Standard költségszámítás

Standard költségszámítás A jó kontroller mottója: - Istenben bízunk, a többieket ellenőrizzük

Kelemen Tamás

A költségszámítás szerepe Van egy csodálatos termékünk

Mennyi pénzt keresünk vele? Amennyi árbevételt realizálunk. Mennyibe kerül nekünk?

-

Egységár X Mennyiség

Amennyi költséget elszámolunk. Egységköltség X Mennyiség Kelemen Tamás

A költségszámítás szerepe Van egy csodálatos termékünk

Milyen költségeink vannak? Fix jellegű költségek

Termelt mennyiségtől „független”

Változó jellegű költségek Termelt mennyiséggel „arányos”

Mindaddig, míg csak 1 féle termékünk van, MINDEGY Kelemen Tamás

Mi van, ha másfélét is akarunk gyártani?

Mennyi pénzt keresünk velük? Amennyi árbevételt realizálunk. Mennyibe kerül nekünk?

-

Σ Egységár X Mennyiség

Amennyi költséget elszámolunk. Σ Egységköltség X Mennyiség Kelemen Tamás A költségek meghatározása már nem egyértelmű!!!

Mi van, ha még több félét is akarunk gyártani?

Az árbevétel meghatározása továbbra sem bonyolult

De mi a helyzet a költségekkel?

Kelemen Tamás

Költségszámítási módszerek Miért akarjuk a költségeket kiszámítani? Hiszen ha a számlákat összegyűjtjük, akkor pontosan tudjuk, hogy mennyi pénzt költöttünk el a termék előállításához. Ez a számvitel felségterülete

De mit kezd a menedzsment ezzel az infóval? semmit

Azt tudjuk, hogy mennyit költöttünk, de azt nem, hogy miért? Kelemen Tamás

Költségszámítási módszerek A költségszámítás szintjei: 1.

Tényköltség számítás Egy időszakban felmerült költségeket szétosztja a költségviselők között

2.

Standard költség számítás Korábbi időszakokban felmerült költségeket statisztikailag „átlagolja” és így megadja az „elszámolható” költségeket

3.

Tervköltség számítás Nem a korábban felmerült költségekből vezetjük le, hanem Kelemen Tamás adjuk meg a költségeket „tervezés” eredményeként

elméleti összefoglalás a standard költségszámítás jellemzői:

közvetlen költségek

általános (közvetett) költségek

tervezett gyártási mennyiség

jelenlegi adatok

előrejelzés a jövőre Kelemen Tamás

elméleti összefoglalás Minden szervezeti egységnek feladatai elvégzéséhez szüksége van emberi és tárgyi kapacitásra Cél: a kapacitások „ésszerű” kihasználása „ésszerű” kihasználás

anyag és időnormák megadása bérköltség

Azonos techn., anyagok, term. feltételek

STANDARD

A normák nem változnak

A STANDARD-ok naturális mutatók, azt biztosítják, hogy annyi kapacitást (anyag, gép-, és munkaidő) használjunk fel, amennyi szükséges, se többet se kevesebbet. Kelemen Tamás

PÉLDA Hogyan lehet ezt STANDARD-osítani? Gyűjtsük össze a hozzávalókat!

Mi? zsemle

Mennyi? 1 db.

vaj párizsi zöldség

Elegendő ennyi infó?

Mennyiért? 30 Ft./ db.

5 g.

2.000 Ft./ kg.

2 szelet

1.500 Ft./ kg.

3 db.

400 Ft./ kg.

standard költségszámítás 3 kérdéskört kell vizsgálni

Milyen költségek keletkeztek?

Költségfajták meghat.

Hol és mennyi költség keletkezett?

Költséghelyek meghat.

Miért keletkeztek a költségek? Ki viseli a költségeket?

Költségviselők meghat.

Kelemen Tamás

standard költségszámítás költségfajták

költségviselők közvetlen ktg.-ek

költségviselők általános ktg.-ek költséghelyek általános ktg.-ek

direkt

költséghelyek közvetlen ktg.-ek 1. költséghely költségei . . . n. költséghely költségei

indirekt

!!! probléma !!! ??? igazságos ??? Kelemen Tamás

pótlékkulcsok költségviselők

direkt

standard költségszámítás 3 kérdéskört kell vizsgálni

Milyen költségek keletkeztek? anyagköltség

bérköltség

Költségfajták meghat.

energiaköltség

tőkeköltség

Hol és mennyi költség keletkezett? anyaggazdálkodás

gyártás

Költséghelyek meghat.

üzemvezetés

Miért keletkeztek a költségek? Ki viseli a költségeket? Kelemen Tamás

stb.

értékesítés

stb.

Költségviselők meghat. termékek

szolgáltatások

standard költségszámítás Költségtervezés = előre rögzítjük a felhasználható költségeket

DE A költségek rögzítésének következménye a gyártási mennyiségek rögzítése is !!!!!!! Következmény: Eltérések lesznek, melyek okai nem felismerhetőek Kelemen Tamás

standard költségszámítás Nem reális a tervezett termelés tervezett költségeit

szembe

állítani

a tényleges termelés tényleges költségeivel

elem:

tényleges termelés tervezett költsége Kelemen Tamás

standard költségszámítás Az elemzés: a tervezett termelés tervezett költsége

szembe

állítja

a tényleges termelés tervezett költsége

szembe

állítja

a tényleges termelés tényleges költsége Kelemen Tamás

Eltérések elemzése - árbevétel Milyen ok(ok)ból lehet eltérés a tervezett és a tényleges árbevételben? A tényleges mennyiség ugyan megegyezik a tervezett mennyiséggel, de az ár nem.

190 Ft./db. Ár eltérés! Tényl. ár: 240 Ft./db. Tervezett ár: Árbevétel = mennyiség X ár 290 Ft./db. Kelemen Tamás Vagy drágábban adjuk, vagy olcsóbban, mint ahogy terveztük!

Eltérések elemzése - árbevétel Milyen ok(ok)ból lehet eltérés a tervezett és a tényleges árbevételben? A tényleges eladási ár ugyan megegyezik a tervezett eladási árral, de az eladott mennyiség nem.

Tervezett Tényleges

30 db. Eredeti menny:

80 db.

Menny. eltérés! Tényl. Menny.: 50 db. Árbevétel = mennyiség X ár

Kelemen Tamás Vagy többet adtunk el, vagy kevesebbet, mint amit terveztünk!

Eltérések elemzése - árbevétel Milyen ok(ok)ból lehet eltérés a tervezett és a tényleges árbevételben? Mi történik, ha mindkét dolog változik?

Ár eltérés!

Mennyiségi eltérés!

Mind a ténylegesen eladott mennyiség, mind a tényleges eladási ár Kelemen Tamás eltér a tervezettől

Eltérések elemzése - árbevétel AA

Árbevétel

Tényleges Eár

Teljes eltérés

AB

Tervezett Emennyiségi

AC

Tervezett

Tényleges

Volumen

Eár = tényleges menny. X tényleges ár (AA) - tényleges menny. X tervezett ár (AB) Kelemen Emennyiségi=tényleges menny. X tervezett ár Tamás (AB)-tervezett menny. X tervezett ár (AC)


Árbevétel

Tényleges Eár

Teljes eltérés

AB

Tervezett Emennyiségi

AC

Tervezett

Tényleges

Volumen

Eár = (tényleges ár - tervezett ár) X tényleges menny. = AA - AB Kelemen Tamás X tervezett ár = AB - AC Emennyiségi= (tényleges menny. - tervezett menny.)

Eltérések elemzése - árbevétel PÉLDA Tervezett értékesítés:

2000 db.

Tényleges értékesítés:

2600 db.

Tervezett ár:

30 eFt/db.

Tényleges ár:

35 eFt/db.

Tervezett bevétel:

60.000 eFt.

Tényleges bevétel:

91.000 eFt.

Különbség: 91.000 eFt. – 60.000 eFt. = 31.000 eFt. Ennyire jól dolgoztunk? Vizsgáljuk meg elemeiben!

Kelemen Tamás


Árbevétel

Tényleges 91.000 eFt. Eár

AB

13.000 eFt.

Tervezett 78.000 eFt. Emennyiségi 18.000 eFt.

AC 35 eFt/db.

60.000 eFt.

Összes eltérés: 31.000 eFt.

30 eFt/db. Tervezett 2000 db. 30 eFt/db.

Tényleges

Volumen

2600 db. 35 eFt/db.

Eár = 2600 db. X 35 eFt./db. (AA) – 2600 db. X 30 eFt./db. (AB) = 13.000 eFt. Tamás Emennyiségi = 2600 db. X 30 eFt./db. (AKelemen db. X 30 eFt./db. (AC) = 18.000 eFt. B) - 2000


3000 db.


2600 db.

Tervezett ár:

35 eFt/db.

Tényleges ár:

30 eFt/db.

Tervezett bevétel:

105.000 eFt.


78.000 eFt.

Különbség: 78.000 eFt. – 105.000 eFt. = -27.000 eFt.

Ennyire rosszul dolgoztunk? Vizsgáljuk meg elemeiben!

Kelemen Tamás

Eltérések elemzése - árbevétel AC Tervezett

Árbevétel

105.000 eFt.

Emennyiségi AB

91.000 eFt.

-14.000 eFt. Tényleges

Eár

-13.000 eFt.

AA 78.000 eFt.

Összes eltérés: -27.000 eFt. Tényleges 2600 db. 30 eFt/db.

Tervezett

Volumen

3000 db. 35 eFt/db.

Eár = 2600 db. X 30 eFt. (AA) – 2600 db. X 35 eFt. (AB) = -13.000 eFt. Tamás Emennyiségi= 2600 db. X 35 eFt. (ABKelemen ) – 3000 db. X 35 eFt. (AC) = -14.000 eFt.


3000 db.


2800 db.

Tervezett ár:

30 eFt/db.

Tényleges ár:

35 eFt/db.

Tervezett bevétel:

90.000 eFt.


98.000 eFt.

Különbség: 98.000 eFt. – 90.000 eFt. = 8.000 eFt.

Ennyire jól dolgoztunk? Vizsgáljuk meg elemeiben!

Kelemen Tamás

Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel Tényleges 98.000 eFt. AA

14.000 eFt. E AC Tervezett ár

90.000 eFt.

Emennyiségi -6.000 eFt.

AB 84.000 eFt.

Összes eltérés: 8.000 eFt. Tényleges

Tervezett

Volumen

3000 db. 2800 db. 35 eFt/db. 30 eFt/db. Eár = 2800 db. X 35 eFt./db. (AA) – 2800 db. X 30 eFt./db. (AB) = 14.000 eFt. Tamás Emennyiségi = 2800 db. X 30 eFt./db. (AKelemen db. X 30 eFt./db. (AC) = -6.000 eFt. B) - 3000


3000 db.


3500 db.

Tervezett ár:

30 eFt/db.

Tényleges ár:

28 eFt/db.

Tervezett bevétel:

90.000 eFt.


98.000 eFt.

Különbség: 98.000 eFt. – 90.000 eFt. = 8.000 eFt.

Ennyire jól dolgoztunk? Vizsgáljuk meg elemeiben!

Kelemen Tamás

Eltérések elemzése - árbevétel Árbevétel

AB Tényleges 98.000 eFt. 90.000 eFt. Tervezett AC

AA

Eár -7.000 eFt. Emennyiségi 15.000 eFt.

Összes eltérés: 8.000 eFt. Tervezett Tényleges 3000 db. 30 eFt/db.

Volumen

3500 db. 28 eFt/db.

Eár = 3500 db. X 28 eFt./db. (AA) – 3500 db. X 30 eFt./db. (AB) = -7.000 eFt. Tamás Emennyiségi = 3500 db. X 30 eFt./db. (AKelemen db. X 30 eFt./db. (AC) = 15.000 eFt. B) - 3000

Eltérések elemzése - árbevétel árbevétel elemzése áreltérés mennyiségi eltérés Tényleges Mennyiség 1900 db/év Egységár 550 Ft/db Árbevétel 1045 eFt/év

Tervezett 2000 db/év 500 Ft/db 1000 eFt/év

Eltérés -100 db/év 50 Ft/db 45 eFt/év

eltérések: Eár = 1900*(550-500) = 95 eFt/év Emennyiségi = (1900-2000)*500 = -50 eFt/év Eösszes árbevétel = 45 eFt/év Kelemen Tamás

Eltérések elemzése – közvetlen anyagköltség A közvetlen anyagköltséget 3 dolog határozza meg: tervezett mennyiség

tényleges mennyiség

tervezett beszerzési ár

tényleges beszerzési ár

tervezett fajlagos felhasználás

tényleges fajlagos felhasználás

Következmény: A végeredmény a tényleges és a tervezett állapot különbsége 3 féle eltéréstípus

6 féle kombináció

Eltérések elemzése – közvetlen anyagköltség Közvetlen ktg.

Tényleges

KA

3 féle eltéréstípus Eráfordítási 6 féle kombináció

KB

Emennyiségi

KC KD

Terv.

Tervezett

Eintenzitási

Tényl. Tervezett

Tényl. Mennyiség (norma) Tényleges

Volumen (eladás)

Eráford.= tényl.term. X tényl.felh. X tényl.anyagktg.(KA) – tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(KB) Emenny.= tényl.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(KB) – terv.term. X tényl.felh. X terv. anyagktg.(KC) Eint.= terv.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(K X terv.felh. X terv. anyagktg.(KD) Kelemen Tamás C) – terv.term.

Eltérések elemzése – közvetlen anyagköltség

PÉLDA Tervezett értékesítés:

2000 db./év

Tervezett anyagfelhaszn.: 5 kg/db.


2500 db.

Tényleges anyagfelhaszn.: 6 kg/db.

Tervezett fajl. anyagktg.:

800 Ft./kg.

Tényleges fajl. anyagktg.:

Tervezett anyagktg.:

8.000 eFt./év

Tényleges anyagktg.:

850 Ft./kg. 12.750 eFt./év

Különbség: 12.750 eFt. – 8.000 eFt. = 4.750 eFt. Termék mennyiségi változása:

500 db./év

Anyagfelhasználás változása:

1 kg./db.

Anyagköltség változása:

50 Ft./kg.

Kelemen Tamás


Tényleges 12.750 eFt./év

KA

Eráfordítási KB 9.600 eFt./év KC KD

Eintenzitási

8.000 eFt./év

5 kg/db. Terv.

750 eFt./év

Tervezett 12.000 eFt./év Emennyiségi 2.400 eFt./év 1.600 eFt./év

Összes eltérés: 4.750 eFt./év Tényl. 6 kg/db. Tényl. Mennyiség (norma)

2000 db./év Tervezett

2500 Tényleges

Volumen (eladás)




2000 db./év



2500 db.

Tényleges anyagfelhaszn.: 5 kg/db. Tényleges fajl. anyagktg.:


900 Ft./kg.


10.800 eFt./év Tényleges anyagktg.:

850 Ft./kg. 10.625 eFt./év

Különbség: 10.625 eFt. – 10.800 eFt. = -175 eFt. Termék mennyiségi változása:

+500 db./év


-1 kg./db.


-50 Ft./kg.

Kelemen Tamás


KB -625 eFt./év Eráfordítási 10.800 eFt./év KD

Emennyiségi KA

Eintenzitási 9.000 eFt./év KC

Tervezett 11.250 eFt./év 2.250 eFt./év

Tényleges 10.625 eFt./év

-1.800 eFt./év

Összes eltérés: -175 eFt./év 5 kg/db. Tényl.

Terv. 6 kg/db.


Tényl. Mennyiség (norma)

2500 Tényleges

Volumen (eladás)

==tényl.term.X (tényl.anyagktg.(K - 900Ft/kg) Eráford. tényl.term.tényl.felh.X X tényl.felh. X tényl.anyagktg.(K X tényl.felh. X terv.anyagktg.(K A) – terv.anyagktg.(K B)) = 2500db.*5kg/db.*(850Ft/kg ráford. A) – tényl.term. B)

Emenny. = tényl.term.terv.anyagktg.X X tényl.felh. X(tényl.term.(K terv.anyagktg.(K X tényl.felh. X terv. anyagktg.(KC) B)–terv.term.(K C))=5kg/db.*900Ft/kg*(2500db.-2000db.) menny.=tényl.felh.X B) – terv.term.

Eint.= terv.term.Xterv.anyagktg.X(tényl.felh.(K terv.term. X tényl.felh. X terv.anyagktg.(K ) –terv.felh.(K terv.term. ))=2000db.*900Ft/kg.*(5kg/db.-6kg/db.) terv.felh. X terv. anyagktg.(KD) Kelemen Tamás C)C– DX



2500 db./év



2000 db.

Tényleges anyagfelhaszn.: 6 kg/db. Tényleges fajl. anyagktg.:


900 Ft./kg.


11.250 eFt./év Tényleges anyagktg.:

800 Ft./kg. 9.600 eFt./év

Különbség: 9.600 eFt. – 11.250 eFt. = -1.650 eFt. Termék mennyiségi változása:

-500 db./év


1 kg./db.


-100 Ft./kg.

Kelemen Tamás

Eltérések elemzése – közvetlen anyagköltség KC

Közvetlen ktg. 11.250 eFt./év Tervezett KD

13.500 eFt./év Eintenzitási 2.250 eFt./év

10.800 eFt./év KB Eráfordítási

Emennyiségi -2.700 eFt./év

Tényleges

-1.200 eFt./év KA

9.600 eFt./év

Összes eltérés: -1.650 eFt./év

800 Ft/kg 900 Ft/kg Tényl. 6 kg/db.

Terv. 5 kg/db.

2000 Tényleges

Tényl. Mennyiség (norma) 6 kg/db.

2500 Tervezett

Volumen (eladás)


Eltérések elemzése – ktlen. anyagktg. közvetlen anyagköltség elemzése ráfordítási eltérés mennyiségi eltérés intenzitási eltérés Tényleges Mennyiség 1900 db/év Fajl.anyagfh. 0,4 kg/db Fajl.anyagktg. 125 Ft/kg Árbevétel 95 eFt/év

Tervezett 2000 db/év 0,35 kg/db 100 Ft/kg 70 eFt/év

eltérések: Eráfordítási = 1900*0,4*(125-100) = 19 eFt/év Emennyiségi = (1900-2000)*0,4*100 = -4 eFt/év Eintenzitási = 2000*(0,4-0,35)*100 = 10 eFt/év Eösszes közvetlen anyagktg. = 25 eFt/év Kelemen Tamás

Eltérés -100 db/év 0,05 kg/db 25 Ft/kg 25 eFt/év

Eltérések elemzése – közvetlen bérköltség Közvetlen ktg.

Tényleges

KA

3 féle eltéréstípus Eráfordítási 6 féle kombináció

KB

Emennyiségi

KC KD

Terv.

Tervezett

Eintenzitási

Tényl. Tervezett

Tényl. Mennyiség (norma) Tényleges

Volumen (eladás)

Eráford.= tényl.term. X tényl.felh. X tényl.bérktg.(KA) – tényl.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(KB) Emenny.= tényl.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(KB) – terv.term. X tényl.felh. X terv. bérktg.(KC) Eint.= terv.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(KKelemen Tamás X terv.felh. X terv. bérktg.(KD) C) – terv.term.

Eltérések elemzése – közvetlen bérköltség


2000 db./év

Tervezett időfelhasználás: 3 nó/db.


2500 db./év

Tényleges időfelhasználás: 2 nó/db.

Tervezett fajl. bérktg.:

1500 Ft./nó.

Tényleges fajl. bérktg.:

Tervezett bérktg.:

9.000 eFt./év

Tényleges bérktg.:

1200 Ft./nó. 6.000 eFt./év

Különbség: 6.000 eFt. – 9.000 eFt. = -3.000 eFt. Termék mennyiségi változása:

+500 db./év

Eltérés a normaidőtől:

-1 nó./db.

Bérköltség változása:

Kelemen Tamás

-300 Ft./nó.

Eltérések elemzése – közvetlen bérköltség KB

Közvetlen ktg.

Tervezett 7. 500 eFt./év

-1.500 eFt./év Eráfordítási Emennyiségi

9.000 eFt./év KD Eintenzitási 6.000 eFt./év KC

-3.000 eFt./év

1.500 eFt./év

KA Tényleges 6.000 eFt./év

Összes eltérés: -3.000 eFt./év 2 nó/db. Tényl. 1200 Ft./nó.

Terv. 3 nó/db. 1500 Ft./nó.


Tényl. Mennyiség (norma)

2500 Tényleges

Volumen (eladás)

Eráford.= tényl.term. X tényl.felh. X tényl.bérktg.(KA) – tényl.term. X tényl.felh. X terv. bérktg.(KB) Emenny.= tényl.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(KB) – terv.term. X tényl.felh. X terv. bérktg.(KC) Eint.= terv.term. X tényl.felh. X terv.bérktg.(KKelemen Tamás X terv.felh. X terv. bérktg.(KD) C) – terv.term.

Standard költségszámítás tervezési számítások költségnorma

standard és tényleges költségek → költségellenőrzés Terv

Összehasonlítás a tényleges adattal

áreltérés

Eltéréselemzés jelentései és kimutatásai

mennyiségi eltérés

Menedzsment

Cselekvés

intenzitás eltérés

Vezetői döntéshozatal támogatása

Fix költségek – bizonyos gyártási kapacitás fenntartása érdekében tartjuk fenn őket Tervezett összes fix költségeket standard költségeknek nevezzük fajlagos standard költség = összes fix költség / gyártási kapacitás

Kelemen Tamás

Általános költségek „standardizálása” standard költségszámítás

cél: szabványosítani a költségeket merev standard költségszámítás

rugalmas standard költségszámítás

fix elszámoló árral dolgozik

Kelemen Tamás

Általános költségek „standardizálása” merev standard költségszámítás fix elszámoló ár meghatározása anyagköltségek

„elszámolható” költségek

bérköltségek általános költségek felosztására egyéb üzemen belüli elszámolásra (pl. karbantartás) Kelemen Tamás

Általános költségek „standardizálása” merev standard költségszámítás fix elszámoló ár következtében

eltérések definiálhatók

tervezett mennyiség

tényleges mennyiség

fix elszámoló ár

tényleges költség

ráfordítás i eltérés = tényl. menny. x elszámoló ár − tényl. menny. x tényl. ár

mennyiségi változást nem vesz figyelembe! Kelemen Tamás

Általános költségek „standardizálása” rugalmas standard költségszámítás fix elszámoló ár meghatározása fix és változó költségek bontásában anyagköltségek „normázott” költségek bérköltségek általános költségek felosztására egyéb üzemen belüli elszámolásra (pl. karbantartás) Kelemen Tamás

standard költségszámítás ráfordítási eltérés = tényl. ktg. - norma ktg.

költség mennyiségi eltérés = norma ktg. - elszámolható tervktg.

? fedezettöbblet

fix költség

fedezethiány

változó költség terv. mennyiség Kelemen Tamás

mennyiség

Gyakorló feladat költséghely: 100 %

szűk keresztmetszet: 6.000 gó

80 %

4.800 gó

tervezett költségek: összes költség:

24.000 €

20.400 €

6.000 €

6.000 €

változó költségek: 18.000 €

14.400 €

fix költségek:

hogyan lehet elszámolni a költségeket? elszámoló kulcs:

24.000 Eu = 4 Eu/gó 6.000 gó Kelemen Tamás

20.400 Eu = 4,25 Eu/gó 4.800 gó

Gyakorló feladat költséghely: elszámoló kulcs:

szűk keresztmetszet:

24.000 Eu = 4 Eu/gó 6.000 gó

20.400 Eu = 4,25 Eu/gó 4.800 gó

tényleges költségek: 19.200 €

4.200 gó ebből mennyit lehet elszámolni?

4.200 gó x 4 Eu = 16.800 Eu 4.200 gó x 4,25 Eu = 17.850 Eu de így a fix ktg.-ek is proporconálisan változnak a kapacitással

akkor viszont csak a teljes eltérést számíthatjuk ki Kelemen Tamás

Gyakorló feladat költséghely: elszámoló kulcs:

szűk keresztmetszet:

24.000 Eu = 4 Eu/gó 6.000 gó

20.400 Eu = 4,25 Eu/gó 4.800 gó


4.200 gó mennyi lehet a standard (norma) költség?

prop. ktg. norma ktg . = fix ktg. + x tényl.me nny. terv. menny. Kelemen Tamás

Gyakorló feladat költséghely: fix költségek:

szűk keresztmetszet: 6.000 €

6.000 €

változó költségek: 18.000 €

14.400 €


4.200 gó mennyi lehet a standard (norma) költség?

18.000 6.000 + x 4.200 = 18.600 Eu 6.000 14.400 6.000 + x 4.200 = 18.600 Eu Kelemen 4Tamás .800

Részleteltérések Probléma: Ár

a könyvelésből csak az eltérések eredője látszik

Tényleges ár Áreltérés Árnorma

Mennyiségeltérés

Tényleges mennyiség Kelemen Tamás

Mennyiségi norma

Mennyiség

Eltérések a standardktg. számításban Nyereségeltérés Értékesítési és disztribúciós ktg.

Ktlen. bérktg.

Termelési ktg.

Értékesítési nyereség

Ktlen. anyagktg.

Ált. ktg. Változó ált. ktg.

Munkabér

Anyagár

Mennyiség

Mennyiség

Ráfordítás

Munkahat ékonyság

Anyagfelh asználás

Mennyiség Kelemen Tamás

Ár

Mennyiség

Állandó ált. ktg. Ráfordítás

Mennyiség

Tervezett mennyiség

Kapacitás

Tevékenységalapú költségszámítás Activity-Based Costing

A költségszámítási rendszerek átalakulása Pótlékoló kalkuláció mennyiségorientált vetítési alappal A hagyományos költségszámítás hiányos és torz információt ad Az általános költségek aránya egyre nő • Az újdonság iránti fokozódó igény bonyolult folyamatokat igényel • Vállalatok összeolvadása, felvásárlások egyre összetettebb rendszereket hoznak létre • Az automatizálás egyre elterjedtebb • A szolgáltatások súlya növekszik

Az informatika fejlődésének következtében egyre több információ áll rendelkezésre

Tevékenységalapú költségszámítás A tevékenységen alapuló költségszámítás olyan eljárás, melynek segítségével egy adott költségobjektum összköltsége olyan módon határozható meg, hogy az tükrözze az objektum által felhasznált tényleges gazdasági erőforrások összegét. erőforrás

főkönyvi költségadat

tevékenység

termék/szolgáltatás

tevékenység szerinti költségek

termék/ szolgáltatás költségei

Pótlékoló kalkuláció elve A tevékenységalapú költségszámítás a pótlékoló kalkulációra épül.

Kált. Termékek:

A

B

Vetítési alap (VA): pl. közvetlen bér

mA +

mB

Pótlékkulcs (Rezsikulcs): Termékre eső : költséghányad

C +

mC

K ált. P= ∑VA mA · P

mB · P

mC · P

=

ΣVA

Az ABC-számítás működése Művelet 1

Tevékenység 1

Tevékenység központ 1

Művelet 2

Művelet 3

Tevékenység 2


Termékek

Művelet 4

Tevékenység 3


A költségszámítási rendszerek közötti választás

Költség

Mérési költség Hibaköltség Összes költség

Optimum

Pontosság

Az ABC-rendszer bevezetésének költséghatása Költség

Átállás költsége Régi rendszer teljes költsége

Teljes költség csökkenése

Új rendszer teljes költsége

Átállás kezdete

Átállás vége

Idő

Az ABC-rendszer tervezése Költség-haszon elemzés alapján Tevékenységközpontok száma A termékek különbözősége A tevékenységek relatív költsége Mennyiségi különbségek

Vetítési alapok Mérhetőség Korreláció Emberi tényezők

Az ABC-számítás gyakorlati megvalósítása Az erőforrás a tevékenységhez szükséges, a tevékenységet a termék, szolgáltatás előállításhoz kell elvégezni Tevékenységalapú költségszámítás A tevékenységek költségeinek meghatározása: folyamatok tevékenységalapú költségszámítása A költségek termékekhez, szolgáltatásokhoz rendelése: objektumok tevékenységalapú költségszámítása

A folyamatok tevékenységalapú költségszámítása Vállalati folyamatelemzés eredményei alapján Tevékenységcsoportok képzése Főkönyvi költségkategóriák átalakítása tevékenységkategóriák szerinti költségekké (forrástényező)

Objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása

Tevékenység szerinti költségalapok kialakítása Tevékenységtényezők kialakítása Adatgyűjtés Számítások elvégzése Az eredmények bemutatása, értelmezése

Tevékenység szerinti költségalapok kialakítása • Tevékenység-összevonások A tevékenységek szerinti költségalapokból a költségeket a tevékenységtényező felhasználásával fogjuk hozzárendelni az objektumhoz Azokat a tevékenységeket, amiknek ugyanaz a meghatározó okuk, vonjuk össze Határozzuk meg az összes kategóriát, melyeket az objektumok költségeinek megjelenítésekor használni akarunk, és ne vonjunk össze olyan tevékenységeket, melyek különböző kategóriákba tartoznak A felosztás alapján válasszuk ki azokat a tevékenységeket, melyek viszonylag jelentéktelen összegű költségeket tartalmaznak

Tevékenységtényezők kialakítása • A tevékenységtényező o tükrözze a relatív keresletet, melyet valamely objektum a tevékenységgel szemben támaszt; o tükrözze a meghatározó okot, illetve álljon kapcsolatban azzal; o legyen számszerűsíthető.

• Elvek o Mert van rá adat, nem kell tevékenységtényezőnek lennie o Alternatív tevékenységtényezők közötti választásnál mérlegeljük az adatgyűjtés költségét az elérhető pontossághoz képest o A tevékenységtényező kiválasztásába vonjuk be a tevékenységben közvetlenül résztvevő munkatársakat

• Ha nincs természetes tevékenységtényező o Közvetlen terhelés – tevékenységtényező – volumen-alapú felosztás o Objektum – termékvonal – létesítmény szinten

Adatgyűjtés • A tevékenység-fogyasztó faktorok meghatározása • Költség-haszon elemzés alapján (adatgyűjtés – pontosság) • Módszerek Egyszerű adatgyűjtés Adatbázisból kiolvasás Mintavétel Stb.

Kalkuláció Súlyozások elvégzése Előrejelzések készítése Stb.

Számítások elvégzése • A vetítési alapok összhangba hozása (darab – termékvonal) • Az összevonási lehetőségek ellenőrzése • Az összevonások elvégzése • A pótlékkulcsok meghatározása (P=Kált/ΣVA) • Az általános költségek felosztása (P·VA) • További számolások Az egy termékre jutó általános költségek meghatározása Az önköltség meghatározása

Az eredmények bemutatása, értelmezése Az eredmények értelmezése A hagyományos pótlékoló kalkulációval kapott költségekkel történő összehasonlítás; az eltérések értelmezése Jövedelmező termékek, szolgáltatások azonosítása Jövedelmező tevékenységek azonosítása Az eredmények felhasználása Árkalkuláció Beruházok átértékelése Folyamatok állandó fejlesztése Költségcsökkentés

Általános költség felosztása - ABC Erőforrásalapú költségokozók Tevékenységalapú költségokozók szintjei termelési egység sorozat terméket/szolgáltatást megtartó termelőegység

Tevékenységalapú költségokozók fajtái tranzakciós típusú időtartam-típusú intenzitás-típusú (komplexitásindexek)

Költségokozók

Tevékenységköltség-viselők

hirdetés továbbítás kezelés vizsgálat vásárlás fogadás (javak beszállítása) beindítás raktárak

Tevékenységalapú költségokozó

eladások értéke az értékesítési területen továbbítási bizonylatok száma anyagkezelési alkalmazottak száma vizsgálatok száma vásárlási megrendelések száma javak fogadási bizonylatainak száma beindítások száma raktári kibocsátási bizonylatok száma

Általános költségek felosztási alapjai Költségfajta

Példa 1. Irányítási költség

Jellemző vetítési alap

2. HR költségek

H/C Bérköltség, munkaóra H/C

Kapacitás jellegű

1. ÉCS 2. Gépek biztosítása 3. Gépek karbantartása

Berendezés értéke, kap. óra Berendezés értéke Berendezések száma, kap. óra

Terület alapú

1. Épület bérlet 2. Épületek biztosítása 3. Közmű díjak 4. „Facilities”

Elfoglalt terület Elfoglalt terület, érték Elfoglalt terület, egyéb Elfoglalt terület

Szolgáltatásalapú

1. Könyvvitel, számlázás 2. Anyagkezelés 3. Irodai anyagok 4. Jogi szolgáltatások

Tranzakciószám, munkaóra Anyamennyiség Anyagköltség Ügyfélszám, munkaóra

Személyi jellegű

Számítási példa - ABC Eltérő mennyiségek, eltérő méretek, eltérő erőforrásigény Méret Kicsi

Nagy

Kevés

T1 10 db 1 gó/db

T3 10 db 4 gó/db

Sok

T2 100 db 1 gó/db

T4 100 db 4 gó/db

Példánysz.

Mennyibe kerülnek ezek nekünk?

Számítási példa - ABC (Ft/db)

T1

T2

T3

T4

Közvetlen anyagköltség

500

500

2000

2000

Közvetlen bérköltség

800

800

3200

3200

Általános költség

Σ 660 000 Ft

Általános költség

1200

1200

4800

4800

Önköltség

2500

2500

10 000

10 000

Hagyományos pótlékoló kalkuláció, vetítési alap a közvetlen bérköltség: - pótlékkulcs = 660 000/(800·10+800·100+3200·10+3200·100) = 1,5

Számítási példa - ABC Cél: olyan költségfelosztást készíteni, ami „hűen” tükrözi az erőforrások felhasználását Mitől függ az erőforrás felhasználás? közv. anyagköltségek (anyagigazgatás, raktározás, anyagbeszerzés) közv. bérköltségek (bér, munkaügy, szoc. kiadások, eü. ráf.) felhasznált gépórák (karbantartás, szerszámkészülék ellátás, segédanyagok) gép átállítások (term. szervezés, átállások) rendelések száma (rend. admin, szállítás szerv.) alkatrészek száma (adminisztráció, nyilv. tartás)

Számítási példa - ABC tev.közp. „n”

azonos vetítési alap mellett szétosztható ktg.

tev.közp. 1 (330.000) tev.közp. 2 (250.000) tev.közp. 3 (80.000)

Mért, vagy számított adatok

Számítási példa - ABC Pótlékkulcsok számítása Mennyiségorientált általános költségek (közv. anyag + közv. bér + gépóra)

K ált 55 000 + 110 000 + 165 000 P= = = 0,75 ∑VA 800 ⋅10 + 800 ⋅100 + 3 200 ⋅10 + 3 200 ⋅100 Termelésütemezés általános költségei (gépátállítások + rendelések száma)

K ált 150 000 + 100 000 P= = = 25 000 1+ 4 +1+ 4 ∑VA Termékadminisztráció általános költségei (alkatrészek száma)

K ált 80 000 P= = = 20 000 ∑VA 1 + 1 + 1 + 1

Számítási példa - ABC

Számítási példa - ABC T1 (kicsi, kevés)

T2 (kicsi, sok)

T3 (nagy, kevés)

T4 (nagy, sok)

Önköltség (pótlékoló)

2500

2500

10 000

10 000

Önköltség (ABC)

6400

3100

12 100

8800

Eltérések

60 %

20 %

17,4 %

-13,6 %

Standard költségszámítás

Recommend Documents