ÜZLETI JOG II. 7. előadás A szerződésszegés (folytatá (folytatás)
Szerződési biztosítékok
1
Áttekintés: I. A JÓTÁLLÁS
V.2 A közreműködésért való felelősség
I.1 A jótállás fogalma, a szavatosság és a jótállás A.) A jótállás B.) A szavatosság és a jótállás összehasonlítása C.) A jótállás további jellemzői I.2 A kötelező jótállás A.) A jótállás további jellemzői B.) Tartós használatra rendelt termékek jótállása C.) A jótállás további jellemzői
V.3 A teljesítés elfogadása nyílt hiba ismeretében
II. A JOGSZAVATOSSÁG II.1 Fogalma II.2 A jogszerzés akadályai A.) A jogi hiba kizárja a jogszerzést B.) A jogi hiba miatt a jogosult korlátozott jogot szerez III. A FELRÓHATÓ LEHETETLENÜLÉS III.1 Fogalma, esetei III.2 További, a lehetetlenüléshez kapcsolódó kérdések A.) A vagylagos szolgáltatás összefüggésében B.) A maradvány problémája
V.4 Az oszthatatlanság hatása a szerződésszegés mértékére V.5 A szerződéses és a szerződésen kívüli kárfelelősség kapcsolata V.6 Kötelező igényérvényesítés szerződésszegés esetén VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.1 Áttekintés A.) A szerződés megerősítését célzó biztosítékok B.) A teljesítési képesség biztosítékai VI.2 A foglaló A.) Fogalma B.) Jogi sorsa C.) Jellege
V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.1 A szerződésszegésért való felelősség előre korlátozása vagy kizárása A.) A főszabály B.) A kivételek rendszere
VI.4 Jogvesztés kikötése A.) Fogalma B.) Sajátosságai
IV.1 Fogalma IV.2 Áttekintés
VI.6 Az óvadék A.) Fogalma, kikötése B.) Jellemzői C.) Járulékos természete VI.7 A zálogjog A.) Jogi jellege B.) Járulékos természete – kielégítési elsőbbség C.) Szerződés útján való keletkezése D.) Törvényi zálogjog E.) A zálogjog tárgyai: zálogjog dolgokon F.) A zálogjog tárgyai: követelések és jogok, a vagyon G.) A zálogjog tárgyai: követelések és jogok, a vagyon H.) A zálogjog megszűnése VI.8 Engedményezés VI.9 Fedezet lekötése
VI.3 A kötbér A.) Fogalma B.) Fajtái C.) Kárátalány jellege D.) Alapja és mértéke E.) Kárátalány jellege F.) A késedelmi kamat és a kötbér viszonya G.) Járulékos jelleg – elévülés
IV. A TELJESÍTÉS MEGTAGADÁSA
VI.5 A tartozás elismerése A.) Fogalma, célja B.) Formai követelmények - hatása
VI.10 Bankgarancia VI.11 A kezesség A.) Fogalma, létrehozása B.) Jellege és mértéke C.) Fajtái D.) Egyéb jellemzői
2
I. A jótállás
3
I. A JÓTÁLLÁS I.1 A jótállás fogalma, a szavatosság és a jótállás A.) A jótállás
- A jótállás (Ptk. 248. §): jogszabály által kötelezően előírt vagy szerződésben visszterhesen vállalt a szerződésszegésért való objektív, kimentést nem tűrő helytállási kötelezettség
4
I. A JÓTÁLLÁS I.1 A jótállás fogalma, a szavatosság és a jótállás B.) A szavatosság és a jótállás összehasonlítása
5
I. A JÓTÁLLÁS I.1 A jótállás fogalma, a szavatosság és a jótállás C.) A jótállás további jellemzői
- A jótállás további jellemzői: ha a jótállási kötelezettség a felek megállapodásán alapszik, az érvényesíthető igények tekintetében ~ elsősorban a szerződés és ~ a szolgáltatásra vonatkozó reklám lesznek irányadók a jótállási jog jogosultja nem veszti el a tv.-en alapuló szavatossági jogait a jótállás kötelezettje a helytállást feltételhez kötheti jogszabályon és szerződésen alapulhat a jótállást a dolog mindenkori tulajdonosa gyakorolhatja a jogosult a jótállási igények gyakorlását másra engedményezheti vevőszolgálati szerződés (szerviz): a jótállásra kötelezett teljesítési segéde 6
I. A JÓTÁLLÁS I.2 A kötelező jótállás A.) A jótállás további jellemzői
- Jogszabály írja elő: a tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. r. ill. a lakásépítési vállalkozások körében: 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet
7
I. A JÓTÁLLÁS I.2 A kötelező jótállás B.) Tartós használatra rendelt termékek jótállása
- Tartós használatra rendelt termékek jótállása: a szabályozás hatálya a jogszabály mellékletében felsorolt termékekre terjed ki (szűkebb kör, egyes termékeknél 10.000 Ft-os értékhatár) a kötelező jótállás időtartama 1 év > a kereskedő vállalhat ennél hosszabb időtartamot amennyiben a gyártó vagy az importáló a vásárlóra nézve a rendeletben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket vállal ezt a jogot kereskedő köteles átruházni a vásárlóra a vásárló jótállási igényét jótállási jeggyel érvényesítheti (kotelező tartalmi elemek) a jótállás időtartama a teljesítéstől (vásárlás) kezdődik a jótállási igények megegyeznek a tv.-en alapuló szavatossági igényekkel, többletelemek ~ ha a hiba 3 napon belül jelentkezik: kicserélés, ha erre nincs lehetőség: a vételár visszafizetése (elállás), ill. minőségi csere ~ a javítást lehetőleg 15 napon belül el kell végezni ~ javítás esetén a termékbe csak új alkatrész kerülhet
8
I. A JÓTÁLLÁS I.2 A kötelező jótállás C.) A jótállás további jellemzői
- A jótállási idő: jótállási kötelezettség ezen időtartam alatt áll fenn természete szerint: JOGVESZTŐ HATÁRIDŐ nem vonatkoznak rá az elévülés nyugvásának, megszakadásának szabályai a jogosultat megillető kártérítés: a szavatosságra vonatkozó szabályok szerint + termékfelelősség 9
II. A jogszavatosság
10
II. A JOGSZAVATOSSÁG II.1 Fogalma
- Fogalom: a kötelezettet a jogszavatosság alapján helytállási kötelezettség terheli azért, hogy a jogosult a szolgáltatás tárgyán a szerződés szerinti, eltérő megállapodás hiányában korlátozásmentes jogot szerezzen > általános rendelkezéseket a Ptk. nem tartalmaz, az egyes szerződések köréből azonban bizonyos szabályozási elemek kiemelhetők
11
II. A JOGSZAVATOSSÁG II.2 A jogszerzés akadályai A.) A jogi hiba kizárja a jogszerzést
- A jogi hiba kizárja a jogszerzést: jogosult a szerződésben rögzített jogot harmadik személynek a szolgáltatás tárgyán fennálló valamely joga miatt egyáltalán nem szerezheti meg az akadály elhárítására megfelelő időt kell kitűzni ha nem hárítja el: ELÁLLÁS a mellett a jogosult kártérítést is követelhet, mint a felróható szerződés szubjektív szankcióját
12
II. A JOGSZAVATOSSÁG II.2 A jogszerzés akadályai B.) A jogi hiba miatt a jogosult korlátozott jogot szerez
- A jogosult a jogi hiba miatt korlátozott jogot szerez: jogosultat megilleti a tehermentesítés lehetősége kötelezett költségére a vételárból a tehermentesítéshez szükséges összeget visszatarthatja, ill az így rendelkezésre álló összegből a tehermentesítést elvégezheti ha a dolog tehermentesítése lehetetlen: ~ elállás (ha, pl. irreverzibilis szerződés esetén, nem gyakorolható: felmondás) ~ árleszállítás a jogosult követelheti továbbá a hibás teljesítéssel összefüggésben felmerült kára megtérítését
13
III. A felróható lehetetlenülés
14
III. A FELRÓHATÓ LEHETETLENÜLÉS III.1 Fogalma, esetei
- Lehetetlenülés: a szolgáltatás valamilyen, a szerződés megkötése után bekövetkezett okból nem teljesíthető - Kötelezettnek felróható okból, Ptk. 312.§ (2): jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítési igénnyel léphet fel az elmaradt haszonra is kiterjedő TELJES KÁR! - Jogosultnak felróható okból, Ptk.312 § (3): kötelezett szabadul a kötelemből követelheti kárának megtérítését
15
III. A FELRÓHATÓ LEHETETLENÜLÉS III.2 További, a lehetetlenüléshez kapcsolódó kérdések A.) A vagylagos szolgáltatás összefüggésében
16
III. A FELRÓHATÓ LEHETETLENÜLÉS III.1 További, a lehetetlenüléshez kapcsolódó kérdések B.) A maradvány problémája
17
IV. A teljesítés megtagadása
18
IV. A TELJESÍTÉS MEGTAGADÁSA IV.1 Fogalma
- PTK. 313.§: ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.
19
IV. A TELJESÍTÉS MEGTAGADÁSA IV.2 Áttekintés
20
V. A szerződésszegés közös szabályai
21
V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.1 A szerződésszegésért való felelősség előre korlátozása vagy kizárása A.) A főszabály
- Ptk. 315. §: aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe ennek magatartásáért felelős > pl.: fővállalkozási konstrukció (hibás teljesítés esetén köteles alvállalkozói-közreműködői, teljesítési segédi –szerződésszegésért közvetlenül helytállni), helytállás megbízottért, alkalmazottért
22
V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.1 A szerződésszegésért való felelősség előre korlátozása vagy kizárása B.) A kivételek rendszere
23
V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.2 A közreműködésért való felelősség
- Főszabály: nincs akadálya ha a felek így állapodnak meg (diszpozitív szabályozási alap) és ez kogens jogi normába nem ütközik
24
V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.3 A teljesítés elfogadása nyílt hiba ismeretében
- Ptk. 316.§ (1) ha a jogosult: a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, azaz: ~ jogosult tudott a szerződésszegésről ~ a hibát teljes körűen és várható következményeivel együtt felismerte > A HIBA NEM MARADT REJTVE a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta > az, hogy a jogosult a hibát kellő körültekintéssel felismerhette volna, nem vezet a kötelezett mentesüléséhez > DE! kihatással lehet az igényérvényesítési határidőre (nem menthető ok, nem hosszabbodik meg a 6 hónapos igényérvényesítési határidő)
25
V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.4 Az oszthatatlanság hatása a szerződésszegés mértékére
- Ptk. 317.§: osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be a jogosult azonban a szerződésszegésből eredő jogait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja ELÁLLÁSI JOG, KÁRTÉRÍTÉS KÖVETELÉSE ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész szerződésre beállnak (pl. fizikai oszthatatlanság, v. a felek az osztható szolg. egészben tört. szolg.-ban állapodtak meg)
26
V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.5 A szerződéses és a szerződésen kívüli kárfelelősség kapcsolata - Ptk. 318.§ (1): a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye - Azaz: NEM ALKALMAZHATÓ A PTK. 339.§/2/ BEKEZDÉSE SZERINTI MÉLTÁNYOSSÁGBÓL TÖRTÉNŐ MÉRSÉKLÉS kivétel: PTK.314.§ (3) > külkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos belföldi szerződésre vonatkozó jogszabály 27
V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI V.6 Kötelező igényérvényesítés szerződésszegés esetén - Ptk. 318.§ (2): kötelező, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik jogosult eltekinthet az igény érvényesítésétől ~ ha a szerződésszegés olyan körülményre vezethető vissza, amiért kötelezett nem felel, vagy ~ ha a szerződésszegés > a nemzetgazdaság, továbbá > a felek együttműködése szempontjából jelentéktelen ha jogosult igényérvényesítésének indokolatlanul nem tesz eleget: ~ a pénzkövetelésre (kártérítés, kötbér, árleszállítás) irányuló igényt ~ a kifizetéseket a költségvetésből teljesítő pénzintézet ~ az állam javára érvényesítheti
28
VI. Szerződési biztosítékok
29
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.1 Áttekintés A.) A szerződés megerősítését célzó biztosítékok
30
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.1 Áttekintés B.) A teljesítési képesség biztosítékai
31
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.2 A foglaló A.) Fogalma
- Fogalma: olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor > puszta ígérete, v. az, hogy a szerződéskötés előtt v. után adják át nem létesíti ezt a mellékkötelezettséget a szerződéskötés jeléül foglalónak nevezve > e rendeltetésének a szerződésből kétségtelenül ki kell tűnnie) átadásra kerül > FUNKCIÓJA: a szerződésnek valamely fél hibájából való meghiúsulása ellen szolgál biztosítékul
32
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.2 A foglaló B.) Jogi sorsa
- Jogi sorsa: szerződésszerű teljesítés esetén a szolgáltatás értékébe be kell számítani a teljesítés meghiúsulásáért felelős (felróhatóan eljáró) személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni > A FOGLALÓ visszaköveteléséről való lemondás, ill. a foglaló kétszeres visszatérítése azonban a szerződésszegés következményei alól NEM MENTESÍT
33
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.2 A foglaló C.) Jellege
- Rendhagyó (minimál) kárátalány: ha a fél kára a foglalónál kisebb, a foglaló akkor is jár > DE! kirívó esetben í bíróság mérsékelheti nagyobb: a foglalót meghaladó mértékben a kártérítés szabályai szerint követelheti annak megtérítését - Ha az alapügylet érvénytelen: vissza kell adni > különben jogalap nélküli gazdagodáshoz vezetne 34
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.3 A kötbér A.) Fogalma
35
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.3 A kötbér B.) Fajtái
36
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.3 A kötbér C.) Kárátalány jellege
- A kötbér kárátalány jellege: rendhagyó (minimál) kárátalány: ha jogosult a kötbérrel megelégszik, a kötbér mértékéig nem kell bizonyítania bekövetkezett kárát, de az ezt meghaladó kár és a szerződésszegésből eredő egyéb jogok érvényesítésére is lehetőség van ha ezzel nem elégszik meg, követelheti rögtön teljes kára megtérítését, ám akkor bizonyítania kell
37
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.3 A kötbér D.) Alapja és mértéke
38
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.3 A kötbér E.) Kárátalány jellege
- A kötbér kárátalány jellege: rendhagyó (minimál) kárátalány: ha jogosult a kötbérrel megelégszik, a kötbér mértékéig nem kell bizonyítania bekövetkezett kárát, de az ezt meghaladó kár és a szerződésszegésből eredő egyéb jogok érvényesítésére is lehetőség van ha ezzel nem elégszik meg, követelheti rögtön teljes kára megtérítését, ám akkor bizonyítania kell
39
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.3 A kötbér F.) A késedelmi kamat és a kötbér viszonya
- A késedelmi kamat és késedelmi kötbér viszonya a késedelmes megfizetések (PÉNZTARTOZÁS) szankcionálására elsősorban a késedelmi kamat szolgál, ami objektív, kimentést nem ismerő szankció JOGOSULTRA ELŐNYÖSEBB PTK. 247.§ (2): A PÉNZTARTOZÁS KÉSEDELME ESETÉRE KIKÖTÖTT KÖTBÉRRE A KÉSEDELMI KAMAT SZABÁLYAIT KELL ALKALMAZNI
40
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.3 A kötbér G.) Járulékos jelleg - elévülés
- A járulékos jelleg: osztja a fő kötelezettség sorsát, azaz ha a főkötelezettség érvénytelen, a kötbér kikötése sem érvényes a bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbér nem peresíthető kötbér után kamat kikötése semmis - Elévülés: általános elévülési idő 5 ÉV
41
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.4 Jogvesztés kikötése A.) Fogalma
- Fogalma: PTK.250.§ (1): A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, ami őt a szerződés alapján megilletné pl: részletfizetés kedvezmény megvonása > DE! csak ha értesítési kötelezettségét teljesítette, vagy ha a felek kimondottan így állapodtak meg pl.: választási lehetőség vagy jótállási jog elvesztése > ha jogosult hosszú ideig tűri a szerződésszegést, jogát csak előzetes figyelmeztetés után gyakorolhatja
42
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.4 Jogvesztés kikötése B.) Sajátosságai
- A jogvesztés hatálya (a felek megállapodásától függően) beállhat: automatikusan, a szerződésszegés tényével szerződésszegés esetén jogosult egyoldalú nyilatkozatával - PTK.250. § (2): ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti 43
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.5 A tartozás elismerése A.) Fogalma, célja - Fogalma: a tartozáselismerés a másik félhez intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozat, melyben az elismerő fél közli, hogy tartozása, kötelezettsége áll fenn a nyilatkozat címzettjével szemben - Célja: a kötelem erősítése kötelmi viszonyokban a bizonyítás általában azt a felet terheli, aki az igényt érvényesíti (Pp.164§) TARTOZÁSELISMERÉSNÉL A BIZONYÍTÁSI TEHER MEGFORDUL, kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy tartozáselismerése ellenére sem áll fenn kötelezettsége. a kimentés lehetőségei: ~ az elismerő nyilatkozat érvénytelen ~ tartozása már nem áll fenn (teljesített) ~ az ügylet, amiből ered érvénytelen a követelés bírói úton nem érvényesíthető
44
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.5 A tartozás elismerése B.) Formai követelmények - hatása
- Formája: PTK. 242.§ (2) SZIGORÚAN ÍRÁSBELI - Hatása: ha a kötelezett az elévülési időn belül a tartozását írásban vagy szóban elismeri, az elévülés megszakad (327.§/1/)
45
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.6 Az óvadék A.) Fogalma, kikötése
- Fogalma: pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból folyó követelésének biztosítása végett. Óvadék alapítható még: bankszámla-követelésen külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközökön > óvadék adására általában akkor kerül sor, ha fennáll az egyik fél jelentősebb károsodásának veszélye - Az óvadékot: a szerződésben ki kell kötni át kell adni (annak a jogosult hatalmába kell kerülnie), ténylegesen v. bankszámlán a jogosult javára történő jóváírással ha az óvadék tárgyát nem adják át, a zálogjog szabályait kell alkalmazni
46
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.6 Az óvadék B.) Jellemzői
- Az óvadék jellemzői: nem kárátalány természetű, a jogosult köteles követelése (kára) nagyságát bizonyítani a jogosult minden esetben köteles a kötelezettel ésszerű időn belül elszámolni, a különbözetet kiadni > ha e kötelezettségét elmulasztja, kötelezett az így felmerült kára megtérítését követelheti ha a jogosult kára több, mint a nyújtott óvadék, az ezt meghaladó kár megtérítése iránt igényt érvényesíthet kötelezettel szemben
47
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.6 Az óvadék C.) Járulékos természete - Az óvadék járulékos természete: jogi sorsa a biztosított követeléshez kapcsolódik nem terhelhető meg óvadékkal olyan követelés, melynek bírósági érvényesítésére tv. nem ad lehetőséget (kivétel: elévült követelés) a Cstv. új szabály szerint (1991. évi XLIX. tv. 38. § /5/) a felszámolási eljárásban az óvadék tárgya nem kerül be a felszámolási vagyonba > feltéve, hogy a jogosult a felszámolás elrendelésének közzétételétől számított 3 hónapon belül él a közvetlen kielégítés jogával ha a szerződés megszűnik, ill. a szavatossági vagy jótállási idő úgy telt el, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap lett volna az óvadék visszajár > a visszajáró óvadék után ügyleti kamat csak akkor jár, ha a felek erről a szerződésben megállapodtak - Az óvadékra egyebekben a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni > a szerződés írásba foglalása azonban a zálogszerződéssel szemben nem kötelező
48
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.7 A zálogjog A.) Jogi jellege
- A zálogjog jogi természete: a zálogjoggal biztosított követelés jogosultja egy másik személy vagyonába tartozó dologból nyerhet kielégítést a kötelmi kötelezett (a biztosított kötelezés kötelezettje, személyes kötelezett) és a dologi kötelezett (akinek vagyonából a követelés kielégíthető) lehet azonos, de el is válhat egymástól pénzben meghatározott vagy meghatározható pénzkövetelést biztosító mellékkötelezettség (dologi fedezet) > értékjog a dologból érték (pénzérték) elvonására jogosít a zálogjog adós egyes vagyontárgyait harmadik személyekkel szemben is hatályosan terheli
49
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.7 A zálogjog B.) Járulékos természete – kielégítési elsőbbség
- A zálogjog járulékos természete: minden esetben érvényes követelést biztosít terjedelmében a biztosított követeléshez igazodik, ha a követelés csökken, ez automatikusan kihat a zálogjogra is a követelés átszállásával a zálogjog átszáll az új jogosultra a követelés megszűnésével megszűnik a zálogjog is - Kielégítési elsőbbség a zálogjog alapján: Ptk. 251. § (1) bek: a zálogjog jogosultjának kielégítési elsőbbséget biztosít a kielégítés főszabályként bírósági határozat alapján, végrehajtással történik kielégítési elsőbbség a Cstv. alapján is fennállhat > kielégítési elsőbbséget a jogosult számára a Ptk.-ban meghatározott privilegizált törvényes zálogjogok is meghatározhatnak (pl. fuvarozó és szállítmányozó
50
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.7 A zálogjog C.) Szerződés útján való keletkezése
- Szerződés útján: a zálogjog keletkezésének tipikus esete a zálogszerződés a felek között akkor jön létre, ha a felek a lényeges, v. bármely fél által lényegesnek tekintett kérdésekben akarategységre jutnak érvényességéhez írásba foglalás szükséges a szerződés létrejöttén kívül szükséges ~ kézizálog esetén a zálogtárgy átadása ~ bizonyos követelést, jogot terhelő zálogjog esetében a megfelelő nyilvántartásba való bejegyzés
51
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.7 A zálogjog D.) Törvényi zálogjog - Jogszabályon alapuló (törvényi) zálogjog: a biztosított követelés fedezetét jelentő zálogjogot a Ptk. 254. § (1) bek. felhatalmazása alapján jogszabály keletkezteti tipikusan: az ingó dolgokat terhelő zálogjogok a biztosított követelés kielégítésére valamely meghatározott szerződéses jogviszony alapján a zálogjogosult birtokába kerülő vagyontárgyak nyújtanak fedezetet követelés (meg nem fizetett díj/járulékai) biztosítására a jogosultat törvényes zálogjog illeti meg ~ vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó birtokába került vagyontárgyakon ~ ingatlanbérleti szerződés alapján a bérleménybe bevitt vagyontárgyakon ~ letéti szerződés alapján a letétbe vett dolgokon ~ elszállásolás esetén a szállodát a vendég által magával vitt dolgokon ~ a megbízási szerződés alapján birtokába került vagyontárgyakon ~ fuvarozási, szállítmányozási szerződés alapján az átadott dolgokon ~ közraktári szerződés alapján a raktározott dolgokon
52
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.7 A zálogjog E.) A zálogjog tárgyai: zálogjog dolgokon
- Zálogjog dolgokon: a birtokba vehető, ingó és ingatlan dolgok zálogjoggal terhelhetők a dolog fizikai értelemben vett (természetben meghatározott) részén zálogjog nem alapítható, ilyet jogszabály sem keletkeztethet a közös tulajdonban lévő ingó és ingatlan dolognak a kötelezett tulajdonában lévő tulajdoni illetősége zálogjog tárgya lehet zálogjog tárgya fajlagosan (fajta és mennyiség szerint) meghatározott dolog is lehet ha a felek így állapodnak meg, a zálogjog a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet > a hasznokkal a jogosult kézizálog esetében köteles elszámolni
53
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.7 A zálogjog F.) A zálogjog tárgyai: követelések és jogok, a vagyon
- A követelés és jog, mint zálogtárgy: követelések, jogosultságok más személy irányában fennálló tartozás fedezetét képezhetik amennyiben alkalmasak arra, hogy a harmadik személy abból kielégítést nyerhessen > csak átruházható jogon, követelésen alapítható zálogjog - A vagyon, mint a zálogjog tárgya („lebegő” zálogjog): a jogi személy, ill. a jogi személyiséggel nem rendelkező gazd. társaság ~ vagyonának egészét vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részét terheli ~ anélkül, hogy a zálogfedezet hatálya alá tartozó egyes vagyontárgyakat konkrétan megjelölnék a zálogjog dolog- és jogösszességen áll fenn 54
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.7 A zálogjog G.) A zálogjog tárgyai: követelések és jogok, a vagyon
- A zálogjog érvényesítése: ha jogszabály kivételt nem tesz, bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik kivételesen lehet a végrehajtás mellőzésével is (közös értékesítés) értékesítheti a jogosult a felek az értékesítésre harmadik személynek is megbízást adhatnak a zálogtárgy értékesítése előtt kötelezettet értesíteni kell az értékesítés során nyert ellenérték a zálogjogosultat illeti meg, aki köteles a kötelezettel elszámolni, a követelés összegét megh. bevételt kiadni ha a követelés biztosítékául több zálogtárgy szolgál (egyetemleges zálogjog), a jogosult határozza meg a kielégítési jog gyakorlásának sorrendjét
55
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.7 A zálogjog H.) A zálogjog megszűnése
- A követelés megszűnése: rendes módja a teljesítés azonos jogkövetkezménnyel ját a beszámítás megszünteti jogosult egyoldalú lemondása is > a kézizálogot vissza kell adni, a jelzálogjogot pedig törölni kell a nyilvántartásból - A biztosított követelés kielégítése: megszűnik akkor is, ha ha a zálogtárgy tulajdonosa (dologi kötelezett) és a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) különböző személy és a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott > ha a jogosult követelését harmadik személy (pl. kezes) elégíti ki, a zálogjog reá száll át
56
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.8 Engedményezés
57
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.9 Fedezet lekötése - Fogalma: egy nyilatkozat és ennek banki igazolása arról, hogy a kötelezett bankszámláján a szerződés ellenértékeként lekötött, elkülönítet pénzösszeg rendelkezésre áll - Jellemzői: dologi biztosíték a számlatulajdonos szabd rendelkezése alól kikerült pénzeszköz a lekötési tartalma alatt csak meghatározott célra (jogosult követelésének kielégítése) használható fel a fedezetigazolás összegét a számlavezető pénzintézet elkülönítve kezeli
58
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.10 Bankgarancia - PTK. 249.§: a bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni - Fogalmi elemek: a bank által vállalt, ellenérték fejében történő fizetési kötelezettség a bank és a kedvezményezett között garanciaszerződés jön létre az alapjogi viszony kötelezettjének megbízása alapján - Nem kezesség! a kezesség járulékos mellékkötelezettség, a bankgarancia szerződés, mint jogügylet, absztrakt természetű, független az alapjogviszonytól
59
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.11 A kezesség A.) Fogalma, létrehozása
- Fogalma: PTK. 272.§ (1): kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. - Létrehozása: a hitelező és a kezes között jön létre írásban ingyenes (a hitelező vonatkozásában, annak azonban nincs akadálya, hogy kezes és főkötelezett között ellenértéket kötnek ki bankkezesség) meghatározott esetben jogszabály is létrehozhat kezességet
60
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.11 A kezesség B.) Jellege és mértéke
- A kezesség jellege és mértéke: járulékos, érvényes főadósságot feltételez mértékben a főkötelemhez (terhesebb nem lehet) kiterjed az elvállalása után esedékes mellékszolgáltatásokra, feltéve, hogy ezek kikötéséről kezes tudott a kezes élhet beszámítási, elévülési kifogással a főadós kötelezettségével a kezesség megszűnik adósi alanyváltozással megszűnik (a kezességet meghatározott személyért vállalják)
61
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.11 A kezesség C.) Fajtái - Fajtái: egyszerű vagy sortartó kezes: mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg ~ a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, ~ akik reá tekintettel vállalnak kezességet, behajtható sortartás DE! a jogosult egyszerre perelheti a kötelezette és kezeseit, a bíróság a kezeseket feltételesen, a behajthatóságtól függően marasztalhatja készfizető kezesség: PTK.274.§/2/ A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, ha: ~ a felek így állapodnak meg ~ a kezességet a kár megtérítéséért vállalták ~ a kezességet a bank vállalta > egy sorban áll az adóssal, a perben egyetemleges marasztalásnak lehet helye
62
VI. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK VI.11 A kezesség D.) Egyéb jellemzői
- Megtérítési igény: PTK. 276.§ (1) amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll JOGOSULT TÖRVÉNYI ENGEDMÉNYESE LESZ - A kezes mentesül kötelezettsége alól, ha: a kezesség fennállása alatt a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogáról, ami alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégülést nyert volna a követelés jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná válik
63
