelmi statisztikai évkönyv. 2001. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 413 old.)
STATISZTIKAI HÍRADÓ Megjelent a CANSTAT Statistical Social Bulletin új száma. Az EU-tagjelölt országok statisztikai hivatalai által szerkesztett nemzetközi kiadvány az általános jelzőszámokat követően részletesen tartalmazza a társadalmi és gazdasági mutatókat. Az angol és magyar nyelvű kötetet szójegyzék és módszertani megjegyzések egészítik ki. (CANSTAT Statistical Bulletin 2002/1. Hungarian Central Statistical Office. Budapest. 2002. 128 old.)
A népesedési helyzetről ad képet a Népességtudományi Kutatóintézet Kutatási jelentések 72. kötete, mely Valkovics Emil utolsó, befejezetlen munkájának kollegái által történt végső formába öntése. A dolgozat annak a szándéknak megvalósulása, melynek értelmében már 1997-ben elhatározták a kutatók a legsúlyosabbnak ítélt népesedési problémák összefoglalását, jellemzését. Véleményük szerint a kötetben foglalt népesedési problémákkal kapcsolatos elemző megállapítások ma is érvényesek. (Tóth Pál Péter–Valkovics Emil: Népesedési helyzetünk. KSH Népességtudományi Kutatóintézet Kutatási Jelentések. 72. Budapest.2002./2. 113 old.)
Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek 2000. évi kapcsolatáról ad áttekintést a Társadalomstatisztikai főosztály kiadványsorozatának 34. kötete. A téma vizsgálatával első ízben 1996-ban foglalkoztak. Jelen elemzés és adattár a 2000. évről szóló újabb vizsgálat eredményeit összegzi. A főbb fejezetek: 1. az önkormányzati alapítású nonprofit szervezetek; 2. a nonprofit szervezetekkel való együttműködés a közfeladatok ellátásában; 3. a nonprofit szervezeteknek nyújtott önkormányzati támogatások; 4. a nonprofit szervezetek hozzájárulása az önkormányzatok működéséhez; 5. az együttműködési formák a városokban. A kötetet táblaanyag, módszertani leírás és a Függelékben közzétett kérdőív egészíti ki (Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata 2000. 34. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 129 old.)
A kommunális ellátás 2001. évi adatait tartalmazó adattár első része hosszú távú idősorokban mutatja be az országos összefoglaló adatokat. A második rész az energia- és vízellátásról, csatornázásról, a város- és községgazdálkodási szolgáltatásokról, a városi utakról ad átfogó képet. A kiadványt módszertani útmutató, Függelék és ábrák egészítik ki. A táblák fej- és oldalrovatai, valamint a teljes szövegrész angol nyelven is megjelent. (A kommunális ellátás fontosabb adatai, 2001. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 300 old.)
1021 A nonprofit szektorról szóló kiadványok sora két új kötettel gazdagodott. Az első a nonprofit magyarországi szervezeteiről való rendszeres adatgyűjtés 2000. évi adatait tartalmazza. Az adatgyűjtemény a fogalmak és az adatforrások részletes leírását és a 2000-re vonatkozó adatgyűjtés legfontosabb megállapításait követően bő táblázatos anyag segítségével mutatja be a szektor méretét, szerkezetét, hozzájárulását a nemzetgazdasági teljesítményhez, gazdasági súlyát, a finanszírozási jellemzőit, munkavállalói, önkéntes és segítő tagjait. Végül a főbb mutatók 1993 és 2000 közötti alakulását bemutató táblák kaptak helyet a kötetben. A kiadványt módszertani és szakirodalmi melléklet és Függelék (kérdőív) zárja. (Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2000. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 207 old.)
* A nonprofit szervezetek önkormányzati támogatása 2000-ben című adattár összesített és településsoros adatokat tesz közzé a 2001 folyamán végrehajtott teljes körű adatfelvétel eredményeiről. Az adatfelvétel témája az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata volt, melynek megismeréséhez vizsgálták az önkormányzatok közvetlen részvételét nonprofit szervezetekben; az önkormányzatok által alapított alapítványokat, közalapítványokat és közhasznú társaságokat; az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti szerződéses kapcsolatokat; a nonprofit szervezeteknek az önkormányzatok által nyújtott anyagi és természetbeni támogatásokat; az önkormányzatoknak a nonprofit szervezetek által nyújtott anyagi és természetbeni támogatásokat; a nonprofit szervezetek részvételét az önkormányzatok döntéselőkészítő és döntéshozó munkájában; az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kommunikáció hivatalos formáit. (A nonprofit szervezetek önkormányzati támogatása 2000-ben. Településsoros adattár. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 96 old.)
Társadalmijelzőszám-füzetek c. sorozat legújabb kötete a kriminálstatisztikának a statisztikán belüli meghatározását és helyét, a bűnügyi statisztika rendszerét, az ún. latenciát és kutatási módszereit, valamint a bűnözéssel kapcsolatos társadalmi jelzőszámok körének bővítési javaslatait tartalmazza. A melléklet a mutatószám-rendszert mutatja be. (Kriminálstatisztikai indikátorok, mutatószámok. Társadalmijelzőszám-füzetek. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 44 old.)
Az önkormányzatok ingatlanvagyonáról szóló 2002. évi időszaki tájékoztató első adattára 1995ben jelent meg az 1994. évi Társadalomstatisztikai
1022 füzetek 12. számában. Jelen kiadvány a 2002. év elejére vonatkozó adatokat tartalmazza, de a könnyebb felhasználhatóság érdekében, a legfőbb ingatlantípusokra vonatkozóan közli az 1999 és 2002 közötti időszakra vonatkozó idősorokat is, valamint az adatszolgáltatásokból (OSAP 1616 sz.) legfontosabbnak ítélt információkat. A táblákban szereplő fogalmak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (OTÉK) található meghatározásokkal azonosak. Az egyes ingatlantípusok állapotának felmérését az önkormányzatok a kataszter felállításakor végezték el. A bevezetés, valamint a fogalmak és módszertani megjegyzések angol nyelven is megtalálhatók. (Az önkormányzatok ingatlanvagyona 2002. Időszaki tájékoztató. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 96 old.)
Statisztikai Módszertani Füzetek 40. száma a munkaerő-felmérés 2002. évi módszertanával foglalkozik. Részletesen bemutatja a magyarországi munkaerő-felmérések kialakulását, vonatkozási körét és gyakoriságát. Ismerteti a munkaerő-felmérés fogalmainak tartalmát és a mintavételt. Képet ad az adatfelvétel tervezéséről, folyamatáról, az adatközlésről és a tájékoztatásról. A Függelék a különböző alkalmazott osztályozási rendszereket, kiegészítő felvételeket tartalmazza. A kiadvány a kérdőíveket is közzéteszi. (A munkaerő-felmérés módszertana 2002. Statisztikai módszertani füzetek. 40. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 69 old.)
A Módszertan az üzleti statisztikához című kiadvány a Nemzetközi Statisztikai Dokumentumok 8. füzete a biztosítási szolgáltatások statisztikájának módszertani kézikönyvét foglalja magába. Általános módszertani keretet ad mindazok számára, akik a biztosítási szolgáltatások statisztikájával kapcsolatos adatgyűjtéssel, -rendezéssel, -átadással és -elemzéssel foglalkoznak. Fő fejezetei tartalmazzák a megfelelő
STATISZTIKAI HÍRADÓ statisztikai egységeket és nomenklatúrákat; az illetékes nemzeti hatóságoktól begyűjtendő mutatók és más, még tanulmányozás alatt levő mutatók körét; a biztosító intézetek termelési számláját, biztosítva a kapcsolódást a nemzeti számlákhoz, valamint egy átfogó fejezetet a biztosítási szolgáltatások statisztikáinak másodlagos felhasználási területeiről. (Módszertan az üzleti statisztikához. A biztosítási szolgáltatások statisztikájának módszertani kézikönyve. Nemzetközi Statisztikai Dokumentumok 8. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 185 old.)
A Nemzetközi Statisztikai Dokumentumok 6. kötete a Gazdasági és Környezeti Számlák Integrált rendszerének (SEEA) tervezetét tartalmazza. A kézirat a közel sem végleges angol nyelvű dokumentum fordításával elő kívánja segíteni a szakemberek közeljövőbeli felkészülését. A KSH munkatársai a kézikönyv véglegesített kiadványának elkészítéséhez várják a témakör iránt érdeklődők észrevételeit. (Gazdasági és környezeti számlák integrált rendszere (SEEA). Nemzetközi Statisztikai Dokumentumok 6. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 349 old.)
A Nemzetközi Statisztikai Dokumentumok c. sorozat 7/1. és 7/2. kötete az Eszközmérésről szóló OECD-kézikönyvet és az Állóeszköz-statisztikai kézikönyvet tartalmazza. Az előbbi az eszközállomány, az állóeszköz-felhasználás és a tőkeszolgálat mérését, az utóbbi pedig – az előzőhöz kapcsolódóan – a KSH módszertani fejlesztéseit, valamint azokat a tartalmi meghatározásokat mutatja be, amelyek az Európai Unió Nemzeti Számlarendszerében (ESA 1995) az állóeszköz-statisztikát érintik. E kézikönyv elsődleges célja, hogy a tárgyalt kérdéskörök közérthetők, és a gyakorlatban hasznosíthatók legyenek. (Eszközmérés OECD – kézikönyv. Az eszközállomány, az állóeszköz-felhasználás és a tőkeszolgálat mérése. és Állóeszköz-statisztikai kézikönyv. Nemzetközi Statisztikai Dokumentumok 7/1. és 7/2. Központi Statisztikai Hivatal OECD. 2002. 139 és 104 old.)
